Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet"

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás NYELVTAN Tanulói munkafüzet 1-2

2 A kiadvány KHF/ /2008 engedélyszámon időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Molnár Cecília szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia Rung András bárd johanna A tankönyvvé nyílvánítási eljárásban közreműködő szakértők tantárgypedagógiai szakértő tudományos-szakmai szakértő technológiai szakértő Dr. Meláth Ferenc Dr. Kakuszi B. Péter Csonka Vilmosné Molnár Cecília Kertész Zsuzsa, Kálmán László EDUCATIO Kht. raktári szám: tömeg: terjedelem: H-ASZE gramm 10,64 A/5 ív

3 hangok és hangtani jelenségek NYELVTAN Tanulói munkafüzet 1 Fejlesztő Kertész Zsuzsa

4 TARTALOM hangok és hangtani jelenségek 5 mivel foglalkozik a hangtan? jelenségek a magyarban és a világ nyelveiben 27 a hangtan és az alaktan kapcsolata

5 1. Mivel foglalkozik a hangtan? Jelenségek a magyarban és a világ nyelveiben Ebben a fejezetben a beszédhangok sokféleségével, tulajdonságaival fogtok foglalkozni. A nyelvek rendkívül sokfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen beszédhangokat használnak, és hogy az általuk felhasznált beszédhangok hogyan viselkednek. A sokféle érdekes jelenségből csak mutatóba vizsgálunk meg néhányat a következő órákon. A fejezet első részében ismétlés és rövid elméleti bevezetés után szó lesz a szótagok tulajdonságairól és arról, hogy ennek milyen nyelvi jelenségekben van szerepe. Megismerkedhettek néhány hangsúlyszabállyal is, majd pedig az intonációról, a mondat dallamáról lesz szó. Az első rész lezárásában a hangok lehetséges sorrendjét, elhelyezkedését fogjuk vizsgálni. 1. Miben különböznek? a) Mindenki olvassa fel hangosan a szót, amely a kártyáján szerepel! Találjatok a csoporton belül minden egyes szónak olyan párt, amely mindössze egyetlen hangban különbözik tőle! b) Írjátok fel a táblára a kialakult párokat! Beszéljétek meg, hogy milyen tulajdonságokban különböznek bennük a különbséget okozó hangok (pl. zöngésségben, a képzés helyében stb.)! c) Gyűjtsetek további párokat, amelyek a következő hangokban különböznek! p ~ b: pár ~ bár, sz ~ z: szűr ~ zűr, f ~ v: fér ~ vér, t ~ d: túr ~ dúr, m ~ n: ma ~ na, m ~ ny: lám ~ lány, ü ~ ö: üt ~ öt,

6 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 2. Mire emlékszel a hangokról szóló tanulmányaidból? Töltsd ki az alábbi kérdéssort, és ellenőrizd a tudásod! a) Igaz vagy hamis? (1) Amikor zöngés hangokat ejtünk, rezegnek a hangszalagjaink. (2) A magyarban a magánhangzóknak fontos tulajdonságuk a hosszúságuk. (3) A magyarban nincsen ajakkal képzett zöngés zárhang. (4) A légitársaság szó csak nyílt szótagokat tartalmaz. b) Sorolj fel legalább öt olyan nem toldalékolt magyar szót, amelyek legalább két szótagból állnak, és csak kerek magánhangzót tartalmaznak! c) Fogalmazd meg röviden, mi a képzési sajátossága az alábbi hangoknak! (1) orrhangok (2) zárhangok (3) zár-réshangok (4) réshangok

7 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 7 d) Sorold fel azokat a magyar mássalhangzókat, amelyeknek nincsen zöngésség tekintetében párjuk! e) Ismételd át, amit a magyar magánhangzók képzéséről tanultál! Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő helyekre a magánhangzókat! Természetesen nem minden helyre kerül hang, ezeket a rubrikákat húzd át! ELÖLKÉPZETT/ELÜLSŐ HÁTULKÉPZETT/HÁTULSÓ kerekített/kerek kerekítetlen/ nem kerek kerekített/kerek kerekítetlen/ nem kerek ZÁRT/felső nyelvállású FÉLIG ZÁRT/ középső nyelvállású NYÍLT/alsó nyelvállású f) A magánhangzókhoz hasonlóan helyezd el a mássalhangzókat is a táblázatban! Ajakhangok Ajak-foghangok Nyelv-foghangok E l ü l s ő szájpad hangok H á t u l s ó szájpad hangok Gége hangok Zárhangok Orrhangok Réshangok Zár-réshangok Pergőhang Oldalsó hang Félmagánhangzó

8 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m g) Húzd alá azokat a hangképző szerveket, amelyek nem vesznek részt a magyar beszédhangok képzésében! fogsor, kemény (elülső) szájpad, gége, nyelőcső, alsó ajak, felső ajak, tüdő, hangszalagok, orrüreg, garat, lágy (hátulsó) szájpad h) Gyűjts példákat olyan szavakra, amelyekre teljesülnek az alábbiak! Van olyan, amire nem tudsz példát? (1) A szó elején spr- szerepel: (2) A szó belsejében -tk- szerepel: (3) A szó végén -rt szerepel: (4) A szó elején tl- szerepel: (5) A szó végén -nyk szerepel: i) Tippelj! (1) Szerinted mi a legkevesebb számú magánhangzó, aminek minden természetes nyelvben szerepelnie kell? (A) 4 (B) 6 (C) 3 (2) Melyik következtetés igaz? (Csak egy jó megoldás van.) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. (3) Átlagosan hány beszédhangot tartalmaz egy természetes nyelv?

9 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 9 3. Dolgozzátok fel a számotokra kijelölt szövegeket! A) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! A különböző nyelvekben használt beszédhangok legnagyobb része (a magyarban és a legtöbb európai nyelvben minden beszédhang) a tüdőből kiáramló levegő felhasználásával keletkezik. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk képzésük szerint. Mássalhangzóknak nevezzük azokat a hangokat, amelyeknek képzése során a levegő valamilyen képzési akadálylyal találkozik, például összezárt ajkakkal, a szájpadláshoz szorított nyelvvel stb. Az akadály helye jelenti az adott mássalhangzó képzési helyét. A magánhangzók ezzel szemben úgy keletkeznek, hogy a levegő útjában nem áll ilyen jellegű akadály, hanem végig szabadon áramlik ki a tüdőből, és a hang minőségét csak a szájüreg alakja határozza meg. Ebből adódóan a magánhangzók fizikai tulajdonságai eltérnek a mássalhangzók tulajdonságaitól. A beszédhangokat nemcsak a képzés módja és helye szerint lehet osztályozni, hanem akusztikájuk, azaz bizonyos fizikai tulajdonságaik alapján is. Zörejhangnak hívjuk a hangot, ha képzésekor a levegő rezgése során a hanghullámokban szabálytalan, nem periodikus hullámok (zörejek) is vannak. Ilyen zörejhang például a magyarban az sz vagy a z. A másik csoportba azok a hangok tartoznak, amelyek többnyire szabályos, periodikus hanghullámokból állnak. Ezek a beszédhangok a zengőhangok. Zengőhang például a magyarban az m, az n vagy az l, és akusztikai szempontból a magánhangzók is mind zengőhangok. Zengőhangok és zörejhangok megkülönböztetése 1. ábra: Az a hang hullámképe 2. ábra: Az al hangkapcsolat hullámképe

10 10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 3. ábra: Az m hang hullámképe 4. ábra: Az sz hang hullámképe 5. ábra: A z hang hullámképe A fenti ábrákon példaként egy a, egy al hangkapcsolat, egy m, egy sz és egy z hang hullámképét látjátok. A vízszintes tengely az eltelt időt mutatja, a függőleges pedig a levegő kicsiny nyomásváltozását (ti. hogy mennyire tér el ez az érték a nyugalmi azaz a normális állapottól). Szemmel is jól látható, hogy az a és az m hangok esetében vannak többé-kevésbé szabályosan ismétlődő részek a hullámképben, míg az sz és a z hangok esetében nincsenek. Az előbbi típusú hangokat nevezzük zengőhangoknak, míg az utóbbiakat zörejhangoknak. A zörejhangokra a nem periodikus hullámkép jellemző, míg a zengőhangokra a periodikus. A periodicitás hiányát a zörejhangokban az okozza, hogy a levegő útjában a légútban vagy a szájüregben olyan akadály képződik, amelynek leküzdésekor vagy kikerülésekor ún. turbulens levegőáramlás alakul ki, amelyre a kaotikusság, a rendszertelenség, a szabálytalanság jellemző. (A turbulencia igen bonyolult fizikai fogalom, az áramlástan egyik fontos fogalma.) A legegyszerűbben úgy lehet megkülönböztetni a mássalhangzók között a zörejhangokat és a zengőhangokat, ha megjegyzed: a magyarban azok a hangok, amelyek nem állnak zöngés zöngétlen párban valamely másik mássalhangzóval, mind zengőhangok. A magyarban néhány mássalhangzónak elég nehéz megítélni a hovatartozását: a h például a zengőhangokra emlékeztet abban, hogy nincs zöngésség tekintetében párja; akusztikusan azonban (a zörejesség szempontjából) inkább zörejhangnak tekinthető, ráadásul zöngétleníteni tudja az előtte álló zöngés zörejhangot, amire a zengőhangok nem képesek (ad+hat = athat, de ad+na = adna, nem *atna). A v ezzel szemben rendelkezik zöngétlen párral (f), emiatt a zörejhangokhoz lehetne sorolni. Fontos tulajdonsága viszont, hogy az összes többi zöngés zörejhanggal ellentétben nem zöngésíti az előtte álló zöngétlen zörejhangot (pl. a hétvége kiejtése a legtöbb nyelvváltozatban nem *hédvége), ebben pedig a zengőhangokra emlékeztet. Ugyanakkor a v zöngétlenedik, ha egy zöngétlen mássalhangzó követi (pl. öv + től = [öftől]), ez megint a zörejhangokra jellemző tulajdonság a magyarban. Akusztikai tulajdonságai sem segítenek eldönteni a kérdést, ugyanis a v egyaránt tud zörejes képzésű és zörej nélküli is lenni, attól függően, hogy milyen hangok állnak a környezetében.

11 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 11 A j mássalhangzónak több a zengőhangokra emlékeztető tulajdonsága, mint akár a v-nek, akár a h-nak: a zöngésségi hasonulásban egyáltalán nem vesz részt, és a legtöbb esetben a hanghullám szabályos, ami a zengőhangok alapvető tulajdonsága. Időnként azonban a j is kerül olyan helyzetbe, amikor erősen zörejesedik a képzése: ilyen például az az eset, amikor zörejhang után, de szó végén áll: pl. kapj, dobj stb. Kiejtésnél te is észreveheted, hogy nem egészen ugyanazt a j-t ejtjük ezekben a szavakban, mint pl. a hajó szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 5-6 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket a B) csoportnak! c) Válaszoljatok a B) csoport által feltett kérdésekre a B) csoport szövegei alapján! B) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! Az első feladatban láttátok, hogy rengeteg olyan szópárt lehet találni a magyar nyelvben (és nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is így van ez), amelyek csak egyetlenegy hangban térnek el egymástól. Azaz: egyetlen hangnak jelentésmegkülönböztető szerepe van, hiszen mást jelent a magyarban a túr, mint a dúr. Azokat a szópárokat, amelyek mindöszsze egy vonásukban térnek el egymástól (és mind a kettő értelmes szava az adott nyelvnek), minimális pároknak nevezik a hangtanban. Azokat a hangokat, amelyeknek a nyelvben van ilyen jelentésmegkülönböztető szerepük, az adott nyelv fonémáinak hívjuk. A magyarban például két külön fonéma az l és a r, mivel találunk két olyan értelmes szót, amelyeket csak az különböztet meg egymástól, hogy az

12 12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m egyikben l van azon a helyen, ahol a másikban r: lég ~ rég. Nem tekinthető azonban önálló fonémának például a magyar n-nek az a hátulsó szájpadnál képzett változata, ami a harang vagy tank szavakban hallatszik: hiszen nem találunk olyan magyar szavakat, amelyeknek a jelentése attól függene, hogy az n-t úgy ejtjük-e bennük, mint a nagy szóban vagy úgy, ahogy a harang szóban. A japán nyelvben viszont a magyarral ellentétben nincs megkülönböztető szerepe az r- nek és az l-nek: az r-hangot lehet az l-hez hasonlóan is ejteni, de nincsenek olyan szavak, amelyeket ez a két hang különböztetne meg egymástól; más szóval: nincsenek minimális párok r-rel és l-lel. Ez azt jelenti, hogy az l és az r a japánban nem két külön fonéma, csak ugyanannak a fonémának két kiejtésbeli változata. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a magyar n különféle ejtéseihez: a hátulsó szájpadnál képzett n is csak egy változata az n-nek, nem pedig önálló fonéma. Ebből azt is láthatjuk, hogy a fonéma fogalma meglehetősen elvont fogalom: a japán r/l fonéma sem nem r, sem nem l, hanem a nyelvészek által feltételezett absztrakt nyelvi egység, ami hol r-ként, hol l-ként szólal meg, de önálló hangalakja nincsen. A 9. évfolyamban találkozhattatok már hasonló elvont nyelvészeti fogalommal, a morféma fogalmával. Például a magyarban a bokor és a bokr- morfok ugyanannak a bokor morfémának a megnyilvánulásai, de magának a bokor morfémának nincs egyetlen saját hangalakja. Előfordulnak olyan esetek, amikor két szó látszólag minimális párt alkot, mégsem tekintik a nyelvészek elegendő bizonyítéknak valamely hang megkülönböztető jellege mellett. Tipikusan ilyen problémás hang a magyar dz: noha akadnak olyan szópárok, mint az ez ~ edz, mégis amellett szólnak az érvek, hogy a dz-t a d és a z hangok egymás melletti előfordulásának tekintsük. Például azért, mert a dz-n kívül minden magyar fonéma előfordulhat szó eleji helyzetben; ráadásul a dz minden előfordulása hosszú, kivéve, ha mássalhangzó előtt vagy után áll (ezekben a helyzetekben a magyarban sosem állhat hosszú mássalhangzó). Így az ez ~ edz szópár nem valódi minimális pár, hanem ugyanolyan, mint például az ez ~ est szópár, ahol az st ugyanúgy hangkapcsolat, mint a dz az edz szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 4-5 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket az A) csoportnak!

13 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 13 c) Válaszoljatok az A) csoport által feltett kérdésekre az A) csoport szövegei alapján! 4. Hosszú és rövid hangok hosszú és rövid szótagok Korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a szótagok egyik lényeges tulajdonsága a hosszúságuk. Ez fontos szereppel bír a verselésben is: idézd fel, amit az időmértékes verselésről tanultál! a) Jelöld Radnóti Miklós Első eclogájában a hosszú és rövid szótagokat és jelekkel! Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szavak végre? Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak... b) Keresd meg az idézethez tartozó ritmusképletet valamelyik osztálytársadnál! c) Az egyik ritmusképletnek nem lesz a versek közt megfelelője. Alkoss hozzá szöveget!

14 14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A szótag hosszúságának nemcsak a verselés miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert számos nyelvben vannak hangtani szabályszerűségek, amelyek összefüggenek azzal, hogy egy adott szótag milyen hosszú: ilyen többek közt a hangsúly helyének meghatározása. Vannak például olyan nyelvek ilyen például az olasz, amelyekben a hangsúlyos szótag nem lehet rövid. 5. Egy képzeletbeli nyelvben a hangsúly helyét az alábbi szabályok alapján lehet megjósolni: 1. Az utolsó szótagon sosincs hangsúly, ez alól csak az egyszótagú szavak lehetnek kivételek. 2. Az utolsó előtti szótag akkor hangsúlyos, ha hosszú. Egy szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy ha rövid magánhangzót tartalmaz, amit szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. 3. Ha az utolsó előtti szótag nem hosszú, akkor az azt megelőző szótagra (hátulról a harmadikra) esik a hangsúly, attól függetlenül, hogy milyen hangokat tartalmaz. 4. A kétszótagos szavakban kivétel nélkül az utolsó előtti (első) szótagon van a hangsúly. a) Húzzátok alá a következő szavakban a hangsúlyos szótag magánhangzóját a fenti szabályok alapján! A kettős betűkkel jelölt hangok (magánhangzók és mássalhangzók is) hosszúak. o t n a a, p a r n a k i, l a v a r a v o o t e, m o r k, f a a m o r k i, n e f a t t e, s z o m e r a l i b) Figyeljétek meg az alábbi spanyol nyelvű szavakat! Ezúttal nem adjuk meg a szabályokat, csak a hangsúlyok helyét. Ennek alapján kell bejelölnötök a maradék szavakon a hangsúlyos szótagok magánhangzóját. A szabályokat is nektek kell összefoglalnotok. unión refrigerador animal chocolate plantación brillante Argentina hotel lunes revolución szövetség hűtőszekrény állat csokoládé ültetvény remek, brilliáns Argentína hotel hétfő forradalom

15 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 15 Fogalmazzátok meg, milyen szabályszerűségeket vettetek észre a hangsúly helyével kapcsolatban! c) Jelöljétek be a hangsúly helyét az alábbi spanyol szavakban! (Mindegyik szó szabályos, a fenti mintába beilleszthető.) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción d) Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv hangsúlyszabályairól? Ha világosak a szabályok, adjatok meg néhány példát! Jelöljétek be rajtuk a hangsúlyt, majd mutassátok meg a példákat azoknak az osztálytársaitoknak, akik nem tanulják ezt a nyelvet, hogy nekik kelljen a szabályokat megállapítaniuk! 6. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! a) Húzd alá benne azokat a kulcsszavakat, amelyek a magyarra vonatkoznak, és keretezd be azokat, amelyek valamely más nyelvről szólnak!

16 16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A hangsúly A hangsúly pontos hangtani meghatározása igen nehéz. Számos nyelvben azt tapasztaljuk, hogy egy szón belül bizonyos szótagok valamilyen szempontból erőteljesebbek a többi szótagnál. Ezt a bizonyos erőteljességet (azaz a hangsúlyt) azonban nem lehet egyértelműen, mindig egyetlen tényezővel magyarázni: egyes nyelvekben inkább a hangmagasság változik a hangsúlyos szótagban, míg más nyelveknél inkább a hangerő, de általában mind a kettőnek van valamennyi szerepe a hangsúly kialakításában. A hangsúly szerepe nem minden nyelvben egyforma. A magyarban például majdnem mindig a szavak első szótagjára esik a hangsúly; ettől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni, illetve vannak bizonyos mondattani szerkezetek, amelyekben a szavak elveszthetik a hangsúlyukat: ez történik például a fókuszt követő szavakkal (leggyakrabban a ragozott igealakkal). Önmagában azonban a hangsúlynak a magyarban jelentésmegkülönböztető funkciója alig van. Vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben például a ragozás során állandóan változhat ugyanazon szó hangsúlyának a helye (ilyen például az orosz); sőt, sokszor a hangsúlynak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet: mást jelenthet ugyanaz a szó, ha az első szótagja hangsúlyos, mint ha a második szótagra esik a hangsúly. Az oroszban például a zamok szó jelentése kastély, a zamok szóé pedig zár, lakat. Az angol record szó első szótagja hangsúlyos, ha főnév (jelentése felvétel, jegyzet, lemez ), míg az igei párja véghangsúlyos: record felvételt készít, rögzít. Sok nyelvben nem függ össze a szó alakjával a hangsúly helye, más nyelvekben azonban könnyen meg lehet jósolni a szótagszámból, a szótagok hosszúságából vagy a szó egyéb tulajdonságaiból. Erre láttatok példát a fenti feladatokban. Szintén fontos jelenség egyes nyelvekben, hogy a hangsúlytalan magánhangzók gyengébbek, rövidebbek és más minőségűek, mint a hangsúlyosak. A magyarban nincs ilyen jelenség, de az angolban például az e hang rövid i-szerű vagy ö-szerű hanggal váltakozik, ha hangsúlytalan helyzetbe kerül. b) Tegyetek fel egymásnak öt igaz hamis kérdést a szövegből, majd válaszoljatok egymás kérdéseire! c) Keressetek olyan állításokat a szövegekben, amelyekről nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis, vagy amelyekre csak bizonyos esetekben lehet azt mondani, hogy igaz vagy hogy hamis!

17 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? A mondat dallama, az intonáció a) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! A csoportban egy ember kap egy kártyát. Egyikőtök a kártyán levő instrukciók alapján olvassa fel a csoportnak a kártyán lévő mondatot! b) Írjatok párbeszédet vagy rövid monológot az elhangzott mondathoz! c) Rajzoljátok le dallamgörbével, hogy a megadotton kívül milyen más dallammal tudnátok még kimondani a mondatot, hogy értelmes legyen!

18 18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m d) Mindegyik görbe mellé írjátok oda röviden, mi a hozzá tartozó legvalószínűbb jelentés! (Például: egyszerű kérdő mondat; felszólítás stb.) e) Mondjátok ki az alábbi szavakat különböző dallamokkal! sör, Zsolti, tejeskávé magas, nem eső dallam eső dallam emelkedő dallam f) Találjátok ki, hogy milyen lehet az a helyzet, amelyben a szó a hallott dallammal elhangozhat! Milyen mondattal vagy mondatokkal lehetne folytatni a beszélgetést, ha a megadott szavakat az egyes dallamokkal ejtettük ki? g) Fogalmazzátok meg, mi a különbség az egyes hanglejtési minták között! Használjátok fel, amit az előző feladatban tapasztaltatok! Változik-e az egyes szavak alapvető jelentése attól függően, hogy milyen dallammal ejtettétek ki őket? 8. Nézz utána a hangok fizikai jellemzőinek! Milyen fizikai mennyiséggel jellemezhető a hangmagasság? Mi az ultrahang és az infrahang? Melyik fizikai mennyiséggel függ össze a hangerő? Mik a formánsok? Mely hangok akusztikus tulajdonságaiban játszanak szerepet?

19 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 19 Javaslat: Anyagot gyűjthetsz fizikai tanulmányaidból, az internetről vagy akár az alábbi kiadványok valamelyikéből: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, Laziczius Gyula: Fonetika. Tankönyvkiadó, Budapest, Olvasd el az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveget! az intonáció Korábbi tanulmányaitok során már foglalkoztatok azzal, hogy milyen jelentéskülönbségekkel jár az, ha ugyanazt a mondatot más-más dallammal ejtjük ki. A kijelentő, semleges mondatokra például egyfajta ereszkedő dallam jellemző, az eldöntendő kérdések dallama pedig a magyarban tipikusan először meredeken emelkedik, majd esik. A magyarban nincs is más formai jellegzetessége az eldöntendő kérdéseknek, ellentétben például az angollal vagy a némettel, ahol a szórend változtatása is jelzi, hogy kérdésről van szó és nem állításról. A mondatszinten megjelenő (teljes mondatokhoz kapcsolódó) dallammintákat a mondat intonációjának vagy hanglejtésének nevezzük. Minden nyelvben jelen van valamilyen fokú intonációs változatosság a magyarban 11 különböző dallamot lehet elkülöníteni. Ezek általában árnyalják az adott mondat jelentését, jelezhetik a beszélő meglepettségét, indulatait vagy akár azt, hogy még akart valamit közölni, de nem tette meg. A nyelvészetben az intonáció kutatása határterületnek számít: vannak, akik úgy gondolják, hogy mivel hangjelenségről van szó, a hangtani jelenségek körében kell tárgyalni. A legtöbb nyelvben azonban az intonáció gyakran mondattani tulajdonságokkal társul: példának említettük már a magyar eldöntendő kérdést kifejező mondat sajátos dallamát (az intonáción kívül semmi nem utal arra, hogy eldöntendő kérdésről van szó, csak néhány speciális esetben az -e szócska). Ezért az intonációt a mondattan részeként is szokás vizsgálni. A hangmagasság változását a nyelvek nem csupán mondatszinten használják fel: bizonyos nyelvekben ugyanis az egyes szavaknak is rögzített dallamuk van, és ugyanaz a szó más és más jelentéssel bír attól függően, hogy az átlag hangmagasságnál magasabb vagy alacsonyabb hangon ejtik-e ki, illetve hogy a szó dallama esik, emelkedik, esetleg esik, majd emelkedik vagy fordítva. A magyarban, amint láttátok, az egyes szavaknak, szótöveknek nincs jellegzetes dallama. Azokat a nyelveket, amelyekben az egyes szavaknak, szótöveknek állandó dallamuk van, és a dallamoknak jelentésmegkülönböztető szerepe van, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvek például a kínai és a vietnami, számos Afrikában beszélt nyelv és a mexikói indián nyelvek egy része. a) Húzd alá a magyar kérdő mondat intonációjáról szóló információt! b) Értelmezd a tonális nyelvek meghatározását!

20 20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 10. Az alábbi blogbejegyzést egy magyar lány írta, aki ösztöndíjjal néhány hónapot Olaszországban töltött. Ebben a részben az olasz nyelvtanulással és a magyartanítással kapcsolatos élményeiről ír. A részletnek három szereplője van: egy magyar, egy olasz és egy spanyol anyanyelvű diák. Olvassátok el figyelmesen az internetes naplórészletet! Kis olasz szótár: quando: mikor solo: csak, egyedül stanza: szoba strumento hangszer, eszköz sposare: megházasodni trovare: találni sapone: szappan (Az s betű kiejtése ezekben a szavakban: sz.) november 21. Pont ma hat hete vagyok Firenzében, és egyre jobban megy az olasz. :-) De a barátaim azt mondják, hogy bár jól beszélek, a kiejtésemen még lehet hallani, hogy nem vagyok olasz. :-) Például néha a magánhangzókat nem úgy ejtem ki, mint az olaszok Lorenával (a szobatársam) megbeszéltük, hogy tanítjuk egymást, ő engem olaszul, én őt magyarul, mert nagyon szereti a nyelveket (nem is találkoztam még olyannal, aki magyarul akart tanulni!). Nekem is nagyon furcsa az ő kiejtése: például egy csomószor a szavak végére berak egy ilyen rövid o- vagy ö-szerű hangot, mondjuk ilyeneket, hogy gép ö, de ez csak nagyon rövid. A nevemet is csak úgy tudja kimondani, hogy Editt ö. :-) Nem tudom róla leszoktatni, mer nem is hallja a különbséget. De ő meg azt mondja, hogy nekem például az a hibám, hogy mindig hosszú ó-kat ejtek, mint például azt, hogy quando, úgy mondom, hogy kvandó, és szerinte meg rövid o-val kéne. Meg azt, hogy solo, úgy ejtem, hogy szóló, pedig csak az első ó hosszú. De hiába próbálom, hogy röviden mondjam, mindig hosszabb lesz. Mondtam is neki, hogy magyarul egyébként úgy kell mondani, hogy szóló, nem pedig szólo. Egyébként van egy spanyol ismerősünk is, Carlos, ő is pár hónapja jött Olaszba, na, hát ő aztán nagyon furán beszél olaszul, mer ő meg egy csomószor betesz a szavak elejére egy e-t, például stanza helyett azt mondja, hogy estanza LOL, sport helyett: esport, strumento helyett estrumento-t, sposare helyett esposare. De érdekes, hogy ezt csak néha csinálja, mert pl. azt, hogy trovare meg pl. sapone tök jól ki tudja mondani. a) Foglaljátok össze, hogy mi az, ami az idegen nyelv tanulásakor nehézséget okoz (1) a magyar anyanyelvűnek!

21 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 21 (2) az olasz anyanyelvűnek! (3) a spanyol anyanyelvűnek! b) Mi az oka a nehézségeiknek? c) Hozzatok néhány példát saját idegennyelv-tanulási tapasztalataitok alapján arra, hogy egy magyar anyanyelvűnek milyen hangtannal kapcsolatos nehézségei lehetnek egy idegen nyelv tanulásakor!

22 22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m d) És fordítva? Egy, az általatok tanult idegen nyelvet anyanyelveként beszélőnek milyen nehézségei lesznek, ha magyarul kezd tanulni? (Ha szükséges, kérjétek nyelvtanáraitok segítségét!) 11. Olvassátok el a kapott párbeszédet! a) Beszéljétek meg, hogy az általatok tanult vagy beszélt idegen nyelvnek milyen kiejtési sajátosságai vannak! b) Ültessétek át ezeket a kiejtési sajátosságokat a kapott dialógusra! Olvassátok fel, játsszátok el úgy a magyar szöveget, hogy nem a magyar, hanem a másik nyelv kiejtési sajátosságait alkalmazzátok! Adjátok is elő a dialógust az osztálynak! c) Találjátok ki, hogy a többi csoport milyen nyelvű kiejtést alkalmazott! d) Írjatok rövid jellemzést minden elhangzott nyelvről! Milyen kiejtési jellegzetességeket domborítottak ki a többi csoport tagjai az előadásukban? 12. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Fonotaktika Az előző feladatokban arra figyelhettél fel, hogy minden nyelvben vannak olyan hangsorozatok, amelyek egyáltalán nem lehetségesek, illetve olyan hangok, amelyek bizonyos helyzetekben nem állhatnak. A magyarban például lényeges szabályszerűség az, hogy a szó végén nem állhat rövid o vagy ö. Azon szabályok összességét, amelyek egy nyelvben meghatározzák, hogy egy szóban milyen helyzetben milyen beszédhangok állhatnak, illetve milyen sorrendben követhetik egymást a hangok, a nyelv fonotaktikájának nevezzük. A fonotaktikai

23 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 23 szabályok nyelvenként különbözőek, de vannak nagy általánosságban a legtöbb nyelvre igaz (univerzális) fonotaktikai szabályok is. Ilyen például az, hogy zöngés és zöngétlen zörejhang nem állhat egymás mellett. Egy nyelv fonotaktikai szabályai az idők során változhatnak. A magyar nyelv fonotaktikájának része volt évszázadokkal ezelőtt az a szabály, amely megtiltotta, hogy egy szó elején egynél több mássalhangzó álljon. (Idézd fel 10. osztályos tanulmányaidból A hangtani változásokról szóló részt!) Ez a szabály azonban idővel enyhülni kezdett, majd megszűnt működni; így ma már nem érvényesül (l. sport, spriccel, traktor stb.). a) Keress példát a szövegben magyar fonotaktikai szabályra! b) Keress példát a szövegben több nyelvben is létező fonotaktikai szabályra! 13. Válassz ki legalább kettőt az alábbi kérdések közül! Néhány mondatban foglald össze a véleményedet és az ismereteidet róla! a) Magyarázd el, miért nem jó bizonyíték a rák ~ kád szópár arra, hogy az r a magyarban önálló fonéma! b) Sorolj fel olyan nyelvi jelenségeket (akár a magyarból, akár a tanult idegen nyelvből), amelyekre eddig nem figyeltél fel, de a most vizsgált jelenségek hatására elgondolkodtál rajtuk!

24 24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m c) Sorolj fel olyan hangtani nehézségeket, amelyekkel valamilyen idegen nyelv tanulásakor szembesültél! Próbáld megmagyarázni, mi okozza ezeket a nehézségeket a magyar anyanyelvűek számára!

25 M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 25 d) Gyakran előfordulhat például írásbeli kommunikáció esetén, hogy nincsenek intonációs eszközeid gondolataid, érzelmeid pontos kifejezésére. Mivel lehet ilyenkor helyettesíteni az intonációt? Sorolj fel néhány olyan eszközt, amelyet ilyen céllal használsz! Van-e olyan árnyalatnyi jelentéstöbblet, amit intonáció hiányában képtelen vagy kifejezni? Ha van, mi az? Állításaidat illusztráld példákkal! e) Bár a hangsúly helyét megmérni nagyon nehéz, az anyanyelvi beszélők mindig nagyon biztosan meg tudják mondani, hogy az adott szó melyik szótagja volt hangsúlyos. Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben mi a szerepe a hangsúly helyének! Próbáld ki, meg tudod-e állapítani a tanult nyelv egy szaváról, hogy melyik szótagja hangsúlyos! Ha sikerült, milyen jellegzetességek alapján? Ha nem sikerült, szerinted mire kell jobban odafigyelned, hogy ezt a képességet elsajátítsd?

26 26 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m

27 2. A hangtan és az alaktan kapcsolata A hangtannak viszonylag kevés olyan területe van, amely pusztán a hangok viselkedését tanulmányozná anélkül, hogy egyéb jelenségeket is figyelembe venne. Nagyon sok az olyan eset a világ nyelveiben, amelyeknél bizonyos alaktani jelenség például szóösszetétel vagy toldalékolás okozza a hangtani váltakozásokat. Az olyan gazdag toldalékrendszerrel bíró nyelvekben, mint amilyen a magyar, igencsak nehéz lenne tehát különválasztani a szavak hangtani és alaktani felépítését. Az elkövetkező néhány órán olyan jelenségeket, váltakozásokat ismerhettek meg, amelyekben döntő szerepet játsszanak az alaktani jellegzetességek. Nemcsak magyar példákról lesz szó: bemutatunk egy gyakori japán hangtani-alaktani jelenséget, és kereshettek példákat az általatok tanult idegen nyelvből is. 1. Mit csinálnak a toldalékok a szavakkal? a) Figyeljétek meg a kártyákon kapott szótöveket, illetve toldalékokat! Alkossátok meg belőlük a lehető legtöbb lehetséges szóalakot úgy, hogy minden szóalakhoz pontosan egy szótövet és egy toldalékot használhattok fel! b) Fogalmazzátok meg tömören, mit figyeltetek meg a toldalékok és a szótövek alakját illetően! Milyen toldalékok esetében történt valami változás a tőben? Mi volt ez a változás? c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit értünk váltakozáson! Váltakozás Eddigi tanulmányaitok során már volt szó a szóelemzés különböző módszereiről és a szavakat felépítő egységekről, a morfokról. Az előző feladatban azt figyelhettétek meg, hogy számos magyar példában találkozhatunk olyan jelenséggel, amelyben egy toldalék valamilyen váltakozást idéz elő egy szótőben. Például a kutya tőnek a tárgyeset vagy a többes szám toldaléka előtt a kutyá- alakja jelenik meg. Ilyen esetekben azt mondjuk, hogy a kutya tő a hangja á-val váltakozik, hiszen számos olyan eset van, amikor ez utóbbi jelenik meg a toldalék előtt. A váltakozások vizsgálata nagyon fontos, ha a hangtan és az alaktan kapcsolatát kutatjuk.

28 28 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m Az előző példánál maradva: a kutya tő esetében alaktani szempontból azt is mondhatjuk, hogy a kutya és a kutyá- két allomorfja a KUTYA absztrakt nyelvi egységnek, azaz morfémának. Az allomorfok sokszor nem egyenrangúak. A kutya és kutyá- allomorfok esetében az utóbbi csak bizonyos toldalékok előtt fordulhat elő (kutyá-t, kutyá-k stb.), míg az előbbi alak előfordul önállóan (egyes szám, alanyeset), illetve az összes névutó előtt. Az allomorfok közül azt, amelyik önállóbb vagy több környezetben fordulhat elő, elsődleges vagy kitüntetett allomorfnak is nevezzük. 2. Rendaku: mássalhangzók a japánban Az alábbi táblázat a japán nyelv mássalhangzókészletét mutatja be. Az oszlopokban a képzés helyét, a sorokban a képzés módját adtuk meg: Ajakhangok Nyelvfoghangok E l ü l s ő s z á j p a d d a l képzett H á t u l s ó s z á j p a d d a l képzett Gégehangok Zárhangok (p) b t, d k, g Orrhangok m n Réshangok f sz, z s h Zár-réshangok c cs, dzs Pergőhangok r Félmagánhangzók w j Megjegyzés: A p hang röviden nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban. A japán szavakban csak hosszú pp-t találunk, és ezeket is csak szó belsejében. a) Húzd alá a zöngés mássalhangzókat a táblázatban! b) Sorolj fel néhány mássalhangzót, amely a magyar nyelvben előfordul, de a japánban nem!

29 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 29 c) Figyeld meg az alábbi szavakat! Milyen váltakozás figyelhető meg a japán szóösszetételekben? Mely hangokat érinti a váltakozás? Fogalmazd meg röviden a szabályszerűséget! Egyszerű szavak Összetett szavak kami papír jamagawa hegyi folyó te kéz hanazono virágoskert hito ember amedama drazsé, cukorgolyó szono kert hitode férfierő kawa folyó tegami levél tama labda hiragana hiragana; a japán írás jama hegy egyik ábécéjének neve kana írás d) Tekintsd át az alábbi példákat! A fentiekben megfogalmazott szabályszerűségbe hogyan lehetne beleilleszteni ezeket a példákat? Mivel tudnád magyarázni a h furcsa viselkedését? hito ember ~ hito-bito emberek, nép(esség) ha fog (főnév) ~ ire-ba műfogsor hone csont ~ sze-bone gerinc

30 30 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m e) Melyek azok a zöngés mássalhangzók, amelyek sosem váltakoznak zöngétlen mássalhangzóval? Mi lehet ennek az oka? f) Fogalmazd meg, mi történne az alábbi magyar szavakkal, ha a magyarban is lenne a japánhoz hasonló szabály! asztalterítő világoskék sétapálca harapófogó járókeret bárszék hegyhát 3. Olvasd el az alábbi szövegeket! Hangtan és alaktan; fonetika és fonológia A fenti példákkal a japán nyelv egyik jellegzetes hangtani tulajdonságát mutattuk be, egy olyan szabályszerűséget, amely a szóösszetételek igen nagy részében megfigyelhető. A jelenség neve a japán nyelvészetben előreható zöngésedés. A folyamatban ugyanis egy zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szótő kezdő mássalhangzója a zöngés párjával váltakozik, ha a szótő egy összetett szó második tagjaként szerepel. A rendaku néven is ismert szabály tipikus példája a hangtan és az alaktan kölcsönhatásának: a jelenség hangtani jellegű, de alaktani környezethez (a szóösszetételhez) kötődik. A jelenség jól illusztrálja a hangok tanulmányozásának két fő ága közötti különbséget is. Az egyik ág, a fonetika a beszédhangok fizikai és képzési jellegzetességeivel foglalkozik. A másik ág, a fonológia azt vizsgálja, hogyan alkotnak a beszédhangok rendszert egy nyelvben, melyik hang milyen helyzetekben fordulhat elő, és milyen hangokkal váltakozik bizonyos környezetekben.

31 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 31 A fenti feladatban azt láthattátok, hogy a zöngétlen hangokkal együtt a h is részt vesz az előreható zöngésedésben, és az összetételekben b áll a helyén. Míg fonetikai értelemben a b nem tekinthető a h zöngés párjának, hiszen képzési helyben és módban igencsak különböznek, addig a fonológia szempontjai szerint figyelembe kell venni azt, hogy a zöngés és zöngétlen mássalhangzók rendszerében a b úgy viselkedik, mint a h zöngés párja (nemcsak a fent megfigyelt jelenségben). Vagyis a b fonetikailag nem a h zöngés párja, fonológiailag azonban igen. A fonetikusok munkája igen sokban kapcsolódik a fizikához, az anatómiához (az emberi test felépítésének tanához), illetve az élettanhoz. Egy fonetikusnak tisztában kell lennie a hangok pontos akusztikai tulajdonságaival (l. a fizikában a hullámmozgásról tanultakat), a beszédszervek tulajdonságaival és a hangok képzésének módjaival. Azzal azonban, hogy az egyes hangoknak egy adott nyelv rendszerében milyen jelentőségük van, kevesebbet foglalkoznak. A fonetikának számos gyakorlati alkalmazása is van. Az ún. számítógépes nyelvészetben a beszédet létrehozni és felismerni képes számítógépes rendszerek, illetve a fordítóprogramok létrehozásakor hasznosítják a fonetika eredményeit. De használják a fonetikai kutatásokat például a pszichológiában is: bizonyos agyi rendellenességeknek lehetnek a hangképzés zavaraival járó tünetei. Továbbá a gyógyászatban is fontosak a fonetikusok felfedezései: egyes anatómiai rendellenességekhez társulnak hangképzési sajátosságok. Sőt, még a törvényszéki szakértők munkáját is segíthetik a fonetikusok: fonetikai eszközökkel lehetséges hangjuk alapján a beszélők megkülönböztetése és így az azonosítása is, ami egy nyomozás során nagy jelentőséggel bírhat, ha tárgyi bizonyítékként hangfelvételek állnak rendelkezésre. A fonetikával szemben a fonológiát elsősorban az egyes beszédhangok nyelvi viselkedése, nyelvben betöltött szerepe, a különböző nyelvi folyamatokban való részvétele érdekli. Ebből a szempontból veszi figyelembe a képzési és hangzásbeli tulajdonságokat is (a fonetika eredményeit). A fonológus célja minél általánosabb leírást adni arról, hogy az egyes nyelvekben hogyan képeznek rendszert a beszédhangok. a) Fogalmazd meg tömören, mi a különbség a fonetika és a fonológia között! b) Indokold meg a következő állítást! A rendaku olyan szabály, amely a hangtan és az alaktan kölcsönhatását mutatja.

32 32 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 4. Zöngésségi hasonulás másképpen: az angol főnevek többes száma Hangtani tanulmányaidból már ismerős a zöngésségi hasonulás fogalma. Az alábbi feladat az angol zöngésségi hasonulás működését mutatja be a szabályos többes szám képzésének példáival. a) Figyeld meg az alábbi példákat! Koncentrálj a szavak kiejtésére! (A kiejtést megtalálod a zárójelben.) Egyes szám Többes szám cat /kaet/ macska cats /kaetsz/ macskák dog /dog/ kutya dogs /dogz/ kutyák bee /bí/ méh bees /bíz/ méhek tape /téjp/ szalag tapes /téjpsz/ szalagok sin /szin/ bűn sins /szinz/ bűnök face /féjsz/ arc faces /féjsziz/ arcok plum /plam/ szilva plums /plamz/ szilvák park /park/ park parks /parksz/ parkok baby /béjbi/ kisbaba babies /béjbiz/ kisbabák pill /pil/ tabletta pills /pilz/ tabletták cave /kéjv/ barlang caves /kéjvz/ barlangok garage /ga raazs/ garázs garages /ga raazsiz/ garázsok car /kar/ autó cars /karz/ autók wish /wis/ kívánság wishes /wisiz/ kívánságok frame /fréjm/ keret frames /fréjmz/ keretek quiz /kwiz/ kvíz quizzes /kwiziz/ kvízek Magyarázat a kiejtéshez: Az ae magánhangzó (például a cat szóban) nyelvállásban a magyar a és a magyar e hang között van. Az aposztróf ( jel) az átírásokban azt jelenti, hogy a hangsúly a rákövetkező szótagon van: például a garage szóban a második szótagon. Az angol w hang (például a wish szóban) a magyar v-hez hasonlít, de az alsó ajak nem ér a fogsorhoz, hanem az ajkak az u-hoz hasonlóan kerekítettek.

33 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 33 b) Hány allomorfja van az angol szabályos többes szám toldalékának? Melyek ezek? c) Írd le, hogy az egyes allomorfok milyen esetben jelennek meg! d) Figyeld meg, hogy az angol helyesírás jelöli-e, hogy mikor melyik allomorf jelenik meg! e) Szerinted melyik értelmezés állja meg jobban a helyét az alábbiak közül? Választásod indokold is meg! Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja az -sz; ugyanez a morféma zöngés hangok után -z alakban (-z allomorffal) jelenik meg. Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja a -z; ugyanez a morféma zöngétlen hangok után -sz alakban (-sz allomorffal) jelenik meg.

34 34 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m f) Add meg, melyik allomorf jelenne meg az alábbi angol példák többes számában! (Csak a kiejtésüket adtuk meg.) djúsz bin vaen dis méjt taep spaem g) Az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedése egyfajta zöngésségi hasonulásként fogható fel. Egyetértesz ezzel az állítással? Válaszodat indokold is meg! h) Hasonlítsd össze a magyar zöngésségi hasonulást az angollal! Mi a legfőbb különbség közöttük? Segítségül megadunk néhány példát. Magyar dob+szó ~ dopszó nép+dal ~ nébdal mag+tár ~ maktár hét+ben ~ hédben Angol téjp+z ~ téjpsz park+z ~ parksz kaet+z ~ kaetsz

35 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Húzd alá benne a magyarra jellemző zöngésségi hasonuláshoz kapcsolódó kulcsszavakat! Zöngésségi hasonulás A zöngésségi hasonulás jelensége a világ nyelveinek nagy részében érvényesül. Ennek oka az, hogy a világ legtöbb nyelvében nem állhatnak egymás mellett zöngés és zöngétlen zörejhangok. (Ezt a fonotaktikával kapcsolatban már korábban is megjegyeztük.) A jelenség abban nyilvánul meg, hogy zöngés zörejhangok zöngétlennel váltakoznak attól függően, hogy melléjük toldalékolás, szóösszetétel stb. során zöngés vagy zöngétlen zörejhang kerül-e. A magyarban mindig a korábban álló mássalhangzó esik áldozatul a hasonulásnak: ablak + ban > ablagban, tehát a k helyett áll zöngés hang a következő mássalhangzó zöngéssége miatt, nem pedig fordítva (nem *ablakpan). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a b hasonítja magához a k-t. Mivel a hasonulás iránya a később kiejtett hangtól hat az előző felé, visszafelé ható vagy regresszív zöngésségi hasonulásnak nevezzük ezt a jelenséget. A nyelvek nagy részében (mint a magyarban) regresszív hasonulást figyelhetünk meg, de vannak olyanok (ilyen például az angol), ahol a hasonulás iránya előrefelé hat (azaz progresszív) legalábbis a többes szám toldalékának az esetében. 6. Hallgasd meg Laár András, humorista versét! Hogyha birka lennák írta Laár András verse Hogyha birka lennák, ennák birkatápot! Birkaólnak néznám a büdös világot! Csipás kis szememmal ide-oda néznák, ványadt kis hangommel egyre csak bégetnák! Csatakos hátsómet nem takarné gatya, fejemben kuksolne egy hülye birka agya! Azt bégetnám egyre: Be-be-be-be be-be! Értelme nem volna, de legalább rímelne! a) Fogalmazd meg, miben áll a vers humora formai szempontból!

36 36 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m b) Húzd alá a versben azokat a szótagokat, amelyekben a magánhangzók el vannak rontva! c) Néhány helyen a szerző meghagyta a megfelelő magánhangzót a toldalékban. Rontsd még tovább a verset azzal, hogy kicserélsz még néhány toldalék-magánhangzót! Írj le egy versszakot a még rosszabb verzióból! A következő néhány feladat során azt fogjátok lépésről lépésre tanulmányozni, hogy hogyan viselkednek a magyar magánhangzók a szótövekben, illetve a toldalékokban. Látni fogjátok, hogy szigorú és viszonylag jól megragadható szabályok szerint, rendszerszerűen helyezkednek el a magánhangzók a töveken belül és a toldalékokban egyaránt. 7. Az alábbi példákban hiányos szavakat soroltunk fel: csak a bennük szereplő magánhangzókat adtuk meg, előfordulásuk sorrendjében. a) Töltsétek ki mássalhangzókkal az üres helyeket úgy, hogy értelmes magyar, toldalék nélküli szavakat kapjatok! Egy vonalra több mássalhangzót is írhattok, de nem kötelező mindenhova mássalhangzót illeszteni. Az egyetlen szabály, hogy a magánhangzók sorrendjén nem változtathattok. Próbáljatok minden számotokra kijelölt magánhangzóvázhoz minél több megoldást alkotni! Például: ü e az üzem szó jó megoldás, de a tüzet szó nem, mert toldalékolt a í a é i a a i e a o o a a o ő a ü ő/ö e ü e i u/ú u i/í o i a ő e ö/ő á e e é i e ü ö/ő ü a

37 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 37 b) Jelöljétek meg, melyik magánhangzóvázakhoz volt nehéz példát találni! c) Van valami közös ezekben a ritka magánhangzóvázakban? Ha igen, mi az? Van olyan magánhangzó, amely mindegyikükben szerepel? d) Lássátok el a fent létrehozott szavakat a -nak/-nek toldalékkal! e) Mi befolyásolja azt, hogy az elölképzett magánhangzót tartalmazó toldalék járul a szóhoz vagy a hátulképzett magánhangzót tartalmazó? Rendszerezzétek az adatokat ebből a szempontból! Saját csoportod tapasztalataihoz adjátok hozzá azt is, amit más csoportok észrevettek! Rajzoljatok táblázatot, amelyből leolvasható, mikor melyik toldalékot kell a szóhoz tenni!

38 38 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m f) Rakjatok a főnevekhez és melléknevekhez -hoz/-hez/-höz toldalékot (pl. piroshoz), az igékhez pedig többes szám 2. személyű végződést (pl. morogtok)! Mielőtt rendszereznétek az adatokat, ismét hallgassátok meg, amit a többi csoport tapasztalt ebben a kérdésben! g) Hogyan kell kiegészíteni az előző feladatban felfedezett szabályszerűségeket az új adatok alapján? 8. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és húzd alá benne az új információkat! A magánhangzó-harmónia és a toldalékok alakja A magyar toldalékok legtöbbjének több alakja is van. Azt, hogy mikor melyik alakot használjuk, annak a tőnek a tulajdonságai határozzák meg, amelyikhez a toldalék járul. Például a -ban és a -ben alak közötti választásnál figyelembe kell venni azt, hogy milyen magánhangzók vannak a tőben, illetve ezek hol, milyen helyzetben állnak. Azt a hangtani jelenséget, amelyben az egy szón belüli magánhangzóknak valamilyen szempontból azonos képzésűnek kell lenniük (akár toldalékolt, akár toldalékolatlan szavakról van szó), magánhangzó-harmóniának (vagy magánhangzó-illeszkedésnek) nevezzük. A világ számos nyelvében léteznek a magánhangzó-harmónia különböző típusai például a finnben és a törökben. Hangtani tanulmányaitok kezdetén volt róla szó, hogy a magyarban nagyrészt olyan a szavak hangtani felépítése, hogy a szótőn belül a magánhangzóknak elölképzettség szerint egyezniük (harmonizálniuk) kell. Vannak azonban nagy számban olyan tövek is, amelyekben elöl- és hátulképzett magánhangzók is vannak. Ezeknek a nagy része olyan, hogy a hátulképzett magánhangzó mellett i-t, í-t, e-t vagy é-t tartalmaznak: papír, bika, tányér, fotel. Kisebb számban, de előfordulnak köztük olyan szavak is, amelyekben hátulképzett magánhangzó és ö, ő

39 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 39 vagy ü, ű van: sofőr, manőver, parfüm, amőba, attitűd, manikűr. Ez utóbbiak azonban mind viszonylag új keletűek, jövevényszavak; a magyar nyelv alapszókincsében nincsenek ilyen szótövek. 9. Figyeljétek meg az alábbi három adatot! alatt -kor -ban/-ben a) Keressetek indokokat amellett, hogy jogos középre helyezni egy ilyen skálán a -kor toldalékot! b) Hangtani viselkedését tekintve melyik pólushoz tennétek közelebb a -kor toldalékot? Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti az alatt névutótól! Jegyezzétek le! Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti a -ban/-ben toldaléktól! Írjátok le! c) Gyűjtsetek még olyan toldalékokat, amelyeknek csak egy alakjuk van!

40 40 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szövegeket! Toldalékok és névutók A magyarban a toldalékok többsége és a névutók közötti egyik legfőbb különbség az, hogy a névutóknak nincs elöl- és hátulképzett allomorfjuk, míg a legtöbb toldaléknak van. Vannak olyan toldalékok is a magyarban, amelyek toldalékként viselkednek, mégis csak egy alakjuk van, a magánhangzó-harmóniában nem vesznek részt. Ilyen toldalékok például a -kor, pl. hatkor, hétkor, ötkor, és még jó néhány toldalék (pl. az -ért). Összefoglaló a magyar magánhangzó-harmóniáról A magyarban a következő hangtani szabályosságokat figyelhetjük meg 1. Ha egy szótő kizárólag hátulképzett magánhangzókból áll, akkor a toldalék(ok)ban is hátulképzett magánhangzó(k)nak kell lenniük: madárral, aludnál, toronyban. 2. Ha egy szótő kizárólag elölképzett magánhangzókból áll, akkor legtöbbször a toldaléknak is az elölképzett magánhangzót tartalmazó alakját választjuk: nénivel, ökörnek, ütőre, egérről. 3. Kicsit bonyolultabb a helyzet olyankor, amikor elöl- és hátulképzett magánhangzók vegyesen szerepelnek a tőben. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az utolsó hátulképzett magánhangzót milyen magánhangzók követik a tőben: A) Ha csak é, i vagy í, akkor a toldalék hátulképzett változatát választjuk: tányérban, vakítok, Katival, Tónival. B) Ha más elölképzett magánhangzó is, akkor általában az elölképzett változatot használjuk: sofőrnek, allűrje, parfümmel stb. 10. A 7. feladathoz hasonlóan megadtunk néhány olyan magánhangzóvázat, amelyek ott nem szerepeltek. a) Keress ezeknek megfelelő egyszerű (nem összetett) tőszavakat! a e o e á e ó e a é

41 A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 41 b) Lásd el a szavakat -nak/-nek toldalékkal! Mit tapasztalsz? Hasonlítsd össze a toldalékolt alakjaidat a párod példáival! Ő is ugyanígy toldalékolta őket? c) Vannak olyan alakok, amelyeknél nem tudjátok eldönteni, melyik toldalékot tegyétek a tőhöz? Melyek ezek? d) Tegyétek többes számba a gyűjtött szavakat! A többes szám toldalékával is ugyanazt tapasztaljátok, mint a -nak/-nek esetében? e) Fogalmazzátok meg, hangtani szempontból mi a közös a gyűjtött szavakban! (Segíthetnek a megadott magánhangzóvázak.)

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkatankönyv SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS NYELVTAN Tanulói munkatankönyv 1-2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk

Részletesebben

Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanári útmutató

Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanári útmutató Szövegértés szövegalkotás NYELVTAN Tanári útmutató 1-2 Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanári útmutató SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS NYELVTAN Tanári útmutató 1-2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése

Részletesebben

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés

Részletesebben

Szövegértés szövegalkotás. Projektmappa

Szövegértés szövegalkotás. Projektmappa Szövegértés szövegalkotás Projektmappa 7 A kiadvány KHF/4271-15/2008 engedélyszámon 2008. 10. 29. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső

Részletesebben

A magánhangzók fonológiai rendszere

A magánhangzók fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó

Részletesebben

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének

Részletesebben

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.

Részletesebben

Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.

Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014)   Czinegéné L.J. Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) http://www.drama.hu/jatektar/ http://www.google.com/ Czinegéné L.J. 2014 Tanulói feladatlap 1. Jelöld a magánhangzókat! (Karikázd

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére. félév A kiadvány KHF/-/009. engedélyszámon 009.0.. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

Hangrendszer, fonológia

Hangrendszer, fonológia (1) Mi az, hogy hangrendszer? hány hang van a nyelvben? van, ahol kevés, van, ahol sok hawaii (polinéz) kung (!xóõ, khoiszan nyelv, Botswana) hawaii: 18 elem m p w n l k h ʔ i e a o u iː eː aː oː uː kung:

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 8. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 2. félév A kiadvány KHF/4365-15/2008. engedélyszámon 2008.12.16. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2 Allofónok:

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Projektmappa

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Projektmappa SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Projektmappa 7 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 1. félév A kiadvány KHF/4632-14/2008. engedélyszámon 2008.12.16. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

Akusztikai mérések SztahóDávid

Akusztikai mérések SztahóDávid Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE

A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE AKADÁLY NÉLKÜL modul adaptációja látássérült tanulók együttneveléséhez SZÖVEGÉRTÉS- SZÖVEGALKOTÁS Alap VII.5 AdGY A modult készítette: Papp Zita, Szendrődi Szilvia Az adaptációt

Részletesebben

MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 7. évfolyam TANULÓI eszközök 2 félév A kiadvány KHF/4003-17/2008. engedélyszámon 2008.08.18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

BARÁTUNK A TERMÉSZET

BARÁTUNK A TERMÉSZET BARÁTUNK A TERMÉSZET 2016-2017 ORSZÁGJÁRÁS 5-6. osztályosok feladatai 1. JÁTÉK A FÖLDRAJZI NEVEKKEL Első feladatunkban hazai településeket találtok. Nevüket megtudjátok, ha a magánhangzókat megfelelő módon

Részletesebben

Írás. munkafüzet 3. osztályosoknak. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Írás. munkafüzet 3. osztályosoknak. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Írás munkafüzet 3. osztályosoknak Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomjegyzék Ceruzaforgató... 4 Ismét együtt! Ismételjünk!... 6 Légy szemfüles!... 8 Alsó ívelés, felső

Részletesebben

1. TÁJÉKOZÓDÁS A SAKKTÁBLÁN 1

1. TÁJÉKOZÓDÁS A SAKKTÁBLÁN 1 TÁJÉKOZÓDÁS A SAKKTÁBLÁN Egy híres sakkozó nevét kapod, ha jó úton jársz. Írd át színessel a név betûit! P O V G P O L G J Á R D U J T U T D I I T 2. Moziba mentek a bábok. Nézz körül a nézôtéren, és válaszolj

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 2. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 1. félév A kiadvány KHF/4001-18/2008. engedélyszámon 2008.08.18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

Képességfejlesztı feladatok 1. feladatlap

Képességfejlesztı feladatok 1. feladatlap 1. feladatlap 1., Mérleghinta matek. A mérleghintákon látható képeket helyettesítsd számokkal úgy,hogy a számok összeadása esetén is egyensúlyban maradjanak, a két oldalon lévı számok összege egyenlı legyen!

Részletesebben

Földvári Erika NYELVTAN. Munkafüzet második osztályosoknak Második félév

Földvári Erika NYELVTAN. Munkafüzet második osztályosoknak Második félév Földvári Erika NYELVTAN Munkafüzet második osztályosoknak Második félév Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Másképpen ejtjük, másképpen írjuk: dj, gyj kapcsolat 1. Írd le a szavakat szótagolva! Jelöld függõleges

Részletesebben

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan. III. ÓRATERV A III. kooperatív óra terve A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 3. Az óra célja

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály

ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály Kőszeg, 2010. Készítette: Szikora Lászlóné Tanítás helye: Dr. Nagy László EGYMI Kőszeg Évfolyam: 9. A osztály Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A nyelvelsajátítás tipikus menete

A nyelvelsajátítás tipikus menete A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 1. évfolyam TANULÓI eszközök 2. félév A kiadvány KHF/3986-15/2008. engedélyszámon 2008.08.22. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

Feladat, tevékenység Módszer Eszköz Idő

Feladat, tevékenység Módszer Eszköz Idő Felszerelések előkészítése szünetben. (Csoportok megszervezése; keresztrejtvények kiosztása; számítógép és projektor bekapcsolása, beállítása.) Óra eleji szervezési feladatok Képek, keresztrejtvény, számítógép,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter

Részletesebben

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma: Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam mérőlapok A kiadvány KHF/2569-5/2009. engedélyszámon 2009.05.13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése.

Részletesebben

Név:... Iskola:... Összpontszám: 240 pont Elért pontszám:... Helyezés:...

Név:... Iskola:... Összpontszám: 240 pont Elért pontszám:... Helyezés:... Tanulmányi versenyanyag 2018/2019. tanév Nyelvtan-helyesírás 3. osztály Név:... Iskola:... Összpontszám: 240 pont Elért pontszám:... Helyezés:... 1. Tollbamondás 50 2. Bontsd szavakra és mondatokra az

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns

Részletesebben

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba

Részletesebben

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete

Részletesebben

Szövegértés évfolyam

Szövegértés évfolyam Szövegértés 9-12. évfolyam Az előadás menete 1. 2. 3. 4. Néhány gondolat a kompetenciamérésről A bemeneti mérés tapasztalatai Mit jelent a szövegértés? Melyek a szövegértést és a szövegalkotást fejlesztő

Részletesebben

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat 3 osztály - Környezetismeret Mintafeladat Mi minden található meg egy tanyán? a Nézzetek utána a következő szavak jelentésének a könyvtárban! Írjátok le 1-2 mondatban a szó jelentését! Rajzoljátok is le,

Részletesebben

Kedves Első Osztályos! Rajzold be az óvodai jeledet!

Kedves Első Osztályos! Rajzold be az óvodai jeledet! Kedves Első Osztályos! Rajzold be az óvodai jeledet! Ez a szép, színes feladatgyűjtemény segíti munkádat a matematika tanulásában. Érdekes, játékos feladatokon keresztül ismerkedhetsz meg a 20-as számkörrel.

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. FÉLÉV A kiadvány KHF/4356-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

hang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang

hang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang hang A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.

Részletesebben

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15. A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila Tanulói Bmunkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Péter Orsolya Albert Attila kémia ember a természetben műveltségterület 3 A klór reakciói 8 A kén olvadása és forrása 10 A

Részletesebben

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet.

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. 1. Mi a véleményed? kártyák Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. Szerintem ez nem igaz. Nem értek egyet. Én

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.

Részletesebben

MagyarOK B1+ munkalapok 6

MagyarOK B1+ munkalapok 6 1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Angol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése

Angol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben

Részletesebben

A beszédhang és a hangképzés

A beszédhang és a hangképzés Nagy Emma A beszédhang és a hangképzés Amint azt fizikaórán tanultuk, a hang tulajdonképpen rezgés. A levegőben terjedő hang úgy jön létre, hogy valami megrezegteti a levegőt. Például egy hangszer megpendített

Részletesebben

ÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN

ÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN Matematika A 3. évfolyam ÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN 16. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 16. modul összeadás, kivonás az egy 0-ra végződő számok körében

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS A

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS A I. FELADATGYŰJTEMÉNY 1 2. ÉVFOLYAM Fonyódi Gábor Szabó Éva A kiadvány KHF/5015-5/2008 engedélyszámon 2008. 09. 29. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

4. évfolyam Iskolai forduló. Megoldások. Tollbamondás 4. évfolyam

4. évfolyam Iskolai forduló. Megoldások. Tollbamondás 4. évfolyam Megoldások Tollbamondás 4. évfolyam 2015 márciusában újra a bonyhádi gimnázium vendége volt Lotz János Amerikában élő fia, Charles Peter Lotz, aki most magával hozta 15 éves lányát, Karent és 13 éves fiát,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK

SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.

Részletesebben

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? OLVASÓVÁ NEVELÉS 1 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre

Részletesebben

AZ ARAB ÍRÁS. Tárgy: Az arab írás Osztály: 9-10 éves kortól Időtartam: 2 x 45 perc (lehetőség szerint tömbösítve)

AZ ARAB ÍRÁS. Tárgy: Az arab írás Osztály: 9-10 éves kortól Időtartam: 2 x 45 perc (lehetőség szerint tömbösítve) AZ ARAB ÍRÁS Tárgy: Az arab írás Osztály: 9-10 éves kortól Időtartam: 2 x 45 perc (lehetőség szerint tömbösítve) Készítette: Marjeta Colarič, Ljubjanai Pedagógiai Főiskola A magyar változatot készítette:

Részletesebben

Eszközök: Classmate PC, tanári laptop; füzetek; üres kis kártyalapok; pörgettyű, írólapok; óra; két szöveg; 2 darab szinonimaszótár.

Eszközök: Classmate PC, tanári laptop; füzetek; üres kis kártyalapok; pörgettyű, írólapok; óra; két szöveg; 2 darab szinonimaszótár. Óravázlat 2. osztályos nyelvtan Tananyag: Mit tudsz már a szavakról? Oktatási cél: A szavak jelentésének megfigyelése. Szómagyarázatok készítése az életkornak megfelelő szókincs használatával. Szavak összeállítása

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra / Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök diákok és csoportok részére 2. félév A kiadvány KHF/2569-5/2009. engedélyszámon 2009.05.13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio

Részletesebben

2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra!

2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! 1. Másold le írott betûkkel! 2. Folytasd a betûk írását írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! 3. Írd le írott betûkkel! Figyelj az idôtartamra! b c cs d dz dzs f g gy h j k l ly m n ny p q r s sz t ty

Részletesebben

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1.

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. www.doyouspeakenglish.hu Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. MEGOLDÁS a sikeresebb angol tanuláshoz azoknak, akik már tanultak angolul, de abbahagyták, és azoknak, akik jelenleg is tanulnak angolul,

Részletesebben

ó í ó Í ó í É ö ó í ó ü ö ö ő í ö í ü ő ö ö ő ő ö ö ó ö ö ő ö ú ü ő ó í ó í ó ü ü ó ü ő ú í í ő ú ó í ü ö ö ö ó ó ö ö ö ő ö ü í ő ó ő ó ű ö ó Á ó ö í ó ö í ó ü í ó ü ó ü ö ü ő ő ó ű ü ú ö í ó ó ő ő ó

Részletesebben

Óravázlat Szövegértés szövegalkotás 1. osztály

Óravázlat Szövegértés szövegalkotás 1. osztály Óravázlat Szövegértés szövegalkotás 1. osztály Készítette: Kopasz Márta Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Körmend, Kölcsey u. 12. Felkészülés az órára 1. Meghatároztam

Részletesebben

A birtokos szerkezet

A birtokos szerkezet A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes

Részletesebben

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:

Részletesebben

TÁMOP / pályázat fenntartása a 2012/2013-as tanévben. Képes Géza Általános Iskola Mátészalka Szokolay Örs u. 2-4.

TÁMOP / pályázat fenntartása a 2012/2013-as tanévben. Képes Géza Általános Iskola Mátészalka Szokolay Örs u. 2-4. TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0149 pályázat fenntartása a 2012/2013-as tanévben Képes Géza Általános Iskola Mátészalka Szokolay Örs u. 2-4. Bevont tanulócsoportok alsó tagozat 2009/2010 1.a 2.a 3.a terület Szövegértés-

Részletesebben

Reuven Tsur Esti Kérdés Előadóművészet

Reuven Tsur Esti Kérdés Előadóművészet 1 Reuven Tsur Esti Kérdés Előadóművészet (folyamatban lévő tanulmány) Wellek és Warren szerint, a költői ritmusnak három dimenziója van: a verstani minta, a nyelvi minta és az előadás. A versmérték a gyenge

Részletesebben

Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv

Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben

Részletesebben

Óravázlat Matematika. 1. osztály

Óravázlat Matematika. 1. osztály Óravázlat Matematika 1. osztály Készítette: Dr. Jandóné Bapka Katalin Az óra anyaga: Számok kapcsolatai, számpárok válogatása kapcsolataik szerint Osztály: 1. osztály Készség-és képességfejlesztés: - Megfigyelőképesség

Részletesebben

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi

Részletesebben

Magyar nyelvi gyakorló

Magyar nyelvi gyakorló Dr. Galgóczi Lászlóné Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak 2 Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Szótagoljunk! 1. Robot Robi felfedezõútra indult. Mit látott? Írd le szótagolva a szavakat, ahogy a robot mondhatta

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. 4. évfolyam 1. évfolyam - Beszéljen a tanuló érthetően, tisztán. - Értse meg iskolai feladatait, tanítója utasításait,

Részletesebben