Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban"

Átírás

1 Kákai László Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban Ph.D. értekezés Támavezető: Dr. Bőhm Antal egyetemi tanár Budapest, 2003.

2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Doktori Iskola Pártok és civil szervezetek a helyi önkormányzatokban Ph.D. érteklezés Szerző: Kákai László egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető: Dr. Bőhm Antal egyetemi tanár ELTE ÁJK Politikatudomáyni Intézet 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Ábrajegyzék... 4 Táblázatok jegyzéke... 5 Bevezetés... 6 I. Módszertani bevezető I.1. Az önkormányzatok és civil szervezetek kapcsolatára vonatkozó kutatás I.1.1. Önkormányzatokra vonatkozó kutatás I.1.2. A civil szervezetekre vonatkozó kutatás I.2. A lakosság körében végzett kutatások módszertani alapjai II. Fogalmi keretek II.1. Helyi kormányzat és politika II.2. Pártok és civil társadalom II.2.1. A pártok kialakulása, keletkezése II.2.2. A civil szervezetek szerveződései III. A nonprofit szervezetek fejlődése III.1. Nemzetközi trendek III.2. A nonprofit szektor fejlődése Magyarországon III.3. A szektor szervezeti kiterjedtsége III.4. A nonprofit szervezetek gazdálkodása III.5. Az önkormányzatok hozzájárulása a nonprofit szektor bevételeihez IV. A pártosodást, önszerveződést befolyásoló tényezők IV.1. Történelem és közigazgatás-szerkezet IV.2. Településméret IV.3. Választási rendszer IV.3.1. Az önkormányzati választás jogi keretei IV.4. Politikai kultúra és lokalitás V. A pártok és civil szervezetek részvételi lehetőségei az önkormányzatok döntéshozatali folyamatában V.1. Az önkormányzati választások eredményeinek áttekintése V.1.1. Helyi koalíciók elméletben és a gyakorlatban VI. Pártok és civil szervezetek megjelenése a helyi statútumokban VI.1. Pártok helye és szerepe az SZMSZ-ek alapján VI Az SZMSZ-ek nyilvánosságra és kapcsolattartásra vonatkozó megoldásai VI Az SZMSZ-ek frakciókkal kapcsolatos szabályozása VI. 2. A civil szervezetekre vonatkozó szabályozási megoldások VII. A döntéshozás belső struktúrája VII. 1. A közgyűlés VII.1.1. Civil szervezetek az önkormányzati üléseken VII.2. Szakbizottságok VII.2.1. Civilek részvétele a szakbizottságokban VII. 3. A pártfrakció VII. 4. A hivatal VII. 5. A polgármester és az alpolgármester VIII. A civil szervezetek helyi érdekérvényesítésének, döntésbefolyásolásának egy lehetséges útja: civilek által létrehozott fórumok, kerekasztalok Összegzés Irodalomjegyzék

4 Ábrajegyzék 1. ábra A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetefajták ábra Nonprofit szervetetek száma 1989 és 2000 között ábra Nonprofit szervezetek szervezetforma szerinti összetétele, ábra Nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása ábra A nonprofit szektor bevételeinek részaránya források szerint, ábra A nonprofit szektor összes bevételének és szervezetének megoszlása településtípusok szerint, ábra A nonprofit szektor bevételeinek aránya források szerint, ábra A nonprofit szektor források szerinti bevételeiből részesülő szervezetek aránya, ábra A különböző szervezeti formájú nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, ábra A közalapítványok és közhasznú társaságok bevételeinek és szektoron belüli súlyuknak a részaránya, ábra A közalapítványok és közhasznú társaságok bevételei és az infláció alakulása között ábra Szervezetek megoszlása bevételük nagysága szerint ábra Mennyire érdekli Önt a helyi politika? ábra Az Ön véleménye szerint egy városi polgárnak mit kell tennie a helyi közéletben? ábra Az önkormányzati és tanácsrendszer összehasonlítása, ábra Mindent egybevetve az Ön véleménye szerint mennyire működik jól, vagy rosszul a helyi demokrácia intézményrendszere napjainkban Magyarországon? ábra Részt vett-e Ön az alábbi rendezvényeken? ábra A polgármester-választáson elnyert mandátumok aránya jelölő szervezetek szerint, ábra Az önkormányzati képviselő-választásokon elnyert mandátumok aránya jelölő szervezetek szerint, ábra A helyi önkormányzati szervezet felépítése ábra A képviselő/hivatalnok viszony: a brit rendszer ábra A civil szervezetek véleménye arról, hogy az önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában részt vesznek-e? ábra Az önkormányzat küld-e előterjesztéseket előzetes véleményezésre az Önök szervezetének? ábra Az Önök véleményét ábra Előterjesztések megoszlása a beterjesztők szerint ábra A civil szervezetk képviselői állandó meghívottjai-e a közgyűlésnek? ábra A szakbizottságok kültagjainak kiválasztási szempontjai ábra A nonprofit szervezetek döntés-előkészítésben való részvételének településtípusonkénti aránya, ábra Bizottságok kültagjai döntéshozatalban való részvételi formáinak településtípusonkénti előfordulása ábra Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum?

5 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A visszaküldött kérdőívek megoszlása megyénként táblázat A vizsgálatba bevont települések megoszlása táblázat A nonprofit szervezetk száma az ország településein táblázat Nonprofit szervezetek megoszlása tevékenységcsoportok szerint, táblázat A vizsgált szervezeti kör önkormányzati bevételeinek megoszlása táblázat Civil szervezeteknek juttatott normatív és nem normatív önkormányzati támogatások, településtípusonként táblázat A normatív és nem normatív önkormányzati támogatások megoszlása a szervezetek jogi formája szerint táblázat Az önkormányzatok nagysága lakosság szerint Európában táblázat Az önkormányzatok száma Európában 1950-ben és 1992-ben táblázat A politikai intézmények iránti bizalom táblázat Választási részvétel a helyi és a parlamenti választásokon, táblázat Állampolgári részvételre vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Döntéshozatalra vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Politikára, önkormányzatra vonatkozó válaszok megoszlása táblázat Az önkormányzati döntések kialakításában az alábbiak mennyire játszanak fontos szerepet? táblázat Az Ön véleménye szerint melyek az önkormányzat feladatai? táblázat Tiszteletdíjak néhány baranyai önkormányzatban táblázat Pártok által önállóan szerzett mandátumok száma és aránya, táblázat A pártok és civil szervezetek által önállóan szerzett mandátumok aránya a megyei jogú városokban jelölőszervezet-típusonként, táblázat A pártok és civil szervezetek által önállóan szerzett mandátumok aránya a főváros és a megyei közgyűlésekben jelölőszervezet-típusonként, táblázat A civil szervezetek képviselői az önkormányzatokban táblázat A pártok sorrendje a koalícióban meghatározó hely szerint, táblázat A pártok sorrendje a koalícióban meghatározó hely szerint, táblázat Megyei jogú városok mandátumainak összesítése jelölőszervezet-típusonként, táblázat A főváros és a megyei közgyűlések mandátumainak összesítése jelölőszervezettípusonként, táblázat Önkormányzati mandátumok százalékos megoszlása a civil szervezetek és a pártok között, táblázat Az 1994-es pécsi önkormányzati választás eredményei táblázat Önkormányzati pozíciók szervezetek szerinti megoszlása 1994-ben táblázat Az SZMSZ-eket visszaküldő települések megoszlása lakosságszám szerint táblázat A frakció alakítás minimális létszáma táblázat A civil szervezetek részvétele a közgyűlésen táblázat Az önkormányzatok megoszlása településtípusonként aszerint, hogy döntés-előkészítő munkájukban részt vesznek-e a civil szervezetek képviselői, táblázat A civil szervezetek részvétele a döntés-előkészítésben a évi felmérés adatai szerint táblázat A civil szervezetek részvétele a döntés-előkészítésben táblázat Képviselő-testületi határozatok és rendeletek száma néhány városban táblázat A képviselő-testület minősítése táblázat A civil szervezetek részvétele a közgyűlésen táblázat Milyen rendszerességgel hívják meg a civil szervezeteket a közgyűlésre? táblázat A civil szervezetek képviselői az önkormányzati szakbizottságokban táblázat A bizottságok kültagjainak jogai településtípusonként táblázat Az önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában milyen módon és rendszerességgel vonják be a nonprofit szervezeteket

6 Bevezetés A helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlődésével, új, demokratikus irányok alkalmazásával. A kormányzati szintek közül a helyi önkormányzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz és szerepet játszik a helyi lakosság érdekeinek és véleményeinek képviseletében. Lehetőséget ad a politikai részvételre és a különböző vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem feladata az is, hogy létrehozza és erősítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. E feladata révén a helyi önkormányzat egyben a civil társadalom kulcsfontosságú része is (Wehling, H. G. 2000a: 59.). Nyugat-Európában a liberális demokráciának, a különböző helyi önkormányzati adminisztratív rendszerekkel együtt, már nagy múltjuk van. A kilencvenes években Kelet- Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett, vagy saját újonnan kifejlesztett koncepciókkal. Az önkormányzatok megerősödése lényegében egybeesik az állam által közvetlenül ellátott közszolgáltatások folyamatos visszaszorulásával, valamint a piaci viszonyok térhódításával. Valamennyi fejlett országban egyre nagyobb az állami újraelosztás szerepe, egyre több nemzetállami funkció összpontosul nemzetközi szervezeteknél, és a nemzeti kormányok hatásköreinek megnyirbálása a helyi állam, tehát az önkormányzatok megerősödésével jár együtt. Ez rámutat az önkormányzatiság egy másik fontos elemére, mely mint, ahogy Pálné Kovács Ilona rámutatott a helyi önkormányzat alatt nem az autonómiát, hanem elsősorban az állami és helyi közösség közötti munkamegosztást érti (Pálné Kovács I. 1990: 48.). Az állami kötelezettségek háttérbe szorulását jól mutatja az a folyamat is, amelynek révén egyre több feladat és kötelezettség került át az önkormányzatokhoz. Az as évektől egyre nehezedő gazdasági légkör a központi kiadások mérsékléséhez veztetett, amely jelentősen bár országonként eltérő mértékben érintette az önkormányzatok költekezését, gazdálkodását (Stoker, G. 1991a: 2.). Azok a kihívások, melyekkel az önkormányzatoknak szembe kellett nézni, sokkal szélesebb körűek voltak, mint amit a pénzügyi krízis jelentett. A szociális és gazdasági változások jelentős hatást gyakoroltak a környezetre, melyben maga az önkormányzat is működik. Lényegében ez vezetett ahhoz a folyamathoz, melynek eredményeképpen részben az állam által szabadon hagyott területeken, másrészt az önkormányzatok mellett egyre nagyobb mértékben jelentek meg a különféle szolgáltatásokat nyújtó civil/nonprofit társadalmi szervezetek. A civil szervezetek 6

7 növekvő szerepvállalásának másik oka és lehetősége a demokratikus intézmények kialakulása és ezek működésének eredményei és eredménytelenségei. Az önkormányzatok nemzetközi térnyerése lényegében megegyezett azzal a politikai szándékkal, amely az állam totális jellegének lebontására és a lokális döntések és feladatellátások arányának növelésére irányultak. A magyarországi rendszerváltás is hasonló célokat tűzött maga elé. E célkitűzések azonban gyakran estek áldozatul a gazdaság és ezen belül a központi költségvetés elhúzódó válságának illetve a 90-es évek egymást követő kormányainak újra-etatizáló törekvéseinek. Ennek ellenére a decentralizáció, mint politikai törekvés az önkormányzatok (a tanácsidőszakhoz képest) szerepkörének és feladatainak újragondolását eredményezte. Az önkormányzat fogalmát többféleképpen is definiálhatjuk, elvont értelmezésben magunk kormányzása saját magunk által, amely intenzitását tekintve akkor a legnagyobb, amikor területi kiterjedése a legkisebb, s úgy csökken, ahogy a térbeli kiterjedése nő (Sartori, G. 1999: ). Ez azt jelenti, hogy például egy nagyváros helyi kormányzása esetén nem közvetlenül kormányozzuk magunkat, hanem képviselőink által. De meghatározhatjuk a feladatok-, és a kormányzás tárgya és módja szerint is. E szerint a helyi önkormányzat sokrétű feladatot lát el: igazgatja a települést, szervezi a helyi társadalmat, összehangolja és integrálja a lokális érdekeket, majd manifesztálja és ütközteti más lokális, regionális vagy akár országos érdekekkel. További faladatai közé tartozik a helyi társadalom szolgálata, az állami hatalmi érdekek és a lokális érdekek közvetítése, valamint összehangolása. Az önkormányzat tehát egy demokratikusan megválasztott és működő köztestület, amely a törvények keretei között, az állam felügyelete és segítsége mellett, saját felelősségére, lakosai érdekében önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket. 1 Ebben a definícióban kifejeződésre jut az önkormányzat célja és megjelenik annak alanya (ki kormányoz), tárgya (mit kormányoz) és módja (hogyan kormányoz). Ez a meghatározás közel áll Robert A. Dahl (Dahl, R. A. 1961) vagy Gombár Csaba meghatározásához, aki a helyi hatalom alatt a helyi társadalomban megnyilvánuló érdekkörök és értékirányultságok olyan politikai transzformációját érti, amelynek eredményeként intézményesült formában jelenik meg helyi szinten a döntések tényleges birtoklása (Gombár Cs. 1984: 36.). Az önkormányzat lényegében egyfajta hidat alkot az állam és annak polgárai között. Ebbe a viszonyrendszerbe épültek be sajátos módon a különböző szerveződések, így a politikai pártok és a civil szervezetek. Robert D. Putnam szerint a különböző szerveződéseknek különösen a civil szerveződéseknek rendkívül nagy szerepe van a modern 1 Forrás: Önkormányzati rendszer magyarázata KJK. Bp o. 7

8 államok működésében, hiszen minél több civil szerveződés él egy társadalomban, és minél többen tagjai kluboknak, egyleteknek, civil mozgalmaknak, vallási és lakóhelyi közösségeknek, annál több bizalom és együttműködési készség halmozódik fel az adott társadalomban (Putnam, R. D. 2000). Az európai példák az elmúlt két évtizedben rámutattak arra, hogy a pártok nemcsak a parlamentekben dominálnak, de a helyi hatalom működésében is meghatározó szerepük van. Az utóbbi évtized azonban változásról tanúskodik: helyi szinten a pártok kezdenek teret veszíteni a különböző egyesületek, egyletek, választási csoportosulások, egyéni jelöltek javára. Ezt a folyamatot természetesen a településnagyság, a választási rendszer és az adott ország politikai kultúrája befolyásolja (Wehling H. G. 2000b: 188.). A kérdés, hogy a hazai politika lokális szintjén a pártok szerepét miként érinti, befolyásolja a civil szervezetek megjelenése. Átrendezi-e a rendszerváltás után különösen a nagyvárosokban kialakult helyi politikai viszonyokat, illetve milyen kapcsolatrendszer, munkamegosztás alakult ki a civil szervezetek és a politikai pártok között. A kilencvenes évek második felére hazánkban is markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai, emellett a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának stabilizációjával. Erre az időre a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé, az önkormányzatok egyik lehetséges partnerévé váltak, de kérdéses maradt, hogy vajon ez a partnerség együtt járt-e a helyi döntések megalapozásával, a döntési kompetenciák kiszélesítésével, egyfajta társadalmi kontroll kiépítésével? A nonprofit szektor számbeli növekedése mögött még nincs szó a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról. A szektor megerősödése, amely következik számbeli növekedéséből, a szektor differenciálódását is magába rejti. Különböző érdekek jelennek meg benne, gazdasági, politikai, szakmai és magánérdekek sokasága alakítja, fejleszti a szektor egészét. A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tudnak felmutatni a helyi közösség előtt álló feladatok megoldása érdekében. Az önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely a helyi társadalomban már valamiféle presztízsre tett szert, hozzátartozik a település arculatához, integrálódott lokális környezetébe, vagyis a társadalmi intézményesülés lépcsőfokait már bejárta. A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan differenciálódó szervezetek jelentik. Társadalmi erejét pedig az fogja biztosítani, ha a hatalom képviselői a civil szervezeteket partnernek tekintik a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntés-előkészítés folyamatába, és ha a civil szervezeteken keresztül létrejön a lakosság részvétele. Ahhoz, hogy a társadalmi nyilvánosság csatornái 8

9 valóban működjenek, és az önkormányzatok egyre inkább a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusokban találják meg a stratégia kialakításának útját, szükség van a helyi önszerveződő közösségek tevékenységére. A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának másik alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A fenti kapcsolatok bemutatására és feltérképezésére Magyarországon, de még külföldön is nagyon kevés kutatás készült, hiányoznak azok az alapkutatások, melyek alkalmasak lennének egységes módszertani keretek kidolgozására, valamint a mikro-szinten zajló folyamatok bemutatására. Az általam használt szakirodalom erőteljesen az angolszász irodalomra támaszkodik, ami nem jelenti azt, hogy Európa más országaiban (elsősorban francia, német, olasz) nem készültek volna jelentős önkormányzati vizsgálatok, de a dolgozatomban érintett témák, fogalmak, megközelítések tekintetében főleg az angol és amerikai szakirodalomban találhatók olyan anyagok, melyek alkalmasak arra, hogy megkíséreljük azokat alkalmazni, szembesíteni az európai, hazai viszonyokkal. A hazai politikatudomány az önkormányzatok tizenhárom éves működése kapcsán a választási eredmények elemzésén kívül adós maradt a politológiai, illetve közpolitikai vizsgálatokkal, elemzésekkel. Nagyon keveset tudunk az önkormányzatok belső működéséről, döntéshozatali- és alkufolyamatairól, a pártok és civil szervezetek viszonyáról, döntéshozatali folyamatokban való részvételükről stb. Az elmúlt években ezért főleg arra tettem kísérletet, hogy megpróbáljak ezekről a területekről pontosabb információt, kutatási anyagot, kutatási módszereket gyűjteni illetve készíteni. Az általam felhasznált adatbázisok és kutatások két nagy csoportra bonthatók. Az elsőbe az önkormányzatok belső és külső viszonyainak, kapcsolatainak, megítélését vizsgáló kutatások tartoznak. A másodikba pedig azok, amelyek a civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatrendszerét tárják fel. A lefolytatott kutatások arra próbáltak választ adni, hogy milyen belső mechanizmusok alakítják az önkormányzatok, azon belül a pártok és a civil szervezetek kapcsolatrendszerét, milyen rendezőelv mentén szerveződnek az együttműködés különböző formái, mutatkoznak-e lyukak ebben a viszonyrendszerben, valamint kik és milyen módon irányítják ezt a kapcsolatot. 9

10 A disszertációban a KSH-adatok elemzésén kívül kizárólag azokkal a szervezetekkel foglalkozom, amelyekről tevékenységük alapján valószínűsítettem, hogy munkájuk során kapcsolatba kerültek, vagy kerülhettek az önkormányzatokkal. Ezért mindazokat a szervezeteket, melyek a fenti problémák szempontjából indifferensek, a minta alapsokaságából kizártam. 2 A kötetben használt adatbázisok és fejezetek a következő szerzők kutatásain alapulnak: OTKA (T ) 3 Lokális autonómia feltételei 4 ; OTKA (T ) 5 Pécs Politikai Térképe (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 6 ); OTKA (F ) 7 Pártok a helyi hatalomban ; Az ezredforduló politikai térképe Pécsett 2000 (Pécs megyei jogú város önkormányzatának megbízásából (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 8 ); Lakossági vélemények a városról, politikáról, önkormányzatról Pécsett Pécs megyei jogú város önkormányzatának megbízásából (1000 fős lakossági kérdőíves vizsgálat 9 ); OTKA (T ) 10 Dél-Dunántúl két megyei jogú városának (Kaposvár és Szekszárd) politikai térképe (600 fő/város lakossági kérdőíves vizsgálat 11 ); A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatrendszere A Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya által megrendelt kutatás 12 keretében 183 városi, 2917 községi önkormányzat kérdőíves felmérésének, valamint 2521 civil szervezet hasonló módszerrel készített adatai; Az önkormányzati oldalra vonatkozó vizsgálatokat, és az abból készült kutatási jelentéseket Szabó István 13, a kutatás időszakában a 2 Erről lásd részletesen a módszertani fejezetet! 3 Témavezető: Pálné Kovács Ilona. 4 Készítette: Kákai László. 5 PTE Politikai Tanulmányok Tanszék kutatása, témavezető: dr. Kunszt Márta. 6 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 7 Témavezető: Kákai László. 8 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 9 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 10 PTE Politikai Tanulmányok Tanszék kutatása, témavezető: dr. Kunszt Márta. 11 Készítette: Csegény Péter-Kákai László. 12 A kutatás koordinátorai és az egyes vizsgálatok kérdőíveinek összeállítói: Kákai László és Csegény Péter. 13 Szabó István: A települési önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatrendszere. In: Köztes helyzet? (szerk.) Csegény Péter Kákai László, Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, Budapest, o.; Szabó István: Civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata Budapest kerületeiben. (kutatási 10

11 KSH Békés Megyei Igazgatóságának Társadalomstatisztikai osztályvezetője készítette. A felhasznált Szervezeti és Működési Szabályzatok és interjúk is ezen kutatások keretében készültek el. A civil szervezeti oldalra vonatkozó vizsgálatokat és az azokból készített kutatási jelentéseket a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület 14 végezte el. A részkutatások összeillesztését, elméleti keretbe foglalását és önálló kötetben történő publikálását Csegény Péter és Kákai László végezte el (Csegény P.-Kákai L. 2001). A vizsgálat során számos esettanulmány 15 került felhasználásra, amelyek egy-egy város önkormányzatát, azok belső döntéshozatali mechanizmusát, politikai viszonyait vizsgálták. Így többek között Pécsről, Győrről, Kaposvárról, Szekszárdról, Nagykanizsáról, Mohácsról, Komlóról, Szigetvárról álltak rendelkezésre esettanulmányok, melyek a kvantitatív vizsgálatok fontos kiegészítőjének bizonyultak. jelentés) Békéscsaba, 2001.; Szabó István: A községi önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatrendszere. (kutatási jelentés) Budapest, Harsányi László Mészáros Geyza Nárai Erzsébet Sebestény István: Városi nonprofit szervezetek és az önkormányzatok. In: Köztes helyzet? (szerk.) Csegény Péter Kákai László, Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, Budapest, o.; Harsányi László: A budapesti civilek és az önkormányzatok. (kutatási jelentés) Budapest, 2001; Harsányi László: Községi nonprofit szervezetek és az önkormányzatok. (kutatási jelentés) Budapest, Az esettanulmányokat részben a PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszékének hallgatói, részben pedig saját magam készítettem. 11

12 I. Módszertani bevezető A doktori disszertációban lényegében két nagy kutatási adatbázist használok. Mindkét vizsgálat koordinálásában és irányításában (kérdőívek összeállítása, módszertani keretek, szempontok kiválasztása, tanulmányok elkészítése stb.) részt vettem. Az egyik a civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatánál használt országos adatbázis. A másik pedig egy OTKA kutatás keretében készült lakossági vizsgálatsorozat, melyet Pécsett ( között három alkalommal), valamint Kaposváron és Szekszárdon (2001-ben egy-egy alkalommal) végeztünk el. Az alábbiakban bemutatom a vizsgálathoz használt módszerek alapvető szempontjait. I.1. Az önkormányzatok és civil szervezetek kapcsolatára vonatkozó kutatás A kutatás során az volt a cél, hogy mind az önkormányzati oldal, mind a civil szervezeti oldal véleménye és helyzete megvilágításra kerüljön. A két oldal (önkormányzati és civil) megkérdezése standard kérdőíves módszer segítségével történt. A kérdőíves módszer mellett interjúk készültek egyes civil szervezetek vezetőivel, valamint az önkormányzati oldal civil ügyekben érintett személyeivel. Ezeken túl tartalomelemzés készült az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak civil szervezeteket érintő fejezeteiről. A mintavételi elvek meghatározásánál a KSH településtípusok szerinti statisztikai adataiból indultunk ki. Ezt abból a megfontolásból tettük, mert az egyes településeken működő civil szervezetek tevékenységi, bevételi, intézményi szerkezete eltérő képet mutat. A kérdőívek statisztikai feldolgozása képezte a kutatás gerincét. Az elemzés alapját a visszaküldött kérdőívekben szereplő válaszok alkotják, függetlenül attól, hogy más forrásból van-e hiteles információnk az adott kérdéssel kapcsolatban. Például van információnk arról, hogy valamennyi megyei jogú városban létezik a civilreferensi intézmény, azonban a kérdőívek feldolgozása során e tény nem igazolódott vissza. Ezzel egy időben az önkormányzatokat felkértük, hogy küldjék el a Szervezeti és Működési Szabályzatukat (továbbiakban SZMSZ), melyek tartalomelemzésével a civil szervezeteknek a helyi közéletbe való bevonásának módjára próbáltunk rávilágítani. A községekben a tartalomelemzésnél nem törekedtünk teljességre, ezért az SZMSZ-ek begyűjtése szorosan összekapcsolódott az interjúk készítésével. Harmadik módszerként az előző kettő kiegészítéseként interjúk készültek (összesen több mint 60) a megyei jogú városok azon tisztségviselőivel, akik az önkormányzatokon belül a civil ügyekkel foglalkoznak (civilreferensek), valamint a város egy-egy jelentősebb civil 12

13 szervezetének vezetőjével, csakúgy, mint Budapest kerületeiben és a falvakban, ezzel mindkét oldalról (önkormányzat illetve civil szervezetek) rávilágítva a civil szervezetek és az önkormányzatok között kialakult kapcsolatrendszerre. I.1.1. Önkormányzatokra vonatkozó kutatás A kérdőíves vizsgálat Az önkormányzati kérdőív szerkezetileg négy blokkból állt. Az első blokk az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat főbb kérdéseit taglalta, a második a civilek döntéshozatalba történő bevonásával foglalkozott, a harmadik az önkormányzatok és a civil szervezetek pénzügyi kapcsolatát tisztázta, míg az utolsó a civilreferens intézményének problémakörét vette górcső alá, illetve kitért a civilreferens nélkül működő önkormányzatok esetében a kapcsolattartás egyéb módjaira. A kiküldött kérdőívek közül 161-et küldtek vissza a városok, mely 73,1%-os visszaküldési arányt jelent (Budapesten a 23 kerületből 22). A községekre vonatkozó vizsgálatot a KSH végezte el. Talán ennek köszönhetően a válaszadási hajlandóság eredményesebb (minden községnek kötelező volt visszaküldeni a kérdőívet), így a falvakban a visszaküldési arány majdnem teljesnek tekinthető. A 2917 község közül mindössze 33 nem küldte vissza a kérdőívet, ami 98,9%-os visszaérkezési arányt jelent (népességben az arány még nagyobb). Mivel a községek és a fővárosi kérdőívek visszaérkezési aránya gyakorlatilag teljes (bár a fővárosban az egy hiányzó kerület a II. kerület súlyában sokkal nagyobb azért is, mert jelentős a lakosságának és a civil szervezeteinek a száma), ezért csupán a városi kérdőívek visszaküldési arányait mutatja be az alábbi táblázat. 13

14 1. táblázat A visszaküldött kérdőívek megoszlása megyék szerint Megye Városok száma Visszaérkezett kérdőívek száma Visszaérkezési arány Bács-Kiskun % Baranya % Békés % Borsod-Abaúj-Zemplén % Csongrád % Fejér % Győr-Moson-Sopron % Hajdú-Bihar % Heves % Jász-Nagykun-Szolnok % Komárom-Esztergom ,0% Nógrád % Pest % Somogy % Szabolcs-Szatmár-Bereg % Tolna % Vas % Veszprém % Zala % Összesen % Ha a visszaküldési arányban különbséget kívánunk tenni településtípusok szerint, akkor nem állíthatjuk, hogy a megyei jogú városok válaszadási hajlandósága nagyobb lenne, mint a többi városé. Ha megyénkénti különbségekre kívánunk rávilágítani, akkor igen jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Vas megye városai mind visszaküldték a kérdőívet, addig Somogy megyéből a kérdőívek csak 40%-a érkezett vissza. Ha a visszaérkezett kérdőíveket a településszerkezethez viszonyítjuk, akkor eltűnnek a megyék szerint mutatkozó hiányosságok. Tartalomelemzés A kérdőíves vizsgálat kiegészítéseként a helyi statútumok tartalomelemzése során a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseket vizsgáltuk meg, melyben választ kerestünk arra, hogy a közgyűlésekre meghívják-e a civil szervezeteket; a döntés-előkészítésbe, döntéshozatalba bevonják-e őket, ha igen, milyen formában; a szakbizottságokban megjelennek-e képviselőik, ha igen, milyen formában, milyen gyakorisággal, valamint milyen jogosítványokat kapnak. A civil ügyek kezelésének formáira is választ kerestünk a helyi SZMSZ-ek segítségével, valamint tisztázni kívántuk, hogy a civilreferensek ha vannak az önkormányzati struktúrában hol helyezkednek el. 14

15 Interjúkészítés A kérdőívek kiértékelése után a kérdőívet visszaküldött megyei jogú városokban, Budapest kerületeiben, valamint a falvakban interjúk készültek az önkormányzati oldal egy-egy civilreferensével, vagy civil ügyekkel foglalkozó szakemberével, illetve egy-egy jelentősebb civil szervezet vezetőjével. A szervezetek kiválasztásánál feltétel volt, hogy legyen kapcsolatuk az önkormányzattal. A civil szervezeteket megkérdeztük az önkormányzat települési civil életéről (kapcsolattartás, támogatás, informáltság), és arról, hogy ők hogyan értékelik az önkormányzatoknak feltett kérdéseket. Megvizsgáltuk az önkormányzat által létrehozott civil szervezetek és az önkormányzat közötti kapcsolatot, illetve a civil szervezetek egymás közötti kapcsolatának minőségét. Ezekről a kérdésekről azokat a szervezeteket is megkérdeztük, amelyek alapításában nem vett részt az önkormányzat. Az önkormányzattól érdeklődtünk civil szervezet alapításáról, a civil szervezetek szerepéről a község életében, a támogatások (anyagi, természetbeni) nagyságáról, formájáról, a kapcsolattartás és a döntés-előkészítés módjáról. Mindkét felet felkértük arra, hogy mondjon javaslatokat a terület jobbá tétele érdekében. I.1.2. A civil szervezetekre vonatkozó kutatás A civil szervezetek vizsgálatához a következő alapinformációkból indultunk ki: 2. táblázat A vizsgálatba bevont települések megoszlása Nagyságkategória A kategóriába eső települések száma Falvak 2447 Városok Kevesebb, mint fő fő feletti 4 Megyeszékhely 17 Budapest 22 Összesen táblázat A nonprofit szervezetek száma az ország településein (1999) Településtípus Alapítványok Társas np. szervezetek Együtt Budapest Megyeszékhely Egyéb városok Községek Összesen

16 A nonprofit szervezetek száma az egyes régiókban (1999): 1. Közép-Magyarország (Budapesttel együtt) Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 5731 A kutatás alapkoncepciójának megfelelően a mintát alkotó nonprofit szervezetekből kihagytuk a következő tevékenységet folytató szervezeteket: 1. Sport, szabadidő, hobbi tevékenységet folytatók - nincs kapcsolatuk általában a helyi önkormányzatokkal. 2. Kutatási tevékenységet folytatók lényegében csak Budapesten találhatók és nincs kapcsolatuk általában a helyi önkormányzatokkal. 3. Nyugdíj- és egészségbiztosítás nincs kapcsolatuk a helyi önkormányzatokkal. 4. Politikai szervezetek torzítást visznek be a kutatásba, mert tevékenységük vagy a hatalom megszerzésére, vagy megtartására irányul, támogatásuk elsősorban központi támogatásokból történik, ezért az önkormányzatokkal kevésbé kerülnek kapcsolatba. 5. Közhasznú társaságok lényegüket tekintve nem civil szervezetek (nem személyegyesületek) és nem magánvagyont működtetnek, hanem közvagyont. Ez alapján készítettünk egy 2521 szervezetből álló mintát, mely tevékenységi területre, településtípusra reprezentatív. Kérdezésre 99 városban (1020 szervezet), a főváros 23 kerületében (600 szervezet) és 237 községben (901 szervezet) került sor. A községek esetében adatfelvétel-technikai okokból kizártuk azokat a településeket, amelyekben ötnél kevesebb szervezet volt. 16 I.2. A lakosság körében végzett kutatások módszertani alapjai A városi önkormányzati kutatások kapcsán abból a módszertani elvből indultunk ki, hogy egy város társadalma nem csak a szociológiában ma szokásosan alkalmazott status-dimenziókkal 16 Ennek oka elsősorban az volt, hogy fennállt a veszélye annak, hogy címhiba, vagy válaszmegtagadás esetén már nem található használható pótcím, miközben az adatfelvétel utazási költségei meredeken emelkednek. 16

17 írható le, bár ezzel a módszerrel a különböző társadalmi csoportok, mikroközösségek (szegregátumok) számos metszetét jellemezhetjük. Az úgynevezett kemény szociológiai adatok mellett azonban figyelmet érdemelnek az értékválasztásban, a politikai beállítódásban és az ezekből következő választói magatartásban megnyilvánuló különbségek is, egyszóval a politikai kultúra, amely sok esetben városszerkezeti egységekhez is köthető. A vizsgálat tehát arra vállalkozott, hogy bemutassa a város egyes területeinek fejlődését, az önkormányzattal szemben megfogalmazott elvárásait, a lakosság politikai és döntésbefolyásolásról alkotott elképzeléseit, valamint a választói magatartás területi differenciálódását. A vizsgálat abban jelent újat a korábbi hasonló témában születettekhez képest, hogy nem csak egy városról próbál többé-kevésbé pontos információkat közölni, hanem igyekszik kimutatni a területi sajátosságokból fakadó különbségeket, másságokat is. Véleményem szerint ez azért fontos, mert az egyén véleményére, önkormányzattal szembeni elvárásaira nem csak a társadalmi hierarchiában, munkamegosztásban elfoglalt helyzete van hatással, hanem erős befolyást gyakorol rá a szűkebb lakókörnyezete is. Mintavételi elvek Az alapsokaság: az egyes városok állandó lakosságának az 1998-as önkormányzati választásokon szavazati joggal rendelkező része. A minta mérete: Pécs 1000 fő, Kaposvár és Szekszárd 600 fő Reprezentativitás: Településrendezési körzet, nem, kor. A mintavétel módszere A KSH Megyei Igazgatóságától kapott adatok alapján elkészítettük a városrendezési körzetek nem és kor szerinti megoszlását az 1990-es népszámlálási adatok segítségével úgy, hogy a népszámlálási körzeteket beazonosítottuk egy 1990-es várostérképen. Ezután a népszámlálási körzeteket összevontuk a KSH településrendezési körzeteinek megfelelően. A településrendezési körzet mindegyikének utcáiból véletlen mintákat készítettünk. Ez már egy jó alapot biztosított arra, hogy megfelelő kvóták kialakításával a lakosságot demográfiai szempontból is reprezentáló mintát kaphassunk úgy, hogy figyelembe vehessük a lakosság területi elhelyezkedését is. Ez azt jelentette, hogy a településrendezési körzetek között a populáció azonos korú lakosságának aránya megfelelt a mintába került megfelelő korú válaszolók arányának. Az így kialakított városrészek nem- és korcsoportok szerinti összetételét kiszámítottuk, mely alapját képezte egy kvótás mintavételnek. A kvótákat úgy alakítottuk ki, hogy minden egyes 17

18 kialakított városrendezési körzet megfeleljen az ott élő megfelelő korú lakosság megoszlásának. A város 18 éves és idősebb állandó lakosságának településrendezési körzetenkénti, nem és kor szerinti megoszlását reprezentálja a minta ugyanilyen megoszlása. 18

19 II. Fogalmi keretek Ahhoz, hogy a magyarországi pártokat és civil szervezeteket el tudjuk helyezni a lokális térben, mindenképpen szükséges a helyi önkormányzat és politika főbb elméleteinek bemutatása. Ezután pedig annak rövid tisztázása, hogy a kialakult hazai pártok és civil szervezetek milyen fogalmakkal, definíciókkal írhatók le, valamint miben ragadhatók meg a közöttük lévő különbségek? Vajon a kelet-közép- és közép-európai (ezen belül a magyar) pártrendszerek eltérnek-e a nyugati pártrendszerektől, és ha igen, akkor ezek az eltérések miben mutatkoznak meg? II.1. Helyi kormányzat és politika Az Egyesült Államokban a helyi kormányzat, helyi politika kutatása a II. világháború után, különösen az ötvenes években jelentős eredményeket mutatott föl, bizonyítva ezzel a helyi politika kutatásának létjogosultságát (Dahl, R. A. 1961). Európában ezzel szemben a helyi kormányzat, helyi állam és helyi politika fogalmai nagyon sokáig csupán melléktermékei voltak az államelméleteknek. Szerepük, jelentőségük csupán az utóbbi néhány évtizedben jelent meg önálló vizsgálati területként. (Saunders, P. 1980; Dearlove, J. 1979; Dunleavy, P. 1980). A helyi állam, helyi kormányzat kifejezést a 1970-es évek közepén kezdték el használni, amikor a helyi kormányzatot egy nagyobb politikai rendszer integráns részeként kezdték szemlélni. A fogalom lényegében a hagyományos közigazgatási megközelítéssel (mely kizárólag a helyi kormányzat intézményeire koncentrált) szemben jelent meg. Az új fogalmak az önkormányzatok működésének szélesebb kontextusait (politikai, gazdasági és társadalmi) vették figyelembe. A közigazgatás hivatalos és jogi kapcsolatainak kiemelése ugyanis túl könnyen vezet ahhoz a feltételezéshez, hogy a dolgok olyanok, amilyeneknek lenniük kell: az erő ott nyugszik, ahol nyugodnia kell (Stoker, G. 1991b: 232.), ami az informális befolyások és politikák szerepét alulértékeli. Az elmúlt évek főbb elméleteit ezért a hagyományos közigazgatási megközelítéssel szembeni útkeresésnek is nevezhetjük, amelyek a helyi politika elemzésében nagyszámú elméleti eredményeket produkáltak. Négy megközelítést vizsgáltam meg, melyeket Gerry Stoker után: lokalista, közösségi választás, duális állam és társadalmi kapcsolatok címkékkel láttam el. Lokalista szemlélet A lokalista szemlélet kiindulási pontja összekapcsolódik a közigazgatási modellel, azzal a különbséggel, hogy nyíltan érvel az autonóm, választott helyhatóság mellett. James és Stewart 19

20 az autonóm helyi kormányzat mellett négy érvet sorakoztatott fel (Jones, G.-Stewart, J. 1983: 6-7.). Először a helyi kormányzat lényegét arra a hitre alapozta, hogy van értéke a hatalom kiterjesztésének és több döntéshozó bevonásának a helyhatósági testületekbe. A hatalom decentralizálása alapvető érték és a helyhatósági testületek, mint választott testületek képviselhetik a legitim politikai hatalom decentralizálását. A második érv a felelősség kiterjesztésén nyugszik. A szükségletek, az igények és az érdekeltségek mindenhol változóak, a helyi kormányzat megengedi, hogy ezekhez a különbözőségekhez alkalmazkodjunk. Harmadszor, a helyi kormányzat valóban helyi, mivel a képviselők és a hivatalnokok életét is befolyásolják azok a döntések, melyeket meg kell hozniuk, valamint azok között élnek, akiknek befolyásolják életüket és ott, ahol a környezetet alakítják. A központi kormányzatnál kisebb mérete ugyan sebezhetővé teszi a külső kihívásokkal szemben. Átláthatósága miatt könnyű nyomást gyakorolni rá, amikor nem képes kielégíteni azok szükségletét, akik hatáskörében dolgoznak és élnek. Végül a helyi kormányzat képes arra, hogy elnyerje a helyi társadalom lojalitását. Könnyebben ki tudja elégíteni a helyi szükségleteket és nyer támogatást a helyi társadalom felé nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezésekhez, mert lehetővé teszi a választást. A lokalisták azonban azt is felismerték, hogy a helyhatóságok nem biztosítják mindenki számára egyenlő mértékben a szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést. Stewart szerint: A helyhatósági testület részben nyitott szervezet. Sok szállal kapcsolódik a társadalomhoz, ezáltal nyitottá válik. A helyhatóság azonban nem egyenlő mértékben nyitott mindenki felé és nem nyújt egyenlő mértékű elbánást minden igény számára (Jones, G.- Stewart, J. 1983: 135.). Ezt a helyzetet Stewart kikerülhetetlennek és legitimnek fogja föl, ami elősegíti, hogy a hozzáféréssel kapcsolatos döntéseket tudatosan és nyíltan hozzák meg a választott képviselők. A lokalisták világosan felismerték, hogy a működő helyhatósági testületek cselekvései nem mindig tükrözik a változó helyi szükségletek iránti felelősséget. A szervezeti intézkedések és a szolgáltatások összekapcsolása korlátozhatja a helyi bizottságok kapacitását. A szolgáltatásokat koordináló bizottságok dominanciája a döntéshozásban inkább egy szűk funkcionális elemet erősít, s kevésbé célja a közösségi igények szélesebb megértése. A szervezet bürokratikus hozzáállása elbátortalaníthatja a kockázatvállalást és az innovációt. Az országos szintű testületekben és vitákon keresztül működő szakmai és politikai befolyás, a helyi tényezők, és érdekek döntéshozatalból való kizárását eredményezheti. 20

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A Leleményes hősök felmérés eredményei

A Leleményes hősök felmérés eredményei A Leleményes hősök felmérés eredményei Alapadatok 906 olyan visszajelzést kaptunk, amelyek vagy ifjúsági szervezettől származtak, vagy olyan településekről érkeztek, amelyeken noha nem létezik ifjúsági

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Felsőoktatási fejlesztési és felsőfokú szakképzési konferencia 2006. Május 24 A felsőoktatási minőség A felsőoktatás 21. századi

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és távhıszolgáltatók ügyfélszolgálatának, panaszkezelésének vizsgálata Budapest, 2014. június NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente Új lehetőségek a civilek számára Morvay Levente Civil törvény főbb szabályozási területei Szervezeti formák Működés keretei Letétbe helyezés Civil Információs Portál Közhasznú jogállás szabályozása Nemzeti

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

2004-2006 Millió Forint, 255Ft/EUR árfolyamon Európai Szociális Alap 8,46 2157,43 Központi költségvetési forrás 2,82 719,14 Összesen 11,28 2876,57

2004-2006 Millió Forint, 255Ft/EUR árfolyamon Európai Szociális Alap 8,46 2157,43 Központi költségvetési forrás 2,82 719,14 Összesen 11,28 2876,57 Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Pályázati felhívás A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése

Részletesebben

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása Koós Tamás főosztályvezető - helyettes OKTM Országos

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Kialakítja és érvényre juttatja az egységes várospolitikai gyakorlatot és arculatot.

Kialakítja és érvényre juttatja az egységes várospolitikai gyakorlatot és arculatot. A FŐOSZTÁLYOK FELADATKÖREI 1.) A Tisztségviselői Kabinet főbb feladatai a.) Általános feladatok: Közreműködik az önkormányzat város stratégiai feladatainak kialakításában és megvalósításában. Kialakítja

Részletesebben

CIVIL SZERVEZETEK HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN Beke Szilvia 1

CIVIL SZERVEZETEK HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN Beke Szilvia 1 CIVIL SZERVEZETEK HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN Beke Szilvia 1 A harmadik szektor gyors ütemű fejlődése úgy gondolom, hogy indokolja azt, hogy mi is egy kicsit nagyobb figyelmet szenteljünk neki, illetve áttekintsük

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015.

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. A KTE soron következő területi és tagozati tisztségviselők választása 2014 őszén, az országos tisztségviselők választása pedig 2015 tavaszán

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. 1 1. Előzmények a pályázat célja A pályázatkiírás célja energiamegtakarítást

Részletesebben

MINTA. Béranalízis egy adott pozícióban. Adminisztratív alkalmazott Adminisztráció

MINTA. Béranalízis egy adott pozícióban. Adminisztratív alkalmazott Adminisztráció Béranalízis egy adott pozícióban Adminisztratív alkalmazott Adminisztráció COPYRIGHT 2012 WORKANIA.HU Tartalom Nyitólap A teljes minta struktúrája Eredmények Általános Pénzbeni és nem pénzbeli béren kívüli

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés

MEGHÍVÓ. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés MEGHÍVÓ A Kodolányi János Főiskola és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottsága záró konferenciát szervez a Társadalmi konfliktusok

Részletesebben

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet 2009. évi munkájáról Budapest, 2010. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató Dr. Juhász

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu GINOP-2015-1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése - Ügyféltájékoztató - TERVEZET I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a hazai

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Ha valamely személy vagy csoport faji, nemzetiségi hovatartozása, bőrszíne, anyanyelve vagy társadalmi

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Képzési program kidolgozása európai uniós együttműködés keretében a Budapesti Gazdasági Főiskolán a szociális gazdaság menedzserei számára

Képzési program kidolgozása európai uniós együttműködés keretében a Budapesti Gazdasági Főiskolán a szociális gazdaság menedzserei számára Képzési program kidolgozása európai uniós együttműködés keretében a Budapesti Gazdasági Főiskolán a szociális gazdaság menedzserei számára Zsugyel János PhD zsugyel@pszfb.bgf.hu BGF PSZK Pénzügy és Számvitel

Részletesebben

A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA. 2009.június 1. 2010.május 31. 8 548 800. 2009.június 1. 2010.május 31. 8 689 200. 2009.június 1. 2010.május 31.

A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA. 2009.június 1. 2010.május 31. 8 548 800. 2009.június 1. 2010.május 31. 8 689 200. 2009.június 1. 2010.május 31. A SZERZŐDÉS SZÁMA A SZERZŐDŐ FÉL MEGNEVEZÉSE A SZERZŐDÉS KEZDETE A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA BRUTTÓ ÉRTÉK A SZERZŐDÉS TÁRGYA K-4809/09 Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete (TOSINA Egyesület) 2009.június

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat GOP-2011-2.1.1/M (KMOP-2011-1.2.1/M) max. 10 fő alkalmazottig és max. 200 MFt éves nettó árbevételig összesített pályázati adatok:

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat által a területfejlesztési szakmai koordinációs feladatok

Részletesebben