BETHLEN GÁBOR ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BETHLEN GÁBOR (1580-1629)"

Átírás

1 BETHLEN GÁBOR ( ) Marosillyén született 1580-ban.Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár Andrásnál. BÁTHORI ZSIGMOND udvarában nevelkedett, 1602-ben, miután SZÉKELY MÓZES oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában, török földre bujdosott ben meggyõzi BOCSKAI ISTVÁN-t, hogy álljon a Habsburg ellenes felkelés élére tól BÁTHORI GÁBOR tanácsadója, ami miatt RÁKÓCZI ZSIGMOND letartóztatja. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye fõispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. Báthori sikertelen havasalföldi hadjárata után (Radu Serban gyõzelme Brassó mellett), Bethlen elõször Dévára, majd török földre távozik ban a kolozsvári országgyûlés fejedelemmé választotta ben elindította elsõ hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta a királyi Magyarországot október 23-án a besztercebányai országgyûlés magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében január 6-án lemondott választott királyi címérõl, cserébe római szent birodalmi fejedelmi címet, hét felvidéki vármegyét, és Oppeln-Ratibor sziléziai birtokokat kapja. Második hadjárata 1624 május 8-iki bécsi békével ért végett, lemond a sziléziai birtokokról. Elsõ felesége KÁROLYI ZSUZSANNA (a gyulafehérvári tempomban temették el), akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát BRAN- DENBURGI KATALIN-t választja hitveséül 1626-ban. Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyûlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskola alapítás fûzõdik ben az országgyûlés kimondja az akadémia felállítását elõbb Kolozsvárra a Báthori Akadémia helyére, védül Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget állít, megtiltotta a zsidók megkülömböztetését, teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett után anabaptistákat telepített erdélybe, akik cserép, vas, fa, üvegedényekkel látták el Erdélyt. Fellendült a bányászat, megindult az iparosítás. 1

2 Bethlen Gábor Bethlen 16 éves uralma Erdély aranykorának számít. A Bethlen család nemes volt, de nem tartozott az arisztokráciához. Bethlen Gábor korán árvaságra jutott, 13 éves korától apród volt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában, 15 éves korától már a csatákba is elkísérte urát. Magasabb iskolákat nem járt. Az ismeretlenségbõl lassan emelkedett az erdélyi fejedelmek udvarának ranglétráján. Bocskai (fejedelem ) egyik bizalmas embere lett, õ közvetített a törökökkel, és így aktívan közremûködött a Bocskai-szabadságharc célkitûzéseinek megvalósulásában. Bocskai halála után Báthory Gábor ( ) fejedelem legfõbb tanácsadójaként Erdély védelmét szervezte a királyi Magyarországról induló támadásokkal szemben. A Báthory Gáborral elégedetlenkedõ rendek 1613-ban a kolozsvári országgyûlésen - török támogatással - Bethlen Gábort választották fejedelemmé. (Báthory Gábort néhány nap múlva ellenségei Váradon megölték.) Bethlen ekkor 33 éves volt, az idõben már nem számított fiatalnak. Tapasztalt volt nemcsak a hadszíntéren - 34 csatát járt meg addigra -, hanem a diplomáciában is. Bethlen korában a török szultántól való függés névleges volt. Erdély a vazallusi helyzetben is megõrizte szuverenitását. Bethlen jól alakította viszonyát a magyar koronához is ben Bethlen és II. Mátyás németrómai császár és magyar király megbízottai között megegyezés jött létre, miszerint a király elismeri Erdély önálló fejedelemválasztó jogát, Bethlen pedig elismerte Erdélynek a magyar koronához való tartozását. Fejedelmi székhelyét, Gyulafehérvárt európai mûveltségû és színvonalú uralkodói központtá tette. Gazdasági intézkedései nyomán Erdély virágzásnak indult. Bethlen bekapcsolódott a korabeli Európát megosztó harmincéves háborúba. A harmincéves háború több szakaszra osztható (cseh, dán, svéd, francia), attól függõen, hogy melyik ország vezette a Habsburgok elleni (protestáns) erõket. Az elsõ szakaszban ( ) a cseh-morva rendek felkelése zajlott, ebbe kapcsolódott be Bethlen a csehek oldalán, sikerekkel. Gyõzelmei megnövelték személyének súlyát az európai politikában, a csehek még királlyá választását is fontolgatták, mindenesetre Bethlen tényezõ lett a szövetségeseket keresõ protestáns országok számára. Bár a csehek felkelését a Habsburgok leverték, de Bethlennek sikerült II. Ferdinánd császárral elõnyös békeszerzõdést kötnie (Nikolsburg, 1621). Hadaival Bethlen a királyi Magyarország ellen indult, de jelentõsebb sikereket már nem ért el (lezárásai: 1623: bécsi béke, 1626: pozsonyi béke). A háború dán szakaszában ( , ekkor a Habsburg-ellenes erõket IV. Keresztély dán király vezette) Bethlen 1626-ban csatlakozott a protestáns hatalmak hágai szövetségéhez (1625), bár tevõlegesen nem vett részt a hadi cselekményekben ban kötött házasságot a brandenburgi választófejedelem húgával, Katalinnal, s e házasság révén került sógorságba II. Gusztáv Adolf svéd királlyal, aki a Habsburg-ellenes protestáns szövetség vezetõje lett a harmincéves háború következõ, svéd szakaszában. A svéd királlyal lengyelellenes szövetséget terveztek, de Bethlen halála megakadályozta ennek megvalósulását. Bethlen kiváló hadvezér és diplomata volt. Hadseregének fegyverzeti és szervezeti elmaradottságát ügyes haditervekkel ellensúlyozta, katonai akcióit a meglepetésre és gyorsaságra építette. Mindhárom Habsburg-ellenes hadjáratát Erdély számára elõnyös békével tudta lezárni. F. I. 2

3 BETHLEN GÁBOR Végrendelete (Részlet) Az országokat benne való statusokkal együtt és szabadságokat és törvényeket, régi jó szokásokat, rendtartásokat, mint és micsoda utakon szokták megtartani a fejedelmek és mint végezték el is magokkal együtt, nem látom szükségesnek, hogy azokkal a példákkal papiros-sat töltenék és idõt vesztegetnék, noha ugyan eleget mondhatnék, [de] két okra nézve stúdió elhagyom. Elsõ ok, mert vadnak köztetek olyak, kik sokat olvastanak a görög és római birodalmoknak veszedelmekrõl, hogy ide a sinai és persiai birodalmat ne hozzam. Másik ok, mert a magunk nemzetink veszedelme nem homályosabb azoknál. Mindazonáltal kívántatik szükségesképen, hogy az én szerelmes öcsém, az igaz haza oszlopaival, kiket immár az országra való gondviselésre országul magok mellé rendeltek, azokról õ kegyelme megemlékezzék, szüntelen szeme elõtt viselje, elméjében forgassa, micsoda okkal kellett õ kegyelmének akkori electiojára menni fel, tudjuk azt, hogy eleitõl fogva semmi inkább nem vesztette a mi szegény hazánkat, sõt az egész magyar korona alatt levõ országokat, provinciákat, mint az magok között való ördögi irigység, halálos gyülölség, rettenetes pártütések, fejedelmekben való válogatások, melybõl nagy árultatások és abból nagy familiáknak elfogyások következik, azonban az ország utolsó romlásra jutott. Mely szép virágjában maradott légyen Magyarország is mind addig, valamig a maga nemzetébõl választhatott fejedelmet, constál, és az históriák bizonyítják. De mihelyt derekasan a magok nemzetekbõl való electiót megutállák, megvetek, idegen fejedelmek alá vetek s adák magukat, micsoda haszon következek belõle? nem egyéb két féle szakadásnál, a dolog tálam magában világosabb annál is, a mint kívántatik. E mi szegény hazánk véghazáját, hogy az Úr Isten ingyen való kegyelmébõl megtartotta, megoltalmazta légyen ennyi idõk forgásiban, változásiban az idegen nemzetbõl való fejedelmek reá való elvégezett gonosz szándékjoktól, kinek paisul való oltalmára mint rendelte volt a török nemzetet, mindeneknél nyilván vagyon és vala-rnig a török nemzettel való frigy mellett megmaradtak, mellõle el nem állottak, volt-e valakitõl valami bántások? János király idejétõl fogva arról magunk tehetünk bizonyságot. De mihelyt a német nemzet mellé állának, micsoda jutalommal fizete, szájunkban az ize; azzal tudniillik, mellyel régen kívánta és mesterkedett benne, hogy nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével megölhesse, országunkat a földdel egyenessé tegye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a Felséges Úr Isten csudálatos képen a török nemzetet ujjabban hozzánk nem gerjeszti s kapcsolja vala és igen jó, jámbor Urat nem támaszt vala végbevitelére, (mely dologban mennyit szolgáltam légyen, tegyen az Úr Isten bizonyságot róla), ki meri azt mondani nemzetünk közzül, hogy Erdély országát idegen nemzettel meg nem töltették volna? hol volna az Isteni tisztelet? hol volna a magyar nemzet? és hol volna szabadsága? azt Ítélem, hogy itt nem szükség arról szóllanom

4 Nagy diplomatáink - Bethlen Gábor Bethlen Gábor, az Erdélyi Fejedelemség történetének talán legnagyobb alakja nevét sok ezer forrás õrzi Európa-szerte. Irigykedve gyûlölték és a rajongásig imádták, politikai teljesítményét azonban épp az minõsíti legjobban, hogy uralkodása tizenhat éve alatt szövetségesként vagy ellenségként, de földrészünk szinte minden hatalma kapcsolatba került vele, s figyelembe vette véleményét. Menekülés török földre 1580-ban született Marosillyén, Hunyad vármegyében. Családjának eredetileg nem Erdélyben, hanem a Tiszántúlon, Békés és Temes területén voltak birtokai, ám miután a török hódítás a XVI. század második harmadában elérte ezt a területet is, apja, Bethlen Farkas Erdélybe menekült, s János Zsigmond fejedelem szolgálatába állt. Báthory István adományozta Marosillyét a családnak, így lettek erdélyi nemesek. Édesanyja, Lázár Druzsina elõkelõ székely családból származott. Két fiút szült, Gábor volt az idõsebb, öccsét Istvánnak keresztelték. Minthogy korán árván maradtak, gyámjuk Lázár András székely királybíró lett, de Bethlen inkább Báthory Zsigmond udvarát fiatalon került oda s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tekintette nevelõjének. Pályája kezdetének részleteirõl nem sokat tudunk, a fõ vonalakat azonban ismerjük. Ahhoz a politikai csoportosuláshoz tartozott, amely végül is Székely Mózes vezetésével vereséget szenvedett, s 1602-ben emigrációba kényszerült. Bethlen életében nem ez volt az egyetlen ilyen eset, s még azt sem mondhatjuk, hogy a politikai életben a haza kényszerû elhagyása ritkaságszámba ment volna. Mégis volt itt valami különlegesség, ami szemet szúrhatott: az irány. Bethlen és jó néhány társa ugyanis hódoltsági területre, török földre ment, az Oszmán Birodalomban kért menedéket. Ahogy Szekfû Gyula, a XX. századi történetírás egyik legjelentõsebb személyisége megjegyezte: menekülni török földre, egészen új volt a magyar történetben, s ha belegondolunk, kétségkívül megdöbbentõ tett volt, még akkor is, ha késõi utókorként jól tudjuk, kik folytatták a hosszú sort. Hostis naturalis, a természet szerint való ellenség ez volt a kora újkorban a török megnevezése, s ebbõl minden kiderül. Bár kialakulhatott ellenségeskedés, kegyetlen és véres küzdelem keresztény uralkodók és seregek között is, az eredendõ ellen, a vallásában, kultúrájában, hagyományaiban és céljaiban különbözõ mégis az oszmán hódító, a török volt. Az elmúlt század példái, Török Bálint és meganynyi társának esete, akiket rabként vittek az Oszmán Birodalomba, elevenen éltek még a köztudatban, s a hivatalos diplomáciai megbízatásokon kívül magyar politikus számára egészen addig gyakorlatilag ez jelentette az egyetlen életformát a szultán fennhatósága alatt álló területeken. Bethlenék döntése ugyanakkor észszerûnek volt mondható, s új hatalmi idõszak kezdetét jelezte. Az oszmán segítség Bethlen nem valahol a birodalom belsejében, hanem a hódoltság Erdélyhez közel esõ részében, Temes területein élt. Bár tudunk arról, hogy többször elutazott a fõvárosba, Konstantinápolyba, úgy tûnik, folyamatosan tartotta a kapcsolatot nemcsak Erdéllyel, hanem a királyi Magyarországgal is. Annyi bizonyos, hogy kitûnõ kapcsolatrendszert épített ki meghatározó török politikusokkal, megismerte nemcsak szokásaikat, hanem politikai stílusukat is, értette az oszmán hatalmi viszonyokat, látta az erõvonalakat ban már õ az, aki vélt szövetségesének, Báthory Gábornak meghozza az athnamét, vagyis a szultáni beleegyezést ahhoz, hogy fejedelem legyen Erdélyben, s ez azt mutatja, hogy Bethlent már akkor a legmagasabb szinten ismerték a Fényes Portán. Visszatért Erdélybe, Báthoryval azonban egyre nehezebb volt együttmûködnie, annak mind a politikában, mind a magánéletben megnyilvánuló zabolátlan természete miatt. Ellenségeinek száma is rohamos gyorsasággal nõtt, s amikor 1612 õszén arra figyelmeztették a török ügyek szakértõje- 4

5 ként számon tartott Bethlen Gábort, hogy õ lehet a következõ áldozat, nem habozott visszatérni az Oszmán Birodalomba. Ez a menekülés azonban már nem valami elõl, hanem sokkal inkább valamiért való futás volt, hiszen útvonala és tárgyalásai egyértelmûvé tették, hogy ezúttal már nem másnak kívánta megszerezni az athnamét. Kolozsvárra menjen minden ember, s ott mindjárt fejedelmet válasszon kegyelmetek maguknak a rendeknek címzett felszólítás október 18-án kelt, s olyan személy írta, akinek ilyesfajta jogköre a legmerészebb elképzelések szerint sem lehetett volna. Ám Szkender pasának, a szultán szerdárjának* ha jogköre nem is, katonája annál több volt. A török és tatár csapatok Szkender pasa, Magyar Ogli pasa és Sahin Gitraj tatár kán vezetésével több irányból törtek be Erdélybe. Érkezésük célja kettõs volt: egyrészt véget vetni Báthory uralmának, másrészt hatalomra segíteni támogatottjukat, Bethlen Gábort. Az aktus sok mindennek volt nevezhetõ, csak libera electiónak, azaz szabad választásnak nem. Megfélemlített rendek, megszálló csapatok, török, tatár, havasföldi rabló, fosztogató katonák, s aki félelmében elment választani, az is próbált minél elõbb hazajutni. Így hát sem az eljárás gyorsasága, sem a megválasztandó fejedelem személye nem volt kétséges. Ekképp került hatalomra Bethlen Gábor október 23-án. Reformok, változtatások, pénzügyi átalakítások, adózás, birtokkérdések ilyen és ehhez hasonló problémák szerepeltek fejedelemsége elsõ három évének programjaiban. Csupa olyasmi, ami normális körülmények között már egymagában is ellenállást váltott volna ki, csak hát erõsen kísértett a közelmúlt, ezért a nyílt, hangos vita kevéssé volt jellemzõ. Ami azonban 1616-ban történt, az minden képzeletet felülmúlt, s a körülötte csapott hírverés nemcsak Erdélyt s a királyi Magyarországot, hanem a Német-római Császárságot és Itáliát is teleharsogta, s bekerült abba a spanyol politikai tájékoztatóba is, melyet az összes spanyol állandó követ rendszeresen megkapott Angliától Velencéig. Botrány és árulás Lippa és Jenõ várát Báthory Zsigmond visszafoglalta a töröktõl, a Fényes Porta azonban a békekötés ellenére ebbe vallási és persze katonai okokból sem akart belenyugodni. Bethlennel már 1613-ban közölték: hatalomra juttatásának egyik feltétele az, hogy a két említett erõsséget önként átadja a szultánnak. Az ígéret beváltása 1616-ban vált idõszerûvé.... ha módom volna megtartásában, minden úton azt követném, de nekem módon annak se tartásában, se halasztásában nincsen, mert ha lelkemet kiokádnám a török elõtt, akkor se engedné írta Erdély fejedelme, s egy cseppnyi kétséget sem hagyott afelõl, hogy másként gondolja. A dolgot csak bonyolította, hogy Lippa õrsége egyszerûen nem engedelmeskedett a parancsnak, s nem volt hajlandó feladni Erdély egyik legfontosabb erõsségét június 1-jén Bethlen csapatokkal, ágyúkkal jelent meg, s négynapi ostrom után saját katonáitól bevette saját várát, majd kiürítette, s átadta a törököknek. Botrány és árulás ez a két szó övezte Bethlen nevét a legkülönbözõbb röplapokban, híradásokban, jelentésekben. A kereszténység ellensége, a török embere írták és gondolták róla, s ha elõéletének tényeit, hatalomra jutásának körülményeit és lippai ténykedését egymás mellé tették, valóban nehéz volt ezt cáfolni. A Habsburgok politikai propagandája, amelynek eszköztára a XVI XVII. század fordulóján már igen sokrétû és széles volt, mindent meg is próbált Bethlen ilyesfajta bemutatására, pontosabban lejáratására, s ha valami véletlen szerencsétlenség következtében a fejedelem ekkor életét vesztette volna, ma bizonyára történelmünk sötétebb oldalain tartanánk számon. Bethlen azonban szerencsére nem halt meg, még tizenhárom évet adott neki a sors, s ennek a majd másfél évtizednek a tükrében politikája egészen másként fest. Ideje és lehetõsége is volt rá, hogy megértesse, s hogy megérthessük, mi miért történt úgy, ahogy történt, egészen 1616-ig. Hiller István 5

6 Ahol Bethlen Gábor nevelkedett Gyergyószárhegy Gyergyószárhegy Erdélyben, Gyergyószentmiklóstól északra a Szármány-hegy alatt fekszik. A Gyergyói-medence egyik legfejlettebb turisztikai infrastruktúrával rendelkezõ települése Szentmiklóssal és Alfaluval együtt Gyergyó vidékének egyik legrégebbi települése. Alapítását a XII-XIII. századra teszik ban Zarhegij néven jelenik meg, ben már Sáárhegy néven említik. Szárhegy története összefonódik a XVI. században épült Lázár-kastély történetével. A Lázár-család nevével egy 1406-os keltezésû oklevélben találkozunk elõször. A kastély XVI. században reneszánsz stílusban, több részletben épült. Itt nevelkedett 10 éves korától Bethlen Gábor, Erdély egyik legnevesebb fejedelme, anyai nagybátyja, Lázár András felügyelete alatt. Õt és testvérét, Istvánt, édesanyjuk 1590-ben hozta Szárhegyre, apjuk, Bethlen Farkas halála után. A kastélyt 1630 körül átalakítják, az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vették körül. Ebben az idõben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is ben felégették a kastélyt, melyet Lázár Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol késõbb, hoszszú idõn keresztül széki gyûléseket is tartottak. Az épület többször leégett, az 1872-es tûzvészben állapota nagyon leromlott. A kastély restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, a cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet legjelentõsebb építménye. Ma a várkastélyban múzeum és nyaranta mûvészeti alkotótáborok mûködnek, így a település és a környék legjelentõsebb idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ épülete. Ferenc-rendi kolostora között épült, melyet 1872-ben egy tûzvész után újjáépítenek. Római katolikus temploma 1230-as években épült, melyet 1400-ban gótikus stílusban újraépítenek. A templom hajóját ben lebontják meghagyva a szentélyt és a tornyot, és a következõ évben tágasabbat építenek helyette. A település határában, az országút szélén a Tatár-dombra állított emlékoszlop látható. A monda szerint Gábor-deák vezetésével 300 székely ütközött meg itt a Moldvából Erdélybe betörõ közel 3000 tatárral. Az ütközetben a székelyek fölényes gyõzelmet arattak. Az oszlopon elhelyezett szalagon ez olvasható: Ez is erõsítsen minden magyart, hogy minden legyõzhetõ erõs lélekkel és Istennel! 6

7 Bethlen Gábor marosillyei szüloháza Illye örvend hûségesen Bethlen Gábor marosillyei szülõházát a közelmúltban megvásárolta a dévai Szent Ferenc Alapítvány. Felújítása után emlékházat kívánnak kialakítani, amely az erdélyi fejedelem életét és Erdély történetét mutatná be. De vajon tényleg abban az épületben született a fejedelem? Bethlen Gábor fejedelem Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1580-ban Marosillyén látta meg a napvilágot iktári Bethlen Farkas és szárhegyi Lázár Druzsiánna fiaként. Emlékezetét ma a nagyenyedi Bethlen Kollégium diáksága által 1909-ben állíttatott felirat hirdeti a marosillyei kastélyból fennmaradt zömök épület homlokzatán, amelyet általában Bethlen Gábor szülõházaként emlegetnek. Ez az emléktábla modern utóda annak a másik, a fejedelem címerével díszített, kõbe vésett feliratnak, amellyel még Bethlen Gábor életében, 1627-ben jelölte meg öccse, István az erdélyi fejedelmi székbe emelt bátyja szülõhelyét. Megjelölt szülõhelyek A humanizmus gondolkodásához annyira illõ, a nevezetes személyiségek szülõhelyét már életük folyamán megjelölõ szokásnak az erdélyi régiségben tulajdonképpen csak egyetlen kétségtelen példáját ismerjük még: 1606-ban a kolozsvári tanács egy nagyméretû címeres és feliratos kõtáblával jelölte meg Bocskai István ( ) választott magyar király és erdélyi fejedelem szülõházát a kolozsvári Óvárban. Noha keletkezésének pontos indokait nem ismerjük, elképzelhetõ, hogy a táblát a fejedelem közelgõ 50. születésnapja alkalmából állították, s elkészültekor, 1605 õszén megrendelõi nem sejthették, hogy a fejeledelem nem éri meg az évfordulót. Bethlen Gábor fejedelem Bocskai István környezetében vált az erdélyi politika meghatározó személyiségévé, s uralkodása során nagy elõdje példáját próbálta követni nem kevés tehetséggel és elõrelátó nagyvonalúsággal. Így Bethlen István - aki a fejedelem harmadik felvidéki hadjárata idején, ben Erdély kormányzója volt - elhatározása, hogy fejedelemmé választott bátyja szülõházát emlékkõvel jelölje meg, nem lehetett független a Bocskai-emléktáblától. Ezt a megállapítást lényegében alátámasztja a marosillyei feliratba foglalt latin vers, amely Mátyás király és Bocskai István kolozsvári születésére utalva vezeti be Marosillye magasztalását: Illye vára tiszteletére és örök emlékezetére: ez volt a szülõhelye õfelsége a Római Szent Birodalom és Erdély fejedelmének, Gábornak, aki a nevezett atyai várban Krisztus évében szerencsésen megszületett, mint õsi Bethlen családjának tündöklõ csillaga. Corvin király bölcsõjével kérkedik Kolozsvár városa, ugyanaz a város szülte nekünk Bocskait, Illye a maga hatalmas neveltjének örvend hûségesen, aki csatában vitéz, békében jóindulatú fejedelem. A haza atyja, de egyszersmind az õsi szabadság védelmezõje õ, s ezért népeinek egyenlõ jogokat ad. Itt, mivel Bethlen fejedelem tartja a jogart, minden dolog arculata jóvá, derûssé válik. Ó, Is- 7

8 tentõl kedvelt ragyogó ház, mely ekkora szellemet és aranykort termett. Az Úr évében." Az illyei monumentum nem maradt fenn. Marosillyérõl 1794-ben a fejedelem emlékét tudatosan ápoló nagyenyedi református kollégiumba szállították, ahol valószínûleg 1849-ben semmisült meg. Szövegét és formáját azonban többen is rögzítették ben "egy fedeles, aranyos czímer"-ként szóltak róla az összeírók, 1693-ban pedig a következõket írták róla: Van az falban faragott kõbõl kimetczett, a néhai felséges Bethlen Gábor fejedelem nagy öreg aranyos czimere, rajta való irással edgyütt. Az 1694-es leltár szerzõje még több részlettel szolgál: Amint mondgyák, a nagy emlékezetû néhai méltóságos Bethlen Gábor fejedelem ezen boltos házban született, amint a meghirt ajtaja felõl való falában berakott fejér faragott kõre virágossan kimeczett aranyas czimere allyában való, nagy betükre kimeczett írás és versek is világossan mutattyák... Benkõ Ferenc 1800-ban megjelent mûve szerint a kõlap: felsõ részén két angyal egy koronát tart, alatta vagyon M[agyar]ország és Erdély tzimere, ezeknek közepekben egy gyék[gyík] abrontsban az Iktári Bethlen pár hattyu tzimer, a kõ két oldalán két oszlop, felyül egy tsipkés párkány, legalol e következendõ alírás vagyon, mellyek valaha átallyában ki voltak festve és ki aranyozva.... Kétségtelen, hogy a virágos és fedeles (oromzatos) keretelésû, gazdagon aranyozott, festett faragvány elkészítését kolozsvári kõfaragóknak és képíróknak kell tulajdonítanunk. Az elõbbiek közül két mesternév jöhet számba: Diószegi István és Molnos János faragták 1629-ben a kolozsvári Szabók tornyának emlékkövét, valószínû tehát, hogy két évvel korábban õk lehettek az illyei címerkõ mesterei is. Hol a szoba? Vajon az épületegyüttes melyik részében lehetett az a boltozatos szoba, amelyben a nagy fejedelem meglátta a napvilágot? A válaszhoz a felirattal jelölt épületrész és az egész épületegyüttes egykori viszonyát, valamint a kastély építéstörténetét is tisztázni kell. Marosillye nyugati szélén, a városi kórház területén található az a lakatlan mûemléképület, amelyben a közhit szerint Bethlen Gábor fejedelem született. Ettõl nyugatra áll a jelenleg kórházként használt romantikus stílusú kastély, amellyel korábbi épületeket helyettesítettek. Ennek a XIX. század közepe táján emelt épületnek a gazdasági udvaráról választották le azt a szomszédos telket is, amelyen a most omladozó, de egykor rangos XVIII- XIX. századi uradalmi magtár alkotja az együttes nyugati határát. Az említett épületeket magában foglaló, megközelítõleg téglalap alaprajzú telek déli oldalát a Maros árvízvédelmi töltése, északi oldalát az országút határolja. A bennünket leginkább érdeklõ, s a tõl folyó helyreállítás során alaposabban megvizsgált épület egy sarokbástya. Belsõ helyiségei közül az ikerablakokkal megvilágított délit dongaboltozat fedi, mely reneszánsz ízlésû és profilú gyámkövekre támaszkodik. A boltélek két zárókõben futnak össze, ezek egyikén Bethlen Farkas monogramos címerét tárta fel a falkutatás. A helyiség ajtókerete szintén reneszánsz profilú, szemöldökfrízében Bethlen Farkas cinaltatta ezt felirattal. Elõtte egy eredetileg nyitott, mára lakóhelyiséggé alakított erkély állott, melynek a bástyáéval azonos fedélszékét három, fejezet és lábazat nélküli, nyilván valamelyik közeli, Hunyad vármegyében sûrûn elõforduló római romterületrõl szerzett toszkán oszlop támasztotta alá. Ez volt az udvarról a bástya lakószintjére vezetõ lépcsõ pihenõje is, mellvédje a várvédõket oltalmazta. Az épületbe vezetõ mai lépcsõ és a túloldalán nyíló második boltozott helyiség már késõbbi korok toldása. 8

9 A fejedelem atyjának, fia születését két évvel követõ építkezésére utaló felirat már önmagában is óvatosságra kellett volna intsen. A kastély fentebb idézett leltáraiból ugyanis egyértelmûen kiderül, hogy ez a bástya, amelyet annak idején - vélhetõleg festett díszítése okán - Veres-bástyának neveztek, annak a négy, sarokbástyás védõövnek a maradéka, amelyet Lippa vára évi török megszállása után, annak pótlására évtizedeken keresztül építtettek ki a birtokosok, illetve az ország, hogy abban helyõrség állhassa útját a temesi pasaság felõl Erdélyre törõ török csapatoknak. Éppen ilyen meggondolásból adományozta az illyei birtokot 1576-ban Báthory István fejedelem hûséges katonájának, iktári Bethlen Farkasnak után az erdélyi országgyûlés többször is adót szavazott meg a vár építésének támogatására, mindenkori tulajdonosait pedig arra kötelezte, hogy az ország védelmére harminc fõnyi helyõrséget tartsanak benne, Erdélyben birtokos - tehát anyagilag felelõsségre vonható - parancsnok vezetésével. A vár fel is épült, négy bástyája közül csak a talán védettebb és kisebb, a hátország s a Maros felé forduló déli Veres-bástyát - bástyánkat - nem töltötték fel, hogy belsejében lakóhelyiségeket alakíthassanak ki. Címer a toronyban A vár erõdítésérõl utoljára éppen Bethlen Gábor korában olvasunk: Szalárdi János Siralmas magyar krónikájában a fejedelem érdemeként emeli ki, hogy Hasonlóképpen Illye várát is, hogy õsökrõl [sz]álló[?] jószágok volna [ti. a Bethleneknek], nagy[/négy?] erõs, reguláris kõbástyákkal, kõfalakkal környülvetetvén, amint megkezdette volt építtetni, úgy, hogy abban Lippa vára helyett derék praesidium tarthatnék az ország oltalmára. Marosillye ugyanis Lippa os ismételt török kézre kerülése, tehát mintegy húszéves szünet után kapott megint szerepet a határvédelemben. Ezentúl, akárcsak iktári Bethlen Farkas életében, erõdítményeinek tökéletesítését közügynek tekintették, költségeit pedig közpénzbõl fedezték, így méltán dicsérhette a krónikaíró a fejedelem elõrelátását, aki immár uralkodóként támogatta az ottani várépítést. A vár 1670-ig állt, akkor az erdélyi országgyûlés úgy döntött, hogy a védõövét lebontatja, nehogy a török terjeszkedés támaszpontja legyen. Az 1675 után keletkezett leltárakban valóban csak a lakóépületnek tekintett, önmagában védhetetlen Veres-bástya és a lerombolt kõfalak helyettesítésére idõközben elkészült, palánkba foglalt, felvonóhidas kõkapu emlékeztet a külsõ erõdövre. A belsõ udvar kapujától jobbra emelkedett az északi sor magasföldszintes udvarházának az épülete, balra pedig a különálló, háromszintes torony. Itt találtak rá a leltárak készítõi az általunk vizsgált címerre. Az épületnek jól boltozott, kétszakaszos pincéje volt, szinte a föld színén - a talajvíz miatt nem mélyíthették tovább a Maros árterületén -, fölötte pedig a magasföldszinten és az elsõ emeleten kétkét helyiséget találtak: az alsók boltozottak, a fölöttük levõk menynyezetesek voltak. Az épület egyik sarkához, annak egyedüli bejárataként csigalépcsõs tornyocska csatlakozott, amelyet nyolc kis ablak világított meg. Kilencvenkét tölgyfa lépcsõfoka mintegy 16,5 méter magasságot jelent a védõemelet szintjéig, ehhez kell hozzáképzelnünk a második emelet, a fedélszék meg a filegória magasságát, így bízvást becsülhetjük az épületet 20 métert meghaladó magasságúnak. A címerrel díszített helyiség, Bethlen Gábor születésének a helye a magasföldszinten nyílt közvetlenül a lépcsõtorony felõl. Ez a téglalap alaprajzú épület tûnik a legrégiesebbnek az egész együttesben, melynek valószínûleg korai magva, lakótornya lehetett, amit bizonyosan még az Illyét hosszú ideig birtokló, 1575-ben fiágon kihalt Dienesi-családtól örökölt Bethlen Farkas. A Dienesiek castellumát már ban említik forrásaink. Minthogy az ostromágyúk korában, a XVI. század utolsó negyedében ilyen magas építmény már több 9

10 veszedelmet, mint hasznot hajtott védõinek, valószínû, hogy csak a kedvezõ terepviszonyok, illetve tulajdonosainak az a korabeli Erdélyben általánosnak tûnõ s közvetlen tapasztalatban gyökerezõ meggyõzõdése tartatta fenn, hogy kisebb támadás esetén amúgy sem hoznak magukkal nehézágyút az ostromlók, nagyobb támadás esetén viszont mindenképpen védhetetlen a kis erõdítmény. Az egyetlen szellõztetõablakos pince, a magasföldszinten elhelyezett nagy, bolthajtásos tûzhelyû kemence, a szintenként kiugró árnyékszékek, az emelet egyik helyiségének "ajtóforma" - padlóig érõ, korábban bejáratként használt - ablakai, a bejáratnál elhelyezett, falba bocsátható reteszgerenda, a lépcsõ különálló fedélszéke alatti "puskaporos-házacska", az utolsó szint "lövõbástya" elnevezése, erkélyesen kialakított lõrései, valamint a filegória kettõs, vigyázóhely/nyári ház elnevezése különös módon elegyítik a régies és újabb, védelmi és kényelmi elemeket, de kétségtelenül tükrözik azt a tulajdonosi szemléletet, mely a Tornyot továbbra is végsõ menedékként kezelte. A lépcsõtorony késõbbi építkezés toldása lehetett, a torony eredeti, középkorból származó, elmozdítható "feljárata" az emeleti, "ajtóforma ablakos erkélyre" vezethetett. Az épület javítását illetõen egyetlen biztos adattal rendelkezünk: augusztus 2-án kelt Bethlen Istvánnak az az elismervénye, amellyel a besztercei tanácsnak nyugtázza zsindelyszeg átvételét az illyei torony "építésére". Akkor tehát a torony zsindellyel héjazott fedelének a megújítása lehetett soron, s talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy akkor készült a kiemelkedõ vigyázó filegória is. Az együttes harmadik épülete, az 1629 táján épített udvarház kényelmesebb és mutatósabb épület volt, amely jobban kielégítette a fejedelmi családból származó tulajdonosok megnövekedett reprezentációs és differenciálódó lakóigényeit, s árnyékba borította a késõbbiekben lakásként már nem használt Tornyot, amelyben az elõzõ nemzedék született ben Bethlen István már az udvarház számára rendelhetett ajtóés ablakkereteket Kolozsvárról, s ezt az ugyancsak magas pincére épült, négy helyiségbõl álló együttest Thököly Imre ben kétmenetesre építtette át. Már lebontották... Bethlen Gábor szülõháza tehát, az élõ hagyománnyal ellentétben, a kastély mára nyomtalanul eltûnt, a XVII. század elején még használt és átalakított lakótornyában volt, amelyet 1794 elõtt bontottak le. A középkori lakótorony köré éppen Bethlen Gábor születésének éveire épült ki a korszak harcászati elképzeléseinek megfelelõ, vizesárokkal, felvonóhidas kapuval és négy olaszbástyával erõdített külsõ védõöv. Ennek a legvédettebb kis bástyáját Bethlen Farkas már lakóépületnek építtette, s nem lehetetlen, hogy 1582 után családjával ide is költözött a kényelmetlen középkori lakótoronyból. Bethlen Farkas 1590-ben bekövetkezett halála után azonban nem maradhatott kiskorú árvák kezén az erdélyi határvédelem szempontjából fontos illyei vár. Báthory Zsigmond akaratából birtokjogukat felfüggesztették, a két fiú pedig egy másik katonaember gyámsága alá, nagybátyjuk, Lázár András szárhegyi udvarába került. Illyei jószágukat csak nagykorúságuk elértével, 1600-ban kapták vissza: az osztozkodáskor az elsõszülött Gábornak jutott Marosillye. Ám 1602-ben Giorgio Basta elkoboztatta tõle, s csak Bocskai István uralkodása alatt szerezte vissza. Fejedelemmé választása után, 1614-ben öccséhez, majd unokaöccseihez, azok korai halála után pedig Bethlen István leányági leszármazottaihoz, a Thökölyekhez került az illyei vár. Forrás:Kovács András cikke 10

11 Hausner Gábor: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadi edictuma Idézet: Magyar sereg, magyartól vezetve, kevés van a mi szerencsétlen újkorunkban" - írta Szekfû Gyula Bethlen-monográfiájában, a kivételek között említve Bethlen erdélyi hadseregét. [1] Szekfû, noha igen kritikusan ítélte meg a fejedelem tevékenységét és történelmi szerepét, a hadseregszervezés és vezetés terén maradéktalanul elismerte érdemeit: Külföldi szemlélõk gyakran lenézéssel nyilatkoztak Bethlen Gábor lovas seregeirõl... annyi azonban bizonyos, hogy Bethlen serege az akkori kezdetleges közép-európai viszonyok közt igen jól használható instrumentum volt politikai céljai szolgálatában, mindenesetre jobb, mint amit a cseh vagy ausztriai felkelõk ki tudtak állítani, és hogy ez a sereg teljesen az õ munkájából, az õ agymûködésébõl és energiájából állott elõ." [2] Szekfû, számba véve a fejedelem fáradhatatlan hadseregszervezõi munkájáról fennmaradt forrásokat, arra is felfigyelt, hogy Bethlen milyen aprólékosan foglalkozott a hadba szállt katonaság dolgaival: maga készít szigorú felülési rendet... Nem kevesebb szorgalommal szabályozza a már összeállított és vonuló, harcoló sereg életét: mustrát tart újonnan bejött csapatok fölött, amikor is egész nap lovon ül, csak estve, sötétben száll le, miután embert megmustrált; maga szabályozza a tábor életét, tiltva a részegséget, az asszonyoknak táborban tartózkodását, ami ha seregeit nem is tette erkölcsben és komorságban Cromwelléihez hasonlóvá, de valamiképpen mégis kiemelte a harmincéves háború erkölcsi fertõjébõl." [3] A Szekfût követõen született magyar történeti-hadtörténeti tanulmányok számos új forrást tártak fel a harmincéves háború magyar hadseregének belsõ életérõl, fegyelmi helyzetérõl, ennek ellenére a kérdés monográfusa, Nagy László még négy évtized múltán is kénytelen volt megállapítani, hogy a rendelkezésre álló adatok meglehetõsen hiányosak. [4] Az alábbiakban közzétett edictum jelentõségét az adja, hogy az eddig ismerteknél részletesebben szabályozza a táborba szállt katonák magatartását, új adalékokkal egészítve ki hézagos ismereteinket az erdélyi fejedelem vezette magyar hadsereg szervezetérõl és mindennapjairól. A korabeli hadszervezetre és katonai táboréletre vonatkozó források között fontos hely illeti meg a hadiszabályzatokat. [5] Bethlen Gábor uralkodása idejébõl három átfogóbb jellegû szabályzatot tart számon a szakirodalom. Az elsõt február 18-án adta ki Nagyszebenben. [6] Ennél a rendelkezésnél sokkal részletesebb az május 20-án Déván kibocsátott tábori rendelet. [7] Végül fennmaradt még egy, május 5- én Alvincen kelt, 16 pontból álló rendtartás. [8] Mindezeken kívül ismert a fejedelem néhány, levélben adott hosszabb-rövidebb utasítása is, amelyekben a katonáknak a táborban tanúsítandó magatartásáról rendelkezett. [9] Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában fennmaradt, keltezetlen edictum [10] mind jellegében, mind tartalmában az 1616-ban Déván kibocsátott rendelkezésekhez áll legközelebb. Szövegébõl egyértelmûen kiderül, hogy "hadakozó indulás" idején, a táborba szállt hadsereg számára készült, azaz éppúgy tábori rendtartás ez is, mint a lippai expedíció alkalmából ("Disciplina militaris in expeditione Lippensi") született dévai. XVIII. századi másolói ezt felismerve nevezték el "tábori instructiónak". A hadiszabályzat a törvények és rendtar- 11

12 tások szükséges voltáról elmélkedõ bevezetõbõl és az azt követõ 53 pontból áll. Az utóbbiak mintegy harmada több-kevesebb megfogalmazásbeli, esetenként tartalmi eltéréssel, más sorrendben megtalálható a dévai rendelkezések között is. [11] A korabeli hadiszabályzatok tradicionális elemei ismeretében és Bethlen fent említett szabályzataival összehasonlítva megállapítható, hogy a szinte irodalmian kerek megfogalmazásban ránk maradt edictum [12] különösen a hadsereg szervezetérõl és a katonai tisztségek rendjérõl, valamint a hadi bíráskodás mûködésérõl tartalmaz gazdag adatokat. Az instrukcióból pontosan körülírt hierarchiával rendelkezõ hadsereg képe bontakozik ki, amelynek élén fõparancsnokként a fejedelem áll, aki teljes autoritással, egymaga dönt "minden indulás, menetel, megszállás, jelek kiadása, csatába való menetel és akármi szükség fellõl". A vezetési rend világos és egyértelmû: a fejedelem nevezi ki a kapitányokat és egyéb tisztviselõket, akik kizárólag tõle (ha nem személyesen, akkor a vicegenerális vagy a hopmester útján) kaphatnak ordinantiát. Az edictum számos katonai tisztséget nevez meg, részletesen elõírva az egyes tisztségek viselõinek feladatát és hatáskörét. Eltérõen azonban Bethlen eddig ismert rendelkezéseitõl, nem nevezi néven, nem köti konkrét személyhez a tisztségek viselõit, azaz elképzelhetõ, hogy nem csak egy adott hadjárat idejére készült. [13] Az edictum szövege a katonai tisztségek rendjének differenciálódásáról tanúskodik: Bethlen hadseregének vezetési kara az évi dévai rendtartásban felsoroltakhoz képest (tábori strásamester, tábormester, szekérmester, hadbíró) új tisztségekkel bõvült ban például a kereskedõk által a tábor piacára behordott élelmiszerek árát még a fõ hadi bíró (Kemény Boldizsár) limitálta, a feltehetõen késõbbi keletkezésû edictum ezt új tisztségviselõ, a fõélésmester feladatává tette. A tábormesterrel együtt a fõélésmesterre bízta a piacok rendjének õrzését is, egy gyalog hadnagyot rendelve melléjük, abból a felismerésbõl kiindulva, hogy: "az hadakot semmi inkább az éhezésnél meg nem szokta erõttelenitteni, melly csak ugy lehet meg, ha az urak igen szabadossok lehetnek, és senkitõl az kereskedõ emberek meg nem háborittatnak." (30. pont) Ugyancsak az élésmester gondjaira bízta az edictum a táborban mûködõ korcsmák felügyeletét, egészen pontosan az alkonyat utáni szeszmérési tilalom ellenõrzését is, az errõl rendelkezõ 20. pont egyben ismét új tisztségviselõt nevez meg: a vásárbírát. A fent említett két tisztség (élésmester, vásárbíró) megjelenése mellett más rendelkezések - például az élésszekerek menetét szabályozó pontok - is jelzik, hogy az edictum egyik központi fontosságú kérdése a hadsereg élelmiszerellátása. Az élelem- és takarmánybiztosítás Bethlen hadseregében döntõen központi ellátás formájában történt, de nem lehetett mellõzni a hadmûveleti területen történõ zsákmányolást sem. A fejedelem azonban mindig az ezzel járó kilengések és visszaélések kiküszöbölésére törekedett. Szabályzataiban rendre halálbüntetéssel sújtotta a prédálást, a "szegény paraszt emberek" marháinak elvételét. [14] Az alább közölt edictum 52. pontja érdekes dokumentuma a hadseregellátás és a jobbágyvédelem között egyensúlyt keresõ fejedelem dilemmájának: lelkiismereti fenntartását hangsúlyozva engedélyezi ugyan a a búza és abrak kizárólag saját szükségletre történõ szabad beszerzését, de halállal bünteti az "öreg barmok", a ló, ökör, fejõs tehén és juh elvételét, a szegény emberek "tagolását", megkínzását, prédálását és megölését, Istenre, illetve az alábbi, nagyon is evilági, gazdasági megfontolásra hivatkozva: "hogy 12

13 az szegény emberek nagy fáradságos munkájok után élhetünk, ihatunk, viselhetünk köntöst mindnyájan, azoknak adójokból tarthatjuk fizetésen az hadakot." A hadiszabályzat másik központi fontosságú kérdése a tábor rendje és a katonaság fegyelme. Az ezzel kapcsolatos intézkedések jelentõs része, mint már említettük, megtalálható Bethlen más rendelkezéseiben, mindenekelõtt az 1616-ban Déván kibocsátott tábori rendtartásban. Ami új, az annak a felismerésnek a megfogalmazása, hogy csak a megfelelõ büntetési tételek és azok végrehajtása biztosíthatja a hadsereg mûködéséhez nélkülözhetetlen engedelmesség és fegyelem fenntartását, valamint a hadbíráskodás mechanizmusának, a per lefolyásának elõírása. [15] Az ediktum legfõbb sajátossága talán nem is az imént számba vett néhány részletében rejlik, hanem sokkal inkább az esetlegességet kiküszöbölõ, következetes szerkezetében, az újkori katonai szabályzatok irányába mutató általános fogalmazásában. Éppen általánossága miatt igen nehéz meghatározni elkészültének idõpontját. A szöveg több helyütt is utal rá, hogy valamelyik hadjárat alkalmával keletkezett: az 1. pont "az mostani hadakozó indulássunknak idejét" említi, a 47. pont "az mostani expeditionak végérõl" beszél. Mivel a bevezetésben és az utolsó pontban a hadjárattal kapcsolatban egyaránt "hazánk megszabaditásáról" szól, föltételezhetõ, hogy Bethlen valamelyik Habsburg-ellenes magyarországi támadása elõtt készítette. A négy szóba jöhetõ hadjárat (1619, 1621, 1623, 1626) közül az évi kiesik, mert az edictum 38. pontja a szekerek sorrendjének szabályozása során "a német gyalogok szekereit" említi, akik csak 1621 tavaszától szolgáltak a fejedelem seregében. [16] Más konkrét szövegbeli támpont híján a továbbiakban a datálásban egyedül a Bethlen mellett szolgált Kemény János elbeszélésére támaszkodunk, aki Önéletírásában több, az edictummal egybevágó fejedelmi rendelkezést örökített meg. Mielõtt ezeket sorra vennénk, meg kell említeni, hogy Kemény Bethlen német gyalogosairól is megemlékezik, tévesen 1623-ra téve tartásuk kezdetét. [17] Ugyancsak az 1623-as esztendõ hadi eseményei kapcsán tesz említést a lakosság javait védõ fejedelmi rendelkezésrõl: "anno német ellen való hadi expeditiókor, edictum lévén az földnek lakosinak élésen kivül egyéb javaitól megfosztások ellen, szegény emberek köntösi tanáltatnak nála [ti. Basa Istvánnál], s... Keménd nevû helynél Esztergom tájékán felakasztatá [ti. a fejedelem]." [18] Ezzel egybevág Keménynek az a leírása, mely szerint 1623 végén, Morvából hazatérõben "Szomolyánnak városában evék egy ebédet a fejedelem rettenetes kegyetlen hideg üdõben: az hadaknak sem bészállani, sem kerteket, gyümölcsfákat megégetni nem engedteték; kinn voltak addig, míg az fejedelem vendégeltetett az várnak urától." [19] Az 1626-os év kapcsán is említ egy fejedelmi rendelkezést, amely tiltotta az ellenséggel való beszédet. [20] Ez a tilalom a kiadatlan edictum 27. pontjában is szerepel, ennek ellenére az Önéletírás alapján valószínûbbnek tûnik az 1623-as datálás. Akár 1621-ben, akár 1623-ban vagy esetleg 1626-ban készült is azonban az edictum, az bizonyos, hogy a harmincéves háború erdélyi-magyar hadseregérõl az eddig ismertek közül ez nyújtja a legátfogóbb képet. Mint Bethlen rendelkezése nyomán formálódott szöveg, figyelemre méltó tükre az erdélyi fejedelem hadseregrõl vallott elképzeléseinek. Az edictum két, tartalmában megegyezõ, szövegében számos ponton kissebb-nagyobb eltérést mutató XVIII. századi másolat- 13

14 ban maradt fenn. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárban a Fol. Hung. 69. jelzeten taláható variáns (a továbbiakban B- vel jelölve) a possessor-bejegyzés tanúsága szerint Széchényi Ferenc gróf tulajdonából került a könyvtárba, az ugyancsak az OSZK Kézirattárában a Fol. Hung. 193-as jelzet alatt található másik példány (a továbbiakban A-val jelölve) provenienciája tisztázatlan. A két variáns egybevetését követõen a szövegkiadás alapjául az a-val jelölt példányt választottuk, mivel az több helyütt jobb, értelmesebb szöveget ad (pl. 17., 32. pont stb.), mint a romlott szövegváltozatot megõrzõ b-variáns. Ahol mégis a b olvasata a jobb, ott az került dõlt betûvel szedve a fõszövegbe. Szövegkiadásunk nem kritikai kiadás igényével készült, lévén szó kései másolatokról, ennek nem is lett volna létjogosultsága, de a két szöveg közti fontosabb (tartalmi) eltéréseket jegyzetben közöljük. Ugyancsak a forrás kései másolat volta miatt nem törekedtünk a betûhívségre; a szöveget a Magyar Országgyûlési Emlékek sorozat forráskiadási szabályait követve a mai központozásnak megfelelõen, az ejtésbeli sajátosságok megtartásával, de a mai helyesíráshoz közelítve írtuk át. [21]" Forrás: Hadtörténelmi Közlemények 114. évf. (2001.) II-III. sz. Nagy emlekezetü Bethlen Gábor erdélyi fejedelem örök emlékezetében fennforogható tábori instructioja Nem ujj találmány, sem a' magok elméjjektõl viseltetett philosophussok regulája az, hogy minden országoknak, tartományoknak, várossoknak és csak egy háznépnek is bizonyoss fõ gondvisselõ igazgató vezére légyen, a' ki az õ alatta valóknak szép törvényeket adjon ki, mellyek által minden rendek élhetnének keresztyénül, minden bántás nélkül nyughatnának csendessen, hanem önnön maga az Felséges Ur Isten adott volt bizonyoss parancsolatot és törvényt az õ választott népének és vezért, hogy az õ isteni nagy neve választott hiveitõl az véllek közlött sok kegyelmességiért dicsõittetnék, anyaszentegyháza épülne, az erõtlenek az hatalmassoktól meg nem nyomorittatnának, melly dicséretes 's üdvösséges szép rendtartást minden keresztyén fejedelmek, respublikák, [22] hadakozó hadnagyok, sõt, még az pogányok is ez napig megtartottanak. Mert ha ugyanis a' jó törvények által az országok nem oltalmaztatnának, ennek az megagzott világnak eddig régen el kelletett volna veszni. Akarván annakokáért mi is a' régi szent fejedelmeknek õ példájokat követni, az mennyire az Ur Isten azokra bennünket vezérel, több gondvisseléssek között nem utolsó, hanem majd legszükségessebb az hadak között való szép rendtartássoknak lenni, mivel ha az Ur Isten igaz itéletébõl egy várost egy emberért, sõt, országot is el szokott veszteni, egy igazért viszont meg szokott tartani, mennyivel inkább ingereltetik õ Felsége az méltó bosszuállásra az hadakban járó olly személyektõl, kik se a' bosszuálló Istennek ostorától, se az fejedelmek véress [23] büntetéssektõl nem félnek, hanem minden irgalmasság és személlyválogatás nélkül az ország szegény nyomorult kösségét (kiknek oltalmáért kötöttük fel mivel fegyverünket) rontják, pusztitják rettenetesben az természet szerint valo ellenségtõl, [24] és sok egyéb égre kiáltó vétkekben [25] szoktanak élni, mondjuk, ha az illyenek meg nem zaboláztatnak, nem megszabadulást, hanem utolsó veszedelmet igen méltán várhatunk országostól fejünkre. Hogy annak okáért az felséges Ur Isten megengeszteltessék, [26] ellenünk méltó haragra fellobbant 's gerjedett büneinknek [27] igazságos büntetéssét magunkról és 14

15 nemzetünkrõl elhárithassuk, [28] országunkban sok árulóktól [29] bészivattatott, minden pogány nemzeteket istentelen fertelmess élettõl kegyetlenséggel fellyülhaladott ellenséginken [30] gyõzedelmessek lehessünk, hazánkat megszabadithassuk, igen méltó és kivántató, [31] hogy az ide alább megirt edictumokhoz [32] tartsa minden ember magát. Primo Az Ur Isten maga parancsollya, hogy az ember õ Felségét hivja segitségre szükségnek idején, és õ Felsége is megsegitti 's megszabaditja a bünért rajta uralkodó nyomoruságból. Bizonyára tehát, ha valaha, mostan kivántatik egyszer, hogy fejenként õ Felségihez kiáltsunk, essedezõ könyörgéssünk által az egeket meghasitsuk, szent füleiben bocsássunk nyomorusságink allól felszabadittatásink [33] felõll való imádságainkat, hivjuk segitségünkre tiszta igaz töredelmes szivbõl, annak okáért, hogy minden ember [34] mindenféle fertelmess élettõl [35] magát megtartóztassa minden idõben, de kiváltképpen az mostani hadra való [36] indulássunknak idején; hanem éllyen szentül, az mennyire gyarlósága engedi, Istennek tiszteletire, [37] hazájának megszabadulássára, maga jó hirének nevének [38] örökké megmaradássára, mert különben az erõss bosszuálló Isten, lehetetlen, hogy megengeszteltethessék [39] és utainkat megáldja, ellenségeinken gyõzedelmet adjon. Secundo Senki azért Isten ellen való káromlást ne szóllyon, mert valakire aféle káromlás megbizonyossodik, megverettetik érette. Tertio Lelkével senki ne szitkozódjék, mert az Istenlélek és immediate [40] õ Felsége szenved szidalmat, mikor ki lelkével szitkozódik; elhagyja azért minden azt, mert valaki attól meg nem szünik, hanem vakmerõképpen azzal a' szitokkal él haragjában, megverettetik érette. Quarto Minden kapitány és tisztvisselõ ember csak tõllünk [41] és nem mástól végyen ordinantiát, [42] minden indulás, menetel, megszállás, jelek kiadása, csatába való menetel és akármi szükség fellõl, [43] maga fejétõl senki semmit ne mérjen cselekedni az közönséges dologban, mert feje essik el érette. Quinto Minden rendek a' tõllünk kiadandó orderekben [44] tartsák magokat tisztességessen. Sexto Az kapitányok és egyéb tisztvisselõk, ha mikor ordinantiáért [45] jönnek hozzánk, és magunkal hirtelen szemben nem lehetnek valami nagy foglalatosságunk miatt, vicegenerális [46] ur vagy hopmesterünk által vegyenek tölünk [47] ordinantiát, azok által kiváltképpen minden dolgokat értéssünkre adhatnak, ollyankor minden üdõben, [48] mikor magunkkal nem beszélhetnek. [49] Septimo Minden vitézlõ rend tõllünk eleikben [50] adatott kapitánnyától, az után hadnagyától halgasson, azt becsüllye, valamit az minékünk való szolgálatban fog parancsolni, [51] abban igen nagy engedelmességgel szavát fogadja, ellene ne támadjon, és semmiben ellene ne járjon szántszándékkal, mert valaki kapitánnyára, hadnagyára támad, valaki szidalommal illeti, meghal érette; valaki illetlen szókkal illeti, melly becsületi ellen lenne, három pálcával verettessék meg érette. Ha szófogadatlanságban találtatik az nékünk [52] tartozó szolgálatban, és õ miatta valami fogyatkozás lészen a' szolgálatban, szabad [53] lészen elõtte járóinak megbüntetni. 15

16 Octavo Senkinek, se hadnagynak, se köz legénynek, egyik kapitányság alóll más alá szabad ne legyen menni, ha ki elmégyen pedig, az kapitánnyától vagy hadnaggyától requiráltatik, [54] az az kinek alája ment, megbizonyitván õ alólla való elállását, azonnal nyakon kötve adja vissza elébbeni elõtte járójának, tisztségek elvesztések [55] alatt. Nono Valamelly kapitányok [56] holl hellyet és rendet mutatnak az menetelben, egyik sereg az másik eleibe ne menjen, hanem ki-ki az õ rendit megtartsa, tisztsége vesztése alatt. Decimo Táborunkba való beszállásnak idején, gazul, kiáltozva, nyargalva [57] senki bé ne szállyon, hanem szép csendessen egyik sereg az mássiknak elébb való beszállását megvárja, és szép rend[d]el ugy szállyon meg ki-ki az õ nékie mutatott hellyben, egyik sereg az mássiknak hellyét el ne foglallya, hanem abban szállyon minden kapitány, mellyet tábormesterünk [58] fog mutatni, mert valamelly kapitány ez ellen cselekeszik, tisztétõl megfosztatik és táborunkból gyalázatossan kiüzettetik. Undecimo Az tábornak beszállásakor minden seregnek kapitánnya arra igen szorgalmatoss gondot vissellyen, hogy mindjárt lovokról a' vitézlõ rend nyergeket le ne szedje két órák elõtt, annál inkább sákmánra mindjárt az mostani rosz szokás szerint ki ne menjen, hogy az ellenségtõl ollyankor meg ne csufoltassunk mindnyájan, hanem elõbbször szállyon meg és rakodjék le terhével, lovait kötözze le pányvára, és sákmányra egyszersmind ki ne bocsássa az alatta valóit, hanem negyed részit, avvagy legfeljebb harmad részit. De azokkall is mindenkor egy hadnagyot küldjön ki, és megparancsollya, hogy meg ne szakadozzanak, hanem egy része fent vigyázzon [59] addig, mig a' többi megterhelõdik, és igy egyszersmind jöjjenek és menjenek bé táborunkba. Hagyjuk parancsoljuk mégis, hogy minden kapitány azt a' rendelést megtartsa, mert valaki az ellen cselekeszik, ha az kapitány vétke lészen, tisztitõl megfosztatik, ha az hadnagyé lészen, három pálcákkal megveretik, ha az közlegények vétke lészen, elõsször megpálcáztatnak, mássodszor ugy, harmadszor is, ha nem fogadják meg, életek is elvész érette. [60] Duodecimo Az strásaállásban az strásamesternek valamelly kapitányok, hadnagyok [61] az strásaállást megparancsollya, valahány lóval, annyival bészállyon [62] és valamelly hellyben kiviszi s ordinantiát ád néki, abban az hellyben maradjon vitézül. [63] Ha az ellenség ütne reájok, meg ne futamodjék, [64] hanem idején nékiek [65] hirt adjon, hogy az strását megerõssithessék, addig vitézül [66] ellene [67] állyon az ellenségnek, hátán táborra õket be ne hozza, és az mikor csak ötven-hatvan avagy csak száz lovasnak [68] kelletik a strását állani, mindenkor annak a' seregnek kapitánnya maga tartozzék ki menni az sereggel az strására, és ugy vigyázzon, hogy az ellenségtõl gondvisseletlensége miatt kárt és gyalázatot ne vallyunk, mert meghal érette. Decimo tertio Az strásán álló sereg pedig, ha az õ reá bizatott vigyázásban elalunnék, avvagy hellyét meg nem állaná tehetsége szerint, szabadsága lészen az fõstrásamesternek az ollyanokat, hogy kedvezés és személlyválogatás nélkül érdeme szerint megbüntethesse. Decimo quarto Az strásaálló vitéznek [69] hadnaggya arra szorgalmatos gondot visellyen, hogy se táborunkból ki, se táborunkba másunnét, senki [70] ne mehessen, jöhessen különben, ha- 16

17 nem az strására menvén elébb, és ott szorgalmatosan megexaminálván, [71] hová akar menni, avvagy honnan jõ és mi járásban vagyon, ha az jelt meg nem tudja mondani, avvagy nem isméri igaz embernek lenni, az magunk táborából menõ, avvagy jövõket [72] is sátorunk eleibe késsérjék, az megtudakozásra, [73] idegen embert pedig, semmi fele, [74] el ne bocsássanak, hanem sátorunknak eleibe késsérjék, kit mi megtudakozván állapottyáról, ha igaz ember lészen, senkitõl bántássa nem lészen. Decimo quinto Hogy az uton való menetelben nagyobb vigyázással járhassunk, minden ember seregében [75] ki-ki zászlója alatt járjon, széllyel ki ne oszollyanak, mert valakit seregén kivüll kaphatnak, annak vigyázásra rendelt hadnagyunknak szabadságában lészen az olly embert berektõl [76] megfosztaniok, arra kapitányok, hadnagyok is magok becsülletiért szorgalmatossan vigyázván, alattok valójokat zászlójok alóll való ki oszlásra igen megoltalmazzák. Decimo sexto Ha pedig az menetelben valamelly részire hadunknak az ellenség ütne, senki meg ne rugaszkodjék rájok, se maga személlyében, annál inkább seregestõl, tisztsége vesztésse alatt, hanem csak az kapitány [77] és sereg, kit arra való vigyázássért rendeltünk, és a' szükség a' mint fogja kivánni, az kinek mondjuk. Akkor osztán a' ki tisztségbéli vitéz ember, mutassa minden ember ugy magát, a' mint illik igaz vitézekhez, [78] hanem minden kapitány alatta lévõ vitézekkel, [79] minden órában olly készen találtassanak, mind menetelben, megszállásban és táborban létünkben, mintha minden órában az ellenséget várnák. Decimo septimo Senki táborunkon kivüll parippáit fûre [80] ne vigye, azokat, a' kikre fizetést vészen fel, hanem füvet, szénát az táborba néki mutatotthellybe hordjon, [81] paripáját lecövekellye, és olly készen tartsa, hogy ha kivántatik, mindjárt felülhessen, mert valakinek parippáit táboron kivüll félre [82] talállyák, szabad lészen elvenni az kapitányoknak, hadnagyoknak. Ha pedig az tisztvisselõk meg nem büntetnék érette alattok valóikat, a tisztvisselõk fosztassanak meg tisztektõl, mint kik az õ seregekre gondot nem tudtak visselni, véllek birni nem akartanak. [83] Decimo octavo Táborunkon kûl senki szállani meg ne mérjen, és kivüll ne szállyon, hanem minden ember hellyében maradván, ha ki sákmányra vagy egyéb szükségire elmégyen is, kapitánnya, hadnadgya hirével menjen, tudhassa, holl jár az õ alatta valója. De az tisztvisselõk is ugy bocsássák ki õköt, hogy minden ember estvére [84] bejöjjön; valaki az ellen cselekeszik, megölessék érette. Decimo nono Éjcakának idején, alkonyodott után, senki se korcsmákon, se szállásán ne igyék, [85] mert az ágyukhoz köttetik, és másnap délig gyalázattyára ott tartatik, sõt nappal is ki-ki maga becsülletit szeme elõtt visselvén, ha Istent szereti, hagyjon békét az részegeskedésnek, igyék csak szomjusága ellen, mert most nem a' tobzódásnak vagyon ideje. [86] Vigesimo Az korcsmárossok meglássák, olly ember ne lehessen senki, kinek bort, sert adjanak alkonyodott után, mert valakit rajta kaphatnak, szabad lészen az élésmesternek az ollyantól serét, borát elvenni hordóstól, s maga szükségire költeni, kire, hogy gondjok legyen az élésmesternek és vásárbiráknak, sub amissione officii [87] kedvezéss nélkül megbüntessék, hagyjuk nékik. Vigesimo primo Éjcakának idején, ha lopó találna valaki- 17

18 nek marhájára menni, senki meg ne rivalkodjék, annál inkább ne lõjjön, hogy azzal a' tábort fel ne ültessék, [88] hanem mentõl csendessebben lehet, az ollyan latrot kapják meg, és várdára [89] vigyék az generális profuchoz, [90] kit az hadi birák törvény szerint azután megbüntethetnek. Vigesimo secundo Hassonlóképpen, ha szintén az ellenség ütne táborunkra is éjcakának idején, senki sivalkodással, kiáltással fel ne üljön, [91] annál inkább meg ne futamodjék, ha tisztességét szereti, hanem ki-ki maga becsülletiért, mentõl hamarébb ollyankor siessen lova hátára fegyverben, kopjáját kezibe vévén felülni és kapitánnya sátorához menni, zászlója alá állani és az ordinantiától várván, ha ütközetre kelletik kimenni, akkor osztán minden tisztségbéli vitéz ember mutassa meg magát. Vigesimo tertio Táborunkban egy kapitány is dobján készülõt ne veressen, hanem az mi dobunk szavának hangjától várjon, és [92] az felülõt, mihellyt a' mi dobunkkal [93] megverik, az után szabad minden kapitánynak az felülõt megveretni, és akkor igyekezzék ki-ki mentõl hamarébb az maga tisztességiért felülni seregestõl elõllani, hogy ugy ura elõtt végyen becsülletet. [94] Itt az aránt magunk udvara népére lehetne méltó panaszunk restess és késsedelmess [95] felülések felõll, de ebben hagyjuk, magok megjobbulássát reménlvén felõllök, mint becsülletess vitéz emberek felõll. Vigesimo quarto Szükség az táboron kivüll járóknak az ágyulövésre vigyázni, és ha táborunkba [96] ágyulövést csak egyet hallani fognak is, annál inkább, ha többet, tisztsége és feje vesztésse alatt tartozzék táborunkon kivüll lévõ minden rend, valaminél nagyobb sietséggel lehet, bejönni és hellyére elõállani. Táborunkban lévõ kapitányunk pedig azontul seregeket serénységgel felültetni siessen, és elõállyanak, [97] mint vitéz emberek; valaki pedig táborunkba be nem jön, ollyannak az tisztessége veszett légyen, és mindenétõl szabad légyen megfosztani. Vigesimo quinto Táborunkban senki hamiss hirt ne költsön, és senkit rémitteni ne igyekezzék, annál inkább párt ütésre [98] senkit ne kisztessen, tanácsollyon, mert valakire megbizonyossodik, meghal érette. Valaki pedig illyen dolgot minékünk az ollyan lator felõll megjelenti, minden marháját néki adjuk, valaki hallya 's eltitkollya 's végire mehetünk, az is hasonló büntetéssel büntettetik [99] meg, mert nem illik egy tisztességbéli emberhez is, hogy táborban hamiss hir költéssekkel, pártütésre való tanácsadással senkit rémitsen. Vigesimo sexto Valaki valami hirt hallhat, [100] melly ártalmunkra való volna, tisztessége és feje vesztésse alatt tartozzék kapitánnya által nékünk megjelenteni, avvagy, ha olly ember, nékünk megmondani, és ne másutt hirdesse, hogy mi is szorgalmatosbb gondot visselhessünk mind táborunkra, mind országunkra, mellyet ha cselekednek a' mi hiveink, ez illyen hüségekért is hiveink tõllünk méltó jutalmat várhatnak. Vigesimo septimo Ellenséggel senki titkon feje vesztésse alatt [101] ne beszéllyen, sõt, ha ellenkezéss alatt tanáltatnak is ollyak, kik szóra onnan [102] kivánnák a' mi hiveinkkel való beszélgetést, ollyankor egyebek hallására beszélhet ugyan, de el ne titkollya tõllünk az ollyan beszélgetést is, hanem értéssünkre adja mind. [103] Vigesimo octavo Valaki nyelvet az ellenség közzül kaphat vagy foghat, [104] magának [105] senki meg ne tartsa, el ne rejtse, hanem hozza elõ, csak 18

19 azért, hogy véllek beszélgetvén, [106] tudakozhassunk tõllök, el nem veszük senki rabját akarattya ellen, hanem magánál meghagyjuk. Ha valaki pedig maga emberségiért afféléktõl tudakozik vagy kérdezkedik, az is bizonyoss és méltó jutalmát megvárja fáradságos vitéz szolgálattyának, mellyben egy ember is meg nem fogyatkozik. Vigesimo nono Táborunkba Jesus kiáltás, avvagy bealkonyodás után senki ne lövöldözzék, mert valakit rajta érhetnek, három pálcákkal verettetik [107] meg, kit, hogy a' kapitányok magok is és fõképpen az hadnagyok vigyázzanak, igen serio [108] parancsollyuk. Az éjcaka csendess nyugodalomra [109] rendeltetett, és a' szorgalmatoss vigyázás akkor kivántatik inkább, melly meg nem lehet soha jóll, ha az lövöldözéssek és dorbézlássok, kiáltássok meg nem tiltatnak. Trigesimo Szükségesképpen kivántatik, hogy az tábor élésbõl meg ne szüküllyön, mert az hadakot semmi inkább az éhezésnél meg nem szokta erõttelenitteni, melly csak ugy lehet meg, ha az urak igen szabadossok lehetnek, és senkitõl az kereskedõ emberek meg nem háborittatnak. Trigesimo primo Kivántatik azért erre az tisztre is egy fõélésmester, kitõl mind éléssel és kalmár árukkal [110] kereskedõ emberek fügjenek, a' ki mindenféle élésnek az mi dispositionk [111] szerint illendõ árrot limitállyon, [112] ugy, hogy az kereskedõ embereknek is fáradságok és költségek illendõ haszonnal megtérhessen. [113] Trigesimo secundo Senki azért utakot ne állyon, táborunkba [114] jövõ és menõ semmiféle renden lévõket, se személlyekben, sem marhájokban meg ne mérje háborgatni, tolvajlani, mert karóba veretik érette, ha megkaphatják. Trigesimo tertio Az tábormester, együtt az fõélésmesterrel, szorgalmatossan vigyázzanak az piacokra táborunkba, [115] hogy senki meg ne háborittassék kereskedõ emberek közzül. Ha ki pedig valakit megháborit, azontol az piac õrzésére rendelt gyalog hadnagy az ollyant megkapassa, és az profuczhoz vitesse, és a' törvény szerint megbüntettessék. [116] Trigesimo quarto Az embernek szekerire [117] is kivántatik igen a' jó gondvisselés, [118] melly, hogy fogyatkozás [119] nélkül lehessen, szükség egy fõszekérmesternek lenni, ki a' szekerek menetelét rendellye és igazitsa, ugy, hogy késsedelem és minden akadálly nélkül mehessenek, melly szerint illy rendtartás [120] kivántatik, hogy légyen. Trigesimo quinto Tudniillik, hogy minden urak, [121] fõemberek, szolgáló rendek, szekerek mellett lévõ gondvisselõjöknek eztet serio megparancsollyuk: a szekérmestertõl halgassanak, fügjenek, mind táborból való megindulásnak idején, s mind az menetelben, és valamint az szekerek menetelit el rendeli szekérmesterünk, ahoz tartsák azután magokat, és ezt a' rendelést meg ne bontsák, mert valaki elbontja, kedvezés nélkül három pálcával megveretik. Trigesimo sexto Az superlátos posztok és kenyér szekerek, [122] s egyéb afféle urak, fõ emberek [123] kocsijok, az sereg után is menten mehetnek egymás után, de ugy, hogy egymást ne szidalmazzák, ne verekedjenek, ne töressék egyik szekér [124] az mássikkal. Trigesimo septimo Az élésszekerek pedig igy rendeltessenek, hogy a' lövõ szerszámok és azokhoz tartozó szekerek, kik munitiót [125] hordoznak, 19

20 rendkivüll mehessenek, senki az ellen ne merészellyen támadni s eleibe állani, mert meghal érette, holott az egéssz hadnak egyik fõ ereje [126] a' lövõszerszám, kivántatik, hogy mindenütt érkezhessék táborunkal. Trigesimo octavo Az magunk élés szekerei elõll bocsátassanak, azok után az urak õ kegyelmeké, [127] kinek-kinek authoritása [128] szerint rendelvin szekereinek menetelit az szekérmester, [129] azok után az elölljáró és segitõ seregek szekereit, azok után az egéssz gyalogságét. [130] De elõttök az közönséges gyalogok szekereinek a' német gyalogok szekereit bocsássák. Azok után, a' melly seregek mint elrendeltetve lésznek, a' szerint bocsássa minden sereg szerint szekereit egymás után, melly szekereknek [131] rendben való járássoknak magunktól kérje ki az consignatioját [132] fõszekérmesterünk. Trigesimo nono Hogy az erõsbb az erõtelent meg ne nyomoritsa, kivántatik eziránt [133] is az igasságot szeme elõtt vissellye a' fõszekérmester, valakinek azért szekerét eltörik, és az ut szoross volna, hogy mellõle el nem mehetnek, különben hanem ha ki vetnék az eltörött szekeret az utból, azért [134] senkinek semmiképpen meg ne engedje szekérmesterünk, hanem mindjárt az több szekerekkel csináltassa meg és állassa helyre, hogy igy egy szegény legény is kárt és fogyatkozást ne vallyon. [135] Lészen bizonyoss gyalog még mellette szekérmesterünknek, kikkel compeskálhassa [136] az engedetleneket. Ha kik pedig engedetlenek lennének, szót nem fogadnának, hanem az mi edictumunk ellen garázdálkodnának, [137] szabadsága vagyon az fõszekérmesternek, sõt tisztességére parancsoljuk, hogy kedvezéss nélkül az ollyanokat megbüntesse. Quadragesimo Majd az hadaktól sem essik annyi kártétel [138] az szegénységen, mint az menetelben az szekerek mellett járó hitván emberektõl, vigyázásban légyen azért fõszekérmesterünk [139] arra is, és az hátull járó sereg kapitánnyával jó correspondentiát [140] tartson és senkinek az falukat pusztittani, annál inkább égetni, meg ne engedjék, a' hol a' szegény nép kinn talál lenni, semmi kárt tenni nékik tenni ne engedjenek, az faluban, mellyben a latorságot cselekedni fogják, mindjárt felakasztassanak. [141] Quadragesimo primo Még is seregeknek [142] meneteliben szükség azt is megtartani, hogy némellyik [143] sereg elõtt vad, avvagy madár felugrik, senki utánna ne rugaszkodjék, hanem csak a' kinél [144] agarak találtatnak lenni. Annál inkább utánna se sivalkodjanak, mert nem illik és nem tisztességes dolog egy hitván nyul után sok jó paripa lovakot vesztegetni, fárasztani, a' ki emberséges ember, azért azt is állya meg. Quaragesimo secundo Minthogy hijjában valók az törvényeknek kiadássok, hogy ha meg nem tartatnak, azok pedig ugy tartattathatnak [145] meg, ha mind vétkeknek méltó büntetéssek irattatnak [146] meg, és azokat a meg nem tartókon exequállyák [147] is az tisztvisselõk, azaz megbüntetik. Quadragesimo tertio Szükséges azért egéssz táborunkban két fõ hadi biráknak lenni, és azok mellé jó lelkiisméretü assessoroknak, [148] törvénylátóknak, melly hadi biráknak ilyen authoritások [149] légyen. Tudnia illik: Quadragesimo quarto Hogy valakinek egéssz táborunkban mással akármi veszekedéss és perlõdéss történik [150] is, senki maga erejével igazat ne 20

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

BÁNFFI GERGELY MÁSODIK JÁNOS MAGYARORSZÁG VÁLASZTOTT KIRÁLYÁNAK MÁSODIK SZULEJMÁN TÖRÖK CSÁSZÁRHOZ VALÓ MENETELE MÓDJA

BÁNFFI GERGELY MÁSODIK JÁNOS MAGYARORSZÁG VÁLASZTOTT KIRÁLYÁNAK MÁSODIK SZULEJMÁN TÖRÖK CSÁSZÁRHOZ VALÓ MENETELE MÓDJA BÁNFFI GERGELY MÁSODIK JÁNOS MAGYARORSZÁG VÁLASZTOTT KIRÁLYÁNAK MÁSODIK SZULEJMÁN TÖRÖK CSÁSZÁRHOZ VALÓ MENETELE MÓDJA Minekutána a felséges fejedelem [János Zsigmond] az elmult esztendőben [1565.] ezer

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza VÁRAK Erdély 16 17. századi várépítészete szorosan kapcsolódik a fejedelemség történetéhez, és a javában zajló hadügyi forradalomnak köszönhetõen tulajdonképpen ebben a mûfajban jelentkeznek elõször a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (X.04.) számú rendelete a 34/2014. (XI.14.) számú rendelettel formailag egységes szerkezetben

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG. 1. Uralkodása alatt Erdélyhez csatoltak hét magyarországi vármegyét. 2. Uralma idején szabadult fel Buda a török uralom alól.

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG. 1. Uralkodása alatt Erdélyhez csatoltak hét magyarországi vármegyét. 2. Uralma idején szabadult fel Buda a török uralom alól. PETŐFI PÁLYÁZAT TÖRTÉNELEM 2011/2012. TANÉV AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG I. Melyik erdélyi fejedelemhez köthetők az alábbi események? (10 pont) 1. Uralkodása alatt Erdélyhez csatoltak hét magyarországi vármegyét.

Részletesebben

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ Címer fotója SZAKÁLY Ferenc. Lantos és krónikás. Tinódi.[on-line].[idézve 2012-02-14], Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-02/historia-1981-02-lantos Lant képe

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.)

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Erdélyi Gyülekezet Budapest, 2016 2 Tartalomjegyzék Napi változó részek a Reggeli áhítathoz - II.10 (Böjt 1. napja)

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred Kéésszzí ítteettttee:: Koovvááccss Krri isszztti inaa Meeggyyeerri i Útii Áltaal láánnooss IIsskkool laa Feel lkéésszzí íttőő ttaanáárr SSi ikkee Beerrnnaaddeet ttt II.. korrccssoporrtt Koomppl leexx kkaat

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10 Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. RÉSZ: Az Úr Jézus példázatai A két adós Olvasd

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Feladatsor. 1. Pantheon 2. Forum Romanum 3. Colosseum 4. Circus Maximus

Feladatsor. 1. Pantheon 2. Forum Romanum 3. Colosseum 4. Circus Maximus .. Feladatsor 1. Az ókor kultúrája Párosítsa a képekhez a meghatározásokat és az építmények nevét! Írja a táblázatba a meghatározások betűjelét, illetve az építmények sorszámát! 1. 2... A Római templom,

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben