A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése a nemzetközi és európai jogban, valamint az EU-tagállamok gyakorlatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése a nemzetközi és európai jogban, valamint az EU-tagállamok gyakorlatában"

Átírás

1 A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése a nemzetközi és európai jogban, valamint az EU-tagállamok gyakorlatában Bándi Gyula (Szerk.) **, Gönczi Anna***, Jaskó Luca***, Szabó Marcel*, Tahyné dr. Kovács Ágnes***, Georg Johann Wohl*** * 1. fejezet; ** 2. fejezet; *** 3. fejezet (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar) Budapest, július

2 Tartalom 1. A fenntartható fejlődés a nemzetközi jogban Bevezetés A fenntartható fejlődés mint nemzetközi jogi norma A fenntartható fejlődés koncepciójának eredete Magyarország szerepe a nemzetközi jog fokozatos fejlesztésében A fenntartható fejlődésben foglalt kötelezettségek kibontása A fenntartható fejlődés mint szerződésben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények Összefoglalás A Magyar Köztársaság fenntartható fejlődéssel összefüggő nemzetközi megállapodásai Összefoglalás EU jog és politikák a fenntartható fejlődésről A fenntartható fejlődés megjelenése és jelen helyzete az elsődleges jogban Környezetvédelmi alapok, akcióprogramok Fenntarthatósági és növekedési stratégiák Cardiff - integráció Göteborg - fenntarthatóság Lisszaboni Starégia: gazdaság, növekedés Európa 2020: fenntartható növekedés Fenntarthatósági példák a másodlagos jogban táján Alapok 2005/ Legújabb példák Megújuló energia (üzemanyag) RED irányelv A fenntarthatóság sokoldalúsága a joggyakorlat tükrében IPPC irányelv Hatásvizsgálat Irányelv a környezeti felelősségről Közbeszerzés Energia és környezet (bioüzemanyag) Együttműködés a fejlődő országokkal, béke, biztonság, jogállamiság Állami támogatások és környezetvédelem Fejlődő országok támogatása Növényvédelem egészségvédelem környezetvédelem Halászat A fenntarthatóság jogáról 2000-ben Összefoglalás Egyes európai országok fenntarthatósági stratégiái és azok intézményei Ausztria Bevezető Általános áttekintés A fenntarthatóság és az Európai Uniós csatlakozás és nemzetközi szerepvállalás A környezetvédelem alapelvei A fenntartható gazdasági fejlődésről Alkotmányos alapok Ausztria energia stratégiája és politikája Első Szövetségi Fenntarthatósági Stratégia (2002) (NSTRAT) Az Osztrák Fenntarthatósági Stratégia 2010 (OSTRAT) Az OSTRAT szervei

3 A fenntarthatóság megjelenése a jogban, politikában A zöld biofinomítókról Klímaváltozás Gazdasági, Család és Ifjúsági Szövetségi Minisztérium Közlekedési, Innovációs és Technológiai Szövetségi Minisztérium Zárszó Összefoglalás Cseh Köztársaság Bevezető A Cseh Köztársaság stratégiai keretei a fenntartható fejlődésre Első tengely: Társadalom, ember és egészség Második tengely: Gazdaság és innováció Harmadik tengely: Területi fejlesztés Negyedik tengely: A táj, az ökoszisztémák és a biodiverzitás Ötödik tengely: Stabil és biztos társadalom A Fenntartható Fejlődés Tanácsának szervezeti kérdései Összefoglalás Franciaország Bevezető Általános áttekintés Nemzetközi szintű szerepvállalás Fontos környezetvédelmi jogszabályok Földkezelés és napvédelem Atomenergia Franciaország fenntartható fejlődési stratégiája A Francia Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium Egyéb szervek, intézmények Alkotmányos alapok és Környezetvédelmi Charta (2004) Jogszabályok, amelyek mindent megváltoztattak: le Loi Grenelle A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ( ) A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ( ) Horizons Megfigyelő és Statisztikai Hivatal (SOeS)- Fenntartható Fejlődés Statisztikai Hivatal A környezetvédelmi szabályokért való felelősség Összefoglalás Lengyelország A Fenntartható Fejlődés Stratégia Tartalma A Lengyelország további stratégiáival és programjaival való összefüggés a Polska 2025 keretén belül Intézményi és eljárási háttér Tervezési időszak Monitoring A megvalósítás és specifikus kezdeményezések Összefoglalás Németország Bevezető A német környezetjog Alkotmányos alapok Fenntarthatóság tényleges célkitűzése a szabályozásba A fenntarthatóság politikájának történeti útja Németországban A német Fenntartható Fejlődés Tanács jelenlegi vita témáinak prioritásai: A 2010 és 2013 közé eső időszakra vonatkozó tervek Egy konferencia tapasztalatai (2005) A német társadalom környezeti tudatosságáról (2006) A 2007-es konferencia A fenntarthatósági politika elemzése és kritikája, a továbblépésre tett javaslatok (2009) A német Fenntartható Fejlődés Tanácsa 11. éves konferenciája (2011)

4 A német Fenntartható Fejlődés Tanácsának pillanatnyi stratégiájáról és annak megvalósításáról példák alapján A fenntarthatóság elvének megjelenése a kibocsátás-kereskedelemben Fenntarthatóság a közlekedés és a mobilitás területén Fenntarthatóság a hulladékgazdálkodás területén Fenntarthatóság és a megújuló erőforrások alkalmazása A napenergia hasznosítása Németországban Szélenergia- ipar Németországban Vízhasználat Összefoglalás Norvégia Nemzeti stratégia (2008) A kormány politikai eszközei a fenntartható fejlődésért A Skandináv modell A kormány politikája a stratégiai prioritások területeire Széleskörű részvétel Végrehajtás Szervezetek Értékelés és kritika Összefoglalás Olaszország Fenntartható fejlődés Intézményi háttér Az olasz energiapolitika technológiai háttere Megújuló energia Oktatás, nevelés Atomenergia-program Egyéb kihívások Összefoglalás Skandináv országok együttesen Mivel kapcsolatban működnek együtt az országok? Hogyan működnek együtt az országok? Az Északi Tanács Svájc Általános adatok Bevezetés és történelmi háttér Jogi alapok A fenntarthatóság elvének svájci módszertana Illetékességek és a stratégia átültetése szövetségi szinten Átültetés kanton- és település-szintekre Regionális folyamatok A fenntarthatóság mérésre szolgáló eszközök Konkrét projektek fenntarthatóságának vizsgálata A fenntartható fejlődés oktatása Fenntartható Fejlődési Stratégia ( ) Összefoglalás Svédország A Nemzeti Stratégia (2006) Szervezetek Svédország elősegítheti egy új, fenntartható világ kialakulását Egy példa: Helsingborg város fenntartható fejlődési terve (2011) A 2011-es Nemzeti Reform Program Összefoglalás Szlovák Köztársaság Fenntartható fejlődési stratégia ( ) Szervezeti következmények A Nemzeti Stratégiai Keretterv Összefoglalás Szlovénia

5 Bevezető Szlovénia Fejlődési Stratégiája Szlovén Alap a Fenntartható Fejlődésért (Umanotera) Stratégia az Európai Területi Együttműködés keretében a fenntartható fejlődésről A Szlovén Statisztikai Hivatal kutatásai a fenntartható fejlődés mutatóiról Magyar - Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság X. ülése a fenntartható fejlődésről Összefoglalás Összevetés

6 1. A fenntartható fejlődés a nemzetközi jogban 1.1. Bevezetés A fenntartható fejlődés, ahogyan az elővigyázatosság elve, egyike a nemzetközi környezetvédelmi jog olyan koncepcióinak, amelynek valódi természete rejtélyes és megfoghatatlan annak gyakori talán túl gyakori használata ellenére fejtette ki álláspontját Malgosia Fitzmaurice a méltán híres Contemporary Issues in International Environmental Law című munkájában. 1 Tekintettel arra, hogy a nemzetközi környezetvédelmi jog ezen igencsak kiemelkedő alakjának a véleménye is ennyire szkeptikus a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi fogalmát illetően, érdemes a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tanulmányunkat azzal kezdeni, hogy a koncepció eltérő definícióit vesszük górcső alá. A fenntartható fejlődés valamennyi potenciális meghatározása közül elsőképpen az úgynevezett Brundtland Bizottság által elkészített jelentés szerinti meghatározást kell alapul vennünk. 2 Az ENSZ Közgyűlése 1983-ban határozta el, hogy a Környezet és Fejlődés Világbizottsága 3 névvel szakértőkből álló testületet állít föl, melynek elnökségére Gro Harlem Brundtland asszonyt, a Norvég Királyság akkori miniszterelnökét kérték fel. A Bizottság összesen 22 tagból állt, tagjai között mind az iparilag fejlett országok, mind pedig a fejlődő világ képviselői megjelentek. A Bizottságnak Láng István akadémikus személyében magyar tagja is volt. A Környezet és Fejlődés Világbizottságát 1983-ban az ENSZ Közgyűlésének 38/161. számú határozatával állították fel. 4 A jelentést 1987-ben Our Common Future (Közös Jövőnk) címmel az Oxford University Press jelentette meg. A Brundtland-jelentés a fenntartható fejlődés fogalmát az 1 Malgosia Fitzmaurice, Contemporary Issues in International Environmental Law (Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 2009), 67. pp. 2 A Bizottság jelentése magyarul Közös Jövőnk címmel a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg 1988-ban. 3 World Commission on Environment and Development. 4 Az ENSZ közgyűlésének 38/161. sz. határozata, december 19. 6

7 alábbiak szerint határozta meg: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. Ez a koncepció egyszerre tartalmazza a szükségletekre való hivatkozást elismerve a világ szegényeinek jogát arra, hogy szükségleteik megfelelő kielégítésének módját keressék továbbá a korlátozások elvét, amelyet a társadalmi fejlettség és a technológia szintje szerint kell felállítanunk annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk esélyét a szükségletek kielégítésére. A Brundtland-jelentésben lefektetett definíció tulajdonképpen a generációk közötti egyenlőség elvét határozta meg a fenntartható fejlődés zsinórmértékeként, azaz egyetlen nemzedéknek sincs joga arra, hogy a később jövők esélyeit rombolja azáltal, hogy az erőforrásokat mértéktelenül és méltánytalanul használja föl a saját részére. 5 üdvözölte. 6 A Brundtland-jelentést az ENSZ Közgyűlése 42/187. számú határozatában Az ENSZ közgyűlési határozatok következtében a Brundtland-jelentés kapcsolatba került a nemzetközi közjoggal, hiszen az ENSZ közgyűlési határozaton keresztül az államok bizonyos szintű legitimációt adtak a jelentésben foglalt gondolatoknak, ezáltal a jelentést a szokásjogi fejlődés kiindulópontjának tekinthetjük. Ugyanakkor, mint ismeretes, a nemzetközi jogtudomány kiegészítő jogforrásaként ismerjük el a jogtudósok véleményét, az elmúlt évtizedekben pedig számos kiemelkedő nemzetközi környezetvédelmi jogász kísérelt meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban önálló definíciót megfogalmazni. Érdemes ezeknek a számbavételével folytatni a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi relevanciájának determinációját. David Pearce, Edward Barbier és Anil Markandya Sustainable development: Economics and Environment in the Third World című munkájában a szerzők a fenntartható fejlődést úgy definiálták, hogy az egy minimum feltételt jelent a fejlődés tekintetében, amely csak akkor tekinthető fenntarthatónak, ha a természeti tőke az idő folyamán nem csökken. 7 A szerzők egyébként a természeti tőkét mint közgazdaságtudományi fogalmat használták, és úgy vélték, hogy közgazdaságtudományi megközelítés útján a megfelelő 5 Klaus Bosselmann, The principle of sustainability: Transforming Law and Governance (Farnham: Ashgate, 2008), 11. o. 6 Az ENSZ közgyűlésének 42/187. sz. határozata, december David Pearce, Edward Barbier és Anil Markandya, Sustainable development: Economics and Environment in the Third World (Brookfield, Vermont: Edward Elgar Publishing, 1990), 1. oldal. 7

8 diszkontráták alkalmazásával, illetve a modern közgazdaságtudomány fogalmainak értelmezésével a fenntarthatóságra költség-haszon elemzést lehet alkalmazni. A fenntartható fejlődés tehát olyan fogalom, amelynek jogi értelmű normativizációjához elengedhetetlenül szükséges az, hogy a fogalmat közgazdaságtudományi szempontból értékeljük és ehhez megfelelő közgazdaságtudományi fogalomrendszert dolgozzunk ki. Ahogyan az előző példából is kitűnt, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos Brundtland-jelentés egyik legfontosabb következménye az volt, hogy a fogalmat rövid időn belül közgazdaságtudományi értelemben értelmezhetővé tették. Ezáltal orvosoltak egy olyan helyzetet, amelyet mindössze három évvel korábban Michael Redclift a Sustainable Development: Exploring the Contradictions című művében úgy jellemzett, hogy sem a klasszikus marxista, sem pedig a klasszikus neoliberális közgazdaságtudományi iskolák nem tudnak megfelelő fogalmat és képet alkotni a természeti környezet közgazdaságtudományi hatásairól, ezért új közgazdaságtudományi koncepciók kidolgozására van szükség. 8 Mint az előző példa mutatta, a közgazdászok a Brundtland-jelentésre gyorsan reagáltak, és alig három évvel később már olyan fogalomrendszert dolgoztak ki, amellyel a fenntartható fejlődés fogalma egy közgazdaságtudományi közvetítés segítségével jogilag értelmezhetővé és konkrét kötelezettségeket nyújtó ideává vált. A fenntartható fejlődés koncepciója érzékeny egyensúlyt jelent a fejlődés igénye és a természeti környezet megóvásának célja között, amelynek tekintetében egyes szerzők az egyik, más szerzők a másik érték felé szeretnék eltolni a fenntartható fejlődés mérlegét. Érdemes itt megemlíteni Pearce és Turner tanulmányát, amely a fenntartható fejlődés fogalmát úgy határozza meg, hogy ez a gazdasági fejlődés tiszta előnyeinek maximalizálását jelenti a természeti erőforrások minőségének és az általuk nyújtott előnyök elérhetőségének fenntartása mellett. Az általuk javasolt koncepció biztosítaná, hogy a megújítható természeti erőforrásokat úgy kell felhasználni, hogy az egyensúlyban legyen ezen erőforrások újratermelődésével, míg a meg nem újítható erőforrások tekintetében a fenntartható fejlődés csak ezen források hatékony hasznosítását kívánja meg a felhasználóktól. 9 8 M. R. Redclift, Sustainable Development: Exploring the Contradictions (London: Routledge, 1987), 199. oldal. 9 D.W. Pearce és R. K. Turner, Economics of natural resources and the environment (London: Harvester Wheatsheaf, 1990), 24. oldal. 8

9 A szerzők sokaságát foglalkoztatta a fenntartható fejlődés fogalmának komplexitása. Elég itt a Stephen Maxwell Wheeler és Timothy Beatley szerzőpárosra utalnunk, akik The Sustainable Urban Development Reader című alapvető munkájukban úgy határozták meg a fenntartható fejlődést, mint egy változási folyamatot, amelyben a természeti erőforrások kiaknázása, a beruházások és a technikai fejlődés iránya, valamint az intézményi változások harmóniában állnak mind a jelen, mind pedig a jövő potenciájával, hogy az emberi szükségleteket és törekvéseket kielégítsék. 10 A fenntartható fejlődés fogalom kibontásának egy újabb szakaszát jelenti az az előrelépés, amelyben egyes szerzők a fenntartható fejlődést mint összefoglaló jogi fogalmat értelmezik, amely számos egyéb kötelezettséget együttesen foglal magában. Így például Nico Schrijver és Friedl Weiss International Law and Sustainable Development: Principles and Practice című könyvükben az együttműködés kötelezettségét, az integráció elvét, a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos felelősségteljes használatot, a károkozás tilalmát és a környezeti hatástanulmány lefolytatásának kötelezettségét olyanként említik, amelyek mind a fenntartható fejlődés fogalmának, mind pedig a bázeli egyezményben 11 hangsúlyozott Environmentally Sound Management (ESM) fogalmának megfelelnek. 12 Az IUCN 13 környezetvédelmi akadémiájának évi, a Cambridge University Press-nél The Law of Energy for Sustainable Development címen megjelent kiadványa a fenntartható fejlődés fogalmának három elemét különbözteti meg. Az első a generáción belüli egyenlőség koncepciója, amely szerint a Föld minden lakójának egyenlő joga van arra, hogy hozzáférjen a természeti erőforrásokhoz. A nemzedékek közötti egyenlőség gondolata azt jelenti, hogy a jelenleg élő emberiség nem hasznosíthatja úgy a természeti környezetet, hogy azáltal az elérhető forrásokból a jövő generációkhoz képest aránytalanul sokat hasznosítson. A könyv által említett harmadik fogalmi elem a fajok közötti egyenlőség gondolata, amely szerint a természeti erőforrásokat az ember nem hasznosíthatja mértéktelen módon úgy, hogy ezáltal a Föld ökoszisztémájának integritását károsítsa. A szerzők megjegyzik, hogy ez utóbbi gondolatot egyelőre a nemzetközi jogi 10 Stephen Maxwell Wheeler és Timothy Beatley, The Sustainable Urban Development Reader (London: Routledge, 2004), 57. oldal. 11 Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról, március Nico Schrijver és Friedl Weiss, International Law and Sustainable Development: Principles and Practice (Leiden: Martinus Nijhoff Publishers, 2004), 550. oldal. 13 Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources vagy World Conservation Union) magyarul Természetvédelmi Világszövetség a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete. 9

10 felfogás még nem tette magáévá. 14 Weeramantry bírónak a bős-nagymarosi ügyhöz csatolt különvéleményében szintén a nemzetközi jogi doktrínának a fenntartható fejlődésre vonatkozó koncepcióját kiegészítő mérföldkő jelentőségű megállapításokat találunk. 15 A különvéleményben a fenntartható fejlődést úgy definiálja, hogy az a fejlődéshez való jog, amelyet a környezet fenntartásának kötelezettsége korlátoz. Érdemes itt megjegyezni, hogy nem minden szerző ért egyet Weeramantry bíró megállapításával, sokan vitatják, hogy a fejlődéshez való jog valóban a nemzetközi jog által elismert jog lenne. Így például Dire Tladi a Sustainable Development in International Law: An Analysis of Key Enviro-Economic Instruments című könyvében amellett érvel, hogy a fenntartható fejlődéshez való jog a kollektív emberi jogok része, amely a környezet hosszú távú fenntartásához kapcsolódóan valamennyi embert megillet. Dire Tladi felidézi azt is, hogy Weeramantry bíró a környezet védelmére, mint számos emberi jog sine qua non-jára utalt. Bár Dire Tladi elismeri, hogy vannak olyan szerzők például Karin Arts 16, akik elfogadják, hogy a fejlődéshez való jog a nemzetközi jog része, mégis úgy véli, hogy annak létezése megkérdőjelezhető. 17 Az előbbiekben közölt definíciók rávilágítanak arra, hogy az évi Brundtlandjelentésben közölt definíció, mint a fenntartható fejlődés elfogadott fogalma többé-kevésbé általánosan elismert a nemzetközi jogi doktrínában, így a jelen tanulmányunkban is alappal használhatjuk ennek a fogalomnak a meghatározásaként. Ahogyan azt az előbbiekben feltártuk, a fenntartható fejlődés fogalmának értelmezésére és a gyakorlati hasznosíthatóság szempontjából történő pontosítására leginkább közgazdaságtudományi szempontból nyílt lehetőség, tisztázásra kerültek azok a közgazdasági intézmények és új terminus technikusok, amelyek a fenntartható fejlődés fogalmának helyes értelmezésén keresztül hozzájárulhattak a világ természeti erőforrásainak megőrzéséhez. A fogalom közgazdaságtudományi pontosításán túl a nemzetközi jogi irodalomban megindult azoknak a fogalmaknak az azonosítása, amelyek a nemzetközi jogban részét 14 IUCN Academy of Environmental Law. Colloquium, Adrian J. Bradbrook, IUCN Academy of Environmental Law, The Law of Energy for Sustainable Development (New York: Cambridge University Press, 2005), 87. oldal. 15 Case concerning Gabčíkovo-Nagymaros (Hungary v Slovakia) 1997 ICJ3 Reprinted in 1998 ILM Karin Arts, Integrating Human Rights into Development Cooperation: The Case of the Lome Convention (Hague: Kluwer Law International, 2000) oldal. 17 Dire Tladi, Sustainable Development in International Law: An Analysis of Key Enviro-Economic Instruments (Pretoria: Pretoria University Law Press, 2007), 65. oldal. 10

11 képezhetik a fenntartható fejlődés koncepciójának. Így tehát megindult a fenntartható fejlődés további jogi elemekre osztása, amelyek pontosan definiálható, vagy legalábbis pontosabban értelmezhető részkötelezettségekre bontják a fenntartható fejlődés fogalmát. Megjelent a nemzetközi jogi irodalomban az a gondolat is, hogy a fenntartható fejlődés egyben az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek értelmezési módszere is, amelynek a nemzetközi jog egészét át kell hatnia, és amely a különböző nemzetközi jogi kötelezettségek megfelelő értelmezésének alapját jelentheti A fenntartható fejlődés mint nemzetközi jogi norma Az alábbiakban azt kívánjuk vizsgálni, hogy a fenntartható fejlődés olyan normává vált-e a nemzetközi közjogban, amely szerződéses kötelezettségvállalástól függetlenül is kötelezi az államokat bizonyos magatartásokra, illetőleg tilalmazza más cselekmények megtételét, vagyis szigorú értelemben jogi kötelezettségnek tekinthető-e Azt mondhatjuk, hogy jelenleg a nemzetközi jogásztársadalom és így tulajdonképpen a nemzetközi jog elmélete is némileg megosztott a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi státuszát illetően. A nemzetközi jogászok egy része a fenntartható fejlődést a nemzetközi jog kötelező erejű normájának tekinti, így például Beyerlin, Malanczuk, Pinto vagy Redclift a kötelező erő mellett érvelő nemzetközi jogászok közé sorolható. Mások szerint a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi szerepe ennél sokkal vitathatóbb kérdés. Lowe például kifejti, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója elméleti homályban és zűrzavarban gyökerezik. 18 Mindamellett Lowe is elismeri, hogy a fenntartható fejlődés koncepciójának van némi jogi relevanciája, hiszen a bírák kezében eszköz lehet bizonyos módosítások elérésére, és kiváló szerepet tölthet be az államközi tárgyalások során, amikor egymástól eltérő érdekeket és elveket kell harmóniába hozni. Egyes szerzők, így például Alistair Rieu-Clarke meglehetős bátorsággal az egész nemzetközi jogászközösség nevében nyilatkoznak. Rieu-Clarke úgy látja, hogy a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi státuszának normatív erejét elfogadó szerzők kisebbségben vannak, a többségi álláspont alapján a fenntartható fejlődés fogalma csupán 18 Vaughan Lowe, Sustainable Development and Unsustainable Practices, In: Alan E. Boyle és David Freestone (szerk.), International Law and Sustainable Development Past Achievements and Future Challenges (Oxford: Oxford University Press, 1999), 23. oldal. 11

12 lex lata-nak minősül, ezáltal a nemzetközi jogi irodalomban a fenntartható fejlődést nem tekinthetjük megszilárdult jogi kötelezettségeket hordozó nemzetközi jogi elvnek. 19 Mások mint például Schrijver azon az állásponton vannak, hogy a fenntartható fejlődés bizonyos nemzetközi jogi státusszal rendelkezik, mint a nemzetközi jog koncepciója és egyben a nemzetközi közösség célja. 20 Számos szerző úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés koncepciójának bizonytalansága a fő akadálya annak, hogy elismerhessük kötelező erejét a nemzetközi jogban. 21 A nemzetközi környezetvédelmi jog egyik legkiemelkedőbb művelője, Philippe Sands úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója egyértelműen elfogadottá vált a nemzetközi jogban, még ha pontos jelentése egyelőre bizonytalan is, hiszen a fenntartható fejlődés egy olyan jogi terminus, amely folyamatokra, elvekre és célokra, továbbá számtalan nemzetközi környezetvédelmi egyezményre vonatkozik. 22 A fenntartható fejlődés jogtudományi fogalma talán nem lenne ennyire bizonytalan, ha a hágai Nemzetközi Bíróság legfontosabb környezetvédelmi jogot érintő ítéletében, a bős-nagymarosi terv ügyében hozott szeptember 25-i döntésében nem fogalmazott volna annyira óvatosan a fenntartható fejlődés koncepciójáról. Az ítélet 140. pontjában a bíróság kifejti, hogy az emberiség a történelem során gazdasági és egyéb okok miatt 19 Alistair Rieu-Clarke, International Law and Sustainable Development: Lessons from the Law of International Water Courses, International Water Association Publishing (IWA Publishing), november Nico J. Schrijver, Development the Neglected Dimension in the Evolution of the International Law of Sustainable Development, Paper Presented at International Seminar: International Law and Sustainable Development: Principle and Practice, Amsterdam, Nov. 29.-Dec.1, Lásd többek között Ulrich Beyerlin, The Concept of Sustainable Development, In: R. Wolfrum (szerk.) Enforcing Environmental Standards: Economic Mechanisms as Viable Means? (Berlin: Springer, 1996) 640; P. Malanczuk, Sustainable Development: Some Critical Thoughts in the Light of the Rio Conference, Sustainable Development and Good Governance, In: Konrad Ginther et al. (szerk.), Sustainable Development and Good Governance (Dordrecht: Martinus Nijhoff Publishers, 1992); M. Pallamaerts, International Environmental Law in the Age of Sustainable Development: A Critical Assessment of the UNCED Process, 15 J.L. & CoM. 623, 653 (1996); M.C.W. Pinto, Reflections on the Term Sustainable Development and its Institutional Implications, In: Konrad Ginther et al. (szerk.), Sustainable Development and Good Governance (Dordrecht: Martinus Nijhoff Publishers, 1992); M.C.W. Pinto, The Legal Context: Concept, Principles, Standards and Institutions, In F. Weiss, E. Denters and P. de Waart (eds.), International Economic Law with a Human Face (The Hague, Kluwer Law International, 1998); Ileana Porras, The Rio Declaration: A New Basis for International Cooperation, In: Philippe Sands (szerk.), Greening International Law (London: Earthscan Publications, 1993); továbbá M. R. Redclift, Sustainable Development: Exploring the Condratictions (London: Routledge, 1987), feltárta Alistair Rieu-Clarke, International Law and Sustainable Development: Lessons from the Law of International Water Courses, International Water Association Publishing (IWA Publishing), november 1.; Vaughan Lowe, Sustainable Development and Unsustainable Practices, In: Alan E. Boyle és David Freestone (szerk.), International Law and Sustainable Development Past Achievements and Future Challenges (Oxford: Oxford University Press, 1999), oldal. 22 P. Sands, International Law in the Field of Sustainable Development, BYIL LXV (1994), 303, 379. o. 12

13 folyamatosan beavatkozott a természet rendjébe. A múltban ez gyakran a természetre gyakorolt hatások figyelmen kívül hagyásával történt. Az új tudományos ismereteknek köszönhetően, és mivel az emberiség egyre jobban tudatára ébred az őt a jelenlegi és jövőbeni generációkat fenyegető veszélyeknek, melyeket ezeknek a beavatkozásoknak meggondolatlan és mértéktelen gyakorlása idéz elő, új normák és szabványok alakultak ki, amelyeket az elmúlt két évtizedben nagyszámú okmányba foglaltak. Ezeket az új normákat nem csak akkor kell figyelembe venni, és az ilyen új szabványokra nem csak akkor kell kellő súlyt helyezni, amikor az államok egy új tevékenységet mérlegelnek, hanem a múltban megkezdett tevékenységek folytatása során is. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésének szükségességét találóan fejezi ki a fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható fejlődés fogalmi tisztázásához nagymértékben hozzájárult a nemzetközi környezetvédelmi jog talán legnagyobb alakja, Kiss Sándor professzor (Alexandre Charles Kiss). Kiss Sándor szerint a fenntartható fejlődést fogalomként kell értelmeznünk (,,concept ), megkülönböztetve azoktól az elvektől (,,principles ), amelyek azt alkotják. Kiss szerint a fogalom és az elv között az a különbség, hogy míg a fogalom az emberi elme absztrakt alkotása így például ilyennek tekinthető az állam fogalma, addig az elvek alapvető normákat jelenítenek meg a személyek, hatóságok és mások irányítása céljából, megtestesítve ezáltal a jogi, erkölcsi és intellektuális fogalmak tartalmát. Ennek értelmében az állam például olyan fogalom, amelynek működési elveit az állam alkotmánya fogalmazza meg, ily módon látva el általános utasításokkal a területén működő intézményeket és az ott élő személyeket. A fenntartható fejlődés tehát Kiss Sándor értelmezésében olyan fogalom, amelynek tartalmi elemeiként kötelezően alkalmazandó jogi elvek jelentek meg. Kiss Sándor elemzésében 23 a fenntartható fejlődés területén alkalmazandó nemzetközi jogi elvek elfogadására a 2002 áprilisában, Új-Delhiben tartott konferencián került sor, amelyet a Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association, ILA) szervezett. 24 Az Új-Delhiben megfogalmazott elvek tárgyalásához a későbbiekben még visszatérünk (lásd fejezet). Nico Schrijver álláspontja szerint a fenntartható fejlődés koncepciója megfelelő helyet nyert már a nemzetközi közjogban. Mások, például Dire Tladi lényegesen kevésbé 23 Adrian J. Bradbrook (szerk.), The Law of Energy for Sustainable Development, IUCN Academy of Environmental Law Research Studies (New York, Cambridge University Press, 2005). 24 ILA New Delhi Declaration of Principles of International Law Relating to Sustainable Development, 94. oldal 3. pont. 13

14 optimistán és megengedően értékelték a hágai Nemzetközi Bíróság döntéséből fakadó következményeket. Tladi szerint az a tény, hogy a bíróság a fenntartható fejlődést fogalomként (,,concept ) határozta meg, a legjobb esetben is csak azt jelenti, hogy a bíróság nem kötelezte el magát a fenntartható fejlődés jogi jelentősége tekintetében, legrosszabb esetben pedig arra utal, hogy a bíróság álláspontja szerint a fenntartható fejlődésnek egyáltalán nincs jogi státusza.25 Dire Tladi megjegyzi, hogy a népek önrendelkezési joga kétségkívül a nemzetközi jog egyik legfontosabb elve annak ellenére, hogy annak pontos tartalmát és az abból fakadó jogokat és kötelezettségeket a konkrét esetekben legtöbbször vitatni szokták. 26 Dire Tladi az angolszász jogrendszerekben ismert,,reasonableness teszt analógiájával írja le a fenntartható fejlődés működését a nemzetközi jogban. A,,reasonableness teszt a szerződésen kívüli polgári jogi jogviszonyokban lényegében az elvárható gondossághoz hasonló jogintézmény, amely a magánszemély magatartását teszi mérlegre. Az elvárható gondosság egy olyan jogintézmény, amely azt biztosítja, hogy valamennyi tevékenység során, ahol ennek a kérdésnek az elbírálása felvetődhet, a bírónak a bekövetkezett cselekményeket az elvárható gondosság elemei szerint kell mérlegelnie. A fenntartható fejlődés tesztje az államokkal szemben érvényesítendő, a konkrét jogok és kötelezettségek betartása során biztosítja, hogy a nemzetközi jogközösség és a jövő nemzedékek érdekei ne sérüljenek. 27 Megint más megközelítést alkalmaz Guruswami, aki a fenntartható fejlődést a nemzetközi környezetvédelmi jog Grundnorm -jának tekinti. 28 Weeramantry bíró szerint a népeknek joga van a boldogságát és jólétét elősegítő fejlesztésre. Ugyanakkor a népeknek joga van a környezete védelméhez való emberi jog megóvásához. A két egymással ellentétesen ható elv között a fenntartható fejlődés teremti meg az egyensúlyt. Mivel mind a fejlődésre, mind a környezet megóvására jogi kötelezettségek állnak fenn a nemzetközi jogban, így természetesen a két jog között az egyensúlyt meghatározó fenntartható fejlődést szintén a nemzetközi jog elvének kell tekinteni, amelynek jogi kötelező ereje nem lehet kétséges, hiszen ez az elv minden szinten jelentős támogatást kapott a nemzetközi közösség összes csoportjától. 25 Nico Schrijver, The Evolution of Sustainable Development in International Law: Inception, Meaning and Status (The Hague: Martinus Nijhoff, 2008), 96. o. 26 Dire Tladi, Sustainable Development in International Law, 101. o. 27 Uo o. 28 L. D. Guruswami, Sustainable agriculture: Do GMO 's imperil biosafety?, Indiana Journal of Global Legal Studies, 9 (2002) 2, o. 14

15 Következésképpen a fenntartható fejlődés elve tehát a modern nemzetközi jog része, nem csak megkerülhetetlen logikai szükségszerűsége folytán, hanem a világközösség általi széleskörű és általános elfogadottsága miatt is. 29 Patricia Birnie, Alan Boyle és Catherine Redgwell megerősítették az International Law and the Environment című művükben Weeramantry álláspontját. Az emberi jogok, a környezetvédelmi jogosítványok, vagy a gazdasági fejlődéshez való jog konfliktusában a fenntartható fejlődés teremti meg az egyensúlyt és ebben az értelemben beszélhetünk a fenntartható fejlődéshez való jogról A fenntartható fejlődés koncepciójának eredete Az ENSZ Közgyűlése már 1968-ban kiadott egy határozatot, amelyben elkötelezte magát arra, hogy hozzájárul az emberi környezettel kapcsolatos problémák megoldásához. Ezt követően, 1972-ben az ENSZ keretei között került megrendezésre a stockholmi konferenciára az emberi környezetről. 31 A konferencia során fogadták el a Stockholmi Nyilatkozatot. 32 A Nyilatkozat 4. pontja már elismeri azt a különleges felelősséget, amelyet az embernek a természeti környezet megóvása érdekében viselnie kell. A Nyilatkozat 14. alapelve értelmében ésszerű tervezéssel kell egyensúlyt teremteni a fejlődés igénye és a természeti környezet védelmének szükségessége között. A fenntartható fejlődés fogalma első ízben 1980-ban, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a ENSz Környezeti Programja (UNEP) és a Világ Vadvédelmi alap (WWF) kiadványában, a World Conservation Strategy-ben jelent meg 33. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 37. ülésszakán, 1982-ben fogadták el a Természetvédelmi Világchartát. 34 E helyütt csak röviden viszautalunk arra, hogy az ENSZ Közgyűlése 1984-ben hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, közismertebb nevén a Brundtland Bizottságot, amely 1987-re készítette el Közös Jövőnk című jelentését, amely a 29 Case concerning Gabčíkovo-Nagymaros (Hungary v Slovakia) 1997 ICJ3, Reprinted in 1998 ILM Patricia W. Birnie, Alan E. Boyle és Catherine Redgwell, International Law and the Environment (Oxford: Oxford University Press, 2009) 115. oldal. 31 The United Nations Conference on the Human Environment. Stockholm. 32 Stockholm Declaration of the United Nations Conference on the Human Environment. 33 IUCN/UNEP/WWF (1980). World Conservation Strategy: Living Resource Conservation for Sustainable Developmnent. IUCN/UNEP/WWF, Gland: 44 pp. 34 UN General Assembly (28 October 1982), World Charter for Nature, 48th plenary meeting, A/RES/37/7. 15

16 fenntartható fejlődésnek a korábbiakban ismertetett, általánosan elfogadott definícióját tartalmazza. Az ENSZ 1992-ben rendezte meg a Környezet és Fejlődés Világkonferenciáját Rio de Janeiro-ban. 35 A konferencia végén elfogadták a Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről című dokumentumot, amelyben megerősítésre került a Stockholmi konferencián elfogadott Nyilatkozat az emberi környezetről. 36 A Riói Nyilatkozat ugyanakkor számottevő előrelépést jelent a fenntartható fejlődés koncepciója tekintetében. A 4. elv kimondja, hogy a fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten. A 8. elv alapján az államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait, és elő kell segíteniük a megfelelő népesedéspolitikát. Bár a Riói Nyilatkozat elsősorban a túlnépesedett országokkal kapcsolatosan fogalmazta meg a 8. elvet, érdemes figyelembe venni, hogy ez az első alkalom, amikor az egyes társadalmak egészséges népesedési politikája és a fenntartható fejlődés fogalma összekapcsolásra került. Figyelemre méltó ez az olyan elöregedő társadalmak számára is, mint hazánké, hiszen ebből egyértelművé válik, hogy a Riói Konferencia óta a népesedéspolitika kérdései szintén összefüggésben állnak a fenntartható fejlődés koncepciójával. Ugyancsak figyelmet érdemel a 27. elv, amely szerint az államok és a népek jóhiszeműen és közösségi szellemben fognak együttműködni az ezen nyilatkozatban megtestesült elvek megvalósításában és a nemzetközi jognak a fenntartható fejlődés területén való továbbfejlesztésében. A Riói Nyilatkozat tehát utal a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi szerepére és az államok elkötelezettségére, hogy ezt a szerepet még tovább fogják erősíteni. Ez egyértelmű bizonyítéka lehet az államok abbeli érdekeltségének, hogy a fenntartható fejlődés jogi fogalmát még pontosabb, még egyértelműbb jogi tartalommal töltsék ki. A Környezet és Fejlődés Világkonferencia elfogadta a Feladatok a XXI. századra elnevezésű dokumentumot, amely az Agenda 21 elnevezéssel vált ismertté. Az Agenda 21-et a fenntartható fejlődés átfogó programjának tekinthetjük. A Riói Konferencia hatása a környezetvédelem nemzetközi fejlődésére mérföldkő volt, hiszen ekkor nyitották meg aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt 37 és 35 The United Nations Conference on Environment and Development Rio Declaration on Environment and Development. 37 Convention on Biological Diversity (CBD). 16

17 az Éghajlatváltozási Keretegyezményt Magyarország szerepe a nemzetközi jog fokozatos fejlesztésében A fenntartható fejlődés fogalmának nemzetközi jogi kötőerejét abból a szempontból is vizsgálnunk kell, hogy Magyarország milyen mértékben kötelezte el magát a nemzetközi jog fejlesztése iránt, és ennek következtében milyen mértékig köteles arra, hogy a fenntartható fejlődés némileg fejlődőben lévő nemzetközi jogi parancsát a lehető legkonstruktívabban alkalmazza a saját területén és a nemzetközi együttműködésben. A december 1-én hatályba lépett, az Európai Unióról szóló Szerződés a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeit is új megvilágításba helyezi a fenntartható fejlődés tekintetében. Az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikk (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Európai Unió hozzájárul a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez. 39 Az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó 21. cikkben úgy rendelkezik, hogy,,a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik, hogy ezáltal a fenntartható fejlődés biztosításának érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzése és a javítása céljából nemzetközi intézkedéseket dolgozzanak ki. 40 A Magyar Köztársaság az Európai Unióról szóló Szerződés egyik részes országa, hazánk természetesen a szerződés megalkotásában is szerepet vállalt. Az Európai Uniót alkotó államok közössége kötelezi arra a tagállamok nevében fellépő és a Lisszaboni Szerződésben nemzetközi jogi személyiséggel felruházott Európai Uniót, hogy a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi fogalmának és megvalósításának elmélyítésén munkálkodjon. Magyarország tehát nemzetközi szerződésben törekedett arra, hogy a többi európai uniós országgal együttesen, az Európai Unió útján a fenntartható fejlődés nemzetközi szintű előmozdítására törekedjen. Ez a szerződéses akarat egyben iránymutató abban a tekintetben, hogy a Magyar Köztársaság a fenntartható fejlődés koncepciójának eltérő legitim nemzetközi jogi értelmezési módjai közül azt kívánja követni, amely ennek a 38 The United Nations Framework Convention on Climate Change. 39 EUSZ 3. cikk (5) bekezdés. 40 EUSZ 21. cikk (2) bekezdés. 17

18 fogalomnak a nemzetközi jogban betöltött leghatékonyabb érvényesülési módját szolgálhatja. A nemzetközi közjogot az államok akarata fejleszti. A nemzetközi szokásjog lényege abban áll, hogy az államok követnek egy meghatározott gyakorlatot, majd egy idő után kialakul az a szilárd meggyőződés, hogy a gyakorlat követése nem opcionális, hanem kötelező. A fenntartható fejlődés koncepciója teremti meg a zsinórmértéket az elfogadható szintű fejlődés és a természeti erőforrások megőrzése között, és attól a pillanattól kezdve, hogy a tagállamok magukra nézve kötelezőnek tekintik a fenntartható fejlődés fogalmából fakadó cselekvési követelményeket, a nemzetközi jogban egyértelműen kialakuló nemzetközi szokásjogról beszélünk. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezhetjük, hogy a nemzetközi jogtudomány álláspontja még nem teljesen egységes a tekintetben, hogy ez a nemzetközi szokásjog már kialakult-e, avagy annak kialakulása még csak folyamatban van. Mindazonáltal a fenntartható fejlődés jogi relevanciáját a nemzetközi közjogban a jogtudomány művelői mára általánosan elismerik. 41 A fenntartható fejlődés jövője a nemzetközi jogban tekintettel annak az államok akaratára épülő voluntarista jellegére a világ államainak e fogalommal kapcsolatos meggyőződésén múlik. Az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a fenntartható fejlődés jogi fogalmát a nemzetközi jogban fejlesztik, és annak megvalósulását a nemzetközi keretek között is minden eszközzel szolgálni fogják. Ebből következik, hogy a Magyar Köztársaság megsértené az Európai Unióról szóló Szerződés tárgyát és célját, ha saját maga önállóan fellépne a nemzetközi jogközösség előtt a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, és az Európai Unió jogkiterjesztő tevékenységéhez képest ellentétesen foglalna állást, vagy attól eltérő gyakorlatot követne. Magyarországnak tehát a fenntartható fejlődést a nemzetközi szokásjog részének kell tekintenie, és ilyen módon kell eleget tennie magatartásában, cselekvésében és nemzetközi együttműködésében a fenntartható fejlődés által megkívánt jogi kötelezettségeknek. A nemzetközi szerződéseken és a nemzetközi szokásjogon túlmenően az államok a működésük legfontosabb elveire, mint általános jogelvekre is hivatkozhatnak, ha ezek az elvek megjelennek valamennyi állam belső jogrendjében az állami működés, a tagállamok jogi gyakorlatának fontos alkotóelemeiként. Ezekben az esetekben az adott fogalomra, 41 Daniel Barstow Magraw és Lisa D. Hawke, Sustainable Development, In: Daniel Bodansky, Jutta Brunnée, Ellen Hey (szerk.), The Oxford Handbook of International Environmental Law (Oxford: Oxford University Press, 2007), o. 18

19 mint a nemzetközi közjogban elismert általános jogelvre is hivatkozhatunk. A fenntartható fejlődés általános jogelvvé válását jól manifesztálja az a tény, hogy egyre gyakoribbá válik a fenntartható fejlődés fogalmának beemelése a tagállamok állami működésének legfontosabb alkotmányos garanciái közé. Ezáltal a fenntartható fejlődés a tagállami alkotmányok részévé is válik. A jelenlegi állapot szerint a fenntartható fejlődés fogalma részét képezi Albánia, Ecuador, Eritrea, Etiópia, Kolumbia, Kuba, Kelet-Timór, Franciaország, a Malawi Köztársaság, Montenegró, Namíbia, Peru és természetesen hazánk Alkotmányának. Ez ugyan csak tizenhárom országot jelent a világ mintegy kétszáz elismert államából, de a nemzeti jogrendek ennél lényegesen szélesebb körben hivatkoznak a fenntartható fejlődésre, mint a tagállamok jogrendjének fontos alkotóelemére. Feltételezhetjük, hogy mára a fenntartható fejlődés általánosan elfogadottá vált a világ nemzeti jogrendszereinek többségében. A fenntartható fejlődés kívánalma nem szorítható egy-egy állam területére, hiszen Földünk ökoszisztémáinak megőrzése globális probléma, mely nem ismer politikai határokat. Ebből következően a tagállamokban megjelenő, a fenntartható fejlődésre vonatkozó jogi kötelezettségek a nemzetközi jogban a fenntartható fejlődés fogalmának általános jogelvként történő elismerését válthatják ki. A fenntartható fejlődésre hivatkozó tagállami alkotmányokon túl számos alkotmány kívánja meg természeti erőforrások mértéktartó hasznosítását, így például az albán, az argentin, az andorrai, a grúz, a guyanai, a kelet-timóri, a nicaraguai, a panamai, a spanyol, a portugál, az ugandai, az üzbég és a vietnámi alkotmány. A fenntartható fejlődés legfontosabb elemei között tartjuk számon a nemzedékek közötti egyenlőség elvét, amely a természeti erőforrások megfelelő, kordában tartott hasznosítására és használatára kötelezi az államokat. Így tehát az a 19 ország, amely a jövő nemzedékek érdekeit foglalta alkotmányába, szintén a fenntartható fejlődés egy kiemelten fontos elemének kötelező megvalósítása mellett tett hitet. Ezen országok sorába tartozik Albánia, Andorra, Brazília, a Dél-Afrikai Köztársaság, Eritrea, Grúzia, Guyana, Irán, Kuba, Kelet-Timór, Lengyelország, a Malawi Köztársaság, Namíbia, Németország, Norvégia, Pápua Új-Guinea, Uganda, Vanuatu és Zambia. Szintén a fenntartható fejlődés koncepciójának megerősítését biztosítják azok az egyéb alkotmányos rendelkezések, amelyek a termőföld, a talaj, a vízkészletek és a génállomány minőségi és mennyiségi fenntartásáról és megóvásáról rendelkeznek. 19

20 Az ökoszisztéma védelme és az emberiség közös örökségének megóvása hasonlóképpen az ember és a természet egyensúlyának hosszú távú megőrzésére jelent tagállami elkötelezettséget, ezáltal ugyanúgy a fenntartható fejlődés koncepciójának látens megerősítését láthatjuk benne. A április 25-én, húsvét hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt, és január 1.-én hatályba lépő úgynevezett húsvéti Alkotmány P. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: 42 A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A Q. cikk (1) bekezdése a következők szerint fogalmaz: 43 Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Új Alkotmányunk fent idézett P. cikkét vizsgálva kijelenthetjük, hogy az a fenntartható fejlődés koncepciójának a természeti tőke megőrzésére vonatkozó követelménye megvalósulását szolgáló jogi garancia. Az alaptörvény Q. cikke pedig egyértelműen a fenntartható fejlődés fogalmának globális szintű értelmezése mellett foglal állást. A Magyar Köztársaság jogi kötelezettséget vállal arra, hogy a fenntartható fejlődés érdekében részt vesz a nemzetközi együttműködésben, de szűkebb nemzetközi jogi értelemben ez azt a kötelezettségvállalást jelenti Magyarország részéről, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát nemzetközi jogi szabálynak tekinti és annak végrehajtásáért saját nevében mindent elkövet, továbbá felelősséget visel a világ fenntartható fejlődése érekében folytatott nemzetközi együttműködésért. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a nemzetközi jogban a fenntartható fejlődés szabálya egy fejlődésben lévő, de máris kötelező erővel bíró jogi norma, amelynek jogi jelentőségét az adja, hogy szabályai teremtik meg az egyensúlyt a világgazdasági, társadalmi fejlődés és a természeti környezet megóvása között. A fenntartható fejlődés 42 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), P. cikk. 43 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Q. cikk. 20

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk ÖSSZEFOGLALÓ Esélyegyenlőség 1) Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Változó munkajog. Dr. Jakab Nóra Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 2013/2014 II. félév Oktatási segédanyag

Változó munkajog. Dr. Jakab Nóra Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 2013/2014 II. félév Oktatási segédanyag Változó munkajog Dr. Jakab Nóra Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 2013/2014 II. félév Oktatási segédanyag A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben