EURÓPAI TÜKÖR XII. ÉVF. 6. SZÁM n JÚNIUS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR XII. ÉVF. 6. SZÁM n 2007. JÚNIUS"

Átírás

1 E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XII. ÉVF. 6. SZÁM n JÚNIUS A TARTALOMBÓL n Eurrópának szüksége van Törökországra Beszélgetés N. Rózsa Erzsébettel n Inotai András: Javíthatja-e az európai részvénytársaság (Societas Europaea) Európa globális versenyképességét? n Fazekas Marianna: Szakmai kamarák az európaizálódás n Remek Éva: Az Európa Unió civil válságkezelési képessége XII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚNIUS

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. Felelõs kiadó: A szerkesztõbizottság elnöke: A szerkesztõbizottság tagjai: Fõszerkesztõ: Lapszerkesztõ: Lapigazgató: Rovatszerkesztõk: Szerkesztõk: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Vig József Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: , , Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

4 Tartalom Európának szüksége van Törökországra Beszélgetés N. RÓZSA ERZSÉBETTEL, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársával INOTAI ANDRÁS: Javíthatja-e az európai részvénytársaság (Societas Europaea) Európa globális versenyképességét? FAZEKAS MARIANNA: Szakmai kamarák és európaizálódás ANGYAL ZOLTÁN: A jogi konvergenciakritérium és a magyar jegybanktörvény HERCZOG EDIT PRÉCSÉNYI ZOLTÁN: Energiapolitikai kihívások Európa és Magyarország számára PEKAREK JÁNOS: Fejér megye: új utakon? Európai biztonság- és védelmi politika REMEK ÉVA: Az Európai Unió civil válságkezelési képessége Szemle GRÚBER KÁROLY: Kell egy kis energia, avagy töprengések az Európai Unió energiapolitikájáról és függõségérõl Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala BALÁZS KATALIN: A belsõ gázpiac megvalósításának közösségi versenyjogi vonatkozásai Központi Statisztikai Hivatal LEHEL ZSUZSA: A gyermekek és a fiatalok az Unióban Konferenciák Koszovó: európai és magyar perspektívák Stratégiai kutatások: Uniós költségvetés és közösségi politikák Olvasólámpa Franz Knipping: Rom, 25. März 1957 Die Einigung Europas (Róma, március 25. Európa egyesülése) Monitor English summaries

5 Európának szüksége van Törökországra Beszélgetés N. Rózsa Erzsébettel, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársával 3 Az újonnan felvett tagországokban, de a régiek többségében is keveset tudnak Törökországról. Annál több a vele kapcsolatos elõítélet. N. Rózsa Erzsébet véleménye szerint a megítélés kiindulópontja azonban jelenleg csak az lehet, hogy az uniós tagságra legrégebben váró országgal 2005 októberében megindultak a csatlakozási tárgyalások. Ha ezek eredménytelenül zárulnak, az nem csupán Törökország kudarcát jelenti. Az Európai Uniónak ugyanis az az érdeke, hogy ez az állam ezer szállal kötõdjön hozzá. Az Európai Unióban jelenleg Törökországgal kapcsolatban folyó diskurzust figyelve elsõsorban a politikában, illetve a médiában és azon keresztül a közvéleményben mutatkozó ellenérzések tûnnek fel. Ezeket egy az európaitól erõsen különbözõ kultúra látszik magyarázni. De az is ami valami mód szinte naponta szóba kerül, hogy állítólag a balkáni-kisázsiai állam demográfiai szempontból radikális erõeltolódást jelentene a közösségen belül. Európa jelentõs részében nincsenek tapasztalatok a muszlim közösségekrõl, csak elõítéletek. Ez a helyzet Törökországgal kapcsolatban is. A török csatlakozás egyik legfõbb ellenzõje Franciaország, ahol a több milliónyi észak-afrikai között alig háromszázezer török él, javarészt francia állampolgár. Ami a demográfiai félelmeket illeti, azoknak a megalapozottsága is hasonló. Törökországnak ma körülbelül hetvenmillió lakosa van. Ezt szokás nyolcvan-, de olykor százmilliónyinak jósolni 2020-ra, amikor esetleg elképzelhetõnek tartják a törökök uniós tagságát. Tudjuk, minden demográfiai becslés változatlannak tételezi a jelenlegi folyamatokat. Ugyanakkor a Közel-Keleten azt tapasztaljuk, hogy csökkenõben van a növekedés üteme. Ma Európában az egy nõre jutó gyermekszám 1,2 1,4. Ez fogyó népességet eredményez. Ezzel szemben Törökországban az egy nõre jutó gyermekszám 2,6 2,8. Csakhogy már ez sem jelent demográfiai robbanást, mert ahhoz egy nõre 4 gyermeknek kell jutnia. Az urbanizáció következtében már a Közel-Keleten is tapasztalható a kétgyerekes, sõt az egykézõ családok megjelenése. S hogy állami törekvés is mutatkozik a túlnépesedés okozta veszély elhárítására, arra nézve meggyõzõ lehet az iráni példa. Ott ban egy nagyon sikeres családtervezési programot indítottak be annak nyomán, hogy az 1979-es forradalom óta megkétszerezõdött hatvanmilliósra nõtt az ország népessége. Csupán közbevetõleg jegyzem meg, hogy elõször mindig egy adott állam számára okoz problémát a túlnépesedés, csak azt követõen a külvilág számára. Nos, Iránban az 1990-es évek második felében egy olyan programot indítottak el, amelynek céljául azt jelölték meg, hogy év alatt egy nõre kevesebb mint négy gyerek jusson. Az eredmények váratlanul nagyon jónak bizonyultak.

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS Minek volt ez köszönhetõ? Az alaposan végiggondolt és több, egymással szorosan összefüggõ elembõl álló programnak. Hozzáférhetõvé tették a fogamzásgátlás eszközeit. Az abortusz ugyan tilos, de a tiltott abortusz utáni kezelésre állítottak fel külön osztályokat. Realisták ugyanis, és tisztában vannak vele, hogy bármennyire is tiltott az abortusz, õsi dologról van szó, amellyel kapcsolatban a szemhunyás ártalmas. Emellett a férfiak és a nõk számára egyaránt ingyenessé tették a sterilizálást a kórházakban. Ez fõleg a szegényeknek nagy könnyítés. Három gyerek után lehet kérni a sterilizálást. Mindezen túl még két fontos dolgot foganatosítottak. Egyfelõl kiépítettek egy nyolcezer pontból álló hálózatot. E hálózatban férfiak és nõk kapnak felvilágosítást a fogamzásgátlással és a mentálhigiénés kérdésekkel kapcsolatban. Másfelõl bevezették az államilag biztosított nyugdíjat. Rájöttek: ha nem abban kell reménykednie az állampolgárnak, hogy majd a gyermekei tartják el öregkorában, a családtervezés is másként alakul. Ha meggondoljuk, hogy mindez egy vallási ideológiára épülõ rendszerben történt, nehezen becsülhetõ túl a jelentõsége. Szóval az elõítéletes elképzelésekkel szemben, iszlám országok rendszere is reformálható. Törökországra visszatérve: immár közhely, hogy az uniós tagságra legrégebben váró ország októberében végre megindultak a csatlakozási tárgyalások. Két lényeges szempontot kell figyelembe vennünk ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy az Unió történetében elõször nyitott végû tárgyalásokról van szó. Eddig mindig úgy történt, hogy amennyiben egy országgal megkezdték a tárgyalásokat hacsak az az ország nem lépett vissza, mint Norvégia, lehetett tudni, hogy azok a csatlakozáshoz vezetnek. A nyitott végû tárgyalások azonban azt jelentik, hogy a törökök semmiféle garanciát nem kaptak arra, hogy felveszik õket. Ennek ellenére a tárgyalások folytatódnak, és a törökök láthatóan nagyon igyekeznek, hogy megfeleljenek a feltételeknek. A másik jellegzetessége az Unió és a törökök egyezkedésének, hogy egy nagyon hosszú, feltehetõen évtizednél is tovább tartó folyamatra kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a felvételt vagy be kell fejezni a következõ 2013-tól kezdõdõ pénzügyi ciklusban, vagy a ciklusváltás idejére tolódik ki. Rengeteg a kérdõjel. Az egyik legnagyobb akadálynak szokás mondani, hogy nagyon szegény országról van szó, amelynek a felvétele igen erõsen megterhelné az EU költségvetését. Ezzel kapcsolatban viszont Kemal Dervist, a Világbank volt alelnökét tehát egy nemzetközileg elismert pénzügyi szaktekintélyt tudom idézni. Az õ számításai szerint a török csatlakozás költségeit az EU éves GDP-jének 0,2%-ából lehetne fedezni. Nem tudom, így van-e, mert nem vagyok pénzügyi szakértõ. De Kemal Dervis számításai annyiban hitelesnek fogadhatók el, hogy Törökország belépése nyilvánvalóan nem tenné tönkre anyagilag az Európai Uniót. A másik gyakran emlegetett probléma Törökország népességének nagysága. Az EU-ban bizonyos pozíciók és szavazati arányok a lakosság arányában vannak elosztva. Annyi bizonyos, akármekkora is lesz Törökország lakossága a csatlakozáskor, az elsõ két ország valamelyike lesz az EU-n belül. Vagy az elsõ, vagy a második. Ettõl

7 EURÓPÁNAK SZÜKSÉGE VAN TÖRÖKORSZÁGRA 5 az Unió tagállamai nagyon félnek. Ez a félelem teljesen alaptalan, mondják joggal a törökök, mert hiába lesz országuk a Közösségen belül a legnépesebb, önmagukban képtelenek bármit elérni, ha nem lépnek szövetségre más államokkal. Ehhez még hozzáteszik: õk már számtalan módon bizonyították szekuláris szándékaikat és azt, hogy Európa részévé kívánnak válni. Véleményem szerint érthetõ a török elégedetlenség, hiszen minduntalan azt tapasztalják, hogy újabb és újabb követelményt támaszt velük szemben Európa. Ilyen például Chirac fenyegetése, hogy a franciák népszavazással döntik majd el: akarjáke Törökország csatlakozását vagy sem. Az ilyenfajta bejelentések nemcsak a török közvéleményre gyakorolnak negatív hatást, hanem a kormányra is, hiszen magyaráznia kell, miért van mindez. Megint csak közbevetõleg jegyzem meg, hogy ismereteim szerint azok a török hivatalnokok, akik a csatlakozás ügyeit intézik, kiválóan képzettek, nagyon alaposan ismerik Európát, az európai, ezen belül az uniós politikákat. Ráadásul az idén két fontos választás is lesz Törökországban. Az egyik rövidesen megtörténik (az interjú április végén készült a szerk.). Ez az elnökválasztás, ami viszonylag kisebb jelentõségû, hiszen a köztársasági elnököt a Nemzetgyûlés jelöli és választja. Novemberben viszont parlamenti választások következnek. A kormánynak tehát ebben az esztendõben erõsen beszûkül a mozgástere. Vagyis: az Európai Unió különféle kifogásait a normálisnál is nehezebb Törökországban elfogadtatni, megmagyarázni. Tapasztalható, hogy a jelenlegi miniszterelnök, az iszlamista Erdogan köztársasági elnöki ambícióit az Európa-barát elit és a szekularizáció legfõbb õrének számító hadsereg nem nézi jó szemmel. A törökországi viszonyokat valóban nem könnyû európai szemmel nézve megérteni. Mert egyfelõl a török szekularizmus, laicizmus rendkívül erõs. A török állam a francia modellt vette át a valláshoz való viszony kérdésében. Jellemzõ az a történet, amelyet Abdullah Gül, a jelenlegi külügyminiszter mesélt. Eszerint az történt, hogy amikor elõször járt Amerikában, döbbenten tapasztalta, hogy a politikusok minden lehetõ alkalommal Istenre hivatkoznak. Törökországban egyetlen ilyen esetért börtönbüntetés járna. Ez, ha némi túlzással is, mutatja, hogy Törökországban rendkívül komolyan veszik a laicitást. Amikor 2002-ben hatalomra jutott Erdogan Igazság és Fejlõdés Pártja, Európában aggodalmak hangzottak el azzal kapcsolatban, amiért egy ilyen iszlamista hagyományú-hátterû szervezet jut be a vezetésbe. A török vezetõk viszont azzal érveltek, hogy ha a kontinensen lehetnek kereszténydemokrata pártok, akkor Törökországban is lehet muszlimdemokrata párt. Hogy Erdogan jelenleg jobbközépnek, konzervatívnak minõsíti a pártját, az azt jelenti, hogy nem tud a bõrébõl kibújni, felesége is fejkendõt visel. A most távozó államelnök viszont, aki rendkívüli módon elkötelezett a szekularizmus mellett, nem engedi, hogy az állami ünnepségeken jelen lehessen Erdogan felesége, mert azokon fejkendõsen nem lehet részt venni. Az egyetemekre a mai napig nem engednek be fejkendõs lányokat. Ez nagyon szigorú szabály. Mindemellett viszont valóban megfigyelhetõ amint azt az Erdogan és pártja körül kialakult viták is mutatják az iszlám visszaszivárgása a török közélet különféle területeire.

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS Viszont, hogy mennyire ellentmondásos folyamatok zajlanak Törökországban, azt mutatják azok a felmérések, amelyek arról tanúskodnak, hogy miközben szemmel látható az iszlám elõretörése, és miközben a lakosság egyre nagyobb része elsõsorban muszlimként határozza meg magát, ugyanennek a lakosságnak még ennél is nagyobb része vallja azt, hogy a vallás magánügy, nem szabad, hogy a politika részévé váljon. Vagyis elképzelhetõ, hogy a Törökországban járó turista azt tapasztalja, hogy a nõk nagy hányada fejkendõben jár, de azt már nem tudja, vajon hányan gondolják úgy, hogy a vallásnak nem szabad a politikával keveredni. Az államfõválasztás azért olyan izgalmas kérdés, mert bár a köztársasági elnöknek korlátozott a jogköre, de õ nevezi ki a fõbb igazságügyi méltóságokat, a bírákat, illetve az egyetemek rektorait. Márpedig a hadsereg mellett ezek a szekularizáció hagyományosan legerõsebb bástyái. Ha itt meghatározott irányú változások következnek be, akkor esetleg változások következhetnek be a szekularizációpártiak, illetve ellenfeleik erõviszonyaiban is. Ráadásul az iskolarendszer átalakítása is terítékre kerülhet. Törökországban ugyanis ma az a helyzet, hogy ha valaki vallási iskolába jár, onnan nem tud bejutni az egyetemre. Ha mégis egyetemi tanulmányokat kíván folytatni, akkor külön világi képzésben is kell részesülnie. Ezt a szakaszt az iszlamista erõk ki akarják iktatni az oktatási rendszerbõl. Tehát a szándék az, hogy az imámképzõkbõl közvetlenül be lehessen lépni az egyetemekre. Van tehát bizonyos alapjuk az iszlamista törekvésekkel kapcsolatos aggodalmaknak. Minden bizonnyal. Erdogan természetesen azt mondja, hogy semmilyen félnivaló nincsen. A beszélgetésünk idõpontjában még hivatalban lévõ államfõ ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a szekuláris török államberendezkedés még soha nem volt olyan veszélyben, mint jelenleg. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Erdogan pártja 2002-es hatalomra kerülése óta erõsen besározódott a korrupciós ügyekkel. Öt esztendõvel ezelõtt, amikor az Igazság és Fejlõdés Pártja új alakulatként indult, fehérnek, tisztának nevezte magát. Mára viszont a tisztaság a múlté lett. Emellett vagy ezzel együtt eléggé nagyszabású az úgynevezett zöld tõke beszivárgása. Az iszlám alapítványok pénzét nevezik így. Nem biztos, hogy ez túlmegy a szegény gyerekek számára szervezett iskolatej-akciókon. De az is lehet, hogy az iszlám ideológia propagálása, a vallásos nevelés támogatása is belefér ebbe a tevékenységbe. Összességében azonban minden újabb fejlemény ellenére kijelenthetõ, hogy a török társadalom többsége ragaszkodik a szekuláris modellhez. A közvélemény nagyon keveset tud az iszlámról általában, és erre az európai politika sokszor, sokféleképpen rájátszik. Így elmosódnak azok a rendkívüli különbségek, amelyek a törökök, a perzsák, az arabok között, de akár a különféle arabok között vannak. És akkor az iszlám világon belül csak a Közel- és a Közép-Kelet egy részérõl beszéltünk. Jellemzõ híre az utóbbi idõszaknak, hogy a szaúdi külügyminiszter, Irán ellenében, egy arab-izraeli megegyezést igyekszik tetõ alá hozni. Iszlám egység soha nem volt, nincs, és nem is lesz. Annak persze, hogy a szaúdiak a többi arab országgal együtt törekszenek Izraellel dûlõre jutni, nem elsõsor-

9 EURÓPÁNAK SZÜKSÉGE VAN TÖRÖKORSZÁGRA 7 ban az Irán-ellenesség az oka. Kétségtelen, hogy vannak bizonyos aktuális egybeesések. Ami azonban évtizedek óta állandó, az az, hogy a szaúdiak, a többi arabokkal együtt, konfliktusban állnak Izraellel a palesztinok miatt. A tét tehát a palesztin kérdés rendezése. Az Egyesült Államok is tisztában van vele, hogy Irán ellen semmiféle tartós arab szövetséget nem tud létrehozni, míg a palesztin kérdés meg nem oldódik. Tisztában van vele, hogy nem kapja meg a kellõ arab támogatást az iraki kérdés rendezéséhez, amíg palesztin kérdés van. A Bush-vezetés legnagyobb tévedése az volt, hogy úgy gondolta, Irakon át vezet az út a palesztin kérdés megoldásához. Az vitathatatlan, hogy a szaúdiakat idegesíti Irán. Ám nem annyira, hogy az Arab Liga fõtitkára ne nyilatkozza mindig azt, hogy az izraeli nukleáris fegyver jelenti a fõ fenyegetést a térség számára. Igaz, ma már az arabokat az iráni nukleáris program is nyugtalanítja, de azért van némi különbség a meglévõ izraeli nukleáris fegyver és a készülõ iráni között. Az iszlám világ egységérõl szólva megemlítendõ az Iszlám Konferencia Szervezete. Ennek 57 tagállama van. Vagyis rengeteg féle etnikumot, egyszersmind vallást tömörít. Az európaiaknak ezek közül az arabokról, a perzsákról és a törökökrõl van valamilyen fogalmuk. Hogy milyen különbségek lehetnek iszlám és iszlám között, azt egy nagyon triviális hasonlattal lehet szemléltetni. Ha összehasonlítjuk a lengyel és a magyar katolicizmust, azt tapasztaljuk, hogy igen nagy a különbség közöttük. Vagy: egy magyar ember számára nyilván nehezen képzelhetõ el, hogy összehasonlítsák egy afrikai kereszténnyel. Talán nem véletlen, hogy a fekete pápa gondolata nem túlzottan vonzza az európaiakat. De még egy dél-amerikaié sem. Ahogyan a keresztények különböznek, ugyanúgy a muszlimok is. Az 57 muszlim ország soha nem fog egyféle politikát folytatni. Lehet egy-két ügy, amiben ki tudnak alakítani közös álláspontot. Törökországhoz visszatérve: a kemáli reformok egyik legfontosabbika a latin írás bevezetése volt. Akkor már évszázadok óta nem csupán az arab, hanem az oszmán-török birodalom birodalmi írását használták. De Kemál Atatürk egy modern, európai mintára szervezett laikus nemzetállamot kívánt megteremteni. Ezért igyekezett mindentõl megszabadítani országát, ami azt az oszmán-török múlthoz kötötte. A vallási intézményektõl a ruhaviseletig sok mindenen át vezetett ez a törekvés. Atatürköt a fennmaradt fotókon vagy katonai egyenruhában látjuk, vagy frakkban és cilinderben. Példát akart mutatni. De bevezette az európai naptárt is. Amivel viszont abban a térségben nem egyedülálló dolgot csinált. Hiszen az ortodox keresztények történelmileg ugyanabban az idõben vezették be az európai naptárhasználatot. Igaz, máig ünneplik az ortodox karácsonyt és húsvétot, de az idõt európai módra számítják. Ami a törököket illeti, náluk az volt az igazán fontos, hogy a szimbolikus európaizálódással párhuzamosan végbement a lényegi is. Átvették az európai büntetõjogot, kereskedelmi jogot és más egyebeket. Mindez egy hatalmas, átfogó reformnak volt a része, amely óriási megpróbáltatásokkal járt.

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS Képzeljünk el egy országot, amelyben az írástudók aránya úgy tíz százalék. És ez a tíz százalék is funkcionálisan analfabétává válik az egyik napról a másikra, mert az összes birtoklevél, az összes joganyag, a tankönyvek, az újságok más módon íródnak, mint tegnap. Ráadásul az új írás bevezetése egy nyelvújítással is együtt járt. Mentesíteni kellett a török nyelvet az arab szavaktól, egyúttal azokat törökökkel kellet helyettesíteni. Azt hiszem, hogy az a szinte páratlan átalakulás, amelynek ön a huszadik századi Törökország történetével kapcsolatban, ebben az interjúban csak a körvonalait tudja jelezni, Európa részérõl a jelenleginél nagyobb empátiát követelne. Szerintem az Uniónak legelõször a saját háza táján kellene körülnéznie. Például meg kellene végre tudni mondani, hol húzódnak a Közösség keleti határai. Azután az Uniónak át kellene alakítani a saját szervezetét. Hiszen a legutóbb felvett tíz, illetve két tagállam csatlakozását sem tudta még megemészteni. Ha már most azt nézzük, milyen a Törökországhoz való viszony, akkor azt látjuk, hogy ez sem egyértelmû. Hiszen a különbözõ nagy uniós országok igen különféle hangon szólnak Törökországhoz, különbözõ üzeneteket fogalmaznak meg számára. Márpedig az Európai Uniónak véleményem szerint az volna az érdeke, hogy a törököket egyre inkább egy olyan irányba kellene terelni, ahonnan nincsen visszaút. Hiszen Európának szüksége van arra, hogy Törökország ezer szállal kötõdjön hozzá. Gyakran kerül szóba, hogy különleges partnerséget kell felajánlani Törökországnak. Én azt hiszem, hogy ahogyan mondani szokás ez a hajó már elment. Akkor jobb lett volna nem megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a török kormány belefogott a csatlakozási feltételek megtárgyalásába, menetközben nem lehet feltételeket változtatni. A 2007-es év különösen fontos abból a szempontból, hogy az Európai Uniótól milyen üzeneteket kap a török politika. Hogy milyen kötelezettségeik vannak az Unióval szemben, az a törökök számára világos. Azt azonban tudomásul kell venni: ha az Unió azt szeretné, hogy a jövõben olyan kormánya legyen Törökországnak, amely Európába kíván menni, akkor az idén különösen nagy figyelmet kell szentelni a török nyilvánosságnak. Nehezen képzelhetõ el olyan török kormány, amely azt mondhatja minden következmény nélkül: nem vagyunk kívánatosak Európában. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió magatartásától igen nagy mértékben függhet, miként alakul a következõ török kormány összetétele és számos, Európa szempontjából fontos politikus sorsa. Példát mondok. Nem hozható Törökország olyan helyzetbe, amilyenbe az Annanterv nyomán a ciprusi népszavazáson került. Akkor a törökök teljesítették, amit tõlük vártak, a ciprusi görögök viszont nemet mondtak arra, hogy a sziget török közössége velük együtt bekerüljön az Unióba. Ez persze az európai közös kül- és biztonságpolitika hiányának igen nagy problémáira is felhívja a figyelmet. HOVANYECZ LÁSZLÓ

11 9 INOTAI ANDRÁS Javíthatja-e az európai részvénytársaság (Societas Europaea) Európa globális versenyképességét? Az Európai Unió (EU) felerõsödõ globális kihívásokkal, csökkenõ versenyképességgel, ugyanakkor tagadhatatlan fejlõdési lehetõségekkel és kényszerekkel lépett be a XXI. századba. Harapófogóba került a többek között az alacsonyabb szociális kiadások miatt is olcsóbban termelõ ázsiai országok, valamint a technológiai fölényben lévõ, egységes gazdasági-politikai hatalmat megtestesítõ, és emellett az olcsó dollár elõnyeit is élvezõ USA között. Ugyanakkor számos területen próbálkozik a korábbi struktúrák megújításával, kitörési politikák megfogalmazásával és megvalósításával. Bár a nagy integrációs programokkal nem összevethetõ, de az utóbbiak közé sorolható az európai vállalat létesítésével kapcsolatos jogi-gazdasági-intézményi kezdeményezés. Hosszú évszázadokon át, gyakorlatilag az olasz városállamok XIII XIV. századi megjelenésétõl a holland-brit kapitalizmus kiépülésén át egészen a XIX. század végétõl a XX. század végéig elõször az USA-val, majd a hatvanas évektõl Japánnal megosztva, Európa mindvégig a globális gazdasági növekedés meghatározó, majd az utóbbi évszázadban egyik központja volt. Ezt a szerepét azonban a legutóbbi évtizedben elvesztette, miután a világgazdaság növekedési centruma egyértelmûen és valószínûleg hosszú évtizedekre áthelyezõdött Ázsiába, pontosabban a csendes-óceáni térségbe. Ez a földrajzi-gazdasági súlyponteltolódás már ma jól nyomon követhetõ a növekedést mérõ statisztikai adatokban, részben pedig a növekedés mögött meghúzódó strukturális tényezõkben is. Ugyanakkor Európa csökkenõ világgazdasági jelentõsége és befolyása még alig szivárgott le a politikai döntéshozatal, még kevésbé pedig a társadalmi tudat szintjére. Az új helyzettel való szembenézés kényszere e területeken a következõ években és évtizedben fog egyértelmûen jelentkezni. Ugyanakkor nem tagadható, hogy az EU továbbra is meghatározó gazdasági szereplõje a világnak. Itt termelõdik meg a világ társadalmi termékének több mint 30 százaléka, e térség adja a világkereskedelem 40 százalékát (beleértve az intra-eu kereskedelmet is), és Európa a világ legjelentõsebb tõkeexportõre és -importõre. Innen származik a nemzetközi segélyek mintegy 60 százaléka. A globális gazdasági erõ azonban egyre inkább a múltra épül. Erre utal mind a gyenge gazdasági növekedés (fõként az EU-t meghatározó kulcsországokban), a technológiai lemaradás, valamint az export szerkezeti gyengeségei (egyre inkább standardizált tömegtermékek, a K+F-igényes áruk arányának csökkenése, az adófizetõk pénzébõl finanszíro- Ez a tanulmány az Allianz Hungária Rt. és az MTA Világgazdasági Kutatóintézete közötti kutatási projekt keretében készült, amelyet az Allianz Hungária Rt. pénzügyileg támogatott. A kutatást vezette: Inotai András és Meisel Sándor (mindketten VKI).

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS zott és szubvencionált agrárexport). Emellett egyre nagyobb ellentmondás feszül a globális gazdasági erõ és az általában igen gyenge vagy kifejezetten hiányzó egységes politikai fellépés között. Nem kétséges, hogy ezt a szakadékot a következõ években erõteljesen szükséges szûkíteni. A jelenlegi gazdasági befolyás csak akkor tartható fenn, ha az EU képes lesz egységes politikai (ezen belül biztonságpolitikai) szereplõvé is válni a világban. A nemzetgazdasági fejlõdés mutatóinál jóval kedvezõbb képet kínál egész sor európai nagyvállalat tevékenysége. Egyre több a globálisan, pontosabban Európán kívül is mûködõ francia, angol, német, holland stb. vállalat, amelyek meghatározó szereplõi egy-egy ágazati piacnak. Növekedési ütemük, évrõl évre gyarapodó és rekordszintû profitjuk éles ellentétben van az anyaország gazdasági gyengélkedésével. A legutóbbi évek egyik legszembetûnõbb változása a nemzetgazdasági és a vállalati növekedési ütemek erõteljes szétválása Európában, ami szorosan összefügg a globalizációs folyamatok meghatározóvá válásával. A vállalatok nem engedik meg, hogy hibás nemzeti gazdaságpolitikák foglyai legyenek. Ilyen környezetbõl könnyedén ki tudnak lépni, és tevékenységük nagy részét vagy akár egészét is át tudják helyezni kedvezõbb gazdasági környezetbe. Itt termelik meg aztán azt a profitot, amelyet ismételten regionális vagy globális számítások alapján újra beruháznak vagy a részvényeseknek fizetnek ki osztalék formájában. Tevékenységük visszahozása, még inkább pedig profitjuk visszaforgatása az anyaország gazdaságába nem a politikusok által propagált gazdasági patriotizmus, hanem az anyaország tõke- és vállalkozásbarát politikájának függvénye. A vállalati működés változó globális és európai feltételei A vállalatok tevékenységének környezete a XXI. század elején példátlan változásokat tükröz. Az európai cégek mozgásterét nemcsak a világgazdaságban zajló folyamatok, hanem a nemzetközi versenyképességet, lépéstartást vagy éppen felzárkózást célzó EU-politikák is befolyásolják. Ezekhez társulnak a korábban megindult, alulról építkezõ piaci folyamatok, valamint a nemzetállami ellenhatások. Végül az európai intézmények szerepérõl sem szabad megfeledkezni. A XXI. század elsõ évtizedeinek gazdasági közegében meghatározó szerepet játszik az erõsödõ és egyre inkább globális verseny. Ez éppúgy következménye a kommunikációs forradalomnak, a technológia gyors terjedésének, mint a gyakorlatilag teljesen liberalizált nemzetközi tõkeforgalomnak. Ebben a közegben a nemzetközi versenyképesség hagyományos elemei (mint az ár, a minõség, a szállítási határidõk) kiegészülnek új versenyképességi tényezõkkel, mint az adott ország közigazgatásának minõsége, a társadalmak kohéziója vagy a munkaerõ, a vállalkozói réteg, egészében véve azonban a lakosság túlnyomó hányadának tudati szintje, jövõorientáltsága vagy status quo preferenciája. Egyre kisebb, gazdasági vonatkozásban pedig egyre költségesebb az elzárkózó, protekcionista politika, akár ágazati, akár nemzetgazdasági, akár EU-szinten próbálkoznak vele. A nemzetállam hagyományos és védekezõ-passzív eszköztára aligha kínál ígéretes kiutat és fenntartható fejlõdést. Ezért

13 AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG 11 mind vállalati, mind kormányzati szinten elõtérbe kerülnek a proaktív, offenzív, a kitörési pontokat keresõ kísérletek. Nem kétséges, hogy e téren a vállalati szféra, amely naponta kénytelen érezni a versenytársak üzleti viselkedését és törekvéseit, jelentõs idõbeli elõnyt élvez a kormányzattal és a mindenkori nemzetállami védelmi reflexekkel szemben. (Más kérdés, hogy az érzékelt piaci hatások alapján a nemzetállami puha párnához kíván-e menekülni, vagy felveszi a harcot a versenytársakkal.) E tanulmány szempontjából a kirajzolódó vállalati szervezõdés tarthat igényt érdeklõdésre. A mostanában kialakuló üzleti modell nem helyezhetõ bele a klasszikus multinacionális szervezeti keretekbe. Sokkal közelebb jár a valósághoz a globálisan integrált vállalat (globally integrated enterprise) megfogalmazás. 1 A klasszikus multinacionális vállalatok helyi termelési és szolgáltatási egységeket hoztak létre néhány kiemelt piacon, amelyet a tõkefogadó országok protekcionista kereskedelempolitikával igyekeztek védeni. Miközben egyes tevékenységeiket valóban globálissá tették, a meghatározó stratégiai területeket így a kutatás-fejlesztést vagy a pénzügyi tervezést szigorúan az anyaországi központban tartották. Ezzel szemben a globálisan integrált vállalat valamennyi tevékenységét a világméretû elõnyök alapján szervezi meg. A modern technológia és kommunikáció lehetõvé teszi, hogy minden egyes tevékenységet a legnagyobb elõnyt ígérõ, illetve értéket elõállító környezetben végezzenek. Ennek alapján döntõdik el, kivel, milyen területeken és milyen üzleti-szervezeti formában célszerû együttmûködni, mit érdemes megtartani a magüzleten (core business) belül, mit érdemes kiszervezni (outsourcing). A stratégiai döntésekben nem az olcsó, hanem a nagyobb értéket elõállítani képes munkaerõ és gazdasági környezet játszik meghatározó szerepet. Ezzel pedig egy olyan kooperációs hálózat jön létre, amelyben nem a klasszikus fölé-, illetve alárendeltség keretében, hanem az azonos szinten érvényesülõ szinergikus hatások eredményeként termelõdik meg a profit. Ebben a modellben kulcsszerepet kap két tényezõ: a munkaerõ szakképzettsége, innovatív tulajdonsága, rugalmassága, valamint a hálózatosodó bizalom. Az utóbbi azt jelenti, hogy adott globális vállalat akár több tucat országban is folytathat termelést, a lánc egyenszilárd, valamennyi láncszem transzparens, az egyenszilárd minõség mindenkor biztosított, az információk azonnal és minden résztvevõ számára hozzáférhetõk. Mindez alapvetõ változásokat hoz magával a szervezeti kultúrában, a vezetési módszerekben. Továbbá új partnerségi kapcsolatokat teremt, amelyek hatása messze túlterjed az adott vállalat keretein, és egyre inkább behatol a hálózatba tartozó társadalmak értékrendjébe, gondolkodásába, viselkedésébe és önszervezõdési folyamataiba is. Ez az a nemzetközi közeg, amelybe az európai részvénytársaságnak is be kell(ene) kapcsolódnia, és amelyben elõnyei és hátrányai, erõs és gyenge elemei igen gyorsan megmérettetnek. Az elmúlt évtizedekben az EU számos területen kezdeményezett olyan új programokat, amelyek célja az európai versenyképesség erõsítése és az integráció továbbfejlesztése. A két elem egyetlen nagyobb projekt esetében sem választható el 1 Részletesen lásd: Palmisano, Samuel (2006), Multinational have been superseded. The Financial Times, June 12.

14 12 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS egymástól. Az immár két évtizedes belsõ piaci liberalizációs program, a néhány éves lisszaboni célkitûzések vagy a közös pénz bevezetése említhetõ a legnagyobb horderejû, de eltérõ hatásfokú kezdeményezések sorában. Jelentõs késéssel ugyan, de a belsõ piac még megmaradt kemény magjának átfogó liberalizálása, mindenekelõtt a távközlési, az energetikai, a közlekedési és a pénzügyi szolgáltatások esetében, napirenden van. Ezen egységes európai piacok megteremtése az egyik alapvetõ feltétele nemcsak az integráció mélyülésének, de az EU globális versenyképessége erõsítésének is. A lisszaboni célkitûzések terén igen eltérõ a tagállami teljesítmény, és a folyamat döntõen alulról építkezik, lényegi és közvetlen közösségi (brüsszeli) befolyásolás nélkül (ellentétben a belsõ piacot érintõ jogharmonizációval és jogátvétellel). A monetáris unió legalábbis az EU-n belül egyrészt javította az európai vállalatok mûködési feltételeit, másrészt azonban újabb és a közeljövõben kezelendõ feszültségeket is teremtett. Egyfelõl megnövelte a közös pénzt használó országok és vállalatok között a versenyképességi különbségeket 2, másfelõl korlátozta a tagállamok gazdasági növekedését, és ezzel számos vállalatot késztetett arra, hogy a lassan növekvõ európai piacok helyett más piacokon erõsítse jelenlétét, sõt esetenként el is hagyja európai telephelyeit. A szigorú maastrichti feltételek átfogó és fájdalmas, jelentõs társadalmi rétegek által elutasított költségvetési reformok irányába hatnak, miközben ennek pénzügyi és a társadalmi stabilitás meghatározott szintjét biztosítani látszó feltételei messze nincsenek meg. További feszültség forrása, hogy a monetáris politika közösségi szintre emelését nem követte olyan gazdasági intézkedéscsomag, amely erõsítette volna a közösségi koordinációt és korlátozta volna a résztvevõket a tagállami szinten gyakorlatilag teljesen szuverén költségvetési politika folytatásában. A felemás szituáció egyik legjellemzõbb vonása, hogy az eurozónán kívüli tagállamok nagyobb mértékben ültették át nemzeti jogrendszerükbe a belsõ piac megvalósításához kötõdõ pénzügyi direktívákat, mint a közös pénzt használó országok. A vállalati környezetet az elmúlt években igen erõteljes és alulról építkezõ hatások is érték. Önmagában a belsõ piac megteremtése vagy a lisszaboni célok erõsítették ezt a folyamatot. Ehhez járult a legtöbb tagállamban kiteljesedõ privatizáció, továbbá az EU bõvítése kapcsán megjelenõ újabb és sok esetben vonzó piacok megszerzésének lehetõsége. Mindez egyszerre javította a vállalatok mûködésének, stratégiai célmegvalósításának környezeti feltételeit, és erõsítette a versenyt. A meghatározó európai válasz nem az európai társaság által kínált jogi lehetõségek kihasználásában, vagyis új vállalati forma alakításában jelentkezett, hanem a klasszikusnak nevezhetõ keretekben maradt. Vagyis a meglévõ nagy nemzeti vállalatok kezdtek igen erõteljes felvásárlási tevékenységbe. Ennek éppúgy voltak globális, mint európai mozgatórugói. Érdekes módon, mindeddig az utóbbiak maradtak a meghatározók. Részben a belsõ piaci folyamatok elõrehaladása, részben a közös pénz beveze- 2 Talán a legszembetûnõbb különbség, hogy öt év alatt a német és az olasz ipar egységnyi termelési költsége között közel 20 százalékos árelõny alakult ki a német(országi) vállalatok javára. Ilyen különbségek középtávon nyilvánvalóan felerõsítik a monetáris integráció mûködési zavarait, ezért nemzeti, sõt, egyre inkább valószínûsíthetõen, EU-szintû korrekciókra lehet szükség.

15 AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG 13 tése, továbbá a küszöbönálló bõvülés példátlan felvásárlási hullámot indított el a kilencvenes évek végén. Ez egyelõre 2000-ben tetõzött, amikor közel tranzakcióra került sor (az USA-ban csak mintegy re) tõl aztán a tranzakciók száma évente között mozog, gyakorlatilag egy szinten az amerikai adattal. Érdekesebb azonban a tranzakciók átlagos értéke, ami 2003-ig jelentõsen alatta maradt az amerikai értéknek (mintegy 1200 milliárd euró az EUországok esetében, és több mint 2000 milliárd euró az USA-ban 2000-ben). A két mutató azonban 2004 második felétõl már találkozott, 3 és több jel utalt az újabb európai fúziós hullámra ben az európai székhelyû vállalatok által indított egyesülések 57 százaléka valósult meg az adott EU-tagországon belül, és 14 százaléka jutott EU-tagországok közötti fúzióra. Ugyanakkor a fúziók egynegyede Unión kívüli országokra vonatkozott. Vagyis az EU-tagállamok vállalatai jelentõs mértékben érdeklõdtek az Unión kívüli felvásárlási lehetõségek iránt, és ezzel globális beállítottságukat bizonyították. Az EU-n kívüli érdeklõdést nagyban erõsítette a nyugat-európai gazdasági növekedés lanyhasága, az Európán kívüli feltörekvõ piacok erõsödése, a pénzpiacok bõséges és olcsó kamatozású hitelkínálata, 4 valamint a globális verseny következtében egyre erõteljesebb költségcsökkentési kényszer, ami az olcsóbb termelési költségû telephelyek kialakítását állította a vállalati stratégiák elõterébe. E vállalati fejlõdés problémás oldala viszont, hogy a gyors növekedés, a piaci részesedés fokozása, valamint a költségek csökkentése egyre heterogénebb termelési-szolgáltatási struktúrát eredményezett, amelyben háttérbe szorultak a hatékony és versenyképes felvásárlások szinergikus hatásai. Ezért az európai vállalatok nemzetközi terjeszkedésének eddigi eredményei jelentõs konszolidációra szorulhatnak a következõ években. Ez pedig ismételten felveti a különbözõ vállalatszervezeti és jogi formák közötti optimális választás kérdését, beleértve az európai társaságot, mint lehetséges jövõbeli intézményi kereteket. Az EU-tagállamok vállalatainak szabad mozgását ugyanakkor nem egy tényezõ még mindig akadályozza. Az egyik elem kétségtelenül a belsõ piac mind a mai napig korlátozott mûködése, mindenekelõtt a kiemelt szolgáltatások (pl. energia, közlekedés, pénzügyek) területén. Szakértõk szerint a tagállami gazdaságpolitikák status quo-t õrzõ rugalmatlansága mellett éppen itt érhetõ tetten az integráció lassú fejlõdésének fõ oka. Miközben ugyanis a szolgáltatások az EU társadalmi termékének kereken 70 százalékát adják, az ide tartozó tevékenységek maradtak leginkább nemzeti keretekben. Ez pedig ellentétben az áruforgalom szabadságával jelentõs korlátozó tényezõ az integráción belüli szolgáltatások szabad áramlását tekintve. A továbbra is meglévõ jogszabályi korlátok közül itt csak kettõt említünk röviden. Az egyik az EU-szinten harmonizált szerzõdési jog hiánya. A tagállamok ese- 3 European Commission. Mergers and Acquisitions Note, június. Idézi: Mehr Kosten als Nutzen. Frankfurter Allgemeine Zeitung, augusztus Új elemként említhetõ a private equity-cégek átterjedése az USA-ról Európára (elsõként Nagy-Britanniára, majd a kontinentális országokra is), majd a hasonló célú európai vállalatok megjelenése, ami jelentõs további lökést adott a felvásárlásoknak, mindenekelõtt a gyorsan liberalizálódó hírközlési szektorban (mobil telefonszolgáltatók). Részletesebben lásd: Europe s coming merger boom. The Economist, April 9, pp

16 14 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS tenként jelentõsen eltérõ adó- és jogrendszere tetemes többletköltséggel terheli az uniós piacon dolgozó vállalatokat. Egyesek ezeket az akadályokat nagyobbnak látják, mint a kétségtelenül meglévõ kulturális vagy nyelvi eltéréseket. A problémát fokozza, hogy az európai szintû joganyagot is esetenként különbözõ formában építik be a nemzeti jogrendszerbe, illetve országonként eltérõen értelmezik az üzleti gyakorlatban. Nemzetközi felmérés szerint a vállalatok mintegy 80 százaléka örömmel venné, ha létezne harmonizált európai szerzõdési jog, miközben kiköti, hogy ettõl eltérhessen, amennyiben számára valamely más jogrendszer lenne kedvezõbb. 5 A másik jogszabályi korlát több évtizedes múltra tekint vissza mind a mai napig megnyugtató és költségcsökkentõ megoldás nélkül. Ez az európai szabvány kérdése. Az egységes európai szabványjog kialakítása és kötelezõ bevezetése legalábbis egyelõre lekerült a napirendrõl. Pontosabban létezik az európai szabvány, de csak abban az esetben lehet figyelembe venni az egyes országokban, ha az adott nemzeti nyelvre lefordították. Idegen nyelvû szabványokat egyetlen tagország sem köteles elfogadni. Emellett minden vitás ügyben az adott nemzeti bíróság az illetékes. Alternatívaként két meglévõ szerzõdéshez kellene a tagállamoknak csatlakozniuk. Az egyik az úgynevezett londoni jegyzõkönyv, a másik a szabványosítási folyamatokkal kapcsolatos európai megállapodás (EPLA). Az elsõ a szabványok nyelvi kérdéseit tisztázza, amennyiben angolra, franciára és németre redukálja a szabványok hivatalos nyelvét. 6 A másik a vitás esetekre teremt jogorvoslati fórumot. Mindkettõ jelentõsen csökkentené a vállalatok költségeit. Számítások szerint a fordítási költségek egy-egy nyelv és egy-egy átlagos szabvány esetében 3000 euróra rúgnak, míg a bírósági eljárások költsége széles sávban szóródik szabványtól és tagországi gyakorlattól függõen. 7 Az európai vállalatok nemzetközi versenyképességének egyik legnagyobb kihívását és veszélyforrását a legutóbbi években még inkább pedig hónapokban újraéledni látszó és tagállami szinten jelentkezõ gazdasági patriotizmusban lehet felfedezni. Alapvetõ paradoxon, hogy az ilyen megnyilatkozások akkor sokasodnak a politika szintjén, amikor egyre világosabb, hogy az EU csak gazdasági nyitottsággal, növekvõ globális elkötelezettséggel tudja fenntartani vagy erõsíteni nemzetközi versenyképességét. Még nagyobb ellentmondás, hogy ezt a patriotizmust nem kizárólag a harmadik országok oldaláról érzékelhetõ erõsödõ versenynyomás váltja ki, tehát nem arról van szó, hogy az európai (pontosabban EU-n belüli) vállalatok összefognak a nem-európaiakkal szemben, legyenek azok amerikaiak, japánok, kínaiak, indiaiak 5 Erre egyébként számos példa van a vállalatok gyakorlatában. Sokan az angol jogot alkalmazzák, mások akár a magyar vagy a cseh jogot, megint mások pedig egy harmadik ország jogrendszerét veszik alapul, amikor valamely EU-tagországban vállalatot alapítanak. Harmonisation has appeal, say companies. The Financial Times, március A londoni protokoll ugyan megteremtette a szükséges egyetértést, de éppen az egyik kedvezményezett, Franciaország nem ratifikálta még (és erre aligha kerül sor a évi francia választások elõtt). 7 Franciaországban és , Németországban és euró, míg Nagy-Britanniában és 2 millió euró között. Neue Wege für das Patent. Frankfurter Allgemeine Zeitung, augusztus 8.

17 AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG 15 vagy törökök. 8 A patriotizmus fõ terepe az egységes és papíron minden korlátozástól mentes belsõ piac (a négy alapszabadság egyike), amelynek szabályait egyes tagországok nem tekintik mérvadónak, ha éppenséggel valamelyik nemzeti bajnokukat kívánja egy más tagországban bejegyzett vállalat felvásárolni. Konkrét példák fõleg az energiaszektorból (olasz-francia, német-spanyol ügyletek) és a bankvilágból (holland-olasz, olasz-lengyel) hozhatók. Nem kevésbé kártékonyak és a XXI. századi valósággal szembemennek azok a politikai megnyilatkozások, amelyek a nemzeti vállalatoktól nemzeti, és nem vállalati felelõsséget követelnek meg. Vagyis azt, hogy a világméretekben sikeres vállalkozások profitjukat osszák meg az anyaország munkavállalóival és fogyasztóival. Ez nemcsak a vállalkozói magatartással és felelõsséggel ellentétes, hiszen a vállalat elsõsorban részvényeseinek kell, hogy elszámoljon tevékenységével. Amennyiben pedig magáévá teszi a világméretekben terjedõ vállalati szociális felelõsség (corporate social responsibility) elvét és gyakorlatát, akkor saját munkatársait részesíti elõnyben, a világ bármely részén is dolgozzanak. Nem kevésbé problematikus, hogy a helytelenül értelmezett erkölcsi felelõsségnek való megfelelés nagy valószínûséggel rontja az adott vállalat versenyképességét, globális pozícióit, jövedelmi helyzetét, vagyis nem erõsíti, hanem gyengíti Európa és az európai vállalatok világméretû befolyását. 9 Ha egyáltalán lehet földrajzi elkötelezettségrõl beszélni, akkor a hagyományos nemzeti bajnokokat (national champions) a közgondolkodásban is érdemes lenne európai bajnokokkal helyettesíteni. Két évtized alatt alapvetõ tudatváltozás zajlott le a vállalatok és a kormányzatok (pontosabban a nemzetállami politikai szféra) viselkedésében. A nyolcvanas évek közepén a jövõorientált tagállamok élükön az Európai Bizottsággal és annak francia elnökével, Jacques Delors-ral léptek fel az egységes belsõ piac megteremtése érdekében, és érveltek ennek elõnyeivel, pontosabban a projekt sikertelensége esetén nem-európa (non-europe) növekvõ gazdasági költségeivel és világgazdasági térvesztésével. Velük szemben sorakoztak fel a szkeptikus, a legtöbb esetben védett nemzeti piacaikat változatlan formában megõrizni kívánó vállalatok. Napjainkra az álláspontok 180 fokos fordulatot vettek. Ma a vállalatok azok, amelyek nemcsak a belsõ piac szabadságát, hanem nyitott és versenyképes Európát követelnek (és e céljukat napi gyakorlatukban egyre inkább keresztül is viszik). Velük szemben a tagállamok kormányai, egyes mérvadó politikusai és az ezek által befolyásolt társadalmi rétegek a szûklátókörûek, akik, illetve amelyek a globális versennyel szembeni tartós védelmet, nemzeti bajnokokat szeretnének látni, miközben a sikeres vállalati tevékenységtõl és filozófiától idegen célok felé orientálnák akár az európai, akár saját nemzeti vállalataikat. 8 Bár az indiai Mittal acélóriás európai vásárlását kísérték olyan felhangok, hogy mit keres egy nemeurópai vállalat egy hagyományosan európai iparágban. Végül azonban az Arcelor átvétele a gazdasági racionalitás szabályai mentén sikerrel lezajlott. Hasonló esetekre a következõ években egyre nagyobb mértékben lehet számítani, és erre már ma fel kell(ene) készíteni nem is annyira az üzleti szférát, mint a politikusokat, a médiát és az európai társadalmakat. 9 Arról a csekélységrõl nem is beszélve, hogy ezek a vállalatok nagyrészt már nem nemzetiek sem tõkéjük összetételét, sem termelési telephelyeiket, sem értékesítési piacaikat, sem a foglalkoztatott munkaerõt, sem pedig a vállalatvezetési kultúrát tekintve.

18 16 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS Saját kedvezõtlen tapasztalataiból tanulva, az Európai Bizottság az elmúlt években felülvizsgálta tevékenységét, és jelentõsen korlátozta a korábbi idõszakokra jellemzõ felülrõl lefelé (top-down) való európai építkezési gyakorlatát. Ezt ugyanis számos tagállam kifogásolta, és egész sor bizottsági elképzelés hiúsult meg a tagállamok ellenállásán vagy vétóján. A kötelezõ érvényûnek gondolt és egyébként az európai versenyképesség javítását szolgáló tervezetek sorra kudarcot vallottak, a harmonizált szerzõdésjogtól 10 a szabványokon át a koordináltabb adópolitikáig. Ezért a Bizottság célravezetõbbnek gondolta, ha pusztán kereteket, opcionális lehetõségeket dolgoz ki, és a megvalósítást, valamint a lehetõségekkel való élés jogát a tagállamokra bízza. Ebbe a rugalmas filozófiába illeszkedik a lisszaboni projekt (Lisbon Agenda) megvalósítási terve, de az európai vállalat alapításának kérdése is. Az európai részvénytársaság (Societas Europaea) története és jelene Az európai részvénytársaság gondolata már az integráció kezdeti éveiben felmerült, sõt 1966-ban elkészült az elsõ jogi tervezet is ilyen társaság alapításáról. Ezután három és fél évtizedig hol feledésbe merült, hol fontosabb kérdések kerültek elõtérbe. De a tagállamok közötti viták nem szûntek meg, mint ahogy az érdekellentétek, félelmek és remények is szóródtak országok, sõt vállalati formák között is. Ugyanis amint az EU tevékenységének és jogi szabályozásának egyéb területein is két nézet ütközött egymással. Az egyik kiindulási alapja a meglévõ nemzeti jogrendek közötti verseny, amelynek keretében a származási ország elvét fogadják el. Ebben az összefüggésben minden tagállam kölcsönösen elismeri a másik (és számára esetleg idegen ) társasági formát. A másik eredeti európai társasági forma mellett érvelt, amelynek átvétele nem kötelezõ, de szabadon választható, és megkönnyíti a tagállamok vállalatai között felmerülõ vitás kérdések rendezését. Sajnálatos módon már az eredeti elképzelés nélkülözte a precíz jogi fogalmazást, és ezzel számos különbözõ értelmezésre nyújtott lehetõséget. Az évtizedes viták pedig tovább puhították az eredeti tervezetet, olyannyira, hogy a gyakorlatban inkább 25 nemzeti joggyakorlatról beszélhetünk, mintsem egyetlen egységes keretrõl. E problémák ellenére, a decemberi nizzai csúcson elvi megállapodás született, amit 2001 szeptemberében az Európai Parlament elfogadott. Egy hónappal késõbb megszületett a Tanács rendelete az európai részvénytársaságról. Ezt követték a nemzeti ratifikációk. Ezek eredményeként 2004 óta van lehetõség ilyen vállalat alapítására, ha az adott cég legalább még egy országban rendelkezik már bejegyzett saját vállalattal. Az eddigi tapasztalatok meglehetõsen gyérek ahhoz, hogy részletes és kiegyensúlyozott értékelést lehessen adni az európai részvénytársaságról. Emellett a már említett különbözõ értelmezések is gyengítik az elemzésbõl esetleg levonható álta- 10 A jelenlegi erõfeszítések arra irányulnak, hogy 2009 végére a Bizottság összesen 32 találkozót szervezve az üzleti élet képviselõivel egyfajta közös referenciakeretet (common frame of reference) dolgozzon ki. Jon Robins: An idea for Europe to buy. The Financial Times, március 24.

19 AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG 17 lános következtetések jelentõségét. Tény mindenesetre, hogy az Európai Bizottság ismeretei szerint 2006 közepéig 30 céget jegyeztek be, és továbbiak fontolgatják e társasági forma választását. Az európai részvénytársaságok rendelkezésre álló fontosabb adatait a táblázat tartalmazza. Európai részvénytársaságok Vállalat neve Tevékenység Bejegyzés kelte Ország MPIT Structure Financial Pénzügyek október Hollandia Services SE Strabag Bauholding SE Építõipar október 12. Ausztria Brenner Basistunnel/ Építõipar december 17. Ausztria/ Galeria di Brennero SE Olaszország Neumann Partners SE Személyi tanácsadás január Ausztria Go-East-Invest SE Ipari tanácsadás március Németország Graphisoft SE Informatika július 27. Magyarország Alfred Berg SE Pénzügyek szeptember 30. Svédország Elcoteq SE Elektromos ipar november 1. Finnország TradeCom Finanzinvest SE Pénzügyek december 31. Ausztria Plansee SE Fémipar február 11. Ausztria Allianz SE Biztosítás október Németország Nordea Bank SE Pénzügyek június (a) Svédország/ Skandinávia Zoll Pool Hafen Hamburg SE Vámkezelés november (a) Németország Schering Plough Clinical Trials SE Gyógyszeripar június (b) Nagy-Britannia Mazars SE Gazdasági jog, (b) Franciaország számvizsgáló MAN B and W Diesel Group SE Fémipar Tervezett Németország Mensch und Maschine Software SE Informatika Tervezett Németország Sampo Elukindlustus SE Biztosítás Tervezett Észtország Suez SE Ipar és szolgáltatás Tervezett Franciaország n.a. n.a május (?) Szlovákia n.a. n.a (?) Kajmán-szigetek (a) bejelentés idõpontja (b) tervezett lépés bejelentése Forrás: Europa-AG droht Misserfolg zu werden. Frankfurter Allgemeine Zeitung, augusztus 5. Kafsack, Hendrik: Die ungewisse Zukunft der Europa AG. Frankfurter Allgemeine Zeitung, június 6. és Világgazdaság, június 7. A 30 bejegyzett cég közül 11 székhelye van Németországban, 5-5 osztrák és holland, 4-4 svéd és belga. 11 Az új tagállamok közül mûködõ európai részvénytársaságnak számít a magyar Graphisoft, és friss hír van egy közelebbrõl meg nem nevezett szlovák cégrõl is. Látni kell azonban, hogy a legtöbb európai részvénytársa- 11 További cégek is fontolgatják jogi átalakulásukat, egyelõre azonban nem döntöttek. Ide tartozik a tõzsdén jegyzett és a technológiai mezõnyben vezetõnek számító német SAP, amelynek éves értékesítése 2005-ben elérte a 8,5 milliárd eurót. Wir setzen unsere Traeume um. Der Spiegel, sz oldal. A Deutsche Bankban is felmerült az átalakulás lehetõsége, de ezt késõbb elvetette a vezetés. Nyitottnak mutatkozott a Daimler-Chrysler is, de konkrét lépések nem ismeretesek.

20 18 EURÓPAI TÜKÖR 2007/6 JÚNIUS ság egyelõre nem folytat jelentõs konkrét tevékenységet, sok esetben inkább fedõnévként használják ezt a társasági formát. Mindössze hét esetben van tudomásunk arról, hogy a bejegyzett cég alkalmazottakat foglalkoztat. Emellett legtöbbjük kifejezetten kis cég, amelyek piaci rések kihasználására szakosodtak. Ezért az európai részvénytársaság alapítása mellett korábban hangoztatott egyik meggyõzõ érv, miszerint ezzel kikerülhetõ a jelentõs munkavállalói beleszólás a vállalatpolitikába, nem érvényes. Ugyanis a kis cégeket nem kötelezi a törvény Németországban sem üzemi tanács és felügyelõ bizottság létesítésére. Azokra az esetekre, amikor lényegi gazdasági vagy egyéb megfontolás vezette az adott céget az európai részvénytársasági forma választására, a lehetséges elõnyöket és hátrányokat ismertetõ fejezetben térünk ki. Nem véletlen, hogy különleges figyelem övezi az Allianz európai részvénytársasággá alakulását, hiszen ez az egyetlen valóban európai nagyvállalat, amely egyelõre ilyen döntésre szánta el magát. Mint az európai tõzsde egyik meghatározó szereplõje, 2005-ben 4,4 milliárd eurós nyereséget könyvelhetett el, 2006-ra pedig 6,5 milliárdot várt. 12 Az európai részvénytársasággá alakulás fõ indítéka RAS olasz leányvállalat 2005 õszén bejelentett teljes körû átvétele volt. Az volt az Allianz elképzelése, hogy az új társasági formában kisebb súrlódási költséggel és tervezhetõbb módon tudja beépíteni az új céget az átalakuló jogi és szervezeti struktúrába. Ezt ugyan valószínûleg meg fogja engedni a készülõben lévõ, és 2007 végére várt közösségi fúziós direktíva, de az Allianz nem akart addig várni az ügylettel. További nem titkolt szándéka a cégnek, hogy a jelentõs növekedést mutató vagy ígérõ piacok ma már nem Németországban vannak, ezért az Allianz a jövõben más piacokon kíván tovább terjeszkedni. Ehhez is megfelelõnek látszott az új társasági forma, éppúgy, mint a rugalmasabb telephelyválasztáshoz, beleértve a müncheni központ áthelyezését is valamely más EU-tagállamba. Az egyik legnagyobb változás azonban még ha ezt hivatalosan a cég az olasz vállalat felvásárlásának prioritása mellett mellékes, ugyanakkor kedvezõ hatásnak is minõsítette a vállalati döntéshozatal szerkezetében érhetõ tetten. Egyrészt az Allianz európai vállalattá alakulásával egyidejûleg megváltozik a döntéseket hozó grémiumok összetétele, amennyiben a cég külföldi alkalmazottai is képviseleti helyhez jutnak. A 20 tagúról 12 tagúra karcsúsított felügyelõ tanácsba egy francia és egy angol tag kerül, 13 ami a munkavállalói oldal 14 tagú javaslatának elutasításával is együtt jár. Ez azt is jelenti, hogy megszûnik a német törvények alapján kötelezõ paritásos képviseleti arány, és a jövõben a munkaadók többségben lesznek. Az európai részvénytársaság statútuma ugyanis csak a két fél részvételét írja elõ e grémiumban, de a kettõ közti Németországban kötelezõ arányokat nem rögzíti. Másrészt jelentõsen nõ a külföldi képviselõk aránya az üzemi tanácsban, miután a 37 tagból mindössze 10-et ad a német fél. 12 Allianz eilt von Rekord zu Rekord. Frankfurter Allgemeine Zeitung, november Jean-Jacques Cette, a francia AGF és Geoff Hayward, a brit Allianz Cornhill képviseletében. Allianz staerkt Einfluss auslaendischer Mitarbeiter. Frankfurter Allgemeine Zeitung, szeptember 22.

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

25. Hét 2010. július 22. Kedd

25. Hét 2010. július 22. Kedd Napii Ellemzéss 25. Hét 2010. július 22. Kedd Összegzés Az európai részvények többsége immáron kilencedik napja emelkedik és hétfőn 7 hetes csúcsra ért fel. A fő optimizmust a kínai központi bank bejelentése

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

21. Hét 2010. május 28. Péntek

21. Hét 2010. május 28. Péntek Napii Ellemzéss 21. Hét 2010. május 28. Péntek Összegzés A felületes szemlélő azt is mondhatja, hogy a május 6-i mélypontról való felállás játszódik le a piacokon, azonban sok, igen fontos különbséget

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Mi várható az új befektetési alap törvénytől?

Mi várható az új befektetési alap törvénytől? Mi várható az új befektetési alap törvénytől? Temmel András Főtitkár 1 Rövid történelmi visszatekintés I. A kezdet: 1991-es első törvény.» Viszonylat egyszerű szabályozás, alapvetően a UCITS I.-re épülve»

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1. oldal A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2. oldal A Konsilo Kft. és

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport. Lisszabonon túl

Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport. Lisszabonon túl Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport Lisszabonon túl Gazdasági és szociálpolitikai irányzatok, és alkotmányos sarokkövek az európai szociális modellhez

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben