Budapesti Gazdasági Főiskola. Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Nemzetközi Kommunikáció Szak. Nappali Tagozat. EU Kapcsolatok Szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola. Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Nemzetközi Kommunikáció Szak. Nappali Tagozat. EU Kapcsolatok Szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali Tagozat EU Kapcsolatok Szakirány TURIZMUSFEJLESZTÉS A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN AVAGY FIATALOKKAL A ZSELICÉRT Készítette: Jankovich Gyöngyi Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A turizmusfejlesztés... 7 A turizmusfejlesztés szükségessége... 7 A turizmus gazdasági jelentősége III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség...15 A statisztikai kistérségek kialakulása A Dél-dunántúli régió kistérségei A kaposvári kistérség meghatározása Infrastruktúra IV. A kaposvári kistérség turisztikai piacának elemzése...22 A kistérség vonzerőleltára A kistérség nemzetközi kapcsolatai: Idegenforgalom a kistérségben: Kiemelkedő turisztikai termékek a kistérségben: Kulturális turizmus Bor-és gasztronómia turizmus: Aktív turizmus: Vadászturizmus: Kerékpárturizmus: Golfturizmus: Lovasturizmus: Horgász turizmus: Falusi turizmus és Ökoturizmus: Versenytárselemzés: Humán erőforrás a kistérségben: V. A Zselica mikrotérség:...36 A Zselic általános bemutatása A Zselica mikrotérség SWOT-analízise Idegenforgalom a mikrotérségben A Bányai Panoráma Egyesület A Zselica Szövetség: A Bányai Panoráma Egyesület és az Európai Unió: A Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért című program részletes bemutatása: A Zselica mikrotérség jövőképe Zselici Patika program: A Zselici Patika elemei: Fiatalok a Zselicért: Zselici Életesély: Historikus Vidék program: A Historikus Vidék program elemei: Fiatalokkal a Zselicért: VI. Befejezés...59 VII. Felhasznált irodalom...62 VIII. Mellékletek

3 Szülőföldem (részlet) Ez itt még Somogy, hol születtem én, de odébb ki megy, már Tolnába jár, hol, mint két lány setten egymás elől bújósdit játszva, Sió és Sár. De itt nálunk, ahány a zsenge völgy, annyi sok fürge kis patak szalad, s a nyár és rekettyés sások között ravaszul fognak szárcsát s halat. A dombok sárga földje szépívű, erdőfogta hullámzó sok halom, vagy eke-bodrozta fodros tenger, mely fáradt szemek zsonga nyugalom. (Takáts Gyula) 4

4 I. Bevezetés Magyarországon, ha a turizmus, a turizmusfejlesztés szóba kerül, a lakosság zömében két desztináció, a Balaton és Budapest vetődik fel. Ez nem is meglepő, hiszen ezek azon pontjai országunknak, amelyek a külföldi turisták magyarországi célpontjai között a legtöbbször megjelennek. De mi a helyzet az ország egyéb részeivel? Ha a településen valamiféle gyógy- vagy termálvíz található, az ott élőknek nincs miért aggódniuk. Előbb vagy utóbb wellness hotelek, gyógyfürdők épülnek, a befektetők özönleni fognak a térségbe. Ha azonban egy kistérség még ilyen adottságokkal sem rendelkezik, akkor bizony saját magának kell elindulnia a fejlődés útján, elsődlegesen úgy, hogy adottságaiból, a turisták számára is vonzó turisztikai programcsomagokat alakít ki. Ilyen kistérség a kaposvári, mely nem rendelkezik olyan turisztikai látnivalókkal, melyek a közeli Balaton part mellől elcsábíthatnák a turistákat. Mégis minden eszközt megragad, hogy idegenforgalmának fejlesztésével minél nagyobb konkurenciát tudjon jelenteni. A diplomamunka a kaposvári kistérség turizmusfejlesztési lehetőségeivel, illetve a kistérségben található Zselica mikrotérség fejlődési útjával foglalkozik. A kaposvári székhelyű, Zselicben tevékenykedő Bányai Panoráma Egyesület munkáján keresztül mutatom be a Zselicben lejátszódott példaértékű fejlődési folyamatot, melyet az Egyesület a helybéliek összefogásával, a mikrotérség természeti és kulturális adottságaira alapozva tudott megvalósítani. Az első fejezet a turizmus, a turizmusfejlesztés fontosságát hangsúlyozza, nem csak Magyarországon, hanem országhatárainkon túl, világviszonylatban is vizsgálva ezt a kérdést. A számos adat és statisztika vizsgálata, mind-mind arra enged következtetni, hogy országunk alapvetően jó úton jár a turizmusfejlesztést illetően, de van még mit javítani. A második részben fontosnak tartottam bemutatni a statisztikai kistérségek rendszerének kialakulását, illetőleg azt, hogy ezen a rendszeren belül milyen helyet foglal el a kaposvári kistérség. Ehhez szorosan kapcsolódva, a harmadik fejezetben bemutatom a kistérség turisztikai attrakcióit, azokat az adottságokat, melyeknek a kistérség jellegzetességét köszönheti, és amelyekre alapozva a kistérség felemelkedését biztosító, minőségi turizmus felépíthető. 5

5 Ezek tulajdonképpen a fejleszteni kívánt turisztikai attrakciók, azoknak is egy általam meghatározott, szűkebb, fejlesztésre érdemes köre (falusi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus). Dolgozatom utolsó fejezetében pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miért is fontos a turizmus fejlesztése, még egy olyan mikrotérségben is, mint a Zselic, illetve arra, hogy milyen szerepet vállalhat ebben a turizmusfejlesztésben két olyan szervezet, mint a Bányai Panoráma Egyesület illetve a Zselica Szövetség. A Bányai Panoráma Egyesület térségben megvalósított, konkrét projektjeit részletesen be is mutatom. 1. kép 1 Kaposvár-Berzsenyi park a Zsolnay kúttal 1 Szabadság, Európa, Kaposvár 39. p április 23. 6

6 II. A turizmusfejlesztés A turizmusfejlesztés szükségessége Napjainkban a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazatának nevezhető. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel & Tourism Council) előrejelzése szerint 2007-ben az idegenforgalom a világgazdaság GDP-jének a 10,4%-át adja majd, és várhatóan a teljes foglalkoztatást vizsgálva 8,3%- os szintet ér el, azaz hozzávetőlegesen 231,222,000 embernek ad majd munkát, vagyis a világon tizenkét emberből egy biztosan kötődik majd az idegenforgalomhoz. 2 Ezt a különösen bíztató előrejelzést látva, azt hiszem nem meglepő, hogy a turizmus Magyarországon is egyre hangsúlyosabb szerepet a gazdaságpolitikában, egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki, és egyre gyakrabban nevezik meg az ország kitörési pontjaként. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint 2006-ban a folyó fizetési mérleg alakulását vizsgálva, az idegenforgalom, a szolgáltatások egyenlegén belül 1, 507 millió euró értékű egyenleget mondhatott magáénak. Ez az összeg az elmúlt esztendő 3, 599 millió eurós bevételeinek, és 2092 millió eurós kiadásainak az eredménye. Összességében megállapítható, hogy a évi adatokhoz képest a turisztikai egyenleg 38,9-os növekedést mutatott 2006-ban, ami hozzávetőlegesen 380 milliárd többletbevételt jelent gazdaságunknak. 2 Executive Summary-Travel & Tourism, Navigating the path ahead, The 2007 Travel & Tourism economic research, április 12. 7

7 1. táblázat 3 A fizetési mérleg alakulása a IV. negyedéves adatok alapján és a IV. negyedéves adatok alapján 2005 (millió euró) 2006 (millió euró) Változás (%) Bevétel 3, 433 3, , 8% Kiadás 2, 347 2, , 9% Egyenleg 1, 085 1, ,9% Nemzetközi viszonylatban országunk teljesítménye nem is számít gyengének, ugyanis Közép és Kelet Európában, 2005-ben mindössze két európai uniós tagállam rendelkezett nagyobb bevételekkel, mint Magyarország. Csehország, amely a maga 3, 722 millió eurós bevételével alig körözte le országunkat, és Lengyelország, amely már egy kicsit tetemesebb, 5, 051 millió eurós idegenforgalmi bevételt mondhatott magáénak. Viszonyításként ez Magyarországnak 325 euró/fő, Csehországnak 327 euró/fő, míg Lengyelországnak 122 euró/fő bevételt jelentett, a három ország, gazdaságban elfoglalt különböző súlyának köszönhetően. Ezek az adatok azonban sajnos messze lemaradnak az igazán fejlett turizmussal rendelkező Európai uniós országok bevételei mögött. A esztendőben Spanyolország volt az Európai Unió éllovasa az idegenforgalmi bevételek tekintetében, ugyanis ebben az évben 38, 495 millió euró értékben kasszírozott az országába ellátogató turistákból (903 euró/fő). Szorosan mögötte találjuk Franciaországot a maga 33, 981 millió eurós bevételével (543 euró/fő), és kicsit lemaradva követi őket Olaszország 28, 453 millió euróval (494 euró/fő) és Németország 23, 474 millió eurós idegenforgalmi bevételével (270 euró/fő) április 13. 8

8 Spanyolországot, egyébiránt, világviszonylatban vizsgálva az idegenforgalmi bevételeket, egyedül az Egyesült Államok volt képes megelőzni 2005-ben, ugyanis ebben az évben 65, 654 millió eurós idegenforgalomból származó bevételre sikerült szert tennie (205 euró/fő). 4 1.ábra 5 Idegenforgalmi bevételek 2005-ben Bevételek (euró/fő) Magyarország Csehország Lengyelország Spanyolország Franciaország Olaszország Németország Egyesült Államok Országok Ezeket az adatokat látva, azt hiszem, bátran állíthatom, hogy kis országunknak volna még mit fejlődnie. Természetesen nem áhítozhatunk a legkedveltebb turistacélpontok, Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Államok bevételei után, de reális cél, hogy turizmusfejlesztési politikánk eredményeként az élre törjünk, a hasonló természeti és kulturális adottságokkal rendelkező kelet-közép európai országok között. Fontos leszögezni azt a tényt, hogy már évek óta, Magyarország is egyre nagyobb szerepet szentel gazdaságpolitikájában a turizmusfejlesztésnek. Ennek a folyamatos fejlesztésnek az eredményeként, a fent említett kelet-közép európai vezető pozíció megszerzése, akár rövidtávon is megvalósulhat. 4 World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure, április World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure, A gafikont a fenti adatok alapján önállóan készítettem. 9

9 A turizmusfejlesztés szerepének térhódítását hivatott alátámasztani, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból már 4, 6% fordítható majd a turizmusfejlesztésre, szemben az első Nemzeti Fejlesztési Terv 2, 7%-os turizmusfejlesztési arányával. 6 Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban a Regionális Operatív Programokból lehívható uniós fejlesztési forrás értéke 324 milliárd forint lesz majd országunkban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az összeg, mint említettem lehívható, vagyis csak egy opcionális lehetőség. Véleményem szerint országunknak igyekeznie kell majd, hogy minél kisebb összeget hagyjon felhasználatlanul az Európai Unió kasszájában. Magyarországon, egyébiránt, a Regionális Operatív Programok forrásai mellett, a turizmusfejlesztést, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia, az Európai Területi Együttműködés és a Turisztikai Célelőirányzat (TC) is támogatja pénzügyi oldalon. A költségvetés szerint, a Turisztikai Célelőirányzat kerete 2007-ben 9644, 5 millió forint, melynek jelentős része 4, 650 millió forint- a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MT Zrt.) tevékenységének finanszírozására, turisztikai marketingre fordítandó. A TC keretein belül jelentős tételt képvisel még a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordítható 530 millió forint (turisztikai desztináció menedzsment kialakítása, turisztikai táblák és információs pontok elhelyezése az utakon, turisztikai kártyarendszerek fejlesztése, kisvasutak turisztikai jelentőségének felmérése), a hazai turisztikai kínálat minőségi fejlesztésén belül a műemlék-gyógyfürdő pályázatokra fordítható 1, 8 milliárd forint és regionális turisztikai pályázatokra rendelkezésre álló 1, 39 milliárd forint. Ez az 1, 39 milliárd tartalmazza a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) április 4-én közösen meghirdetett turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények támogatására szánt pályázati forrásokat is. 6 Miniszter asszony az OIB (Országos Idegenforgalmi Bizottság) ülésén -Turizmus Panoráma Bulletin március 23., április

10 A fennmaradó összeget többek között olyan speciális szakmai feladatok ellátására fordítják majd, mint a szúnyoggyérítés (110 millió forint), az MT Zrt. átszervezésének pótlólagos költségei (100 millió forint) vagy az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (224 millió forint). 7 A dolgozatomban vizsgált kaposvári kistérség, illetve a Zselica mikrotérség természetesen a fent említett számadatoknak, kiadásoknak csak nagyon kis szeletét teszi ki, de az ő szintjükön is megtalálhatóak azok a feltételek, adottságok, amelyekre minőségi turizmust lehet felépíteni (ez már tulajdonképpen folyamatban van), és megfelelő alapot teremtve el lehet indulni a gazdasági fejlődés útján. A szakdolgozat célja annak a gazdasági fejlődésnek a bemutatása, ami a kaposvári kistérségben található Zselica mikrotérségben elkezdődött, mintegy felébresztve a Zselicet somogyi álmából. A Zselic egymaga indult el ezen az úton, de gazdasági fejlődése hatást gyakorol az egész kaposvári kistérségre. 2.kép 8 Kaposvár-Kossuth tér 7 Tájékoztató a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról, ájékoztató.pdf?openelement, április Szabadság, Európa, Kaposvár 20. p április

11 A turizmus gazdasági jelentősége A fent vázolt adatokból kitűnik, hogy napjainkban a turizmus szerepe több szempontból vizsgálva is felértékelődött. Társadalmi szemszögből egyre fontosabb a mindennapok rohanásából való kiszakadás, egyre többen vannak, akik a tömeges, ún. napfény turizmus helyett, csendes, vidéki környezetre vágynak. Gazdasági tekintetben, a tercier szektor ágazatai, az idegenforgalom, egyre nagyobb szerephez jutnak a foglalkoztatásban, teljesítményük a hozzáadott érték szempontjából is egyre jelentősebb ban a foglalkoztatottak száma átlagosan 3930 ezer fő volt Magyarországon, közel 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül nemzetgazdasági ágak, ágazatok tekintetében, 2006-ban a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén több mint 150 ezer főt foglalkoztattak, ami közel 2%-os növekedést jelent az előző év adataihoz képest. 9 Közel 41 millió alkalommal haladtak át külföldiek 2006-ban a magyar határon, ami közel 6%-kal több mint 2005-ben volt. Ezek a vendégek 9,8 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken ( a belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma is elérte a 9,2 milliót). Ezen adatok alapján nem meglepő, hogy a turisztikai ágazatok GDP-je (multiplikátor hatásaival együtt) a nemzetgazdaság egészének 8,5%-a. Dolgozatomban kiemelten foglalkozom a kaposvári kistérség turizmusra alapozott területfejlesztési lehetőségeivel. Igyekszem bemutatni a somogyi megyeszékhely és a környező települések turisztikai látványosságait, fejlesztési lehetőségeit, esetleges versenytársait a Dél-Dunántúli régióban. Véleményem szerint a kistérségben a turizmusfejlesztést egyfajta szűkítettebb turisztikai arculat köré kellene felépíteni, melynek alappillére lehet a falusi turizmus. A falusi turizmusfejlesztést a Zselica mikrotérségben vizsgálom, ugyanis az itt működő Bányai Panoráma Egyesület, már több mint 10 éve példaértékűen valósítja meg programját, melynek eredményeként a Zselicben rohamos léptékű fejlődés indult meg. 9 Munkaerő-piaci helyzetkép, Központi Statisztikai Hivatal, ksh. hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz06.pdf, április 7. 12

12 Az Egyesület a tevékenységéhez, biztos működéséhez szükséges pénzügyi hátteret, hazai és uniós pályázati forrásokból teremti elő, melyet úgyszintén igyekszem prezentálni. A kaposvári kistérség jelenlegi helyzetének vizsgálatánál fontos tudni, hogy Somogy megye a múltban a hagyományos agrár megyék közé számított. Napjainkban országszerte jellemző jelenség, hogy a kimondottan mezőgazdasági területek folyamatosan veszítenek versenyképességükből, egyre nagyobb hátrányba kerülnek. Sokan közülük tevékenységük felfüggesztésére kényszerültek és kényszerülnek, így például Somogy is. A megye földterületének 59%-át a mezőgazdaságon keresztül hasznosítja, a lakosság 80%-a kötődik valamilyen módon az agráriumhoz ben a mezőgazdaság még több mint 33 ezer embernek biztosított megélhetést, 2000-re ez a szám csaknem harmadára csökkent. 10 A térségben lejátszódó társadalmi- és gazdasági folyamatoknak köszönhetően a térség mostanra a stagnáló-, kis mértékben leszakadó régiók közé sorolható, így a felzárkózás érdekében minden forrást és eszközt meg kell ragadnia. Ilyen eszköz lehet a turizmusfejlesztés, mely a gazdaság élénkítésében egyfajta katalizátor szerepét töltheti be. Azáltal, hogy turistákat vonz a térségbe, megnöveli a különböző iparágak termékei iránti keresletet, így a térség gazdasági fejlődésén keresztül a munkanélküliséget is csökkenti. (A kaposvári kistérségben decemberében 8, 6 % volt a regisztrált munkanélküliek aránya, és közülük az 56% már több mint 180 napja volt munka nélkül.) 11 A kaposvári kistérség felismerte a turizmusfejlesztésben rejlő lehetőségeket és saját adottságait, ezért településfejlesztési koncepciójában már 2000-ben az idegenforgalmat jelölte meg kitörési lehetőségként. Ennek mintegy folytatása, hogy a város újonnan elkészített, Új munkahelyek, új utak, új otthonok címet viselő, 4 éves városfejlesztési programjában is hangsúlyos szerephez jut Kaposvár turisztikai célponttá tétele. 10 Török Tünde: Somogyország új lehetőségei az EU-tagság nyomán, Európai Tükör XI. évfolyam 6. szám pp és február KSH: Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, április

13 Turisztikai szempontból vizsgálva, a kistérség számos, önmagában nem domináns, de vonzó turisztikai attrakcióval rendelkezik. Ezáltal turisztikai szerkezete egyedinek, mozaikszerűnek mondható. Ugyanakkor a megyeszékhely, Kaposvár centrális szerepe erősen meghatározó. Megítélésem szerint a kistérség fejlődése szempontjából az lenne a legcélratörőbb az elkövetkező időben, ha egyfajta szűkített, határozottabb turisztikai arculatot alkalmazna, a mostani szerteágazó, túlságosan elaprózott arculat helyett. Mondhatni, sok bába közt elvész a gyerek, vagyis a kistérség mindezidáig turisztikai kínálatának összes elemét fejlesztette, még azokat is, melyek alapvető adottságaiknál fogva nem igazán voltak versenyképesek (konferencia és kongresszus turizmus, műemlékek, kiállítások és vásárok, kulturális turizmus, bor-és gasztronómia turizmus). Ennek eredményeként a fejlesztési források felaprózódtak, és nem tudtak azokon a turisztikai célterületeken koncentrálódni, ahol igazán jövedelmezőek lehettek volna. Ilyen célterületnek nevezhető az ökoturizmus és a falusi turizmus, melyek fejlesztése, s ennek eredményeként vizsgálata sem választható szét igazán. A falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése akkor a legcélravezetőbb, ha összekapcsolódik az aktív turizmus fejlesztésével, mert az ennek köszönhetően létrejövő, komplex turisztikai termékcsomag sokkal jelentősebb vonzerőt képviselhet az idelátogató turisták körében, így nagyobb jövedelemteremtő képességgel is bír. A fent vázolt turizmusfejlesztési célok megvalósítására, a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban, a Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 195 milliárd forintot biztosít a régiónak, amiből Kaposvár 60 milliárd forintra pályázik. A DDOP alapján készült el a Dél-dunántúli Akcióterv (DDAT) első munkaváltozata, mely a és év folyamán kiírásra kerülő pályázatokat megalapozó támogatási konstrukciókat tartalmazza. Amennyiben Kaposvár pályázatai kedvező elbírálásban részesülnek, a rendelkezésére álló forrásokkal könnyen lendületbe hozhatja a város környéki településeket és a kistérség egészét is. 14

14 A dolgozatban vizsgálatom alapját a kaposvári statisztikai kistérség képezi, ezért a következő fejezetben a statisztikai kistérségek magyarországi kialakulását szeretném bemutatni, különös tekintettel a kaposvári kistérség Dél-dunántúli régióban elfoglalt helyzetére. A statisztikai kistérségek fejlesztése, további együttműködések ösztönzése kiemelt helyen szerepel a kormány 2007-es munkatervében. Az együttműködések elsődleges célja, hogy az önkormányzatok hatékonyabban tudjanak gazdálkodni a rendelkezésükre álló forrásokkal, mintha ezt a települések, önkormányzatok széttagoltan próbálnák megvalósítani. A kaposvári kistérség megismeréséhez, illetve, a dolgozat további fejezeteiben végzett turisztikai vizsgálatához, szükségesnek tartottam a kistérség jelenlegi infrastrukturális helyzetének vázolását, ezért a fejezetet ezzel a gondolatsorral zárom. III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség A statisztikai kistérségek kialakulása 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozta létre a statisztikai körzet kategóriát 9006/1994 (S. K. 3) közleményével-, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Ezáltal az ország területét 138 statisztikai körzetre osztotta fel. 12 Az évi XXI. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján megváltozott a korábban kialakított rendszer, és kialakításra került a tervezési-és statisztikai régiók rendszere. A statisztikai körzetek rendszerét aztán 1997-ben átvizsgálták, melynek eredményeként január 1-jétől 150 kistérség volt található az országunkban. A legutolsó módosítás a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII. 18) Kormány rendelet, 18 újabb kistérséget hozott létre, így a legfrissebb lehatárolás után elmondható, hogy január 1-jétől 168 kistérség létezik Magyarországon. 12 Kistérségek március 5. 15

15 A Dél-dunántúli régió kistérségei A dél-dunántúli régióban található 22 kistérségből 10 Somogyban helyezkedik el (Balatonföldvári kistérség, Barcsi kistérség, Csurgói kistérség, Fonyódi kistérség, Kaposvári kistérség, Lengyeltóti kistérség, Marcali kistérség, Nagyatádi kistérség, Siófoki kistérség, Tabi kistérség). A kistérségeket területi kutatásaiban Faluvégi Albert 5 kategóriára osztotta fel, gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jellemző kilenc mutató segítségével. Ennek alapján a Balaton-parti kistérségek (Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki) a fejlődő típusba kerültek, vagyis mutatóik jelentős része a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke még nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó kistérségek közé csúszott vissza a dinamikájából vesztett Kaposvári kistérség, és ide sorolható még a szomszédos Tabi kistérség. A kategória jellemzője, hogy a felzárkózó kistérségek mutatói közelítenek a vidéki átlaghoz, és a növekedés jeleit is mutatják. A stagnáló kistérségekben (Barcsi, Csurgói, Marcali) a lemaradás mértéke 10% körüli, míg a lemaradó térségek (Lengyeltóti, Nagyatádi) mutatói az átlagtól akár 15%-nál nagyobb mértékben is elmaradhatnak Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám, illetve március 8. 16

16 A kaposvári kistérség meghatározása Településszám tekintetében, az aprófalvas területeknek köszönhetően, a kaposvári kistérség a maga 77 településével, a második a kistérségek országos rangsorában (1. zalegerszegi kistérség 79 település, 3. siklósi kistérség 53 település). A kistérség centruma a viszonylag nagyobb lélekszámú Kaposvár, itt él a térség lakosságának 55, 1%-a. A somogyi megyeszékhely hét dombra épült, akárcsak hajdan az örök város (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-, Róma-, Ivánfa- és Somhegy). 14 Az Európai Unió népsűrűség szerint három fajta kistérséget különböztet meg: urbánust, átmenetit és vidékit. Ennek alapján Kaposvári kistérség az urbánus területek közé sorolható, mivel a települések egy km 2 -re jutó népessége meghaladja az 500 főt, és az e határérték feletti szomszédos települések együttes népességszáma 50 ezer fő felett van. 15 Magyarországon a hazai viszonyoknak megfelelően az urbanitás szintjét alacsonyabban állapították meg, de Kaposvár a hazai körülmények között is urbánusnak számít, ugyanis a 120 fő/km 2 nél magasabb népsűrűségű településen élők aránya meghaladja az 50%-ot. A kistérségnek ez az a tulajdonsága, amely a legkevésbé sem válik előnyére. Kaposvár gazdasági mutatói a térség átlagánál magasabbak, és ennek következtében az urbánus kategória alkalmazandó a kistérségre, ám ennek okán a környező hátrányos helyzetű települések nehezebben tudnak pályázni. A kistérség területfejlesztési szempontból nem számít kedvezményezett térségnek (64/2004 Kormányrendelet szerint), ugyanakkor 41 települést ebbe a kategóriába sorol a 7/2003. Kormányrendelet, ezzel biztosítva pályázási lehetőséget a hátrányos helyzetű településeknek. A fejletlenebb települések okozta lemaradást, mégsem tudja ellensúlyozni Kaposvár kiemelkedő fejlettsége. Fejlettség tekintetében Kaposvár a déldunántúli városok között a második helyen áll (Pécs mögött), de a kistérségek rangsorában mindössze az ötödik Kaposvár Megyei Jogú Város: Szabadság, Európa, Kaposvár február Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám, illetve március Koppányvölgyi KHT: Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája , Tab, 2006, pp

17 Infrastruktúra Mondhatnánk, hogy Kaposvár földrajzi adottságainak köszönhetően a Somogy, Tolna, Baranya háromszög központja. De pontosabban csak lehetne, ugyanis a közlekedési infrastruktúra alapvető hiányosságokkal küszködik. Megközelíthetőségnek pedig döntő szerepe van a kistérség turisztikai potenciáljának kiaknázásában. A Magyarország egészére jellemző probléma, a centrális vasút-és közúthálózat, és a sugaras szerkezetből adódó nehézségek a kistérségben is éreztetik hatásukat. Alapvető probléma, hogy nagyon kevés a K-NY irányú vasútvonal, illetve hiányoznak a térséget érintő autópálya szakaszok. Vagyis a kistérség külső megközelíthetősége, és belső átjárhatósága egyaránt fejlesztésre szorul. A kistérség belső területein zömében aprófalas települések, zsáktelepülések találhatók, melyek megközelítése roppant nehézkes. Három jelentős főútvonal halad át a kistérségen. A 61-es főút kelet-nyugati irányban, a 66-os, mely különösen nyáron bonyolít nagy forgalmat, a 67-es Kaposváron keresztül Balatonlelle és Szigetvár között, illetve a 68-as (E 661) Horvátország felé. A kistérség gyenge közlekedési adottságai között fejlesztésre szorul a 67-es főút Kaposvár és Balatonlelle közötti szakaszának felújítása, ugyanis ez a szakasz biztosítana összeköttetést az M7-es autópályával. Budapest és a baranyai megyeszékhely irányába pedig az M65-ös főút javíthatná a közlekedési feltételeket. Autópályákat illetően jelenleg is folyamatban van a kőröshegyi autópálya-völgyhíd építése, mely az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakasza. Vélhetőleg a viadukt, nemcsak világszenzáció lesz, hanem Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javítja majd. Az M9-es két rövid szakaszát is átadták már: a szekszárdi Dunahidat, és az autópálya kaposvári elkerülő szakaszát (ez a szakasz Kaposmérőig gyorsforgalmi útként üzemel), illetve a középtávú célkitűzések között szerepel, 2012-ig a Szekszárd és Kaposvár közötti szakasz átadása is. 18

18 A kistérségnek igyekeznie kell majd, az autópályák nyújtotta lehetőségeket minél magasabb fokon kihasználni, hogy a lehető legtöbb turista látogasson el a térségbe. Ha nem tud élni a kínálkozó alkalommal, az autópályák csak tranzitforgalmat bonyolítanak majd Horvátország felé. Ugyanis azok a turisták, akik igénybe vesznek egy autópályát, hajlamosak arra, hogy le se térjenek róla, míg az véget nem ér, ezáltal elszáguldoznak az autópálya mentén található idegenforgalmi látványosságok mellett. Gazdasági szempontból az autópálya jótékony hatásai között említhető meg, hogy az autópályák által az ország vérkeringésébe bekapcsolt településeken és azok vonzáskörzetében egyre több befektető jelenik meg. Ezek a befektetők általában munkahelyeket teremtenek, ami csökkenti a korábbi munkanélküliségi szintet, és életszínvonal növekedést indukál. A helyi közlekedést egyre kevesebben veszik igénybe (főleg Kaposváron), elsősorban az infrastruktúra alapvető hiányosságai miatt. A közúti forgalom lebonyolításában jelentős szerepet vállal a kistérségben működő Kapos Volán Zrt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. A kistérség két alapvető problémával küzd: fontos lenne Kaposvár külső városrészeinek bekapcsolása a város vérkeringésébe (Kaposfüred, Toponár, Törőcske), illetve javítani kellene az aprófalvas, zsáktelepülések megközelíthetőségén. Az autóbuszpark állapotát, a város uniós és hazai források bevonásával szeretné modernizálni. Jelenleg a buszpark átlagéletkora 12, 5 év, és 43 darab Ikarus, Mercedes és Nabi jármű szállítja a település lakosait. A városnak sikerült 10 új járművet vásárolnia, és az állomány maradék 10 tagjának cseréjét is belátható időn belül tervezik. Ezen kívül Kaposvár élen jár a bioetanollal üzemelő buszok tesztelésében (tavaly szeptemberben már kipróbálták ezeket a járműveket), ami csak azt példázza, hogy a város a fenntartható fejlődés elkötelezettje, igyekszik függetleníteni magát a környezetszennyező közlekedési módszerektől. 17 A kerékpározás egyre elterjedtebb közúti közlekedési alternatíva, ám a kaposvári kistérségben sajnos nincsenek meg a megfelelő infrastrukturális feltételei. A kerékpárutak egyre sűrűbben helyezkednek el, de nem alkotnak egybefüggő hálózatot, túlságosan széttagoltak, szakaszosak. A meglévő útvonalak mentén pedig egyelőre nem történt meg a kerékpártárolók felépítése. 17 Döcög a hazai tömegközlekedés zöldbenzinre állítása, április

19 A kerékpárutak megfelelő szintre fejlesztése nagyban segíthetné a természeti értékekre alapozott ökoturizmus fejlődését, illetve a kerékpáros turizmus, lehetne a kistérség önálló turisztikai terméke is, ha megfelelően lenne kiépítve (pihenőhelyek és kerékpárjavító szervizek kellenének a kerékpárutak mentén). Jelenleg a Deseda tó körül a legbiztonságosabb kerékpározni, valamint kiépített kerékpárút van Bárdudvarnokig is. Kaposvár további összeköttetést szeretne kiépíteni a kaposfői kerékpárúttal, mert ennek megléte esetén egészen Bányáig lehetne biciklizni. A vállalkozó szelleműek a kistérség belső, alacsony forgalmú településein is bátran kerekezhetnek, a hiányzó kerékpárutak ellenére is. A kormány tervei szerint minden regionális operatív programból egy vagy két pályázati kiírást megjelentetnek május elején. A megjelentetni tervezett pályázatok között feltehetőleg szerepel majd a kerékpárút hálózat fejlesztése, amelynek kerete a dél-dunántúli régióban 1, 2 milliárd forint lesz. Azt pedig csak remélni lehet, hogy Kaposvárnak minél nagyobb részt sikerül majd elnyernie pályázatával ebből az összegből. 18 A kistérség második fontos közlekedési kapcsolata a vasút. Kaposvár a Budapest- Dombóvár-Gyékényes szakaszon helyezkedik el. A vonal része az E71-es számú Fiume irányában futó európai fővonalnak. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapján 2007 és 2013 között a fent említett vasútvonalat kétpályássá bővítik, és alkalmassá teszik 160 kilométer/órás sebesség elérésére. A fejlesztés részeként Kaposvár és Budapest között várhatóan gyorsvasút fog közlekedni. A tervezett korszerűsítést leszámítva a kistérségben a vasúti hálózat mindenhol egyvágányú, és rendkívül korszerűtlen. A MÁV nem tervez további vonalak építését a térségben. Kaposvár és a környező települések vasúti közlekedési kapcsolata különböző. A középső és az északi területek elérhetősége kielégítő, míg a déli részeken a vasúthiány mértéke meghaladja az országos átlagot. A fővárossal alapvetően jó a kistérség vasúti kapcsolata, ám a szomszédos megyékről már nem állítható ez egyértelműen. Míg Pécs és Székesfehérvár vasúti megközelíthetősége kielégítő, addig Szekszárd és Zalaegerszeg ezt már nem mondhatja el magáról. 18 Szakmai egyeztetés indul a regionális pályázatok tervezeteirőlhttp://www.deldunantul.com/index.php?id=4463, április

20 A megyeszékhely közvetlen vasúti összeköttetésben van a Balaton déli partjával, Fonyóddal és Siófokkal. Az utóbbi vonalakon tapasztalható szezonális forgalom miatt többször szóba került a rossz minőségű vasúti útvonalak megszüntetése, de ennek következtében tovább romlana a belső somogyi területek közlekedése. Ennek ellenére március 4-én felszámolták a gazdaságtalan Sillye-Vajszló és Villány-Siklós mellékvonalakat. A kistérségben a vasút legnagyobb hátránya az alacsony járatszám, illetve az, hogy a vasúti pályaudvarokat általában valamilyen más közlekedési eszközzel kell megközelíteni. Ezért a kistérségben a busz a legmeghatározóbb közlekedési forma. A kistérség közlekedésének harmadik pillére a légi infrastruktúra. Kaposvár közvetlen közelében két repülőtér is található, a kaposújlaki és a taszári. A kaposújlaki repülőtér kis-és sportgépek felszállására alkalmas, vitorlázó-és sportrepülő oktatást nyújt, illetve légi fuvarozást biztosít 3-12 ő részére. A turizmus szempontjából elsősorban a taszári repülőtérnek lehet jelentősége és 2001 között, a délszláv háború idején, az amerikai hadsereg használta végéig működött, azóta nincs tulajdonosa. A repülőtér műszaki állapotát tekintve állagromlás nem történt, hiszen egészen a közelmúltig használatban volt. Kaposvár városa cargo-bázist szeretne létrehozni a területen, annak érdekében, hogy a kistérség az ország logisztika központjává válhasson. A turizmus szemszögéből természetesen az lenne a legelőnyösebb, ha megvalósulhatna a repülőtér polgári célú hasznosítása. Ezt igyekezett elősegíteni Somogy Megye Önkormányzata és Taszár Önkormányzata, amikor polgári terminált és gurulóutat építtetett saját költségén. A végső döntés azonban az állam kezében van, ugyanis ő a reptér tulajdonosa, így jelenleg is befektetőkkel tárgyalnak április 10- én Kaposvár fejlesztéséről tárgyalt dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkár, és Szita Károly Kaposvár polgármestere. A tárgyalás eredményeként, a taszári katonai bázissal kapcsolatban, megállapodtak, hogy a tulajdonjogok rendezését követően, nyáron nyílt pályázatot írnak ki a repülőtér hasznosítására. 21

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2008. évben is nagy hangsúlyt fektet a közmunkaprogramok megvalósítására, hiszen sajnos széles az a réteg, akiknek

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben