I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS. I/1. Problématérkép

Átírás

1 I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS I/1. Problématérkép a) Gazdaság Az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetben van A gazdasági problémák önerőből csak részben oldhatók meg A gazdaság helyzete nagymértékben meghatározza a falu helyzetét A tőkevonzó képesség gyenge b) Demográfia A falu lakosságának elöregedése A lakosságszám rohamos csökkenése A helyi értelmiség elhagyja a települést A helyi, képzett szakember gárda elöregedése, rekrutációjának hiánya c) Szociálpolitika A társadalmi átalakulás veszteseinek a faluba való kiköltözése A második generációs munkanélküli réteg megjelenése A falusi szegénység nem rendelkezik érdekvédő potenciállal Egészségügyi rendszer fejlesztésének hiánya A jelenlegi szociálpolitika célja a rossz szociális helyzet stabilizálása, fenntartása d) Értékek A hagyományos faluközösség felbomlott A falusi közösséghez való tartozás vonzereje csökkent A régi falut öntevékenyen fejlesztő mentalitás eltűnt (mindent az államtól várunk) A piaci verseny individualizációs folyamatokat indított el (egyénközpontúság erősödése a közösségi gondolkodással szemben) 1

2 e) A faluvezetés és a település lakosságának kapcsolata Egyoldalú kommunikáció az önkormányzat részéről, a visszacsatolás hiánya A tájékoztatás elégtelensége, a lakosság információszegénysége A lakosság nem tud élni a nyilvánosság adta ellenőrző, legitimáló funkciójával A civil kezdeményezések nem kapnak elegendő támogatást (sem szellemi, sem anyagi téren) f) A falu és a környező települések kapcsolata A falu nem rendelkezik hatékony érdekképviselettel A falu és a város kapcsolat szétesett egyoldalúvá vált A rendszerváltást követően a falvak polarizációja felerősödött (a falvak közti verseny az együttműködés teljes elmaradásához vezetett) A települések közti összefogás hiánya, az együtt gondolkodás, a közös tervezés hiánya nem teszi lehetővé a közös érdekképviseletet sem A falu fejlesztési stratégiái nem illeszkedtek semminemű magasabb szintű stratégiákhoz g) A falu mint élettér Infrastruktúraépítés hiányosságai, hozadékai (rossz minőségű úthálózat stb.) A település és közvetlen környezetének arculata sem a helyi lakosság, sem a faluba vendégként érkező látogatók elvárásainak nem felelt meg A település imázsának kialakítása még nem történt meg A falu kulturális és szabadidős programjai nem kapnak elegendő figyelmet (sem az önkormányzati részről és sokszor a civil lakosság oldaláról sem) A település közbiztonsága még nem megfelelő, a rendfenntartás területén tett eddigi lépések nem biztosítják a nyugodt falusi lét feltételeit. A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelemforrás csak kevesek által kihasznált lehetőség. 2

3 I/2. Mátranovák fejlesztésének stratégiai céljai 1) Az érdekérvényesítő település (rövid távú cél) 2) Az önfenntartó falu (hosszú távú cél) 3) Az iparközpontú falu (közép, hosszú távú cél) 4) Az élő / élhető falu (rövid távú cél) 5) A vendégváró falu (közép és hosszú távú cél) 6) A kultúra, a művészetek és a sport faluja (rövid, középtávú cél) I/2.1. Mátranovák, az érdekérvényesítésre képes falu Az önkormányzat rövid távú célja, hogy erős érdekképviselettel rendelkezzen, mely képes a település érdekeinek és céljainak hatékony érvényesítésére, nemcsak kistérségi, hanem regionális szinten is. Ehhez azonban új alapokra kell helyezni a helyi politizálás minőségét. Ezen a szinten ugyanis a korábbi versengő politizálás helyett, kooperatív, együttműködésre épülő politikára van szükség. A közigazgatási rendszer átalakításával a kistérségek szerepe fokozatosan növekszik. A kistérségen belül azonban a politikai kommunikáció hiánya differenciálódáshoz vezethet, mely során az érdekeit hatékonyan képviselni nem tudó települések hátrányos helyzetbe kerülnek. A települések közti összefogás, gyors információáramlás és közös gondolkodás a hatékony érdekképviselet egyetlen lehetséges módja. I/2.2. Mátranovák az önfenntartó falu A település hosszú távú célja az önellátó és önfenntartó falugazdaság megteremtése. Az önkormányzatok állami támogatottsága egyre kisebb, és míg az EU-ban szubszidiaritás elvét hangoztatják (a helyi problémákat helyi szinten kell orvosolni), addig az állam elsősorban az anyagi juttatások fokozatos csökkentésével szerez érvényt immár legitim módon az elvnek. Az önkormányzat működéséhez tehát más források bevonására is szükség van. Az önkormányzat feladatának kell, hogy tekintse a civil szféra megerősítését, ugyanis az önfenntartó falugazdaság megteremtése csakis a két oldal szoros együttműködése révén valósulhat meg. 3

4 I/2.3. Mátranovák az iparközpontú falu A településnek fel kell vállalnia ipari minőségét, ki kell használnia az ipar nyújtotta lehetőségeket, a hosszú távú tervek közt pedig alapoznia kell rá. Az önkormányzat és a vállalatok vezetői közötti aktív kommunikáció megalapozza a két fél szoros együttműködését. Míg a legtöbb településen a munkalehetőség hiánya a legfőbb probléma, addig ez a kérdés nálunk más minőségben merül föl. Lassan szembesülnünk kell a jól képzett helyi munkaerő hiányával, és az eddig helyi mérnökök által betöltött feladatkörökre most máshonnan érkeznek fiatal, szakképzett vezetők. Az önkormányzatnak tehát segítenie kell a jól képzett helyi szakembergárda rekrutációját. Szükség van a két oldal közti állandó információáramlásra, hogy az önkormányzat és munkáltató intézmény együttműködése tartós és eredményes legyen. I/2.4. Mátranovák az élő / élhető falu Településünk rendezettsége, ápoltsága nem csak az ide látogatók, de a mi elvárásainknak, igényeinknek sem felel meg. Nem elég az árkok kipucolása és az út menti szemét összeszedése. Nem csak tisztábbá, élhetőbbé is kell alakítanunk környezetünket. A falu központi részein használaton kívüli elhagyatott területek, lápos nádasok vannak, de még az egykor rendezett parkok és belterületek is sorsukra hagyottak. Közben hiányzanak a játszóterek, parkok, vásárterek és az olyan mentális terek, melyek összehoznák a falusi lakosságot, a faluközösséget. De a falun kívüli területekre, a természeti értékeinkre is fokozottan oda kell figyelnünk, és mindezt úgy, hogy az illeszkedjen a kistérségi regionális tervekhez, elvárásokhoz is. Ezen a ponton az önkormányzatnak és a civil oldalnak szintén szoros együttműködésre van szüksége, hogy eredményeket érhessünk el. I/2.5. Mátranovák a vendégváró falu Egyre több település ismeri fel a turizmusban rejlő lehetőségeket. Jelentős bevételi forrás lehet nem csak a lakosság, de az önkormányzat számára is. A falu önkormányzatának közvetett szerepe van a turizmus segítésében, hiszen azt elsősorban a civil oldal működteti. Szükséges ezért a civil oldal támogatása, képzése és folyamatos informálása a vendégfogadásban és vendéglátásban rejlő lehetőségekről. A helyi 4

5 turizmusnak illeszkednie kell a környező települések programjaihoz, így ezen a téren is összefogásra, együttműködésre van szükség. A legtöbb település kihasználja ezeket a lehetőségeket, de csupán a falusi turizmusra alapozva. Mátranovákon olyan komplex turisztikai produktumok, attrakciók létrehozására kell törekedni, mely túlmutat a természet szépségén és a falvak csöndjén, és a legteljesebb körű pihenési, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket nyújtja az idelátogatók számára, de közben a helyi lakosok kulturális életterét is színesebbé teszi. I/2.5. Mátranovák a kultúra és a művészetek faluja Településünkön több alkotó, művész, kézműves, gyűjtő él, mint a környező településeken összesen. A faluban élő szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelő településfejlesztést indokol. Az önkormányzatnak támogatnia kell továbbá azokat a civil kezdeményezéseket melyek a minőségi kulturális rendezvények számát gyarapítják. A falu építhet továbbá a hagyományos palóc kulturális örökségre, a bányász örökségre de az ipari kultúrára is. Ez a pont, csakúgy mint az előző egyben turisztikai célokat is szolgálhat. II. Stratégiai célok elérésének lehetőségei II/1. Jól működő önkormányzati rendszer, hatékony érdekképviselet II/1.1 Érdekképviselet helyi szintjei Az önkormányzat egyik legfőbb feladata a falusi társadalom érdekeinek képviselete. Ehhez azonban a település lakosságának alapos ismerete, valamint a közösség elvárásainak, igényeinek, érdekeinek ismerete szükséges, ami feltételezi a két fél közti hatékony politikai kommunikáció igényét. Ez indokolja a képviselői feladatok és az önkormányzat szerkezetének megváltoztatását. Célok: a) Az önkormányzati képviselők ismerjék a lakosság elvárásait, igényeit, hogy megfelelő mértékben képviselhessék azokat b) A két fél közötti hatékony kommunikáció; gyors, szakszerű és pontos (valósághű) információáramlás, információcsere 5

6 c) Az önkormányzat gyors, gördülékeny működése reagáló önkormányzat d) A lakosság éljen a nyilvánosság adta lehetőségeivel, éljen a véleményalkotási jogával, ezáltal vegyen részt az önkormányzati döntések megalkotásában, jelenlétével legitimálja azokat e) A hivatali apparátus ésszerűsítése, a gördülékeny, hatékony hivatali munka feltételeinek biztosítása Eszközök: Regionális felosztás: a képviselők a település egy-egy meghatározott körzetét képviselik, kommunikálnak a lakosokkal, hivatalos tájékoztatást adnak az önkormányzat tevékenységéről, fogadják a lakosok visszajelzéseit, észrevételeit, kezdeményezéseit. Szükség van egy magasabb szintű politikai kommunikáció meglétére is az önkormányzat és a falusi lakosság között. Ennek eszközei a falugyűlések, vitafórumok, önkormányzati fogadónapok, weblap és internetes fórum. Önkormányzati szinten is szükséges a lakosság szakszerű és hivatalos tájékoztatása. Ennek eszköze lehet a tájékoztató fórum, a faluújság, weblap, falu TV, de akár a nyílt testületi ülések is. Szükséges viszont önkormányzati szinten is lakossági igények, elvárások, ötletek és segítő szándékok felmérése és ismerete. Ehhez szociológiai vizsgálatok, közvélemény-kutatások, kérdőíves felmérések, internetes önkitöltős kérdéssorok, döntő kérdésekben népszavazás kiírása, kisebb kérdésekben a faluújság lakossági oldalai szolgálhatnak eszközül. Az önkormányzati munka hatékonyságát és gyorsaságát szolgálja a képviselőtestület és a bizottságok tagjai közti kommunikáció hatékonyságának, gyorsaságának fokozása. Az egyes ügyekben, problémákban, feladatkörökben való jártasság és megfelelő tájékozottság. A munka gyorsítását szolgálná egy közös informatikai rendszer kiépülése, az internet nyújtotta lehetőségek kihasználása, pl.: a tagok által elérhető és bővíthető adatbázis, levelezőlista stb. A polgármesteri hivatal illetve a körjegyzőség hivatali apparátusa munkájának hatékonysága a feladatkörök pontos meghatározása illetve a hivatal és az önkormányzat kapcsolatának javítása révén tehető 6

7 hatékonyabbá. Jól felkészült, széles körű tájékozottsággal rendelkező hivatali apparátus képes csak feladatainak gyors és hatékony ellátására. A döntés-előkészítés minősége az önkormányzat munkáját is befolyásolja. Az előterjesztéseket megelőző elemző munka, hatástanulmányok, hatáselemzések, a döntési alternatívák és azok ok-okozati összefüggéseit és várható hatásait fölmutató elemző tanulmányok hiánya nem csak megnehezíti de, lassítja/akadályozza az önkormányzat hatékony működését. II/1.2. Az érdekképviselet kistérségi regionális szintjei A település kistérségben betöltött szerepe hosszúidőre meghatározhatja fejlődésének kereteit, irányvonalait. Meg kell tanulnunk összeegyeztetni a helyi érdekeket és a kistérségi vagy regionális érdeket. Olyan célokat, terveket lehet csak reálisan megvalósítani, melyek magasabb szintű projektekbe is beilleszthetők. Ha már ismerjük saját céljainkat és terveinket, meg kell ismerni a kistérség többi településének fejlesztési terveit, és a közös pontok megtalálása után együtt, közösen gondolkodva és tervezve, közös stratégiát alkotva kell lobbizni mind a kistérségen belül, mind a regionális vagy akár országos szinten is. Célok: a) A kistérség meghatározó tagjává válni, a döntésbefolyásolásban való aktív részvétel b) A kistérségen belül más településekkel történő együttműködés, közös érdekképviselet c) A kistérséggel együttműködve magasabb, regionális vagy állami szintű lobby-tevékenység d) Kistérségi fejlesztési tervbe illeszthető helyi településfejlesztési célok meghatározása e) A helyi fejlesztési tervbe illő, a kistérségi rendszer által nyújtott lehetőségek kihasználása Eszközök: A kistérségben betöltött szerepnek két meghatározó változója van. A független változó a lakosságszám, a foglalkoztatottak száma stb., tehát a 7

8 település kistérségen belüli gazdasági súlya, ami egy viszonylagos állandó értéket mutat. A függő változó viszont személyi jellegű, meghatározza a polgármester és a falut kistérségi szinten képviselő önkormányzati alkalmazottak felkészültsége, tájékozottsága, minőségi politikai kommunikációja és kistérségbeli aktivitása. A tájékozottság feltétele ez esetben is az információáramlás milyenségének függvénye. Ezért fontos a kistérségi üléseken, megbeszéléseken, rendezvényeken és egyéb összejöveteleken való részvétel, valamint fontos az információ továbbadása a helyi képviselőtestület és bizottsági tagok számára. Az eredményes munkához ennek fordítottja is szükséges, tehát a képviselők utánajárása és tájékozódása segítheti a kistérségi munkát. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kistérség más településeivel való kapcsolattartásnak. Meg kell ismernünk az ő céljaikat és álláspontjaikat és keresni kell a lehetséges társulási pontokat. Ennek módja a személyes kapcsolatokon túl, a más települések testületi ülésein, fórumain való részvétel, illetve érdek és stratégiaegyeztető fórumok rendezése. Ahhoz hogy olyan stratégiát tudjunk kidolgozni, amely a magasabb szintű fejlesztési tervekbe is beilleszthető, valamint hogy élni tudjunk a kistérség nyújtotta lehetőségekkel, elengedhetetlen a kistérségi rendszer, valamint annak fejlesztési stratégiájának az ismerete. A tájékozódás, a minőségi információcsere minden önkormányzatban dolgozó kötelessége kell hogy legyen. II/2. Önfenntartó falugazdaság II/2.1. Az önkormányzat forrásfelhasználása Az önkormányzati források elosztása során a kötelezően ellátandó és a vállalható feladatok közül, a jelenlegi szűk körű gazdasági lehetőségek dominánsan a kötelezően ellátandó feladatokra helyezi a hangsúlyt. A fejlesztési források elosztása a kistérségi rendszeren belül történik. Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy vállalható feladatok részben a civil szféra, részben a magasabb szintű (kistérségi) társulások intézményrendszereibe kerüljenek át. Célok: a) flexibilis költségvetés-tervezet, takarékos gazdálkodás 8

9 b) lehetséges új anyagi források felhasználása c) gazdálkodó önkormányzat az intézmény fenntartás és az igazgatás területén, vállalkozásokban való részvétel d) kötelezően ellátandó feladatok racionalizálása, hatékony és gazdaságos átalakítása e) az önkormányzat által vállalható feladatok egy részének átruházása a civil szférára Eszközök: Az önkormányzatnak tisztában kell lennie jelenlegi anyagi helyzetével. Föl kell mérni az éves kiadások és bevételek arányát, az önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyont, valamint a tartozások, adósságok, hitelek mértékét. A helyzetfelmérés után ki kell dolgozni a lehetséges alternatívákat a kiadások csökkentésére, a hiányok pótlására és meg kell határozni a takarékos, gazdaságos működés feltételeit. Lehetséges új források keresése, a normatív támogatáson túl minden lehetséges támogatásra pályázni kell. Míg a támogatásokkal a fenntartási feladatok egy része megoldható, addig a fejlesztések finanszírozását pályázati forrásból lehet részben megvalósítani. Az önkormányzat illetve a hivatal mellett szükség van egy új intézményre, mely a fejlesztési, gazdálkodási stratégiák kidolgozása mellett pályázatfigyelői és pályázatírói szerepkörrel rendelkezik. Az önkormányzathoz tartozó intézmények működési struktúrájának felülvizsgálata, és gazdaságosabb üzemeltetési rendszer kidolgozása szintén a költségek ésszerűbb felhasználását eredményezné. Az önkormányzati feladatok egy részét a kistérségi intézménytársulás keretein belül kell ellátni. ( ) Az önkormányzati feladatok egy részét a civil szféra veheti át. (pl. kulturális-, sport rendezvények szervezése, falu arculatának szebbé tétele, karbantartása stb.) Ehhez azonban segíteni kell a civil szervezetek megerősödését, támogatni kell vezetőik szakmai irányú továbbképzését, az önkormányzattal közös programalkotó tevékenységet kell folytatniuk. 9

10 II/2.2. Helyi jóléti rendszerek Helyi jóléti rendszerek alatt a település szociálpolitikája egészének hosszú távú átalakítását értem. Az önkormányzat feladata olyan komplex intézményrendszer kiépítése, mely szociális segélyek szétosztásán túl, ténylegesen segít a lakosság szociális helyzetének pozitív irányú elmozdulásában. Célok: a) a kistérség által nyújtott lehetőségek kihasználása b) az egészségügyi ellátás szélesebb körűvé tétele c) az lakosság egészségi állapotának javítása d) rehabilitációs tevékenységek támogatása e) a szociális juttatások átalakítása f) az időskorú lakosság szociális ellátásának és elhelyezési lehetőségeinek biztosítása Eszközök: A kistérségben kiépített jelzőrendszeres segítségnyújtás nyújtotta lehetőségek kihasználása, a lakosság tájékoztatása, a rendszer népszerűsítése. A lakosság egészségi állapotának javítása elsősorban a megelőzésen kell hogy alapuljon. Egészségesebb táplálkozásra, sportolásra ösztönző programok és rendezvények, a lakosság minden korosztályára hatást gyakorló kampány folytatása nemcsak arra ösztönöz, hogy figyeljünk egészségünkre, hanem hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk környezetünkre. A szociális segély egy részének élelmiszer-jegy formájában való kiosztása révén, megtörténhetne a rászorulók részleges bevonása a meleg étkezetésbe. Az időskorú lakosság elhelyezését hosszú távon célszerű és gazdaságos lenne helyben megoldani. 10

11 II/3. Az ipar szerepe II/3.1. Az ipar szerepe a foglalkoztatásban az iskolarendszer és a Bombardier kapcsolata A település legnagyobb gazdasági erejét a Bombardier ipartelepe jeleni. A lakosság jelentős részének biztosít állandó munkalehetőséget. Az üzem vezetőinek hosszú távú tervei vannak a mátranováki gyáregységgel. A kapcsolatfelvétel eredményeképp megállapodás született az önkormányzattal való hosszú távú együttműködésről, ami bizonyítja, hogy Mátranováknak alapoznia kell az üzemre. Célok: a) Az önkormányzat és az üzem vezetői közti kommunikáció megerősítése b) Szakképzett helyi munkaerő biztosítása c) Iskolarendszer átalakítása (tencnikai műszaki szakiskola) d) Felnőttképzés biztosítása Eszközök: A két fél közti folyamatos kommunikáció lehetővé teszi a hosszú távú tervek és célok összehangolását, ami a sikeres együttműködés kulcsa lehet. Az önkormányzat feladata kell legyen a pályaválasztók ösztönzése, megfelelő minőségű szakképzési biztosítása. Az iskolarendszer átalakítását a kistérségi intézménytársuláshoz való csatlakozás teszi lehetővé. Így az alapoktatás mellett lehetőség nyílik a 9. és 10. évfolyamon a szakirányú képzésre is. Az üzemmel együttműködve a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetnie az önkormányzatnak. A dolgozók nyelvi, szakmai képzése és továbbképzése mindkét félnek az érdeke. 11

12 II/3.2. Az ipar szerepe a kultúránkban az idegenforgalom és az ipar kapcsolata Azon túlmenően, hogy az ipari üzemek támogatják a falu kulturális és sportéletét, az idegenforgalomban is fontos szerepük lehet. Célok: a) A település ipari éltének, annak történeti fejlődésének bemutatása b) Látványos ipartörténeti park és múzeum létrehozása II/4. Az élhető falu II/4.1. A falu természeti környezete Mátranovák arculatát meghatározó területi tényezők: a bevezető út menti nádas, elhagyatott kaszinópark és kaszinó, gazos közterületek, elhagyatott MÁV terület, iparterület, a falu központi részén a patak part mentén gondozatlan nádas. Eközben nincs a településen egy a mai elvárásainknak megfelelő sétány, emlék- vagy szabadidőpark sem. Célok: a) A településen belüli elhagyatott közterületek hosszú távú hasznosítása b) A falu közvetlen környezetének, a külterületeknek és természeti értékeinknek gondozása és védelme c) A lakosság igényeinek megfelelő szabadidő- és emlékparkok kialakítása d) A kistérségi és regionális tervekbe illeszkedő vízelvezető rendszer és csapadéktározó (záportározó?) kiépítése. e) A Nyírmedi-tó állapotának felmérése, amennyiben lehetséges rekultivációja 12

13 Eszközök: A közterületek felmérése, lehetséges hasznosítási tervek készítése. Bányatelep: A bevezető út parkosítása, Az út melletti nádas helyén idegenforgalmi és kulturális célokra is használható záportározó építése. A kaszinópark és a kaszinó tulajdonjogi viszonyainak rendezése, hasznosítási tervek alkotása A Mátra üzletház hasznosítási tervének elkészítése A volt MÁV területen idegenforgalmi és szabadidőpark kiépítése Autóbusz forduló kiépítése Falu: Parksétány kiépítése a művelődési ház és a Jaj rétet összekötő patakparti területen, ami a település zöld szíve lenne. Sétálóutca, emlékpark, játszótér szabadtéri színpad, a Jaj réten rendezvénytér kialakítása. Kisebb közterületek parkosítása Az egységes falukép kialakítását szolgáló térképek, hirdető és útjelzőtáblák, szemetesládák kihelyezése A külterületek tulajdonviszonyainak felmérése, a tulajdonosok ösztönzése, ha kell felszólítása a területek karbantartására. KHT alakítása a bel- és külterületek karbantartására II/4.2. A falu társadalmi közege a faluközösség Célok: a) Az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása, az óvodáskorúak képzésétől és a közösségi életbe való bevonásától kezdve egészen az időskorúak képzéséig b) A civil szervezetek támogatása, munkájuk segítése és népszerűsítése c) A faluért tenni akaró lakosok szellemi és cselekvőtevékenységének meghatározása és koordinálása 13

14 d) A faluközösség építésére szolgáló közösségi munkák (kalákák) szervezése e) Az egyház támogatása, a közösségi életben való megjelenésének segítése Eszközök: Civil szervezetek: A meglévő civil szervezetek feladatköreinek pontosítása Terv és programalkotó tevékenységük erősítése Önálló kezdeményezések ösztönzése Munkájuk népszerűsítése, taglétszámuk növelése szervezett kampánytevékenység A fizikai, szellemi segítségüket felajánló lakosok összefogása, közösségi munkaalkalmak szervezése: parkosítási munkálatok kirándulóhelyek környezetének rendbetétele karbantartása szemétszedés stb. Kalákák szervezése, melynek lényeg az egy héten vagy tíz napon át tartó közösségi munka, melynek konkrét kitűzött célja van. Állandó és alkalmi segítők vesznek részt benne, a napközbeni munka után este előadások, szórakoztató programok és szórakozási lehetőségek vannak. II/5. Idegenforgalom és turizmus Mátranovákon a falusi turizmus és a vendéglátás nem rendelkezik nagy hagyományokkal, pedig a lakosság és az önkormányzat számára is komoly bevételi forrást jelenthetne a professzionális turizmus megléte. A településen ehhez minden feltétel adott. Ellenben a megvalósításhoz az önkormányzatnak, a civil és a vállalkozói szférának hatékony együttműködésére van szükség. Mivel Mátranovák munkáltatói központ, már most, minden tudatos marketing tevékenységet nélkülözve is van alapja az idegenforgalomnak. 14

15 Célok: a) Az idegenforgalom társadalmi és környezeti feltételeinek kialakítása b) Összetett idegenforgalmi produktumok létrehozása a település múltjára és jelenére építve Eszközök: c) A környező települések idegenforgalmi tevékenységéhez illeszthető turizmusfejlesztés d) Jól megragadható, karakteres faluimázs kialakítása e) Tudatos és hatékony marketingtevékenység A lakosság érdeklődésének felkeltése a turizmus iránt, informálása, tájékoztatása a lehetőségekről, pályázatokról, támogatásokról és sikeres turisztikai beruházásokról. A természeti környezet alkalmassá tétele az idegenforgalmi beruházásokhoz, túraútvonalak, kerékpárutak kialakítása, természeti értékeink, kirándulóhelyeink vonzóvá tétele. Komplex turisztikai produktumok, tematikus terek: Faluban: A művelődési házat és Jaj rétet összekötő parksétány illetve szabadidő- és emlékpark magasabb szintű tartalommal tölthető föl, amennyiben erre a képzeletbeli tengelyre fűzzük föl falunk alkotóművészeinek kiállítótereit és kiállításait. A tengely a Borkovics műhelyben kezdődik, és a Fercsi portán át a Vásárhelyi kúriával ér véget. Lakótelepen: a volt MÁV terület, mint ipartörténeti látványpark lehetne a tematikus tér középpontja. Ettől körülbelül egyenlő sugarú körpályán helyezkedik a bányászéletet és bányászkultúrát bemutató Bányászház, a palóc népi kultúrát és hagyományos állattartást bemutató Faluhely major, a kaszinó és a kaszinópark, a tekepálya illetve a sportpályák. Bányatelep: a záportározó - tó és környezete többcélú felhasználása lehetséges: vízi rendezvénytér, sporttó, tóstrand stb. A környező településekkel való együttműködés ez esetben is meghatározó lehet. A turisztikai kínálat szélesítése minden félnek hasznára válik. 15

16 Nem elég a turizmus feltételeit biztosítani, termékünket el is kell adni az idegenforgalmi piacon. Tudatos, nagyszabású és más településekkel is összehangolt marketingtevékenységre van szükség. II/6. Kulturális élet és sport Nem választható el élesen az idegenforgalomtól, azonban annyiban mégis különbözik attól, hogy elsősorban a helyi lakosok kulturális életének gazdagítását szolgáló fejlesztésekre van szükség. Célok: a) A kulturális élet biztosítása a társadalom minden rétege számára Eszközök: b) Minőségi kulturális rendezvények szervezése c) A helyi színházi élet felélénkítése d) Állandó fellépési lehetőség a helyi és a szomszédos kulturális csoportok számára e) Változatos sportolási lehetőség biztosítása, futball, teke, kosárlabda, motorsport, harcművészetek stb. és a sportágak arányos anyagi támogatása f) A civil kezdeményezésekben rejlő lehetőségek többszempontú megvizsgálása, és felkarolása A Művelődési Ház és a Polgármesteri Hivatal szétválasztása révén, mindkét intézmény működése hatékonyabbá válik. A Művelődési Háznak a helyi kulturális élet központi intézményévé kell válnia. A rendezvényszervezésben növelni kell a civil szervezetek és a civil lakosság szerepét. A nagy falusi rendezvények mellett (falunap, búcsú), több a kisebb társadalmi köröket érintő rendezvények szervezése. 16

17 Állandó színházi élet biztosítása, más amatőr társulatok kölcsönös vendégjátékával. A színjátszás népszerűsítését és a PISZE ismertségét segítő marketing tevékenység. 17

18 III. Rövid közép hosszú távú cselekvési stratégiák Érdekérvényesítés, hatékony önkormányzati rendszer Rövid távú cél 1-2 év Hatékony helyi érdekképviselet Hatékony kistérségi-regionális érdekképviselet Középtávú cél 3-4 év Hosszú távú cél 5-8- év Önfenntartó falugazdaság Gazdaságos forrásfelhasználás és elosztás Új szociálpolitika helyi jóléti rendszer Iparközpontú gazdaság Iskolarendszer átalakítás szakképzés biztosítása Az ipar szerepének erősítése a kulturális életben és az idegenforgalomban Élhető / élő falu A területrendezés, a település arculatának szebbé tétele A közösségi gondolkodás és a közösségi élet javítása Idegenforgalom, vendéglátás Az idegenforgalomban feltételeinek megteremtése Konkrét idegenforgalmi produktumok kialakítása széleskörű marketing tevékenység Kultúra, művészet, sport Civil szervezetek megerősítése, támogatása Kulturális és sport feladatok a civil szférával közös szervezése, működtetése 18