Háttérdokumentum Borsod-Abaúj- Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Háttérdokumentum Borsod-Abaúj- Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához. 2014. szeptember"

Átírás

1 Háttérdokumentum Borsod-Abaúj- Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...3 Alapvetés SWOT elemzés...6 Innovációs kezdeményezések A megye K+F+I intézményei Klaszterek, vállalati K+F+I együttműködések Egyetemi spin-off-ok, non-profit kutatóintézetek Lehetséges megyei jövőkép Cél Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása, szakpolitikai eszközök

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Borsod-Abaúj-Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye által 2012-ben előállított GDP millió Ft volt - ezzel a megyék rangsorában a 4. helyen áll. A megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 2000 és 2012 között csökkent. A megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fogyasztás visszaesésének. A Miskolci kistérség, azon belül Miskolc számos mutatót tekintve élenjár a megyében és a régióban (a bányászatban, a feldolgozóiparban, és az energetikai iparágban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá a megyében Miskolcon található a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a). Miskolc regionális pólus, az Észak-Magyarország régió igazgatási és gazdasági központja. A Miskolci Egyetemnek kiemelkedő szerepe van a megye és az egész régió kutatás-fejlesztési tevékenységében. A termelési infrastruktúrát tekintve a megye jelentős számú ipari parkkal rendelkezik, ugyanakkor ezek fejlettsége, kihasználtsága, működése markánsan eltérő. Vannak, amelyek jól működnek, vannak olyanok, ahol még számos szabad fejlesztési terület áll rendelkezésre, illetve léteznek olyanok is, amelyek még jelentős infrastrukturális fejlesztésre szorulnak. A szakképzettség helyzete az országos átlagnál rosszabb, gyenge a kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez. Nem megfelelő a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy jelentős az elvándorlás, amely leginkább a szakképzett munkavállalókat érinti. A veszélyek közt szükséges megemlíteni, hogy a helyzetértékelés szerint a megyében a munkanélküliek több mint fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. A vállalati szférát tekintve a helyzetértékelés alapján a nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában (foglalkoztatottak 36%-a, árbevétel 65%-a, export közel 90%-a). A csekély exportrészesedést a kisszámú nagyvállalat adja, ami érzékennyé teszi a megye gazdaságát a külső hatásoknak. A kkv-k helyzete rosszabb az országos átlagnál (likviditás, tőkehiány, modern technológia, 3

4 stb.). Az ágazati struktúrát tekintve kiemelhető a feldolgozóipar azon belül vegyipar, járműipar, elektronika szerepe. A megyei ICT ágazat is sikereket könyvelhet el. A foglalkoztatottsági mutatókat tekintve szintén ezek az iparágak jelentősek, kiegészülve a szőlőbortermeléssel és fémfeldolgozással (foglalkozatási adatokon alapuló lokációs hányados elemzés alapján). A fejlesztési irányoknál többek között ezeket a szakágazatokat érdemes előtérbe helyezni. Lehetőséget jelent a megindult klaszteresedési folyamat is, indokolt ennek továbbvitele, amely azonban addicionális források nélkül nehezen kivitelezhető. Kettős képet mutat a megyei/regionális irányítási és szolgáltatási/támogatási struktúra. A helyzetértékelésben olvasható elemzés szerint szervezetekből nincs hiány, ugyanakkor output, de még inkább eredményindikátorok szintjén nem vagy nehezen érzékelhető az intézmények működése. Egyszerre tapasztalható hatáskörhiány és átfedés, fragmentált intézményi struktúra és forráshiány. A szervezetek közti munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. Az oktatási rendszer inkább gyengeségeket mutat és veszélyeket hordoz magában, ezek azonban csak részben megye specifikusak, és csak részben magának az oktatási rendszernek tulajdoníthatók. Az alap és középfokú oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja a szegénységben, mélyszegénységben élők, a súlyos szociális és társadalmi problémákkal terhelt családok és gyermekek magas aránya. A felsőoktatás terén ugyanakkor a Miskolci Egyetem és a kapcsolódó tudásközpontok egyértelmű erősségként értékelendők. A földrajzi elhelyezkedés alapvetően kedvező, és számos lehetőséget kínál a határon átnyúló együttműködések vonatkozásában. Ugyanakkor ezek kihasználásának jelentős részben előfeltétele az endogén potenciál fejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti. Ugyanakkor a 2000-es években jelentősebb növekedés figyelhető meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számában, mind a ráfordítások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 50%- kal nőtt, addig a K+F ráfordítások 2,5-szeresre, míg a beruházások közel 3,5-szeresre emelkedek re 2000-hez viszonyítva. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege 2012-ben elérte a millió forintot, amellyel a megyék rangsorában a 9. helyen állt BAZ megye. A SWOT elemzésre alapozva megfogalmazható Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőképe, átfogó célja és kijelölhetők a lehetséges releváns fejlesztési irányok. A megye sajátságainak megfelelően a célrendszernek és a fejlesztési irányoknak figyelembe kell venniük azt a kettősséget, amely egyrészt a hosszú távú versenyelőnyt biztosítani képes innovatív húzóágazatokra történő fókuszálást jelenti, másrészről viszont teret ad a megyében kiterjedten jelen levő gazdasági-szociális és társadalmi problémákat orvosló beavatkozásoknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges intelligens szakosodási jövőképe, 2020-ra megfogalmazott távlati elképzelése: 2020-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs összteljesítménye eléri az országos átlagot, a húzóágazatok konzisztens fejlesztésével a miskolci növekedési zóna az ország dinamikusan fejlődő, meghatározó ipari és tudáscentrumaként működik és jelentős pozitív externális hatást gyakorol a megyére, az Észak-Magyarország régióra, és a határon túli területekre, a megye ipari és kutatási 4

5 szereplői kiterjedt és elmélyült határon átnyúló (elsősorban Szlovákia) együttműködéseket folytatnak. A megyei intelligens szakosodási stratégia átfogó célja lehet a as időszakban: A megye versenyképességének fenntartható, kiegyensúlyozott és tartós növelése a megye számára versenyelőnyt jelentő húzóágazatok következetes támogatásával, az innovációs infrastruktúra komplex fejlesztésével. Az intelligens szakosodási stratégia az alábbi lehetséges fejlesztési irányokon keresztül szolgálhatja az átfogó cél megvalósítását, illetve alapot adhat a fent megfogalmazott jövőkép eléréséhez. 1-es javasolt fejlesztési irány: A vállalkozások K+F+I potenciáljának, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztéseinek elősegítése A javasolt fejlesztési irány célja lehet, hogy a gazdaságban hasznosuló, a helyi innovációs szereplők együttműködésen alapuló kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeit támogassa. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. 2-es javasolt fejlesztési irány: Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A javasolt fejlesztési irány célja lehet annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a megye vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat jelentse, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. 3-as javasolt fejlesztési irány: A megyei tudásbázisok fejlesztése, régiós és nemzetközi kapcsolatrendszer megerősítése A javasolt fejlesztési irány célja lehet a kiemelt tudományterületeken működő, kiváló kutatócsoportok, kutató intézetek beruházásainak támogatása, működési feltételeinek javítása, humánerőforrás-fejlesztése. További lehetséges cél az innovációs szereplők megye-, régió-, és országhatáron túlnyúló, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztése, hogy az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a megye számára minél több forrás intézményes lehívásának (pályázati alapon történő hozzáférésének) keretei kialakuljanak. Jelen megalapozó stratégia kialakításakor figyelembe vettük a releváns európai (Európa 2020 és Horizont 2020), az országos ( Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020), és a megyei (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program stratégiai és operatív részprogramok) fejlesztési és innovációs stratégiákat. 5

6 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 1. SWOT elemzés A B-A-Z megyei K+F+I helyzet SWOT elemzésének elkészítésénél az alábbi anyagokra támaszkodtunk (zárójelben a SWOT táblákban hivatkozott név félkövérrel szedve): Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés I. kötet. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, verzió: munkaanyag, december (HÉ) Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, Borsod-Abaúj- Zemplén megye. Nemzeti Innovációs Hivatal (S3P) Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2013 (OFTK) A SWOT elemzés elkészítéséhez öt területet vizsgáltunk a specializáció szempontjából: termelő infrastruktúra, szakképzettség, vállalatok, oktatási rendszer, földrajzi elhelyezkedés a SWOT egyes kvadránsait ennek megfelelően tagoltuk. Termelői infrastruktúra Erősségek Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége (HÉ), továbbá a feldolgozóipari foglalkoztatottak létszámát és a működő cégek számát tekintve B-A-Z megye az 5. a megyék rangsorában (S3P) Exportképes gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás és elektronika (HÉ) Miskolc környéke gazdasági technológiai magterület, Miskolc erős fejlődési pólus (OFTK) Vállalkozásfejlesztést segítő közvetítő szervezetek és regionális innovációt támogató szervezetek jelenléte a bizonytalan működési környezetben (HÉ) A gépipar területén végbement szerkezetváltás (HÉ) Szakképzettség Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai az ÉRÁK 1 révén (HÉ) Vállalatok 1 Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ 6

7 A megyében működő magyar és multinacionális nagy-, és középvállalatok világszínvonalú technológiával rendelkeznek (HÉ) A vállalkozói klaszterek, hálózatok kiépítésére irányuló kezdeményezések erősödése (HÉ). A megyében folyamatosan bővül a külföldi tulajdonú, termelő vállalkozások jelenléte (pl. Bosch) és foglalkoztatottaik létszáma, amelyek közül néhány a fejlesztési tevékenységét is a régióba telepítette (HÉ) Nemzetközi hatóerejű integrátor-vállalatok jelenléte a vegyipar, gép- és járműipar területén (HÉ) Oktatási rendszer A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést (HÉ) Egyetemi K+F potenciál növekedése, a tudásközpontok létrejötte, növekvő gazdasági nyitottsága (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés Elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatok, autópálya jelenléte, amely jó összeköttetést biztosít a szomszédos megyékkel, a fővárossal és a szomszéd régióval egyaránt (HÉ) A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés a szlovákiai területekkel (HÉ) Gyengeségek Termelői infrastruktúra A megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése csökken (GDP, hozzáadott érték, beruházások), a megye a leszakadó térségek közé tartozik (HÉ) B-A-Z megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak (HÉ) A megyében a termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább a nagyszámú ipari parkban állnak rendelkezésre, ugyanakkor ezek kapacitáskihasználtsága alacsony (HÉ) Bővülő, de országos összehasonlításban alacsony K+F kapacitások, ráfordítások (HÉ) A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban és önmagában tekintve is nagyon magas, emiatt a foglalkoztatási arány alacsony (utolsó hely a megyék rangsorában az 1000 főre jutó foglalkoztatottak számát tekintve); így rendkívül kedvezőtlen a megye munkaerő piaci helyzete (HÉ, S3P) Szakképzettség Elégtelen intenzitású kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez (HÉ) Elégtelen a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz (HÉ) A kutatóhelyek számában és a kutató-fejlesztők számított létszámában a megye a megyék rangsorának első harmada környékén található, ugyanakkor utolsó a többi nagy egyetemi várost (Szeged, Debrecen, Győr, Veszprém, Pécs) magáénak tudó megyék között (S3P) 7

8 Vállalatok A gazdasági szereplők számának országos átlagtól elmaradó ütemű bővülése (HÉ) Alacsony exportrészesedés, azaz a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya elmarad az országos átlagtól (HÉ) Az alacsony export teljesítmény koncentrált, néhány nagyvállalat tevékenységének tudható be (HÉ), ezért érzékeny lehet változásokra Jóval az országos átlag alatti a külföldi tőke aránya a társas vállalkozásokban (HÉ), az egy lakosra jutó külföldi befektetés tekintetében a megye a sereghajtók között van (S3P) Kevés a felsőfokú végzettségűeket foglalkoztató munkahely a megyében, különös tekintettel a közép- és kisvárosokra, ami a képzett munkaerő, diplomás réteg elvándorlását gerjeszti (HÉ) Hiányzik a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata, továbbá az innováció közvetítési szolgáltatások, a technológia transzfer, a vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások kínálata és összhangja rendszertelen (HÉ) Kevés az innovatív vállalkozások száma (HÉ) A megye KKV-inak elenyésző hányada exportképes, a beszállítói tevékenység alacsony szintű (HÉ) Kevés az erős piaci pozícióval, jelentős tőkével működő nagyvállalat, ezek Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika térségében koncentrálódnak (HÉ) A potenciális innovációs szereplők nemzeti, vagy nemzetközi hálózatokban való részvétele elenyésző, a megyei vállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszere fejletlen, innovatív klaszterek hiánya (HÉ) Kockázati tőke hiánya (HÉ) A kis- és középvállalkozások tőkehiányosak, rendszeres likviditási gondokkal küzdenek, piaci pozícióik, versenyképességük, jövedelemtermelő képességük gyenge, alacsony az együttműködés szintje (HÉ) Oktatási rendszer Az 1000 lakosra jutó internet előfizetések száma országos átlag alatti (HÉ) Hazai és európai összehasonlításban a szabadalmi bejelentések száma alacsony (HÉ) A hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya 50% feletti, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének (HÉ) B-A-Z megye az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők arányát tekintve az utolsó harmadban található (14. hely) a megyék közti rangsorban (S3P) A műszaki és természettudományok terén az egyetemnek kevés a kapcsolata az ipari szférával (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés - 8

9 Termelői infrastruktúra Miskolcra épülő növekedési zóna (HÉ) Lehetőségek Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban (HÉ); továbbá az ICT ágazatban foglalkoztattak számát és a működő cégek számát illetően a megyék rangsorában 7. helyen áll B-A-Z megye (S3P) Újfajta gazdasági húzóterületek, húzóágazatok fejlesztése, erősítése, prioritásainak kijelölése (nanotechnológia, mechatronika, környezetipar, energetika) (HÉ) Jelentős potenciál a zöldség és gyümölcstermesztés, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésében (HÉ) Szakképzettség A szakképzési rendszer átalakítása (Duális rendszer a Kamarákkal együttműködve) (HÉ) Vállalatok Az infokommunikáció erőforrásként történő hasznosítósága nő (HÉ) A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása (HÉ) Az alternatív gazdálkodás szélesítésével, a helyi hagyományokkal rendelkező szakmák felélesztésével a természet és környezetvédelemhez kapcsolódó biogazdálkodás, megújuló energiák szélesebb körű bevonásával az agrárium jelentőségének növelése (HÉ) Vállalkozásalapítás segítése, az innovatív kis-és középvállalkozások növekedési pályára állítása és versenyképességük erősítése (HÉ) Ösztönző, kedvező környezet kialakítása, amely növeli a vállalatok K+F ráfordítását, a cégek hazai K+F-be történő bekapcsolódását (HÉ) Regionális KKV-k beszállítói hálózatának fejlesztése, amely kapcsolódik az aktív innovációs tevékenységet végző multinacionális cégek tevékenységéhez (HÉ) Foglalkoztatás bővítése és a foglalkoztatás szerkezetének módosítása, termelékenység növelése új, tudásigényes, magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésével (HÉ) Oktatási rendszer Tudásközpont(ok) eredményeinek hasznosítása (HÉ) Innováció társadalmi elfogadottságának növelése, az ehhez kapcsolódó kultúra terjesztése, az innováció felfogásának korszerűsítése (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés Miskolc és Kassa interregionális együttműködésének ösztönzése pozitívan hat a teljes térség innovációs képességére (HÉ) Az M3-as autópálya nyomvonalán haladó V. sz. páneurópai közlekedési tengely és az északdéli irányú TINA folyosó (Tornyosnémeti, Miskolc, Emőd, Görbeháza) adta logisztikai potenciál kiaknázása (HÉ) A megye a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet mind észak-déli, mind nyugat-keleti irányban (HÉ) 9

10 Veszélyek Termelői infrastruktúra A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a megye leszakadási folyamatai állandósulnak, elveszítve fejlődési potenciálját (HÉ) Szakképzettség A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, erősödnek, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja elmarad (HÉ) Vállalatok Az innovációs forrásokra a megye nem képes pályázni, a megfelelően alátámasztott projektek és a szükséges sajáterő hiányában (HÉ) A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a megyében működő vállalkozások kritikus helyzetbe kerülhetnek (HÉ) A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, a KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében (HÉ) Oktatási rendszer - Földrajzi elhelyezkedés A földrajzi polarizáció erősödik, a megye gazdasági leszakadása tovább növekszik (HÉ) Az interregionális gazdasági kapcsolódási pontok nem épülnek ki kellő mértékben (HÉ) A termelői infrastruktúra vonatkozásában érdemes kiemelni az ipari parkok és az inkubátorházak felemás helyzetét. A megye jelentős számú ipari parkkal rendelkezik, ugyanakkor ezek fejlettsége, kihasználtsága, működése markánsan eltérő. Vannak, amelyek jól működnek, vannak olyanok, ahol még számos szabad fejlesztési terület áll rendelkezésre, illetve léteznek olyanok, amelyek még jelentős infrastrukturális fejlesztésre szorulnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). Számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le az ipari parkokban, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Hasonlóan értékelhető az inkubátorházak helyzete (lásd HÉ, 50. o.). Összességében az érzékelhető gyengeségekkel együtt az ipari parki és inkubátorházi infrastruktúra lehetőségként határozható meg, azzal, hogy az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésére átgondolt koncepció és addicionális pénzügyi forrás szükséges. A Miskolci kistérség, azon belül Miskolc számos mutatót tekintve élenjár a megyében és a régióban (a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá a megyében Miskolcon található a kereskedelemben és 10

11 szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a). Miskolc regionális pólus, az Észak-Magyarország régió igazgatási és gazdasági központja. A Miskolci Egyetemnek kiemelkedő szerepe van a megye és az egész régió kutatás-fejlesztési tevékenységében. A szakképzettség helyzete az országos átlagnál rosszabb, gyenge a kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez. Nem megfelelő a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy jelentős az elvándorlás, amely leginkább a szakképzett munkavállalókat érinti. A veszélyek közt szükséges megemlíteni, hogy a helyzetértékelés szerint a megyében a munkanélküliek több mint a fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közt szolgáló foglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. A vállalati szférát tekintve a helyzetértékelés alapján a nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában (foglalkoztatottak 36%-a, árbevétel 65%-a, export közel 90%-a). A csekély exportrészesedést a kisszámú nagyvállalat adja, ami érzékennyé teszi a megye gazdaságát a külső hatásoknak. A kkv-k helyzete rosszabb az országos átlagnál (likviditás, tőkehiány, modern technológia, stb.). Az ágazati struktúrát tekintve kiemelhető a feldolgozóipar azon belül vegyipar, járműipar, elektronika szerepe. A megyei ICT ágazat is sikereket könyvelhet el. A foglalkoztatottsági mutatókat tekintve szintén ezek az iparágak jelentősek, kiegészülve a szőlőbortermeléssel és fémfeldolgozással (foglalkozatási adatokon alapuló lokációs hányados elemzés alapján). A fejlesztési irányoknál ezeket a szakágazatokat érdemes előtérbe helyezni. Lehetőséget jelent a megindult klaszteresedési folyamat is, indokolt ennek továbbvitele, amely azonban addicionális források nélkül nehezen kivitelezhető. Kettős képet mutat a megyei/regionális irányítási és szolgáltatási/támogatási struktúra (lásd HÉ, 51.o.). A helyzetértékelésben olvasható elemzés szerint szervezetekből nincs hiány, ugyanakkor output, de még inkább eredményindikátorok szintjén nem vagy nehezen érzékelhető az intézmények működése. Egyszerre tapasztalható hatáskörhiány és átfedés, fragmentált intézményi struktúra és forráshiány. A szervezetek közti munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. Az oktatási rendszer inkább gyengeségeket mutat és veszélyeket hordoz magában, ezek azonban csak részben megyespecifikusak, és csak részben magának az oktatási rendszernek tulajdoníthatók. Az alap és középfokú oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja a szegénységben, mélyszegénységben élők, a súlyos szociális és társadalmi problémákkal terhelt családok és gyermekek magas aránya. A felsőoktatás terén ugyanakkor a Miskolci Egyetem és a kapcsolódó tudásközpontok egyértelmű erősségként értékelendők. A földrajzi elhelyezkedés alapvetően kedvező és számos lehetőséget kínál a határon átnyúló együttműködések vonatkozásában, ugyanakkor ezek kihasználásának jelentős részben előfeltétele az endogén potenciál fejlesztése. 11

12 Innovációs kezdeményezések A megye K+F+I intézményei A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében részt vevő legfontosabb szervezetek és feladataik: 2 Funkció, szerep Tudásteremtés, tudásbázis létrehozás Szervezet Miskolci Egyetem Kutató bázisok, szakmai műhelyek Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet (AFKI a korábbi akadémiai intézet jogutódja) Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK), mely szervezet elérte a támogatási időszak végét, így formálisan megszűnve, tevékenységeinek egy részét az egyetem által alapított UNY-SYS Kft. társaságnak adta át; Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ (IMKKK); UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft., Technológia és Tudástranszfer Központ (TTK); FOUNDRY-SOLID Egyetemi Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft., Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET); Kiválósági központok (KK); tanszéki és MTA kutatóhelyek. Tevékenység, szakterület Természettudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok művészetek területén, különböző tudományágakban, alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket egyaránt végezve. Funkció, szerep Szervezet Kutató bázisok, szakmai műhelyek Tevékenység, szakterület 2 NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség 12

13 Tudásteremtés, tudásbázis létrehozás Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és a Bükk- Térségi LEADER Egyesület Megújuló Energia Forrás Kihelyezett Tanszéke, Bükkaranyos Megújuló energiaforrások hasznosítása, termeléssel, tárolással, elosztással. mobil- és stabil célú felhasználással, smartgrid integrációval kapcsolatos alkalmazástechnológiai innováció, kutatás-fejlesztés és oktatás. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete(BAY-LOGI) Logisztika, gyártástechnika, informatika, újrahasznosítás, amelyek az elmúlt időszakban a szerkezetintegritás, környezetmenedzsment és mechatronika, energetika, anyagfejlesztés és nanotechnológia terültekkel bővültek. TÜKI Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Zrt. (Miskolc) Tüzeléstechnika és levegő tisztaság-védelem területén az acél-, alumínium-, szénhidrogén-, vegyipari és szilikátipari üzleti kapcsolatok fenntartásán, bővítésén alapuló, energiatakarékos, csökkentett környezetterhelésű, korszerű irányítástechnikával ellátott, kis szerviz igényű tüzelési rendszerek és ipari kemencék. NANOCENTER Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft évi megalapítása óta az anyagtudomány területén dolgozott ki több korszerű, a nanoméret tartományban működő megoldást, elsősorban az antibakteriális technológiai rendszerek fejlesztésével. A hazai, távol-keleti és skóciai együttműködő partnereivel a víztisztítás területén is jelentős eredményeket ért el. 13

14 Funkció, szerep Szervezet Tevékenység, szakterület Közvetítő intézmények INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft Inkubátor házak 2002 óta működő szervezet, amely a régió vállalatain kívül ma már az egész ország területén végez K+F+I tevékenységet a vállalkozások és képzési intézmények számára az informatika, a logisztika, az anyagtudományok és a digitális oktatástechnológia fejlesztése területén. Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátorház, Ózd Zempléni Regionális Fejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely Ipari és Szolgáltató Inkubátorház és Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park, Felsőzsolca Pálháza Város Önkormányzatának Inkubátorháza, Pálháza Funkció, szerep Szervezet Tevékenység, szakterület Civil- és kormányzati-, valamint szakmai érdekképviseleti szervek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft Szakmai érdekképviselet, nemzetközi kapcsolatrendszer és projektek, innovációs transzfer, klaszter menedzsment. Innovációs transzfer szervezet, hálózatépítés, klaszter menedzsment, nemzetközi kapcsolatok. A Gazdaságfejlesztési OP kutatás-fejlesztési, innováció támogatás céljára millió Ft támogatás nyújtott főként vállalkozások számára 2007-től a megyében. A támogatások több ágazati területet fognak át, de a leggyakrabban az informatikai jellegű fejlesztések, illetve az anyagtudományhoz kapcsolódó beruházások fordulnak elő. 14

15 Klaszterek, vállalati K+F+I együttműködések Az Észak-Magyarország régióban viszonylag magas a kialakult klaszterek száma, és döntő mértékük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, ezek közül kevés az innovatívnak tekinthető klaszter. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő klaszterek 3 Klaszter neve iparága fejlettségi besorolása Észak-magyarországi Informatikai Klaszter informatika akkreditált Magyar Űripari Klaszter űripar akkreditált NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter járműipar fejlődő Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter egészségipar fejlődő Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató innovációs szolgáltatás fejlődő Klasztert Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter energetika fejlődő ENIN Környezetipari Klaszter energetika fejlődő Észak-Magyarországi Logisztikai Klaszter(NordLog) logisztika fejlődő Észak-magyarországi Műanyagipari Klaszter műanyagipar fejlődő Észak-magyarországi Turisztikai és Innovációs Klaszter turisztika fejlődő Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Klaszter turisztika fejlődő Észak-magyarországi Bor Klaszter turisztika fejlődő City-Partner Miskolc Miskolc Belvárosi Gazdaságfejlesztő Klaszter kereskedelem fejlődő Amaránt Innovációs Klaszter energetika induló ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter energetika induló Észak-kelet magyarországi Klaszter a Húsipar Biztonságáért élelmiszeripar induló Észak-magyarországi Megújuló Energiaparkok klaszter energetika induló Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter élelmiszeripar induló NAUTILUS Klaszter feldolgozó ipar induló Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szénbányászati Klaszter bányászat induló 3 15

16 A megye innovációs potenciálja szempontjából kiemelhetőek az ún. Akkreditált Innovációs Klaszterek, 4 amelyek közül jelenleg kettő működik az Észak-Magyarország régióban. Észak-magyarországi Informatikai Klaszter: Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszteralapító dokumentumát én 6 alapító tag írta alá. Az informatikai szakterületen működő klaszter miskolci székhellyel rendelkezik és elsősorban az Észak-Magyarország régió informatikai vállalkozásait fogja össze. Ma már 41 vállalkozás tagja a klaszternek és éves szinten több mint 18 milliárd Ft nettó árbevétellel rendelkezik, melyből 10 milliárd Ft a kis- és középvállalkozások teljesítménye. 5 A klaszter célja, hogy a régió tudásbázisára építve a gazdasági informatika, konvergens technológia, internet informatika és ipari informatika területén a tagvállalatok kutatás-fejlesztési kapacitásainak egyesítésével, a meglévő szinergiák feltárásával a nemzetközi piacokon is piacképes termékek és szolgáltatások kialakítására alkalmas K+F eredményeket hozzanak létre. A klaszter fő tevékenységei: Kutatási tevékenység információs és kommunikációs technológiai és mobil technológiai ágazatokban Domain- és tárhely szolgáltatás, online marketing Banki informatika Automatizálás, ipari informatika ERP, CRM rendszerek Egyedi szoftverfejlesztés Tesztelés Szoftver és hardver kereskedelem Magyar Űripari Klaszter 6 A Magyar Űripari Klaszter a magyar űripar megteremetését és felfuttatását tartja elsőrendű feladatának. A klaszter az űripar mindkét fő szegmensében tevékenykedik, vagyis űreszközök létrehozásában és űripari szolgáltatások kifejlesztésében is érdekelt. A klaszter 30 tagból áll, ebből 21 KKV, 9 non-profit intézmény. A klaszter célja, hogy megteremtse Magyarországon azt a strukturális feltételrendszert, amely lehetővé teszi a hazai cégek és kutatóintézetek számára a nemzetközi high-tech űriparba való bekapcsolódást. További céljuk, hogy a referenciával rendelkező űripari kisvállalkozások potenciálját és versenyképességét jelentősen növeljék, az európai piacon értékesíthető prototípusokat és termékeket fejlesszenek ki. 4 A klaszter akkreditáció legfontosabb célja, hogy kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export teljesítményükkel illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságuk révén jelentős fejlesztési projekteket képesek megvalósítani valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény elérésére képesek

17 Egyetemi spin-off-ok, non-profit kutatóintézetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében technológia transzferrel, illetve a spin-off vállalkozások segítésével elsősorban a Miskolci Egyetem foglalkozik. Az egyetem rendelkezik az intézményen belül az Innovációs és Technológiatranszfer Centrummal, de az egyetem területén található az INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. székhelye is, amelynek legfőbb célja az Észak-Magyarország régió innovációs teljesítményének növelése. 7 INNOCENTER: az INNOCENTER Innovációs Központ Nonprofit Kft. egy 2002-ben létrejött, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési és innovációs közösségi keretszabálya alapján kutatótudásközvetítő szervezetnek minősülő, nonprofit gazdasági társaság, amelynek legfőbb célja az Észak-Magyarország régió innovációs teljesítményének növelése. Az INNOCENTER célja, hogy szolgáltatásaival, szakértelmével felkutassa a legígéretesebb innovatív projekteket, tanácsadással támogassa megvalósulásukat, piaci hasznosulásukat valamint, hogy a Regionális Tudásközponttal, a Miskolci Egyetemmel közösen ezen vállalkozások számára innovációs központi szolgáltatásokkal kedvező infrastruktúrát, alkotó környezetet teremtsen, illetve hogy ösztönözze és támogassa a helyi és regionális kezdeményezéseket és a nemzetközi együttműködéseket. 8 ITTC: a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma (ITTC) 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy emelje a Miskolci Egyetem szellemi potenciálja hatékonyságát, valamint a régió vállalkozásainak, intézményeinek szolgáltatásokat nyújtson. Az ITTC szolgáltatási területei: tudás- technológiatranszfer, kutatás-fejlesztés és innováció, PR szolgáltatás, szakértés és tanácsadás, pályázatfigyelés, konferenciaszervezés. 9 BAY-LOGI: A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI) alapvető küldetése piaci jegyeket hordozó K+F tevékenység hazai megerősítése és alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenység végzése, elsősorban a régióban lévő vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása. A Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI) tevékenysége az alapítás óta jelentős fejlődésen és változáson ment keresztül, a piaci igényekhez való alkalmazkodással összhangban végrehajtott tudatos fejlesztés eredményeképpen. Az intézet első éveiben a logisztika, gyártástechnika, informatika és újrahasznosítás voltak a meghatározó területek. Azóta a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézeten (BAY-LOGI) belül több új szakterület indult el és erősödött meg, mint a szerkezetintegritás (szerkezetek biztonságos üzemeltetése), környezetmenedzsment, mechatronika, anyagvizsgálat, nanotechnológia, ill. energetika. Az intézetben jelenleg a doktorandusz hallgatókkal együtt közel 70 fő dolgozik. 7 Szellemitulajdon-kezelés a közfinanszírozású kutatóhelyeken, Összehasonlító elemzés és gyakorlati javaslatok, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

18 1. Lehetséges megyei jövőkép 1.1. Cél Az előző fejezetekben ismertetett helyzetértékelésre, K+F+I helyzetelemzésre és SWOT elemzésre alapozva megfogalmazható Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőképe, átfogó célja és kijelölhetők a lehetséges, releváns fejlesztési irányok. A célrendszernek és a fejlesztési irányoknak figyelembe kell venniük azt a kettősséget, amely egyrészt a hosszú távú versenyelőnyt biztosítani képes innovatív húzóágazatokra történő fókuszálást jelenti, másrészről viszont teret ad a megyében kiterjedten jelen levő gazdasági-szociális és társadalmi problémákat orvosló beavatkozásoknak. Ugyanakkor az intelligens szakosodás elveinek megfelelően korlátos számú fókuszpont kialakítására és következetes fejlesztésére kell koncentrálni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges intelligens szakosodási jövőképe, 2020-ra megfogalmazott távlati elképzelése: 2020-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs összteljesítménye eléri az országos átlagot, a húzóágazatok konzisztens fejlesztésével a miskolci növekedési zóna az ország dinamikusan fejlődő, meghatározó ipari és tudáscentrumaként működik és jelentős pozitív externális hatást gyakorol a megyére, az Észak-Magyarország régióra, és a határon túli területekre, a megye ipari és kutatási szereplői kiterjedt és elmélyült határon átnyúló (elsősorban Szlovákia) együttműködéseket folytatnak. Ez a lehetséges jövőkép hozzájárulhat ahhoz, hogy a súlyos gazdasági-társadalmi problémák enyhülhessenek, legalább részben felszámolásra kerüljenek, és a megye kikerüljön az ország leszakadó térségei közül. A megyei intelligens szakosodási stratégia átfogó célja lehet a as időszakban: A megye versenyképességének fenntartható, kiegyensúlyozott és tartós növelése a megye számára versenyelőnyt jelentő húzóágazatok következetes támogatásával, az innovációs infrastruktúra komplex fejlesztésével. Mint az bemutatásra került, a K+F+I erőteljesen a Miskolci kistérségben koncentrálódik. Az átfogó cél elérésében kulcsszerepe van a miskolci növekedési zóna innovációs és gazdasági potenciáljának növelésében és hasznosításában, amely jelentős húzó hatást gyakorol a periférikus területek fejlődésére is. Kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból javasolt lehet előnyben részesíteni: - a csúcstechnológiák megvalósítását, - a világ globális kihívásainak megfelelő, jövő centrikus fejlesztéseket, - a nemzetközi együttműködéseket, a hálózatosodást, a klaszterek fejlődésének segítését, - a kutatási és fejlesztési központok, pólusok kialakítását célul kitűző fejlesztéseket. Más oldalról a régió gazdaságában az innovatív KKV-k súlya csekély. A KKV szektor nagy része alacsony termelékenységű, hiányzik belőle a vállalkozói és innovációs képesség. Továbbá a megye speciális helyzetére való tekintettel megfontolandó a megye gazdasági periféria területein tervezett fejlesztések 18

19 preferálása oly módon, hogy a gazdasági potenciál szempontjából elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körű legyen. A jövőben szükséges lehet a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ami a meglévő főként exportorientált iparvállalatok, szolgáltató tevékenységek mellett elősegíti a - lehetőleg importot kiváltó - kevésbé konjunktúra érzékeny, az elsődleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó termelő tevékenységek bővítését (pl. energiatermelés, alapvető élelmiszerek termesztése, feldolgozása). A jövőben célszerű lehet az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítése. Ennek érdekében kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból megfontolandó előnyben részesíteni: a jövedelemtermelő képesség növekedését, az új vállalkozások, lehetőleg innovatív start-up vállalkozások alapításának feltételeit megteremtő környezet kialakítását célul kitűző fejlesztéseket. A kutatás-fejlesztés és innováció területén továbbá megfontolandó kiemelten kezelni: - A tudásteremtés érdekében az elérhető legmagasabb szintű kutatási infrastruktúra kialakítását, amely az IT fejlődésének trendjeivel összhangban integrált hálózattá szervezhető, és amely kapcsolódási lehetőséget nyújt az európai és más kutatási infrastruktúrákhoz. - A tudás transzfer folyamatok elősegítése érdekében a kompetens kutatók mobilitásának elősegítését az intézmények, szakterületek és a vállalati szektor között, az eredményes tudásmegosztást a közfinanszírozású kutatás és az ipar között. - A tudás felhasználásának érdekében az állami és magán szektor együttműködésére épülő kutatási és innovációs hálózatok, klaszterek kialakítását, amelyek biztosíthatják az emberi és pénzügyi erőforrások kritikus tömegének kialakulását Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása, szakpolitikai eszközök Az intelligens szakosodási stratégia az alább javasolt, lehetséges fejlesztési irányokon keresztül szolgálja az átfogó cél megvalósítását, illetve a fent megfogalmazott lehetséges jövőkép elérését. Javasolt fejlesztési irány 1.: A vállalkozások K+F+I potenciáljának, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A fejlesztési irány célja, hogy a gazdaságban hasznosuló, a helyi innovációs szereplők együttműködésén alapuló kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeit támogassa. Ehhez megteremtődhetnek a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. A régió innovációs folyamatai szempontjából a vállalatok és vállalkozások két meghatározó csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az integrációra képes, a régió gazdasági eredményeit lényegesen befolyásoló, döntően nagyvállalati kör. A másik a KKV szektoron belül az innovatív vállalkozások köre. 19

20 A vállalati innováció és kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzése kapcsán támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások azok, melyekre építve a jövőben célszerű lehet a helyi gazdaságot megerősíteni, együttműködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal. A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül képzelhető el. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárulhat a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos lehet az önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a megye számára kiemelkedő fontossággal bírhat az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. A felmérések azt mutatják, hogy ellentétben egy jól működő helyi innovációs ökoszisztémával a megyében dolgozó innovációs szervezetek, illetve az innovációhoz köthető egyéb gazdasági szereplők közötti kapcsolatok esetlegesek, hálózati együttműködésekben csak kis mértékben vesznek részt; a régióban kevés az országos szinten jelentősnek tekinthető innovációs klaszter, illetve a régiók vállalkozásai csak csekély arányban tagjai K+F vagy innovációs jellegű klaszternek. Együttműködés hiányában a KKV-k esélyei és perspektívái egyre kisebbek. A fejlesztési irány elősegítheti, hogy a megye innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Javasolt fejlesztési irány 2.:Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A fejlesztési irány lehetséges célja annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a megye vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat szükséges jelentenie, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. Magyarországon és különösen a megyében megfontolandó a vállalkozások támogatását szolgáló 20

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért Megújult módszerekkel az innovációért ELTE Innovációs nap 2012 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Slezsák István Ügyvezető igazgatóhelyettes (istvan.slezsak@bayzoltan.hu) Budapest 2012.02.23. A Bay Zoltán

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben