Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban"

Átírás

1 Kákai László Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban Ph.D. értekezés Támavezető: Dr. Bőhm Antal egyetemi tanár Budapest, 2003.

2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Doktori Iskola Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban Ph.D. érteklezés Szerző: Kákai László egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető: Dr. Bőhm Antal egyetemi tanár ELTE ÁJK Politikatudomáyni Intézet 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Ábrajegyzék... 4 Táblázatok jegyzéke... 5 Bevezetés... 6 I. Módszertani bevezető I.1. Az önkormányzatok és civil szervezetek kapcsolatára vonatkozó kutatás I.1.1. Önkormányzatokra vonatkozó kutatás I.1.2. A civil szervezetekre vonatkozó kutatás I.2. A lakosság körében végzett kutatások módszertani alapjai II. Fogalmi keretek II.1. Helyi kormányzat és politika II.2. Pártok és civil társadalom II.2.1. A pártok kialakulása, keletkezése II.2.2. A civil szervezetek szerveződései III. A nonprofit szervezetek fejlődése III.1. Nemzetközi trendek III.2. A nonprofit szektor fejlődése Magyarországon III.3. A szektor szervezeti kiterjedtsége III.4. A nonprofit szervezetek gazdálkodása III.5. Az önkormányzatok hozzájárulása a nonprofit szektor bevételeihez IV. A pártosodást, önszerveződést befolyásoló tényezők IV.1. Történelem és közigazgatás-szerkezet IV.2. Településméret IV.3. Választási rendszer IV.3.1. Az önkormányzati választás jogi keretei IV.4. Politikai kultúra és lokalitás V. A pártok és civil szervezetek részvételi lehetőségei az önkormányzatok döntéshozatali folyamatában V.1. Az önkormányzati választások eredményeinek áttekintése V.1.1. Helyi koalíciók elméletben és a gyakorlatban VI. Pártok és civil szervezetek megjelenése a helyi statútumokban VI.1. Pártok helye és szerepe az SZMSZ-ek alapján VI Az SZMSZ-ek nyilvánosságra és kapcsolattartásra vonatkozó megoldásai VI Az SZMSZ-ek frakciókkal kapcsolatos szabályozása VI. 2. A civil szervezetekre vonatkozó szabályozási megoldások VII. A döntéshozás belső struktúrája VII. 1. A közgyűlés VII.1.1. Civil szervezetek az önkormányzati üléseken VII.2. Szakbizottságok VII.2.1. Civilek részvétele a szakbizottságokban VII. 3. A pártfrakció VII. 4. A hivatal VII. 5. A polgármester és az alpolgármester VIII. A civil szervezetek helyi érdekérvényesítésének, döntésbefolyásolásának egy lehetséges útja: civilek által létrehozott fórumok, kerekasztalok Összegzés Irodalomjegyzék

4 Ábrajegyzék 1. ábra A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetefajták ábra Nonprofit szervetetek száma 1989 és 2000 között ábra Nonprofit szervezetek szervezetforma szerinti összetétele, ábra Nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása ábra A nonprofit szektor bevételeinek részaránya források szerint, ábra A nonprofit szektor összes bevételének és szervezetének megoszlása településtípusok szerint, ábra A nonprofit szektor bevételeinek aránya források szerint, ábra A nonprofit szektor források szerinti bevételeiből részesülő szervezetek aránya, ábra A különböző szervezeti formájú nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, ábra A közalapítványok és közhasznú társaságok bevételeinek és szektoron belüli súlyuknak a részaránya, ábra A közalapítványok és közhasznú társaságok bevételei és az infláció alakulása között ábra Szervezetek megoszlása bevételük nagysága szerint ábra Mennyire érdekli Önt a helyi politika? ábra Az Ön véleménye szerint egy városi polgárnak mit kell tennie a helyi közéletben? ábra Az önkormányzati és tanácsrendszer összehasonlítása, ábra Mindent egybevetve az Ön véleménye szerint mennyire működik jól, vagy rosszul a helyi demokrácia intézményrendszere napjainkban Magyarországon? ábra Részt vett-e Ön az alábbi rendezvényeken? ábra A polgármester-választáson elnyert mandátumok aránya jelölő szervezetek szerint, ábra Az önkormányzati képviselő-választásokon elnyert mandátumok aránya jelölő szervezetek szerint, ábra A helyi önkormányzati szervezet felépítése ábra A képviselő/hivatalnok viszony: a brit rendszer ábra A civil szervezetek véleménye arról, hogy az önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában részt vesznek-e? ábra Az önkormányzat küld-e előterjesztéseket előzetes véleményezésre az Önök szervezetének? ábra Az Önök véleményét ábra Előterjesztések megoszlása a beterjesztők szerint ábra A civil szervezetk képviselői állandó meghívottjai-e a közgyűlésnek? ábra A szakbizottságok kültagjainak kiválasztási szempontjai ábra A nonprofit szervezetek döntés-előkészítésben való részvételének településtípusonkénti aránya, ábra Bizottságok kültagjai döntéshozatalban való részvételi formáinak településtípusonkénti előfordulása ábra Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum?

5 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A visszaküldött kérdőívek megoszlása megyénként táblázat A vizsgálatba bevont települések megoszlása táblázat A nonprofit szervezetk száma az ország településein táblázat Nonprofit szervezetek megoszlása tevékenységcsoportok szerint, táblázat A vizsgált szervezeti kör önkormányzati bevételeinek megoszlása táblázat Civil szervezeteknek juttatott normatív és nem normatív önkormányzati támogatások, településtípusonként táblázat A normatív és nem normatív önkormányzati támogatások megoszlása a szervezetek jogi formája szerint táblázat Az önkormányzatok nagysága lakosság szerint Európában táblázat Az önkormányzatok száma Európában 1950-ben és 1992-ben táblázat A politikai intézmények iránti bizalom táblázat Választási részvétel a helyi és a parlamenti választásokon, táblázat Állampolgári részvételre vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Döntéshozatalra vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Politikára, önkormányzatra vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Az önkormányzati döntések kialakításában az alábbiak mennyire játszanak fontos szerepet? táblázat Az Ön véleménye szerint melyek az önkormányzat feladatai? táblázat Tiszteletdíjak néhány baranyai önkormányzatban táblázat Pártok által önállóan szerzett mandátumok száma és aránya, táblázat A pártok és civil szervezetek által önállóan szerzett mandátumok aránya a megyei jogú városokban jelölőszervezet-típusonként, táblázat A pártok és civil szervezetek által önállóan szerzett mandátumok aránya a főváros és a megyei közgyűlésekben jelölőszervezet-típusonként, táblázat A civil szervezetek képviselői az önkormányzatokban táblázat A pártok sorrendje a koalícióban meghatározó hely szerint, táblázat A pártok sorrendje a koalícióban meghatározó hely szerint, táblázat Megyei jogú városok mandátumainak összesítése jelölőszervezet-típusonként, táblázat A főváros és a megyei közgyűlések mandátumainak összesítése jelölőszervezettípusonként, táblázat Önkormányzati mandátumok százalékos megoszlása a civil szervezetek és a pártok között, táblázat Az 1994-es pécsi önkormányzati választás eredményei táblázat Önkormányzati pozíciók szervezetek szerinti megoszlása 1994-ben táblázat Az SZMSZ-eket visszaküldő települések megoszlása lakosságszám szerint táblázat A frakció alakítás minimális létszáma táblázat A civil szervezetek részvétele a közgyűlésen táblázat Az önkormányzatok megoszlása településtípusonként aszerint, hogy döntés-előkészítő munkájukban részt vesznek-e a civil szervezetek képviselői, táblázat A civil szervezetek részvétele a döntés-előkészítésben a évi felmérés adatai szerint táblázat A civil szervezetek részvétele a döntés-előkészítésben táblázat Képviselő-testületi határozatok és rendeletek száma néhány városban táblázat A képviselő-testület minősítése táblázat A civil szervezetek részvétele a közgyűlésen táblázat Milyen rendszerességgel hívják meg a civil szervezeteket a közgyűlésre? táblázat A civil szervezetek képviselői az önkormányzati szakbizottságokban táblázat A bizottságok kültagjainak jogai településtípusonként táblázat Az önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában milyen módon és rendszerességgel vonják be a nonprofit szervezeteket

6 Bevezetés A helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlődésével, új, demokratikus irányok alkalmazásával. A kormányzati szintek közül a helyi önkormányzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz és szerepet játszik a helyi lakosság érdekeinek és véleményeinek képviseletében. Lehetőséget ad a politikai részvételre és a különböző vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem feladata az is, hogy létrehozza és erősítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. E feladata révén a helyi önkormányzat egyben a civil társadalom kulcsfontosságú része is (Wehling, H. G. 2000a: 59.). Nyugat-Európában a liberális demokráciának, a különböző helyi önkormányzati adminisztratív rendszerekkel együtt, már nagy múltjuk van. A kilencvenes években Kelet- Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett, vagy saját újonnan kifejlesztett koncepciókkal. Az önkormányzatok megerősödése lényegében egybeesik az állam által közvetlenül ellátott közszolgáltatások folyamatos visszaszorulásával, valamint a piaci viszonyok térhódításával. Valamennyi fejlett országban egyre nagyobb az állami újraelosztás szerepe, egyre több nemzetállami funkció összpontosul nemzetközi szervezeteknél, és a nemzeti kormányok hatásköreinek megnyirbálása a helyi állam, tehát az önkormányzatok megerősödésével jár együtt. Ez rámutat az önkormányzatiság egy másik fontos elemére, mely mint, ahogy Pálné Kovács Ilona rámutatott a helyi önkormányzat alatt nem az autonómiát, hanem elsősorban az állami és helyi közösség közötti munkamegosztást érti (Pálné Kovács I. 1990: 48.). Az állami kötelezettségek háttérbe szorulását jól mutatja az a folyamat is, amelynek révén egyre több feladat és kötelezettség került át az önkormányzatokhoz. Az as évektől egyre nehezedő gazdasági légkör a központi kiadások mérsékléséhez veztetett, amely jelentősen bár országonként eltérő mértékben érintette az önkormányzatok költekezését, gazdálkodását (Stoker, G. 1991a: 2.). Azok a kihívások, melyekkel az önkormányzatoknak szembe kellett nézni, sokkal szélesebb körűek voltak, mint amit a pénzügyi krízis jelentett. A szociális és gazdasági változások jelentős hatást gyakoroltak a környezetre, melyben maga az önkormányzat is működik. Lényegében ez vezetett ahhoz a folyamathoz, melynek eredményeképpen részben az állam által szabadon hagyott területeken, másrészt az önkormányzatok mellett egyre nagyobb mértékben jelentek meg a különféle szolgáltatásokat nyújtó civil/nonprofit társadalmi szervezetek. A civil szervezetek 6

7 növekvő szerepvállalásának másik oka és lehetősége a demokratikus intézmények kialakulása és ezek működésének eredményei és eredménytelenségei. Az önkormányzatok nemzetközi térnyerése lényegében megegyezett azzal a politikai szándékkal, amely az állam totális jellegének lebontására és a lokális döntések és feladatellátások arányának növelésére irányultak. A magyarországi rendszerváltás is hasonló célokat tűzött maga elé. E célkitűzések azonban gyakran estek áldozatul a gazdaság és ezen belül a központi költségvetés elhúzódó válságának illetve a 90-es évek egymást követő kormányainak újra-etatizáló törekvéseinek. Ennek ellenére a decentralizáció, mint politikai törekvés az önkormányzatok (a tanácsidőszakhoz képest) szerepkörének és feladatainak újragondolását eredményezte. Az önkormányzat fogalmát többféleképpen is definiálhatjuk, elvont értelmezésben magunk kormányzása saját magunk által, amely intenzitását tekintve akkor a legnagyobb, amikor területi kiterjedése a legkisebb, s úgy csökken, ahogy a térbeli kiterjedése nő (Sartori, G. 1999: ). Ez azt jelenti, hogy például egy nagyváros helyi kormányzása esetén nem közvetlenül kormányozzuk magunkat, hanem képviselőink által. De meghatározhatjuk a feladatok-, és a kormányzás tárgya és módja szerint is. E szerint a helyi önkormányzat sokrétű feladatot lát el: igazgatja a települést, szervezi a helyi társadalmat, összehangolja és integrálja a lokális érdekeket, majd manifesztálja és ütközteti más lokális, regionális vagy akár országos érdekekkel. További faladatai közé tartozik a helyi társadalom szolgálata, az állami hatalmi érdekek és a lokális érdekek közvetítése, valamint összehangolása. Az önkormányzat tehát egy demokratikusan megválasztott és működő köztestület, amely a törvények keretei között, az állam felügyelete és segítsége mellett, saját felelősségére, lakosai érdekében önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket. 1 Ebben a definícióban kifejeződésre jut az önkormányzat célja és megjelenik annak alanya (ki kormányoz), tárgya (mit kormányoz) és módja (hogyan kormányoz). Ez a meghatározás közel áll Robert A. Dahl (Dahl, R. A. 1961) vagy Gombár Csaba meghatározásához, aki a helyi hatalom alatt a helyi társadalomban megnyilvánuló érdekkörök és értékirányultságok olyan politikai transzformációját érti, amelynek eredményeként intézményesült formában jelenik meg helyi szinten a döntések tényleges birtoklása (Gombár Cs. 1984: 36.). Az önkormányzat lényegében egyfajta hidat alkot az állam és annak polgárai között. Ebbe a viszonyrendszerbe épültek be sajátos módon a különböző szerveződések, így a politikai pártok és a civil szervezetek. Robert D. Putnam szerint a különböző szerveződéseknek különösen a civil szerveződéseknek rendkívül nagy szerepe van a modern 1 Forrás: Önkormányzati rendszer magyarázata KJK. Bp o. 7

8 államok működésében, hiszen minél több civil szerveződés él egy társadalomban, és minél többen tagjai kluboknak, egyleteknek, civil mozgalmaknak, vallási és lakóhelyi közösségeknek, annál több bizalom és együttműködési készség halmozódik fel az adott társadalomban (Putnam, R. D. 2000). Az európai példák az elmúlt két évtizedben rámutattak arra, hogy a pártok nemcsak a parlamentekben dominálnak, de a helyi hatalom működésében is meghatározó szerepük van. Az utóbbi évtized azonban változásról tanúskodik: helyi szinten a pártok kezdenek teret veszíteni a különböző egyesületek, egyletek, választási csoportosulások, egyéni jelöltek javára. Ezt a folyamatot természetesen a településnagyság, a választási rendszer és az adott ország politikai kultúrája befolyásolja (Wehling H. G. 2000b: 188.). A kérdés, hogy a hazai politika lokális szintjén a pártok szerepét miként érinti, befolyásolja a civil szervezetek megjelenése. Átrendezi-e a rendszerváltás után különösen a nagyvárosokban kialakult helyi politikai viszonyokat, illetve milyen kapcsolatrendszer, munkamegosztás alakult ki a civil szervezetek és a politikai pártok között. A kilencvenes évek második felére hazánkban is markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai, emellett a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának stabilizációjával. Erre az időre a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé, az önkormányzatok egyik lehetséges partnerévé váltak, de kérdéses maradt, hogy vajon ez a partnerség együtt járt-e a helyi döntések megalapozásával, a döntési kompetenciák kiszélesítésével, egyfajta társadalmi kontroll kiépítésével? A nonprofit szektor számbeli növekedése mögött még nincs szó a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról. A szektor megerősödése, amely következik számbeli növekedéséből, a szektor differenciálódását is magába rejti. Különböző érdekek jelennek meg benne, gazdasági, politikai, szakmai és magánérdekek sokasága alakítja, fejleszti a szektor egészét. A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tudnak felmutatni a helyi közösség előtt álló feladatok megoldása érdekében. Az önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely a helyi társadalomban már valamiféle presztízsre tett szert, hozzátartozik a település arculatához, integrálódott lokális környezetébe, vagyis a társadalmi intézményesülés lépcsőfokait már bejárta. A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan differenciálódó szervezetek jelentik. Társadalmi erejét pedig az fogja biztosítani, ha a hatalom képviselői a civil szervezeteket partnernek tekintik a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntés-előkészítés folyamatába, és ha a civil szervezeteken keresztül létrejön a lakosság részvétele. Ahhoz, hogy a társadalmi nyilvánosság csatornái 8

9 valóban működjenek, és az önkormányzatok egyre inkább a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusokban találják meg a stratégia kialakításának útját, szükség van a helyi önszerveződő közösségek tevékenységére. A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának másik alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A fenti kapcsolatok bemutatására és feltérképezésére Magyarországon, de még külföldön is nagyon kevés kutatás készült, hiányoznak azok az alapkutatások, melyek alkalmasak lennének egységes módszertani keretek kidolgozására, valamint a mikro-szinten zajló folyamatok bemutatására. Az általam használt szakirodalom erőteljesen az angolszász irodalomra támaszkodik, ami nem jelenti azt, hogy Európa más országaiban (elsősorban francia, német, olasz) nem készültek volna jelentős önkormányzati vizsgálatok, de a dolgozatomban érintett témák, fogalmak, megközelítések tekintetében főleg az angol és amerikai szakirodalomban találhatók olyan anyagok, melyek alkalmasak arra, hogy megkíséreljük azokat alkalmazni, szembesíteni az európai, hazai viszonyokkal. A hazai politikatudomány az önkormányzatok tizenhárom éves működése kapcsán a választási eredmények elemzésén kívül adós maradt a politológiai, illetve közpolitikai vizsgálatokkal, elemzésekkel. Nagyon keveset tudunk az önkormányzatok belső működéséről, döntéshozatali- és alkufolyamatairól, a pártok és civil szervezetek viszonyáról, döntéshozatali folyamatokban való részvételükről stb. Az elmúlt években ezért főleg arra tettem kísérletet, hogy megpróbáljak ezekről a területekről pontosabb információt, kutatási anyagot, kutatási módszereket gyűjteni illetve készíteni. Az általam felhasznált adatbázisok és kutatások két nagy csoportra bonthatók. Az elsőbe az önkormányzatok belső és külső viszonyainak, kapcsolatainak, megítélését vizsgáló kutatások tartoznak. A másodikba pedig azok, amelyek a civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatrendszerét tárják fel. A lefolytatott kutatások arra próbáltak választ adni, hogy milyen belső mechanizmusok alakítják az önkormányzatok, azon belül a pártok és a civil szervezetek kapcsolatrendszerét, milyen rendezőelv mentén szerveződnek az együttműködés különböző formái, mutatkoznak-e lyukak ebben a viszonyrendszerben, valamint kik és milyen módon irányítják ezt a kapcsolatot. 9

10 A disszertációban a KSH-adatok elemzésén kívül kizárólag azokkal a szervezetekkel foglalkozom, amelyekről tevékenységük alapján valószínűsítettem, hogy munkájuk során kapcsolatba kerültek, vagy kerülhettek az önkormányzatokkal. Ezért mindazokat a szervezeteket, melyek a fenti problémák szempontjából indifferensek, a minta alapsokaságából kizártam. 2 A kötetben használt adatbázisok és fejezetek a következő szerzők kutatásain alapulnak: OTKA (T ) 3 Lokális autonómia feltételei 4 ; OTKA (T ) 5 Pécs Politikai Térképe (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 6 ); OTKA (F ) 7 Pártok a helyi hatalomban ; Az ezredforduló politikai térképe Pécsett 2000 (Pécs megyei jogú város önkormányzatának megbízásából (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 8 ); Lakossági vélemények a városról, politikáról, önkormányzatról Pécsett Pécs megyei jogú város önkormányzatának megbízásából (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 9 ); OTKA (T ) 10 Dél-Dunántúl két megyei jogú városának (Kaposvár és Szekszárd) politikai térképe (600 fő/város lakossági kérdőíves vizsgálat 11 ); A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatrendszere A Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya által megrendelt kutatás 12 keretében 183 városi, 2917 községi önkormányzat kérdőíves felmérésének, valamint 2521 civil szervezet hasonló módszerrel készített adatai; Az önkormányzati oldalra vonatkozó vizsgálatokat, és az abból készült kutatási jelentéseket Szabó István 13, a kutatás időszakában a 2 Erről lásd részletesen a módszertani fejezetet! 3 Témavezető: Pálné Kovács Ilona. 4 Készítette: Kákai László. 5 PTE Politikai Tanulmányok Tanszék kutatása, témavezető: dr. Kunszt Márta. 6 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 7 Témavezető: Kákai László. 8 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 9 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 10 PTE Politikai Tanulmányok Tanszék kutatása, témavezető: dr. Kunszt Márta. 11 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 12 A kutatás koordinátorai és az egyes vizsgálatok kérdőíveinek összeállítói: Kákai László és Csegény Péter. 13 Szabó István: A települési önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatrendszere. In: Köztes helyzet? (szerk.) Csegény Péter Kákai László, Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, Budapest, o.; Szabó István: Civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata Budapest kerületeiben. (kutatási 10

11 KSH Békés Megyei Igazgatóságának Társadalomstatisztikai osztályvezetője készítette. A felhasznált Szervezeti és Működési Szabályzatok és interjúk is ezen kutatások keretében készültek el. A civil szervezeti oldalra vonatkozó vizsgálatokat és az azokból készített kutatási jelentéseket a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület 14 végezte el. A részkutatások összeillesztését, elméleti keretbe foglalását és önálló kötetben történő publikálását Csegény Péter és Kákai László végezte el (Csegény P.-Kákai L. 2001). A vizsgálat során számos esettanulmány 15 került felhasználásra, amelyek egy-egy város önkormányzatát, azok belső döntéshozatali mechanizmusát, politikai viszonyait vizsgálták. Így többek között Pécsről, Győrről, Kaposvárról, Szekszárdról, Nagykanizsáról, Mohácsról, Komlóról, Szigetvárról álltak rendelkezésre esettanulmányok, melyek a kvantitatív vizsgálatok fontos kiegészítőjének bizonyultak. jelentés) Békéscsaba, 2001.; Szabó István: A községi önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatrendszere. (kutatási jelentés) Budapest, Harsányi László Mészáros Geyza Nárai Erzsébet Sebestény István: Városi nonprofit szervezetek és az önkormányzatok. In: Köztes helyzet? (szerk.) Csegény Péter Kákai László, Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, Budapest, o.; Harsányi László: A budapesti civilek és az önkormányzatok. (kutatási jelentés) Budapest, 2001; Harsányi László: Községi nonprofit szervezetek és az önkormányzatok. (kutatási jelentés) Budapest, Az esettanulmányokat részben a PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszékének hallgatói, részben pedig saját magam készítettem. 11

12 I. Módszertani bevezető A doktori disszertációban lényegében két nagy kutatási adatbázist használok. Mindkét vizsgálat koordinálásában és irányításában (kérdőívek összeállítása, módszertani keretek, szempontok kiválasztása, tanulmányok elkészítése stb.) részt vettem. Az egyik a civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatánál használt országos adatbázis. A másik pedig egy OTKA kutatás keretében készült lakossági vizsgálatsorozat, melyet Pécsett ( között három alkalommal), valamint Kaposváron és Szekszárdon (2001-ben egy-egy alkalommal) végeztünk el. Az alábbiakban bemutatom a vizsgálathoz használt módszerek alapvető szempontjait. I.1. Az önkormányzatok és civil szervezetek kapcsolatára vonatkozó kutatás A kutatás során az volt a cél, hogy mind az önkormányzati oldal, mind a civil szervezeti oldal véleménye és helyzete megvilágításra kerüljön. A két oldal (önkormányzati és civil) megkérdezése standard kérdőíves módszer segítségével történt. A kérdőíves módszer mellett interjúk készültek egyes civil szervezetek vezetőivel, valamint az önkormányzati oldal civil ügyekben érintett személyeivel. Ezeken túl tartalomelemzés készült az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak civil szervezeteket érintő fejezeteiről. A mintavételi elvek meghatározásánál a KSH településtípusok szerinti statisztikai adataiból indultunk ki. Ezt abból a megfontolásból tettük, mert az egyes településeken működő civil szervezetek tevékenységi, bevételi, intézményi szerkezete eltérő képet mutat. A kérdőívek statisztikai feldolgozása képezte a kutatás gerincét. Az elemzés alapját a visszaküldött kérdőívekben szereplő válaszok alkotják, függetlenül attól, hogy más forrásból van-e hiteles információnk az adott kérdéssel kapcsolatban. Például van információnk arról, hogy valamennyi megyei jogú városban létezik a civilreferensi intézmény, azonban a kérdőívek feldolgozása során e tény nem igazolódott vissza. Ezzel egy időben az önkormányzatokat felkértük, hogy küldjék el a Szervezeti és Működési Szabályzatukat (továbbiakban SZMSZ), melyek tartalomelemzésével a civil szervezeteknek a helyi közéletbe való bevonásának módjára próbáltunk rávilágítani. A községekben a tartalomelemzésnél nem törekedtünk teljességre, ezért az SZMSZ-ek begyűjtése szorosan összekapcsolódott az interjúk készítésével. Harmadik módszerként az előző kettő kiegészítéseként interjúk készültek (összesen több mint 60) a megyei jogú városok azon tisztségviselőivel, akik az önkormányzatokon belül a civil ügyekkel foglalkoznak (civilreferensek), valamint a város egy-egy jelentősebb civil 12

13 szervezetének vezetőjével, csakúgy, mint Budapest kerületeiben és a falvakban, ezzel mindkét oldalról (önkormányzat illetve civil szervezetek) rávilágítva a civil szervezetek és az önkormányzatok között kialakult kapcsolatrendszerre. I.1.1. Önkormányzatokra vonatkozó kutatás A kérdőíves vizsgálat Az önkormányzati kérdőív szerkezetileg négy blokkból állt. Az első blokk az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat főbb kérdéseit taglalta, a második a civilek döntéshozatalba történő bevonásával foglalkozott, a harmadik az önkormányzatok és a civil szervezetek pénzügyi kapcsolatát tisztázta, míg az utolsó a civilreferens intézményének problémakörét vette górcső alá, illetve kitért a civilreferens nélkül működő önkormányzatok esetében a kapcsolattartás egyéb módjaira. A kiküldött kérdőívek közül 161-et küldtek vissza a városok, mely 73,1%-os visszaküldési arányt jelent (Budapesten a 23 kerületből 22). A községekre vonatkozó vizsgálatot a KSH végezte el. Talán ennek köszönhetően a válaszadási hajlandóság eredményesebb (minden községnek kötelező volt visszaküldeni a kérdőívet), így a falvakban a visszaküldési arány majdnem teljesnek tekinthető. A 2917 község közül mindössze 33 nem küldte vissza a kérdőívet, ami 98,9%-os visszaérkezési arányt jelent (népességben az arány még nagyobb). Mivel a községek és a fővárosi kérdőívek visszaérkezési aránya gyakorlatilag teljes (bár a fővárosban az egy hiányzó kerület a II. kerület súlyában sokkal nagyobb azért is, mert jelentős a lakosságának és a civil szervezeteinek a száma), ezért csupán a városi kérdőívek visszaküldési arányait mutatja be az alábbi táblázat. 13

14 1. táblázat A visszaküldött kérdőívek megoszlása megyék szerint Megye Városok száma Visszaérkezett kérdőívek száma Visszaérkezési arány Bács-Kiskun % Baranya % Békés % Borsod-Abaúj-Zemplén % Csongrád % Fejér % Győr-Moson-Sopron % Hajdú-Bihar % Heves % Jász-Nagykun-Szolnok % Komárom-Esztergom ,0% Nógrád % Pest % Somogy % Szabolcs-Szatmár-Bereg % Tolna % Vas % Veszprém % Zala % Összesen % Ha a visszaküldési arányban különbséget kívánunk tenni településtípusok szerint, akkor nem állíthatjuk, hogy a megyei jogú városok válaszadási hajlandósága nagyobb lenne, mint a többi városé. Ha megyénkénti különbségekre kívánunk rávilágítani, akkor igen jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Vas megye városai mind visszaküldték a kérdőívet, addig Somogy megyéből a kérdőívek csak 40%-a érkezett vissza. Ha a visszaérkezett kérdőíveket a településszerkezethez viszonyítjuk, akkor eltűnnek a megyék szerint mutatkozó hiányosságok. Tartalomelemzés A kérdőíves vizsgálat kiegészítéseként a helyi statútumok tartalomelemzése során a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseket vizsgáltuk meg, melyben választ kerestünk arra, hogy a közgyűlésekre meghívják-e a civil szervezeteket; a döntés-előkészítésbe, döntéshozatalba bevonják-e őket, ha igen, milyen formában; a szakbizottságokban megjelennek-e képviselőik, ha igen, milyen formában, milyen gyakorisággal, valamint milyen jogosítványokat kapnak. A civil ügyek kezelésének formáira is választ kerestünk a helyi SZMSZ-ek segítségével, valamint tisztázni kívántuk, hogy a civilreferensek ha vannak az önkormányzati struktúrában hol helyezkednek el. 14

15 Interjúkészítés A kérdőívek kiértékelése után a kérdőívet visszaküldött megyei jogú városokban, Budapest kerületeiben, valamint a falvakban interjúk készültek az önkormányzati oldal egy-egy civilreferensével, vagy civil ügyekkel foglalkozó szakemberével, illetve egy-egy jelentősebb civil szervezet vezetőjével. A szervezetek kiválasztásánál feltétel volt, hogy legyen kapcsolatuk az önkormányzattal. A civil szervezeteket megkérdeztük az önkormányzat települési civil életéről (kapcsolattartás, támogatás, informáltság), és arról, hogy ők hogyan értékelik az önkormányzatoknak feltett kérdéseket. Megvizsgáltuk az önkormányzat által létrehozott civil szervezetek és az önkormányzat közötti kapcsolatot, illetve a civil szervezetek egymás közötti kapcsolatának minőségét. Ezekről a kérdésekről azokat a szervezeteket is megkérdeztük, amelyek alapításában nem vett részt az önkormányzat. Az önkormányzattól érdeklődtünk civil szervezet alapításáról, a civil szervezetek szerepéről a község életében, a támogatások (anyagi, természetbeni) nagyságáról, formájáról, a kapcsolattartás és a döntés-előkészítés módjáról. Mindkét felet felkértük arra, hogy mondjon javaslatokat a terület jobbá tétele érdekében. I.1.2. A civil szervezetekre vonatkozó kutatás A civil szervezetek vizsgálatához a következő alapinformációkból indultunk ki: 2. táblázat A vizsgálatba bevont települések megoszlása Nagyságkategória A kategóriába eső települések száma Falvak 2447 Városok Kevesebb, mint fő fő feletti 4 Megyeszékhely 17 Budapest 22 Összesen táblázat A nonprofit szervezetek száma az ország településein (1999) Településtípus Alapítványok Társas np. szervezetek Együtt Budapest Megyeszékhely Egyéb városok Községek Összesen

16 A nonprofit szervezetek száma az egyes régiókban (1999): 1. Közép-Magyarország (Budapesttel együtt) Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 5731 A kutatás alapkoncepciójának megfelelően a mintát alkotó nonprofit szervezetekből kihagytuk a következő tevékenységet folytató szervezeteket: 1. Sport, szabadidő, hobbi tevékenységet folytatók - nincs kapcsolatuk általában a helyi önkormányzatokkal. 2. Kutatási tevékenységet folytatók lényegében csak Budapesten találhatók és nincs kapcsolatuk általában a helyi önkormányzatokkal. 3. Nyugdíj- és egészségbiztosítás nincs kapcsolatuk a helyi önkormányzatokkal. 4. Politikai szervezetek torzítást visznek be a kutatásba, mert tevékenységük vagy a hatalom megszerzésére, vagy megtartására irányul, támogatásuk elsősorban központi támogatásokból történik, ezért az önkormányzatokkal kevésbé kerülnek kapcsolatba. 5. Közhasznú társaságok lényegüket tekintve nem civil szervezetek (nem személyegyesületek) és nem magánvagyont működtetnek, hanem közvagyont. Ez alapján készítettünk egy 2521 szervezetből álló mintát, mely tevékenységi területre, településtípusra reprezentatív. Kérdezésre 99 városban (1020 szervezet), a főváros 23 kerületében (600 szervezet) és 237 községben (901 szervezet) került sor. A községek esetében adatfelvétel-technikai okokból kizártuk azokat a településeket, amelyekben ötnél kevesebb szervezet volt. 16 I.2. A lakosság körében végzett kutatások módszertani alapjai A városi önkormányzati kutatások kapcsán abból a módszertani elvből indultunk ki, hogy egy város társadalma nem csak a szociológiában ma szokásosan alkalmazott status-dimenziókkal 16 Ennek oka elsősorban az volt, hogy fennállt a veszélye annak, hogy címhiba, vagy válaszmegtagadás esetén már nem található használható pótcím, miközben az adatfelvétel utazási költségei meredeken emelkednek. 16

17 írható le, bár ezzel a módszerrel a különböző társadalmi csoportok, mikroközösségek (szegregátumok) számos metszetét jellemezhetjük. Az úgynevezett kemény szociológiai adatok mellett azonban figyelmet érdemelnek az értékválasztásban, a politikai beállítódásban és az ezekből következő választói magatartásban megnyilvánuló különbségek is, egyszóval a politikai kultúra, amely sok esetben városszerkezeti egységekhez is köthető. A vizsgálat tehát arra vállalkozott, hogy bemutassa a város egyes területeinek fejlődését, az önkormányzattal szemben megfogalmazott elvárásait, a lakosság politikai és döntésbefolyásolásról alkotott elképzeléseit, valamint a választói magatartás területi differenciálódását. A vizsgálat abban jelent újat a korábbi hasonló témában születettekhez képest, hogy nem csak egy városról próbál többé-kevésbé pontos információkat közölni, hanem igyekszik kimutatni a területi sajátosságokból fakadó különbségeket, másságokat is. Véleményem szerint ez azért fontos, mert az egyén véleményére, önkormányzattal szembeni elvárásaira nem csak a társadalmi hierarchiában, munkamegosztásban elfoglalt helyzete van hatással, hanem erős befolyást gyakorol rá a szűkebb lakókörnyezete is. Mintavételi elvek Az alapsokaság: az egyes városok állandó lakosságának az 1998-as önkormányzati választásokon szavazati joggal rendelkező része. A minta mérete: Pécs 1000 fő, Kaposvár és Szekszárd 600 fő Reprezentativitás: Településrendezési körzet, nem, kor. A mintavétel módszere A KSH Megyei Igazgatóságától kapott adatok alapján elkészítettük a városrendezési körzetek nem és kor szerinti megoszlását az 1990-es népszámlálási adatok segítségével úgy, hogy a népszámlálási körzeteket beazonosítottuk egy 1990-es várostérképen. Ezután a népszámlálási körzeteket összevontuk a KSH településrendezési körzeteinek megfelelően. A településrendezési körzet mindegyikének utcáiból véletlen mintákat készítettünk. Ez már egy jó alapot biztosított arra, hogy megfelelő kvóták kialakításával a lakosságot demográfiai szempontból is reprezentáló mintát kaphassunk úgy, hogy figyelembe vehessük a lakosság területi elhelyezkedését is. Ez azt jelentette, hogy a településrendezési körzetek között a populáció azonos korú lakosságának aránya megfelelt a mintába került megfelelő korú válaszolók arányának. Az így kialakított városrészek nem- és korcsoportok szerinti összetételét kiszámítottuk, mely alapját képezte egy kvótás mintavételnek. A kvótákat úgy alakítottuk ki, hogy minden egyes 17

18 kialakított városrendezési körzet megfeleljen az ott élő megfelelő korú lakosság megoszlásának. A város 18 éves és idősebb állandó lakosságának településrendezési körzetenkénti, nem és kor szerinti megoszlását reprezentálja a minta ugyanilyen megoszlása. 18

19 II. Fogalmi keretek Ahhoz, hogy a magyarországi pártokat és civil szervezeteket el tudjuk helyezni a lokális térben, mindenképpen szükséges a helyi önkormányzat és politika főbb elméleteinek bemutatása. Ezután pedig annak rövid tisztázása, hogy a kialakult hazai pártok és civil szervezetek milyen fogalmakkal, definíciókkal írhatók le, valamint miben ragadhatók meg a közöttük lévő különbségek? Vajon a kelet-közép- és közép-európai (ezen belül a magyar) pártrendszerek eltérnek-e a nyugati pártrendszerektől, és ha igen, akkor ezek az eltérések miben mutatkoznak meg? II.1. Helyi kormányzat és politika Az Egyesült Államokban a helyi kormányzat, helyi politika kutatása a II. világháború után, különösen az ötvenes években jelentős eredményeket mutatott föl, bizonyítva ezzel a helyi politika kutatásának létjogosultságát (Dahl, R. A. 1961). Európában ezzel szemben a helyi kormányzat, helyi állam és helyi politika fogalmai nagyon sokáig csupán melléktermékei voltak az államelméleteknek. Szerepük, jelentőségük csupán az utóbbi néhány évtizedben jelent meg önálló vizsgálati területként. (Saunders, P. 1980; Dearlove, J. 1979; Dunleavy, P. 1980). A helyi állam, helyi kormányzat kifejezést a 1970-es évek közepén kezdték el használni, amikor a helyi kormányzatot egy nagyobb politikai rendszer integráns részeként kezdték szemlélni. A fogalom lényegében a hagyományos közigazgatási megközelítéssel (mely kizárólag a helyi kormányzat intézményeire koncentrált) szemben jelent meg. Az új fogalmak az önkormányzatok működésének szélesebb kontextusait (politikai, gazdasági és társadalmi) vették figyelembe. A közigazgatás hivatalos és jogi kapcsolatainak kiemelése ugyanis túl könnyen vezet ahhoz a feltételezéshez, hogy a dolgok olyanok, amilyeneknek lenniük kell: az erő ott nyugszik, ahol nyugodnia kell (Stoker, G. 1991b: 232.), ami az informális befolyások és politikák szerepét alulértékeli. Az elmúlt évek főbb elméleteit ezért a hagyományos közigazgatási megközelítéssel szembeni útkeresésnek is nevezhetjük, amelyek a helyi politika elemzésében nagyszámú elméleti eredményeket produkáltak. Négy megközelítést vizsgáltam meg, melyeket Gerry Stoker után: lokalista, közösségi választás, duális állam és társadalmi kapcsolatok címkékkel láttam el. Lokalista szemlélet A lokalista szemlélet kiindulási pontja összekapcsolódik a közigazgatási modellel, azzal a különbséggel, hogy nyíltan érvel az autonóm, választott helyhatóság mellett. James és Stewart 19

20 az autonóm helyi kormányzat mellett négy érvet sorakoztatott fel (Jones, G.-Stewart, J. 1983: 6-7.). Először a helyi kormányzat lényegét arra a hitre alapozta, hogy van értéke a hatalom kiterjesztésének és több döntéshozó bevonásának a helyhatósági testületekbe. A hatalom decentralizálása alapvető érték és a helyhatósági testületek, mint választott testületek képviselhetik a legitim politikai hatalom decentralizálását. A második érv a felelősség kiterjesztésén nyugszik. A szükségletek, az igények és az érdekeltségek mindenhol változóak, a helyi kormányzat megengedi, hogy ezekhez a különbözőségekhez alkalmazkodjunk. Harmadszor, a helyi kormányzat valóban helyi, mivel a képviselők és a hivatalnokok életét is befolyásolják azok a döntések, melyeket meg kell hozniuk, valamint azok között élnek, akiknek befolyásolják életüket és ott, ahol a környezetet alakítják. A központi kormányzatnál kisebb mérete ugyan sebezhetővé teszi a külső kihívásokkal szemben. Átláthatósága miatt könnyű nyomást gyakorolni rá, amikor nem képes kielégíteni azok szükségletét, akik hatáskörében dolgoznak és élnek. Végül a helyi kormányzat képes arra, hogy elnyerje a helyi társadalom lojalitását. Könnyebben ki tudja elégíteni a helyi szükségleteket és nyer támogatást a helyi társadalom felé nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezésekhez, mert lehetővé teszi a választást. A lokalisták azonban azt is felismerték, hogy a helyhatóságok nem biztosítják mindenki számára egyenlő mértékben a szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést. Stewart szerint: A helyhatósági testület részben nyitott szervezet. Sok szállal kapcsolódik a társadalomhoz, ezáltal nyitottá válik. A helyhatóság azonban nem egyenlő mértékben nyitott mindenki felé és nem nyújt egyenlő mértékű elbánást minden igény számára (Jones, G.- Stewart, J. 1983: 135.). Ezt a helyzetet Stewart kikerülhetetlennek és legitimnek fogja föl, ami elősegíti, hogy a hozzáféréssel kapcsolatos döntéseket tudatosan és nyíltan hozzák meg a választott képviselők. A lokalisták világosan felismerték, hogy a működő helyhatósági testületek cselekvései nem mindig tükrözik a változó helyi szükségletek iránti felelősséget. A szervezeti intézkedések és a szolgáltatások összekapcsolása korlátozhatja a helyi bizottságok kapacitását. A szolgáltatásokat koordináló bizottságok dominanciája a döntéshozásban inkább egy szűk funkcionális elemet erősít, s kevésbé célja a közösségi igények szélesebb megértése. A szervezet bürokratikus hozzáállása elbátortalaníthatja a kockázatvállalást és az innovációt. Az országos szintű testületekben és vitákon keresztül működő szakmai és politikai befolyás, a helyi tényezők, és érdekek döntéshozatalból való kizárását eredményezheti. 20

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

DIÁKPARLAMENT 2014-2015

DIÁKPARLAMENT 2014-2015 80 KÖZOKTATÁSBAN TANULÓ DIÁK DIÁKPARLAMENT 2014-2015 20 EGYETEMISTA / FŐISKOLÁS 10 TANÁR ÉS 10 SZÜLŐ 120 KÉPVISELŐ MODERÁTOROK SZAVAZATSZÁMLÁLÓK (MANDÁTUMA 1 TANÉVRE SZÓL) MEGVÁLASZTJA KIJELÖLI 14 ÉV FELETTI

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió DEPURE PROJEKT Regionális közigazgatási klaszter létrehozásának lehetőségei MISKOLCI EGYETEM Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc, 2006. október

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén D R. K E L L E R K R I S Z T I N A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z D R. K R I S T I N A S V R Ž N

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben