Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Átírás

1 Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 4 I.1. Szociális jogok eszmetörténete 4 I.2. Célok, alapelvek, értékek 6 I.2.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció célja 6 I Fı célkitőzése 6 I.2.2. Alapelvek, értékek 6 II. A Békési Kistérségi Társulás közigazgatási, földrajzi, gazdasági, népességi adatai 7 II.1. A Békési Kistérségi Társulás földrajzi, közigazgatási elhelyezkedése 7 II.1.1. A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése 7 II.1.2. Közigazgatási elhelyezkedése 8 II.2. Népesség 9 II.3. A Békési kistérség gazdasági helyzete 10 II.3.1. Mezıgazdaság, ipar 10 II.3.2. Munkanélküliség 10 II.3.3. Az infrastruktúra helyzete 12 III. A Szociális Alapszolgáltatás rendszere a Békési Kistérségben 12 III.1. A szociális alapszolgáltatás formái 12 III.2. Ellátási kötelezettség 12 III.2.1. A Békési Kistérségben létrehozott intézményi társulások az alapellátások területén (2/2007. (I.4.) sz. hat.) 13 III Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 13 III Közösségi ellátás 13 III Családsegítés 14 III Házi segítségnyújtás 15 III Nappali ellátás 15 III.2.2. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 16 III Falugondnok 16 III Tanyagondnok 17 III.2.3. Étkeztetés 17 III.2.3. Utcai szociális munka 17 IV. Szakosított szociális ellátások a Békési Kistérségben 18 IV. 1. Ellátási kötelezettség teljesítése 18 IV.1.1. Idısellátás 19 IV.1.2. Fogyatékos ellátás 19 IV.1.3. Pszichiátriai betegek ellátása 21 IV.1.4. Szenvedélybeteg ellátás 22 IV.1.5. Hajléktalan ellátás 22 2

3 V. A Békési Kistérségi Társulás településeinek adatai 23 V.1. Békés 23 V.2. Bélmegyer 29 V.3. Csárdaszállás 33 V.4. Doboz 35 V.5. Kamut 40 V.6. Köröstarcsa 46 V.7. Mezıberény 51 V.8. Murony 58 V.9. Tarhos 64 V.10. Gyomaendrıd és Hunya 68 V Gyomaendrıd 68 V Hunya 74 VI. Civil szervezetek 76 VII. Gyermekszegénység 80 VIII. SWOT analízis 82 IX. A szociális szolgáltatások fejlesztési feladatai 83 IX.1. Kistérségi szinten jelentkezı feladatok 83 IX.2. Intézményi szinten jelentkezı feladatok 83 X. A szociális szolgáltatások fejlesztési stratégiái 83 X.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata a szociális szolgáltatások átalakításának fı irányaira (2007. július 4.) 83 X.2. Dél-Alföldi Regionális koncepció 86 X.3. Békés megye fejlesztési koncepciója (Forrás: Békés Megyei Önkormányzat Társadalmi Gazdasági Programja ) és a Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata (2007. augusztus 17.) 87 X.3.1 Békés megye fejlesztési koncepciója 87 X.3.2. Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata 88 X.4. A Békési Kistérségi Társulás fejlesztési stratégiája 90 XI. Pályázati lehetıségek szociális területen 91 XI.1. ÚMFT - Társadalmi Megújulás Operatív Program 91 XI.2. Dél-Alföldi Regionális Operatív Program 91 XI.3. A Békési Kistérség tagtelepülései által évben szociális területen benyújtott nyertes pályázatai 92 XII. Helyi nyilvánosság 96 3

4 Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A koncepció célja, hogy meghatározza a kistérség számára az ellátási kötelezettsége keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait, meghatározza azokat az elveket, értékeket, irányokat, amelyeket a kistérség követ a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése terén. I. Bevezetés I.1. Szociális jogok eszmetörténete Az emberi jogok eszmetörténetében az emberi jogok fogalma szabadságjogként és kizárólagosan az egyéneknek az államhoz való viszonya meghatározásaként jött létre. A francia felvilágosodás nagy alakja, Rousseau Társadalmi szerzıdésében az emberek között jött létre a szerzıdés és nem az uralkodó és a nép között. E szerint az államhatalom nem szerzıdı fél, hanem a szerzıdés eredménye. Rousseau ebbıl vonja le a következtetését: az uralkodó (államhatalom) a nép szolgája, és nem a nép felett elhelyezkedı felsıbbség. Innen vezeti le az államhatalommal szembeni ellenállási jogot is, amellyel megalapozta Franciaországban a polgári forradalmat. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában, évben azokat az emberi jogokat fogalmazták meg, amelyeket a polgári felvilágosodás irodalma kidolgozott: a tulajdonhoz való jogot, a gondolatközlés szabadságát, a személyi szabadságjogokat stb. Az alkotmányozók e viharos idıkben azt követelték az államtól, hogy ne avatkozzék be a polgárok személyi viszonyaiba. A XIX. század második feléig nem beszéltek az állampolgári jogokról, csak emberi jogokról szóltak. Ezeket az ember természetébıl vezették le, s az államhatalom korlátjaként fogták fel. A XIX. század második felében válik uralkodóvá az állampolgári jogok elnevezés. Az elnevezés mögött fontos eszmei módosulás áll, amelynek lényege, hogy az államelmélet a jogokat egyre inkább úgy fogja fel, mint az állam által polgárai számára biztosított jogokat. Állampolgári jog minden olyan cselekvési lehetıség, amit az állam a polgárai számára biztosít. Ebbıl következıen az állampolgári jogokat a jogszabályokból lehet megismerni, és nem valamiféle külsı tényezıbıl. Az állammal szemben támasztott követelmények módosulásának alapját azok a történelmi, társadalmi átalakulások adják, amelyek az emberek közötti, életkörülményeikben megnyilvánuló, mérhetetlen különbségeket generáltak. A tulajdonjog egyenlısége (vagyis mindenki szerezhet tulajdont) az egyenlıtlenséget fokozta. Az állampolgári jogok pozitivista felfogásának térhódítása hatást gyakorolt az állampolgári jogok katalógusára, amelyeket igyekeztek írásba foglalni, hiszen érvényesülésük biztosítására az állam aktív cselekvését várták el. Az Európa Tanács az emberi jogok védelmére két nagy jelentıségő okmányt fogadott el: az Emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló egyezményt (Egyezmény) és az Európai Szociális Chartát. Az évben, Rómában elfogadott Egyezménybe foglalt jogok a következı csoportokba sorolhatók: személyes szabadságjogok, mozgásszabadság, magán- és a családi élet tiszteletben tartása, méltányos bírói eljáráshoz való jog, gondolatszabadság, politikai jogok, tulajdonjog. A második generációs, gazdasági, szociális és kulturális jogokat az Európai Szociális Charta (Turin, 1961.) deklarálta. Ezek a következık: - a munkához való jog, - az igazságos, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog, - a tisztességes díjazáshoz való jog, - a szakszervezeti jogok, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, - a gyermekek és a fiatalkorúak védelemhez való joga, 4

5 - a dolgozó nık védelemhez való joga, - a pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jog, - az egészség védelméhez való jog, - a társadalombiztosításhoz való jog, - a szociális és egészségügyi segítségre való jog, a szociális jóléti szolgáltatásokban való részesülés joga, - a társadalmi és szakmai rehabilitációra való jog, - a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre, - az anyák és gyermekek joga a szociális és gazdasági védelemre, - a külföldi munkavállalás joga Hozzávetıleg negyed évszázaddal késıbb (1988. május 5.-én), a Charta keletkezését követıen kiegészítı jegyzıkönyv született Strasbourgban, amely a Charta rendelkezéseinek bıvítését és bizonyos modernizálását szolgálta négy új jog beépítése útján. Ezek: - A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlıségre és egyenlı elbánásra való jog a munkavállalást és a hivatást illetıen. - Jog a tájékoztatásra és a véleménynyilvánításra. - Jog a munkafeltételek és a munkakörnyezet meghatározásában és javításában való részvételre. - Az idısek joga a szociális védelemre. Az ENSZ keretében több, a tagállamokat kötelezı, az állampolgárok jogi helyzetét szabályozó egyezményt kötöttek ban az ENSZ elfogadta a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, majd a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát. Nemzetközi szervezetek jöttek létre: Emberi Jogok Európai Bírósága, Emberi Jogok Európai Bizottsága. Az Európai Unió közösségi politikáiban legfontosabb témakörök: a munkajog, a szociális párbeszéd, a nık és férfiak esélyegyenlısége, a rasszizmus elleni küzdelem, a foglalkoztatáspolitika, az Európai Szociális Alap, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a fogyatékkal élı személyekrıl való gondoskodás, a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság. Az állami cselekvések nemzeti színterei az alkotmányozás és a törvényhozás, amelyek a jogok érvényesítésének fı eszközeit jelentik. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény deklarálja, hogy az állam területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez, amelyet a munkavédelem, az egészségügyi intézmények, az orvosi ellátás megszervezésével valósít meg. A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. Öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A magyar állam gondoskodik a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel. Biztosítja a család, a fiatalok, a gyermekek védelmét A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. a települési önkormányzatok kötelezı feladataként határozza meg a szociális alapellátás biztosítását. Az Országgyőlés a szociális ellátás feltételeinek biztosítása érdekében megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt. A törvényben különbözı szociális feladatokat találunk eltérı nagyságrendő településekhez rendelve. Mindezek érvényesülését segíti számos törvény és szakmai jogszabály. 5

6 I.2. Célok, alapelvek, értékek I.2.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció célja: Napjainkban elengedhetetlen a társadalmi befogadásra épülı szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvetı rendezı elvei elsıdlegesen a társadalmi esélyegyenlıség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetıségéhez kapcsoló elvárások teljesítése, a minıségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy a Békési Kistérségben a szociális szolgáltatásoknak olyan minıségi rendszere mőködjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetıek és a segítségnyújtás egyénre szabott. I Fı célkitőzése: - szociális szolgáltatások közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, - hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történı gondozás, - erısíteni szükséges a civil szervezetek és vállalkozások részvételét a szociális ellátásban. I.2.2. Alapelvek, értékek A Békési Kistérség valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. A Békési Kistérség valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival így szociális jogaival is élni tudjon. A Békési Kistérség polgárai nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. o A Békési Kistérség elutasít mindennemő hátrányos megkülönböztetést és elıítéletet. A Békési Kistérség szociálpolitikája nyitott. A Társulás koordináló, szervezı, együttmőködı szerepet kíván betölteni a nem állami, egyházi és piaci szervezetekkel. A Békési Kistérség szociálpolitikájának elsıdleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. A Társulás szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyénnek és a családok szociális egyensúlya helyreállításának kell állnia. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül. Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi kockázat bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetıség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. Erısíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük, megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, 6

7 ahol az számára a legmegfelelıbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. Az egészségügyi és szociális ágazat szervezeti felépítésénél, az ellátási és gondozási szolgáltatások biztosításánál figyelembe kell venni az idıs személyek sajátos igényeit, ide értve az idıs korra jellemzı betegségeket, kezelésére szolgáló gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megszervezésének lehetıségét, anyagi helyzetükkel összhangban. Az idıs személyeknek joguk van az egészséges életkörülményekhez és életvitelhez koruknak és egészségi állapotuknak megfelelı színvonalú egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatáshoz, szociális gondozáshoz. A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie; a szociális kérdések ott kerüljenek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre A szociálpolitika a teljes körő társadalmi integrációt segíti elı. A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szektorsemlegesség elve érvényesül, azonos esélyekkel és feltételekkel kapcsolódhatnak be a szféra mőködtetésébe az állami, önkormányzati, piaci, egyházi szervezetek. A szociális védelmi rendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, hogy a rendelkezésre álló erıforrásokat hatékonyabban és hatásosabban tudja felhasználni a minıségi ellátások felé történı elmozdulás érdekében. A hatékonyság és a hatásosság a társulási szociálpolitikával szemben meghatározott alapvetı követelmény. A hatásosság elvébıl fakadóan a jogosultak legszélesebb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz ill. szolgáltatásokhoz. A hatékonyság követelménye pedig megkívánja, hogy a rendelkezésre álló erıforrás felhasználásával a valóban rászorulóknak kell hathatós segítséget nyújtani. II. A Békési Kistérségi Társulás közigazgatási, földrajzi, gazdasági, népességi adatai II.1. A Békési Kistérségi Társulás földrajzi, közigazgatási elhelyezkedése II.1.1. A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése A Békési statisztikai kistérség az Alföld nagytáj két középtájának a Berettyó- Körösvidék és a Körös-Maros köze tájaknak találkozásánál található. Ennek megfelelıen a kistérség kisebb, keleti részét, a Berettyó-Körösvidék részét képezı Körösmenti-sík alkotja. Ebben a tájegységben találhatóak Békés, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa és Tarhos települések. A kistérség nagyobb Nyugati területe, a Körös-Maros köze részét alkotó kistáj, a Békési-sík területére esik. Ez a tájegység foglalja magában Csárdaszállás, Kamut, Mezıberény, Murony településeket. A kistérségben található két kistáj közös jellemzıje a száraz, csapadékhiányos éghajlat, ezzel párosul a napsütéses órák magas száma. Ennek megfelelıen a csapadék mennyisége évi mm között van, míg az átlaghımérséklet 10,2 és 10,4 C o között alakul. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. A térség egyik legfontosabb természeti adottsága a rendkívül értékes termálvízkészlet, ezen geológiai adottságoknak köszönhetı, amely a kedvezı víztartó képességő üledékrétegek megléte és a szinte egész Alföldön jellemzı magas értékekkel bíró geotermikus gradiensnek köszönhetı. A kistérség észak-keleti cca. 1/3-ának erısen vízjárta jellegét a Kettıs-Körös, illetve a Hármas-Körös folyók határozzák meg. 7

8 II.1.2. Közigazgatási elhelyezkedése A Békési Kistérség, mint statisztikai kistérség összetétele 2007 szeptemberétıl megváltozott, kivált és a Szarvasi kistérséghez csatlakozott Gyomaendrıd és Hunya, csatlakozott Doboz. A Békési Kistérségi Társulás területe 633,89 km². Kilenc települést foglal magába, ezek: Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Doboz, Kamut, Köröstarcsa, Mezıberény, Murony, Tarhos. Településhálózata tipikus ritkás, alföldi jellegő, ahol a nagyobb lélekszám fölötti mezıvárosok és az 500 fınél jellemzıen magasabb lélekszámú falvak jellemzıek. A kistérségben az urbanizáltság foka magas, két városi rangú település van: Békés, Mezıberény. 8

9 II.2. Népesség 1. Ábra: Állandó lakosságszám szerinti arány napján 3% 2% Békés 24% 6% 3% 48% Bélmegyer Csárdaszállás Doboz Kamut Köröstarcsa Mezıberény Murony Tarhos 10% 3% 1% A Békési Kistérségi Társulás területén összesen fı él. A népsőrőség 72 fı/km 2, ez a megyei átlagnál (70 fı/km 2 ) valamivel magasabb. 1. Diagram: A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása ( ) Lakosság korcsoportonkénti megoszlása Adatsor éves 3-5 éves 6-13 éves éves éves éves éves éves 80-x éves A Békési kistérség minden településén csökkenı a lakónépesség. A települések lakossága öregedı tendenciát mutat. A fiatalok ideiglenes elvándorlása elsısorban felsıfokú intézmények látogatása miatt történik, azonban szinte egyáltalán nem jellemzı, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalok hazatelepülnek. 9

10 1. tábla Külterületi lakosság aránya településenként Békés Bélmegyer Csárdaszállás Doboz Kamut Köröstarcsa Mezıberény Murony Tarhos 3.4 % 2.4 % 0.5 % 3.8 % 11.4 % 10.9 % 0.6 % 9.5 % 13.6 % A kistérség településeinek lakosságán belül fı népességalkotó a magyar. A városokban nagyobb számban van jelen a szlovák, német, cigány kisebbség. Legnagyobb arányban a cigány kisebbség található meg a kistérségben. II.3. A Békési kistérség gazdasági helyzete II.3.1. Mezıgazdaság, ipar A Békési kistérség gazdaságának legfontosabb jellemzıje a tıkevonzó képesség alacsony hatékonysága, illetve az agrártermelı szektor hangsúlyozott jelenléte. A térségben mőködı vállalkozások országos átlaghoz viszonyítva jelentıs része az agrárszektorhoz kötıdik, és alapanyag termeléssel foglalkozik. Az alapanyag termeléshez jellemzıen nem kötıdik feldolgozóipar, ennek megfelelıen a hozzáadott érték aránya rendkívül alacsony. Hiányoznak a tıkeerıs, jelentısebb területi lefedettséggel rendelkezı szövetkezetek, mindemellett léteznek olyan tıkeerısnek számító integrátorok, akik idıleges megoldást biztosítva a termelık számára gyakorlatilag konzerválják a hagyományos termékszerkezetet. Az agrárium országos viszonylatban is kiváló alapadottságokkal rendelkezik, amelyre a versenyképesség növelése, így közvetetten a megélhetési lehetıségek javítása érdekében modern, jelentıs hozzáadott értékkel bíró, piacképes termékszerkezető és az ennek megvalósítására alkalmas szervezeti felépítéső agrárszektort érdemes és kell építeni. Az egyéb, ipari jellegő termelı vállalkozások súlya a térségben alacsony. A cégek minimális helyi és a mikrokörzetbıl származó munkaerıt képesek lekötni. A jelentısebb ipari jellegő vállalkozásokra jellemzı, hogy nem, vagy csak korlátozott kiterjedéső beszállítói hálózattal rendelkeznek. A kapcsolatok természetes módon nem indukálták klaszterek létrehozását és mőködtetését. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben Békéscsabához kötıdik. A térségben eddig nem jött létre sem speciálisan agrár, sem általános jellegő inkubátorház, ami térségi szinten javíthatná az induló vállalkozások fejlıdési esélyeit. II.3.2. Munkanélküliség Magyarországon a rendszerváltással egy idıben jelent meg a munkanélküliség fogalma. Ezzel párhuzamosan alakult ki a munkaügyi ellátórendszer. A munkanélküliség kérdése kor, nem, képzettség és területi megoszlás szerint is változik. Kutatások évek során kimutatták, hogy társadalmunkban szerkezetváltozás következett be, öregedı népesség vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az aktívak száma csökken, amelynek következményeként egyre kisebb társadalmi rétegre nehezednek az eltartási terhek. Az évek során némileg csökkent a munkanélküliek száma, de a látenciában maradók többnyire a helyi ellátórendszer támogatásaira szorulnak. A munkahely elvesztése, s ennek tartós fennállása súlyos csapásokkal jár az egyén számára. Elveszti rendszeres jövedelmét, létbizonytalanságba kerülhet. Kialakulhat a fölöslegesség, értéktelenség, a jövı kilátástalanságának érzése, az önbecsülés hiánya. Az idı struktúráját, társas kapcsolatait elvesztheti. Az egészségállapot romolhat, testi-lelki betegségek alakulhatnak ki. A tartós munkanélküliség számos esetben visszafordíthatatlan, negatív változásokat okoz az egyén munkaképessége, a világ jóindulatúsága és önmaga 10

11 értékességével, hatóerejével kapcsolatos hiedelme terén. Az egyéni veszteségeken túl, kihat a családra. Nı a konfliktusok száma, megromolhat a kapcsolat a családtagokkal, mindezek váláshoz is vezethetnek. Végsı esetben a társadalomtól izolálódhatnak, elszigetelıdhetnek. A munkanélküliség és ennek kezelése nehéz terheket ró gazdasági, társadalmi szempontból is a népességre, helyi közösségére. A Békési kistérség megyei átlagnak megfelelı, de országos viszonylatban jelentısnek számító munkanélküliségi rátája a viszonylag alulképzett pályakezdı és nyugdíjhoz közelítı korosztályt érinti a leginkább. A vizsgált idıszak ( ) adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresık száma 2004-tıl emelkedik. 1. diagram: Álláskeresık száma a kistérségben Nyilvántartott álláskeresık száma év Adatsor év 2005 év 2006 év Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1. Tábla: Nyilvántartott álláskeresık száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint településenként 2006 (éves átlag) Település Békés Bélmegyer Csárdaszállás Doboz Kamut Köröstarcsa Mezıberény Murony Tarhos Nyilvántartottak Foly. Nyt. 365 napnál hosszabb Járadék típusú ell. Segély típusú ell. Rendszeres szoc. segély Munkav. korú népesség Relatív mutató* Arányszám* * Összesen * Nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség %-ában. ** A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya. Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat A munkaerıpiacon a gazdaság tercierizálódásával a szolgáltató ágazat elıtérbe helyezésével egyre fontosabbá váltak olyan kvalitások, mint pl. a kommunikációs készség, magasabb szintő általános informáltság, kulturáltság. A humán erıforrás ilyen jellegő fejlesztésében nem csak a képzési intézmények játszhatnak szerepet, hanem a kulturált és tartalmas szabadidı eltöltést lehetıvé tevı, annak infrastrukturális és szakmai feltételeit 11

12 biztosító mővelıdési- és faluházak, illetve teleházak. Fejlesztésük, programkínálatuk bıvítése, igényessé, tartalmassá tétele hozzájárul a lakosság életminıségének javulásához is. A munkanélküliség kezeléséhez szükség van a kistérségben egy erısebb munkaügyi együttmőködés kialakítására, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítására, valamint a rekreációs és kulturális intézmények feltételeinek fejlesztésére. II.3.3. Az infrastruktúra helyzete A Békési kistérség közúthálózatának minısége és sőrősége elmarad az ország többi megyéjétıl. A kistérség közlekedési gerincét a 47. és a 46. számú fıút jelenti. Az úthálózat hiányosságai mellett az útburkolat minısége még nagyobb problémát jelent az egész kistérség területén. Az útburkolat állapota helyenként messze nem kielégítı, esetenként veszélyezteti az utazás biztonságát. A kistérség települései közül négy település rendelkezik vasúti összeköttetéssel ezen települések közül három (Csárdaszállás, Mezıberény, Murony) a 120. számú Budapest- Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza-Kürtös vonalon található. Sajnálatos, hogy az alacsony utas szám miatt 2007 elején megszüntették a Murony- Békés szárnyvonalat, így a kistérség központja vasúti összeköttetés nélkül maradt. III. A Szociális Alapszolgáltatás rendszere a Békési Kistérségben III.1. A szociális alapszolgáltatás formái A szociális törvény (1993. évi III. törvény) a következı szociális alapszolgáltatásokat határozza meg: Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítés, Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, Közösségi ellátások, Támogató szolgáltatás, Utcai szociális munka, Nappali ellátás (idıs, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan). A szociális információs szolgáltatás, mint alapellátási forma január 1-jétıl megszőnt, de ilyen jellegő szolgáltatás a Békési kistérségben Köröstarcsán még mőködik. III.2. Ellátási kötelezettség A jelenlegi jogszabályi elıírások alapján a kistérségi társulásoknak nincs ellátási kötelezettsége. A szociális törvény alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A település lakosságszámtól teszi függıvé a családsegítést, a nappali ellátást, az étkeztetést, a támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését. ( A törvényi felsorolás továbbiakban a harminc ezernél nagyobb lakosságszámú településeket említi. A Békési kistérségben nincs ilyen lélekszámú település.) Ezen szolgáltatások ellátására társulási formában is lehetıség van. A kötelezett településeknek a jogszabályalkotó december 31-ig adott haladékot a hiányzó alapszolgáltatások megszervezésére. 12

13 A szociális törvény ugyan nem ír elı ellátási kötelezettséget, de a költségvetési törvény és a 36/2005. (III.1) kormányrendelet a Társulás normatív támogatásra jogosult ha a szociális alapszolgáltatások közül legalább három feladat ellátását hat közül (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, nappali ellátás) biztosítja saját intézménye vagy szervezı tevékenységével létrehozott intézményi társulás formájában. Az így létrehozandó intézményi társulásokban a lakossági létszámnak legalább 3000 fınek kell lennie. A feladat akkor tekinthetı ellátottnak, ha az adott feladatban részt vesz: - a települések több, mint 50%-a és az együttes lakosságszám meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át vagy - a települések több, mint 60%-a és az együttes lakosságszám meghaladja a kistérség lakosságszámának 50%-át. Ezeket a társulásokat december 31-ig kell létrehozni ahhoz, hogy a normatívát megkapják az intézményi társulások. A következıkben az egyes alapszolgáltatások kerülnek elemzésre. Elıször azok az alapszolgáltatások, amelyek intézményi társulási formában mőködnek. III.2.1. A Békési Kistérségben az alábbi intézményi társulásokat hozták létre az alapellátások területén a 2/2007. (I.4.) sz. határozattal. III Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: valamennyi település részvételével, egy intézményi társulás útján, gesztor önkormányzat: Mezıberény. A szociális törvény a nél magasabb lakosságszámú településeket kötelezi a szolgáltatás megszervezésére. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás keretében biztosítani kell: az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A kiegyenlített szolgáltatásnyújtás, valamint a jelzırendszeres házi segítségnyújtás célzottabbá válása érdekében a törvény konkrétan meghatározza, hogy az idıskorúak, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek közül mely személyek minısülnek a szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorultnak. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás esetében ide tartoznak az egyedül élı 65 év feletti idıskorú, vagy súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, ha egészségi állapotuk az igénybevételt indokolja. III Közösségi ellátás: valamennyi település részvételével, két intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Békés (gesztor), Mezıberény, Köröstarcsa, Murony, Kamut, Tarhos, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A közösségi ellátás területén bıvül a szolgáltatási formák köre. 13

14 A közösségi ellátások a pszichiátriai illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. Az alapellátás keretében biztosítani kell: a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglévı képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az alacsonyküszöbő ellátás speciális szolgáltatás. Az alacsonyküszöbő kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzık az ellátásba kerüléshez nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevıkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének nincs elıfeltétele. Az alacsonyküszöbő ellátás keretében biztosítani kell: a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III Családsegítés: valamennyi település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény (gesztor), Kamut, Murony, Köröstarcsa, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, 14

15 a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III Házi segítségnyújtás: 9 település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény(gesztor), Kamut, Murony, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. Ez az ellátási forma az alapvetı gondozás és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el, segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában, valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében. A szolgáltatás ma elsısorban idıskorú személyek ellátását biztosítja, azonban a tervezet erısíti azt, hogy az életvitel fenntartásához nyújtott segítség kiterjedjen más rászorulti csoportokhoz tartozó személyekre is. Az ellátási forma alapszolgáltatási jellegének erısítését, így egyúttal a megszervezés személyi feltételeinek könnyítését célozza annak egyértelmővé tétele, hogy a szakápolási feladatok ellátása nem tartozik a házi segítségnyújtás tevékenységei közé, azonban ebben az esetben is természetesen fennáll a jelzési kötelezettség az otthonápolási szolgálat felé. A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III Nappali ellátás Idısek nappali ellátása: 9 település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény(gesztor), Kamut, Murony, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor),hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, 15

16 tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III.2.1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A szociális törvény 60. (1) bekezdése alapján ezen alapszolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A társulás keretében megszervezett falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás csak azon településeken nyújtható, amelyek egyébként megfelelnek az önállóan mőködı szolgálat esetén megfogalmazott feltételeknek. III Falugondnok Hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat, vagy ellátási szerzıdéssel a feladatot átvállaló civil, szervezet a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét rendeletben állapítja meg. 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 39. -a alapján a falugondnoki szolgálat olyan alapellátási forma, amelyet egy fıállásban, teljes munkaidıben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármő üzemeltetésével biztosítanak, csökkentve ezzel az aprófalvak és a külterületi lakott helyek szolgáltatás- és intézményhiányból eredı hátrányait. Jelenleg falugondnoki szolgálat mőködik Csárdaszálláson. 16

17 III Tanyagondnok A tanyagondnok, az a gépjármővel rendelkezı, egyszemélyes szociális szolgáltatás, mely esetében a szolgáltatást végzı személy legfeljebb 400 külterületi lakossal tart rendszeres kapcsolatot, naponta átlag maximum 80 Km utat megtéve. Ezen személy egyszersmind koordinátor szerepet is betölt a külterületek lakossága, az ott illetékes önkormányzat, hatóságok, intézmények, szervezetek között is. Munkáltatója a helyi viszonyok függvényében lehet a képviselı testület (polgármester), az önkormányzat szervei, intézményei, vagy e feladatot felvállaló non-profit szervezet. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közremőködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg figyelemmel a lakosságszám korlátra azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos felett szervezhetı meg. (szociális törvény 60. (4)). Jelenleg tanyagondnoki szolgálat mőködik Kamuton, Tarhoson. III.2.2. Étkeztetés A szociális törvény alapján e szolgáltatás keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A települések rendeletükben határozzák meg a szociális rászorultság feltételeit, ugyanis a törvény ezt nem teszi. A Békési kistérségben jelenleg Csárdaszállás kivételével mindenhol jelen van ez az ellátási forma. III.2.3. Utcai szociális munka Az utcai szociális munkát ugyan csak az ötvenezer fınél nagyobb lakosságszámú településeknek kell megvalósítaniuk, azonban ilyen jellegő alapszolgáltatás a kistérségben Békésen mőködik. Ennek keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 17

18 IV. Szakosított szociális ellátások a Békési Kistérségben Az Szt. értelmében ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formákat a törvény az alábbiak szerint osztályozza: l. Tartós bentlakásos intézmény a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény idısek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanos otthona b) rehabilitációs intézmény pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye c) lakóotthon fogyatékos személyek lakóotthona rehabilitációs célú lakóotthon ápoló-gondozó célú lakóotthon pszichiátriai betegek rehabilitáció célú lakóotthona szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény idıskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása IV. 1. Ellátási kötelezettség teljesítése A szociális törvény a lélekszám feletti településeknek kötelezıen elıírja az idısek átmeneti elhelyezésének biztosítását. A Békési kistérségben ezen az ellátási formán kívül jelen van a fogyatékos ellátás (nem önkormányzati fenntartásban), valamint a hajléktalan ellátás. 18

19 IV.1.1. Idısellátás Magyarországon a társadalom öregedésének problémája egyre hangsúlyosabb. A népesség öregedése az elmúlt 125 évben szembetőnı. Az idıskorúak száma és aránya jelentıs növekedést mutat a közelmúltban is, amikor is számuk több mint 1 millióval emelkedett, miközben a népesség száma fokozatosan csökkent. Ennek következtében arányuk az össznépesség 19%-ról 31%-ra nıtt. Jelenleg is tapasztalható elöregedés az inaktív népesség arányának jelentıs növekedését eredményezi. Az országos tendenciák helyben is érvényesülnek. Egészségi állapotukat tekintve az idıs korosztályról elmondható, hogy az EU országainak összehasonlításban rendkívül rossz az állapotuk, míg az elmúlt néhány évtizedben jelentısen javult az európai lakosság egészsége, addig hazánkban az utóbbi közel negyven évben drámai romlás következett be. A helyi egészségi állapot jellemzık nem térnek el az országos jellemzıktıl. A társadalomban elfoglalt helyzet befolyásolja az egyén életét, várható élettartamát, életmódját, társadalmi kapcsolatait, politikai nézeteit, preferenciáit. A népesség elöregedése mellett a gazdasági helyzet alakulása is közrejátszott abban, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya csökken, a nyugdíjasok aránya nı, az inaktívak tartósan magas aránya mellett. A foglalkoztatottak státuszából kikerülı munkanélküliek mintegy fele, a munkaerı-piaci visszatérésre esélytelen, tartós munkanélkülivé vált. A foglalkoztatottság csökkenésének az 1990-es évek elején lezajlott folyamata az idısebb korosztályokat fokozatosan érintette, munkaerı-piaci esélyeik jelentısen csökkentek és kényszerőségbıl sokan választották a korengedményes, elıre hozott nyugdíjazást. A nyugdíjkorhatáron felül aktív keresıként dolgozók száma és aránya már a rendszerváltás elıtt erısen csökkent, és ez a csökkenési folyamat a késıbbiekben is folytatódott. Tehát az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan a helyi népesség öregszik, az átlagéletkor, az idısek száma emelkedik, nagy volumenő (tömeges) szociális szolgáltatásra van szükség. A megyei adatok szerint a mutatkozó szükséglet közel fele nem szociális rászorultság alapon jelentkezik, hanem ápolási-gondozási szükséglet, önellátási zavar, együttélési, generációs problémák miatt, magányosság miatt közösségre vágyik, biztonságérzet növelése miatt. A szükségletek ellátása csekély mérvő, a szociális-humán ellátási iránti szükségletek nagyok és jórészt kielégítetlenek. Belátható, hogy a jelenlegi helyzetben többféle stratégiát kell követni. Egyik megoldás lehet a mennyiségi növelés: férıhelyek számának növelése. Az állam szerepvállalásainak csökkenése, a helyi közösségek teljesítı képességének korlátai az alapellátásra: étkeztetésre, házi segítségnyújtásra, jelzırendszeres házi segítségnyújtásra irányítják a figyelmet. Ugyanakkor az is belátható, hogy a jelenlegi szervezeti struktúrákkal és humánerıforrással matematikailag kizárt a felmerülı igények ellátása. Az idısek szükségletei a jelenlegi szolgáltatási kínálathoz képest nem csak több, hanem sokkal árnyaltabbak. Életszerő, hogy a mára kialakuló helyzetben sokkal több, differenciáltabb szolgáltatási kínálat iránti igény jelentkezik, és ennek megfelelı szolgáltatási kínálatot kell teremteni, vagy létrejöttének lehetıségét támogatni. A Békési kistérségben Mezıberényben mőködik helyi önkormányzati fenntartású idısek otthona, két telephelyen, száz férıhellyel. IV.1.2. Fogyatékos ellátás Magyarországon a fogyatékkal élı népesség társadalmi helyzetérıl igen kevés adat áll rendelkezésre. A fogyatékosság a népességben elıforduló nagy számú különbözı funkcionális korlátozottság összefoglaló elnevezése. A fogyatékosságot okozhatja fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot, vagy lelki betegség. Az évi XXVI., a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján 19

20 fogyatékos személy az, aki érzékszervi így különösen látás -, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Ezek a károsodások, állapotok vagy betegségek lehetnek állandó, vagy átmeneti természetőek. A fogyatékossággal együtt jár a hátrányos helyzet, amelynek következménye az esélyegyenlıtlenség. Ez a fogalom a közösség életében a másokkal egyenlı szintő részvétel lehetıségének elvesztését, vagy korlátozottságot jelenti. A fogyatékosokat elkülönítik és diszkriminálják. Szabad mozgásukat környezeti akadályok gátolják, hiányoznak a megfelelı segédeszközök, illetve a megfelelı segítı személyzet és nincs információjuk arról, hogyan javíthatnának helyzetükön. A fogyatékos személyek jogait a fent említett törvény az alábbiakban határozza meg: a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhetı és biztonságos épített környezetre, a fogyatékos személynek, családtagjainak, segítıinek biztosítani kell a hozzáférés lehetıségét a közérdekő információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletı jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak, hozzáférhetı az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelı érzékelés lehetıségét, a fogyatékos személy számára a törvényben meghatározottak szerint figyelembe véve a különbözı fogyatékossági csoportok eltérı speciális szükségleteit biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést, a közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek beleértve a jelzı- és tájékoztató berendezéseket is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre, a fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelı támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. A törvény ezen kívül meghatározza azokat a területeket, ahol az esélyegyenlısítének meg kell történnie: az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás, a lakóhely, valamint a kultúra és a sport területén. A fogyatékosok társas kapcsolatai jórészt közvetlen környezetükre terjed ki, lakókörnyezetüket ritkán hagyják el. Az es adatok szerint a fogyatékkal élık 11,5 %-a él intézményes keretek között, 16,4 %-a pedig egyedül vagy más fogyatékossal él egy háztartásban. További 72 %-a nem fogyatékos személlyel élt együtt, vagyis róluk családjuk gondoskodik. A KSH alapján évben a tartós bentlakásos intézményben élı felnıtt korú fogyatékosok száma fı. Az intézmények összesen férıhellyel rendelkeznek, melyen a vizsgálat idıpontjában összesen fı lakott, ami azt jelenti, hogy az intézmények férıhely kihasználtsága 95, 6 % - os. Az intézmény típusonkénti bontásból kiderül, hogy a férıhely kihasználtság az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben 100 % - os. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények kihasználtsága, 97,1 % - os, a lakóotthonoké 91,8 % -os, a rehabilitációs intézményeké 90,2 % - os. 20