Ybl Miklós-díj 2002 B E V E Z E T Ô. A évi PRO RÉGIÓ DÍJ kitüntetettjei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ybl Miklós-díj 2002 B E V E Z E T Ô. A 2002. évi PRO RÉGIÓ DÍJ kitüntetettjei"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 2 B E V E Z E T Ô 38 Ybl Miklós-díj Nikodémus Antal A SZÉCHENYI-TERV IPARI PARK PROGRAMJAINAK REGIONÁLIS TÉRSZERKEZETI HATÁSA Faragó László A TERÜLETI TERVEZÉS ÚJRASZABÁLYOZÁSÁRÓL Ónodi Gábor - Cros Kárpáti Zsuzsa A KERTSÉGEK ÉS A KERTKULTÚRA EREDETE, ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON II. Gáspár Anna A LAKÁSÉPÍTÉS TRENDJEI ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA EURÓPÁBAN Ferencsik István TÉRINFORMATIKAI TÁMOGATÁS AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA BEREGI TÉRSÉG ÚJJÁÉPÍTHETÔ TERÜLETEINEK KIJELÖLÉSÉBEN A évi PRO RÉGIÓ DÍJ kitüntetettjei Az év akadálymentes épülete 2001 építészeti nívódíj pályázat nyertesei V I D É K F E J L E S Z T É S Kistérségek együttmûködése a falusi turizmus fejlesztése érdekében (Összeállította a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek vidékfejlesztési modellek 2002 Országos tapasztalatcsere-program (tavasz, nyár) (Összeállította: Merkel Krisztina) Tájékoztató a vidékfejlesztési céltámogatás évi pályázatos támogatási rendszerérôl H Í R E K 35 Huszár Richárd SZÉKELYFÖLDI BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK - REGIONÁLIS BEFEKTETÉSI KONFERENCIA A folyóirat támogatói: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a KTM jogutódja, Budapest Fôváros Fôpolgármesteri Hivatal, Magyar Urbanisztikai Társaság, BME Urbanisztikai Intézete, Központi Statisztikai Hivatal, Belügyminisztérium Fôszerkesztô: Hörcher Ferencné A szerkesztôbizottság tagjai: dr. Szaló Péter (a szerkesztôbizottság elnöke), Balogh Ottó, Balsay István, dr. Dorgai László, dr. Faragó László, dr. Jámbor Imre, dr. Kovács Tibor, dr. Meggyesi Tamás, Miklóssy Endre, Paksy Gábor, Schneller István, dr. Szabó Lajos, dr. Szegvári Péter, Szendrôné dr. Font Erzsébet, dr. Trócsányi László, Vajdovichné dr. Visy Erzsébet A kiadó vezetôje: Szikla Gyula Fotók: Dékány Tibor Olvasószerkesztô: Körösmezey Lászlóné Tervezôszerkesztô: Pintér József Felelôs kiadó: VÁTI Kht., vezérigazgató: Paksy Gábor A szerkesztôség és a kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy utca Telefon: , Fax: Nyomdai elôkészítés: Pala 11, TIMP Kft. Nyomás: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ISSN: A folyóirat évente tízszer jelenik meg, elôfizethetô a szerkesztôségben és a kiadóban.

2 TISZTELT OLVASÓINK! Idei harmadik számunkat olyan írással kezdjük, amely vitaindító is lehet egyben. Szûkebb szakterületünk egyes képviselôi részérôl ugyanis felmerülhet és fel is merül az a kérdés, hogy vajon a Széchenyi-terv amely rövid idô alatt máris bizonyította rendkívül dinamikus voltát mennyire képviseli a szakmánk által elvárt területiséget. Más szóval, hogy érvényesülnek-e benne kellô súllyal a területfejlesztési politika súlyponti célkitûzései? Nikodémus Antal írása az adott a makroszintû gazdaságfejlesztés egyik jelentôs eszközéül szolgáló Ipari Park Program térszerkezet-formáló hatását mutatja be, korrektül elismervén, hogy bár nem közvetlenül célzottan, de közvetett módon mégis a területi kiegyenlítôdés elômozdítása is a program megvalósulásának egyik jelentôs hozadéka lesz. A területi tervezés újraszabályozásának szükségességérôl szólva Faragó László alternatívákban gondolkodik ugyan, mégis világossá teszi, mi az ô állásfoglalása. Ez a témakör is felébresztheti a szakmában dolgozók érdeklôdését és más nézetek felszínre hozását is elôsegítheti. A kertségek és a kertkultúra alapos vizsgálatokra épülô témája ugyancsak aktuális kérdés, bár viszonylag keveset beszélünk róla a szakmában. Az Ónodi Gábor és Cros Kárpáti Zsuzsa szerzôpáros felé felvetném a kárpótlási árveréseken szerzett osztatlan tulajdonú kisméretû földrészletek jövôbeni sorsának meglehetôsen égetôvé vált kérdéskörét. Különösen a fôvárosi agglomeráció gyûrûjében vált ez a kérdés feszítôvé, szükséges lenne ezzel is behatóbban foglalkozni. Gáspár Anna írása az európai lakáspiacba nyújt betekintést, amely igen sok hasznos tapasztalatot szed csokorba 19 európai ország gyakorlatából. Különösen a dán tapasztalat lehet tanulságos számunkra hosszabb távú lakáspolitikánk szempontjából, mert itt láthatjuk visszaköszönni azt a fontos szempontot, hogy a lakáspiac szabályozásában, a lakáspolitikában is célszerû lenne a terület- és településfejlesztési érdekeket az eddigieknél fokozottabban figyelembe venni. A térinformatikáról szóló írásában Ferencsik István a sokak számára inkább elméletinek tetszô korszerû módszer gyakorlati hasznát, Huszár Richárd regionális befektetési konferencia beszámolója pedig a határon átnyúló együttmûködés új formáját mutatja be. Mindkettô számos a jövôben fokozottabban alkalmazható módszerekkel ismerteti meg az olvasót. Ernst Gabriella megrendítô megfogalmazásban állít emléket a szeptemberi tragédiának, amely egyben az emberi alkotások sebezhetôségének szimbóluma. Jól érzékelteti, hogy egy-egy városépítészeti remekmû hosszú történelmi folyamatok eredôjeként jön létre és a történelem más buktatóihoz hasonlóan magában hordja a pusztulás csíráit is. Vidékfejlesztési rovatunkban tisztelt Olvasóink széles palettáról válogathatnak a Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek vidékfejlesztési modellek 2001-ben címû kezdeményezés keretében tervezett programokból, megfelelô idôben gondoskodhatnak a tetszésüket elnyert, illetve érdeklôdésüknek megfelelô programokban való részvételükrôl. A fôszerkesztô /2 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 NIKODÉMUS ANTAL fôosztályvezetô, Gazdasági Minisztérium Regionális Információs Fôosztály A SZÉCHENYI-TERV IPARI PARK PROGRAMJAINAK REGIONÁLIS TÉRSZERKEZETI HATÁSA Az ezredfordulóra a hazai gazdaság összteljesítménye elérte az évi szintet, ugyanakkor mélyreható szerkezeti átrendezôdés ment végbe az idôszak alatt, amely vitathatatlanul az ország regionális egyenlôtlenségeinek a növekedésével járt. A Széchenyi-terv stratégiai célkitûzése a magyar gazdaság területi szerkezetét jellemzô sajátos dualitás oldása, mindenekelôtt azért, hogy a látványosan megindult, innováció vezérelte gazdaságfejlôdés területileg is elmélyüljön és kiszélesedjen. A programok ugyan nem közvetlenül területfejlesztési indíttatásúak, gazdaságfejlesztési filozófiájuk és regionális gazdaságfejlesztô hatásuk mégis jelentôsen hozzájárul az ország térszerkezetének kiegyensúlyozottabbá tételéhez, az elmaradottabb térségek felzárkóztatásához. A regionális gazdaságépítés innovációs modelljei Az ipari parkok innovációs programja A regionális gazdaságépítés (REGÉP) már indulásakor kiemelt figyelmet fordított a regionális innovációs rendszer megerôsítésére, intézményi és szolgáltatási színvonalának, kapacitásának emelésére. A program innovációs modelljének intézményi bázisát az ország területét lényegében egyenletesen behálózó ipari parkok alkotják (1. ábra). A támogatások a Széchenyi-terv céljaihoz igazodva mindenekelôtt a gazdasági növekedés és az innováció területi bázisának kiszélesítését és elmélyítését szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a fejlôdés különbözô induló, felfutó és érett szakaszában lévô koncentrált telepszerû ipari bázisok a továbblépésükhöz szükséges fejlesztéseket a támogatott projekttípusokkal és méretekkel a meghirdetett pályázati feltételek szerint megvalósíthassák. Az ipari parkok bôvülése és minôségi ugrása a gazdaságfejlesztés tartósan sikeres modelljét valósítja meg. Az eddigi fejlôdés hajtóerejét a külsô tôkebevonásra épülô modell adta. Ez esetben az ipari park projekt egyet jelentett a komplex infrastruktúra teljes körû kiépítésével, amely a többségében zöldmezôs beruházások formájában megvalósított fejlett ipari bázisok ingatlanhasznosítását szolgálta. Az ipari park program kezdettôl támogatja a komplex infrastruktúra kiépítését. Ez a projekttípus (RE-4) lényegében változatlan tartalommal alapozó FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/2 volumenhordozó pályázatként beépült a REGÉP pályázati rendszerébe. Jóllehet a támogatási jogcímei között szerepel a rekonstrukciós ipari parkok fejlesztése, a parkok számára mindeddig nehezen járható útnak bizonyult a volt szocialista nagyipar romjain korszerû telephelyi bázis kialakítása. Hagyományos támogatási célterületnek számít a logisztika is. A logisztikai központok és szolgáltatások (RE-6) fejlesztése megerôsíti a külföldi beruházásokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat integráló regionális vállalkozói hálózatokat. Alapvetôen új fejlesztési irányt jelentenek a regionális innovációs intézményrendszert erôsítô pályázati támogatások. A technológia-intenzív inkubátorházak, innovációs központok, technológiai transzferintézmények létrejöttét és szolgáltatásaik fejlesztését (RE-8), valamint a regionális klaszter-képzôdést (RE-1) külön pályázatokkal segítette a Széchenyi-terv regionális programja. Ennek eredményeként az ipari parkok rövid idô alatt a külsô tôkebevonásra és az innovációra egyaránt épülô sikeres gazdaságfejlesztési modell meghatározó intézményi bázisai lehetnek. Fejlesztési irányok és programok Az ipari parkok komplex infrastruktúra-fejlesztésére, a logisztikai központok és szolgáltatások támogatására irányuló pályázatok a rendszer hagyományos tartópilléreinek számítanak. Mindkét téma szerepelt a Gazdaságfejlesztési Célelôirányzat (GFC) támogatási jogcímei között még a Széchenyi-terv indítása elôtt. Ez az egymással is összefüggô két program a nagy befektetések ösztönzését, a külföldi tôke letelepítésének infrastrukturális biztosítását szolgálta, ugyanakkor a logisztikai projektek önállósulása mögött egyre inkább a kis- és középvállalkozások (KKV-k) beszállítói pozíciójának javítására, regionális piaci hálózati integrációjának az erôsítésére irányuló szándék húzódott meg. Az ipari parkok eddigi fejlôdését döntôen a nagy tôkeigényû külföldi exportorientált feldolgozóipari beruházások eredményezték. A globális piacokon versengô, technológiájukban világszínvonalú, ám sok esetben rutinjellegû összeszerelô tevékenységre alapozott nagy projektek a két fejlett dunántúli régióban zöldmezôs befektetések formájában valósultak meg. Ezek az úgynevezett elsô generációs ipari parkok nemzetgazdasági léptékben is jelentôs termelést, beruházást és döntôen vámszabad területi exportot teljesítenek a legfejlettebb feldolgozóipari szakágazatokban a transznacionális hátterû vállalkozói és termékpályák mentén (2. ábra). 1 3

4 1. ábra 4 Ez az ipari parkokban koncentrálódó termelési bázis önmagában is meghatározó, szerkezetátalakító tényezôje a két fejlett dunántúli régió gazdaságának. A regionális versenyképesség dinamikus tényezôjét mindkét régióban az elsô generációs ipari parki fejlôdési folyamat adja. Jórészt ennek köszönhetôen a nyugat- és közép-dunántúli régió gazdasági fejlôdése az 1990-es évek második felétôl érzékelhetôen kimozdult az erôforrás- és tényezôvezérelt szerkezeti fejlettségi szakaszból a beruházásvezérelt fázis felé. A feldolgozóipari beruházások mind több ágazatban, mind összetettebb beszállítói hálózat és méret szerint jellegzetes területi koncentrációs folyamatot táplálnak, fejlett iparitelephely-igényt támasztva a kiváló infrastruktúrával rendelkezô, kedvezô földrajzi adottságú növekedési pólusokban, globális hálózatokhoz kapcsolódó fejlôdési tengelyek mentén. A továbblépés egyik nagy kérdése, hogy rendelkezésre áll-e annyi infrastrukturálisan feltárt zöldterület és szakképzett munkaerô, mint amennyi a folyamat további extenzív bôvüléséhez szükséges. Az érem másik oldalára nézve, az ipari parkokat éppen a folyamatos továbbépítkezés, a minôségi továbblépést jelentô szolgáltatások térnyerése, a technológiai és innovációs intézmények befogadása, az inkubációs folyamat generálása teszi sikeres gazdasági modellé. Ehhez azonban már intenzívebb fejlôdés, az úgynevezett második generációs iparipark-képzôdési folyamat a kívánatos. A fejlett feldolgozóipari struktúrák vállalkozói rendszerei egyre kifinomultabb minôségi szolgáltatásokat igényelnek, amelyek különös módon ötvözik a támogatási programok beruházásokra és ezzel összhangban az üzleti innovációs szolgáltatásokra, az innovációs menedzsment fenntartására irányuló projektelemeket. Sajátos harmadik útnak tekinthetô az ipari ingatlanfejlesztés és területhasználat úgynevezett barnamezôs módja. Jóllehet, ez a téma a rekonstrukciós ipari területek komplex infrastruktúrájának kiépítése címen szerves része, támogatási jogcíme az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztési programjának, mégsem sikerült e téren látványos érdemi elmozdulást elérni. Igaz, néhány ilyen irányú projekt már megjelent a Széchenyi-terv horizontján, s ez kiinduló alapot ad egy távlatos, sokszereplôs program életre keltésének. Csak a nemzetközileg is versenyképes, kellô erôforrásra és koordinált intézményi kapacitásra támaszkodó, európai uniós léptékû program vállalhatja fel a siker reményében a rozsdaövezetek felszámolásának problémáját. A Széchenyi-terv vállalkozói infrastruktúra-fejlesztési programja csak átgondolt tulajdoni rendezést követôen és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével, az önkormányzati és a térségi területrendezéssel összhangban terjeszthetô ki a volt szocialista ipari bázisok romjaira vagy a hatalmas MÁVterületekre. Mindazonáltal ez az ipari ingatlanrendszer a területi értéknövekedés bázisa, s egyszersmind az extenzív iparipark-fejlôdés egyetlen igazi tartaléka. A logisztikai programok felfutása idôben is késleltetetten, az 1990-es évek legvégén kezdôdött. Ez már némileg más befektetôi motiváció és más, az ipari beruházási fázist követô lépcsôfok, amelynek lényeges térszerkezeti, közlekedési, földrajzi és funkcionális térgazdasági meghatározottsága van. Kezdetben még viszonylag kis projektméretek a jellemzôk, ugyanakkor megfigyelhetô, hogy gomba módra szaporodtak az itt megtelepedett nagy transznacionális leányvállalatok saját logisztikai bázisai, elmélyítve a magyar gazdaságba való beágyazottságot, egyszersmind megalkotva a fôvárosi agglomeráció körüli logisztikai gyûrût. A nagyarányú logisztikai befektetések a központi régió versenyképességének fontos tényezôi. Jól jellemzi ezt az is, hogy a ben ipari park címet elnyert 13 objektum közül 6 lényegében lo- 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 2. ábra FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3 gisztikai profilú és a fôvárosi agglomerációban helyezkedik el. Domináns regionális vállalkozásgeneráló erô napjainkban a logisztika, kihasználva azt, hogy a fôváros európai regionális szinten stratégiai fontosságú befektetôi szerepkört tölt be. Ez is arra utal, hogy Budapest és a központi régió összevetve a két iparilag fejlett, klasszikus zöldmezôs beruházási húzóerôre támaszkodó dunántúli régióval már az innováció vezérelte regionális versenyképességi szakaszban van. Alátámasztják ezt azok a multinacionális vállalatokat érintô felmérések is, amelyek kiemelik Budapest regionális pénzügyi és üzleti központi szerepét a kelet- és közép-európai régióban. A nagy nemzetközi cégek ugyanis többnyire a kutatási és fejlesztési, vállalati információs, számviteli, marketing-, logisztikai és elosztási tevékenységeket irányítják, illetve a jövôben irányíthatják Budapestrôl. Felismerve a kedvezô geostratégiai adottságot és üzleti lehetôséget, a Széchenyi-terv tízéves befektetés-ösztönzési stratégiájának is kulcseleme a globális gazdasági térrel érintkezô ország megerôsítése az európai regionális vállalati központtá válás folyamatában. Fontos regionális fordítókorong-szerepet töltenek be a fôváros gyûrûjében a logisztikai bázisok, mert szolgáltatásaik révén folyamatos termelési és innovációs impulzusok jutnak el a klaszteresedô gazdaság iparági vérköreibe, a különbözô fejlettségi, versenyképességi szinten lévô kis- és nagytérségek vállalkozási hálózatába. A logisztikai fejlesztések stratégiai szerepet töltenek be a hazai vállalkozói rendszer szektorális és regionális dualitásának oldásában, egyrészt azzal, hogy a további külföldi tôkebefektetések másodlagos vonulatát jelentô középvállalkozások megtelepedését segítik, másrészt a feltörekvô nemzeti lokomotívok projektjeit integrálják, fôként a nagy hálózatos, értékesítési láncok mentén. Ezzel a kirobbanó piaci erôvel nemigen tarthat lépést a pályázati támogatás. Nem is volna célszerû az állami szerepvállalás túlhangsúlyozása, amint azt az 1990-es évek központi ágazati fejlesztési koncepciójának részleges és elnyújtott megvalósulása is mutatja. A pályázati rendszerben azonban úgy tûnik, a hálózatgeneráló hatás növelésére és a hazai vállalkozói kapcsolatrendszer átrendezôdésének elôsegítésére érdemes a hangsúlyt helyezni. A regionális klaszterek (RE-1) létrehozását, valamint a technológiai inkubátorházak, innovációs központok és szolgáltatások (RE-8) fejlesztését segítô pályázatokkal a Regionális gazdaságépítési program a hazai inkubációs folyamat támogatáspolitikai bázisa lett. A program pályázati rendszere ugyanis az inkubációs tevékenység lényegében teljes keresztmetszetét leképezi, igaz, kezdetben még több szálon és szorosan kötôdve a kiinduló iparipark-fejlesztési programhoz. Jól mutatja ezt, hogy az inkubátorház-projektekre a kiírás értelmében csak a címmel rendelkezô ipari parkok pályázhattak, vagy olyan bázisok, amelyek több más ipari parkkal hálózatos együttmûködést tartanak fenn. Az eredeti elképzelés a Phare-forrásból hagyományosan támogatott inkubátorház-fejlesztésre támaszkodott, s ezeknek próbált az ipari parkok irányában egy továbblépési utat ajánlani. Ugyanakkor, év közben a gyakorlati tapasztalatok mindinkább arra ösztönözték a pályázat kiíróit, hogy lazítsanak a túlságosan merev, az ipari parkokhoz rendelt egyoldalú szabályokon. Bebizonyosodott, hogy életszerûtlen a Phare-programmal közvetlenül és egyirányúan összekötni a hazai regionális gazdaságfejlesztés inkubációs stratégiáját és programját. Elôrelépés, hogy a Phare as területfejlesztési programjának elôkészítése a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjával, pályázati rendszerével összehangoltabban folyik. Jelenleg több mint 30 inkubátorház mûködik az országban, s bennük 600-nál több vállalkozás tevékenykedik. Az inkubá- 5

6 3. ábra Ipari parkoknak nyújtott vissza nem térítendô támogatás, * 6 torházak többsége a hagyományosnak tekinthetô szolgáltatásokat nyújtja a betelepülô vállalkozásoknak (irodák, mûhelyek bérbeadása, tanácsadás, irodai szolgáltatások stb.). Klasszikus értelemben vett inkubációs tevékenységet (innovatív üzleti környezet biztosításával a kezdô mikro- és kisvállalkozások vagy új fejlôdési szakaszba lépô vállalkozások saját lábra állítása, illetve átsegítése) csak elenyészôen kevés inkubátorház folytat. Egyrészt, mert amint azt a különbözô felmérések is mutatják egyelôre a szolgáltatásokkal megcélzott kis- és középvállalkozói kör részérôl nem artikulálódnak kellôképpen az effajta igények, másrészt az inkubációs intézmények is fôként a fenntartásukat stabilizáló üzleti bevételeik növelésében, gyakorlatilag a bérbeadásban érdekeltek. Mindez aláhúzza a hazai és az EU-forrású támogatási programok, pályázatok fontosságát, mert kiutat jelent e dilemmából. Ugyanakkor igen nehéz elfogadható output- és teljesítménymérô szabályrendszert érvényesíteni az inkubációs folyamat állami támogatására, tartósan kívánatos forrásösszetételére a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozóan. Mindazonáltal az inkubációs projektek komoly lendületet vettek már közvetlen a pályázat meghirdetését követôen. Figyelemreméltó érdeklôdés mutatkozott a felzárkózó, elsôsorban alföldi régiókban, az olyan területeken, ahol az ipari parkok egyelôre még nem játszanak meghatározó szerepet a gazdasági növekedésben. Itt a telepszerû ipar- és szolgáltatásfejlesztés mellett különösen nagy szerepe van az egyedi létesítmények hálózatában sûrûsödô, endogén helyi energiákra, a kis- és középvállalkozások fejlôdésére alapozott inkubációs tevékenységnek. Az inkubátorházak egy-egy kistérség vállalkozásfejlôdésében kulcsintézmények lehetnek, a sokoldalú katalizátor szerepét tölthetik be a vállalkozáserôsítô programnak regionális vagy akár határ menti kiterjesztésében. Ezek az ígéretes projektek az amerikai terminológiát követve térségfejlesztô inkubátoroknak tekinthetôk, megkülönböztetve a vegyes célú és a technológiai inkubátorok kategóriájától. Az élénk önkormányzati és területfejlesztési intézményi igényekhez igazodóan a pályázati feltételek rugalmasabbak lettek, lehetôvé téve, hogy a pályázóknak csak az ipari parkokkal való hálózatos együttmûködést kelljen igazolniuk. A klaszterek egészen új inkubációs intézményként jelentek meg a hazai regionális intézményfejlesztési palettán. Már csak fogalmi meghatározottságuknál fogva sem illeszthetôk be az ipari parkok Prokrusztész-ágyába. Ugyanakkor a program igen fontos, azonnal megmutatkozó gyümölcse a menedzsmentszervezôdés új modelljének meghonosítása. A klaszter-menedzsmentkultúra elterjedése jótékony hatással van az ipari parkok és más térségfejlesztô intézmények szervezeti és mûködési hatékonyságára, szakmai, tevékenységi karakterének, arculatának markáns megjelenítésére. Szerencsés esetben az ipari park magába is integrálhat ilyen menedzsmentfunkciót. Figyelmet érdemel, hogy egyes fejlett ipari ágazatokban már nálunk is elindult a gazdaság klaszteresedése; az értéklánc mentén megszervezôdô szakmák, regionálisan együttmûködô vertikumok, ágazati specializációk térbeli sûrûsödése figyelhetô meg egyegy stratégiai termelési vagy éppen szolgáltatási szakágban. Az innovációvezérelt gazdaságfejlesztési modell kiteljesí- 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 4. ábra A Széchenyi-terv inkubációs jellegû pályázatai, 2002 téséhez széles vállalkozói infrastruktúra-fejlesztést célzó, regionális kerettámogatási programra van szükség, amely kiemelt figyelmet fordít a regionális innovációs hálózatok (klaszterek) és a vállalkozások inkubációs rendszereinek fejlesztésére. A klaszteresedô gazdaság ugyanakkor mélyreható szervezeti innovációs folyamatot is hordoz, amely a Széchenyi-terv egyik, most körvonalazódó, távlatos intézményfejlesztési koncepciójában, a köz- és a magánszféra együttmûködésének fejlesztésében sokoldalúan kiaknázható. 3 A legelterjedtebb klasztermenedzsment-együttmûködések és -szolgáltatások területén (kutatás, technológia és termék, szolgáltatásfejlesztés, marketing, képzés, pénzügyi szolgáltatások stb.) olyan együttmûködési modellek, vállalkozói stratégiai szövetségek jöhetnek létre, amelyek mind rugalmasabb támogatási konstrukciók és partneri társfinanszírozási rendszerek, intézmények kialakítását segítik elô. Egy, a Széchenyi Pluszhoz kapcsolódó példát véve: a kormány gazdaságélénkítô intézkedéseiben a KKV-szektor hitelhez jutását elôsegítendô kiemelt szerepet kapnak az állami garanciarendszerek. A hitelképesség javításának hatékony eszköze a KKV-k helyi hálózataihoz kapcsolódó hitelgarancia-szövetkezetek létrejötte. E szövetkezetek fejlesztését jól össze lehet kapcsolni a klaszter kiépülésével, amely ígéretes lépése lehet a KKV-szektor térbeli és piaci beszállítói hálózatosodásának. Áttörés az iparipark-fejlesztésben FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/3 A Széchenyi-terv január 15-én meghirdetett elsô nagy pályázati hulláma a regionális gazdaságfejlesztési pályázati rendszert már e felismerés jegyében indította el. Azóta alig egy év telt el, de annyit máris mondhatunk, hogy a év az iparipark-fejlesztési program szempontjából mindenképpen az áttörés éve volt. Egy év alatt 46 projekt részesült mintegy 1,8 milliárd forintos támogatásban, amely további nyertesekkel kiegészülve megközelíti a 2,0 milliárd forintot. A támogatás ötszörös tôkemobilizálást mutat, mintegy 8,5 milliárd forint beruházást valósítva meg, 5500 új munkahely megteremtését teszi lehetôvé (3. ábra). Ipari parkoknak nyújtott vissza nem térítendô támogatás, * *Programok - Tények - Eredmények, január ben a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv részeként tízéves ipari park fejlesztési programot dolgozott ki, amelyet a kormány jóváhagyólag tudomásul vett. A program a évi támogatásokat kétszeresére emeli, éves szinten mintegy 2,5 3 milliárd forint állami társfinanszírozással számol. Az EU-csatlakozás után várhatóan a nemzeti források kiegészülhetnek évi 7 8 milliárd forint nagyságú uniós támogatással. Kiemelt cél, hogy a fejlesztési program keretében közel 250 ipari park és innovációs központ minôségi fejlesztése valósuljon meg. Az évtized végére országos jelentôségû, nemzetközi kooperációra is alkalmas, modern technikát alkalmazó, magas szintû K+F-tevékenységet folytató, színvonalas innovációs szolgáltatást nyújtó, regionális jelentôségû, az EU Strukturális Alapjaiból is támogatott gazdaságfejlesztési és innovációs programok végrehajtására alkalmas, minôségi innovációs szolgáltatásokkal rendelkezô, valamint további helyi jelentôségû, a helyi kis- és középvállalkozások számára modern telephelyi környezetet és szolgáltatásokat biztosító ipari és innovációs park kialakítására nyílik lehetôség. A tízéves fejlesztési program a már létezô elsô generációs ipari parkokban olyan minôségi fejlesztés megvalósítását célozza, amelynek révén a letelepülô vállalkozások növekedésével, számuk gyarapodásával a parkok koncentrált ipari bázisokká válhatnak. A program felhajtóereje ugyanakkor egy második generációs fejlôdést indukál. E fejlôdés révén az innováció-orientált ipari parkok, K+F- és innovációs intézmények, technológiai transzferközpontok, inkubátorházak térségi klaszterei jönnek létre. A térségi hálózatokban mûködô in- 7

8 tézmények kedvezô innovatív környezetet biztosítanak a versenyképes kutatás-fejlesztési tézisek és a modern iparágak megtelepedéséhez, ugyanakkor az inkubációs folyamat térségi vállalkozói szervezôhatása nagyfokú regionális szerkezeti átrendezôdéshez vezet. A tízéves iparipark-fejlesztési program ugyan nem hozott koncepcionális áttörést, de a REGÉP keretein belül súlypontváltást eredményezett a vállalkozói inkubációs folyamat erôsítésével és határozott nyitásával a K+F-szféra felé. Lényeges, hogy a program számokkal is alátámasztott célokat hirdetett meg a következô évtizedre. A regionális gazdaságépítô program évi pályázati rendszere A Széchenyi-terv GM-forrásokból támogatott évi pályázatai már november 14-én megjelentek. A REGÉP új pályázatai a változás és a folyamatosság jegyében megerôsítették az induláskor meghirdetett alapvonásokat. Kiteljesedett a regionális versenyképesség javítását célzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra-fejlesztés keretprogramja és pályázati rendszere. Az ipari parkok bázisára épített innováció-orientált regionális gazdaságfejlesztés mellett másik intézményi tartópillérként a pályázati rendszerbe integrálódtak a vállalkozások nem telepszerû koncentrált telephelyrendszereinek támogatási elemei. A vállalkozói házak, inkubátorházak, innovációs központok kialakítására és szolgáltatásainak fejlesztésére (RE-10) újonnan kiírt pályázat sajátosan fogja össze az úgynevezett vegyes inkubátorfunkció piacközelibb és nonprofit formáit a vállalkozói házak és az inkubátorházak megkülönböztetésével. Az RE-10 ugyanakkor kiemelten támogatja az innovációs központok projektjét, amely párhuzamosan, tükörtematikaként az RE-4/F-ben, az egyetemi ipari parkok jogcímében is megjelenik. Ezzel mintegy megfordult a korábban követett innovációs politika, amennyiben a nyitás és a kezdeményezés lehetôsége elsôsorban a kutató-fejlesztô intézmények, egyetemek térfelére helyezôdött át (4. ábra). A támogatás keretintézkedéseiben továbbra is fontos helyet foglalnak el a telepszerû, nagyobb területigényû ipari parkok, ugyanakkor az új elemként szerepelô inkubációs intézmények a vállalkozói területhasználat koncentráltabb létesítményi formáinak fejlesztését mozdítják elô, a telephelyrendszer mobilitását is segítve. Mindkét pályán viszonylag széles és önálló fejlesztési irányok bontakoznak ki. Ezek közül külön is értékelhetôek az innovációs, a K+F- és a vállalkozói inkubációt megtestesítô projekttípusok, akár a beruházási, akár a puhább szolgáltatási, humán elemeikrôl van szó. Ez utóbbi körbe tartozó jellegzetes, nonprofit mûködést célzó tételek egyaránt ráépülhetnek az alapvetôen ingatlanfejlesztést szolgáló, hosszabb megtérülésû, ám profitorientált infrastrukturális beruházásokra, és a közösségi hasznosítású inkubációs projektekre is. A regionális versenyképesség elômozdítása szempontjából ugyanakkor kiemelt stratégiai cél, hogy a támogatási keretintézkedések az újonnan kiírt pályázatok révén erôsítsék az ipari parkok, a regionális gazdaságfejlesztô intézmények humán erôforrásait, munkaszervezeteit. Támogatást kapnak a fejlett szolgáltatások (például informatika megerôsítésére, a képzésre irányuló 8 támogatási elemek), hogy a küszöbön álló EU-csatlakozás idejére nagyszámú élet- és versenyképes projektgeneráló kapacitás álljon rendelkezésre az uniós gazdaságfejlesztési és innovációs programok régiós levezénylésére. A vállalkozói-üzleti infrastruktúra magját képezô inkubációs létesítmények és szolgáltatások kiterjesztéseként a regionális versenyképességet javító, logisztikai feltételek biztosítása (a regionális repülôterek fejlesztése), valamint a humán erôforrás szûk keresztmetszeteinek az oldása (gazdasági célú felsô szintû képzés) is megjelenik a programban. Nem elhanyagolható változást jelent, hogy a évi megnövekedett REGÉP támogatási keret (mintegy 4 milliárd forint) a évinél jóval nagyobb projektméretekben, támogatási mértékekben és összegben allokálható. Újdonság az is, hogy a kerettámogatások projektre szabottan kombinálhatók, mini keretprogramokra bonthatók, amennyiben a pályázók a maximált támogatáshatáron belül igényeikhez mérten választanak a beruházási és a szolgáltatási részprojektek közül. Mindez tovább erôsíti a közvetlen, vissza nem térítendô támogatási forma (grant) szerepét a vállalkozói infrastruktúrafejlesztés nagy, regionális keretintézkedéseiben. Elvi jelentôségû támogatáspolitikai kérdés azonban, hogy a Széchenyi-terv elsô éveiben a nagy vállalkozáserôsítô és regionális gazdaságfejlesztési programok fejezeti finanszírozása milyen arányt kövessen a közvetlen pályázati támogatások és a közvetett, intézményi tôketranszferek viszonyát tekintve. Úgy tûnik, különösen egyes igen népszerû pályázatok esetében, hogy az egyedi projektek közvetlen támogatása most még talán hatékonyabb és olcsóbb. Ugyanakkor a különbözô állami hátterû, és a vállalkozóknak tôkejuttatást, kedvezményes hiteleket nyújtó, vagy egyéb garanciaintézményekben rejlô forrásszervezô erôk jobban érvényesülnek egy masszív és kiszámítható pályázati rendszer talaján. Égetôen szükséges viszont az átgondolt, koncepciózus intézményépítés, különösen a tôkejuttató intézmények hiánya nyomasztó az induló technológiai vállalkozások támogatásában. Jegyzetek 1. A 10 éves program mellékletében közzétett elemzô mû. 2. A regionális klaszterek létrehozása (SZT-RE-1), Kiemelkedô magyar termékek (hungarikumok) fejlesztése és piacra jutásuk segítése (SZT-RE-2), Kistérségi mintaprogramok megvalósítása (SZT-RE-3), Az innováció-orientált ipari parkok beruházásainak, és szolgáltatásuk fejlesztése (SZT-RE-4), Az Ipari Park cím és az Integrátor Ipari Park cím elnyerése (SZT-RE-5), A logisztikai centrumok kialakítása és a logisztikai, szolgáltatások fejlesztése (SZT-RE-6), Térségi elektronikus piacok fejlesztése (SZT-RE-7), Technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakítása és szolgáltatásaik fejlesztése (SZT-RE-8). 3. Virtuális inkubátorházak, mint a gazdaság új fejlesztési alapintézményei. A Gazdasági Minisztérium megbízásából készített tanulmány: Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, Budapest 2001., valamint Kis- és középvállalkozások inkubációjának új lehetôségei a hálózatfejlesztési regionális gazdaságépítési programokban, a GM megbízásából a Hitessy és Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. által készített tanulmány, Budapest, június. 2002/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben