Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája"

Átírás

1 Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája Készítette: Central European Investment Services Salgótarján, május

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 1 I. Stratégia elkészítésének háttere... 3 I.1. Előzmények és célok... 3 I.2. Módszertan... 3 II. SMJV gazdasági- és befektetés-ösztönzési helyzetfelmérése... 5 II.1. A helyi gazdaság adottságai: statisztikai adatok... 5 II.2. Salgótarjáni vállalatokkal készített interjúk... 6 II.3. Helyi intézmények vezetőivel készített interjúk... 9 II.4. A vállalati beruházásokat befolyásoló tényezők II.4.1. Külföldi működőtőke-beruházások trendje II.4.2. Makrogazdasági tényezők II.4.3. Szabályozási környezet változása II.4.4. Finanszírozás II.4.5. Munkaerő II.4.6. Beruházási terület II.4.7. Logisztika III. Az egyes iparágak, mint lehetséges fejlesztési területek értékelése III.1. Ipar III.1.1. Bányászat, energetika III.1.2. Építőipar III.1.3. Feldolgozóipar III.1.4. Gépipar III.2. Szolgáltatások III.2.1. Lakossági szolgáltatások: kereskedelem, személyi szolgáltatások III.2.2. Pénzügyi és számviteli szolgáltatások III.2.3. K+F szolgáltatások III.2.4. Logisztika III.2.5. Turisztika III.2.6. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás III.2.7. Képzés, oktatás IV. A gazdaságfejlesztési tevékenység alapcéljai IV.1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása IV.2. A jelenlegi munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, biztosítása... 25

3 IV.3. Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozicionálása belföldön és külföldön V. Stratégiai célok VI. Szükséges intézkedések, hosszú távú projektek VI.1. Projekt: Salgótarján regionális gyakorlati szakképzési központtá fejlesztése VI.1.1. Alprojekt: Szakképzési projektszervezet felállítása, szakképzési alprojekt elindítása VI.1.2. Alprojekt: A régióban működő vállalatok képzési igényének rendszeres felmérése VI.2. Projekt: Salgótarján európai szintű központtá fejlesztése a gyakorlati szemléletű felsőfokú pénzügyi és mérnöki képzések terén VI.2.1 Alprojekt: A felsőfokú képzési területek meghatározása VI.2.2. Alprojekt: Felsőfokú képzési projekt elindítása VI.2.3. Alprojekt: Vállalati tudás és kompetenciaigények integrálása VI.3. Projekt: Salgótarjánban működő multinacionális gyártó cégek európai központtá fejlesztése, új beruházók betelepítése, a külföldi tőkebevonás megkezdése VI.3.1. Alprojekt: Iskolarendszerű és felnőttképzési szakképzés VI.3.2. Alprojekt: Folyamatmérnöki és termékfejlesztési kompetenciák kialakítása VI.3.2. Alprojekt: A Város gazdasági-ipari területeinek teljes rehabilitációja, új iparterületek 33 VI.3.3. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek piacosítása VI.4. Projekt: Salgótarján az üvegipari gyártás és üvegipari K+F európai központjává fejlesztése VI.4.1. Alprojekt: Célzott szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása VI.4.2. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek piacosítása VI.4.3. Alprojekt: Az üvegipari alkalmazások és fejlesztési trendek feltérképezése VI.5. Projekt: Legalább egy hazai vállalat pénzügyi szolgáltató központjának Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi projektért VI.5.1. Alprojekt: Szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása VI.5.2. Alprojekt: Szolgáltató központi igényeknek megfelelő irodaingatlan kialakítása VI.6. A helyi KKV szektor megerősítése, fejlesztése VI.6.1. Alprojekt: A KKV-k mikrogazdasági feltételeinek fejlesztése VI.6.2. Alprojekt: Vállalkozói ismeretek, készségek és képességek fejlesztése VII. Áttekintés... 42

4 Vezetői összefoglaló Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája és a kapcsolódó akcióterv célja a Város tőkevonzó képességének javítása és hatékony fellépésének lehetővé tétele a helyi és regionális gazdaság megerősítése céljából. A stratégia és akcióterv Salgótarján működési-befektetési helyszín szempontjából releváns adottságaira, lehetőségeire épít. A kiindulási helyzet meghatározása a Városfejlesztés Zrt március 12-i ITS TFK tanulmánya 1, valamint 11 személyes interjú alapján történt. A munkát 4 salgótarjáni közhivatal, illetve gazdaságfejlesztési szervezet, valamint 7 meghatározó helyi vállalkozás segítette vezetői szintű személyes interjúval. Az elvégzett helyzetértékelés alapján megerősítést nyert, hogy a város gazdasági szerepének és mutatóinak erősítése érdekében rövid távon nem indokolt egyetlen vagy kevés nagyszámú munkahelyet teremtő jelentős méretű, új külföldi működőtőkebefektetés (szaknyelven FDI, azaz foreign direct investments) Salgótarjánba vonzása vagy valamely új iparág zöldmezős fejlesztése. Ennek legfontosabb okai között az azonnal rendelkezésre álló, egybefüggő, nagyméretű iparterületek hiánya, az új befektetők számára potenciálisan szükséges képzettséggel, ill. szakértelemmel bíró munkaerő alacsony száma, valamint az új befektetések esetében a beruházó által majd minden esetben vizsgált későbbi bővítés korlátai. Ehelyett a stratégia középpontjába a gazdaság- és befektetés-ösztönzési stratégia elsősorban a jelenleg elérhető helyi erőforrások és beruházási lehetőségek további kiaknázását, a helyi vállalkozások erősítését, a jövőbeni FDI bevonás feltételeinek kialakítását célozhatja, majd az ezt követő későbbi fázisban fókuszál a tényleges új betelepülésekre és hosszú távú eredményeket hozó fejlesztésekre: Fentiek tükrében a stratégiában felvázolt gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzési alapcélok a következők: a) Az elvándorlás lassítása, majd megállítása b) Új munkahelyek megteremtése c) Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozícionálása belföldön és külföldön A stratégia keretében megfogalmazott közép- és hosszú távú intézkedések, projektek nem kizárólag a már működő helyi vállalkozásokat támogatják, hanem egyúttal a 1 Salgótarján MJV Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 1

5 működőtőke sikeres bevonásának alapjaként is szolgálnak a gazdaságfejlesztés egy későbbi fázisában. Az alapcélok elérését 2020-ig az alábbi három, indikátorokkal együtt megfogalmazott közvetlen stratégiai célok elérése teszi lehetővé. A közvetlen stratégiai célok a következők: 1. A meglévő gazdasági vállalkozások megtartása, erősítése és a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Indikátor: a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további 600 új munkahely megteremtése 2. Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi szolgáltató központ elnyeréséért Indikátor: 2 szolgáltató központ elindulása Salgótarjánban 3. Új termelő beruházások lehetőségének megteremtése, a külföldi működőtőke bevonásának megkezdése Indikátor: 2 új külföldi beruházás Salgótarjánba telepítése A befektetéseket ösztönző gazdasági környezet nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is mindig számos tényező egymásra hatásától, komplex rendszerétől függ. Ezt tükrözik a fenti célok elérését lehetővé tevő stratégiai intézkedések, hosszú távú projektek. A stratégiai célok és az alábbi stratégiai projektek között így nem egy-egyértelmű kapcsolat van, hanem minden projekt több cél eléréséhez járul hozzá. Salgótarján lehetőségeinek és kihívásainak ismeretében az alábbi stratégiai feladatok, hosszú távú projektek megvalósítása szükséges: 1. Salgótarján regionális gyakorlati szakképzési központtá fejlesztése 2. Salgótarján a gyakorlati szemléletű felsőfokú pénzügyi és mérnöki képzések terén országosan elismert képzési helyszínné fejlesztése 3. Salgótarjánban működő multinacionális gyártó cégek európai központtá fejlesztése 4. Salgótarján az üvegipari gyártás és üvegipari K+F európai gyártó központjává fejlesztése 5. Legalább egy hazai vállalat pénzügyi szolgáltató központjának Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi projektért 6. A helyi KKV szektor megerősítése, fejlesztése Minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósításra kerül belőle. A jelen stratégia sikerének biztosítéka a helyzetértékelés során tapasztalt együttműködési készség és tenni akarás a közös célokért mind a vállalkozások, mind a helyi közigazgatási és érdekképviseleti szervezetek, mind pedig a stratégiai munka gazdája, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről. 2

6 I. Stratégia elkészítésének háttere I.1. Előzmények és célok Salgótarján Megyei Jogú Város (a Város) a 314/2012. (XI.8.) számú Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban 2013-ban megkezdte középtávú Integtrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) felülvizsgálatát, amelynek elsődleges célja az EU as programozási elvárásaihoz (területi alapú, integrált megközelítést alkalmazó komplex programok megvalósítása) igazítás. Az új uniós ciklusban fókuszba került EU 2020-as célokkal összhangban a Város vezetése kiemelt figyelmet fordít Salgótarján reálgazdaságának legfontosabb kihívásaira, a helyi vállalati szereplők működését leginkább befolyásoló, illetve a potenciális új működőtőke-befektetők betelepülését elősegítő tényezőkre. Ennek figyelemnek és tudatos tervezésnek a jeleként elkészült az ITS dokumentum integráns részét képező gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégia és akcióterv. Az elkészült dokumentumok célja a Város strukturált, hatékony fellépésének lehetővé tétele a helyi és regionális gazdaság megerősítése, valamint a Város tőkevonzó képességének javítása céljából. A stratégia és akcióterv Salgótarján működésibefektetési helyszín szempontjából releváns adottságaira, lehetőségeire épít, integrálva a helyi gazdasági szereplők és intézmények vezetőinek szempontjait. I.2. Módszertan Az ajánlattételben foglaltak szerint a stratégia különösen az alábbi területeket érinti: (1) globális befektetési trendek és a Város kulcsszektorai, (2) befektetői célcsoportok azonosítása, (3) célcsoportok eléréséhez szükséges csatornák, (4) a Város versenyképességét hangsúlyozó üzenetek megfogalmazása, (5) számszerűsített célkitűzések. A megalapozó vizsgálat során kiemelt feladatként kezeltük a Város gazdaság- és befektetés-ösztönzési potenciáljának felmérését, különösen primer adatgyűjtési formában. A helyszínen folytatott vállalati és intézményi interjúkat kérdőíves felmérés előzte meg. Tekintettel az interjúk során körvonalazódó adottságokra és akut problémakörökre a stratégia előzetesen tervezett fókuszát (zöldmezős külföldi működőtőke-beruházás vonzása Salgótarjánba) némileg módosítva előtérbe került a helyi gazdaság megerősítése és a helyi vállalatok beruházási feltételeit megteremtő közép- és hosszútávú lépések azonosítása. 3

7 Fontos látni, hogy a megfogalmazott közép- és hosszú távú intézkedések, projektek nemcsak a már működő helyi vállalkozásokat támogatják, hanem egyúttal a sikeres FDI bevonás alapjaként is szolgálnak a gazdaságfejlesztés egy későbbi fázisában. Az akcióterv a stratégia megvalósítását segítő rövidtávú, 1-1,5 éves időtávon belül megvalósítandó operatív feladatokat tartalmazza. A dokumentumban megtalálhatóak a külföldi működőtőke-befektetések bevonzásához szükséges információk (így többek között a potenciális beruházók listája, ill. az azok elérését biztosító konferencialisták, és road show-k tervei eseménylisták), ám mindezek várhatóan csak a gazdaságfejlesztő intézkedések második fázisában, azaz az akciótervben foglaltak megvalósítását követően használhatók sikerrel. Az akcióterv első lépésként konkrét feladatokat, projekteket, valamint a megvalósítás szervezeti és HR-szükségleteit tartalmazza. 4

8 II. SMJV gazdasági- és befektetés-ösztönzési helyzetfelmérése II.1. A helyi gazdaság adottságai: statisztitikai adatok A Városfejlesztés Zrt novemberi Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2 gazdasági fejezetében (a továbbiakban: Helyzetfelmérés) statisztikai adatokkal támasztja alá a salgótarjáni térség számos, egyre jelentősebbé váló kihívásait. A rendszerváltást követő években tapasztalt ipari leépülés, a domborzati viszonyok és az infrastruktúra korlátai miatt a gazdaság- és befektetés-ösztönzés rendkívül szűk mozgástérrel rendelkezik. Ezen hatást erősítik az oktatás terén elmúlt évek során tapasztalható negatív folyamatok. Látszólag a várostérségben tapasztalható vállalkozási kedvet igazolja, hogy év végén 8778 gazdasági szervezet volt regisztrálva (csak Salgótarjánban 5091), amelynek mintegy 87%-a vállalkozás. Azonban e vállalkozásoknak csupán mintegy 49%-a rendelkezett árbevétellel. Ez az adat viszont arra utal, hogy számos vállalkozás kényszervállalkozásként került megalapításra. Ugyanerre mutat az a jelenség is, hogy az EU csatlakozást követően az elvileg egyszerűbben kiaknázható határon túli, új piaci lehetőségek ellenére is csökkent a vállalkozások száma (-17%) a es időszakban. A vállalkozási-, még pontosabban a befektetési környezetet jellemzi az a évi adat is, amely szerint a Salgótarjánban bejegyzett majd 9000 vállalkozásból mindösszesen 25 bírt külföldi érdekeltséggel. A évi adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma alapján vizsgálva elsősorban a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások jellemzőek a várostérségre (vállalkozások 97%-a). Szintén a 2011-es adatok alapján anagyvállalkozások aránya mindösszesen 0,2% a várostérségben, amely 6 nagyvállalatot jelent (ebből 5 Salgótarjánban). Salgótarjánban meghatározó szereppel bír az ipari tevékenység, különösen a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar. A Város ipari kibocsátásának 53%-át adják gépipari vállalkozások, amelyek árbevételének 86%-a exportból származik. Ezen túlmenően jelentős értéket képviselnek a fémalapanyag- és fémfeldolgozást végző vállalkozások, amelyek 17%-ban járulnak hozzá a Város ipari kibocsátásához. Ezen cégek tevékenysége jellemzően a Várostól délre található ipari parkra, illetve a Város ipari hagyományait őrző belterületre koncentrálódik. 2 SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, VALAMINT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 314/2012 (XI.8) KORMÁNYRENDELET SZERINTI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA, I. Helyzetfelmérés, 1.9. A település Gazdaság fejezete (Városfejlesztés Zrt, Budapest, November). Ugyanezen dokumentumon, az ebben található adatokon alapul Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája. 5

9 Az ipari területek tekintetében a Helyzetértékelés megállapítja, hogy csak igen kis területű azonnal elérhető ipari építési ingatlan áll rendelkezésre. Ezzel szemben jelentős nagyságú rekultiválandó barnamezős terület található a városban. Ráadásul egyes esetekben e területek szállítási célú közúti elérése is problémákat vet fel, mivel a teherjárműveknek át kellene hajtaniuk az egész városon. II.2. Salgótarjáni vállalatokkal készített interjúk A helyszíni vállalati interjúkra a március 25 április 4. időszakban került sor a Trigon Fejlesztő és Szolgáltató Kft, Salgglsas Zrt, Tarján Glass Kft, Mitsuba Automotive Systems of Europe Autóalkatrész Gyártó Kft, Magyarországi Hangszórógyártó Kft, Wamsler SE Zrt és Mikropakk Műanyag és Fémfeldolgozó Kft. részvételével. Az interjúkat megelőzte egy, a vállalati vezetők részére elektronikus úton megküldött kérdőíves felmérés. A kérdőív (melléklet) az alábbi témaköröket fedte le: Salgótarján, mint befektetési helyszín (képzés, munkaerő elérhetősége) Helyi-, regionális- és országos szervek által nyújtott szolgáltatások (információnyújtás, engedélyek) Önkormányzat partnersége, befektetés-ösztönzési szolgáltatásai A vállalkozás helyzetértékelése, tervei, lehetőségei, befektetés-ösztönzési javaslatai Az alábbiakban összefoglalóan mutatjuk be az interjúk során megtárgyalt legfontosabb megállapításokat: Salgótarján ipari hagyományainak elmúlt évtizedekben tapasztalt fokozatos leépülése a vállalatvezetők véleménye szerint rendkívül megnehezíti a jelenlegi fejlesztési törekvéseket és az ezt célzó munkát, de még a vállalkozások napi működését is. Az interjúalanyok majd mindegyike komoly lehetőségnek tekinti a helyi gazdaságfejlesztés szempontjából (pl. ipari területek rekultivációja, munkahelyteremtési- és beruházási kedv növelése) a hátrányos helyzetű térségekben várakozások szerint egyre növekvő mértékű állami támogatást, valamint ezzel összefüggésben az Önkormányzat hatékony lobbiját és forrástervezését. A régió valóságos lehetőségeként került említésre egy kínai részvétellel megalapítandó autóipari innovációs centrum, amely hazai és kínai kapacitásokra támaszkodhatna. Az innovációs centrum ötletének kulcseleme, hogy alapvetően nem gyártási, hanem K+F fókuszán keresztül magasabb hozzáadott értékű tevékenység Salgótarjánba történő vonzását tenné lehetővé. A kínai hátterű high-tech autóipari fejlesztések ötlete a megkeresett salgótarjáni cég 6

10 eddigi eredményeire, meglévő kapcsolatrendszerére és a központi kormányzat eddigi szerepvállalása alapján feltételezett támogatására épülhet. Bár az autóipar termelési volumene a évi pénzügyi válság éveiben jelentős visszaesést mutatott, a megrendelések különösen a K+F területen a jelentősebb OEM gyártók esetén kontra ciklikusan viselkedtek, azaz bővültek. Az autóipari klaszter létrehozása melletti további érvként merült fel a kormányzat elköteleződése Magyarország régiós autóipari központtá fejlesztése mellett, illetve a jelentős OEM-ek helyi gazdaságra gyakorolt kedvező hatására Győrben és Kecskeméten. Az oktatási terület megerősítését minden interjúalany kiemelt prioritásként említette. A felsőoktatás terén jelentős veszteségként említik a helyi felsőoktatás legutóbb a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Salgótarjáni Intézeteként működő oktatási intézmény megszűnését. Ez nem csak a pénzügyi felsőfokú végzettségűek helyi elérhetőségére volt közvetlen negatív hatással, hanem a Város lakosságmegtartó képességét is hátrányosan befolyásolta. A javasolt megoldási lehetőségek között majd minden esetben szerepelt a pénzügyi és mint új elem a műszaki felsőoktatás helyi megteremtése, a több vezető által is ismert, az Óbudai Egyetem részvételével formálódó térségi főiskolai koncepciójának vagy a Város önálló intézkedésének eredményeként. Mint lehetséges partner szóba került azonban egy másik intézmény, a gödöllői Széchenyi István Egyetem is. A helyi vállalkozások a műszaki végzettséget igénylő munkaköröket jellemzően csak nehezen tudják betölteni, illetve belső erőforrások képzésével próbálják a hiányt áthidalni. Egyes esetekben a szakemberhiányt más cégtől történő átcsábítással orvosolják, ez azonban nem támogatja sem a vállalkozások folyamatos fejlődését, sem az azonos vagy hasonló területen működő cégek együttműködési készségét. Gyakori jelenség, hogy a képzett munkavállalók a hazai HR gyakorlatban már értékelhető 1-1,5 év helyi tapasztalatszerzést követően az M3-as mentén működő vállalkozásokhoz, igen gyakran Budapestre vagy Nyugat-Magyarországra, nem ritkán pedig külföldre szegődnek. A szakirányú felsőfokú képzettek hiánya mellett több esetben megemlítésre került az idegennyelvi kompetenciák alacsony szintje, ill. gyakran teljes hiánya is. Az elsősorban exportra termelő, vagy külföldi tulajdonú cégek ugyanis a megfelelő képzettség mellett egyre több funkcióban igénylik elsősorban az angol, vagy német alkalmazott nyelvtudást. A szakképzett munkavállalók terén a megkérdezett vállalatvezetők kiemelték a helyi szakképzés kibocsátási szintjének elégtelenségét. Különösen két területet emeltek ki: (1) a képzés tartalma gyakran lényegesen eltér a vállalat által 7

11 igényelt tartalomtól, így a végzettek megfelelő szaktudású munkavállalóvá fejlesztése, a feladat jelentős idővonzatával együtt igen nagy mértékben hárul a vállalatokra, (2) a tanulók csak szűk rétege bizonyul munka-attitűdjét tekintve alkalmasnak a helyi modern termelési gyakorlatban elvárt munkavégzésre és rendelkezik az ahhoz szükséges szemléletmóddal. Az egyik legjelentősebb salgótarjáni foglalkoztató jelezte, hogy mindösszesen 5-6 végzős ipari tanuló jelentkezett gyakorlati programjukra, amely az iskola befejezését követően munkalehetőséget biztosítana számukra. Több cégvezető rámutatott, hogy a képzés tartalma mellett ésszerű kibocsátási kapacitás tervezésére lenne szükség, mivel még jó munkaerőből is csak a fejlesztési igényeknek megfelelő számban tudnak alkalmazni. Más esetben az hangzott el, hogy a cég rendszeres szakmunkásigénye alacsony, így a képzés elindításához szükséges tanulói létszám elérése csak további régióbeli cégek igényeinek integrálásával lehetséges. Az ipari termelésben jártas szakképzett, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező specialisták és vezetők a cégek döntő többségénél a helyi munkaerőpiaci és oktatási helyzet miatt a régióból csak nehezen, régión kívülről pedig csupán jelentős bértöbblettel kompenzálva pótolhatóak. A specialisták és vezetők távozása ezért rendkívül magas működési kockázatot jelent egyes helyi cégek számára. Volt olyan vállalatvezető, aki jelezte, hogy a dolgozók megtalálása számukra is egyre nehezebb, de a régióban tapasztalható alacsonyabb bérek miatt a dolgozók megtartását relatív könnyebb feladatnak ítéli. A kérdés azért is fontos, mert egy-egy specialistának esetlegesen jóváhagyott átlagon felüli bér nem elsősorban a többi kolléga bérfejlesztésének lehetőségeire hat pozitívan, hanem a tulajdonosi gondolatmenet és az állandóan éles versenyhelyzet miatt az üzem versenyképességét kérdőjelezi meg a mindenkori tulajdonos számára. Az interjúk során fogalmazódott meg annak lehetősége, hogy az önkormányzat által a helyi oktatás fejlesztésére potenciálisan létrehozandó munkacsoportban a megkérdezett vállalatvezetők személyesen vagy specialistáik révén készek szerepet vállalni, amennyiben az a vállalati érdekekkel egybeesik, időszükséglete korlátozott, és a munka kimenete, célja jól meghatározott. Az vállalatvezetők egy része kifejezetten hasznosnak találja és már csatlakozott is a Salgótarján Önkormányzata által kialakított ösztöndíjprogramhoz, amely végzős felsőoktatási hallgatók Városba történő visszatérését célozza. A pozitív példák alapján nyitottak lennének ennek kiterjesztésére is mind a szakképzésben, mind a remények szerint újrainduló helyi felsőoktatási programban. Eltérő megítélése volt a szakképzés gyakorlati részének vállalatokhoz történő részleges kihelyezésének. Mindez annak ellenére, hogy a magas szintű, modern szakmai kompetenciákat minden vállalatvezető 8

12 egységesen fontosnak ítélte a szakképzésből kikerülő diákok esetében. Több esetben is alternatív megoldásként került említésre a TISZK eszközállományának valamilyen szervezett formában (pl. tudásközpont) történő felhasználása, amely során technológusok, mérnökök képzése folyhatna a vállalatok szakmai támogatásával, miközben az eszközöket párhuzamosan a cégek tevékenységét támogató mérésekre, anyagvizsgálatokra is lehetne használni. A régió örökségéből és általános gazdasági helyzetéből adódó hiányosságok tekintetében is egybeestek a vezetők válaszai, megemlítve az általános városkép rendezésének, a megfelelő szintű helyi szolgáltatások megteremtésének szükségét. Az interjúk szerint a Városban nem elérhető minőségi hotel- és éttermi szolgáltatások a jelenleg itt működő cégek alkalmazottainak, vezetőinek komfortérzetét is döntően befolyásolja. Azonban az idelátogató vállalati partnerek, potenciális megrendelők, valamint a Várost esetlegesen befektetési helyszínként mérlegelő és meglátogató cégek esetében is befolyásoló körülmény még abban az esetben is, ha nem tudatosan mérlegelik. Ezek hiánya még az itt működő cégek esetében is egyre nehezebben kezelhető, a külföldi partnereket a Várostól távol kénytelenek elhelyezni, a menedzsment pedig sok esetben Budapestet választja lakóhelyéül. E kapacitások hiányának kezelése, ekképpen nem csupán városfejlesztési, de egyértelműen gazdaságfejlesztési prioritás is. Mindemellett a témakör további tárgyalása szakmai szempontból nem gazdaság-, hanem település-fejlesztési kérdés. Így a jelen stratégia és akcióterv nem tárgyalja e kérdéskört bővebben, csupán hangsúlyozni kívánja ennek jelentőségét. Az ipari park működése kapcsán több esetben rámutattak szolgáltatás minőségével kapcsolatos hiányosságokra és a romló úthálózatra. Előbbi vonatkozásában példaként került említésre, hogy a közvilágítás kimaradásai esetén a cégek egymással összefogva voltak kénytelenek intézkedni, mivel a park üzemeltetője hetekig nem állította helyre. A havi fenntartási díj emelkedése pedig a romló szolgáltatási színvonal mellett az érintett vállalatvezetők körében elégedetlenséget eredményez. II.3. Helyi intézmények vezetőivel készített interjúk A helyszíni interjúkra a március 25 április 4. időszakban került sor a Munkaügyi Központ, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Kormányhivatal Szakképzési Főosztályának részvételével. A legfontosabb megállapítások az alábbiak voltak: 9

13 Az intézmények vezetői elsősorban az elérhető munkaerőt, a befektető igényeinek megfelelő munkaerő képzésének lehetőségét, alkalmazásukhoz kapcsolódó állami támogatásokat jelölték meg Salgótarján előnyeként. Az infrastruktúra minőségével kapcsolatban különösen az útminőség és az autópálya elérhetősége merült fel nehezítő tényezőként, azonban a folyamatban lévő beruházások (különösen a 21. sz. főút kétsávosítása) a közeljövőben jelentősen javíthatják a Város megközelíthetőségét. A barnamezős beruházási helyszínek elérhetőségében jellemzően kiaknázandó lehetőséget látnak és jelentős pozitív hatással bírna a lakókörnyezet megítélése szempontjából is. Az iskolarendszerű szakképzés keretében a potenciális módosítások átfutási ideje a képzés hosszának megfelelően 3 év. A megyei képzési bizottság határozza meg a képzések irányait, valamint előzetes kérdőíves felmérés alapján a régió hiányszakmáit. Amennyiben a képzés tekintetében az iparági igények miatt módosítás szükséges, annak rendszerbe integrálása akár 1 éven belül is megvalósulhat. Az iskolarendszerű képzés az átfutási idő mellett a szakoktatók rendelkezésre állása miatt is kevésbé rugalmas rendszer, azonban technikai infrastruktúrája nagyon jó, így ennek hatékony felhasználása fontos szempont. Az ipari igények képzésekbe történő beépítését általánosságban a helyi munkanélküliek összetétele, az intézmények tudomására jutott vállalati beruházási tervek, továbbá első sorban az egyedileg befutott vállalati igények alapozzák meg. Az ipari igényekhez szabott felnőttképzések finanszírozását helyben a TÁMOP mintegy 400 millió forintos kerete hivatott biztosítani. Az interjúk alapján azonban ehhez szükség lenne egyrészt a vállalatok jelentősebb aktivitására, az igényeik alapján megfogalmazott célokra, valamint a pályázati konstrukció lényeges, a vállalatot és a képző intézményt érintő adminisztráció csökkentésére. A vállalati igények képzésbe integrálása leggyorsabban a felnőttképzésben lehetséges, mivel a képzési idő jelentősen rövidebb és a képzések megszervezése is jellemzően a vállalati, munkaerőpiaci igények felmerülése mentén történik. A Munkaügyi Központnál megtett igénybejelentés és a finanszírozás rendelkezésre állása esetén az OKJ-s képzések mellett az egyedi vállalati igények minősítést nem nyújtó speciális képzésekkel elégíthetők ki. Bár nem volt egyértelműen egységes az interjúalanyok álláspontja, többen is jelezték, hogy ismereteik és véleményük szerint a TISZK meglévő infrastruktúrája kitűnő lehetőséget biztosítana a felnőttképzésre. Fontos tehát részletesen megvizsgálni ennek realitását, jogi, eszközoldali, intézményi, ill. a 10

14 teljes folyamat szervezeti megvalósíthatóságát, beleértve a szükséges szakértelemmel rendelkező oktatók rendelkezésre állását/biztosíthatóságát. Komoly kihívásként értékelte több, az intézményi oldalt képviselő interjúalany, hogy nem érzékelhető a helyi vállalatok érdekeltsége, nyitottsága a gyakorlati képzések minőségének javításában való közreműködésre. A vállalatok nem jelennek meg képzési igényeikkel és csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hajlandóak helyszín biztosítására a szakképzések számára, amely pont a megfelelő minőségű kimenetet garantálná. (Megjegyzés a vállalati interjúk alapján: Ennek oka egyértelműen a gépidő és a szakmai felügyeletet biztosító szakemberek kiesése a termelésből, amely a vállalkozás számára azonnali és jelentős mértékű negatív gazdasági hatással bír.) Alternatív megoldási lehetőségként merült fel egy képző szervezet létrehozása érdekelt helyi vállalatok részvételével a szervezet hatósági, képző intézményként történő nyilvántartásba vételével és a képzések regisztrálásával, amely önállóan megszervezhetné az igényelt képzéseket és ehhez pl. munkanélküliek programba vonásával állami forrást vehetne igénybe. Több vezető is jelezte, hogy célszerű lenne a helyi intézmények koordinált, egyeztetett, egységes fellépése a vállalati szereplők irányában, valamint az információk strukturált és rendszeres belső megosztása. Ezáltal biztosítható lenne, hogy a rendelkezésre álló erőforrások (pl. felnőttképzési keret) bázisán olyan projektek kerüljenek definiálásra, amely a vállalati igényeket az eddigieknél hatékonyabb módon képes integrálni. A potenciális beruházási helyszínek vonatkozásában rendszeres visszajelzés volt, hogy a zöldmezős területek igen korlátozottan állnak rendelkezésre, így szükséges a salgótarjáni potenciális beruházási helyszínek erőltetett bővítése, illetve a belterületi barnamezős területek rehabilitációja A rendelkezésre álló zöldmezős beruházási helyszín jelenleg nem elegendő egy jelentős munkahelyteremtést célzó beruházás megvalósításához, a városi barnamezős helyszínek jövőbeli elérhetősége pedig a tulajdonviszonyok önkormányzat általi rendezésének függvénye. Az elhagyott ipari területek ügyének megoldása terén minden szereplő nagy várakozásokkal bír az Önkormányzat irányában. Új beruházások tekintetében az ipari hagyományokra építő üvegipar és a korábbi felsőfokú képzés miatt helyben elérhető pénzügyi szakemberekre építő (hazai, ill. állami) szolgáltatóközpontok lehetősége merült fel. Ezen új projektek, befektetők megcélozásával párhuzamosan azonban kiemelt prioritással kell kezelni a belső gazdaság megerősítését, a KKV bázis stabilizálását, a szakképzési és felsőoktatási problémák kezelését, különösen a TISZK-ek eszközeinek hatásos működtetését. 11

15 A szlovák határ közelsége és a jelentős átmenő forgalom miatt felmerült még a gazdaságfejlesztés egy speciális irányának lehetősége is, amely a losonci térségben nem elérhető városfunkciók helyi megteremtését célozná meg, ezzel erősítve Salgótarján belső gazdaságát, határon átnyúló gazdasági vonzerejét. II.4. A vállalati beruházásokat befolyásoló tényezők Az előző fejezetekben bemutatásra került a gazdaság aktuális helyzetének feldolgozása, értékelése statisztikai adatok alapján, valamint az, hogy hogyan érzékelik a helyi vállalatok és intézmények gazdasági környezetet, annak működésükre ható jellemzőit. Mindezen információk azáltal nyerik el valódi jelentőségüket, válnak értelmezhetővé, ha a vállalati fejlesztéseket, ill. beruházásokat megelőző döntéshozatal tükrében kerülnek feldolgozásra. A jelen fejezetben a döntések alapvető szempontrendszere mentén tekintjük át a Város gazdasági- és befektetési jellemzőit amelyeket egyébként minden lehetséges beruházó is szigorú piaci szemlélettel és következetességgel feltár. A Városban jelenleg működő gazdasági szereplők gazdasági-működésiversenyképességi észrevételei és véleményük kiemelt figyelmet érdemelnek. Ennek oka, hogy az új vagy a bővítő beruházások ugyanebben a gazdasági környezetben kell, hogy sikeresek legyenek és a beruházó a sikert már a döntéshozatalkor a helyi gazdasági környezetbe kódolva szeretné látni. Ezért míg egy helyi vállalat a bővítő beruházása kapcsán saját közvetlen tapasztalatára alapoz, a potenciálisan betelepülést tervező külföldi vállalat a helyi gazdasági szereplőkhöz fordul közvetlen véleményért. Ezek a szigorúan piaci szemléletű vélemények pedig igen fontos kiegészítői egy cég saját tanácsadói által szolgáltatott elemzői információknak a beruházási döntés meghozatala során. Az alábbiakban röviden áttekintjük a fent említett elemzői információkat. E két fejezet, az interjúk és az általános, elemzői információk tapasztalatai együtt adják a későbbi, szektoriális helyzetértékelés alapját. II.4.1. Külföldi működőtőke-beruházások trendje A működőtőke-beruházások (angolul foreign direct investments, rövidítve: FDI) globális és regionális trendje jelentős hatással van a magyarországi beruházási potenciálra. A Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete évi jelentése alapján működőtőke-áramlás tekintetében az új EU tagállamok a évi visszaesést követően 2012-ben jelentős növekményt értek el (+35%). Ezen belül a Cseh Köztársaság és Magyarország (2011. évi 4 milliárd euróról közel 11 milliárd euróra bővülő) adatai kiemelkednek a mezőnyből, még ha ez elsősorban az átfolyó tőke magas értékének is 12

16 volt köszönhető (Magyarország esetében 7 milliárd euró). A régióban a korábbi évekhez képest kevesebb zöldmezős beruházás valósult meg, azok volumene is visszaesést mutatott. A magyarországi működőtőke-beáramlás a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján első 3 negyedévében jelentősen visszaesett (-1700 milliárd euró) és bár a negyedik negyedév adatai még nem ismertek, a évi egyenleg akár negatív is lehet, azaz működőtőke-kivonás történhetett. Ennek ellenére a Kormányzat középtávú várakozása évi átlagos 3,5 milliárd euró értékű közvetlentőke-befektetést vár Magyarországon. II.4.2. Makrogazdasági tényezők A KSH legfrissebb adatai alapján Nógrád megye gazdasági mutatói az alábbiak mentén összegezhetőek: GDP évben 245 milliárd forint volt, amely gyakorlatilag a évi szintnek felel meg (500 millió Ft növekmény) és az országos adat közel 1%-a. Az egy főre jutó GDP 2011-ben Nógrád megyében 1222 ezer forint, miközben Budapesten 6096, az országos átlag pedig 2771 ezer forint. Az ipari termelés értéke a évi visszaesést követően 2013-ban 168 milliárd forintra bővült (éves szinten 2, 7 %-kal növekedett) és megközelítette a évi értéket. A foglalkoztatottak száma 2013-ban 65,1 ezer fő (amely 1 ezer fővel magasabb a évi adatnál), a munkanélküliek száma 11,8 ezer fő, amely 15,34%-os munkanélküliségi rátát jelent. Ez az országos átlagot (10,2%) jelentősen meghaladja. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megyében évben 178 ezer forint volt, amelynél csak három megyében volt alacsonyabb érték (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy). Ez az alacsony bérszínvonal, bár a családoknak nem, de a beruházóknak kedvező, így beruházás-ösztönzési szempontból jelentősen kedvezőbb érték az országos átlagnál (221 ezer forint) II.4.3. Szabályozási környezet változása A salgótarjáni régió tőkevonzó képességét befolyásoló egyik legjelentősebb szabályozási változás a szabad vállalkozási zónákat bevezető évi adótörvénymódosítás. A salgótarjáni térségben megvalósított beruházásokra különleges kedvezmények vonatkoznak: (1) legalább 100 millió forint jelenértékű beruházás megvalósítása esetén a maximális támogatási intenzitás szerinti 10 éves társasági adó kedvezményben részesül, (2) munkaerő-növekmény esetén a szociális hozzájárulási adóból 5 éven keresztül legfeljebb 27 százalék (3. évtől 14,5 százalék) kedvezményben részesül és (3) a szakképzési hozzájárulás alapját a bruttó munkabérekkel csökkentheti. A szabályozás módosításával a Város vezetése számára a jövőben újabb fejlesztési 13

17 eszköz áll rendelkezésre a helyi gazdaság megerősítésére. Ugyanakkor Nógrád megyében más térségekre is érvényes a szabályozás, így a Budapestről könnyebben elérhető területek és Salgótarján között továbbra is versenyhelyzet áll fenn. II.4.4. Finanszírozás A beruházási döntések meghozatala során kulcsfontosságú tényező a források időbeni rendelkezésre állása. Külső forrás bevonása esetén ez tapasztalatunk és az interjúk során hallottak alapján Salgótarjánban alapvetően az Európai Uniós gazdaságfejlesztési pályázati forrásokat jelentette. A megkérdezett cégvezetők többsége megerősítette, telephelyük kiválasztása során a régió magasabb támogatási intenzitása és a korábbi EU költségvetési ciklus pályázati forrásainak elérhetősége jelentős szereppel bírt. Az interjúalanyok majd mindegyike reményét fejezték ki, hogy a jövőbeni beruházási tevékenységüket hasonló ösztönzők támogatják. A as EU költségvetési ciklus forrásainak várható év végi megnyitásával a forrásoldalon átmenetileg tapasztalható szűk keresztmetszet megszűnik. Addig alapvetően saját forrás bázison, illetve hitel- és kockázati tőkeágon történő forrásbevonással lennének finanszírozhatóak a helyi vállalati beruházások. II.4.5. Munkaerő A betanított és szakképzett munkaerő jelenléte és annak alacsony költsége a Salgótarjánban eddig megvalósult ipari beruházások fontos feltétele volt. A munkaerő Magyarországi régiókhoz viszonyított alacsony költsége továbbra is versenyelőnyt biztosít az itt létesített telephelyek számára, amely egyes cégvezetők becslése alapján egyes munkakörökben 1,5-2,0x eltérést jelent Hatvanhoz, vagy Budapesthez viszonyítva. Bár a munkaerő költségszintje így kifejezett előnyt jelent a régió számára, azonban annak minősége és helyben történő elérhetősége egyre szűkülő keresztmetszetet jelent. Ez pedig igen könnyen kockázati tényezőként kerül rögzítésre a fejlesztések, vagy esetleges új beruházás telephelykeresése során. Ezért a képzésioktatási terület megerősítése, a város lakosságmegtartó erejének visszaállítása különlegesen fontos feladat. Mindezek melletti tény, a fenti KSH adatok alapján is látható magas munkanélküliségi ráta és a régióra jellemző alacsonyabb átlagbér által indukált elvándorlási hajlandóság komoly veszélyt jelent. II.4.6. Beruházási terület A Salgótarjántól délre elhelyezkedő ipari parkban jelenleg csak korlátozottan érhető el szabad beruházási terület, amely az intézményi és vállalati interjúk alapján már a betelepült cégek esetében is problémákat okoz a bővítések tervezésénél. Ez persze bizonyos szempontból jó hír, mivel azt jelzi, hogy az ipari parkban működő cégek rendelkeznek bővítési elképzelésekkel, szándékokkal. A helyi adóbevételek generálása 14

18 szempontjából a Bátortenyerei ipari park szabad kapacitásai Salgótarján szempontjából kifejezetten kihívást jelentenek. A Salgótarjántól távolabb, Budapesthez közelebb eső, elérhető ipari területek szintén nehezítik a Város helyzetét, mivel a szabad vállalkozási zónák megjelenésével várhatóan ezek a területek is felértékelődnek és a támogatások által motivált beruházások preferált helyszínévé válhatnak. Ezért is kiemelten fontos a salgótarjáni potenciális beruházási helyszínek erőltetett bővítése, illetve azok alkalmassá tétele az építési munkák azonnali megkezdhetősére, valamint a belterületi barnamezős területek környezetvédelmi és városképi, városfejlesztési szempontból is égető kérdésének rendezése. II.4.7. Logisztika Salgótarján és a déli ipari park Budapest felől az M3-as autópályán és 21. sz. főúton közelíthető meg. Utóbbi 2*2 gyorsítósávos bővítése jelenleg folyamatban van, ez pedig a közúti közlekedést várhatóan már rövid távon (a tervek szerint 2016-ra) is jelentősen javítani fogja és különösen a kamionos teherforgalom általi lassítást mérsékli. A vállalati interjúk során egyik vállalat sem jelezte, hogy logisztika terén nehézségeket okozna számukra a közúti közlekedés szűk keresztmetszete. Mindazonáltal a Salgótarján északi részén található barnamezős fejlesztési lehetőség szempontjából azonban komoly probléma lehet a későbbiekben a várost elkerülő közúti elérés hiánya. A vasúti közlekedés a pályaminőség folyamatos romlása miatt (10 év alatt a Salgótarján- Hatvan menetidő 50 percről 1:29 percre emelkedett) a jövőben egyre égetőbb problémává válik. 15

19 III. Az egyes iparágak, mint lehetséges fejlesztési területek Az alábbiakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott csoportosítás segítségével röviden áttekintjük a lehetséges gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési ágazatokat. 3 Az értékelés során az interjúk és a rendelkezésre álló adatok alapján a helyi adottságokat és az egyes ágazatok fejlesztéséhez, betelepítéséhez szükséges nemzetközi tapasztalatokat, trendeket vesszük figyelembe. III.1. Ipar III.1.1. Bányászat, energetika Salgótarján fejlett ipari várossá, megyeszékhellyé emelkedése egyértelműen a 19. sz. közepén meginduló szénbányászatnak, majd az erre települő és a 20. sz. második felében igen megerősödött iparának köszönhető. 4 A jelenlegi gazdasági struktúrában Európában a szénbányászat, és az azon alapuló energetikai tevékenység már nem gazdaságos. Amennyiben a szén valamilyen innovatív, környezetkímélő felhasználási módja nem kerül kifejlesztésre, úgy ez a terület belátható időn belül nem tűnik a gazdasági racionalitás mentén fejleszthetőnek, fejlesztendőnek. Bizonyos esetekben nem gazdasági megfontolások felülírhatják a pénzügyi szempontokat, de a fenntartható, hosszú távú fejlesztés csak a környezeti hatások figyelembe vételével és gazdaságos tevékenységek esetében biztosított. III.1.2. Építőipar Salgótarjánban az építőipar szintén komoly hagyományokkal rendelkező iparág. Tény azonban, hogy a és az iparágban Salgótarjánban a megyei átlagnál nagyobb mértékben, 17%-ban csökkent a vállalkozások száma. Bár a még működő vállalkozások esetében az átlagbér jelenleg országosan forint, fontos látni, hogy pl ben a 176 építőipari vállalkozás 95%-a mikro-, míg 5%-a kisvállalkozások volt, közepes vállalkozás pedig nem is működött. 5 Ma az ipari parkhoz kapcsolódó barnamezős területeken jelentős számú építőipari, vagy építőipari gépgyártó cég dolgozik. Azonban további fenntartható építőipari tevékenység betelepülése csak megfelelő terület és hosszú távú kiszámítható konjunktúra, megfelelő kiszolgálási terület esetén várható. Ezen iparág igen jelentős 3 Amennyiben a KSH rendszerét nem pontosan követjük, annak az az oka, hogy a gazdasági területek jelentősége, azok gyakorlati megközelítése nem egyezik a teljes osztályozásra törekvő statisztikai megközelítéssel. 4 Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció) 5. Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció) 16

20 mértékben másodlagos, külső tényezőktől függ, továbbá az új betelepülőnek várhatóan nagyméretű fejlesztési terület igénye lenne. Így az iparág önálló fejlődése, lendülete motiválhatja a fejlesztéseket, beruházásokat. Ilyen lehet pl. a as programozási időszakban megvalósítandó helyi és regionális beruházások. Proaktív befektetési eszközrendszer alkalmazása az iparág fejlesztésére nem javasolt. A barna mezős rehabilitáció keretében megvalósításra kerülő bontási és építési munkáknak, az élhető város kialakítása érdekében történő városközponti városrehabilitációs projekteknek, a szociális városrehabilitációs projekteknek, valamint a város (különösen a városközpont és a Beszterce lakótelep) energetikai megújítására irányuló projekteknek azonban jelentős mértékű pozitív hatása lehet a helyi építőipar fellendülésére. III.1.3. Feldolgozóipar Salgótarjánban 2011 végén az ipari vállalkozások 95%-a a feldolgozóiparban tevékenykedett. 6 Ám nem csupán emiatt, hanem a tevékenység jellege miatt is különösen fontosak a város számára a feldolgozóipari cégek. Egyrészt jelentős munkahelyteremtő potenciállal bírnak, a város legnagyobb foglalkoztatói (Wamsler, Salgglas) is a feldolgozóiparban tevékenykednek. Másrészt a tevékenységek, a piacok és az alkalmazott technológiák fenntarthatósága szempontjából is e vállalatok lehetnek az önkormányzat legfontosabb partnerei a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további, új munkahelyek teremtése szempontjából. Csakúgy, mint maga a statisztikai ágazat, a városban működő vállalatok tevékenysége is igen színes: megtalálható bútorgyártó, autóipari elektronikai- és üveggyártó, műanyag fröccsöntő, elektromos motorgyártó, vállalkozás is. Nemzetközi verseny a lehetséges beruházási helyszínek piacán A vállalati- és a szervezeti interjúk tapasztalata alapján új vállalkozások betelepülése, jelentős számú új munkahely generálása jelen stratégiában és a kapcsolódó akciótervben foglaltak végrehajtását követően válnak reális céllá. A helyi növekedés motorjai reálisan a már most is itt működő feldolgozóipari vállalkozások lehetnek. E vállalkozások termelése szinte kivétel nélkül exportra kerül. Ennek tanulsága, hogy e cégek az európai piacba ágyazva működnek. Salgótarjánnak olyan működési feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az európai versenyben való helytállást. E cégek helyi növekedése pedig csak akkor prognosztizálható magabiztosan, 6 Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció) 17

21 ha a külső piaci tényezőkön kívül, a lokális működési tényezők szakmai- és nyelvtudás, elkötelezettség, megbízhatóság, bér, ösztönzők is lehetővé teszik a helyi bővülést. Másképpen: Nemcsak a cégek maguk kell, hogy versenyképesek legyenek, de a működésük és bővítésük helyszínéül szolgáló salgótarjáni gazdasági környezet is egy összeurópai versenyben kell helyt álljon. Álláspontunk szerint kijelenthető, hogy a munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, valamint a helyi adóbevételek növelése legígéretesebben a feldolgozóipar, azon belül is az autóipari beszállítások, az elektronikai gyártás, és az üvegipari üzleti környezet fejlesztése révén érhető el. A legnagyobb hatás elve az intézkedések tervezésében A cégek igényeinek való megfelelés során azonban szem előtt kell tartani a hatékonyságot. Olyan szakterületen érdemes erőforrásokat megmozgatni, amelyek a lehető legnagyobb pozitív hatással kecsegtetnek. Az erős szakmai és gyakorlati alapképzés ilyen terület. Nemcsak a jelenleg itt működő vállalkozások, de jövőben elérhető ipari területek szempontjából is fontos a versenyképes helyi munkaerő rendelkezésre állása. III.1.4. Gépipar Salgótarján komoly gépgyártási, gépipari hagyományokkal bír. Az SVG például, ha csökkent kapacitással is, de még csupán néhány éve is működött, ipari tartályokat, vezetékeket és gépalkatrészeket gyártott. Ugyan ez a komoly ipari hagyomány még feltámasztható, ehhez azonban egyrészt megfelelő ipari területek és a mai kor követelményeinek is megfelelő ipari ingatlanok szükségesek, másrészt elengedhetetlen egy megfelelően speciálizált, jó piaci adottságokkal rendelkező termékkör meghatározása. Nagyberuházás esetén szükséges továbbá jelentős mennyiségű szakember, ill. operátor vagy szakmunkás. A jelenleg ipari gépgyártás céljára elméletileg rendelkezésre álló ingatlanok barnamezős beruházási helyszínként komoly beruházói kockázatot jelentenek. Építészmérnöki és beruházói tapasztalat alapján a jelenlegi előírások szintjére fejleszteni egy leromlott állapotú, használaton kívüli ipari csarnokot az esetek jelentős részében lényegesen nagyobb költség és idő, mint egy zöldmezős beruházás megvalósítása. Ez pedig olyan kockázat, amit egy beruházó az esetek többségében nem tolerál. A 60-as, 70-es és a 80-as évek elejét jellemző nagyléptékű, jelentős alapanyagigénnyel bíró gépipari tevékenység a jelenlegi gazdasági környezetben reálisan nem indítható újra és igen nehezen is lenne fenntartható. Azonban kisebb alapanyag-igényű, specialis 18

22 gépek tervezése és gyártása a termelésközpontú gazdaságfejlesztés és gazdaságpolitika fontos eleme lehet. Ez a fajta egyedi gépgyártás különösen költségérzékeny tevékenység. Így ez megfelelően tudatos megközelítés és megalapozottság mellett közép és hosszú távon relatív nagy számú munkahely megteremtését is eredményezheti. E lehetséges fejlesztési iránynak azonban szintén komoly gátja a megfelelő ipari területek hiánya. A mai modern gépgyártó üzemek, amelyek pl. liftek, mozgólépcsők, mezőgazdasági vagy útépítő gépek/erőgépek kiegészítői, színpadmozgató berendezések, olajipari gépek, stb. gyártását végzik, a gyártó terület tekintetében sokkal inkább hasonlítanak egy autógyárra, mint a 80-as évek azonos tevékenységű üzemeire. III.2. Szolgáltatások A szolgáltatásokat alapvetően gazdaságfejlesztési szempontból, munkahely-teremtési képességük és proaktív fejleszthetőségük alapján tekintjük át. Az itt alkalmazott osztályozás ezért nem egyezik meg teljesen a KSH taxonómiájával. III.2.1. Lakossági szolgáltatások: kereskedelem, személyi szolgáltatások E szolgáltatások piaca a lakosság mindköri költési képességétől függ, és mint ilyen másodlagos. E piac relatív gyorsan, külső támogatás nélkül telítődik szolgáltatókkal, amint a felvevőképesség ezt lehetővé teszi. Ezért a jelen anyagban nem is tárgyaljuk tovább. III.2.2. Pénzügyi és számviteli szolgáltatások A pénzügyi és számviteli szolgáltatások piaca már egy más jellegű piac. Itt a szolgáltatók egyrészt a helyi piacot, másrészt a belföldi, de még a nemzetközi piacra is nyújthatnak szolgáltatásokat. Magyarországon számos globális pénzügyi szolgáltató központ működik, csupán néhány példa ezek közül a Diageo, az Alcoa, vagy a Grundfos. A Szolgáltató Központ elnevezés az angol Shared Service Center (SSC) kifejezésből származik. Multinacionális vállalat olyan operatív központját jelenti, amely például a beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés, jogi vagy sales tranzakciók ismétlődő folyamatait összehangolja és földrajzilag egy helyre gyűjti. Az így létrehozott központ a cég nemzetközi telephelyeit/leányvállalatait hatékonyabban, magasabb színvonalon szolgálja ki és egyben jelentős költségcsökkentést eredményez. A szolgáltató központ létrejöhet más cégek kiszolgálására is, jellemzően üzleti (pénzügyi, számviteli, beszerzési) támogatásra építve, amelyeket Business Service Center-nek (BSC) nevezünk. Jelentősebb Szolgáltató Központok magyarországi megyei jogú városokban: Budapest Bank (Békéscsaba), IBM (Székesfehérvár), British Telecom (Debrecen), Vodafone (Miskolc), National Instruments (Debrecen). Az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) 2012-es, 20 vezető világmárka bevonásával végzett tanulmánya megerősítette, hogy a szolgáltató 19

23 központok (shared service centers, SSC) alkalmazása a korábbi évek, majd egy évtized kérdőjeleivel szemben már nem megkérdőjelezett, nem megkérdőjelezhető gyakorlat. 7 A PWC 2013-as, a Magyarországon működő szolgáltató központok ún. gazdasági és működési érettségéről készült tanulmánya megjegyzi, hogy a Magyarországon a vidéki városok fontos célpontjai lehetnek a szolgáltató központok létesítésének. 8 Ennek oka ahogy az az ACCA egy évvel korábbi tanulmányából is kiderül, hogy ez a tevékenység rendkívül érzékeny a bérekre és a folyamatos szakember-ellátásra. További megfontolásra érdemes adalékok, hogy a szolgáltató központok kialakítása a hazai nagyvállalatok, az állami tulajdonú cégek, mi több egyes hatóságok esetében is gyakorlattá kezd válni. Erre példa többek között a Magyar Posta számos központosított szervezeti egysége, vagy a rendőrség Szombathelyen, a Vas-megyei Rendőrfőkapitányságon üzemeltetett Közigazgatási Hatósági Szolgálata, amely az országos illetékességű gyorshajtások esetében hozza az első fokú határozatokat. Ám jelen esetben még fontosabb példa a GE érdekeltségében lévő Budapest Bank békéscsabai tevékenysége: A Budapest Bank 2006-ban 30 fővel indította el ún. Bankműveleti Központját, 2009 végére pedig több, mint 600 főt alkalmazott. 9 Bár Békéscsaba lakossága kevesebb, mint kétszerese Salgótarjánénak, ám a szolgáltató központok létesítése szempontjából ennél is fontosabb különbség a két működő felsőoktatási intézmény. Megfelelően tudatos fejlesztéspolitika mellett reális cél Salgótarján adottságainak fejlesztése néhány főt foglalkoztató szolgáltató központ letelepítésére. A reálisan megcélozható tevékenységek többek között magyar nagyvállalatok, vagy élelmiszeripari, esetleg nagy volumenű kiskereskedelmi tevékenységet végző cégek számára magyar szolgáltatási területtel működő ügyfélkapcsolati vagy pénzügyi központok lehetnek. III.2.3. K+F szolgáltatások A K+F szolgáltatások nyújtása különleges szakértelmet, valamint iparági és szakértői beágyazottságot feltételez. A tevékenység egyértelműen a fejlett országok legfejlettebb, leginnovatívabb városait, térségeit jellemzi. Míg egyes gyártási feladatok kiszervezése a sikeres vállalatok rendes működési modelljének része, a K+F, vagy innovációval együtt a K+F+I tevékenység mint a jövőbeni versenyképesség záloga a gazdasági szereplők féltett kincse

24 Salgótarján azonban elmondhatja magáról, hogy relatív kis lakossága és felsőoktatási intézmény nélkül is magáénak tudhat jelentős eredményeket felmutatni képes vállalkozásokat K+F területen mind az autóipar (Trigon), mind pedig az üvegipar (Salgglas) területén. Bár ez utóbbi, üvegipari képességeket is az autóipar hasznosítja, a szükséges technológiai ismeretek az üvegipar klasszikusan nem a járműgyártáshoz sorolandó területéről érkeznek. Az egyedi, szigetszerű működés azonban nehezen tartható fenn hosszú távon. Létezik azonban strukturált, hálózatos módja is a K+F+I tevékenység mielőbb termékekbe öltésének, amelybe a helyi műhelyek bekapcsolódhatnak, mint akik önálló knowhow-val rendelkeznek pl. a hajtásláncok, szabályozók, vagy üvegipari megoldások terén. Több ilyen struktúra és együttműködési mód is létezik, amelybe bekapcsolódhatnak a helyi K+F műhelyek, vagy például az újraindítani tervezett felsőoktatási kutató laborok. Egy konkrét, európai szinten kialakított együttműködési és finanszírozási rendszer például a budapesti központtal működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 10. Fontos például szolgálhat az EIT-vel azonos célokat kitűző, az Amerikai Egyesült Államokban működő szervezet, a National Network for Manufacturing Innovation (magyarul: Nemzeti hálózat a gyártási innovációért) első programja, az America Makes is. 11 Ez a program a 3D nyomtatással kapcsolatos innovációk, kihívások, megoldások, és alkalmazások gyűjtését tűzte ki célul. Központjaként pedig az Ohio állambeli Youngstown városát jelölte ki. A város így néhány még ma is működő összeszerelő üzeme mellett a 3D nyomtatás technológiájának fellegvárává válhat. 12 Hasonlóképp, megfelelően tudatos építkezéssel, az egyetemi kapcsolatok és képzések célorientált kialakításával nem lehetetlen cél meghatározó innovációs bázisok kialakítása Salgótarjánban, és ezáltal az elvándorlás megállítása, vagy akár ellenkező irányba fordítása. III.2.4. Logisztika Salgótarján és környéke a mai piaci viszonyok, irányok mellett nem tekinthető logisztikailag általánosan meghatározó térségnek. Ebbéli szerepe azonban egyes területeken, pl. élelmiszer vagy FMCG termékek elosztása, a város és a környék gazdasági potenciáljának, vásárlóerejének növekedésével szintén nőhet. A mozgatott, https://americamakes.us/ 12 A ma kb. 65,000 lakosú, de a régióban mintegy félmillió lakost számláló Youngstown jelentős szénkészleteire a régióban kiemelkedő szerepű és komoly foglalkoztatást biztosító acélipar települt. Azonban a 80-as évek közepe, két nagy acélipari vállalat csődje, ill. kivonulása mintegy 40,000 munkahely elvesztését jelentette. 21

25 raktározott termékekhez kapcsolódó szolgáltatások az egyedi, helyi piacuktól függenek, így az önkormányzat proaktív intézkedésével a szolgáltatás volumene nem növelhető. A helyi logisztikai szolgáltatások fejlesztését a támogatási forrásokon keresztül azok hatékonyabbá, pl. méretgazdaságosabbá tétele jelentheti. III.2.5. Turisztika A turisztikai fejlesztések kérdése valószínűleg az egyik legkomplexebb kérdéskör a gazdaságfejlesztés szempontjából. A fejlesztések üzembe helyezése előtt nehéz megjósolni, hogy egy adott fejlesztés amennyiben az jelentős forrásokat igényel megtérül-e vagy nem. Ily módon a fenntarthatóság kérdéséhez párosul a munkahelyteremtő hatás és a település imázsára gyakorolt hatás kérdése is. Bár a jelen tanulmány korlátai nem teszik lehetővé a kérdés megfelelő vizsgálatát, néhány elemzési szempontot mégis megkísérlünk adni a lefolytatott interjúk, ill. a korábbi tapasztalatok alapján. A város számára értékelhető munkahelyteremtő hatás és az iparűzési adóhoz hozzájárulás csak igen nagyszámú látogató, ill. vendégéjszaka növekedés esetén várható. Ennek feltétele, hogy a tervezett, illetve akár már a felvetett fejlesztések is párhuzamosan valósuljanak meg, így növelve a turisztikai attrakciók számát, elérhetőségét, a reklámra költött összegek fajlagos költségének alacsonyan tartását és így valószínűvé téve az ide látogatók számának jelentős növekedését. Kérdés azonban, hogy a helyi kisvasútra, a felvonós downhill pályára, valamint a turistaház funkcióbővítésére esetlegesen fordítandó vélhetőleg jelentős összegek, adott esetben milliárdok megtérülnek-e, de legalább fenn tudják-e magukat tartani az elkészült attrakciók. A közelmúlt számos negatív példája (ld. fürdőfejlesztések, kisvasút felújítása), napjainkban pedig egy turisztikai nagyberuházás értékesítésére tett újabb sikertelen kísérlet intő jel arra, hogy a jelentős turisztikai beruházások fejlesztése igen komoly megalapozó tanulmányokat igényel. 13 A turizmus organikus fejlődése, számos kisebb beruházást igénylő attrakció párhuzamos kialakítása azonban olyan megoldás lehet, amely mellett egy-egy jelentősebb beruházás tényleges katalizátorként szolgálhat

26 III.2.6. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás A lefolytatott interjúk alapján a színvonalas szálláshelyek biztosítása, valamint a hasonlóan színvonalas vendéglátás kifejezetten hiány. Ez sajnos az idelátogató vezetőkre és szakértőkre gyakorolt szubjektív hatás révén közvetlenül is csökkentheti a fejlesztési kedvet, hajlandóságot. Városfejlesztési szempontból javasolt annak megvizsgálása, hogy hol alakítható ki nyugodt környezetben, ám mégis megfelelő elérhetőséggel bíró, európai színvonalú szállás és éttermi szolgáltatás. Mivel gazdaságfejlesztési szempontból is hiánypótló szolgáltatásról lenne szó, javasolt annak megvizsgálása, hogy az önkormányzat milyen ösztönzőkkel tudná e fejlesztést vagy fejlesztéseket segíteni. A szolgáltatási terület jelentős mértékű fejlesztése a megfelelő számú és minőségű turisztikai attrakció nélkül azonban nem látszik indokoltnak, és jelentős munkahelyteremtő, illetve iparűzési adó növekedés sem várható tőle. III.2.7. Képzés, oktatás Állami szolgáltatási területként, de akár magánintézményként is fontos fejlesztési kérdés a képzés, oktatás kérdésköre. Tekintettel arra, hogy szakképzési feladatokat jelenleg is több szervezet, ill. vállalkozás lát el, itt csupán a felsőoktatás kérdésére szorítkozunk. A felsőoktatás újraindítása Salgótarjánban nem csupán hosszú távon, de már rövid távon is jelentős nyereséget hozhat a városnak. Csupán néhány szakirány elindítása is számos új, fenntartható munkahelyet jelenthet helyben, amelyben többek között IT karbantartói feladatok is lennének. Ehhez jönnek hozzá a kampus kialakítása során megjelenő felújítással, hasznosítással kapcsolatos, ill. a gyakorlati fókuszú mérnökképzés esetén esetlegesen felmerülő építési feladatok. Az indulás során a lehető legkorábban, már a képzések kialakítása során javasolt bevonni a lehetséges vállalati partnereket. Így biztosítható a vállalati érdekeltség a hallgatókra alapítható, későbbi munkahelyteremtés során. Az újrainduló felsőfokú képzés Salgótarján új imázsának kialakításában is az első, hatékonyan kommunikálható lépés lenne. A vállaltok bevonása ebbe a folyamatba pedig különösen előnyös, befektetés-ösztönzési szempontból is jól használható kommunikációs üzeneteket tesz lehetővé. 23

27 IV. A gazdaságfejlesztési tevékenység alapcéljai A fenti elemzések, a statisztikai adatok, a meghatározó helyi vállalkozásokkal és intézményekkel elkészített interjúk, a befektetési döntések szempontrendszere, valamint az egyes ágazatok jelen helyzetének áttekintése után a gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység alapcéljaiként az alábbi, egymással szorosan összefüggő célok kerültek megjelölésre: 1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása 2. Új munkahelyek megteremtése 3. Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozícionálása belföldön és külföldön A szakmai tevékenységek alapcéljainak rövid indoklása a következő: IV.1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása Az Helyzetfelmérés tanúsága alapján Salgótarján lakossága 1980 óta csökken. Ennek oka nemcsak a születés és halálozás aránya, hanem a jelentős mértékű elvándorlás is. A salgótarjáni funkcionális várostérségen belül Salgótarján városa nemcsak abszolút értékekben, de százalékosan is a legnagyobb veszteséget szenvedte el 2001 és 2011 között (ST Helyzetfelmérés 4-6. o.). Így a népességfogyás mozgatójává vált a térségben. Csak 2011-ben, a népmozgalmi folyamatok egyenlege alapján 319 főt veszített el a város. Ezzel a létszámmal egyébként egy vállalkozás bekerülne Salgótarján 5 legnagyobb magántulajdonú cége közé. Bár nyilván támadható a hasonlat, mégis személetes, ha úgy gondolunk az elvándorlás jelenségére és mértékére, mintha évente a város 5 legtöbb munkahelyet teremtő vállalkozásának egyike megszüntetné tevékenységét. Fentiek miatt az elvándorlás lassítása, majd megállítása önmagában a legfontosabb, tartós növekédéshez feltétlenül szükséges cél. Időigényét tekintve ez az alapcél a 24

28 stratégiai célok között lenne elhelyezhető. Azonban úgy véljük, hogy a fiatalok elvándorlása ellen ható akciók már 1-2 éves horizonton eredmények érhetők el e téren. IV.2. A jelenlegi munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, biztosítása A gazdasági-, és beruházási környezet szempontjából a megelőzés, a preventív lépések teszik lehetővé az elbocsájtások megállítását. Azonban a megfelelő lépések, intézkedések ennél sokkal többet jelentenek: gyakran ugyanezek az eszközök jelentik az új munkahelyek teremtésének, a gazdasági fejlődés, növekedés megalapozását. A preventív karbantartás, az állandó konkurenciafigyelés segít a jelentős problémák, kilengések elkerülésében, a tevékenység biztonságossá, kiszámíthatóvá tételében. Ha egy vállalat látja, hogy biztonságosan és gazdaságosan tud bővíteni jelenlegi telephelyein, úgy nem új telephelyet hoz létre, hanem a már meglévő telephelyeken bővít. Így a legkönnyebben elérhető, leginkább reális módja a munkahely-teremtésnek a már betelepült vállalkozások által megvalósítandó, ill. megvalósítható bővítések ösztönzése. Így a már helyben működő cégek igényeinek tervezett, strukturált, és megfelelően kommunikált kielégítése lehet a helyi fejlődés motorja. Mindezek alapján reális cél 600 új munkahely megteremtése a következő 5 éven belül. IV.3. Salgótarján újradefiniálása helyben, újrapozícionálása belföldön és külföldön A városokról, régiókról kialakult kép a mai tervezhető kommunikációs módszerekkel hatékonyan befolyásolható. Befektetés-ösztönzés szempontjából ez az egyszerűbb kérdés. Szakmailag jól strukturált kampányok esetén finanszírozási kérdésé alakítható. A beruházó azonban gyorsan meg tudja állapítani azt, hogy milyen tartalom van egy jól irányított kampány mögött. A hiteles és ezért eredményes kommunikáció egy város új imázsának, új arcának kialakítása során minden esetben tényleges tartalomra épül: A város célkitűzéseit csak egyszer lehet eladni. A fenntartható, folyamatos kommunikáció az akciók folyamatos megvalósításán, az eredmények folyamatos publikálásán alapulhat. Így a kommunikáció nem csupán egyszeri, a kezdeményezések közzététele, hanem rendszeres híradás eredményekről, amelyek mögött folyamatok és legfőképp emberek vannak. Salgótarján, mint város, közösség, ill. vállalkozási helyszín meghatározása során mindegyik interjúalany a város ipari hagyományát, múltját helyezte a középpontba, azt 25

29 fejtette ki. Ezek alapján kijelenthető, hogy Salgótarján nem rendelkezik önálló előremutató jelen-, vagy méginkább jövőképpel amennyiben mégis, úgy ez egy negatív, a veszteségeket hangsúlyozó jelenkép, amelyben nem jelenik meg például a helybéliek nyitottsága, együttműködő készsége és tenni akarása. Alapvető cél tehát, hogy Salgótarján tudatosan kommunikálja a tényleges akciókat és az ennek eredményeképp várt jövőképet. E kommunikáció bel- és külföldön is kifejtendő, egyértelmű indikátorai a megjelenések száma, ill. az elért célközönség minősége : általános vagy üzleti, szakértői célközönség szerinti bontásban. 26

30 V. Stratégiai célok A befektetés-ösztönzés és a gazdaságfejlesztés stratégiai céljainak mindegyike a fenti alapcélok elérését szolgálja. A stratégiai célok a következő 6-7 éves időszakra, azaz 2020-ig kerültek meghatározásra. A célok a lefolytatott vállalatvezetői és a közigazgatási, szervezeti interjúk alapján és a rendelkezésre álló háttéranyagokban, így pl. a Helyzetfelmérésben foglaltak alapján, valamint az előző részben tárgyalt ágazati jellemzők figyelembe vételével kerültek kitűzésre. Az indikátorok minden esetben a komoly kihívást jelentő módon kerültek megfogalmazásra. A stratégiai célok az alábbiak: 1. A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Indikátor: a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további 600 új munkahely megteremtése 2. Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése, továbbá verseny egy nemzetközi szolgáltató központ elnyeréséért Indikátor: 2 szolgáltató központ elindulása Salgótarjánban 3. FDI bevonás lehetőségének megteremtése, azaz a pozitív beruházási döntések alapfeltételeinek biztosítása, majd az FDI bevonás megkezdése Indikátor: 2 új külföldi beruházás Salgótarjánba telepítése Salgótarján MJV jelenlegi helyzete és a nemzetközileg meghatározó európai, ill. globális ipari és szolgáltatási gazdasági trendek, valamint az utóbbi közel másfél évtizedben tapasztalható helyi gazdasági és migrációs folyamatok tükrében az fenti célkitűzések kifejezetten ambiciózusnak tekintendők. A fenti stratégiai célok csupán tudatos és következetes hosszú távú tervszerű munkával, összefogással, és a helyi érdekek nemzeti szinten történő érvényesítésével érhetők el. 27

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben