FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN"

Átírás

1 ELEMZÉSEK FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Nyugat-Dunántúl felkészülése az európai uniós csatlakozásra; az együttműködés eredményei Magyarország Európai Unióba történő integrálódásának fontos szakasza volt a regionalizmus eszméjének meghonosítása. Ennek sajátos formáját képezi az országhatáron átnyúló kapcsolatrendszerek kialakulása és elmélyülése. Határ menti európai uniós együttműködési programok és eredmények Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el PHARE-programját. A Phare feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a csatlakozásra való felkészülés elősegítése, a piacgazdaság és modernizáció támogatása. Magyarország és az Európai Unió Bizottsága 1990 őszén kötötte meg a Phare-program felhasználásáról szóló úgynevezett keretmegállapodást, ami a támogatás odaítélésének és felhasználásának feltételeit, körülményeit szabályozta, és a csatlakozásra való eredményes felkészülést segítette. Az évek során sokféle Phare-program indult, attól függően, hogy milyen területet érintettek. A határ menti térségek együttműködésének támogatására jött létre a Phare Credo és a Phare CBC-program. Az ország és különösen a nyugat-dunántúli régió számára az utóbbi jelentősége a nagyobb (a Phare Credo az osztrák magyar határt nem érintette). A Phare CBC-projektek tükörprogramokként működnek az európai uniós tagállamok országhatárok menti térségei számára létrehozott INTERREG-programokkal, amelyek szintén a határrégiók gazdasági-társadalmi lemaradásának kiegyenlítésére, a határon átnyúló együttműködések koordinálására szolgálnak. Az országban a jelenleg érvényben lévő Phare CBC-program az uniós csatlakozás után az érvényes INTERREG-szabályozásnak megfelelően működik tovább. További EU-s pénzalapok segítik még a magyar határ menti térségek fejlődését. A LACE-program pénzügyi eszközökkel támogatja a határrégiókat, az ISPA- és a SA- PARD-alapok pedig 2000-től a területfejlesztést szolgálják. Az előbbi program a csatlakozó országokban a jelentősebb közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéseket segíti, míg a határ menti régiókban ezeket a programokat Phare CBC-források támogatják. A SAPARD a mezőgazdaság és a vidék fejlesztéséhez járul hozzá. A Phare CBC-támogatást az országban elsőként Ausztria évi európai uniós taggá válása után a nyugat-dunántúli régió vehette igénybe. Kezdettől sikerült olyan fejlesztési programokat meghatározni, melyek elsősorban a régió gazdaságának fejlődését, élénkítését tették lehetővé, s a kialakult határon túli

2 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 253 együttműködés révén ez a gazdaság bekapcsolódhatott a nyugat vérkeringésébe, mintegy megkönnyítve az uniós csatlakozás utáni nehézségek leküzdését. Az együttműködés élénkülése nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom szinte minden területén mutatkozott. Mindamellett gyakorlati haszna is van a projekteknek, többek között a pályázati rendszer működési logikájának megismerése és az, hogy a pályázatkészítés elsajátítása a határ menti térség szereplőit időben felkészíti az elkövetkezendő időkre, az Európai Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. A Phare-CBC úgynevezett határ menti együttműködési projekteket a Phareországprogramtól elkülönítve kezelik. Öt fejlesztési irányra koncentrálnak: 1. regionális tervezés, 2. közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés, 3. gazdaság- és turizmusfejlesztés, 4. humánerőforrás-fejlesztés, 5. környezet- és természetvédelem. Az osztrák magyar határ menti Phare CBC-projektek a nyugat-dunántúli régióban valósulnak meg. A kedvezményezett térségben a meghirdetett projekteket, illetve a támogatásokat pályázat útján lehet megnyerni. A pályáztatás rendszere szerint a projektalapokat két éves időhátralékban írják ki. Jelenleg a évi alapokra lehet pályázni, a korábbi évek ebből a szempontból már lezártnak tekinthetők. Kivételt képez az 1998-as év, ekkor nem állt rendelkezésre Phare CBC támogatási alap. Eleinte a Phare CBC-program csak az osztrák magyar együttműködésről szólt, néhány évvel később indult a román magyar, a szlovák magyar és a szlovén magyar határ menti együttműködési program, majd két hármashatár menti program is. A támogatás nagysága mindvégig a nyugat-dunántúli régióban volt a legnagyobb, és a határ menti együttműködés is itt volt a legvirágzóbb és a legtöbb ágazatot érintő. Az eddig kiírt és megnyert projektek két nagy csoportba sorolhatók, az úgynevezett nagy és kis projektekre. A két típus mintegy kiegészíti egymást, a nagy projektek általában a nagyobb volumenű fejlesztéseket, míg a kis programalapok elsősorban a kisebb beruházást igénylő célkitűzéseket támogatják. Az előbbiek száma általában kevesebb, de a támogatási keret a célkitűzések megvalósításához lényegesen nagyobb összegű. A Phare CBC nagy programok között a nagy projektek relatív többsége közel háromtizede a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztést támogatta, de jelentős számban fordultak elő a környezet- és természetvédelem, valamint a gazdaságfejlesztés területén is. Legnagyobb támogatási keretet szintén a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztésekhez ezen belül is főként a közlekedésfejlesztéshez nyújtottak, éves szinten átlagban közel 4 millió eurót. Jelentős összegek jutottak éves átlagban több mint 2 millió euró a természet- és környezetvédelemre és a gazdaságfejlesztő projektekre is. A nagy projektek között a turisztikai és a humánerőforrás-fejlesztésiek kevésbé jellemzőek, ugyanakkor a kis projektek között ezek száma és aránya a legnagyobb (1. ábra).

3 254 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN A Phare CBC együttműködési programok megoszlása projekttípusok szerint, Nagy projektek Kis projektek 1. ábra 29,7% 4,1% 18,9% 11,4% 6,5% 19,6% 16,2% 35,1% 20,3% 10,8% 27,3% regionális tervezés turisztikafejlesztés környezet- és természetvédelem közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés gazdaságfejlesztés humánerőforrás-fejlesztés környezetvédelem Az ország EU-s előcsatlakozási időszakában különösen az közötti években a nyugat-dunántúli régió sikeresen használta ki az EU által nyújtott lehetőségeket, az úgynevezett előcsatlakozási alapok közül a határ menti együttműködési programokat. Azzal, hogy a szomszédos Ausztria uniós tagállam lett, a Phare CBC-projektek révén a nyugat-dunántúli régió jelentős támogatási összegeket kapott, olyan előnyökhöz jutott, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ország második legfejlettebb régiója maradjon. A támogatás elsősorban Ausztria keleti határ menti tartománya, Burgenland és a nyugatdunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala) kapcsolatainak szélesítésére, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítására és a helyi infrastruktúra fejlesztésére szolgál. A támogatott célok között szerepel még a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A nagy projektek típus szerinti összetételéből arra lehet következtetni, hogy Nyugat- Dunántúlon a közlekedés területén volt a legnagyobb lemaradás. A közlekedési projektekből közvetetten kiolvasható, hogy hiányoznak a korszerű és jó minőségű fő- és mellékutak, a városokon átmenő forgalom csökkentését segítő elkerülő utak, a turisztikai célt szolgáló kerékpárutak, és nincsenek szállítóterminálok. Nem volt elegendő pénz a már meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, de még a felújítására sem. Ehhez nyújtottak és nyújtanak nagy segítséget az európai uniós projektek és támogatások, melyek nélkül ezek a jelentős beruházások soha nem, vagy csak nagy időhátránnyal valósultak volna meg.

4 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 255 Közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 2. ábra A hatékony és a jövőben megtérülő környezet- és természetvédelemhez szintén sok forrás szükséges. Az Európai Unió különösen nagy figyelmet fordít e két ágazat fejlesztésére és határokon átnyúló hatásaik miatt is jelentős mértékben támogatja az ilyen típusú programokat. Uniós segítséggel épült meg többek között a veszélyeshulladék-lerakó Nagykanizsán, a regionális hulladéklerakó Zalaegerszegen, a kommunálishulladék-lerakó Kőszegen, a légszennyezettség-vizsgáló állomás Szombathelyen, továbbá szennyvízcsatorna-hálózat Őriszentpéteren a natúrparkhoz kapcsolódva és a Szentgotthárd környéki településeken. Uniós közreműködéssel alakítottak ki, illetve fejlesztettek néhány natúrparkot is (3. ábra). Közvetlen gazdaságfejlesztő hatása az ipari parkoknak, az innovációs és technológiaközpontoknak, a vállalkozási zónának, a kereskedelmi központoknak van. Szép számmal jöttek létre ilyenek a Phare-projektek segítségével. A gazdaságfejlesztő programok közül különösen sok köthető Győrhöz, ilyen célú programok hathatós segítségével készült el az Innovációs és Technológia-központ az ipari park területén, a Kereskedelmi Központ, valamint a Győri Oktató és Szolgáltató Központ. A gazdaság fejlődését elősegítő további jelentős fejlesztések valósultak meg a Szentgotthárd heiligenkreuzi ipari parkhoz kötődően, valamint Szombathelyen az innovációs zóna, Sopronban a vállalkozási zóna és innovációs központ, illetve Lentiben az inkubátorház kialakításával. Ez utóbbi program térségi hiány pótlására szerveződött, a gazda-

5 256 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN sági nehézségekkel küzdő határ menti településen a kezdő kis- és középvállalkozások számára kedvező működési feltételek biztosításához (4. ábra). Környezet- és természetvédelem, (Phare CBC nagy projektek) 3. ábra A turisztikai nagy projektek zömmel határ menti településekhez, illetve egyéb turisztikai vonzerőhöz (például Duna, Fertő tó, termálfürdő) köthető kerékpárutak kiépítését célozták (5. ábra). A humánerőforrás-fejlesztési nagy projektek között jelentős szerepe van a munkaügyi együttműködést elősegítő programoknak, a különböző oktatási és képzési projekteknek, mint például a szociálökológiai menedzserképzés, a CERNET Nemzetközi középiskolai program, a vállalati adminisztrátorok középfokú képzési együttműködése, pályaorientációs trénerek közös képzése stb. (6. ábra). A csatlakozás évéhez közeledve a nagy projektek száma csökkent, ugyanakkor az egy-egy célra kiírt támogatási összeg növekedett ben egy nagy projektre átlagosan 2,3 millió euró támogatás jutott, míg 7 évvel korábban 261,5 ezer euró. A kis projektek száma szintén egyre kevesebb, támogatottságuk 1997-et kivéve alig változott ben kiugróan nőtt, majd 2001-ben visszaesett. Ekkor az egy-egy kis projektre jutó keretösszeg átlagosan 38,5 ezer euró volt (1. táblázat).

6 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 257 Gazdaságfejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 4.ábra Turizmusfejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 5. ábra

7 258 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Humánerőforrás-fejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 6. ábra A Phare CB-projektek száma és a támogatás nagysága a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * 1. táblázat Év A nagy projektek száma A kis projektek A nagy projektekhez A kis projektekhez nyújtott támogatások összege 1000 euró Egy nagy projekthez Egy kis projekthez nyújtott átlagos támogatás ,5 449,3 261,5 8, ,9 450,0 485,8 10, ,8 300,0 749,3 6, ,0 490, ,3 12, , , ,0 92, ,0 924, ,0 38,5 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. Az uniós tagságra való felkészülés intenzitása nem volt egyforma a régió megyéiben. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos számú nagy projekt valósult meg, Zalában lényegesen kevesebb. A kis projektek közül viszont Vas megye területéhez kötődött a legtöbb az elmúlt 7 év alatt. Azonban mindhárom megyében évenként jelentős különbséggel valósultak meg a kis és a nagy projektek.

8 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 259 Győr-Moson-Sopron megyében 7 év alatt 32 nagy projekt támogatását nyerték el a pályázók. Közülük a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztő, a gazdaság- és a turizmusfejlesztő programok egyaránt nagy arányban, egyenként 25%-kal szerepeltek. Környezet- és természetvédelemről szóló program a 7 év alatt mindössze egy volt, 1995-ben. Kimagasló összegű támogatást kapott néhány olyan program a megyében, mint például a Ro Ro-kikötő Győr Gönyű-projekt, melynek megvalósulásával lehetővé vált a korszerű, közúti és vasúti szállítással kombinált vízi úton történő áruszállítás. A megépült Ro Ro-terminál a kapcsolódó létesítményekkel elsődlegesen a közlekedési infrastruktúrát fejlesztette a Nyugat-Dunántúlon, másodlagosan erősítette a közlekedési, szállítási kapcsolatokat a Duna menti országokkal, és nem utolsó sorban kedvezően hatott a térség munkaerő-helyzetére. Támogatottságát tekintve kitűnik még a Soproni Innovációs Központ kialakítását célzó projekt, amelynek jelentős gazdaságfejlesztő hatása várható. Volumenében és várható hatását tekintve legnagyobb jelentőségű a Győr Pér repülőtérprojekt volt, amely két ütemben valósult meg júniusára megépült Péren a regionális nemzetközi repülőtér, amely Nyugat-Magyarország kereskedelmének, üzleti életének és idegenforgalmának katalizátoraként fog működni. A péri repülőtér 1450x30 m-es beton felszállópályájával, a hozzá tartozó műszaki infrastruktúrával és számos kapcsolódó létesítményével, megfelelő személyzettel szinte egész nap képes fogadni és indítani a regionális forgalomban használatos személy- és teherszállító repülőgépeket. A reptér sikeréhez döntő mértékben járult hozzá az uniós Phare CBC mintegy 2,4 millió eurós támogatása. A péri repülőtér az ország európai uniós csatlakozása után válhat igazán az európai légi közlekedés részévé, ettől az időponttól ugyanis több légitársaság menetrendszerű és charterjáratainak indítását tervezi e helyről. Ez a fejlesztés kedvező feltételeket biztosít a vállalkozói tőke és a munkaerő szabad áramlásának, és ezek által a nyugat-dunántúli régió, illetve Győr-Moson-Sopron megye az eddigieknél is kedveltebb befektetési színhellyé válik. Vas megyében 7 év alatt összesen 30 nagy projektet indítottak el. Egyedül a regionális tervezés ágazatban nem volt nagy projekt. Két kiemelkedő jelentőségű, több fázisban megvalósuló fejlesztéshez nyújtott jelentős támogatást a Phare CBC-program. A Szentgotthárdi ipari park kialakítását és határ menti összeköttetését a Heilikenkreuzi ipari parkkal összesen 4,4 millió euróval, a 89. számú főút új nyomvonalának kiépítését Szombathely és az osztrák határ között 2,5 millió euróval támogatta. Ez utóbbi projektnél első lépcsőben a főút Bucsu Schachendorf magyar osztrák határátkelő-szakaszát és a számú út Bucsu Bozsok közötti 2,2 km hosszú útszakaszt építették meg. A Phare CBC a beruházás várható költségeihez közel 60%-os támogatást nyújt. Az útszakasz elkészültével csökken az országhatár, az osztrák A2 autópálya és Szombathely elérési ideje, ezáltal javul az együttműködés, élénkül a gazdasági kapcsolat Ausztriával. Zalában 1995 óta 12 nagy program indult el Phare CBC-támogatással, 37,5%-kal kevesebb, mint Győr megyében. Támogatottságuk azonban viszonylag magasabb volt, mivel többnyire különösen nagy költségvonzatú projekteket indítottak el egyrészt a közlekedés, másrészt a környezetvédelem területén. Zala megyének 2001-ben nem volt Phare CBC nagyprojekt-pályázata, az előző években is csak egy-egy nagy program valósult meg, melyek közül beruházási értéke és támogatottsága miatt kiemelkedik a

9 260 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN több fázisban készülő 74. számú út Zalaegerszeget elkerülő szakaszának a megépítése. Ehhez a Phare 1996-ban 165 ezer euróval, 1997-ben 1,3 millió euróval, az 1999-es programban pedig 1,5 millió euróval járult hozzá. A munkálatok során számos kapcsolódó műszaki létesítmény is megépült, két nagy és több kisebb híd, a vasút felett közúti felüljáró, a gyalogosoknak és kerékpárosoknak aluljáró, a vadátjárás biztosítására és az árvizek levezetésére átereszek. Az elkerülő út megépítésével jelentősen csökkent a megyeszékhelyen áthaladó forgalom, javult a közlekedés biztonsága, a levegő tisztasága, és mérséklődött a zajterhelés a városközpontban. A nagy fejlesztő programok közül a legnagyobb összegű támogatásban magas költségvonzatuk miatt a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztési projektek részesültek. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális tervezés, illetve fejlesztés típusú projektek esetében. Ide tartoznak a területfejlesztési programok, térségfejlesztési stratégiák stb. A régióban között a közlekedés és infrastruktúra, 2000-ben, 2001-ben a környezetés természetvédelem fejlesztésére fizették ki a legnagyobb támogatást. 2. táblázat A Phare CBC nagy projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * (ezer euró) Év Regionális Környezet- és Közlekedés- és Humán- fejlesztés, Gazdaság- Turizmus- természetvédelem infrastruktúra- erőforrás- tervezés fejlesztés A kifizetett támogatások összege ,0 1770,0 1272,0 1230,0 459,5 721, ,0 3117,7 1950,2 2169,4 476,0 2429, ,0 5489,1 5455,7 277,0 600,0 1565, ,0 1450, , ,0 3800, ,0 2500,0 4000,0 Egy projektre jutó támogatás ,0 295,0 318,0 410,0 153,2 180, ,0 779,4 487,6 309,9 238,0 809, ,0 1097,8 1091,1 277,0 300,0 391, ,0 1450, , ,0 1900, ,0 2500,0 2000,0 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. A régió megyéi közül a támogatott években a nagy programok uniós kerete Vas megyében volt a legnagyobb, összesen 24,7 millió eurót használtak fel különböző fejlesztésekre. Valamivel kevesebb, 20,7 millió euró támogatás jutott Győr-Moson-Sopron megyének, Zala megye pedig mindössze 10,2 millió euró Phare-támogatást nyert a különböző fejlesztési programok megvalósítására. Győr-Moson-Sopron megyében a közlekedés- és gazdaságfejlesztésre, Vas megyében a közlekedésfejlesztésre és a környezetvédelemre fordítottak kiemelkedően sokat, míg Zalában leginkább a közlekedési projektek támogatásaira. Szembetűnő, hogy a régió északi megyéjében környezetvédelmi nagy

10 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 261 projekt csupán 1995-ben volt, melynek támogatottsága sem volt jelentős. Nem maradtak el azonban itt sem a környezet- és természetvédelmi beruházások, a nagy programok helyett számos kis projekttel valósították meg az ilyen célkitűzéseket. További érdekesség, hogy Vas és Zala megyében nem volt regionális tervezési projekt, emellett Zala nagyobb volumenű humánerőforrás-fejlesztési támogatást sem vett igénybe. Ehelyett az ilyen típusú fejlesztésekhez a Phare CBC kisprojekt-alapokat használta fel. A Phare CBC kis projektek A nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon között 245 kis projekt valósult meg, 3,3-szer több, mint nagy projekt. Támogatottságuk megközelítette a 6 millió eurót, ami a nagy programok keretösszegének alig több mint a tizedét tette ki. A legtöbb kis projekt az első évben realizálódott, később számuk egyre csökkent, végül 2001-ben 56%-kal kevesebb programmal pályáztak, mint 7 évvel korábban. Általános jellemzőjük, hogy legnagyobb hányaduk a hat év átlagában a humánerőforrás- és a turisztikai fejlesztéseket támogatta. Évenként vizsgálva a Phare CBC kis projekteket, 1995-ben közel 50%-ban humánerőforrás-fejlesztést segítő projektek voltak, 1996-ban az előbbiek nagy száma mellett a turisztikai programok is gyakoribbá váltak, majd 1997-ben és 2000-ben is a legtöbb pályázat a turisztika fejlesztése érdekében valósult meg. Év A Phare CBC kis projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * Regionális tervezés, fejlesztés Gazdaság- 3. táblázat (ezer euró) Turizmus- Humán- erőforrás- Környezetvédelem fejlesztés A kifizetett támogatások összege ,0 58,2 96,3 205,3 63, ,0 50,0 160,0 170,0 40, ,2 51,3 116,1 63,1 36, ,0 121,0 67,0 144,4 80, ,5 838, ,2 642,0 97, ,2 259,5 247,2 242,1 86,4 Egy projektre jutó támogatás ,7 6,5 12,0 7,9 7, ,0 10,0 10,0 10,0 10, ,1 7,3 7,3 4,2 7, ,3 13,4 7,4 13,1 13, ,5 69,9 128,6 71,3 48, ,6 43,3 41,2 30,3 43,2 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. A kis projektek régión belüli eloszlása sem egyenletes, legnagyobb hányaduk, közel négytizedük Vas megyei program volt, míg a másik két megyében kevesebb, de hason-

11 262 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN lóan nagy számú projektet zártak le. A típusok szerinti összetételben is eltérés mutatkozott a megyéknél. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a humánerőforrás-fejlesztési programalapok, Zalában viszont a turisztikai vonzerő fokozására irányulók domináltak. A legtöbb pénzt mindhárom megyében a turizmus fejlesztésére nyerték a pályázók. A többi projekthez viszonyított arány alapján különösen Zala megyében magas a turizmus támogatottsága, összegszerűen és projektre vetítve viszont Győr-Moson-Sopronban. A turizmus fejlesztése különösen fontos cél a régióban. Nyugat-Dunántúl tájegységei, települései kiemelkedő idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, szinten tartásuk és fejlesztésük egyre költségesebb. Ehhez nyújtanak segítséget a kisprojekt-alapok, amelyek a turizmus feltételeinek javítását szolgálták. Elkészült a Fertőrákos Sopron Ágfalva, valamint a Szombathely Kám kerékpárutak tervezése, megvalósították a Felsőcsatári turisztikai gyalogutat. A turizmust fejlesztő kis projektek segítségével a legkülönbözőbb rendezvények, tanfolyamok megszervezése, tanulmányutak, kastélyprogramok, borutak, kiadványok, kistérségi társulások turisztikai fejlesztései váltak lehetővé. A régió néhány határon túlmutató turizmusfejlesztő kis projektje: A XIV XVI. Zala menti napok rendezvénysorozat megszervezése, lebonyolítása, Zalalövő; Mura menti települések turisztikai felmérése, Szepetnek; Velem klimatikus gyógyhellyé nyilvánításának előkészítése; Falusi turizmus, szobakiadás, Keszthely; Idegenforgalmi terv elkészítése, Darnózseli; Celldömölki hőforrások hasznosítása, Celldömölk; Országos turisztikai konferencia, Kőszeg; Turisztikai ajánlóműsor-sorozat a Nyugat-Dunántúl régió és Burgenland helyi televízióiban, Győr; A Kőszegi-hegység határátlépő-pontjainak tájékoztató-rendszere, Kőszeg; Sallafürdő Egészségközpont I. ütem, Zalalövő; Borkultúra határon innen és túl, Oszkó; Az egészségturizmus lehetőségei a Kőszegi-hegységben. A kis projektek között a humánerőforrás-fejlesztési programok a leggyakrabban előfordulók és egyben a legszélesebb skálát alkotók. Zömében határ menti találkozók, közös rendezvények, kooperációs találkozók alkotják ezt a projekttípust, de idetartoznak a munkaerő- és ingázási programok, az oktatási és egészségügyi fejlesztések is. E projektek közvetlen hatást fejtenek ki az ágazati fejődésre és az életminőség javítására, közvetve pedig hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. A régió néhány kiemelkedő és jelentőségét tekintve határon túlmutató humánerőforrás-kisprojektje: CERNET A, B, C, D Bécsi Európai Középiskola, Győr; Határ menti munkaerő-piaci együttműködés, megyei munkaügyi központok; Osztrák magyar határ menti ingázói egyezmény, megyei munkaügyi központok; Foglalkoztatási paktum Kemenesalján, Celldömölk; Állásrotáció Best Practice foglalkozáspolitikai eszköz elterjesztése a határ menti régióban, Szombathely;

12 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 263 Határ menti Területfejlesztési Dokumentumtár és Információs Központ, Győr; Felnőttképzési hálózat kialakítása Burgenlandban és a nyugat-dunántúli régióban, Szombathely; Konferenciák: Térségi kézműves-konferencia, Szombathely; Cigány foglalkoztatási konferencia, Zalaegerszeg; Nemzetközi közlekedési nyári egyetem, Győr; Savaria urbanisztikai nyári egyetem, Szombathely; Új lehetőségek a regionális együttműködésben konferencia, Szombathely. A három megyében végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult Phare CBC-fejlesztések ugyan nem képviselnek jelentős súlyt, ennek ellenére egy-egy térség konkrét problémájának megoldásában nagy segítséget jelent az adott projekt megvalósítása. Az így támogatott fejlesztésekhez nyújtott összeg között a nyugatdunántúli megyék összes beruházási értékének mindössze 1,2%-át tette ki. A SAPARD-pályázatok jelentősége és a támogatások eredményei Az Európai Unióhoz csatlakozó országok mezőgazdasági szerkezetátalakítását és vidéki térségeik hátrányainak mérséklését a SAPARD előcsatlakozási alap hivatott segíteni. A szeptember végéig országszerte benyújtott pályázatoknak mintegy harmada, ezen belül a nyugat-dunántúliaknak kissé magasabb hányada nyert támogatást. 7. ábra SAPARD-pályázattal támogatott beruházások egy lakosra jutó bekerülési értéke régiónként támogatási cél szerint, szeptember 30-ig * Termékfeldolgozás és marketing Mezőgazdasági beruházások Vidéki infrastruktúra Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl a) Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ft * Forrás: a SAPARD Program hivatalos honlapja 2004 márciusában. a) Pest megye lakónépességére vetítve.

13 264 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN A támogatott beruházások bekerülési 1 értéke a régióban viszonylag alacsony, összefüggésben a gazdaság kedvezőbb helyzetével. A legmagasabb összegű beruházások és támogatások a régióban a vidéki infrastruktúra, országosan viszont a mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztését szolgálták. Az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt támogatása elsősorban az aprófalvas településszerkezettel függ össze, ezért térségünkön kívül Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon jellemző. A SAPARD-pályázatok benyújtása és a támogatások odaítélése 2003 októberétől megélénkült, ezért Nyugat-Dunántúlon az egy lakosra jutó, támogatással megvalósuló beruházások bekerülési értéke a szeptember végi 1700 forintról március elejéig 8400 forintra növekedett. A régióban március elejéig benyújtott pályázatok többsége a mezőgazdasági vállalkozások beruházását, ezen belül legnagyobb számban a gépesítést célozta meg. A régióban benyújtott igényléseknek négytizede nyert támogatást. Ezen belül megyénként is hasonló az arány, a támogatható célok szerint azonban már jelentős a szóródás. A gépvásárlásra és az egyéb gazdasági épületekre beadott pályázatoknak jóval alacsonyabb hányada részesült kedvező elbírálásban, mint a termékfeldolgozás és a marketing, továbbá a vidéki infrastruktúra fejlesztésére benyújtottaké. A Nyugat-Dunántúlon benyújtott SAPARD-pályázatok száma és megoszlása március elejéig * 8. ábra Gépbeszerzés 31% 69% Állattartó-épület 42% 58% Egyéb gazdasági épület 30% 70% támogatott elutasított és elbírálatlan Termékfeldolgozás 57% 43% Vidéki infrastruktúra 46% 54% darab * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. A támogatott pályázatok átlagos bekerülési értéke az anyagi-műszaki jelleg szerint igen változó. A pályázatok benyújtói arra törekedtek, hogy az igényelhető maximális mértékű támogatást nyerjék el. A gépvásárlásokra és az infrastrukturális beruházásokra viszonylag kevesebbet, a termékfeldolgozáshoz kapcsolódókra pedig általában többet 1 Bekerülési érték: beszerzési és előállítási érték. Tartalmát lásd a számvitelről szóló törvényben (2003. évi LXXXV. törvény 52. -ának 12. bekezdése).

14 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 265 fordít egy-egy pályázó. Az infrastruktúra-fejlesztés keretében ugyanis a viszonylag költséges mezőgazdasági útépítésen kívül a mindössze néhány millióból létrehozható informatikai csomópontokra és középületek fűtéskorszerűsítésére is bőven akadt jelentkező (4. táblázat). A mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozásra támogatást igénylők egy része tőkeerős nagyvállalat, mely a nagy összegű saját forrását egészíti ki SAPARD-támogatással. Nyugat-Dunántúlon például jelentős, millió forintnyi támogatást kapott a Kaiser Food Kft., a Pannonhalmi Borház Rt. és a Pannontej Rt. 4. táblázat A SAPARD-támogatások főbb jellemzői fejlesztési célonként a Nyugat-Dunántúlon március elejéig * A támogatások igényelhető tényleges egy pályázatra egy lakosra Megnevezés jutó összege mértéke, % 1000 Ft forint Gépbeszerzés 40 39, Állattartó-épület 50 46, Egyéb gazdasági épület 50 45, Termékfeldolgozás és marketing 40 37, Vidéki infrastruktúra 75 73, Összesen.. 47, * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. A SAPARD-támogatások egy lakosra jutó összege március elejéig * 9. ábra Állattartási épület Egyéb gazdasági épület Gép Győr-Moson- Sopron Termékfeldolgozás Vidéki infrastruktúra Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ft * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda.

15 266 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Nyugat-Dunántúl megyéi közül a lakosság számához képest Zalában kapták a SA- PARD-pályázók a legtöbb támogatást. Ezen belül a vidéki infrastruktúra fejlesztésére ítélték oda a bírálók a legnagyobb összeget. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásaira a Vas megyei igénylők nyerték a legtöbbet, Győr-Moson-Sopronban pedig a termékfeldolgozás fejlesztésére juttattak kiemelt nagyságú pénzeszközt (9. ábra). A támogatással megvalósuló beruházások bekerülési érték szerinti megoszlása mutatja, hogy a SAPARD előcsatlakozási alap elsősorban a környezet- és egészségvédelmi szempontokat érvényesítő termékfeldolgozás és a hátrányos helyzetű vidéki infrastruktúra felzárkóztatását szolgálta (10. ábra). 10. ábra A SAPARD-támogatások megoszlása a beruházások bekerülési értéke szerint március elejéig * % Vidéki infrastruktúra Termékfeldolgozás és marketing Egyéb gazdasági épület Állattartó-épület 20 Gépbeszerzés 0 Nyugat-Pannóniában régmúltra tekint vissza az osztrák magyar határ két oldalán élők együttműködése. A gazdasági és társadalmi kapcsolatokat azonban először a trianoni határ, majd a II. világháború utáni határzár szelte ketté. A határ menti kapcsolatok újjáélesztése először intézmények között indult meg az 1970-es években. Kormányszinten 1985-ben jött létre a Magyar Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság, amelynek legfontosabb feladata az együttműködések kialakítása volt. A vasfüggöny leomlását követően a kapcsolatok kiépítése felgyorsult és célirányossá vált ben megalakult a Határ Menti Regionális Tanács, amely javaslatokat fogalmazott meg a határterület fejlesztésével kapcsolatban. A Tanácsnak Burgenland mellett a nyugat- Győr- Moson- Sopron Vas Zala Nyugat- Dunántúl * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. Az osztrák magyar határ menti együttműködés szervezeti kerete a West/Nyugat- Pannónia EuRégió

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása,

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1 m Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagok PANFA Alapító tagok (15) PANFA tagok (117) Eger Sopron Győr Budapest Debrecen Veszprém Kecskemét Szombathely Békéscsaba Zalaegerszeg

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. Lehet-e gazdasági fejlődés kisvállalatok és klaszterek nélkül

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Illés Károly Vezérigazgató 2011. november 5. Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TÖBB MINT BANK!!! TÖBB MINT

Részletesebben

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT A szlovák és magyar határmenti kistérségek, mikrorégiók, városok, térség-, terület-, és gazdaságfejlesztési szervezetek és együttműködő partnereik /1. sz. melléklet/ létrehozzák

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben