A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA 2004.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA 2004."

Átírás

1 A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA Keleti Mecsek Egyesület Szászvár

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...1 I. Helyzetelemzés 1. A körzet helye és szerepe a régióban Természeti adottságok Környezetgazdálkodás A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai Településszerkezet, közigazgatási rendszer Humán erőforrások Infrastruktúra Gazdasági fejlettség, szerkezet és szervezet Ipar Turizmus SWOT analízis...36 II. Stratégia 1. Alapkövetelmények, alapfeladatok, stratégiai célok Az Unió közötti programozási időszakra vonatkozó prioritásai A magyar területfejlesztés prioritásai...46 III. Operatív programok 1. Turizmus fejlesztés a Kelet-Mecsekben Az ökoturizmus feltételeinek fejlesztése Rekreációs létesítmények fejlesztése A Kelet-Mecseki nyár rendezvénysorozat stratégiai programjának megvalósítása A térség marketing és promóciós eszközeinek fejlesztése Az agrárium fejlesztése 2.1. Térségi állategészségügyi diagnosztikai centrum létrehozása Az állattenyésztés fejlesztési feltételeinek biztosítása Energiaültetvények (gyorsan növő akác, nyár, fűzfajok), energiafű termesztése Hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés Vizes élőhelyek halastavak megőrzése Ökológiai állattenyésztés és növénytermesztés Erdőtelepítés Falukép javítás, a települések egységes arculatának tovább fejlesztése A települések tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és azok megjelenítéshez szükséges feltételek biztosításának támogatása Népművészet, kézműipar fejlesztési program Hagyományörző csoportok és iskolai oktatás Műemlékek, helyi védettség alatt álló építmények megőrzése A két vár (szászvári vár, Máré vár) fejlesztésének támogatása Humánerőforrás fejlesztés Térségi át- és továbbképzési program Környzetvédelmi program A völgységi patak és a bányaterületek rehabilitációja Szelektív hulladékgyűjtési program...62

3 6.3. A jogi környezet (helyi szintű rendeletek) koordinációs programja Infrastruktúra fejlesztés Humán infrastruktúra 7.1. A szociális ellátórendszer személyi és tárgyi eleminek továbbfejlesztése A térségi szintű alapfokú egészségügyi ellátást biztosító feltételek fejlesztése Iskola modernizációs program...65 Vonalas (reál) infrasrtuktúra 7.4. Belterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Térségen belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése Csatornázási programok Szélessávú internet kialakításának térségi programja A térkapcsolatokat biztosító intézményrendszer fejlesztése A határon átnyúló együttműködés fejlesztésének programja Iparfejlesztés...69

4 Bevezetés A területfejlesztés új rendszere az önkormányzati igazgatás bevezetéséhez hasonló hatást eredményezhet a térségi fejlődésben: a döntések és a pénzforrások decentralizálása, az érdekeltekhez való közelebb kerülése jelentős kezdeményező energiákat szabadíthat fel, növelheti a lakóhelyhez, a térséghez való kötődést, elősegítheti a fejlődésben érdekeltek és érintettek egymásra találását, közös gondolkodását és cselekvését. A területi fejlődésnek, fejlesztésnek ez az új szelleme amelyet a kompromisszumok miatt egyelőre még vegyesen újnak tekinthetünk már a tervezésnél meg kell hogy jelenjen. Valódi partnerségben kell a célokat, programokat, forrásokat, sorrendet stb. megfogalmazni, egyeztetve a különböző érdekeltségű szereplők igényeit, törekvéseit. E kistérségi területfejlesztési programok tervezetének kidolgozása során a kutatócsoport is ezt az alulról építkező, és az együttműködés lehetséges szintjein egyeztető módszert választotta. A bevezető gondolatok között szükségesnek tűnik tisztázni, hogy a program készítői a kistérség fogalmán mit is értenek pontosan. Szóba került egyrészről a Komlói kistérség, amely a statisztikai kistérséget jelenti, emellett szintén kistérségként definiáltuk a Keleti-Mecsek Egyesület területét. Erre az alapot a Terülefejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. teremti meg, amely a kistérség fogalmát a következőképp határozza meg: kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A programtervezetben a kistérség szinonimájaként a körzet szó használatára is sor került. Értékeltük a térség egészét vagy egy részét érintő hatályos koncepciókat, terveket, fejlesztéseket, amelyeket az autonóm döntéshozás miatt tiszteletben kellett tartanunk és a térségi fejlesztési stratégiába ha annak céljaival nem ellentétes be kellett építenünk. Ilyen dokumentum volt az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Dél-dunántúli régió fejlesztési stratégiája és Baranya megye területfejlesztési koncepciója. A programépítés másik fontos mozzanata a települési önkormányzatok véleményének, igényeinek, törekvéseinek és hatályos cselekvési programjainak a megismerése és hasznosítása. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindazonáltal ügyeltünk a településfejlesztés és a kistérségi területfejlesztés hatókörének szétválasztására: a kistérségi programba csak a közvetlen térségi hatással is bíró elemeket építettük be. Az elhatárolás persze meglehetősen nehéz, hisz minden fejlesztés valamilyen településen történik, és minden településfejlődési aktus valamilyen módon hat a környezetére, ha másképp nem, hát oly módon, hogy magának az adott településnek a javát szolgálja. Ez a fejlesztési programtervezet szándékaink szerint a térség hosszabb távú fejlődése szempontjából meghatározónak tekinthető fejlesztési célokat, és az ezek megva- 1

5 lósítását szolgáló programok javaslatát foglalja magában. A hosszú táv hozzávetőlegesen hat-nyolc év. A hosszú távú fejlesztési folyamaton belül a rövid és középtáv adott prioritásait és megvalósítható programjait ennek alapján a lehetőségek, feltételek és a források tükrében kell meghatározni, megfelelő, és előre rögzített szelekciós kritériumok alapján. A fejlesztési célok (prioritások) és a programok különböző területi dimenziót képviselnek. Az országos (és egyben uniós), vagy regionális kontextusban értelmezhető programok nagyobb részben külső (központi vagy regionális) forrásokra támaszkodhatnak, a megyei vagy kistérségi érdekeltségűek fő támogatási forrása a megyei decentralizált alap lehet. Ez a súlyponti különbség ugyancsak szelekciós kritérium. A programtervezet tartalmát illetően két fejezetre tagolódik: a helyzetelemzésre és a fejlesztési koncepcióra. Mindkettő kidolgozásának a logikájában és formájában is az Európai Unió-beli programozási normákhoz és követelményekhez igazodtunk. A kistérségfejlesztés koncepcióját gazdaságfejlesztési orientációval próbáltuk megfogalmazni: mind a helyzetértékelésben, mind a fejlesztési koncepció javaslatnál csak azokkal az elemekkel foglalkoztunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a térség gazdasági alapjának hosszabb távú fejlődéséhez, és a körzet egészét vagy valamelyik részét több településre kiterjedően érintik. A program felülvizsgálata 2004-ben 1999-ben elkészült területfejlesztési program volt az a dokumentum, mely alapján a Keleti-Mecsek Egyesület sikeresen szerepelt a Phare 97 Dél-dunántúli regionális programján, ez az a dokumentum amely kijelöli a térség és az egyes települések gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztésének kereteit és azon belül azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén forrásokat kívánnak bevonni, beruházásokat, fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Az 1999-ben elfogadott területfejlesztési program egyik fontos sajátossága az, hogy alkalmas volt a környező további települések és egyéb civil szervezetek befogadására valamint más területfejlesztési társulásokkal történő együttműködés megvalósítására, a különböző programok integrálására. Az akkor kidolgozott program életszerűségét nem csupán több jelentős nyertes pályázat bizonyítja, hanem az is, hogy számos civil szervezet csatlakozott az egyesülethez, valamint csak ez évben további újabb önkormányzatok (Bikal, Egyházaskozár, Tófű, Hegyhátmaróc községek) váltak tagjává szervezetünknek. Az eltelt idő alatt nem csak a tagok száma és az egyesület területi egysége változott meg, hanem számos olyan tényező is, amelyek szükségessé, aktuálissá tették az 5 éve készített program felülvizsgálatát (például a gazdasági és társadalmi folyamatok változása a program elfogadásától eltelt időszakban, a központi tervezési és programozási folyamatok, az Európai Unió támogatáspolitikájának változása, stb.). A területfejlesztési 2

6 törvény módosítását követően, illetőleg a statisztikai kistérségek szerepének növekedése mellett sem csökkent az egyesület érségben betöltött szerepe. Az újabb jogszabályok a statisztikai kistérségek számára elsősorban a településüzemeltetési funkciók (régóta indokolt) térségi szintű ellátását kívánják elősegíteni, a területfejlesztési feladatok és lehetőségek viszont nem állnak az eddigi vonatkozó jogszabályok középpontjában. Az egyesület területe két statisztikai kistérség területét is érinti (4. sz. ábra), ami egyúttal elősegíti a kistérségek közötti kohézió erősödését. I. HELYZETELEMZÉS 1. A körzet helye és szerepe a régióban A nyolc településből (Alsómocsolád, Kárász, Köblény, Magyaregregy, Máza, Szalatnak, Szászvár, Vékény) álló, két statisztikai kistérség sásdi és komlói részterületeire kiterjedő körzet Baranya északkeleti csücskében, a Pécs Dombóvár Szekszárd városháromszög középpontjában fekszik, közvetlenül határos Tolna megyével, a bonyhádi kistérséggel (1. ábra). A Keleti-Mecseki Egyesület saját területének meghatározásához egy tájegység nevét hívta segítségül. Hasonlóképp kívánja jelezni különállását a szomszédos hegyháti térség, a Völgység vagy éppen a távolabb eső Zselic és Ormánság. Jelentős problémát jelent ugyanakkor az egyes földrajzi tájegységek konkrét határvonalainak megszabása. Ez alól kivételt jelent a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet, hiszen ebben az esetben szükségesnek tűnt, hogy egy igazgatási szerv pontosan megszabja azt a határt, ahonnét a természet értékeit fokozottabban szükséges óvni (2. ábra). Más tájegységek esetén viszont a térképek nem adnak útbaigazítást arra nézve, hogy az adott település például már a hegyháti térséghez vagy még a Völgységhez tartozik. Egyedül a Magyarország kistájainak katasztere c. könyv vállalkozott arra, hogy a földrajzi tájegységek lehatárolásával összegyűjtse és besorolja a tájegységhez tartozó településeket. Ez a besorolás szakmailag is vitatható földrajzi szempontok alapján történt. Így például Magyaregregy nem a völgység, hanem a hegyháti térség részét képezi (3. ábra). A fejlesztési program gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevétele alapján kívánja az egyes települések vagy térségek elkülönültségét vagy egyűvé tartozását meghatározni. Ilyen alapon viszont egyetlen egységet képez a Kelet-Mecsek, Völgység és a Hegyhát majdnem minden települése. Az egyes településekre jellemző infrastrukturális 3

7 helyzet, gazdasági szerkezet, a népesség életkora, szakképzettsége stb. között nem mutatható ki jelentős különbség. A körzet regionális jelentőségét a délen hozzá kapcsolódó a Duna Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Kelet Mecsek tájvédelmi körzet és az ebben rejlő, fejlesztést generáló turisztikai potenciál adja. 1. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a régión belül 4

8 2. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek területei 5

9 3. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek települései 6

10 4. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a statisztikai kistérségek rendszerében 7

11 A megyehatár menti fekvés felértékeli a körzetet regionális szempontból, a körzet térkapcsolatai, azok estleges élénkítése erősíthetik Tolna és Baranya, és ezen keresztül a régió kohézióját. A térség gazdasága magán hordozza a rurális körzeteket jellemző vonásokat. Ez főként azt jelenti, hogy a térségben jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, közepesen fejlettnek nevezhető a szolgáltató szektor, (mely főként a kereskedelmi egységeket boltok, vendéglátóhelyek foglalja magában) és gyengén fejlettnek tekinthető az ipar (amelyen főként a kisebb létszámú alkalmazottat és viszonylag kisebb nettó jövedelem termelő üzemek értendők.) Az egyes iparágak súlyát vagy éppen kevésbé fejlett jellegét meghatározta az, hogy a térségben az egyik legnagyobb ipari foglalkoztató a bánya volt. A bánya bezárását követően nem jelentek meg olyan vállalkozások, amelyek képesek lettek volna betölteni azt a szerepet, amelyet korábban (foglalkoztatási, termelési stb. szempontból) a bánya képviselt. A térség gazdasági szerkezete jelen pillanatban a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol egyetlen gazdasági ágazat jelentősége sem tekinthető meghatározónak, ugyanakkor különböző mértékben az összes fő gazdasági ágazat (ipari, mezőgazdasági, szolgáltató szektor) megtalálható a térségben. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. 2. Természeti adottságok A Keleti-Mecsek Egyesület nyolc települése a Kelet Mecsek és a Völgység területén helyezkedik el. A Kelet Mecsek egyetlen hatalmas szerkezeti forma: szinklinális (teknő), amely a földtani térképből szembeötlően kirajzolódik. Számos gyűrődéses és töréses tektonikus forma szabdalja át az összleteket. Szinte egyedülállóak azok a rátolódásos, pikkelyes szerkezeti formák, amelyeknek a Kelet Mecsek északi részén elsőrendű szerepük volt a kőszenes összletek jelenlegi helyzetének kialakulásában. A Völgység ezzel szemben a Mecsek-hegység északi előterében elterülő pannon alapkőzetű dombvidék a Dunántúli-dombság nagyszerkezeti egységének egy része és mint ilyen, domborzatilag sokkal kevésbé különül el szomszédaitól, mint a megye bármely 8

12 geomorfológiai körzete. A Völgység viszonylag egyszerű litológiája és kevésbé élénk domborzata az eltérő felszínfejlődési menetből vezethető le. Kelet és dél felé a terület határát és egyben kapcsolatát is a Mecsek hegység keleti részével a Völgység-patak jelzi, ahol a patak bal oldali területén medencetérség amelynek általános magassága méterben határozható meg, jobb oldali vízgyűjtőin pedig magasra kiemelt hegyek fekszenek. Ez a terület a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzete, ami Magyaregregytől Mázáig az egyesületben részt vevő öt település (Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza) közigazgatási területét is érinti. Ez a tájrész a Baranya megye közepén kiemelkedő Mecsek hegység domborzati és vízrajzi szempontból is jól elhatárolható egysége, amely jelentős természeti értékeket őriz. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, több ritka faj termő- illetve élőhelye. A terület a mecseki flóra-járáshoz (Sopianicum) tartozik. A táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit a szub-mediterrán flóraelemek (a ritka növények, természetes növénytársulások) valamint az állatfajok sokszínűsége jelenti. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is igen gazdag. Geológiai múltját tükröző domborzati viszonyai tájképi szépségeit, földtani sajátosságai hidrológiai és növénytani értékét emelik. Mindez kiválóan szolgálhatja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat. A Völgység szerkezeti, morfológiai alapon három mikroalkörzetre tagolódik. A legnagyobb területű ezek között az ún. Középső völgység, amely magában foglalja a már említett dél-keleti területet (Magyaregregytől Mázáig húzódó vonal mentén), de egyben nyugati és északi részek közé is ékelődik (Szalatnak Alsómocsolád irányába). A kistérséget északról a Hábi-patak határolja, ami a Baranya-csatorna tágabb térségében húzódó mélyszerkezeti árok keleti peremének vonalában fut. A Keleti-Mecsek Egyesület településeit átfogó térség éghajlata a mérsékelten nedves dombsági és hegyvidéki terület jellemzőivel írhatók le: az évi középhőmérséklet 9 10 C között van, mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A térség legjellemzőbb talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ami elsősorban löszön és középkötött vályogon alakult ki jellemzően a mérsékelten nedves lombhullató erdők alatt. Termékenységük nem mindenhol egyenlő, sokszor a gyengébb adottságú talajok közé kell sorolni a különböző részeket, amit a földek alacsony átlagos 9

13 aranykorona értéke is mutat. A Völgység területének dombsági viszonyai között azonban a mezőgazdálkodás feltételei a kevésbé jó, váltakozó minőségű talajok ellenére is kedvezőbbek, mint a Keleti-Mecsek északi lejtőin. Ez utóbbi terület ugyanakkor optimálisan erdő- és vadgazdasági célokra kiválóan hasznosítható. Mindemellett a Völgység-patak vízgyűjtőjéhez tartozó lejtők általában kelet nyugat irányú kitettségűek, ami többek között lehetőséget biztosít egy szűkebb skálájú mezőgazdasági tevékenységre is. A 20 25%-os meredekségű lejtőket legfőképpen rét és legelő gazdálkodással lehet hasznosítani. A Mecsek hegység északi részének és a hozzá kapcsolódó Völgység területének évi átlagos csapadékmennyisége mm között van. A hegység északi lejtőjének területe hűvösebb hegyvidéki terület, kevesebb napsugárzást is kap, ezt az erdők állománya is jól mutatja (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk). A völgyek a hideg északi szelekkel szemben nyitottak. A terület felszíni szennyeződésre kevésbé illetve nem érzékeny képződményekből áll, kivételt képez Kárász település környéke, amely a felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződményekből áll. A terület jelentős természeti erőforrása a vízkészlete amit a források nagy száma is mutat. A vízbázis újratermelődésében igen fontos szerepe van a zárt, nagy területű erdőségeknek, amelyek kiegyensúlyozottan hűvös és nedves helyi klímájában kiváló lehetőség van a talaj alatt amúgy is igen kis mélységben található karbonátos kőzetekbe történő szivárgásnak. A hidrogeológiai sajátosságok egyenletes vízszolgáltatást tesznek lehetővé. Kedvező víztározási lehetőségek kínálkoznak a Völgység-patak Szászvártól nyugatra levő szakaszán is. Az itt felfogott vízmennyiséget komplex hasznosításra lehet igénybe venni, amelynek keretében öntözéses gazdálkodásra, hal és víziszárnyas telepítésre és idegenforgalmi célokra egyaránt lehetőség nyílik. Korábban a komlói bányák víztározójaként használt, a Zobáki-völgyben elterülő 0,6 ha területű tó jelen pillanatban magántulajdonban áll és rekreációs célokat szolgál. A térségben intenzív tógazdálkodás, illetőleg haltenyésztés Szalatnak község közigazgatási területén folyik, ahol 15 ha területen egy magánjogi szervezet (Kft) működteti a vízi létesítményeket. Ugyanezen a településen korábban létezett egy sportcélokat szolgáló horgásztó, azonban azt vízjogi problémák miatt megszüntették. Mindemellett a tele- 10

14 pülés egyik fontos célkitűzése a horgásztó előírások szerinti helyreállítása és működtetése. Alapvetően sportcélokat szolgál a Szászvár és Tófű között elhelyezkedő horgásztó, mely egyesületi tulajdonban áll. Ez a tó 3 ha területen található. A vízgazdálkodás intézményrendszerét tekintve három fontos szereplő, illetve szereplői kör lát el a térségben jelentős feladatokat. Az egyik a Baranya-Csatorna Menti Vízitársulat, amely főként a Völgység-patakról és más természetes vízfolyásokról gondoskodik. A másik fontos szereplő a Komló-Víz Kft., mely a települések egészséges ivóvízellátásáért felelős. Végül meg kell említenünk az egyes önkormányzatokat, illetőleg azok társulásait melyek a belterületi csapadékvíz elvezetéséről gondoskodnak, illetőleg az ő összefogásukkal valósulhatott meg 5 település (Szalatnak, Köblény, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár) teljes szennyvízhálózatának kialakítása. Magyaregregy Szászvár tengely regionális jelentőségű az építőipari alapanyagok kitermelésében, riolittufa, dácittufa és elsősorban tégla, cserépanyag vonatkozásában. 3. Környezetgazdálkodás A térség környezeti állapota az országos helyzetképhez viszonyítva sok tekintetben kedvezően befolyásolhatja a turizmus- és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A levegő minősége az elmúlt három év mért adatai szerint kedvezőnek tekinthető. A terület levegőminőségi besorolása figyelembe véve az esetleges éves határérték túllépések arányát is mind a fűtési, mind a nem fűtési félévekben a mért levegőszennyező anyag tekintetében megfelelő levegőminőségű. Ez azt jelenti, hogy egyetlen légszennyező anyag esetén sem fordult elő határérték túllépés, a por esetében pedig a határérték túllépésének aránya 10% alatt maradt. A térségben a kén-dioxid, korom és szilárd légszennyező anyagok nagy része a lakossági tüzelésből ered. Ugyanakkor az utóbbi néhány évben a fűtési félévekben az átlagértékek csökkenő tendenciája figyelhető meg, ami a korszerű fűtési mód a gáz elterjedésének köszönhető. Ennek alkalmazásával lényegében megszűnik a diffúz jellegű kiporzás és a fűtési hulladék, valamint annak elhelyezési problémája is. A legkevésbé kedvező értékeket a légszennyezés tekintetében a települések közül Szászvár mutatja, amely a rendszeres mérési adatok értékeinek figyelembe vételével a mérsékelten szennyezett települések közé tartozik. Az elmúlt években a légszennyezésben egyre inkább meghatározóvá vált (a fűtés korszerűsödésével és a növekvő mo- 11

15 bilitással párhuzamosan) a közlekedés. Elsősorban a személygépkocsi forgalom nőtt, de problémát jelent a nehéz tehergépkocsik közlekedése is különösen a 6541-es számú úton a komlói kőbánya és Szászvár között, ami nem csak a levegő szennyezés tekintetében jelent problémát, hanem a nagy súly miatt az út szerkezetének állapotában is kár keletkezik. Ezzel összefüggésben van a teherautók okozta zaj és rezgés terhelés is, ami elsősorban a településeken belüli utak mentén okoz problémát. A mezőgazdasági üzemek emissziója nem jelentős, míg az ipari telepek körzetén belül a lokális szennyezés valamivel nagyobb mértékben áll fenn. A területen jelentősebb vízszennyező forrás nincsen, ennek is köszönhetően az elmúlt hat év adatai szerint a Hábi-csatorna és a Völgység-patak vízminőségén kisebb javulás figyelhető meg bizonyos komponensek esetében. A változások ellenére a különféle vízminőségi jellemzők szerint a térség vízfolyásai lényegében a szennyezett kategóriába sorolhatók. A 12 település mindegyikében megoldott a települési szilárd hulladék gyűjtése, amelyet az engedélyezett lerakóhelyeken (Kárász) helyeznek el. Veszélyes hulladék (II. osztályú) a térség települései közül egyedül Alsómocsoládon keletkezik évi tonna mennyiségben. Sérülékeny, fokozottan érzékeny vízbázisok területén két település van: Magyaregregy és Szászvár, az utóbbiak esetében a csatornázottság már megoldott. Az előbbi község esetén külön problémát jelent a domborzati viszonyokból adódó csapadék víz elvezetése, amely jelentősen veszélyezteti községet egészséges ivóvízzel ellátó kutak tisztaságát. Ezért indokolt a község külterületén a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A sérülékeny környezetű vízbázisok területe azért érdemel figyelmet, mert a környezetvédelmi célú fejlesztésekhez a Központi Környezetvédelmi Alapból pályázható támogatást ezeknek a kritériumoknak a szem előtt tartásával rangsorolják. Az önkormányzatiság erősödésével a kiemelt programok és céltámogatások pályázati rendszere a jövőben fokozott szerepet kap a térség- és környezetfejlesztési célok megvalósításában. A környezet tényleges, vagy potenciális veszélyeztetettsége (pl. védendő vízbázisok területén fekvő települések) előnyt jelenthet a különböző támogatási források megszerzésénél. A megyei és regionális programokhoz való sikeres kapcsolódás esetén ez a térség esélyeit nagymértékben növelheti. 12

16 Mindezek mellett a Duna Dráva Nemzeti Park az elkövetkezendő évben kezelési tervet kíván készíteni a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetre, amely iránymutatásként fog szolgálni minden, a tájvédelmi körzetet érintő tevékenység számára. 4. A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai Az egyesület két statisztikai kistérség részterületeire terjed ki. A nagyobbik rész a komlói kistérség mintegy harmadát fedi le. Alsómocsolád és Bikal a sásdi statisztikai kistérséghez tartozik. A 12 település által alkotott térségi szerveződés központi települése Szászvár. A nagyközség nagyjából a Szekszárd Pécs Dombóvár városháromszög közepén helyezkedik el. A közelebbi városok közül Bonyhád és Komló szerepe jelentős. Az egyesület települései Baranya megye észak keleti határánál fekszenek felértékelve ezzel a megyehatárokon átnyúló együttműködések jelentőségét. Erre a földrajzi adottságok, ha korlátozott mértékben is, de lehetőséget adnak, sőt a Mecsek hegyvonulatai miatt az egyesület tulajdonképpen kedvezőbb helyzetű a tolnai kapcsolatait tekintve, mint a Baranya délebbre és nyugatabbra fekvő területei tekintetében. A két középváros Bonyhád és Komló hipotetikus vonzáskörzete épp a térség területén Szászvárnál találkozik. Sásd és a Tolna megyei Dombóvár vonzáskörzetének találkozásánál fekszik ugyanakkor Alsómocsolád és bizonyos tekintetben Bikal is.. A Köblény, Alsómocsolád és Hegyhátmaróc közötti hiányzó közúti kapcsolat megteremtése oldaná a zsáktelepülés jelleggel kapcsolatos hátrányokat, megszüntetve Alsómocsolád térségtől való elszigeteltségét, mindenképpen növelné a település-együttes kohézióját, lehetővé tenné, hogy a három középváros vonzáskörzete a Keleti-Mecsek Egyesület területén találkozzon új vagy az eddiginél intenzívebb települési kapcsolatok kialakulását téve ezáltal lehetővé. Ugyanakkor a három középváros mellett az említett Szekszárd Pécs Dombóvár városháromszög városaival való kapcsolatok kiegyensúlyozott élénkítése fontos prioritás. A relatíve kedvező elhelyezkedés lehetséges előnyeinek kihasználására csak így nyílhat mód, míg az egyoldalú kapcsolatrendszerek labilissá tehetik a térség fejlődési pályáját. Ebből a szempontból a jövőben kulcsfontosságú lesz a térség településeinek, de legfőképpen Szászvár térkapcsolat szervező, ösztönző tevékenysége. 13

17 5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településszerkezete nem tér el Baranya megye településszerkezetének fő jellemzőitől a tekintetben, hogy hasonlóképp jellemző az aprófalvak dominanciája. Az elaprózódottságból eredő hátrányok csökkentésére némi megoldást nyújtanak egyes jogi eszközök, mint például az önkormányzati törvény különböző társulásokra vonatkozó rendelkezései, a társulási törvény, továbbá a területfejlesztési törvény területfejlesztési társulásokról szóló szabályai. Kérdés, hogy e jogszabályok milyen mértékben, milyen módon érvényesülnek a kistérségben. Amennyiben az önkormányzatok hajlandóságot mutatnak a társulások létrehozásának irányába, akkor a kistérség előtt szélesebb perspektíva nyílhat meg a közigazgatás, illetőleg a területfejlesztés modernizációs kihívásaival kapcsolatosan. Ha az együttműködési hajlandóság csekély, akkor a kistérség fejlődési lehetőségei e szempontból behatároltak. A kistérségben 2 körjegyzőség működik, mely 6 települést fog át. Egy, a kistérségben lévő település (Köblény) szintén körjegyzőség tagja, azonban a körjegyzőség székhelye (Bikal) kívül esik a kistérség statisztikai határán. Önálló jegyzőséggel csupán 2 település (Máza és Magyaregregy) rendelkezik. Hasonlóan kedvező a helyzet az intézményi társulások vonatkozásában is. A körjegyzőségben lévő települések mindegyike intézményfenntartó társulás tagja, mely hozzájárul az intézmények gazdaságos és megfelelő színvonalú üzemeltetésének biztosításához. A társulások tagjainak száma a jövőben várhatóan bővül, ugyanis a korábbi önálló intézményfenntartó önkormányzatok (pl.: Magyaregregy) csatlakoznak a Szászvár központú intézményi társuláshoz. A kistérségben a területfejlesztési törvény alapján 1 önkormányzati területfejlesztési társulás működik Komló központtal, mely a statisztikai kistérség összes települést magában foglalja. A modern közigazgatás és közigazgatás szervezés ma már elképzelhetetlen az NGO-k, vagyis a nem kormányzati, különböző civil szervezetek bevonása és hathatós közreműködése nélkül. Ezentúl a civilszervezetek léte és tényleges tevékenysége komoly fokmérője a kistérség demokráciájának, demokratikus működésének, a kohézió erősítésének. 14

18 Az egyes településeken számos civilszervezet működik, térségi szervező erőként ezideig viszont csak egyetlen szervezet jelentkezett, a Keleti Mecsek Egyesület. Ez a civil szervezet 11 tag önkormányzatot számlál (ebből egy település Bikal kívül esik a statisztikai kistérség határán), ami azt jelenti, hogy a statisztikai kistérség településeinek többsége tagja ezen civil szervezetnek. Az Egyesületben helyet kapnak további civil szerveződések (faluszépítő egyesületek, várbaráti, borbaráti körök, stb.) ami egyúttal jelzi, hogy a szervezet képes számos lakossági érdek és cél megjelenítésére. Az önkormányzatok és egyéb civil szervezetek, valamint a lakosság érdekeinek, véleményeinek egy szervezeten belüli ütköztetése és összehangolása önmagában pozitívum, melyet a ténylegesen elért eredmények (pl.: Phare program) tovább erősítenek. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kistérségben magas fokú a közigazgatás integrációja és megfelelőnek minősíthető a belső kohézió erősítését szolgáló civil szervezeti működés. A kistérség nyitott a közigazgatás modernizációs törekvéseinek irányába, képes adaptálni az új szervezeti megoldásokat és megfelelő válaszokat tud adni az integrációs kihívásokra. 15

19 6. Humán erőforrások A körzet lakossága komlói kistérség lakosságának 20 %-a. A térség tizenkettő települése közül hét 500 fő alatti, csak a központ szerepű Szászvár lakosságszáma haladja meg a kétezret. A települések közül Máza (5,1%), Egyházaskozár (4,9 %), Kárász ( 4,4%), és Vékény (2%) kivételével valamennyi településen népességfogyás figyelhető meg 1997-es adatokhoz viszonyítva. Legjelentősebb a csökkenés az amúgy is a legalacsonyabb népességszámmal jellemezhető Tófűn. 5. sz. ábra Népességváltozás 1997 és 2002 között (%) Alsómocsolád Egyházaskozár Kárász Magyaregregy Szalatnak Tófű Komlói kistérség Dél-Dunántúli régió A népességszám változási tendenciáit tekintve mind a dél dunántúli (1,6%), mind a baösszesített adatai alapján (1,1%) növekedés ranyai (1%), mind a komlói kistérségre (0,7%), jellemző fogyáshoz viszonyítva nem jelentős, de növekedés jellemző a térségre. A Keleti Mecsek kistérség településeinek figyelhető meg.

20 Az 1997-es természetes fogyás a térségben 6,4%, ami 2002-re sem változott sokat 6,5%, ami a lenti területi szintek átlagaihoz viszonyítva nem jelentős (Dél Dunántúl: 4,2%; Baranya: 4,2%; Komlói kistérség: 2,9%). A 1997-es adatok alapján a legnagyobb csökkenés 16,3% köblényben míg 2002-ben Szászváron figyelhető meg. A természetes szaporulat 1997-es adatok alapján tófűn 1%, 2002-ben Magyaregregyen 2%. 6. sz. ábra Természetes fogyás illetve szaporulat (ezrelék) Alsómocsolád Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Kárász Köblény Magyaregregy Máza Szalatnak Szászvár Tófû Vékény Komlói Baranya Dél-Dunántúli A vándorlási különbözet tekintetében megállapítható, hogy a jelentősebb 20 közeli elvándorlással 1997-ben Alsómocsoládon, Magyaregregyen és Szalatnakon, míg vándorlási nyereség Hegyhátmarócon, Egyházaskozáron, Kárászon, Köblényben, Mázán figyelhető meg ben Egyházaskozáron jelentős a vándorlási nyereség, Bikal és Máza továbbra is gyarapodással jellemezhető ám kisebb mértékben, míg Hegyhátmarócon, Kárászon, Köblényben, Magyaregregyen, Szalatnakon, Szászváron, Tófűn és Vékényben a statisztikai adatok szerint jelentős, növekvő elvándorlás figyelhető meg. 17

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Ssz. Nyertes pályázó neve, megnevezése Jogcím típusa Célterület megnevezése 1. Keleti-Mecsek Egyesület Közösségi célú fejlesztés A vidéki

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben