A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA 2004.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA 2004."

Átírás

1 A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJ- LESZTÉSI PROGRAMJA Keleti Mecsek Egyesület Szászvár

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...1 I. Helyzetelemzés 1. A körzet helye és szerepe a régióban Természeti adottságok Környezetgazdálkodás A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai Településszerkezet, közigazgatási rendszer Humán erőforrások Infrastruktúra Gazdasági fejlettség, szerkezet és szervezet Ipar Turizmus SWOT analízis...36 II. Stratégia 1. Alapkövetelmények, alapfeladatok, stratégiai célok Az Unió közötti programozási időszakra vonatkozó prioritásai A magyar területfejlesztés prioritásai...46 III. Operatív programok 1. Turizmus fejlesztés a Kelet-Mecsekben Az ökoturizmus feltételeinek fejlesztése Rekreációs létesítmények fejlesztése A Kelet-Mecseki nyár rendezvénysorozat stratégiai programjának megvalósítása A térség marketing és promóciós eszközeinek fejlesztése Az agrárium fejlesztése 2.1. Térségi állategészségügyi diagnosztikai centrum létrehozása Az állattenyésztés fejlesztési feltételeinek biztosítása Energiaültetvények (gyorsan növő akác, nyár, fűzfajok), energiafű termesztése Hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés Vizes élőhelyek halastavak megőrzése Ökológiai állattenyésztés és növénytermesztés Erdőtelepítés Falukép javítás, a települések egységes arculatának tovább fejlesztése A települések tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és azok megjelenítéshez szükséges feltételek biztosításának támogatása Népművészet, kézműipar fejlesztési program Hagyományörző csoportok és iskolai oktatás Műemlékek, helyi védettség alatt álló építmények megőrzése A két vár (szászvári vár, Máré vár) fejlesztésének támogatása Humánerőforrás fejlesztés Térségi át- és továbbképzési program Környzetvédelmi program A völgységi patak és a bányaterületek rehabilitációja Szelektív hulladékgyűjtési program...62

3 6.3. A jogi környezet (helyi szintű rendeletek) koordinációs programja Infrastruktúra fejlesztés Humán infrastruktúra 7.1. A szociális ellátórendszer személyi és tárgyi eleminek továbbfejlesztése A térségi szintű alapfokú egészségügyi ellátást biztosító feltételek fejlesztése Iskola modernizációs program...65 Vonalas (reál) infrasrtuktúra 7.4. Belterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Térségen belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése Csatornázási programok Szélessávú internet kialakításának térségi programja A térkapcsolatokat biztosító intézményrendszer fejlesztése A határon átnyúló együttműködés fejlesztésének programja Iparfejlesztés...69

4 Bevezetés A területfejlesztés új rendszere az önkormányzati igazgatás bevezetéséhez hasonló hatást eredményezhet a térségi fejlődésben: a döntések és a pénzforrások decentralizálása, az érdekeltekhez való közelebb kerülése jelentős kezdeményező energiákat szabadíthat fel, növelheti a lakóhelyhez, a térséghez való kötődést, elősegítheti a fejlődésben érdekeltek és érintettek egymásra találását, közös gondolkodását és cselekvését. A területi fejlődésnek, fejlesztésnek ez az új szelleme amelyet a kompromisszumok miatt egyelőre még vegyesen újnak tekinthetünk már a tervezésnél meg kell hogy jelenjen. Valódi partnerségben kell a célokat, programokat, forrásokat, sorrendet stb. megfogalmazni, egyeztetve a különböző érdekeltségű szereplők igényeit, törekvéseit. E kistérségi területfejlesztési programok tervezetének kidolgozása során a kutatócsoport is ezt az alulról építkező, és az együttműködés lehetséges szintjein egyeztető módszert választotta. A bevezető gondolatok között szükségesnek tűnik tisztázni, hogy a program készítői a kistérség fogalmán mit is értenek pontosan. Szóba került egyrészről a Komlói kistérség, amely a statisztikai kistérséget jelenti, emellett szintén kistérségként definiáltuk a Keleti-Mecsek Egyesület területét. Erre az alapot a Terülefejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. teremti meg, amely a kistérség fogalmát a következőképp határozza meg: kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A programtervezetben a kistérség szinonimájaként a körzet szó használatára is sor került. Értékeltük a térség egészét vagy egy részét érintő hatályos koncepciókat, terveket, fejlesztéseket, amelyeket az autonóm döntéshozás miatt tiszteletben kellett tartanunk és a térségi fejlesztési stratégiába ha annak céljaival nem ellentétes be kellett építenünk. Ilyen dokumentum volt az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Dél-dunántúli régió fejlesztési stratégiája és Baranya megye területfejlesztési koncepciója. A programépítés másik fontos mozzanata a települési önkormányzatok véleményének, igényeinek, törekvéseinek és hatályos cselekvési programjainak a megismerése és hasznosítása. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindazonáltal ügyeltünk a településfejlesztés és a kistérségi területfejlesztés hatókörének szétválasztására: a kistérségi programba csak a közvetlen térségi hatással is bíró elemeket építettük be. Az elhatárolás persze meglehetősen nehéz, hisz minden fejlesztés valamilyen településen történik, és minden településfejlődési aktus valamilyen módon hat a környezetére, ha másképp nem, hát oly módon, hogy magának az adott településnek a javát szolgálja. Ez a fejlesztési programtervezet szándékaink szerint a térség hosszabb távú fejlődése szempontjából meghatározónak tekinthető fejlesztési célokat, és az ezek megva- 1

5 lósítását szolgáló programok javaslatát foglalja magában. A hosszú táv hozzávetőlegesen hat-nyolc év. A hosszú távú fejlesztési folyamaton belül a rövid és középtáv adott prioritásait és megvalósítható programjait ennek alapján a lehetőségek, feltételek és a források tükrében kell meghatározni, megfelelő, és előre rögzített szelekciós kritériumok alapján. A fejlesztési célok (prioritások) és a programok különböző területi dimenziót képviselnek. Az országos (és egyben uniós), vagy regionális kontextusban értelmezhető programok nagyobb részben külső (központi vagy regionális) forrásokra támaszkodhatnak, a megyei vagy kistérségi érdekeltségűek fő támogatási forrása a megyei decentralizált alap lehet. Ez a súlyponti különbség ugyancsak szelekciós kritérium. A programtervezet tartalmát illetően két fejezetre tagolódik: a helyzetelemzésre és a fejlesztési koncepcióra. Mindkettő kidolgozásának a logikájában és formájában is az Európai Unió-beli programozási normákhoz és követelményekhez igazodtunk. A kistérségfejlesztés koncepcióját gazdaságfejlesztési orientációval próbáltuk megfogalmazni: mind a helyzetértékelésben, mind a fejlesztési koncepció javaslatnál csak azokkal az elemekkel foglalkoztunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a térség gazdasági alapjának hosszabb távú fejlődéséhez, és a körzet egészét vagy valamelyik részét több településre kiterjedően érintik. A program felülvizsgálata 2004-ben 1999-ben elkészült területfejlesztési program volt az a dokumentum, mely alapján a Keleti-Mecsek Egyesület sikeresen szerepelt a Phare 97 Dél-dunántúli regionális programján, ez az a dokumentum amely kijelöli a térség és az egyes települések gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztésének kereteit és azon belül azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén forrásokat kívánnak bevonni, beruházásokat, fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Az 1999-ben elfogadott területfejlesztési program egyik fontos sajátossága az, hogy alkalmas volt a környező további települések és egyéb civil szervezetek befogadására valamint más területfejlesztési társulásokkal történő együttműködés megvalósítására, a különböző programok integrálására. Az akkor kidolgozott program életszerűségét nem csupán több jelentős nyertes pályázat bizonyítja, hanem az is, hogy számos civil szervezet csatlakozott az egyesülethez, valamint csak ez évben további újabb önkormányzatok (Bikal, Egyházaskozár, Tófű, Hegyhátmaróc községek) váltak tagjává szervezetünknek. Az eltelt idő alatt nem csak a tagok száma és az egyesület területi egysége változott meg, hanem számos olyan tényező is, amelyek szükségessé, aktuálissá tették az 5 éve készített program felülvizsgálatát (például a gazdasági és társadalmi folyamatok változása a program elfogadásától eltelt időszakban, a központi tervezési és programozási folyamatok, az Európai Unió támogatáspolitikájának változása, stb.). A területfejlesztési 2

6 törvény módosítását követően, illetőleg a statisztikai kistérségek szerepének növekedése mellett sem csökkent az egyesület érségben betöltött szerepe. Az újabb jogszabályok a statisztikai kistérségek számára elsősorban a településüzemeltetési funkciók (régóta indokolt) térségi szintű ellátását kívánják elősegíteni, a területfejlesztési feladatok és lehetőségek viszont nem állnak az eddigi vonatkozó jogszabályok középpontjában. Az egyesület területe két statisztikai kistérség területét is érinti (4. sz. ábra), ami egyúttal elősegíti a kistérségek közötti kohézió erősödését. I. HELYZETELEMZÉS 1. A körzet helye és szerepe a régióban A nyolc településből (Alsómocsolád, Kárász, Köblény, Magyaregregy, Máza, Szalatnak, Szászvár, Vékény) álló, két statisztikai kistérség sásdi és komlói részterületeire kiterjedő körzet Baranya északkeleti csücskében, a Pécs Dombóvár Szekszárd városháromszög középpontjában fekszik, közvetlenül határos Tolna megyével, a bonyhádi kistérséggel (1. ábra). A Keleti-Mecseki Egyesület saját területének meghatározásához egy tájegység nevét hívta segítségül. Hasonlóképp kívánja jelezni különállását a szomszédos hegyháti térség, a Völgység vagy éppen a távolabb eső Zselic és Ormánság. Jelentős problémát jelent ugyanakkor az egyes földrajzi tájegységek konkrét határvonalainak megszabása. Ez alól kivételt jelent a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet, hiszen ebben az esetben szükségesnek tűnt, hogy egy igazgatási szerv pontosan megszabja azt a határt, ahonnét a természet értékeit fokozottabban szükséges óvni (2. ábra). Más tájegységek esetén viszont a térképek nem adnak útbaigazítást arra nézve, hogy az adott település például már a hegyháti térséghez vagy még a Völgységhez tartozik. Egyedül a Magyarország kistájainak katasztere c. könyv vállalkozott arra, hogy a földrajzi tájegységek lehatárolásával összegyűjtse és besorolja a tájegységhez tartozó településeket. Ez a besorolás szakmailag is vitatható földrajzi szempontok alapján történt. Így például Magyaregregy nem a völgység, hanem a hegyháti térség részét képezi (3. ábra). A fejlesztési program gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevétele alapján kívánja az egyes települések vagy térségek elkülönültségét vagy egyűvé tartozását meghatározni. Ilyen alapon viszont egyetlen egységet képez a Kelet-Mecsek, Völgység és a Hegyhát majdnem minden települése. Az egyes településekre jellemző infrastrukturális 3

7 helyzet, gazdasági szerkezet, a népesség életkora, szakképzettsége stb. között nem mutatható ki jelentős különbség. A körzet regionális jelentőségét a délen hozzá kapcsolódó a Duna Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Kelet Mecsek tájvédelmi körzet és az ebben rejlő, fejlesztést generáló turisztikai potenciál adja. 1. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a régión belül 4

8 2. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek területei 5

9 3. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek települései 6

10 4. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a statisztikai kistérségek rendszerében 7

11 A megyehatár menti fekvés felértékeli a körzetet regionális szempontból, a körzet térkapcsolatai, azok estleges élénkítése erősíthetik Tolna és Baranya, és ezen keresztül a régió kohézióját. A térség gazdasága magán hordozza a rurális körzeteket jellemző vonásokat. Ez főként azt jelenti, hogy a térségben jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, közepesen fejlettnek nevezhető a szolgáltató szektor, (mely főként a kereskedelmi egységeket boltok, vendéglátóhelyek foglalja magában) és gyengén fejlettnek tekinthető az ipar (amelyen főként a kisebb létszámú alkalmazottat és viszonylag kisebb nettó jövedelem termelő üzemek értendők.) Az egyes iparágak súlyát vagy éppen kevésbé fejlett jellegét meghatározta az, hogy a térségben az egyik legnagyobb ipari foglalkoztató a bánya volt. A bánya bezárását követően nem jelentek meg olyan vállalkozások, amelyek képesek lettek volna betölteni azt a szerepet, amelyet korábban (foglalkoztatási, termelési stb. szempontból) a bánya képviselt. A térség gazdasági szerkezete jelen pillanatban a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol egyetlen gazdasági ágazat jelentősége sem tekinthető meghatározónak, ugyanakkor különböző mértékben az összes fő gazdasági ágazat (ipari, mezőgazdasági, szolgáltató szektor) megtalálható a térségben. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. 2. Természeti adottságok A Keleti-Mecsek Egyesület nyolc települése a Kelet Mecsek és a Völgység területén helyezkedik el. A Kelet Mecsek egyetlen hatalmas szerkezeti forma: szinklinális (teknő), amely a földtani térképből szembeötlően kirajzolódik. Számos gyűrődéses és töréses tektonikus forma szabdalja át az összleteket. Szinte egyedülállóak azok a rátolódásos, pikkelyes szerkezeti formák, amelyeknek a Kelet Mecsek északi részén elsőrendű szerepük volt a kőszenes összletek jelenlegi helyzetének kialakulásában. A Völgység ezzel szemben a Mecsek-hegység északi előterében elterülő pannon alapkőzetű dombvidék a Dunántúli-dombság nagyszerkezeti egységének egy része és mint ilyen, domborzatilag sokkal kevésbé különül el szomszédaitól, mint a megye bármely 8

12 geomorfológiai körzete. A Völgység viszonylag egyszerű litológiája és kevésbé élénk domborzata az eltérő felszínfejlődési menetből vezethető le. Kelet és dél felé a terület határát és egyben kapcsolatát is a Mecsek hegység keleti részével a Völgység-patak jelzi, ahol a patak bal oldali területén medencetérség amelynek általános magassága méterben határozható meg, jobb oldali vízgyűjtőin pedig magasra kiemelt hegyek fekszenek. Ez a terület a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzete, ami Magyaregregytől Mázáig az egyesületben részt vevő öt település (Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza) közigazgatási területét is érinti. Ez a tájrész a Baranya megye közepén kiemelkedő Mecsek hegység domborzati és vízrajzi szempontból is jól elhatárolható egysége, amely jelentős természeti értékeket őriz. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, több ritka faj termő- illetve élőhelye. A terület a mecseki flóra-járáshoz (Sopianicum) tartozik. A táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit a szub-mediterrán flóraelemek (a ritka növények, természetes növénytársulások) valamint az állatfajok sokszínűsége jelenti. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is igen gazdag. Geológiai múltját tükröző domborzati viszonyai tájképi szépségeit, földtani sajátosságai hidrológiai és növénytani értékét emelik. Mindez kiválóan szolgálhatja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat. A Völgység szerkezeti, morfológiai alapon három mikroalkörzetre tagolódik. A legnagyobb területű ezek között az ún. Középső völgység, amely magában foglalja a már említett dél-keleti területet (Magyaregregytől Mázáig húzódó vonal mentén), de egyben nyugati és északi részek közé is ékelődik (Szalatnak Alsómocsolád irányába). A kistérséget északról a Hábi-patak határolja, ami a Baranya-csatorna tágabb térségében húzódó mélyszerkezeti árok keleti peremének vonalában fut. A Keleti-Mecsek Egyesület településeit átfogó térség éghajlata a mérsékelten nedves dombsági és hegyvidéki terület jellemzőivel írhatók le: az évi középhőmérséklet 9 10 C között van, mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A térség legjellemzőbb talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ami elsősorban löszön és középkötött vályogon alakult ki jellemzően a mérsékelten nedves lombhullató erdők alatt. Termékenységük nem mindenhol egyenlő, sokszor a gyengébb adottságú talajok közé kell sorolni a különböző részeket, amit a földek alacsony átlagos 9

13 aranykorona értéke is mutat. A Völgység területének dombsági viszonyai között azonban a mezőgazdálkodás feltételei a kevésbé jó, váltakozó minőségű talajok ellenére is kedvezőbbek, mint a Keleti-Mecsek északi lejtőin. Ez utóbbi terület ugyanakkor optimálisan erdő- és vadgazdasági célokra kiválóan hasznosítható. Mindemellett a Völgység-patak vízgyűjtőjéhez tartozó lejtők általában kelet nyugat irányú kitettségűek, ami többek között lehetőséget biztosít egy szűkebb skálájú mezőgazdasági tevékenységre is. A 20 25%-os meredekségű lejtőket legfőképpen rét és legelő gazdálkodással lehet hasznosítani. A Mecsek hegység északi részének és a hozzá kapcsolódó Völgység területének évi átlagos csapadékmennyisége mm között van. A hegység északi lejtőjének területe hűvösebb hegyvidéki terület, kevesebb napsugárzást is kap, ezt az erdők állománya is jól mutatja (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk). A völgyek a hideg északi szelekkel szemben nyitottak. A terület felszíni szennyeződésre kevésbé illetve nem érzékeny képződményekből áll, kivételt képez Kárász település környéke, amely a felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződményekből áll. A terület jelentős természeti erőforrása a vízkészlete amit a források nagy száma is mutat. A vízbázis újratermelődésében igen fontos szerepe van a zárt, nagy területű erdőségeknek, amelyek kiegyensúlyozottan hűvös és nedves helyi klímájában kiváló lehetőség van a talaj alatt amúgy is igen kis mélységben található karbonátos kőzetekbe történő szivárgásnak. A hidrogeológiai sajátosságok egyenletes vízszolgáltatást tesznek lehetővé. Kedvező víztározási lehetőségek kínálkoznak a Völgység-patak Szászvártól nyugatra levő szakaszán is. Az itt felfogott vízmennyiséget komplex hasznosításra lehet igénybe venni, amelynek keretében öntözéses gazdálkodásra, hal és víziszárnyas telepítésre és idegenforgalmi célokra egyaránt lehetőség nyílik. Korábban a komlói bányák víztározójaként használt, a Zobáki-völgyben elterülő 0,6 ha területű tó jelen pillanatban magántulajdonban áll és rekreációs célokat szolgál. A térségben intenzív tógazdálkodás, illetőleg haltenyésztés Szalatnak község közigazgatási területén folyik, ahol 15 ha területen egy magánjogi szervezet (Kft) működteti a vízi létesítményeket. Ugyanezen a településen korábban létezett egy sportcélokat szolgáló horgásztó, azonban azt vízjogi problémák miatt megszüntették. Mindemellett a tele- 10

14 pülés egyik fontos célkitűzése a horgásztó előírások szerinti helyreállítása és működtetése. Alapvetően sportcélokat szolgál a Szászvár és Tófű között elhelyezkedő horgásztó, mely egyesületi tulajdonban áll. Ez a tó 3 ha területen található. A vízgazdálkodás intézményrendszerét tekintve három fontos szereplő, illetve szereplői kör lát el a térségben jelentős feladatokat. Az egyik a Baranya-Csatorna Menti Vízitársulat, amely főként a Völgység-patakról és más természetes vízfolyásokról gondoskodik. A másik fontos szereplő a Komló-Víz Kft., mely a települések egészséges ivóvízellátásáért felelős. Végül meg kell említenünk az egyes önkormányzatokat, illetőleg azok társulásait melyek a belterületi csapadékvíz elvezetéséről gondoskodnak, illetőleg az ő összefogásukkal valósulhatott meg 5 település (Szalatnak, Köblény, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár) teljes szennyvízhálózatának kialakítása. Magyaregregy Szászvár tengely regionális jelentőségű az építőipari alapanyagok kitermelésében, riolittufa, dácittufa és elsősorban tégla, cserépanyag vonatkozásában. 3. Környezetgazdálkodás A térség környezeti állapota az országos helyzetképhez viszonyítva sok tekintetben kedvezően befolyásolhatja a turizmus- és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A levegő minősége az elmúlt három év mért adatai szerint kedvezőnek tekinthető. A terület levegőminőségi besorolása figyelembe véve az esetleges éves határérték túllépések arányát is mind a fűtési, mind a nem fűtési félévekben a mért levegőszennyező anyag tekintetében megfelelő levegőminőségű. Ez azt jelenti, hogy egyetlen légszennyező anyag esetén sem fordult elő határérték túllépés, a por esetében pedig a határérték túllépésének aránya 10% alatt maradt. A térségben a kén-dioxid, korom és szilárd légszennyező anyagok nagy része a lakossági tüzelésből ered. Ugyanakkor az utóbbi néhány évben a fűtési félévekben az átlagértékek csökkenő tendenciája figyelhető meg, ami a korszerű fűtési mód a gáz elterjedésének köszönhető. Ennek alkalmazásával lényegében megszűnik a diffúz jellegű kiporzás és a fűtési hulladék, valamint annak elhelyezési problémája is. A legkevésbé kedvező értékeket a légszennyezés tekintetében a települések közül Szászvár mutatja, amely a rendszeres mérési adatok értékeinek figyelembe vételével a mérsékelten szennyezett települések közé tartozik. Az elmúlt években a légszennyezésben egyre inkább meghatározóvá vált (a fűtés korszerűsödésével és a növekvő mo- 11

15 bilitással párhuzamosan) a közlekedés. Elsősorban a személygépkocsi forgalom nőtt, de problémát jelent a nehéz tehergépkocsik közlekedése is különösen a 6541-es számú úton a komlói kőbánya és Szászvár között, ami nem csak a levegő szennyezés tekintetében jelent problémát, hanem a nagy súly miatt az út szerkezetének állapotában is kár keletkezik. Ezzel összefüggésben van a teherautók okozta zaj és rezgés terhelés is, ami elsősorban a településeken belüli utak mentén okoz problémát. A mezőgazdasági üzemek emissziója nem jelentős, míg az ipari telepek körzetén belül a lokális szennyezés valamivel nagyobb mértékben áll fenn. A területen jelentősebb vízszennyező forrás nincsen, ennek is köszönhetően az elmúlt hat év adatai szerint a Hábi-csatorna és a Völgység-patak vízminőségén kisebb javulás figyelhető meg bizonyos komponensek esetében. A változások ellenére a különféle vízminőségi jellemzők szerint a térség vízfolyásai lényegében a szennyezett kategóriába sorolhatók. A 12 település mindegyikében megoldott a települési szilárd hulladék gyűjtése, amelyet az engedélyezett lerakóhelyeken (Kárász) helyeznek el. Veszélyes hulladék (II. osztályú) a térség települései közül egyedül Alsómocsoládon keletkezik évi tonna mennyiségben. Sérülékeny, fokozottan érzékeny vízbázisok területén két település van: Magyaregregy és Szászvár, az utóbbiak esetében a csatornázottság már megoldott. Az előbbi község esetén külön problémát jelent a domborzati viszonyokból adódó csapadék víz elvezetése, amely jelentősen veszélyezteti községet egészséges ivóvízzel ellátó kutak tisztaságát. Ezért indokolt a község külterületén a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A sérülékeny környezetű vízbázisok területe azért érdemel figyelmet, mert a környezetvédelmi célú fejlesztésekhez a Központi Környezetvédelmi Alapból pályázható támogatást ezeknek a kritériumoknak a szem előtt tartásával rangsorolják. Az önkormányzatiság erősödésével a kiemelt programok és céltámogatások pályázati rendszere a jövőben fokozott szerepet kap a térség- és környezetfejlesztési célok megvalósításában. A környezet tényleges, vagy potenciális veszélyeztetettsége (pl. védendő vízbázisok területén fekvő települések) előnyt jelenthet a különböző támogatási források megszerzésénél. A megyei és regionális programokhoz való sikeres kapcsolódás esetén ez a térség esélyeit nagymértékben növelheti. 12

16 Mindezek mellett a Duna Dráva Nemzeti Park az elkövetkezendő évben kezelési tervet kíván készíteni a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetre, amely iránymutatásként fog szolgálni minden, a tájvédelmi körzetet érintő tevékenység számára. 4. A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai Az egyesület két statisztikai kistérség részterületeire terjed ki. A nagyobbik rész a komlói kistérség mintegy harmadát fedi le. Alsómocsolád és Bikal a sásdi statisztikai kistérséghez tartozik. A 12 település által alkotott térségi szerveződés központi települése Szászvár. A nagyközség nagyjából a Szekszárd Pécs Dombóvár városháromszög közepén helyezkedik el. A közelebbi városok közül Bonyhád és Komló szerepe jelentős. Az egyesület települései Baranya megye észak keleti határánál fekszenek felértékelve ezzel a megyehatárokon átnyúló együttműködések jelentőségét. Erre a földrajzi adottságok, ha korlátozott mértékben is, de lehetőséget adnak, sőt a Mecsek hegyvonulatai miatt az egyesület tulajdonképpen kedvezőbb helyzetű a tolnai kapcsolatait tekintve, mint a Baranya délebbre és nyugatabbra fekvő területei tekintetében. A két középváros Bonyhád és Komló hipotetikus vonzáskörzete épp a térség területén Szászvárnál találkozik. Sásd és a Tolna megyei Dombóvár vonzáskörzetének találkozásánál fekszik ugyanakkor Alsómocsolád és bizonyos tekintetben Bikal is.. A Köblény, Alsómocsolád és Hegyhátmaróc közötti hiányzó közúti kapcsolat megteremtése oldaná a zsáktelepülés jelleggel kapcsolatos hátrányokat, megszüntetve Alsómocsolád térségtől való elszigeteltségét, mindenképpen növelné a település-együttes kohézióját, lehetővé tenné, hogy a három középváros vonzáskörzete a Keleti-Mecsek Egyesület területén találkozzon új vagy az eddiginél intenzívebb települési kapcsolatok kialakulását téve ezáltal lehetővé. Ugyanakkor a három középváros mellett az említett Szekszárd Pécs Dombóvár városháromszög városaival való kapcsolatok kiegyensúlyozott élénkítése fontos prioritás. A relatíve kedvező elhelyezkedés lehetséges előnyeinek kihasználására csak így nyílhat mód, míg az egyoldalú kapcsolatrendszerek labilissá tehetik a térség fejlődési pályáját. Ebből a szempontból a jövőben kulcsfontosságú lesz a térség településeinek, de legfőképpen Szászvár térkapcsolat szervező, ösztönző tevékenysége. 13

17 5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településszerkezete nem tér el Baranya megye településszerkezetének fő jellemzőitől a tekintetben, hogy hasonlóképp jellemző az aprófalvak dominanciája. Az elaprózódottságból eredő hátrányok csökkentésére némi megoldást nyújtanak egyes jogi eszközök, mint például az önkormányzati törvény különböző társulásokra vonatkozó rendelkezései, a társulási törvény, továbbá a területfejlesztési törvény területfejlesztési társulásokról szóló szabályai. Kérdés, hogy e jogszabályok milyen mértékben, milyen módon érvényesülnek a kistérségben. Amennyiben az önkormányzatok hajlandóságot mutatnak a társulások létrehozásának irányába, akkor a kistérség előtt szélesebb perspektíva nyílhat meg a közigazgatás, illetőleg a területfejlesztés modernizációs kihívásaival kapcsolatosan. Ha az együttműködési hajlandóság csekély, akkor a kistérség fejlődési lehetőségei e szempontból behatároltak. A kistérségben 2 körjegyzőség működik, mely 6 települést fog át. Egy, a kistérségben lévő település (Köblény) szintén körjegyzőség tagja, azonban a körjegyzőség székhelye (Bikal) kívül esik a kistérség statisztikai határán. Önálló jegyzőséggel csupán 2 település (Máza és Magyaregregy) rendelkezik. Hasonlóan kedvező a helyzet az intézményi társulások vonatkozásában is. A körjegyzőségben lévő települések mindegyike intézményfenntartó társulás tagja, mely hozzájárul az intézmények gazdaságos és megfelelő színvonalú üzemeltetésének biztosításához. A társulások tagjainak száma a jövőben várhatóan bővül, ugyanis a korábbi önálló intézményfenntartó önkormányzatok (pl.: Magyaregregy) csatlakoznak a Szászvár központú intézményi társuláshoz. A kistérségben a területfejlesztési törvény alapján 1 önkormányzati területfejlesztési társulás működik Komló központtal, mely a statisztikai kistérség összes települést magában foglalja. A modern közigazgatás és közigazgatás szervezés ma már elképzelhetetlen az NGO-k, vagyis a nem kormányzati, különböző civil szervezetek bevonása és hathatós közreműködése nélkül. Ezentúl a civilszervezetek léte és tényleges tevékenysége komoly fokmérője a kistérség demokráciájának, demokratikus működésének, a kohézió erősítésének. 14

18 Az egyes településeken számos civilszervezet működik, térségi szervező erőként ezideig viszont csak egyetlen szervezet jelentkezett, a Keleti Mecsek Egyesület. Ez a civil szervezet 11 tag önkormányzatot számlál (ebből egy település Bikal kívül esik a statisztikai kistérség határán), ami azt jelenti, hogy a statisztikai kistérség településeinek többsége tagja ezen civil szervezetnek. Az Egyesületben helyet kapnak további civil szerveződések (faluszépítő egyesületek, várbaráti, borbaráti körök, stb.) ami egyúttal jelzi, hogy a szervezet képes számos lakossági érdek és cél megjelenítésére. Az önkormányzatok és egyéb civil szervezetek, valamint a lakosság érdekeinek, véleményeinek egy szervezeten belüli ütköztetése és összehangolása önmagában pozitívum, melyet a ténylegesen elért eredmények (pl.: Phare program) tovább erősítenek. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kistérségben magas fokú a közigazgatás integrációja és megfelelőnek minősíthető a belső kohézió erősítését szolgáló civil szervezeti működés. A kistérség nyitott a közigazgatás modernizációs törekvéseinek irányába, képes adaptálni az új szervezeti megoldásokat és megfelelő válaszokat tud adni az integrációs kihívásokra. 15

19 6. Humán erőforrások A körzet lakossága komlói kistérség lakosságának 20 %-a. A térség tizenkettő települése közül hét 500 fő alatti, csak a központ szerepű Szászvár lakosságszáma haladja meg a kétezret. A települések közül Máza (5,1%), Egyházaskozár (4,9 %), Kárász ( 4,4%), és Vékény (2%) kivételével valamennyi településen népességfogyás figyelhető meg 1997-es adatokhoz viszonyítva. Legjelentősebb a csökkenés az amúgy is a legalacsonyabb népességszámmal jellemezhető Tófűn. 5. sz. ábra Népességváltozás 1997 és 2002 között (%) Alsómocsolád Egyházaskozár Kárász Magyaregregy Szalatnak Tófű Komlói kistérség Dél-Dunántúli régió A népességszám változási tendenciáit tekintve mind a dél dunántúli (1,6%), mind a baösszesített adatai alapján (1,1%) növekedés ranyai (1%), mind a komlói kistérségre (0,7%), jellemző fogyáshoz viszonyítva nem jelentős, de növekedés jellemző a térségre. A Keleti Mecsek kistérség településeinek figyelhető meg.

20 Az 1997-es természetes fogyás a térségben 6,4%, ami 2002-re sem változott sokat 6,5%, ami a lenti területi szintek átlagaihoz viszonyítva nem jelentős (Dél Dunántúl: 4,2%; Baranya: 4,2%; Komlói kistérség: 2,9%). A 1997-es adatok alapján a legnagyobb csökkenés 16,3% köblényben míg 2002-ben Szászváron figyelhető meg. A természetes szaporulat 1997-es adatok alapján tófűn 1%, 2002-ben Magyaregregyen 2%. 6. sz. ábra Természetes fogyás illetve szaporulat (ezrelék) Alsómocsolád Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Kárász Köblény Magyaregregy Máza Szalatnak Szászvár Tófû Vékény Komlói Baranya Dél-Dunántúli A vándorlási különbözet tekintetében megállapítható, hogy a jelentősebb 20 közeli elvándorlással 1997-ben Alsómocsoládon, Magyaregregyen és Szalatnakon, míg vándorlási nyereség Hegyhátmarócon, Egyházaskozáron, Kárászon, Köblényben, Mázán figyelhető meg ben Egyházaskozáron jelentős a vándorlási nyereség, Bikal és Máza továbbra is gyarapodással jellemezhető ám kisebb mértékben, míg Hegyhátmarócon, Kárászon, Köblényben, Magyaregregyen, Szalatnakon, Szászváron, Tófűn és Vékényben a statisztikai adatok szerint jelentős, növekvő elvándorlás figyelhető meg. 17

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Ssz. Nyertes pályázó neve, megnevezése Jogcím típusa Célterület megnevezése 1. Keleti-Mecsek Egyesület Közösségi célú fejlesztés A vidéki

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A falusi és a tanyasi turizmus

A falusi és a tanyasi turizmus A falusi és a tanyasi turizmus 2019. 05. 06. A falusi turizmus fogalmi rendszere https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78187/de_85.pdf Bevezetés Falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Régiók helyzete A régiók helyzetének bemutatásához általános fejlettség különböző mutatói mellett a területfejlesztési támogatások nagysága és aránya is fontos információt nyújt. Az adatokat kiegészítve

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben