A MINISZTERELNÖKI HIVATAL HELYE ÉS SZEREPE A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINISZTERELNÖKI HIVATAL HELYE ÉS SZEREPE A"

Átírás

1 A MINISZTERELNÖKI HIVATAL HELYE ÉS SZEREPE A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁSBAN SZERVEZETI ÉS HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSOK A RENDSZERVÁLTOZÁS FOLYAMATÁTÓL 2006-IG Írta: Németh Attila Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia IV. évfolyam Kutatói szeminárium, Kern Tamás március 31. 1

2 1. Bevezetés A rendszerváltást megelızıen hazánkban szocializmus volt. A marxista-leninista autoriter politikai rendszerben a korábbiakhoz képest az államigazgatás szerepe megváltozott, szervezete átalakult. Magyarország szovjetizációjával a közigazgatáson belüli különbségek feloldódtak, a decentralizációt garantáló demokratikus berendezkedés megszőnt. Az önkormányzati (területi) közigazgatás és a központi közigazgatás (államigazgatás) eggyé vált, a területi szinten felállított tanácsrendszer az államhatalom felülrıl irányított, helyi szerve lett. Az 1936-ban Buharin belügyminiszter által beterjesztett alkotmány paragrafusait a szovjetek ráhúzták a II. Világháborúban felszabadított, és csatlóssá tett országokra is. Így 1949-ben hazánkban is elfogadta az ellenzék nélküli parlament a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, mely - a történelmi távlatból kijelenthetı - hosszú távra antidemokratikus, mondjuk ki, diktatórikus berendezkedést állandósított. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 4. fejezete az államigazgatás legfelsıbb szervével, a Minisztertanáccsal foglalkozik. A minisztertanács minden más államigazgatási szerv vagy az államhatalom helyi szervei által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetıleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti 1 írja a dokumentum. Az államhatalom helyi szerveire megyei, járási, városi, községi és kerületi tanácsok vonatkozólag pedig megállapítja, hogy azok csak az alkotmányban rögzített jogszabályok és felsıbb határozatokban rögzített keretek között gyakorolhatják tevékenységüket. Ezzel tehát alapvetıen a Minisztertanács nevet viselı kormány megkerülhetetlen és teljhatalmú államhatalmi szervvé vált, vezetıje a miniszterelnöki funkciót betöltı Minisztertanács elnöke a titkárság, a tanácsi hivatal és a tájékoztatási hivatal segítségével végezte feladatát. A Minisztertanács Titkársága a kor szokásainak megfelelın statútumát nem publikus határozatban szabályozta, önmagát pedig olyan szervként definiálta, melyre az 1 In: évi XX. törvény. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, 25. (4) (http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8365) 2

3 országos hatáskörő szervek jogállását szabályozó rendelkezések irányadók 2. Vezetıjét a Minisztertanács Tanácsi és Tájékoztatási Hivatalát vezetı elnökeivel szemben nem illette meg államtitkári rang. A Minisztertanács Titkársága fıként a kormányzáshoz kapcsolódó alapfeladatokat látta el, mint a kormányzás mőködésével kapcsolatos jogi és igazgatási feladatok, a döntés-elıkészítés, a hivatalos lapok szerkesztése, a kormányzati mőködéshez szükséges gazdasági és mőszaki feltételek biztosítása, valamint a kormánytagok és más állami vezetık személyzeti ügyeinek intézése. Ezek mellett kormányzati szinten hozzájárult az államigazgatási tevékenység fejlesztéséhez, valamint az állami személyzeti munka irányításával kapcsolatos teendık elvégzéséhez is. Költségvetési szempontból a Minisztertanács Titkárságához tartozott a Tanácsi és a Tájékoztatási Hivatal is, bár ezek önálló kormányszervek voltak saját szervezettel és vezetéssel. Tekintve, hogy a pártállamban mőködı állampárt, az MSZMP és annak vezetı szervei minden döntést saját kezükbe vontak, a döntések elıkészítésében és megvitatásában a Minisztertanács Titkárságának csak formális szerepe volt. Valójában a párton belül megvitatott és elfogadott intézkedéseket kellett a legkisebb módosításokkal érvényesítenie. Néhány kérdésben pedig a miniszterelnök-helyettesek által vezetett kormánybizottságok voltak hivatottak eljárni a nevében október 23-án leomlott a Magyar Népköztársaság és kikiáltották a köztársaságot. Az ezt megelızı két évben már komoly változás volt megfigyelhetı a kormányzás minıségében és rendszerében. Grósz Károly és Németh Miklós kormányfıi regnálása idején már csírájában megjelent a politikai ellenzék, így a kormányzat a korábbi évtizedekben megszokott gyakorlattal ellentétben noha demokratikus választások kiírása még nem volt napirenden saját pozíciójának megırzésére is kényszerült. Fokozatosan ki kellett lépnie a pusztán koordinációs és már-már automatizált döntéshozatali tevékenysége mögül, és politikai szerepet kellett vállalnia. Intézkedéseinek meghozatalakor pedig figyelemmel kellett lennie a már aktívan mőködı parlamentre és az országgyőlésen kívüli erıkre, érdekvédelmi tömörülésekre is. Az országgyőlés és a kormány közötti munkamegosztás, valamint a kormányzaton belüli döntéshozatal rendjét nagyban befolyásolta az évi XI. törvény. A jogalkotási törvény amellett, hogy az államfıi feladatokat ellátó Elnöki Tanács súlyát csökkentette, strukturális átalakításokra kényszerítette a kormányt, melyek révén az erısítette széttagolt pozícióját a kormányzati szervezeten belül. A 2 ld. 3584/1977 MT határozat In: Müller, 2008:16 3

4 korábban miniszterelnök-helyettesek által vezetett kormánybizottságok ( kiskormányok ) számát és hatásköreit csökkentették, a miniszterelnök-helyettesek és minisztériumok önállóságát pedig letörték, a miniszteri rendeletkiadást felhatalmazáshoz kötötték. Mindez lehetıvé tette az egyes kérdések kormány, és nem miniszteri szintő szabályozását. A leépítésekkel egy idıben azonban új típusú kormánytestületek is létrejöttek. A kormánybizottságok döntés-elıkészítési, egyeztetési feladatainak pótlására kollégiumokat és tanácsadó testületeket állítottak fel, a Némethkormány idején pedig felállították a Minisztertanács Kabinetjét, mely a politikai döntések kialakításában játszott fontos szerepet. Ezen folyamatok betetızésének tekinthetı a Miniszterelnöki Hivatal (továbbiakban: MeH) elıdjének, a Minisztertanács Hivatalának létrejötte. 2. A Minisztertanács Hivatalától a Miniszterelnöki Hivatalig: a kormányfıi apparátus szervezeti alakulása az átmeneti Németh-, és a gyıztes Antallkormány idején 1988-tól tehát a Minisztertanács Titkársága kibıvített hatáskörökkel és új néven mőködött tovább. Az új szerv magába olvasztotta a kormányfı közelében korábban dolgozó apparátus nagy részét. Így a Minisztertanács Hivatalába kerültek a korábban megszőntetett kormánybizottságok titkárságai, a felszámolt Tájékoztatási Hivatal kormányszóvivıi és sajtóigazgatási feladatai, melyek kiegészültek a kormány és az országgyőlés kapcsolatainak koordinálásával. A hivatal vezetıje államtitkári kinevezést kapott, egyes részlegek azonban továbbra is a kormányfı vagy a kormányfı-helyettesek irányításával mőködtek. A Németh-kormány tovább szélesítette a Minisztertanács Hivatalának apparátusát. Integrálta a hivatalba az államminiszteri titkárságokat, a kollégiumok és tanácsadó testületek titkárságait, valamint a Védelmi Irodát és a Szocialista Együttmőködési Irodát is. Ezek az alegységek miniszterelnöki, miniszterelnök-helyettesi vagy államminiszteri irányítás alatt álltak, de ténylegesen a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesei vezették azokat. A Grósz-kormány idején integrált sajtóigazgatási feladatok ugyanakkor a mővelıdési tárcához kerültek második felétıl már az átalakulás állt a politikai közélet origójában, ekkor a hivatali 4

5 munka jelentısége lecsökkent, a törvények tartalmi elıkészítése ugyanis a minisztériumokból a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokra tevıdött át. Az átmenet idején módosításra került az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon részt vevık eredeti szándéka szerint a módosításokkal elfogadott és életbe lépett Magyar Köztársaság alkotmánya csak ideiglenes, a békés átmenetet garantáló, a politikai intézményeket az új rendszerbe demokratikusan átmentı dokumentum lett volna. Az elmúlt húsz évben több kísérlet is volt az alkotmány átfogó reformjára, részleges változtatások kivételével azonban mindeddig érintetlen maradt a szöveg. 3 Az 1989-ben módosított alkotmány mindenesetre több ponton is átrendezte a hatalmi erıviszonyokat. Egyrészt megnıtt az országgyőlés a kormányt legitimáló és ellenırzı szerepe 4, másrészt az államfıi jogkört betöltı, az országgyőlés hatásköreivel összemosott feladatokat ellátó Elnöki Tanács 5 is megszőnt; helyét a népképviseleten alapuló országgyőlés többsége által választott köztársasági elnök vette át. Érdemes megvizsgálni, hogyan lett az átmeneti Németh-kormány idején regnáló Minisztertanács Hivatalából az Antall-kormány megválasztásának idejére Miniszterelnöki Hivatal. Vagyis hogyan és minek a hatására lett egy kormányapparátusból kormányfıi apparátus. Az alkotmányozás folyamatában természetesen a kabinet befolyásának és hatalmának csökkentésére is sor került. Az új alkotmány a német mintákat alapul véve kancellári típusú kormányberendezkedést és duális végrehajtó hatalmat állandósított. Ebben a végrehajtó hatalom feje a kormányfı, akinek nemcsak kinevezése, de bizonyos intézkedései is a köztársasági elnök formális ellenjegyzéséhez kötött. A legfontosabb változás azonban a kormányfı kabineten belüli pozíciójának erısítése volt. Az Alkotmány 33/A. értelmében ugyanis a kormány megbízatása egyebek mellett a miniszterelnök lemondásával, halálával, választójogának elvesztésével, vagy összeférhetetlenségének megállapításával megszőnik, tehát személye legitimáló erıvel bír minisztereinek mőködésére, akikkel ugyanakkor a kormányfı nem vállal kollektív felelısséget. 3 Ezekre a módosításokra fıként Magyarország euroatlanti az EU és a NATO szerepvállalásaiból eredı kötelezettségei késztették a parlamentet 4 In: évi XX. törvény (A Magyar Köztársaság Alkotmánya) 19. (3) b) e) k) 5 A Tanács feladata tulajdonképpen az országgyőlés kikapcsolása volt a törvényhozás folyamatából. A sztálini alkotmány kimondta, hogy amikor az országgyőlés nem ülésezik, jogköreit az Elnöki Tanács gyakorolja (20. (4)). Ezen kívül joga volt nemzetközi szerzıdések kötése (20. (1) e)) és megerısítése (20. (1) f)), valamint (20. (3)) az államhatalom helyi szerveinek feloszlatása, melyek ma az országgyőlést illetik meg. 5

6 Ahogy a fenti rövid alkotmányjogi fejtegetéssel bizonyítani szerettem volna, az alkotmánymódosítással a korábban formálisan egyenrangú miniszterekbıl álló Minisztertanácsról a miniszterelnök által vezetett kormányra álltunk át. Ez tehát már önmagában magyarázat lehetne a Minisztertanács Hivatalának megszőnésére és a Miniszterelnöki Hivatal létrejöttére. Azonban véleményem szerint nem pusztán a végrehajtó hatalom átalakulása, hanem az Antall-kormány centralizációs, és személyesen Antall József miniszterelnök személye, hatalomkoncentráló képessége vezetett ide. Sárközy Tamás tanulmányában úgy véli, azzal, hogy Antall szakspecialisták helyett inkább politikai minisztereket állított a minisztériumok élére, valamint a belügyminiszter személyében csak alkalmi helyettesét jelölte meg, megelevenedett az egyszemélyes kormányzás eszméje. Leszögezi ugyanakkor, hogy ez a felállás önmagában persze nem ítélhetı meg negatívan, de a kellı következtetéseket ebbıl le kell vonni, tudniillik új típusú elınyökkel és hátrányokkal jár. (Sárközy, 1991.) Bihari ezzel szemben vagy ezt kiegészítve azt írja, a kormány erıs ellenérzést és ellenállást kiváltó hatalomkoncentrációs folyamatokat indított el, elhanyagolva a kormányzóképességhez feltétlenül szükséges kvalifikált vezetık kinevezését, racionális szervezeti struktúra kialakítását, és azt, hogy a politikai konfliktusokat minimalizálja, és csak a stratégiai jelentıségő feladatok és konfliktusok megoldásával foglalkozzon. (Bihari, 1991) A miniszterelnök hatalomkoncentráló képessége ugyanakkor nemcsak a kormányzaton, hanem saját pártján belül is megfigyelhetı volt. Az MDF választási gyızelme után ugyanis lényegében egyszemélyes párttá vált, a pártelnök fenntartotta magának a pártszervezet operatív irányítását ellátó ügyvezetı alelnök kinevezését, sajátos prezidenciális vezetést kialakítva a párton belül. Ezzel ugyanakkor egy tekintélyuralmon alapuló vezetési struktúra jött létre, mellyel kapcsolatban Bihari már a rendszerváltás idején megjósolta: a párt sorsa így a pártelnök-kormányfı személyes képességeihez és sorsához kötıdik, abban fog osztozni. (uo.) A kormányról alkotott véleménye pedig az, hogy a személyi hatalmi koncentráció egyszemélyes hatalmi szervezetté formálta a kormányzati hatalmat, melyet átörökíteni nem lehet, a kormányfı személyének változása után könnyen széteshet. (uo.) Tizenhat évvel az MDF bukása után részben igazat kell adjunk Biharinak, ám a párt azóta is tartó mélyrepülését számtalan más tényezı is befolyásolta. Az azonban kétségtelen tény, 6

7 hogy a rendszerváltó nyugodt erı 6 volt és jelenlegi képviselıi egyaránt az antalliörökségre hivatkozva alakítják politikájukat a mai napig, noha más-más módon értelmezik azt. Az 1990-es rendszerváltó választások kiírásával a hivatalnoki kar nagy része munkahelyének elvesztésére készült. Erre minden oka meg volt, hiszen a gyızelemre esélyes két párt erre utaló üzeneteket küldött a hivatalnoki szféra és a választók felé. 7 A hivatalnoki réteg megtisztításának ellenzéki szándéka mögött feltehetıen a hatalomváltás legteljesebb megvalósítása állhatott. Ahogy Bihari Mihály írja, akkor beszélhetünk a politikai rendszer egészét átalakító, rendszerváltást elıidézı hatalomváltásról, ha a változások sorozata az intézményesült hatalmi rendszer minden lényeges összetevıjét érinti. (Bihari, 1991) Ennek megfelelıen a tavaszi választásokat követıen melyek a 386 tagú parlamentbe 350 új képviselıt juttattak a politikai elit 80-90%-ban kicserélıdött. A változások következtében mintegy 10 ezer új ember került a vezetésbe az év elsı felében 8. A személyi cserék mellett azonban a hivatalnoki kar számbeli duzzasztására is sor került. Általában megszőnt az a tudatos munka, amely a kormányzati szervek számának, létszámának csökkentésére irányult fıleg a minisztériumok keretében mőködı vagy azoknak alárendelt hivatalok számának növekedése tapasztalható. (Sárközy, 1991) Fıleg a Miniszterelnöki Hivatal létszámának növekedése volt megfigyelhetı, mely mögött az Antall-kormány centralizációs, a hatalom koncentrálását célzó lépései álltak. A szakmailag indokoltnál több tárca nélküli miniszter és politikai államtitkár dolgozott a MeH-ben, a kormánybizottságokkal és a különbözı kabinetekkel pedig duplikált ágazati minisztériumi rendszer, és kettıs döntési struktúra alakult ki. Az 1990-ben átalakult Miniszterelnöki Hivatal legfıbb problémája azonban nem ez, hanem az volt, hogy alapvetı átszervezéseket nem hajtott végre a kormányfı a szervezetben. Lényegében a korábbihoz hasonló módon mőködött, azzal a különbséggel, hogy nem a kormány apparátusát, hanem a kormányfı politikai stábját, a tárca nélküli minisztereket, az államtitkárok apparátusait fogta egybe. Azt a központi szerepet, amelyet a kancellári 6 Antall József használta ezt a kifejezést pártjára 7 Müller György könyvében így ír errıl: Ahogy másokat, engem sem vonzott a pályán maradásra a két nagy rendszerváltó pártnak a kormányzatban a késıi Kádár-korszakban dolgozó hivatalnok számára nem bíztató jövıt, hanem a közigazgatásban is nagyobb szabású személyi változtatást és politikai tisztogatást sejtetı, de legalábbis az ilyen értelmezést megengedı radikális választási szlogenjei, úgymint tavaszi nagytakarítás (MDF) és pincétıl a padlásig (SZDSZ). (In: Müller, 2008:30) 8 In: Bihari, uo. 7

8 modell biztosíthatott volna számára, nem kapta meg, csupán alapfunkciókat látott el. Hogy emögött a konzervatív kormánypárt antimodernizációs eszmevilága, vagy az idı rövidsége állt-e, azt nehéz volna megmondani. 3. A Miniszterelnöki Hivatal elméleti megerısítése a Horn-kormány idıszakában Sárközy Tamás 1995-ben több pontban sorolta fel a kormányzat technikai hibáit 9. Szerinte a legfıbb probléma, hogy a konkrét problémák megoldására nem létezik kormányzati stratégia, jellemzı a döntésképtelenség, a lassúság, a bizonytalanság és az intézkedések alacsony színvonala, melyek mögött a kormányzati koordináció akadozása, az Antall-kormányból örökölt tradicionális szervezetrendszer, valamint a tisztségviselık tapasztalatlansága, túlterheltsége említhetı fı okként. Sárközy szerint az elsıdleges strukturális hibaforrás a túlméretezett államapparátus, mely koordinálhatatlan, költséges, alulszabályozott és erısen átpolitizált. Ennek letörése pedig bár a társadalomban megfogalmazódtak erre vonatkozó igények 1994 után sem történt meg, mi több, az indokolatlan koalíciókötést követıen megindult a pozíciók osztogatása a kormánypártok között. A vezetıi szintek megtöbbszörözıdtek, nıtt a fıcsoportfınökök és a csoportfınökök száma, az államtitkári besorolású vezetık száma 10, és a Bokros-csomag lefaragó intézkedései ellenére a minisztériumokban dolgozó különbözı minıségő államtitkárok száma is. Persze mindez érthetıvé válik, ha megnézzük a két kormánypárt egymáshoz való viszonyát. A rendszerváltás hajnalán még erısen élt a szabad demokrata képviselıkben is az általános tartózkodás az MSZMP jogutód pártja, az MSZP ellen. Meghatározó volt az a törésvonal, mely a kommunista antikommunista ideológia mentén jött létre, és különített el egymástól csoportokat a parlamentben, vagy embereket az utcán. Ez alapján a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon tapasztalt felállás érvényesült, a magukat felújító történelmi pártok és az újonnan szervezıdött választási- vagy győjtıpártok álltak szemben a kommunistának tartott, és ezért még mindig antidemokratikusnak tartott MSZP-vel. Az elsı kormányzati ciklus azonban sok kérdésben változást hozott. A mérsékelt konzervatív MDF súlya gyengült, a rendszerváltásban csalódott tömegek 9 In: Sárközy, ben a megyei közigazgatási hivatalok vezetıi pl. helyettes államtitkári rangot kaptak. 8

9 nosztalgiával emlékeztek a Kádár-korszakra, miközben a liberalizmustól már fokozatosan elhatárolódó Fidesz kemény magja szétszakadt, és a párt egyre inkább a jobbközép felé sodródott. Az 1994-es Charta-tüntetésen egyre világosabban kezdett kirajzolódni a konzervatív-liberális, falu-város törésvonal, a kozmopolita értékrendet azonban már a szocialisták is magukénak mondták, akikben így a szabad demokraták természetes szövetségesüket látták. Noha 1994-ben az MSZP stabil többséggel alakíthatott volna kormányt, zsákmányszerzı koalíciót kötött az SZDSZ-szel, akik ezt azzal indokolták, hogy ellenırizni akarják belülrıl a szocialista kormányzatot, mintegy biztosítva annak demokratikus voltát. Hogy ez a legitimáció nem csak az MSZP-nek volt elınyös, azt épp a fent leírt pozícióosztás igazolja. A szabad demokraták tényleges kormányzati súlyuknál ugyanis nagyobb beleszólást kaptak a kormányban, a vegyes minisztériumi rendszernek köszönhetıen minden területen jelen lehettek, ráadásul a koalíciós megállapodás rendkívül széles körő koalíciós egyeztetı mechanizmust írt elı kormányzati ügyekben (Sárközy, 1995.), ami a kancellári típusú kormányzás lényegével tulajdonképpen ellentétes, hiszen a kormányzati döntések jelentıs része kormányon kívül dıl el. 11 Mindezek mellett azonban a miniszterelnök jelentıs befolyása az ügyvitelre megmaradt, bár az egymás mellett mőködı szervezetek vezetésével a kormányfı feleslegesen túlterhelıdött. 12 Sárközy Tamás több tekintetben is változásokat tartott fontosnak. Szerinte a kormányzati koordináció hatékonyságához nagymértékben hozzájárulna a szerepek tisztázása, vagyis ha elhatárolódna egymástól a koalíciós pártok vezetése, a kormány, valamint a parlamenti frakciók hatáskörei. Ezeken felül a MeH jogosítványainak jelentıs erısítését tartotta fontosnak, hogy a szervezet képes legyen a kormányzat parlamenti munkájának összehangolására, a döntés-elıkészítés szakmai színvonalának emelésére, valamint az összehangolt kormányzati kommunikáció kezelésére. Ennek érdekében Sárközy már 1995-ben felveti, hogy fontos lenne, ha a hivatal vezetıje 11 A Koalíciós Egyeztetı Tanács egy olyan politikai testület volt, mely a más formában nem rendezhetı egyeztetések lefolytatására, vitás kérdések tisztázására jött létre. Tagjai a miniszterelnök és a belügyminiszter mellett a koalíciós pártok elnökei, parlamenti frakcióvezetıi, valamint a kormánypártok által delegált egy-egy képviselı voltak. Szervezeti és mőködési szabályait a koalíciós megállapodás tartalmazta. 12 A miniszterelnök vezette a Tudománypolitikai Kollégiumot, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácsot, valamint az 1995-ben létrejött egyház-politikai szervezet is a MeH-be került. In: Sarközy,

10 miniszteri rangot kapna, az erre vonatkozó törvényjavaslatot azonban csak 1997-ben fogadja majd el a parlament. A MeH-t ekkoriban azonban még közigazgatási államtitkár irányítja, akinek elsıdleges feladata a kormány részére nála benyújtott törvényjavaslatok, elıterjesztések, mint kormányiratok ügyviteli, adminisztratív kezelése. 13 A kormány általános jellegő döntés-elıkészítı testülete a közigazgatási államtitkári értekezlet, melyet a MeH közigazgatási államtitkára hív össze, szervez és vezet, valamint ı állapítja meg az értekezlet napirendjét is. A megbeszélésein állandó jelleggel részt vesz a MeH helyettes államtitkára, a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint a tárca nélküli miniszterek kabinetfınökei. Állandó meghívott továbbá a belügyminiszter, mint a koalíciós miniszterelnök-helyettes kabinetfınöke, valamint a miniszterelnök kabinetfınökének helyettese is. Az államtitkári értekezlet a napirendre tőzött elıterjesztéseket megvitatja, és azok tárgyában javaslatot fogalmaz meg a kormány számára. Kvázi azt mondhatni, hogy a MeH-t vezetı államtitkár irányítása alatt betölti a legfıbb döntés-elıkészítı szerv szerepét. A közigazgatási államtitkári értekezleten kívül a kormány mellett mőködı kabinetek is fontos szerepet játszanak a döntéshozatalban. Az 1995-ben mőködı kabinetek 14 bizonyos kiemelt kormányzati kérdéseket illetıen konzultatív, koordinatív vagy a döntés-elıkészítés stratégiai irányító fórumaiként funkcionálnak. (Bánsági, 1995.) Olyan miniszteri összetételő testületek, melyek tagjai a kabinet feladatköre által leginkább érintett kormánytagok. Egyes kabinetek vezetıje személyesen a miniszterelnök (pl. kormánykabinet). Szintén a döntés-elıkészítésben játszanak szerepet a kormánybizottságok, azonban a kabinetekkel ellentétben ezek már a kormány nevében gyakorolt önálló döntési jogkörrel is rendelkeznek. (uo.) Ezeken kívül mőködnek a meghatározott feladatok ellátására létrehozott kollégiumok és tanácsadó testületek, melyek a ciklusban inkább elvi, mint gyakorlati lehetıségként funkcionáltak. Illetıleg a miniszterelnök, valamint helyettese, a belügyminiszter javaslatára felállított ad hoc jellegő szakértıi bizottságok, melyek feladata egyes elıterjesztések kapcsán a javasolt jogi szabályozás indokoltságának vizsgálata. (uo.) Saját hatáskörében, önállóan vesz részt továbbá a döntés-elıkészítés folyamatában a kormánybiztos, mely a kormány nevében jár el meghatározott ügyekben, és annak beszámolási kötelezettséggel 13 In: Bánsági, Kormánykabinet, Gazdasági Kabinet, Európai Integrációs Kabinet, Nemzetbiztonsági Kabinet 10

11 tartozik. Mindezen döntés-elıkészítı mechanizmusok eredményeinek összegzését és ezek alapján a kormányülés napirendi javaslatát a MeH közigazgatási államtitkára dolgozta ki és tárta a kormány elé, a végleges napirendrıl való döntés azonban a kormány feladata volt, amely döntési hatáskörét testületként, a miniszterelnök vezetésével gyakorolta. Hogy az elızetes várakozásokkal és a legnagyobb kormánypárt korábbi szándékával ellentétben mennyire nem került sor az apparátus létszámának csökkentésére, azt az is bizonyítja, hogy Horn Gyula saját helyettesítésére is külön posztot akart létrehozni 15. Ez a terv azonban a koalíciós partner ellenállásán elbukott, az SZDSZ ugyanis megvalósítása esetére a koalíció felmondását helyezte kilátásba. Végül Horn lemondott terveirıl, a koalícióban viszont feszültségek keletkeztek, melyek hosszú távon meghatározták a kormányzás minıségét. A miniszterelnök népszerősége visszaesett, a stratégiailag fontos döntések meghozatala késett, az alkotmányban is garantált lehetıségeihez képest 16 a kormány gyengesége volt jellemzı a kormányzás elsı évében. Mindezt némileg feloldotta, amikor Kuncze Gábor belügyminiszter lett a kormányfı-helyettese, ám a munka hatékonyságán keveset javított. Nem is mindig a két kormányzópárt közötti politikai vagy személyi viták miatt, hanem egyszerően a kormányzati szerkezet nehézkessége és a szükséges koordináció hiánya következtében. (Ágh, 1995.) A Miniszterelnöki Hivatallal kapcsolatos két kérdés az volt, vajon a miniszterelnök eredeti szándékának megfelelıen, létrejön-e a gazdasági válság kezelése szempontjából is fontos gazdaságpolitikai titkárság a MeH-ben, illetve milyen módon sikerül változtatni a hivatal törvényelıkészítı munkáján. A kormányzati munka hatékonyságának növelése érdekében felvetıdött a MeH erıs kancelláriává való átalakításának ötlete is, ezt azonban a kölcsönös koalíciós gyanakvások miatt elvetették. Így végsı soron nem változott a hivatal koordinációs szerepe, ahogy a munka hatékonysága sem nıtt jelentısen. A lényegi változás decemberére következett be. Ekkor ugyan még mindig nem kapott minisztériumi besorolást a MeH, azonban a hivatal a döntés-elıkészítéssel kapcsolatos tevékenysége során már komplex az alkotmányossági és jogi mellett gazdaságpolitikai szakvéleményt készített a kormány napirendjén szereplı 15 A gazdasági miniszterelnök-helyettes Nagy Sándor (MSZP) lett volna. 16 ti. kancellári típusú kormányzás (ld. korábban) 11

12 elıterjesztésekrıl. Bár a hivatal, mint a miniszterelnök munkaszervezete, elsıszámú feladata továbbra is a kormányfı munkájának mindenre kiterjedı 17 segítése volt, közremőködött a kormány parlamenti munkájának összehangolásában, a kormány és szervei mőködéséhez szükséges gazdasági és mőszaki feltételek biztosításában, a kormányapparátusban dolgozók személyi anyagának kezelésében 18, valamint a kormányszóvivıi feladatokkal kapcsolatos tevékenység ellátásában. A hivatal vezetıje továbbra is közigazgatási államtitkári besorolást kapott, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezett ki. A MeH-et vezetı közigazgatási államtitkár a hivatal szervezeti egységei tekintetében gondoskodik a kormányzati munka általános követelményei, az egységes személyügyi és közszolgálati elvek illetıleg gyakorlat érvényesítésérıl (Kodela-Szilvásy, 1996.) Szintén az államtitkár feladata volt a kormány közvetlen irányítása alatt álló Kormányzati Ellenırzési Iroda részbeni felügyelete is 19, valamint - az igazságügy miniszterrel közösen a hivatalos jogszabálygyőjtemények kiadása. Megmaradt a MeH illetékes politikai államtitkárai által felügyelt, 1990-ben létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint az 1992-ben felállított Határon Túli Magyarok Hivatala is. A kancellária további elméleti erısítésének lehetıségét az 1997-ben elfogadott a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelısségérıl szóló törvény teremtette meg. A törvény melyet az Alkotmány 39. -a (2) bekezdésének végrehajtására alkottak minden állami vezetıre miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok kiterjed. Meghatározza a központi közigazgatásban a politikai vezetık miniszterelnök, miniszter, politikai államtitkár és a szakmai vezetık közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár körét. Ezek mellett pedig deklarálja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal élén a miniszterelnök elıterjesztésének megfelelıen miniszter vagy közigazgatási államtitkár áll. (39. (1)) Ez tehát egy nagyon lényeges változás volt, hiszen lehetıvé tette a kormányfı számára, hogy saját hivatala vezetıjét miniszteri státusszal ruházza fel, ezáltal pedig kvázi minisztériumi szintre emelkedhetett a Miniszterelnöki Hivatal, így felértékelve annak központi szerepét, és a benne zajló döntés-elıkészítı munkát. A törvény elıírta, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban abban az esetben is, ha a Hivatalt miniszter vezeti, közigazgatási államtitkár, politikai és 17 pl. címek adományozása, köztársasági elnök hatáskörébe tartozó elıterjesztések benyújtása, beérkezı panaszok elbírálása, parlamenti munka 18 Ezzel összefüggésben: gondoskodott a miniszterelnök által meghatározott személyügyi feladatokról is. 19 Ezt a tevékenységét az iroda elnökével közösen látja el 12

13 helyettes államtitkárok mőködnek, valamint hogy ha a Hivatal élén közigazgatási államtitkár áll, a minisztert egyébként megilletı jogköröket a miniszterelnök gyakorolja. 20 Ha az utóbbi mondaton egy picit elidızünk, világossá válik, hogy a törvény szinte kívánatossá teszi a hivatalt vezetı személy miniszteri megbízását, amennyiben bizonyos fontos hatásköröket csak ennek birtokában láthat el, mintegy elısegítve a miniszterelnök munkáját, aki ugyanakkor egy közigazgatási államtitkár által vezetett hivatal mellett újabb feladatokkal terhelıdne. Emellett azonban gyakorlati jelentısége és fontossága is van a hivatalt vezetı személy titulusának. A kormány tagjai ugyanis a miniszterelnök és a miniszterek, mint politikai vezetık, a közigazgatási államtitkár pedig szakmai vezetıi minıségében a minisztériumok hivatali apparátusát irányítja, és azok szakmai munkájáért felel. A Közigazgatási államtitkár csak a politikai államtitkár akadályoztatása esetén vehet részt a kormányüléseken, és akkor is csupán tanácskozási joggal. (12. b)) A minisztereknek ellenben beleszólása van a kormány döntéseibe, ugyanúgy irányt szabhatnak a kormányzásnak, mint a miniszterelnök. Mindezek után érthetetlen, hogy bár a törvényi szabályozás lehetıvé tette volna, a Horn-kormány miért nem kezdett bele a kancellária radikális átalakításába. Ágh Attila egy helyütt azt írja, az egész kormányzati tevékenységet a szőklátókörő pragmatizmus hatotta át. A középtávú tervek és a hosszabb távú vízió hiánya végigvonult az egész kormányzati perióduson, de különösen jellemzı volt annak második felére. (Ágh, 1998.) Ágh szerint legszembetőnıbb módon ez a Miniszterelnöki Hivatal esetében látszott, amelynek radikális átalakítása nem történt meg a kancellári kormányzás alkotmányos struktúrájának megfelelın, továbbá a kormányfıi karmesteri szerep is hiányzott. A koordináció ugyan javult a hivatal és némely más minisztérium között, azonban nem volt egy jelentıs befolyású intézmény, mely az egész kodifikációs folyamatért felelıs lett volna. Nem csak a minisztériumok, hanem a kormány és a parlament közötti kapcsolattartás is akadozott, ami mögött végül is a megfelelıen kialakított Miniszterelnöki Hivatal hiánya húzódott meg. 20 Pl. a miniszter helyett gyakorolja a közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat (25. (2)), a miniszter javaslata helyett saját megfontolására és elıterjesztésére javasolja a köztársasági elnöknek az államtitkár kinevezését (26. ), illetve felmentését (29. (1)) 13

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4., Emlékeztetı Az emlékeztetı a megbeszélésen elhangzott szakmai vita összefoglalója. A kerekasztal beszélgetés teljes hanganyaga

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK RÉSZÉRE 2008. ÁPRILIS Összeállította: HARASZTI PÁLNÉ Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálat

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre

Pályázati őrlap. SICSZB sportkeretre Pályázati őrlap SICSZB sportkeretre 1. Pályázó(k) neve:........ Lakcíme:............ Telefonszáma:... E-mail címe:..... 2. A pályázat tárgyának rövid ismertetése:.................. 3. A pályázati munka

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet

4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet ülésérıl készült könyvébıl: 4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a Hajdúnánás Városi Önkormányzat 2007. évi költségvetésérıl szóló a 15/2007. (VI.

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Családi vállalkozás stratégiai tervezése*

Családi vállalkozás stratégiai tervezése* vállalkozás stratégiai tervezése* 2008. január 19. * Randel S. Carlock John L. Ward A családi vállalkozás dilemmája A vállalkozás igényei és lehetıségei A család igényei és szükségletei Irányítás Karrier

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY A Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetıleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére Tárgy: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Belsı ellenırzési jelentés

Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata Belsı Ellenırzés 8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/372-002 Iktatószám: Ellenırzés száma: 9/2010 Azonosító: 9-3/2010 Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SOSZÁMA: 204. MELLÉKLET: -1 db TÁRGY: Javaslat az Egészségügyi Gondnokság vezetıi állására pályázat kiírására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési.

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési. Balatonkeresztúri Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési szabályzatáról PREAMBULUM Az önkormányzatiság alapelvei

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1..

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1.. A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály I. Általános rendelkezések Az Egyesület neve: A Fejlıdı Kalaznóért Egyesület ( a továbbiakban Egyesület ) Székhelye: 7194 Kalaznó, Kossuth u. 28. 1.. 2. (1) Az

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÉSZREVÉTELEI az Aarhusi Egyezmény 10.

Részletesebben

I. FEJEZET. Preambulum

I. FEJEZET. Preambulum AZ LCA CENTER MAGYAR ÉLETCIKLUS-ELEMZİK SZAKMAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. FEJEZET Preambulum Az életciklus-elemzés (LCA Life Cycle Assessment) a termékekkel kapcsolatos környezeti tényezık, és potenciális

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyőlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

Az SZMSZ és az irányítás egyéb eszközei ÁSZ belsı képzés. Készítette: dr. Borsos Erika számvevı fıtanácsos

Az SZMSZ és az irányítás egyéb eszközei ÁSZ belsı képzés. Készítette: dr. Borsos Erika számvevı fıtanácsos Az SZMSZ és az irányítás egyéb eszközei ÁSZ belsı képzés Készítette: dr. Borsos Erika számvevı fıtanácsos Az elıadás célja 2 Témakörök: 1. Az ÁSZ szervezetére és mőködésére irányadó szabályok 2. Az ÁSZ

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Szám: 41-1 /2012. Jegyzıkönyv. Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. január 25-i ülésérıl

Szám: 41-1 /2012. Jegyzıkönyv. Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. január 25-i ülésérıl Szám: 41-1 /2012. Jegyzıkönyv Készült: a Fejér Megyei Közgyőlés Pénzügyi, Jogi, Fejlesztési és Nemzetiségi Bizottság 2012. január 25-i ülésérıl Jelen vannak: Dr. Sükösd Tamás a bizottság elnöke, Dr. Szabadkai

Részletesebben

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA PREAMBULUM A Magyar Villamos Mővek Zrt. (székhelye: 1011. Budapest, Vám u. 5-7. cégjegyzékszáma: 01-10-041828) és a többségi vagy kizárólagos

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szöllısi József Rádióklub. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 40. Mőködési területe: a Magyar Köztársaság területe. Az egyesület önkormányzati

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. szeptember 12-i ülésére Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés Az elıterjesztést

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8/318-2/2011. TÁRGY: A PEAC KÉZILABDA KFT. ÜGYVEZETİJÉVEL KAPCSOLATOS DÖNTÉS MEGHOZATALA MELLÉKLET: -

IKTATÓSZÁM: 08-8/318-2/2011. TÁRGY: A PEAC KÉZILABDA KFT. ÜGYVEZETİJÉVEL KAPCSOLATOS DÖNTÉS MEGHOZATALA MELLÉKLET: - IKTATÓSZÁM: 08-8/318-2/2011. TÁRGY: A PEAC KÉZILABDA KFT. ÜGYVEZETİJÉVEL KAPCSOLATOS DÖNTÉS MEGHOZATALA MELLÉKLET: - E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. MÁRCIUS 17-I

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Tárgy: Személyi javaslat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat képviseleteire

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT P I R O S K A Ó V O D A 1171 Budapest, Pesti út 368. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2009. augusztus 31. Készítette: Bagdi Sándorné óvodavezetı TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...2

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben