I. Jelenlegi lehetőségek - A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány eddigi, vállalkozásokat támogató tevékenysége

Átírás

1 A Somogy megyében valós tevékenységet végző és munkavállalókat itt foglalkoztató, munkahelyet teremtő vállalkozók és gazdasági társaságok (mikro-, kis-, és középvállalkozások) direkt és indirekt támogatási lehetőségeiről összefoglaló Készítette: Keresztes Péter I. Jelenlegi lehetőségek - A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány eddigi, vállalkozásokat támogató tevékenysége A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány 2012 óta a következő eszközöket alkalmazta a Megyében működő KKV szektorba tartozó vállalkozások direkt és indirekt támogatására: 1. Mikrohitelek: A kezdő vállalkozások egyik fő problémája a tőkehiány. Országosan a kezdő vállalkozások hiteligényének 80%-át a Vállalkozói Központok biztosítják. Így van ez Somogy megyében is. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ 1992 óta 1001 ügyfélnek összesen Ft mikrohitelt biztosított. A jelenlegi élő hitelállományunk: Ft, a kedvezményezett vállalkozások száma: 390. A 2012 óta eltelt időszakban összesen Ft mikrohitelt folyósítottunk (2012-ben Ft, 2013-ban Ft, 2014-ben Ft). A kedvezményezett vállalkozások száma összesen 346 volt. (2012-ben 96, 2013-ban 172, 2014-ben 78). Mikrohiteleinket elsősorban fejlesztésre, másodsorban pedig forgóeszköz-finanszírozásra fordították a megye egyéni vállalkozói és kisebb társas vállalkozásai. 2. Tanácsadás: Felkészült és nagy tapasztalattal rendelkező munkatársaink a kaposvári központunkon kívül barcsi irodánkban 23 éve, balatonboglári irodánkban pedig 18 éve folytatnak díjmentes tanácsadást a vállalkozások számára. Tanácsadásunk generális jellegű, de több témában (pl.: vállalkozásalapítás, pályázati- és hitellehetőségek) speciális. Az ügyfélszám éves átlagban irodánként rendre meghaladja a 200 főt. Ügyfeleink több mint 50 %-a rendszeresen felkeresi az illetékes irodáinkat. Gyakran segítünk ad hoc jellegű, komplex vállalkozói problémák megoldásában is 3. Pályázatfigyelés: A vállalkozások döntő része nem figyeli a pályázatokat, vagy nem igazodik el az Európai Uniós pályázatok között. Sikeres és népszerű indirekt vállalkozástámogatási eszközünk a mikro-, kis és középvállalkozások számára díjmentesen végzett pályázatfigyelési szolgáltatásunk, amely sokban különbözik a pályázatíró cégek hasonló szolgáltatásaitól. A vállalkozás konkrét fejlesztési elképzelései birtokában felkeresi bármely irodánkat, munkatársaink a szükséges adatokat rögzítik és amennyiben konkrétan az adott igényhez illeszkedő pályázat megjelenik, arról az érintett vállalkozást 1

2 tájékoztatják. Az elmúl 3 évben több, mint 100 ügyfelünk nyújtott be pályázatot e szolgáltatásunk igénybevételével. Sikeresen segítettük vállalkozásainkat a GOP-os, a LEADER-es, a DDOP-s és a TÁMOP-os pályázatoknál egyaránt. 4. Vállalkozói alapismeretek oktatása: Az alakuló vállalkozásoknak kb. fele a megalakulást követő 3 éven belül felhagy tevékenységével. Nem elsősorban a végzett tevékenységükhöz szükséges tudásuk hiányzik, hanem a vállalkozások gazdálkodásának pénzügyi, piaci, jogi, számviteli, adózási, marketing és egyéb környezetét nem ismerik kellően, ezirányú ismereteik rendkívül hiányosak. Elsősorban a közeljövőben vállalkozni szándékozók és a kezdő vállalkozók számára hirdetjük meg tanfolyamainkat. Célunk az, hogy a vállalkozások piaci és életben maradási esélyei javuljanak azáltal, hogy a vállalkozáselmélet terén nélkülözhetetlen és használható naprakész információkkal látjuk el a tanfolyami résztvevőket. A 60 tanórás tanfolyamaink a célcsoport számára jellemzően ingyenesek, azokat pályázatokból finanszírozzuk. (Az elmúlt három évben a LEADER programban elnyert pályázataink biztosították a forrásokat). A képzés keretében a következőket oktatjuk: vállalkozásalapítás jogi és gyakorlati kérdései, marketing, kommunikáció, adózási-, társadalombiztosítási-, számviteli alapismeretek, pénzügyi alapismeretek, hitelek, támogatások, üzletiterv készítés, pályázatírási alapismeretek. Törekszünk arra, hogy az általunk adott információk frissek és aktuálisak legyenek. Az elmúlt időszakban ( között) összesen 17 tanfolyamot bonyolítottunk le, összesen több mint 180 résztvevővel. A tanfolyamok közül 13-at Barcson, egyet-egyet Csurgón, Kadarkúton, Csokonyavisontán és Szigetváron szerveztünk meg. 5. Vásári megjelenés biztosítása: A mikro- és kisvállalkozások különösen a helyi termelők piaci megjelenésének egyik hatékony formája a vásárokon való megjelenés. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány szervezőként, lebonyolítóként az 1996-os életre hívása óta érintett a Barcsi Nemzetközi Vásár megrendezésében. A rendezvényen általában kiállító vesz részt. Közülük átlagosan 80-an somogyi vállalkozások, lefedve szinte az egész megyét. Rendszeres kiállítóink szinte kivétel nélkül egyéb területen is partnerei a Vállalkozói Központnak. Mivel a Barcsi Nemzetközi Vásárt Európai Uniós támogatás segítségével rendezzük meg (a Leader és az IPA programok adtak rá az elmúlt években lehetőséget), kiállító vállalkozásaink számára kedvezményes áron tudunk biztosítani megjelenési lehetőséget. A Barcsi Nemzetközi Vásár látogatottsága fő körül alakul minden évben. A Barcsi Nemzetközi Vásáron kívül minden évben megjelenünk a horvátországi Viroviticán megrendezett Viroexpon. A standunkon ingyenes lehetőséget biztosítunk a horvátországi piac iránt érdeklődő somogyi KKV-knak. Hasonló okokból jelentünk meg 2012-ben a szintén horvátországi Koprivnicán megrendezett vásáron. Amelyik évben a pályázati lehetőségek megengedik, Kaposváron a KÁN-on is kiállítunk, és standunkon helyet biztosítunk a megyei KKV-knak is. 6. Magyarország-Horvátország határ menti programok: Folyamatosan részt veszünk a határ menti pályázatokon és már több, mint 15 éve együttműködünk viroviticai partnerünkkel (VIDRA). Ezekben a közös projektekben több vállalkozás is érintett közvetlenül vagy közvetve ben és 2013-ban is zártunk 2-2 közös projektet. Jelenleg folyó projektünk 2

3 keretében Dráva menti turisztikai programcsomagokat állítunk össze, és komoly marketing munkával segítjük a turizmusban dolgozó vállalkozásokat. A projektben partnerünk Barcs Város Önkormányzata, valamint horvát részről a viroviticai Vidra fejlesztési ügynökség, valamint Koprivnica Város Önkormányzata. 7. Az inkubátorházunk adta lehetőségek: Az inkubátorház a magyar és a flamand kormány támogatásával épült 1998-ban azzal a céllal, hogy az induló vállalkozások számára kedvező áron biztosítsa a működésükhöz szükséges infrastrukturális feltételeket (iroda, műhely, kapcsolódó szolgáltatások). Az ingatlanban 32 iroda, 5 műhely és egy 330 fő befogadására alkalmas konferenciaterem található. Az inkubátorházat 2011-ben pályázati támogatással újítottuk fel, melynek során korszerűsítettük a konferenciatermet, és az épületek fűtési rendszerét, továbbá vagyonvédelmi berendezéseket telepítettünk és bővítettük a parkolót (a beruházás teljes költsége Ft, a támogatás összege Ft volt). A vállalkozói visszajelzések alapján igény van a szolgáltatások bővítésére, ezért a pályázati ciklusban további korszerűsítéseket tervezünk. Az inkubátorházat üzemeltető Somogy-Flandria Kft a Vállalkozói Központ 100%-os tulajdonában van. II. Jövőbeni lehetőségek - A Somogy megyében működő, tényleges tevékenységet végző és alkalmazottakat foglalkoztató KKV-k támogatási lehetőségei a időszakban A pályázati időszak operatív programjai a mikro-, kis-, és középvállalkozások (KKV-k) számára vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat egyaránt tartalmaznak, melyek közvetlen, illetve közvetett támogatás formájában állnak a vállalkozói szféra rendelkezésére. A KKV szektor szempontjából legfontosabb operatív programok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint a Vidékfejlesztési Operatív Program (VP). A GINOP kifejezetten a vállalkozások számára nyújt támogatásokat, fő kedvezményezettjei a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató mikro-, kis-, és középvállalkozások. Területi hatálya a kevésbé fejlett régiókra (Budapest és Pest megye kivételével az ország teljes területére) terjed ki. A vidékfejlesztési program forrásainak döntő hányada a mezőgazdasági termelő és feldolgozó vállalkozások, kisebb hányada a vidéki településeken működő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások számára nyújt támogatást. A program területi hatálya a mezőgazdasági termelők, feldolgozók esetében az ország teljes területe, a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások esetében a kevésbé fejlett régiók főnél alacsonyabb népességű települései (Somogy valamennyi települése Kaposvár, Barcs, Marcali, Nagyatád, és Siófok kivételével). A megye vállalkozásai számára speciális támogatási lehetőséget jelent, hogy a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program új, gazdaságfejlesztési prioritása keretében a somogyi KKV-k pályázhatnak a határon átnyúló, horvát partnerekkel közösen megvalósítandó fejlesztéseikre a időszakban (a megelőző programidőszakban csak a non-profit szervezetek nyújthattak be pályázatot). 3

4 A további - a Környezet és Energiagazdálkodási, az Emberi Erőforrás Fejlesztési, valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési operatív programok kedvezményezettjei jellemzően a nonprofit szféra szervezetei - az állam, az önkormányzatok, önkormányzati társaságok, civil szervezetek, egyházak. A fenti operatív programok forrásai azonban lényegesek a vállalkozói szféra számára, mert a kedvezményes szolgáltatások (inkubátorházak, ipari parkok, logisztikai központok) közvetett támogatást, az állami, önkormányzati fejlesztések pedig megrendelést, piacot jelentenek a KKV szektornak. A vállalkozások jelentős hányadát azonban hátrányosan érinti, hogy a vidéki (jellemzően a falvakban működő) mikrovállalkozások sem a GINOP-ból, sem a TOP-ból nem támogathatók. A GINOP a KKV-knak a helyi foglalkoztatás előmozdítása érdekében tett, a versenyképességet javító fejlesztéseit a TOP hatáskörébe utalja 1. Az EU Bizottság által elfogadott TOP kedvezményezettjeinek köre azonban kizárólag a non-profit szférára (önkormányzatokra, önkormányzati társaságokra, civil szervezetekre, egyházakra) terjed ki, forrásai a vállalkozások számára csak közvetett támogatást jelenthetnek pl.: az önkormányzati tulajdonú inkubátorházak, ipari parkok fejlesztése, foglalkoztatási paktumok létrehozása révén. A fenti ellentmondás a vidéki (elsősorban a falvakban működő) mikrovállalkozások számára jelenthet hátrányt, hiszen ez a vállalkozói kör így kimarad a GINOP támogatások döntő hányadából, a Vidékfejlesztési Operatív Program pedig végső formájában nem támogatja közvetlenül a vállalkozói szektort. 1. Közvetlen, vissza nem térítendő támogatások 1.1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A KKV-k kapacitásbővítése A hazai KKV-k legjelentősebb versenyhátránya az elavult termelési infrastruktúra, továbbá a vállalkozások túl tőkeszegények ahhoz, hogy saját forrásból korszerűsítsék a technológiájukat. A termelési kapacitások bővítéséhez és korszerűsítéséhez (gépbeszerzéshez, telephely-fejlesztéshez) igénybe vehető támogatások elsődleges kedvezményezettjei a feldolgozóipari KKV-k, továbbá a Szabad Vállalkozási Zónákban működő bármely nem mezőgazdasági ágazatba tartozó vállalkozás. Szabad vállalkozói zónák Somogyban: a Barcsi, Csurgói, Kadarkúti, Lengyeltóti, Tabi kistérségek teljes területe, továbbá a Nagyatádi kistérségben 12 település. 2 Energiahatékonyság javítása, megújuló energiaforrások alkalmazása A magyar vállalkozások az EU-s átlagnál 40%-kal több energiát használnak fel működésük során, amelynek többletköltségei jelentős terhet jelentenek, és nagymértékben csökkentik a versenyképességet. Az energetikai fejlesztéseknek ezért kiemelt szerepe van az energiaköltségek csökkentésében, a hatékonyság javításában, ezen túlmenően a 1 GINOP I. 1.9 fejezet Demarkáció és Szinergia 2 27/2013. (II. 12.) Korm r. 4

5 környezetterhelést is mérséklik. A program keretében a vállalkozások egyrészt az épületek energetikai korszerűsítésére, másrészt a termelési technológia energiahatékonyságának javítására igényelhetnek támogatást. A program lényeges eleme a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó fejlesztések támogatása is. A kedvezményezettek köre valamennyi hazai KKV, ágazati megkötés nélkül (Budapest és Pest megye kivételével). A célzottan energetikai fejlesztéseket célzó forrásokra a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) keretében is pályázhatók források. Beszállítói integrátorok és beszállító KKV-k támogatása A Kormány célja az exportképes vállalkozások jelenlegi es számát a 2018-ra re emelni. A KKV szektornak igen alacsony az exportértékesítésből való részesedése. A termékfejlesztés, a marketing elengedhetetlen feltétele az új piacokra való bejutásnak, a magas fajlagos költségek miatt a kisebb vállalkozások azonban ezt önállóan nem képesek finanszírozni. Ezért a GINOP a vállalkozói együttműködések ösztönzése céljából támogatást nyújt a beszállítói hálózatok, klaszterek bővítéséhez, a beszállítói hálózatban résztvevő vállalkozások fejlesztéseihez. Kutatás + Fejlesztés + Innováció A kutatási eredmények, az innovációk vállalati hasznosításnak elősegítése érdekében a programban a vállalkozások támogatást igényelhetnek a házon belüli prototípus, termék és szolgáltatásfejlesztéshez. A támogatottak köre: a KKV-k ágazati megkötés nélkül, kiemelt célcsoport a tudás-, és technológia-intenzív vállalkozások. Infokommunikációs fejlesztések A hazai KKV-k infokommunikációs felkészültsége jelentősen elmarad az EU átlagtól (magyar mikro és kisvállalkozások mindössze 50%-a rendelkezik saját honlappal), és ez sok esetben a hatékonyabb működés gátja. Az infokommunikációs megoldások (pl.: e- kereskedelem, e-üzletvitel) minél szélesebb körű elterjesztése érdekében a GINOP vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a vállalkozásokat a fenti megoldások bevezetésére és alkalmazására. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2007 és 2013 között 18%-ról 27,2%-ra nőtt. A foglalkoztatottság bővítésének egyik lényeges eszköze az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás ösztönzése. A GINOP komplex módon képzéssel, szemléletformálással, beruházási támogatással és mentorálással támogatja a vállalkozni kívánó fiatalokat. Másik lényeges intézkedése a programnak, hogy lehetőséget nyújt a szakmai tapasztalatszerzéshez, közvetlen támogatást ad a gyakornoki helyet kialakító KKV-knak a foglalkoztatásból adódó többletköltségeik fedezésére. Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése, támogatása 5

6 A társadalmi célú vállalkozások fontos szerepet játszanak a tartós munkanélküliek, inaktívak munkaerőpiacra való integrálásában. Jellemzőjük, hogy tevékenységükben a szociális és üzleti szempontoknak egyaránt érvényesülni kell, ezért lényeges, hogy olyan üzleti modell alakuljon ki, amely e feltételek mellett is hosszútávon fenntartható és gazdaságos működést tesz lehetővé. A nem mezőgazdasági tevékenységet végző társadalmi célú vállalkozások támogatást igényelhetnek a piacképes termékek és szolgáltatások előállítását célzó beruházásaikhoz (a mezőgazdasági termelők hasonló projektjeit a VP támogatja). KKV-k piaci megjelenésének támogatása A vállalkozások számára a piacbővítés egyik fontos eszköze a szakmai vásárokon való részvétel, a program a külföldi kiállításokon való megjelenés, valamint a kapcsolódó marketing tevékenység költségeit finanszírozza. 1.2 Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program A program a legalább két (egy magyarországi és egy horvátországi) vállalkozás együttműködésében megvalósuló termék, vagy szolgáltatásfejlesztést támogatja a határon átnyúló üzleti kapcsolatok bővítése érdekében. A termék-, szolgáltatás-, technológiafejlesztésen túl a közös értékesítési láncok és a kapcsoló marketing tevékenységek, továbbá a menedzsment ismeretek fejlesztése is szerepel a program céljai között. A támogatott tevékenységek között lényeges elem az új turisztikai szolgáltatások kialakítása. A kedvezményezettek köre a Somogy, Tolna, Zala megyében, illetve a határ menti horvát megyékben működő mikro-, kis és középvállalkozások. 1.3 Vidékfejlesztési Operatív Program A vidékfejlesztési program (VP) tervezése még folyamatban van, így jelenleg csak néhány alapinformáció áll rendelkezésünkre. A programból a időszakhoz hasonlóan főként a mezőgazdasági vállalkozások, valamint a vidéki térségek non-profit szervezetei (önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak) részesülhetnek támogatásban. A vállalkozásfejlesztést szolgáló források döntő hányada továbbra is a mezőgazdasági termelő, feldolgozó vállalkozások beruházásait (gépbeszerzést, a szárító, tároló, feldolgozó kapacitás bővítését, az állattenyésztési telepek korszerűsítését) támogatja. A program kiemelt ágazatai az állattenyésztés és a kertészet, a fejlesztések között prioritást élveznek a kis és közepes gazdaságok munkahelyteremtő beruházásai, valamint a fiatal gazdák fejlesztései. A program vidékfejlesztési fejezetének kedvezményezettjei változatlanul a fő alatti települések lesznek, de a nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások számára rendelkezésre álló keret a jelenlegi információk szerint lényegesen kisebb lesz, mint a megelőző időszakban. Mivel ez a vállalkozói kör a GINOP forrásaiból is csak igen korlátozottan részesülhet, ezért a falvakban működő (és jellemzően a legtőkeszegényebb réteget jelentő) mikrovállalkozásoknak rendkívül szűk lehetőségei lesznek az uniós források igénybevételére. A fenti vállalkozások helyi gazdaságban betöltött fontos szerepe révén 6

7 mindez súlyosan veszélyeztetheti az egyébként is hátrányos helyzetben lévő vidéki térségek gazdasági kilátásait és társadalmi, szociális helyzetét. 2. Közvetlen, visszatérítendő támogatások (GINOP pénzügyi eszközök) A mikro-, és kisvállalkozások jelentős hányada a fejlesztéseihez nem tud piaci alapon külső finanszírozási forrást szerezni, még abban az esetben sem, amikor a vállalkozás jó fejlődési potenciállal rendelkezik és a tervezett beruházás piaci és pénzügyi szempontból is megalapozott. A problémát súlyosbította, hogy a válságot követően a kereskedelmi banki hitelkínálat tovább szűkült. A GINOP által nyújtott visszatérítendő pénzügyi eszközök (kedvezményes hitelek) célja a pénzügyi közvetítői rendszer által jelenleg nem finanszírozott, de növekedésre, fejlődésre képes KKV-k forráshoz juttatása. A konstrukciók egyik része (a vissza nem térítendő támogatásokkal kombináltan) vehető igénybe, más konstrukciók önálló hitellehetőséget jelentenek. Ez utóbbiak elsősorban azon beruházásokhoz kapcsolódhatnak, melyek esetén a fejlesztés célja, vagy a vállalkozás tevékenységi köre miatt a vissza nem térítendő támogatás nem elérhető: a) Kombinált eszköz (visszatérítendő támogatás + vissza nem térítendő támogatás): vállalkozások kapacitásfejlesztése (eszközbeszerzés, telephely-fejlesztés) - Szabad Vállalkozói Zónában valamennyi ágazat, azon kívüli településeken a feldolgozóipari vállalkozások, energiahatékonyság javítását szolgáló fejlesztések, vállalkozóvá váláshoz kapcsoló beruházások, társadalmi célú vállalkozások fejlesztései, informatikai, K+I fejlesztések; b) Kedvezményes hitel (visszatérítendő támogatás): ágazati, illetve területi korlátozás nélkül, speciális esetekben is (pl. turisztikai célokra, többek között vendéglátásra, szálláshely-fejlesztésre). 3. Közvetett támogatások 3.1 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Inkubátorházak szolgáltatásainak fejlesztése A vállalkozás életciklusának legkritikusabb időszaka az indulást követő 1-3 év, mely során a legnagyobb nehézséget a vállalati működés szintjére való lépés okozza. Az inkubátorházak ennek az időszaknak a túlélését segítik, biztosítva a működéshez szükséges infrastrukturális és szolgáltatói hátteret a piacinál kedvezőbb költségek mellett. A program az inkubátorházak fejlesztésének támogatásával közvetett módon segíti az induló vállalkozások megerősödését. 7

8 Ipari parkok, logisztikai központok Az induló szakaszon már túljutott vállalkozások versenyképes működésének, bővülésének is alapfeltétele a megfelelő infrastrukturális háttér, ezért a GINOP a magas színvonalú szolgáltatói környezet kialakítása érdekében ösztönzi az ipari parkok, logisztikai központok fejlesztését. A munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása A munkavállalók szaktudásának frissen tartását, fejlesztését célzó szakmai és általános képzések, a vállalkozói ismeretek fejlesztését szolgáló ismeretátadás, valamint a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó képzések támogatása hozzájárul a KKV-k hatékonyabb működéséhez. Turisztikai fejlesztések támogatása A gyógyhelyek, tematikus utak, a kulturális örökség és természeti értékek turisztikai hasznosítását szolgáló beruházások által generált forgalomnövekedés az adott vonzerő környezetében működő vállalkozások forgalmára, bevételére pozitív hatással van. A turisztikai attrakciók fejlesztése ill. a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) részére juttatott támogatás közvetve a turisztikai profilú vállalkozások fejlesztését is szolgálja. 3.2 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Inkubátorházak, ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése A többségi önkormányzati tulajdonban lévő inkubátorházak és ipari parkok a TOP keretéből igényelhetnek támogatást a betelepült vállalkozók számára nyújtott szolgáltatásaik bővítésére. Foglalkoztatási paktumok létrehozása A foglalkoztatás bővítésében rendkívül fontos szerepe van a helyi gazdasági szereplők (vállalkozások, önkormányzatok, vállalkozásfejlesztési szervezetek) együttműködésének. A program a fenti együttműködést szervező és fenntartó megyei és helyi hálózat (az ún. foglalkoztatási paktum) kialakítására és működtetésére biztosít forrásokat, ezáltal közvetett módon támogatja a vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait. III. Közvetett és közvetlen hazai forrású támogatások Nemzeti Kereskedőház Zrt. Állami tulajdonú for profit szervezet. A hazai vállalkozások külpaci megjelenését a célországokban létrehozott kereskedelmi képviseleti irodák támogatják. EXIM BANK csoport Szintén a külpiacra jutás segítésére exportfinanszírozó hitelek és exportfedezeti-biztosítás áll az exportáló cégek rendelkezésére, a piacinál kedvezőbb feltételekkel. 8

9 MNB Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) A Magyar Nemzeti Bank által korábban meghirdetett Növekedési hitelprogramjának 3. lépcsője. Jellemzően beruházások finanszírozását szolgálja a kereskedelmi bankok 0%-os refinanszírozása és a keletkező hitelezési veszteség megosztása által, ami a kockázatosabb mikro- és KKV szektor finanszírozására ösztönzi a bankokat. Széchenyi Kártya Program Szintén a kereskedelmi bankokon keresztül érhető el, forgóeszköz ill. beruházás finanszírozására, továbbá pályázati előfinanszírozásra. A program motorja a hazai forrásból nyújtott kamattámogatás, amihez Somogy megyében kiegészítő kamarai kamattámogatás is elérhető. Mikrohitelezés IV. Az SMVKK tevékenységei, szolgáltatásai a programidőszakban E tevékenység kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon az induló vállalkozások 80%-a számára a Helyi Vállalkozói Központok nyújtanak finanszírozási forrást, jellemzően mikrohitel formájában. Az SMVKK-nál a hitelezési tevékenységhez szükséges valamennyi feltétel a képzett és gyakorlott szakembergárda, a tárgyi és informatikai háttér (mikrohitel portál), valamint a hitelezési, minősítési, kockázatkezelési szabályzatok egyaránt adottak, így a közalapítvány a teljes folyamatot átfogja és menedzseli (a kérelmek befogadásától, a bírálaton, folyósításon, monitoringon át, a követeléskezelésig). Jelenleg három mikrohitel konstrukciót kínálunk a vállalkozások részére: a) Új Széchenyi Hitel: mikrovállalkozások számára beruházásra 10 millió Ft összeghatárig, max. 10 éves futamidőre, forgóeszközhitel 6 millió Ft-ig, max. 3 éves futamidőre, a kamat mindkét hitel esetében 2,99%. b) Országos Mikrohitel Alap program: mikro-, valamint kisvállalkozások számára beruházási hitel 10 millió Ft-ig, forgóeszközhitel 6 millió Ft-ig, kamat 3,9%. c) Helyi mikrohitel alap: mikro-, valamint kisvállalkozások számára beruházási hitel 10 millió Ft-ig, forgóeszközhitel 6 millió Ft-ig, kamat 2,99%. A JEREMIE programból finanszírozott országos programokat (USZH és OMA) 2015 végéig lesz lehetőségünk folyósítani. A programidőszakban a GINOP pénzügyi eszközeinek (visszatérítendő támogatásainak) kezelésére a pénzügyi közvetítőket pályázat útján választják majd ki. A pénzügyi közvetítői pályázaton indulni szándékozunk, a pályázati kilátásaink azonban a takarékszövetkezeti szektor erős pozíciója miatt kedvezőtlenek. Tanácsadás A vállalkozói tanácsadás a tevékenységeinkhez kapcsolódó egyik legfontosabb szolgáltatás, melyre a mikrovállalkozások részéről jelentős és egyre növekvő igény van. A Közalapítvány 9

10 komplex, a vállalkozások igényeihez igazodó, személyre szabott tanácsadást nyújt, melyet az alapszabályból adódó kötelezettsége folytán non-profit jelleggel végez. Mivel a mikrovállalkozói kör piaci alapon nem képes megfizetni ennek költségét, így számukra alapvetően fontos, és hiánypótló ez a szolgáltatás. A tanácsadást általában konkrét hitelkérelem, pályázati megbízás követi. Pályázati projektek generálása, tervezése, menedzselése A időszak szabályai a pályázati projektekre elszámolható menedzsment költségét egységesen a támogatási összeg maximum 2,5%-ában határozzák meg. Ennek következtében a kisebb volumenű (de viszonylag bonyolultabb pl.: építési) beruházási pályázatokat a pályázatíró cégek ezen a költségszinten már nem fogják elvállalni, így a mikrovállalkozások projektjei már a pályázatírási szakaszban meghiúsulhatnak. Információink szerint az önkormányzatok jelentős hányada is külső szolgáltatókkal oldja meg pályázati projektjeinek menedzselését. Az SMVKK a fenti projektekhez kapcsolódó valamennyi menedzsmentszolgáltatást el tudja látni, a projektgenerálástól, a tervezésen, megvalósításon át, a monitoring jelentések elkészítéséig. Vállalkozói képzések A mikrovállalkozások vezetőinek menedzsment ismeretei sok esetben hiányosak, ami gyakran a vállalkozás további fejlődésének, növekedésének akadályát képezheti. További fontos célcsoportja a képzéseknek a vállalkozni szándékozók, a potenciális önfoglalkoztató vállalkozók köre. Az önfoglalkoztatás a foglalkoztatás bővítésének alacsony költségű és hatékony módja, különösen fontos szerepe lehet a vidéki térségekben, ahol kevésbé várható jelentős létszámot foglalkoztató befektető, munkaadó letelepedése. Az önfoglalkoztatás jellemzői: általában helyi keresletre, igényekre épül, sok esetben speciális, de fontos piaci rést szolgál ki; olyan, alacsony profitú tevékenységet is ellát, amely a nagyobb vállalkozások számára nem éri meg ; kitermeli a saját bérét (adott esetben a szociális kiadások is csökkennek); helyi adó bevételt jelent; helyi közösségi szolgáltatásokat végez (támogatja a helyi közösséget); fontos szerepe lehet a hagyományos termelői tudás megőrzésében. Partner vállalkozások előminősítése A mikrovállalkozói szektor egyik jellemzője, hogy egyes ágazatokban beszállítói, alvállalkozói státuszban, alárendelten működik. Az esetek többségében viseli a nemfizetésből adódó kockázatot, a kockázat felméréséhez, a partnerkockázat értékeléséhez azonban nem rendelkezik eszközökkel. Az SMVKK-nak tevékenysége révén folyamatos hozzáférése van a cégadatbázisokhoz, ill. számottevő gyakorlata a cégkockázatok elemzésében, így segítséget 10

11 tud nyújtani az alvállalkozók számára a potenciális partnerek értékeléséhez, a kockázatok megítéléséhez. Egyéb támogatások A GINOP és a TOP források felhasználásával számos további támogatási program megvalósítását tervezzük (pl: mentorálás, virtuális piactér, virtuális informatikai inkubátor, mobil üzleti infrastruktúra, piaci pénzügyi eszközök és szolgáltatások közvetítése, foglalkoztatási paktum, üzleti álomfogó, stb), amelyek realizálása elsősorban támogatói döntés függvénye. Az SMVKK számára a területi lefedettséget a kaposvári központ mellett a területi irodák (Barcs, Balatonboglár) biztosítják. A központban dolgozók jellemzően valamely speciális szakterülettel foglalkoznak, míg a vidéki irodák munkatársainak feladatköre általánosabb. Ennek révén, illetve a szerteágazó szolgáltatási kör folytán a Közalapítvány komplex, a vállalkozó igényeihez alkalmazkodó, személyre szabott szolgáltatást tud nyújtani, amely gyakorlatilag egyablakos ügyintézést tesz lehetővé. Mindez olyan hiánypótló, non-profit jellegű tevékenység, melyre a mikrovállalkozások körében jelentős igény van, és különösen a kisebb településeken működésük, fejlődésük alapvető feltételét jelenti. Törekvésünk, hogy a szolgáltatásainkat hosszú távon képesek legyünk biztosítani, illetve azok minél jobban legyenek elérhetők a helyi vállalkozások számára, ezért az irodahálózat bővítését tervezzük. Ennek megvalósítása azonban jelentős támogatást igényel. A szükséges forrásokat döntően a időszak pályázati lehetőségeinek kihasználásával kívánjuk előteremteni, melyben számítunk a helyi önkormányzatok partnerségére is. Kaposvár, április 27. Mellékletek: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs operatív program évi pályázatai és forráskeretei A Gazdaságfejlesztési és Innovációs operatív program és a Terület és Településfejlesztési operatív program a KKV szektort érintő lehatárolása 27/2013.(II.12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól 11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 2. sz melléklet 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 27. -a (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) A Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja. (2) A leghátrányosabb helyzetű térségek települései a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek települései. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját az 1. melléklet tartalmazza. (3) 1 Az (1) bekezdéstől eltérően a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. E települések listáját a 2. melléklet tartalmazza. 2. A fejlesztési célú források igénybevétele 2. (1) A foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben többlettámogatást igényelhetnek. (2) A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik. 3. Szabad vállalkozási zóna működtetése 3. (1) A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kijelölést a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatára annak lejárta előtt meghosszabbíthatja. (3) 2 A megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit a