Ferrara, április 4. péntek RÉGMÚLT MAGYAR NYOMOK ITÁLIÁBAN II.

Átírás

1 OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrr e l'altrove *** Mgyr nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingu ungherese Ferrr, április 4. péntek RÉGMÚLT MAGYAR NYOMOK ITÁLIÁBAN II. Itálii mgyr emlékek z Anjouktól Hunydikig. Mgyr rbszolgsorsok Itáliábn II. 1. Itálii mgyr emlékek z Anjouk idején Tino d Cmino (kb Sien 1337 Nápoly) Mári királynő kriptájánk részlete: Károly Róbert édesnyj, Snt Mri Donnregin, Nápoly (Forrás: ) Mgyrország címere (Róm, S. Stefno Rotondo) Forrás: Ricordi ungheresi di Florio Bnfi, Accdemi d Ungheri, Rom, ben Mrtell Károlyt VIII. Bonifác páp ismét királlyá koronázt, de sohsem jutott el mgyr trónig ben Nápolybn feleségével együtt pestis áldozt lett. Két év múlv Mári másik fiát, spnyol fogságból hztért Ljost is elvesztette, kit páp mint Touluse püspökét 1317-ben szentté vtott. De királyné nem mondott le Mgyrország koronájáról. Igényét meghlt trónörökös nyolcéves fiár, Károly Róbertre ruházt át. Az Anjouk megbízotti Dlmáciábn és Dél-Szlvóniábn előkészítették tljt tízéves kis trónkövetelő bejöveteléhez: trtomány főúri dinsztiáit megnyerték ügyének és fegyveres erőket szerveztek, hogy Mgyrországon htlom átvételében támogssák. Károly Róbert fényes kísérettel 1300 nyrán kötött ki Spltóbn; helyi párthívei ünnepélyesen fogdták és csptik élén jelöltjük egész Zágrábig jutott. Az összecspásr törvényes király hdivl már nem került sor, mert Endre 1301 jnuárjábn elhunyt. Az Anjou-párt sietett kihsználni szerencsés fordultot: Károly Róberttel hldéktlnul Esztergomb siettek és hgymányos jogszokások betrtás nélkül megkoronázták. A gyermekkirálynk zonbn még évekig várni kellett, míg vlóbn trónr ülhetett. Az ország Endréhez hű többsége nem fogdt el ráerőszkolt utódot és egy jnuár 6-án Mári nápolyi mgyr királyné (V. István leány) fiár, Mrtell Károlyr ruházt trónigényeit. Tino d Cmino (kb Sien 1337 Nápoly) Mári királynő kriptájánk részlete, Snt Mri Donnregin, Nápoly, (Forrás: ) 1

2 másik gyermeket,, Vencel cseh király 12 éves fiát, Endre leányánk jegyesét koronázttt meg. Bonifác páp mint döntőbíró z Anjouknk ítélte koronát; legátus, Boccsini bíboros mgyr főppság megnyerésén fárdozott; z osztrák herceg fegyveresen támogtt Károly Róbertet, de z egyre fogyó ellenzékiek még egy másik jelöltjüket, Ottó bjor herceget is trónr jutttták, hogy királyválsztási joguknk külső nyomás ellenében érvényt szerezzenek. A frnci V. Kelemen páp közbelépése oldott meg végleg nehézségeket, mikor Anjou Károly kérésére Gentilis de Montefiore bíbornokot küldte Mgyrországr, hogy z utolsó ellenállásokt is elhárítv, pártfogoltját rendek összességével elismertesse. A pápi diplomtát útjár Mári királyné is elkísérte, hogy személyes jelenlétével és tnácsivl segítse honfitársink megnyerésében. A tpsztlt megtnított, hogy nemzet féltékenyen őrzött szbd királyválsztási jogánk semmibevétele ellenhtást váltn ki és pápi szék igényét kérdés eldöntésére csk ngy tpintttl és körültekintéssel lehet érvényesíteni. Igyekezett legátust ebben z iránybn befolyásolni és vlóbn, mgyrországi útj, melynek költségeire nápolyi jövedelmeit kellett négy évre elzálogosítni, nem volt eredménytelen. A küldöttség 1308 áprilisábn szállt hjór Nápolybn és szeptemberben érkezett Spltón át Zágrább, hol Károly Róbert fogdt hívei élén. Budár érve bíboros tárgylásokt kezdett főppsággl és z országngyokkl, s fárdozási sikerrel jártk: z áltl összehívott országgyűlés, miután leszögezte, hogy királyt z ország rendjei válsztják és páp erősíti meg, végül elismerte Károly Róbertet ( ) és hűséget fogdott neki. A következő év júniusábn megtörtént z ünnepélyes immár második koronázás. Az öreg királyné vissztért fővárosáb, de Gentilis bíboros feldt ezzel még nem ért véget. A mgyrországi egyházi állpotok gyökeres reformján kívül rr fordított figyelmét,...miképpen vethetnék le z lttvlók htlmskodók terhes igáját, hogy mint szbdság fii kelhessenek föl, és régi jogit minden rend, minden néposztály vissznyerje 1. A belső rend és egyensúly helyreállításánk elengedhetetlen feltétele volt z ország különböző részein teljhtlomml zsrnokoskodó trtományurk urlmánk letörése és központi királyi htlom megerősítése. A fitl király erre fordított legngyobb erőfeszítését, és bíbornok mellette állt tnácsivl, ppságr gykorolt befolyásávl, nem hbozv kiközösítés fegyverét is igénybe venni renitens oligrchák ellen. A budi dominikánus kolostorbn, hol szállását berendezte, és hol több mint huszonöt képzett egyházi és világi munktárs segítette küldetése teljesítésében, fogdt megbeszélésekre z ország vezető embereit, és itt fogllt össze zokt htároztokt, melyek király személyének sérthetetlenségét és tekintélyét voltk hivtottk biztosítni. Gentilis 1311 szeptemberéig mrdt Mgyrországon, miközben állndón tájékozttt z ekkor már Avignonb költözött pápi udvrt pártfogoltj birodlmánk belső helyzetéről. Elutzáskor Károly Róbert trónj politiki erők átcsoportosításánk és htlmi versengések kihsználásánk ügyes tktikáj révén jelentősen megszilárdult; bíbornok bbn tudtbn hgyhtt mgár tnítványát, hogy önállón is képes lesz trónját megvédeni és krtánk érvényt szerezni. Károly Róbert vlóbn megfelelő erőkre számíthtott hhoz, hogy htlmuktól megfosztott és elégedetlenkedő oligrchák ismétlődő felkeléseit leverhesse. A folytonosn forrongó mgyrországi helyzet mégis rr késztette z idős Mári királynét, ki Nápolyból állndó figyelemmel kísérte régi hzáj eseményeit, hogy még egyszer nekivágjon hosszú útnk, és jelenlétével próbálj elsimítni z ellentéteket unokáj és királyi önkény ellen lázongó főrendek között. Az lig fél évszázd ltt két ngy ország trónjár jutott Anjou-dinszti közös csládi jellemvonás: legyőzhetetlen urlomvágy két nemzedéken belül olyn trgédiákhoz vezetett, melyek véres eseményekhez szokott korbeli közvéleményt is megdöbbentették. Az első árttln áldozt Endre, Károly Róbert kisebbik fi volt. A mgyr királyság megszerzése korántsem jelentette ngyrtörő fitl urlkodó számár lemondást nápolyi koronáról, melyet pj, Mrtell Károly elsőszülöttségi jog révén mint őt megillető örökséget tekintett. És noh z országon belül htlm biztosítás Kőszegiek, Csákok, Abák, Borsák és más oligrchák meg-megújuló támdási ellen teljes energiát kívánó, állndó küzdelemmel járt, válllt hrcot távoli csládi trónért is. Ngypj végrendeletében páp hűbérúri jóváhgyásávl Róbert fiát jelölte ki utódául. Döntésében z z ésszerű megfontolás játszhtt főszerepet, hogy két országot nem lehet távolról kormányozni: belső állpotuk megkívánj z urlkodó állndó jelenlétét Nápolybn éppúgy, mint Mgyrországon. A mgyr viszonyokról értesülve volt, de sját földjén is erős kézre volt szükség, hogy vidéken elszporodott rblóbndák és velük összejátszó főurk működését megfékezze, és jogrendnek érvényt szerezzen. Róbert, kit pján kívül más kortársk is bölcs" jelzővel ruháztk fel, lklmsnk látszott feldtr. De pápság érdeke sem kívánt, hogy hűbéres királyság egy ngy kiterjedésű észki országgl közös urlkodó kezére jusson: z utolsó német császárokkl folyttott küzdelmek, guelfek és ghibellinek testvérhrci Hohenstufok ltt intő például szolgáltk. Így Károly Róbertnek, mikor páp ítélőszéke elé terjesztette igényét, kevés esélye lehetett győzelemre. Követeivel szemben ngybátyj ügyének szószólói kor legnevesebb jogászi voltk; felsorkozttott érveik között ott szerepelt z fejtegetés is, hogy z új mgyr király nem ismeri nápolyi viszonyokt, idegenben nevelkedett, és h trónr kerülne, minden bizonnyl ngy befolyásr jutn mellette mgávl hozott mgyr környezete, ez pedig féltékenységet és békétlenséget teremtene z idegenek és nápolyi urk között. 2

3 A jogtudós próféti szvi z ítélőszéket ugyn meggyőzték, de Károly Róbertet nem: h nem tett is további lépéseket számár kedvezőtlen döntés megváltozttásár, kész volt megrgdni z első kínálkozó lklmt, hogy Nápolyt csládjánk megszerezze. Annál is inkább, mert Mgyrország külpolitiki érdekei is megkívánták, hogy nápolyi urlkodóháznk Blkánr is kiterjedő támszpontji z lbánii Durzzo, görögországi Achi - birtokávl ellensúlyozz szerb htlmi törekvéseket. A várt lklmt jóvl később, 1328-bn Róbert egyetlen fiánk hlál hozt meg. Az öregedő király vágy z volt, hogy trónt egyik leányunokájánk biztosíts, de tudt, hogy ngy ellenkezésre számítht nemcsk öccsei, Fülöp trntói és János durzzói herceg részéről, hnem mgyr király oldláról is, kinek külpolitiki összeköttetéseit gynkvó felkészültséggel figyelte. A legjobb áthidló megoldásként z urlkodóházk régi, bevált gykorlt: házsságkötés kínálkozott. Róbert elképzelése szerint unokájánk házsság mgyrországi Anjou-ág egy tgjávl eleve kiküszöbölte voln lehetséges trónkövetelők fellépésének veszélyét. Egyes kortársk nézete szerint z szándék is vezette, hogy így kárpótolj unoköccsét nápolyi koron elvesztéséért. Károly Róbert számár terv, mit XXII. János páp is támogtott, régi törekvésének megvlósulását ígérte, így két fél lényegben egyetértett. A tárgylások mégis évekig elhúzódtk, mert részletekre nézve elképzeléseik merőben különböztek. A bölcsként emlegetett nápolyi király mgyrországi rokoni kielégítéséhez elegendőnek trtott házsságot, és egyedül unokáját, Johnnát ismertette el z országtnácsbn trónj örököséül, ennek jövendő férjéről nem esett szó; mgyr király viszont természetesnek trtott, hogy fi társurlkodó legyen. Kezdetben kettős házsságot jvsolt két fi és nápolyi hercegnők között, de Róbert ezt ellenezte... A trntói és durzzói herceg - kik, mint király testvéröccsei, érthető elégedetlenséggel fogdták z utódlásr vontkozó döntést - közben zon fárdoztk hogy z egész tervet meghiúsítsák, és trón várományosink kezét sját fiik számár szerezzék meg. Többszöri követváltás és páp sürgető levelei eredményeképpen tárgylások végre megegyezéshez vezettek, csk kijelölt vőlegény személye változott meg z utolsó percben. Ljos, trónörökös helyett Károly király kisebbik fiávl, htéves Endrével indult útnk 1333 nyrán több mint htvnfőnyi kísérettel, hogy Zenggben z eléje küldött ht nápolyi hjór szállv átkeljenek puglii prtokr, hol fényes fogdttás várt rájuk. Róbert király unoköccse érkezésére rendbe hoztt kstélyát és kertjét, firenzei cégeknél rendelte meg kstély berendezését, és jándékokról gondoskodott vendégei számár. A nápolyi bevonuláson, szeptember 8-án mind ott voltk királyi cslád tgji; htéves vőlegényt egy rokon frnci herceg vitte krjibn, rnybldchin ltt. Miután házssági szerződést megszerkesztették melyben még zt is lefektették, hogy h jegyesek egyike vgy másik elhlálozn, testvére lépjen helyébe -, ünnepélyesen megtrtották z eljegyzést hétéves menysszonnyl. A mgyr király ezután még pár hónpot rokoni körében töltött, és következő év elején zzl tudttl térhetett vissz országáb, hogy csládi politikájánk legfontosbb célkitűzését sikerrel keresztülvitte. A politik szenvedő lnyát Nápolybn hgyt, hogy együtt nevelkedjék jegyesével, és megszokj új környezetét. Arról zonbn gondoskodott, hogy kisfiú mellett mgyr kíséretet is hgyjon: nevelőjét, Csór Tmást, három sszonyt, ki gondját viselje, és szolgálttevő fegyveres őrséget Drugeth Miklós vezetése ltt. A kis jövevény így nem állt teljesen egyedül z idegen udvrbn, hol kezdettől fogv betolkodónk tekintették, és z öreg király kivételével ellenszenvvel vették körül. A gyűlöletet iránt elsősorbn trntói és durzzói hercegi rokonok szították, kik kisemmizettnek érezték mgukt, és intrikáikkl igyekeztek királyt és trónörökösnőt is ellene hngolni. Aknmunkájukhoz készséges eszközöket tláltk pozícióikt féltő udvroncokbn, kik pártfogóiknk köszönhették emelkedésüket és htlmukt, s Endre trónr lépésével mindezt veszélyeztetve látták, hiszen nyilvánvló volt, hogy z új király sját embereit fogj mjd kitüntetni bizlmávl. Amit nnk idején pápi ítélőszék ülésén Róbert ügyének képviselője előre megjósolt, beteljesedett: Endre még fel sem serdült, de már z ármány és rosszindult középpontjáb került. A nápolyi udvr ekkoribn már ékes példáját nyújtott nnk z. erkölcsi gátlástlnságnk, mi későbbi reneszánsz udvrok egyik jellemzője volt, és miről z olsz novellírók olyn meggyőző képet rjzoltk. A főszerepet z özvegy trntói hercegné, Vlois Ktlin, frnci király húg játszott kegyencével, firenzei kereskedőből főúri rngr emelt, számító és okos Niccolò Acciiuolivl. De méltó versenytárs volt Ágnes (Agnese) durzzói hercegné is, ki végül úgy kerekedett felül rivális csládon, hogy híveivel megszöktette Máriát, Johnn (Giovnn) húgát, és gyorsn férjhez dt fiához, Durzzói Károlyhoz. Körülöttük feltörő, gátlástln klndorok és léh udvrhölgyek teremtették meg főváros legfelső rétegének zt romlott légkörét, mely Nápolyb látogtó Petrrcát szánkozó megjegyzésre indított fitl jegyespár iránt: úgy tűnt neki, hogy sok frks őrizetére bízott két bárányt lát, és rossz előérzet fogt el jövőjükre nézve.2 Ami Johnnát illeti, későbbi események ismeretében bárány megjelölés költői képzelet cspongásként ht. H környezete befolyásánk ngy része volt is jelleme lkulásábn, szerelmi viszonyi, könnyelműsége és felelőtlensége nem mrdtk titokbn kortársk előtt. Endre mgyr környezete elutsító megvetéssel szemlélte léh udvri élet fertőjét, hol nők festették mgukt, és szerelmi klndokkl tették változtossá életüket, és igyekezett távol trtni tőle herceget, ki természettől fogv idegenkedett királyi plot légkörétől, és egyre jobbn elszigetelődött új hzájábn. Az udvri körök pedig minth teljesen elfeledkeztek voln Anjou voltáról és z urlkodócsláddl vló közeli rokonságáról, 3

4 zonosították mgyrjivl, brbárnk és durvánk minősítették, hát mögött hun -ként emlegették. Mikor pedig Róbert király 1342-ben meghlt, és koronáj örököséül egyedül Johnnát jelölte meg, Endrének királynő férje fonák szerepével kellett beérnie, mit még szánlmsbbá tett felesége elhidegülése és gáláns klndji. A fitl királynőt, ki zelőtt sem vonzódott különösebben rákényszerített, tőle nnyir különböző jegyeséhez, nem volt nehéz ellene fordítni és táplálni zt z eltökéltségét, hogy urlkodói jogit nem osztj meg vele. Álláspontjához mkcsul rgszkodott még IV. Kelemen páp utsításávl szemben is, ki mgyr udvr közbelépésére Endre érdekeinek szószólójává vált. A herceg hozzátrtozóit ggodlomml töltötte el nápolyi helyzet, miről követeik és Endre mgyr híveinek jelentései tájékozttták őket. Ngy Ljos, ki pj hlál után nnk trónjávl együtt politiki vonlvezetését is átvette, diplomácii úton törekedett öccse jogink érvényt szerezni, Erzsébet nykirályné pedig személyesen indult Nápolyb zzl z eltökélt szándékkl, hogy h válságr nem sikerül kielégítő megoldást tlálni, fiát mgávl viszi Mgyrországr, hogy életét megmentse. Tudósítói világosn utltk veszélyre, mely trónhoz fűződő sokféle érdek útjábn álló mgyr herceget fenyegeti, de Erzsébet és Ljos csk legvégső esetben krt ezt lépést megtenni, mert ez egyértelmű lett voln nápolyi terveik feldásávl. Az utzásnk z egyszerű csládi látogtás színezetét dták, kegyes rómi zrándoklttl egybekötve; de nápolyi udvrt ez z indokolás nem vezette félre. Mindent megtettek, hogy z özvegy királyné gynúját elltssák: fényes fogdttást rendeztek számár, elhlmozták figyelmességekkel, és igyekeztek fi helyzetét megnyugttónk feltüntetni. Az ünnepi lklomr Johnn még férjének is külön pénzdományt utlt ki. Erzsébet végül politiki meggondolásnk engedelmeskedett: fi nélkül távozott Nápolyból, pápi döntésben reménykedve. Közben Rómábn is járt fényes kíséretével; bámulók és lmizsnkérők tömegétől kísérve végiglátogtt templomokt és kegyhelyeket, és bőkezű dományokt hgyott vllási célokr. Hosszú, egy évig trtó útjáról 1344 tvszán ért hz. De kinti tpsztlti nem szüntethették meg ggodlmit, h későbbi levelében bevllj pápánk, hogy Nápolybn meggyőződött, mi készül fi ellen. Az összeesküvők kkor szánták el mgukt gyilkosság végrehjtásár, mikor megtudták, hogy páp követe mgyr király sürgetésére Nápolyb indul kettős koronázást elrendelő utsítássl. Meg kellett kdályozni, hogy Endre htlomr jutv megtorolhss rjt esett sérelmeket. Mindent gondosn előkészítettek, és tervbe bűntársk egész hálóztát belevonták, mgs rngú udvroncoktól Johnn legbizlmsbb környezetéig és Endre személyes kíséretéig. Mivel nápolyi nép körében Endre népszerű volt, biztonságosbbnk látták, h merényletre Aversábn kerül sor; itt könnyebb volt herceget mgyr híveitől is elválsztni. De h gyilkosság kigondolásábn lposk voltk is, következményeket nem vehették számításb: különben nemcsk végrehjtók ridtk voln vissz, hnem bizonyár mgs rngú felbujtók is. Giovnni Boccccio, ki ifjúkorát 1340-ig firenzei kereskedő pj mellett Nápolybn töltötte, hol z idősebb Boccccio Róbert király kedvelt embere, fmiliáris volt, később, szemtnúktól vett értesülései lpján, így beszéli el történteket erős színekbe mártott tollávl:...ljos, Mgyrország király, ki nem tudt elviselni, hogy Johnn és hívei olyn mélttlnul bánjnk Endre öccsével, bár Róbert király régi szándék és utolsó krt ellenére, de pénzért kieszközölte Kelemen pápától, hogy ezt Jeruzsálem és Szicíli királyává koronázzák; és rendeletet hozók már Getáb érkeztek. Azonbn, mivel birodlom főemberei közül néhányn már előre tisztábn voltk királyi ifjú szigorúságávl irányukbn, és tlán megérdemelt hrgjától féltek, és előre látták büntetésüket, h királyságr jut, összeesküdtek ellene, és titokbn zon kezdtek dolgozni, hogy ne koronáztssék meg. Hogy kik voltk ezek, és hogyn okozták z ifjú hlálát, most nem trtozik ide; de tárgyunkhoz elég nnyi, hogy z összeesküvők egy éjjel Avers városábn cspdát állítv neki kihívták királyi hálószobából, és hurokkl vetettek véget életének. A nápolyi nép vlóbn szerethette Endrét, h meggyilkolásánk híre kkor felzúdulást okozott, hogy Bocccciótól értesülünk: Reggel z elvetemült gztett kitudódott és először városbn, mjd gyorsn terjedő hír szárnyin z egész országbn zvrgásokt és felzúdulást keltett gyilkosok ellen. Így miután z első indultbn gyláztos tettért bűnhődésül bizonyos clbrii ifjkt, Endre kmrásit szörnyű kínzássl szégyenletes hlálb küldtek, de bűntelenek erre sem nyugodtk meg, z történt, hogy Hugo vellinói grófr bízták z összes főurk egyetértésével feldtot, hogy ngy bűntett részeseit kinyomozz, és z elmrsztltkon sját belátás szerint ítélkezzen. Az versi kstély - hol Endrét megfojtották ben emelt hrmdik városfl. Képforrás: 4

5 Mielőtt zonbn hivtlos vizsgáltr sor került voln., nápolyi nép 1346 márciusábn megostromolt királyi kstélyt, hov Johnn híveivel bezárkózott, és gylázkodó szidlmkt kibálv királynőre, npokig trtó hrc után kényszerítette, hogy gyilkosság közvetlen részeseit kidj. A büntető eljárást mg Durzzói Károly vette kezébe. Boccccio lpos részletességgel számol be z elítéltek, köztük két nő: Filipp, Johnn nevelőnője és ennek unokáj, Snci, vlmint fi, Roberto de Cbnis főudvrmester szörnyű kínhláláról: mikor z eklog rátér megölt pásztor bátyjánk, Tytirusnk hrgjár és fájdlmár, ki Dun melletti sziklbrlngból fogcsikorgtv szólítj kemény földműveseit és kutyáit Dun-völgy tájiról, és erdőit, nyájit elhgyv elindul, hogy elfogj és megbüntesse frkst és sárg oroszlánokt.5 Ez zért nem kdályozz kimeríthetetlen mesemondót bbn, hogy később, mikor érdeke úgy kívánj, mgsztló életrjzot szerkesszen királynőről, és bámuló elismeréssel szóljon rról, milyen erős lélekkel viseli sorscspásokt és nevére szórt, meg nem érdemelt ráglmkt.6 A korbeli krónikák ngy része elfogdj Johnn vétkességét: z Este-krónik úgy beszél nápolyi királynőről, mint kit z egész földkerekségen gyláztk férje, Endre király kegyetlen hlál mitt".7 A sieni Agnolo di Tur del Grsso, miután feljegyzi Endre megfojtását, hozzáteszi: zt beszélték, Johnn királynő műve volt".8 A nápolyi trónhoz közel álló életrjzírók természetesen igyekeztek Johnn árttlnságát bizonyítni, de ezt megnehezítette, hogy z özvegy lig pár héttel Endre hlál után már férjhez krt menni Trntói Róberthez, kivel közhír szerint már korábbn viszony volt. Az olsz romntik számár z versi drám kiváló nygot szolgálttott regényes feldolgozásr. Gimbttist Mrsuzzi 1821-ben Rómábn kidott trgédiáj, Johnn királynő hősnőjének mgtrtását gyerekkori reménytelen szerelmére vezeti vissz Trntói Ljos, Róbert öccse iránt. A politiki hátteret z összeesküvés szervezőjének, firenzei Niccoló Acciiuolink álláspontj képviseli: cél mgyr Anjou-ház itálii túlsúlyánk megkdályozás. Johnn kifkdásábn férjét brbárnk, erőszkosnk, htlomr törőnek minősíti, míg udvronci Endre mgyr kísérete iránti gyűlöletüket zzl indokolják, hogy ezek idegenek, htlmskodók, mások szokásik, más még z öltözködésük is.9 A drám során kiviláglik, hogy Endre nyersesége csk viszonztln szerelme mitti elkeseredéséből fkd; bántos monológbn d hngot nyomsztó egyedüllétének, blsejtelmeinek és vágyódásánk hzáj, nyj, gyermekkoránk emlékei iránt. Vetélytársánk, Trntói Ljosnk ngylelkűen megbocsát, és Johnn, ki csk udvronci unszolásár, régi szerelme megmentéséért dt beleegyezését merénylethez, megbánj elhmrkodott lépését, de túl későn hhoz, hogy gyilkosságot megkdályozhss. A romntikus színház igényeinek megfelelő beállítástól merőben különbözött z kép, melyet budi udvr lkotott gyilkosságról Endre mgyr kíséretének jelentései lpján. Ngy Ljos és nyj pápánk írt leveleikben Johnnát htározottn férjgyilkosnk minősítették, és bűnösök méltó megbüntetését követelték. Kelemen páp, hogy mgyr királyt megnyugtss, és elejét vegye nnk, hogy, mint félő volt, z személyesen vegyen elégtételt, szigorú vizsgáltot rendelt el, és külön bíboros legátust küldött Nápolyb, hogy királyi cslád szerepét tisztázz merényletben. A kényes misszió, mint hogy mgyr udvrbn várták is, nem hozott kézzelfoghtó eredményt. A pápságnk nem volt érdeke, hogy A tengeröbölben egy hjón, éppen Nápoly előtt, cölöpöket állítttott fel éles szögekkel, és helyi szokás szerint z egész nép szeme láttár és Filipp előtt megkínozttt szerencsétlen Snciát és Robertót. Nem tudni, mit vllottk, de következmények lpján biztosnk trtották, hogy vétkesek voltk Endre hlálábn. Ugynis néhány np múlv Filippát, Robertót és Snciát ruhátlnul, három kocsir kötözve végighurcolták z egész városon, és miközben mindenhonnn odtóduló nép szidlmkt szórt rájuk, hol tüzes fogókkl tépték, hol éles késekkel vgdlták húst testükről, míg odértek, hol tűznek kellett elpusztítni, mi még nyomorúságos életükből megmrdt. Itt zután szegény öreg Filipp nem bírt tovább elviselni fájdlmkt, és hóhéri keze között hlt meg, kik felnégyelték, és szívét más belsőségeivel együtt Nápoly egyik kpujár ksztották ki, hol sokáig emlékeztetett kegyetlen szörnyűségre, teste többi részét pedig lángokb dobták. Snciát kocsiról levéve, nyomorultul cölöphöz kötözve, élve megégették. ugynúgy Robertót is. De még ez sem volt elég nézőknek: félig elégett holttesteket kirgdták lángok közül, szívüket kitépték mellükből, és többen vdálltis módon megették, után pedig kmpót ütve testükbe, z egész városon végighurcolták, szennyvízcstornákbn összerútították, és drbokr tépve szétszórták. 3 A hátborzongtó elbeszélésből kitűnik, milyen méreteket öltött nápolyi köznép felháborodás és bosszúszomj, h ilyen vdálltis tettekre rgdttt mgát. A bűntett háttérben álló fő mozgtóit megtorlás nem sújtott, de nép és z itálii közvélemény ngy része meg volt győződve Johnn bűnösségéről. Nápolybn m is hsználtos mondás: Eredj már, rosszbb vgy, mint Johnn királynő! 4 Boccccio fenti életrjzbn nem mondj ki nyíltn királynő bűnösségét, de egy korábbi költői munkájábn, mely Ngy Ljos itálii hdjárt lklmából készült, görög pásztorköltészet köntösébe öltöztetve, llegorikus formábn meséli el, hogy fitl Alexis pásztor, kire bölcs Argos hlál előtt nyáját bízt, meggondoltlnul z erdő sűrűjébe htolt vele, és itt dühös nőstényfrkssl tlált mgát szemben, mely torkánk ugrott, és nem tudott szbdulni tőle, míg z elhgyott ösvényen lelkét ki nem lehelte. Úgy mondják, teszi hozzá, hogy z erdő oroszlánoknk és borzsztó vdálltoknk d otthont, és hrcis ifjú ezekre vdászv lelte hlálát. H vlki fedőnév ltt nem ismerné fel Endre királyfit, nem mrdht kétsége, 5

6 hűbéresei, nápolyi Anjouk elveszítsék trónt, és z cslád mgyrországi ágánk birtokáb jusson. Ezt frnci udvr sem kívánt, mellyel z Avignonbn székelő páp függő viszonybn volt. H Johnn és csládj bűnrészessége bebizonyul, elkerülhetetlen lett voln Ngy Ljosr ruházni koronát, mit öccse hlál után erélyesen mgánk követelt. városi, köztük Firenze, Sien, Pis, Perugi viszont, egészen pápi birtokot képező területekig, még megőrizték köztárssági városállm-jellegüket, időszkosn megválsztott vezetőséggel. Ngy Ljos számár; mivel Velencével feszült viszonybn volt dlmát városok, főleg Zár birtokáért folyó vetélkedésük mitt, jobbnk látszott tengeri átkelés helyett szárzföldön keresztül vonulni Nápoly ellen. Ehhez zonbn meg kellett nyerni z útb eső területek urink hozzájárulását, és előre biztosítni z átvonuló sereg élelmezését is, mi nnál nehezebb feldt volt, mert rossz termés következtében z 1346-os évben Itáli-szerte olyn drágság és éhínség urlkodott, hogy számosn éhen hltk. A mgyr király többször küldött követeket z olsz városokb, hogy útját előkészítsék tvszán Kont Miklóst és veszprémi püspököt már zsoldosok toborzásávl is megbízt, hogy nápolyi királyság Johnn ellen fellázdt városink segítséget vihessenek. A dél-itálii országbn, Róbert király hlál ót fokozódó zűrzvros állpotokt kihsználv, egyes főurk királynővel szemben Ngy Ljos oldlár álltk, ki megbízotti révén érintkezésben volt velük. Aquil városábn felkelés tört ki, mely tovább terjedt z Abruzzók több helységére, mjd tirrén tengerprton Get is Johnn-ellenes szövetséghez cstlkozott. Így hrc nápolyi királyságbn már Ngy Ljos megérkezése előtt fellángolt, és folymtosn támogtást kpott Mgyrországból érkező Ngy Ljos Rmiro király képében törvényt ül. Altichiero freskój pdovi Szt. Antl Bzilikábn A mgyr király eleve kételkedett békés megoldás lehetőségében, és kész volt fegyverrel szerezni érvényt krtánk. A válllkozást hosszú diplomácii tárgylások előzték meg: Ngy Ljos szövetségeseket keresett külföldi urlkodók és z itálii városállmok vezetői között. A félszigeten két ngy összefogó htlom: német-rómi császár és páp egyre inkább névlegessé váló fennhtóság ltt z olsz városok önálló életre rendezkedtek be, és mguk válsztották kormányzó szerveiket. A pápság Lyonbn trónr emelt V. Kelemen ót Avignonb tette át székhelyét, és 1309-től 1376-ig nem is tért vissz belső párthrcoktól és két htlms oligrch cslád: Colonnák és Orsinik viszálykodásitól zkltott Rómáb. A német-rómi császárok Hohenstuf II. Frigyes ót nem voltk elég erősek hhoz, hogy fegyverek htlmávl trtósn érvényesítsék befolyásukt: megelégedtek zzl, hogy császárpárti ghibellin városokbn helytrtókt nevezzenek ki. Így már 13. százd folymán Észk-Itáli számos városábn polgárság válsztott kormányzó testületeket legngyobb erővel és legtöbb támogtóvl rendelkező főemberek egyedurlm váltott fel, kik biztosították, hogy ez csládjukbn öröklődővé váljék. Milánóbn Viscontik jutottk htlomr, Veronábn Dell Sclák, Pdovábn Crrrák, romgni Forlìbn z Ordelffik, Rvennábn D Polenták, Riminiben pedig Mltest cslád. Mntov 1328-bn került Gonzgák kezébe, míg szomszédos Ferrrábn már z előző százd elején z Esték kerekedtek felül vetélytársikon. Mindezek kis kényurk igyekeztek htlmukt környező területekre is kiterjeszteni, és megvetették későbbi olsz fejedelemségek lpjit. Közép-Itáli Ngy Ljos Rmiro király képében Altichiero «Clvignói cst» c. freskóján. Pdov (Forrás: Jászy Mgd i. m.) utánpótlássl. Még tvsz folymán Vásári Miklós nyitri püspök érkezett Aquiláb több mgyr főúrrl és ngy zsoldos cspttl, városbeliek lelkes ujjongás közepette. Durzzói Károly, Johnn hdvezére nem tudt bevenni várost, és eredmény nélkül vonult el lól. Júliusbn pécsi püspök hozott 200 fegyveresből és ngy pénzösszegből álló újbb segítséget. Ekkor már mintegy kétezer ktonáj volt mgyr királynk nápolyi királyság területén. Johnn most már új férjével, Trntói Ljossl próbált segítséget szerezni. A firenzei köztársságtól is kért sereget, régi jó 6

7 kpcsoltokr hivtkozv csládj és toszkán városállm között. A német császársággl jó viszonybn álló mgyr királlyl szemben páp oldlán levő guelf párt érdekeinek védelmére hívták fel Firenzét, mely politikájábn ehhez z idegenellenes htlmi csoportosuláshoz állt közel; ngyobb nyomték kedvéért rr is rámutttk, hogy veszély egy brbár, nyelvében és szokásibn elütő nép részéről fenyeget, ezzel mintegy z itáliik összefogását és szolidritását sürgetve. De Firenze ekkoribn már szétágzó kereskedelmi és pénzügyi műveleteinek hálóztáb Mgyrországot is bekpcsolt; óvkodott hát ttól, hogy nyíltn htlms mgyr urlkodó ellen forduljon, hiszen nnk tervezett válllkozás nem veszélyeztette közvetlenül érdekeit. A nápolyi kérelemre bizttó ígéreteknél többet nem szándékozott nyújtni. Nem remélhetett segítséget Johnn szomszédos Róm új urától sem. A köznépből szármzó Col di Rienzo rövid pár év ltt nemcsk főnemesekkel szemben álló polgárság, hnem z Avignonbn székelő páp bizlmát is megnyerte, és z ősi város régi súlyánk és fényének visszállítását célzó, ngyr törő terveivel lelkes hívek táborát gyűjtötte mg köré. Miután népgyűlés korlátln htlomml Róm tribunjává kiáltott ki, várost világ fővárosává nyilvánított, többi itálii városnk rómi polgárjogot dományozott, és felszólított őket, hogy egy itálii császárt válssznk; ugynkkor megtiltott, hogy idegen htlmsságok fegyveresen itálii területre lépjenek. Col befolyás, tetszetős eszméinek terjedése Johnnát és Ngy Ljost egyránt rr ösztönözte, hogy megnyerjék őt mguknk. Ngy Ljos két követséget is küldött hozzá 1347 ugusztusábn és októberében. Kérte, hogy kormányzás ltt álló területen átvonulhsson, és ott zsoldosokt toborozhsson; második lklomml pedig ítélőbírónk kérte fel őt és rómi népet fivére meggyilkolásánk ügyében. De felkeresték tribunt Johnn követei is, és ez nem mert páp ellenére cselekedni. A bíráskodást elválllt, de mgyr király mindennemű kézzelfoghtó támogtás elől kitért, pápát pedig biztosított, hogy Johnn mellé áll. Htároztlnság végül is elősegítette bukását: páp nem hitt neki, mgyr királlyl vló titkos egyetértéssel vádolt, és felfüggesztette méltóságából, egy olsz főúr, Ljos párthíve pedig felkelést szított ellene. A néphngult hmr megváltozott; Colánk menekülnie kellett, és most ő fordult Ngy Ljoshoz támogtásért, hogy htlmát visszszerezze. De mgyr király ekkor már Nápolybn volt, országos fontosságú ügyek vették igénybe idejét, és nem gondolt z elűzött tribun megsegítésére. Itálii útj didlmenethez hsonlított november elején indult el fővárosából vgy ezer lovssl, főembereivel és ngy összeg firenzei mintár vert rny forinttl, hogy útközben újbb zsoldosokt fogdhsson. Gyors menetben hldt lovsivl, és november 26-án már Udinében volt, hol z quileii pátriárk brátságosn fogdt. Amerre keresztülhldt, z olsz városok uri, noh értesültek páp nemtetszéséről, ngy urlkodónk kijáró tisztelettel fogdták és látták vendégül. A firenzei Villni fivérek - kiket személyes brátság fűzött Endre nevelőjéhez, Mgyr Miklóshoz - krónikájukbn részletesen beszámoltk király útjánk állomásiról és tlálkozásiról helyi htlmsságokkl. Ezek tlálkozások, szemtnúk seregének beszámolói és közvetlen benyomási módot dtk krónikásoknk, hogy fitl király rcképét megrjzolják. Mtteo Villni z lábbikt írj ról: Giovnni Villni: Krónik (Forrás: Google) 7

8 Mtteo Villni Krónikáj (Forrás: Google) Ez mgyr király, mennyiben z igzságot megtudhttuk felőle, ngylelkű, személyére nézve dereks és merész, ngy vállltok sikerében ngyon lelkes, szigorú és büszke, báróivl szemben igen félelmes tud lenni, s köteles szolgáltikbn megkívánj készséget; mindenre válllkozik, kellő előrelátás nélkül; fegyver dolgábn népére jobbn rá vn utlv, s merészebb, mint előrelátó, zon túlságos bizlomnál fogv, mellyel ő irántuk, mzok pedig ő iránt viseltetnek, mivelhogy ngyon udvris s jó modorú mindenkivel szemben. Ngy dolgokbn gykrn dt hirtelen s könnyelmű elhtározás példáit, s jobbn ért kedvezőtlen vállltok bbhgyásához, mert félbeszkítj zokt, mint z erényes kitrtáshoz. 10 Ljos átvonulásához, király nyomáb pedig Bertrnd krdinálist küldte, hogy megállásr bírj. A bíboros, hogy érvelésének ngyobb nyomtékot djon, még z egyházi kiközösítést is kilátásb helyezte, de mindez htástlnnk bizonyult: tárgyló prtnere hjthttln mrdt, és ügye igzságosságár hivtkozott. Az útjáb eső városok vezetői pedig versengve igyekeztek meggyőzni oddásukról. Forlìbn Frncesco Ordelffi háromnpos ünnepséget rendezett tiszteletére táncmultságokkl, és kíséretéhez cstlkozott háromszáz lovsávl egészen Nápolyig. Riminiben viszont Mltesták látták vendégül, mi király több ezer főre duzzdt kíséretét tekintve nem csekély megterhelést jelentett kis olsz városkák pénztári számár. A király viszonzásképpen rngokt dományozott: lovggá ütötte házigzdáit, Pepoli, z Ordelffi, Mltest cslád tgjit, sőt firenzei követség három tgját is Folignóbn, híve, Ugolino d Trinci plotájábn. A toszkán városállm páp intése ellenére tíztgú fényes küldöttséggel muttt be hódoltát Mgyrország urlkodójánk. A küldöttségben leggzdgbb firenzei bnkár- és kereskedőcsládok: Strozzik, Peruzzik, Medicik és Corsinik tgji is részt vettek. A város mindnnyiukt hárms prémmel bélelt, skrlátszínű öltözékkel látt el meséli büszke öntudttl firenzei krónikás -, és kétszínű csíkos egyenruháb bújttott cstlósokt dott melléjük kíséretül. Szónokuk, Tommso Corsini elődt, mit köszönhet város z Anjouknk, és - vitthtó logikávl - zt kívánt királynk, győzedelmeskedjék vetélytársin, többi Anjoukon. A követjárás szokásos lovggá ütéssel zárult: z ifjú urlkodó készségesen osztogtt ezt kitüntetést, mely egyegy szertrtásos krdsuhintás útján újbb és újbb hívekkel szporított táborát. A firenzei követek mellé Perugi városánk tíztgú küldöttsége is megjelent, hogy hódoltát bemutss: ők sem mrdtk ki királyi kegy e megnyilvánulásából. Megállpodás született, Ngy Ljos átvonulását félszigeten mindenesetre lposn átgondolt, előrelátó terv szerint szervezte meg. Elkerülte zoknk városállmoknk felségterületét, melyek kínosn őrködtek semlegességük fenntrtásán. Így nem érintette velencei köztársság földjét, és nem fogdt hozzá küldött követeit sem. Pdov ur, Jcopo d Crrr eléje ment, és meghívt fővárosáb, de Ngy Ljos Velencére vló tekintettel itt sem krt megállni. Több npig időzött viszont Veronábn, z erős kezű Mstino dell Scl udvrábn, ki háromszáz lovst dott mellé kísérőül, egészen Nápolyig. Vendége volt z Estéknek is Modenábn, és három lovt kpott tőlük jándékb; Mntov ur, Filippo Gonzg pedig százötven lovssl szegődött kíséretébe, és vele ment Pugliáig. Bolognábn várost kormányzó Jcopo dei Pepoli látt el seregével együtt állmköltségen. Innen Romgnán keresztül vezetett király útj, z Adrii-tenger oldlán, Toscn kihgyásávl. Ezzel elkerülte zt, hogy guelf pártbn fontos szerepet játszó Firenzét összeütközésbe hozz pápávl, kinek diplomáciáj nápolyi válllkozás megkdályozásán dolgozott. VI. Kelemen felszólított várost, hogy ne nyújtson segítséget Ngy 8

9 hogy Firenze, Perugi és Sien állndó követeket trt mjd Ngy Ljos udvrábn krácsonyát király z elsőnek hozzá pártolt Aquilábn töltötte, hol lkosság és z előreküldött mgyr helyőrség ngy örvendezéssel fogdt. Megérkezése hírére trtomány több főur sietett hozzá, hogy hűségesküt tegyen, és egyúttl megpróbáljon másokt megelőzve z ifjú király kegyeibe férkőzni, és rngot, hivtlt biztosítni mgánk. Jnuár 11-én Ngy Ljos seregével Beneventób érkezett; útjábn várk és városok önként meghódoltk, csk két várt kellett hdink erővel elfogllniuk; ezeket zután kor szokás szerint kirbolták és felégették. A beneventóik fegyveres csptok láttár bezárkóztk városb, mert zsákmányolástól féltek, de király jövetelének hírére megnyugodtk. Ngy Ljos mgyr ktonái között ngy fegyelmet trtott, és eltiltott őket rblástól és fosztogtástól, de pénzen felfogdott zsoldoscsptokt nem tudt féken trtni. Ezek hivtásos ktonák, kik legtöbbet ígérőnek bocsátották árub krdjukt, keresetüket z lklmi zsákmányolásokkl kerekítették ki, válogtás nélkül fosztogtv, merre csk átvonultk; grázdságukkl nemcsk mgukt, hnem megbízójukt is meggyűlöltették, és megnehezítették Ngy Ljos törekvését, hogy nápolyi királyság lkosságát megnyerje mgánk. Beneventóból vló távozás után z ottnik kénytelenek voltk fegyverrel védekezni királyi sereg nyomábn járó rblók ellen, kik városr támdtk, és egy részét felégették. Míg mgyr király Beneventóbn fogdt különböző nemes urk hódoltát és nápolyi követeket, kik fővárosb hívták, Johnn hdereje - férje, Trntói Ljos vezérlete ltt - Cpuánál döntő vereséget szenvedett Ngy Ljos zászlj ltt hrcoló olsz, mgyr és német zsoldoscsptoktól. A hírre Johnn hjór szállt, és Avignonb menekült, hogy páp pártfogásáb jánlj ügyét; ide követte később férje is. Ngy Ljos most már kdálytlnul vehette birtokb jogos örökségének tekintett királyságot, de nem szorulhtott háttérbe itálii útjánk közvetlen indíték sem: tekintélyének kockázttás nélkül nem hlszthtt tovább öccse meggyilkolásánk kivizsgálását és megtorlását. Először Aversát, gyilkosság színhelyét kereste fel tehát, és itt zjlott le tlálkozás hozzá siető Trntói és Durzzói hercegekkel, kölcsönös rokoni szeretetnyilvánítások közepette. A tlálkozás kimeneteléről sieni krónikástól így értesülünk: nélkül... és ne tegyék királyi sírhelyre: ez pedig jnuár 21-én történt. Után király ugynznp elfogtt többi királyi herceget, kik Durzzóivl jöttek hozzá: ez négy ifjú volt, és ezeket megbízhtó kísérettel Mgyrországr küldte. Ez lett vége Durzzói hercegnek és övéinek; h egyetértettek voln, ez nem történhetett voln meg, mert elég erősek voltk, hogy szembeszálljnk mgyr királlyl; de Isten megengedte, hogy elnyerjék büntetésüket ngy bűnért, mit elkövettek, mert úgy mondják, hogy z említett herceg volt többiek élén András király megöletésében. 11 Durzzói Károlyt vlmelyik ellensége vádolt be Ngy Ljosnál, kit nnál is könnyebb volt meggyőzni rokon bűnösségéről, mert ez nemrégiben még Johnn seregének fővezére volt. A király mgtrtás egyik npról másikr megváltozott, bizlmtln lett, ellene tervezett összeesküvéstől trtott, és míg Aversáb érkezésekor lkosság ngy megkönnyebbülésére megkdályozott minden rendbontást, és fegyveres mgyr őrséget rendelt város védelmére, fővárosb hódító hdvezérként vonult be, bár előzőleg Aversábn ezer főnyi nápolyi küldöttség kereste fel, és biztosított nép oddásáról. Ellenséges érzületének kézzel foghtó következményei voltk: A fent említett mgyr király folyttj beszámolóját sieni krónikás - jnuár 22-én elhgyt Aversát egész népével együtt, és Nápolyb mentek: ott pedig piszkos és gyláztos dolgokt művelt, és királyi cslád sok házát kirbolttt más bárókévl együtt, és sok kincset szedett össze belőlük. A rblások itt is zsoldosok számlájár írhtók, de közvélemény elsősorbn királyt hibázttt, és történtek ellene fordították nápolyi népet. A főurk közül is sokn megnehezteltek, mert Ljos folyttt vizsgáltot öccse hlál ügyében, és több bűnrészest kivégeztetett, főhivtlokt pedig, érthető módon, sját megbízhtó híveivel töltötte be. A meghódított királyságot jogos csládi birtokánk tekintette, és intézkedései urlm állndósítását célozták. Alttvlóitól hűségesküt kívánt, és béke és vgyonbiztonság helyreállításár törekedett; országgyűlést hirdetett, és újjászervezte közigzgtást. Az első tisztogtások után már igyekezett nápolyik rokonszenvét megnyerni, ünnepélyeket rendezett, és megvendégelte népet. Nápolyi kormányzás zonbn rövid életű volt tvszán pusztító pestisjárvány sújtott Olszországot ez z esemény szolgálttt keretet Boccccio Decmeronjához, melyben novellákt vész elől vidékre menekült firenzei társság tgji mesélgetik egymásnk időtöltésül - és tizedelte lkosságot. Mgyr kísérete hztérésre bizttt királyt, kit elkedvetlenített VI. Kelemen újbb üzenete is: ebben páp mgánk trtott fenn döntés jogát nápolyi trón odítélésében. Ngy Ljost nem hiáb jellemezték hirtelen elhtározások embereként: május végén meglepetésszerűen hjór szállt és elvitorlázott, miután fontosbb várkt megbízhtó tisztjeinek őrizetére bízt, ellátt fegyveresekkel meg felszereléssel, és Nápolybn helytrtót hgyott. Mtteo Villni úgy tudj, Az említett királyi hercegeket, hogy Aversáb érkeztek, Mgyrország király tisztességgel fogdt; zt beszélik, szájon csókolt őket, ott trtott; hogy vele étkezzenek, és még zt is mondják, hogy szvát dt nekik: mgyr király zonbn nem trtott meg z említett királyi hercegeknek dott szvát, hnem elfogtt Durzzói herceget, ki Trnto fejedelmének volt fi (sic), és levágtt fejét ugynzon helyen, hol András királyt megölték..., és prncsb dt, hogy ne temessék el. Után bárók kérésére megengedte, hogy eltemessék tiszteletdás 9

10 hogy számos község és báró, kik szerették királyság békéjét, fájllt dolgot, mert mindmellett, hogy Mgyrországon született és nevelkedett, és sokn voltk vele bból brbár nemzetből, igen ngy igzságosságot trtott, és nem tűrte, hogy népe gyláztot okozzon vgy bántlmzz lkosságot, sőt, igen szigorún büntette őket, s nem is vlmi súlyos vétségekért kegyetlen s borzsztó büntetéseket mért mgyrjir. Az utkt s közlekedést biztossá tette z egész országbn. 12 H Ngy Ljos Nápolybn mrd, kétségkívül sikerült voln rendet teremtenie zilált közállpotokbn, érvényt szereznie törvényeknek, és új fellendülést biztosítni súlyos belső válsággl és gzdsági nehézségekkel küzdő királyságnk. De távozásávl kilkult helyzet igzolt Károly Róbert trónigénylésekor felmerült kétséget, hogy lehet-e eredményesen egyszerre két, egymástól távol eső országbn urlkodni. Bár - ugyncsk Mtteo Villni szerint - mgyr királynk királyságból vló távozás után jó kpitányok ltt álló német s mgyr lovsság velük levő toszkán gylog csptokkl együtt csendesen viselkedett, s nem háborgtt lkosságot, z erős központi htlom hiány lehetőséget dott sohsem hiányzó elégedetleneknek, hogy visszhívják Johnnát. Alig egy évvel menekülésszerű távozás után királynő és férje üdvrivlgások között, bldchin ltt vonult be Nápolyb, és Trntói Ljos, miután sietett példás büntetésben részesíteni mgyr király mellé állt urkt, hozzálátott Ngy Ljos ktonság kezén levő várk visszhódításához. De itt ngyobb ellenállásr tlált, mint várt. Kezdeti sikerei után mgyr király helytrtój, Wolfhrdt Konrád német zsoldosvezér ellentámdásb ment át, és hdi fölénye biztosítv volt, mikor 1348 őszén Ljos hdvezére, Lckfi István erdélyi vjd segélycsptokt hozott Mgyrországról, mjd cskhmr Werner herceg, ngy hírű német zsoldoskpitány, másodszor változttv gzdát, szintén mgyrokhoz ment át. Lckfi vezérletével támdó sereg már Nápolyt szorongtt, és háború egyre kegyetlenebbé vált - német zsoldosok nőket rboltk, és megkínozták hrcbn elfogott nápolyi főurkt, hogy minél ngyobb váltságdíjt csikrjnk ki belőlük, nápolyik viszont mgyr foglyokt gykrn elevenen megnyúzták -, mikor német vezérek elmrdt zsoldjukt követelve, végül vjd ellen fordultk, és ez kénytelen volt mgyrjivl z elfogllt területeket feldni. A német zsoldosseregek pedig Johnnától kicsikrt újbb hdisrcokkl és z elrbolt nőkkel kárpótolv mgukt, kivonultk sokt szenvedett országból. A dél-itálii lkosság szorongtttási ezzel korántsem értek véget. A koronáért vívott hrc tovább folyt, bár pápi diplomáci legátusi útján Nápolybn és Budán zon fárdozott, hogy békés megegyezést hozzon létre z Anjouk két ág között. Mikor már úgy látszott, hogy leglább egy hosszbb fegyverszünetet sikerül elfogdttniuk, páp pedig megígérte, hogy ezltt vizsgáltot indít Johnn bűnösségének kiderítésére, Ngy Ljos, hztérő Lckfi vjd jelentésének htásár és hosszs lkudozásokb belefárdv, 1350 áprilisábn másodszor is útnk indult Nápolyb. Ezúttl gyorsbb ütemben, tengeren hjózott át, és tizenkét np ltt ért Mnfredoni kikötőjébe. Velence nem kdályozt, mert nyolc évre békét kötöttek, így z után jövő kisebb csptszállítmányoknk is sikerült prtr szállniuk. A mgyr király sok pénzzel érkezett, hogy zsoldosokt kifizethesse, ennek ellenére hmrosn lázdás tört ki közöttük, mit királyhű mgyr csptok fojtottk el. Ebben z évekig trtó trónhrcbn mindkét küzdő félnek viselnie kellett zsoldosok lklmzásávl járó kockáztot: zászlóját váltogtó Werner után most Wolfhrdt Konrád lett hűtlen mgyr királyhoz, hogy kevéssel utóbb újr vissztérjen oldlár. Ngy Ljosnk egyenként kellett újr elfogllni korábbn már meghódított városokt és erősségeket, s krónikások tnúság szerint mg is példát muttott hősiességben. De ktonái hősiesség mellett mássl is félelmetessé tették nevüket: zsoldosok példájár z ellenállást kifejtő helységekben lkosságnk nemcsk jvit, hnem esetenként életét sem kímélték. A hdviselésnek ez módj, mely békés lkosságr is kiterjesztette megtorlást, hogy elrettentő például szolgáljon többi településnek és vissztrts ttól, hogy z ellenfélhez pártoljon, áltlános szokássá vált főleg zsoldoscsptokkl háborúskodó olsz városállmok és fejedelemségek korábn: II. Pius páp 15. százdi emlékirtibn, pápság és nápolyi királyság közti hrcok leírásánál vissztérő motívumként szerepel, hogy meghódított városokt tűzzel-vssl elpusztították. A nápolyi királyság városi, melyeket felváltv hol Ngy Ljos, hol Johnn seregei szorongttk, nehezen tudták elkerülni, hogy egyik vgy másik fél ne éreztesse velük bosszúját hűtlenségük mitt. A mgyr király pedig kénytelen volt sját lttvlóink ngyobb szbdságot engedni, mint előző hdjárt lklmávl, mert hátrányos megkülönböztetés zsákmányoló idegen zsoldosok jvár zúgolódásokr és viszályokr vezetett voln. A legszerencsésebben zok városok jártk, melyek, mint Slerno, előre hódoló küldöttséget menesztettek hozzá, és kieszközölték, hogy ktonái városon kívül mrdjnk. Avers ezzel szemben sokáig ellenállt, és kemény ostrombn mg király is megsebesült. Végül város élelem híján lkuvl megnyitott kpuit mgyrok előtt. De hosszú küzdelem mgyr sereget is kimerítette, nélkülözni kezdett, és király zsoldot sem tudt tovább fizetni. Hjlndónk muttkozott hát béketárgylásokr, és ezt Johnn és férje, kik közeledtére Get váráb zárkóztk, örömmel fogdták. A pápi udvr vette kezébe közvetítést, és Ngy Ljos, lemondv Nápoly újbb elfogllásáról, szeptemberben kivonult z országból, helytrtóir bízv z elfogllt területek védelmét. Villni szerint nem trthtt tovább fegyverben seregét, és távozásár tisztes ürügyül jubileumi szent évet hsznált fel: kor vllásos felbuzdulását követve, Rómáb indult zrándokltr. Az év szoktlnul zord idővel köszöntött be Itáliábn: hó és jég borított mindent, olvdáskor pedig árvizek ársztották el vidékeket. Ennek ellenére már z előző év krácsonyától kezdve zrándokok htlms seregei: férfik, nők, gyermekek vonultk félsziget útjin le 10

11 Róm felé, hogy felkeressék keresztény bzilikákt, és ott búcsút nyerjenek. Az örök város kkori idegenforglm vetélkedett mivl: korbeli becslés szerint krácsony és húsvét táján npont egymilliónál több idegen kereste fel, németek, mgyrok és más tájkról érkező hívők. Az utkon - írj krónikás kkor volt tolongás, hogy kettő, négy, néh ht vgy tizenkét embert nyomtk gyon. Az kkori szerény terjedelmű város nem tudt z érkező tömegeket szállássl, élelemmel ellátni. A német és mgyr zrándokok így szbdbn táborozv, tüzeknél melegedve töltötték z éjszkákt, ngy türelemmel segítve egymáson. 13 A ngy idegenforglom mellett is mgyr király bevonulás ünnepélyes pompájávl jelentős esemény volt. Küküllei János, Ngy Ljos káplánj és krónikás részletesen beszámol fogdttásról: városáb, melynek utcái szép szőnyegekkel voltk beborítv és felékesítve, és rómik urként fogdták őt. Ezt zonbn király vonkodott elfogdni. A páp úr plotájábn látták vendégül. A tribunus rómi főemberekkel nponként meglátogtt s tisztelgett előtte; ngy örömmel hívták meg házikhoz lkomár. A király pedig nponként z postolok fejedelmének, Szent Péternek bzilikájábn hllgtott misét; npont megmuttták neki z Úr rcánk kendőjét is,14 zrándokok és z összesereglett népsokság ngy vigsztlásár. Sok npot töltött itt ájttosn király. A páp úr utsításár király feloldozást nyert, mire Szent Péter oltáránk 4000 rny forintot jánlott fel és tett le. 15 A krónikás, ki pedig elkísérte Ngy Ljost nápolyi hdjártár, tévedésbe esik, mikor király rómi fogdttásánál tribunust, Col di Rienzót szerepelteti. A ngy htlmú népvezért már 1347-ben megbukttták ellenfelei, és évekig z bruzzói hegyekben bujkált, mjd 1350-ben, éppen mgyr király rómi látogtás évében Prágáb ment, hogy IV. Károly német-rómi császár segítségét kérje. Ngy Ljost vlószínűleg város szenátori, legbefolyásosbb két cslád, Róm tribunus rómi főemberekkel 4 frnci mérföldnyire jött elébe, és úgy fogdt ünnepélyesen és tisztességgel. Külön erre z lklomr készült egyform bíborbársony ruhát viseltek; lehettek vgy százn velük jövő szép, egyformán öltözött trombitások és más zenészek is. Bevezették Róm Mgyrország királyánk, I. Ljosnk (Vtikán város, Szt. Péter Bzilik) Guidobldo Abbtini: Veronik kendőjének bemuttás (Forrás: Florio Bnfi i. m.) Colonnák és Orsinik üdvözölhették, és mgyr jegyzője szenátori címet téveszthette össze tribunusévl. Col bukását különben Arny János is megénekelte Toldi szerelmében: Ngy Ljos első nápolyi hdjárt lklmávl német zsoldosvezére, Werner fogolyként hozz eléje rbul ejtett Rienzót, de király lovgi ngylelkűséggel vendégül látj és szbdon engedi bukott htlmsságot.16 A rómi zrándoklt nyilvános tnúságtétel volt pápsággl vló formális kiegyezés mellett. Most, hogy 11

12 király elfogdt békeközvetítést, és zrándokútjávl megmuttt vllásos érzületét, Avignonból megérkezett felmentés, és mgyr urlkodó legfőbb egyházi htlomml kibékülve indult tovább csptávl észknk, Toscn felé, hol nem kis ggodlomml várták jövetelét. A kíséretében levő négyezer német zsoldos érkezésének kilátás rr indított z óvtos Firenzét és Sienát. hogy készen trtsák fegyveres erejüket polgárik jvink védelmére. De sereg nem érintette Firenzét: Ferrrán át vonult Felső-Itáli felé, miután Obizzo d'este őrgróf üdvözölte városábn mgyr urlkodót. Velence követeket küldött eléje, és diplomáciájávl kieszközölte, hogy városib csk nnyi ktonsággl lépjen be, mennyi lkosságr nem jelent veszélyt. Vlóbn, Ngy Ljos Veronábn elbocsátott német zsoldosit, és csk ezer lovsávl ment át z útjáb eső venetói városokon, hzfelé trtv. Október 25-én már elérte Mgyrországot. H félsziget lkosság fellélegzett, mikor z idegen csptokt szerencsésen htárin kívül tudt, hmrosn tpsztlni kellett, hogy htlms király és mgyrji nem mondtk végleg búcsút Itáliánk. A nápolyi urlkodóházzl ugyn hosszú tárgylások után létrejött béke 1352 októberében, de feszültség Velencével dlmáci városok birtoklás mitt továbbr is fennmrdt. Az tény sem jelentéktelen, hogy Ngy Ljos htlmi politikájánk száli túlságosn is összefonódtk félszigettel, hogy sem z olsz állmok viszályikbn hozzá ne fordultk voln támogtásért. Így lig néhány évvel hztérése után, 1356 nyrán már újr velencei területen állt seregével, hogy nyolcéves fegyverszünet lejárt után háborúvl kényszerítse ki köztársságtól Dlmáci átengedését. A mgyr fegyveresek Mtteo Villni negyvennégyezerre teszi számukt - Pive és Brent közti síkságon indultk hrcb, hol négyszázötven évvel korábbn klndozó őseink olyn ridlmt keltettek. Ngy Ljos érkezése is ggodlmt okozott: z itálii kényurk nem voltk tisztábn céljivl, és hódító tervektől trtottk. Követeik útján próbáltk tudkozódni, és király megnyugttó válsz után, meggyőződve, hogy támdás csk Velencére terjed, legközelebbi fejedelem: veroni Cngrnde dell Scl tisztelgett nál, és ötszáz lovst hozott serege gyrpításár; Milno ur, Bernbò Visconti pedig brátság jeléül ötszáz számszerijászt küldött. Ekkor sereg ellátás súlyos gondot jelentett: király, ki hdivl már bevette Coneglino városát, és Trevisót ostromolt, eltiltott rblásokt, és Pdov urávl, Frncesco d Crrrávl lépett egyezségre, hogy ktonái élelmezését fizetség ellenében válllj; ennek fejében viszont Ngy Ljos kezességet válllt területe biztonságáért. A ngyszámú hderő féken trtás zonbn még nehezebb feldtot rótt vezérekre, mint nápolyi válllkozások idején. Treviso hosszú hónpokig ellenállt, és lekötve trtott z ostromló sereget z ellenséges terület szívében. És venetói síkság békés földművelőinek lklmuk volt megismerkedni z idegen hrcosokkl, kikről kortárs Villni részletes és lpos képet rjzolt. Elmondj. hogy mgyr hdiszervezet nemesek és városok meghtározott számú lovsból álló bndériumin lpul, és leírj ezeknek lovsoknk felszerelését és tábori életmódját is. Fegyverzetük z íj nyilkkl és hosszú krd. Áltlábn állndó ruháztként bőrzekét viselnek, s mint jól bekenték, egy másikt öltenek reáj, erre ismét egyet, ztán még egyet, miáltl igen erőssé s védelemre lklmssá teszik. Fejüket ritkán borítj sisk, hogy nyilzásbn ne kdályozz őket, mert ebben vn minden reményük... H keletnek trtnk, s terjedelmes pusztán kelnek át..., szíjkkl összefűzött, vért formájú nyerget hsználnk, s lktln vidéken vgy táborozáskor ember s ló mezőn szbd ég ltt, külön sátor nélkül készít fekvőhelyet; derült időben feloldják vért formájú nyergük szíjit, s derékljt készítenek belőle, s zon lusznk éjjel; s h esős z idő, mi elég ritkság, egyik vgy mindkét oldl felől tkrót készítenek mguknk; lovik hozzászoktk, s nem törődnek vele, h szbdbn s esőben kell állniuk, s mi kárt sem szenvednek zon esőszegény országokbn; másutt nincs így, mindzáltl igen jól viselik el viszontgságokt... A pusztán csekély megterhelés árán jól ellátják mgukt élelemmel, minek ok s eljárásmódjuk következő: Mgyrországon ugynis ngyszámú ökör és tehén tenyészik, melyeket földművelésre nem hsználnk, hnem téres legelőkön gyorsn meghizllják s levágják őket, bőrükkel és zsírjukkl élénk kereskedést űznek, húsukt ngy üstökben megfőzik, s h megfőtt, besózzák, csonttól elválsztják, kemencében vgy más módon megszárítják, h megszárdt, porrá törik, s finom lisztté őrlik, s úgy teszik el, s h ngy sereggel pusztán vonulnk át, hol nem kpnk eleséget, üstöket s más rézedényeket visznek mgukkl, s hdi ellátás gynánt mindenikük egy zcskót visz e porból mg számár, zonkívül vezér tligákon ngy mennyiségben szállíttt belőle; s h folyóhoz vgy másféle vízhez érnek, megállpodnk, edényeiket megtöltik vízzel, felforrlják, s h felforrt, csoportbn levő bjtársk számához mérten töltenek rá ebből porból; por megdgd s felduzzd, s egy-két mréknyi pép módjár megtölti fzekt, s igen bőséges tápnygot szolgáltt, s egy kis kenyérrel, vgy mgábn, kenyér nélkül, erőt d z embernek. Ennélfogv mi csodálni vló sincs zon, h ngy sokságuk mellett is hosszú ideig trtózkodnk vgy menetelnek pusztságon, nélkül, hogy élelmet tlálnánk, mivel lovk fűvel és szénávl, z emberek pedig e porrá tört hússl táplálkoznk... Hrcmódjuk nem cstmezőn vló helytállásbn, hnem portyázásbn, megfutmodásbn, üldözésben, nyilik kilövöldözésében, meghátrálásbn s z ütközésre vló visszfordulásbn áll. Ngyon gykorlottk s ügyesek zsákmányolásbn s hosszs lovglásbn, erősen nyilzzák z ellenség lovit s gylogságát, s ennyiben hsznosk nyílt mezőn vló küzdelemben, mivel mesterek gyors támdásbn, s z ellenségnek rohmml vló zkltásábn nem gondolnk hlálll, hnem legngyobb veszélyt keresik. Ütközetben mgyrok mindig összetrtnk, s tízen-tizenöten egy csoportbn, ki jobbról, ki blról támdják z ellent, s messziről igyekeznek nyilikkl megsebezni, s ztán elrohnnk, vágttó lovikon

13 De ezek fentiekben Villni áltl leírt edzett és igénytelen hrcosok erősen emlékeztetnek honfoglló őseiknek régi krónikákbn megrjzolt rcképére, városis kultúrájú ország új körülményei között hjlottk rr, hogy feldják puritán szokásikt. A friss hús és bor élvezete megszokott pép helyett pnszolj Villni - erkölcseiket is megváltozttt: feljebbvlóik nem tudták többé fegyelmezni őket, és megkdályozni, hogy álltis és vkmerő mgyrjik betörjenek bráti Pdov területére, rboljnk és zsákmányoljnk, minth ellenséges földön járnánk. Az önkényes válllkozások következménye npont érkező, kenyeret, bort és más élelmiszert szállító pdovi szekérkrvánok elmrdás lett, z ellátás hiány és nélkülözés pedig még féktelenebbé tette ktonákt: összetűztek hdjártbn részt vevő, Wolfhrdt Konrád vezette német zsoldosokkl, megrohnták és kifosztották tábor rktárit, míg végül király kénytelen volt z ostromr hátrhgyott cspt kivételével serege zömét hzvezetni. A következő, z évben, béketárgylások meghiúsulás után zonbn kiújult háború; dlmácii városok sorr mgyr kézre kerültek, és 1358-bn, zári békében Velence lemondott birtokukról, és elismerte mgyr király felségjogát, ki még Rguzánk is hűbérur lett. Velence szárzföldi területét ennek fejében mgyr ktonság kiürítette. A tengeri köztárssággl később, 1373-bn és 1378bn kiújult z ellenségeskedés, mikor mgyr király régi szövetségest, Pdovát és másik tengeri köztársságot, Genovát támogtt riválisukkl viselt háborújukbn. Ez háború, mint már z előzőek is, keleti kereskedelmi útvonlk biztosítását célozt: mgyr urlkodó dlmát városok biztonságáért, Genov pedig veszélyeztetett földköziés fekete-tengeri támszpontjink megőrzéséért fogott fegyvert. Célj Velence tengeri htlmánk teljes felszámolás volt; és z drii köztársság ellen megnyerte mgyr királyon kívül Pdov, Veron és Aquilei urit és z osztrák herceget is. A mgyr sereg Horváti János mcsói bán vezetésével megszállt Velence szárzföldi területét, z egyesült genovi-mgyr hjóhd pedig Velence első tengeri győzelme után egy évvel, 1379 májusábn, Polánál megsemmisítő vereséget mért ellenfelére. A szorongtott velencei kormány csk Ngy Ljostól remélhetett mérsékletet: követei még hűbéruruknk is elfogdták voln évi dó fizetésével, de többi szövetséges területi követelései meghiúsították megegyezést. Velence hosszú tárgylások ltt összes erőtrtléki bevetésével felkészült védelemre, és chioggii győzelme után sikerült z 1381 ugusztusábn megkötött torinói békével, kevés területi veszteség árán, függetlenségét megőriznie. Ekkor zonbn Ngy Ljos már nem jelent meg személyesen Itáliábn: expedíciós seregét z erdélyi vjd és mcsói bán vezette. Olsz kpcsoltink máig is láthtó emléke mrdt fenn bráti Crrrák székvárosábn, Pdovábn, hol Szent Antl-bzilik egyik mellékkápolnájábn Altichiero veroni festő Szent Jkbról készített freskósoroztábn Rmiro 10. százdi sturii király képében mgyr urlkodót személyesítette meg. A király három jelenetben: szobájábn lv, trónján ülve és egy várostromnál szerepel. Igzi kilétét nemcsk egyéni vonási, értelmes, erélyes rckifejezése, hnem liliomos címerének és koronás struccl díszített siskjánk ábrázolás is elárulják. A képek megrendelője pedig z Bonifcio Lupi pdovi főúr volt, ki 1372-ben város követeként Budán járt királyi udvrbn. Hálából városuknk nyújtott támogtásért - Ngy Ljos ktonságon kívül gzdg pénzdományt is küldött - város uránk fi, z ifjbb Frncesco z Ongro melléknevet vette fel. A mgyr Anjou - világ leghtlmsbb fejedelme keresztények között és legrettegettebb király hitetlenek szemében Ngy Károly császár hlál ót, egy pdovi krónik jellemzése szerint - itálii szereplésének más, távolbbi kihtási is voltk z olszok életére. A nápolyi hdjártot követő évtizedekben mgyrjink egy része, kik békés hztérés helyett hivtásos ktonáskodás kockáztos, de gzdg lehetőségekkel kecsegtető útját válsztották, új elemként járult hozzá zsoldosseregek bérért felválllt háborúskodásihoz. Az önálló részekre felprózódott Itáliábn folyó szüntelen viszálykodások fegyveres csptok állndó tevékenységét tették szükségessé; és z iprnk, kereskedésnek élő jómódú városi polgárság éppnnyir nem szívesen válllt csták veszélyeit és terheit, mint békés, földművelő prsztság. De z idegen zsoldosok, kiket mguk fogdtk fel, z idők folymán vlóságos cspásnk bizonyultk erőszkoskodásikkl és pusztításikkl: más földjén folyttott válllkozásikbn nem kímélték lkosság életét és jvit, és z z egyetlen törekvés vezette őket, hogy szolgáltuk lejártávl minél gzdgbb zsákmánnyl vonulhssnk vissz polgári életbe. Nem volt ritkság, hogy ezek z életüket pénzért árub bocsátó, gátlástln emberek zászlót változttv előbbi megbízóik ellen indultk hrcb, vgy gzdát cserélve, sját honfitársik csptávl kerültek szembe. Ez z út várt z olsz földön mrdt mgyr ktonákr is. A nápolyi urlkodóházzl megkötött béke után mgyr helyőrségeket feloszltták, és ktonéletet folyttni kívánó fegyveresek különböző zsoldosvezérek csptáb álltk. A mindig háborgó dél-itálii királyság jó munklehetőségeket kínált: már 1354-ben Durzzói Ljos, Johnn unokfivére lépett fel mint trónkövetelő, és z áltl felfogdott zsoldoscsptokbn mgyrok is szerepeltek, sőt z egyik csptvezér is Athini (Mgyr) Miklós volt. Johnn és férje ezért pnsszl fordultk Ngy Ljoshoz, mjd páp közbenjárását is igénybe vették, hogy király tilts el mgyrjit szövetségesei és rokoni háborgtásától. De évekbe telt, míg végre 1361-ben Trntói Ljosnk sikerült Mgyr Miklós vezetése ltt összegyűjtött ngy mgyr cspttl szerződést kötnie, hogy Bongrdo német zsoldosit kiűzik z országból, minek fejében siker esetén rny forintot kpnk, és z övék legyőzött németek felszerelése is. De kötelezik mgukt sját királyuk kedvéért, ki nápolyi urlkodókkl legbrátságosbb viszonybn vn, hogy z ország lkosságát nem háborgtják, z élelmiszerért 13

14 megfizetnek, és engedelmeskednek Johnn főkpitányánk. Bongrdo végül kiegyezett, hogy kivonul z országból, Durzzói Ljos pedig ellenfelei fogságáb került. Nápolyon kívül mgyr zsoldosoknk bő lklmuk nyílt szereplésre Itáli más részein is. A szomszédos pápi területeken z udvr közel hét évtizedes vignoni távolléte ltt központi htlom minden súlyát elvesztette helyi városi kormányztok és vezető főurk önállósági törekvéseivel szemben bn páp z erős kezű és ügyes Egidio Albornoz spnyol bíbornokot küldte Itáliáb, hogy z egyházfő rómi vissztérését előkészítse, és fennhtóságát pápi hűbérként tekintett trtományokbn elismertesse. Albornoz részben diplomáciávl, részben fegyverek erejével törekedett küldetését teljesíteni. Különösen Romgn és Mrche trtománybn, hol páp hűbérúri befolyás mintegy száz évre nyúlt vissz, nehéz feldtot jelentett helyi kényurk, fenzi Mnfredi, forlìi Ordelffi, z Anconábn és Recntibn székelő Mltesták teljhtlmánk letörése. A legátus is zsoldoscsptokkl folyttt háborúját, és nápolyi területről jelentkező mgyrokt is szolgáltáb fogdt. Ezek könnyű fegyverzetű, mozgékony lovsok, kik jól tűrték z időjárás és háború viszontgságit, igen hsználhtónk bizonyultk. Először kis csoportokt lklmzott: húsz, hrminc vgy ötven hrcost egy-egy tiszt vezetésével; 1356 nyrán Romgnábn mintegy száz mgyr volt seregében. De z elkeseredett ellenállás ngyobb erőket igényelt; és Albornoznk súlyos gondokt okozott ktonái zsoldjánk előteremtése is: pápi udvrból érkező pénzküldemények nem voltk elegendők, és bíbornok ezüstkészletét is eldt, hogy seregét fizethesse ben VI. Ince páp Velencével háborúskodó Ngy Ljoshoz fordult segítségért; ez, miután nem sikerült Ordelffinál békés közbenjárássl eredményt elérnie, velencei területen hrcoló ktonságból küldött egy csptot Lckfi Miklós zempléni ispán vezetésével Albornozhoz. Az év végén legátus német zsoldosok helyébe még újbb mgyrokt vett fel, és számuk mintegy négyszázr rúgott. Lckfi embereivel 1359 tvszán tért hz, mikor Ordelffi fölött pápiknk sikerült végleges győzelmet kivívniuk. De ezzel Albornoz gondji nem értek véget. Még veszedelmesebb ellenfele támdt Bernbò Visconti, Milánó ur személyében, ki hódító terjeszkedése során Bologn birtokáért került összeütközésbe pápikkl. A várost ostromló milánóik ellen bíbornok mgyr zsoldosokt is küldött, kik Visconti zászlj ltt hrcoló kétszáz honfitársukkl tlálták mgukt szemben. De ekkoribn már úgyszólván mindenütt fellelhetők voltk mgyr zsoldosok kisebb csoportji z egymássl háborúskodó városok hderejében: hrcoltk Firenze oldlán Pis ellen, és pisikkl Firenze ellen, de voltk mgyr zsoldosi Genovánk és Sienánk, mjd Róm városánk is. A legngyobb mgyr cspt zonbn z volt, melyet Ngy Ljos 1360-bn küldött Bolognáb pápi követ kérésére. Az ötezernél több fegyverest Medgyeslji Mórócz Simon, Pozsony, Győr és Bkony főispánj vezette, ki vdságávl Simone dell morte hlált hozó Simon - nevet érdemelte ki kortársitól. Bologn környékének lkosság, melynek megvédésére jöttek, rettegett hrcositól: helyi krónikások szrcén klózokhoz hsonlították féktelenül grázdálkodó zsoldosokt. Megérkezésük - szokásos bő hírforrás, Villni szerint - nnyir megijesztette Visconti embereit, hogy szökdösni kezdtek seregéből. Mórócz, úgy látszik, Albornozzl is összekülönbözött, mert rövidesen embereinek ngy része elvonult, szbdcsptként pusztítv mindent útjábn; csk ezer mgyrj mrdt legátus szolgáltábn. A jól értesültnek muttkozó Villni zonbn másképp mgyrázz z eseményeket: szerinte mgyr vezér és bíbornok előre megbeszélt cselt szőtt, hogy milánóikt megtévessze: Móróczék ellenségként fosztogtták bolognikt, tüntetően szidták legátust, és vonkodtk átdni neki Cslecchio erődjét, mit milánóiktól elfoglltk; Albornoz pedig pnszos levelet írt Ngy Ljosnk, hogy szoríts engedelmességre mgyrjit. Ezekre hírekre Visconti elbocsátott ezer zsoldosát fenntrtásuk még gzdg kényúrnk is gondot jelentett -, mire dereks legátus, ki hosszú időn át viszálykodást színlelt mgyrokkl, vártlnul kifizette z elbocsátott mgyrokt, zokt is, kiket szolgáltábn trtott volt; mgyrok úgy muttták, minth Ferrr felé krnánk menni..., de visszfordultk, és Dél-Lombrdiáb törtek, huszonöt npon keresztül fosztogtv Milánó uránk területeit, mjd vissztértek Bolognáb.18 Addigr zonbn Albornoz pénze elfogyott, nem tudt tovább folyósítni ekkor cspt zsoldját. Csk kisebb csoportot trtott meg szolgáltáb, többiek új munklehetőség után néztek. Biscione, Bernbò Visconti hdvezére felhsznált z lklmt, és felfogdt egy részüket, hogy előbbi gzdájuk ellen hrcoljnk; többiek nápolyi királyságbn vállltk szolgáltot. Ngy Ljosnál pápi legátusnk sikerült kieszközölnie, hogy levélben tilts el mgyrokt z egyház ellenségének szolgáltától. A király későbbi években is küldött fegyveres segítséget pápánk: így 1368 jnuárjábn Czudr Péter szlvónii bánt ötszáz lovssl. Ekkor tűnt fel Itáliábn mgyr irodlmi hgyományokbn legendás figurává nőtt Toldi Miklós is. A rendkívüli erejű lovg lkj köré szőtt mondkör, mit Ilosvi Selymes Péter dolgozott fel, hogy zután Arny János költői remekművet formáljon belőle, pdovi közvetítéssel megismert kroling-eposzokbn tlált meg előképét, de történeti mgr épült. Toldi mint z esztergomi érsek udvri embere, tlán egy mgyr segélycspttl érkezhetett olsz földre. 1365ben neve ott szerepel híres ngol fehér cspt vezetői közt, melyet Albornoz bíbornok Johnnávl együtt ht hónpr szerződtetett, főleg Bongrdo zsoldosvezér megfékezésére. Nicolus comes de Thodi mintegy 1600 mgyrj nevében kötelezte mgát, hogy hrcolni fognk gzdáik ellenségei ellen kivéve Firenze, Sien és Pis városát, szerződésük trtm ltt élelmiszerüket pénzért vásárolják, letelte után pedig húsz np ltt elhgyják z ország területét, és öt évig nem viselnek volt megbízóik ellen háborút. 14

15 A szerződés kikötései is muttják, milyen kétélű fegyvert jelentett z idegen zsoldosokkl vló háborúskodás, és hogy igyekeztek megbízóik elejét venni túlkpásiknk. Grázdálkodásik békés lkosság számár olyn cspást jelentettek, hogy V. Orbán páp, mikor 1367-ben két évre Rómáb költözött, teljes megszüntetésükre lig létrehozásán fárdozott, de erőfeszítései kellő támogtás híján kudrcot vllottk: z itálii kis állmok nem tudtk másképp sját védelmükről gondoskodni. Hiáb sújtott V. Orbán kiközösítéssel zsoldos csptokt, ezek továbbr sem tűntek le z itálii történelem színpdáról. De helyzet idővel mégis megváltozott: z idegen vezérek helyére fokoztosn olsz condottierek léptek, kik főként hzi lkosságból toborozták embereiket, és komoly politiki szerephez és befolyáshoz jutottk, sőt egyikük, Muzio Attendolo Sforz XV. százdbn Viscontik helyébe lépő milánói urlkodócslád meglpítój lett. Ljos király hlálávl mgyr zsoldosok is eltűntek z olsz hrcmezőkről. De életének utolsó éveiben még egyszer végigvonultk félszigeten, nápolyi trón elfogllásár induló Durzzói (Kis) Károly kíséretében. Károly, trónkövetelő Durzzói Ljos fi, pj hlál után még gyermekként mgyr király udvráb került, ki lányi születése előtt, mint egyetlen férfirokonát, fiként neveltette, és utódává készült tenni. Mári és testvérei világr jöttével herceg elvesztette mgyr koron örökségét, de utóbb megnyílt előtte z út nápolyi királysághoz, mikor ngy egyházszkdás idején, mely egyszerre két pápát- egy olszt Rómábn és egy frnciát Avignonbn - emelt trónr, Johnn frnci VII. Kelemen támogtásávl eljátszott rómi VI. Orbán jóindultát. Az olsz páp Durzzói Károlynk ítélte nápolyi koronát, és mgyr király egyetértett döntéssel, mert ez biztosítékot jelentett sját leányi örökösödési jogink háboríttln érvényesítésére Mgyrországon. A herceg ígéretet tett erre nézve, Ngy Ljos pedig segítséget nyújtott válllkozásához Johnnávl szemben. A Velencével kiújult háború mitt venetói területen állomásozó hderejéből engedett át tízezer embert Károly hercegnek, ki tengeri köztárssággl folyó béketárgylásokt vezette. A béke csk egy év múlv, 1381 ugusztusábn jött létre, de Károly már 1380 júliusábn elindult Treviso városából dél felé. Útközben csptink olsz kpitány, Jnnozzo viszályb keveredett semlegességét gondosn őrző firenzei köztárssággl, mert város politiki száműzötteit pártfogásáb fogdt. Firenze támdástól félt, fegyverkezett, Károlyhoz, mjd Ngy Ljoshoz fordult pnsszl, végül ngyobb pénzáldozttl elérte, hogy cspt elvonuljon toszkán területről. A mgyr ktonák jó része hzindult, herceg pedig folyttt útját dél felé. Rómábn VI. Orbán páp ünnepélyesen fogdt trónjelöltjét. A város szenátorává nevezte ki, mjd hűbéresi eskütétele után nápolyi királlyá koronázt. Durzzói Károly ezután megindult főváros felé; nép mellé állt, és Johnn csekély hdereje nem tudt feltrtózttni. Mikor július 16-án bevonult Nápolyb, királynő is fogságb került. Hiáb intették Firenze városánk vezetői kíméletre ngynénje iránt, Károly összeesküvéstől félve, szigorú börtönre vetette, hol következő évben meghlt. A hír erőszkos hlálról beszélt: Károly állítólg megtudt, hogy z vignoni ellenpáp trónjelöltje, frnci Anjou-ágbeli Ljos, kit Johnn is örököséül fogdott, útbn vn z ország felé, és nem krt, hogy királynőt még életben tlálj, ezért börtönében megfojttt. Ngy Ljos lig két hónppl élte túl volt sógornőjét, kivel évekig háborúskodott. Ahogy már Szent István és IV. Bél után is történt, z erős kezű király utódink gyengesége túlságos htlomr jutott főurkkl szemben súlyos válságb jutttt z országot. Mári, Ngy Ljos örököse, IV. Károly német-rómi császár fiánk, Luxemburgi Zsigmond brndenburgi őrgrófnk jegyese, pj hlálkor csk tizenegy éves volt; helyette Erzsébet régenskirálynő gykorolt htlmt, ki kezdettől fogv ellenezte leányánk Zsigmonddl kötendő házsságát. Oddó hívével, Gri Miklós nádorrl és z őt támogtó főurkkl vártln diplomácii skkhúzássl krták elejét venni z őrgróf htlomr jutásánk, és Orléns-i Ljos frnci királyi hercegnek jánlották fel még gyermek királynő kezét. Mint csládjábn nnyiszor, Mári sors fölött is politiki érdek kizárólgos szempontji döntöttek. Az új külpolitiki irányvonl szembefordított z országot korábbi szövetségeseivel: cseh királlyl, Zsigmond bátyjávl, Károly nápolyi királlyl és rómi pápávl, és három pártr szkított főurkt meg velük trtó nemességet. A Ngy Ljos politikájához rgszkodó Zsigmond-párti főurkkl szemben vezető - főleg délvidéki - főemberek egy csoportj z Anjouk férfiágánk örökösödését kívánt, és nápolyi Kis Károlynk szánt koronát, ki mgyr udvrbn töltött ifjú évei ltt sok hívet szerzett. Az terv is felmerült, hogy királynőt nápolyi király pár éves kisfiávl jegyzik el, de Zsigmond előbb cselekedett: bátyj segítségével hdsereget toborzott, 1385 ugusztusábn bevonult z országb, Budáig nyomult, és sietve megtrtott esküvőjét Máriávl. Az ellenpárt sem mrdt tétlen: Horváti Pál zágrábi érseket már előbb Nápolyb küldte, hogy Károlyt z ország főrendjeinek nevében meghívj z őt jogosn megillető mgyr trónr. Októberben nápolyi király olsz hdseregével már Zágrábbn volt; lkosság ngy lelkesedéssel fogdt, és melléje sorkozott. Az új királyi férj nem érezte helyzetét elég erősnek, hogy vetélytársávl szembeszálljon: jobbnk látt, h ideiglenesen átengedi teret, és újbb erősítésekért vissztért Csehországb. Kis Károly lig kéthónpos urlmáról és trgikus végéről, mely ngy felzúdulást keltett, mint később nnyi más történelmi eseményről, velencei megfigyelő dott részletes és htásos beszámolót. Lorenzo de Moncis, mielőtt 1388-bn Velence főkncellárj lett Cndi szigetén, Mári királynőnél járt város követének, Pntleone Brbónk titkárként, és hogy írj - Mári kérte meg, hogy mint mgyr ügyekhez közel álló és tájékozott kortárs, örökítse meg z események igz történetét z utókor számár. A velenceit egyenesen költői válllkozásr ihlette Mgyrországon lezjlott drám: hogy előszvábn 15

16 írj, tisztázni kívánt z árttln királynőket vád lól, melyet főleg Toscnábn - z olsz Anjoukkl hgyományos jó viszonybn álló trtománybn terjesztettek róluk: hogy ők mguk hívták be Durzzói Károlyt, ki különben nem is gondolt voln mgyr trónr, mjd áruló cselszövénnyel eltették láb lól.20 A humnizmus kezdődő divtjához lklmzkodó,klsszikus versmértékű ltin elbeszélő költemény - mely szerzője szerint már eddig is számos művelt embert könnyekre fksztott, és elhllgtttt ráglmkt - Ngy Ljos érdemeinek mgsztlásávl kezdődik. A költői képzelet szbd szárnylásávl z ország lkóit brbár, vdálltok módjár élő, fegyelmet, hrci szellemet nem ismerő népségnek írj le, hogy nnál inkább kitűnjék király szerepének hord ereje: emberi, civilizált szokásokr nevelte népét, megtnított hdviselésre, félelmetessé tette más országbeliek előtt, dicsőségre, hírnévre emelte. Hálátlnnk nevezi z ország élén álló főnemeseket, kik ngy király utódát semmibe véve, és szelíd nőurlmt kihsználv, sját érdekeik érvényesítésére pártoskodást, gyűlölséget és széthúzást szítottk. A fő felelősséget Gri nádorr hárítj: z ő önkényes vezetése gyűlöltette meg Erzsébet nykirálynőt is, és osztott meg z ország népét. De nem kevésbé ítéli el Horváti testvéreket, hiszen htlmukkl, mit Ngy Ljostól nyertek, elvetemült módon nápolyi királyt szolgálták. Kis Károlyt - meséli költemény - felesége hiáb próbálj lebeszélni mgyr koron megszerzéséről: várost és királynőjüket éltetik. A sebesült nápolyi királyt Visegrádr viszik, és ott kioltják életét. Károly pünkösdi királyságát és bűnhődését intő okolásul versben meséli el velencei szerző, de nem kevésbé fontosnk trtj, hogy, bár csk prózábn, tudósítson következményekről is. A délvidéki Károlypárti felkelők Horváti János vezetésével fogságb ejtették két királynőt, Erzsébetet megölték, Máriát pedig Novigrád kikötőjéből Nápolyb készültek szállítni, és Károly özvegyének kiszolgálttni. Ngy Ljos leány velencei köztársságnk köszönhette megmenekülését, mely - hogy De Moncis rámutt Giovnni Brbdico kpitányt küldte od jól felfegyverzett gályákkl. Ez ngy igyekezettel nemcsk gondos őrizetet nyújtott tenger felől, nehogy Mári királynőt átszállítsák, hnem prtr szállv erőivel olyn ostrom lá vette város perjelét ( Horvátikkl trtó Pliszni Jánost), hogy kényszerítette fogly kidásár; ezt zután megszbdítv börtönétől és keserves hláltól, hjón Zenggbe vitte. Velence kormány Ngy Ljos hlál után sietett jó viszonyt teremteni utódávl. Díszes követséget küldött két királynőhöz, szerencsekívántit fejezte ki megkoronázásukhoz, és feljánlott brátságát. Szent Márk köztársságánk érdeke volt Mári mellé állni déli Adri két prtjár kiterjedő nápolyi Anjouhtlomml szemben: mgyr koron birtokábn nápolyi urlkodók több oldlról gykorolhttk voln nyomást Velencére. De z új királynő pjánk város nem tudt megbocsátni Dlmáci elhódítását, ellene viselt háborúit. És velencei De Moncis, bár II. Károly verses történetében mgsztlj ngy király urlkodói érdemeit, prózi krónikájábn, mit már nem Anjou Mári számár írt, nemcsk elítéli Ljost velencei politikájáért, hnem még korbeli szóbeszédeket is felhsználj, hogy kimutss megérdemelt bűnhődését: Hgyd, drág férjem, viszálykodó, cselszövényekkel teli és rosszindultú, gyűlölettől izzó Mgyrországot. Ismerjük ezek álnokságát, hiszen gonosz nép közt serdültünk fel: jj, ne higgy hmis beszédű embereknek! A király rr számít, hogy Nápolyt fenyegető külső és belső háborúk megfékezésére mjd mgyrországi hderőket vethet be, és eltökélten indul célj elérésére. A további események - mondj költő - feleségét igzolják: viszony két királynőhöz kezdettől fogv kölcsönös képmuttásr épült: Károly zt állítj, hogy mint férfi rokon, húgánk jött segíteni rend helyreállításábn, két nő pedig félelmében, hogy Johnn sorsár jut, látszólg szívesen fogdj, és bb is belenyugszik, hogy fokoztosn kezébe rgdj htlmt, és előkészítse koronázását. Mári nem kr lemondni pi örökségének tekintett trónjáról, de nyj és hívei meggyőzik, hogy nincs más válsztás. Károly emberei népet nőurlom ellen izgtják, de nápolyi trónjelölt koronázás nyomsztó hngultbn, bljós előjelek kíséretében megy végbe Fehérváron. A szánlom Mári iránt és bűntudt sokkbn gyűlöletet kelt z új király ellen: Erzsébetben pedig - bár z előszóbn szerző teljesen árttlnnk nevezte - vd bosszúvágyt ébreszt. Gri nádorrl cspdát állítnk: z nykirálynő megbeszélésre kéreti Károlyt, és mint nnk idején Endrét nápolyi összeesküvők, elszigeteli olsz kíséretétől, hogy egy híve krdjávl hlálr sebezhesse. Olszink kpitány, Alberico hiáb próbál Budán segítséget összetoborozni: Mári hívei elözönlik Ljos. leghtlmsbb mgyr király, ki gykrn megszegve szövetséget velenceiekkel szemben, minden emberi és isteni jogot felrúgott, méltán nyerte el ekkor igzságtlnság megérdemelt büntetését: hiszen élete vége felé nyj megátkozt, elsőszülött lány, Ktlin, frnci király fiánk jegyese meghlt..., feleségének becsületét megráglmzták, főurk viszálykodtk, végül lelkileg betegen, testileg legyengülve, országát legngyobb egyenetlenségben, gyűlölködésben, háborgásbn és rettegésben hgyv, férfiutód nélkül, szomorú hlálll hlt meg. A közhit szerint Isten krtából történt, hogy bűne büntetése képpen z elrbolt Dlmáci börtönözte be z elrbló hitvesét és leányát. És hogy ennek ngy ellenségnek leány, kit velenceiek ereje, túszi és tnácsi szbdítottk ki dlmáciik kezei közül, évszázdokon át tnúsítj mjd velenceiek ngylelkűségét.»19 16

17 II. Itálii nyomok Luxemburgi Zsigmondtól Hunydikig Luxemburgi Zsigmond királyt ( ) és németrómi császárt (1410-) egy hozzá közel álló főpp, Brnd d Cstiglione bíboros, művelt humnist, százd legokosbb emberének nevezte; de ezt z értékelést hosszú életű urlkodó kétségkívül nem királyság első éveivel érdemelte ki. Villongások és összeesküvések, véres megtorlások és fel-fellángoló pártütő hrcok tették vihrossá ötvenéves kormányzás bevezető korszkát; fogságon, menekülésen, meglkuváson és hitszegésen keresztül jutott el trónj megszilárdításáig, s ez végül császári koronához vezető lépcsővé vált számár. H életének későbbi korszkábn döntő tekintéllyel szólhtott is bele z európi poiitikáb és z egyház sorsánk irányításáb, kezdeti időkben királyság puszt fennmrdásáért folyttott küzdelmek kötötték le energiáit. A mgyr koronához csk közvetve, Ngy Ljos leányávl kötött házsság révén jutott. A XIV. százdbn megkezdődött gzdsági fejlődés Zsigmond idején is folyttódott. Az új urlkodó ltt zonbn hzánk igen ngy veszedelemmel tlált mgát szemben: félelmetes török birodlom már z ország déli htárát fenyegette. Fél évszázdos urlkodás ltt tlálkozunk véres párthrcokkl, főúri ligák, érdekcsoportok éppúgy jellemzők e korr, mint huszit mozglmkkl és zok mgyrországi htásivl összefüggő küzdelmek. Hogy válságos évek küzdelmeiből elkövetett hibái ellenére győztesen került ki, bbn döntő szerepe volt néhány befolyásos híve semmitől vissz nem ridó elszántságánk és kitrtó támogtásánk. Ezeknek sorábn korbeli források ott említenek ngy tekintélyű hzi főnemesi csládok srji mellett egy idegenből jött, sját erejéből feltört olsz klmárfiút is, Filippo Scolrit - vgy, hogy később nevezték, Pipo Spnót - már tizenhárom éves korábn elkerült szülővárosából, Firenzéből. Csládj politiki változások során teljesen elszegényedett, és fiút Németországb induló kereskedők mellé dt segédnek. Onnn Zsigmond emberei kíséretében eljutott Budár, z olsz Luc Pecchi üzletébe, hol ügyessége, számdásokbn vló jártsság felkeltette z udvr figyelmét: először z esztergomi érsek, mjd mg Zsigmond fogdt szolgáltáb. Gyorsn emelkedett rnglétrán és király kegyeiben, kinek, egyik 15. százdi firenzei életrjzírój szerint, már z első felkelés idején, lig huszonöt éves korábn, felbecsülhetetlen értékű szolgáltot tett. Mint névtelen tudósító írt, z összeesküvő főurk vártln támdásától csk z mentette meg Zsigmond életét, hogy Scolri sját váráb fogdt; ide gyűltek zután király fegyveres hívei is, kinek számos Zsigmondhoz vló bszolút hűségét bizonyító tettei következtében mgyr urlkodó kitüntetésekkel és birtokdományokkl hlmozt el megbízhtó hívét, bár Filippo vgyonánk legngyobb része feleségének, Ozori Borbálánk hozományából eredt. Gyors emelkedése és rábízott fontos feldtok nem kis féltékenységet és irigységet keltettek z udvri Ngy Ljos királysági A gykori külhoni hdjártok ellenére Mgyrország belső rendje továbbr is szilárd mrdt. Ez Károly Róbert idején megteremtett nyuglom kedvezően htott földművelés és városi élet fejlődésére. A mezőgzdság, z ipr és kereskedelem fellendülése pedig pezsdítően htott kultúr fejlődésére is. Az urlkodó és legngyobb főurk udvribn elterjedt lovgi életmód és kultúr. A XIV. százdbn számos lovgvár épült. Egyik legjellegzetesebb emléke négy toryú diósgyőri vár, hol Ngy Ljos udvrávl együtt évente több hónpot töltött itt. Az udvri tollforgtók, krónikírók örökítették meg z urlkodók legdicsőbb tetteit. A Képes Krónik z árpád-házi királyok és Károly Róbert urlkodás ltti legjelentősebb eseményeket dolgozt fel. Ebben z időben különösen városokbn egyre több gótikus stílusú templomot és lkóházt emeltek. Bővült z iskolák hálózt: kolostori iskolák mellett egyre több városbn sőt flubn lpítottk iskolát. Sok fitl jutott el külföldi egyetemekre. Ljos királyunk 1367-ben Pécsett lpított hzánk első egyetemét. Az Anjou-házi urlkodók idején z egyházi kultúr mellett megjelentek világi műveltség egyes elemei is. Az utolsó mgyr Anjounk nem volt sem ideje, sem módj, hogy önálló politiki vonlt dolgozzon ki. Még kiszbdulás előtt z országngyok férjét, Zsigmondot 1387-ben társurlkodóvá koronázták. A fitl királynő kori hlál után reá hárult feldt, hogy megpróbálj átmenteni ngy elődei örökségét. A fent megjelenített képek mellett z e fejezetben említett itlii városokbn és zokon kívül is számtln festmény, szobor, dombormű és műemléképület utl z kkkori idők mgyrjink jelenlétére. Itt most csk z Anjou-korbn lelhető mgyr nyomokr kocentráltm. 17

18 körökben, de büszkeséggel töltötték el firenze honfitársit, kik mgsztlv emlegették törökkel szemben szerzeti hdvezéri érdemeit is. Egy firenzei szemtnú, Lorenzo Buondelmonte beszámolój lpján élettörténetének egyik szerzője leglább tizennyolc győzelmet tuljdonít neki kisebb, portyázó cstározásokról nem is beszélve: török eszerint rettegett tőle, és után egyedül csk Hunydi János volt képes győzelmesen nyomdokib lépni, kit Spno serdűlő ifjúkor ót nevelt, és ki vezetése ltt folyttott sok háborúbn már nevet szerzett hogy Jcopo Poggio írj. A legngyobb győzelmet Belgrádnál rtt Pipo, hol Leonrdo Bruni rezzói történetíró szerint, csellel olyn sziklák lá cslt törököt, honnn ngy trtályokból köveket zúdítv rá, több ezret megölt közülük.20 Egy évtizednél hosszbb ideig látt el déli htárok védelmét; utolsó sikeres ütközetét 1426-bn már köszvénytől gyötörve vivt Glmbócnál, hov tíznpi szekérút után, betegen érkezett. Több mint húszezer hlottr rúgott törökök vesztesége, de kevéssel utóbb Scolri is belehlt betegségébe, htvnéves korábn. Kevesebb dicsőséggel végződött Velence elleni hdjárt dlmát városok mitt kitört háborúbn. Zsigmond vissz krt szerezni Nápolyi László áltl Velencének átengedett fontos kereskedelmi támszpontokt, de Szent Márk köztársság túlságosn rgszkodott évszázdos viták tárgyát képező birtoklásukhoz, hogysem békés megegyezés születhetett voln. A mgyr király hdserege Pipo Spno vezérlete ltt 1411 novemberétől következő év februárjáig villámháborús lendülettel rohnt le Velence szárzföldi területeit: Istriát, Friulit és trevisói síkságot, hetvenkét várost és várt fogllt el, és lkudozásokr indított szorongtott köztársságot. De tvsszl előnyomulás megtorpnt, és egymás után dt fel hódításit. A szóbeszéd Pipót árulássl vádolt: zt terjesztette, hogy Velence megvesztegette; vlójábn hirtelen betegsége mitt ott kellett hgyni sereget, mely király pénzzvri mitt is vesztett ütőképességéből. A hdjárt 1413-bn ötéves fegyverszünettel ért véget; Zsigmond erőfeszítéseit ekkor már német birodlmi és egyházi kérdésekre összpontosított. Bizlmi emberét hdvezetésen kívül messzire nyúló nemzetközi politikáj eszközéül is felhsznált. Pipo z ország huszonnégy leghtlmsbb főur között tgj volt nnk Sárkány-rendnek, melyet Zsigmond 1408bn hozzá hű országngyok véd- és dcszövetségeként, hitetlenek elleni hrcr, de főleg királyi ház és tgok kölcsönös támogtásár hozott létre; hosszú külföldi trtózkodási ltt rend tgjiból kerültek ki z ország ügyeit vivő legfőbb htlmi szervek ben, mikor Zsigmondot német válsztófejedelmek német-rómi királyi rngr emelték, császári cím megszerzése érdekében diplomácii küldetéssel bízt meg firenzei hívét z olsz állmok megnyerésére. Scolri mint király képviselője fényes pompávl körülvéve utzt be félszigetet: megállt Ferrrábn, Bolognábn, Firenzében és Rómábn, és eredményes tárgylásokt folyttott Zsigmond célji érdekében. Szülővárosábn tett látogtás különös fénnyel zjlott le: szegény kereskedősegédként külföldre szkdt vendéget most háromszáz lovs kísérte; sját plotájábn szállt meg, és negyvennpos trtózkodás ltt lkomákt rendezett először főrngúknk, mjd z egész népnek, és ház mindenki előtt nyitv állt; minden rngú emberrel szemben legngyobb bőkezűséggel viseltetett mondj Poggio életrjz. A firenzeiek versengve igyekeztek htlms urlkodó jobbkezének tekintett ngyúr jóindultát elnyerni, mert z olsz fejedelmek állndó háborúskodási közepette, városuk függetlenségének megőrzése érdekében nélkülözhetetlennek trtották félsziget politiki életében ktív szerepet játszó mgyr urlkodó támogtását. A milnói Viscontik már Ngy Ljos ót folyó terjeszkedési kísérletei, mjd később Nápolyi László fegyveres fogllási szomszédos pápi területeken nemcsk Itáli htlmi egyensúlyát, hnem gzdg kereskedőváros lpvető érdekeit, önálló létét fenyegették, és Firenze veszélyt ruglms és éber politikávl, túlerő ellen szövetkező ligák életrehívásávl, vgy békeszerző diplomácii közvetítésekkel igyekezett kivédeni. Mindehhez támszt keresett mgyr urlkodónál, hiszen ezt nápolyi, velencei érdekeltségei és pápi udvrhoz vló viszony szorosn összekpcsolták Itáli eseményeivel, és nemegyszer fegyveres bevtkozásr késztették. És h mgyr Anjouk és Nápolyi-ház ellentéteiben, mjd Johnn és Kis Károly összeütközésében firezei kormány hjlékony diplomáciávl tudt elkerülni z egyik fél ügye melletti htározott kiállást, h Johnn segélykérő leveleire üres ígéretekkel válszolt, miközben támdó hdjártot vezető Ljoshoz hódoló követséget küldött, ebben z z óvtos megfontolás vezette, hogy itálii szövetségese kedvéért sem kockáztthtj mgyr urlkodó jóindultánk elvesztését. A firenzei kncellári művelt humnist vezetője, Coluccio Slutti csiszolt ltinsággl foglmzott, mintszerű levelei egyikében jónk látj ezt Johnn értésére dni Ljos királyról szólv: Bennünket, állmunkt és minden firenzeit együttesen és külön-külön segített, pártolt, és velünk teljes kegyelmességgel és humnitássl bánt. 25 A kncelláriánk vgy ötven levele ebből korból mgyr ügyekkel fogllkozik, és Ngy Ljos idejéből mintegy negyven, Mgyrországr indított firenzei követségről mrdtk fent dtok: követek közt legtekintélyesebb firenzei csládok, így Strozzik és Peruzzik nevei is szerepeltek. A szoros kpcsoltok Ngy Ljos hlál után, Mári és Zsigmond urlm ltt is megmrdtk. Firenzének politiki szempontokon túl komoly gzdsági érdekei is fűződtek Mgyrországhoz. Az itálii műveltség kkori főváros nemcsk szellemi és művészeti vontkozásbn vívott ki mgánk nemzetközi tekintélyt: kereskedői és pénzemberei is komoly súlyr tettek szert Európ különböző országibn., mjd Medici-bnkházk komoly htlommá nőttek, és már Károly Róbert korábn szerepet játszottk. Mgyrországon is vn dt Spini-bnkház képviselőjéről, Ngy Ljos ltt pedig firenzei kereskedő cégek kirendeltségei is megtelepedtek Mgyrországon. De most ezekre nem 18

19 krok kitérni, mivel ezek olsz nyomok hzánkbn és nem fordítv. A hosszú évtizedekig elhúzódó ellenségeskedésből végül is Velence került ki nyertesen: kezében mrdtk dlmát városok és Mgyrország többé nem veszélyeztette birtoklásukt. Zsigmond számár már Dlmáci kérdése másodrendűvé vált német-rómi királyi új méltóság jogcímül szolgált, hogy szorosn vett mgyr királyság érdekszférájáb trtozó területeken túl politiki befolyását s német és itálii állmokbn is érvényesítse. Olsz orvos, neves Guglielmo di Snt Sofi már évekkel ezelőtt mint ngyrtörő lelket jellemezte mntovi követnek. Most megnyílt z út. Zsigmond messzeágzó terveinek egyik srkltos pontj z egyház helyzetének rendezése volt. A pápság háromnegyed évszázdos vignoni távolléte, mjd közvetlenül után kettős pápválsztássl bekövetkezett ngy egyházszkdás nemcsk politikilg osztott meg z európi országokt, hnem ppság fegyelmének meglzulásár, életmódjánk és felfogásánk elvilágisodásár vezetett. Ennek természetes következménye volt hitélet válság, és z z egyre nyomtékosbbn jelentkező igény, hogy vllás tnit és előírásit megtisztítv torzulásoktól, régi érvényükben állítsák vissz. A hitújító mozglmk sikere és gyors terjedése nyilvánvlóvá tette gyors orvoslás szükségességét. Zsigmond új, egyetemes zsint összehívásávl krt pápválsztás és z egyház gyökeres reformjánk sürgető kérdését megoldni. Az 141-ben összeülő konstnzi zsinton z egyház látszólgos egységét helyreállították. A zsinton résztvevők ngy szám 29 bíboros, 33 érsek, 250 püspök, 100 különböző világi fejedelem, kísérők, szolgák stb. Zsigmond elgondolásánk didlát jelentette, kézzelfoghtó eredmények csk három évig trtó viták, lkudozások és diplomácii tárgylások árán jöhettek létre, melyekben mgyr király vezető szerepet játszott. Sikerült z egyházszkdást végleg megszüntetni egy új, végleges páp, V. Márton megválsztásávl, rendezni főppi kinevezésekre vontkozó vitás kérdéseket és máglyán eretnekként megégetni Husz Jánost és társát. Az egyházi reformok megvlósítását ugyn egy későbbi zsintr hlsztották, de z elért eredmények is elegendők voltk hhoz, hogy zsint felett mintegy védnökséget és ellenőrző befolyást gykorló Zsigmond nemzetközi tekintélyét megnöveljék. Mindez jó lpot teremtett távolbbi és végső célj, császári koron elnyeréséhez. Hogy Zsigmond császárságig eljusson, még súlyos kdályokkl kellett megküzdenie ben meghlt bátyj cseh trónját elfogllv, fékezhetetlen erővel dúló huszit vllásháború középpontjáb került, és több súlyos vereség után mgyr királyság észki területét sem tudt megvédeni csehek becspásitól és kegyetlen pusztításitól. Hdvezére, Pipo Spno felvidéki hdműveletének kudrcát véres megtorló kciói sem tudták ellensúlyozni, nnál kevésbé, mert z újonnn jelentkező török nyomás hmrosn déli htárr szólított. További nehézségeket okozott z itálii helyzet is: Milánó hercege címének dományozójához, német- rómi királyhoz fordult támogtásért. A hgyományos hűbéri viszonyr hivtkozv, leveleivel és követei útján élőszóvl is éveken keresztül ostromolt Zsigmondot, hogy fegyveres segítséget küldjön közös ellenségük, Velence ellen, és vesse ltb érdekében urlkodói tekintélyét Milánó-ellenes lig többi tgjánál. De írt Visconti Zsigmondon kívül befolyásos híveinek: Gri Miklós nádornk, zágrábi püspöknek, király pósánk, Cillei Hermnn-nk és birtokát vesztett Brunoro dell Sclánk és Mrsilio d Crrránk is, kik Veron és Pdov Velencéhez cstolás ót budi udvrbn tláltk menedéket, és király követségekre is felhsznált őket. A lig meglkulásánk évében, 1426-bn Filippo Mri Visconti, Milánó hercege négy követet is küldött egyszerre Budár, hogy Zsigmondot fegyveres bevtkozásr bírj. Arr krt rávenni, hogy Brunoro dell Scl prncsnokság ltt küldjön sereget Veron, Sclák volt székváros irányáb, Velence erőinek megosztásár. Sürgetően fejtegette, hogy z itálii helyzet megoldás nem tűr hlsztást, és német-rórni királynk mint felső htlomnk zonnl közbe kell lépnie: török veszedelem és csehországi zvrok kiküszöbölése később is sorr kerülhet, h z olsz félszigeten már helyreállt nyuglom. Ékesszólón ecsetelte királynk, milyen örömmel és reménykedve néz jövetele elé hercegségének lkosság, mely Zsigmondtól várj szorongtttási megszüntetését. Zsigmond császári koron érdekében fontosnk trtott ápolni jó viszonyt z erős milánói fejedelemmel. Komolybb hderőt ugyn nem tudott küldeni, de Jubr János veszprémi püspököt és Brunoro dell Sclát következő évben diplomácii küldetéssel bízt meg Észk-Itáliábn, és Svoy és Milánó közt is létrejött megegyezés. Rá egy évre Visconti Velencével is kénytelen volt békét kötni, bár ez igen rövid életűnek bizonyult: hrc újr fellángolt 1431-ben, hogy két évvel utóbb újbb békével érjen véget. Közben tovább folytk tárgylások Milánó és Bud között két állm közti szoros szövetségről, és német-rómi király elérkezettnek látt z időt, hogy méltóság szentesítésére hgyományos lombrd vskoronávl, Itáli királyink jelvényével megkoronáztss mgát őszén ünnepélyesen bevonult Milánób, és novemberben végbement szertrtás; előtte, ugusztusbn, megbízottk szövetségi szerződést is láírták. De bizlom két szövetséges között nem nyugodhtott túl szilárd lpokon: fennmrdt hírdások szerint király milánói trtózkodás ltt város ur jobbnk látt egy távolbb fekvő váráb zárkózni. Az állndó átlkulásbn levő politiki tömörülések, béke és háború hullámzó váltkozás, szövetségesek cserélgetése, zsoldosvezérek ide-od vándorlás szemben álló frontok között, mguknk fejedelmeknek pálfordulási - II. Johnn nápolyi királynő, Nápolyi László sodró vérmérsékletű húg előbb Argónii Alfonzót, mjd vetélytársát, III. (Anjou) Ljost jelölte ki örököséül - indokolttá tették z óvtos fenntrtásokt brátsági szerződések, z ígéretek és kötelezettségek értékét és hosszú életét illetőleg, és 19

20 mgyr király elég jártsságot szerzett kor diplomáciájábn és z olsz ügyekben hhoz, hogy lklmzkodni tudjon z dott körülményekhez. Milánó itálii útjánk csk első állomás volt: végcélnk Rómát, császári koronát tekintette. Mint elődei, ezt birodlom régi fővárosábn, legfőbb egyházi htlom kezéből készült átvenni. De pápság éppen kkor belső politiki válsági egyikével küzdött: z 1431 februárjábn megválsztott egyházfőnek, IV. Jenőnek először birtokszerző rómi oligrchák, Colonnák összeesküvését kellett felszámolni, mjd z új, Bázelben összeült zsint ellenséges állásfogllásivl szembenéznie. Zsigmond 1432 nyrán Sienáb, régi császári hűbéres városb vonult, hogy ott várj be páp jóváhgyását rómi útjához. A tárgylások sokáig elhúzódtk, és Sien város, mely ngy izglomml készült mgs látogtásr, nem sejtette, milyen trtós vendéglátásr kell berendezkednie. Először egy szálláscsináló udvri embert küldött császár, mjd július 1-én hét olsz és egy mgyr főúr érkezett kétszáz lándzsásból álló előhddl, végül mg Zsigmond is megindult Luccából; örömtüzek és hrngszó közepette vonult Sien felé. Egynpi járásr előtte hldt helytrtój, Hédervári Lőrinc háromszáz lovssl, mjd július 12-én császár menete is feltűnt város kpujánál. Tommso Fecini sieni krónikájábn ngy részletességgel számol be z emlékezetes eseményről:21 Csk mgyrokból és németekből több mint ezer lovst és puskást számláltunk pttntyúkkl: ezeket először látták errefelé. Volt még ezer gylogos és ötszáz mgyr íjász. Ekkor tömeg ellátásár elenyészőnek tűnhetett sokféle válogtott élelmiszer, mivel város előkelő vendégének jándékul kedveskedett: átdott többek között tíz nyúzott kövér borjút, húsz tinót, tíz rúdnyi csirkét, öt rúd kppnt, öt rúd tyúkot, két rúd kcsát, tíz klitk kövér glmbot, nyolc klitk kisebb, dúcbn nevelt glmbot, ht vék tojást és ngy rkás gyümölcsöt; tíz tábl rnyozott mrcipánt, húsz tábl édes nylánkságot, húsz ngy zcskó cukorkát, száz flskót fehér és vörös borrl, negyven ngy kettős gyertytrtót, húsz csomó gyertyát, negyven zsák fehér kenyeret, négy zsák édes köményt, mindenféle fehér és sötét húsú vdt, édes borokt és más ínyencségeket. A kputól szállásig házkt címeres zászlók díszítették; este örömtüzek és hrngzúgás ünnepelte z eseményt. Másnp városi tnácsurk tisztelegtek császárnál, és elefántcsont ládábn 4000 rny forintot nyújtottk át z egész város nevében; ezután püspökök, knonokok és kórház jándéki következtek. De megjelentek Zsigmond előtt különböző céhek küldöttségei is: először bnkárok, gypjú- és selyemszövők, fűszeresek, tkácsok, ötvösök, negyven ács, kovácsok, hentesek, szbók, borbélyok, tímárok, cipészek, szűcsök és z összes kisebb mesterségek rendben egymás után. Augusztus 3-án városház előtt ácsolt htlms emelvényen trónolv, császár udvr és városik jelenlétében törvényt ült, jogokt és kiváltságokt dományozott Sienánk, nép pedig hűséget esküdött. A gyűlést táncmultság követte: kétszáz díszes öltözetű ifjú nő táncolt ngy ildomossággl z udvr és város előkelőségeivel. Az első npok ünnepségei lezjlottk, de Zsigmond nem gondolt távozásr. Az idegenekkel zsúfolt kis toszkán város növekvő nyugtlnsággl figyelhette pápi, milánói és firenzei követek jövését-menését, z évszkok múlását, miközben császár változtlnul körében időzött; három udvri embere, köztük mgyr Péter, nem is érte meg z elutzás npját: Sienábn temették el őket. A mgs vendég otttrtózkodás városnk hvont forintjáb került; emellett császár, ki közismert volt szertelen költekezéséről és gykori pénzzvriról, távozásáig összesen forintot vett fel kölcsön Sienától, és dósság fejében zálogot hgyott. Végre 1433 áprilisábn megnyílt z út Róm felé: 25én császár, köszönetet mondv kilenchónpos vendéglátásért, sienik ngy megkönnyebbülésére kivonult városból véget nem érő kíséretével, hogy május 31-én, pünkösd vsárnpján Szent Pétertemplombn páp kezéből végre elnyerhesse régen áhított császári koronát. De képmás ottmrdt hűbéres városábn: sieni dóm pdlóján Domenico di Brtolo rjz után készült díszes mozik örökíti meg trónján ülve, koronás, csúcsos süvegben és plástbn főemberei között....ott volt z egész városi vezetőség és z előkelőségek, mind kettesével felállv. A városi urk előtt z egész ppság, keresztekkel és ötven jelvényhordozóvl, és szép bldchin, melyet császár, milánói herceg és város és nép vágott kétmezős címere ékesített." A menetben három, bársonyb öltözött sieni polgár vitte három zászlót, tnácsurk pedig három kötegben város kulcsit. A császár elé érve mind letérdeltek, ez pedig megáldott és felállított őket. Közben zászlósurk átdták neki kulcsokt, ő átvette és megcsókolt, mjd visszdt z urknk ezekkel szvkkl: «Legyetek ti mgtok városotok, Sien őrzői.» Ezután bldchin lá lépett, és z említettek egész kíséretével Szt. Márt templomáig vonult; hogy leszállt lóról, láb kelt lónk is és sátornk is. A krónikás nem győzi felsorolni császár kíséretének trk tömegét: különösen z udvr előkelőségeinek idegen nevei hozzák nehéz helyzetbe. Az kdályt úgy kerüli meg, hogy hivtli méltóság mellett csk keresztneveket jegyzi fel z utókor számár, vlmint z egyes urk embereinek számát. Az udvrtrtás trtozékit is elszámlálj: Zsigmond orvosit és káplánjit, htvn lovgot ötszáz lovsávl, trombitásokt, síposokt, bohócokt, szkácsokt és dobosokt. A seregszemléből hölgyek sem hiányoznk, kik következő npokbn érkeztek meg z udvr nyomábn. Becslése szerint nnyi ember sereglett ide, hogy lovik szám 1532-re rúgott. Ehhez járult még császárt követő ktonság: 20

21 Róm is megőrizte utolsóelőtti császárkoronázás emlékét. A Szent Péter-bzilik bronzjtján Filrete két domborműve ábrázolj koronázási szertrtást, vlmint páp és császár ünnepi menetét. A hjlott hátú, szkálls császárt kísérő páncélos lovgok és hosszú hjú, ngy bjuszú urk éles ellentétet lkotnk páp környezetének borotvált, rövid hjú, olszos öltözékű lkjivl. Minth két külön világ tlálkozását jelenítené meg szobrász: középkor és reneszánsz, szigorú erkölcsű lovgvilág és z élet szépségeit kereső, új típusú ember első érintkezését. IV. Jenő páp császárrá koronázz Zsigmondot. Filrete domborműve rómi Szt. Péter Bzilik kpuján. (Forrás: Florio Bnfi i.m.) Az mintegy ötven, név szerint ismert mgyr főúr és köznemes, egyházi és udvri ember, ki hosszú milánói és sieni trtózkodás után, háromhónpos rómi látogtás ltt Zsigmond környezetének zömét lkott, lklmt nyert, hogy sokáig ismerkedjen z új életform és szellem különböző megnyilvánulásivl, és átlkító htásukt hzájáb vissztérve mgávl vigye és továbbdj. Ahogy mgávl vitte z ifjú Hunydi János is, ki ugyncsk elkísérte urlkodóját itálii útjár, de olsz életrjzírói szerint Milánóbn mrdt Visconti udvrábn, és két éven át ennek hdvezére és veje, Frncesco Sforz mellett fejlesztette tovább Filippo Scolritól nyert hdtudományi ismereteit. Bonfini története szerint Zsigmond kíséretében ő volt legkiemelkedőbb jelenség: délceg trtás, díszes öltözéke mindenütt feltűnt, és z udvr hölgyei legszívesebben őt válsztották táncosukul. Hunydi később is megőrizte brátságát Viscontivl és Sforzávl, levelezett neves humnistávl, Poggio Brcciolinivl, és szívesen trtott szolgáltábn olszokt: gyermekeinek djkáj, urdlmink intézője, seregének hdmérnöke, Polo Sntini is közülük került ki. Mikor Zsigmond rómi koronázás után elhgyt Itáliát, hogy z 1431-ben megnyílt bázeli zsinton részt vegyen, Hunydi is eltávozott Visconti udvrából, kinek viszony császárhoz elhidegült, miután ez Jenő páp közvetítésével újbb fegyverszünetet kötött Velencével. Urlkodójánk európi távltú, szétágzó politikáj, messzire néző tervei és sokoldlú érdeklődése z ő sorsár is döntően kihtottk, mint nnyi más, z udvr htósugrábn élő honfitársáér. Zsigmond császárrá koronázás,. Sien, Állmi Archívum (Forrás: Florio Bnfi i. m.) 21

22 udvrábn: velencei Mrco Dndolo, Tommso Mocenigo, Pntleone Brbo, Andre Contrini, vlmennyien vezető ptríciuscsládok tgji; firenzei Rinldo degli Albizzi és Giulino Nello és többiek: Brtolomeo Musc, Gicomo di Forlí, Bertoldo Orsini, Filippo del Bene és mások. Még z egyházi férfik, páp követei is z új kultúr képviselőivé váltk: így Frncesco Zbrell bíbornok és Ambrogio Trversri kmlduli rendfőnök, de elsősorbn Brnd d Cstiglione bíboros, Picenz püspöke, ki hosszú időt töltött Mgyrországon. Budán volt már 1412-ben, mint páp küldötte, mjd konstnzi zsinton szerepelt Zsigmond mellett, és után vissztért Mgyrországr. A veszprémi és klocsi püspökséget vezette, volt óbudi ngyprépost is, és sokt tett z óbudi egyetem szervezéséért. ngyprépost is, és sokt tett z óbudi egyetem szervezéséért. Ő gondoskodott z elhelyezéséről ngyprépostság épületében, és évekig z egyetem kncellári teendőit is ellátt. Az lpításról kidott pápi bull hittudományi, jogi, orvosi és szépművészeti krok felállítását rendelte el, és z egyetem tnárink és tnulóink ugynzokt kiváltságokt biztosított, mint párizsi, bologni, oxfordi és kölni egyetemek esetében. Az egyetem tnári közül többen; így z olsz Tddeo de Vicomercto jogtudós, Zsigmond tnácsdói voltk konstnzi zsinton. De állndó tnácsdój volt mint képzett kánonjogász Brnd d Cstiglione mg is, ki zsint után húszs években újr Budán élt, és vezette z egyetem ügyeit. Tlán itt szerzett gykorlt indíthtt rr, hogy otthon is hsonló kezdeményezésbe fogjon: erre utl z áltl 1426-bn lpított pvii főiskol, hol 24 ösztöndíjst fogdtk: kijelölésükre pvii és picenzi püspökök mellett veszprémi káptln nyert jogot. Brnd mgyrországi emlékeit őrzi Cstiglione d'olon-i plotájábn Veszprém látképe, és ugynott templom keresztelőkápolnájábn egy Heródes lkomáját ábrázoló festmény, melyen z sztlnál ülő lkokbn művész, Msolino d Pnicle - egyes kuttók szerint - Brndán kívül Giovnni Dominici pápi legátust és Filippo Scolrit is megörökítette, sőt legfitlbb lkbn némelyek z ifjú Hunydi Jánost vélik felismerni. Mikor 1436 jnuárjábn firenzei humnist körhöz trtozó Ambrogio Trversri szerzetes rendfőnök IV. Jenő páp követeként Zsigmondnál járt, ez felszólított, ne mulssz el végigjárni Budán épült plotáját. Trversri ltin szerzőktől kölcsönzött ékesszólássl árdozik élményéről: Antonio Filrete: A Cstel Snt Angelo (Szt. Angyl) vár ur fogdj IV. Jenő pápát és Zsigmond császárt, Vtikán város/róm, Szt. Péter-Székesegyház (Forrás: Flori Bnfi i. m.) Német-rómi királlyá válsztás ót Zsigmond többet időzött külföldön, mint mgyrországi székhelyén: konstnzi zsint és vele kpcsoltos nyugt-európi útji, csehországi zvrok, hosszú itálii trtózkodás, mjd bázeli zsint folytonos vándorlást tettek szükségessé, és ebben környezete is osztozott: szolgálttevő udvronci, legközelebbi munktársi és bizlmi emberei, egyházi tnácsdói és követei, kik ngyrészt mgyrok, első királyság lttvlói közül kerültek ki. Az urlkodó és kísérete eközben nemcsk fejedelmekkel és főppokkl, hdvezérekkel és politikusokkl tlálkozott, hnem megismerkedett humnist műveltség kkori legkiemelkedőbb és legngyobb htású képviselőivel is. A konstnzi zsinton került kpcsoltb Zsigmond udvr z ott jelenlévő firenzei Poggio Brcciolinivel, klsszikus ltin írók szenvedélyes kuttójávl, ki éppen kkor keltett ngy feltűnést kedves szerzői ismeretlen kézirtink felfedezésével. Ugyncsk Konstnzbn újított fel császár ismeretségét tudós Pier Polo Vergerióvl, ki 1410-ben páp követeként már járt nál. Vergerio mint filozófus, történetíró, műfordító és szónok szerzett hírnevet; zsinton Zsigmond kíséretéhez cstlkozott, vele ment frnci és spnyol útjár, levelei, beszédei megírásábn segítségére volt, mjd Mgyrországr is követte. Hláláig, 1445-ig itt mrdt; először budi udvrbn, mjd Zsigmond hlál után Ngyvárdon, Vitéz János püspök vendégeként élt, és folyttt írói és okttói munkásságát. De kettejükön kívül számos más olsz humnist is összeköttetésbe került császárrl. Cirico de Pizzicolli nconi műgyűjtő és régész, Brcciolinihoz hsonlón ntik kézirtok felkuttój, Sienábn került össze Zsigmonddl; elkísérte Rómáb, és miközben kluz volt régi rómi mrdványok megtekintésénél, ltb vetette ékesszólását, hogy császárt rávegye, tilts meg z értékes emlékek köveinek széthordását. Rómi trtózkodás ltt koronázt Zsigmond költővé régi szokás szerint Cpitoliumon plermói Antonio Beccdellit, híressé vált Hermphroditus című, sikmlós ltin versciklusáért. A szellemes, csípős nyelvű Frncesco Filelfo költő mint követ került összeköttetésbe z urlkodóvl, levelezett vele, és diplomácii küldetésekben is szolgáltár állt. A ngy nevek mellett közvetítői voltk z ntik világ öröksége és világ jelenségei felé tudományos érdeklődéssel forduló új humnist életszemléletnek zok művelt férfik is, kik legfontosbb olsz városok követeiként fordultk meg Zsigmond...mérhetetlenül hálás vgyok, kegyelmes Császár, hogy mielőtt Mgyrországot elhgynám, részesíteni krtál legszebb és legngyszerűbb látványbn, mit vlh is megpillnthttm... ngy csodálttl és legngyobb bámulttl szemléltük meg z áltld épített plotát: olyn htlms épület, hogy nézetünk szerint z egész földkerekségen nem lehet ngyobbt tlálni..."...minden részét olyn ngyszerűen és ízlésesen lkották meg, hogy szépségét már semmivel nem lehet növelni... vízmedencéket és kerteket is körüljártm... átmentünk, hogy megtekintsük 22

23 ngyméretű kerengőt, honnn csodáltos és ngy gyönyörűséget keltő kilátás nyílik.22 ligákt, s déli végeken állndósult török veszély. Igz ugyn, hogy délen védelmi vonlt építtetett, melyet városi, iprosi jóvoltából, már ágyúkkl is fel tudott szerelni és duni ágyús hjóhddl is fedezhetett. A török portyázást, beütéseket zonbn ez még nem kdályozt meg. Ezektől különösen Erdély szenvedett. A védelem rendszerében kkor következett be fordult, midőn 1440 körül Hunydi János került déli várk és hdk élére. Hunydi nem főúri, hnem román szármzású mgyr nemesi cslád fiként ktoni szereplésével küzdötte fel mgát: pród, cspttiszt, zsoldos prncsnok volt egymás után, míg végül elnyerte végvonl vezető tisztségeit, melynek betöltésére régi feudális ngyurk nem szívesen válllkoztk, de nem is voltk lklmsk. Hunydi, ki Itáliábn és Csehországbn is megfordult Zsigmond kíséretében, jól ismerte korszerű hdviselést, zsoldos seregek felépítését és huszit hdiszekerek lklmzását egyránt. Még fontosbb volt, hogy bár mg is feudális ngyurk pályáját futott be, mégsem zok példáját követte védelem megszervezésében. Számos birtokdományt kpott, úgyhogy 1441-ben már 4 millió hold ur s ezzel z ország legngyobb birtokos lett. E roppnt vgyont és htlmt zonbn, személyes célok helyett, vlóbn z ország megvédésére igyekezett felhsználni. A nemzetközi politik terén brátj, Vitéz János várdi püspök, z első hzi humnist kör megszervezője volt segítőtárs és tnácsdój. Trversri szónoki bőkezűséggel dgolt bókji merőben más képet jelenítenek meg Luxemburgi Zsigmond székhelyéről, mint negyven évvel korábbn mntovi követ lekicsinylő beszámolói. Minth bevezető kkordji lennének hízelgő dicséretek hosszú füzérének, mivel pár évtizeddel később humnizmus szócsövei ngy hírű mgyr utódát hlmozzák mjd el. Zsigmond császár és udvr. Domineco di Brtolo mozikj sinei dóm pdoztán (Forrás: Florio Bnfi i.m.) Itáli XV. százdi három legngyobb krónikás Lorenzo De Moncis23, Gspro Zncruol24 és Zorzi Dolfin25 voltk, kiknek munkáiból Mrciábn őriznek néhányt. 26 Egy másik fontos krónik kézirt Antonio Morosini munkáj, mely Mrco Foscrini dózse tuljdonábn volt, de m már Bécsben tlálhtó. A mrcii levéltárbn egy XIX. százdi másolt vn. Ezen krónikák mindegyike széles teret enged Mgyrországhoz fűződő kpcsoltoknk és konfliktusoknk, melyek köztársság számár központi fontossággl bírnk. De Moncis 1354-ben bbhgyt krónikáj írását. Ő z krónikíró, ki kncellári kitűnő tgjként sokszor járt diplomácii küldöttségben Mgyrországon. Flminio Corner 1758bn publikált krónikáját, vlmint egy rövid, ltin nyelvű poémáját is kidt Krónik függelékeként, melyet z közötti időszk mgyr eseményeinek szentelt, s ebben szenvedélyesen védi Máriát és Erzsébet nykirálynőt Durzzói Károly meggyilkolásánk vádjától. Zsigmond fél évszázdos urlmánk ngyon ellentmondásos mérlege. Megszerezte császári koronát s cseh trónt, de nem tudt megtörni bárói Breviárium Attvnte minitúrájávl: Pál postol prédikál, elöl hllgtóságbn Mátyás király, mellette térdelő Corvin János és Betrix. Róm (Forrás: Jászy Mgd i. m.) 23

24 háborúk okozták, mely tuljdonképpen már ttárjárástól számíthtó. Ngy vérvesztesége volt z országnk török hódoltság ltti időkben. A ngyszámú elhlálozáshoz hozzájárultk lkosság lélekszámánk ngyrányú csökkenéséhez z országos vgy országrészekre kiterjedő éhínségek, nyomukbn fellépő járványok. A történelmi vérveszteségeinknek vn még egy fontos, egyáltlán nem elhnygolhtó, de két évtizeddel ezelőttig kevéssé figyelembe vett tényezője: békés lkosság elhurcolás, mely egyránt sújtott nőket, férfikt, gyermekeket. Itálii vontkozásbn íme néhány tény: török embervásárokon olsz rbszolgkereskedők vásárolták meg elhurcolt mgyrjinkt, mjd továbbszállították őket keresztény országokb, elsősorbn z itálii állmokb. H vissztekintünk Mohácsi trgédi előtti időkre, mikor mgyr rb még viszonylg ritk árucikk volt, tlálni dokumentációt hánytott, szomorú életükről sok száz év előtti jegyzőkönyvek és okirtok szürke ppírtengerében. Voltképpen z egyházi és világi jogszbályok értelmében keresztény országok lkói keresztény rbszolgát már régót nem trthttk voln. Ám pestisjárványok során megfogytkozott dolgos kezek pótlásár - olykor különböző ürügyekkel, olykor még ezeket is sutb dobv - továbbr is igénybe vették rbszolgák munkerejét, főleg házimunk ellátásár. Iris Origo, XV. százdi Itáli gzdsági viszonyink jeles kuttój szerint z itálii városok minden vlmirevló polgárcsládj trtott egy-két, olykor több rbszolgát, kiket török rbszolgvásárokon vettek z olsz klmárok, mjd busás hszonnl továbbdtk z itálii és egyéb városokbn. Jóvl Mohács előtt, XV. százd végén egyedül Genov város polgárink háztrtásábn több tuct mgyr rbszolg dolgozott - kivétel nélkül nők. Körülbelül ugynnnyi bosnyák, szerb, lbán és bolgár rbnő is szolgált ebben városbn, vgyis olyn nemzetek szülöttei, melyek ekkor - Itáliáért is hrcolv - élet-hlál küzdelemben álltk z oszmánnl, s nemcsk keresztény voltuknál fogv, hnem politikilg is szövetségesei voltk z olsz állmoknk. Erre hébehób rá is döbbentek htóságok, néh még jobb érzésű mgánosok is, és felszbdították - nemegyszer súlyos feltételek, vételár-visszfizetési kötelezettség mellett - mgyr rbszolgákt bn mgyr Iren Prém genovi városi htóság rendeletére, mint keresztény személy, megszbdul rbszolgság állpotából, de ennek fejében trtozik tizennégy éven át cselédként Cttneo Dori polgárt szolgálni, hogy z leány volt gzdájánk, Antonio Cibónk kifizesse leány eredeti vételárát, kilencven lírát ben mgyr Mgdlén gzdájától. Andre Bcislupótól teherbe esik. Megszüli Benedetto nevű fiúgyermekét, kit tyj elismer természetes gyermekeként - de z ny továbbr is rbszolg mrd bn Ilon mgyr rbszolgnő gzdáj biztosítást köt rr z esetre, h rbszolgnője belehln szülésbe, miáltl százhetven lír kárt szenvedne el ben egy másik - hrminchárom Giovnni Bttist Ricci (?): Corvin Mátyás könyvtáránk lpítás, festmény, Vtikán (Forrás: Jászy Mgd i. m.) Az 1442-i török beütés után Hunydi z ktív védelem elvét lklmzt. Hosszú hdjártábn ( ) hdiszekereivel egészen Blkán-hegységig nyomult, új reményt ébresztve török áltl leigázott népek körében. Egy újbb válllkozás során mgyr sereg Várn mellett, Bulgáriábn (1444) vereséget szenvedett, miután I. Ulászló király ( ) egy vkmerő, de meggondoltln lovsrohm élén elesett. A kiskorú V. László ( ) ltt zonbn Hunydi mint kormányzó folyttt felkészülést. Erőfeszítéseit török áltl ostrom lá vett Nándorfehérvár, mi Belgrád felmentése, vár fli ltt kivívott jelentős győzelem (1456) koronázt meg, melynek érdekében népi tömegeket, sőt huszit erőket is hjlndó volt mozgósítni. Hunydit rövidesen elrgdt járvány, s hlál után párthrcok újr kitörtek. A török előnyomulás zonbn még több mint két nemzedékre elkdt. A középkori mgyr állm időt nyert rr z utolsó, ngy politiki kísérletre, mely Hunydi János fi: Mátyás király nevéhez fűződik, s ő lpozt meg ez utóbbink hírnevét Itáliábn, s mint trónr lépésében is Hunydi János emlékének volt döntő szerepe. Mátyás király idei itálii mgyr nyomokról, emlékekről következő számunkbn írok. II. 3. Mgyr rbszolgsorsok Itáliábn A középkori Mgyrország népének drámi rányokbn vló fogytkozását kétségkívül z örökös 24