TMÁMK hírlevél. 2010: a fesztiválturizmus. Magyarországon

Átírás

1 E G Y Ü T T T O L N A M E G Y E K Ö Z Ö S S É G I M Ű V E L Ő D É S É É R T TMÁMK hírlevél IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM J A N U Á R 2010: a fesztiválturizmus éve Magyarországon A kultúra ünnepi tartalmának megjelenítői világszerte a nagy számban rendezett fesztiválok. Ezek a különleges rendezvénysorozatok a kultúra demokratizálásának eszköztárát is gazdagítják. Egyfelől azért, mert értékeket juttatnak el egy-egy sokasághoz, másfelől pedig azért, mert közvetítik a társadalmak többkultúrájú létét. Szerepük van a különféle műfajok összekapcsolásában, az újdonságok bemutatásában is. A kultúrát csomagban adják tovább, és ennek részeként olyat is nyújtanak, amire más formában aligha lenne széleskörű társadalmi igény. A rendezésben közreműködő helyi közösségek számára pedig olyan feladatokat jelentenek, amelyek révén nő az együttműködési készség, és erősödik a helyi identitástudat. Nagyon sok rendező település számára egyben a kitörési lehetőséget is kínálják azáltal, hogy a turizmus céljává válva megmozgatják az idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, média- és más kapcsolódó vállalkozásokat. A turizmus révén fejlődhetnek továbbá a fesztiválok a helyi imázs szervezőjévé is, s ha külföldi résztvevőket is vonzanak, szinte a helyi kultúra nagyköveteivé lesznek. Bedi Gyula (a CIOFF Hungary Fotófesztivál pályázatán díjazott fotóművész) képe: Megyeri-Kiss Anna hagyományos református keresztelőjén (Uszód, Duna Menti Folklórfesztivál 2009.) 1

2 2

3

4 KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI KONFERENCIA Hagyományőrzés fesztiválturizmus szakmai konferencia Időpontja: január Helyszíne: Szekszárd, Vármegyeháza Díszterme, Béla király tér 1. A konferencia rendezője: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ támogatásával PROGRAM: Január 20., szerda Regisztráció A konferencia megnyitása Say István igazgató Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Közösségek, önkormányzatok a szellemi kulturális örökségért Előadó: Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Az emberiség szellemi kulturális öröksége a mohácsi Busójárás Előadó: Hegedűs Emese referens Polgármesteri Hivatal, Mohács Kalocsa szellemi kulturális örökségei (Felterjesztés a nemzeti jegyzékre) Előadó: Romsics Imre igazgató Viski Károly Múzeum, Kalocsa A szekszárdi mítosz Mit üzenhetnek a szekszárdi hagyományok Európának? Előadó: Lajtai Zoltán építész B ü f é e b é d A magyarországi folklórfesztiválok mint Magyarország nagykövetei Előadó: Héra Éva elnök CIOFF Magyarország A helyi erők aktivizálása a fesztiválrendezésben Előadó: Szigetvári József fesztiváligazgató Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál, Százhalombatta Szekszárd - a Fesztiválok Városa Előadó: Matókné Kapási Julianna igazgató Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza, Szekszárd Kistelepülések szerepe nagy folklórfesztiválokon Előadó: Tóth István polgármester, Bogyiszló K á v é s z ü n e t Fesztiválszervezés - szerzői jogvédelem Előadó: Dr. Filák Mária főosztályvezető ARTISJUS Műsorengedélyezési Főosztály A néphagyományok megjelenése az Európa Kulturális Fővárosa 2010 fesztiválprogramokban Előadó: Laknerné Brückler Andrea igazgató Pécsi Kulturális Központ B o r k u l t ú r a A bor megjelenése a helyi kultúrában Kis Pál István költő Dúzsi Tamás borász Vacsora borkóstolóval a Mészáros Borházban Január 21., csütörtök Fesztiválok éve 2010 Előadó: a Magyar Turizmus Zrt-től A falusi turizmus szerepvállalása a fesztiválturizmusban Előadó: Dr. Szabó Géza elnökhelyettes Falusi Turizmus Országos Szövetsége A tradicionális értékek szerepe a turizmusban Előadó: Hegyi Zsuzsanna igazgató, Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Hungaricumok, nemzeti szuvenír Előadó: Imre Károly, igazgató Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Tanácsadó és Szolgáltató Intézet A magyar kultúra köszöntése A konferencia zárása Say István igazgató Tolna Megyei Általános Művelődési Központ Büféebéd (A jelentkezési lap letölthető: 3

5 SZELLEMI ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELMÉBEN A szekszárdi mítosz (előzetes részletek) Kerestük azt a sajátosan szekszárdi üzenetet, ami csak a miénk, bennünk van (talán minden szekszárdi emberben), s amire büszkék lehetünk mindannyian, ami megsokszorozhatja közös energiánkat ebben a nagy világversengésben, hogyha őszintén szembenézve önmagunkkal a történelemben kutatjuk, kik is voltunk-vagyunk valójában Szekszárd mindig is valamiféle mezőváros volt valahol a falu és a régióközponti nagyváros, Pécs között. Mezőgazdasági jellegű, híres bortermelő vidék. Már a római időkben is a mai Munkácsy utca környékén villák lehettek a szőlőültetvényekben. A Vármegyeháza mellett megtalált híres római szarkofág (a Nemzeti Múzeumban van kiállítva) egyik tárgyfelirata már üzen valamit: Áldozz a pásztornak, igyál, és örökké élni fogsz: Isten az én pásztorom. Amikor 1968-ban Szekszárdra költöztünk (ahol mi is gyarapítottuk a gyüttmentek nagy táborát) az állomástól a városközpontig vezető gyönyörű sétány és a szőlővel teleültetett szekszárdi dombság szépsége után azzal találkoztunk, hogy itt mindenkinek van tanyája. Itt mindenki csinál bort, és ha összejön egy társaság, az biztos, hogy egy tanyában borozgatás mellett anekdotázva tölti kellemesen az idejét, máskor az élet nagy kérdéseit boncolgatva sírva vígad... Ezt a tanyakultúrát élte és vitte a legmagasabb irodalmi körökig Mészöly Miklós is, aki egy egész írónemzedék példaképe lett. Talán azzal az arányérzékkel, amit a természetben élő, szőlőt művelő gyakorlati ember, a síkság határán emelkedő szekszárdi dombokon elé táruló tágas panorámát belélegző emelkedett ember, a pásztornak áldozó ember tanulhatott évezredek óta (És amire ezen a kelet-európai vidéken talán a legnagyobb szükség van, de sajátos érték az egész világ számára is.) Szekszárd területe tehát jellemzően már a római kor óta egyfolytában a vidéki, a természetközeli, a borkultúrához kötődő villák, tanyák kultúrája, ahol a természetbe ágyazott földművelő gyakorlatiasság, a borkészítő művészet és panoráma horizontú gondolkodás máskor is melegágya lett igényes költészet és irodalom születésének (Garay, Babits). A hely szelleme e földből kiművelt borban és a szekszárdi lélekben is teremtő erővé válik Szekszárdon több hagyományos és újabb rendezvény, fesztivál, több a magas kultúrát felvonultató irodalmi, képzőművészeti és zenei rendezvény, fórum működik, és több kulturális csoportosulás, mozgalom is látszik, melyek Szekszárd sajátos értékeit is képviselik. Ezekben nyomokban, mozaikokból kirajzolódik egyfajta szekszárdi jelleg, de kellene egy erősebb jelkép és egyfajta kulturális tengely, amely mindezeket felfűzi, és kicsiknek-nagyoknak, a hétköznapi és a magas kultúra számára is feldolgozza, reklám erejű jelképi egyszerűséggel is közvetíteni tudja Szekszárd egyedi üzenetét. Bármilyen eredményes városmarketing-, turisztikai, fesztivál-vonzerőnek ez fontos eleme. Mi lenne az a téma, ami alkalmas lehet erre? Ez: a mese. Az irodalom ősformái a mesék, a csodás történetek, és persze a nagyot mondások Mi pedig valamiért mintha elhanyagolnánk az igazán Szekszárdhoz köthető Garay Jánost, a közismert Háry János figura megalkotóját (és egyébként a magyar nemzet tudatot a XIX. században kibontakoztató és Szekszárdon igen fontos néptánc üdvözítőjét). Talán nincs olyan város, amelyik egy ilyen kész jelképet ne használna fel üzenetei védjegyeként. Egyébként a kocsmában borozgatás közben ízesen mesélő, és időnként nagyotmondó obsitos figura egyáltalán nem áll messze az irodalomtól, ami szintén felfogható egyfajta ízes nagyotmondásként, hogy érzékelhetővé váljon a művekbe titkolt igazság A mese, a zene és a költészet, irodalom jó alapja lehet egy közkedvelt egyedi fesztiválnak. Nemcsak a magas kultúrát jelentő irodalmi fórumokat, bemutatókat, kamarazenei és felolvasó esteket rendezhetnénk, hanem népszerűbb koncerteket, mesejátékokat, bábszínházakat, meseíró versenyeket, utcai játékokat, performanszt stb., a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkit megmozgató közös akciókat. Lehetne meseboltot, játszóházat nyitni, és például mint Prágában a Svejk és más figurát nálunk Háry János, János vitéz, Toldi stb. figuráját ezerféle akár művészi szinten feldolgozni, kreatív mesefigurákat, bábokat jelmezeket stb. gyártani. Mindez néhány helyi jellegű kreatív ipart is felépítene, inspirálna, eltartana. Sok szép régi tanya van Szekszárdon, a domboldalon tanya konferenciát, felolvasó délutánt, kerti kamarazenét, képzőművészeti kiállításokat, kerti színházat lehetne szervezni. Lajtai Zoltán Práger Mária (Az építészek írása letölthető: 4

6 FILHARMÓNIA IFJÚSÁGI HANGVERSENYEK A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ évente összesen 36 koncertet rendez, melyeken több mint háromezer általános és középiskolás diák kap bevezetést a komolyzene, a jazz, a népzene világába. Koncertjeinken nagynevű szólisták, zenekarok szerepelnek, a magyar zenei élet pedagógiai hivatású egyéniségei. A Filharmónia Dél-Dunántúli Kht-vel közösen szervezett bérlet három hangversenyt tartalmaz, ezek mindegyikét hangszerbemutató, ismertető kíséri, ezáltal a közönség megismerkedhet a művek keletkezésének körülményeivel és a komponálás titkaival is. A fuvola varázsa című koncert előreláthatólag január 25. és 29. között, hétfőtől péntekig kerül megrendezésre Tolna megye 11 településén, összesen 12 előadásban: Bátaszéken a Művelődési Központban kétszer is, valamint Simontornyán, Dunaföldváron, Pakson, Dombóváron, Bonyhádon, Hőgyészen és Tamásiban mindenütt ugyancsak a művelődési intézményekben, Tolnán a Bezerédj Pál Sport- és Szabadidőközpontban, Szekszárdon a Garay János, Gyönkön pedig a Tolnai Lajos Gimnáziumban. A diákok októberben voltak részesei a sorozat első rendezvényének, és télzáró alkalom lesz a harmadik. Márciusi előzetes A fuvola varázsa Közreműködnek: D R A H O S B É L A fuvolán K A R D O S K Á L M Á N zongorán Moderátor: Drahos Béla Műsoron: Händel: F-dúr szonáta J. S. Bach: h-moll szonáta Mozart: C-dúr andante Debussy: Syrinx Poulenc: Szonáta Bartók: Három csíkmegyei népdal Doppler: Magyar fantázia pasztorál A Szekszárdi Kamarazenekar, Tolna megye egyetlen vonós kamarazenekara 1984-ben alakult, s az év december 21-én adta első nyilvános koncertjét, a Tolna Megyei Művészetekért Emlékplakett tulajdonosa, nívódíjas kamarazenekar. A város kiemelt amatőr művészeti együttesei közé tartozik. Mindig a muzsika színvonalas megszólaltatásával törekszik a klasszikus zenét kedvelő közönség igényeinek kielégítésére. Tagjai zenei pályára készülő fiatalok és lelkes amatőr zenészek (orvos, műszaki értelmiségi, óvónő, tanár stb.), valamint zeneiskolai tanárok, akik küldetéstudattal muzsikálnak. Törekvésük a zeneirodalom ritkán játszott vagy méltatlanul feledett gyöngyszemeinek felkutatása és közkinccsé tétele. Feladatuknak tartják a komolyzene népszerűsítését, a zenei ismeretterjesztést és ízlésformálást. Földesi Lajos hegedűművész a megye szülötte, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense nagy szakértelemmel és művészi elhivatottsággal irányítja a kamarazenekar munkáját, egyben ő a moderátora előadásaiknak. A 2009/2010-es ifjúsági hangversenysorozat méltó befejezése lesz márciusban az ő koncertjük. Műsoruk címe: Vonós hangszerek és versenyművek. 5

7 ORSZÁGOS ANYANYELVI PÁLYÁZAT Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Anyanyelvápolók Szövetségének közös anyanyelvi pályázata Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködve pályázatot hirdet a magyar nyelv értékeinek feltárására, megóvására és gyarapítására. A pályázaton társadalmi szervezetek, szövetségek, társaságok, nyelvművelő körök, alapítványok és magánszemélyek, valamint ugyanilyen határon túli magyar szervezetek és magánszemélyek vehetnek részt. A pályázati téma: Régi magyar mesterségek családneveink tükrében Honfoglalás kori elődeink még egynevűek voltak. A kételemű nevek csak a 13. században bukkantak fel, s a században terjedtek el, majd szilárdultak meg abban a tekintetben, hogy első elemük öröklődővé vált. Ezeknek az ún. vezetékneveknek eredetük szerint több típusa van. Származhatnak az apa nevéből, utalhatnak testi vagy lelki tulajdonságra, jelölhetik a név viselőjének származási helyét, s több más típus mellett utalhatnak foglalkozásra, illetve betöltött tisztségre. A foglalkozásnevek általában a századi közigazgatási, ipari és mezőgazdasági állapotot és elnevezéseket tükrözik, illetve őrzik meg a számunkra. Olyan modern foglalkozások nevét, amilyen az olvasztár, a ruhatáros vagy az energetikus, természetesen nem őrizhetik meg a vezetéknevek, mert ilyenek nem léteztek, de a régi foglalkozások, tisztségek nevét annál inkább; még olyanokét is, amelyek már annyira elavultak, hogy magyarázatra szorulnak. Csupán néhány a régi foglalkozás-, illetve mesterségnevek közül, amelyeket családneveink őriznek számunkra: Arató, Asztalos, Bacsó (= számadó juhász), Bodnár, Csiszár (= fegyverkovács), Csató (= íródeák), Csikós, Csordás, Fazekas, Fésűs stb. Pályázóink maguk dönthetik el, hogy a napjainkban is ismertnek számító családnevek közül melyekből indulnak ki pályamunkájuk elkészítése céljából, azaz miféle foglalkozásokat, mesterségeket mutatnak be szókincsük, szakmai kifejezéseik ismertetésével együtt. Választhatnak akár csupán egyetlen családnevet nem okvetlenül a sajátjukat!, de akkor a név által jelölt foglalkozás, illetve mesterség egészét be kell mutatniuk, szókészletet, munkafolyamatokat, sajátos szakmai kifejezéseket stb. De tekinthetnek kiindulópontnak egyszerre több, akár egymással valamilyen módon összefüggő mesterségnevet, sőt mesterségnévi eredetű családnevek gazdag gyűjteményével is lehet pályázni. Gondolhatnak a pályázók arra is, hogy egy-egy vidéknek, régiónak egyedi, csak arra a vidékre jellemző foglalkozási ágai is voltak vagy lehettek. Ilyen téma választása esetén de egyébként is sokat lehet meríteni a vidék helytörténeti munkáiból, a helyi múzeumok gazdag anyagából is. Ha pedig a pályázó olyan nevéből következő mesterséget mutat be, illetőleg dolgoz fel, amely családjában apáról fiúra öröklődő, hagyományos foglalkozásnak számít, munkáját akár családtörténettel, egyúttal szakmatörténettel is gazdagíthatja. A pályázóktól olyan, tetszés szerinti műfajba vagy műnembe tartozó írásműveket várunk, amelyek terjedelme legalább tíz-tizenöt oldal ( karakter). A pályázati felhívásra egy pályázó csak egy pályaművet nyújthat be. A tartalmi és filológiai szempontból legjobbnak minősített pályázatok díjazásban részesülnek, a nyertes pályázók munkáiból készülő válogatást a minisztérium lehetőség szerint külön kiadványban jelenteti meg. A pályázat díjai: I. díj: Ft II. díj: Ft III. díj: Ft IV. díj: Ft V. díj: Ft VI. díj: Ft A pályadíjakat a bírálóbizottság meg is oszthatja. A pályázatot adatlap kíséretében kell benyújtani, amely letölthető a illetve a honlapról, személyesen pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium ügyfélszolgálati irodájában (1055 Budapest, Szalay u ) díjtalanul szerezhető be. A pályázatot a kitöltött adatlappal együtt, egy példányban, Anyanyelvi pályázat jelzéssel, az OKM Közművelődési Főosztálya címére (1055 Budapest, Szalay u ), legkésőbb február 15-ei beérkezéssel kizárólag postai úton lehet benyújtani. A pályázatokat május 1-jéig a miniszter által, az Anyanyelvápolók Szövetsége javaslata alapján fölkért szakértői bizottság értékeli. A kiírásnak nem megfelelő, a hiányosan kitöltött adatlap kíséretében, valamint a határidő után benyújtott pályázatokat a szakértői bizottság nem bírálja el. Hiánypótlásra a pályázat beküldési határideje után nincs lehetőség. A pályázattal kapcsolatban információ kérhető a (OKM) illetve a (ASZ) telefonszámon. 6

8 KÖRMŰSOROK MEGYEI VÁNDORÚTON A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ évek óta végez kistérségi kulturális fejlesztő tevékenységet. Komolyzenei koncerteket, hagyományőrző néptáncegyüttesek fellépéseit, székely mesemondó estet, bábelőadást, kórushangversenyt, népművészeti kiállítást, gitárzenei, illetve ütőhangszeres együttest, megzenésített verseket interpretáló együttest tájoltattunk Tolna megye kistelepülésein. A kiváló akusztikájú falusi templomokban megtartott hangversenyek, a kis művelődési házak színpadán rendezett művészeti rendezvények a kistelepülések életének kiemelkedő eseményei lettek, melyeken nemtől, kortól, iskolázottságtól függetlenül üdvözölhettük a falvak lakosait. Az elmúlt évek hagyományait követve folytatjuk ezt a tevékenységet 2010-ben is, ismét több művészeti ág jeles képviselőiből alkotunk egységet. A művészeti ágak között szerepel fúvószene, megzenésített vers, képzőművészet. Olyan alkotókat, előadókat választottunk, akik megyénk amatőr művészeti életének meghatározói, alkotói múltjuk, eredményeik garanciát jelentenek az előadások, kiállítások színvonalát illetően. A rendezvényeknek idén helyet adó kistelepülések, Diósberény, Újireg, Fácánkert, Várong, Sárpilis, Döbrököz, Mórágy, Nagyvejke a társadalmi-gazdasági, illetve infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé tartoznak. A tájoltatás programsorozatában közreműködik a Lajtha László Zeneiskola Fafúvós Kamaraegyüttese. A Tamási Lajtha László Zeneiskola Fafúvós Kamaraegyüttese a megye- és országhatárokon túl is jól ismert Tamási Koncert Fúvószenekar és a Zeneiskola tagjaiból alakult 2003-ban. A nagyzenekar a város kiemelt amatőr művészeti együttesei közé tartozik, az ország egyik legjobb amatőr fúvószenekara. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a sok kitűnő minősítés, hazai és nemzetközi versenyeken szerzett díjak, első helyezések, melyeket a zenekar az elmúlt két évtizedben szerzett. Néhányat említve: országos versenyeken koncert- és show-zenekari kategóriában is arany minősítés, rá három évre kiemelt arany, majd kiemelt gyémánt minősítés, felsőkategóriás minősítés, és többek közt magukénak tudhatják a kortárszene legjobb előadója, illetve a legjobb dirigens díjat is. A zenekar és a zeneiskola tagjaiból hat évvel ezelőtt alakult a Fafúvós Kamaraegyüttes. A nagyzenekarhoz hasonlóan mindig a muzsika színvonalas megszólaltatásával törekednek a klasszikus és populárisabb zenét kedvelő közönség igényeinek kielégítésére. Repertoárjuk a legszélesebb közönségigényt kielégíti, a klasszikus fúvós muzsikától a mai modern feldolgozásokon keresztül a bigband stílusig mindent magában hordoz. Tagjai zenei pályára készülő fiatalok és lelkes amatőr zenészek. Feladatuknak tartják a komolyzene népszerűsítését, a zenei ismeretterjesztést és ízlésformálást. Évente visszatérően játszanak a megye városaiban, de a kisebb településein is. Markovics Gábor karmester a Lajtha László Zeneiskola igazgatója nagy szakértelemmel és művészi elhivatottsággal irányítja a kamarazenekar munkáját. A tájoltatás újszerű eseménye lesz az Amator Artium kiállítás, mely újdonságnak számít intézményünk feladatkörében is. A tradicionálisan két évenként megrendezett, a kreatív ipar és az amatőr művészeti mozgalmak határmezsgyéjéről érkező műalkotásokat prezentáló eseményt nagyszámú közönség látogatta a megyeszékhelyen. A megyei tárlatot 2010-ben utazó formában ismerhetik meg a hátrányos helyzetű Tolna megyei kistelepülések lakói is. A kiállítások helyszínein minden alkalommal megnyitó ünnepséget szervezünk, melyen közreműködik a szekszárdi Komjáth(y)iak Zenekar. A zenekar 2001-ben alakult, a vers és zene szeretete indította a három testvért arra, hogy együtt zenélve, eleinte saját örömükre és szűk baráti kör előtt, majd szélesebb körben is előadják kedvenc dalaikat. Az elmúlt években számos alkalommal felléptek Szekszárd város kulturális eseményein, az ország több nagyvárosában is, meghitt hangulatú könyvtárakban, szűkebb közönség előtt tartott irodalmi esteken csakúgy, mint több ezres nézőszámú nagyrendezvényeken. Klassszikus költők József Attila, Weöres Sándor, Nagy László versein túl fontosnak tartják kortárs Tolna megyei költők verseinek megzenésítését és előadását, így Kis Pál István, Gacsályi József és Dicső Zsolt verseinek, ezzel is közelebb hozva őket szélesebb közönségrétegekhez. Előadásaik során a trió énekét gitárok, furulyák, ütőhangszerek kísérik. A jól szerkesztett és nívósan előadott, érzelmi ívre felfűzött dalok méltán aratnak mindig nagy sikert az őket még nem ismerő közönség körében is. 7

9 ÉLŐ NÉPMŰVÉSZET 2010 Régiónkénti előzsűri Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége pályázatot hirdet a XV. Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállításon való részvételre a tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek következő ágaiban: történeti és paraszti hímzés, csipke, kékfestő, viselet, népi ékszer, szőttes, nemez, faművesség (használati tárgyak, bútorok, játékok), csont- és szarufaragás, kovácsmesterség, fazekasság, bőrművesség, szalma-csuhé-gyékény- és veszszőfonás, mézeskalács és gyermekjáték. A pályázaton egyéni alkotók és alkotó közösségek egyaránt részt vehetnek. Olyan alkotásokat várnak, melyek a hagyományos népművészetből merítenek, de mai környezet-, lakás- és viseletkultúránkba beilleszthetőek különös tekintettel a funkcionálisan összetartozó tárgyegyüttesekre (lakókörnyezet, gyermekszoba, konyha, étkező, szoba berendezése, falusi vendéglátás, öltözékek stb.). Nagyméretű alkotások (épületdíszek, településbútorok, játszóterek stb.) fotódokumentációit tudjuk majd kiállítani, melyek anyagát a zsűrire már CD-n kérjük. Hagyományos cserépkályhával pályázók fotódokumentációval, illetve hagyományos kézműves technológiával készült alkotóelemek (kályhaszemek, párták stb.) mellékelésével pályázhatnak. Pályázni lehet új művekkel, a 2005 óta megrendezett országos szakági pályázatokon szerepelt alkotásokkal, valamint népi iparművészeti zsűriszámmal ellátott alkotással is, hiszen célunk az elmúlt öt év legszínvonalasabb népi kézműves alkotásainak reprezentatív bemutatása. A Békéscsabai Textiles pályázatra, a Kis Jankó Bori Hímzéspályázatra, valamint a Kapoli Antal Fafaragó pályázatra beérkezett és ONK-ra javasolt alkotások egyenesen a pályázatról kerülnek a budapesti zsűri elé. A pályázat lebonyolítása az eddigi gyakorlatnak megfelelően két lépcsős. Minden alkotó csak egy régióban pályázhat. Régiónként előzsűri válogatja ki azokat a tárgyakat, melyek a budapesti országos zsűri elé kerülnek. Az így kiválasztott alkotásokat állítjuk ki 2010 őszén a Néprajzi Múzeumban. A kiállítás várhatóan április 30-áig tart nyitva. A dél-dunántúli régiós zsűri szervezője: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ 7100 Szekszárd, Szent István tér / Információ: Komjáthiné Horváth Ágnes kulti@tmamk.hu TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 7100 SZEKSZÁRD Szent István tér II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/ kulti@tmamk.hu KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/ Mobil: 20/ sisti@tmamk.hu BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes (TIOK-referens) Telefon: 74/ Mobil: 20/ bajszkm@tmamk.hu CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ Mobil: 20/ czinkjudit@tmamk.hu KOMJÁTHINÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ Mobil: 20/ komi@tmamk.hu DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD Szent István tér II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/ Mobil: 20/ gyuszi60@tmamk.hu TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/ , fax: 74/ Mobil: 20/ postmaster@szakbiz.t-online.hu TMÁMK HÍRLEVÉL A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ információs kiadványa megyei hálózaton belüli ingyenes terjesztésre, a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit és Komjáthiné Horváth Ágnes). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató 8