Tavaly még járni is alig tudtak, most meg futnak, mint a nyúl, átátkarolják

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tavaly még járni is alig tudtak, most meg futnak, mint a nyúl, átátkarolják"

Átírás

1 Katedra Dobogó Lacza Gergely Igen Meghalt Igen. Amikor még élt, maga volt a megtestesült jóság. Már fiatal korában apró, alig látható ráncok fészkelték be magukat keleti vonású szeme köré, megtörve bársonyos bőrének simaságát. Mert mindig mosolygott. A mosoly okozta a ráncokat, amelyek a parasztmunka napégető színterén, a földeken, a mezőn, a kertben, a puha arcban megbújva, kis fehér csíkokként virítottak, színben elkülönülve a nap égette arc többi részétől. Igen meghalt. Jó géneket örökölvén sokáig élt, majdnem megérte a kilencven esztendőt. Férjét hamar elvesztette, mégis hitt az életben, mert a halált az élet részeként fogta fel. Különben is, volt kiért élnie, egyetemet végzett lányai ugyan a nagyvárosokban rekedtek, munkájukat hivatássá nemesítve dolgoztak, küzdöttek, férjhez mentek, és gyerekeket szültek, de a kapcsolat szoros volt, élete végéig. Igen minden ünnepen és nyaranként boldogan fogadta őket hoszszabb időre, s ilyenkor nevető ráncai megsokszorozták önmagukat. Szinte egyszerre született az első két unoka, a lányka és a kisfiú. Amíg csak tipegtek, lábukra csúszott pelenkát cipelve maguk után, a pici gyerekek sajátos szótárát használva sikongattak, kacagtak, amikor Igen a kiskert mögötti baromfiudvarra vezette őket, s a kotlós (mert akkor még volt) szárnyai alól kilopott cibikéket pici tenyerükbe helyezte. Cibikék mondta Igen, sajátos és számára természetes tájnyelven nevezve meg a kiscsirkéket. Cibbibbibi próbálták utánozni a gyerekek, akik akkor tanulták a dolgok, tárgyak, jelentések és a szavak összekapcsolását, társítását, a hangok szavakká formálását. Ha kicsi, sárga, puha, csipog és pelyhes, akkor Cibbibbibi. Aztán eltelt néhány hét, hónap, olykor csak a lányok jöttek autóval, rohanva, s rögtön el is menve, hisz várta őket a nagyváros, az odahagyott munka és a család. S jött megint egy újabb nyár. Igen várta érkezésük dátumát, a gyerekek biztosan nagyot nőhettek, gondolta. Igen sütött, főzött, a tisztaszobában kiszellőztetett, a vastag ágytakaróval letakart ágyat megbontotta, kivitt két konyhaszéket a napsütötte udvarra, a nagylétrát keresztben rájuk fektette, majd a pokróccal letakarta a létrát, és arra helyezte a párnákat, dunnákat, amelyek csakhamar megdagadtak a melegben. Az ágynemű tiszta volt, keményített, ropogós, fehéren világított. Igen megszagolta, nem érzett dohszagot, mégis elhatározta, hogy áthúzza az ágyat. Nem divat már a fehér. A múltkor a helyi vásárban vett két garnitúra virágmintás huzatot. Azt húzza fel. Igen mindennel időben elkészült. S most itt ül a boldogság közepén, az unokákkal, a vőkkel, a lányokkal. S ráadásul egy kisbabával többen vannak. Tavaly még járni is alig tudtak, most meg futnak, mint a nyúl, átátkarolják a térdét és húzzák a kezénél fogva, vonszolják a kert felé. Cibbibbibi kiabálnak. Igen csak ennyit ért. A gyerekek mondanak valamit, kérnek, bújnak hozzá. Kedvesek, szépek, okosak. Cibbibbibi mondják, és kacagnak, s húzzák fel a székről, szoknyájába kapaszkodva. Igen megérti. Igen, igen, kis csillagom, drága kis angyalkák, hát persze hogy megyünk a cibikékhez. Igen, igen, hogyne. Igen boldog, a kisfiú kacagva kergeti a kiscsirkéket. A lánykának ő adja a kezébe a legszebbet, azt a kendermagosnak ígérkezőt. A gyermek elpirul az örömtől, reszketve tartja tenyerében. Így telnek a napok, hetek, a gyerekek és a nagymama között szeretetteljes, természetes, bensőséges kapcsolat alakul ki. A szülők, a lányok és a vők el-elmennek a közeli kisvárosba, jönnek-mennek, meglátogatják az ismerősöket, élvezik a szabadságot. Igen gyakran egyedül marad a gyerekekkel. Ebédet főz nekik, édességet süt, délután elaltatja őket, együtt simogatják a kiscsirkéket és Cirmost, a macskát. Ha kérdeznek valamit, csak annyit mond: Igen, igen, s kitalálja kívánságukat. A gyerekek reggelente még ki sem nyitják a szemüket, s már az ágyból kiabálnak, keresik, várják, akarják. Kiabálnak utána, a nevén szólítják: Igen! Kde si, Igen? Évek telnek el, az unokák felnőnek, továbblépnek az Igennél, már nem is emlékeznek rá, hogy valaha is mondták, jönnek, mennek, látogatnak, a mamát is értik már, nagyjából tudják, mit mond, egy-két szó erejéig még válaszolni is tudnak kérdéseire. Igen sírjáról sosem hiányzik a virág. Most is ott állnak felette, törülgetik a márványlapot, amely elválasztja őket tőle. Tudják, Mama már a mindenségé. Az unokák kezét kisgyermekek fogják. Az egyiknek keleti vonású szeme van. S a szem mosolyog. 3

2 Új módszerek a tanításban Katedra Az úszástudás vizsgálatának PaedDr. Viczay Ildikó, PhD. új lehetőségei Az úszástudás szintjének objektív vizsgálatát nagymértékben megnehezíti az idegen közeg, a víz. Különösen érvényes ez az úszástanulás kezdeti szakaszára, ahol a teljesítmény és a mozgásszabályozás meghatározó komponensei a pszichomotorikus képességek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon kevés olyan teszt áll rendelkezésünkre, mely a vízi adaptáció összetevőit megbízható módon vizsgálja. A szakkönyvekben található tesztek és ezek módosított változatai tudományosan nem igazoltak, ráadásul alkalmazásuk eltérő, ami szinte lehetetlenné teszi az összehasonlítást. Az említett okok késztettek bennünket arra, hogy vizsgálatunkban az úszástanulás előkészítő szakaszának felmérésére szerkesztett új komplex motorikus próbát, az ún. Vízi akadálypályát és az ebben elért eredményeket bemutassuk. A vizsgálatban 23 pozsonyi 9 10 éves tanuló vett részt. Kismintás elővizsgálatunk fő célja egy olyan komplex motoros próba összeállítása és kipróbálása volt, mely segítségével mérhetővé válnak a vízi adaptáció összetevői. Az alapúszókészségek technikai végrehajtásának értékelése mellett az akadálypályában elért úszásteljesítményt is felmértük, és megvizsgáltuk, hogy a csoport képes-e az alapúszókészségeket mérő új teszt végrehajtására. Eredményeink ismertetésével szeretnénk szakmai segítséget nyújtani azoknak az alsó tagozaton tanító testnevelőknek, szakedzőknek, akik az úszás tanításával alapszinten foglalkoznak. Az új motoros próba összeállítása, kipróbálása és a további tudományos elemzés az 1/0674/08 sz. Vega kutatási program részfeladata. A tesztet doc. Yvetta Macejková kutatásvezető irányításával állítottuk össze és próbáltuk ki a pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Kara Úszás és Vízisportok Tanszékének uszodájában. Megemlítjük még, hogy az alapúszókészségek diagnosztizálásának problémáját hazánkban Macejková (2007), Benčuriková Medeková (2006), Bence (1994), Magyarországon pedig Csaba (1994), Kiricsi (2002), Tóth (2002) is elemzik munkáikban. A vizsgálat menete, az eszközök bemutatása A foglalkozásokat 22 óra terjedelemben, hetente kétszer, egy órában tartottuk a pozsonyi egyetem testnevelési karának uszodájában, ahol biztosított volt a gyermekek életkorának megfelelő vízmélység és vízhőmérséklet. Az oktatás kezdeti szakaszában fő feladatunknak a szervezet vízhez szoktatását, az úszókészségek kialakítását és fejlesztését tekintettük. A program mozgásanyagát az életkori sajátosságoknak megfelelően állítottuk össze, és a könnyen érthető, logikusan egymásra épülő gyakorlatokat részesítettük előnyben. Mivel az úszástanítás idegen közegben zajló oktatási folyamat, fő motivációs tényezőként és egyben oktatási módszerként a játékos feladatmegoldást alkalmaztuk. Feladatunk a képességfejlesztő mozgásprogram kidolgozása mellett az akadálypálya összeállítása, az alapúszókészségek kiinduló, majd végső szintjének felmérése, valamint az eredmények értékelése és értelmezése volt. Egy-egy úszókészség megtanulása után részellenőrzést is tartottunk, ezekhez a teszteket a fentiekben említett szakírók útmutatása alapján válogattuk össze. Az öt vízbiztonsági alapgyakorlat együttes szintjének felmérésére jelen vizsgálatban (2008) kipróbált komplex motoros próbát, az ún. Vízi akadálypályát alkalmaztuk (1. ábra). Az akadálypályát az első és az előkészítő szakaszt lezáró utolsó órán teljesítették a tanulók. Az adaptációs folyamatok szintjét a tesztfeladat segítségével mindkét alkalommal öt területen tanulmányozhattuk: 1. a vízbeszállás módja, 2. a merülés fokozatai, 3. a víz alatti tájékozódás mértéke, 4. a vízszintes testhelyzet felvétele és 5. a tudatos légzés elsajátítása. Az értékelésnél mindkét alkalommal az akadálypálya leküzdésének idejét vettük figyelembe, de külön osztályzattal értékeltük az állomásokon az egyes készségek technikai végrehajtását is. Az akadálypálya méretei: 12 x 6 méter. Ezen a területen belül öt állomáshely található, melyek mindegyikén egy-egy feladatot kell a tanulóknak végrehajtaniuk. Az alábbiakban a teszt szerkezetét ismertetjük: A rajt sípjelre, a medence széléről, páros lábról való elrugaszkodás után talpas ugrással történik. 1. állomás Vizsgált készség: vízbe ugrás. Feladat: talpas ugrással előre vízbe ugrás. A felszínre emelkedés után vízben futás a következő állomáshelyre. 2. állomás Vizsgált készség: merülés és légzés. Feladat: levegővétel után merülés a víz alá, átbújás az 1. karika alatt, közben a levegő kifújása a vízbe. Felszínre emelkedés a karikában, levegővétel, majd ismét merülés a víz alá, és a levegő kifújása után kibújás az 1. karika mögött. Ugyanez a feladat a 2. karika esetében is, majd a felszínre emelkedés után ismét vízben futás a 3. állomáshoz. 4

3 Katedra Új módszerek a tanításban Cél Vízi Vízi akadálypálya (Macejková, 2007) 2007) 2. futás futás 3. állomás Vizsgált készség: merülés és tájékozódás a víz alatt. Feladat: levegővétel után a tanulónak legfeljebb két próbálkozásra fel kell hoznia a medence aljára helyezett 3 korongot, és ki kell tennie őket a medence szélére. 4. állomás Vizsgált készség: siklás. Feladat: elrugaszkodással a medence oldalfalától siklás hason fekvésben. Karok magas tartásban. A siklás befejezése után törzsnyújtás és fordulat balra. 5. állomás Vizsgált készség: vízszintes testhelyzet felvétele, vízfekvés, légzés. Feladat: bizonyos távolság leúszása adott úszásnemben. Cél: a tesztfeladat a medence falának megérintésével fejeződik be. Az időt 0,1 sec pontossággal mértük. Minden tanuló először egy értékelés nélküli próbát végez, majd mindenkinek két mért kísérlete van. A két kísérletből a jobbik számít Rajt Eredmények Kutatásunkban elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan fejlődött a vizsgált időszak során tanulóink úszástudása. A vizsgált csoport számára nem volt teljesen idegen a vizes közegben való mozgás. Minden gyermek rendelkezett már bizonyos vízimozgás-tapasztalattal, így az akadálypálya feladatait a tanfolyam elején egy tanuló kivételével mindenki képes volt teljesíteni. A belépő eredmények elemzése alapján azonban az alapúszókészségek végrehajtásának szintje az egész csoport esetében elégtelennek volt mondható. Mind az öt állomáson osztályzással értékeltük az egyes készségek technikai végrehajtását is, de terjedelmi okok miatt közlésétől most eltekintünk, és csak az akadálypálya egészében elért időeredményeket ismertetjük. Az akadálypályát a csoport a tanfolyam kezdetekor 56,8 s átlageredménnyel teljesítette. Az egyes állomásokon végrehajtott készségek szintjét átlagban 3,5 osztályzattal értékeltük. Kilépéskor a csoport átlagos teljesítménye 51,0 s volt, ami jelentősen jobb a bemeneti eredményhez képest. Mind a belépésnél, mind a kilépő mérések esetében nagyobb szórásértékeket figyeltünk meg, ami a tanulók közötti meglehetősen nagy különbségekre utal. Előző írásainkban többször említettük, hogy a vizes közeghez való adaptálódási folyamat elsősorban az ideg izom kapcsolatok alkalmazkodásának függvénye. Véleményünk szerint a magas szórásértékek alátámasztják azt az állítást, miszerint az adaptációs folyamatok sikerességét döntően befolyásolja a központi idegrendszer állapota, az ideg izom kapcsolatok, valamint az analizátorok működése. A kilépésnél jegyzett valamivel kisebb szórásérték pedig az ideg izomrendszer és az analizátorok alkalmazkodásával, a gyakorlatok jobb technikai végrehajtásával, a fizikai képességek színvonalának növekedésével és a gyermekek fejlődésével együttesen magyarázható. A tanulóknak a legnagyobb gondot hagyományosan az úgynevezett úszólégzés elsajátítása és a levegő vízbe fújása jelentette. Az úszólégzés az akadálypálya valamennyi állomásán része volt a feladatoknak. Mivel az úszólégzés helyes végrehajtása az úszástanulás kulcsmozzanata, ezt a készséget minden órán, különböző variációkban gyakoroltattuk. A tanfolyam végére csak két tanuló nem volt képes az úszólégzés technikailag helyes végrehajtására. A téri tájékozódási képesség javulására és az optikai analizátor alkalmazkodására utal, hogy a tanfolyam befejeztével minden gyermek képes volt nyitott szemmel a víz alá merülni, és onnan tárgyat felhozni. A siklást technikailag szinte minden tanuló helyesen hajtotta végre. A siklás távolsága azonban nagymértékben függ az elrugaszkodás helyes technikai végrehajtásától és az elrugaszkodás erejétől, tehát az alsó végtag dinamikus erejének nagyságától. Sok tanuló nem volt képes elsajátítani a helyes elrugaszkodást a medence oldalfaláról. Véleményünk szerint e két tényező együttes hatása is okozhatta a szórások nagyságával jelzett csoportbeli különbségeket. A tanulók az 5. állomás feladatát belépéskor siklásban, a gyorsúszás lábtempójával, kilépéskor pedig gyorsúszással teljesítették. Minden gyermeknek sikerült bizonyos távot teljesítenie, de ahogy már fentebb említettük, az úszásteljesítmény döntő mértékben függ az adott úszásnem optimális technikai végrehajtásától. Ez a megállapítás a mi esetünkben is beigazolódott. Azok a gyermekek, akik jobb technikával úsztak, jobb eredményt értek el a kilépő mérés alkalmával. A tanfolyam befejeztével a csoport több mint 80%-a elsajátította az alapúszókészségeket, és az akadálypályát jelentősen jobb eredménnyel teljesítették a gyermekek a belépő teszteléshez képest. Kísérletünk egyben azt is bizonyította, hogy a Vízi akadálypálya alkalmas az alap-úszókészségek komplex mérésére. A vizsgált korosztálynak nem jelentett nehézséget az egyes állomásokon a meghatározott feladatok végrehajtása. A tanulók az új tesztet érdekesnek, újszerűnek, játékosnak találták, és igyekeztek az egyes feladatokat pontosan és gyorsan végrehajtani. Összegzés Beszámolónk fő célja, hogy felhívjuk a figyelmet a vízbiztonság és az úszástudás fejlesztésének lehetőségeire az alsó tagozatos testnevelés kereteiben, és a vízi adaptációs folyamatok új tesztelési lehetőségeinek és eredményeinek bemutatása volt. Bár elővizsgálatunk eredményei nem általánosíthatók és a próba tudományos elemzése egy későbbi kutatás tárgya lesz, vizsgálatunk egyértelműen bizonyította, hogy az általunk összeállított új motorikus próba a gyakorlatban az adott korosztály esetében alkalmazható. Bízunk abban, hogy a teszt segítséget nyújthat az alsó tagozaton úszást oktató és az úszó szakedző kollégáknak az alap úszókészségek és az adaptációs folyamatok diagnosztizálásában. Felhasznált irodalom: Bence, M Poznatky z prípravného plaveckého výcviku detí predškolského veku. In: TVŠ, 1994, č.1, s Benčuriková, Ľ. Medeková, H Špecifiká hodnotenia plaveckých zručností u detí predškolského veku. In: Šport a kvalita života, Brno: Masarykova univerzita, 2006, CD Csaba, L A vízi játékok alkalmazásának lehetősége úszásban. In: Országos úszóedző konferencia, Budapest: MTE. s Kiricsi, J Úszásoktatás kisiskolások számára. Budapest: SE-TSK Macejková, Y Dôležitosť plaveckých zručností v didaktike plávania. In: TVŠ, 17, č. 1, s Tóth, Á Úszás. Oktatás.(Sportági szakmódszertan). Budapest: SE-TSK, 184 s. 5

4 Óravázlat Katedra A szlovákiai magyar irodalom tanításának módszertani lehetőségei Magatartások és létkérdések Grendel Lajos Tömegsír című regényében Farkas Adrianna Grendel Lajos a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején indult, s leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ő az első jelentős szlovákiai magyar író, aki arccal a hazai magyar, valamint a cseh és szlovák irodalom felé, a jelenkori modern magyar irodalom értékeit kamatoztatja. Olyan epikus tehetség, aki nemcsak mesterségét ismeri jól, nemcsak alanyban és állítmányban, hanem népben, nemzetben is gondolkodik. A közösség ügyéért aggódik, de úgy, hogy a konvenciókat elutasítva az epikai nyelv lényeges átalakítására törekszik. Regényeinek, elbeszéléseinek szereplői, valamint az általuk teremtődött élmények a kisebbségi közeghez kötődnek. Mivel Grendel Lajos írói pályájának áttekintése szerves része a gimnáziumi tananyagnak, szűkös időbeli kereteink ellenére is bővebben foglalkozunk vele. Módszertani szempontból ez nem könynyű feladat, hiszen a diák tulajdonképpen nem sokkal az érettségi előtt találkozik egy olyan erőteljes, filozófiai telítettségű, kritikus szemléletű ábrázolásal, melynek megértése bonyolult. Tapasztalataim alapján elmondhatom, fontos, hogy a regények ismertetése során, a művek megértése érdekében, a tanár olyan új fogalmakat magyarázzon meg a diákoknak, mint az irónia, a groteszk. Ezt követheti azután a művek elemzése, különös figyelmet szentelve a jellemeknek, a kisebbségi sorsnak, a grendeli látásmódnak. Nehéz feladat ez is. Sajnos a mai tizenévesek sok esetben szorongóak, nyomasztónak érzik az őket körülvevő világot. Grendel regényei főleg a Tömegsír című műve kellő alkalmat ad arra, hogy a mű elemzésénél rávilágítsunk a szabadság fogalmára és elbeszélgessünk róla. Mit jelent egy 21. századi tizenévesnek a szabadság? Meg tudják-e teremteni önmaguk számára? Hiszen az író szavait idézve: Csak a szabad ember lehet teljes értékű. Példa a Grendel Lajos Tömegsír című regényével foglalkozó tanóra menetére (kommentált óraterv) Az óra művelődési anyaga: Grendel Lajos Tömegsír című regénye Az óra célja: A regény metaforikus tartalmának megfejtése, jellemek, magatartásformák, a közösséghez való viszony értelmezése. Általában az otthon olvasott művek értelmezése során is szükség van egyes részletek tanári bemutatására. A kérdéssor az olvasás ellenőrzését szolgálja, ezért célszerű frontális technikával kérni a válaszokat. Ez a figyelmetlenül vagy felületesen olvasó diákoknak is segít. Tanári kérdések: Kik a regény szereplői? Hol játszódik az elbeszélt történet? Mennyi idő alatt játszódik a regény? Milyen fordulatai vannak a regénynek? Milyen emberi magatartási formákat ismertek fel a műben? A szakszerű, emlékeztető felidézés után megindulhat az értelmező tevékenység. Az értelmezés során frontális beszélgetéssé alakulhat a regény történetének felidézése, értelmezése. Ekkor lehet felmérni, hogy a diákok képesek-e megsejteni a regény lényegét, a grendeli látásmódot. Mivel az író e művének értelmezésénél szükség van az olvasói tapasztalatra, sem a tanárnak, sem a tanulónak nem kudarc, ha egy tanítási óra során nem sikerül felfejteni a regény szövetét. Ha az időbeli keretek szűkösek, megpróbálhatjuk csoportokban is feldolgozni a művet. Lehetséges kérdések: Milyen jellemző vonásai vannak a regény értelmiségi szereplőinek? Milyen ellentmondások fedezhetők fel a regényben? Van-e a regénynek valódi drámája? Hogyan jellemezhető a férfi és nő kapcsolata a regényben? Hogyan értelmeznéd: a Tömegsír narrátora a lét csapdáinak kiszolgáltatottja? A válaszok felolvasása, értelmezése: A kérdésekre adott feleletek alapján összegezhetünk: a Tömegsír hőse egy poszt-drámai ember. Ebben a regényben mindenki a saját, kicsinyes és korlátolt szempontjai szerint szembesül a történelemmel. Nincsenek valódi ellentmondások, nincs a regénynek valódi drámája. A szabad, döntésképes ember mintha kihalt volna. Ezért nincs értelme a tömegsír kutatásának: hiszen nem létezik már az a világ, amelyben értelme lenne bármilyen keresésnek, bármiféle igazság kiderítésének. Mindenkinek jobb így: a holtaknak is, hiszen nem kell szembenézniük a közönnyel, meg az élőknek is, hiszen semmi érdekük nem fűződhet szabadságuk megbolygatásához. Tanári közlés, a házi feladat kijelölése: A tanártól írásban megkapott címek alapján fejtegetés formájában feldolgozni a művet. A címekből mindenki szabadon választhat. Lehetséges címek: Grendel Lajos értelmiségi szereplői a Tömegsír című regényében Abszurd helyzetek sorozata Grendel Lajos regényében A közép-európai ember típusa Grendel Lajos Tömegsír című regényében. Összegzés: Az elkészítés határidejét közölni kell! Fontos a terjedelemben is megállapodni, például a diákok kézírással, átlagos sorközzel 2-3 oldalnyi szöveget alkossanak! 6

5 Katedra fotó: ddrccl Erőszakmentes kommunikáció Az élet nyelve XII. Mit tegyünk lelki Pénzes Éva Nézzük meg, hogyan is alakul ki a blokk! A holisztikus szemléletmód szerint nagyon sokszor valami olyat teszek, ami megakasztja bennem az energiaáramlást. Erre szoktuk azt mondani, hogy hát én ilyen vagyok. (Meglepő, hogy nyelvünknek mennyi, ehhez hasonló kódja van, amelyet tudattalanul átadunk a következő nemzedéknek! Ilyenek például a kritikus megfogalmazások: rendetlen, szemtelen, okos, ügyes vagyok-vagy, hogy lehetsz ilyen?! stb.) Az önismereti képzések azt hivatottak támogatni, hogy megismerjük szokásrendszerünket, viselkedésmintáinkat, és végre megszabaduljunk az ilyen-olyan vagyok megbélyegzéstől. Az, hogy jelenleg így cselekszem, nem azt jelenti, hogy ilyen vagyok - ez a megbéegészségünkért? A holisztikus szemléletmód szerint minden betegség egy energiablokk, azaz megakadt energiaáramlás. Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor biztos, hogy megvan a módja a blokkoldásnak is. Manapság már egyre többet hallhatunk pl. az elegendő vízivásról vagy a mozgás és légzés fontosságáról. Az EMK, mivel az érzelmeink meghallásával foglalkozik, nagy esélyt ad korábbi érzelmi blokkjaink megértéséhez és feloldásához, illetve szelíden megtanít befele figyelni. Megfigyelni az energiaáramlást, és ha elakadást észlelünk magunkban, fel tudjuk oldani. lyegzés ugyanis lezár és nem ad esélyt az áramlásnak. Ha viszont elegendő időt adunk magunknak arra, hogy megfigyeljük jelenlegi viselkedésrendszerünket, rájövunk, hogy idáig olyan stratégiát választottunk problémáink, életfeladataink megoldására, amelyből dühöt, elégedetlenséget, csalódottságot éltünk meg (ezeket sok esetben el is nyomtuk). Így nem is csoda, ha egy idő után blokk keletkezik és a szervezetunk felmondja a szolgálatot, azaz betegségként jelzi, hogy hahó, megakadt az energia, tessék odafigyelni az áramlásra. Ebből kiindulva, ha testünket jelzőrendszernek használjuk, megfigyelhetjük, hogy bizonyos gondolatainkkal milyen érzések párosulnak, és fordítva, hogy érzéseink mögött milyen gondolatok húzódnak meg (pl. mit gondolok magamról...). Így rájövunk, hogy mi és hogyan jó nekünk, illetve azt, ami jó, hogyan tudjuk megteremteni. Azt gondolom, hogy a befelé figyelés művészetét, az egyensúly megtartásának képességét, az energia áramlásának működtetését elsősorban nekünk, felnőtteknek kell elsajátítanunk, azon belül is még hatékonyabb, ha ez a fajta törekvés a tanárok, nevelők által minél hamarabb eljuthat a gyermekekhez. Egészségtelennek és embertelennek találom a 8-9 óra mozgás nélküli, egyre nagyobb elvárásrendszerrel működő tanítási módot mind a tanár, mind a diák számára. Ugyanakkor örömmel veszem, hogy egyre több helyen jutnak el arra a következtetésre, nagy valószínűséggel egyénenként fogunk eljutni a nagyméretű változtatáshoz és nem a felettes szervektől jön majd a megoldás. Hála istennek egyre több az állami, illetve magániskolai kezdeményezés, amely bemutatja például azt, hogyan lehet osztályzás nélkül is kitűnő eredményeket elérni, s az alapvető emberi értékek (mint pl. az elfogadás, a segítségnyújtás, a művelődés, a támogatás, a bátorítás amelyekre mindannyian vágyunk) sokkal jobban tudnak kibontakozni és maradandó értéket képviselni egy ilyen oktatási módban. Ha hosszú távon egészséges nemzedéket szeretnénk nevelni, amely kiegyensúlyozott, stabil és boldog, meg kell mutatni az ehhez vezető utat. Ezzel a folyamattal megelőzhető lesz a lelki kiégés is, hiszen a befelé figyelés művészetével pontosan fogjuk tudni, mennyit bírunk el és mivel tudunk igazán hozzájárulni mások életéhez. A lelki egyensúly átélése és az életenergia áramoltatása pedig meghálálja azt boldogsággal, örömmel, felszabadultsággal, egészséggel és természetesen bőséggel. Az Erőszakmentes kommunikáció filozófiája ezt a folyamatot támogatja. 7

6 Pedagógus betegségek Katedra Boross Ottilia A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológiai Intézetének munkatársa Információrobbanás, demokrácia, oktatás avagy miért beteg a magyar iskola? A világnak ezen a felén a gyerekek életük hosszabb-rövidebb időszakában iskolába járnak, azaz keresztülmennek egy programozott, tartalmilag és folyamatában gondosan összeállított szocializációs folyamaton. A diákok életének legfogékonyabb időszaka iskolai kereteken belül zajlik: ott válnak gyerekből fiatal felnőtté, ott kötnek életre szóló barátságokat, élik át első szerelmüket aktív idejük nagyobb részét töltik az iskola falai között, mint otthon. Az iskolában ezenközben időben, térben kitágul számukra a világ, a különböző tudományterületek segítségével bebarangolják a fizikai világot és az emberi kultúrát. Minden társadalom tisztában van azzal, hogy működése, fennmaradása múlhat az újabb és újabb generációk enkulturációjának sikerességén, így nem véletlen, hogy a nevelés-oktatás folyamatának elemzése, megismerése és tudatos irányítása napjainkra már önálló tudományterületté fejlődött. Pedagógiai, pszichológiai és módszertani kutatások segítik a folyamat két legfontosabb szereplője közül az egyik, azaz a tanárok munkáját, és felkészítésük is szervezetten, a felsőoktatás keretein belül, oktatási és nevelési elvek alapján kidolgozott programokon keresztül történik. Időről időre kötelező továbbképzésen mennek át, azaz ismereteik frissítésére is sor kerül látszólag tehát minden rendben van. Miért támad akkor mégis az az érzésünk, hogy az iskola válságban van, hogy a tanárok nem találják szerepüket, hogy az iskolán belüli hagyományos kapcsolatok drámaian átalakultak, az oktatás hatékonysága pedig észrevehetően romlik? Mindössze néhány napos hírnek számít csak, ha egy tanárt pedofílián kapnak, egy tanárnő pornóoldalt tart fenn a neten, a diákok durván bántalmazzák egymást vagy saját tanáraikat. Mi változott meg? A tanári tudás Az iskolázott emberek még pár évtizede is olyan tudás birtokában voltak, melyet nem lehetett akárhol és akárhogyan, hanem csak jó iskolákban és fáradságos módon megszerezni. Ritkaságnak számított a jó könyv, a nagyszótár vagy a neves enciklopédia, az iskola pedig nemcsak kivételes műveltségű professzorokat, hanem mindezek forrását, a jó könyvtárat is jelentette. A tudás tiszteletet parancsolva az azt birtokló helyeknek és személyeknek helyre és személyre koncentrálódott, s ez a kis településeken különösképpen így volt, ahol a tanító a maga szerény, de az adott körülmények között kivételes könyvtárával valóságos információs bázisnak számított, s szakmaipedagógiai felkészültsége révén képes volt olyan dolgokat is közvetíteni környezetének, melyek túlléptek az itt és most napi feladatain vagy problémáin. Olyan körülmények között, ahol a közeli, kisebb könyvtárak inkább csak szépirodalmat gyűjtöttek, szakkönyveket nem, s a szakkönyvek még a megyeközpontok nagy könyvtáraiban is ritkaságszámba mentek, a tanult, a világ új dolgaira nyitott ember a közösség számára valóságos kincs volt. Az iskolában, a tanárok személyén keresztül közvetített ismeretek hitelesek és megbízhatóak voltak, s noha a tankönyvek átfutási ideje hosszú évekig elhúzódhatott, a benne foglaltak sokáig nem veszítették el érvényességüket. A szakterülete autentikus képviselőjének, a szaktanárnak a véleményét és állásfoglalását gyakorlatilag nem lehetett megkérdőjelezni, s a tanárok emellett az élet egyéb területein is rendelkeztek olyan ismeretekkel és tapasztalatokkal, melyek képessé tették őket arra, hogy diákjaikat az élet különböző területein támogassák és segítsék, hogy megmutassák számukra a helyes utat. A tanári tekintély A tanuláshoz kötött foglalkozások, különösen az értelmiségi pályák hagyományosan társadalmi megbecsüléssel és elismeréssel jártak, s ide tartozott a tanári foglalkozás is. Az 1850-es évektől Monarchia-szerte minden jelentősebb városban impozáns, palotaszerű elemi-, és középiskolákat építettek szinte költséget nem kímélő módon. Az igényesen és célszerűen kialakított, tágas külső, belső térrel, nemes és időtálló anyagok felhasználásával (melyek mind a mai napig állják az idők viharát) kialakított általános iskolákba, gimnáziumokba járni és azokban tanítani egyaránt dicsőség volt. A folyamat az 1920-as években tovább folytatódott Klebelsberg Alföld-programjával, melynek során mintegy 5000 oktatási objektumot hoztak létre népiskolákkal, tantermekkel, a tanítók számára pedig háromszobás szolgálati lakással, termőfölddel és udvari melléképületekkel együtt. Az igényesen kialakított iskolaépületek, az illő tanári javadalmazás s a vidéki szinten kivételesnek számító lakások egyaránt az oktatás fontosságát, a tanárok megbecsülését tükrözték. Ez volt az egyik pillére a tanári tekintélynek. A másik pillért a tanároknak a képzésük és tudásuk nyújtotta kivételes helyzetük jelentette. Mi lett a tanári tudással? Ami az utóbbi néhány évtizedben történt, valójában örvendetes dolog. A tudás demokratizálódott, azaz ma mindenki számára szinte korlátlan és 8

7 Katedra Pedagógus betegségek olcsó a hozzáférés a legkülönfélébb ismeretekhez. Egyetlen feltétele van csupán: internetes kapcsolat és alapvető számítógépes ismeretek. A változás alapjaiban rengeti meg a diák tanár kapcsolatot, még akkor is, ha egyelőre nem szeretnénk ezt tudomásul venni. A virtuális világ, a digitális eszközök oly irgalmatlan tempóban fejlődnek, hogy ami egy, mondjuk 50 éves tanár számára az ő diákkorában még a fantázia világába tartozott, ma már olyan hétköznapi eszköznek számít, melyet a diákok szinte követhetetlen módon kezelnek. Az iskolák nincsenek felkészülve például a felvételik vagy az írásbeli vizsgák/feleletek során arra, hogy ma már nincs lezárt tanterem, és nincs kétszer megíratható teszt, mert egy bonyolultabb mobiltelefonnal bármit pillanatok alatt meg lehet szerezni, és a feladatsorok lefényképezése is csak néhány másodperc ha az iskola számítógépének, a levelezőrendszernek a meghekkelésével még idejében nem sikerült volna hozzájutni bárkinek. Az elektronikus forradalom a módszertant is megrengeti. A diákok internetes forrásokból jóval szemléletesebb, izgalmasabb anyagokhoz jutnak, mint amit a tanár az órákra hagyományosan bevisz. Sok tanár még az egyszerű power-point előadások elkészítését sem szívesen tanulja meg, gyakran egyszerűen azért, mert az iskolának nincs elég eszköze azok rendszeres használatához. Mi lett a tanári tekintéllyel? Bármely demokratikus társadalom szükségesnek és fontosnak tartja az egyenlő bánásmódot, az azonos esélyek és jogok biztosítását mindenki számára. Ez többek között azzal jár, hogy átalakul az emberek közötti kommunikáció, és nemcsak az azonos foglalkozásba, körbe, hasonló társadalmi rétegbe tartozó emberek között kiegyenlített a kapcsolat, hanem mindenkitől elvárt, hogy megbecsüléssel, tisztelettel közeledjen a másik emberhez, függetlenül annak életkorától, nemétől, foglalkozásától vagy társadalmi hovatartozásától. Nincs korlátlan hatalma egyik embernek sem a másik felett, s ha mégis előfordul, akkor vannak társadalmilag kijelölt szervek ennek orvoslására. Önmagában tehát az, hogy valakinek mi a foglalkozása, milyen nemű, hány éves, azaz milyenek a diszpozicionális tulajdonságai, nem garantálnak számára tekintélyt. Rohamosan számolódik fel az öröklött vagy ráruházott tekintély kiváltsága, s helyét a kiérdemelt, munkával, egyéni befektetéssel megszerzett tisztelet veszi át. Ez utóbbi ugyanakkor nem örök érvényű újra és újra meg kell újítani, megtartásán dolgozni muszáj. Ez a trónvesztés nemcsak a tanárokat érinti, hanem például az orvosokat, politikusokat, de még amint azt az elmúlt évek pengeváltásaiból láthattuk a legmagasabb szintű kutatókat és tudósokat is. Az átalakulás nyilván nem egyik napról a másikra történt, ellenben az érintettek nem voltak hajlandóak észrevenni a figyelmeztető jeleket, s megtenni a szükséges lépéseket a szempont- és stílusváltásra mind a szakmai attitűd, mind a képzés, a szakmai felkészülés terén. A másik félben keresték a hibát, azaz a kommunikációs összeütközésekért a diákokat okolták. Nem a megoldást keresték, hanem a romló közerkölcsben vélték megtalálni minden baj gyökerét. Miért támad akkor mégis az az érzésünk, hogy az iskola válságban van, hogy a tanárok nem találják szerepüket, hogy az iskolán belüli hagyományos kapcsolatok drámaian átalakultak, az oktatás hatékonysága pedig észrevehetően romlik? Manapság azonképpen, ahogy egy orvos sem dönthet a betege feje fölött annak tájékoztatása és beleegyezése nélkül, egy tanár sem tehet tanítványaival bármit. Nem büntetheti, fizikailag nem bánthatja és lelkileg nem alázhatja meg őket, nem szólhat bele iskolán kívüli életükbe. Sőt. Korábban olykor a diákok érezték kiszolgáltatva magukat tanáraiknak, most időnként a tanárokat keríti hatalmába a kiszolgáltatottság érzése. Egy diák vagy annak szülei bármikor tehetnek panaszt ellenük, bármikor fordulhatnak ügyvédhez, ombudsmanhoz, felettes szervekhez vagy a nyilvánossághoz, és az is előfordulhat, hogy a diák vagy a szülők azonnal és impulzívan reagálnak bizonyos tanári lépésekre (osztályzás, punitív írás- vagy szóbeli visszajelzések). Ez utóbbiak súlyos, nehezen tisztázható előzményű konfliktusokhoz vezethetnek, melyek némely esetben akár a fizikai tettlegességig fajulnak. Olykor a szülő, olykor a diák, olykor a tanár üt (utóbbi ritkábban), ami nyilvánvalóan megengedhetetlen. Az iskola alapvető célja, a sikeres enkulturáció semmisül meg ilyenkor, miközben a feladattal megbízott szakember, a pedagógus szakmai szerepében és személyesen is sérül. Egyéni és szakmai reputációja, önértékelése a tét, az, amire esetleg egész addigi élete során készült. Az elmérgesedett helyzetet ugyanakkor nem lehet egyoldalúan és erőszakosan rendezni. Már addig is az erőszak erőszakot szül elve érvényesült, és nem szabad tovább menni azon az úton, ami még inkább elmérgesítve a helyzetet eszkalálódáshoz, állóháborúhoz vezet. Mindegyik szereplő tovább sérül, és nem a megoldásra fog törekedni, hanem a megtorlásra, egyre messzebb kerülve az eredeti céltól a sikeres szocializációtól. Attól, hogy derék, felelősségteljes, alkotóképes, együttműködő emberek kerüljenek ki az iskolákból. A tanárok gyakorta panaszkodnak arra, hogy elveszítették fegyelmező eszközeiket a diákokat ugyanis gyakorlatilag nem lehet büntetni. Mondjuk inkább úgy, hogy nem elvesztették ezeket az eszközöket, hanem soha nem is szerezték meg. A fegyelmezés nem egyenlő a büntetéssel, sokkal több és másabb is annál. Ki az információ birtokosa? Tudjuk, hogy a tanári szerep átalakult, és az az egyedi konglomerátum, mellyel egy szaktanár még pár évtizeddel ezelőtt is a tankönyvre támaszkodva autentikus, azaz hiteles információs bázist képviselt, s amely az évek során csak csekély mértékben módosulva szinte egy életen át elegendő, könynyen frissíthető muníciót adott, mára már egy-két éven belül elavul. A digitális korszak megjelenésével minden ismeretet folyamatosan frissíteni kell, hiszen az információáramlásban nincsenek többé térbeli, időbeli korlátok. Bármikor és bárhol megszerezhető bármilyen naprakész ismeret, legyen a hely egy behálózott erdei tisztás egy tanulmányi kirándulás során vagy egy osztályterem, ahol a tanár által elmondottakat a diákok azon minutumban képesek ellenőrizni, felülbírálható vagy kiegészíthető még újabb információk alapján. Mi következik ebből? A pedagógus mint instruktor A pedagógus feladatköre átstrukturálódik. Nem a tudás kiemelkedő birtokosa többé, hanem egyfajta instruktor, aki segítséget nyújt diákjainak az ismeretek megszerzésében, és ellenőrzi azok helyességét (és meglétét). Ez újabb trónfosztással és szerepmódosulással sem könnyű szembenézni a pedagógusoknak. Hát még felkészíteni rá őket A helyzet egyre kevésbé tartható tovább mind a tanári attitűdöt, mind a tanárképzést hozzá kell igazítani az új helyzethez. A kérdés az, hogy miként. 9

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs A kiégés jelensége szakdolgozók körében Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs Burnout - kiégés - szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az óvodás korosztály vízi képzésének tapasztalatai

Az óvodás korosztály vízi képzésének tapasztalatai Benčuriková Ľubomíra Medeková Helena Az óvodás korosztály vízi képzésének tapasztalatai Bevezetés A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán végzett felmérésünk segítségével megpróbáltuk feltárni a

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.62 Viczay Ildikó 1 Kontra József 2 1 egyetemi adjunktus, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Pedagógusképző

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Iskolánk /jelenleg Bíborvég Általános Művelődési Központ Általános Iskola Decs/ 2000-től junioros iskola, ekkor csatlakoztunk a JAM Alapítványhoz. Integrált

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Kedves Szülők! A Kispesti Uszoda tanfolyami oktatása 2015 szeptemberétől lényegesen megújul! Az eddigi oktatási rendszerhez képest több ponton is változtattunk azért,

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi

Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi ellátása Dr. Brunner Péter 2013.09.11., Országos Foglalkozás-egészségügyi Fórum Pedagógus Álló és ülő testhelyzetben,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Fóti Fáy András Általános Iskola

Fóti Fáy András Általános Iskola Fóti Fáy András Általános Iskola 2151 Fót, Vásár tér 1. Telefon: 06-27-537-620 Telefax: 06-27-537-629 E-mail: info@faysuli.hu www.faysuli.hu Igazgató: Kakuk Zsolt OM azonosító: 032347 Pedagógiai Program

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap. Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért!

Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap. Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért! CoachOK Szakmai Szövetség Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap 2011. május 7. Hegedüs Erika coach előadása: Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért! Szeretettel köszöntelek Benneteket! Kívánom Nektek, hogy

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA Kedves Felvételizőnk! Örömmel fogadtuk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola osztatlan tanári szakára beadott jelentkezését.

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet Kedves Szülők! Az alábbiakban tájékoztatót olvashatnak a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolai diákok által kötelezően teljesítendő 50 órás közösségi szolgálattal kapcsolatban. A Köznevelési

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév Könyvtári munkaterv 2015/2016. tanév Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben