NORA ROBERTS J. D. Robb HALÁLOS VÁLÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NORA ROBERTS J. D. Robb HALÁLOS VÁLÁS"

Átírás

1 NORA ROBERTS J. D. Robb HALÁLOS VÁLÁS Ne sóhajtozzatok, szép hölgyek, ne sóhajtozzatok, A férfiak mindig becsapnak benneteket. William Shakespeare A házasság kétségbeesett lépés. John Selden Prológus Túl könnyű volt a halála. A halállal egyszerűen vége lett, még akkor is, ha így mindentől megszabadult. Egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy azonnal a pokolra került, hogy az örökkévalóságig szenvedjen. Előtte pedig minél tovább úgy, hogy ő is nézhesse. Hazudós, csapodár szemétláda! Azt akarta, hogy siránkozzon, könyörögjön, esdekeljen, és a földön csússzon-másszon előtte, mint egy patkány. Mert valójában az volt. Patkány. Azt akarta, hogy a miéből is folyjék a vér, és úgy sikoltozzon, mint egy lány. Csomót akart kötni arra a házasságtörő farkára, miközben kegyelemért visít, amit sohasem kap meg. Véres masszává akarta verni csinos, csalárd arcát. Ezután, de csak ezután engedte volna meghalni azt a kiherélt, arctalan gazembert. Lassan, kínlódva. Reva Ewingot senki, senki nem csalhatja meg. Félre kellett húzódnia a Queensboro híd leállósávjára, hogy kissé lehiggadjon, és tovább tudjon hajtani. Mert valaki igenis megcsalta Reva Ewingot. A férfi, akit szeretett, akihez feleségül ment, akiben megbízott, lefeküdt egy másik nővel. Hamis kezeivel mást simogatott, hamis szájával mást ízlelt, más nőt vadított meg. Ráadásul nem is egy idegent. Hanem egy barátot. Akit szintén szeretett, akiben megbízott, és akire számított. Ez még inkább felbőszítette. Nem egyszerűen csak fájt, hogy a férje és a barátnője az orra előtt jöttek össze. Megszégyenítőnek találta, hogy hirtelen egy ilyen elcsépelt, sablonos helyzetben találta magát. A megcsalt feleség, az ostoba liba, aki mindig elhitte hűtlen férjének, hogy késő estig kell dolgoznia, vagy az egyik ügyfelével vacsorázik, esetleg pár napra el kell utaznia a városból, hogy személyesen találkozzon egy ügyféllel, vagy kössön meg egy szerződést. Mi több, fűzte tovább Reva a gondolatait, miközben autók száguldottak el mellette, ugyanúgy hagyta magát rászedni, mint bármelyik közönséges nő. Pedig biztonsági szakértő volt. Öt éven keresztül dolgozott a titkosszolgálatnál, és még az egyik elnök mellett is szolgált, mint testőr, mielőtt felcserélte az államit a magánszektorral. Mi történt az ösztöneivel, a szemével, és a fülével? Miként volt képes Blair estéről estére frissen hazatérni hozzá egy nőtől úgy, hogy még csak gyanút sem fogott? Revának be kellett ismernie, hogy mindez csak azért történhetett meg, mert szerette a férjét. Mert eszelős boldogság töltötte el a gondolattól, hogy egy Blairhez hasonló, ábrándos tekintetű férfi őt szereti és őt akarja. Hiszen olyan csinos volt, olyan tehetséges és okos. Egy elegáns, sötét, selymes hajú, smaragdzöld szemű bohém. Akibe

2 abban a pillanatban belezúgott, amikor először a szemébe nézett, és rávillantotta csodás mosolyát. Hat hónappal később össze is házasodtak, és Queensbe költöztek. Két évig, gondolta Reva, két évig mindent megadott neki, megosztotta vele a testét, és minden ízével szerette. Pedig Blair ez idő alatt végig bohócot csinált belőle. De most megfizet. Reva letörölte a könnyeit, és ismét elöntötte a harag. Blair Bisselnek most meg kell ennie, amit főzött. Visszasorolt a forgalomba, és Manhattan felé vette az irányt. Az Upper East Side felé tartott. Az a férjlopó bestia, ahogy Reva most hajdani barátnőjére, Felicity Kade-re gondolt, egy takaros, felújított, barna homokkő épületben lakott, közel a Central Park északi széléhez. Most viszont eszébe sem jutottak az itt töltött kellemes összejövetelek, vagy Felicity híres vasárnapi tízóraija. Kizárólag a biztonsági rendszerre koncentrált. A házat a legmodernebb berendezések őrizték. Felicity szerette a műtárgyakat, és úgy őrizte a gyűjteményét, mint kutya a húsos cubákot. Valójában három éve éppen úgy ismerkedtek meg, hogy segített neki megtervezni és beüzemelni az egész rendszert. Egy esetleges betörőtől már az is nagy jártasságot kívánt, hogy bejusson az ajtón, és odabent is rengeteg ügyes másolat és hamis széf várta. Itt csak és kizárólag a tolvajok krémje járhatott sikerrel. De ha egy nő arra teszi fel az életét, hogy találjon egy rést ezen az áthatolhatatlannak tűnő falon, akkor találni is fog. Reva két zavarókészülékkel, egy bővített zsebszámítógéppel, egy illegális rendőrségi mesterkóddal, és egy bénítóval felfegyverkezve érkezett, mellyel egyenesen Blair golyói közé akart lőni. Ezután pedig, nos, valójában maga sem tudta, mihez kezd majd ezután. Majd improvizál. Felemelte a felszerelését rejtő zsákot, a bénítót a farzsebébe dugta, így indult el a balzsamos szeptemberi estén a bejárat felé. Menet közben állította be az egyik zavarót. Amikor bekötötte a riasztó vezérlőpaneljébe, tudta, hogy csupán fél perce maradt. A szerkezet képernyőjén számok villantak fel, miközben vadul dobogó szívvel számlálta a másodperceket. A zavaró képernyőjén akkor jelent meg az első számjegy, amikor már csak három másodperce maradt a riasztásig. Reva kifújta a levegőt, amit addig visszatartott a tüdejében, és felpillantott a sötét ablakokra. - Folytassátok csak, amit elkezdtetek, ti mocskok - suttogta, miközben előkészítette a második zavarót. - Nekem idelent már csak pár percre van szükségem. Az igazi móka csak azután kezdődik. Egy közeledő autó zaját hallotta, és amikor a jármű fékezett, csendben elkáromkodta magát. Gyorsan hátrapillantott, és egy taxit látott meg a járda mellett, melyből épp kiszállt egy nevető pár. Reva közelebb húzódott az ajtóhoz, igyekezett eltűnni az árnyékban. Közben egy kisméretű elektromos csavarhúzóval eltávolította a tenyérlenyomatot ellenőrző szkenner oldallemezét. Egy hajszálvezetékkel becsatlakoztatta a zsebszámítógépét, beütött egy kódot, és végtelennek tűnő másodpercekig izzadt, mire a rendszer elfogadta. Majd gondosan visszatette a helyére a panelt, és a hangazonosítóhoz emelte a második zavarót.

3 Itt már tovább, két teljes percig dolgozott, de közben olyan jóleső izgalmat érzett, ami még a dühét is elsöpörte. Végül sikerült visszajátszania az utolsó belépő hangját. August Rembrandt. Reva gúnyos mosolyra húzta a száját, miközben a zavaró segítségével csalárd barátnője hangján kimondta a jelszót. Ezt követően már csak a lemásolt biztonsági kódot kellett begépelnie, és a magával hozott szerszámaival kinyitni az utolsó, manuális zárat. Beosont, bezárta maga mögött az ajtót, és puszta megszokásból visszaállította a biztonsági rendszer szokásos működési rendjét. Előhúzta a bénítót, és felkészült arra, hogy a házidroid bármelyik pillanatban felbukkanhat, és érdeklődni kezd a jövetele célja felől. Persze a gép majd felismeri, és ezzel nyer néhány másodpercet. Pontosan annyit, amennyi idő alatt ropogósra süti az áramköreit, és eltakarítja az útból. De a ház továbbra is csendbe burkolózott. Egyetlen droid sem jelent meg az előtérben. Ezek szerint kikapcsolták őket éjszakára, gondolta Reva elkeseredetten. így valamelyest jobban elvonulhattak a világtól. Megütötte az orrát a rózsaillat. Felicity hetente frissre cserélte az előtér asztalán álló rózsaszín csokrot. A váza mögött halvány fény világított, de Reva e nélkül is tudta az utat. Egyenesen a lépcsőhöz ment. Fel a második emeletre, a hálószobába. Amikor a lépcsőfordulóhoz ért, ismét teljes erővel lángolt fel a dühe. Hanyagul a korlátra vetve megpillantotta Blair vékony bőrdzsekijét, amit tavaly tavasszal tőle kapott, a születésnapjára. Amit reggel lezseren a vállára dobott, miközben búcsúzóul megcsókolta, és az orrát a tarkójához dörgölve bizonygatta, mennyire fog hiányozni neki, és mennyire kellemetlen, hogy az üzleti ügyei miatt távol tölti tőle az estét. Reva az arcához emelte a dzsekit. Érezte rajta a férje illatát, és ettől a bánata egy pillanatig csaknem felülkerekedett a haragján. Hogy lerázza magáról az érzést, elővette az egyik szerszámát, és csendben csíkokra szabdalta a dzsekit. Majd a földre dobta a megcsúfolt ruhadarabot, és a sarkával is megtaposta, mielőtt folytatta az útját felfelé. Izzott az arca az indulattól, amikor letette a zsákját, és a bénítót is visszacsúsztatta a zsebébe. Ahogy lábujjhegyen közelebb óvakodott a hálószobához, észrevette az ajtó alatt kiszűrődő, imbolygó fényt. Gyertyák, gondolta, és ebben a pillanatban a jellegzetes szagot is megérezte, amely valami divatos, női parfümmel keveredett. A fülét pedig halk zeneszó ütötte meg klasszikus zene, ami ugyanarról a hagyománytiszteletről árulkodott, mint a rózsák vagy a gyertyafény. Mindez olyannyira jellemző Felicityre, gondolta Reva dühösen. Nőies, törékeny, mégis tökéletes. A maga részéről jobb szeretett volna inkább valami modernet, valami mait a veszekedés aláfestésére. Mondjuk kaphatnának egy kis ízelítőt Mavis Freestone egyik dobhártyarepesztő szerzeményéből. De a fejében tomboló indulatok teljesen eltompították a hangokat. A lábával szélesebbre nyitotta az ajtót, és beosont. Két összefonódó alakot látott a selyemtakaró alatt. Biztosan kimerültek a szextől, és elaludtak a kellemes melegben, gondolta keserűen. A széken kusza összevisszaságban hevertek a ruhák. Mintha

4 a párocska minél hamarabb a lényegre akart volna térni. A látványtól Revának ezer darabra hasadt a szíve. De összeszedte magát, megragadta a bénítót, és az ágy mellé lépett. - Ébresztő, szarháziak! - rántotta le a selyemtakarót. Vér. Istenem, mennyi vér. A testeket és az ágyneműt elborító vér látványától Reva körül megfordult a világ. A szagtól pedig, amely elkeveredett a virágok és a gyertya illatával, émelyegni kezdett a gyomra. Hátratántorodott. - Blair? Blair? Felsikoltott. Majd vett egy mély lélegzetet, és ismét sikoltott, miközben előrevetette magát. Valami, valaki elvált a homályból. Reva a szeme sarkából látta a mozdulatot, miközben kellemetlen gyógyszerszag töltötte meg a tüdejét. Megfordult, és menekülni, vagy legalább védekezni akart, de a levegő olyan sűrűvé vált körülötte, mintha vízben gázolna. Zsibbadt tagjaiból kiszökött az pő, és pár pillanattal később a szeme is kifordult. Annak az embernek a teste mellé hanyatlott, aki életében elárulta. Első fejezet Eve Dallas hadnagy, New York egyik legjobb nyomozója meztelenül hevert, miközben a vér vadul dobolt a fülében, a szíve pedig őrülten kalapált. Megpróbált mély levegőt venni, de aztán feladta. Elvégre kinek kellene levegő egy ilyen vad szeretkezés után? Alatta nyugodtan, melegen feküdt a férje. Csak a mellkasa alatt lüktetett a szíve, együtt az övével. Egészen addig, amíg fel nem emelte a kezét, és végig nem simított a gerince mentén a tarkójától egészen a fenekéig. - Ha azt szeretnéd, hogy leszálljak rólad - nyögte Eve -, akkor nincs szerencséd. - Szerintem hamarosan megjön. Eve elmosolyodott a sötétben. Szerette Roarke hangjának a csengését, ahogy egész Írország felrémlett mögüle. - Gyönyörű ajándékot hoztál, különösen, ha azt is figyelembe veszem, hogy még két napig sem voltál távol. - A rövid idő ellenére egészen csinos kalapot találtam Firenzében. - Nem kérdeztem, megálltál-e Írországban, hogy meglátogasd a rokonaidat... - tétovázott Eve egy pillanatig. Még mindig nem szokta meg a gondolatot, hogy Roarke rátalált az övéire. - Hogy meglátogasd a családod? - Igen, beugrottam hozzájuk. Eltöltöttünk egymás társaságában néhány kellemes órát - simogatta folyamatosan föl és le a felesége hátát Roarke. Eve szívverése lelassult, a pillái kezdtek lecsukódni. - Ugye, milyen furcsa? - Szerintem még egy darabig furcsa is marad. - És hogy válik be az új nyomozó? Eve szorosan a férje mellé bújt, miközben hajdani segédjére gondolt, és arra, hogyan igyekszik Peabody megbirkózni az előléptetéssel. -Egész jól. Megtalálta a megfelelő ritmust. Nemrég volt egy ügyünk. Elfajult egy családi vita. Két testvér összekapott az örökségen. Még a lelket is kiverték egymásból, mielőtt az egyik ostoba fejest ugrott a lépcső tetejéről, és kitörte a nyakát. A másik erre ügyetlenül megpróbálta betörésnek álcázni a történteket. Egy lepedőbe dobálta az örökölt tárgyakat, kivonszolta a

5 kocsijához, és az egészet bepakolta a csomagtartóba. Mintha ott nem jutna eszünkbe keresni. Eve hangjából olyan maró gúny csöpögött, hogy Roarke elnevette magát. Eve legördült a férje testéről, és nyújtózkodott egyet. - Mellesleg olyannyira ordított az ügyből, hogy ki a gyilkos, hogy Peabodyt tettem meg a nyomozás vezetőjének. Miután újra kapott levegőt, mindent remekül csinált. A takarítók már begyűjtötték a bizonyítékokat, de Peabody leült a fickóval a konyhába, és megértően beszélgetni kezdett vele. Felhozta a családi ügyeket, meg a hasonló marhaságokat. És a pasas tíz percen belül mindent bevallott. -Jól csinálta. - Segít, hogy legyen egy kis önbizalma - nyújtózott ki ismét Eve. - Ránk fér néhány ilyen sétagalopp is egy ilyen nyár után. - Kivehetnél néhány szabadnapot. Akkor igazából is sétálhatnánk. - Néhány hétig még Peabody mellett kell maradnom. Meg akarok bizonyosodni róla, hogy két lábbal áll a földön, mielőtt önálló munkára engedem. - Akkor legalább tervezzük meg, hogy mikor. Ó, a lelkes... Üdvözlésed miatt, aminek nagyon örülök, ez teljesen kiment a fejemből - kelt fel Roarke, és utasította a rendszert, hogy kapcsolja fel tízszázalékos erősséggel a világítást. Eve a finom félhomályban figyelte, ahogy a férje lelép a széles emelvényről, amelyen az ágyuk állt, és könnyed léptekkel megindul apró bőröndje felé. Elegáns mozgásáról azonnal egy izmos kandúr jutott az eszébe. Vajon örökölte ezeket a kecses mozdulatokat, tűnődött, vagy eltanulta valakitől, miközben gyermekkorában, a dublini utcákon metszette a zsebeket, és igyekezett elkerülni a találkozást a rendőrökkel? Bárhogy is tett szert rá, jó hasznát vette, miközben zseniális ügyességgel felépítette maga körül a birodalmát. Amikor a férje megfordult, és a félhomályban megpillantotta az arcát, teljesen letaglózta a látvány. Még a lélegzete is elakadt a tudattól, hogy egy ilyen gyönyörű férfi, mint Roarke, az övé, csakis az övé. Kiugró arccsontjaival, és nemes, érzéki szájával Roarke leginkább egy szoborra hasonlított, amit valami nagy tudású mágus faragott márványba. Vad, kék, kelta szemének a pillantásától még mindig fájdalmasan kiszáradt a torka. Ezt a csodálatos látványt selymes, csaknem vállig érő, fekete haj keretezte, amely folyton arra csábította, hogy túrjon bele az ujjaival. Már több mint egy éve összeházasodtak, és még mindig igen gyakran előfordult, hogy Eve-nek a férje puszta látványától is erősen megdobbant a szíve. Roarke visszament, és leült az ágy szélére, a tenyerébe fogta Eve állát, és hüvelykujjával megcirógatta a gödröcskét a közepén. - Eve, kedvesem, olyan nyugodt és csöndes ez az este csókolta meg a homlokát. - Hoztam neked egy apróságot. Eve pislogott, és önkéntelenül elhúzódott a férjétől. Roarke elmosolyodott. Tudta, hogy viselkedik a felesége, amikor meg akarja ajándékozni. És amikor azt is észrevette, milyen nyugtalan pillantásokkal méregeti Eve a kezében tartott, hosszúkás dobozt, vigyorogni kezdett. - Nem harap - biztosította. - Két napig sem voltál távol. Ilyenkor még nem szokás ajándékot venni.

6 - Nekem két perc is elég, hogy hiányolni kezdjelek. - Ezt csak azért mondod, mert meg akarsz puhítani. - Attól még nem lesz kevésbé igaz. Nyisd ki a dobozt, Eve, utána pedig mondd azt: Köszönöm, Roarke. Eve csak forgatta a szemét, de azért engedelmeskedett. A doboz egy arany karkötőt rejtett, melybe körbe rombusz alakú mintát véstek, hogy még inkább csillogjon. A közepére egy követ fogattak - a vérvörös ragyogásból Eve feltételezte, hogy egy rubint. Amikor végigsimított a hüvelyknyi drágakövön, érezte, mennyire sima. Az ékszer réginek és tekintélyesnek látszott, olyan antik tárgynak, hogy már a látványától is idegesen összerándult a gyomra. - Roarke... - Elfelejtetted a nevem elől a köszönömöt. - Roarke - ismételte meg Eve. - Ha most azt fogod mondani, hogy ez régen valami olasz grófnőé volt, vagy... -Hercegnőé - javította ki Roarke, miközben a karkötőt Eve csuklójára csúsztatta. - A tizenhatodik században. Most pedig egy királynőé lett. - Ne csináld ezt velem. - Oké, egy kicsit vastag. De azért jól áll. - Egy fatörzsön állna jól - Eve nem túlságosan rajongott az ékszerekért, annak ellenére, hogy a férje minden adandó alkalommal elhalmozta velük. De ez... Valami más. Felemelte a kezét, és lassan megfordította, hogy szikrázva szóródott szét a fény a kövön és az aranyba vésett mintán. - Mi lesz, ha elvesztem, vagy eltöröm? - Akkor szégyellni fogod magad. De addig is, szeretném látni, hogy hordod. Ha ez megnyugtat, elárulom, hogy a nénikém, Sinead is kipirult az izgalomtól, amikor meglátta a nyakláncot, amit vettem neki. - Pedig értelmes, józan gondolkodású asszonynak ismertem meg. Roarke meghúzta Eve egyik hajtincsét. - Azok a nők, akiket szeretek, elég értelmesek ahhoz, hogy tudják, milyen örömöt okoz, ha megajándékozhatom őket. - Ügyes kifogás. Ez gyönyörű - és Eve-nek be kellett ismernie, legalább önmaga előtt, hogy élvezi, ahogy a sima arany körülöleli a csuklóját. - Munka közben nem viselhetem. - Ezt nem is vártam tőled. De most nagyon jól áll. Úgy, hogy nem viselsz hozzá semmi mást. -Ne forgass a fejedben semmi huncutságot, nagyfiú. A szolgálatom... hat óra múlva kezdődik - számolta ki Eve, miután felpillantott a faliórára. És mert nagyon is jól ismerte a csillogást, ami megjelent Roarke szemében, összevonta a szemöldökét. De még el sem kezdhette a színlelt tiltakozást, amikor megszólalt az ágy mellett álló link. - Ez a te csengőhangod - intett Eve a készülék felé, és legördült az ágyról. - Ha téged keresnek, akkor legalább nem azt jelenti, hogy hajnal kettőkor meghalt valaki - indult el a fürdőszoba felé, miközben hallotta, hogy Roarke lekapcsolja a link videóját, úgy válaszol a hívásra. Eltöltött odabent egy kis időt, majd kifelé jövet maga köré kanyarított egy köntöst, arra az esetre, ha a távollétében Roarke mégiscsak képre kapcsolt volna. Épp az övét kötötte meg, amikor a hálóba lépve látta, hogj - Roarke a gardrób előtt áll. - Ki volt az?

7 - Caro. - Menned kell? Most? Éjjel kettőkor? - mert a férje olyanl hangsúllyal ejtette ki a titkárnője nevét, hogy égnek meredtek! a szőrszálak a tarkóján. - Mi történt? -Eve - keresett elő Roarke egy inget, ami illett a sietvdi felhúzott nadrágjához. - Egy szívességet szeretnék kérni tőled Egy nagyon komoly szívességet. De nem mint feleségtől, gondolta Eve. Hanem mint nyomozótól. - Miről volna szó? - Az egyik alkalmazottamról - bújt bele Roarke az ingbe, de a szemét öltözködés közben sem vette le Eve-ről. - Bajba került. Nagy bajba. Lényegében valaki meghalt. - Az egyik alkalmazottad megölt valakit, Roarke? - Nem - és mivel Eve egy tapodtat sem mozdult, Roarke a felesége gardróbjához lépett, és kivett neki néhány ruhadarabot. - Zavart, ijedt, és Caro szerint nagyon összefüggéstelenül beszél. Ez egyáltalán nem jellemző Revára. A biztonságiaknál dolgozik. Elsősorban különböző rendszerek megtervezésével és üzembe helyezésével foglalkozik. Kemény, mint a kőszikla. Évekig dolgozott a titkosszolgálatnál. Nem az a fajta nő, akit könnyű megrázni. - Még nem mondtad, hogy mi történt. - A férjét és a barátnőjét a barátnője lakásán, az ágyban találta. Holtan. Már halottak voltak, amikor odaért, Eve. - És amikor meglátta a két holttestet, a rendőrség helyett először a titkárnődet hívta. - Nem - nyomta Eve kezébe a kiválasztott ruhát Roarke. Először az anyját. Eve a férjére nézett, és halkan elkáromkodta magát. - Be kell szólnom. - Arra kérlek, hogy várj még ezzel, amíg a saját szemeddel nem láttad, hogy mi történt, és nem beszéltél Revával - fogta meg Roarke a felesége kezét, és addig tartotta, amíg Eve a szemébe nem nézett. - Eve, kérlek, nagyon szépen kérlek, hogy várj egy kicsit. Nem kell semmit sem jelentened, amiről nem győződtél meg a saját szemeddel. Jól ismerem ezt a nőt. És az anyját is, akiben úgy megbízom, ahogy csak nagyon kevesekben. Nekik most a te segítségedre van szükségük. Mint ahogy nekem is. Eve felcsatolta a fegyverövét.,fi - Akkor induljunk. Gyorsan. A tiszta éjszakában érződött a nyár utolsó sóhaja, ahogy lassan, elkerülhetetlenül közeledett az ősz felé. Csak rövid utat kellett megtenniük, és a gyér forgalomban Roarke-nak maradt ideje gondolkodni. Eve szótlanul ült mellette. Nem kérdezett semmit, mintha nem akarna újabb információkat hallani, mintha azt akarná, hogy semmi se torzítsa el az első benyomásait arról, amit majd lát, hall, és érez. Keskeny, szögletes arcáról semmiféle érzelmet nem lehetett leolvasni, miközben aranybarna szemével kifejezéstelenül bámult ki a szélvédőn. Telt ajkait, melyeket nem is olyan régen még lágyan tapasztott az övére, most keményen összeszorította. Roarke az utcán állította le a kocsit, méghozzá szabálytalanul. De mielőtt Eve megmozdulhatott volna, a férje már fel is kapcsolta a SZOLGÁLATBAN jelzést. Eve egyetlen szó nélkül szállt ki, és állt meg a járdán. Borzas, barna haján még látszottak a szeretkezés nyomai. Roarke melléje lépett, és finoman lesimította, eligazgatta, amennyire tudta.

8 - Köszönöm. - Egyelőre még nem kell köszönetet mondanod semmiért. Szép ház - jegyezte meg, miközben fejével az épület felé intett. De mielőtt a lépcsőre tette volna a lábát, kinyílt az ajtó. Caro állt előtte. Ragyogóan fehér haja glóriaként tündökölt a feje körül. E nélkül Eve talán fel sem ismerte volna Roarke mindenható titkárnőjét a sápadt, vörös köntöst és kék, bolyhos pizsamát viselő alakban. -Hála Istennek! Hála Istennek! Köszönöm, hogy ilyen gyorsan ideértek - nyújtotta előre szemmel láthatóan remegő kezét, és karon ragadta Roarke-ot. - Nem is tudtam, hogy mit kellene csinálnom. -Pontosan azt tette, amit kell - próbálta megnyugtatni Roarke, miközben bekísérte a házba. Eve hallotta, ahogy Caro próbálja visszafojtani a torkát szorongató zokogást, majd végül sóhajt egy hatalmasat. - Reva... Nincs túl jól. Igazság szerint egyáltalán nincs jól. A nappaliban van. Nem mentem fel az emeletre - húzódott el Caro Roarke mellől, és kihúzta magát. - Úgy véltem, nem is mehetnék. Nem nyúltam semmihez, hadnagy, csak egy pohárhoz a konyhában. Revának hoztam benne vizet, de éppen hogy csak megérintettem a poharat és az üveget. Ó, és a hűtőszekrényt. Én... - Minden rendben. Miért nem foglalkozik inkább a lányával? Roarke, maradj mellettük. -Próbálja megnyugtatni Revát. Ugye, megteszi? - kérte Roarke Carót. - Én felmegyek a hadnaggyal - dörzsölte meg bátorítóan a titkárnője vállát, miközben igyekezett észre sem venni Eve helytelenítő pillantását. - Mindjárt visszajövök. - Azt mondta... Reva szerint rettenetes volt. Most pedig csak ül, és nem szól egy szót sem. - Próbálja elérni, hogy ez így is maradjon - tanácsolta Eve. - És tartsa idelent - indult felfelé, az emeletre. Útközben lepillantott a földre dobott, összeszabdalt bőrdzsekire. - Azt nem mondta, melyik szoba? - Nem. Csak annyit, hogy Reva az ágyban talált rájuk. Eve előbb jobbra, utána balra fordította a fejét. Majd megérezte a vér szagát. Folytatta az útját egyenesen, mígnem oda nem ért a megfelelő ajtó elé. A holttestek az oldalukon feküdtek, egymással szemben. Mintha csak egy titkot osztanának meg egymással. A lepedőt, a párnákat, és a földre dobott, csipkés takarót teljesen átitatta a vér. A matracba döfött kés markolatáról és pengéjéről is az csöpögött. Eve megpillantott egy csomagot az ajtó közelében. Az ágy bal oldalán egy csúcsminőségű kábítófegyver hevert. A fotelt elfoglalták az egymásra hányt ruhadarabok. A kellemes illatot árasztó gyertyacsonkok még mindig égtek. És halk dallamok szűrődtek elő a hangfalakból. - Ez egyáltalán nem sétagalopp - dünnyögte Eve. - Kettős gyilkosság történt. Be kell szólnom a központba. - Ugye kérni fogod, hogy te vezesd a nyomozást? - Kérni fogom - bólintott rá Eve. - De ha a barátod belekeveredett, ne várj tőlem semmi elnézést. - Nem ő tette - lépett hátrébb Roarke, miközben Eve előhúzta a kommunikátorát. - Át kell kísérnünk Carót egy másik helyiségbe - fordult a férje felé Eve, amikor végzett. - De ne a konyhába - tette hozzá, miközben fél szemmel a késre pillantott. - Csak akad odalent egy

9 dolgozószoba vagy egy könyvtár. Ne nyúljatok semmihez. Ki kell hallgatnom... Hogy is hívják? Reva? - Igen, Reva Ewing. - Ki kell hallgatnom, és azt akarom, hogy közben se te, se pedig az anyja ne legyetek láb alatt. Ha segíteni akarsz rajta folytatta, mielőtt Roarke kinyithatta volna a száját -, akkor hagyd, hogy ettől a pillanattól kezdve a lehető legszabályszerűbben kezeljem az ügyet. Azt mondtad, az a nő biztonságtechnikával foglalkozik. - Igen. - Tekintve, hogy neked dolgozik, azt hiszem, meg sem kell kérdeznem, mennyire ért hozzá. - Nagyon. - És ez a férfi volt a férje? Roarke az ágy felé pillantott. - Igen. Blair Bissel. Művész, de a tehetsége igencsak vitatható. Fémmel dolgozik... Vagyis dolgozott. Azt hiszem, az is az ő alkotása - intett egy magas, csövekből és vasdarabokból összeállított egyveleg felé. - Es az emberek ezért fizetnek? - csóválta meg Eve a fejét. - Hogy mik vannak. Később majd kérdezek tőled is egy-két dolgot Reváról, de előbb vele szeretnék beszélni, utána pedig alaposan megvizsgálom a helyszínt. Mióta voltak gondok a házasságával? - indult Eve lefelé a lépcsőn. -Eddig azt sem tudtam, hogy egyáltalán gondjai voltak vele. -Nos, mindenesetre most már vége. Gondoskodj róla, hogy Caro ne zavarjon minket - kérte Eve a férjét, és belépett a nappaliba, hogy végre megnézze magának Reva Ewingot. Caro szorosan átölelve tartotta a harmincas évei elején járó nőt. Reva sötét haját csaknem olyan gondatlanra nyírva viselte, mint maga Eve. Fekete pólója és farmernadrágja kiemelte izmos, atletikus alakját. Bőre falfehérre sápadt, sötétszürke, csaknem fekete szemében ott ült a rémület. Az ajkát, melyet oldalt beharapott, elhagyta minden szín. Amikor Eve közelebb lépett hozzá, üres tekintettel nézett fel rá. Kivörösödött, megduzzadt szeméből egyáltalán nem az a hatalmas intelligencia sütött, amit Eve feltételezett róla. - Dallas hadnagy vagyok, Ms. Ewing. Reva továbbra is csak bámult, de alig láthatóan megmoccant. A mozdulat lehetett egy vállrántás, de bólintás is. - Fel kell tennem magának néhány kérdést. Roarke majd kikíséri az anyját arra az időre, amíg beszélgetünk. - Nem maradhatnék mellette? - ölelte magához még az eddiginél is szorosabban Revát Caro. - ígérem, hogy nem szólok közbe, de... - Caro - állt a titkárnője mellé Roarke, és megfogta a kezét. - így sokkal jobb lesz - segítette fel. - Revának is. Eve-ben megbízhat., -Igen, ezt én is tudom. Csak... - nézett hátra, miközben Roarke kivezette a szobából. - Mindjárt visszajövök, Reva. Mindjárt visszajövök. - Ms. Ewing - ült le Eve Revával szemben, és kitette a felvevőjét a kettejük között álló asztalra. Észrevette, hogy Reva meredten bámulja a készüléket. - Rögzíteni fogom a beszélgetésünket. Először felolvasom a jogait, utána felteszek néhány kérdést. Megértette?

10 - Blair halott. Láttam. Halottak. Blair, és Felicity is. - Ms. Ewing, joga van hallgatni - mondta el Eve a módosított Mirandát, mire Reva lehunyta a szemét. - Ó, Istenem, Istenem! Ez a valóság. Nem valami szörnyű rémálom. Hanem a valóság. - Mondja el, mi történt itt ma este. - Nem tudom - csordult végig egy könnycsepp Reva arcán. - Nem tudom, mi történt. - Lefeküdt a férje Felicityvel? - Nem értem, miért. Nem értem. Azt hittem, szeretett nézett egyenesen Eve szemébe. - Először el sem hittem. Hogy is hihettem volna? Blair és Felicity. A férjem és a barátnőm. De hirtelen kinyílt a szemem, és megláttam azokat az apró jeleket, amelyek fölött addig elsiklottam. Eszembe jutottak az apró hibák, melyeket mindketten elkövettek. - Mióta tudja, hogy a férje megcsalja? - Csak ma este tudtam meg. Csak ma este - remegett meg Reva lélegzete, miközben ökölbe szorított kezével a könnyeit törölgette. - Azt mondta, valami új ügyfél miatt el kell utaznia egy napra a városból. De ehelyett idejött, Felicityhez. Láttam... - Rajta akarta kapni őket? - Elöntött az indulat. Bolondot csináltak belőlem, és ez rettenetesen dühített. Elszomorított, ahogy összetörték a szívemet. Aztán holtan találtam őket. Az a rengeteg vér. A rengeteg vér. - Maga ölte meg őket, Reva? - Nem! - remegett meg a kérdés hallatán egész testében Reva. - Nem, nem, nem! Persze, bántani akartam őket. Azt akartam, hogy megfizessenek. De én nem... Képtelen lettem volna rá. Nem tudom, mi történt. - Akkor mondja el azt, amit tud. - Kocsival jöttem. Queensben lakunk. Blair egy házat akart, távol Manhattantől, ahol mindketten dolgozunk. Egy nyugodt, csendes környéken. így mondta. Egy olyan helyen, ami csak a miénk - csuklott el a hangja, és a tenyerébe temette az arcát. - Elnézést. Ez az egész olyan képtelenségnek tűnik. Úgy érzem, mintha csak fel kellene ébrednem, és rögtön véget érne, akár egy rossz álom. Eve megfigyelte, hogy csak a pólójára tapadt egy kevéske vér. De a keze, a karja tiszta. Miközben arra várt, hogy Reva összeszedje magát, és folytassa, alaposan az agyába véste ezeket az apró részleteket. - Dühöngtem, és csak arra tudtam gondolni, mit művelek majd velük. Én terveztem a ház biztonsági rendszerét, így tudtam, hogy lehet megkerülni. Betörtem - mázolta szét arcán a könnyeket. - Nem akartam időt hagyni arra, hogy felkészüljenek, ezért betörtem. És egyenesen felmentem az emeletre. - Volt magánál fegyver? - Nem... Izé, szóval volt egy bénítom. Az önvédelmi fegyverem, átalakított modell. Az ereje nem éri elé a törvényben megszabott minimumot, ezért polgári engedéllyel is tartható. Szét... - vett egy mély lélegzetet. - Szét akartam lőni. A tökét. - És szétlőtte? - Nem - takarta el Reva az arcát a kezével. - Nem emlékszem tisztán. Mintha függöny lenne előttem. - Maga szaggatta szét a bőrdzsekit? - Aha - sóhajtott Reva. - Észrevettem, ahogy ott lógott a lépcsőkorláton. Tőlem kapta ajándékba azt a rohadt dzsekit, és

11 amikor megpillantottam, elborította az agyamat a köd. Elővettem a motoros csavarhúzómat, és darabokra szabdaltam vele. Szánalmas, tudom, hogy szánalmasan viselkedtem, de rettenetesen dühös voltam. -Nekem egyáltalán nem tűnik szánalmasnak - mondta Eve, és ügyelt, hogy a hangja kedves, és kissé együttérző legyen. - A férje megcsalta a barátnőjével, ezért vissza akarta szerezni azt, ami a magáé. -Pontosan így éreztem. Utána megpillantottam őket együtt, az ágyban. Tudatosult bennem, hogy... Hogy halottak. És a vér. Még soha életemben nem láttam ennyi vért. Sikoltott... Nem, nem, én sikoltottam. Biztosan sikoltottam dörzsölte meg a torkát, mintha még mindig érezné a hangszálait. - Utána elájultam. Legalábbis azt hiszem. Éreztem valami furcsa szagot. Nem csak a vér szagát, hanem valami mást is. Utána elveszítettem az eszméletemet. Nem tudom, mennyi idő múlva tértem magamhoz - fogta meg a poharát Reva, és nagyot kortyolt belőle. - Furcsán éreztem magam. Émelyegtem és zúgott a fejem. Utána ismét megpillantottam őket az ágyon. Valahogy kitámolyogtam a fürdőszobába, és hánytam. Felhívtam az anyámat. Nem tudom, miért pont őt. A rendőrséget is hívhattam volna, de anya számát tárcsáztam. Nem tudtam logikusan gondolkodni. - Azzal a szándékkal jött ide ma este, hogy megöli a férjét és a barátnőjét? - Nem. Azért jöttem, hogy elégtételt vegyek rajtuk. Mindjárt megint hányni fogok, hadnagy. Ki kell... - szorította a gyomrára a kezét, majd felpattant, és fatásnak eredt. Eve még akkor is szorosan a sarkában volt, amikor feltépte a WC ajtaját. Reva öklendezve térdre rogyott a kagyló előtt. - Éget - nyögte, miközben hálásan elfogadta a nedves törülközőt, amit Eve nyújtott feléje. - Égeti a torkomat. - Nem vett be ma este valami kábítószert, Reva? - Nem élek ilyesmivel - törölte meg Reva az arcát. - Higygye el. Nem dolgozhattam volna a titkosszolgálatnál, és Roarke sem alkalmazott volna, ha narkós lennék - dőlt neki kimerülten a falnak. - Én sohasem öltem meg senkit, hadnagy. Még akkor sem, amikor az elnöknőt védtem, pedig meg is lőttek. Heves a természetem, és amikor ez előjön, hajlamos vagyok kisebb meggondolatlanságokra. De aki ezt tette Bairrel és Felicityvel, egyáltalán nem volt meggondolatlan. Inkább őrült. Egy elmebeteg. Én erre képtelen lettem volna. Képtelen. Eve leguggolt, hogy egy magasságba kerüljön a szemük. -Miért hangzik ez úgy, Reva, mintha erről saját magát legalább annyira meg kellene győznie, mint engem? Reva ajka megremegett, és a szemét friss könnycseppek öntötték el. - Mert nem emlékszem semmire. Egyszerűen nem emlékszem - temette zokogva a tenyerébe az arcát. Eve magára hagyta, és váltott néhány szót Caróval. -Azt akarom, hogy maradjon mellette. Bármelyik pillanatban megérkezhet egy kollégám, hogy vigyázzon rá. Ez a szabály. - Letartóztatja? -Még nem döntöttem el. Együttműködött velem, és ez sokat segít. A legjobb lenne, ha bent tudná tartani a nappaliban, amíg vissza nem jövök. - Rendben. Köszönöm. - Ide kell hoznom a kocsiból a helyszínelő készletet.

12 - Elkísérlek - indult Eve felé Roarke, és amikor kiértek a házból, megkérdezte. - Mit gondolsz? - Addig semmit, amíg nem sikerült megfelelően biztosítani, és megvizsgálni a helyszínt. - Pedig te mindig gondolsz valamit. -Hadd végezzem a munkám. Segíteni akarsz? Küldd föl a társam és a helyszínelőket az emeletre, ha majd megérkeznek. Addig pedig igyekezz minél inkább a háttérbe húzódni, különben könnyen bajt csinálhatsz. - Csak egyvalamit árulj el. Kérjem meg Revát, hogy hívjon fel egy ügyvédet? - Pokoli helyzetbe hozol - kapta ki Eve a helyszínelő táskát Roarke kezéből. - Nyomozó vagyok. Szeretnék úgy is viselkedni, mint egy nyomozó. A többit magadtól is kitalálod - viharzott fel Eve a lépcsőn. Az emeleten kinyitotta a táskát, kivett belőle egy flakon folyékony kesztyűt, és gondosan befújta a kezét és a cipőjét. Majd a hajtókájára tűzte a felvevőjét, belépett a szobába, ahol a gyilkosság történt, és munkához látott. Már a holttesteknél járt, amikor megnyikordult mögötte a padló. Megpördült, és alaposan le akarta teremteni azt, aki zavarni merészelte, de felismerte Peabodyt. Még nem szokott hozzá egykori segédje csöndes járásához. Peabody többé nem a kemény talpú egyencipőt hordta, hanem egy könnyű, légtalpas lábbelit, így zajtalanul tudott közlekedni. Eve-nek időnként az az érzése támadt, hogy egy kísértettel dolgozik együtt. Minden jel szerint a szivárvány összes árnyalatából tartott egyet a cipősszekrényében, beleértve azt a mustársárgát is, amit most vett fel, hogy passzoljon a dzsekijéhez. Fekete, egyenes szárú nadrágot húzott mellé, és mélyen kivágott blúzt. Úgy festett, mintha skatulyából húzták volna ki. Egyáltalán nem hasonlított egy átlagos nyomozóra. Szögletes arca komolyságot és figyelmet sugárzott. A feje tetején kerek sapka ült, ami nagyon jól illett sötét hajához. - Meztelenül kapták el őket - mondta Peabody. - Kínos, különösen akkor, ha a férfi valaki másnak a férje. - Komolyan? A központos nem volt túl bőbeszédű. - Mert nem mondtam neki részleteket. A fickó Roarke titkárnőjének a veje, és pillanatnyilag a lánya a legfőbb gyanúsított. Peabody az ágy felé pillantott. - Mocskos egy helyzet, és úgy látszik, egyre mocskosabb lesz. - Először végezzünk a helyszínnel, utána majd mindenkiről mindent elmondok, aki belekeveredett. Egy bénító - emelte fel a földről Eve Reva műanyag zacskóba csomagolt fegyverét. A gyanúsított állítása szerint... - Szent ég! - Micsoda? Micsoda? - ragadta meg Eve a saját fegyverét. - Ez - nyújtotta ki Peabody a kezét, és ujjaival könnyedén végigsimított Eve karkötőjén. - Csodálatos. Sőt még a csodálatosnál is csodálatosabb, Dallas. Eve szégyenkezve rejtette az ékszert a dzsekije ujja alá. Teljesen megfeledkezett róla, hogy nem vette le Roarke ajándékát. - Talán inkább a helyszínre koncentráljunk a csillivilli helyett. - Persze, de ez a csillivilli egyszerűen fantasztikus. Az a hatalmas, vörös kő igazi rubin? - Peabody. - Oké, oké - de amikor Dallas nem figyelt oda, Peabody

13 közelebbről is vetett rá egy pillantást. - Mire jutottál? -Csak játszottam a bizonyítékokkal, és szórakoztam egy kicsit a tetthelyen. -Jesszus, fegyvert adtam a kezedbe - forgatta a szemét Peabody. - Az áldozat azt állította, hogy hozott magával egy átalakított bénítót, amilyet a törvények szerint civilek is tarthatnak. De ez egy katonai modell, ráadásul maximális teljesítményre kapcsolva. -Huhu. - Mint mindig, most is bőbeszédű voltál. - Qak használom a nyomozók érthetetlen zsargonját. -Megvizsgáltam az említett bénítót, csak és kizárólag a gyanúsított ujjlenyomatait fedeztem fel rajta. Mint ahogy a gyilkos fegyveren is - intett Eve a zacskóba csomagolt, véres kés felé. - Abban a zsákban pedig mindenféle elektronikus zavarókészüléket és betörőszerszámokat találtam. Úgyszintén Reva Ewing ujjlenyomataival. - Reva Ewing? A biztonságtechnikai szakértő? - Most a Roarke Iparvállalat alkalmazásában kamatoztatja ezt a tudását, de dolgozott korábban a titkosszolgálatnál is. - Nekem úgy tűnik, a gyanúsított betört a házba, meglátta, hogy a férje egy idegennel hentereg, és kinyírta - ennek ellenére közelebb lépett az ágyon fekvő testekhez. - Nincs nyoma olyan sérülésnek, ami arra utal, hogy védekeztek volna. Pedig ha az embert ki akarják nyírni, a legtöbben megpróbálják megvédeni magukat. - Kivéve, ha előbb lebénítják őket - mutatott Eve az apró, vörös pontra Blair lapockáján, és a másikra Felicity melle között. - A fickót hátulról, a nőt elölről - jegyezte meg Peabody. -Aha. Szerintem egyenesen az összegabalyodott párocska közé lőtt. A gyilkos besétált, először az első lövéssel elintézte a fickót, majd félrelökte a testét, és mielőtt a nő pisloghatott volna, ő is kapott egyet. Amikor szurkálni és vagdosni kezdte őket, már eszméletlenek voltak, vagy legalábbis képtelenek arra, hogy megmozduljanak. - Túlzásba is vitte - jegyezte meg Peabody. - Legalább tucatnyi vágást ejtett mindkettőn. - Tizennyolcat a férfin, és tizennégyet a nőn. -Ó. - Érdekes módon egyik sem irányult a szívre. Akkor sokkal több vér folyt volna ki. Peabody megvizsgálta, hogy milyen irányban fröccsentek a cseppek a lepedőre és az ágy mellett álló lámpa burájára. Ronda munka, gondolta. Nagyon ronda, és mocskos. -Az is érdekes, hogy nem próbálta eltüntetni a késsel a bénító nyomát. A gyanúsítottnak véres a ruhája. Nem nagyon, de azért jól láthatóan. Viszont a keze és a karja tiszta. - Egy ilyen mészárlás után meg kellett mosnia. - Ezt is számításba kell vennünk. Akkor valószínűleg megpróbált volna megszabadulni a pólójától is. Az emberek gyakran eltompulnak, miután elkövettek egy ilyen kegyetlen gyilkosságot. - Itt az anyja - mutatott rá Peabody. - Aha. Elképzelhető, hogy ő mosta meg a kezét, de Caro sokkal jobban ismer engem annál, hogy így próbáljon átverni. A halál beálltának az időpontja hajnali egy óra tizenegy perc. Majd megkérjük az ENyÜ-t, hogy ellenőrizzék a ház biztonsági rendszerét, hátha pontosan megtudjuk, mikor lépett be Reva az

14 ajtón. Nézd meg a konyhát. Tudnunk kell, hogy a kés innen származik, vagy a gyilkos hozta magával - tartott Eve egy pillanatnyi szünetet. - Láttad annak a bőrdzsekinek a maradványait a lépcsőházban? - Aha. Minőségi anyagból varrták. - Tedd azt is a bizonyítékok közé. Ewing azt állítja, ő szaggatta széjjel egy motoros csavarhúzóval. Kíváncsi vagyok, igazat mondott-e. - Hú. De miért használta volna a csavarhúzót, amikor kése is volt? Azzal sokkal hatékonyabban szabdalhatta volna darabokra. - Aha, ez még kérdéses. Utánanézünk az áldozatoknak is, hátha valaki a halálukat akarta. Mármint a megcsalt feleségen kívül. Peabody sziszegve nézett vissza a testekre. - Ha ez az, aminek kinéz, az a nő az elkövetkező években nem nagyon fog hosszú sétákat tenni. -Nem az a dolgunk, hogy megállapítsuk, minek néz ki, hanem arra kell rájönnünk, mi ez valójában. Második fejezet - Nem, nem mostam meg sem a kezét, sem pedig az arcát felelt Caro, és higgadtan Eve szemébe nézett. De ültében szorosan összefonta ölébe ejtett kezét, mintha csak így akarná magát a székhez láncolni. - Igyekeztem minél kevesebb mindenhez hozzányúlni. Csak nyugtatgattam a lányom, amíg maga ide nem ért. - Caro - koncentrált Roarke titkárnőjének az arcára Eve, és próbálta figyelmen kívül hagyni a tényt és az ebből fakadó neheztelését, hogy Roarke is bent maradt a szobában. Méghozzá Caro kérésére. - Van az emeleten egy nagy fürdőszoba, a hálótól jobbra. Egyértelmű jeleket találtunk arra, hogy valaki lemosta magáról a vért, annak ellenére, hogy utána tisztára törölte a kagylót. - Nem mentem fel az emeletre. Higgyen nekem. Eve valóban hitt neki, de egyben arra is rádöbbent, hogy Carónak fogalma sincs, milyen súlyos következményekkel járhat ez az állítása. Roarke viszont alig érezhetően összerezzent. Ebből az is világossá vált a számára, hogy a férje pontosan tisztában van a hallottak jelentőségével. Viszont nem szólt közbe, ezért neheztelése enyhült egy cseppet. - Vért találtunk Reva ruháján. - Igen, tudom. Láttam... - és ebben a pillanatban megcsillant szemében a megértés fénye. És az alig leplezett rémületé. Hadnagy, ha Reva... Ha a lányom használta a fürdőszobát, az csak azért történhetett, mert sokkot kapott. Nem pedig azért, mert megpróbálta eltüntetni a nyomokat. Hinnie kell nekem. Sokkot kapott. És hányt, gondolta Eve. Az ujjlenyomatai mindenütt ott vannak a kagyló és a WC peremén. Éppen úgy tarthatta magát, mint amikor a jelenlétében szabadult meg a gyomra tartalmától a földszinti fürdőszobában. Viszont csak a fentiben talált vérnyomokat., - Hogy jutott be a házba, Caro? - Mit hogyan... Ó - simított végig az arcán Caro, mintha csak egy pókhálót akart volna eltüntetni róla. - Az ajtón. A bejárati ajtón. Résnyire nyitva találtam. - Nyitva? - Igen, igen, a zár fölött zölden világított a jelzőfény, és észrevettem, hogy nem csukták be rendesen. Ezért löktem rajta egyet, és bejöttem. - Mi fogadta idebent?

15 -Reva az előtér padlóján ült. Golyóvá gömbölyödött, és reszketett. Alig volt magánál. - De ahhoz eléggé, hogy felhívja magát, és elmondja, hogy Blair és Felicity halottak, ő pedig, mármint a maga lánya, bajba került. - Igen. Pontosan ennyit értettem abból, amit elmondott, hogy szüksége van rám, valamint Blair és Felicity halottak. Azt mondta: Anya, anya, halottak. Valaki megölte őket. Zokogott, a hangja pedig teljesen színtelenül csengett. Mintha egy idegennel beszéltem volna. Mondta, hogy fogalma sincs, mit tegyen, mit kellene tennie. Megkérdeztem, hogy hol van, és elárulta. Nem emlékszem pontosan, hogy mit mondott, sem arra, hogy én mit mondtam neki. De az otthoni linkem rögzítette a beszélgetést. Akármikor meghallgathatja - feszült meg kissé a hangja. - Igen, meg is fogjuk hallgatni. - Amikor átláttam a helyzetet, rádöbbentem, hogy azonnal értesítenem kell a rendőrséget. Már Revának is ezt kellett volna tennie - simította el Caro a térdén a pizsamanadrágot, majd úgy nézett végig magán, mint aki csak most döbben rá, milyen ruhát visel. Alig láthatóan elpirult, majd felsóhajtott. -Annyit mondhatok, hogy egyikünk sem... Egyikünk sem gondolkodott tisztán. Csak az járt a fejünkben, hogy fel kell hívnunk azt az embert, akiben mindketten a leginkább megbízunk. - Tudta, hogy a veje megcsalja a lányát? - Nem, nem, még csak nem is sejtettem - válaszolt gyorsan Caro, és Eve érezte a szava mögött bujkáló dühöt. - És mielőtt megkérdezné, nagyon jól ismertem Felicityt. Vagy legalábbis eddig azt hittem, hogy ismerem - javította ki saját magát. - Ugy véltem, egyike Reva legközelebbi barátnőinek. Mintha csak a testvére lenne. Gyakran járt nálam, mint ahogy én is nála. - Felicity Blairen kívül más férfiakkal is lefeküdt? - Pezsgő társasági életet élt, és vonzódott a művészekhez húzta el komoran a száját, ahogy erről eszébe jutott a veje. Gyakran tréfálkozott azzal, hogy még nem készült fel egyik stílus követésére sem... Legyen szó akár a férfiakról, akár a gyűjteményéről. Okos nőnek ismertem meg, akinek van stílusa és humorérzéke. Reva pedig sokszor túlságosan is komoly, csak a munkája jár a fejében. Arra gondoltam... Azt hittem, jót tesz neki, ha olyasvalakivel barátkozik, aki előtérbe hozza a komolytalanabb oldalát. - Ki volt Felicity barátja? -Nem tudom pontosan. Pár héttel ezelőtt találkozgatott egy férfivel. Összefutottunk az egyik vasárnapi tízóraiján. Azt hiszem, egy festő - hunyta le a szemét. - Igen, egy festő. Fredónak hívták. Legalábbis Felicity Fredóként mutatta be. Furcsa volt, idegen, mégis mély benyomást tett rám. De hetekkel azelőtt még mással járt. Egy sovány, sápadt, merengő alakkal. Azelőtt pedig... - rántotta meg Caro a vállát. Felicity szerette a férfiakat, ám minden jel szerint csak felszínes kapcsolatokra vágyott. - Tud valakiről, aki hozzáférhetett a ház biztonsági berendezésének a kódjaihoz? -Senkiről sem. Felicity roppant komolyan vette a biztonságát. Nem tartott személyzetet, kizárólag droidok végezték a

16 házimunkát. Azt mondogatta, hogy az emberekben nem lehet megbízni, mert mindenki olyanokban bízik meg, akikben nem lenne szabad. Emlékszem, egyszer meg is jegyeztem, hogy nagyon szomorúnak tartom, amiért így gondolkodik. Erre csak nevetett, és emlékeztetett, hogy ha nem lenne igaza, akkor a lányomnak sem lenne munkája. Peabody jelent meg az ajtóban. Eve észrevette, és felállt. - Köszönöm. Később majd folytatnunk kell ezt a beszélgetést. De addig is szeretném, ha a felvevő előtt beleegyezne, hogy megvizsgáljuk az otthoni linkjét. - Vigye csak nyugodtan. Vigyen bármit, ami segít tisztázni a lányomat. Azt akarom, hogy tudja: nagyon sokat jelent nekem, hogy személyesen maga vette kézbe ezt az ügyet. Tudom, hogy kideríti az igazságot. Most már odamehetek Revához? -Jobb lenne, ha még egy kicsit itt várna - pillantott Roarke felé Eve, amiből a férje előtt világossá vált, hogy ez rá is vonatkozik. Odakint az előszobában Eve csak a fejével intett Peabody felé, hogy kezdje. - A takarítók vért találtak az emeleti fürdőszoba lefolyójában, és Ewing ujjlenyomatát is sikerült rögzíteniük, habár ez utóbbit gondosan letörölték. A gyilkos fegyver nem illik a konyhai kések közé. A tulajdonos igazán ízléses készletet tartott, és látszólag semmi sem hiányzik - pillantott a jegyzeteibe Peabody. - Aktiváltuk a házidroidot, amit huszonegy óra harminckor kapcsoltak ki. Ezt megelőzően csupán annyit rögzített a memóriájába, hogy Felicity itthon tartózkodik valakivel. Az a nő úgy programozta a szerkezetet, hogy sem nevekkel, sem részletekkel nem szolgál. Valahogy meg kell kerülnünk ezt a programblokkot. -Akkor intézkedj. Az emeleten a másik fürdőszobában is találtatok vérnyomokat? - Nem. Csak Ewing ujjlenyomatait a WC-kagylón. - Oké. Beszélgessünk tovább Ewinggal. Együtt léptek be a nappaliba, ahol egy egyenruhás dajkálta Revát, aki éppen ebben a pillanatban állt fel. - Hadnagy, szeretnék beszélni magával. Négyszemközt. Eve egy intéssel kiküldte az egyenruhást, és anélkül szólalt meg, hogy Peabodyra nézett volna. - Hadd mutassam be Peabody nyomozót, a társamat. Miről akar velünk beszélni, Ms. Ewing? Reva tétovázott, majd amikor Eve leült, lemondóan sóhajtott egyet. - Lassan kitisztul a fejem, és csak most kezdek rádöbbenni, mekkora bajba keveredtem. És kevertem bele az anyámat. Csak azért jött ide, mert hisztériás rohamot kaptam. Nem szeretném, ha emiatt bármi baja lenne. - Az anyja miatt nem kell aggódnia. Senki sem fogja felelősségre vonni semmiért. - Oké - bólintott kurtán Reva. - Akkor minden oké. - Azt mondta, hogy amikor felhajtotta a takarót, megpillantotta a holttesteket és a vért. -Igen, láttam, hogy halottak. Tudtam, hogy halottak. Annak kellett lenniük. - Hol volt a kés? -A kés? - A gyilkos fegyver. Hol volt? -Nem tudom. Nem vettem észre semmiféle kést. Csak Blairt és Felicityt láttam.

17 - Peabody, mutasd meg Ms. Ewingnak a fegyvert, amit elhelyeztünk a bizonyítékok között. Peabody elővette a műanyag zacskóba csomagolt kést, Reva mellé lépett, és megmutatta neki. - Felismeri a kést, Ms. Ewing? Reva hosszan bámulta a véres pengét, a véres markolatot, majd felemelte a pillantását, és kábán, zavartan Eve szemébe nézett. - Blair kése. Abból a készletből való, amit tavaly vett, amikor úgy döntött, hogy mindkettőnknek a hasznára válna egy főzőtanfolyam. Mondtam neki, hogy menjen nyugodtan, én jól elvagyok az AutoSéffel és az előre csomagolt ételekkel. Blair valóban vett néhány leckét, és időnként főzött is ezt-azt. Ez éppen úgy néz ki, mint a konyhai kései. -Ma éjjel ezt is magával hozta, Reva? Olyan dühös volt, hogy ezt is beletette a táskájába? Talán csak azért, hogy megfenyegesse, vagy megijessze őket? - Nem - lépett hátra Reva egy lépést, és igyekezett minél távolabb kerülni a késtől. - Nem, nem hoztam magammal. Eve a magasba emelte a következő zacskót. - Ez a maga bénít ója? - Nem - szorította ökölbe Reva a kezét. - Ez az egyik legújabb fejlesztésű katonai modell. Az enyém már több mint hatéves. Az a fajta, amit a titkosszolgálatnál is használnak, csak éppen átalakították. Ez nem az enyém. Még sohasem láttam. - Az áldozatokat ezzel, és a késsel ölték meg. És mindkettőn megtaláltuk a maga ujjlenyomatait. - Ez őrület. - Az áldozatokat olyan erővel érték a szúrások, hogy rengeteg vér fröccsent szét. A maga kezére és az arcára éppúgy, mint a ruhájára. Reva lassan, tompán nézte a kezét, majd lassan összedörzsölte a két tenyerét. -Tudom, hogy véres lett az ingem. De azt nem... Talán hozzányúltam odafent valamihez. Nem emlékszem. Nem én öltem meg őket. Hozzá sem értem a késhez, vagy ahhoz a bénítóhoz. A kezem egyáltalán nem lett véres. -Vérnyomokat találtunk a fürdőszobai lefolyóban, és a maga ujjlenyomatait a kagylón. - Azt hiszi, kezet mostam? Azt hiszi, megpróbáltam eltüntetni a nyomokat, mielőtt felhívtam az anyámat? Eve magában elismerte, hogy Reva feje valóban kezd kitisztulni, és ezzel együtt a temperamentumát is visszanyerte. Sötét szeme valósággal izzott, összeszorította a fogát, és arcába is visszatért a szín. - Mi a fenét gondol, mi vagyok én? Azt hiszi, darabokra vagdaltam a férjemet és a barátnőjét, mert bolondot csináltak belőlem? És még ha így is történt volna, nem lett volna annyi eszem, hogy eltüntetem a gyilkos fegyvert? Az Isten szerelmére, már halottak voltak! Már halottak voltak, amikor ideértem köpte a szavakat, miközben indulatosan fel és alá csörtetett a szobában. - Mi az ördög folyik itt? Mi az ördög ez? - Miért jött ide ma éjjel, Reva? - Hogy rajtakapjam őket, hogy kiabáljak, hisztizzek, és talán Blairt még tökön is rúgtam volna. Azért jöttem, hogy beverjem Felicity csinos, álnok képét. Hogy összetörjek valamit, és jelenetet rendezzek. - De miért éppen ma?

18 - Mert csak ma jöttem rá, a fene egye meg. - Miből? Miből jött rá? Reva megtorpant, és úgy bámult, mintha Eve valami különös, csak félig érthető nyelven tette volna fel a kérdést. - A levél. Ó, Jézusom, a fényképek és a nyugták. Kaptam ma egy csomagocskát. Már lefeküdtem, amikor meghozták. Korán volt még, éppen hogy csak elmúlt tizenegy óra, de nagyon unatkoztam. Kicsit bosszús is lettem, amikor meghallottam a kapucsengőt. El sem tudtam képzelni, ki jöhet hozzám tizenegykor, de azért lementem. És láttam, hogy valaki a kapunál hagyta. Erre kimentem, és behoztam. - Észrevett valakit? -Senkit. Mivel gyanakvó alkat vagyok, betettem egy szkennerbe. Nem mintha bombára számítottam volna - húzta savanyú mosolyra a száját -, de így szoktam meg. Csak akkor nyitottam ki, amikor a szerkezet jelezte, hogy tiszta. Azt hittem, Blair küldte. Olyan máris hiányzol ajándékként. Szokott ilyet csinálni. Ostoba, romantikus, de... - tört meg a hangja, és a szemében megcsillant egy könnycsepp. - Egyszerűen csak azt hittem, ő küldte, és kinyitottam. Fényképek voltak benne. Blairről és Felicityről. Félreérthetetlenül intim helyzetben. Mintha csak figyelte volna őket valaki. Valamint szállodai és éttermi számlák másolatai. A francba - csapott a szájára Reva. Számlák ékszerekről és fehérneműkről, amiket Blair vásárolt... De nem nekem. Mindegyiket egy olyan számláról fizette, amiről még csak nem is tudtam. És kaptam két diszket is. Az egyiken a kettejük közti linkbeszélgetések másolatával, a másikon meg az jeikkel. Meghitt szerelmi vallomások, és szerelmes ek másolataival. - Semmi sem utalt arra, kitől kapta ezt a csomagot? - Semmi, és abban a pillanatban nem is gondolkoztam el rajta. Túl nagy volt a megrázkódtatás és a düh, meg a fájdalom, amit éreztem. A diszken az utolsó beszélgetésükben éppen azt ecsetelték, hogy két teljes napot fognak eltölteni Felicity lakásán, miközben én azt hiszem, Blair elutazott a városból. Kinevettek - suttogta Reva. - Jóízűen nevettek azon, hogy nem veszem észre, ami az orrom előtt történik. Egy biztonsági szakértő, aki még a saját férjére sem tud vigyázni - zökkent vissza a fotelbe. - Ennek nincs semmi értelme. Őrültség. Ki ölné meg őket, és fedné fel előttem a titkukat egy időben? - Hol van az a csomag, amit kapott? - kérdezte Eve. A kocsimban. Magammal hoztam, hátha útközben megesik rajtuk a szívem, habár erre nem sok esélyt láttam. Az anyósülésre tettem, hogy egy pillanatra se tévesszem szem elől. - Peabody. Reva megvárta, amíg Peabody engedelmesen kiment a csomagért. - Ettől persze csöppet sem látszom ártatlanabbnak. Bizonyítékokat kaptam, hogy a férjem megcsal a legjobb barátnőmmel, és ma éjjel is találkoznak, erre én azonnal fegyvert ragadtam, és ide siettem. Egyenesen bele a közepébe valaminek. Nem tudom, hogyan, vagy miért húztak be a csőbe. Sőt még azt sem, hogy maga miért hinne nekem. Pedig ez az igazság. -Letartóztatom kettős gyilkosságért, és beviszem a kapitányságra. Nem tehetek mást - és Eve látta, hogy Reva arcából kifut a vér. - Magát nem ismerem - folytatta -, de az anyját és Roarke-ot igen. És egyikük sem balek. Mindketten elhiszik a

19 történetét, ezért jól figyeljen arra, amit mondok. Jegyzőkönyvön kívül. Szerezzen ügyvédet. Szerezzen egy egész falka veszettül jó ügyvédet. És ne hazudjon nekem. Semmiről se hazudjon, amit kérdezek. Ha az ügyvédei tényleg jók, akkor már reggel kihozzák. Csak legyen őszinte. Fontos, hogy bármikor el tudjam érni. Ha rejtegetni próbál valamit előlem, és rájövök, akkor nagyon felhúzom magam. - Nincs semmi rejtegetnivalóm. - Talán később az eszébe jut valami. Ha ez valóban megtörténik, alaposan gondolja át. Jelentkezzen önként egy harmadik szintű hazugságvizsgálatra. Pokolian tolakodó eljárás, akár még fájdalmas is lehet, de ha valóban őszinte volt velem, és nincs rejtegetnivalója, akkor átmegy rajta. Ez a vizsgálat komoly súllyal esik majd latba maga mellett. Reva lehunyta a szemét, és mélyen felsóhajtott. - Kibírom a harmadik fokozatot. Eve halványan elmosolyodott. - Én is ott leszek, és ha megpróbál átverni, akkor kivasalom. Szerzek házkutatási parancsot, és átvizsgálom a lakását, az irodáját, a kocsiját, mindenét. De az is komoly érv lenne az ártatlansága mellett, ha erre most engedélyt adna. - Pokolian sok mindent adok a kezébe, Dallas. - Nincs sok választása. Eve letartóztatta és bevitte Revát. A kapitányságon a korai időpontra való tekintettel nyugodtan folytathatta volna a kihallgatását reggelig anélkül, hogy megsértené az eljárási rendet. De sok volt a dolga, ráadásul Roarke-kal is beszélnie kellett. Keresztülment a nyomozók közös irodáján, ahol mindenki ásítozással töltötte az éjszakai műszak utolsó óráit. A férje az irodájában várta, de Eve nem is számított másra. - Beszélnem kell veled - kezdte Roarke. - Gondoltam. De ne szólj egy szót sem, amíg nem hozok magamnak egy csésze kávét - lépett egyenesen az AutoSéfhez, és beprogramozott egy méregerős dupla feketét. Roarke kibámult a keskeny ablakon, és elnézte a szeszélyes, kora hajnali forgalmat. Eve megitta a kávéját, és közben látta a férje arcán a türelmetlenséget. - Intézkedtem, hogy Caro egy negyedórát tölthessen a lányával. Ez a legtöbb, amit pillanatnyilag tehetek. Utána vidd haza, és nyugtasd meg. Ehhez te úgyis nagyon értesz. - Valósággal elment az esze, annyira aggódik a lányáért. - Nem is számítottam másra. - Nem számítottál másra? - fordult Roarke lassan a felesége felé. Elég lassan ahhoz, hogy Eve tudja, a férje már nem sokáig tudja visszatartani az indulatait. - Hiszen épp most tartóztattad le, és dugtad rács mögé az egyetlen lányát gyilkosságért. - Azt hiszed, hogy azért, mert kedveled őket, én pedig téged, szabadon engedem? Hiszen a gyilkos fegyver ki sem látszik az ujjlenyomatai alól! Amikor ott találtam egy kettős gyilkosság helyszínén, ahol az egyik áldozat a férje, a másik a legjobb barátnője, akik meztelenül feküdtek egymás mellett az ágyban? Amikor beismerte, hogy szabályosan betört a házba, amikor megtudta, hogy a férje Felicityvel csalja? - kortyolt nagyot Eve a kávéjából, majd a férje felé intett a csészével. - Hé, talán magamra kellett volna öltenem egy jámbor szerzetes álcáhaldlos válás ját, és kituszkolni az ajtón azzal a jó tanáccsal, hogy menjen békével, és többé ne csináljon semmi rosszat?

20 Reva nem ölt meg senkit. Tiszta sor, hogy ideges volt. Bárki is tervelte ki ezt a gyilkosságot, feltett szándéka volt, hogy rákeni az egészet. És alapos munkát végzett. - Ebben történetesen egyetértek veled. - Azzal, hogy lecsuktad, csak időt és esélyt adtál a valódi elkövetőnek, hogy... Mire is? -Mondtam, hogy egyetértek veled. De abban már nem, amit a legszívesebben hozzátettél volna - ivott még egy korty kávét Eve, és érezte, hogy lassan új erőre kap. - Azzal, hogy behoztam, sem időt, sem lehetőséget nem adtam senkinek a menekülésre. Legfeljebb elgondolkodnak rajta... És közben Revát is biztonságban tudhatjuk. Követjük a törvény minden egyes apró betűjét. Csak a munkámat végzem, szóval szállj le rólam. Roarke leült, mert hirtelen nagyon fáradtnak érezte magát, és annyira aggódott az anya és a lánya miatt, hogy neki is émelyegni kezdett a gyomra. Úgy érezte, felelős értük. - Hittél Revának. - Aha, hittem neki. Mint ahogy a saját szememnek is hiszek. -Ne haragudj. Ma reggel kissé nehezen forog az agyam. Mit árult el neked a szemed? - Ezt az egészet túlságosan is jól rendezték meg. Mint egy videofilmen. Kegyetlenül meggyilkolt, meztelen pár, a kés pedig, amit a matracba állítottak, a legfőbb gyanúsított konyhájából származik. A fürdőszobai lefolyóban vért találtunk, a kagylón meg a gyanúsított ujjlenyomatait, de csak egy apró folton, mintha ott elfelejtette volna letörölni. A fegyvereken is ott voltak az ujjlenyomatai, arra az esetre, ha a nyomozás vezetőjét az előbb felsoroltakkal nem lehetne az orránál fogva vezetni. - Téged pedig nem lehet, ez a napnál is világosabb. Kérhetem az elnézésedet, amiért kételkedtem benned? -Mivel ilyen hosszú éjszaka áll mögöttünk, kérned sem kell - és Eve elég nagylelkű hangulatban érezte magát ahhoz, hogy Roarke-ot is megkínálja kávéval, és magának is beprogramozott még egyet. - Habár a gyilkos nagyrészt kitűnő munkát végzett. Bárki is tette, nagyon jól ismerhette Revát, az életvitelét és a reakcióit. Halálbiztos volt benne, hogy vérben forgó szemekkel, azonnal a barátnője lakására fog rohanni. Tudta, hogy könnyedén kijátssza a biztonsági rendszert. Talán azt is számításba vette, hogy előbb kopogtat az ajtón, de tudta, hogy nem fordul sarkon, amikor senki sem siet ajtót nyitni. Ennek ellenére több hibát is vétett. - Amennyiben? - Aki egy hatalmas késsel a kezében sétál, az nem motoros csavarhúzóval fog nekiesni egy bőrdzsekinek. Miért nem abba a fürdőszobába ment hányni, amit utána kitakarított? Miért hagyott ott is ujjlenyomatokat maga után? Hogy lehet az, hogy nincsenek a haján vérnyomok? Hiszen a cseppek kifröccsentek, összekenték a lámpaburát, a falat, de a hajára egyáltalán nem került belőle. Talán még hajat is mosott? Akkor viszont miért nem találtak a takarítók a lefolyóban egyetlen hajszálat sem? - Nagyon alapos vagy. - Éppen ezért kapom havonta azt az óriási fizetést. Bárki is követte el a gyilkosságot, Roarke, ismerte Revát, és az áldozatokat is, és az egyiküket, talán mindkettejüket holtan szerette volna látni. Vagy az is lehet, hogy megelégszik annyival, ha Reva Ewing rács mögött tölti az élete hátralévő részét. Rejtélyes

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

T. Ágoston László A főnyeremény

T. Ágoston László A főnyeremény T. Ágoston László A főnyeremény Gondosan bezárta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot és egy széllel bélelt, kopott nyári nadrágban, hasonlóképp elnyűtt pólóban, és mezítlábas papucsban lecsoszogott a földszintre

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők.

Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők. 1 Az eső élő organizmusként fonta körbe a tájat. Az éjszaka leterítette sötét fátylát, amely úgy pulzált felettük, mint a gomolygó, sötétszürke felhők. Az esőcseppek ólomgolyókként ostromolták a szélvédőt,

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Megbánás nélkül (No regrets)

Megbánás nélkül (No regrets) Stargate SG1- Megbánás nélkül (No Regrets) Kategória: Stargate SG1 Romantika Rövid ismertető: Bárcsak a Jég foglyai néhány perccel tovább tartott volna... Írta: Alli Snow Web: http://www.samandjack.net/fanfics/viewstory.php?sid=1251

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene 1. fejezet Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene tennem. Mégis mi a megfelelõ reakció egy ilyen helyzetben? Hû, kösz, értékelem a megfontoltságát. Remélem, nem gondolja meg magát.

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

Prológus. Hová rejtőzhetek? Találhatok menedéket? Visszafordulhatok? Van még vissza?

Prológus. Hová rejtőzhetek? Találhatok menedéket? Visszafordulhatok? Van még vissza? Prológus Újabb lövés dördült el a lombkorona fölött. A hajtók kiáltozása sokkal kivehetőbbé vált. A vére a fülében lüktetett, miközben a tüdeje égett a levegőtől, amely szaporán és jegesen járta át légzőszerveit.

Részletesebben

2. OSZTÁLY/3 (2012 2013)

2. OSZTÁLY/3 (2012 2013) Név, osztály:... Visszaküldési határidô: 2013. március 11. 2. OSZTÁLY/3 (2012 2013) A világ összes kincse Ebben a feladatsorban Bátky András: A világ összes kincse című könyvéhez kapcsolódóan találtok

Részletesebben

FELLEGHAJTÓ. A SZIRT Krónikái. Paul Stewart & Chris Riddell

FELLEGHAJTÓ. A SZIRT Krónikái. Paul Stewart & Chris Riddell FELLEGHAJTÓ A SZIRT Krónikái Paul Stewart & Chris Riddell Könyvmolyképző Kiadó, 2008 ELSÔ fejezet TALÁLKOZÁS D él volt. Alvégvárosban sürgött-forgott a nép. A város fölött lebegô, a tetôket és a napot

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

M. Veress Mária. Szép halál

M. Veress Mária. Szép halál 184 Rügyek Szép halál Először nem figyeltem fel a kiáltásra, nem volt abban semmi különös, hogy valaki ordibál, megszokott volt ez arrafelé. Csak mikor közelebb értem, akkor hallottam, hogy mintha segítségért

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Nagyon fontos, hogy szülés után erős legyen a váll és hátizmod, mert a gyereket sokat kell majd cipelned, a mellizom gyakorlatok pedig

Részletesebben

T.Ágoston László A lovak állva álmodnak

T.Ágoston László A lovak állva álmodnak T.Ágoston László A lovak állva álmodnak Alszol, öreg? fordult a férje felé az asszony. Megigazította feje alatt a kispárnát, és lélekben felkészült a nagy beszélgetésre. Nem, nem alszom. Jár az agyam,

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

A menedék. Gellai Tamás

A menedék. Gellai Tamás Gellai Tamás A menedék a fiú a tengerparton áll Egy nagy és erős kéz ragadta meg hátulról, és belökte a sötét helyiségbe. A szorítás nyomán vadul lüktetett felkarja, még alig tudott másra gondolni, vagy

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Arthur Conan Doyle. Sherlock holmes

Arthur Conan Doyle. Sherlock holmes Arthur Conan Doyle Sherlock holmes újabb kalandjai Arthur Conan doyle Sherlock Holmes újabb kalandjai 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Különös hivatal Nem sokkal azután, hogy megházasodtam, megvettem az öreg

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ALSÓ TAGOZATOS DIÁKJAI RÉSZÉRE

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ALSÓ TAGOZATOS DIÁKJAI RÉSZÉRE ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ALSÓ TAGOZATOS DIÁKJAI RÉSZÉRE A kiadványt összeállította: Laskó Zoltánné, Rosta Helga, Szirmai Nóra Grafika: Varga Gábor Farkas, Tunyogi Gábor Kiadja: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény,

Részletesebben

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA.

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. BALLAI LÁSZLÓ Szentendrei emlék COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. MEGJELENT AZ EZREDVÉG IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMKRITIKAI FOLYÓIRAT XIV ÉVFOLYAM, 6-7. (2004. JÚNIUS-JÚLIUSI)

Részletesebben

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,

Részletesebben

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek.

Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. 8 II Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. Mi, többiek maradtunk. Bár a tanárok igyekeztek gyorsan eltüntetni

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

Talabér Gergő Ugrani muszály...

Talabér Gergő Ugrani muszály... Talabér Gergő Ugrani muszály... Épp az ablak előtt álltam, amikor a harang tizenkettőt ütött. Figyeltem a sürgő-forgó város kavalkádját. Emberek siettek a dolguk után a főtér macskakövein botladozva. Némelyek

Részletesebben

Tudod, mi van ma? Várta, hogy a másik visszakérdezzen, hogy: Nem. Mi? Ma dolgozom utoljára a tűzszerészeknél. Jövő héten áthelyeznek.

Tudod, mi van ma? Várta, hogy a másik visszakérdezzen, hogy: Nem. Mi? Ma dolgozom utoljára a tűzszerészeknél. Jövő héten áthelyeznek. Elmore Leonard: Dinamit (részlet) Fordította: Totth Benedek Chris Mankowski utolsó munkanapja, délután kettő, még két óra van hátra a műszak végéig, amikor befut a riasztás, hogy hatástalanítania kell

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI?

MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI? MIÉRT SZERETNÉK SZOCIÁLIS MUNKÁS LENNI? Érdekesnek tűnik egy dolgozat címét kérdésként feltenni. Ez számomra azt jelenti, hogy nem egy szokványos házi dolgozatról beszélünk. Amióta Kocsis tanárnő feladta

Részletesebben

SZÍRIUSZ HERCZEG FERENC (1890)

SZÍRIUSZ HERCZEG FERENC (1890) HERCZEG FERENC SZÍRIUSZ (1890) I. Aki évekkel ezelőtt megfordult a budai hegyekben, az bizonyára emlékezik még a Sergius-nyaralóra, melyet néhány év előtt magam sem tudom, miért alapjából lebontottak.

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A Károlyi Pályázat Kémia Írta: Elefánti Barbara 10. A 2007. november 3. Tartalomjegyzék 2. oldal: Tartalomjegyzék 3. oldal: Bevezetés 4. oldal: Emil Fischer élete és munkássága 5.-7. oldal: Beszélgetés Emil

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

Max Lucado: Értékes vagy

Max Lucado: Értékes vagy Max Lucado: Értékes vagy A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA

SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA SZŰNJ MEG, VARÁZS GOBBY FEHÉR GYULA Pósa János egyetemista akkor ismerte meg Bucskó Ilonát, mikor az a fenekébe szúrt. János már lefeküdt a paraván mögött levő keskeny ágyra, nadrágját engedelmesen letolta

Részletesebben

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás?

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás? DRÁMAJÁTÉK TINIKNEK Vári Lili: A KULCS A történet egy vallási középiskolában játszódik. Szereplők: Tanár dr Wieser Tanár Brown Diákok: Jim, Larry, Jeff, Tom és Matthew Első szín (Osztályterem, a diákok

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

tünk nagyon megromlott, anya hangja megkomolyodott, arcán ráncok jelentek meg, az addig idilli családi életünk apa halálával a semmibe veszett, és

tünk nagyon megromlott, anya hangja megkomolyodott, arcán ráncok jelentek meg, az addig idilli családi életünk apa halálával a semmibe veszett, és Negyedik fejezet Az a nap, az a szörnyű nap volt az utolsó napom az óvodában. Soha többé nem láttam a kedves szőke óvónénit és a szivárvány minden színében pompázó játékhegyeket sem. Apát sem. Sőt, anyát

Részletesebben

Csak a szeretetben! Lakatos Sándor

Csak a szeretetben! Lakatos Sándor Csak a szeretetben! Lakatos Sándor Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében és háborgott, és megkérdezte:»hova helyeztétek őt?«azt felelték:»uram, jöjj és

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást.

zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást. A zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást. Imádkozhatnék istenhez azért is, hogy a dühöm kitartson

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben