A Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park megvalósíthatósági tanulmánya 1. Vezetıi összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park megvalósíthatósági tanulmánya 1. Vezetıi összefoglaló"

Átírás

1 A Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park megvalósíthatósági tanulmánya 1. Vezetıi összefoglaló Az inkubátor projekt rövid összefoglalása 1. BI/BSC lehetıségek. Ez egy rövid bevezetı, mely kiterjed a javasolt kezdeményezés küldetésére, a stratégiára és a piaci lehetıségek elemzésére. Annak bemutatása, hogy a célokat a tulajdonos önkormányzat a lehetséges partnerekkel/befektetıkkel hogyan fogja elérni. Az összefoglalás kiterjed a következı háttér információkra: KKV-k fejlesztése, az üzleti inkubáció jelenlegi helyzete, a javasolt szolgáltatások az innovációs központban. Javaslat a megkülönböztetı szolgáltatásokra? A legfontosabb tevékenységek nevesítése? Kik lesznek a stratégiai partnerek? Milyen lesz az üzleti bevétel? Lenti városa Délnyugat-Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megyében található a szlovén határ közelében. Lenti közlekedés-földrajzi fekvése jó. A várostól 12 km távolságban halad el az M70-es autóút, amely közvetlen kapcsolatot teremt Szlovénia és Budapest irányába. A ritkán lakott térségben (népsőrőség 33,7 fı/km2) magas fokú az erdısültség (27 %). Lenti városának lakossága fı. Lenti a térség gazdasági, közigazgatási központja. A lenti kistérségben az 1000 fıre jutó vállalkozások száma 135. A mőködı vállalkozások között jelentıs a mezıgazdaság, és a szolgáltatások aránya. A válság hatására Lentiben több tradicionális gyár is bezárta kapuit. A gazdasági szervezetek tıkehiánnyal küzdenek. A térségben kevés cég tagja beszállítói hálózatoknak, klasztereknek. A város kitörési pontjai az egészségiparhoz, a zöldgazdaság-fejlesztéshez, a foglakoztatáshoz és a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódnak. A térségi szinten gyenge innovációs potenciált fejleszteni szükséges. A 36 hektáros alapterülető lenti Bottyán János Laktanya és környezete a várostól keletre, mintegy 5 km távolságban található a 75 sz. fıút mellett. Az ingatlan megközelíthetısége jó. A tervezett zöld gazdaság fejlesztések célpiacát a helyi vállalatok, önkormányzatok, intézmények és a lakosság alkotja. A beruházásokat követıen a Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park három ország környezetében nyújt innovációs szolgáltatásokat a megújuló energiák hasznosításhoz, olyan új vállalkozásokat vonz a térségbe, melyek a helyi adottságokra építve kínálnak megoldásokat a vidéki térségek fejlesztéséhez a logisztikai háttér, a telephely, a rendelkezésre álló, betanítható munkaerı felhasználásával. Az innovációs park meghatározó szerepet tölt be a zöld gazdasághoz kapcsolódó kereskedelemi-, szolgáltató-, termelı-, piaci-, innovációs és logisztikai szervezetek mőködésében Délnyugat-Magyarországon, tevékenységei során integrálja a szociális és a versenyszféra munkahelyteremtı elképzeléseit. Az Innovációs Park javasolt fejlesztési területei: a. Inkubátorház (business incubator) kiépített szolgáltatás rendszerrel b. Mesterségek Tere Második Esély Iskola és Szociálökonómiai Üzem megfelelıen képzett munkaerı c. Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása újrahasznosítható hulladékok mind teljesebb feldolgozása d. Biomassza üzem kialakítása térségi alapanyagokra építı feldolgozás e. Innovációs Park logisztikai bázis f. Szociális bérlakás program g. Bottány Ifjúsági Szálló és Közösségi Épület h. Biomassza ültetvény

2 Stratégia partnerek: Lenti Város Önkormányzata, a laktanya tulajdonosa, Lenti Városüzemeltetı Nonprofit Kft, a laktanya jelenlegi üzemeltetıje, konzorciumi tag. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség, a térség fejlesztését, pályázatait koordináló konzorciumi tag Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Enterprise Europa Hálózat tagja, Cseszt Regélı Nonprofit Kft, a térség munkaerı-piaci együttmőködését koordináló hálózat irányítója, konzorciumi tag, 2. Menedzsment: az irányító csapat bemutatása Lenti Város Önkormányzata: feladata a meglévı laktanyai területek értékesítésének felügyelete, a szociális gazdaság program ellenırzése, a laktanyában hatósági feladatok ellátása. Zala Megyei Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány: feladata az inkubációs elemek elıkészítése, vállalkozások toborzása, általános vállalkozói szaktanácsadás, vállalkozásfejlesztési ismeretek nyújtása. Lenti Városüzemeltetı Nonprofit Kft: feladata az innovációs park üzemeltetése (bérlet, takarítás, terület-karbantartás), valamint a hulladékkezelés és zöld energiák felhasználási lehetıségeinek feltárása, projekt elıkészítése, szakmai tanácsadás. Lenti és Vidéke Nonprofit Kft: feladata az általános projektfejlesztés és szaktanácsadás, valamint a nemzetközi kapcsolatépítés. Cseszt Regélı Nonprofit Kft: feladata a környezettudatos magatartáshoz kapcsolódó tevékenységek népszerősítése, valamint a felnıttképzési és foglalkoztatási programok szakmai koordinációja. 3. Elırejelzések: vállalkozói növekedés és a pénzügyi fenntarthatóság, hosszú és rövid távú célok (pl. vállalkozók száma és a KKV-k, földrajzi jelenlét, a foglalkoztatás és a bevételek növekedése Hosszú távú célok: A földrajzi adottságok figyelembevételével Lentiben a fenntartható fejlıdés elveire épülı gazdaság felépítése, a térség innovációs készségének és vállalkozó kedvének növelése, a térség népesség megtartó képességének növelése, a humánerıforrás fejlesztése. Rövid távú célok: Zöld gazdaság -gal foglalkozó vállalkozások megerısítése, vállalkozások létrehozása (KKV-k), a laktanyában inkubátorház kialakításával, megújuló energiákra alapozott beruházási programokkal a térség foglalkoztatási szintjének növelése, új munkahely teremtése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznosítása biomassza alapanyag termelésére. 4. Összefoglaló pénzügyi információk. A beruházáshoz szükséges összeg, költségek, bevételek, finanszírozási források. A részvényesi szerkezet és az igazgatósági részvétel Az Inkubátorház felújítása, kialakítása építési költség nettó Ft (405,400 ), bruttó Ft ( ), az inkubátorhoz kapcsolódó közmő-fejlesztések költsége Ft (6.809 ), bruttó Ft (8.511 ). Az inkubátor teljes körő felszerelése, a szükséges IT-eszközök biztosítása nettó Ft ( ), Ft ( ). A közmő-kialakítás költsége nettó Ft ( ), bruttó Ft, Együttes költsége nettó Ft ( ), bruttó Ft, Fenntartáshoz szükséges mőködési kiadások és bevételek: Inkubátor éves árbevétele (15 irodával számolva) bruttó Ft,

3 Inkubátorház fenntartási költségei: bruttó Ft, A fenntartást konzorciumi szervezet biztosítja, melynek Lenti Város Önkormányzata a vezetıje. Helyzetfelmérés és BI/BSC (innovációs park/üzleti inkubátor) lehetőségek analízise 1.1 Vállalkozói kontextus és innovációs lehetőségek Gazdasági, szociális és területi helyzetkép a régióban és a kistérségben (népesség, méret, gazdasági aktivitás, fejlesztési lehetıségek a régióban, fejlesztésben résztvevı szervezetek, stb.) Jelen fejezet a Megvalósíthatósági Tanulmány összeállítóinak más tanulmányaira épül (termálfürdı hasznosítása, foglalkoztatási programok, hálózatépítési projektek), ezért hivatkozáslista csak az egyes táblázatokra készült. Földrajzi helyzetkép: Lenti városa Délnyugat-Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megyében található a szlovén határ közelében. A terület a trianoni békeszerzıdések után Magyarország egyik külsı perifériájává vált, a hidegháború idıszakában pedig az ország egyik szigorúan védett határövezete volt, ahova stratégiai iparágak nem települtek. Az elzártság miatt féloldalasan fejlıdött a gazdaság, de a környezet állapota kiváló. Lenti távolsága a megyeszékhelytıl, Zalaegerszegtıl 39 km, a Balatontól 70 km, Budapesttıl 238 km. Három nemzetközi határátkelıhelyhez is közel van: Rédics (Szlovénia felé) 6 km, Letenye (Horvátország felé) 33 km, Szentgotthárd (Ausztria felé) 51 km távolságban található. A települést megközelíthetısége mind belföldrıl, mind külföldrıl kiváló. Természeti viszonyok: Lenti környékének felszíne nagyrészt síkság, amit szelíd dombok törnek meg. Jelenlegi felszíne fıleg az İs-Kerka elteregetett hordalékából és löszbıl képzıdött. Ez a kavics- és homokbányászatnak kedvezı alapanyagot teremtett. A felszín alatt több helyütt magas hıfokú termálmezık húzódnak méter mélységben, amelyeket az olajkutatás mélyfúrásai tártak fel. A térségben a tengerszint feletti magasság általában méter között mozog. Az itt elterülı föld nagy része mővelhetı terület. A földtani adottságokat figyelembe véve a kistérség ásványkincsek tekintetében szegény terület. A hévíz adta lehetıségeket egyelıre csak a Lenti termálfürdıben hasznosítják, holott a térségben jelentıs hıtartalmú hévizek kerültek feltárásra. Jelentıs ásványkincsnek ezek mellett az agyag tekinthetı, amelyre épült a Creaton Hungary kft. tetıcserép gyára, és erre alapul a közeli İrség fazekassága is. A térségben található kavicsvagyon kitermelése folyamatos, elsısorban Lenti és Máhomfa térségében. A bıséges csapadék következtében gazdag vízhálózat alakult ki a térségben. Az évi vízfelesleg mm, ami erodálja a talajt és esetenként károsítja a növényzetet. A környék folyója a Kerka, amely Szlovéniában ered, mintegy 60 km hosszú. Vízgyőjtı területe 1598 km2. Vízjárása nagyon ingadozó. Számos vízfolyást, patakot győjt magába, köztük a legnagyobbak: a Cupi-patak, Sárberek, Liponyak és a Cserta. A Kerka Muraszemenye után a Murába ömlik. A felszíni vizek a tiszta kategóriába tartoznak. Ezeket jelentıs mértékben szennyezı ipari forrás nincs a térségben. A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhetı, kémiai összetételükben a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg mellett a nátrium is elıfordul.

4 Zala megye területének 27 %-át erdı borítja, ez jelentısen meghaladja a l8 %-os országos átlagot. A megyén belül is kiemelt helyet foglal el Lenti térsége, ahol az erdıterület eléri a 38 %-ot. Fıként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyıerdı állomány is jelentıs. A Kerka völgyet egy lehetséges Tájvédelmi Körzet területének jelölték ki, amely mintegy ökológiai folyosóként összekötné az İrségi Nemzeti Park területét a Mura-menti Tájvédelmi Körzettel. A város közigazgatási területén védett terület az 1 hektáros lentiszombathelyi tölgyes (TT). A Kerka völgyben három terület érintett a Natura 2000 hálózatban: Nyugat- Göcsej (kód: HUBF20039), Vétyem (kód: HUBF20040), Kerka-mente (kód: HUBF20044). A városban és környezetében a levegı minısége jó, a távolabbról érkezı légszennyezés mértéke sem számottevı. Infrastruktúra: Lenti közlekedés-földrajzi fekvése jó. A várostól 12 km távolságban halad el az M70-es autóút, amely közvetlen kapcsolatot teremt Szlovénia és Budapest irányába. A 86-os út összeköti a térséget Vas és Gyır-Moson-Sopron megyékkel, valamint a szlovén határral. A 86-os út határmetszési pontjától indul a Szlovéniát átszelı autópálya, mely kapcsolatot teremt a nagy adriai kikötıkkel. A városon átmenı 75-ös fı közlekedési út jelenti a kapcsolatot a Balaton-régióval és a megyeszékhellyel. Az utak állapota a magyar átlaggal megegyezı, több nyomvályús, kátyús útszakasz is található a városban és vonzáskörzetében. Lentiben országos szinten is kiépített a kerékpárút-hálózat, a városrészeket kerékpárutak kötik össze a centrummal. Zalaegerszeg és Rédics között húzódik a 23-as számú vasúti fıvonal, amely az elképzelések szerint Szlovénia irányába (meglévı nyomvonal) meghosszabbításra kerül. A vonalas infrastruktúrát tekintve Lenti városa kedvezı helyzetbe van. A villamos alaphálózat, egyben tranzitrendszer átszeli a térséget és jelenleg már két 120 kv-os betáplálás biztosítja az ellátást. A város minden részén elérhetı a földgáz-hálózat. A vezetékes vízhálózattal párhuzamosan kiépült a szennyvíz-elvezetı rendszer és a tisztítómő. A szennyvízelvezetı hálózatba nem csatlakozó ingatlanok esetén a keletkezett folyékony hulladék győjtésérıl, kezelésérıl és rendszeres elszállításáról a külön jogszabályban meghatározott mőszaki és közegészségügyi elıírások alapján a tulajdonos köteles gondoskodni. Lentiben az internet elérése mindenütt megoldott (optikai hálózatok, mobilnet, kábeles rendszerek, wifi). A köztisztasággal, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl a Lenti Hulladékkezelı Kft, a közterületek tisztán tartásáról a Le-Ko Kft és a Lenti Városüzemeltetı Nonprofit Kft. gondoskodik. A települési szilárd hulladék inert lerakóban kerül elhelyezésre. Szelektív hulladékgyőjtés a városban évtıl van. Épített környezet: Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a települést. Az épített környezet különleges eleme az önkormányzati vagyonleltárba vett ingatlanok (intézmények), és egyéb területek.

5 Lenti város Önkormányzata bölcsıdét, óvodát (tagóvodát), 2 általános iskolát és a zeneiskolát tart fenn. A Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelıintézet mellett a 4 háziorvosi rendelıt, a Városi Mővelıdési Központot és a Könyvtárat üzemelteti. Az Önkormányzat tulajdonában lévı Polgármesteri Hivatal mellett az önkormányzati vagyon része több más ingatlan is (közösségi célú, ill. lakóingatlanok). A város gazdasági területe lehet a volt Bottyán János Laktanya épületkomplexuma, a kapcsolódó 37 Ha-os területtel, valamint a város által egyéb, jelenleg használatba venni kívánt honvédségi területek. Lakosság, demográfia, népmozgalom: A 663 km2 területő Lenti Kistérség 51 településén a i adatok alapján fı él. Lenti városának lakossága fı, 41 település 500 fı alatti aprófalu. A településszerkezetbıl adódóan a falvakban közszolgáltatásokat társulási formákban látják el (oktatás, közigazgatás, egészségügy, szociális ellátások), Lenti az alapfokú oktatás biztosításról intézményi társulás formájában gondoskodik. A térség 51 településébıl 24 falu hátrányos helyzető. A projektterület jellemzıen rurális vidék, ritkán lakott térség (népsőrőség 33,7 fı/km2, az országos átlag harmada). A kistérség lakossága folyamatosan csökken, változása a évihez viszonyítva -6,1 %. Lenti népessége kisebb mértékben, de szintén fogy. Az elöregedı lakónépességő, aprófalvas kistérség nagy problémája, hogy a fiatalok, különösen a magasabb iskolai végzettségőek elvándorolnak. Az elvándorlás következménye, hogy a lakosság iskolázottságát tekintve Zala megyében a kedvezıtlen helyzetben áll a lenti kistérség. Gazdaság: A lenti kistérségben az 1000 fıre jutó vállalkozások száma 135. A mőködı vállalkozások között jelentıs a mezıgazdaság, illetve a szolgáltatások aránya, a térség meghatározó gazdasági ágazata a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és a fafeldolgozás. A tradicionális fa-, és bútoripar mellett a gépgyártás, a textilipar és a cserépgyártás jelentıs, de a foglalkoztatottak jelentıs hányada a szolgáltatási szektorban (kereskedelem, turizmus, közszolgáltatások) dolgozik. A vállalkozások között a társas vállalkozások aránya kevéssel több, mint 20 %. Ezzel szemben jelentıs az egyéni vállalkozások száma (önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások). Az egy fıre jutó belföldi jövedelem minden idıszakban elmaradt az országos, a megyei, és az országos átlagot meghaladó régiós átlagtól (2007-ben régiós átlag 795 e Ft, országos átlag 765 e Ft, megyei mutató 715 e Ft, kistérségi mutató 630 e Ft). A térség iparára a sokféleség, és az elaprózódottság a jellemzı. Az ipar ágazati szerkezetében még csekély részarányt képviselnek a korszerő, természet- és környezetkímélı technológiák. Az iparon belül a legjelentısebb foglalkoztató ágazat a gépipar, a faipar és részben a könnyőipar (textilipar). A faipar területén a legnagyobb foglalkoztató az osztrák ADA Möbel GmbH.-hez tartozó novai Nova Bútorgyár Kft., a lenti Németh-Fa Kft., Jeld-Wen Kft. és a Zalaerdı Zrt. A nagyobb vállalkozások mellett több kisebb, 2-3 fıs faipari vállalkozás mőködik még a térségben (Alsószenterzsébet, Kerkabarabás, Csesztreg, Csömödér, Páka, Tornyiszentmiklós, Lenti). A faipari vállalkozások egy része a faipari hulladékot feldolgozza (Németh-Fa Kft pelletgyártás), vagy a telephely főtésére használja fel. A gépipar területén a két legnagyobb foglalkoztató Csesztregen található. A Femat-Hungária Kft. autóipari, cementipari területre készít gyártóberendezéseket, míg a Hoffmann-Carbon Kft. üvegszál erısítéső győrő és különbözı keferendszerek gyártását végzi. Az olajiparhoz kapcsolódóan a legnagyobb foglalkoztató a lovászi Oiltech Kft.

6 A könnyőiparon belül a textiliparhoz kapcsolódóan a legnagyobb foglalkoztató a CAR-Inside Kft. lenti telephelye, ahol 300 fıt foglalkoztatnak, szinte kizárólag nıi munkaerıt. A textiliparban Lentiben, Pákán és Lovásziban mőködnek még kisebb varrodák, amelyek a nıi munkaerı foglalkoztatásában jelentenek fontos szerepet. Az ipari termelı vállalkozások közül fontos még kiemelni a Lenti határában mőködı Creaton Hungary Kft.-t, ahol 120 fıt foglalkoztatnak. Foglalkoztatóként emellett még jelentıs az építıipar területén a lenti Le-Ko Kft. (közel 200 fınek biztosít munkát). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia szerint a településen az ipari termelés jelentıs fejlıdése várható. A meglévı ipari üzemek fejlesztése illetve új ipari üzemek létrehozása érdekében az iparterületek bıvítésére van szükség (Lenti DNy-i részén, Zajdai laktanya területén). Az ipari tevékenység fejlesztését hivatott elımozdítani a Lenti Ipari Park, azonban jelenleg a gazdaság- és területfejlesztési hatása nem jelentıs mértékő. A Lenti Ipari Parkban található vállalkozások: CONCORDIA Bt. (gabona nagykereskedés), ERDİGÉP Kft. (gépjavítás), Kerkatáp Kft. (takarmánykeverı üzem), JELD_WEN Magyarország Kft. (faipari termékgyártás), Linzer Agro Trade H. Kft. (vegyianyag kereskedelem), Lukács Béláné (vendéglátás), Magyar Közútkezelı (közútkezelés), PANTHA Kft. (gépjavítás), Pálfy Kálmán (építıanyag kereskedés), SIPOS Kft. (építıanyag kereskedés), TRIDENT KKT, Vulcanus Kft., Zalai Erdészeti Rt. (erdıgazdálkodás) A térségben a mezıgazdaság területén találhatók nagyobb foglalkoztatók, bár a terület gépesítésével a munkaerıigény jelentısen lecsökkent. A mezıgazdaságon belül elsısorban a növénytermesztés jellemzı, de néhány állattartó (hússzarvasmarha, pulyka, csirke, mangalica) vállalkozás is munkalehetıséget biztosít a térségben élıknek. A növénytermesztésben fıként a külterjes gazdálkodás jellemzı. A növénytermesztés fı termékei a kukorica, búza, árpa, de sajátosan itt termesztett növények (pl.: olajtök) termesztésével is foglalkoznak. Rédics és Resznek térségében végzi tevékenységét a Gólicza Kft, illetve a Kerka Genetics Kft., Kerkafalva térségében a Nemes Farm Kft., Csesztregen az Agro-Metz Kft., Lentiben a Kerka-Agro Bt., a Négy Agro-Ász Kft., Tornyiszentmiklóson az Organic Food Kft, a Határmenti Korona Kft, Nova és Csömödér térségében a Cserta Tej Kft. és a Krisztina Tej Kft. Emellett kisebb, elsısorban családi gazdaságok dolgoznak a mezıgazdaság területén, valamint néhány mezıgazdasági határterületen mőködı vállalkozás mőködik a térségben, mint amilyen az almatermesztéssel foglalkozó alsószenterzsébeti TÉSZ, illetve a novai Szalay Díszfaiskola Kertészet és a Novaplant, amelyek szintén foglalkoztatók. A kertes mezıgazdasági mővelési ágban nyilvántartott területek Bárszentmihályfától keletre és a Lentihegyen helyezkednek el összesen 204 ha nagyságú területen. A körzet mővelésbe nem vont mezıgazdasági területei, illetve egyes alacsony aranykorona értékő mővelt területei a sok csapadék miatt kiválóan alkalmasak biomassza-ültetvények kialakítására. Már jelenleg is több gazdálkodó telepített energiaültetvényt, de a környéken még nem hasznosítják a zöld energiát (osztrák, szlovén erımővek vásárolják fel). Foglalkoztatási szempontból a harmadik legnagyobb terület a szolgáltató szektor, amely munkalehetıséget teremt a térség munkavállalói számára. Ezen a szektoron belül a kereskedelem és az idegenforgalom a két legjelentısebb foglalkoztató ágazat. Az idegenforgalom területén Lentiben található a legtöbb vállalkozás és a legnagyobb foglalkoztató is. A Lenti Gyógyfürdı Kft. biztosítja a legtöbb munkahelyet az aktív korúaknak, emellett néhány nagyobb vendéglátó-, illetve szálláshely foglalkoztat nagyobb létszámban (Balogh Csemege Kft., Novatábor Kft. stb.).

7 A kereskedelem területén a nagyobb foglalkoztatók a térség központjában, Lentiben mőködnek. Emellett a mikro-térségi központokban találhatók még kereskedelmi vállalkozások, de a kistelepüléseken szinte egyáltalán nincs ilyen jellegő vállalkozás. A pénzügyi és postai szolgáltatások a településen belül koncentráltan helyezkedik el, valamennyi intézmény a városközpontban található. AEGON Biztosító Rt. Lenti Kirendeltsége, ALLIANZ Hungária Biztosító, ERSTE Bank Nyrt, Dél- Zalai Egyesült Takarékszövetkezet, K&H Bank, Magyar Posta Zrt. Lenti Hivatala, OTP Bank Nyrt, Volksbank Zrt, Zalai Hitelszövetkezet Lenti a térség gazdasági, közigazgatási központja, mely kiemelkedı lehetıségeket nyújt a gazdaság fejlesztésére, a befektetıi kör megnyerésére. Ipari park található Lentiben és Rédicsen, de több település is tervezi a befektetıi körének bıvítését. A Lenti kistérségben jelentıs foglalkoztatónak számítanak az önkormányzatok, melyek a közigazgatási feladatok ellátásán kívül az általuk fenntartott intézményekben (oktatási, közmővelıdési, egészségügyi), illetve a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkalehetıséget az aktív korúak részére. Munkaerı-piaci helyzet: A kistérségre az elöregedı, aprófalvas településszerkezet a jellemzı. Mindezek ellenére számos jól képzett szakember dolgozik a gazdaság különbözı szektoraiban, pl. mezıgazdaság, faipar, gépipar, közigazgatás. A kistérség közel 15 ezres munkaképes korú népességébıl fı a Munkaügyi Központ által nyilvántartott álláskeresı (hektikus munkaerı-piac, nagy kilengésekkel). Az álláskeresık korcsoport és iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva kijelenthetı, hogy mind a férfiak, mind a nık esetében az alacsony iskolai végzettségőek (max. szakmunkásképzı) számaránya kiemelkedı (férfiak 81 %-a, nık 66 %-a). Különös gond, hogy a térségben jelenleg (2011. április) bejelentett üres álláshelyek száma 121, a zalaegerszegi betanított munkakörő állásajánlatokkal együtt ez 300 feletti álláslehetıséget jelent. A térségben elérhetı célcsoport e zárt térben, futószalag mellett végzendı munkára nem jelentkezik, ami a térségben található cégeknek komoly problémát okoz (alföldi, észak-magyarországi munkavállalók toborzása). A Munkaügyi Központ Lenti Kirendeltségének jelentıs szerepe van a munkanélküliek segítésében, és munkába állításában, a vállalkozások munkaerıigényének kielégítésében. A szervezet térségen kívüli képzéseket szervez Zalaegerszegen és Nagykanizsán azok számára, akik kénytelenek szakmát váltani az elhelyezkedés érdekében. A felnıttoktatásban a Lámfalussy Szakközépiskola és a Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete és a Cseszt Regélı Nonprofit Kft. is fontos szerepet játszik. Ennek ellenére több cég kénytelen a dolgozói oktatását saját keretei között biztosítani, mivel nem található megfelelı munkaerı, fıleg a fémipar területén. Ennek kiküszöbölésére lehetıséget jelenthet a vállalatok és a képzıintézetek szoros együttmőködése a megfelelı munkaerı elıteremtéséhez, mely által nıhet a foglalkoztatottság szintje. Közoktatás: Térségi szinten Lentin kívül Rédicsen, Lovásziban, Pákán és Csesztregen mőködik általános iskola (a pákai jelenleg még gutorföldi, novai és csömödéri tagiskolákkal), Lentiben van két középiskola (Gönczi Ferenc Gimnázium, Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola). Felsıoktatási intézmény a térségben nincs.

8 A kisvállalkozásokhoz kapcsolódó kihívások, a piaci kereslet és a lehetıségek. Vállalkozások rendelkezésére álló irodai infrastruktúra, a hiányzó vagy elérhetetlen üzleti fejlesztési szolgáltatások a piacon. A mikro-, kis- és középvállalkozások gondjainak nagy része csak komplex gazdasági, szabályozási, oktatási, intézményi reformok és infrastrukturális intézkedések révén oldható meg. A magyar kis- és középvállalkozások adó- és járulékterhei a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Tevékenységüket nehezíti a gazdasági bürokrácia és az adminisztrációs elvárások. A magas jegybanki alapkamat következtében magasak a hazai hitelfelvétel költségei, és a vállalkozások jelentıs részét pénzügyileg lényegében ellehetetleníti a körbetartozások elviselhetetlenül magas állománya. Kormányzati szinten kitőzött feladat a vállalkozások esetében a vállalkozások hitelezési költségeinek csökkentése, az adminisztrációs és bürokratikus terhelés csökkentése, a vállalkozásélénkítés és a munkahelyek számának gyarapodása (Széll Kálmán Terv). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átalakítása és az Új Széchenyi Terv (USZT) hét kitörési pontja biztosítja a foglalkoztatás bıvítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. A Lenti Kistérségben különösen fontos e kitörési pontok közül az egészségiparhoz, a zöldgazdaság-fejlesztéshez, a vállalkozásfejlesztéshez és a foglakoztatáshoz kapcsolódó prioritások. A térségi szinten eddig gyenge innovációs potenciált is fejleszteni szükséges. A gazdasági válság Lentiben is éreztette hatását, több tradicionális gyár is bezárta kapuit, sokan a termékszerkezetüket alakították át. A gazdasági szervezetek Lentiben, hasonlóan Magyarországhoz tıkehiánnyal küzdenek, fejlesztéseiket jellemzıen uniós támogatások, pályázatok felhasználásával bonyolítják. Gondot okoz, hogy a térségben kevés cég tagja beszállítói hálózatoknak, klasztereknek. Lentiben 2002-tıl van Ipari Park, mely a városon kelet-nyugati irányban áthaladó 75. sz. fıút két oldalán fekszik, a város nyugati részén. Az Ipari Park területe összesen 41,97 hektár, melybıl 3,97 hektár az önkormányzat tulajdonában lévı terület (fıként utak). Szükség esetén a terület 14,19 hektár tartalék területtel bıvíthetı, melyre zöldmezıs beruházások települhetnek. Az ipari park menedzsmentje nem alakult meg, hatása a város életére nincs. Jelenleg vállalkozói csoportok az ipari park területén bevásárló-szórakoztató negyed kialakítását tervezik külföldi és hazai befektetık bevonásával. A Varázskapu elnevezéső komplexum becsült költsége hárommilliárd forint értékő, amely révén 158 munkahely létesülésével számolnak Lentiben. Magánszemélyek a város északi részén, a kápolnai városrésznél alakítottak ki közmővesített telkeket ipari célra. A 10 hektárt meghaladó területen mezıgazdasági, építıipari és kereskedelmi cégek telepedtek meg. Mikro- és kisvállalkozások számára irodai infrastruktúrát biztosít a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lenti Inkubátorháza (17 helyiség, 500 m2). A városban az inkubátorházon kívül is van több épület, ahol telephelyet kaptak a kkv-k. A már mőködı, városközpontban található inkubátorház miatt fontos átgondolni, hogy a laktanyában ilyen jellegő szolgáltatásra milyen mértékben van szükség, illetve összehangolandó a meglévı inkubációs szervezet (ZMVA) és a laktanya hasznosítását segítı menedzsment munkája. Vállalkozásfejlesztési különleges lehetıségeket, például kapcsolódó specifikus csoportok bizonyos ágazatokban, amelyek jelentıs növekedési potenciállal bírnak és/vagy a helyi gazdaságfejlesztésben meghatározóak. Arra kell összpontosítani, amire szükség és igény van. Az elvárások, illetve lehetıségek bemutatásához Lenti város városfejlesztési stratégiáját, valamint az MT részét képezı kérdıíves felmérés adatait használtuk fel.

9 2009 decemberében került elfogadásra a Városközpont funkcióbıvítı megújítása Lentiben c. projekthez a végleges akcióterületi terv (Dexinvest Magyarország Kft), mely felfogható a város integrált városfejlesztési stratégiájának. A stratégia minden eleme a gazdaság fejlesztését tőzi ki célul, ezért a vállalkozói igények körvonalazása elıtt az Önkormányzat által kiemelten fontosnak tartott célok ismertetését foglaljuk össze. A Városfejlesztési Stratégia alapján a helyi gazdaság-fejlesztés eszközei: iparterületek, kereskedelmi területek, lakóterületek kialakítása, külterületek belterületbe vonása vállalkozói övezet kialakítása, Zajda térségi laktanya hasznosítása helyi vállalkozások megtartása, fejlesztéseik támogatása új technológiák megjelenítése a meglevı szeméttelep rekultivációja és bıvítése turisztikai szolgáltató-csomagok kialakítása a közlekedési hálózat fejlesztése, kerékpárutak építése az információs és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése a városközpont megújítása, a fiatalság letelepedésének elısegítése Az Akcióterületi Terv alapján Lenti városának középtávú irányai, stratégiai céljai (7-8 év) a következık: 1. Gazdaságfejlesztés, kiszámítható gazdasági növekedés megvalósítása 2. Idegenforgalom fejlesztése 3. Foglalkoztatás bıvítése 4. Lenti Város elöregedésének megállítása, a demográfiai válság megakadályozása 5. Élhetı városi környezet kialakítása az itt lakóknak, letelepedni vágyóknak, turistáknak 6. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése és környezeti tudatosság erısítése 7. A Város térségi központi szerepvállalásának megtartása és erısítése A Városfejlesztési Stratégia a Lenti-Zajdai volt laktanya esetében a következı fejlesztési lehetıségeket emeli ki: Gazdasági célú hasznosítás Ipari park létrehozása Szálláshelyek létesítése Üzemi egységek létrehozása A stratégia a laktanya egyes épületeinek hasznosítására a következıket javasolja: a korábban alakulótér kamionok számára is kényelmes parkolási lehetıséget biztosít a 2000 fıt befogadó legénységi étkezde nagy helyigényő szerelıcsarnok kialakítására is alkalmas a 4 db legénységi épület jó lehetıséget biztosít üzemek kialakítására szálláshelyek létesítésére alkalmasak a nıtlen tiszti szálló épületei. A fentiek alapján a Városfejlesztési Stratégia kiemelt célként kezeli a volt laktanya revitalizációs programját és a területén ipari park/iparterület kialakítását, összhangban a kormány céljaival (gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az innovációs tevékenység élénkítése és az ezeket támogató infrastruktúra kiépítése, az ipari parkokban elérhetı szolgáltatások kialakítása és minıségi fejlesztése). A kisvállalkozások elvárásait a FATE projekt során elvégzett célcsoport-kutatás alapján dolgoztuk fel. A leendı innovációs park fejlesztési elképzeléseit 1 nyilvános workshop mellett

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re

Részletesebben

Mit értünk klaszterek alatt?

Mit értünk klaszterek alatt? 15. téma: Az egészségturisztikai szolgáltatók piaci pozíciójának erısítési módjai: az együttmőködés lehetıségei, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, klaszterek Magyarországon Marketing-Menedzsment

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés Regionális Operatív Programok Ipartelepítés (DAOP-1.1.1./D-11, DDOP-1.1.1./E-11, ÉAOP-1.1.1./E-11, ÉMOP-1.1.1./B-11, NYDOP- 1.3.1./E-11) A pályázat célja a régióban mőködı, illetve letelepülni kívánó elsısorban

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C 1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) Támogatás összege: 1.,2. célterület: 8.000 1.600.000 euró, 3. célterület: 8.000 480.000 euró (szoftverfejlesztés: max 200.000 euró) Támogatási arány:

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30. A KDOP 2011-2013. évi Akciótervének pályázati lehetőségei Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, 2011. március 30. Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Szerzıdés megnevezése (típusa): megbízási szerzıdés

Szerzıdés megnevezése (típusa): megbízási szerzıdés Szerzıdés megnevezése (típusa): megbízási szerzıdés Szerzıdés tárgya: Tolna Város önkormányzatának a DDOP-4.1.1./A-2008-0020 azonosító számú városközpont-rehabilitáció pályázat megvalósításához kapcsolódó

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben