INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft Budapest, Üllői út 455. KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA államigazgatási és partnerségi véleményezésre készült dokumentáció július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

2 ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: ÜGYVEZETŐ: VEZETŐ TERVEZŐ: VÁROSRENDEZÉS: TÁRSADALOM, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV: TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM: Kerepes Város Önkormányzata Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É /11 Mérnök Kamara: K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Sin Emília vezető településrendező tervező, településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/ /11 TR Farkas László okl. településmérnök településrendező tervező TT Dr. habil. Csizmady Adrienne szociológus, egyetemi docens Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K , TK , TR Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK , K KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ: Dobrai Béla okl. építőmérnök Tkö, TE, TH, TV Budapest, július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 2 TARTALOMJEGYZÉK... 3 ÁBRAJEGYZÉK... 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 4 BEVEZETÉS... 5 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek összefoglaló helyzetelemzése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz A fejlesztések ütemezése A fejlesztések összehangolt vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések Belső összefüggések A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 3

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Városrészek lehatárolása ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.) ábra Kerepes szegregátumainak áttekintő térképe ábra Kerepes 1. sz. szegregátum lehatárolása ábra Kerepes 2. sz. szegregátum lehatárolása ábra Akcióterületek lehatárolása ábra Tervezett városközpont akcióterület lehatárolása ábra Tervezett városi alközpont akcióterület lehatárolása ábra Történelmi idegenforgalmi alközpont akcióterület lehatárolása ábra HÉV Kerepes megálló Szabadság út térsége akcióterület lehatárolása TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat Kerepes - Szegregátumok adatai évi népszámlálási adatok alapján táblázat Kerepes városfejlesztési célrendszere táblázat A tematikus és a területi célok közötti összefüggések táblázat Az akcióterületek elhelyezkedése és lehatárolása táblázat Tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és az ITS stratégai céljai táblázat A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek táblázat A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat Tematikus célok eredményindikátorai táblázat Területi (városrészi célok) eredményindikátorai táblázat Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 4

5 BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) középtávra meghatározza és összefoglalja a környezeti, társadalmi és gazdasági városfejlesztési célok főbb irányait és lépéseit az önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott hosszú távú Településfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján. Az ITS-ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú fejlesztési irányokhoz és célokhoz. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) határozza meg a településfejlesztési dokumentumok egymáshoz viszonyított rendszerét és általános szerepét. Az Étv. előírásai alapján a fejlesztési dokumentum kötelező tartalmi elemeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TJ) határozza meg. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. (Étv. 9/A. 2)) Jelen ITS elkészítését az tette szükségessé és indokolttá, hogy Kerepes település esetében korábban még nem készült ilyen középtávú településfejlesztési célok megvalósítását szolgáló dokumentum. Illetve megkezdődött a közötti időszak fejlesztési programja, a Széchenyi Az Európai Uniós támogatási rendszer időszakához igazodva Kerepes Város Önkormányzatának célja, hogy a Széchenyi 2020 program végéig tartó középtávú jelen esetben 6-8 éves időszakra meghatározza a szükséges beavatkozásokat és programokat. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia és Kerepes város Településfejlesztési Koncepciójának felülvizsgálata ugyanazon folyamat részekén készült. A tervezés első fázisában, 2014-ben elkészült a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények szerinti Megalapozó vizsgálat. A vizsgálat a as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Az ITS további előzményeként második felében a képviselőtestület a 176/2014. (IX.29.) Kt. határozattal elfogadva a Településfejlesztési Koncepciót. Kerepes Város Önkormányzatának képviselő-testülete 220/2013. (X.31) Kt határozatában döntött Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésének szükségességéről, illetve a településrendezési eszközök felülvizsgálatának és módosításnak a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi és eljárási szabályainak megfelelő folytatásáról. Ezzel összhangban 2014 novemberéig készült el a fejlesztési- és rendezési terveket megalapozó vizsgálta az akkor hatályos tartalmi követelményeknek megfelelően. A vizsgálat a as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Ezt követően december 22-én lépett hatályba a TJ Korm. rendelet módosítása a szegregációszűrésére és a települések szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolására vonatkozóan. Így a megalapozó vizsgálatban szereplő szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek még nem KSH szegregációszűrésen alapulnak. A TJ 30. alapján a településfejlesztési koncepció készítése során kell a szegregációszűrét megkérni, de mivel a koncepció már folyamán, a képviselő-testület 176/2014. (IX.29.) Kt. határozatával elfogadásra került, utólag a stratégia készítése során történt az adatkérés. A Megalapozó Vizsgálat közös dokumentációja a már elfogadott településrendezési eszközöknek, a településfejlesztési koncepciónak és jelen integrált településfejlesztési stratégiának, ezért a dokumentáció már nem került átdolgozása, hanem a vonatkozó kiegészítő vizsgálatot jelen dokumentáció tartalmazza. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 5

6 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A SWOT-elemzés összefoglalja, értékeli és rendszerbe állítja a megalapozó vizsgálatokban feltárt társadalmi, gazdasági és környezeti összefüggéseket, ezzel segítve a fejlesztési stratégia kialakítását. Az erősségek (Strengths) a település olyan belső adottságai, amelyekre alapozva és azokat befolyásolva, továbbfejlesztve építhető fel a stratégia. A gyengeségek (Weaknesses) a város olyan belső tényezői, melyek rosszul működnek és gátolják a kívánatos fejlesztési irányok megvalósítását. A lehetőségek (Opportunities) és a veszélyek (Threats) a város környezetében végbemenő olyan adottságok és korlátok, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy milyen kombinációban szükséges a stratégiának az erősségekre építenie, illetve a gyengeségek megszüntetésére irányulnia, annak érdekében, hogy a külső folyamatok adta lehetőségekkel éljen és a várható veszélyeket elkerülje vagy azok bekövetkezte esetén a káros hatásokat mérsékelje. Jelen SWOT-elemzés a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú elemzés középtávú összefüggésekre összpontosító részletesebb megfogalmazása. A középtávú célok és távlati jövőkép rendszerben értelmezhetősége és az egymásra épülő folyamatok átláthatósága érdekében a SWOT-elemzés kitér a teljes fejlesztési időintervallum vizsgálatára. 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése Erősségek Az Agglomerációra jelenleg jellemző Budapest irányú migrációs folyamatok ellenére Kerepes lakossága közel stagnál. Az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliség Erős helyi identitás (városrészekhez köthetően) Három nemzetiségi önkormányzat Számos civil szervezet, egyesület jelenléte a településen Kulturális hagyományok ápolása Alapszintű ellátás a település jelenlegi létszámához megfelelő Középszintű ellátás keretében védőnői szolgálat, fogorvos és állatorvos is működik A település központi helyén található a sportpálya Nincs környezetterhelő ipari tevékenység Jelentős területi kiterjedésű gazdaságfejlesztési területek Jó közlekedési lehetőségek (M31 gyorsforgalmi út) Jó minőségű termőföld területek Gyógyászati központ jelenléte Hungaroring közelsége, közvetett turisztikai, gazdasági előnyök 3. sz. főútra ráépült kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna helyi vásárlóerő-potenciál Társadalmi Gazdasági Gyengeségek Leszakadó társadalmi rétegek (elsősorban a szegregációval veszélyeztetett területeken) A település alvóváros jellegű, mivel a munkahelyek nem helyben vannak Városrészek közötti ellentét, széthúzás A lokálpatriotizmus nem Kerepes szintű Többrétű közösségi helyek hiánya miatt a helyi közösségi életet nem minden társadalmi csoport erősíti, színesíti (pl. vendéglátó helyek, terek, parkok hiánya) Háziorvosi rendelők műszaki állapota, elhelyezkedése A természeti környezet kedvező adottságai nincsenek kihasználva A sortolási lehetőségek korlátozottak, kevés sportág feltételei adottak Kevés aktív, működő gazdasági szereplő Kevés munkahelyteremtő beruházás Tervezett 310. sz. másodrendű főút és az M31 gyorsforgalmi úti új csomópont megvalósulására alapul mindkét gazdasági terület. Jelenleg nem lehet növelni a településen a beépítésre szánt területeket Munkaerő-áramlás erősen Budapest irányú Budapest és Gödöllő között periférikus szerep Nincs helyi sajátosságokra épülő, működő mezőgazdasági tevékenység Érdemi idegenforgalom csak a Formula-1 futamhoz kapcsolódik Csak kiskereskedelem van jelen a településen KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 6

7 Jelentős kiterjedésű lakóterület fejlesztési területek Természeti környezet, mint lokális és idegenforgalmi vonzerő Kiváló közlekedési kapcsolatok M31 gyorsforgalmi út, 3. sz. főút, Budapest-Gödöllő HÉV Környezeti Közlekedés, közmű Szegregációs területek megléte Épített kulturális örökség szerény jelenléte A táji- és természeti értékek csekély kihasználtsága Átmenő forgalom Kevés a rendezett, parkosított zöldfelület Kerékpárutak hiánya A 3. sz. főút és a Hév szétszabdalja a városszerkezetet Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő települési közvilágítási hálózat nem teljes körű Lehetőségek Veszélyek Új vállalkozások megtelepedése révén munkahelyteremtés Kerepes szempontjából kedvezően változó migrációs folyamatok Budapesten és a agglomerációban Civil szervezetek megerősödése Térségi együttműködések (egyetemek, nagyvállalatok) révén tudás alapú gazdaság erősítése A tervezett 310. sz. főút megépülésével jelentősen felértékelődnek a kijelölt gazdasági területek Erősödnek a regionális szolgáltatások (pl. hulladéklerakó) Kerepes turisztikai célterületté válik Kedvező gazdaságfejlesztési állami szabályozások A Hungaroring idegenforgalmi potenciáljának növelése Kerepesre is kedvező hatást fejt ki. Jelentős méretű beépítésre váró lakóterületek Közterületi funkciók fejlesztése (játszótér, utca és zöldfelületek fejlesztése) Pihenésre alkalmas zöldövezet a város környezetében (kiemelkedő tájképi értékekkel és természeti adottságokkal) Hagyományos tájszerkezet (mezőgazdasági és erdőterületek) A 310. sz. főút megvalósításával Kerepes térségi elérhetősége javul HÉV vonal fejlesztése Térségi kerékpár-hálózat fejlesztése Budapest keleti agglomerációjának átfogó közlekedésfejlesztése Társadalmi Gazdasági Környezeti Közlekedés, közmű Megszerezhető Európai Uniós és hazai állami támogatások csekély mértéke Erősödő elvándorlás A 310. sz. főút megépítésének elmaradása miatt, nem tud megkezdődni a gazdasági területek betelepülése A kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások regionális versenyképessége csökken kedvezőtlen térségi folyamtok miatt (pl. közlekedési szokások változtatása) Kedvezőtlen megyei szintű területfejlesztési döntések, folyamatok Túlzó területfoglalások Természeti értékek figyelmen kívül hagyása A regionális hulladéklerakó környezeti terhelése jelentős mértékben növekszik Közlekedési díjpolitika estén növekszik a 3. sz. főút forgalma A közlekedési módváltás fejlesztésnek elmaradása révén jelentősen eltolódnak a közlekedési arányok az egyén (autós) közlekedés felé Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 7

8 Megyei, térségi együttműködések révén gazdaságosabb és hatékonyabb közmű szolgáltatások nyújtása 2. A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kerepes esetében korábban nem készült integrált városfejlesztési stratégia, illetve a korábban már készült tervfajták nem igényeltek városrészrész szintű lehatárolás, így jelen ITS részeként készült el a városrészek lehatárolása azok eltérő fejlődéstörténetük, funkcionális jellegük és településszerkezeti sajátosságuk alapján. Kerepes településképét főként fekvésének dombvidéki jellege, a régi, orsós szerkezetű településből kifejlődött domboldalakra és völgyekbe kúszó beépítések alakították ki. A dombvidéki jelleg és a település területén eredő Szilas - patak két ága a település szerkezetfejlődésének meghatározó elemeiévé váltak és a település tagoltságának kialakulását okozták. Az e tájszerkezeti elemek hatására kialakult tagoltságok csak még tovább fokozta a 3-as számú főút, valamint a HÉV vonalának kiépítése Gödöllő felé. A természetes és mesterséges választóvonalak figyelembevételével, valamint az egyes településrészek jellege alapján a mai Kerepes városát négy különálló városrészre oszthatjuk, amelyek a következőek: 1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége 2. Déli városrész 3. Északi városrész 4. Külterületek 1. ábra Városrészek lehatárolása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 8

9 2. táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat Városrész Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Lehatárolás Vasút utca Széphegyi út HÉV vonal Rét utca Berek utca Bartók Béla utca Mogyoródi utca Alföldi utca 063 hrsz-ú utca 3. sz. főút utca belterülethatár Szőlősor utca külterület (0175/13, 0175/12, 0175/10, 0179/11, 0182 hrsz-ú telkek) Szőlő sor külterület (0183/4, 0183/5, 0183/7, 0196, 0211, 0219, 0221/1 hrsz-ú telkek) Kistarcsai közigazgatási határ Északi városrész Alföldi utca Mogyoródi utca Sólyom utca belterülehatár (1819, 2809, 2835/103, 26/154, 26/116, 029/4 hrsz-ú telkek) Mogyoródi közigazgatási határ külterület (050, 052/2, 025/1, 060, 069/11, 069/10, 069/3, 069/4 hrsz-ú telkek) Déli városrész Vasút utca Széphegyi út HÉV vonal Rét utca Berek utca Bartók Béla utca Mogyoródi utca Sólyom utca belterülethatár (1819, 020/2 hrsz-ú telkek) Kistarcsai közigazgatási határ Külterületek Barbertanya, Községszéli település, Tsz-tanya Városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű helyzetelemzés egyrészt a KSH évi társadalomra vonatkozó népszámlálási adataira, másrészt Kerepes 2014-es Településfejlesztési Koncepció és annak megalapozó vizsgálatából származó adatokra, információkra épül. Kerepes lakónépessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint fő. A lakónépesség majdnem fele az Északi városrészben él, míg a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékén, valamint a Déli városrészben megközelítőleg hasonló a lakónépesség létszáma. Ez a szám a külterületeken a legalacsonyabb. A lakásállomány megoszlása is ugyanezt a képet mutatja azzal az eltéréssel, hogy a legtöbb lakást birtokló Északi városrész után a második a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrésze. Az egy lakásra jutó lakónépesség számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbben a Külterületeken élnek egy lakásban. Ebben a városrészben átlagosan 3,17 fő jut egy lakásra a 2,72 fős városi átlaggal szemben. Az egy lakásra jutó lakónépesség száma a Déli városrészben a legalacsonyabb. 2. ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 9

10 3. ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Ha a városrészek lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, akkor a következő jellegzetességeket figyelhetjük meg: a fiatalok (0-14 évesek) aránya a Külterületeken a legmagasabb és az Északi városrészben a legalacsonyabb az aktív korúak (15-59 évesek) aránya szintén a Külterületeken a legmagasabb és a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrészén a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya a Déli városrészben a legmagasabb és messze a Külterületeken a legalacsonyabb 4. ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Ha az egyes városrészeket azok egyes társadalmi, szociális mutatói alapján hasonlítjuk össze, akkor jelentős különbségek rajzolódnak ki a Külterületek hátrányára. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 10

11 3. táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Forrás: KSH adatszolgáltatás Kerepes egésze Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Északi városrész Déli városrész Külterületek 11,3 15,2 8,1 10,7 56,0 21,0 18,0 25,3 17,3 4,3 37,4 40,6 35,3 36,3 63,0 7,7 10,5 5,4 7,1 41,0 58,7 55,5 60,5 59,8 36,4 31,4 34,8 28,4 32,2 49,1 30,2 31,1 27,8 32,9 60,0 52,8 55,1 51,7 52,1 59,7 12,3 14,8 10,2 12,8 33,3 6,9 9,4 5,1 7,2 21,7 Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A táblázatra tekintve az rögtön megállapítható, hogy a Külterületek majdnem minden felsorolt mutatóban a város egészére vonatkozó átlagnál jóval rosszabb eredményeket tud felmutatni. Az is látható, hogy a többi városrész nagyon hasonló értékeket produkál a Kerepes egészére vonatkozó átlaghoz képest a vizsgált mutatók tekintetében. Szót kell még ejteni a lakásállomány jellemzőiről is az egyes városrészekben, amelyet a lenti táblázat adatai is szemléltetnek. A város teljes lakásállománya 3704 db, amelynek majdnem fele az Északi városrészben található. Itt a lakások komfortfokozata is messze a legkedvezőbb. Ha a kedvezőtlenebb tulajdonságú, tehát az alacsony komfortfokozatú, a komfort nélküli, a félkomfortos, a szükséglakások, valamint az egyszobás lakások arányát vizsgáljuk az egyes városrészekben, akkor megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőtlenebb adottságokkal egyértelműen a Külterületek lakásai bírnak. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 11

12 4. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Kerepes összesen Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Északi városrész Déli városrész Külterületek Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH adatszolgáltatás 4,6 6,2 2,8 4,8 31,9 4,0 5,6 1,8 4,9 31,1 5,0 4,1 2,7 8,7 26,7 Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvezőtlen irányban A városrészek bemutatása 1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Ez a városrész a település központi részén helyezkedik el. Meghatározó szerkezetei elemei a 3. számú főút, amely a település fő tengelyét adja, illetve a Szilas-patak két forrásága. Az ősi orsós szerkezetű településmag a Kálvária-domb alatti völgyben alakult ki és innen épült tovább nyugati irányban, domboldalakra és völgyekbe terjeszkedve a Látóhegy településrészig. Ott összenőtt Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeivel, így a település lakóterületei Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. A központi városrész a Budapestet Gödöllővel összekötő 3. számú főút mentén alakult ki. Ettől északnyugatra jóval magasabb a beépítettség foka, mint a főúttól délkeletre fekvő területeken, főleg a domborzat által gördített akadályok miatt. Ezen a területen jelentős zöldfelülettel rendelkezik a városrész (Kálvária - domb és környéke).a városrész viszonylagos településközponti funkciója ellenére többnyire falusias jelleget mutat. Ebben a városrészben található a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek nagy része, ennek ellenére viszont abszolút nem funkcionál a településközponti funkciókat mind magába sűrítő városközpontként. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész csak a harmadik legnépesebb a településen. A város lakónépességének 25%-a lakik a Történelmi településmag és a 3. számú főút térségében, ami 2555 főt jelent. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest kevésbé mutat az egész ország társadalmára jellemző öregedő korstruktúrát. Hiszen a városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya, viszont alacsonyabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A 2011-es évszámlálási adatok azt mutatják, hogy a városrészben lakók képzettségi szintje rosszabb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes városra vonatkozó 11%-os átlaggal szemben ebben a városrészben 15 %. Viszont a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességet tekintve alacsonyabb (18%, míg a városi átlag 21%). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 12

13 A foglalkoztatási helyzetet tekintve elmondható, hogy ez a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál rosszabb adatokkal rendelkezik. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi 59 %-os átlaggal szemben alacsonyabb (56%), viszont a munkanélküliek aránya a maga 15%-val magasabb a városi átlagnál, amely csak 12%. Míg a városi átlagot tekintve a tartósan munkanélküliek aránya 7%, addig ez az arány ebben a városrészben 9%. Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor szintén a városi átlagnál rosszabb adatot láthatunk (a városi 31%-os aránnyal szemben 35%-os városrészi arány). Ugyanez a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányával is, ahol a városi 30%-os értékkel szemben a városrészben 31% az arány. A városrész területén található egy szegregátum, amely egy lakóterületté alakuló volt zártkerti terület a Szilas-patak medrének keleti oldalán. Pontos elhelyezkedése: a Gyár utca belterületi része. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem egynegyede (899 db) található a központi városrész területén. A lakásállomány felszereltségét tekintve elmondható, hogy az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások arányát tekintve a városi átlagnál rosszabb a helyzet ebben a városrészben. Az egyszobás lakások aránya viszont, ha nem is sokkal, de alacsonyabb a városi átlagnál. A városrész közlekedési infrastruktúrája jónak mondható, hiszen egyrészt rajta keresztül húzódik a 3. számú főút, amelynek terheltsége az M31-es autópálya 2010-es megépítése óta jelentősen csökkent. Másrészt a városrész nyugati csücskében önálló HÉV- állomással (Kerepes) is rendelkezik. Harmadrészt a 3. számú főúton közlekedő távolsági volánbusznak is van megállója (Templom-tér) a városrészen végigfutó főúton, de a 922-es számú HÉVösszekötő járat is megáll 3 helyen a városrész területén. Ebben a városrészben a legmagasabb, mind a szilárd burkolattal ellátott utak, mind pedig a kiépített gyalogosjárdák aránya. Összességében elmondható, hogy ebben a városrészben találhatóak Kerepes főbb közlekedési gócpontjai, ez a közlekedésügyileg leginkább terhelt városrész. Funkcionális ellátottság Ebben a központi városrészben található a gazdasági és kereskedelmi funkciók többsége. Az üzletek, vendéglátó ipari egységek több mint háromnegyede a városrészben található, viszont az egészségügyi és oktatási intézmények közül egy sem A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén: Közlekedési, távközlési funkciók HÉV-állomás Volánbusz megálló BKK buszmegállók Kerepes rádió 97,1 Közösségi funkciók Forrás Művelődési Ház (Faluház) Vis Vitalis Medical Wellness Hotel Royal Station Sport- és Szabadidő Központ Kerepesi focipálya Piac Állami, igazgatási, igazságszolgáltatási funkciók Kerepesi Polgárőr Egyesület KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 13

14 Humán szolgáltatási funkciók Szivárvány Óvoda Egyéb funkciók Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: Szilas-Metál Kft. A központi városrészt érintette néhány fejlesztés az elmúlt években ben a Kerepesi faluház felújítására és bővítésére, 2008-ban pedig a Kerepesi P+R és B+R kialakítására került sor, mely a központi városrészt is jelentősen érintette. SWOT - elemzés Erősségek Központi elhelyezkedés Falusias jelleg Jó közlekedési helyzet (3. számú főút, HÉV) Műemléki környezet Jó üzleti és vendéglátó ipari egység ellátottság Egyedülálló gyógymódot biztosító Kaqun-víz és az erre épülő szálloda és gyógy központ jelenléte Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata A városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya A szilárd burkolattal ellátott utak és kiépített gyalogosjárdák magas aránya Lehetőségek A funkcionális városközpont szerepköréhez való felnövés, elsősorban az intézményi ellátottság javításával A műemléki környezetet érintő fejlesztések Nagyobb hangsúly fektetése a történelmi emlékek bemutatására, például Természeti tanösvény kialakításával (Kálvária-domb - földvár - középkori templom rom - barlanglakások) A Szilas-patak két ága menti zöldterületek fejlesztése, ezzel szabadidős-rekreációs terület kialakítása Levegőszűrő növénysáv telepítése a 3. számú főút mentén, ezzel a levegőterhelés csökkentése Közlekedési infrastruktúra fejlesztések, elsősorban kerékpáros utak kiépítésével és a gyalogosjárdák fejlesztésével A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása A 3.sz. főút menti rendezett ipari-gazdasági területen a már meglévő gazdasági társaságok mellett továbbiak megtelepedésének elősegítése Gyengeségek Funkcionálisan nem valós városközpont Sűrű beépítettség Egészségügyi és oktatási intézmények hiánya Csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott Kiépítetlen kerékpárút hálózat Az utcák szabályozási szélessége kevés A 3. számú főút által okozott levegő- és zajszennyezés A városi átlagnál rosszabb képzettségi szint A városi átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottsági arány a éves népességen belül A városi átlagnál magasabb munkanélküliségi ráta A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya Szegregátum kialakulása Veszélyek Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő szegregátumok továbbterjedése és újak kialakulása A fenti folyamathoz kapcsolódóan a lakáskörülmények romlása A munkanélküliség emelkedése A foglalkoztatottsági arány csökkenése a éves népességen belül KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 14

15 A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása 2. Déli városrész A városrész Kerepes délnyugati részén helyezkedik el. Északnyugati részén külterület, északkeleti részén az Északi városrész, déli és délnyugati részén pedig a történelmi településmag és a 3. sz. fűút környéke határolja. Nyugaton már Kistarcsával alkot átmenetmentes, összefüggő lakóterületet. Településképét tekintve erre a városrészre is jellemző a kertvárosias jelleg. Az Északi városrésztől a Sólyom utca - Mogyoródi út vonalával élesen elkülönül. Ez a városrész harmonikusabb szerkezetet mutat, hiszen három kisebb, összefüggő lakóterület (Széphegy, HÉV-vonal melletti rész és a Kistarcsával határos terület) határol egy középen elhelyezkedő, a Szilas-patak egyik forrásága mentén kialakult jelentős kiterjedésű zöldterületet, illetve szántóföldi területet. Fő szerkezeti elemeit tehát ez a zöldterület, a HÉVpálya, valamint a Hegy utca- Szőlő utca alkotta gyűjtőút tengely alkotják. A városrész fő értékét a Szilas-patak nyugati forrásága, illetve az e mentén kialakult zöldterület képezi. Városközpontokhoz kapcsolódó funkciók nem találhatóak a Déli városrész területén. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész a második legnépesebb Kerepes városában. A teljes lakónépesség 27%-a él ebben a városrészben. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Déli városrész lakóinak képzettségi szintje a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát tekintve jobb, a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve azonban rosszabb a városi átlagnál. A városrész foglalkoztatási helyzete is felemás képet fest. Pozitívum, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi 37%-al szemben 36%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is kedvezőbb, 7% a város egészére vonatkozó 8%-al szemben. Ugyancsak pozitívum, hogy a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 60% a városi 59%-os átlagértékkel szemben. Azonban ezek csak nagyon minimális eltérések, ráadásul a többi foglalkoztatási helyzetet érintő mutatóban a városi átlagnál rosszabb értékek tartoznak a Déli városrészhez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 31%-al szemben 32%, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya pedig a 30%-al szemben 33%. De minimális mértékben (1%- nál kevesebb) a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya is magasabb a városi átlagnál. Ennek a városrésznek a területén is található szegregátum, amely szintén lakóterületté alakuló volt zártkerti terület. Pontos elhelyezkedése a HÉV vonal - Mogyoródi út - Mogyoródi út páros oldala a Nap utcáig terjedő területe. De a Széphegy lakóterület nyugati része is megindultak szlömösödésre jellemző folyamatok. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának 29%-a található a Déli városrészben, ami 1068 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legkevesebb lakos egy lakásra (2,52 fő). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 15

16 A lakásállománya komforthelyzetét tekintve rosszabb helyzetben van a városi átlagnál, hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőtlenebb érékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája nem mondható jónak. Pozitívum, hogy a városrész keleti részén csatlakozik a Mogyoródi út-sólyom utca gyűjtőút tengelyhez (BKK buszmegálló), a város fontos közlekedési eleméhez, valamint a HÉV-állomás (Kerepes) magasságában maga az állomás és a 3. sz. főút is könnyen elérhető a városrész déli-délkeleti részének lakosai számára. Azonban a városrész északi - északnyugati részének lakóinak számára már nehézkes az eljutás a város többi részére vagy a többi településsel közlekedési összeköttetést jelentő 3. számú főúthoz. A nehézkes eljutás főleg annak a számlájára írható, hogy a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a városrészben meglehetősen alacsony. De nem jobb a helyzet a kiépített gyalogos utak arányát tekintve sem. Funkcionális ellátottság Bár a városrész délkeleti és déli határán több városközponti funkció (posta, üzletek, vendéglátó ipari egységek) is megtalálható, területén nem rendelkezik ilyenekkel. Közlekedési funkció BKK buszmegálló A városrész déli részén, a kistarcsai közigazgatási határ mentén helyezkedik el Kerepes legjelentősebb belterületi gazdasági területe. A Déli városrészt az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések. SWOT - elemzés Erősségek Egyes részein a városközpontokhoz tartozó funkciók és közlekedési csomópontok könnyű megközelíthetősége A Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata, jelentős nagyságú zöldfelület Kertvárosias jelleg A városrészek közül egy lakásra ebben a városrészben jut a legkevesebb lakó Lehetőségek A Szilas-patak két ága menti zöldterületek fejlesztése (erdei játszótér, tűzrakó és piknikhelyek), ezzel szabadidős-rekreációs terület kialakítása Természeti tanösvény kialakítása A patakmeder közelében a zöldfelületeket záportározóként is lehet alkalmazni, ezzel a csapadékvíz elvezetés problémája részben megoldódik Gyengeségek Gazdasági, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi funkciók teljes hiánya Alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya Alacsony a kiépített gyalogos utak aránya Kiépítetlen a kerékpárút hálózat A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya A városi átlagnál nagyrészt kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet, magasabb munkanélküliség A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya Szegregátum kialakulása, szlömösödés Veszélyek Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő szegregátum továbbterjedése és újak kialakulása A fenti folyamathoz kapcsolódóan a képzettségi szint romlása A foglalkoztatási helyzet romlása A munkanélküliség emelkedése A lakáskörülmények romlása Utak állapotromlása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 16

17 Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása Gyalogos utak kiépítettségének javítása Legalább az üzleti ellátottság javítása A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása 3. Északi városrész A Szilasliget településrészként is emlegetett terület a település északnyugati részén helyezkedik el. Északi határához nagyon közel található a Mogyoródhoz tartozó Hungaroring területe. Északkeleten és nyugaton külterület határolja, míg délkeleti határán az Alföldi utcával válik el a város központi részétől. Ez a választóvonal azonban nem jelent településképi változást, marad a falusias településkép, amely északnyugat felé haladva egyre inkább kertvárosias jelleget ölt. A lakóterületek összefüggő tömegét alkotó városrész meghatározó szerkezeti elemei a városrészt nyugati-keleti részekre osztó HÉV-vonal, valamint a városrészt hosszanti irányban átszelő, Mogyoród irányába vezető József Attila utca, amely a Béke utca - Sólyom utca - Mogyoródi út nyomvonallal kiegészülve a 3 sz. főútról közelíthető meg. Bár a városrész beépítettségének foka viszonylag magas, még bőven bír területi tartalékokkal az északnyugati és a délkeleti részein. Középső részén a HÉV-megálló környezetében nagyobb területű zöldfelület is található. Bár nem ez a városrész a településközpont, az általában a központokhoz tartozó funkciók többségét azonban mégis az Északi városrész birtokolja. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján az Északi városrész Kerepes legnépesebb része. A városi lakónépesség majdnem fele, 4673 fő ebben a városrészben él. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az Északi városrész lakóinak képzettségi szintje számottevően jobb, mint a városi átlag. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 8% a városi 11%- os átlagértékkel szemben. Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a városi 21%-os átlagot meghaladva a városrészben 25%, tehát minden negyedik lakos egyetemet vagy főiskolát végzett. A foglalkoztatási helyzetet tekintve az állapítható meg, hogy a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál jelentősen jobb eredményekkel bír. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi 59%-os értékkel szemben 61%-os, míg a munkanélküliek aránya a városi 12% alatt maradva csupán 10%. A tartósan munkanélküliek aránya szintén a városi átlag alatt van a városrészben (7%-al szemben 5%). Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor megint csak jobb értéket láthatunk, mert a városi 31%-os értékkel szemben az Északi városrészben csak 28% ez az arány. Ugyanezzel a helyzettel találkozhatunk az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát szemlélve, hiszen ebben a városrészben ez az arány 28% a városi 30%-os értékkel szemben. Az Északi városrészben ez idáig nem alakult ki szegregátum. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 17

18 Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem fele, 1690 lakás ebben a városrészben található. A lakásállomány komforthelyzetét tekintve elmondható, hogy mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőbb értékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája viszonylagosan jónak mondható. A viszonylagosságnak a következőek az okai. A városrész közúton könnyen megközelíthető a 3. számú főútról a Mogyoródi útra lekanyarodva. Az Északi városrész önálló HÉV - állomással (Szilasliget) és több BKK. buszmegállóval is rendelkezik. A Mogyoródi út - Sólyom utca - Béke utca, valamint a József Attila utca a Szilasligeti utcával kiegészülve megfelelő gyűjtőút - hálózatot képeznek a városrészben. Azonban korántsem megfelelő a helyzet a városrészben a szilárd útburkolattal ellátott utak arányának tekintetében, hiszen az utak jelentős része földút. Ugyanez a helyzet a gyalogos utak tekintetében. Jelentős kiépítetlen gyalogösvények alakultak ki Szilasliget településrész délkeleti határán, amelyek sokszor a HÉV- síneken haladnak át komoly veszélynek kitéve az átkelő gyalogosokat. Funkcionális ellátottság Bár a gazdasági, kereskedelmi funkciók többsége nem ebben a városrészben található, mégis funkcionális ellátottsága miatt sokkal inkább tekinthető az Északi városrész Kerepes központjának, mint a történelmi településmag, illetve a 3. sz. főút térsége. Oktatási és egészségügyi funkciók tekintetében az abszolút városközpontot jelenti az Északi városrész. A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén: Közlekedési, távközlési funkciók HÉV állomás BKK. buszmegállók Postahivatal (2 db) Közösségi funkciók Szabó Magda Városi és Iskolai Könyvtár Humán szolgáltatási funkciók Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola óvoda (2 db) bölcsőde (1 db) Szilasligeti Közösségi Ház Szociális Családsegítő Otthon felnőtt háziorvos (4 fő) gyermekorvos (2 fő) védőnő (4 fő) fogorvos (2 fő) gyógyszertár (2 db) Jelentősebb ipari létesítmény nincsen a városrész területén. Az Északi városrészt jó néhány fejlesztés érintette az elmúlt években ban a P+R és B+R kialakítása, ben a Szociális családsegítő otthon felújítása és az Idősek nappali klubjának építése, valamint a Weber Ede és a Szondi utcák fejlesztése valósult meg ben pedig a Széchenyi István Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése történt meg. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 18

19 SWOT - elemzés Erősségek Funkcionalitás szempontjából városközponti szerep Családalapításhoz megfelelőbb intézményi ellátottság Jó közlekedési helyzet Falusias - kertvárosias jelleg Jó üzleti ellátottság A lakásállomány majdnem felének birtoklása Már kiparcellázott, szabad területek A lakások városi átlagnál kedvezőbb komforthelyzete A városi átlagnál kedvezőbb képzettségi szint A városi átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási helyzet, alacsonyabb munkanélküliség Lehetőségek Meglévő alközponti funkciók fejlesztése, újak kialakítása Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása Gyalogos utak kiépítettségének javítása Kerékpárutak kiépítése HÉV - átjárok fejlesztése A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása Gyengeségek Szilárd burkolattal ellátott utak alacsony aránya Kiépítetlen gyalogos út- és kerékpárút hálózat HÉV-átjárók fejletlensége, a biztonságos átkelés megoldatlansága A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya Veszélyek A kivett területek folyamatos növelése, főleg lakóterületté alakítás céljából, a zöldterületek rovására Intézmények állapotromlása Utak állapotromlása 4. Külterületek A külterületek Kerepes belterületét az északnyugati részén egy kisebb egységben, a keleti, valamint a déli oldalon egy igen jelentős kiterjedésben veszik körbe. Kerepes külterülete a következő részekre tagolódik: Barber - tanya, Községszéli település és Tsz-tanya. Külterületét főként nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. Az Északi és a Déli városrész által határolt kisebb külterületi rész már felparcellázott, így a folyamatos népességnövekedést figyelembe véve, csak idők kérdése és ez a külterületi rész is beépítésre kerül, lakóterületté válik. A külterület többi, nagyobbik része elég vegyes képet fest, hiszen a kisebb lakóterület és a jelentős ipari területek mellett nagy kiterjedésű erdők borítják a terület jelentős részét, amelyek egy része a Gödöllői-dombság Natura2000 területéhez tartoznak. A külterület fő szerkezeti elemeit a 3. számú főút, valamint az ezt az utat tehermentesítő E31-es autópálya képezi, amely az M0-s és az M3-as autópályákat köti össze. Fontos eleme a külterületnek ezen kívül a 28,8 hektáros honvédségi terület a DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő, amely a külterület keleti részén található, a Gödöllői repülőtértől délre. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján a külterület a legkevésbé népes városrész, csupán 149 főt számlál. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása jelentősen eltér a városi átlagtól, hiszen magasabb a fiatalok (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, de ebből következően alacsonyabb a 60 éven KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 19

20 felüliek aránya. A városrészek közül a külterület mutatja a legfiatalosabb korszerkezetet, mert itt él arányaiban a legtöbb fiatal (0-14 éves) és a legkevesebb 60 éven felüli lakos. A népszámlálás képzettségre vonatkozó adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy messze a külterület rendelkezik a legkedvezőtlenebb, a városi átlagnál nagyságrendekkel rosszabb mutatókkal. Míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a város egészét tekintve 11%, addig a külterületen ez az arány 56%. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig a városi 21%-os átlagértékkel szemben csupán 4%. A városrész foglalkoztatási helyzete hasonlóan riasztó képet fest. Az általunk vizsgált mutatók között egyetlen olyan sincsen, amely pozitív irányban térne el a városi átlagtól. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63% az aktív korú lakosságon (15-59 évesek) belül a városi 37%-os átlaggal szemben, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 41% a 8%-al szemben. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi átlagnál jóval alacsonyabb (36% a városi 59% ellenében), de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, 49% a 31%-al szemben. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya kétszer olyan magas, mint a város átlagértéke (30% a 60%-al szemben), míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 60% a városi 53%-os átlaggal szemben. A munkanélküliségi ráta is nagyon magas, a városi 12%-al szemben 33%, tehát minden harmadik külterületi lakos munkanélküli. A tartós munkanélküliek aránya is jóval magasabb a 7%-os városi átlagnál, hiszen a külterületen 22% ez az arány. Kerepes külterületén is kialakult szegregátum, amely a Történelmi településmag és 3. sz. főút környék városrészének területén kialakult szegregátum folytatása. Ennek pontos elhelyezkedése: Gyár utca és környéke. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának kicsit több mint 1%-a található a külterületen, amely 47 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legtöbb lakos egy lakásra (3,17). A lakásállomány komforthelyzetét tekintve megállapítható, hogy ebben a városrészben messze a legkedvezőtlenebb a lakások komfortfokozata. Hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve bőven meghaladják a külterületi arányok a városi átlagot. Az összkomfortos lakások aránya ezen adatok alapján nagyon alacsony a külterületen. A városrész közlekedési infrastruktúráját két szempont, a lakosság és az ipari területek szempontjából kell értékelni. A lakosság szempontjából megállapítható, hogy bár alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a lakóterületen (Szabadság út - Szilas-patak - Telep utca által határolt terület), ám mégis jó közlekedési helyzetben vannak, hiszen karnyújtásnyira van tőlük a 3. számú főút. Az ipari területeket tekintve hasonló a helyzet, hiszen az ipari létesítmények jelentős része szintén olyan út mellet helyezkedik el, amelynek nincsen szilárd burkolata, viszont szintén élvezhetik a 3. számú főút közelségét, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő esetében még az M31-es autópálya közelségét is. Kerepes többi városrészéhez hasonlóan (kivéve a történelmi településmagot és a 3 sz. főút környékét) a külterület tekintetében is megállapítható, hogy alacsony a kiépített gyalogos utak aránya és teljesen hiányzik a kerékpárút hálózat is. Funkcionális ellátottság Bár a városrész lakóterülete közel található a városközponti funkciók egész tárházát kínáló 3. számú főúthoz, a területén egyáltalán nem rendelkezik ilyenekkel. Ennek ellenére fontos szerepet tölt be a város életében, hiszen jó néhány ipari létesítmény a külterületen helyezkedik el. Így elmondható, hogy a külterület gazdasági funkcióval bír. Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: IRGA Kft. Kerepesi Fatelep, Kari-Gas 2000 Kft., GALAMB FEED 2005 Kft. A külterületet az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 20

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG. Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének eseti módosítása

CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG. Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének eseti módosítása MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Csömör Nagyközség Önkormányzata 2141 Csömör, Szabadság út 5. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 1934 / 2015. CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG Településszerkezeti Tervének,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERDŐKERTES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÁSÁHOZ BEVEZETŐ Erdőkertes község Képviselő testülete úgy döntött, hogy elkészítteti a község településszerkezeti tervét és szabályozási

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2012. május SO-i ülésére. Tárgy: Budapest, X. kerület, Kerepesi út - Pilisi utca - 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos-patak

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot.

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot. 1 0 1 I C 1 0 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Pesti út - (1398004) hrsz-ú út - Gyergyószentmiklós u. - (1398007) hrsz-ú út által határolt terület

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV melléklet a../2014.( ) számú önkormányzati határozathoz DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROSPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSTERVEZÉSI OSZTÁLY Debrecen, Piac utca 20.sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail:

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. április Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 257/2003. (IX.23.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv 16/2003. (XI.1.) sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv törzsszám : GJ-0315 Szolnok, 2005. november

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet -

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet - Megrendelő: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1033 Budapest, Fő tér 3. Terv: Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve

Részletesebben

Településrendezési terv módosítása

Településrendezési terv módosítása 255/2013. (XII. 30.) számú Kt. határozattal és 26/2013.(XII.30) Önk. rendelettel Jóváhagyott anyag 2013. Megbízó: Tervező Nagymaros város Önkormányzat 2626 Nagymaros Fő tér 5. Pro Arch. Építész Stúdió

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Gyır, 2011.09. HÓ Msz.:Rp.I.189-2 Munkaszám: Rp.I.189-2 Pekkerné Szabó Piroska Felelıs tervezık: Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Jóváhagyva Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA 1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907 Tervező:

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2015

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben