Vállalat Gazdaságtan. Szerkesztette: Kelemen Tamás. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalat Gazdaságtan. Szerkesztette: Kelemen Tamás. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014."

Átírás

1 Vállalat Gazdaságtan Szerkesztette: Kelemen Tamás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

2 Bevezetés... 4 Vállalkozások kialakulása... 4 A Vállalkozás célja... 5 Vállalatok jogi szervezeti - formái... 7 Társas vállalkozások... 8 A vállalati működés feltételrendszere A vállalati működés érintettjei A vállalat céljai A profitmotívum és a társadalmi felelősség A célstruktúra Vállalkozások életciklusa Stratégiai alapok A stratégiai tervezés célja A stratégiai tervezés szintjei Küldetés, misszió Jövőkép A STEP elemzés A belső adottságok elemzése A marketing tevékenység, mint erőforrás A pénzügyi erőforrások A technológiai-innovációs erőforrás Termelési funkció Információrendszerek A szervezeti rendszer és a szervezeti kultúra, mint adottságok A külső tényezők és a belső adottságok összekapcsolt elemzése Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek A vállalkozás üzleti terve A vállalkozás céljainak meghatározása, eredményes működésének alapfeltételei Hogyan készítsünk üzleti tervet? Az üzleti terv feladatai és mélysége Az üzleti terv felépítése, szerkezete

3 Összefoglalva Példa üzleti terv készítésére

4 Bevezetés A Vállalati Gazdaságtan című tárgy pontos tartalmi meghatározása meglehetősen nehézkes. A világ minden egyetemén tanítják ilyen vagy ehhez nagyon hasonló néven, ennek ellenére rendkívül nagy különbségeket találhatunk az egyes tematikákban, melynek alapvetően az az oka, hogy a tárgy integrálni próbálja mindazon felhalmozott tudásanyagot, mely a különböző menedzsment területeken és a vállalati gazdaságtan egyes témaköreiben összegyűlt. Ezért részét képezik a humán erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos problémák ismertetése, a vállalati pénzügyek leggyakoribb alkalmazási területei, gazdasági jogi alapok, hogy a vállalatot megfelelően illeszthessük a gazdasági - társadalmi környezetbe. Ugyanígy részét képezi, a vállalat belső működési módjának célszerű kialakítása, melyhez a szervezetfejlesztési modelleket kell áttekinteni. Nem feledkezhetünk meg bizonyos marketing alapok, stratégiai kérdések megvizsgálásáról sem, és fontos a vállalat termelési és logisztikai területeinek nagyvonalú ismertetése is. Az egyes területek megjelenési aránya és mélysége okozza azt a rendkívüli változatosságot, mely a világ egyetemeinek és főiskoláinak Vállalati Gazdaságtan című tárgyait jellemzi. Ez a jegyzet sem lóg ki ebből a sorból, hiszen egy vállalat - természetesen méretétől függően igen komplex módon tartalmazza ezeket a témákat. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az egyes területek eltérő módon járulnak hozzá a vállalati célok eléréséhez, és olyan bonyolult módon kapcsolódnak össze, illetve ágyazódnak egymásba, ami rendkívül megnehezíti a vállalatvezetők mindennapi életét. Nem gondoljuk, hogy aki ezen a képzésen átesik, azt automatikusan vállalatvezetőnek fogják kinevezni, de a vállalati hierarchia bármely lépcsőfokán is helyezkedjen el valaki, fontos, hogy legyen egy átfogó képe arról, miként jelennek meg és kapcsolódnak össze az egyes diszciplínák a vevői igények kielégítése érdekében. Vállalkozások kialakulása Mi a hasonlóság illetve különbség egy trafik, egy élelmiszerüzlet, egy fodrászat és egy autógyár között? Kezdjük az első és legfontosabb szemponttal, a tulajdonossal. Minden vállalkozás tulajdonosát egyetlen cél vezérel. Pénzt akar keresni, ráadásul sokat. Ez a legfontosabb azonosság, ugyanis egy magántulajdonon alapuló gazdaságban ami pl. Magyarországon is kialakult a rendszerváltozással ez a gazdaság bővülésének alapja. Egy vállalkozás tulajdonosa ugyanis saját vagyonát (legalábbis egy részét) teszi kockára, a nagyobb jövedelem elérése érdekében. Természetesen a kockáztatott vagyon eltérő, de az alapvető cél mégis az, hogy a vállalkozó a vagyonának egy részét elkülöníti 1, és annak működtetésével többletérték előállítása révén még nagyobb vagyon elérését célozza meg. A megszerzett megnövelt vagyon visszaalakítása magánvagyonná természetesen nem egyszerű, de ennek is megvannak a különböző formái, melyeket a pénzügyi elemzéseknél fogunk tárgyalni. Ebből következik, hogy egy vállalkozás jövedelmezőségének legegyszerűbb meghatározása az, ha a vállalkozás indításakor a vagyonunkból elkülönített B0 befektetett összeg, majd X év múlva a vállalkozás befejezése, felszámolása után visszakapott KX összeg közötti különbséget számítjuk ki. Természetesen mindenféle költségek levonása után. Ez a vállalkozás teljes eredménye. Az mindenki számára világos, hogy nem szokás a 1 Ennek a lehetséges jogi formáit egy későbbi fejezetben majd részletesen tárgyaljuk. 4

5 vállalkozásokat évente felszámolni, hogy pontosan megállapítható legyen, hogy mennyire is volt sikeres az adott vállalkozás működtetése, és a költségek levonása után egyértelművé váljon a megérdemelten járó tiszta többletjövedelem. Ennek ellenére azért minden vállalkozás akár kicsi, akár nagy, akár egyszereplős, akár nagyon sok tulajdonosról, pl. egy részvénytársaságról legyen is szó - tulajdonosában felmerül az igény, hogy reális képet kapjon arról, hogy az adott év mennyire volt pénzügyileg sikeres, vagy éppen sikertelen. Ehhez az szükséges, hogy a folyamatosan áramló pénzeket, illetve azok ígéretét 2, mely bevételek és kiadások kavargó káoszát jelenti, valamiképpen értelmezhető és elemezhető struktúrába kell foglalni, ráadásul úgy, hogy üzletágtól függetlenül, egységes alapokon nyugodjon, így univerzális elemzési technikák kidolgozását tegye lehetővé. Nyilván egy trafik gazdája és egy olajtársaság részvényét megvásárló befektető nem pontosan egyforma elemzési technikákat használ, de elvileg ugyanúgy felépített adatstruktúrából és elvileg akár ugyanolyan technikával is dolgozhatnának. Ebben a számvitel, és a vezetői számvitel alaposan kidolgozott és jól kiforrott megoldásai segítenek, amit egy későbbi fejezetben fogunk röviden áttekinteni. A Vállalkozás célja Minden üzleti vállalkozásnak a legfontosabb célja, hogy bevételt termeljen, és nyereséget érjen el. Fontos kiemelni, hogy ez az üzleti vállalkozások alapvető célját jelenti, hiszen pl. a nonprofit szervezetek célkitűzése mint már a nevükben is benne van nem az üzleti haszonszerzés, hanem egyéb pl. kulturális célok megvalósítása. Nyereséget nagyon egyszerűen úgy lehet elérni, hogy a vállalkozás bevételei tartósan meghaladják a kiadásait. Megjegyezzük, hogy bár a köznyelvben a két fogalom, úgymint nyereség és profit egymás szinonimájaként jelenik meg, ugyanakkor két teljesen eltérő fogalomról van szó. Nyereség alatt a bevételek és kiadások különbségét értjük, míg profitot elérhetünk üzleti tevékenység végzése nélkül is. Ha megvesszük X összegért egy vállalkozás részvényeit és így tulajdonosává válunk, majd néhány évig működtetjük, de közben mindig csak annyi bevételünk lesz, amennyi a költségek fedezésére éppen elegendő azaz a nyereségünk folyamatosan 0 -, majd eladjuk a részvényeinket X + Y összegért, akkor Y profitot tudunk realizálni 3. Azaz a profit a teljes folyamat végső eredménye. Térjünk vissza a nyereséghez, mely a vállalkozás tartós működtetésének elengedhetetlen feltétele. Ennek elérése egyszerűnek tűnik, de a megvalósítás meglehetősen bonyolult. Először is a legnagyobb bizonytalansági tényező: a VEVŐ. A gazdasági élet minden szereplőjének megvan ez a mumusa. Természetesen a VEVŐ nem mindig jelenti a termék vagy szolgáltatás végső felhasználóját, hiszen ha valaki pl. egy cég beszállítója, és terméke beépül annak valamely részegységébe, lehet, hogy fogalma sincs arról, ki is az ő végső felhasználója. Hiszen ha pl. egy nyomtatott áramkört szállítunk egy üzembe, amiből többféle végtermék is készíthető, számunkra sokszor nem nyilvánvaló, hogy milyen végtermékbe és mely fogyasztóhoz kerül. Ebben az esetben a VEVŐ számunkra az, aki tőlünk megrendeli a 2 Pl. hitelfelvétel, vagy hitelre történő értékesítés. 3 Megjegyezzük, ha egy vállalkozás éveken át csupán annyi bevételt termel, ami a költségeinek fedezésére elegendő, akkor az árfolyama nem fog emelkedni. Ennek ellenére spekulációs hatások következtében mégis lehetséges ez. A példa pusztán a nyereség és profit értelmezésére szolgál. 5

6 mi termékünket, és remélhetőleg kifizeti a számlát. Ez a furcsa helyzet sok baj forrása az értékteremtési folyamatban, és napjaink egyik legnagyobb problémájává nőtte ki magát, melynek megoldása a minőségmenedzsment és az ellátási lánc menedzsment kulcsfontosságú kérdései. A Vállalkozás legfontosabb célja tehát a vevői igény kiszolgálása. Kézen fekvő dolog definiálni, hogy mit is értünk vevői vagy fogyasztói igény alatt. A vevői igény megjelenése arra az időre tehető, amikor az egyes emberek, törzsek, már nem önellátó módon gondoskodtak magukról, saját kezűleg előállítva a szükséges javakat, - úgy mint élelem, fegyver, ruha, használati eszközök, szerszámok, stb. - hanem elkezdett kialakulni a társadalmi munkamegosztás. Ez azt jelentette, hogy mindenki inkább azzal kezdett el foglalkozni, amihez jobban értett, és inkább abból csinált többet, mint amennyire szüksége volt. Így a felesleget becserélte azokra a dolgokra, amiket ő nem tudott előállítani, de szüksége volt rá. Manapság is ezt az értelmezést tekintjük kiindulási alapnak, azaz olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni (Chikán, 2001). A vevői igény ezen túlmenően is nehezen meghatározható igen komplex fogalom. Jellemzően 4 dimenzióját szokták emlegetni, melyek a következők: használati érték: a termék azon tulajdonságaiból áll össze, amelyek igénykielégítésre alkalmassá teszik. hely érték: azt fejezi ki, hogy a termék a fogyasztó számára térben elérhető, azaz ott van, ahol az igény-kielégítés megvalósítható. idő érték: azt fejezi ki, hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik, illetve azon intervallumon belül, ameddig a fogyasztó még hajlandó várni rá. tulajdon érték: ez abból következik, hogy a termék tulajdonosának rendelkezési joga van a termék felett. (Chikán Demeter, 2003). Ebből a 4 dimenzióból látszik, hogy sok szereplő összefogása szükséges ahhoz egy termék végül is eljusson a fogyasztóhoz. Az innováció és a termelés gondoskodik arról, hogy a terméknek legyen használati értéke. A kereskedelem a logisztikai folyamatok révén hozza létre a hely és idő értéket, azaz hogy egyáltalán hozzáférhető és megvásárolható legyen az általunk kívánt termék. A tulajdon érték a mi szempontunkból most alárendelt szerepet játszik, ezért erre nem térünk ki részletesebben. Amennyiben valaki számára a tulajdon érték nem fontos, azaz számára nem jelent értéket, hogy az eszköz, vagy tárgy a saját tulajdona legyen, akkor bérelheti, kölcsönözheti is, ami így egy újabb üzletág megjelenését segítette elő (Kölcsönzők). A fogyasztók, amikor a mi termékünket vásárolják meg, valójában mindig ezen értékekről még pontosabban ezek aktuális kombinációjáról - mondanak véleményt. Pl. ha sürgősen szükségünk van egy tubus szilikonra, hogy egy szivárgó rést betömjünk, akkor nem valószínű, hogy hosszadalmasan válogatnánk 16 cég 43 terméke között, hanem elmennénk a legközelebbi boltba és megvennénk azt, amit ott találunk. Ilyenkor a hely érték esik a legnagyobb súllyal a latba. Ha ellenben építési vállalkozóként 500 tubus szilikonra van szükségünk, akkor nagyon alaposan megvizsgálnánk, hogy mely termék milyen tulajdonságú, pl. nem gombásodik, festhető, anyagában színezett, stb. (ez a használati érték), mennyibe 6

7 kerül 4, mennyi idő alatt szállítják le esetleg nekünk kell érte menni és elhozni - (hely érték + idő érték), stb. A gondolatmenet lezárásaként fontos megjegyezni, hogy a fogyasztói igényt manapság sok területen (pl. marketing, pénzügy) a fizetőképes kereslettel azonosítják, vagyis olyan igényt nem tekintünk valós igénynek, amit az illető nem képes megfizetni. Például egy luxusautó gyártója számára egy alacsony keresetű ember nem jelent konkrét vevői igényt hiszen úgysem tudná a terméket megfizetni ezért ő nem is tagja annak a potenciális vevőkörnek, aki vásárlója lehet, és akinek a kegyéért (pénzéért) a többi luxusautó gyártójával versenyez. Ez nem jelenti azt, hogy ez az illető ne adná el akár a lelkét is a vágyott termékért, de sajnos a lélek nem szerepel egyetlen tőzsde, vagy bank árfolyamai között sem. Vállalatok jogi szervezeti - formái Amikor valaki úgy dönt, hogy a rendelkezésére álló szabad pénzeszköz(öke)t valamilyen módon gyarapítani szeretné, akkor többféle lehetőség közül választhat. Beteheti valamelyik bankba (bankbetétet nyit), kölcsönadhatja egy vállalatnak (vállalati kötvényt vesz), kölcsönadhatja az államnak (államkötvényt vásárol), (rész)tulajdonosává válhat egy nagyobb vállalkozásnak (MOL részvényt vásárol), vagy saját maga akar vállalkozásba fogni, és a vállalkozás által kitermelhető hasznot saját maga akarja felhasználni. Egy vállalkozás legegyszerűbb formája, amikor az egyén saját tudására, ismeretségi körére támaszkodva egyszerűen úgy dönt, a jövőben saját maga végzi a tevékenysége minden elemét; információ beszerzése, ajánlat készítése, anyagbeszerzés, vállalt munka vagy szolgáltatás teljesítése, számlázás, garanciális szolgáltatások, reklám, stb. Az egyéni vállalkozók kockázata, hogy a vállalkozásba vitt vagyon nincs személytelenítve, azaz elkülönítve személyes vagyonától, így viszont a vállalkozás anyagi - kockázata sem különül el. Ebből következik, ha vállalásának nem tud megfelelni, vagy eközben hibát vét, illetve kárt okoz, akkor a teljes vagyonával felel az okozott kárért. Az egyéni vállalkozások ugyanolyan gazdasági elemzések, marketing eszközök, alkalmazásával végzik tevékenységüket, ugyanakkor ennek a vállalkozási formának a tárgyalása nem tartozik a vállalatgazdaságtan körébe. Ennek oka, hogy egy társas vállalkozási forma során a feladatok, hatáskörök megosztása kikényszeríti az együttműködés intézményesítését, melynek megoldásai nem univerzális, mindig és mindenhol azonosan érvényesek. Tipikus területe a szervezeti formák sokszínűsége, melyek közül még nem sikerült egy tökéletes szervezetet létrehozni. Ezek között találunk olyat, ami bizonyos szervezeti nagysághoz jobban illeszkedik (pl. több telephelyes, nagy létszámú vállalat esetén a divizionális felépítés tűnik megfelelőnek), míg egy kisvállalat esetén ez felesleges bonyolítása az irányítási szinteknek. Az egyéni vállalkozó is köteles nyilvántartásba vetetnie magát, mely jellemzően a lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál történik. Itt kap egy vállalkozói engedélyt, melybe bejegyzik azokat a tevékenységi köröket, melyeket üzletszerűen végezni akar. Olyan tevékenység ellenértékét nem számlázhatja ki, mely nem szerepel az engedélyében, ezért 4 Az árpolitikákról később részletesebben is szó lesz. 7

8 jellemzően mindenki a legtágabban akarja ezt meghatározni. Pl. ha valakinek szakfordításra szól az engedélye, akkor nem állíthat ki számlát építési tevékenységről, vagy bútorárusításról. Társas vállalkozások A társas vállalkozásoknál megkülönböztetjük a személyi-, és/vagy tőkeegyesülési társaságokat. Személyi egyesülés alatt azt értjük, hogy a társaságot egymást jól ismerő emberek hozzák létre, hogy közösen vállalkozzanak. Az induló tőke kevéssé játszik szerepet. A tőketársaságok ellenben gyakran teljesen elszemélytelenednek, pl. nagy részvénytársaságok kisrészvényesi köre rendkívül változó, hiszen a részvények adás-vétele révén mindig új tulajdonosi struktúra jön létre úgy, hogy ezek a tulajdonosok egymást sem ismerik. Ugyanez igaz egy részvénykibocsátás során is, hiszen itt a cél pusztán a társaság alapításához és működtetéséhez szükséges tőke összegyűjtése, tekintet nélkül arra, hogy ki veszi meg a társaság részvényeit 5. A mikrovállalkozások tipikus jogi formái a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Egyik sem jogi személy. Jogokat és kötelességeket a cégneve alatt szerez. Minden társasági formához legalább két fő kell. A tagok közötti viszony, tevékenységek megoszlása, a keletkezett jövedelem elosztásának módja, egyéb kérdések szabályozása a társasági szerződésben foglaltak szerint történik. Kkt. esetén a tagok a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy a társaság tagja a teljes vagyonával felel a tartozásért, vagy okozott kárért, az egyetemlegesség pedig azt, hogy bármelyik tagon behajtható akár a teljes tartozás is 6. Emiatt a kkt. viszonylag kevésbé gyakori forma, jellemzően olyankor merül fel, amikor nem túl nagy értékű szolgáltatásokat végeznek ilyen módon. A leggyakoribb személyegyesülési társaság a betéti társaság (Bt.), mely egyszerűsége és olcsósága miatt a legnépszerűbb forma a mikro-, és kisvállalkozások körében. Legalább két tag szükséges az alapításához. Az egyik a beltag, az ő felelőssége korlátlan, azaz a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A másik a kültag, aki csak a betett vagyon ez lehet készpénz, vagy apportált 7 eszköz pl. számítógép - erejéig felelős, azon túl nem felel a társaság hitelezőivel szemben. Egy bt-nél több beltag, és több kültag is lehet, de a felelősségi szabályból eredően a társaság ügyvezetője és aláírási jogosultsággal rendelkező képviselője csak beltag lehet. Amennyiben több beltag van, akkor ők egyetemlegesen felelnek a Társaság 5 Ez a korlátlan szabadság azért csak a korai kapitalizmusban volt jellemző. Ma már számos jogszabály kötelezi a tulajdonosukat bizonyos tulajdoni hányad elérése esetén, hogy hozzák nyilvánosságra személyüket. 6 Ha ezt az a tag (akin behajtották a teljes összeget) méltánytalannak érzi, akkor polgári peres eljárásban megpróbálja behajtani a többieken. 7 Apport alatt olyan vagyontárgyat, termelőeszközt értünk, amiről a tulajdonosa lemond, azaz a társaság rendelkezésére bocsátja. Ettől fogva ez az eszköz megjelenik a társaság nyilvántartott eszközei között, azaz az eredeti tulajdonos már nem rendelkezhet felette. 8

9 által okozott kárért. Érdekesség, hogy egy Bt. alapításakor a beltag egy Kft. is lehet, így a korlátlan felelősség mégsem érvényesíthető, illetve kijátszható. A kis és közepes vállalkozások tipikus jogi formája a Korlátolt Felelősségű Társaság, azaz a Kft. Ez már jogi személy, azaz a törvény jogképességgel ruházza fel. A jogokat és kötelezettségeket a társaság a választott képviselőin keresztül gyakorolja. Egy Kft. alapításakor az alapítók összeadják a szükséges alaptőkét, amit törzstőkének neveznek. A törzstőke minimális összegét a gazdasági társaságokról szóló törvény (GT.) előírja. Ez korábban Ft volt, amit a július 01-től hatályos módosítás Ft-ra csökkentett. A törzstőke összeadása különböző mértékben történhet, pl. valaki Ft-tal lép be, míg más Ft-al. A vagyoni hozzájárulás nemcsak készpénzben, hanem apportban is történhet, melynek értékét a tulajdonosok közösen határozzák meg, és fogadják el. A személyegyesülést azaz, hogy egymást jól ismerő emberek társulnak üzleti tevékenységek elvégzésére azzal is támogatja a jog, hogy Kft. esetén tilos hirdetés útján toborozni tagokat egy induló Kft.-hez. A vállalkozásban megtermelt többletérték szétosztása elsősorban a bevitt törzsbetétek arányában történik, de a társasági szerződésben ettől el lehet térni. A Részvénytársaság (Rt.) a tipikus nagyvállalati forma, mely klasszikusan tőkeegyesülés. Ez az egyetlen társasági forma, ahol a tagsági jogról értékpapírt állítanak ki. Az Rt. megalakulásának első fázisa a tőkegyűjtés, melynek során előre meghatározott számú és névértékű részvény kibocsátásával összegyűjtik az alaptőkét. Névérték alatti részvénykibocsátás nem lehetséges, azaz Ft. névértékű részvényt nem lehet annál olcsóbban pl Ft-ért eladni, de névérték felett igen pl Ft-ért. Az így keletkező többlet az alaptőke felüli cégvagyon része lesz. A részvényesek csak a részvény névértékét kötelesek befizetni, ezen túl semmilyen egyéb kötelezettségük nincs. Az előbbi alapján nem felelnek a részvényesek az Rt. hitelezőivel szemben. Részvénytársaságot nyilvánosan, vagy zártan lehet alapítani és működtetni, de a két dolog nem keverhető össze. Az Rt. nyilvánosan működik, ha részvényei nyilvánosan forgalomba kerülnek (NyRt.). Ha a részvények nem kerülnek ki a nyilvános kereskedelmi forgalomba (tőzsde), úgy az Rt. zártan működik (ZRt.). Ezzel szemben a zártkörű alapítás azt jelenti, hogy az alapítók az alapító okiratban úgy rendelkeznek, hogy egymás részvényeit valamilyen arányban átveszik. Jellemzően így jönnek létre manapság a részvénytársaságok, ugyanakkor az Rt. közgyűlése ¾-es többséggel megváltoztathatja ezt, és dönthet a nyilvános működésről. Az alapítási mód és a működési mód végülis nem függ egymástól. A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok, éppen ezért megszabadulni tőlük nem egyszerű. Az Rt.-nek ugyanis nincs visszavásárlási kötelezettsége. A tulajdonos a részvény megvásárlásával ugyanúgy elköltötte a pénzét, mintha egy festményt vett volna. Így, ha ki akar szállni ebből a tulajdonosi viszonyból, piacra kell dobnia (tőzsde), és reménykednie abban, hogy valaki más fantáziát lát benne (jövedelmet remél belőle), és megveszi tőle. Hogy mennyiért sikerül eladnia a tulajdonrészét, az sok mindentől függ. Az évek során elválik egymástól a részvény névértéke (ezt nyomtatják rá a részvényre) és az ára, azaz a forgalmi értéke, amennyit adnak érte a tőzsdén. Így a tulajdonos vagy jól, vagy rosszul jár, esetleg pénzénél marad. A részvények különböző extra jogosítványokat is megjeleníthetnek, úgymint elsőbbségi részvény, osztalékelsőbbségi részvény, szavazatelsőbbségi részvény, elővásárlási jogot biztosító részvény, kamatozó 9

10 részvény stb. Mindezeket a társasági törvény részletesen szabályozza. Egy részvénytársaságnak arra is lehetősége van, hogy úgy vonjon be további forrásokat a működéséhez, hogy eközben ne kényszerüljön a tulajdonosi kör felhígítására, azaz további részvénykibocsátásra 8. Ebben az esetben a társaság kötvényt bocsát ki. A kötvények szintén adott névértékűek, de a részvénnyel ellentétben nem tulajdonviszonyt, hanem kölcsönügyletet jelenítenek meg. A kötvény vásárlója kölcsönadja a pénzét a Társaságnak, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő lejáratakor (esedékesség) visszafizeti azt az ígért hozammal együtt. A GT. azt is szabályozza, hogy a tulajdonosok milyen módon vehetik ki a pénzüket a Társaságból. Mivel a kötvények hitelviszonyt testesítenek meg, ezért annak kifizetése megelőzi a tulajdonosok osztalékjogosultságát, azaz a Társaság jövedelméből előbb a kötvényeket kell visszavásárolni, majd utána kaphatják meg a részüket a tulajdonosok feltéve, ha marad még kiosztani való pénz. A vállalati működés feltételrendszere Egy vállalkozás sosem légüres térben dolgozik. A vállalat vezetőinek ezért fontos ismerni a cég érintettjeit. Ez egyszerű kategória, mindazokat jelenti, akikre a vállalkozás tevékenysége során valamilyen akár pozitív, akár negatív hatással van. Ezen tág megfogalmazásból következik, hogy egy vállalkozásnak, legyen az bármilyen kicsi, elég sok érintettje lehet. Az érintetteket alapvetően 2 csoportba soroljuk, külső és belső érintettekre. Ezek megkülönböztetése azért fontos, mert a belső érintetteket jobban tudja a vállalat tevékenységeivel befolyásolni, míg a külső érintettek esetében erre jóval kevesebb lehetősége van, jobbára inkább csak reagál rájuk. Világméretű cégek persze képesek a külső érintettek véleményét is alakítani, de ez csak azért sikerül nekik, mert már pontosan azonosították ezek köreit, így megfelelő stratégiá(ka)t tudnak kidolgozni megnyerésükre. A következő pontban röviden összefoglaljuk az érintettek körét. A vállalati működés érintettjei Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. A vállalat küldetéséből és a vállalati működés érintettjeinek céljaiból származtathatók a vállalat céljai, amelyek alapot adnak a döntések meghozatalához, illetve a célok eléréséhez szükséges tevékenységek végrehajtásához. 8 Amennyiben az eredeti tulajdonosok veszik meg a többletrészvényt (zártkörű kibocsátás) az eredeti arányoknak megfelelően, úgy nyilván nem változik semmi. 10

11 A vállalat érintettjei helyi és önkéntes állampolgári közösségek természeti környezet tulajdonosok menedzserek alkalmazottak állemi intézmények fogyasztók stratégiai partnerek szállítók versenytársak 1. ábra. A vállalat érintettjei Az érintett felfogás alapgondolata, hogy a vállalat a társadalom számos csoportjával kerül tevékenysége során kapcsolatba (lásd: 5. ábra), amelyek egyrészt befolyással vannak működésének eredményességére, tehát figyelembe kell vennie őket döntései során másrészt, amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében, s ezeket a következményeket is mérlegelnie kell a vállalatnak. A vállalati működés érintettjeinek köre, még viszonylag kis vállalkozás esetén is igen széles lehet, csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges. Mi itt két nagy csoportba, a belső és külső érintettek körébe soroljuk őket, mindkettőn belül jól definiálható alcsoportokat képezve. Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, 11

12 állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek, természeti környezet. Az érintettek körének ismertetésénél meg kell jegyezni: egyrészt, hogy az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek; másrészt, hogy a külső és belső érintettek csoportjai nem választhatók élesen szét. A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. A szerepek sokféle dimenzió mentén rendezhetők el. Ez a felosztás olyan szerepeket jelöl, amelyek az üzleti vállalkozás lényegét fejezik ki: a tőkebefektetés (tulajdonosok), a működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal (menedzserek) és a végrehajtás (alkalmazottak) minden vállalatnál jelen van. A legegyszerűbb vállalkozási forma, az egyszemélyes magánvállalkozás esetén ezek a szerepek egybeesnek, nagyobb, differenciáltabb vállalkozásnál szétválásuk szükségszerű. Ennek mértéke és módja a különböző vállalati formák kialakulásának egyik legfontosabb összetevője. A belső érintettek említett csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek, így eltérőek azok a célok is, amelyeknek megvalósításáért a vállalkozáshoz kapcsolódnak. A tulajdonosok főképpen a befektetett tőkéjük növekedésében érdekeltek, a menedzserek a vállalat sokoldalúan eredményes működésében, az alkalmazottak pedig személyes jövedelmük maximalizálásában. A belső érintettek törekvéseiből bonyolult szervezeti-szociológiai folyamatok során alakulnak ki a vállalat saját céljai; a külső érintettek céljaiból származtathatók azok a korlátok, az a feltételi rendszer, amelyben a vállalat működik, és amelyek hosszabb távon magukat a célokat is befolyásolják. A külső érintettek közül a fogyasztók, a versenytársak és a szállítók együttesen jelentik a szűkebb értelemben vett piacot. A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfontosabb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevője. A versenytársak részben azonos működési körrel rendelkeznek, így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással: egyrészt (főleg rövidtávon) osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; másrészt ösztönzik, sőt kényszerítik egymást az innovációra így válik a piaci verseny a fejlődés motorjává. A vállalat a szállítók számára a fogyasztó, az ügyfél. A szállító látja el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal (a szállítók körébe tartoznak a hitelezők is). A méltányos, kooperációra építő üzleti kapcsolat biztosíthatja a vállalat számára a stabil erőforrás-ellátást, a szállító számára pedig a megbízható profitot. A stratégiai partnerek azok a vállalatok, intézmények, amelyeknek a küldetése valamilyen módon fedésben van egymással. Ilyen érintettség megjelenhet pl.: egy közös fejlesztésben, marketingakcióban, szállítói/vevői kapcsolatrendszerben. Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében a különféle társadalmi-gazdasági berendezkedésű országokban igen eltérő. A modern társadalomban a gazdaság működésének szabályozásában a piac és az állam egyaránt részt vesz. A különböző állami intézmények 12

13 hatása a vállalatokra konfliktushelyzetet idézhet elő. Egyes állami intézmények közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek. A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulást értjük, a vállalatok működésére egyre komolyabb hatást gyakorló civil szférát. A természeti környezettel való kapcsolatra napjainkban egyre inkább az jellemző, hogy a vállalatok számára követelmény a természeti környezet megőrző-regeneráló használata. A természeti környezetet a vállalatok felé részben bizonyos állami vagy helyi előírások, részben pedig a környezetvédelem civil szervezetei képviselik. Az érintettek ( stakeholder -ek) és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztárat az érintett-menedzsment fogalmában foglalhatjuk össze. Ez a vállalat külső és belső kapcsolatrendszerét összefüggően irányító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó gazdag tevékenységi kör ritkán jelenik meg napjainkban egységes, formális szervezeti funkcióként, de a felső vezetés talán legfontosabb tevékenységi körét jelenti. 13

14 A vállalat céljai 9 A vállalatot szervezetként kezeljük, olyan rendszerként, amelynek a működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg (lásd: 1. ábra). A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki. Az érintetteket már említettük, most vizsgáljuk meg, hogy milyen céljai vannak a belső érintetteknek, és ezekből hogyan alakulnak ki és milyen módon jellemezhetők a vállalati célok. Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata szervezeti egyéni 1. ábra Az egyéni és szervezeti célok nagyléptékű közelítése Egyéni célok Az ember állandóan vágyik valamire, szeretné a szükségleteit kielégíteni, egyre többet kíván. A szükségleteit az határozza meg, hogy már mivel rendelkezik. Mihelyt az egyiket kielégítette, egy másik szükséglet lép a helyébe. A folyamat végtelen: egy bizonyos szükségletet ki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem. A kielégített szükséglet nem motiválja a viselkedést, csak a kielégítetlen. A szükségletek szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek (lásd: Maslow féle motivációs hierarchia). A szükségletek és célok viszonyában fontos felismerésként kell tudatosítanunk a következő összefüggéseket: A szükségletek logikailag megelőzik a célokat; 9 Ez a fejezet Dr. Tóth Judit munkájának kivonata. 14

15 Az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhat egyetlen szükséglet kielégítésére és fordítva; Az egyén által választott cél négy fő tényezőtől függ: o Az egyén norma- és értékrendszerétől; o Az öröklött szellemi és fizikai képességeitől; o A személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától; o A fizikai és társadalmi környezetében való mobilitásától. A négy tényező kölcsönhatása határozza meg azt a keretet, amelyen belül az egyén célját (céljait) szükségleteinek kielégítésére megválasztja, és amelyek felé a viselkedését irányítja. A motiváció közvetlenül nem figyelhető meg, az egyén cselekedeteiből, elbeszéléseiből lehet rá következtetni. A pszichológia motivációs elméleteit a következőképpen csoportosíthatjuk [Forrás: Kindler 1992.]: A fiziológiai alapú motivációs elméletek az ösztönökre, a belső feszültségekre, izgalmi állapotokra, érzelmekre vezetik vissza az emberi cselekedeteket. A tanulási elméletek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tanulás folyamán az egyén olyan válaszokat, válasz-sorozatokat, viselkedési mintákat sajátít el, és igyekszik alkalmazni, amelyek számára a legnagyobb jutalmat eredményezik. A társadalmi motivációk elméletei arra építenek, hogy az emberekben él az igény arra, hogy másokra reagáljanak, illetve másokat befolyásoljanak (ilyen a közösséghez való csatlakozás vagy a hatalomszerzés igénye). A kognitív motivációk elméletei egyrészt az egyén vágyai, értékei és viselkedése közti harmónia igényéből, az ezek közti eltérések csökkentésére irányuló törekvésekből indulnak ki, másik vonulatuk pedig a megismerés, a megértés iránti vágyat hangsúlyozza. Az individuális motivációk elméletei az egyén tudatos, belső világát, személyiségét, e személyiség megvalósításának motívumát helyezik előtérbe. Szervezeti célok A szervezeteknek vannak saját céljaik, amelyek természetesen nem azonosak a bennük szereplő egyének céljaival, de nem is függenek tőlük. Az egyéni célok rendkívül változatosak lehetnek, s aligha képzelhető el olyan szervezet, amelyben a tagok valamennyi céljukat ki tudnák elégíteni. Az egyéni célok általánosan úgy köthetők a gazdasághoz, hogy egyrészt megvalósításuknak gazdasági feltételrendszere van; másrészt vannak köztük gazdasági természetűek, amelyeket 15

16 az egyén a gazdasági tevékenységen keresztül valósíthat meg. Williamson [1964] nyolc olyan egyéni célt jelöl meg, amelyet az emberek többnyire a munkahelyükön keresztül szeretnének elérni. Ezek, fontossági sorrendben, a következők: jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata, szakértői kiemelkedés és hasznosság. Fontos fejleménye korunknak, hogy a vállalatokkal szembeni elvárás lett, hogy az egyének, főleg a saját foglalkoztatottjaik nem gazdasági céljainak a megvalósulásához is hozzájáruljanak. A szervezeti célok legfőbb jellemzői az alábbiak: A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A célok hierarchiája szolgáltatja a szervezet számára azt a logikus és konzisztens vonatkoztatási alapot, amellyel meghatározhatók a szükséges tevékenységek és ezek célszerű csoportosítása, összehangolása. A szervezeti célok második jellemzője a kölcsönös erősítés, amelyről akkor beszélhetünk, ha a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt segítik egymást céljaik elérésében: a szervezeti célok elérése hozzájárul az egyéni célok eléréséhez és fordítva. Ha nincs kölcsönös erősítés, akkor a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt károsodnak. A kompatibilitás azt jelenti, hogy az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. A fölérendelt (szuperordinált) célok létezését tekintjük a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonásának. Ez magyarázza meg ugyanis a szervezetek lényegét: a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni. A fölérendelt (szuperordinált) cél a szervezet valamennyi tagjának (vagy valamennyi részszervezetének) közös célja, és amelyet kooperációval lehet a legjobban elérni; ezenkívül elég átfogó ahhoz, hogy felölelje az összes alárendelt (szubordinált) célt. 16

17 Az egyéni és szervezeti célok kapcsolatát mutatja az 2. ábra: 1. Teljes ellentétben lévő egyéni és szervezeti célok. 2. Részlegesen ellentétes egyéni és szervezeti célok 3. Semleges egyéni és szervezeti célok 4. Összeegyeztethető egyéni és szervezeti célok 5. A szervezeti és egyéni célok azonossága 3. Egyéni cél 2. Egyéni cél 4. Egyéni cél 1. Egyéni cél 5. Egyéni cél Szervezeti cél EMBER SZERVEZET 2. ábra Az egyéni és szervezeti célok viszonyai A célok közötti részleges ellentét és az ebből adódó konfliktusok minden szervezet életének normális és szükségszerű velejárója. Kiküszöbölni csak az egyéni és szervezeti cél teljes egybeesése esetén lehetne; az ilyen szervezetek azonban nem szimpatikusak hiszen teljes és feltétel nélküli odaadást követelnek és többnyire nem is hatékonyak, mivel a tagjai lényegében nem gondolkodnak. A szervezet akkor működik hatékonyan, ha a célok különbözőségéből adódó konfliktusokat a vezetés nem elnyomni igyekszik, hanem megfelelő hozzáállással, hozzáértéssel megoldja. 17

18 Az emberek különféle okok miatt dolgoznak. A pénzügyi okok nem mindig dominálnak. Egy 1000 alkalmazottat és 100 vezetőt érintő felmérés szerint a két csoport elképzelései nagymértékben különböztek arról, hogy az alkalmazottak mit tartanak fontosnak a saját maguk számára, illetve a vezetők mit tartanak fontosnak az alkalmazottaik számára: [Forrás: Davis, S.:People Performance Incentive, Oktober 1996, p. 4-9.] Mit akarnak az alkalmazottak? alkalmazottak vezetők Érdekes munka A végzett munka megbecsülése Az alkalmazottak bevonásának mértéke Biztos munkahely Magas bér Előléptetési/fejlődési lehetőség Jó munkakörülmények Személyes lojalitás a munkásokhoz Tapintatos fegyelmezési gyakorlat Segítség a személyi problémák kezelésében A felmérés (lásd: 4. ábra) azt mutatja, hogy az alkalmazottak számára igen fontos az értelmes munka és szükségét érzik, hogy munkájukat megbecsüljék. Az alkalmazottak nem feltétlenül fizetésemelésre vágynak, a személyes, nyilvános elismerés lényegesebb lehet. Mit akarnak az alkalmazottak? Rangsor vezetők 5 1 alkalmazottak érdekes munka megbecsülés bevonás biztos munkahely magas bér előléptetési/fejlődési lehetőség jó munkakörülmények lojalitás tapintatos fegyelmezés segitség a személyes problémákban 3. ábra Mit akarnak az alkalmazottak saját maguk és a vezetők szerint? Tehát a vállalat céljai a küldetésből és a belső érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés hátterében ott áll az alapvető cél, amely az üzleti vállalkozás lényegét fejezi ki. 18

19 A profitmotívum és a társadalmi felelősség A profitmotívum a vállalati célrendszer vizsgálatakor elsődleges, ugyanis az alapvető cél megfogalmazásában szerepel a nyereségességre törekvés, az érintettek céljainak vizsgálatából pedig kitűnik, hogy a profitcél szinte integrálja ezeket a célokat. A vállalatot a profitszerzés célja különbözteti meg minden más olyan szervezettől, amely szintén emberi szükségleteket elégít ki. Enélkül nincs vállalat: a piaci versenyben a fogyasztók igény-kielégítéséből (az alapvető cél másik összetevőjéből) előbb-utóbb kihullanak azok, akik nem tudják ezt nyereségesen végezni. Így az üzleti vállalkozásnak a nyereségesség, a profitszerzés a túlélésnek, az üzleti vállalkozás fennmaradásának specifikus feltétele. A vállalat azonban nemcsak gazdasági egység, hanem a társadalmi struktúra más dimenzióiban is fontos szerepet tölt be. A társadalmi környezet mindig is elvárt a vállalkozásoktól, azok képviselőitől bizonyos viselkedésmintákat, s ezeknek betartását díjazta a piaci versenyben is. Napjainkban egyre jelentősebbé válnak a vállalati célok között az erkölcsi alapokon álló kiegészítő célok. Ez a tendencia vezet el a felelős vállalat koncepcióhoz, amely szerint a vállalatnak társadalmi felelőssége van, s ennek megfelelően működése során egy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt morálisan elfogadható alternatívák között [Zsolnai(1989)]. A célok meghatározásánál, e felfogás szerint, valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, és a hagyományos felfogáshoz képest nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek. Megjegyzendő, hogy fejlett társadalmi tudattal rendelkező közösségben a morális célok követése pozitívan hathat a nyereségességre is, ugyanis ekkor a közösség honorálja az etikus viselkedést. A jó hírű vállalattól szívesen vásárolnak a fogyasztók, hajlandóak megfizetni pl. a termék környezetbarát előállításából származó többletköltséget A célstruktúra A vállalati célrendszer legfontosabb tulajdonsága az, hogy többdimenziós. A választott nézőpont függvényében többféle célstruktúrát meghatározhatunk, amelyeknek megvan a maguk belső logikája, és egymással is összefüggnek. A célstruktúrák egy része hierarchikus, másokban az egyes célok egymás mellé rendelve működnek. A vállalati célok jellemzésére elmondható, hogy: a valóságban megjelenő célok a különböző struktúrák valamilyen metszetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer egy pontjaként; a konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat (azaz ugyanaz a cél más prioritást kaphat a feltételek változásának függvényében); a hierarchikus rendezésben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése; a célok és feltételek között nincs éles határvonal,, egymásba át is mehetnek, ami egy időpontban vagy összefüggésben cél, az a másik időpontban vagy vonatkozásban feltétel. A vállalati célstruktúra dimenzionálása sokféle szempont szerint mehet végbe. 19

20 Ebből kettőt, a terjedelem és a funkció szerinti struktúrát mutatja be kombináltan az 4. és 5. ábra. A célstruktúra 1. pénzügyi célok 100 logisztikai célok marketing célok 0 termelési célok innovációs célok információs célok humán célok alapvető cél küldetés távlati célok közvetlen célok operatív célok 4. ábra A célstruktúra, a célrendszer egyik megközelítése A célok rendszere alapvető cél 100 operatív célok küldetés 0 közvetlen célok távlati célok pénzügyi célok marketing célok innovációs célok humán célok információs célok termelési célok logisztikai célok 5. ábra A célstruktúra, a célrendszer más megközelítése 20

21 A téma szempontjából a legfontosabb a célok strukturálása a különböző célfogalmak tartalmi terjedelme szerint. A célhierarchia csúcsán az alapvető cél áll: a fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett. Ez alatt helyezkedik el a küldetés, ami megfogalmazza, hogy milyen úton, milyen tevékenységeken keresztül, milyen működési elvekre építve éri el a vállalat az alapvető célját. A célhierarchia következő szintjén a távlati, tartós célok állnak, amik részletezik, hogy mit kell teljesítenie a szervezetnek küldetése megvalósításához. E célok azok, amelyek folyamatos megvalósításában az érintettek közvetlenül érdekeltek, s amelyben az alapvető cél és a küldetés valóra váltható (nyereségesség, kedvező arculat, gyors reakció és átfutási idő, növekvő piaci részesedés stb.). A célok következő szintje a közvetlen, irányítási célokat jelenti, amelyek pl. egy reklámakcióhoz, egy új beszállító bevonásához, vagy az érdekeltségi rendszerhez köthetők. Végül a legalsó szinten az operatív működési célok helyezkednek el, amelyek egy-egy akció eredményére vonatkoznak (pl. egy munkadarab legyártása, valamilyen anyag beszerzése). A célok strukturálásának további jelentős dimenziói a következők: a vállalati tevékenység különböző területein megfogalmazhatóak ún. funkcionális célok, amelyek alapján vannak pénzügyi, marketing, innovációs, humán, információs, logisztikai, termelési célok; a belső érintetteknek a célstruktúrába való bekapcsolódására az jellemző, hogy a tulajdonosok lényegében az alapvető cél megvalósulásában érdekeltek: a profitszerzés, a befektetés értékének növelése a legfőbb érdekük; a menedzserek tevékenysége főként a küldetés megvalósítására irányul, míg a munkavállalók munkáját elsősorban a távlati, tartós célok határozzák meg (lásd: 6. ábra); a vállalat kontingencia elméleti felfogása alapján fontosak a külső érintettekhez kötődő célok; ezek a célok részben gazdasági jellegűek, részben a vállalat társadalmi funkcióihoz kapcsolódnak, mint az 7. ábra mutatja. A belső érintettek célhierarchiája tulajdonosok 1 0 alkalmazottak menedzserek 6. ábra A belső érintettek célrendszere 21

22 A külső érintettekhez kötődő célok oktatási célok gazdasági célok szociális célok politikai célok 7. ábra A külső érintettekhez kötődő célok A különböző dimenziók erősen eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. A tartalmi terjedelem szerint a struktúra logikailag egyértelműen hierarchizált, míg a funkcionális dimenzió céljai mellérendeltek. A belső érintettek célrendszerében létezik bizonyos hierarchia (tulajdonos menedzser munkavállaló), ami azonban igen képlékeny. A külső környezethez, ezen belül a társadalmi funkciókhoz kapcsolódó célok között ritkán állítható fel. 22

23 Vállalkozások életciklusa Megfigyelhető, hogy a vállalkozások is hasonló evolúciós fázisokon mennek át, mint ahogy a természetben is nyomon követhetők a különböző fejlődési szakaszok. Természetesen a szakértők, szervezetszociológusok más más felosztást, elnevezést használnak, de azért sok hasonlóságot figyelhetünk meg. Többnyire az igazi különbség jellemzően a szakaszok finom elhatárolásában rejlik. Az általunk alkalmazott leírás szerint egy vállalkozás életpályája Adizes és Greiner modelljeinek közös megállapításai alapján a következőkkel jellemezhető: A növekedő szervezetek hasonló fejlődési fázisokon mennek át, mint az élő organizmusok, azaz születnek (cégalapítás), növekednek (nő az árbevétel, az alkalmazottak száma, stb.), megöregednek (csökkenő forgalom, romló jövedelmezőség, megszűnő innováció) és meghalnak (felvásárlás, felszámolás). Az életük során nyugodt periódusok és válságok folyamatosan váltják egymást. Greiner megállapítása szerint minden életciklus egy kiegyensúlyozott evolúciós időszakkal kezdődik, és a szervezet lényeges jellemzőit érintő, viharos változásokkal teli, revolúciós időszakkal zárul. A revolúciós időszak menedzselése determinálja a szervezet további fejlődését: ha a vezető képes változtatni, kiiktatni a múltbeli gyakorlat rosszul funkcionáló elemeit és nagyszabású vezetési, szervezeti változtatásokat bevezetni, akkor a vállalkozás átlép a következő fejlődési fázisba; ha nem, nagy valószínűséggel botladozni kezd, válságba kerülhet, megszűnhet vagy felvásárolják. A változtatást sikeresen megoldók ismét nyugodtabb, evolúciós szakaszba érkeznek, de számolniuk kell azzal, hogy az új megoldások végső fokon a saját pusztulásuk csíráit is magukban rejtik: egy következő revolúcióhoz vezetnek. A fejlődési krízisek előre jelezhetők. A vállalkozások vezetése szempontjából különösen fontos ez a megállapítás, hiszen, ha a válságos időszakok előre láthatóak és ismétlődőek, a vezetés fel tud készülni a problémákra, sőt, megelőző intézkedéseket tud tenni. Ilyen módon el lehet kerülni vagy le lehet rövidíteni a revolúciós időszakokat. A csecsemőkor életciklusban a vállalkozás alapítói, akik rendszerint műszaki vagy vállalkozói beállítottságúak, a menedzsmentre kevés figyelmet fordítanak: elkötelezettek, teremteni akarnak valamit, egy ötlet megvalósítására törekednek. Ösztönösen, központosított módon, gyakran paternalista stílusban irányítanak egy alapvetően informális szervezetet. Szerencsés esetben a vállalkozás lendületbe jön, amit az egyéni ambíciók is motiválnak: a vállalkozók minden növekedési lehetőséget megragadnak ( gyerünk, gyerünk! időszak). Az amatőr menedzsment, a rendszerek hiánya a növekvő szervezetben egyre több problémát okoz, sőt, akár pénzügyi válságot is előidézhet. Az alapítók kifáradnak, a megnőtt létszámmal a vezetés nem tud gazdálkodni, nő az elégedetlenség, a bizonytalanság az alkalmazottak körében. A kreativitás életciklusa végén fellépő irányítási krízis a vállalkozások életpályájának talán legsúlyosabb válsága. A folyamatokat meg kell szervezni, rendszereket kell bevezetni a számvitel, a pénzügyek, az ösztönzés területén, formalizálni kell a szervezetet, hatás- és felelősségi köröket kell kialakítani. Ezen a ponton valójában a személyes vezetés válsága lép fel: a megérzéseken alapuló vezetésről át kell térni a professzionális vezetésre. Vannak esetek, amikor az 23

24 alapító vagy az alapítók egyike vállalja ezt a feladatot. Ennek az a veszélye, hogy nem rendelkezik azokkal az adottságokkal, ismeretekkel, amelyre a következő életciklusban szükség van. Az alapítók gyakran nem tudják rászánni magukat, hogy félreálljanak. Adizes és Greiner egybehangzó állítása, hogy a sikeres megoldás az lehet, ha az alapító egy felkészült, vezetési ismeretekben jártas vezetőt hoz a cég élére, aki képes a vállalat dolgait rendbe tenni, s ezzel a vállalat átléphet a következő fázisba. Adizes modelljében ez után a serdülőkor elnevezésű életciklus következik, amely tele van nehézségekkel, problémákkal. Az alapító megszokta, hogy saját magának kell gyorsan döntéseket hoznia, és nehezen mond le erről. Nem rendeli alá magát az új menedzser döntéseinek, nem fogadja el, hogy az új szabályok rá is érvényesek, s mások követik a példáját. A régi munkatársak nem szeretik a kötöttségeket, és megkísérlik megbuktatni az új vezetőt gyakran sikerrel. Ekkor azonban visszaállhat a régi, zűrzavaros állapot. Az Adizes által leírt, súlyos problémákkal terhes időszak megítélésünk szerint nem egy különálló fázist jelent a vállalkozások életében, hanem az irányítási krízis elhúzódásáról van szó: azt jelenti, hogy a vállalkozás még nem tudott átlépni a következő fázisba, mert nem sikerült a problémákat megoldania. Éppen ezt a szakaszt nevezi Greiner revolúciós (azaz problémákkal teli) időszaknak. A következő életszakaszt Greiner az irányítás fázisának, Adizes pedig férfikornak nevezi. Ebben a periódusban újjászületik a vállalkozás: a hatékonyság áll a középpontban, vagyis nem többet, hanem jobban kell dolgozni. A cél a nyereség növelése. Kiépül a formális szervezet, megtörténik a hatáskörök átruházása, a hierarchia, a különböző tervezési, szabályozási, ellenőrzési, adminisztrációs és egyéb rendszerek kialakítása. A kommunikáció egyre inkább személytelen, formális lesz. A szervezet fejlődése egy darabig kiegyensúlyozottabbá válik, de csak egy darabig. A szabályok és rendszerek idővel alkalmatlannak bizonyulnak a sokféleség kezelésére. A túlzott szabályozottság és centralizáltság miatt a folyamatok koordinálása nehézkessé válik. A vállalat piaci rugalmassága csökken. Az alacsonyabb szinteken dolgozó vezetők a hierarchia miatt korlátozva érzik magukat a cselekvésekben. Ők ismerik a piacot, ők tartják a kapcsolatot a vevőkkel, de a vevői igényekre való gyors reagálásban korlátozza őket a centralizált döntéshozatal: a döntéseket azok a felsőszintű vezetők hozhatják meg, akiknek lényegesen kevesebb információjuk van a piacról. Ebből az ellentmondásból bontakozik ki az újabb növekedési krízis: az autonómia válsága. Greiner szerint a nehézségek megoldása a piacért, vevőkért való felelősség és a döntési jogkörök delegálásában rejlik. Megvalósítása konfliktusokkal terhes folyamat, hiszen a felső szintű vezetők nehezen barátkoznak meg azzal a gondolattal, hogy hatáskörről és felelősségről kell lemondaniuk az alacsonyabb szintű vezetők javára. A helyzetet súlyosbítja, hogy az alacsonyabb szintű vezetők pedig nincsenek felkészülve arra, hogy önállóan döntsenek. Ha a problémákat sikerült megoldani, akkor képes a szervezet a következő növekedési életfázisba, a delegálás periódusába lépni. Adizes viszont az irányítási szakasszal, (elnevezése szerint a férfikorral ) befejezettnek tekinti a szervezet növekedését. Úgy ítéli meg, hogy a megállapodottság periódusa következik, ami egyben az öregedés kezdete is. A delegálás fázisában a hatásköröket decentralizálják, profitcentrumokat alakítanak ki. A csúcsvezetés csak kivételes esetekben avatkozik bele az önálló üzletági egységek működésébe. A nagyobb hatáskörhöz és önállósághoz jutott 24

Vállalat Gazdaságtan. Szerkesztette: Kelemen Tamás. BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 2012.

Vállalat Gazdaságtan. Szerkesztette: Kelemen Tamás. BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 2012. Vállalat Gazdaságtan Szerkesztette: Kelemen Tamás BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 2012. 1 Bevezetés... 4 Vállalkozások kialakulása... 4 A Vállalkozás célja... 5 Vállalatok jogi szervezeti

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 A vállalati működés feltételrendszere: érintettek belső külső Tulajdonos(ok) menedzserek alkalmazottak Adják a lóvét Döntési jogosítványokkal

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg.

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Törzsbetét fogalma: az a vagyoni érték, amellyel a tag a társaság alapításához hozzájárul.

Részletesebben

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 1 Bevezetés nincsen vállalati információs rendszer vállalat nélkül az IT csak eszköz IR megértése vállalat működésének

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

I. Igaz-Hamis kérdések

I. Igaz-Hamis kérdések Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Vállalkozási formák. PPKE Információs Technológiai Kar 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter. dr. Harangozó Gábor.

Vállalkozási formák. PPKE Információs Technológiai Kar 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter. dr. Harangozó Gábor. Vállalkozási formák PPKE Információs Technológiai Kar 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter dr. Harangozó Gábor gabor.harangozo@uni-corvinus.hu Az előadás felépítése Vállalkozások csoportosítása Gazdasági

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának

Részletesebben

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI. Problémamegoldás, Döntéshozatal

MENEDZSMENT ALAPJAI. Problémamegoldás, Döntéshozatal MENEDZSMENT ALAPJAI Problémamegoldás, Döntéshozatal PROBLÉMAMEGOLDÁS, DÖNTÉSHOZATAL 1. A problémamegoldás folyamata, módszerei 2. A vezetői döntések típusai 3. Döntéshozatali folyamat 4. Vezetői döntéshozótípusok

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya 1. Az ajánlásban foglalt elvárások követése a Pénzügyi

Részletesebben

1. Vállalkozói alapismeretek

1. Vállalkozói alapismeretek 1. Vállalkozói alapismeretek Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői: a kitűzött célok megvalósítására viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység mindig profitorientált,

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Felkészülés a társadalmi vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások jogi formái.

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Előadássorozat vállalkozóknak

Előadássorozat vállalkozóknak Előadássorozat vállalkozóknak Makay Mátyás Patmos Kft. makaym@t-online.hu 2. Előadás A növekedés problémái A kisvállalkozások nagyon különböznek de mégis ugyanolyanok Különböző karakterű tulajdonosok,

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék GAZDASÁGTAN ELMÉLETI ALAPOK A ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010. TÉMAKÖRÖK 1. A a tantárgy célja,

Részletesebben

Olasz társasági jog Szikora Veronika

Olasz társasági jog Szikora Veronika Olasz társasági jog Szikora Veronika Társasági jog Európában 2013/14-es tanév Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

Olasz társasági jog 2013.

Olasz társasági jog 2013. Olasz társasági jog 2013. Az olasz társasági jog főbb jellemzői Szabályozás elsősorban az olasz Ptk. (Codice Civile) V. fejezetében. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba. Az előírások

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Tartalom Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tartalom 1. Foglalja össze, hogy egy kereskedelmi egység létrehozása esetén milyen vállalkozási formák közül és milyen szempontok alapján választ! Határozza meg, hogy milyen hatóságoktól és milyen engedélyekre

Részletesebben

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK Vállalati eszmémykép A sikerhez vezető utunk A vállalat eszményképe az EVVA önképét írja le és utat mutat a szervezet egészének. A vállalati kultúra és a vállalati azonosság

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Tervezés

MENEDZSMENT ALAPJAI Tervezés MENEDZSMENT ALAPJAI Tervezés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz A TERVEZÉS FÓKUSZA A menedzsment tervezési tevékenységei magukban foglalják a célok kitűzését és a célok megvalósításához vezető út

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai

Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai Dr. Dőry Tibor Tanszékvezető, egyetemi docens XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi, 2018.

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

A kiválasztásnál számos szempontot mérlegelünk: A tételhez használható segédeszköz: Társasági szerződésminták Működési engedélyminta

A kiválasztásnál számos szempontot mérlegelünk: A tételhez használható segédeszköz: Társasági szerződésminták Működési engedélyminta 1. Foglalja össze, hogy egy kereskedelmi egység létrehozása esetén milyen vállalkozási formák közül és milyen szempontok alapján választ! Határozza meg, hogy milyen hatóságoktól és milyen engedélyekre

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika Ph.D. egyetemi docens főiskolai tanár

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika Ph.D. egyetemi docens főiskolai tanár 1. VÁLLALATGAZDASÁGTAN ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika Ph.D. egyetemi docens főiskolai tanár Ponusz.monika@kre.hu MIRŐL FOGUNK TANULNI? MIBŐL ÉS HOGYAN LESZ A VIZSGA? Chikán Attika: Bevezetés a vállaltgazdaságtanba,

Részletesebben

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea 2011. március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat

MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat MENEDZSMENT ALAPJAI Szervezeti struktúrák gyakorlat Daruka Eszter PhD hallgató 2012 ősz EGY KIS ISMÉTLÉS... Milyen szervezeti struktúrákról tanultunk? Milyen elvek mentén tudjuk megkülönböztetni az egyes

Részletesebben

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai 2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA 2.8. A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása 2.8.1. A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: a társasági

Részletesebben

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak?

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 1. tétel: Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 2. tétel: 3. tétel: Milyen érdekegyeztetési fórumokat ismer? Mit

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz 1. Az ipari piac sajátosságai 2. A beszerzési döntés folyamata 3.

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék

Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék Dr. Bodzási Balázs Tanszékvezető BCE Gazdasági Jogi Tanszék balazs.bodzasi@uni-corvinus.hu Szabályozási háttér A nyilvánosan működő, tőzsdei részvénytársaságok tipikusan nagyméretű, nemzetgazdasági vagy

Részletesebben

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai ETIKAI KÓDEX

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai ETIKAI KÓDEX Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai ETIKAI KÓDEX 6. kiadás 2009 04 08 Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgató

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben