T O P O G R Á F I A AZ ÓKORI RÓMA TOPOGRÁFIA

Átírás

1 AZ ÓKORI RÓMA TOPOGRÁFIA Actium (Görögország): Északnyugati hegyfok az ambrakiai öbölnél. Kr.e. 31-ben itt csapott össze Antonius és Kleopátra egyiptomi királynı egyesített hajóhada Octavianus flottájával. A tengeri ütközetben gyıztes Octavianus ezzel megszerezte az egyeduralmat és elfoglalta Egyiptomot is. Gyızelme emlékére Octavianus versenyeket alapított itt. Alba Longa (Olaszország): Róma egykori anyavárosa, a latin szövetség székhelye. A római eredetmonda szerint Aeneas fia, Ascanius alapította. Romulus és Remus szülıvárosa. A monda szerint Róma harmadik királya, Tullus Hostilius pusztította el. Alesia (Franciaország): Caesar legnagyobb galliai gyızelme Kr.e. 52-ben a Vercingetorix vezette gall törzsek felett. A beszorított gall város körül Caesar kettıs vonalat épített ki, így le tudta gyızni a városba szorultak segítségére sietı gallok felett, majd a várost is bevette. Alexandria (Egyiptom): Nagyváros a Nílus-deltában. Nagy Sándor hadvezére, Ptolemaiosz itt rendezte be székhelyét. Caesar megszállta, majd Kr.e. 30-ban Octavianus birodalmához csatolta. Antiochia (Törökország): Nagy Sándor hadvezére, Szeleukosz alapította az Orontész folyó partján. Félmilliós lakosságával Róma után a birodalom második legnagyobb városa volt. Kr.e. 64-tıl a római Syria provincia székhelye volt. A kereszténység egyik központja volt. Aquileia (Olaszország): Az Adriai-tenger partján fekvı kereskedıváros, Kr.e. 181-ben alapították a rómaiak. Innen indult ki a Baltikumba vezetı borostyánút. Attila hun király hadai 452-ben lerombolták. Aquincum (Magyarország): Római légióstábor és polgárváros a Duna mentén. 106-tól Pannonia provincia fıvárosa volt. Az V.században elnéptelenedett, helyén jött létre a középkori Óbuda. Betlehem (Palesztin Állam): Ebben a júdeai településen született Jézus Krisztus. Brundisium (Olaszország): Kikötıváros Dél-Itáliában. Kr.e. 83-ban itt szállt partra Sulla, majd elfoglalta Rómát. Kr.e. 71-ben közelében szenvedett döntı vereséget Spartacus. Antonius és Octavianus itt állapodott meg a birodalom kettéosztásáról. Itt ért véget a Rómából vezetı Via Appia. Cannae (Olaszország): A második pun háború idején, Kr.e. 216-ban Hannibál pun hadvezér legyızte a közel kétszeres túlerıben lévı rómaiakat. A csata a sikeres bekerítı hadmővelet mintapéldája. Capri (Olaszország): Sziget a campaniai partok közelében. Augustus szerezte meg a nápolyiaktól. Tiberius császár kedvelt tartózkodási helye volt. Capua (Olaszország): Etruszk alapítású campaniai város. A samnis háborúban került római uralom alá. Gladiátoriskolájából indult Kr.e. 73-ban a Spartacus vezette rabszolgafelkelés. Carthago Nova (Spanyolország): Hispánia keleti partvidékén létrehozott karthágói katonai támaszpont. Ezüstbányái segítségével új hadsereget szerveztek, ami Hannibál támadásának alapját adják. Scipio 209-ben elfoglalta, késıbb Hispánia provincia fıvárosa lett. Catalaunum (Franciaország): A népvándorlás korának legnagyobb csatája. 451-ben itt ütközött meg Attila hun király Aetius római hadvezér frank, szász, burgund és nyugati gótokból álló seregeivel. A csata döntetlenül végzıdött, de a hunok elıretörése megakadt, és Attila visszafordulásra kényszerült. Damaszkusz (Szíria): Fontos karavánváros. Itt vált a keresztény üldözı tarsusi Saulból a hittérítı Pál, a késıbbi Szt. Pál apostol. Epeirosz (Görögország): Hellenisztikus királyság Görögország északnyugati részén. Területén volt Dodona, Zeusz jóshelye. Fénykorát Pürrhosz uralkodása alatt érte el, aki Tarentum dél-itáliai görög város oldalán beavatkozott a Róma elleni küzdelembe. Nagy áldozatokat követelı csatákban ( pürrhoszi gyızelem ) ugyan legyızte a római hadsereget, ám késıbb vereséget szenvedett. A Makedónia elleni háborúk során a rómaiak kifosztották, területét Kr.e. 146-ban Macedonia provinciába olvasztották. Hadrianapolis (Törökország): Régi trák város, mely Hadrianus császártól kapta a nevét. 378-ban a nyugati gótok itt gyızték le a Valens császár vezette rómaiakat, ahol maga a császár is elesett. Jeruzsálem (Izrael): Júdea provincia székhelye. Pontius Pilátus helytartósága idején itt fogták el és feszítették keresztre Jézus Krisztust. Mivel több alkalommal Róma-ellenes zsidó szabadságharc 1

2 központja volt, Titus 70-ben lerombolta a várost és a Heródes által épített templomot is. Hadrianus idején építették újjá. Karthágó (Tunézia): Észak-afrikai föníciai (pun) kereskedıváros. A rómaiak három háborúban legyızték, és Kr.e. 146-ban lerombolták. Caesar kezdeményezésére új várost alapítottak a helyén, mely Africa provincia székhelye lett. A népvándorlás során a vandál állam fıvárosa lett. Konstantinápoly (ma Isztambul, Törökország): Kereskedıváros a Boszporusz európai partján. 330-ban I.Constantin császár fıvárossá tette. A Római Birodalom 395.évi kettéválásakor a Keletrómai Birodalom székhelye lett. Milánó (Olaszország): 313-ban Constantin császár itt kiadott ediktumában engedélyezte a kereszténység vallásgyakorlatát. Nicaea (Törökország): 325-ben itt rendezték meg az elsı egyetemes keresztény zsinatot, mely kimondta Jézus Krisztus isteni voltát és a Fiúval és az Atyával való egylényegőségét, a Szentháromságot. A Constantin császár elnökletével megtartott zsinat a rendelkezéseket megtagadókat eretneknek nyilvánította. Pergamon (Törökország): A hellenisztikus királyság Kr.e. 133-ban került római uralom alá. Asia provincia székhelye lett. Könyvtára mintegy kétszázezer tekercset ırzött. Itt találták fel az állatbırbıl készült pergement. Pharsalos (Görögország): A város mellett gyızte le Caesar Kr.e. 48-ban Pompeiust. Philippi (Görögország): Aranybányáiról híres város Nyugat-Trákiában, a Sztrümón-folyó partján. Kr.e. 42-ben itt gyızte le Octavianus és Antonius a Caesart meggyilkoló Brutus és Cassius seregeit. A csatára célozva gyakran elhangzik: Philippinél találkozunk, mely azt jelenti, hogy a döntı összecsapás még hátravan. Falai között prédikált elıször európai földön Pál apostol 58-ban. Pompei (Olaszország): A Vezúv 79.évi kitörésekor elpusztult település Nápoly közelében. Az ásatásoknak köszönhetıen az ókor legjobb állapotban fennmaradt városa. Püdna (Görögország): Makedóniai kikötıváros, mely közelében, Kr.e. 168-ban a rómaiak legyızték Perszeusz makedón királyt. A római gyızelem után a görög területek római területekké váltak. Ravenna (Olaszország): A Pó deltájának mocsarai által védett város. Itt állomásozott a rómaiak adriai flottája. 404 és 476 között a Nyugatrómai Birodalom székhelye. Róma (Olaszország): A monda szerint Romulus által Kr.e. 753-ban alapított város a Tiberis alsó folyásánál. A hét dombra épült várost latinok és szabinok lakták. A birodalom igazi fıvárosává a 64-es tőzvészt követı építkezések alatt vált. A dominatus idején elvesztette jelentıségét. A népvándorlás során 410-ben a nyugati gótok, 455-ben pedig a vandálok fosztották ki. A Néró alatti keresztényüldözések áldozata volt Péter és Pál apostol is. Péter apostol, az elsı római pápa temetkezési helye felett Constantin császár bazilikát emeltetett. Híres épületei: Forum Romanum, Colosseum, Pantheon és Circus Maximus. Rubicon (Olaszország): Ma már nehezen azonosítható folyó Itália és Gallia között. Caesar Kr.e. 49- ben az Alea iacta est (A kocka el van vetve) szavakkal lépte át, és ezzel kezdetét vette a Pompeius elleni polgárháború. Sarmizegetusa (Románia): A dákok központja volt, de a rómaiak 106-ban elpusztították. Savaria (Magyarország): A Borostyánút mellett fekvı pannoniai város a mai Szombathely területén. Claudius császár alapította az 50-es években, ezzel a mai Magyarország legrégebbi városi jogú települése. Sopianae (Magyarország): Alsó-pannoniai város a mai Pécs helyén. A város a IV.században lett igazán fontos, ekkor a pannoniai kereszténység egyik központja lett. Split (Horvátország): Diocletianus császár óriási palotát építtetett itt, mely a római légiótábor alaprajzát követte. A császárt is itt helyezték örök nyugalomra 316-ban. A mai város központja az egykori palota beosztását követi. Szürakuszai (Olaszország): Görög gyarmatváros volt Szicília keleti partvidékén. Mivel Hannibált támogatta, ezért Kr.e. 212-ben elfoglalták a rómaiak. Itt született, alkotott és az ostrom során esett el az ókor kiváló természettudósa Arkhimédész. Tápiószentmárton (Magyarország): Feltételezések szerint itt állt Attila hun király palotája és sírja. 2

3 Tarentum (Olaszország): Dél-itáliai görög gyarmatváros. Róma ellen Kr.e. 282-ben Pürrhosz epeiroszi király segítségét kérték. Veresége után Róma szövetségese lett. Tarquinii (Olaszország): Etruszk városállam, a Rómával szembenálló etruszk városszövetség vezetıje. Teutoburgi-erdı (Németország): Tacitus római történetíró által említett hely, ahol 9-ben a germánok tırbe csalták és lemészárolták a Varus vezette római légiókat. A vereség hírére Augustus falba verte a fejét, és közbe azt kiabálta: Varus, add vissza a légióimat! Zama (Tunézia): A második pun háború lezárásaként Cornelius Scipio római hadvezér legyızte a Hannibál vezette karthágóiakat. A gyızelem véget vetett Karthágó földközi-tengeri hatalmának. Zela (Törökország): Caesar Kr.e. 47-ben itt gyızte le Pontusz seregeit. Gyızelme után küldte Rómába a világtörténelem legrövidebb hadijelentését: Veni, vidi, vici, azaz Jöttem, láttam, gyıztem. A középkori Európa a XI-XIII.században történelmi helyszínek Akkon (Izrael): Jeruzsálem eleste után a keresztes lovagok székhelye a Szentföldön, 1291-ben utolsóként került arab kézre. Albi (Franciaország): A kathar eretnekség központja, akik ellen III.Ince keresztes hadjáratot hirdetett. Alexandria (Egyiptom): Kikötıváros a Nílus deltájában. 642-tıl arab kézben volt. A keletrıl érkezı karavánutak végpontja. Bizánc Konstantinápoly (Törökország): A Keletrómai Birodalom székhelye, a levantei kereskedelem fontos közvetítıje. Az ideérkezı keresztesekkel megromlott a viszonya, akik 1204-ben kirabolták. Helyén megalakult a Latin Császárság. Canossa (Olaszország): Kiközösítése után IV.Henrik császár e vár kapujában vezekelt és könyörgött feloldozásért 1077 telén. Canterbury (Anglia): Anglia legfontosabb egyházi méltóságának székhelye, 1170-ben itt gyilkolták meg Becket Tamást. Ciprus (Ciprus): Szigetállam a Földközi-tenger keleti medencéjében. A III.keresztes hadjárat idején Oroszlánszívő Richárd angol király elfoglalta Bizánctól, és új keresztes királyságot hozott létre, mely 1489-ig fennmaradt. Clermont (Franciaország): Az 1095-ben itt tartott zsinaton hirdette meg II.Orbán pápa a keresztes hadjáratok tervét. Cluny (Franciország): Apátsági központ Burgundiában, a Rhone völgyében. Innen indult ki a kolostori élet és a keresztény egyház reformját sürgetı mozgalom. Kiemelkedı apátja Hildebrand, a késıbbi VII.Gergely pápa volt. Compostella (Spanyolország): Az egyik legnépszerőbb zarándokhely Szent Jakab sírjánál az Ibériaifélsziget északnyugati partján. Csud-tó (Észtország): A Novgorod irányába törı Német Lovagrendet 1242-ben legyızte Alexandr Nyevszkij fejedelem. Gent (Belgium): Posztóiparáról híres flandriai kereskedıváros. Brügge mellett ezt is meg akarta szerezni IV.Fülöp. Gniezno (Lengyelország): Vitéz Boleszláv fejedelem III.Ottó tudtával ben itt szervezte meg az önálló lengyel érsekséget. Hamburg (Németország): Kikötıváros az Elba tölcsértorkolatánál. A Lübeckkel kötött szövetsége révén a Hanza megalapítója. Hastings (Anglia): Hódító Vilmos normann lovagserege 1066-ban, kemény csatában legyızte az angolszászok seregét. Jeruzsálem (Izrael): Zarándokhely, Isten városa, Jézus kereszthalálának helyszíne. A hagyomány szerint itt történt Mohamed égbe szállása. A szeldzsuk hódítás után keresztes lovagok foglalták el, de 1187-ben elvesztették. Kijev (Ukrajna): Kelet-európai fejedelemség székhelye a Dnyeper partján. Virágkorát Bölcs Jaroszláv alatt élte, aki írásba foglalta a szokásjogot (Ruszkaja Pravda) ben a mongolok elfoglalták, és az Arany Horda uralma alá került. 3

4 Lübeck (Németország): Kikötıváros a Balti-tenger partján. A Hamburggal kötött szövetsége révén a Hanza megalapítója. Marienburg (Lengyelország): Az 1191-ben alapított Német Lovagrend központja a Visztula mellett. Itt székelt a rend nagymestere. Morvamezı (Ausztria): A Habsburgok felemelkedését megalapozó csata ban Rudolf a magyarokkal szövetkezve legyızte a cseh II.Ottokárt, megszerezve ezzel a Babenberg-örökséget: Auszztriát, Stájerországot és Karintiát. Novgorod (Oroszország): A Kijevi Ruszból 1136-ban kivált keleti szláv fejedelemség székhelye. Hanza-lerakata is volt. Önállóságát Alexandr fejedelem védte meg, elıbb a svédekkel, majd a német lovagokkal (1242) szemben Oxford (Anglia): Temze parti város, egyetemét 1170 körül alapította elégedetlen párizsi diákok egy csoportja. Róma (Olaszország): A Pápai Állam központja. Szicília (Olaszország): Arab, normann, majd német kézben lévı sziget. II.Frigyes Palermó központtal mintaállammá tette. Velence (Olaszország): Lagúnaváros az Adriai-tenger partján. A dózsék vezette városköztársaság a levantei kereskedelembıl és a keresztesek szállításából meggazdagodott. Szerepe volt Bizánc elfoglalásában is. Riválisa Genova. Worms (Németország): Az 1076-ban megtartott zsinaton IV.Henrik megfosztotta a pápát a trónjától, mire az kiátkozta ıt ben az itt aláírt konkordátum idılegesen véget vetett az invesztitúraküzdelmeknek. A középkori Európa a XIV-XV.században történelmi helyszínek Ankara (Törökország): I.Bajazid veresége Timur Lenk hadaitól. A vereség egy idıre visszavetette az oszmán hódításokat. Avignon (Franciaország): A Rhone-folyó nyugati partján épült város, 1309 és 1377 között a pápák székhelye. A pápák itteni fogsága aláásta a Szentszék tekintélyét, aminek következtében kibontakozott a zsinati mozgalom. Bizánc Konstantinápoly (Törökország): Világváros a Boszporusz európai oldalán. Hısies védelem után 1453-ban foglalta el II.Mehmed. Calais (Franciaország): A francia-angol vetélkedés egyik célpontja. A százéves háború végén angol kézen maradt. Crécy (Franciaország): A százéves háború nevezetes csatája 1346-ban. Bár az angolok Európában elıször ágyút is bevetettek, a csatát az íjászok döntötték el, akik a francia lovagok 14 támadását verték vissza nyilaikkal. Drinápoly (Törökország): I.Murád 1362-ben foglalta el Bizánctól és annak elfoglalásáig az Oszmán Birodalom fıvárosa volt. Firenze (Olaszország): Toscana központja. Fontos textilipari és pénzügyi centrum. A munkakörülményeik javításáért lázadó ciompok rövid idıre átvették a város irányítását. A Mediciek révén a reneszánsz fellegvára lett. Frankfurt (Németország): A Német Aranybulla kimondta, hogy e német vásárvárosban válasszák meg a római királyokat. Genova (Olaszország): Kereskedıváros a Ligur-tenger északi csücskében. A levantei kereskedelemben elvesztette vezetı szerepét, de ebben kárpótolta az atlanti kereskedelem. Itt alkották meg a caracco nevő hajótípust. Granada (Spanyolország): Az Ibériai-félsziget utolsó muzulmán állama, melyet 1492-ben foglaltak el a spanyolok. Közelében található az európai arab építészet kiemelkedı alkotása, az Alhambra. Grünwald (Lengyelország): A Jagelló Ulászló vezette lengyel-litván hadak 1410-ben itt gyızték le a Német Lovagrend csapatait. Konstanz (Németország): Itt ülésezett között az egyetemes zsinat, melynek résztvevıi kezdeményezték az egyházi reformokat. Véget vetettek az egyházszakadásnak, de Husz János kivégzése miatt fellángolt az eretnekség. 4

5 Krím (Ukrajna): 1347-ben itáliai hajósok innen hurcolták be a pestist. A karavánutak egyik végpontja, majd kánság. London (Anglia): A Plantagenet, a York és a Lancaster-ház székhelye, 1381-ben polgármestere leszúrta Wat Tylert. Moszkva (Oroszország): III.Iván innen kiindulva egyesítette az orosz fejedelemségeket. Pátriárkája a pravoszláv egyház feje. Nándorfehérvár (Szerbia): A Duna és a Száva torkolatánál helyezkedett el. Elıbb Szerbiához, majd 1427-tıl a magyar királyok birtoka lett ben Murád szultán, majd 1456-ban II.Mehmed ostromolta sikertelenül. Nikápoly (Bulgária): A Luxemburgi Zsigmond magyar király vezette nemzetközi lovagsereg 1396-ban csúfos vereséget szenvedett I.Bajazidtıl. Ezt követıen Bulgária évszázadokra török uralom alá került. Orleans (Franciaország): A Loire-völgy fontos kereskedelmi központja ben Jeanne d Arc visszavette az angoloktól. Prága (Csehország): A Luxemburgok uralkodása idején megszépült város. Az 1348-ban alapított egyetemén Husz János is tanított. Az 1419-ben itt kitört felkelésbıl huszita háború lett. Reims (Franciaország): Katedrálisában koronázták meg a francia királyokat, köztük a Szent Johanna által segített VII.Károlyt. Rigómezı (Szerbia?): Az egyesített szerb haderı és a törökök összecsapása. I.Murád szultán ugyan elhunyt a csatában, de a török diadal után megszőnt a szerb állam önállósága. Róma (Olaszország): 1378-tól újra a pápák lakhelye. A reneszánsz építészet legnagyobb emléke a Szent Péter székesegyház. Szent Gotthárd-hágó (Svájc): Az Alpok legrövidebb észak-déli átjárója, itt bonyolódott a Lombardia és a Németország közti árucsere. Tabor (Csehország): Prágától délre lévı hegy. A husziták radikális szárnya 1420-ban új katonai központot épített itt. Velence (Olaszország): Lagúnaváros, a tengerek királynıje. A dózsék és a Tízek Tanácsa által vezetett városköztársaság uralta a levantei kereskedelmet. Vetélytársai legyızése után elfoglalta Krétát és Ciprust is. Visegrád (Magyarország): Károly magyar, Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével megtartott királytalálkozó 1335-ben. A Luxemburgok lemondtak lengyel trónigényükrıl, Kázmér pedig Sziléziára támasztott területi követeléseirıl. Új kereskedelmi utak kijelölésével fellendítették a térség áruforgalmát. A francia forradalom és Bonaparte Napóleon történelmi helyszínek Abu-Kir (Egyiptom): Horatio Nelson admirális brit hajóhada 1798-ban megsemmisítette a Nílus torkolatánál lehorgonyzott francia hajóhadat. Ezzel Napóleon elveszítette utánpótlásvonalait, és gyızelmei ellenére Egyiptom foglya maradt. Austerlitz (Csehország): A három császár csatájában, 1805.december 2-án Napóleon gyızelmet aratott az osztrák (I.Ferenc osztrák császár) és az orosz (I.Sándor orosz cár) seregek felett. Bécs (Ausztria): A Habsburg Birodalom székhelye ben itt ülésezett a nemzetközi kongresszus, amely a Napóleon utáni Európa sorsát rendezte. Napóleon visszatérésének hírére szétoszlanak, majd megkötik a Szent Szövetséget is. Berlin (Németország): A poroszok veresége után, 1806.október 27-én Napóleon bevonult azok fıvárosába, ahol kihirdette a kontinentális zárlatot. Borogyino (Oroszoszág): A Moszkva felé közeledı Grand Arméet az oroszok itt akarták feltartóztatni. Kutuzov 1812-ben vereséget szenvedett Napóleontól, de az oroszok mégsem kötöttek fegyverszünetet. Boulogne (Franciaország): 1805-ben itt gyülekezett Napóleon inváziós hadserege, de a trafalgári kudrac és az osztrák-orosz támadás miatt el kellett halasztania Anglia megtámadását. 5

6 Elba (Olaszország): 1814-es lemondása után ide számőzték Napóleont. Megtarthatta császári címét, magas évjáradékot és 600 fıs katonaságot biztosítottak számára március elsején innen tért vissza Franciaországba. Fontainebleau (Franciaország): Napóleon nyári rezidenciája ben itt mondott le fia javára a trónról, visszatérésekor is érintette. Gironde (Franciaország): Megye a Garonne folyó torkolatában. Innen származtak a nagypolgári kormány jelentısebb alakjai. Gyır (Magyarország): A korszerőtlenül felszerelt és gyakorlatlan, de lelkes magyar nemesi felkelık 1809-ben megütköztek Napóleon hadaival, de vereséget szenvedtek. A csata után idelátogató Napóleon egy éjszakát is eltöltött a városban. Korzika (Franciaország): A szigetet 1768-ban Genovától szerezték meg a franciák. A következı évben itt született Napóleon. Lipcse (Németország): A világtörténelem addigi legnagyobb csatájában, a népek csatájá -ban Napóleon alulmaradt a szövetséges porosz-orosz-osztrák seregekkel szemben. A német területeken összeomlott a francia uralom. London (Anglia): A forradalmi Franciaország legkitartóbb ellenfelének fıvárosa. Napóleon sem tudta elfoglalni, bár megpróbálkozott a partraszállással és a kontinentális zárlattal is. Marseille (Franciaország): A város önkéntesei terjesztették el azt a forradalmi indulót, melyet 1792-ben írt Rouget de Lisle. A dal 1879 óta Franciaország nemzeti himnusza. Moszkva (Oroszország): Napóleon csapatai 1812-ben megszállják az elhagyatott cári fıvárost, melyet az oroszok felégetnek. Párizs (Franciaország): A forradalmi Franciaország fıvárosa július 14-én itt rohamozták meg a Bastillet. Pillnitz (Németország): A szász fejedelmek Drezda melletti kastélya ben a porosz és az osztrák uralkodó itt adta ki nyilatkozatát XVI.Lajos védelmében, és beavatkozással fenyegették meg a forradalmi Franciaországot. Tilsit (Litvánia): A negyedik koalíciós háborút lezáró békekötés helye. A porosz-orosz seregek veresége után kötött béke, melyben Poroszország elvesztette területe felét és nagyhatalmi pozícióit. Napóleon és I.Sándor cár lényegében felosztották Európát: a Visztulától nyugatra lévı területek francia, míg a keletre fekvık az orosz érdekszférába kerültek. Trafalgár (Spanyolország): A Nelson vezette brit flotta döntı gyızelme Cádiztól délre a franciaspanyol Armada felett. A csata lehetetlenné tette Napóleon partraszállási tervét a brit szigetekre és Nagy- Britanniát a tengerek urává tette. A csatában Nelson is elesett. Valmy (Franciaország): A Párizs felé törı egyesített porosz-osztrák seregeket 1792.szeptember 20-án megállították a franciák. Varsó (Lengyelország): Lengyelország felosztásakor, 1795-ben Poroszországhoz került. A poroszok legyızése után Napóleon a franciabarát Nagyhercegség székhelyévé tette tıl a Kongresszusi Lengyelország fıvárosa. Vendée (Franciaország): Az általános mozgósítás miatt 1793 tavaszán kitört forradalomellenes mozgalom vidéke. Versailles (Franciaország): A királyi család az asszonyok menete hatására elhagyta ezt a kastélyt, és Párizsba kényszerült. Wagram (Ausztria): Az angol pénzügyi támogatással megindított 1809-es osztrák támadás döntı csatája. Veresége után I.Ferenc császár kénytelen volt leányát, Mária Lujzát az addig lenézett Napóleonhoz feleségül adni. Waterloo (Belgium): Az angol Wellington és a porosz Blücher vezette koalíciós csapatok 1815-ben végleg legyızték az Elbáról visszatérı Napóleont. 6