FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN"

Átírás

1 ELEMZÉSEK FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Nyugat-Dunántúl felkészülése az európai uniós csatlakozásra; az együttműködés eredményei Magyarország Európai Unióba történő integrálódásának fontos szakasza volt a regionalizmus eszméjének meghonosítása. Ennek sajátos formáját képezi az országhatáron átnyúló kapcsolatrendszerek kialakulása és elmélyülése. Határ menti európai uniós együttműködési programok és eredmények Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el PHARE-programját. A Phare feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a csatlakozásra való felkészülés elősegítése, a piacgazdaság és modernizáció támogatása. Magyarország és az Európai Unió Bizottsága 1990 őszén kötötte meg a Phare-program felhasználásáról szóló úgynevezett keretmegállapodást, ami a támogatás odaítélésének és felhasználásának feltételeit, körülményeit szabályozta, és a csatlakozásra való eredményes felkészülést segítette. Az évek során sokféle Phare-program indult, attól függően, hogy milyen területet érintettek. A határ menti térségek együttműködésének támogatására jött létre a Phare Credo és a Phare CBC-program. Az ország és különösen a nyugat-dunántúli régió számára az utóbbi jelentősége a nagyobb (a Phare Credo az osztrák magyar határt nem érintette). A Phare CBC-projektek tükörprogramokként működnek az európai uniós tagállamok országhatárok menti térségei számára létrehozott INTERREG-programokkal, amelyek szintén a határrégiók gazdasági-társadalmi lemaradásának kiegyenlítésére, a határon átnyúló együttműködések koordinálására szolgálnak. Az országban a jelenleg érvényben lévő Phare CBC-program az uniós csatlakozás után az érvényes INTERREG-szabályozásnak megfelelően működik tovább. További EU-s pénzalapok segítik még a magyar határ menti térségek fejlődését. A LACE-program pénzügyi eszközökkel támogatja a határrégiókat, az ISPA- és a SA- PARD-alapok pedig 2000-től a területfejlesztést szolgálják. Az előbbi program a csatlakozó országokban a jelentősebb közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéseket segíti, míg a határ menti régiókban ezeket a programokat Phare CBC-források támogatják. A SAPARD a mezőgazdaság és a vidék fejlesztéséhez járul hozzá. A Phare CBC-támogatást az országban elsőként Ausztria évi európai uniós taggá válása után a nyugat-dunántúli régió vehette igénybe. Kezdettől sikerült olyan fejlesztési programokat meghatározni, melyek elsősorban a régió gazdaságának fejlődését, élénkítését tették lehetővé, s a kialakult határon túli

2 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 253 együttműködés révén ez a gazdaság bekapcsolódhatott a nyugat vérkeringésébe, mintegy megkönnyítve az uniós csatlakozás utáni nehézségek leküzdését. Az együttműködés élénkülése nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom szinte minden területén mutatkozott. Mindamellett gyakorlati haszna is van a projekteknek, többek között a pályázati rendszer működési logikájának megismerése és az, hogy a pályázatkészítés elsajátítása a határ menti térség szereplőit időben felkészíti az elkövetkezendő időkre, az Európai Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. A Phare-CBC úgynevezett határ menti együttműködési projekteket a Phareországprogramtól elkülönítve kezelik. Öt fejlesztési irányra koncentrálnak: 1. regionális tervezés, 2. közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés, 3. gazdaság- és turizmusfejlesztés, 4. humánerőforrás-fejlesztés, 5. környezet- és természetvédelem. Az osztrák magyar határ menti Phare CBC-projektek a nyugat-dunántúli régióban valósulnak meg. A kedvezményezett térségben a meghirdetett projekteket, illetve a támogatásokat pályázat útján lehet megnyerni. A pályáztatás rendszere szerint a projektalapokat két éves időhátralékban írják ki. Jelenleg a évi alapokra lehet pályázni, a korábbi évek ebből a szempontból már lezártnak tekinthetők. Kivételt képez az 1998-as év, ekkor nem állt rendelkezésre Phare CBC támogatási alap. Eleinte a Phare CBC-program csak az osztrák magyar együttműködésről szólt, néhány évvel később indult a román magyar, a szlovák magyar és a szlovén magyar határ menti együttműködési program, majd két hármashatár menti program is. A támogatás nagysága mindvégig a nyugat-dunántúli régióban volt a legnagyobb, és a határ menti együttműködés is itt volt a legvirágzóbb és a legtöbb ágazatot érintő. Az eddig kiírt és megnyert projektek két nagy csoportba sorolhatók, az úgynevezett nagy és kis projektekre. A két típus mintegy kiegészíti egymást, a nagy projektek általában a nagyobb volumenű fejlesztéseket, míg a kis programalapok elsősorban a kisebb beruházást igénylő célkitűzéseket támogatják. Az előbbiek száma általában kevesebb, de a támogatási keret a célkitűzések megvalósításához lényegesen nagyobb összegű. A Phare CBC nagy programok között a nagy projektek relatív többsége közel háromtizede a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztést támogatta, de jelentős számban fordultak elő a környezet- és természetvédelem, valamint a gazdaságfejlesztés területén is. Legnagyobb támogatási keretet szintén a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztésekhez ezen belül is főként a közlekedésfejlesztéshez nyújtottak, éves szinten átlagban közel 4 millió eurót. Jelentős összegek jutottak éves átlagban több mint 2 millió euró a természet- és környezetvédelemre és a gazdaságfejlesztő projektekre is. A nagy projektek között a turisztikai és a humánerőforrás-fejlesztésiek kevésbé jellemzőek, ugyanakkor a kis projektek között ezek száma és aránya a legnagyobb (1. ábra).

3 254 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN A Phare CBC együttműködési programok megoszlása projekttípusok szerint, Nagy projektek Kis projektek 1. ábra 29,7% 4,1% 18,9% 11,4% 6,5% 19,6% 16,2% 35,1% 20,3% 10,8% 27,3% regionális tervezés turisztikafejlesztés környezet- és természetvédelem közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés gazdaságfejlesztés humánerőforrás-fejlesztés környezetvédelem Az ország EU-s előcsatlakozási időszakában különösen az közötti években a nyugat-dunántúli régió sikeresen használta ki az EU által nyújtott lehetőségeket, az úgynevezett előcsatlakozási alapok közül a határ menti együttműködési programokat. Azzal, hogy a szomszédos Ausztria uniós tagállam lett, a Phare CBC-projektek révén a nyugat-dunántúli régió jelentős támogatási összegeket kapott, olyan előnyökhöz jutott, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ország második legfejlettebb régiója maradjon. A támogatás elsősorban Ausztria keleti határ menti tartománya, Burgenland és a nyugatdunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala) kapcsolatainak szélesítésére, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítására és a helyi infrastruktúra fejlesztésére szolgál. A támogatott célok között szerepel még a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A nagy projektek típus szerinti összetételéből arra lehet következtetni, hogy Nyugat- Dunántúlon a közlekedés területén volt a legnagyobb lemaradás. A közlekedési projektekből közvetetten kiolvasható, hogy hiányoznak a korszerű és jó minőségű fő- és mellékutak, a városokon átmenő forgalom csökkentését segítő elkerülő utak, a turisztikai célt szolgáló kerékpárutak, és nincsenek szállítóterminálok. Nem volt elegendő pénz a már meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, de még a felújítására sem. Ehhez nyújtottak és nyújtanak nagy segítséget az európai uniós projektek és támogatások, melyek nélkül ezek a jelentős beruházások soha nem, vagy csak nagy időhátránnyal valósultak volna meg.

4 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 255 Közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 2. ábra A hatékony és a jövőben megtérülő környezet- és természetvédelemhez szintén sok forrás szükséges. Az Európai Unió különösen nagy figyelmet fordít e két ágazat fejlesztésére és határokon átnyúló hatásaik miatt is jelentős mértékben támogatja az ilyen típusú programokat. Uniós segítséggel épült meg többek között a veszélyeshulladék-lerakó Nagykanizsán, a regionális hulladéklerakó Zalaegerszegen, a kommunálishulladék-lerakó Kőszegen, a légszennyezettség-vizsgáló állomás Szombathelyen, továbbá szennyvízcsatorna-hálózat Őriszentpéteren a natúrparkhoz kapcsolódva és a Szentgotthárd környéki településeken. Uniós közreműködéssel alakítottak ki, illetve fejlesztettek néhány natúrparkot is (3. ábra). Közvetlen gazdaságfejlesztő hatása az ipari parkoknak, az innovációs és technológiaközpontoknak, a vállalkozási zónának, a kereskedelmi központoknak van. Szép számmal jöttek létre ilyenek a Phare-projektek segítségével. A gazdaságfejlesztő programok közül különösen sok köthető Győrhöz, ilyen célú programok hathatós segítségével készült el az Innovációs és Technológia-központ az ipari park területén, a Kereskedelmi Központ, valamint a Győri Oktató és Szolgáltató Központ. A gazdaság fejlődését elősegítő további jelentős fejlesztések valósultak meg a Szentgotthárd heiligenkreuzi ipari parkhoz kötődően, valamint Szombathelyen az innovációs zóna, Sopronban a vállalkozási zóna és innovációs központ, illetve Lentiben az inkubátorház kialakításával. Ez utóbbi program térségi hiány pótlására szerveződött, a gazda-

5 256 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN sági nehézségekkel küzdő határ menti településen a kezdő kis- és középvállalkozások számára kedvező működési feltételek biztosításához (4. ábra). Környezet- és természetvédelem, (Phare CBC nagy projektek) 3. ábra A turisztikai nagy projektek zömmel határ menti településekhez, illetve egyéb turisztikai vonzerőhöz (például Duna, Fertő tó, termálfürdő) köthető kerékpárutak kiépítését célozták (5. ábra). A humánerőforrás-fejlesztési nagy projektek között jelentős szerepe van a munkaügyi együttműködést elősegítő programoknak, a különböző oktatási és képzési projekteknek, mint például a szociálökológiai menedzserképzés, a CERNET Nemzetközi középiskolai program, a vállalati adminisztrátorok középfokú képzési együttműködése, pályaorientációs trénerek közös képzése stb. (6. ábra). A csatlakozás évéhez közeledve a nagy projektek száma csökkent, ugyanakkor az egy-egy célra kiírt támogatási összeg növekedett ben egy nagy projektre átlagosan 2,3 millió euró támogatás jutott, míg 7 évvel korábban 261,5 ezer euró. A kis projektek száma szintén egyre kevesebb, támogatottságuk 1997-et kivéve alig változott ben kiugróan nőtt, majd 2001-ben visszaesett. Ekkor az egy-egy kis projektre jutó keretösszeg átlagosan 38,5 ezer euró volt (1. táblázat).

6 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 257 Gazdaságfejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 4.ábra Turizmusfejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 5. ábra

7 258 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Humánerőforrás-fejlesztés, (Phare CBC nagy projektek) 6. ábra A Phare CB-projektek száma és a támogatás nagysága a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * 1. táblázat Év A nagy projektek száma A kis projektek A nagy projektekhez A kis projektekhez nyújtott támogatások összege 1000 euró Egy nagy projekthez Egy kis projekthez nyújtott átlagos támogatás ,5 449,3 261,5 8, ,9 450,0 485,8 10, ,8 300,0 749,3 6, ,0 490, ,3 12, , , ,0 92, ,0 924, ,0 38,5 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. Az uniós tagságra való felkészülés intenzitása nem volt egyforma a régió megyéiben. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos számú nagy projekt valósult meg, Zalában lényegesen kevesebb. A kis projektek közül viszont Vas megye területéhez kötődött a legtöbb az elmúlt 7 év alatt. Azonban mindhárom megyében évenként jelentős különbséggel valósultak meg a kis és a nagy projektek.

8 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 259 Győr-Moson-Sopron megyében 7 év alatt 32 nagy projekt támogatását nyerték el a pályázók. Közülük a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztő, a gazdaság- és a turizmusfejlesztő programok egyaránt nagy arányban, egyenként 25%-kal szerepeltek. Környezet- és természetvédelemről szóló program a 7 év alatt mindössze egy volt, 1995-ben. Kimagasló összegű támogatást kapott néhány olyan program a megyében, mint például a Ro Ro-kikötő Győr Gönyű-projekt, melynek megvalósulásával lehetővé vált a korszerű, közúti és vasúti szállítással kombinált vízi úton történő áruszállítás. A megépült Ro Ro-terminál a kapcsolódó létesítményekkel elsődlegesen a közlekedési infrastruktúrát fejlesztette a Nyugat-Dunántúlon, másodlagosan erősítette a közlekedési, szállítási kapcsolatokat a Duna menti országokkal, és nem utolsó sorban kedvezően hatott a térség munkaerő-helyzetére. Támogatottságát tekintve kitűnik még a Soproni Innovációs Központ kialakítását célzó projekt, amelynek jelentős gazdaságfejlesztő hatása várható. Volumenében és várható hatását tekintve legnagyobb jelentőségű a Győr Pér repülőtérprojekt volt, amely két ütemben valósult meg júniusára megépült Péren a regionális nemzetközi repülőtér, amely Nyugat-Magyarország kereskedelmének, üzleti életének és idegenforgalmának katalizátoraként fog működni. A péri repülőtér 1450x30 m-es beton felszállópályájával, a hozzá tartozó műszaki infrastruktúrával és számos kapcsolódó létesítményével, megfelelő személyzettel szinte egész nap képes fogadni és indítani a regionális forgalomban használatos személy- és teherszállító repülőgépeket. A reptér sikeréhez döntő mértékben járult hozzá az uniós Phare CBC mintegy 2,4 millió eurós támogatása. A péri repülőtér az ország európai uniós csatlakozása után válhat igazán az európai légi közlekedés részévé, ettől az időponttól ugyanis több légitársaság menetrendszerű és charterjáratainak indítását tervezi e helyről. Ez a fejlesztés kedvező feltételeket biztosít a vállalkozói tőke és a munkaerő szabad áramlásának, és ezek által a nyugat-dunántúli régió, illetve Győr-Moson-Sopron megye az eddigieknél is kedveltebb befektetési színhellyé válik. Vas megyében 7 év alatt összesen 30 nagy projektet indítottak el. Egyedül a regionális tervezés ágazatban nem volt nagy projekt. Két kiemelkedő jelentőségű, több fázisban megvalósuló fejlesztéshez nyújtott jelentős támogatást a Phare CBC-program. A Szentgotthárdi ipari park kialakítását és határ menti összeköttetését a Heilikenkreuzi ipari parkkal összesen 4,4 millió euróval, a 89. számú főút új nyomvonalának kiépítését Szombathely és az osztrák határ között 2,5 millió euróval támogatta. Ez utóbbi projektnél első lépcsőben a főút Bucsu Schachendorf magyar osztrák határátkelő-szakaszát és a számú út Bucsu Bozsok közötti 2,2 km hosszú útszakaszt építették meg. A Phare CBC a beruházás várható költségeihez közel 60%-os támogatást nyújt. Az útszakasz elkészültével csökken az országhatár, az osztrák A2 autópálya és Szombathely elérési ideje, ezáltal javul az együttműködés, élénkül a gazdasági kapcsolat Ausztriával. Zalában 1995 óta 12 nagy program indult el Phare CBC-támogatással, 37,5%-kal kevesebb, mint Győr megyében. Támogatottságuk azonban viszonylag magasabb volt, mivel többnyire különösen nagy költségvonzatú projekteket indítottak el egyrészt a közlekedés, másrészt a környezetvédelem területén. Zala megyének 2001-ben nem volt Phare CBC nagyprojekt-pályázata, az előző években is csak egy-egy nagy program valósult meg, melyek közül beruházási értéke és támogatottsága miatt kiemelkedik a

9 260 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN több fázisban készülő 74. számú út Zalaegerszeget elkerülő szakaszának a megépítése. Ehhez a Phare 1996-ban 165 ezer euróval, 1997-ben 1,3 millió euróval, az 1999-es programban pedig 1,5 millió euróval járult hozzá. A munkálatok során számos kapcsolódó műszaki létesítmény is megépült, két nagy és több kisebb híd, a vasút felett közúti felüljáró, a gyalogosoknak és kerékpárosoknak aluljáró, a vadátjárás biztosítására és az árvizek levezetésére átereszek. Az elkerülő út megépítésével jelentősen csökkent a megyeszékhelyen áthaladó forgalom, javult a közlekedés biztonsága, a levegő tisztasága, és mérséklődött a zajterhelés a városközpontban. A nagy fejlesztő programok közül a legnagyobb összegű támogatásban magas költségvonzatuk miatt a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztési projektek részesültek. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális tervezés, illetve fejlesztés típusú projektek esetében. Ide tartoznak a területfejlesztési programok, térségfejlesztési stratégiák stb. A régióban között a közlekedés és infrastruktúra, 2000-ben, 2001-ben a környezetés természetvédelem fejlesztésére fizették ki a legnagyobb támogatást. 2. táblázat A Phare CBC nagy projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * (ezer euró) Év Regionális Környezet- és Közlekedés- és Humán- fejlesztés, Gazdaság- Turizmus- természetvédelem infrastruktúra- erőforrás- tervezés fejlesztés A kifizetett támogatások összege ,0 1770,0 1272,0 1230,0 459,5 721, ,0 3117,7 1950,2 2169,4 476,0 2429, ,0 5489,1 5455,7 277,0 600,0 1565, ,0 1450, , ,0 3800, ,0 2500,0 4000,0 Egy projektre jutó támogatás ,0 295,0 318,0 410,0 153,2 180, ,0 779,4 487,6 309,9 238,0 809, ,0 1097,8 1091,1 277,0 300,0 391, ,0 1450, , ,0 1900, ,0 2500,0 2000,0 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. A régió megyéi közül a támogatott években a nagy programok uniós kerete Vas megyében volt a legnagyobb, összesen 24,7 millió eurót használtak fel különböző fejlesztésekre. Valamivel kevesebb, 20,7 millió euró támogatás jutott Győr-Moson-Sopron megyének, Zala megye pedig mindössze 10,2 millió euró Phare-támogatást nyert a különböző fejlesztési programok megvalósítására. Győr-Moson-Sopron megyében a közlekedés- és gazdaságfejlesztésre, Vas megyében a közlekedésfejlesztésre és a környezetvédelemre fordítottak kiemelkedően sokat, míg Zalában leginkább a közlekedési projektek támogatásaira. Szembetűnő, hogy a régió északi megyéjében környezetvédelmi nagy

10 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 261 projekt csupán 1995-ben volt, melynek támogatottsága sem volt jelentős. Nem maradtak el azonban itt sem a környezet- és természetvédelmi beruházások, a nagy programok helyett számos kis projekttel valósították meg az ilyen célkitűzéseket. További érdekesség, hogy Vas és Zala megyében nem volt regionális tervezési projekt, emellett Zala nagyobb volumenű humánerőforrás-fejlesztési támogatást sem vett igénybe. Ehelyett az ilyen típusú fejlesztésekhez a Phare CBC kisprojekt-alapokat használta fel. A Phare CBC kis projektek A nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon között 245 kis projekt valósult meg, 3,3-szer több, mint nagy projekt. Támogatottságuk megközelítette a 6 millió eurót, ami a nagy programok keretösszegének alig több mint a tizedét tette ki. A legtöbb kis projekt az első évben realizálódott, később számuk egyre csökkent, végül 2001-ben 56%-kal kevesebb programmal pályáztak, mint 7 évvel korábban. Általános jellemzőjük, hogy legnagyobb hányaduk a hat év átlagában a humánerőforrás- és a turisztikai fejlesztéseket támogatta. Évenként vizsgálva a Phare CBC kis projekteket, 1995-ben közel 50%-ban humánerőforrás-fejlesztést segítő projektek voltak, 1996-ban az előbbiek nagy száma mellett a turisztikai programok is gyakoribbá váltak, majd 1997-ben és 2000-ben is a legtöbb pályázat a turisztika fejlesztése érdekében valósult meg. Év A Phare CBC kis projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák magyar határszakaszon * Regionális tervezés, fejlesztés Gazdaság- 3. táblázat (ezer euró) Turizmus- Humán- erőforrás- Környezetvédelem fejlesztés A kifizetett támogatások összege ,0 58,2 96,3 205,3 63, ,0 50,0 160,0 170,0 40, ,2 51,3 116,1 63,1 36, ,0 121,0 67,0 144,4 80, ,5 838, ,2 642,0 97, ,2 259,5 247,2 242,1 86,4 Egy projektre jutó támogatás ,7 6,5 12,0 7,9 7, ,0 10,0 10,0 10,0 10, ,1 7,3 7,3 4,2 7, ,3 13,4 7,4 13,1 13, ,5 69,9 128,6 71,3 48, ,6 43,3 41,2 30,3 43,2 * Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet. A kis projektek régión belüli eloszlása sem egyenletes, legnagyobb hányaduk, közel négytizedük Vas megyei program volt, míg a másik két megyében kevesebb, de hason-

11 262 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN lóan nagy számú projektet zártak le. A típusok szerinti összetételben is eltérés mutatkozott a megyéknél. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a humánerőforrás-fejlesztési programalapok, Zalában viszont a turisztikai vonzerő fokozására irányulók domináltak. A legtöbb pénzt mindhárom megyében a turizmus fejlesztésére nyerték a pályázók. A többi projekthez viszonyított arány alapján különösen Zala megyében magas a turizmus támogatottsága, összegszerűen és projektre vetítve viszont Győr-Moson-Sopronban. A turizmus fejlesztése különösen fontos cél a régióban. Nyugat-Dunántúl tájegységei, települései kiemelkedő idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, szinten tartásuk és fejlesztésük egyre költségesebb. Ehhez nyújtanak segítséget a kisprojekt-alapok, amelyek a turizmus feltételeinek javítását szolgálták. Elkészült a Fertőrákos Sopron Ágfalva, valamint a Szombathely Kám kerékpárutak tervezése, megvalósították a Felsőcsatári turisztikai gyalogutat. A turizmust fejlesztő kis projektek segítségével a legkülönbözőbb rendezvények, tanfolyamok megszervezése, tanulmányutak, kastélyprogramok, borutak, kiadványok, kistérségi társulások turisztikai fejlesztései váltak lehetővé. A régió néhány határon túlmutató turizmusfejlesztő kis projektje: A XIV XVI. Zala menti napok rendezvénysorozat megszervezése, lebonyolítása, Zalalövő; Mura menti települések turisztikai felmérése, Szepetnek; Velem klimatikus gyógyhellyé nyilvánításának előkészítése; Falusi turizmus, szobakiadás, Keszthely; Idegenforgalmi terv elkészítése, Darnózseli; Celldömölki hőforrások hasznosítása, Celldömölk; Országos turisztikai konferencia, Kőszeg; Turisztikai ajánlóműsor-sorozat a Nyugat-Dunántúl régió és Burgenland helyi televízióiban, Győr; A Kőszegi-hegység határátlépő-pontjainak tájékoztató-rendszere, Kőszeg; Sallafürdő Egészségközpont I. ütem, Zalalövő; Borkultúra határon innen és túl, Oszkó; Az egészségturizmus lehetőségei a Kőszegi-hegységben. A kis projektek között a humánerőforrás-fejlesztési programok a leggyakrabban előfordulók és egyben a legszélesebb skálát alkotók. Zömében határ menti találkozók, közös rendezvények, kooperációs találkozók alkotják ezt a projekttípust, de idetartoznak a munkaerő- és ingázási programok, az oktatási és egészségügyi fejlesztések is. E projektek közvetlen hatást fejtenek ki az ágazati fejődésre és az életminőség javítására, közvetve pedig hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. A régió néhány kiemelkedő és jelentőségét tekintve határon túlmutató humánerőforrás-kisprojektje: CERNET A, B, C, D Bécsi Európai Középiskola, Győr; Határ menti munkaerő-piaci együttműködés, megyei munkaügyi központok; Osztrák magyar határ menti ingázói egyezmény, megyei munkaügyi központok; Foglalkoztatási paktum Kemenesalján, Celldömölk; Állásrotáció Best Practice foglalkozáspolitikai eszköz elterjesztése a határ menti régióban, Szombathely;

12 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 263 Határ menti Területfejlesztési Dokumentumtár és Információs Központ, Győr; Felnőttképzési hálózat kialakítása Burgenlandban és a nyugat-dunántúli régióban, Szombathely; Konferenciák: Térségi kézműves-konferencia, Szombathely; Cigány foglalkoztatási konferencia, Zalaegerszeg; Nemzetközi közlekedési nyári egyetem, Győr; Savaria urbanisztikai nyári egyetem, Szombathely; Új lehetőségek a regionális együttműködésben konferencia, Szombathely. A három megyében végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult Phare CBC-fejlesztések ugyan nem képviselnek jelentős súlyt, ennek ellenére egy-egy térség konkrét problémájának megoldásában nagy segítséget jelent az adott projekt megvalósítása. Az így támogatott fejlesztésekhez nyújtott összeg között a nyugatdunántúli megyék összes beruházási értékének mindössze 1,2%-át tette ki. A SAPARD-pályázatok jelentősége és a támogatások eredményei Az Európai Unióhoz csatlakozó országok mezőgazdasági szerkezetátalakítását és vidéki térségeik hátrányainak mérséklését a SAPARD előcsatlakozási alap hivatott segíteni. A szeptember végéig országszerte benyújtott pályázatoknak mintegy harmada, ezen belül a nyugat-dunántúliaknak kissé magasabb hányada nyert támogatást. 7. ábra SAPARD-pályázattal támogatott beruházások egy lakosra jutó bekerülési értéke régiónként támogatási cél szerint, szeptember 30-ig * Termékfeldolgozás és marketing Mezőgazdasági beruházások Vidéki infrastruktúra Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl a) Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ft * Forrás: a SAPARD Program hivatalos honlapja 2004 márciusában. a) Pest megye lakónépességére vetítve.

13 264 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN A támogatott beruházások bekerülési 1 értéke a régióban viszonylag alacsony, összefüggésben a gazdaság kedvezőbb helyzetével. A legmagasabb összegű beruházások és támogatások a régióban a vidéki infrastruktúra, országosan viszont a mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztését szolgálták. Az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt támogatása elsősorban az aprófalvas településszerkezettel függ össze, ezért térségünkön kívül Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon jellemző. A SAPARD-pályázatok benyújtása és a támogatások odaítélése 2003 októberétől megélénkült, ezért Nyugat-Dunántúlon az egy lakosra jutó, támogatással megvalósuló beruházások bekerülési értéke a szeptember végi 1700 forintról március elejéig 8400 forintra növekedett. A régióban március elejéig benyújtott pályázatok többsége a mezőgazdasági vállalkozások beruházását, ezen belül legnagyobb számban a gépesítést célozta meg. A régióban benyújtott igényléseknek négytizede nyert támogatást. Ezen belül megyénként is hasonló az arány, a támogatható célok szerint azonban már jelentős a szóródás. A gépvásárlásra és az egyéb gazdasági épületekre beadott pályázatoknak jóval alacsonyabb hányada részesült kedvező elbírálásban, mint a termékfeldolgozás és a marketing, továbbá a vidéki infrastruktúra fejlesztésére benyújtottaké. A Nyugat-Dunántúlon benyújtott SAPARD-pályázatok száma és megoszlása március elejéig * 8. ábra Gépbeszerzés 31% 69% Állattartó-épület 42% 58% Egyéb gazdasági épület 30% 70% támogatott elutasított és elbírálatlan Termékfeldolgozás 57% 43% Vidéki infrastruktúra 46% 54% darab * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. A támogatott pályázatok átlagos bekerülési értéke az anyagi-műszaki jelleg szerint igen változó. A pályázatok benyújtói arra törekedtek, hogy az igényelhető maximális mértékű támogatást nyerjék el. A gépvásárlásokra és az infrastrukturális beruházásokra viszonylag kevesebbet, a termékfeldolgozáshoz kapcsolódókra pedig általában többet 1 Bekerülési érték: beszerzési és előállítási érték. Tartalmát lásd a számvitelről szóló törvényben (2003. évi LXXXV. törvény 52. -ának 12. bekezdése).

14 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 265 fordít egy-egy pályázó. Az infrastruktúra-fejlesztés keretében ugyanis a viszonylag költséges mezőgazdasági útépítésen kívül a mindössze néhány millióból létrehozható informatikai csomópontokra és középületek fűtéskorszerűsítésére is bőven akadt jelentkező (4. táblázat). A mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozásra támogatást igénylők egy része tőkeerős nagyvállalat, mely a nagy összegű saját forrását egészíti ki SAPARD-támogatással. Nyugat-Dunántúlon például jelentős, millió forintnyi támogatást kapott a Kaiser Food Kft., a Pannonhalmi Borház Rt. és a Pannontej Rt. 4. táblázat A SAPARD-támogatások főbb jellemzői fejlesztési célonként a Nyugat-Dunántúlon március elejéig * A támogatások igényelhető tényleges egy pályázatra egy lakosra Megnevezés jutó összege mértéke, % 1000 Ft forint Gépbeszerzés 40 39, Állattartó-épület 50 46, Egyéb gazdasági épület 50 45, Termékfeldolgozás és marketing 40 37, Vidéki infrastruktúra 75 73, Összesen.. 47, * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. A SAPARD-támogatások egy lakosra jutó összege március elejéig * 9. ábra Állattartási épület Egyéb gazdasági épület Gép Győr-Moson- Sopron Termékfeldolgozás Vidéki infrastruktúra Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ft * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda.

15 266 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Nyugat-Dunántúl megyéi közül a lakosság számához képest Zalában kapták a SA- PARD-pályázók a legtöbb támogatást. Ezen belül a vidéki infrastruktúra fejlesztésére ítélték oda a bírálók a legnagyobb összeget. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásaira a Vas megyei igénylők nyerték a legtöbbet, Győr-Moson-Sopronban pedig a termékfeldolgozás fejlesztésére juttattak kiemelt nagyságú pénzeszközt (9. ábra). A támogatással megvalósuló beruházások bekerülési érték szerinti megoszlása mutatja, hogy a SAPARD előcsatlakozási alap elsősorban a környezet- és egészségvédelmi szempontokat érvényesítő termékfeldolgozás és a hátrányos helyzetű vidéki infrastruktúra felzárkóztatását szolgálta (10. ábra). 10. ábra A SAPARD-támogatások megoszlása a beruházások bekerülési értéke szerint március elejéig * % Vidéki infrastruktúra Termékfeldolgozás és marketing Egyéb gazdasági épület Állattartó-épület 20 Gépbeszerzés 0 Nyugat-Pannóniában régmúltra tekint vissza az osztrák magyar határ két oldalán élők együttműködése. A gazdasági és társadalmi kapcsolatokat azonban először a trianoni határ, majd a II. világháború utáni határzár szelte ketté. A határ menti kapcsolatok újjáélesztése először intézmények között indult meg az 1970-es években. Kormányszinten 1985-ben jött létre a Magyar Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság, amelynek legfontosabb feladata az együttműködések kialakítása volt. A vasfüggöny leomlását követően a kapcsolatok kiépítése felgyorsult és célirányossá vált ben megalakult a Határ Menti Regionális Tanács, amely javaslatokat fogalmazott meg a határterület fejlesztésével kapcsolatban. A Tanácsnak Burgenland mellett a nyugat- Győr- Moson- Sopron Vas Zala Nyugat- Dunántúl * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda. Az osztrák magyar határ menti együttműködés szervezeti kerete a West/Nyugat- Pannónia EuRégió

16 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 267 dunántúli megyék közül Győr-Moson-Sopron és Vas volt a tagja. A testület az EuRégió előzményének, jogelődjének tekinthető. A West/Nyugat-Pannonia EuRégió létrehozásáról szóló keretszerződést október 7-én írták alá Eisenstadtban Burgenland tartomány, Győr-Moson-Sopron és Vas megye vezetői júniusában Zala megye is csatlakozott az együttműködéshez. Az EuRégió tulajdonképpen egy szabad akaratból létrejött érdekközösség, amely a tagok földrajzi területére terjed ki. Az összefogás az Európai keretmegállapodás a határon átnyúló együttműködésről a területi testületek között elnevezésű egyezményben kifejezett egyenjogúság alapelvén nyugszik, amelyet az Európa Tanács 1980-ban fogadott el. Az EuRégió megalakításának egyik legfontosabb célja az volt, hogy elősegítse Magyarországnak az Európai Unióba történő integrálódását, és lehetőséget nyújtson az uniós gondolkodás csatlakozás előtti elsajátítására. Az alapszerződés aláírásakor az alapítók abban bíztak, hogy a keretmegállapodás segítségével még szorosabb lesz az együttműködés az osztrák és a magyar partnerek között. A gazdasági, infrastrukturális fejlettségbeli különbségek csökkentése, az életszínvonal javítása ugyanis a határ mindkét oldalán élőknek érdeke. A határon átnyúló EuRégió km 2 -es területén 2003 elején ember élt. Az EuRégió területe Ausztria és Magyarország területének 8,5%-a, lakónépességének pedig 7%-a. A régió területének negyede, népességének ötöde található osztrák oldalon. Az érdekközösség 819 települést közülük 13 várost foglal magában. 5.táblázat A West/Nyugat-Pannonia EuRégió területe és népessége, január 1. Megnevezés Terület, km 2 Lakónépességnépesség A lakó- A terület 1000 fő megoszlása, % Népsűrűség, fő/km 2 Burgenland ,6 26,1 21,7 70 Nyugat-Dunántúl ,4 73,9 78,3 89 Ebből: Győr-Moson- Sopron megye ,1 26,9 34,0 106 Vas megye ,4 22,0 20,9 80 Zala megye ,9 24,9 23,3 79 EuRégió ,9 100,0 100,0 84 Az EuRégió a határvidéken mindenekelőtt a területfejlesztés, a gazdaság és az idegenforgalom, a természet- és környezetvédelem, a közbiztonság és katasztrófaelhárítás, valamint a képzés területén igyekszik az együttműködést elmélyíteni. A célok elérése érdekében az EuRégió szervezetei koordinálják a határon átnyúló projektek és programok kidolgozását és lebonyolítását. Emellett támogatják az állampolgárok és különböző szervezetek, helyi önkormányzatok, intézmények közötti kapcsolatok kibontakozását. A szervezet élén a Tanács áll, a négy partner 40 képviselőjével, amelynek feladata a célok és keretfeltételek meghatározása. Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében 8 munkacsoportot hoztak létre a fontos gazdasági és társadalmi területek megvitatására.

17 268 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN Az EuRégió megalakulása óta a nyugat-dunántúli régió és Burgenland számos közös projektet valósított meg. Az intézmények, vállalkozások együttműködésének konkrét eredményei születtek. A gazdasági jellegű projektek közül kiemelkedett a heiligenkreuzi és a szentgotthárdi ipari parkok között létesített különleges státusú határátkelő megnyitása. Az 1997 óta működő az unió határán egyedülállóan átnyúló két ipari parkba ez idáig osztrák oldalon 13, magyar területen 33 vállalkozás települt le, amelyek közel 2000 ember számára biztosítanak munkalehetőséget. A rábafüzesi határátkelő bővítésével így megvalósult a személyek és az áruk egyszerűsített határátlépése, vámkezelése közúton és vasúton egyaránt. A határok megnyitása az EuRégióban élő munkavállalók számára lehetőséget ad a szomszédos országban történő munkavégzésre. A munkavállalók kölcsönös foglalkoztatásának bővítéséről 1997-ben kormányközi megállapodás született. Ez az úgynevezett ingázói egyezmény Burgenland és a nyugat-dunántúli régió egyedülálló modellje. Az egyezmény értelmében a magyar munkavállalók meghatározott határ menti térségekben vállalhatnak munkát, többek között a vendéglátás, a mezőgazdaság területén is. A kiadott engedélyek száma évről évre nőtt, s jelenleg 1700 fős a keretszám a magyarok számára. Az osztrák állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatását rendelet szabályozza, számuk nem jelentős. A csatlakozás jegyében 2003 őszén elkészült a Határ menti foglakoztatási paktum megvalósíthatósági tanulmánya, melynek lényege többek között a tovább- és szakképzésben van. Működik továbbá az Osztrák Magyar Szakértői Akadémia mint határ menti munkaerő-piaci vita- és fejlesztő fórum. A szakszervezetek közti együttműködés ötlete Burgenland és Nyugat-Dunántúl között az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére indult meg ben megalakult a munkavállalók jogaival foglalkozó Régióközi (Interregionális) Szakszervezeti Tanács eisenstadti székhellyel. Az EuRégiós együttműködés stratégiai területei közé tartozik a határon átívelő közlekedési infrastruktúra-fejlesztési tervek véleményezése, javaslatok megfogalmazása, a meglévő projektek harmonizálása. A tervek bemutatására 2003-ban konferenciát rendeztek magas rangú döntéshozók és szakértők részvételével. Az idegenforgalom Nyugat-Pannóniában a gazdaság egyik dinamikusan fejlődő területe. A turizmus alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága jelenti. Az elmúlt években a határ mindkét oldalán kiemelkedő fürdőfejlesztések valósultak meg, így kialakult egy természetes termálrégió (6. táblázat). Az egészségturizmusban érdekelt vállalkozások vezetői felismerték, hogy együtt kell működniük, ha sikeresek akarnak maradni. A 2001 nyarán 28 taggal létrejött Pannon Termál Klaszter amely időközben 6 taggal bővült célja, hogy az összefogás kilépjen a nemzetközi porondra, azaz az EuRégióban található gyógy- és wellness-központok közös stratégia és marketing alapján jelenjenek meg harmadik, elsősorban távoli piacokon.

18 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA táblázat Jelentősebb gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma az EuRégióban, 2002 Település Kereskedelmi szállás-férőhely Vendég Vendégéjszaka Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Burgenland Lutzmannsburg ,5 Bad Tatzmannsdorf ,9 Stegersbach ,5 Győr-Moson-Sopron megye Balf (Sopron) ,4 Győr ,4 Hegykő ,6 Kapuvár ,2 Lipót ,2 Mosonmagyaróvár ,1 Vas megye Bük ,6 Sárvár ,0 Zala megye Hévíz ,8 Kehidakustány ,3 Lenti ,8 Zalakaros ,3 Nyugat-Pannónia természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek nagysága az együttműködés létrejötte, 1998 óta több mint hektárral bővült. A védett területek kiterjedése 2002-ben már megközelítette a hektárt, ami Burgenland és Nyugat-Dunántúl együttes területének 15%-át képviselte ben Ausztria és Magyarország közös pályázata révén az UNESCO a Fertő tó (Neusiedlersee) környékét világörökségnek nyilvánította. Egy osztrák magyar szakértőkből álló csoport jött létre az átfogó működési terv kidolgozására. Határon átnyúló mintaprojekt keretében tervet dolgoznak ki, hogyan lehet levezetni a forgalmat a védett területen. Az euregionális partnerség fontos területe a határ mindkét oldalán élők biztonságának, védelmének fokozása. Ennek érdekében katasztrófák és súlyos balesetek esetén a mentőszolgálatok szorosan együttműködnek. Az a cél, hogy veszély esetén a kapcsolat és kommunikáció zavartalan legyen. Prioritásként fogalmazták meg, hogy az Európai Unióban katasztrófahelyzetekben alkalmazott úgynevezett TETRA adó-vevő rendszert Burgenland után Nyugat-Dunántúlon is alkalmazzák. A mentés hatékonyságának fokozása érdekében a tűzoltóság mentőalakulatai közösen tanulnak és gyakorlatoznak a 2003-ban Eisenstadtban átadott Pannon Tűzoltósági Kompetencia Központban. Ezenkívül osztrák és magyar tanulók számára polgárvédelmi versenyeket is szerveznek. Az oktatási intézmények közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése ugyancsak része az együttműködésnek. Az eredményeket tapasztalat- és módszercserére lehetőséget biztosí-

19 270 FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN tó tanácskozások, oktatók és diákok számára szervezett csereprogramok, szabadidős programok jelzik. A nyugat-dunántúli és a burgenlandi oktatási intézmények között a bilaterális kapcsolatok mellett egyre több a multilaterális, azaz EuRégión kívüli országokkal megvalósított közös program is. A hatékony együttműködés nem nélkülözheti a partnerek gazdasági, társadalmi helyzetének bemutatását, a fejlettségbeli különbségek tényszerű és összehasonlítható módon történő ismertetését. Ebben vállaltak úttörő szerepet az EuRégió területén működő hivatalos statisztikai szervezetek. Az együttműködés révén két alkalommal jelent meg a térséget bemutató statisztikai kiadvány. Ugyancsak két alkalommal látott napvilágot Nyugat-Pannóniát bemutató, népszerűsítő marketingkiadvány. A partneri kapcsolat egyszerűbbé, gyorsabbá tétele jegyében elkészült az EuRégió önálló internetes portálja is ( amely otthont ad minden projektkezdeményezésnek. A partnerség nemzetközi bemutatásának fontos állomása volt 2004 februárjában az EuRégió bemutatkozása Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Nyugat-Pannónia jövőjét azok az elgondolások határozzák meg, melyek a térségben felvetődnek. Ennek jegyében az EuRégió vezetősége elkészítette az együttműködés 2015-ig szóló jövőképe című dokumentumot, amelynek mottója Az új Európa szívét formálva kifejezés. Az elképzelések szerint az EuRégió gazdaságilag, társadalmilag egységes integrált térség lesz, és Közép-Európa kezdeményező régiójává válik. Speciális regionális együttműködések, a klaszterek Nyugat-Dunántúlon a Regionális Fejlesztési Tanács 2000 őszén hozott döntést arról, hogy támogatni fogja illetékességi területén a klaszterek megszervezését. A szervezés folyamata a már meglévő tapasztalatok alapján egyre gördülékenyebbé vált. Az ehhez szükséges feltételek további javulását eredményezte, hogy az iparági csoportosulások mellett kialakították a gazdaságfejlesztési szervezetek együttműködési hálózatát, a Pannon Gazdasági Kezdeményezést, mely jelenleg már öt klasztert és más gazdaságfejlesztési szervezeteket tömörítő fórumként működik. Együttműködő tagjai közt ipari parkok, innovációs központok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, projektmenedzsment- és befektetésösztönző szervezetek is találhatók (7. táblázat). A régióban elsőként a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) alakult meg. A klasztert menedzselő divíziópályázat alapján Győrben az Ipari Park területén nyert elhelyezést. A feladatterv kialakításakor kettős szempont érvényesült. Egyrészt az alapítók közvetlen érdeke szerinti konkrét üzleti eredmények (például költségcsökkentés, piacbővítés) produkálása, másrészt a bevontak számának növelése miatt a klaszter szolgáltatásainak vonzóvá tétele a potenciálisan számításba vehető kis- és középvállalkozások számára. A klaszter tevékenysége szerteágazó, közös elektronikus portált működtet, közös projektek fejlesztésében vesz részt, képzéseket és üzletember-találkozókat szervez és egyes szakmai területeken (például logisztika, közös beszerzés) serkenti az együttműködést. A másodikként megalakult Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANNONFA) menedzsmenti feladatait a Faipari Szolgáltató Iroda látja el. Munkája során tanulmány-

20 NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA 271 utakat szervez a közeli országokba, külföldi faipari klaszterekkel tartja a kapcsolatot, és a klasztertagok tevékenységét ismertető színvonalas kiadványt készít. Internetes elektronikus portált üzemeltet Telepiac néven, ahol az ágazatban érdekelt kis- és középvállalkozások bemutatkozhatnak. 7. táblázat A Nyugat-Dunántúlon működő klaszterek főbb adatai Megnevezés Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Pannon Faés Bútoripari Klaszter (PANNONFA) Pannon Termál Klaszter (PANTERM) Pannon Elektronikai Klaszter (PANEL) Pannon Gyümölcs és Gyógynövény Klaszter Az alapítás időpontja dec jún jún márc okt. Központja Győr Zalaegerszeg Sopron Szombathely Zalaegerszeg Az alapító tagok száma Később csatlakozottak Több mint Összes érdekelt cég a) Alkalmazottak száma, a) 1000 fő a) Alvállalkozókkal és beszállítókkal együtt Több mint 20,0 0,5 2,0 0,5 2,0 2,0 10,0 0,5 2,0 A Pannon Termál Klasztert (PANTERM) Bükfürdőn, a PANNONFÁ-val csaknem egy időben alakították meg. A klaszter fő célja, hogy teljessé tegye a termál- és egészségturizmus szolgáltatásait. Az egyénre szabott diagnózis alapján igénybe vehető, legteljesebb körű szolgáltatást a rehabilitációs kórházak és gyógyszállók képesek nyújtani, de egyre szélesebb skálán mozog a kisebb intézmények, vállalkozások gyógyszolgáltatás-kínálata is. A Pannon Elektronikai Klasztert (PANEL) Szombathelyen alakították meg. Menedzsmentje az Euroregionális Koordinációs Iroda keretében dolgozik. Az együttműködéshez elektronikai profilú multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei is csatlakoztak. A klaszter célja, hogy a Nyugat-Dunántúlon kis- és középvállalkozásokat is segítő beszállítói programokat, valamint technológiai innovációt szorgalmazzon, és ezzel hozzájáruljon a régió gazdaságában jelentős részarányt képviselő elektronikai ipar továbbfejlődéséhez. A Pannon Gyümölcs Klaszter menedzselését a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. vállalta magára. Az együttműködés célja, hogy törekedjen a gyümölcstermesztés- és feldolgozás gazdasági súlyának megőrzésére és növelésére az EUcsatlakozást követően. A kitűzött célok elérése érdekében a klaszter szorgalmazni kívánja az egységes növényvédelmi stratégia kialakítását, a regionális gyümölcsvédjegy megalkotását és a felzárkózást az európai gyümölcsvertikumba. A határ menti európai uniós együttműködések közvetett hatásai A határ menti együttműködés intézményesített keretei részben megelőzték a csatlakozási programok létrejöttét, részben viszont annak következményeként alakultak ki. Az uniós csatlakozást segítő kapcsolatok kiépítése a társszervekkel a határ mindkét oldalán sokrétű, intenzív együttműködést eredményezett.

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása,

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1 m Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagok PANFA Alapító tagok (15) PANFA tagok (117) Eger Sopron Győr Budapest Debrecen Veszprém Kecskemét Szombathely Békéscsaba Zalaegerszeg

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

BU oa Pesr Budapest. Főváros Önkormányzata. a Közgyűlés részére. Tisztelt Közgyűlés!

BU oa Pesr Budapest. Főváros Önkormányzata. a Közgyűlés részére. Tisztelt Közgyűlés! BU oa Pesr Budapest Főváros Önkormányzata [Vonalkód] [Vonalkód] ikt. szám: [Iktatószám] tárgy: Javaslat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Terület- és Gazdaságfejlesztési Klaszter (BUD Klaszter) alapításában

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14.

A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül. Varju László, Elnök, KMRFT október 14. A Közép-magyarországi régió vállalkozásainak támogatása a KMOP keretein belül Varju László, Elnök, KMRFT 2008. október 14. KMRFT - Adatok, feladatok A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása Transdanube.Pearls Network for Sustainable Mobility along the Danube A Transdanube.Pearls projekt 2017. 05. 22. Ásványráró bemutatása Deák Máté (Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.) http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transdanube-pearls

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

MRTT XIV. Vándorgyűlés

MRTT XIV. Vándorgyűlés MRTT XIV. Vándorgyűlés Gazdaságfejlesztő szervezetek Győrben a szolgáltatási kínálat értékelése Dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens radrienn@sze.hu Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Meghatározás gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE 5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott

Részletesebben

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21.

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 22. szám 2008. október 21. Tartalomjegyzék Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (ÚMVP)... 2 A turisztikai

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE RFKB tagjai: Delegáló szervezet fő OÉT-ban képviseleti joggal rendelkező munkáltatói szervezetek 9 OÉT-ban képviseleti joggal rendelkező munkavállalói szervezetek 6

Részletesebben

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban

Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Rendelkezésre álló forrás 2009-2010 - Gazdaságfejlesztés 13,56 Mrd Ft - Turizmusfejlesztés 9,91 Mrd Ft - Fenntartható

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT A szlovák és magyar határmenti kistérségek, mikrorégiók, városok, térség-, terület-, és gazdaságfejlesztési szervezetek és együttműködő partnereik /1. sz. melléklet/ létrehozzák

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK Vas Megyei Turizmus Szövetség A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK VAS MEGYE TURIZMUSA Előrejelzés 2017 I-IV. negyedév összesen: 1 627 002 vendégéjszaka

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben