Piaci áttekintés Fogyasztók 3 5. oldal

Átírás

1 . I. évfolyam 2. szám Piaci áttekintés Fogyasztók 3 5. oldal 6 7. oldal GfK Growth from Knowledge

2 2 Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám 3 KSH: több felépült lakás, meredeken emelkedő építési kedv Ön is kíváncsi vállalkozása teljesítményére? Akkor csatlakozzon a GfK építőipari adatszolgáltatói bázisához! A GfK építőipari panelje a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) segítségével indult el második félévében, és a hazánkban működő építőanyag-kereskedéseket foglalja magában. Kereskedői partnereink folyamatosan csatlakoztak, amelynek eredménye, hogy 2015-ben 95 szerződött telephellyel rendelkeztünk, és ez a szám folyamatosan nő. A szerződött kereskedők adataiból rendkívül sok tényező figyelembevételével, statisztikai szorzószámokat használva képezzük le a teljes magyarországi értékesítési volument. Az adatszolgáltatás kizárólag a szakkereskedői csatorna szintjén elérhető. Az egyes kereskedők, illetve láncok adatai az adatszolgáltatást megrendelők számára nem beazonosíthatók, amire a GfK jogi garanciát is vállal. Amennyiben Ön is szívesen csatlakozna adatszolgáltató bázisunkhoz, keresse bizalommal Tar Ferencet a ös telefonszámon, vagy a ferenc.tar@gfk.com címen. első félévében 3420 új lakás épült, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma volt, ami több mint kétszerese a I. félévinek. első félévében az előző év azonos időszakához képest: az épített lakások száma a községekben 21 százalékkal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9 százalékkal nőtt; a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54 százalékra emelkedett; az új lakóépületek között 54-ről 43 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46 százalékra nőtt; A lakásépítés alakulása (ezer darab) a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m 2 -rel, 92 m 2 -re csökkent; a 300 m 2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés; a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79 százalékkal több, összesen 5434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3072 darab) 52 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Építőipari Hírlevél. I. évfolyam 2. szám Negyedéves, ingyenes, elektronikus kiadvány Kiadja a GfK Hungária Piackutató Kft. Felelős kiadó: Dr. Kozák Ákos Szerkesztő: Sztupár Andrea 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. T: hu@gfk.com

3 4 Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám 5 Mi történt az építőanyagok piacán az első hét hónapban?. január júliusban az építőanyagok piaca két számjegyű (15,7 %) növekedést könyvelhet el magának 2015 azonos időszakához képest. Az első negyedévhez hasonlóan a transzportbeton alkotóelemeihez való sóder, kavics, valamint cement forgalmi értéke nőtt meg, bár a növekedés üteme csökkent. A vasáru, a falazat és a tetőt képező anyagok értékesítése összességében 25 százalék feletti növekedést mutat. Ezek közül legkiemelkedőbb a vasáruk, utána pedig a falazat volt. A nyílászárók piaca viszont nem tudta már hozni a 2015-ös szintet. Az építési anyagok közül az aljzatképzéshez és a szigeteléshez tatozó anyagok forgalma 10 százalék körüli növekedést ért el, de maga a többi termékkör, mint a burkolatok és burkolóanyag, valamint a beltéri felületképzők forgalma nem tudott nőni a csatornában. Negyven százalék felett van még a gépészethez tartozó csövek, csőszigetelések valamint a kertészeti termékek piacának fejlődése. A kertburkolatok és díszburkolatok értékesítése csupán 5 százalékot nőtt, tehát a növekedés üteme itt is lassult. Várakozásaink szerint a szerkezetépítő anyagok körében a növekedés üteme csökkenni fog, és az építési anyagok piaca jobban növekszik majd az év hátralévő részében. Az építőanyag-kereskedések értékesítésének megoszlása főbb kategóriák szerint január július és. január július A kertészethez tartozó termékek az építőanyag-kereskedésekben jelentős növekedést értek el. Mivel a bázis nagyon alacsony, kevesen fókuszálnak még erre, így van benne némi potenciál, főleg nagyobb, széles termékkínálattal rendelkező kereskedések esetében. Maga a piac közel 36 milliárd forintos forgalmat bonyolított a hiperek, barkácsáruházak és építőanyag-kereskedések körében, a kertészetek Kertészetpiaci kategóriák csatornán belüli piacrésze (%) forgalma ebben nem szerepel. A három csatorna közül a barkácsáruházak bonyolítják a fogalom 51 százalékát, a legnagyobb fókusz a kerti kellékeken, kiegészítőkön, az élő növényeken és az elektromos gépeken van. Ez utóbbi egyébként az a kategória, amelyben minimálisan ugyan, de látható valamekkora aktivitás az építőanyag kereskedések felől is. Kerti kiegészítők Élő növények Elektromos kerti gépek 24,4 25,8 18,0 19,6 17,2 15,7 18,6 14, ,5 3,8 40,3 37,3 15,2 18,3 18,4 18,1 22,6 25,9 Kerti vegyszerek, kemikáliák Öntözőrendszerek Magok 13,3 13,5 14,4 12,4 5,6 5,1 2,6 2,0 45,1 40,0 12,5 12,0 21,4 22,3 16,8 14,9 17,3 14, ,6 2,4 5,1 1,7 5,1 1,7 Ömlesztett anyagok 14,7 15,7 10,6 8,2 8,4 7,7 35,0 39,6 Betontermékek Szerkezetépítés Kerítések és alkotóelemei Kézi kertiszerszámok Kerti készházak 2,8 2,8 2,6 2,7 1,6 2,3 Építési anyagok 8,6 14,8 1,6 1,9 0,2 0,1 33,3 29,5 Dísz-/kertburkolat 5,4 4,5 3,1 3,5 0,6 2,0 7,0 0,6 6,4 0,7 17,3 17, január július. január július 124 milliárd forint 143 milliárd forint Forrás: GfK Építőanyag-kereskedelmi Panel Kertészet Egyéb 0,4 0,5 2,3 2,2 2,4 2,8 Csatornák összesen Építőanyag-kereskedők Barkácsáruházak Hipermarketek Változás az előző év azonos időszakához képest +0,8 +9,7 +19,5 +31,2-8,2 +10,6 +7,9 +7,5 Forrás: GfK Építőanyag-kereskedelmi Panel január július. január július

4 6 Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám Építőipari Hírlevél. I. évolyam 2. szám 7 Az online csatorna szerepe az építőanyagok piacán Mennyit lógunk a neten? Legalább hetente végzett online tevékenységek Top 5 Bár építőanyagot még ritkán vásárolunk online, a tájékozódásban és az információgyűjtésben kiemelkedő szerepe van az internetnek, legyen szó gyártói vagy egyéb honlapokról, blogok, fórumok olvasásáról vagy akár konkrét szavakra, márkákra való keresésről. Az építőanyagokkal kapcsolatos döntéseinket tehát a szakemberek (kivitelezők, kereskedők, építészek) mellett az interneten található információk, tartalmak, hirdetések is jelentősen befolyásolják, ezért is fókuszál egyre több építőipari cég honlapjának fejlesztésére illetve az online kommunikációra. A GfK Digital Connected Consumer (DCC) felmérésének legfrissebb adatai szerint a mobiltelefonon internetező évesek közel háromnegyede tájékozódik az interneten nagyobb értékű vásárlás előtt. Mintegy 37 százalékukra jellemző, hogy nagyobb értékű vásárlás esetén először egy boltban nézik ki a terméket, amit aztán interneten vásárolnak meg olcsóbban. Mások világhálón megosztott tapasztalatainak, értékeléseinek fontosságát jelzi, hogy a mobilon netezők 42 százaléka vásárlás előtt megnézi az interneten, mit mondanak azok, akik használják az adott terméket. Vásárlást megelőző tájékozódás mobilon internetező évesek körében Nagyobb értékű vásárlások előtt az interneten tájékozódik 70% Nagyobb értékű vásárlások előtt kinézi egy boltban, amit meg akar vásárolni, utána interneten szerzi be olcsóbban 74% Egyre többet. És egyre inkább mobilon. Az internetezésre használt eszközöket tekintve az elmúlt években komoly változás figyelhető meg. Bár még mindig az asztali PC az internethasználat elsődleges platformja, szerepe egyre inkább csökken, míg az okostelefonon végzett aktív internethasználat időtartama ugrásszerűen nőtt. Idén már 54 percet interneteztünk mobilon, míg 2011-ben átlagosan mindössze 3 percet használtuk telefonunkat a világháló böngészésére. Az okostelefonok nemcsak az internetezésre használt eszközök összetételében, hanem az internetezésre fordított átlagos időben is változást hoztak, hiszen idén már 222 percet lógtunk a neten, szemben a három évvel ezelőtti 206 perccel. És hogy mit is csinálunk ez idő alatt? A legfőbb internetes tevékenységek listáján vezet a közösségi oldalak látogatása, az elektronikus levelezés és a hírolvasás, amit jellemzően mobil eszközökön végzünk. NEWS 83% Közösségi oldalak látogatása ezés 74% Híroldalak látogatása 60% 82% Videómegosztó oldalak látogatása 69% Csetelés Forrás: GfK Digital Connected Consumer Internetezéssel töltött idő megoszlása eszközök szerint (perc/nap, átlag) Előfordul, hogy mielőtt megvásárol valamit, még a mobilján megnézi az interneten, hogy mit mondanak azok, akik használják az adott terméket 30% 28% 37% 42% Asztali PC Laptop, notebook, táblagép Mobiltelefon 54 Egyéb eszköz Összesen 222 Forrás: GfK Digital Connected Consumer Forrás: GfK Digital Connected Consumer

5 8 9 A GfK Digital Connected Consumer tanulmánya» feltárja a digitális világ fogyasztóra gyakorolt hatásait, beleértve az internet- és eszközhasználatot, az online világgal szembeni attitűdöket;» választ ad arra, hogy vásárlás előtt hol tájékozódik, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe a digitális fogyasztó;» megmutatja, milyen célra és mennyire aktívan használja a közösségi média csatornáit;» átfogó képet ad a mai magyar digitális fogyasztóról és az online trendekről;» támogatja az online csatornával kapcsolatos döntéseket;» segíti a hatékony marketingkommunikációt és az online értékesítést. Az 1500 fő online megkérdezésének eredményeit összefoglaló tanulmány ára Ft + áfa. Megrendelés és további információ: Mesterházy Melinda melinda.mesterhazy@gfk.com DIGITAL CONNECTED CONSUMER Tanulmány a digitális kor fogyasztójának megértéséhez