ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 Társulási Iroda ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: január 01-tıl

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA 3 II. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI 3 1. A mérlegben szereplı eszközök értékelésének általános szabályai 3 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya 4 3. Az eszközök bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékének tartalma 4 4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése 6 5. Egyes eszközök értékelése Immateriális javak Tárgyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Készletek Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének 13 meghatározása 7. A mérlegben szereplı források értékelésének általános szabályai A mérlegben szereplı egyes források értékelése 15 III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15 Megismerési nyilatkozat 16 2

3 I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA Az értékelési szabályzat elkészítésének célja, hogy abban a számvitelrıl szóló, módosított évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) rögzített elıírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek amelyekkel szervezetünk az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása - a számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet felhatalmazása alapján - szervezetünk döntésén alapul. Szervezetünk értékelési szabályzata a - számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet végrehajtására vonatkozóan - a következı témákhoz kapcsolódóan tartalmaz elıírásokat: 1. A mérlegben szereplı eszközök értékelésének általános szabálya. 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya. 3. Az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értékének tartalma. 4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése. 5. Az egyes eszközök értékelése. 6. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása. 7. A mérlegben szereplı források értékelésének általános szabálya. 8. Az egyes források értékelése. Az önállóan mőködı és gazdálkodó Társulási Iroda intézménye az önállóan mőködı Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (EKPSZK), melynek pénzügyi-gazdasági feladatait együttmőködési megállapodás alapján ellátja. Ennek megfelelıen a Társulási Iroda Eszközök és források értékelési szabályzatának hatálya EKPSZK szervezetére is kiterjed. II. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A mérlegben szereplı eszközök értékelésének általános szabályai A Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben foglalt elıírások alapján a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket az Szt., valamint a Korm. rendelet szerinti bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben rögzített, továbbá szervezetünk számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenés, illetve értékvesztés 3

4 összegével, növelve azt a Szt. és Korm. rendelet, valamint szervezetünk számviteli politikája szerinti visszaírás összegével. 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya Amennyiben a tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termékek, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott elılegeket), a tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek visszaírás utáni könyvszerinti (bekerülési) értéket ezen eszközt piaci értéken értékeli szervezetünk. Ez esetben a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között Értékhelyesbítés -ként, a források között a saját tıkén belül - az értékhelyesbítés összegével megegyezıen - Értékelési tartalék -ként mutatjuk ki. A piaci érték abban az esetben haladja meg jelentısen a könyvszerinti értékét ha az 10 %-kal magasabb a könyvszerinti összegnél. Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten nyilván kell tartani. Az értékhelyesbítések után értékcsökkenést (amortizációt), nem szabad elszámolni. A piaci értéken történı értékeléshez a bevont eszközöket évenként kell értékelni és az értékhelyesbítést meghatározni. A piaci értéken történı értékelést mindenkor a mérleg fordulónapján meglévı és a piaci értékelésbe bevont immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint tulajdoni részesedést jelentıs befektetések állománya alapján kell elvégezni. Az immateriális javakhoz, a tárgyi eszközökhöz, valamint a befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan egyedileg megállapított tárgyévi értékhelyesbítés összegét össze kell hasonlítani az elızı évi összeggel és a különbözettel növelni vagy csökkenteni kell az egyedi eszköz már kimutatott értékhelyesbítését, valamint az értékelési tartalékot. 3. Az eszközök bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékének tartalma A Szt. elıírása alapján bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a ráktárba történı beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke A bekerülési (beszerzési) érték: az engedményekkel csökkentett, a felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítıi költségeket, továbbá a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), 4

5 a vámterhet (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzési illeték, az elızetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó (csak tételes!), a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértıi díj), a vásárolt vételi opció díja, az eszköz beszerzéséhez, elıállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele elıtt fizetett bankgarancia díja, szerzıdésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerzıdés közjegyzıi hitelesítésének díja, felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, a raktárba történı beszállításig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) kamat. a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) - biztosítási díj; továbbá a beruházáshoz, a vagyoni értékő joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitel - az eszköz üzembe helyezéséig terjedı idıszakra elszámolt (idıszakot terhelı) - árfolyam vesztesége, a beruházás tervezés, a beruházás elıkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezı, az elızıekben felsorolt tételeket (ideértve az importbeszerzéseket is) gazdasági esemény megtörténte után a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történı beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelı bizonylat nem érkezett meg, a fizetendı összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a késıbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott elızetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. Importbeszerzés értéke Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldrıl történı beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket 5

6 devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerzıdésben meghatározott forintszámláról forintban kerül kiegyenlítésre. A köz- és magánvámraktárból történı beszerzés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben rögzített feltételek szerint minısül importbeszerzésnek. 4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - a könyvviteli mérlegbe az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, értékén kell felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadása-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, valamint a többletként fellelt eszköz esetében a beszerzés érték az eszköznek az állományba vétel idıpontja szerinti forgalmi, piaci érték. A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerzıdés, megállapodás eltérıen nem rendelkezik, akkor a kiváltott követelések összegével azonos összegben kell értékelni. A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a mérlegbe. A forgalmi, piaci értéket adatok, információk alapján dokumentálni kell. A dokumentumok elkészítéséért a pénzügyi elıadó a felelıs. A forgalmi, piaci érték jóváhagyására a jegyzı jogosult. 5. Egyes eszközök értékelése 5.1 Immateriális javak Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke - a II/2.l., a II/2.2., valamint a II/2.3. pontban leírtakra figyelemmel - a következıkbıl tevıdik össze: a.) A vagyoni értékő jogok bekerülési (beszerzési) értéke a megszerzésükért fizetett összeg. A szellemi termék bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéke az érte fizetett, a Szt.-ben meghatározott tartalmú ellenérték. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért gazdaságvezetı a felelıs. Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplı értéke A mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni 6

7 Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a pénzügyi vezetı felelıs. Az immateriális javak értékhelyesbítése A Szt., valamint a Korm. rendelet lehetıséget ad arra, hogy az immateriális javak közül a vagyoni értékő jogok és a szellemi termékek a könyvviteli mérlegben piaci értéken kerüljenek értékelésre. Az immateriális javak piaci értékét - a II/2. pontban leírtak figyelembe vételével - a rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján kell meghatározni. Az immateriális javak piaci értékét - a II/2. pontban leírtak figyelembe vételével - a rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján kell meghatározni. A piaci érték megállapításáról - az információk, dokumentumok pontos megjelölésével - eszközönkénti részletezettségben jegyzıkönyvet (feljegyzést) kell készíteni. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítésének határideje: január 31. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve elıállítási) értéke A jelen szabályzat II/2.1 - II/2.3. pontjaiban leírtakon túl: a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerő használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idıben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendı, a tárgyi eszköznél értéket növelı bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni = a meglevı tárgyi eszköz bıvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggı munka, továbbá = az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Szt. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is), kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát. = ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeg. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. Építési telek (földterület) és rajta lévı épület, építmény egyidejő beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerően nem vesszük használatba (az épület, építmény rendeltetésszerően nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek (földterület) értékét növelı beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás 7

8 utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelı összegig. Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás (az épület, építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a gazdaságvezetı a felelıs. A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A mérlegben a tárgyi eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése A Szt., valamint a Korm. rendelet lehetıséget ad arra, hogy a tárgyi eszközök (beruházások, a beruházásokra adott elılegek kivételével) a könyvviteli mérlegben piaci értéken kerüljenek értékelésre. A tárgyi eszközök piaci értékét - a II/2. pontban leírtak figyelembe vételével - a rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján kell meghatározni. A piaci érték megállapításáról - az információk, dokumentumok pontos megjelölésével - eszközönkénti részletezettségben jegyzıkönyvet (feljegyzést) kell készíteni. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítésének határideje: január 31. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) költsége A befektetett pénzügyi eszközöket a bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba (nyilvántartásba) venni.a beszerzési érték a megszerzés módjától függıen lehet a vételár, a csereszerzıdés szerinti érték, a kiváltott követelés könyv szerinti értéke, a felszámolási javaslat szerinti érték. A gazdasági társaság(ok)ban tulajdoni részesedést jelentı befektetés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) bekerülési (beszerzési) értéke az az összeg, amelyért azt szervezetünk megvásárolta. Részletekben történı megvásárlás esetén a részvény, üzletrész beszerzési értéke a ténylegesen kifizetett összeg. 8

9 Ha szervezetünk a tulajdoni részesedést jelentı részvényekhez, üzletrészekhez, vagyoni betéthez nem vásárlás útján jutott hozzá, akkor a társasági szerzıdésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori, tıke emeléskori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni, de csak akkor, ha szervezetünk a pénzbeli betétnek megfelelı eszközöket, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátotta, illetve ezen eszközöket könyveibıl kivezette. A hitelviszonyt megtestesítı (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képezı, tovább a kibocsátási okiratban, csereszerzıdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezı) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentı tételként kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a gazdaságvezetı a felelıs A befektetett pénzügyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplı értéke A könyvviteli mérlegben a gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetést, valamint a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Szt., és szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre illetve annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdasági vezetı felelıs. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására az irodavezetı jogosult. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A Szt., valamint a Korm. rendelet lehetıséget ad arra, hogy a tulajdoni részesedést jelentı befektetés a könyvviteli mérlegben piaci értéken kerüljenek értékelésre. A tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értékét - a II/2. pontban leírtak figyelembe vételével - a rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján kell meghatározni. A piaci érték megállapításáról - az információk, dokumentumok pontos megjelölésével - eszközönkénti részletezettségben jegyzıkönyvet (feljegyzést) kell készíteni. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítésének határideje: január 31. A jegyzıkönyv (feljegyzés) elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke a tárgyi eszközök állományba vételekor megállapított - értékcsökkenéssel csökkentett - bekerülési (beszerzési, elıállítási) érték. A mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással 9

10 csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírás és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs Készletek A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) érték fogalmát jelen szabályzat II/2.1 és a II/2.2 pontja rögzíti részletesen.a mérlegben a vásárolt készletet bekerülési értéken, illetve a Szt., és szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A bekerülési (beszerzési) értéken való értékeléshez szervezetünk egyedileg tételesen hozzárendelhetı beszerzési ár, eljárást alkalmazza. Az értékvesztés meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezte által elıírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ide értve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetésébıl származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybe vevı által szerzıdésekbıl jogszerően eredı, elfogadott, elismert termékek értékesítésébıl és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékesítésébıl származó követeléseket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a Szt., és szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az értékvesztés meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs. 10

11 Adósok, vevık minısítésének, értékelésének szempontjai Az adósok, vevık minısítése során vizsgálni kell a következıket: a vevı, adós jövedelmi helyzetét, fizetıképességét, likviditási gondjainak tartósságát, a vonatkozó szerzıdés alapján garancia érvényesítésére van-e mód és esély, csıdeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékő kielégítésére lehet számítani. A vevık egyedi értékelése alapján elszámolható értékvesztést a minısítés vizsgálata, valamint a számviteli politikában meghatározottak szerint, a következıkben felsorolt esetek alapján kell megállapítani. Adós minısítése Problémamentes adós Külön figyelendı adós Átlag alatti adós Kétes adós Rossz adós A minısítés kritériuma Aki fizetési kötelezettségének minden esetben határidıre eleget tett. Aki fizetési kötelezettségének az elmúlt években, továbbá a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 60 napon túl nem tett eleget. Aki fizetési kötelezettségének az elmúlt években, továbbá a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 120 napon túl nem tett eleget. Aki fizetési kötelezettségének az elmúlt években, továbbá a költségvetési évben, és a beszámolókészítés idıpontjáig 180 napon túl nem tett eleget. Aki fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére rendszeresen nem tett eleget, továbbá valószínősíthetı, hogy kötelezettségét nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. Elszámolható értékvesztés nincs A követelés 20 %-a A követelés 30 %-a A követelés 50 %-a A követelés %-a Az egyedi értékelés alapján történı minısítést évente legalább egyszer, a mérlegkészítés idıpontját megelızı 30 nappal el kell végezni. A minısítés határidıre történı elvégzéséért gazdaságvezetı a felelıs. Jogszabályon alapuló jogerıs követelések (adósok) értékelésének elvei Abban az esetben, ha a vitatott (adó, illeték, bírság, hatósági díj) a követelés nem tekinthetı jogerısnek, akkor a könyvviteli mérlegben nem szerepeltethetı. 11

12 Adósok egyszerősített eljárással történı értékelésének szabályai Az adók módjára behajtható köztartozások után az értékvesztés összegét legalább negyedévenként meg kell állapítani. Az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt, várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatókat a követelés-beszedés eredményeinek elızı évekre vonatkozó tapasztalati adatok alapján kell megállapítani és dokumentálni a következık szerint: a besorolásnál figyelembe kell venni a költségvetési év utolsó napján a késedelem napjainak számát a következı bontásban legfeljebb 90 napos, napos napos 360 napon túli az értékvesztés elszámolása alapjául értékelési (minısítési) lapot kell készíteni, melyet az értékelést végzınek, az intézmény vezetıjének (jegyzınek) és a gazdaságvezetınek alá kell írnia, az értékelési lapot jogcímenként ( pl. adónemenként) kell elkészíteni, a minısítésnél az adózói státusznak megfelelıen külön kell minısíteni a folyamatos (több éve nyilvántartott) adóst, valamint az egyszeri adóst, az egyes kategóriákhoz rendelt százalékos mutatóknak ki kell fejezni az adós fizetési hajlandóságát, készségét, melyeket évente felül kell vizsgálni. A százalékos mutatók kialakításáért gazdaságvezetı, annak jóváhagyásáért az irodavezetı a felelıs. Vevı követelések dokumentumai, nyilvántartási rendje Az áruszállítás, szolgáltatás nyújtás elismerése. a) Áruszállítás esetén: ha szállítólevéllel történik a kiszállítás, akkor szállítólevél aláírása, vagy ha az áruval a számlát is viszik, akkor az átvétel igazolása a számlán történik. b) Szolgáltatásnyújtás esetén: a megrendelt szolgáltatás teljesítésének igazolása a megrendelésen történik, vagy számlán igazolják a teljesítést, vagy a számla külön teljesítés igazolás alapján készül. Követelések nyilvántartása: A követelésekrıl analitikus nyilvántartás kell vezetni, az állományváltozást negyedévenként a számlarendben foglaltak szerint a fıkönyvi könyvelésbe fel kell adni. Adós, vevı követelések behajtása Amennyiben az adós, vevı fizetési határidıre fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fizetési határidıt követı 15. nap után fizetési felszólítást kell küldeni részére. Ha az elsı fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor az elsı felszólítást követı 45. nap után ismételten fel kell szólítani. Abban az esetben, ha kétszeri felszólítás után sem tesz eleget fizetési kötelezettségének intézkedni kell a követelés behajtásáról. Kis összegő követelések meghatározásának szabályai Kis összegő követelésnek kell tekinteni a számviteli politikában meghatározott értéket meg nem haladó adós és vevı követelést. A kisösszegő követelésekrıl év végén kigyőjtést alapján külön nyilvántartást kell készíteni. 12

13 Követelések elismertetésének rendje A követeléseket akár belföldi, akár külföldi - a mérleg-fordulónappal azonos idıponttal, de a beszámoló-készítés keretében a vevıkkel, adósokkal el kell ismertetni. Nem kell a követeléseket elismertetni, ha annak összege a 1000 Ft-ot nem éri el. Értékvesztés elszámolása év végén az adósok és vevık után A kisösszegő követelések és az egyszerősített eljárás alá vont adósok után az értékvesztést csoportosan kell elszámolni, az pontban meghatározott minısítési szempontok alapján. A többi követelést egyedenként kell értékelni és az pontban foglaltak szerint kell az értékvesztést elszámolni. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért gazdaságvezetı a felelıs. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására az irodavezetı jogosult A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok beszerzési költsége A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentı befektetést kell kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat - a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokhoz hasonlóan - bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba venni. A hitelviszonyt megtestesítı (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képezı, tovább a kibocsátási okiratban, csereszerzıdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezı) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentı tételként kell kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok könyvviteli mérlegben szereplı értéke A könyvviteli mérlegben a gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetést, valamint a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Szt., valamint szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az értékvesztés meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyőjtését, az információk feldolgozását, továbbá az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdaságvezetı a felelıs. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására az irodavezetı jogosult. 13

14 6. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása A valutapénztárba bekerülı valutakészletet, a devizaszámlára kerülı devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, a befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerzıdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni. Ez alól kivétel a forintért vásárolt valuta és deviza, amelyet a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az elızıekben leírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján) a választott hitelintézet által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán forintra átszámítani. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévı valutakészletet, a devizaszámlán lévı devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az értékvesztéssel, valamint a visszaírt értékvesztéssel módosított - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésbıl adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása jelentıs. Azt, hogy az értékelésbıl adódó különbözet jelentısnek minısül-e a szervezetünk számviteli politikájában leírtak alapján kell meghatározni. A mérleg-fordulónapi értékelésbıl adódó különbözet megállapítása érdekében a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelését mindenképpen el kell végezni, meg kell állapítani a különbözetet (külön a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, külön az ilyen kötelezettségekre)! A valutapénztárban lévı valutakészletnek, a devizaszámlán lévı devizának a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése elıtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti - jelentısnek minısített - különbözetet: a) amennyiben összevontan veszteség, az egyéb dologi kiadások között kell árfolyamveszteségként elszámolni, b) amennyiben összevontan nyereség, az egyéb bevételek között kell árfolyamnyereségként elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, befektetett pénzügyi eszközöknek, értékpapíroknak, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése elıtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti - jelentısnek minısített - különbözetet: a) amennyiben összevontan veszteség, a saját tıke csökkenéseként kell elszámolni, b) amennyiben összevontan nyereség, a saját tıke növekedéseként kell elszámolni. 7. A mérlegben szereplı források értékelése A saját tıkét, a tartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyvszerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. 14

15 A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek mérlegértékének meghatározásakor a II/6. pontban leírtakat kell figyelembe venni. Kötelezettségek értékelése (a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével) a.) A folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a könyvviteli mérlegben kimutatni: a fejlesztési hiteleket, a rövid lejáratú hiteleket. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülı összeg bizonylata a hitelt folyósító pénzintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlı levele. b.) A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó kötelezettségek összegét a kötvény tulajdonosonként vezetett analitikus nyilvántartás szerinti, a kötvénytulajdonosokkal szembeni tartozás (a kapott összeg és a törlesztı részletek különbözete) összegben kell a mérlegben szerepeltetni. c.) Jellegüknek megfelelıen, ellenırizve, a nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni: az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. d.) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésbıl származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket a szervezetünk által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. e.) A hosszú lejáratú kötelezettségbıl a mérleg fordulónapját követı egy éven belül visszafizetendı törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat január 1. napján lép hatályba. A Irodánál az irodavezetı gondoskodik arról, hogy a szabályzatban foglalt elıírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják. Kelt: Kazincbarcika év január hó 4. napján Székelyné Varga Mária irodavezetı 15

16 Megismerési nyilatkozat Az Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Béres Gábor Név Beosztás Kelt Aláírás Gazdasági ügyintézı Czirbáné Lipták Judit Gazdaságvezetı 16

17 17