TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM"

Átírás

1 Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával DOROSZLÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda Doroszló, 2006

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Előzmények és módszertan A település általános jellemzése Földrajzi és demográfiai helyzet A település elhelyezkedése és területe Természeti adottságok Népességi adatok Népmozgalom Foglalkoztatási helyzet Gazdasági helyzet bemutatása Ipar Mezőgazdaság Tercier szektor Vállalkozások helyzete Idegenforgalom, turizmus Műszaki infrastruktúra Humán infrastruktúra Oktatás Orvos ellátottság Közművelődés Szociális ellátórendszer Civil társadalom Környezet állapota Légszennyezés, a levegő minősége Felszín alatti és feletti vizek állapota Talaj minősége Kiemelt problémák Korábbi fejlesztési tervek bemutatása SWOT elemzés Problémafa A település összefoglaló elemzése Jövőkép Fejlesztési ötletek, integrált projektek Mellékletek EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

3 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum Doroszló község gazdaságfejlesztési programja, amely a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) megbízásából, a Magyar Köztársaság Szülőföld Alap támogatásával készült. A VIFÓ által benyújtott pályázat célja volt, hogy a településszintű gazdaságfejlesztési programhoz mely Nyugat Bácska három településének, Doroszló, Kupuszina, Szilágyi fejlesztési lehetőségeit tartalmazza támogatást nyerjen. A pályázati tevékenységek indoklása szerint: Nyugat Bácska egy sajátos kistérség, amelyben a mezőgazdaságnak és az iparnak jelentős hagyománya van, valamint Jugoszlávia szétesése előtt földrajzi helyzete is előnyös volt. A térség gazdasága az elmúlt 15 évben visszafejlődött, a munkanélküliség aránya Vajdaság más területeihez viszonyítva is magas. Ezért lenne szükséges egy gazdasági fejlesztési tervre, amely külön figyelembe venné a környéken élő kb. 25 ezres lélekszámú magyar közösség helyzetét, lehetőségeit valamint gazdasági felzárkózását. A program célja, hogy a Nyugat Bácskai régió, valamint azon belül az adott település helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének közép távú fő irányait és átfogó céljait. A helyzetfeltárásra építve került kidolgozásra a település fejlesztési programja, melyek a jelenlegi helyzet ismeretében kijelölt fejlesztési irányok, célok és prioritások alapján már konkrét intézkedéseket is megfogalmaznak. A sikeres felzárkózáshoz és a harmonikus fejlődéshez elengedhetetlen egy olyan terv megléte, amely számba veszi a település lehetőségeit, a fejlesztési potenciálokat és strukturált formában fogalmazza meg a fejlesztési igényeket és a várható intézkedéseket, amely ezeket koordinálja és egységes keretbe foglalva, sikeresen párosítja a lehetőségekkel. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

4 A program kidolgozását az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések helyi közösségeinek vezetőire (polgármestereire) nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás február közepén kezdődött, és március végén helyszíni egyeztetéssel fejeződött be. A program április elejére készült el. A településfejlesztési program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, cégünk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi helyi közösségi vezetőjének, jegyzőjének, szakembereinek, civil szervezetek képviselőinek, pedagógusoknak, vállalkozóknak és gazdáknak, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel, elképzeléseikkel mindvégig segítették, és nagymértékben megkönnyítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Pelt Ilonát, Komáromi Irént Balla Tibort, Péter Istvánt, Hodovány Attilát aki segítségünkre voltak, s ötleteikkel, értékes gondolataikkal is előre vitték munkánkat. Külön köszönet illeti Diósi Violát, akiben egy a térség fejlesztéséért elkötelezett szakembert ismerhettünk meg és aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. Marsalkó Pál ügyvezető EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

5 Előzmények és módszertan A helyzetfeltáró munkafázisban a feladat a település fejlesztési programját megalapozó információk beszerzése volt. Sajnos a munka folyamán nem tudtunk sem biztos statisztikai felmérésekre, sem már meglévő tervdokumentumokra támaszkodni. Mivel hatékony, a település adottságaira ténylegesen építő, a problémáira reagáló fejlesztési program csak a település tényleges helyzetének alapos ismerete alapján készíthető, igyekeztünk minden releváns adatot személyesen beszerezni. Jelen esetben az adatok megszerzésében illetve pontosításában a települések körében elvégzett kérdőíves felmérésre és a Statisztikai Hivatal adataira tudtunk támaszkodni. A helyzetelemzés legfőbb célja, hogy megalapozza a kistérség problémáira (vagy legalábbis azok egy részére)a válaszokat, megoldásokat kínáló gazdaságfejlesztési program kidolgozását, ezért lényegesnek tartottuk, hogy az elemzés mindenképpen stratégiai szemléletű legyen. Ez azt jelenti, hogy túl kell mennie a statisztikai adatok egyszerű felsorolásán és elemzésén, rá kell mutatnia a kistérség legfontosabb problémáira, illetve szükségleteire, mivel véleményünk szerint csak ilyen jellegű információkra támaszkodhat egy hiteles fejlesztési program. Éppen ezért az anyagban hangsúlyos szerepet kap a kistérség stratégiai erősségeinek és gyengeségeinek, a környezeti lehetőségeknek és a kistérség fejlődését esetlegesen gátló tényezőknek a felmérése, amelyből származó információkat összefoglalóan tartalmazza a SWOT analízis. Kiemelkedően fontosnak tartottuk a partnerség elvének teljes megvalósulását is. Egy stratégiai program, egy településre vagy egy egész régióra vonatkozóan nem lehet alapos és sikeres a helyi szereplők, a társadalom és a gazdaság aktív résztvevőinek konszenzusa nélkül. Ezért arra törekedtünk, hogy minden érintettet (önkormányzati, intézményi dolgozók, vállalkozók, non profit szervezetek képviselői, és minden egyéb releváns szereplőt) bevonjuk a munkálatokba és EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

6 lehetőséget biztosítsunk a véleményük kifejezésére, annak beépítésére a tervdokumentumba. A partnerség és a konszenzus nem csak azért fontos, hogy megismerjük a helyben élő és működő szereplők, csoportok igényeit és szükségleteit, hanem azért is, hogy a dokumentumban tükröződjenek a helyi emberek elvárásai, konkrét javaslatai és igényei. Tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére a helyzetelemzés készítése során az érintettek bevonásának leghatékonyabb módjának a munkamegbeszéléseket tartottuk. A munka során a településeken két munkamegbeszélés került megszervezésre: az egyik keretében a térségbe tartozó települések polgármesterei mondták el elvárásaikat, véleményüket, javaslataikat, míg a másik általunk lakossági fórumnak nevezett megbeszélésen a vállalkozók, intézmények vezetői, gazdák és civil szervezetek vettek részt és nyilváníthattak véleményt. Szerbia és Montenegróban ma a programozás feltételrendszere, környezete, információs háttere sajnos még meglehetősen kezdetleges. Ez már a helyzetfeltárási szakaszban is okozott nehézségeket, azonban a dokumentum jellege miatt a problémák legélesebben a program kidolgozásakor merültek fel. Az alábbiakban röviden áttekintjük a programozást leginkább nehezítő tényezők legfontosabb csoportjait: A finanszírozás, a forrásoldal tisztázatlansága Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy már rövid távon 1 2 éves távlatban sem lehet egyértelműen meghatározni a program megvalósítására potenciálisan rendelkezésre álló forrásokat. Ez alapvető különbség az Európai Unióban készülő programozási dokumentumokkal szemben, amelyek esetében a dokumentumok kidolgozásának az egyik meghatározó kiindulópontja a felhasználható források nagyságának, valamint a felhasználás általános feltételrendszerének ismerete. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

7 A finanszírozási források rendkívüli korlátossága A jelenlegi helyzetben a regionális szintre történő decentralizáció gyakorlatilag nem létezik: a régiók szintjére decentralizált források nagysága csak töredéke annak, ami fejlesztési célokra rendelkezésre áll és messze nincs összhangban az EU források hatékony felhasználásához szükséges regionalizációs elvekkel sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár komplex a település társadalmigazdasági fejlesztését célzó program került kidolgozásra, ennek megvalósítása a tervezhető finanszírozási források jelenlegi nagyságrendje mellett nem tekinthető reálisnak. A források jelenlegi szintje leginkább csak előkészítő jellegű feladatok végrehajtására és demonstratív jellegű projektek megvalósítására elegendő. Az EU csatlakozás nyomán várható változások A munkamódszert meghatározó alapelvek egyike az, hogy olyan anyag készüljön, amely EU konform és a csatlakozást követően is alkalmas a fejlesztések megalapozására. Ugyanakkor jelenleg csak nagyon kevés konkrét információ áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy pontosan milyen feltételekkel, milyen nagyságrendben juthat Szerbia és Montenegró forrásokhoz a csatlakozási tárgyalások elindulását, majd a csatlakozást követően. Egyenlőre forrás csak a HUROSCG/05/01 Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program keretében érhető el a CARDS társfinanszírozásával. Részletesebben ld. 1. sz. Melléklet. Monitoring indikátorok alkalmazása, adathiány További nehézséget jelentett a programozás során, hogy számos a települések fejlesztése szempontjából fontos területen nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ami megnehezíti a monitoring mutatók rendszerének kialakítását. A források rendkívüli korlátossága miatt és a porlasztás elkerülése érdekében minden egyes prioritás esetében arra törekedtünk, hogy azon intézkedések, illetve az egyes intézkedéseken belüli operatív tevékenységek kerüljenek megvalósításra, amelyek reálisan megvalósíthatóak és viszonylag kis forrásigényűek; EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

8 megvalósulásuk alapfeltétele annak, hogy az adott prioritás többi eleme is megvalósítható legyen. A program megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében kialakításra került a monitoring indikátorok rendszere. Minden egyes prioritáshoz kapcsolódóan meghatároztuk a javasolt eredmény és hatásmutatók körét, az intézkedések szintjén pedig output, eredmény és hatásmutatók kerültek kijelölésre. Az eredmény és hatásmutatók jelentős része jól mérhető, számszerűsíthető, egy részük azonban speciális felmérést igényel, illetve vannak olyan mutatók, amelyek kvalitatív jellegűek, nem számszerűsíthetők. A célértékek meghatározásánál nehézséget jelentett, hogy a program tervezési periódusában a várható források nagyságrendje nem éri el azt a kritikus tömeget, amely az eredménymutatók, de különösen a hatásmutatók egy jelentős részének értékében mérhető változást eredményezne, még a lehető leghatékonyabb felhasználás mellett sem. Éppen ezért az intézkedések szintjén az output mutatóknak van kiemelt jelentősége. Meg kell jegyezni végül azt is, hogy a program élettartama során leginkább az output mutatók, valamint az eredmény mutatók egy részének alakulása vizsgálható reálisan, az eredmény mutatók és a hatásmutatók többségének változása a programperiódus végét követően várható és mérhető utólagos értékelés keretében. Ennek megfelelően az eredmény és a hatásmutatók hosszútávon, a prioritások teljesülésének értékelésében meghatározóak. Doroszló fejlesztésének kiindulópontját a pozitív jövőkép vízió meghatározása jelenti. Ez jelöli ki, hogy a település a fejlesztések eredményeként hova szeretne eljutni. A település víziója az alábbi mondatban összegezhető: Szerbia és Montenegrón belül Doroszló stratégiai elhelyezkedéséből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Ahhoz, hogy kijelölhető legyen a pozitív jövőhöz vezető út, meghatározható legyen a település fejlesztési stratégiája, feltétlenül szükséges a Nyugat Bácskai régió EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

9 helyzetének stratégiai szemléletű vizsgálata, a fő problémák és adottságok feltárása, valamint a környezet által kínált lehetőségek megismerése. Sajnos a Nyugat Bácskai régiót vizsgálva meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk. Jelenleg Szerbia és Montenegró számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb (az országos átlag USD, itt kb USD ami az EU átlagának alig 5% sem teszi ki). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusabban fejlődő térségeket elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a járási központokat a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, egyáltalán nincsenek munkalehetőségek. Az elmaradottság okai között első helyen áll a Nyugat Bácskai régió gazdaságának korlátozott versenyképessége: a szerkezetátalakítás mindeddig nem valósult meg maradéktalanul, a Régió gazdaságában részben az adottságokkal is összefüggésben a szerbiai átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd, nem megfelelően piacorientált. A mezőgazdaság túlsúlyával párhuzamosan az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Ráadásul a térségben az ipari üzemek közül csak kevés rendelkezik a legkorszerűbb technológiai háttérrel, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a Nyugat Bácskai régióba jóval kevesebb külföldi tőke érkezett, mint az ország más régióiba (ahol a külső tőke a technológiai váltás motorjaként a legjelentősebb gazdaságdinamizáló tényező volt). A beruházási szint jelenleg is nagyon alacsony, messze elmarad a fejlett régiók szintjétől, s a tőkeszegénység a hátrány kumulálódásához, az elmaradottság konzerválódásához vezethet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

10 A tőkeszegénység egyébként jellemzi a Régió kis és közepes vállalkozásait (KKV) is; ezek a vállalkozások mind számukat, mind pedig gazdasági teljesítményüket tekintve elmaradnak az országos átlagtól. A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy bár az utak állapota kedvező képet mutat, mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra. A humán erőforrás bázis sem elsősorban erősségként értékelhető: bár rendelkezésre áll nagy számú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a Régiót. Az elmaradottság következményei meglehetősen riasztóak. Magas a munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A környezetvédelmi infrastruktúra nem megfelelően kiépült: a közműolló szélesre nyílt és sajnos számos területen szinte teljesen hiányoznak a szilárdhulladék lerakók. Persze nemcsak súlyos problémák vannak, hanem kedvező adottságok is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből. A Régió egyik kiemelkedő, meghatározó adottságának stratégiai elhelyezkedése tekinthető, mely a jövőbeni EU csatlakozás fényében jelentősen felértékelődhet. Fontos érték az is, hogy a Régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek termeléséhez, melyekre versenyképes agrárszektor építhető. Mindezeken túlmenően a Nyugat Bácskai régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

11 gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. A Régió helyzetének, valamint a környezeti feltételeknek, lehetséges fejlődési forgatókönyveknek az ismeretében eddig három lehetséges fejlesztési irány, stratégiai alternatíva került kialakításra: 1. sz. stratégiai alternatíva: A jelenlegi gazdasági szerkezet megőrzése tradicionális fejlesztés. 2. sz. stratégiai alternatíva: Kismértékű gazdasági szerkezetátalakítás egyensúlyi fejlesztés. 3. sz. stratégiai alternatíva: Erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás progresszív fejlesztés. A szakértői javaslat alapján a Nyugat Bácskai Települések Területfejlesztési Szövetsége a 3. sz. stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a Régió fentebb már bemutatott adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységet; ezekkel összefüggésben ugyanakkor elengedhetetlenné válik az aktív befektetés ösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a település gazdasága versenyképessé váljék. A kiindulópontot jelentő pozitív jövőkép alapján és a kiválasztott stratégiai alternatívára támaszkodva az alábbiak szerint fogalmazódott meg a fejlesztés alapcélja: A környezet által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a Régió sajátos előnyeire építve az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek a megteremtése, egyenlő esélyeket biztosítva a Régió teljes területén. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

12 Az alapcél központjában az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése áll, ami azt jelenti, hogy a Régió a strukturális támogatások jelentős részét a lehető leghatékonyabban egy olyan versenyképes gazdaság kialakítására tudja fordítani, amely hosszú távon külső támogatás nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztés során a már említett adottságokra támaszkodik, a kedvező környezeti feltételek kihasználásával, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a fejlesztés nyertesei mellett vesztesek is legyenek és tovább mélyüljenek a Régión belüli térségi különbségek. A cél, mint fejlesztési alapcél továbbgondolásával kerültek meghatározásra a stratégiai célok, mint konkrétabb, a fejlesztési prioritások kialakítását megalapozó célkitűzések: Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére alapozva. A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása Nyugat Bácska teljes területén. Aktív bekapcsolódás az európai uniós csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása. A stratégiai célok elérése érdekében öt fejlesztési prioritás került kialakításra, melyek támaszkodnak a Régió feltárt adottságaira, törekszenek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A javasolt fejlesztési prioritások az alábbiak: Gazdaságfejlesztés (I. Prioritás) A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, jelentősen alapozva a Régió jelentősebb vállalkozásai és a helyi KKV k közötti együttműködés erősítésére. A prioritás EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

13 keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a településeken, a külső befektetések növelése, valamint a kis és közepes vállalkozások megerősítése. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (II. Prioritás) A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával együtt. Ennek érdekében cél a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentése. A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem (III. Prioritás) Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a Régió logisztikai szerepkörének erősítése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának fejlesztése. Humán erőforrás fejlesztés (IV. Prioritás) Ezen prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, valamint az innovációs központok és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása. Szektorsemleges területek fejlesztése (V. Prioritás) Az általános célkitűzés Nyugat Bácska fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése, konkrétan a költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

14 határmenti együttműködések fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése. A konkrét prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető általános elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége elve. A stratégiai program oly módon kerül kialakításra, hogy az intézkedések megvalósítása során ezek az elvek ténylegesen érvényre jussanak és kifejtsék hatásukat. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

15 1. A település általános jellemzése Doroszló a Bácska délnyugati csücskében, Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra, a Duna Tisza Duna csatorna partján meghúzódó, zömmel (55%) magyar lakta település. Határa északon Sztapárral, keleten Bácsbresztováccal, délen Szerbmileticcsel, délnyugaton Gombossal, nyugaton pedig Szonddal érintkezik. Közéleti működés szempontjából a zombori járás egyik kiemelt települése. Az első írásos feljegyzések 1313 tól tesznek említést róla, de régészeti szempontból, s a talált archeológiai leletek alapján megállapítható, hogy ezen a területen 2700 évvel ezelőtt is éltek. A Királyi Kamarának 1752 tavaszán hozott rendelete, hogy Új Doroszlót létesítsenek, arra utal, hogy egy régebbi Doroszló is létezett. Ó Doroszló a régi Mosztonga folyó jobb oldalán volt található, de a gyakori árvizek miatt átköltözött a mai helyére, amikor is Redl kamarás magyar szerződést írt alá Új Doroszlónak legalább 150 római katolikus magyar vagy tót családdal való betelepítésére. Gazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága szempontjából közepesen fejlett település, helyzete a népesség fogyása miatt egyre romlik. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

16 1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet A település elhelyezkedése és területe Doroszló a Duna Tisza Duna csatorna bal partján fekszik a Vajdaságban a Nyugat Bácskai régióban. A Duna délnyugat irányú légvonalban tizenegy kilométerre van a falutól. Közigazgatási székhelye Zombor, melytől délkelet irányban húsz kilométernyi távolságra van. Doroszló határának legmagasabb pontja 94 méter, maga a település 91 méter tengerszint feletti magasságon három kilométer hosszúságban terül el. A falu határának összterülete 41,26 négyzetkilométer. Éghajlata kontinentális, forró nyarakkal (absz. max. 40 C) hideg telekkel (absz. min. 35 C) és viszonylag elég csapadékkal, ami mm átlagot tesz ki évente Természeti adottságok A település adottságai között két tény érdemel említést, az egyik a kimagasló minőségű termőföld, amely európai összehasonlításban is igen magas színvonalat képvisel. A másik tényező a Mosztonga folyó, amely mérhetetlenül gazdag volt halban és csíkhalban. A csík halászatot a Mosztonga medrében ásott DTD csatorna szüntette meg, s így a Csíkászó teljesen kiszáradt. A visszaállításra, rehabilitációra már nincsen mód, a hajdani területen azonban egy kb hektáros halastó kialakítására lenne lehetőség. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

17 Népességi adatok Mivel a vizsgált terület kiterjedése kicsi, egyetlen településre korlátozódik, nem lehetséges demográfiai trendeket és tendenciákat felállítani, illetve pontos demográfiai prognózist készíteni, hiszen a kisebb területi egységek vizsgálatánál exponenciálisan nőnek a hibalehetőségek. Ennek megfelelően a kész adatsorok bemutatására korlátoztuk a munkát, illetve olyan valószínű tendenciákat rajzoltunk fel, amely a kistérséget, sőt az egész megyét jellemzik, mivel a népességi folyamatok szempontjából a vizsgált település nem alkot egy különálló egészet. Általánosságban elmondható a térségről, hogy a gazdasági lemaradás tükröződik a népesedési folyamatokon is: a foglalkoztatási arány alacsony, a munkaerőbázis alacsony képzettségi színvonalú, a települések esetében megindult egy erőteljes elnéptelenedési, elöregedési folyamat. 1. sz. táblázat 1. sz. táblázat A települési lakosok létszáma március Lakosok száma forrás: EuroRaptor Kft. Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján A településen pontosan megfigyelhető az a csökkenő tendencia, amely az elmúlt években az országos és európai szinten is érvényesül. A csökkenés átlagos mértéke 2000 től számítva 3,48%. Ha az eddig irányokat vesszük alapul és ezt kivetítjük a 2010 ig terjedő időszakra, akkor látható, hogy az elnéptelenedés veszélye reális. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

18 Az 1.sz. diagram egy olyan hipotézis adatait mutatja be, amely szerint a jelenlegi demográfiai trendek folytatódnak 2010 ig; nem vesz tehát figyelembe semmilyen külső beavatkozást, a népesedési politika irányváltoztatásait, vagy egyéb társadalompolitikai tényezőt. A diagram jól szemlélteti az elnéptelenedés fenyegető veszélyét, a felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. 1. sz. diagram Népesség alakulása Fő Év forrás: EuroRaptor Kft. saját számításai Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján Az ilyen falvak esetében, a gazdasági helyzet javítására és a kedvezőbb népesedési folyamatok eléréséhez szükséges a vezetés elkötelezettsége, valamint hathatós külső segítség is befektetések, támogatások, pályázati források formájában. A vezetői attitűd, a nyitott gondolkodás, a vállalkozói készségek fejlesztése valamint a kezdeményezőkészség mind a lehetséges fejlődés zálogai. A település etnikai szempontból meglehetősen összetett képet mutat. A lakosság mindössze 31,5% a vallja magát szerbnek, a település többségében magyarlakta (56,2%). A nemzeti kisebbségek aránya állandónak mondható, fogyásuk mértéke is EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

19 a népesedési viszonyokat tükrözi. Egyedül a roma kisebbség száma mutat növekvő tendenciát, amelynek oka az eltérő családmodellben és gyermekszámban keresendő. 2. sz. táblázat Nemzetiség megnevezése március Magyar Szerb Horvát Roma Jugoszlávok Egyéb forrás: EuroRaptor Kft. Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján A nemzetiségek viszonyára elmondható, hogy kapcsolatfelvétel vagy integráció alig történik. A két legnagyobb népességű nemzetiség szinte egymás mellett él a faluban. A szerb lakosok nem vesznek részt a település irányításában sem, a helyi közösség tanácsában sincs képviselőjük. A gyermekek az iskolában szegregáltan tanulnak, sem kulturális sem gazdasági kapcsolatok nincsenek jelen. Vegyes házasságok szintén nem léteznek. Az egyedüli tér, ahol szerb és magyar (illetve egyéb nemzetiségű) gyermekek találkoznak az az iskola előkészítő egy másfél éves periódusa. A távolságtartásnak történelmi, nyelvi és nemzetpolitikai okai vannak, a szegregáció azonban a település integrált és hatékony fejlesztésének egyik komoly gátja lehet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

20 Népmozgalom A település helyzetét nehezíti, hogy a negatív népesedési folyamatok közül nem csak a fogyás, hanem az elöregedés is jellemző. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve a 0 14 éves korosztály aránya a népességen belül folyamatosan és monoton módon csökken óta 5 százalékponttal csökkent a fiatal népesség aránya. Ezzel egy időben az idősebb korosztály társadalmon belüli aránya folyamatosan növekszik. Ennek mértéke nem éri el a fiatalok fogyását, de a 60 éven felüliek száma majdnem két százalékponttal növekedett az elmúlt évek folyamán. Hosszútávú tendenciák számítására nincsen lehetőség, az itt felvázolt társadalmi szerkezet azonban elöregedő, egészségtelen korstruktúrájú települést mutat. A település (nyers) élveszületési arányszáma az egészségesnek tartott 10 ről (2000 ben) 2005 re 8,27 re esett vissza. Ezzel szemben a halálozási arányszám növekvő tendenciát mutat, bár változása nem egyenletes. Kiemelkedő csúcsot jelentett a 2002 es év, amikor a mutató értéke elérte a 27,11 et. A vizsgált periódusban a halálozási arányszám mértéke átlagosan 17,86, amely kiemelkedően magasnak mondható. Ezeknek az adatoknak megfelelően a természetes szaporodás átlagos mértéke a vizsgált periódusban ( ) 9,10 (vagyis természetes fogyásról beszélhetünk), a csúcs értéket pedig 2003 ban érte el a település ( 19,88 ). Ennek alapján megállapítható, hogy az általános európai népességfogyási trendektől sokkal nagyobb ütemben fogy a település lakossága, a fogyás mértéke kiemelkedő és az elöregedés komoly veszélyeztető tényező. A település népességét érintő el és bevándorlás mértékéről pontos adatokkal nem rendelkezünk. A rendelkezésre bocsátott információk alapján az elmúlt években a vándorlás szórványos volt, és 2002 t kivéve (amikor 150 személy költözött el a településről) mértéke sem volt jelentős. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI

Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben