Üdvözöljük a Felsı-Tisza Völgye akciócsoport tagjait!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Üdvözöljük a Felsı-Tisza Völgye akciócsoport tagjait!"

Átírás

1 Üdvözöljük a Felsı-Tisza Völgye akciócsoport tagjait! Tervezést Koordináló Csoport (TKCS) Vásárosnamény

2 MAI TALÁLKOZÓNK CÉLJA: Az akciócsoport helyi vidékfejlesztési stratégiája (HVS) elsı mérföldkövének egyeztetése és elfogadása

3 Egyeztetés napirendi pontjai: Elızmények összefoglalása: -stratégiai vázlatunk FVM rendelet -elnyerhetı LEADER FORRÁS LEADER alapismérvek Mérföldkövek Akciócsoport és a tervezést koordináló csoport tevékenysége a tervezıi idıszak elsı öt hetében Akciócsoport tagjainak lehetıségei és felelıssége a tervezésben Helyzetelemzés, szabadszöveges elemek Horizontális elvek érvényesülése Teendık a következı mérföldkıig (tervezıi munkacsoportok) Egyesületi formává alakulás menete

4 Stratégiai vázlatunk Általános célok és jövıkép: mit kívánnak elérni a térség fejlesztésével? Milyen eredményeket várnak 2013-ra? (Jövıkép 1 mondatban és 6 általános cél) Jövıkép: A hagyományokra, fenntarthatóságra épített vidékgazdálkodás, mint hungarikum, környezettudatos tájhasználattal és magas hozzáadott értékő, minıségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termékfejlesztéssel Általános célok

5 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elızetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrıl A mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló évi XVII. törvény 81. -a (3) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következıket rendelem el: A rendelet célja 1. A rendelet célja az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok által készítendı helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének, valamint a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok kiválasztásának szabályozása. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a)leader helyi akciócsoport: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok közül az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1698/2005/EK rendelet) 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 93/2007. (VIII.)...

6 A tervezést koordináló csoport 5. (1) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselıje köteles az IH által megküldött elismerı határozat kézhezvételétıl számított 10 munkanapon belül az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjainak győlését összehívni, melyen az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a tagjai több mint felének... (6) A tervezést koordináló csoport vezetıje köteles a HVS aktuális állapotáról a tervezést koordináló csoport megalakulásától számítva havonta egy alkalommal az elızetesen elismert akciócsoportot, valamint az FVM VKSZI regionális koordinátorát írásban tájékoztatni, a fıbb tervezési döntési pontokat tartalmazó tervezési beszámolót elkészíteni, valamint az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport elé terjeszteni és szavazásra bocsátani, majd a jóváhagyott beszámolót a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) illetékes regionális kirendeltségének megküldeni. (7) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a (6) bekezdésben meghatározott beszámolóról a tagok több mint felének egybehangzó szavazatával dönt. A szavazás során a tagok azonos szavazati joggal rendelkeznek. (8) A (7) bekezdésben meghatározott szavazásra a tervezést koordináló csoport vezetıje köteles megfigyelıként meghívni az MVH illetékes kirendeltségének egy szakmai munkatársát. Amennyiben az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport egynél több régiót fed le, a területileg illetékes HVI székhelye szerinti regionális illetékességő kirendeltség képviselıjét kell meghívni. (9) A tervezést koordináló csoport valamely nem HVI tagja, valamint a területileg illetékes HVI heti rendszerességgel köteles az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjai számára a területileg illetékes HVI székhelyén fogadónapot tartani. (10) Az IH, valamint az IH jóváhagyása után az FVM VKSZI az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselıjének tájékoztatása mellett közvetlen kommunikációra jogosultak a tervezést koordináló csoport vezetıjével. A kommunikáció során csak az IH, illetve az FVM VKSZI által írásban adott tájékoztatás tekinthetı hivatalosnak. Az IH és az FVM VKSZI megbízott szakértıi jogosultak a tervezıi munkacsoport ülésein részt venni.

7 .. Forrásmegosztás 8. (1) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport rendelkezésére álló forrása e rendelet 1. számú melléklete szerinti forrásokból áll. (2) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a rendelkezésére álló forrás legfeljebb 20%-át a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 11. -a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti forma mőködési költségeire fordíthatja, a fennmaradó összeg legalább 45%-át a helyi vidékfejlesztési tervben mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADER-tervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. (3) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a (2) bekezdés szerinti, a jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti forma mőködési költségeire fordítható forrásnak 2008-ban legfeljebb 30%-át, 2009-ben legfeljebb 30%-át, 2010-ben legfeljebb 20%-át, 2011-ben legfeljebb 20%-át, 2012-ben legfeljebb 20%-át, 2013-ban legfeljebb 20%-át használhatja fel. (4) Az e rendelet 1. számú mellékletének leghátrányosabb helyzető településeken felhasználható források megnevezéső oszlopaiban szereplı forrásokat az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport kizárólag az általa lefedett területen található leghátrányosabb helyzető kistérségekhez tartozó településekre fordíthatja. (5) Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport rendelkezésére álló forrásból a gépkocsi, illetve ingatlan vásárlására fordított összeg el nem számolható költségnek minısül. (6) A LEADER-terv keretein belül megvalósítandó fejlesztések támogatási intenzitásának maximuma: a) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott üzleti szféra tagjának beruházás jellegő fejlesztése esetén 40%, bármely egyéb jellegő fejlesztése esetén 75%; b) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott köz- és civil szféra tagjának bármely típusú fejlesztése esetén 75%; c) LEADER területközi együttmőködés esetén 90%....

8 1. számú melléklet a 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez Elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok, melyekrıl az Irányító Hatóság a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. (2) bekezdése alapján jelen rendelet hatálybalépéséig határozott Helyi közössé g elnevez ése Helyi Vidékfejleszt ési Közösség számára rendelkezésr e álló összeg leader kiegészítı források Összes forrás Leghátrányo sabb helyzető településeke n felhasználan dó források HVK esetén Leghátrányosa bb helyzető településeken felhasználandó források LEADER csoport esetén Felsı- Tisza Völgye , , ,5

9 LEADER - ALAPISMÉRVEK (Megkülönböztethetı elınyök és sajátosságok) - Építészeti, gazdálkodási sajátosságok - Megırzött természeti és néprajzi értékek LEADER ÁLTALÁNOS FELADATA: Elismerje, újból felismertesse a 1.) Vidéki területek sokféleségét, 2.) Egyediségének elınyeit, 3.) Térség sajátos jellemzıit.

10 SZOLGÁLTATÓ VIDÉK ÉS ENNEK GAZDÁLKODÁSA Alapelvek: 1.) Terület-alapú megközelítés 2.) Alulról építkezés ( Helyi szereplık bekapcsolódnak a területüket érintı fejlesztésekbe, sıt meghatározzák azokat ) 3.) Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, helyi bankok bevonása 4.) Partnerség elve: civil, közszféra, vállalkozó - másképp lát, de gondolataikat egyesítik a tervben 5.) Innováció: a vidéki goodwill-t és felelısséget kialakítani, erısíteni. 6.) Integrált megközelítés - nem csak egy ágazatot hozunk helyzetbe! 7.) Hálózatépítés elve: A LEADER - közösségek hálózatba szervezıdnek pld. ugyanazon gazdasági szektor szereplıi között vagy hasonló adottságú és lehetıségekkel rendelkezı szereplık között. Egyesületi forma - Jól szervezett struktúra kialakítása Plusz más pályázatban is részt vehet! Formai metodika: FVM. Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete dolgozza ki.

11 Stratégia szerkezete: 1.) Lefedett területre vonatkozó fejlesztési stratégia ( de más programok által is támogatható, pld. TÁMOP - HACS - on kívülre esik - kisebb - nagyobb vidékfejlesztési projekt erre felfőzhetı. 2.) UMVP. III. tengely minél hatékonyabb kihasználása a LEADER - térségben! EMVA (Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap - 5 milliárd euró 2013-ig. EMVA - ból - Új M. Vidékfejlesztési Program I-IV. Intézkedési tengely Mi a III-ra és a IV-re koncentrálunk! Általános vidék-infrastruktúra fejlesztés: - jövedelmi helyzet javítása - elvándorlás csökkentése - életkörülmények ( élettér) javítása - munkahely teremtés -települési arculat megújítása, A forráselosztás elıfeltétele: - térségi gazdaságfejlesztési irányok összehangolása - fenntartható projektek kialakítása - tájékoztatás, ösztönzés ( civil, gazdálkodó )

12 III. tengely pillérei : - mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése - vidéki turisztikai szolgáltatások fejlesztése, tevékenységek ösztönzése, - falumegújítás, - fejlesztés, vidéki örökség megırzése -vidék fenntarthatósága Alapszolgáltatásokat javítani kell a LEADER segítségével! - T E R E K kialakítása, helyi identitás erısítése - Helyi piacok - helyi fogyasztás -Legalább helyi védettséget élvezı épületek, településrészek felújítása, -Lehetıség szerint szolgáltatási tevékenységgel ellátva! -Természeti, történelmi, kultúrtáji elemek megóvása, fejlesztése. Azok a Leader-akciócsoportok fognak során elıre lépni, akik helyesen mérik fel adottságaikat és lehetıségeiket, képesek jól meghatározni a kitörési irányokat és átültetni a gazdálkodói szemléletet a helyi tervek és stratégiák kialakításában! IV. Tengely: LEADER 3.) LEADER erıforrások hatékonyabb felhasználásának bemutatása, -Jövımőhelyek -, falumőhelyek - Kommunikációs platformok - belsı kommunikáció Külsı kommunikáció - Tudásmegszerzés!

13

14 Az Akciócsoport és a tervezést koordináló csoport tevékenysége a tervezıi idıszak elsı öt hetében: Fogadónapok Adatbegyőjtés segítése, értékelések Mérföldkıre való elıkészület Tervezıi napok, egyeztetések, helyzetelemzés Tervezıi ötletek, ezek megvitatása az adatok ismeretében Régiós egyeztetésen való részvétel Horizontális elvek (fenntarthatóság, esélyegyenlıség) HVS-ben való figyelembevételének elıkészítése (új tervezıi csoport létrehozása)

15

16 Helyzetelemzés, szabadszöveges elemek Tervezıi felület bemutatása Eleve kb. 60 % elıre adott volt

17 4.2.2 Legfontosabb probléma és lehetıség a településen Erre az elemre is azért térünk ki külön, mert bár része a település szintő adatfelvitelnek, jellegét tekintve szabadszöveges elem, ezért külön magyarázatra szorul. Itt a tervezıi csoportoknak a térség minden településére vonatkozólag meg kell fogalmazni az adott település legfontosabb problémáját és a legfontosabb lehetıségét. Ennek célja a prioriálás problémák és lehetıségek között. (véglegesítés a 9. héten)

18 Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Barabás munkanélküliség, a település kiöregedése, a lakosság elszegényedése Ukrán határ közelsége, M3-as autópálya országhatár csatlakozási pontja, termálvíz/gyógyvíz/, szép természeti környezet Beregdaróc munkanélküliség autópályához kapcsolódó fejlesztések lehetısége ( határátlépı, ipar, ipari park, vámszabad övezet, szolgáltatások) Beregsurány Szennyvíz Határmenti közelségébıl adódó lehetıségek Csaroda Munkanélküliség, elöregedés. Falusi túrizmus, környezettudatos, értékırzı gazdálkodás Gelénes jelentıs mértékő munkanélküliségi ráta. természeti értékek kihasználása Gemzse munkanélküliség termálkút kihasználatlansága

19 Gyüre Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) munkanélküliség Munkahely teremtés Hetefejércse Ilk Belterületi vízrendezés befejezése; Orvosi rendelı kialakítása; Védınıi rendelı kialakítása. A fenti problémák megszüntetése érdekében pályázat benyújtására van lehetıség. Jánd Munkahelyteremtı beruházások, és munkahelyek hiánya, önkormányzati intézmények felújításának hiánya, közösségi ház, illetve teleház hiánya, közösségi terek, játszóterek hiánya, idısekotthonának hiánya stb. Munkahelyteremtı beruházásokhoz közmővesített területek biztosítása. Munkanélküliség. Szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása. Lakosság számának rohamos csökkenése. A település turisztikai adottságai kiválóak,ezért a fejlesztéseknek ebbe az irányba kell megtörténnie. Kisvarsány A településre kiterjedı belterületi vízrendezés. Ófalú árvízvédelmi bevédése (Rákóczi u.), Közösségi ház, kábeltévé Árvízvédelmi gát megépítése, belvízrendezés

20 Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Lónya Munkanélküliség Turisztika, gasztronómia, vadászat Lövıpetri a település elöregedik, magas a munkanélküliek aránya, nencs helyben munkahely közbiztonság, társadalmi összefogás Márokpapi elöregedés turisztika Mátyus A településen munkalehetıség nincs. Sok az idıskorú magára maradt ember akik önmaguk ellátására nem képesek ezért van szükség a településen Idısek Gondozóháza építésére valamint a falugondnoki kisbusz cseréjére. A község természeti adottságát kihasználva a turisztika fejlesztésére különös tekintettel a rózsás holtág kialakítása ahol horgászati lehetıség van. Nyírlövı munkanélküliség aránya, utak portalanítása, oktatás helyzete oktatás fejlesztése, társadalmi aktivitás

21 Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Pap Pap községben a legfontosabb probléma a helyi foglalkoztatás hiánya, mivel az önkormányzati foglalkoztatáson kívül a magánszférában minimális lehetıség van a helyben való munkavégzésre. A meglévı közösségi élet esetében problémát jelent a szabadban megrendezendı programokhoz szükséges tér hiánya. Pap községben a legfontosabb lehetıség a civil szervezetek megléte, a településért tenni akarók közössége valamint az önkormányzati tulajdonban lévı épületek és közterületek megléte. Tákos Vállalkozások támogatása a helyi lehetıségek figyelme vételével ; A 3:1-ben lakosság fogyás csökkentése, megállítása; A nagyszámú turista forgalomnak megfelelı fogadó készség javítása; Multifunkcionális kulturális tér kialakítása ; Szilvaút helyi tartalommal való megtöltése Meglévı ingatlanok fenti célú felhasználására. Munkahelyteremtés fiatalok számára; Turisták részére pihenıpark, padok, kerékpártároló, csoportos szálláshely, mosdó, WC kialakítása az elhagyott iskola épület és környezete átalakításával; sportpálya építés, kiszolgáló helyiségek, fedett szabadtéri színpad; a Szilva-út keretében helyi áruk értékesítése, kézmőipari eszközök bemutatása, helytörténeti kiállítás. Tarpa Településünk gazdasági-kulturális-természeti értékei folyamatosan erodálódnak, pusztulnak. A lakosság nem érzi értékei megmentésének szükségességét, nem látja az ebbıl fakadó piaci lehetıséget. Gyenge a lakosság tıkeereje. A pályázatok önerejét nem tudják biztosítani, bizonytalanok a gazdasági fejlıdést illetıen. Gyenge a motiválásra is alkalmas tanácsadási rendszer. A helyi elıállítást és fogyasztást egyre inkább felvátlja az alacsony minıségő multinacionális termék. Minıségi élelmiszertermelésnek a természeti adottságai megvannak, ismeretekkel a lakosság jelentıs része rendelkezik. Családi gazdálkodások száma, a helyben elıállított minıségi termékek élımunka tartalma jelentıs. Lehetıség van egyes termékek elıállítására, bemutatására (organikus gabonatermelés, helyi ırlés, házikenyérsütés,gyümölcstermesztés, aszalás, lekvár fızés pálinkafızés, hordós érlelés, palackozás,csomagolás, szövés-hímzés,fafaragás, fafeldolgozás,kosárfonás).

22 Szabadszöveges települési elemek bemutatása (véglegesítés a 9. héten) Tiszaadony FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELY HIÁNYA Tiszakerecseny Munkanélküliség elöregedés Szabad munkaerı, falusi turizmus Tiszaszalka munkahely hiánya, foglalkoztatási gondok közmővesített és közúton elérhetı ipari park. Munkahely teremtésre alkalmas épületek. A csaronda és Tisza part természeti szépsége. Tivadar 1 munkanélküliség 2 szennyvízhálózat és tisztítómő hiánya turisztika, falusi vendéglátás Vámosatya jelentıs mértékő munkanélküliségi ráta. természeti értékek kihasználása Vásárosnamény A település munkanélkülségi problémáinak megoldása. Városrehabilitáció megvalósítása. Iparterület értékesítése és mőködtetése. Autópálya vásárosnaményi szakaszának megépítése. A város iparterületeit megközelítı út létesítése. Az autópálya Vásárosnamény-Nyíregyháza közötti szakaszának megépülése. Ennek megvalósulása kihatással lenne az iparterület benépesítésére, mely munkahelyteremtı hatást váltana ki a településen. A városrehebilitációs pályázat elnyerése nagy kihatással lenne a város fejlıdésére.

23 4.2.3 A térség általános jellemzıi, a hely szelleme A térség általános jellemzıi között fontos kitérni az elızetesen elismert helyi közösség területén tapasztalható fejlettségbeli különbségekre, a térségen belüli területi egyenlıtlenségekre, és azok jellemzı okaira. A helyi közösség területén vagy terület egységein (közös jellemzıkkel bíró települések csoportja) a fejlesztéseket megalapozó közös adottságok ismertetésére is itt kerülhet sor. Amennyiben a térség rendelkezik specifikus adottságokkal, amelyekre megoldási javaslatok épülnek, azok a hely szelleme" leírása részeként fejthetık ki (pl.: fesztiválok, szokások, jellegzetes, nagy múltú természeti vagy kulturális örökség). (véglegesítés a 9. héten)

24 4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása A helyzetelemzésben külön fejezetben kell foglalkozni a térség környezeti állapotával. Ebben ki kell térni a következı elemekre: Biodiverzitás (védett területek, Natura 2000 területek, védett állat- és növényfajok, erdık, gyepek és vizes élıhelyek állapota, Vízminıség és mennyiség (a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés (Víz Keretirányelv) szerint): szennyezı források (diffúz és pontszerı) és a vízfelhasználás Klímaváltozás (megújuló erıforrások, CO2 kibocsátás) Tájkép, tájszerkezet, tájhasználat, tájkarakter, egyedi táji elemek, értékek Talaj (szennyezés, erózió, fedettség) Hulladékkezelés, -hasznosítás, -megelızés Levegı (tisztaság, zaj, csend) Mely fıbb gazdasági ágazatok, szereplık használják a természeti erıforrásokat Melyek a legjellemzıbb földhasználati módok (véglegesítés a 9. héten)

25 leghátrányosabb helyzetı kistérség közé tartozó települések bemutatása Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program (ismertebb nevén Nem mondunk le senkirıl" Zászlóshajó Program elsıdleges célterülete az ország 33 kistérségét fedi le, másodlagos célterülete a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007 (XI.17.) Korm. Rendelet 2. mellékletében meghatározott további 14 hátrányos helyzetı kistérség. Az itt található települések problémáit, helyi jellegzetességeibıl fakadó kitörési lehetıségeit kell összefoglaló jelleggel ismertetni ebben a szakaszban, illetve a forrásallokáció folyamán érvényesíteni kell a 33 kistérség esetében a 147/2007 (XII. 4.) FVM rendelet erre vonatkozó szakaszát. Mivel két szomszédos helyi közösség határait LHH települések is képezhetik, érdemes ezt figyelembe venni az LHH településekre vonatkozó HPM-ek megfogalmazásakor. Célszerı ilyen esetekben a szomszédos helyi közösség tervezést koordináló csoportjával is egyeztetni. (véglegesítés a 9. héten)

26 4.2.6 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása A tervezıknek meg kell adnia a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának nevét, mıködésének helyét a térségben, székhelyét (ami lehet a térségen kívül is), fıtevékenységét, foglalkoztatottak számát. Az árbevétel és az exportárbevétel is megadható, de nem kötelezı. A vállalatok mıködési hely alapján sorolhatók be a térség vállalatai közé A térség helyzete a vállalkozások szempontjából Itt adhatóak meg azok a térséget illetı vállalati jellemzık, amelyekrıl úgy gondoljuk, hogy a megoldási javasatok szempontjából külön említést érdemelnek. Vagy azért, mert nem derülnek ki a helyzetelemzésbıl, vagy mert némiképp ellentmondanak annak. Ilyenek lehetnek például olyan, a térség területén kívül található vállalatok, amelyek jelentıs mennyiségı munkaerıt alkalmaznak a térség területén élı lakosok közül. (véglegesítés a 9. héten)

27 4.2.8 A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése A tervezık itt kapnak lehetıséget arra, hogy bemutassák azokat a non-profit szervezeteket, amelyeknek a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentıssége van. Kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıség és környezeti fenntarthatóság szempontjából releváns civil szervezeteknek A térség foglalkoztatottsági helyzete Ha a megoldási javaslatok szempontjából szükséges, a térség foglalkoztatottsági helyzetére itt térhetnek ki a tervezık. Amennyiben felmerül, ügyeljünk a referenciaadatokkal való esetleges ellentmondások külön magyarázatára A térség demográfiai helyzete Ezen a felületen egészíthetjük ki a helyzetelemzést a térség demográfiájával kapcsolatban. Fordítsunk különös figyelmet a társadalmi csoportok között megfigyelhetı jelentısebb eltérések bemutatására (pl. nemek, lakóhely, származás, elvándorlás stb. szerint) A térség infrastrukturális helyzete Amennyiben szükségesnek érezzük a megoldási javaslatok szempontjából, itt fejthetık ki részletesebben a térség infrastrukturális adottságai Legfontosabb probléma és legfontosabb lehetıség a térségben A tervezıi csoportoknak a teljes térségre vonatkozólag is meg kell fogalmazni a legfontosabb problémát és a legfontosabb lehetıséget. (véglegesítés a 9. héten)

28 4.2.3 A térség általános jellemzıi, a hely szelleme A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemzı, ami azért jelent problémát, mert ezeknek a településeknek az öneltartó képessége rendkívül alacsony. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetıvé a városi funkciók szóródását, emiatt a kialakult alacsonyszintő vidéki intézményhálózat, saját lakosságukhoz mérten igen nagyarányú vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központok kialakulását eredményezte. Ilyen központ lett a térségben Vásárosnamény. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetőek magas aránya és az idıs korúak növekvı aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentıs szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektıl vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparőzési adó beszedésre nyílik lehetıségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezıgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentıs. Az ipar területén a mezıgazdasági termékek késztermékké történı feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetıen a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület tıl a városi önkormányzat a gergelyiugornyai Tisza part lehetıségeit kihasználva nyaranta megszervezi a "Tisza-Party" rendezvénysorozatot, melynek keretében szabadtéri elıadások, napközben sportesemények, gasztronómiai jellegő rendezvények, gyermekmősorok és koncertek teszik tartalmasabbá a Tisza partot felkeresı vendégek idıtöltését. A térség kulturális örökségének ápolása érdekében a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, ennek értelmében folyamatosan növekszik a hagyományırzı céllal megtartott, rendszerességre törekvı rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülı Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülı rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományırzı rendezvények között kiemelkedı a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál" ben több település összefogásával rendezték meg a "Beregi Fesztivál" elnevezéső kulturális programsorozatot. Beregben az idegenforgalomban rejlı lehetıségek még jelentısek, a gazdag hagyományok megfelelı marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a megfelelı célcsoportok felé jelentıs húzóágazata lehet a kistérségnek. (véglegesítés a 9. héten)

29 4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása A leader csoportba tartozó települések két kistájon találhatók. 19 település és Vásárosnamény gergelyiugornyai része a Bereghez, míg a többi település a Nyírséghez tartozik. Ennek a földrajzi sajátosságnak a fényében kell kezelni a térség területi adottságait. A Bereg felszínét legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják, termékenységük a kis tápanyagtıke miatt igen gyenge. A Nyírségi oldal sem rendelkezik jó minıségő földekkel, ott pedig inkább a laza szerkezető homoktalajok jellemzıek. A sajátos földrajzi és vízrajzi helyzetnek köszönhetıen a Beregben igen sajátságos, mozaikos tájszerkezet alakult ki az évezredek folyamán. Az itt található biodiverzitás fenntartásának megırzése fontos feladat, mely megmutatkozik abban is, hogy a Beregben igen magas a védett területek és a Natura 2000 védettség alatt álló területek aránya. Van olyan település, melynek szinte az egész külterülete védett. Az itt található lápok és az erdık egy része pedig fokozottan védett terület. Jelentıs az itt található fokozottan védett és védett növény- és állatfajok száma (pl. Keresztes vipera, Haris, Fekete gólya, Szibériai nıszirom, Kockás kotuliliom, Tavaszi tızike) A nyírségi oldalon a védett területek kiterjedése szinte csak a Tisza hullámterére korlátozódik A Tisza hullámtere az egész szakaszon Ramsari védettségő terület, igen értékes maradványerdıkkel és szentély jellegő holtágakkal. A Beregben a hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás igen sok helyen értékes füves élıhely kialakulásához vezetett, melyeken számos, csak ezekre a területekre jellemzı növény- és állatfaj fordul elı. A füves térségek csökkenı darabjainak nagy része ecsetpázsitos, soványcsenkeszes, ritkán hernyópázsitos, enyhén szikesedı nedves legelı, félszáraz kaszáló, azonban helyenként erdıssztyepp jellegő foltokra is rábukkanhatunk sziki kocsorddal, réti ıszirózsával vagy réti iszalaggal. A legelık nagy része az alulhasznosítás következtében erıteljes cserjésedésnek és gyomosodásnak indult, ami nem kedvezı a legelı és a füves élıhelyekhez kötıdı növény- és állattársulások életében, ráadásul a Tisza szabályozása és a folyamatos belvízelvezetés következtében a gyepek vízellátása rosszabb, így hozamuk kevesebb a szabályozás elıttiekhez képest, így a szárazságkedvelı gyomfajok terjedtek el. (véglegesítés a 9. héten)

30 4.2.4 A térség környezeti állapotának leírása (folytatás) A legelık növény- és állattársulása természetvédelmi szempontból nagyon jelentıs a különleges és gazdag biodiverzitása miatt. Az itt található talajok alacsony termıképességőek a legtöbb kultúrnövény számára, illetve igen nagy ráfordítást igényelnek a szántóföldi mővelés során. Viszont erdınek, fáslegelınek, kaszálónak kiválóak most is, és ez fokozható rendszeres vízpótlással. Mivel a Bereg adottságai kiválóak a természetközeli gazdálkodás alkalmazására, ezért helyezték elıtérbe az extenzív tájgazdálkodás elterjesztésének elısegítését a Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program (NAKP) egészében és kiemelten az ún. Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT). A nyírségben elsısorban a gyümölcstermesztés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemzı, az utóbbi idıben azonban itt is elıtérbe kerültek az erdısítések. A Bereg gazdasága nagy változásokon ment kereszül. A hajdani vízbı idıkben a hagyományos tájhasználat elemeit alkalmazták igen eredményesen, majd az intenzív technológiákat alkalmazták, kevesebb sikerrel. A vízhiány nem csak a természetvédelem számára jelent problémát, hanem a térség gazdaságát is nehéz helyzet elé állítja. Azért fontos ezekrıl említést tenni, mert az itt található földek rossz minıségőek, elaprózott a táblaméret, így nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. A most a területen található vízfolyások a belvízelvezetı rendszer részeként - azt a célt szolgálják, hogy a lehetı leghamarabb levezessék a vizet. Ezt maradéktalanul teljesítik is, így nem marad elegendı tartalék vízkészlet a talajban. Mivel az egész Beregben igen fontos vízhez kötött életközösségek és élıhelyek találhatók meg, ezek fennmaradásához nélkülözhetetlen a megfelelı vízborítás megléte A beregi öblözet vizei mindenütt gravitációsan vagy a Szipa-, Makócsa-, vagy pedig a Csaronda-fıcsatornán keresztül a Tiszába jutnak. Vízvisszatartásra csak a tiszaszalkai torkolati zsilipnél van lehetıség, amelyet minden évben a belvizes idıszak végén a torkolatnál elhelyezett vízmércén mért 400 cm-es vízállásnál lezárnak, ezzel biztosítva a Csarodáig húzódó Bockerek-erdı vízutánpótlását. Az öblözet területén kisebb vízvisszatartásokra lenne lehetıség ideiglenes elzárásokkal vagy több zsilip kiépítésével, melyek megfelelı mőködtetésével az öblözet területén található holtmedrekben megfelelı vízszint alakulhatna ki. A Nyírségben is jelentıs a vízhiány a vegetációs idıszakban, így ott is szükséges lenne beavatkozások elvégzése a vízvisszatartás megvalósítására. (véglegesítés a 9. héten)

31 4.2.5 A 33 leghátrányosabb helyzetı kistérség közé tartozó települések bemutatása A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsőrőség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal. A megyében, különösen a térségre jellemzı a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsısorban a térség nagyon gyenge munkaerımegtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a éves lakosság adja, akik elvágynak ebbıl a hátrányos térségbıl. A munkanélküliséggel összefüggı elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezıgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentıs. A kistérség fıbb vállalkozásai Vásárosnaményban mőködnek. Az ipari jellegő vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegő kisipari tevékenységet végzı iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegő vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A helyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakítása a mezıgazdaságban is lehetıséget teremthetne a piacképesebb termelésre, ugyanis a kistermelık számára a megfelelı szaktudás hiánya és a mőszaki berendezések korszerőtlensége is akadályt jelent. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelı kiépítése, amely a gazdaság fejlıdése szempontjából is húzóerı lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentıs a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévı, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhetı. A jelenlegi kedvezıtlen viszonyokon jelentısen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minıségének javítása. A kistérség egyik felemelkedési lehetısége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínő, vonzerıkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén elınyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fı értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megırzött egykori állat- és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi-, lovas, horgász, öko- és termálturizmus számára egyaránt. (véglegesítés a 9. héten)

32 4.2.6 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása Megnevezés Berwin Ruhagyár ZRT. Interspán KFT Kárpáthús KFT Kiss B. Ker KFT Nafém KFT Pcih Hús ZRT Agrana Juice KFT Koncz Bau KFT YANG KFT Balázs Sped KFT. Foglalkoztatott átlaglétszám 236 fı 138 fı 133 fı 132 fı 68 fı 58 fı (véglegesítés a 9. héten)

33 4.2.7 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemzı, ami azért jelent problémát, mert ezeknek a településeknek az öneltartó képessége rendkívül alacsony. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetıvé a városi funkciók szóródását, emiatt a kialakult alacsonyszintő vidéki intézményhálózat, saját lakosságukhoz mérten igen nagyarányú vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központok kialakulását eredményezte. Ilyen központ lett a térségben Vásárosnamény. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetőek magas aránya és az idıs korúak növekvı aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentıs szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektıl vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparőzési adó beszedésre nyílik lehetıségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezıgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentıs. Az ipar területén a mezıgazdasági termékek késztermékké történı feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetıen a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület tıl a városi önkormányzat a gergelyiugornyai Tisza part lehetıségeit kihasználva nyaranta megszervezi a "Tisza-Party" rendezvénysorozatot, melynek keretében szabadtéri elıadások, napközben sportesemények, gasztronómiai jellegő rendezvények, gyermekmősorok és koncertek teszik tartalmasabbá a Tisza partot felkeresı vendégek idıtöltését. A térség kulturális örökségének ápolása érdekében a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, ennek értelmében folyamatosan növekszik a hagyományırzı céllal megtartott, rendszerességre törekvı rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülı Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülı rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományırzı rendezvények között kiemelkedı a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál" ben több település összefogásával rendezték meg a "Beregi Fesztivál" elnevezéső kulturális programsorozatot. Beregben az idegenforgalomban rejlı lehetıségek még jelentısek, a gazdag hagyományok megfelelı marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a megfelelı célcsoportok felé jelentıs húzóágazata lehet a kistérségnek. (véglegesítés a 9. héten)

34 4.2.8 A térség jelentısebb non-profit szervezeteinek jellemzése Hazánk egész területére jellemzı az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, mőködési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erısödı érdeklıdés tapasztalható a hétköznapi emberek részérıl. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhetı meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentıs, ezek jelentıs része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárır egyesületek). A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett elıfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttmőködés nem tekinthetı rendszeresnek, alapvetıen egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel mőködnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítı tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történı együttmőködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintő összefogás jöhessen létre elsısorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttmőködést, egymás segítését, sıt sok szempontból fıként egymás megismerését. Nem egyszerő azonban egy régió szervezeteit összefogni olyan formában, hogy a szervezetek mindegyikénél más és más igények, mőködési normák, szükségletek merülnek fel. Találni kell olyan közös érdeket, amely mindegyik civil szervezet számára egyformán fontossá és jelentıssé válhat. A Felsı-Tisza Völgye térség területén található civil szervezetek esetében elsı és meghatározó lehet, a hatékony információhoz jutás, illetve az információk jelentısége és hatása az adott szervezet életére, mőködési területére. Ezért fontos a civil szervezetek bevonásával egy megfelelı hálózati rendszer kiépítése, továbbá a szervezetek feladatai között kell szerepelni térségben élık identitás tudatának és önértékelésének visszabillentése a vidéki élet élhetıségének bemutatásával. Olyan programok rendezvények szervezése, ami megismerteti a civil társadalom fontosságát, jelentıségét. Elısegíti a térségben élı lakosság megismertetését a LEADER és más Európai Uniós programok kínálta lehetıségekkel. (véglegesítés a 9. héten)

35 4.2.9 A térség foglalkoztatottsági helyzete Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedıen magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerıpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendezıdéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetıségek beszőkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülı ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerıtıl. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fı tényezıje, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszőntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhetı, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezıtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészrıl a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzető rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzető roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közremőködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkezı igényeket, lehetıségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különbözı rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerı-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerıpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elısegítı programok kidolgozására, amik elısegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzető rétegek munkához jutása. A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetıvé, a meglévı adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erısítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték elıállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával. (véglegesítés a 9. héten)

36 A térség demográfiai helyzete A térség jövıjét leginkább meghatározó tényezı, hogy hogyan tud gazdálkodni a humán erıforrásával, milyen fejlesztések révén kíván megtartó, befogadó és innovatív stratégiát megvalósítani. Ehhez az adottságok teljes körő figyelembe vétele szükséges, sok esetben a statisztikai mutatók mögé tekintve. A 31 településbıl álló Felsı-Tisza Völgye térségben, 568 km2 területen, 2005 elején a megye lakosságának 5,5%-a, azaz 32,4 ezer fı élt. Népsőrősége lényegesen alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fı/km2. Ennél kevesebben egységnyi területen csak a csengeri és a fehérgyarmati körzetben laknak. A kistérség egyetlen városa Vásárosnamény, amely 1979-ben kapta ezt a rangot. A körzeten belül igen nagy szóródás tapasztalható, az egységnyi területre vetített népességszámban, a települések kétharmadában fı jut egy km2-re. A térség három legsőrőbben lakott települése Vásárosnamény (143 fı/km2), Nagyvarsány (126 fı/km2) és Aranyosapáti (100 fı/km2). A térséget évek óta kedvezıtlen demográfiai folyamatok jellemzik. A folyamatos természetes fogyás és a vándorlási veszteség következtében lakóinak száma csökken, a korösszetétel romlik. Az utóbbi években tapasztalt elvándorlások a népesség csökkenésén túlmenıen negatívan hatottak a népesség természetes szaporodására. E település-együttes korösszetétele az állandó népesség alapján kedvezıtlenebb a megyei átlagnál. A gyermekkorúak aránya (24,8%)a megyeinél (19,5 %)nagyobb, viszont az idıseké 19,02 %,amely szintén meghaladja a megyei átlagot (16,9 %)- az aktív korúak rovására (56,18 %). A települések felében az elöregedés még nagyobb mértékő. A munkanélküliséggel összefüggı elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A körzet népességének csökkenése alapvetıen összefügg a térség eltartó képességének romlásával. A 2005 év végén nyilvántartott munkanélküliek száma 3,7 ezer fıt tett ki, hattizedük már több mint fél éve szerepel a regiszterekben. Jövedelempótló támogatásra 2,3 ezren voltak jogosultak. A munkanélküliség mértéke tartósan a legmagasabbak között van, 2005 decemberben 14,5 % volt a vásárosnaményi munkaerı-piaci körzetben. A regisztrált munkanélküliek fele alapfokú iskolai végzettséggel, 33%-a szakmunkás bizonyítvánnyal, 14,5 %-a érettségivel, 1,8 %-a pedig felsıfokú végzettséggel rendelkezett. A térség népmozgalmi folyamatait a nyolcvanas években a hetvenes évekre jellemzınél már mérsékeltebb természetes szaporodás jellemezte. A vándorlási veszteség azonban "elvitte" ezt a nyereséget, így a népesség összességében csökkent. A születések számának csökkenése és a magas halandóság miatt a kilencvenes években a természetes szaporodás tovább lassult, s 2005-ben a születések-halálozások egyenlege már negatív eredményt mutat. Ugyanakkor a vándorlási mérleg vesztesége kisebb, hiszen a foglalkoztatási helyzet romlása a nemzetgazdaság egészét jellemezte, így gátolta az ország más területén történı munkavállalást is. A vándorlási mérleg szerinti nagyobb arányú népmozgás alapvetıen kistérségen belüli lakóhely változtatást jelent. (véglegesítés a 9. héten)

37 A térség infrastrukturális helyzete A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelı kiépítése, amely a gazdaság fejlıdése szempontjából is húzóerı lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentıs a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévı, halmozottan hátrányos kistérség igen nehezen elérhetı. Közúton a kistérség valamennyi települése elérhetı. A közúti közlekedés fı útvonala a térséget átszelı 41. számú, Nyíregyháza- Vásárosnamény- Beregsurány közötti fıút, amely a települések egy részét közvetlenül érinti. Távolsági buszjárat minden községben van, Vásárosnaményon keresztül a megyeszékhely és a többi megyei város is elérhetı autóbuszon. A jelenlegi kedvezıtlen viszonyokon jelentısen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minıségének javítása. Az autópálya augusztusában elérte Nyíregyházát, és várhatóan Vásárosnaményi szakasz elkészülte 2010-re tehetı, melynek pozitív hatást a térség gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból is várhatóan érzékelni fog. A közúti közlekedéshez kapcsolódnak még a térségben lévı határátkelıhelyek Lónya, Barabás, Beregsurány, valamint a szomszéd kistérségekben Záhony és Tiszabecs, melyek Ukrajnával teremtenek kapcsolatot, valamint a szomszéd kistérség települése Csengersima, mely Románia felé szolgáltat átkelıhelyet. A térség egyik kitörési pontja lehet a szomszédos országokkal való közremőködés, mert tényleges fejlıdésrıl csak az egyes országok határ menti területeikre vonatkozó fejlesztési elképzelésinek összehangolása révén tudunk eredményt elérni. Vasútvonal a Bereg felé csak Vásárosnaményig vezet, a térség többi települése csak közúton érhetı el. A szatmári térségben is Fehérgyarmaton kívül csupán néhány települést érint a vaspálya, így számos település teljes forgalmi árnyékban fekszik a vasútvonalakat illetıen. A létezı vonalak sem villamosítottak, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerőtlenek, leromlott állapotúak. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetıség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetıségeit is alapjában érinti. A térség kerékpárút-hálózata meglehetısen gyér, de mivel a forgalom nem túl nagy, a közutak is alkalmasak kerékpározásra. A Tisza menti töltések kitőnı lehetıségeket adnak a kerékpárútvonalak kijelölésére, segítve ezzel a kerékpáros turizmus fejlıdését. A vezetékes ivóvízellátás valamennyi településen kiépült. A közüzemi szennyvízcsatorna viszont csak 13 településen van kiépítve. Megoldást jelenthet a kisebb lélekszámú településeken több község összefogása. Ezt nehezíti a térség magas talajvízállása, a fokozott ár- és belvíz, illetve az ivóvíz készletek megóvása. (véglegesítés a 9. héten)

38 Legfontosabb probléma és legfontosabb lehetıség a térségben

39 Vélemények személyesen: Fogadónapokon Tervezıi egyeztetésen vagy Formanyomtatványon ( HVS véleményezési őrlap)

40 HVS véleményezı őrlap Tájékoztató Bármely akciócsoporttag véleményezheti a készülı HVS bármely fejezetét. A véleményezési ürlapokat az illetékes HVI irodavezetınek kell leadni, aki téma szerint rendszerezi és felvezeti azokat a legközelebbi egyeztetésen. Csak azok az ürlapok kerülnek feldolgozásra az illetékes HVI által, amelyekben a véleményezni kívánt fejezet minden rubrikája ki van töltve (ahol ettıl el lehet térni, azt az aktuális oldalakon jeleztük). Az egyeztetéseken csak azok a véleményezési ürlapok kerülnek megvitatásra, amelyek kitöltıje, vagy egy általa megjelölt képviselı részt vesz az egyeztetésen. Más esetben a vélemény nem kerül bemutatásra az egyeztetésen. A vélemény magyarázatakor törekedjenek minél konkrétabb megfogalmazásra.

41 Véleményezés alapadatai Véleményezés idıpontja Év/hónap/nap: Véleményezés témája (karikázza be a megfelelıt, többet is karikázhat) a) Helyzetelemzés szabadszöveges elemei b) Fı fejlesztési prioritások, intézkedések és forrásallokáció (és az ezekhez tartozó szabadszöveges elemek) c) Megoldási javaslatok (és az ezekhez tartozó szabadszöveges elemek) Véleményezı Név Cím Telefonszám Képviselt szervezet Aláírás Szabadszöveges elemek véleményezése Véleményezett szabadszöveges elem megnevezése (bármely fejezet bármely eleme véleményezhetı) Mivel nem ért egyet a szövegben? Javaslat

42 HVS horizontális alapelvei A Göteborgban kihirdetett deklaráció a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlıdés együttes célkitőzésében fogalmazta meg az Európai Unió fı fejlıdési irányát. Ennek megfelelıen, az ÚMVP helyi végrehajtásában, és az ezt megalapozó helyi tervekben is szükség van a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. A fenntarthatóság elvéhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlıség elvének szintén kötelezı érvényesítése is. Az alábbi bekezdésekben ismertetjük a horizontális alapelvek HVS tervezésben való érvényesítésének fıbb szempontjait. 2.1 Fenntarthatóság A fenntarthatósági szempontok HVS-ben való érvényesítéséhez elıször meg kell határoznunk a fenntartható fejlıdés fogalmát. A fenntartható fejlıdés célja, hogy a fejlıdés oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminıségének fenntartását és javítását, az életminıség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erıforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva.

43 2.1.1 Fenntarthatóság hármas értelmezése A fenntarthatóság fogalma egyszerre jelent környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot (a részletes szempontrendszer megtalálható a 3. mellékletben) Fenntarthatósági szempontok A fenntarthatóság biztosításának általános keretfeltételei a következık: Folyamatosság és hosszú távú tervezés (a visszacsatolás és az erıforrások tekintetében) Hatékonyság és hatásosság (az intézkedések, megoldási javaslatok és projektek tekintetében) A tevékenységek fenntarthatósága (az intézkedések vonatkozásában az intézkedésben megfogalmazott célok eléréséig) A kapacitások bıvítése (a helyi közösség vonatkozásában) Tanulás és folyamatos visszacsatolás (vonatkoztatva a HVS-t végrehajtó szervezetre, a támogatásban részesülıkre, egyéb helyi érdekelt felekre, és természetesen a térségi kapcsolatokra is.)

44 2.2 Esélyegyenlıség A fejlesztéspolitika fı célja, hogy az uniós fejlesztési források segítsék elı a társadalmi integrációt, járuljanak hozzá a térségi és társadalmi kohézió erısödéséhez. A társadalmi fenntarthatóság, valamint a gazdasági fenntarthatóság szempontjából is kiemelt horizontális cél az esélyegyenlıség erısítése Fı célok, térségi megközelítés mint lehetséges eszköz Az AVOP tapasztalataira, és az EU esélyegyenlıségi politikájára tekintettel tehát az ÚMVP Irányító Hatósága a vidéken élı nıkre, romákra kiemelt figyelmet fordít. Integrációjukat, az ÚMVP által nyújtott lehetıségekhez való hozzáférésük akadálymentesítését, helyi, komplex vidékfejlesztési programok megvalósításával is elı kívánja segíteni.

45 Esélyegyenlıség biztosításának javasolt eszközei A HVS tervezés folyamán az egyes megvizsgálandó szempontok a következık: Az esélyegyenlıségi szempontok tartalmi megjelenése a HVS egyes fejezeteiben A helyi demokráciaépítés és partnerségi folyamatok megjelenése a tervezésben,különösen a Demokratikus tervezés", Hozzáférés egyenlı esélye, ( pl. infokommunikációs akadálymentesítés által)", Korai részvétel biztosításának", Érintettek igényei figyelembevételének" és a Társadalmi reprezentativitásnak az elve mentén. A két szempont egyidejő érvényesítése vezethet csak valós eredményre, hiszen a tartalmi tervezés az érintettek bevonása nélkül nem lehet megalapozott.

46 2.3 Horizontális elvek érvényesítésének kezelése a tervezés folyamata során A térség fenntartható jövıképét, céljait és az esélyegyenlıség érvényesíthetıségét, érvényesülését a tervkészítés mérföldköveinek elérésekor újra és újra meg kell vizsgálni. A tervezés egyes mérföldköveinél, a továbblépés lehetıségét megadó szavazást megelızıen az egyes mérföldkövek esetében a horizontális szempontok tekintetében a következıket kell megtárgyalni és jegyzıkönyvezni, az alábbi szakaszolás alapján: Elıkészítés Megtörtént-e a horizontális (fenntarthatósági és esélyegyenlıségi) elvek ismertetése a TKCS és a tematikus munkacsoportok részére? A TKCS tagjai kialakítottak-e a tervezés folyamán alkalmazandó módszert/közös álláspontot a horizontális elvek figyelembe vételére? A TKCS megvitatta-e és egyetértésre jutott-e a horizontális elvek érvényesítésének figyelembe vétele és monitoring-ja módjáról? (jegyzıkönyv) Véglegesítés Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport számára a HVS lezárását megerısítı tájékoztató része kell, hogy legyen a horizontális elvek figyelembe vételérıl szóló tájékoztató is.

47

48

49

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

előzetesen elismert vidékfejleszt csoport

előzetesen elismert vidékfejleszt csoport . Bakonyalja-Kisalföld ld kapuja előzetesen elismert vidékfejleszt kfejlesztési si akciócsoport csoport Tervezést koordináló csoport MEGBESZÉLÉS 2008. január 24., Nagyigmánd Napirendi témák 1. A HVS elkészítésének,

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

HVS Tervezési Útmutató - MUNKAANYAG -

HVS Tervezési Útmutató - MUNKAANYAG - BIZALMAS HVS Tervezési Útmutató - MUNKAANYAG - Segédlet az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok és a Vidékfejlesztési Irodák számára 2007. november 8. Tartalom Bevezetı...2 1 A HVS általános

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület

Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület MEZİKOVÁCSHÁZI KISTÉRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI HÍRLEVELE 2009 JANUÁR A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület, a Mezıkovácsházi Kistérség Helyi Vidékfejlesztési Iroda és a Magyar Agrárkamara Mezıkovácsházi

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

A LEADER pályázat 3. támogatási köre 2013.

A LEADER pályázat 3. támogatási köre 2013. A LEADER pályázat 3. támogatási köre 2013. Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 2013. március Alapfogalmak LEADER (Liaison Entre Actions pour le Developpement de l Economie Rurale) =

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP 1. A PÁLYÁZÓ ADATAI: 1.1. NEVE: 1.2. ALAPÍTÁS IDİPONTJA: (év, hó, nap) 1.3. SZÉKHELY: 1.4. TELEPHELY: 1.5.

PÁLYÁZATI ADATLAP 1. A PÁLYÁZÓ ADATAI: 1.1. NEVE: 1.2. ALAPÍTÁS IDİPONTJA: (év, hó, nap) 1.3. SZÉKHELY: 1.4. TELEPHELY: 1.5. PÁLYÁZATI ADATLAP Tata Város Képviselı-testülete által a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és családi gazdaságok számára, a helyi vállalkozások

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól A 36/2013. (IV. 23.) önkormányzati határozat melléklete Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa LEADER tájékoztató 2011.08.19. Jogszabályi háttér 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet 2007. évi XVII. Törvény 23/2007. (IV.

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 24-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat pályázat

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben