Eddig anyag harcolt anyag ellen a bús beteg ágyán, S durva csatájok közt kín vala élni tovább.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eddig anyag harcolt anyag ellen a bús beteg ágyán, S durva csatájok közt kín vala élni tovább."

Átírás

1 Kölnei Lívia: ALTERNATÍV GYÓGYMÓDOK MAGYARORSZÁGON Alternatív gyógymódnak nevezzük a hivatalos gyakorlattól eltérő orvosi módszereket. Lehettek tiltottak, megtűrtek vagy hivatalosan engedélyezettek is. A 19. század elején élő emberek gyakran tápláltak ellenérzést az orvostársadalommal, a korabeli gyógyítási módszerekkel szemben. A hivatalosan elismert gyógyító mesterség a 18. században rögzült, és attól kezdve alig változott. Az új természettudományos felfedezések nem gyakoroltak számottevő hatást a gyógyítói gyakorlatra. A hánytatás, hashajtás, véreresztés (érvágás) bevett módszerein kívül a régebben vagy újonnan felfedezett és előállított kémiai szerek alkalmazása jellemezte az orvosi gyakorlatot. A gyógyszerként adott nagy töménységű vegyszerek gyakran idéztek elő mérgezéses tüneteket, így a betegek nem is mindig az eredeti betegségüknek, hanem a gyógyszerek mellékhatásainak estek áldozatul. A betegeknek ezt a keserves helyzetét idézte fel Vörösmarty is egyik költeményében: Eddig anyag harcolt anyag ellen a bús beteg ágyán, S durva csatájok közt kín vala élni tovább. Ennek az általánosnak mondható megítélésnek a következményeként felmerült az emberekben az igény, hogy másféle, lehetőleg kíméletesebb és célravezetőbb gyógyulási lehetőségek után nézzenek. A megoldás a vidéken élő emberek számára mindvégig adott volt: a falvakban, paraszti közösségekben mindenütt élt gyógyító ember, javasasszony, aki a népi gyógyászat módszereivel, őseitől átörökített tudással segített a hozzá fordulóknak, avagy éppen rontott az állapotukon. Itt, a vidéki szegény emberek között legtöbb esetben nyomban követi az orvost a bába, koma és szomszédasszony, egyik megkeni, másik beköti, harmadik káposztalét ád faolajjal, míg végtére jő a sógor paprikás pálinkával, mert rajta is az segített írta több megyei főorvos az Orvosi Tár című folyóiratban, 1848-ban. A városokban azok a nyugat-európai új eszmék terjedtek, amik a 18. század végének új gondolkodási irányzataiból nőttek ki, és az orvostudomány addigi elveit, módszereit megkérdőjelezték. Legismertebbekké a mesmerizmus, a homeopátia, a brownianizmus, a broussaizmus és a különböző, vízkúrákhoz kötődő, életmódbeli változtatásokon alapuló gyógyító módszerek váltak. Magyarország a 19. század elején a Habsburg Birodalom része volt, és szoros kulturális kapcsolatban állt a német nyelvterülettel. Orvosi szempontból az új ismeretek áramlását elősegítette, hogy a magyar orvosok egy része Bécsben tanult, illetve nyugat-európai tanulmányutat tehetett, másfelől pedig osztrák katonaorvosok állomásoztak magyar területen. A 18. század végén, 19. század elején keletkező új orvosi irányzatok általában az 1810-es 1830-as években érkeztek Magyarországra. A hivatalos orvostársadalom természetesen nem vette jó néven az új áramlatok, a megszokottól néha homlokegyenest eltérő vagy azt teljesen új összefüggésekbe helyező nézetek térhódítását. Nem lehet egyoldalúan konzervatívnak, tekintélyféltőnek bélyegezni a korabeli orvostársadalmat, hiszen éppen az új irányzatok hívéül szegődő orvosok élettörténete, komoly szakmai útkeresése bizonyítja, hogy az orvosok körében is élt az elégedetlenség saját, szegényes lehetőségeik miatt, és a nyitottság az új megoldásokra ben Bittner Imre, Arad vármegye főorvosa jelentetett meg hosszabb értekezést a vízgyógymódról, ennek bevezetőjében kora orvosi gyakorlatának fejletlenségét és hiányosságait ismerte be: Természetes, hogy illy ingadozó tudományban sok hézag érezhető; theoriája kinemelégítő, gyakorlata korlátolt fogalmazta meg. Ebben a helyzetben az egyoldalúság volna a legnagyobb hiba. Az orvosi tudománynak a józan ész és edzett tapasztalás kötötte frígyen kívül más úgynevezett rendszere nincsen, nem is lehet (Orvosi Tár Hatodik félév 15. sz p.)

2 Az új gyógymódokat ellenző orvosok közül sokakat szintén felelősségérzet vezetett. Ők is hittek a természettudományos kutatásokban, de az új felfedezéseket kizárólag a hagyományos keretek között, a hivatalos támogatással művelt orvoslásba beépítve, azt tovább fejlesztve tudták elképzelni. Nem akartak szakítani a hagyományokkal, nem akarták az orvosi gondolkodásmódot új alapokra helyezni. Az alternatív módszerekkel elért nyilvánvaló gyógyulások mögött megpróbáltak másféle, ésszerű, természettudományos magyarázatot találni, aminek nem volt köze az alkalmazott gyógymódhoz. A legtöbb esetben e rendkívüli gyógyulások mögött a természetes öngyógyulási képességet vagy a képzelet gyógyító erejét feltételezték. A mesmerizmus és a magnetizmus Már a 17. századtól foglalkoztatta az orvosokat, hogy miként lehetne a mágnesességet gyógyászati célra felhasználni. A századra háromféle mágnesességet különböztettek meg: az állati mágnesességet az állat kifejezést élőlény értelemben használták ebben az összetételben (animalis magnetismus), a fém- (metallikus magnetizmus, sziderizmus) és föld-mágnesességet (tellurizmus). A terápiás magnetizmus rendszerének kidolgozója és elterjesztője Franz Anton Mesmer ( ) volt. Azt vallotta, hogy a világegyetemet egy finom fluidum tölti be, ez közvetíti az égi és földi testek között az energiát. Kezdetben fém-mágnest használt, később áttért az állati, vagyis eleven mágnesességre, amely az emberi testben is benne rejlik, és energiaátvivő erőként tud működni. Mivel a betegségeket az energia (életerő) hiánya okozza, az energia átadása gyógyító hatású lehet. Az energiaátvitelhez az szükséges, hogy a gyógyító és a beteg szomnambul, azaz alvajáró, hipnotizált állapotban legyen. Az energia (korabeli szóhasználatban: delej ) átadása többnyire kézrátétellel, érintéssel történt. A mesmerizmus nagy hatást gyakorolt a kortárs és a későbbi, romantikus elvekre épülő orvostanra. A magnetizmus a 19. század első két évtizedében volt a legnépszerűbb hazánkban, körülbelül egyidőben a németországi virágkorával. Ekkoriban mesmerizmusnak vagy delejezés -nek, élőállati mágnesesség -nek nevezték, 1820 után szerepelt inkább a magnetizmus elnevezés, és ekkortól alkalmazási köre és rendszere is bővült. Bugát Pál, a nagy orvosi nyelvújító nyitott szellemiségét tükrözi, hogy ben lefordította és megjelentette Tscharner Tapasztalati természettudomány c. művét, amely a delejerő -t (vis magnetica) is részletesen tárgyalja. Érdeklődése éveken át megmaradt a mágnes gyógyászati alkalmazhatósága iránt ben dr. Fromhold Károly, a Budapesti Királyi Orvosegylet tagja közölt cikket a delejfolyammal meggyógyított makacs arcfájdalmakról. Úgy gondolta, hogy a delejerőt (vis electrico-magnetica) sikerrel lehet majd használni mindenféle idegbántalomban. Arra intette a gyógyítókat, hogy kellő óvatossággal gyakorolják ennek a nagyvilági erő -nek, vis cosmicá -nak az alkalmazását. Foglalkoztatta az ásványi és állati deléjség Töltényi Szaniszlót, a bécsi Katonaorvosi Akadémia tekintélyes tanárát és sebészorvosát is. Elismerte a magnetizmus hatásosságát, és úgy nyilatkozott, hogy nem szabad tiltani ezt a hasznos gyógyeszközt pusztán azért, mert csalók is használják és mert botrányok vannak körülötte. Ilyen alapon az ipecacuanha vagy az aloe alkalmazását is tiltani lehetne, hiszen nagyobb mennyiségben kárt okozhatnak. Fontosnak tartotta viszont, hogy orvosi gyakorlatot csak képzett orvosok folytathassanak, bármilyen módszerről legyen is szó. A magnetizmusnak, majd a belőle kifejlődő spiritizmusnak ismert orvosok és közéleti személyiségek váltak lelkes képviselőivé, sőt néha rabjaivá. A szépirodalmat búvópatakhoz hasonlóan áthatotta a 19. század folyamán, így nagy kultúrtörténeti jelentőséggel bírt Magyarországon és Európa szerte. Kölcsey így írt 1823-ban: A tudomány tartományának egy tüneménye sem volt a mi napjainkban, a mi nagyobb figyelmet vont volna magára, mint a mesmerismus. (Levelek a mesmerizmusról) Mesmer tanainak egyik legismertebb képviselője Szapáry Ferenc gróf volt ( ). Először Drezdában nyitott magnetikus gyógyintézetet, majd az 1840-es években a pesti Váci utcában volt a rendelője. Előtte Lenhossék Mihálytól ( ), a pesti egyetem bonctan tanárától vett órákat, aki

3 maga is behatóan foglalkozott a mesmerizmussal ban Párizsba költözött, és ott olyan nagy hírnévre tett szert, hogy Schopenhauer többször is néven nevezte dolgozataiban, mint elmélete alátámasztóját től újra itthon, abonyi birtokán gyűjtötte szellemtani tapasztalatait tól elindult az asztaltáncoltatási láz. Az asztal megmozdítása a módosult tudatállapotú közösség puszta akaratával, felhasználása jós-írásra, a legegyszerűbb és legszemléletesebb megtapasztalása volt a magnetikus fluidum létezésének. Ezzel kifejlődött a mesmerizmusból a spiritizmus, és a társadalom széles néprétegeihez eljutott. A túlvilági jelenségek megtapasztalásának lehetősége valóságos mozgalmat indított el az értelmiség körében is. Elsősorban reménykeltő jóslatokat vártak e jelenségektől, de gyógyításra is megpróbálták felhasználni. A költő és történetíró Mailáth János gróf ( ), Erzsébet királyné lánykori történelemtanára, aki valószínűleg Szapárytól tanulta a magnetikus ismereteket, 1852-ben könyvet jelentetett meg Der animalische Magnetismus als Heilkraft (Állati mágnesesség mint gyógyerő) címmel. A közélet ismert alakja volt Oroszhegyi (Szabó) Jósa ( ), a márciusi ifjak egyik tagja, aki 1849-ben gerillacsapatot vezetett. A szabadságharc leverése után orvos lett, és praxisában a delejezés módszereit használta. A magnetizmus hívévé szegődött orvosok közül ki kell emelni Gárdos Jánost ( ), aki az egyik legnagyobb magnetizőr szaktekintélynek számított a 19. század közepétől kezdve. Ő nem a jóságos szellemeknek tulajdonította gyógyításait ellentétben a spiritisztákkal, hanem egyfajta természettudományos alapozású görcs-elméletet dolgozott ki a szellemi jelenségek magyarázatára. Arisztokraták, ismert közéleti személyiségek tartoztak páciensei közé, nagy vagyonát azonban a pesti pletykák szerint nem tőlük szerezte, hanem alvajárói megsúgták neki a lutriszámokat. Halála után özvegye a vagyonból díjat alapított a magnetizmus fejlesztésére. A delejes gyógyítás története az 1860-as évek táján két ágra bomlott, és külön utakon fejlődött tovább. Az egyik irányzathoz tartoztak azok, akik nem foglalkoztak a szellemekkel, hanem megpróbálták tudományos alapokra helyezni ezt a különleges gyógymódot ide sorolhatóak pl. a hipnotizmus és a telepátia jelenségeit kutató és felhasználó orvosok, Hőgyes Endre ( ), Laufenauer Károly ( ), Jendrassik Ernő ( ), Ferenczi Sándor ( ), Völgyesi Ferenc ( ). A másik volt az ún. spiritiszta vonal, aminek a tagjai bizonyosak voltak abban, hogy a szellemvilág segítségével gyógyítanak. Legismertebb képviselői voltak: Grünhut Adolf orvos ( ) és Vay Adelma báróné, ( ), az egyik legismertebb magyarországi médium. A 20. század folyamán a magnetikus-spiritiszta jelenségeket alkalmazó gyógyítók a társadalom perifériáján tevékenykedtek. Brownizmus, rasorizmus, broussaisizmus John B. Brown ( ) skót orvos úgy gondolta, hogy az élettevékenységek alapja az izmok ingerelhetősége, mozgása. Az egészség az ingerek egyensúlyában rejlik. Ha tehát az emberi szervezet túl erősen ingerelt állapotban van (erre utal pl. a bőrkiütés, a tüdőgyulladás, láz, stb.) el kell vonni tőle az ingereket erre szolgálhat pl. az érvágás, borogatás, hústalan diéta. Ha a betegségek (pl. sápadtság, bénulás, fáradtság) ingerszegénységre utalnak, az orvosnak ingererősítő gyógymódokat kell alkalmaznia pl. masszázst, elektromosságot, ópiumot, kámfort. Brown elsőként 1780-ban, Elementa medicinae c. munkájában adta közre élettani rendszerének és gyógymódjának téziseit. A brownizmusnak (vagy brownianizmusnak) kevés nyoma maradt az orvostörténeti dokumentumok között. Magyarországi ismertté válása a század fordulójára tehető, de akkor sem terjedhetett el annyira a gyakorlatban, mint a mesmerizmus vagy később a homeopátia. Giovanni R. Rasori ( ) paviai orvos 1795-ben angliai utazást tett, ekkor ismerkedett meg behatóan Brown gyógyító rendszerével. Itáliába hazatérve a paviai egyetem professzorává és a kórház vezető orvosává nevezték ki, valamint katonaorvosként is tevékenykedett ban, a járvány idején sikerrel kezelte tífuszos betegeit saját, a brownianizmusból kiinduló teóriái szerint. Később a milánói kórházban lehetősége nyílt, hogy elleninger (contrastimulus)-rendszerét a gyakorlatban is alkalmazza től négy éven keresztül politikai összeesküvés vádja miatt az osztrák hatóságok

4 börtönben fogva tartották, de 1818-ban kiszabadulva folytathatta orvosi tevékenységét. Köztiszteletben álló orvos volt haláláig. Rendszerének magyarországi alkalmazásáról szintén kevés dokumentum maradt, de összefoglaló tanulmányok említik, tehát szűk körben bizonyára ismerték és alkalmazták nálunk is. Joseph Victor Broussais ( ) orvosi irányzatának alapelveit 1816-ban tárta a nyilvánosság elé. Módszere az 1820-as és 1830-as években élte virágkorát, elsősorban Franciaországban. Broussais elfogadta a brownianizmusnak azt az alapelvét, hogy az élet alapja az ingerelhetőség, és a betegségek oka is valamilyen inger (irritatio). Erre az alapra építette fel rendszerét, végkövetkeztetései azonban eltértek attól. Broussais ugyanis azt vallotta, hogy a betegség nem az egész szervezet hibája, hanem mindig valamelyik szervtől indul, és csak később, a szervek közötti szimpátia útján terjed el a szervezetben. A tünetek megfigyeléséből visszakövetkeztethetünk arra, hogy hol keletkezett a betegség. Terápiájának lényegét a betegség szervek közötti tovaterjedésének megakadályozása adta, másrészt igyekezett kiküszöbölni a kívülről jövő káros ingereket. Az előbbi eszköze általában a piócával (nadállyal) véghezvitt vérleeresztés volt, az utóbbit gyulladásgátló szerekkel, pihentetéssel, koplaltatással próbálta elérni. A broussaisizmusnak is kevés nyomát találjuk Magyarországon. Az első híradás az Orvosi Tár -ban, az 1831-es III. kötet 9. füzetében tűnt föl. A Vegyes tudósítások -ban közöltek egy érdekes hírt az Európát, sőt Észak-Afrikát és Észak-Amerikát is behálózó nadály-, azaz pióca-kereskedelemről, ami a Broussais-féle gyógymódnak alapfeltétele volt. Német és magyar országból még mindég igen sok nadály vitetik ki franczia országba. Az e czélra készült kocsik különösen vannak alkotva, s ezer nadály fér beléjök.( ) Sokszor öt-hat illy szekér indul egy hétben franczia országba. A magyar pióca-export úgy tűnik tartósan magas szintű maradt ben, az Orvosi Tár negyedik félévi 15. számában ugyanis Való Ferenc félegyházi sebész a piócák többszöri felhasználásának módjait ismertette. Ma már fintorgunk attól a kínos igyekezettől, ahogyan a szerző megpróbálta a vérrel telt piócát rábírni a vér kieresztésére anélkül, hogy megdöglött volna. Erre azért volt szükség, mert a nadályexport miatt a piócák szerfelett fölcsavart ára még a tehetősebb betegeket is visszarettentette ban látott napvilágot egy hosszabb elemzés e gyógyítási irányzatról. Varga János ráckevei orvos korának orvosi rendszereiről írt összefoglalást, ebben szerepel a broussaisizmus. Alapelveinek korrekt ismertetéséből kiderül, hogy jól ismerte ezt a módszert, de nem tulajdonított neki számottevő értéket, mint ahogy a többi új rendszernek sem. Annyira megrendítette Broussais a régibb rendes orvosi rendszert, hogy ennek már Európa egy része, különösen franczia ország, naponként leomlását várta. Csak magában Párizsban s itt is egyedül a kórházakban esztendőnként 5-6 millio nadály alig volt elegendő ( ) Az egésséges franczia a helyett, hogy másszor hevülése enyhitésére egy pohár czukros vizet itt, most néhány nadályt rakatott magára. Le Roy és Morison módszerei Le Roy és James Morison hatásának szintén alig maradt nyoma, de ha szűk körben is, ismerték és alkalmazták Magyarországon ban Kolozsvárott megjelent Le Roy műve A gyógyszernek csodatévő ereje, gyógyász segéd nélkül, vagy tettlegesen bebizonyított kiürítő gyógymód címmel, amelyet a 14. kiadás alapján fordítottak. A mű második magyar kiadást is megért 1845-ben, ugyanott. Paczek József orvos a következő rövid értékelést írta Le Roy gyógymódjáról az Orvosi Tár -ban: Hogy Le Roy ábránd eszméje (ha eszmének lehet mondani s nem inkább álomnak), mi szerint minden nyavaja ( ) egyedül hánytató, hashajtó, vagy mindkettő által legyen gyógyítható, nem érdemes a gyógyrendszereknek sorába helyeztetni

5 Mindkét alternatív irányzat a hashajtáson és hánytatáson alapult, Morison azonban zöldségekből készített labdacsairól (gömb formájú orvosságairól) lett híres. Gyógymódjaik magyarországi elterjedése nem lehetett számottevő. Az azóta eltelt időszak ismeretében úgy látszik, hogy a broussaizmus, rasorizmus, Morrison és Le Roy gyógymódjai elhaltak, bár egyes elemeiket fel lehet fedezni a 20. század második felében újjáéledő, többnyire a keleti és nyugati gyógyítás elemeit ötvöző alternatív módszerekben. Egyszemélyes gyógyintézmény : Madva Ferenc, a rudnói csodadoktor A szlovák származású pap, Madva Ferenc az 1830-as-40-es évek egyik legnépszerűbb természetgyógyásza volt. Betegek százai zarándokoltak hozzá a Garamszentkereszt közelében fekvő kis szlovák faluba, Garamrudnóba. Egyik legközvetlenebb írott forrásunk az ő működéséről Arányi Lajos könyve: Rudnó és lelkésze 1844 és 1845-ben. Arányi a hivatalos orvostársadalom képviselőjeként, de inkognitóban utazott Rudnóba, hogy megfigyelje a különös gyógyító munkáját. Madva Ferenc a diagnosztikában a testi tünetek megfigyelésére és különleges néha valóban meglepően éleslátó belső megérzéseire hagyatkozott. Főként saját összeállítású gyógyszerekkel, gyógynövényekkel orvosolta betegeit. Hasonszenv, vagyis homeopátia A homeopátiát Samuel Hahnemann ( ) német orvos, kémikus foglalta rendszerbe Organon der Heilkunst című 1810-es könyvében. A korszak akadémikus orvoslása az érvágás, hashajtás és hánytatás mellett elsősorban a betegségek ellenszerét próbálta megtalálni. Ehhez képest teljesen ellenkező utat javasolt a homeopátia: a similia similibus curantur (hasonló hasonlót gyógyít) elv alapján olyan gyógyszereket adtak a homeopaták pácienseiknek, amik egy egészséges emberen a leküzdendő betegséghez hasonló tüneteket produkálnak. Hahnemann tapasztalta azt is, hogy paradox módon minél kisebb a hatóanyag a gyógyszerben, annál erőteljesebb a hatása. Ezért sokszorosan hígította, és rázással, ütögetéssel dinamizálta növényi, ásványi vagy állati eredetű gyógyszereit ezt a dinamizálást ő potenciálás -nak nevezte. A kis mennyiségek használata miatt különösen sokat gúnyolták a homeopatákat az anyagelvű, hagyományokhoz ragaszkodó gyógyítás képviselői. Alapvető különbség volt az is az akadémikus orvosláshoz képest, hogy a homeopátiás gyógyszerek a szervezet öngyógyító képességét igyekeztek serkenteni, nem a betegség ellenszereként hatottak. Ennyi különbség alapján már érthető, hogy a homeopátia váltotta ki a legnagyobb ellenállást a hivatalos gyógyászathoz ragaszkodó orvosokból ben betiltották alkalmazását a Habsburg Birodalom területén, de a tiltó rendeletet nem tartatták be szigorúan, így az 1831-es országos kolerajárvány idején a homeopatáknak lehetőségük nyílt bizonyítani módszerük hatásosságát. Szemben a hagyományos orvosi módszerek kb. kétharmados halálozási arányával, ők kb. 92 százalékos sikerrel gyógyították betegeiket. Eredményeiket publikálták és hitelesíttették ben visszavonták a homeopátia hivatalos tiltását, ezzel elhárult az akadály az érdekérvényesítés útjából. Az 1820-as évektől egyre több praktizáló orvos tért át ennek az új gyógymódnak az alkalmazására. (A homeopátia kifejezést ekkoriban németes formában homöopathiá -nak írták vagy hasonszenvészet -nek magyarították, a köznyelvben pedig szelíd gyógymód -nak is nevezték.) Az új gyógyító módszer első nemzedékének legkiemelkedőbb képviselője volt Forgó György (Pest vármegye főorvosa), Bakody József és Almási Balogh Pál (az ismert természettudós és nyelvújító, Széchenyi és Kossuth orvosa). Ez utóbbi fia, a szintén homeopata orvos Balogh Tihamér így emlékezett vissza e gyógymód kezdeti időszakára önéletírásában: A homeopatia akkor vonult be diadalmasan hozzánk s a közönség, mint mindig, két kézzel kapott az uj gyógyítómód után.( ) A legelőbbkelő mágnás- és dzsentricsaládok törhetetlen hívei voltak a homeopatiának s nem volt valamirevaló ház, ahol nem tartottak kis kézi patikát s hozzá könyvet.

6 Aranykorát élte akkor Magyarországon Hahnemann tana. A nagy flaskó orvosságoknak majd minden intelligens ember hátat fordított s áhitattal vette be a Kügerliket. Ezekben az évtizedekben nagyon népszerűvé vált a homeopátia Magyarországon, és a képzett orvosok mellett laikus gyógyítók (elsősorban vidéki papok és tanítók) is alkalmazták Hahnemann módszereit. A hivatásos orvosok nagyobbik része azonban ellenérzéssel nézte a homeopátia terjedését, és igyekeztek megnehezíteni a homeopaták működését ban Hahnemann alapművét, az Organon -t magyar nyelvre fordítoták. Az 1830-as-40-es években magánalapítású homeopátiás kórházak sora nyílt a vidéki nagyvárosokban (például Kőszegen, Nagyváradon, Gyöngyösön, Miskolcon. Később Szatmárban és Királyhelmecen is működött kórház) ben megalakult a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet a Magyar Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett. Rendes tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel. A Hasonszenvi Orvosegylet megalakulása mellett a homeopátia ügyének másik nagy előrelépése, hogy 1866-ban megnyílt az első,,hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda, amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Első főorvosa Bakody Tivadar volt. Egy évvel később az egylet ingyenes járóbeteg-rendelőt létesített Pesten és vezetését Szontagh Ábrahámra bízta. Három évvel később megnyílt a második magánalapítású homeopátiás kórház Pesten, az Elisabethinum (a mai Schoepf Merei Kórház elődje), amelynek főorvosa Hausmann Ferenc lett ben hosszas törvényi előkészítés, szakmai és parlamenti vita után megalakult a pesti orvosi egyetemen az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék. Az egyik tanszék Hausmann Ferenc vezetésével a tudományos kutatásokra szakosodott, de három évvel később, Hausmann halála után megszűnt. A másik tanszéknek, amelyet Bakody Tivadar vezetett, a homeopátiás terápia gyakorlata volt a profilja, és harminchárom éven keresztül állt fenn ben a főváros közkórházában, a Szent Rókus Kórházban is nyílt hasonszenvi osztály, ugyancsak Bakody Tivadar vezetésével. A homeopátia hívei mindvégig kemény szellemi harcot vívtak az új gyógyító módszer társadalmipolitikai elfogadtatásáért. Ennek során megteremtették saját sajtóorgánumaikat és 1899 között négy folyóirat váltotta egymást: a Hasonszenvi Közlöny, a Hasonszenvi Lapok, egy újabb,,egészségi és Hasonszenvi Közlöny, majd,,a Homeopatia Szakközlönye. (Ezután csaknem száz éves szünet után jelent meg a következő homeopátiás szaklap, a,,simile.) Laikus körökben azok a kiadványok voltak a legnépszerűbbek, amelyek közérthető útmutatást adtak a leggyakrabban előforduló betegségek házi gyógyításához, elsősorban Argenti Döme,,Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása c. munkája (Pesten jelent meg 1847-ben, nyolc magyar és két német kiadást ért meg). E kiadványok hozzájárultak ahhoz, hogy országszerte sok laikus is alkalmazta az új gyógyelveket. Különösen a vidéki értelmiségiek (tanárok, papok) váltak híveivé. Az új gyógytan magyarországi történetében az 1880-as évektől kezdve a lassú hanyatlás jelei mutatkoztak: a két tanszéken kevés hallgató tanult, részben a hivatalos orvostársadalom rosszallásától tartva, részben érdektelenség miatt. Az 1900-as évek első évtizedében a régi homeopata nemzedék nagyjai sorra elhunytak. A következő nemzedék vezéregyénisége, Schimert Gusztáv 1909-ben, németországi tanulmányai után költözött vissza Magyarországra. Schimert Gusztáv küldetésének tekintette a magyar homeopátia felélesztését. Lelkes, fiatal orvosként nagy lendülettel látott munkához. Elsődleges feladatának azt tekintette, hogy felkeltse orvostársai érdeklődését a homeopátia iránt. Sikerült is néhányukat megnyerni, köztük a nagyváradi Schilling Árpád sebészt, Margittai Sándort, Macskássy Ferencet és Nádosi Ferencet. Schimert orvosként vett részt az első világháborúban végén felkérték, hogy legyen az Elisabethinum igazgató főorvosa. A kórház újjászervezését a Tanácsköztársaság torpantotta meg től tovább működhetett a kórház, de csak egy ágyból álló homeopátiás részleget tartottak fenn. Ezt vezette osztályos főorvosként Schimert, valamint járóbeteg-rendelést is tartott tüdőbetegek számára. Magánpraxisa az 1930-as években olyan nagy volt, hogy Budapest egyik legismertebb orvosának számított ben megszervezte a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga 10. kongresszusát Budapesten. Az eseményre több mint 140 neves homeopata érkezett külföldről.

7 Ezek után a hanyatlás évei következtek. A II. világháború alatt ill. utána a magyar homeopata orvosok többsége (Schimert Gusztáv is) külföldre távozott ben a gyógyszertárak államosításával és a homeopátiás gyógyszerkészletek egybegyűjtésével a működés lehetetlenné vált. Nem volt orvosképzés, nem voltak orvosok, a gyógyszerekhez nem lehetett hozzájutni. Ettől kezdve a homeopátia búvópatakként létezett 1991-ig, amikor a működését gátló törvényi akadályok egy része elhárult. Hidroterápia avagy vízgyógyászat: Priessnitz A vizet külsőleg és belsőleg egyaránt ősidőktől alkalmazták gyógyító célra. A hidroterápiának, vagyis a vízgyógymódnak két fő területe van: a balneológia, amely a vizek ásványtartalmára alapozza kúráit és a klasszikus hidroterápia, amely viszont a víz termikus, hűtő és hevítő hatását használja föl. Az alternatív irányzatok közül a hidroterápia vált a legelfogadottabbá az orvosok körében. Vinzenz Priessnitz ( ) gräfenbergi földműves falujának népi gyógyászatából nyert tapasztalatait kamatoztatta az 1820-as évektől gyógyintézetében. Az 1830-as és 1840-es évek a Vinzenz Priessnitz-féle vízgyógyászat virágkorát jelentették Közép-Európában. Magyarországon ekkor már hagyománya volt a hideg-meleg víz használatának a gyógyászatban, és nem csupán laikus gyógyítók, hanem orvosok is népszerűsítették az alkalmazását. A régebbi orvosi irodalomból elég megemlíteni Pápai Páriz Ferenc Pax corporis -át 1690-ből, Kibédi Mátyus István Diaeteticá -ját ból. Tehát Priessnitz tanai, módszerei nem hatottak idegenül Magyarországon sem a nép, sem az orvosok körében. Számos orvos választotta disszertációja témájául a hydrotherapiá -t. Ez lehet a magyarázata, hogy az 1830-as és 1840-es években Priessnitz metódusának túlkapásai és az időnként kifejezésre jutó orvosellenessége ellenére is nagy elismerést aratott a vízgyógyászat a magyar orvosok körében, bár inkább csak helyeselték, mint alkalmazták. Korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy Gräfenbergben és környékén egyszerre kb. három-négyszáz gyógyulni vágyó ember tartózkodott, akiknek kb. tíz százaléka magyar volt. A magyarok nagy érdeklődését tükrözi, hogy 1840-ben hálás magyar páciensek emeltettek emlékművet Priessnitznek (egy vas oroszlán-szobrot), és Priessnitz hat lánya közül három magyar férfihoz ment feleségül. Jókai Mór regényében Kárpáthy Abellino alakjához kapcsolódóan írta le a gräfenbergi gyógykúrát, és Tompa Mihály két verse is a gräfenbergi táj illetve az ottani társasági élet ihletésére született. A mai napig használatos a borogatás kifejezés helyett a priznic. Bittner Imre, Arad vármegye főorvosa a megye vezetőinek megbízásából egy negyedévet Gräfenbergben töltött 1840 körül. A tanulmányozott gyógymódot olyannyira meggyőzőnek tartotta, hogy hazatérve azonnal megkezdte egy vízgyógyintézet létrehozását. Ivanovics András, aki homeopata orvos volt, 1839-ben elindult, hogy a híresebb vízgyógyintézeteket elsősorban Priessnitz működésének színtereit, a gräfenbergit és a freiwaldauit több hónapos ottlét alatt megismerje. A Gräfenberghez közel eső Lindewiese nevű faluban tanulmányozta Johann Schroth szigorú étrendre és izzasztásra épülő gyógymódját is. Hazatérve beszámolt az Orvosi Tár olvasóinak gräfenbergi és lindewiesei tapasztalatairól. Elfogulatlanul igyekezett felmérni a Priessnitz-féle vízgyógyászat lehetőségeit. A testnedvek bajaihoz köthető betegségekben egyértelműen hatásosnak találta a hidegvíz-kúrát. A köszvény, görvély [tuberkulózis] és a vele rokon csontbajok, hasi kövek, bélférgek és aranyér esetében is tapasztalt jó hatást, de ezek lassabban, bizonytalanabbul gyógyultak. Ivanovics András 1840-ben megalapította saját vízgyógy és edző intézet -ét Pesten, a Városligetben. A vizet kitűnő roboráló és stimuláló szernek tartotta. Az öngyógyító folyamatok fokozása szempontjából a hideg víz alkalmazását sok esetben biztosabbnak tartotta a homeopátiás szereknél is, bár egyes esetekben homeopátiás gyógyszereket is alkalmazott, ha ezzel a kezelés idejét lerövidíthette. Ezzel eltért a gräfenbergi, szigorúan csak a víz gyógyító erejét használó módszertől. Tanulmányaiban, amiket az Orvosi Tár -ban publikált, a vízgyógyászat határait is kijelölte. Víz alkalmazása minden olyan esetben indokolt és hatásos, ahol a meggyengült életerőt kell feléleszteni, ahol a test tisztulási folyamatait kell kíméletes, természethez igazodó módon segíteni. Nem alkalmazható abban az esetben, ha valamelyik életfontosságú szerv visszafordíthatatlanul sorvadásnak indul ilyenkor a kimaradó életfunkciókat mesterségesen kell pótolni, az öngyógyító folyamatokra már nem lehet építeni.

8 Magyarország területén több vízgyógyintézet alakult Priessnitz metódusa szerint. A 19. sz. utolsó évtizedeire újabb lendületet adott a vízgyógyászatnak Magyarországon is Sebastian Kneipp ( ) német katolikus pap. Egy Wörishofen nevű, aprócska falu plébánosa volt. Még teológushallgatóként súlyos beteg lett. Mivel kínzó tüdőbaján a korabeli orvostudomány képtelen volt segíteni, úgy határozott, önmaga dolgozza ki a megfelelő gyógymódot, és sikerrel is járt. Kutatásai során állította össze programját, amelyet később az általa alapított wörishofeni szanatóriumban és vízgyógyintézetben tökéletesített. A könnyen elviselhető, főként fürdőn, egészséges étrenden, sok mozgáson alapuló terápia nagyon népszerű lett, intézetét az 1880-as, 1890-es években messze földről, Indiából, Brazíliából és Oroszországból is felkeresték a gyógyulni vágyók. Tanait Meine Wasserkur (Vízkúrám) című, először 1886-ban kiadott, illetve Mein Testament für Gesunde und Kranke (Végrendeletem egészségeseknek és betegeknek) című, 1894-ben megjelent munkájában írta meg legalaposabban. Ezeket a könyveit több mint harminc nyelvre fordították le, és a művek egyedül Németországban több mint hatvan kiadást értek meg ben Bad Wörishofenben megalakult a Kneipp-Társaság is, amely ma is fennáll, és az eredeti tanok folyamatos modernizálására törekszik. A Kneipp-kúra sikerében fontos szerepet játszott, hogy elmélete egyszerű és érthető volt. Kneipp szerint ugyanis a betegségek okát a vérben, a vér összetételében kell keresni, a gyógyításnak tehát a megfelelő vérkeringés helyreállítására és a vér összetevőinek összhangba hozására kell törekednie. Erre a célra Kneipp szerint a víz a legalkalmasabb, mivel hármas, vagyis oldó, levezető és erősítő hatást gyakorol a szervezetre. A vizet hétféle módon alkalmazta: borogatás, fürdő, gőz, öntés, mosás, pólyázás és ivás formájában. Kezdetben csupán a hideg víz gyógyhatását hangsúlyozta, utóbb gyógymódját tornával, mezítlábas sétákkal, vegetárius étrenddel, gyógynövénykúrával és egyéb életrendi szabályokkal is kiegészítette, míg végül a vízkúra háttérbe szorult, és az úgynevezett kneippiánus szentháromság: a diéta, a jó levegő és a testmozgás határozta meg a terápiát. A gyógynövénykúra megkönnyítésére a plébános gyógynövény-atlaszokat is kiadott, hogy páciensei maguk gyűjthessék össze orvosságaikat. Tanainak bizonyos elemei a legmodernebb alternatív gyógyítási irányzatokban is gyakran felbukkannak. A Kneipp-divat követésében hazánk is élen járt. A magyar Kneipp-egyesület 1893-as, margitszigeti alakuló ülésén nem kisebb személyiség, mint Habsburg József főherceg elnökölt, és maga Kneipp tartott felolvasást az ünneplő közönség előtt ben Kneipp Lap, majd 1899-től 1902-ig Kneipp Újság címmel jelent meg folyóiratuk. A hazai vízgyógyintézetek nagy része a század fordulóján már elsősorban Kneipp tanai szerint kezelte betegeit. Magyarországon főként a tátrai (tátrafüredi, feketehegyi, stószi, poprádi, lucsivnai) szanatóriumokban, Kőszegen, Dreiszler József intézetében, valamint a budapesti Vaskovits-féle szanatóriumban, illetve a városligeti vízgyógyintézetekben alkalmazták az eljárást ben Balatonalmádiban Kneipp Ház nyílt, ahol Schroth és Kneipp metódusával, Rikli napfény-terápiájával kezelték a gyógyulni vágyókat. A századforduló meghatározó gyógyítója volt Zelenyák János ( ) lekéri plébános, aki Budapesten is élt. Őt nevezték a magyar Kneipp -nek. Számos könyvet fordított vagy írt (többek között a neuraszténia, a tüdővész és az érelmeszesedés gyógyításáról, a gyógynövények hatásáról). Összefoglaló műve Természetes gyógymód címmel jelent meg. Ő szerkesztette az Erő és Egészség. A természetes gyógymód közlönye c. folyóiratot 1911 és 1914 között, ami a Pajor Sándor által 1900-tól 1907-ig, hét éven át szerkesztett Vízgyógyászati (Heti) Közlemények hagyományait folytatta. A vízkúrák iránti akadémikus orvosi szimpátia abban is megnyilvánult, hogy a 19. sz. végén, 20. sz. elején többen is igyekeztek elmélyíteni a hidroterápia tudományos alapjait, s ez által bevonni a hivatalos medicina körébe. Dr. Fajth Péter 1890-es A tudományos vízgyógymód elméleti és gyakorlati tankönyve, valamint Benczúr Gyula számos műve szolgálta a hidro- (és termo-) terápia tudományos rangra emelését. A gyógyszeres terápia 20. századi, hatalmas ívű fejlődése azonban ezt a folyamatot felülírta, látszólag feleslegessé tette a vízgyógymód alkalmazását. Makrobiotika, életmód-gyógyászat A makrobiotika az élet meghosszabbításának, az egészség megőrzésének tudománya (makrosz: nagy, hosszú; biosz: élet). Rokon értelmű a diététiká -val, ami a 19. század közepéig az európai

9 orvostudomány gerincét alkotta. A diététika (diaetetica) nem más, mint egészségtan: prevenció, azaz betegségmegelőzés helyes életmód által. A helyes életmód megválasztása azonban nem csupán a betegségek megelőzését, hanem a gyógyítást is szolgálhatta. Mindaddig, amíg az orvosláson belül nem kerülhetett túlsúlyba a másik két terápiás irányzat, a sebészet és a gyógyszeres kezelés, az életmód megváltoztatása volt a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy az ember beavatkozhasson egy betegség lefolyásába, vagy megakadályozhassa kialakulását. Ókori előzmények után a 18. században kezdtek szélesebb társadalmi körben elterjedni a makrobiotika tanai. A puritán vallási mozgalmakhoz társult a Biblia útmutatásain alapuló, hosszú és egészséges élet biztosításának igénye. A hutterita anabaptisták, a metodisták majd az adventisták úgy tekintették a betegséget, mint a természettel való összhang hiányát, és ennek helyreállítására vízgyógyászatot, gyógynövény-terápiát alkalmaztak. A puritanizmus mértékletes életmódot hirdető eszméi elterjedtek Magyarországon is. A 18. sz. végén 20. sz. elején az adventista mozgalom vált a vallási alapú reform-életmód terjesztőjévé. A nem vallási alapú, hosszú életet biztosító egészséges életvitel iránt a 18. század végén 19. század elején élénkült meg az érdeklődés. Ez elsősorban Christoph Wilhelm Hufeland ( ), a nagy tekintélyű német orvos 1796-ban megjelent, Kunst das menschliche Leben zu verlängern (Az emberi élet meghosszabbításának művészete) című munkájának köszönhető. A könyv több kiadást ért meg, az 1805-ös 3. kiadástól kezdve viselte a Makrobiotik címet. Magyarra már nagyon korán, ban lefordította Kováts Mihály orvos. Rövidített, népies változatát is kiadták még ugyanebben az évben. A teljes szöveg fordítása 1825-ben újból megjelent, majd 1887-ben új, modern fordítás látott napvilágot Kemény Fülöp tollából. Hufeland előtt is foglalkoztatta az orvosokat az egészségmegőrzés, a betegség megelőzésének problémája Magyarországon. Rácz Sámuel (1776, 1778), Kiss József (1794, 1796), Mátyus István (1762, 1766 stb.), Weszprémi István (1760, 1799) és Vásárhelyi Sámuel (1792) könyvei képviselték az orvosi ismeretterjesztés ügyét. A hosszú élet biztosításának problematikája is végigkísérte ezt a vonulatot. Fuchs Ferenc Xavér atya latin nyelven, 1804-ben, Pozsonyban kiadott A hosszú élet művészete című könyvében arra figyelmeztet, hogy ha hosszú ideig akarunk élni, elsősorban a rossz lelki tulajdonságokat kell kerülnünk, pl. a gőgöt, a tettetést, a veszekedést, a nagyravágyást, a hivalkodást. Hufeland egyik legelkötelezettebb magyarországi tanítványa és követője Toldy (Schedel) Ferenc volt, akit 1833-ban az egyetemen a diététika és makrobiotika rendkívüli tanárává neveztek ki. Bugát Páltól, az Orvosi Tár főszerkesztőjétől sem volt idegen az életmód-tanácsadás: Éptan című, 1830-ban megjelent munkája is tartalmazta az egészségtan elemeit. Az életmód-gyógyászathoz sorolható Johann Schroth gyógymódja, aki Priessnitz-hez hasonlóan egyszerű származású falusi ember volt, és természeti tapasztalatai alapján gyógyított. Terápiájának a szigorú gabonakása-diéta volt az egyik alapja, de felhasználta a vízgyógyászati, klimatoterápiai gyógymódokat is. Módszerei még a 20. sz. elején sem merültek feledésbe, hanem újabb és újabb ösztönzést adtak az életreformer irányzatoknak. Dr. Reisinger János professzor hosszú tanulmányt szentelt 1842-ben, az Orvosi Tár -ban a tejsavó-, tej-, víz-, lég-, világosság- és szőlőgyógymód méltatásának. Áttekintette ezek alkalmazási területeit, és hozzáfűzte egyéni értékelését. Abból az alapállásból indult ki, hogy a beteg életműveket [szerveket] könnyebben és biztosabban hozzuk rendes útra életrend változtatás mint gyógyszerek által. Összegezte a szőlő előnyös hatásait emésztőszervi betegségek, járványos vérhas, tüdőbaj esetén. Részletesen ismertette a négy-hathetes szőlőkúra módját, mennyiségeit, valamint saját és mások tapasztalait a szőlőlevél nedvének görvélyt [tuberkulózisos tüneteket] gyógyító hatásáról. Tanulmánya végén hitet tett a böjt, vagyis a tápeszközök elvonása mint alapvető gyógymód mellett, ami a szervezet káros anyagainak kiürülését segíti elő, így az egyidejű gyógyszeres kúra hatásosságát is megerősíti ben Barna Ignác, az ismert orvos és szépíró jelentetett meg könyvet a Szőllőkúra használatának rövid foglalatja címmel. Balatonfüreden kihasználva a helyi adottságokat már az 1860-as évektől kezdve alkalmazták a szőlőterápiát. A szőlőterápia fel-felbukkant a századforduló és a 20. sz. első felének szakirodalmában is. Mangold Henrik 1930-ban írt könyvet A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása címen, és évszám nélkül látott napvilágot Schmidt F. értekezése A szőlőgyógymódról.

10 A 19. század második felében, 20. század kezdetén sok távol-keleti hatást integrált a hosszú élet tana, ezek nyomán uralkodó irányzatává vált a vegetarizmus. A hústalan étkezés mind az egészséges szervezet felépítésében, mind a betegségek gyógyításában nagy szerepet kapott. A századforduló és a II. világháború között mozgalmak, iskolák alakultak a hosszú életet biztosító életmód propagálására. E mozgalmak létezése a 19. sz. végén leginkább a rövid életű folyóiratok nyomán követhető ben Természet-gyógyász. Az ésszerű élet- és gyógymód közlönye címmel próbálkozott lapot kiadni Ungerleider Jónás. Az 1870-es-80-as évek legtermékenyebb (és legsikertelenebb) folyóiratalapítója Dudits Miklós homeopata orvos volt, aki legalább négy, rövid életű folyóiratot indított ebben az időszakban a természetes gyógymódok népszerűsítésére és 1891 között négy évfolyamot ért meg a Hosszú Élet című makrobióta közlöny, amit Lőrinczy Ferenc szerkesztett. Szintén Budapesten, 1894 és 1896 között jelent meg a Természetszerű Gyógyeljárás c. folyóirat Vaisz Lajos szerkesztésében. A Kneipp Lap 1897-es 3. évf. 5. száma adott hírt a Magyar Nemzeti Vegetariánus társaság létéről ban látott napvilágot a Földvári Jákó nevével fémjelzett Élet és Egészség c. kiadvány, ami a természetszerinti gyógymód terjesztője kívánt lenni. (Később, 1922-ben ugyanezzel a címmel és hasonló célkitűzéssel jelent meg Újpesten egy tizenhárom évfolyamot megért folyóirat!) A 20. sz. első évtizedeiben többnyire egy-egy meghatározó természetgyógyász-egyéniség köré csoportosultak az életreformer mozgalmak, és elkülönültek keresztény vagy keleti vallásos kötődésük alapján is. Amerikából indult, és Nyugat-Európában is nagy sikert aratott az 1910-es 1940-es években a Mazdaznan öngyógymód. A Mazdaznan mestergondolat -ot, mesteri ideá -t jelent. A gondolatrendszer megalkotója Otoman Zar-Adust Hanish ( ), aki a zoroasztriánus vallás prófétájának vallotta magát, és Zarathusztra tanításaira hivatkozva dolgozta ki filozófiai és gyógyítási tanait. A személye és művei köré épülő kultuszban nem nehéz felfedezni a nietzschei felsőbbrendű ember -tant és a keleti misztérium-vallások iránti újjáéledő érdeklődést. Hanish az európai és a keleti civilizációk tanításainak sajátos keverékével, szintézisével próbálta kidolgozni a felsőbbrendű emberek kialakításához vezető utat, és ennek fontos eszköze volt a reformtáplálkozás, a helyes életvitel. Európai körútja során Magyarországra is eljutott 1925 augusztusában. Itt is népes rajongótábora volt. Már ben folyóirat indult Életerő Mazdaznan (később Élettudomány ) címmel Temesvárott. Madary Károly 1926-ban szakácskönyvet adott közre Mazdaznan táplálkozás és főzés címmel. Szikszay Géza orvos lelkes propagátora, fordítója volt Hanish-nak, meggyőződéssel hitte, hogy a mestergondolat minden bajra és betegségre gyógymód. Áhítattal vedd e könyvet kezedbe írta Mazdaznan öngyógymód c. könyvének ajánlásában. Tucatnál is több munkájában a légzés öndiagnosztika rákbetegség táplálkozás szépségtan nemi élet megifjodás újjászületés témakörét tekintette át Mazdaznan-szempontból. A magyar eredetű életreformer mozgalmak közül Bicsérdy Béla ( ) irányzata a legérdekesebb. Bicsérdy fiatal korától aktívan sportolt, és atlétikai versenyeket is nyert ben azonban Bicsérdyt egy akkoriban gyógyíthatatlannak számító kór támadta meg: a szifilisz. (A hivatalos életrajzi változat tüdővészt említ). E betegség leküzdésére dolgozta ki makrobiotikus diétáját és rendszerét. Visszaemlékezése szerint április 8-án tért át a kizárólagos növényi étrendre, s kezdett hozzá saját szisztematikus filozófiai, nyelvi képzéséhez. Megtanult franciául, németül, angolul, sokat utazott, és táplálkozástani kutatásokat is folytatott. Az 1920-as évek elején az Orsovával szemben található, dunai Ada Kaleh szigetén ahol Jókai Aranyember -e is játszódik bicsérdista kolóniát létesített ben, vagyis ötven évesen (!) súlyemelő világrekordot állított fel (188 kilót nyomott ki, fekve). A bicsérdizmus, vagy ahogy feltalálója nevezte, a reform életmód, voltaképpen keleti filozófiák (buddhizmus, brahmanizmus, zoroasztrianizmus stb.) alapján álló vegetárius irányzat. Nagy hasonlóságokat mutat a Mazdaznan-tanításokkal szinte bizonyosnak tekinthető közvetlen hatása. Bicsérdy is azt vallja, hogy a helyes táplálkozással és az ezt kiegészítő tornával az élet időtartama meghosszabbítható. (Bicsérdy állítólag meg volt róla győződve, hogy akár több száz évig is elélhet.) A hagyományos, hazánkban már korábban ismert és népszerű vegetárizmussal szemben Bicsérdy nem engedélyezte az ételek megfőzését vagy megsütését, sőt fűszerezését sem. Nagy hangsúlyt fektetett a sportra, testmozgásra, tiltotta a dohányzást, a kávé- és az alkoholfogyasztást, sőt az alvást is fölöslegesnek

11 tartotta. Diétájának alapja a méz, az aludttej, a zöldség és a gyümölcs, különösen a citrom és a dinnye. A bicsérdista azonban azt tekinti ideális táplálkozási módnak, ha valaki kizárólag gyümölcsöt fogyaszt. Ezt az ideális célt azonban csak fokozatosan, évnyi szívós gyakorlattal lehet elérni, a gyors, megalapozatlan átállás mint azt sajnos néhány tragikus haláleset bizonyította igen veszedelmes lehet. Bicsérdy aki a fokozatosságra nagy súlyt fektetett maga sem jutott el erre a táplálkozási szintre: tejet és zöldségféléket élete végéig fogyasztott. Második felesége egy gazdag svájci sajtgyáros leánya volt, így hamarosan megjelentek a piacon a Bicsérdy-sajtok, a magyar történelem első biotermékként reklámozott élelmiszerei. A Mester egyébként, ha tehette, meztelenül vagy legalább mezítláb járt, gyakran mosakodott hideg vízben, és rendszeresen tornáztatta testét: minderre a megfelelő anyagcsere és izomtónus érdekében volt szüksége. Vegetárius rendszerét filozófiai alapokra építette. Tanítása szerint az ember végső célja az, hogy alacsonyrendű tulajdonságaitól megszabaduljon. Ehhez segít hozzá a lealacsonyító táplálékok elhagyása ez azonban csupán az első lépés az úton, amelyet a teljes megtisztulás és felsőbbrendűvé válás felé kell tennünk. A testi egészség nem öncél, hanem csak a lelki-szellemi fejlődés nélkülözhetetlen eszköze. (A szükséges teendők közt egyébként a társadalom tökéletesítése is szerepelt noha a Mester soha nem csatlakozott egyetlen politikai mozgalomhoz, párthoz sem.) Erdélyben, Kézdivásárhelyt, Fogarason és Aradon, 1923 és 1925 között jelentek meg Bicsérdy főművei, Az élet könyve, Az életművészet könyve, A halál legyőzése, és Az ember hivatása e brosúrákat Pesten is sikerrel terjesztették körül százhúsz-százötvenezer híve lehetett Erdélyben a bicsérdizmusnak. A követők körében nagy népszerűségnek örvendett Soós Gábor Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója című magasztaló könyve is. Igaz, az ellentábor sem tétlenkedett, Károly Sándor például a nemesen egyszerű Bicsérdy Béla, a gyilkos címmel adott ki egy pamfletet, amelyben százak meggyilkolásával vádolta a Mestert os Budapestre költözését a korabeli sajtó szenzációként tálalta. A dunai hajóról partraszálló Mestert rajongói köszöntötték, míg az ellentábor Hurka, kolbász, rántott csirke! jelszavakkal tüntetett ellene. Ebben az évben alakult meg követőiből egy bicsérdista társaság is. Bicsérdy 1944-ben Németországba, majd az Egyesült Államokba távozott, ettől kezdve mozgalma lassan feledésbe merült. A természetgyógyászat és makrobiotika keresztény jellegű irányvonalát képviselte Röck Gyula. ( A természet gyógytényezői és a Szentírás c. könyve három kiadást ért meg.) Értekezéseit az 1930-as- 40-es években jelentette meg a házi gyógykúrákról, az egészség előfeltételeiről, az arc- és alaktanról. Valószínűleg tagja volt a Magyar Vegetárius Egyesületnek. A misztika és a mágia történetét feldolgozó könyvei máig használható kultúrtörténeti össszefoglalások. Az as Életreform című, Antolik Arnold által szerkesztett szentendrei folyóirat adott hírt a Szentendrén működő, ún. Bubáni vegetariánus kolónia létezéséről. Nagy tekintélyű támogatót kapott a vegetárius mozgalom Rusznyák István, a szegedi orvosi kar belgyógyászat tanárának személyében, aki a Korszerű húsnélküli táplálkozás -ról könyvet írt 1932-ben. Bucsányi Gyula (sz. 1882) orvos, egészségügyi tanácsos behatóan foglalkozott a természetes gyógymódokkal. Tizenegy megjelentetett könyve felöleli többek között a cukorbetegség és az érelmeszesedés megelőzésének és gyógyításának természetes lehetőségeit, a gyerekbetegségek kezelését. Kiemelt jelentőségűnek tartotta a nyerskosztot a természetes gyógytényezők közül. A századforduló és századelő művészvilágában divatos volt a természetes életmód, a vegetarizmus. A képzőművészek köréből Simay Imre ( ) szobrász, grafikus, az Iparművészeti Iskola rektora számított az életreformer irányzatok egyik lelkes hívének. Nála is nagyobb hatású volt azonban Zajti Ferenc ( ), a sokoldalú író, festőművész és Kelet-kutató ben lefordította Zarathusztra Zend-avesztáját, ami ösztönzést jelentett a keleti alapelveket követő alternatív gyógyító irányzatok számára ben Indiában járt tanulmány- és gyűjtőúton. Tárgyalt Gandhival és a párszikkal egy Collegium Hungaricum felállításáról. Vizsgálódásairól könyvet írt Kapcsolataink Indiával címmel 1929-ben ben Kemál Atatürk meghívására Törökországban kutathatta a magyar-török kapcsolatokat. Itt a néprajzi gyűjtések mellett előkészített egy turk-turán lexikont. Kutatásait mindkét országban a magyar nép eredetkérdése határozta meg. A választ a turanizmus névvel jelölt származástani irányzatban lelte meg. Gazdag néprajzi gyűjteményének darabjai ma a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum becses kincsei.

12 Weininger Antal doktor a keleti jóga megismertetésében és népszerűsítésében vállalt kimagasló szerepet az 1930-as-40-es években ben megjelentetett jóga-könyve a nyugati ember számára érthető közelségbe hozta ezt a különleges testi-lelki tant. A napi sajtóban és a folyóiratokban megjelenő cikkeit kötetben is kiadták ( Szellem és egészség, A gyógyítóművészet új irányai, stb.) Az egészség testi és lelki forrásai c. könyvében összefoglalta a jóga alapján, hogy hogyan állíthatjuk testi egészségünk szolgálatába lelki adottságainkat, valamint a természet adta lehetőségeket. Kétségtelen, hogy a keleti filozófiák iránt érdeklődő, az életreformer irányzatokat személyesen is felvállaló, valamint a magyarság eredetét a hun magyar nyomvonalon a Közel- és Távol-Keleten kereső művészek, tudósok ösztönzést jelentettek a makrobiotikus természetgyógyászati irányzatok számára. A hosszú élet, az örök fiatalság vágya a hivatalos medicina orvosait is arra ösztönözte, hogy ilyen irányú kísérleteket folytassanak. Ezek a kísérletezések általában megmaradtak az alternatív, útkereső irányzatok szintjén. Nagy reményekkel biztatott például a szervátültetés ban Nemes Nagy Zoltán, az ismert nőgyógyász fordított le és jelentetett meg egy könyvet dr. Voronoff fiatalító módszeréről, amiben ő is nagy lehetőségeket látott. A férfiasság megőrzése céljából majmok heréjét ültették át idősödő férfiakba. A könyv sikertörténetként mutatja be ezeket az eseteket, ma azonban inkább zsákutcába futó kísérletezésekként tartjuk számon. Klimatoterápia Az éghajlati tényezők befolyását a betegségekre már az ókorban is ismerték, és a középkor folyamán sem merült teljesen feledésbe a levegőtisztaság, a páratartalom, hőmérséklet, időjárás és tenger közelségének orvosi szempontú fontossága. A napterápia a 18. század végén került a figyelem előterébe ben egy francia orvos, Faure kiadott egy rövid munkát, amelyben a fekélyek, sebek hőgyógymódjáról értekezett. Ebben a művében hosszasan írt a nap jótékony sugarairól is. A következő esztendőkben azután egymást követték a nap gyógyhatását bizonyítani igyekvő orvosi szakmunkák, amelyek tüdőbajt, idegbetegséget, sebeket, rákos daganatokat, náthát, angolkórt próbáltak sikerrel és sikertelenül kúrálni a napsugarak segítségével ben a nagy német orvos, Hufeland írt nagy sikerű könyvet a tuberkulózis napgyógymódjáról, 1815-ben pedig éppen Hufeland lapjában a jénai Loebel doktor tett közzé hosszú tanulmányt a kérdésről, amelyben először használta a napfürdő (Sonnenbad) kifejezést. Hufeland tekintélye elősegítette e nézetek elterjedését Magyarországon is. Az első magyar helioterápiás orvosi disszertációt Fuker András orvostanhallgató adta ki Pesten, 1837-ben. Az 1840-es évektől elterjedt a tüdőbajos, sápkóros, angolkóros betegek napfürdőztetésének szokása Nyugat-Európa országaiban, és sorra épültek a szanatóriumok, amelyek a tengeri szelet, sós vizet, a testmozgást és a napfényt együttesen alkalmazták vendégeik gyógyulása érdekében. (Az egyik első ilyen szanatóriumot a svájci természetgyógyász-orvos Arnold Rikli alapította a mai Szlovéniában, ben.) 1877-ben Downes és Blunt, a két angol tudós közétette felfedezését, hogy a napsugárzásnak baktériumölő hatása van. Mivel a magas hegységekben a nap sugárzási energiája nagyobb, és az ibolyántúli sugárzás erősebb, mint egyebütt, felfedezésük új lendületet adott a hegyvidéki helioterápiás és klimatoterápiás szanatóriumok építésének. Ebbe a vonulatba sorolhatóak a magyar szanatóriumalapítások is. A magaslati szanatórium a 20. sz. első felének egyik jellemző társadalmi terévé vált Európa szerte. A tébécés betegek napfürdőztetése a penicillin feltalálásáig szinte a legeredményesebb módja maradt a betegség kezelésének. Magyarország területén a Tátrában működtek elsősorban ilyen szanatóriumok. Bucsányi Gyula orvos Veldes-ben és Nápolyban, egyetemi kutatások keretében tanulmányozta a napkúra lehetőségeit. A napfény gyógyhatása és a napfürdő címmel tett közzé sikeres könyvet 1907-től több kiadásban is. Iriszdiagnosztika

13 Az alternatív diagnosztikai módszerek közül legérdekesebb és számunkra legjelentősebb az iriszdiagnosztika, amit Péczely Ignác ( után) fedezett fel. Embereken és állatokon is megfigyelte, hogy sérülések, betegségek maradandó elváltozásokat okoznak a szem szivárványhártyáján ezek vizsgálatára alapozva dolgozta ki diagnosztikai rendszerét. A szivárványhártya beható vizsgálatával régi, meglévő és kezdődő betegségeket is megpróbált feltérképezni. Vizsgálatait a Vas megyei Egerváron, a környékbeli parasztokon kezdte, és laikus homeopataként gyógyította őket. Az 1860-as évek végén a pesti és bécsi egyetemen orvosi képesítést szerzett, és Pesten magánrendelőt nyitott. Nagy hírnévre tett szert, külföldi tanítványai más országokban is ismertté tették kutatási eredményeit. Az egyes alternatív orvosi irányzatokat kritizáló szerzők szinte mind egyetértettek abban, hogy ezek a gyógyító és egészségmegőrző módszerek hamar elhalnak, mert kiderül elégtelenségük. Az akadémikus orvostudomány kiheveri majd ezeket, mint valamiféle rossz álmot vagy gyerekbetegséget. Néhányan a 19. sz. első felének eklektikus irányzatához tartozók hangot adtak annak az óhajuknak is, hogy az akadémikus orvostudomány használja föl, olvassza magába ezeknek az alternatív módszereknek a hasznos tanulságait. E két jóslat ill. kívánság csak részben teljesült. Az alternatív irányzatok közül néhány talpon maradt vagy megújult (homeopátia, magnetizmus továbbfejlődött irányzatai, makrobiotika, iriszdiagnosztika), mások valóban elhaltak. A tanulságaik pedig csak nagyon kis mértékben kerültek át az akadémikus orvoslásba (pl. hasonló hasonlót gyógyít -elv a védőoltások esetében, a hipnózis terápiás használata, a diéta szerepe a betegségek megelőzésében és gyógyításában). Felhasznált irodalom: Arányi Lajos: Rudnó és lelkésze 1844 és 1845-ben. Pest, Emich Gusztáv könyvkereskedése, Bencze József: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről. In: Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica (Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei) 12 (1959) 5-37.p. Birtalan Győző: A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között. Bp., Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Bugyi Balázs: A Priessnitz-féle hidegvízkezelés korai hazai története. In: Orvostörténeti Közlemények 81. (1977) p. Csoma Borbála: Magyarok priznicben, avagy a gräfenbergi magyar fürdővendégek hétköznapjai In: Prágai Tükör 2002/5. sz. és 2003/1. sz. Kiss László: A graefenbergi modor szerint felállított vízgyógyintézetek Magyarországon ig. In: Orvosi Hetilap (20) p. Koltay Erika: History of alternative medicine in Hungary in 19th and early 20th century. In: Orvostörténeti Közlemények (2004) p. Magyar László András: Különös gyógymódok kislexikona. Bp., Dictum Kiadó, Magyar László András: A repülő kenőcs (tanulmánygyűjtemény kézirat) Schultheisz Emil: Mesmer és a mesmerizmus. In: Az orvoslás kultúrtörténetéből. Bp.-Piliscsaba, Tájak- Korok-Múzeumok Egyesület Magyar Tudománytörténeti Intézet, p. Schultheisz Emil: Christoph Wilhelm Hufeland, medicus et praeceptor populi. In: Az orvoslás kultúrtörténetéből. Bp.-Piliscsaba, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület Magyar Tudománytörténeti Intézet, p. Szigeti Jenő Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpátmedencében. In: Adventista Teológiai Főiskolai Szemle 2005/ p.

Alternatív orvosi irányzatok Magyarországon a 19. században

Alternatív orvosi irányzatok Magyarországon a 19. században Kölnei Lívia Másképpen gyógyulni Alternatív orvosi irányzatok Magyarországon a 19. században A 19. század elején élő emberek gyakran tápláltak ellenérzést az orvostársadalommal, a korabeli gyógyítási módszerekkel

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

A homeopátia és az egészségügyi felvilágosítás a 19. században

A homeopátia és az egészségügyi felvilágosítás a 19. században A homeopátia és az egészségügyi felvilágosítás a 19. században A homeopátia egy önálló, alternatív gyógyrendszer a német romantika és racionalizmus szülötte. Magán viseli a romantika jegyeit, mivel megalapítója,

Részletesebben

Homeopátia vizsgakérdések-megoldások

Homeopátia vizsgakérdések-megoldások Az ETI Természetgyógyászati alapismeretek modulvizsga megoldólapjainak felhasználásával készítette: Fábián Andrea vizsgakérdések-megoldások 1 1. Válaszoljon röviden az alábbi kérdésekre! 2 pont Mit jelent

Részletesebben

Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi

Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi Kölnei Lívia 1 : Almási Balogh Pál, a reformkori polihisztor és családja Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán, Borsod megyében. Ahhoz az értelmiségi nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai kimagasló

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON TARTALOM

AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON TARTALOM 1 Kölnei Lívia AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON Az Orvosi Tár alternatív gyógyítással és egészségmegőrzéssel foglalkozó cikkei, tudósításai 1831 1848 TARTALOM Bevezetés 1. A népi orvoslás

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Tihanyi András WELLNESS ÉTREND

Tihanyi András WELLNESS ÉTREND Tihanyi András Tihanyi András WELLNESS ÉTREND Mindennapi útmutató a testi-lelki egészséghez * Diétás szakácskönyvek White Golden Book Budapest A könyv szerzője TIHANYI ANDRÁS dietetikus Lektorálta DR.

Részletesebben

AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON

AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON KÖLNÉI LÍVIA Az orvosi tudománynak a józan ész és edzett tapasztalás kötötte frígyen kívül más úgynevezett rendszere nincsen, nem is lehet... " (Bittner Imre,

Részletesebben

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Egészségnap III. Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintő

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A klasszikus homeopátia gyógyítási rendszere

A klasszikus homeopátia gyógyítási rendszere A klasszikus homeopátia gyógyítási rendszere Szabady Júlia 2008. Felkészítő: Dr. Horváth Katalin Napjaink orvostudománya Vitathatatlan eredmények: - antibiotikumok - transzplantáció - humán genom Terápiás

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső

TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső GYÓGYNÖVÉNYEK A Csupor Dezső TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

III. ORVOSI WELLNESS ÚJ LEHETŐSÉGEK. Hotel Benczúr - 1068 Budapest, Benczúr u. 35. É+L Kongresszus- és Kiállításszervező KFT. 2015. április 16 17.

III. ORVOSI WELLNESS ÚJ LEHETŐSÉGEK. Hotel Benczúr - 1068 Budapest, Benczúr u. 35. É+L Kongresszus- és Kiállításszervező KFT. 2015. április 16 17. Hotel Benczúr - 1068 Budapest, Benczúr u. 35. É+L Kongresszus- és Kiállításszervező KFT. III. ORVOSI WELLNESS KONFERENCIA 2015. április 16 17. ÚJ LEHETŐSÉGEK (mind a páciensek, mind pedig az orvosok számára)

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Pataki Jenő, az erdélyi magyar ovostörténet-írás megteremtője 1

Pataki Jenő, az erdélyi magyar ovostörténet-írás megteremtője 1 Perjámosi Sándor Pataki Jenő, az erdélyi magyar ovostörténet-írás megteremtője 1 Pataki Jenő orvostörténeti munkáinak többsége életének utolsó negyedében, már nyugdíjas korában íródott. Egy olyan korszakban

Részletesebben

HETI RENDSZERESSÉGŰ FOGLALKOZÁSOK SZAKMAI TALÁLKOZÓK

HETI RENDSZERESSÉGŰ FOGLALKOZÁSOK SZAKMAI TALÁLKOZÓK HETI RENDSZERESSÉGŰ FOGLALKOZÁSOK SZAKMAI TALÁLKOZÓK Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rákóczitelepi Tagintézménye Almáskamarási

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN

TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN TIHANYI András-TÓTH József - WEBER-SUTA Ágnes ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK!

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

II. ORVOSI WELLNESS KONFERENCIA 2014. április 10 11.

II. ORVOSI WELLNESS KONFERENCIA 2014. április 10 11. II. ORVOSI WELLNESS KONFERENCIA 2014. április 10 11. ÚJ LEHETŐSÉGEK (mind a páciensek, mind pedig az orvosok számára) A wellness felölel minden olyan tevékenységet, szolgáltatást, amelyek az életminőség,

Részletesebben

Szigorú minőségi követelmények

Szigorú minőségi követelmények Szigorú minőségi követelmények Tudományos alapokon nyugvó, biztonságos termékek Természet ihlette, hatékony összetevők és innovatív formulák Svédországi fejlesztések: szigorú minőségi elvárások és alapos

Részletesebben

Mesmer és a mesmerizmus

Mesmer és a mesmerizmus Schultheisz Emil Mesmer és a mesmerizmus Henri Bergson azt írja, hogy a valóság mágikus értelmezése óvta meg a primitív embereket attól a kétségbeeséstől, amely a természet erőinek kifürkészhetetlenségét

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata DLA doktori értekezés tézisei Gyivicsán György Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata Témavezető: Dalos Anna (PhD) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti

Részletesebben

A rehabilitációs szakorvosképzés hazai története avagy kalandtúra a Fizikális Medicina és Rehabilitációs Orvoslás szakképesítés bevezetéséig

A rehabilitációs szakorvosképzés hazai története avagy kalandtúra a Fizikális Medicina és Rehabilitációs Orvoslás szakképesítés bevezetéséig A rehabilitációs szakorvosképzés hazai története avagy kalandtúra a Fizikális Medicina és Rehabilitációs Orvoslás szakképesítés bevezetéséig Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák HARCBAN A BŐRRÁKKAL Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. Napfényre szüksége van az emberi szervezetnek

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981 M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy

Részletesebben

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL 11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1

Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1 Antall József Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1 Íródott 1981-ben I. Az orvostörténelem hazai helyzetének vizsgálatakor egyaránt szólnunk kell az eredményekről és a kudarcokról, évtizedes, néha

Részletesebben

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy 2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,

Részletesebben

F E L J E G Y Z É S. Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről. Ülés helye: Városháza Díszterme

F E L J E G Y Z É S. Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről. Ülés helye: Városháza Díszterme F E L J E G Y Z É S Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről Ülés helye: Városháza Díszterme Jelen vannak: Dr. Filvig Géza Marsovszky Lászlóné Simon

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Homeopátia a méhészetben. Dr Tiringer Csaba Homeopata állatorvos előadása

Homeopátia a méhészetben. Dr Tiringer Csaba Homeopata állatorvos előadása Homeopátia a méhészetben Dr Tiringer Csaba Homeopata állatorvos előadása A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETE Védák /India i. e. 4000-60000/ könyvében már leírtak olyan gyógymódot, amely a hasonló a hasonlót gyógyítja

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON(1820-1990)

A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON(1820-1990) TÖRTÉNET A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON(1820-1990) KÓCZIÁNMÁRIAKÖLNEILív la. 1. RÉSZ: 1820-1848 1810-ben jelent meg Samuel Hahnemann új gyógyító módszerének, a homeopátia alapkönyve: az Organon.Az

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

lljk. számú előterjesztés

lljk. számú előterjesztés lljk. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest X. kerület, 144. utca elnevezésének Albert Camus utcára

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben