TRIDENT analóg intelligens tûzjelzõ központok évf. 5. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TRIDENT analóg intelligens tûzjelzõ központok. 2007. 14. évf. 5. szám"

Átírás

1 katasztrófa- és tûzvédelmi szemle XIV. XII. évfolyam szám 45

2

3

4

5 t a r t a l o m évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/ , BM: Fax: 1/ , BM: Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató FÓKUSZBAN Porok veszélyei és ATEX követelmények egy robbanás margójára... 6 Két ember meghalt egy silórobbanáskor... 7 Terményszárító üzemek: A technológiájukból adódó veszélyek és kezelési módjuk.. 9 TANULMÁNY Gabonatárolók tûz- és vagyonvédelme új megközelítésben MÓDSZER Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv készítése új megközelítésben A fizikai állapotfelmérés új módszerei a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon INFORMATIKA Számítógépeken futó matematikai tûzmodellek felhasználási lehetõségei KÉPZÉS Tûzoltó gyakorlópálya a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában II FÓRUM Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Mentõkutyás Szolgálata A tûzfészekkeresõ kutyák szerepe tûzvizsgálati eljárásban TECHNIKA Új generáció - Metz L32 kompetencia a magasból mentésben MOL távvezetéki havária elhárító konténerek A+A kiállítás: Hõkamera újdonság a Drägertõl SZABÁLYOZÁS Milyen létszámra kell tervezni az épületek tûzvédelmét? MEGELÕZÉS Panellakások lépcsõházi hõ- és füstelvezetése: felülvizsgálat és karbantartás a gyakorlatban A paneles épületek, lakások használati sajátosságai és hiányosságai IQ8Quad új mérföldkõ a tûzjelzõ berendezések fejlesztésében Szendvicspanelek PUR hab hõszigeteléssel Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) CÍMLAPON TRIDENT analóg intelligens tûzjelzõ központok Forgalmazás, szerviz, hibaelhárítás és karbantartás Magyar nyelvû kommunikációs szoftver Választható protokoll: Apollo XP 95, GLOBAL (Wizmart), HOCHIKI Ellektrovill Biztonságtechnikai ZRt Budapest, Bezsilla Nándor u. 58. Tel.: (1) , fax: (1) VÉDELEM SZÁM TARTALOM 5

6 f ó k u s z b a n Porok veszélyei és ATEXkövetelmények egy robbanás margójára A körülmények szerencsétlen alakulása vagy kivitelezési, tervezési adaptációs hiányosságok okoztak egy porrobbanást? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. A POROK MÁSKÉNT VISELKEDNEK A bekövetkezett robbanások 32%-a faporban, 25%-a élelmiszer/ takarmányporban keletkezett, de az élelmiszer és takarmány porok robbanása okozta arányaiban a legtöbb halálesetet derült ki egy 400 esetet feldolgozó német tanulmányból. A porok tulajdonságai ugyanis nagyban különböznek az éghetõ szilárd anyagokétól. Könnyen belátható, hogy egy parketta csiszolatporának felülete nagyságrendekkel nagyobb. Ezen a nagy felületen az oxidáció intenzitása megnõ. A por lebegõ állapotában egy gyújtóforrástól könnyen létrejöhet a robbanás. Ez alapvetõen kétféleképpen történhet: az egész porfelhõ vagy egy részének gyulladási hõmérsékletig való felmelegítésével. Többnyire ez utóbbi következik be, amely a por levegõ elegy gyulladási hõmérsékletén, kb C-on láncreakcióba megy át, s így bekövetkezik a robbanás. A gyulladási hõmérsékletet döntõen befolyásoló tényezõk: Az anyag fajtája A porszemcsék mérete (A szemcseátmérõk csökkenésével fokozatosan csökken a porgyulladási hõmérséklete.) A por nedvességtartalma (A nedvességtartalom növeli a gyulladáspontot.) Idegen anyag jelenléte a porban A porszemcsék méretének csökkenésével nemcsak a por gyulladáspontja csökken, de a veszélyessége is nõ. 400 μm, azaz 0,4 mm-nél nagyobb szemcseméretû por már nem gyullad meg, μm, azaz 0,02-0,4 mm közötti szemcseátmérõjû por gyújtóképes. A maximális nyomáshullám kb. 100 μm, azaz 0,1 mm-ig nõ, ennél kisebb szemcseátmérõnél már nem robban hevesebben. A nyomásemelkedés zárt térben kb μm szemcseátmérõig nõ, ennél kisebb átmérõjû porszemcséknél már nem robban hevesebben. Robbanási határértékek: ARH m20-60 g/m 3 Optimális ~ g/m 3 FRH ~ g/m 3 A legtöbb porrobbanás a faiparban, 34%, a gabonaiparban, 24%, a mûanyagiparban, 14%, a szénbányászatban és a fémiparban, 10%, és a papíriparban fordult elõ. ATEX KÖVETELMÉNYEK Csak olyan, robbanásveszélyes környezetben üzemeltetett készülék és védelmi rendszer kerülhet forgalomba, amely megfelel az ATEX-elõírásoknak. Ezt a készüléken feltüntetett jelölés igazolja. A porrobbanás-veszélyes térségeket három zónára osztja (20- as, 21-es, és 22-es zóna). A zónabesorolás attól függ, hogy a robbanásveszélyes por állandó, rendszeres vagy ritka jelenlétével kell számolni. A robbanásveszélyes térségekben üzemeltethetõ készülékek besorolása Fõcsoportok: I. fõcsoport: a föld alatti bányatérségbe szánt eszközök. II. fõcsoport: a föld feletti térségekbe szánt eszközök. Készülékkategóriák: 1. kategória: azok a berendezések, amelyek meghibásodása esetén egy második védelem hatásos marad, illetve a kettõ egyidejû meghibásodása esetén sem keletkezik robbanásveszély (20-as zóna). 2. kategória: ezek a berendezések egy hiba esetén sem okozhatnak robbanásveszélyt, ha a környezetben jelen is van a robbanóképes közeg (21-es zóna). 3. kategória: olyan üzemekben, ahol a robbanásveszélyes közeg csak nagyon ritkán, nem üzemszerûen van jelen (22-es zóna). A berendezések alkalmazhatóságát a robbanásveszélyes övezetekben a különféle védelmi módok befolyásolják: pl. nyomásálló tokozat (Ex d), fokozott biztonság (Ex e) gyújtószikramentes védelmi mód (Ex i), túlnyomásos védelmi mód (Ex p), melyek legtöbb esetben valamely kombinációban fordulnak elõ. Porrobbanásveszély esetén a szabvány meghatározza, hogy melyik kategóriában milyen IP védelemmel kell a készülékeknek rendelkezniük: 1 és 2-es kategóriájú készülékeknél IP6X, 3-as kategóriájú készülékeknél IP5X. Részletes szakirodalom: Perlinger Ferenc, Koburger Márk: Éghetõ gázok, gõzök, ködök, éghetõ és robbanóképes porok, valamint nem éghetõ, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban. 6 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

7 Két ember meghalt egy silórobbanáskor októberében egy mezõgazdasági terményszárítóhoz kapcsolódó hûtõsilóban történt az a porrobbanás, amely a tragikus tényen túl számtalan kérdést vet fel. LEZÚDULT A KUKORICA október 24-én éjféltájban a Petkus DU típusú terményszárítónál dolgozók az áramkimaradás után egy lángcsóvát, majd tompa puffanást észleltek. A szárító mellé szerelt A siló felsõ kúpját a nyomás leszakította és a tároló tetejére repítette A kezelõhelyiségben tartózkodott a két dolgozó A siló palástjának felsõ része leszakadt és a kukorica lezúdult Simoga S.A. 610/12-T45 típusú hûtõsiló felsõ kúpja lerepült, felsõ palástrésze pedig széthasadt és a silóban lévõ mintegy tonna kukorica lezúdult a közvetlenül alatta/mellette lévõ kis gépkezelõ helyiségre. A kezelõhelyiségben lévõ két embert a lezúduló kukoricaszemek maguk alá temették. Harmadik társuknak, aki a helyiségen kívül tartózkodott sikerült futva elmenekülnie. A portás által perckor riasztott tûzoltók 8 perc alatt a helyszínen voltak, de a kukorica alól már csak a holtesteket tudták kiemelni. Tûzoltásra nem volt szükség. SILÓ ÉS TECHNOLÓGIA A kezelõhelyiségben lévõ két dolgozót betemette a kukorica A hûtõsiló duplafalú hullámlemezbõl készült. A két fal között Ω profilú függõleges bordák voltak, amelyekre csavarokkal erõsítették fel a hullámlemezeket. Az álló hengeres siló, alul 45 fokos kitáruló kúppal, felül pedig egy alacsonyabb záró kúppal van kialakítva. VÉDELEM SZÁM FÓKUSZBAN 7

8 A tényekhez tartozik, hogy a régi szárítóberendezés helyére került új szárítóhoz új egységként telepítették a hûtõsilót, amely megnöveli a rendszer teljesítményét, s ez a spanyol gyártmányú siló rendelkezik CE minõsítéssel. Itt a szokásos technológiához képest annyi volt az eltérés, hogy az utótisztító nem a technológiai sor végére, hanem a szárító és a hûtõsiló közé került. Így a technológia végére beépített hûtõsilóban a termény az utótisztítóból került a hûtõsilóba. Ebben a silóban a termény letöltése felül, a kitározás alul történik. Az anyag gravitációs úton mozog. A siló alsó kúpjánál lévõ ventilátor hideg levegõt fújt át a felette lévõ terményen, ezzel is segítve a szárítást. A technológia úgy volt kialakítva, hogy a termény szinte teljesen megtöltötte a silót, amit a tartály felsõ palástszélétõl 25 ill. 70 cm-re telepített szintérzékelõk voltak hivatottak szabályozni. Ebben a mintegy 40 cm-es térben lehetett levegõ illetve szálló por. Így a silóban a robbanáskor kb tonna termény volt. A siló hõmérsékletét egy a tengelyen lefutó, kábelben elhelyezett mérõáramkör 5 ponton mérte. A hõfokok a kezelõben lévõ mérõmûszeren voltak leolvashatók, az akkori hõfokokat azonban utólag nem lehetett rekonstruálni. A helyszíni szemle során a szétnyíló siló kupoláján és a palást felsõ részén a már említett 40 cm-es szélességben voltak kormozódási nyomok észlelhetõk. SZTATIKUS FELTÖLTÕDÉS A vizsgálat során számos (elektromos, statikus, gépész, robbanási) szakértõi vélemény figyelembevételével is egyértelmûvé vált, hogy porrobbanás következett be. Gyújtóforrásként pedig a szóba jöhetõk kizárásával a sztatikus feltöltõdés lett megerõsítve. Abból indultak ki, hogy porok hajlamosak sztatikus feltöltõdésre. Az áramló por un. Vandergraf generátort képez, amely több 10 kv feszültség elõállítására képes. Az áramló porban létrehozott sztatikus térerõ pedig annál nagyobb minél finomabb és szárazabb a por. A mûszaki szakértõ megállapítása szerint a porrobbanás feltételeinek kialakulásában közrejátszhatott, a bentmaradt nagymennyiségû törött kukoricaszem, ami a törött felületen túlszáradva a szárítás utolsó fázisában növelte a porképzõdést. Itt a robbanáshoz szükséges feltételek szinte optimálisan jelen voltak a gabonaszint feletti térben. Miután a porrobbanás általában két vagy több lépésben következik be, ezt a keletkezési okot erõsítik a tanuk által elmondottak is. Õk ugyanis lángcsóvát, majd tompa puffanást észleltek, ami a fény és a hang terjedési sebessége közötti különbség következménye. A mûszaki szakértõ további érvei szerint a sztatikus feltöltõdésbõl eredõ robbanásra utal a több középpontú égés és, hogy a siló alkatrészei egymástól villamosan el voltak szigetelve. Megítélése szerint a kritikus porkoncentráció a hûtõsiló légterében elvileg bármikor létrejöhet, ennek kialakulását a technológia néhány jellemzõje elõsegítheti vagy gátolhatja. A KUKORICAPOR GYÚJTÁSI GÖRBÉJE A kukoricapor szemcsenagysága μm. A porkoncentráció az éghetõség alsó határkoncentrációja ARH 60 g/m 3. A 21-es és 22-es zónában égés illetve robbanás semmilyen gyújtóforrással nem váltható ki. Ezzel szemben a porkoncentráció növekedésével robbanásveszélyes zóna (20-as) alakul ki, ahol a robbanás bekövetkezése csak idõ kérdése. ARH - alsó robbanási határérték FRH - felsõ robbanási határérték a rendkívül száraz idõjárás, az a tény, hogy hûtõsiló a technológiai sor végére került, közvetlenül az utótisztító után, bár a gyártó közvetlenül a szárító utáni beépítést javasolta, illetve, hogy a hûtõsiló palástja és a tetõkúp közötti réseket purhabbal lezárták, így a por kizárólag a szellõzõn tudott kilépni. A hûtõsilót feltételezhetõen a szemes termény éghetõsége alapján sorolták D tûzveszélyességi osztályba. Ennek megfelelõen a szintérzékelõk nem voltak robbanásbiztos kivitelûek és a silón nem volt hasadó-nyíló felület sem kialakítva. Ennek következtében a robbanási túlnyomás levitte a tartálykúpot és szétfeszítette a tartály palástot. A tragédia kialakulásában az is közrejátszott, hogy a gépkezelõ helyiség közvetlenül a hûtõsiló alatt-mellett volt, s így a kezelõk menekülésére nem volt esély. KRITIKUS PORKONCENTRÁCIÓ KIALAKULÁSA A kritikus porkoncentráció kialakulásához robbanóképes por-levegõ koncentráció a vizsgálat megállapításai szerint három tényezõ játszhatott közre: A konkrét ügyön túl feltétlenül végig kell gondolni az ilyen technológiák telepítésének, adaptálásának mûszaki feltételeit, az engedélyezés hatósági, szakhatósági oldalát, illetve a piacfelügyeleti intézkedés szükségességét. 8 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

9 PERLINGER FERENC Terményszárító üzemek: A technológiájukból adódó veszélyek és kezelési módjuk októberében porrobbanás következtében két ember veszítette életét egy terményszárító üzemben. A szomorú esemény indokolja, hogy felülvizsgáljuk az így hûtõsilóval - kialakított mezõgazdasági terményszárító üzemek veszélyforrásait. PORROBBANÁS-VESZÉLY VIZSGÁLAT A tûzesetet követõen már több ilyen terményszárító üzem vizsgálatát végeztük el porrobbanás-veszély szempontjából. Az eredmény megdöbbentõ! Sajnálatos módon a porrobbanás kialakulásának kockázata mindegyiknél azonos a megtörtént porrobbanás elõzményeivel, azaz gyakorlatilag bármelyiknél bármikor elõállhat a robbanás a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán! (Ezek a körülmények például: száraz meleg idõjárás, áramlási viszonyok a silótetõnél, a mûszerezés nem eléggé körültekintõ kivitelezése, stb.) Tanulságképpen áttekintve a teljes problémakört összefoglalnám a legfontosabb, általánosnak mondható kérdésköröket: A termény (általában kukorica, rozs, búza, árpa) a terményfogadástól kezdve zárt rendszerben közlekedik: betöltések (felfelé haladás) általában serleges felvonókon (rédler) áttöltések (lefelé haladás) általában surrantócsöveken. A porelszívás porleválasztás elszívó és zsákos szûrõkön történik, a leválasztott port silóba vagy porkamrába töltik. A PORROBBANÁS KOCKÁZATA A porrobbanás lehetõsége ott alakulhat ki, ahol lebegõ állapotú éghetõ por fordulhat elõ az alsó robbanási határt (ARH) elérõ vagy meghaladó koncentrációban. Az 1. pontban ismertetett folyamatban ezek a technológiai helyek: terményhûtés porelszívás/leválasztás. A porelszívás/leválasztás természetébõl adódóan ismert kockázatú, ezzel tehát nem foglalkoznék részletesen. A hûtõsiló azonban már rendkívül érdekes és fontos hely. A megtörtént esemény is itt következett be és az azóta vizsgált esetekben is arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy nem a megfelelõ helyen kezelik (kezelték) sem a gyártók, sem a technológiát telepítõk, sem pedig az engedélyezõ szakhatóság! Ugyanis a hûtõsiló mûködése a következõ: A TERMÉNYSZÁRÍTÓ ÜZEMEK FELÉPÍTÉSE ÉS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA TERMÉNYFOGADÁS: gépjármûvel (esetleg uszályon) ROSTÁLÁS (elõtisztítás): általában hengerrostán innen a port elszívják és leválasztják kikerül a további folyamatból SZÁRÍTÁS: UTÓTISZTÍTÁS: a törtszemek és a maradék por kivétele a törtszemek takarmánycélra a por leválasztva kikerül TERMÉNYHÛTÉS: speciálisan erre a célra kialakított hûtõsilóban történik TÁROLÁS ÉS/VAGY ELSZÁLLÍTÁS: átmeneti silóban, vagy közvetlenül a hûtõsilóból VÉDELEM SZÁM FÓKUSZBAN 9

10 A terménnyel töltött silót alulról hûtõventilátorral átszellõztetik ezzel a terményszemek lefelé csúszása közben keletkezõ finom port a légáramlás a siló felsõ terébe fújja, ahol az turbulens áramlásba kezd és egyre nagyobb koncentrációba dúsul, miközben, - fõleg száraz meleg idõben egyre jobban töltõdik elektrosztatikusan. A hûtõsilók (minden vizsgált esetben) rendelkeznek a hûtõlevegõ leeresztéséhez kiszellõzõ-nyílásokkal ezek azonban kis keresztmetszetük és esõvédõ megoldásaik miatt nem alkalmasak a nagymennyiségû por kieresztésére. Így tehát a hûtõsilók felsõ (terményszint feletti) tere porrobbanásveszélyes, azaz 20- as zóna besorolású!!! Sajnálatos módon egyetlen esetben sem találkoztunk ennek a megállapításával, de a védelem ennek megfelelõ kialakításával sem! A hûtõsiló tûzveszélyességi osztályba sorolását a következõ módon végzik: a tárolt termény OTSZ szerint D, legfeljebb is C besorolású a gabonák gyulladási hõmérséklete miatt, a gabona kétszeri portalanítás után kerül a hûtõsilóba, tehát pormentes. A fentiekbõl következõen sem hasadó-nyíló felület, sem portalanító szûrõ nem szükséges, az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelemként pedig elengedõ a siló és a csõvezetékek földelése. Ez a mai gyakorlat! MI A KÖVETELMÉNY? Az a követelményrendszer, amit a 94/9 EK (ATEX) direktíva, illetve a porrobbanásveszélyes területre vonatkozó, részben már honosított és harmonizált úniós szabványok határoznak meg a következõ: Ezen szabványok: MSZ EN : 2003 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható berendezések. 3. rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok vannak, vagy lehetnek. MSZ EN : 2000 Robbanóképes közeg. Robbanásmegelõzés és robbanásvédelem 1. rész: Alapelvek és módszertan. MSZ EN : 2000 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok rész: Tokozással védett villamos gyártmányok. Kiválasztás, telepítés, üzemeltetés. MSZ EN : 2002 Nem-villamos gyártmányok alkalmazása robbanásveszélyes környezetben. 1. rész: Meghatározások és követelmények. MSZ EN 14491: 2002 Porrobbanások nyomásleeresztõ rendszerei Az ATEX direktíva által meghatározott követelmények a porrobbanásveszélyes zónákban alkalmazható villamos és nem villamos gyártmányokra: 20-as zónában alkalmazható: Ex II 1 D 21-es zónában alkalmazható: Ex II 2 D 22-es zónában alkalmazható: ami a 20-as és 21-es zónában, illetve Ex II 3 D alkalmazási jellel rendelkezõ gyártmány. A porrobbanásveszélyes zónákra vonatkozó biztonsági elõírások a hûtõsilók esetében: Megelõzés: Miután a normál üzemben a robbanóképes porkoncentráció kialakulása nem akadályozható meg semmi módon, ezen kívül silótöltéskor idegen anyag (mint gyújtóforrás) bejutása és az elektrosztatikus porfeltöltõdés (mint gyújtóképes kisülés forrása) nem zárható ki 100%-ban, ezért a védelem megoldásait is alkalmazni kell! Védelem: Az esetleges porrobbanás hatásainak csökkentése megengedhetõ szintre. Nyomásleeresztés: A siló szerkezetének robbanási nyomáshullámának ellenálló kivitele mellett nyílószerkezet(ek) alkalmazása. Portalanítás: A siló felsõ terében a lebegõ por elszívása és leválasztása. Ezzel a robbanóképes por/levegõ keverék jelenlétének kockázatát jelentõs mértékben lehet csökkenteni. Az elektrosztatikus gyújtás lehetõségének kizárása: Itt szeretnék visszautalni arra a cikksorozatomra, amelyben az elektrosztatikus feltöltõdések kezelésekor szentségtörõ módon azt állítottam, hogy robbanásveszélyes környezetben nem biztos, hogy elektrosztatikus gyújtás elleni védelmet jelent, ha a kérdéses villamos gyártmány akár a legmagasabb szintû robbanásbiztos védettséggel is rendelkezik! Jelen esetben a konkrét porrobbanás elõidézõje (a gyújtóforrás) a feltöltõdött porfelhõ kisülése volt vagy a siló felsõ szintkapcsolójának a fémházához - vagy a silóba középen belógatott hõmérõsor földelt fém tartószálához. Maguk a villamos gyártmányok lehettek volna (bár esetünkben nem voltak) a legmagasabb Ex-védettségûek a földelt fém tokozás kialakítása miatt mégis gyújtóforrásként szerepeltek volna! MI A TEENDÕ? A fentieket még egyszer röviden összefoglalva a következõ tanulságok érdemesek országos szinten figyelemre: Az 1. pontban leírtak szerint kialakított terményszárító üzemek gyakorlatilag kibiztosított gránátok! Nem áll rendelkezésemre információ, hogy hány ilyen rendszer üzemel, vagy éppen épül hazánkban! Miután porrobbanásveszélyes ennek a technológiának legalább két elemre (a porelszívás/leválasztás és a hûtõsiló), ezekre a 15/2004. (V.21.) BM rendelet szerinti Tûzvédelmi Megfelelõségi Tanúsítás kötelezõ lenne egyrészt a gyártó/forgalmazó részére másrészt az I. fokú tûzvédelmi szakhatóság részérõl követelményként! Ezek után abban bízva zárom e cikket, hogy a tanúsító vizsgálatok során fogok találkozni a terményszárító üzemekkel és nem pedig a porrobbanás okainak kiderítésére fogunk megbízást kapni Perlinger Ferenc ipari szakértõ GÉPMI Kft. Kijelölt Tanúsító Intézete 10 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

11 t a n u l m á n y DR. SZÕCS ISTVÁN Gabonatárolók tûz- és vagyonvédelme új megközelítésben A gabonakészletek tárolása, nagykapacitású tárolóterek kialakítását tette szükségessé. Új feladat a tûzvédelmi ipar számára a biodízel üzemanyagok elõállítására alkalmas üzemek megjelenésével kapcsolatos veszélyforrások kezelése, a maguk tûzveszélyes folyadék tároló tartályainak és olajos magvai silóinak problémáival. A JELENLEGI GYAKORLAT A tûzvédelem és a gabonatárolás szakmai követelményei abban egyeznek, hogy a tárolt anyag hõmérsékletét idõszakos ellenõrzéssel vagy folyamatos adatgyûjtésre alkalmas monitoring rendszerrel figyelemmel kell kísérni, és a hõmérséklet megfutása esetén a károsodásig menõ folyamatot meg kell állítani. A legkézenfekvõbb megoldás az áttárolás, esetleg egy közbeiktatott szárítási lépéssel. Miután a gabonatömeg belsõ hõmérsékletét mérni kell felvetõdött, hogy hõmérsékletváltozás esetén, a helyi hõtorlódás megállítása céljából, a hõérzékelõket tartó szondák csövein keresztül száraz, hideg közeget kellene befúvatni az anyagtömegbe. Ez a technológia kielégítené a megelõzõ tûzvédelem technikai követelményeit abban az esetben, ha a befúvott gáz a köztes tér levegõjének oxigéntartalmát megfelelõ mértékben csökkentené. Ez azonban gabonatárolási szempontból aggályos, mivel a befúvott gáznemû közeg az expanzió folytán lehûl, és a levegõnedvesség a keletkezõ hideg góchoz vándorolva helyi átnedvesedést okoz. ÚJ MEGOLDÁS KERESÉSE Ezek után a célunk egy olyan eljárás kidolgozása, amely a tûzvédelmet a megelõzés módszerével valósítja meg, miközben a gabonatárolás szakmai elvárásait nem sérti, sõt, ezen a területen is járulékos biztonságnövekedést okoz, a termény biológiai károsodását is megelõzi. MILYEN GÁZT ALKALMAZZUNK? A tárolóterek inert gázzal való feltöltésére három gyakorlatban jól megvalósítható eljárás jöhet szóba. Széndioxiddal való feltöltés A gázforrás lehet környezeti hõmérsékletû cseppfolyós széndioxid tároló tartály szabványos széndioxid acélpalack 20 és 30 kg töltettömeggel, cseppfolyós szénsav vételezésére alkalmas búvárcsõvel vagy gáztércsatlakozással, palackköteg (bundel) szintén búvárcsöves vagy gáztércsatlakozós kivitelben, egyedi, nagykapacitású cseppfolyós széndioxidtároló tartály, vagy hûtött alacsony nyomású tárolótartály hordozható kivitelben, alacsony nyomású tárolótartály telepített kivitelben, szárazjég elpárologtatásával mûködõ. Nitrogénnel való feltöltés A gázforrás lehet nagynyomású, szabványos acélpalackban tárolt gáz, nitrogén bundelben tárolt gáz, nitrogén gázgenerátorral a helyszínen elõállított gáz, cseppfolyós, hûtött nitrogén tároló tartályból elpárologtatással nyert gáz. Csökkentett oxigéntartalmú levegõ A gázforrás propángáz égetésével mûködõ inert gáz generátor. Az ilyen genrátorok az oxigénkoncentrációt 1% alá tudják csökkenteni, miközben a levegõ széndioxid tartalma 10% körüli értékre nõ. A nitrogéntartalom 89%ig emelhetõ. A tûzmegelõzés A betárolt gabona két fõ veszélyforrásnak van kitéve. Az egyik a gabonában megmaradt, magas nedvességtartalom miatt meginduló erjedési, gombásodási, befülledési jelenség. Ezek az élettani folyamatok hõtermelõk, és öngerjesztõk. A kémiai reakciók mechanizmusának vizsgálatából ismert, hogy a reakciósebesség a közeg hõmérsékletének 14 Celsius fokonkénti emelkedésével megduplázódik. Nehezíti a helyzetet a reakciótér rossz hõcseréje, a keletkezõ hõ felhalmozódik, és lokális túlhevülést okoz. Az idõ elõrehaladtával a hõmérséklet eléri a gabona gyulladási hõmérsékletét, ami késõbb az öngyulladás következtében a gabona megsemmisülését eredményezi. A jelenleg ismert tûzvédelmi elõírások csupán a veszélyhelyzet eszkalálódásának megelõzésére adnak megoldást, a tárolótartályt (fémsilót) külsõ hûtõberendezés (vizes szórófejes hûtés) beépíttetésével védik. A másik melegedési folyamatot megindító hatás a gabonában található rovarok, lepkék, lárvák élettevékenységének következménye. A gabonaszemek köztes terében található levegõ lehetõvé teszi ezek szaporodását, amelynek a tûzvédelmi szempontokon kívül a terményben okozott veszteség a káros hatása. A gabona állagának megóvása A gabona tárolása során többféle veszteség keletkezik az össztömegben. Ezek oka lehet természetes, (rovarok, rágcsálók, penészgombák, stb.) vagy technológiai (szárítás, átrakás, tápérték,- minõség csökkenés). Mindezen veszteségek azonban megelõzhetõek az úgynevezett Szabályozott Atmoszférás Tárolással. Az eljárás lényege, hogy a tárolótérben, illetve a gabonaszemek köztes hézagában lévõ levegõ oxigéntartalmát inert gáz szabályozott adagolásával lecsökkentjük. VÉDELEM SZÁM TANULMÁNY 11

12 A szabályozott atmoszférás rendszer kiküszöböl minden rovarok, férgek, illetve a gabona légzése következtében bekövetkezõ veszteséget. Lehetõvé teszi a penészgombák szaporodásának lassulását, a tömegveszteségek elkerülését. Az állandó és egyenletes hõmérséklet, a nedvességtartalom megtartása megvédi a nedvességvándorlástól és a felszálló gázok okozta hõmozgástól. A TÁROLÓTEREK MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEI A tárolóterek lehetnek álló (siló) elrendezésûek vagy fekvõ (hombár) típusúak. A gáztömörségre vonatkozó követelmény mindkét típusnál azonos. A siló belsejében egyenletes gázkoncentrációt kell létrehozni. Többszintes tárolóterekben a szabályozott atmoszférájú tárolás nem alkalmazható. A hagyományos építésû silók általában közvetlenül nem alkalmasak a szabályozott atmoszférájú tárolás mûszaki követelményeinek kielégítésére. A fémlemezbõl készült silók tömörségét hegesztett konstrukció esetén a legkönnyebb elérni. A csavarozással, szegecseléssel készült silóknál a gáztömörséget kiegészítõ szigeteléssel kell létrehozni. A gáztömör kivitel megkívánja az összes nem üzemi nyílás mechanikai zárását, kiegészítõ szigetelését. Meg kell oldani az üzemi nyílások, csatlakozó csõvezetékek, szerelvények tömör lezárhatóságát. Gondolni kell a külsõ idõjárási hatásokra, a hõmérsékletváltozásból és a szél hatásából eredõ gázveszteségre. A hõmérsékletváltozások hatását hõszigeteléssel, fényvisszaverõ festéssel lehet csökkenteni. A szokásos kezelõnyílásokra kiegészítõ tömítõkeretet ajánlatos felhegeszteni kifelé fordított szögvasból, folyamatos varrattal. Ennek a keretnek a gáztömör lezárása, a kezelõnyílás utólagos tömörségének biztosítása egy, a keret külsõ méretével azonos vaslemezzel történik, amelyre zártcellás polietilén vagy neoprén hab lemezt ragasztunk. Az oldalfalak, a tetõ és a fenék szigetelése gáztömör belsõ bevonat felhordása vagy bélésfólia behelyezése (ragasztása) útján hozható létre. Csavarozott vagy szegecselt szerkezeteknél megoldás lehet az átlapolások bevonása szilikongumi vagy hasonló elasztikus anyag (tixotróp akrilgyanta vagy PVC festékréteg) felvitelével. Lepelként erre a célra jól beváltak a vinil vagy EPDM fóliák, amelyek hegeszthetõk és ragaszthatók. A betonból készült silók belsõ felületét is tömíteni kell, az akrilbázisú betonfestékek megfelelnek erre a célra. GÁZTÖMÖRSÉG VIZSGÁLAT Kétféle eljárás használatos: a nyomásesés sebességének mérése és a nyomás fenntartásához szükséges gázmennyiség mérése. A nyomáseséses módszernél a tárolóteret a gázcsatlakozó csonkokon keresztül egy légfúvóval 6 m 3 /perc térfogatárammal feltöltik 2500 Pa nyomásra. Ha sikerült a vizsgálónyomást elérni, a fúvót le kell állítani, úgy, hogy a levegõ visszaáramlást rajta keresztül megakadályozzuk. A 2500 Pa nyomásnak csak 5 perc elteltével szabad legföljebb 1500 Pa értékre esnie. A SZABÁLYOZOTT ATMOSZFÉRA LÉTREHOZÁSA, FENNTARTÁSA Nitrogénnel csökkentett oxigéntartalmú levegõvel történõ kezelés Ha az oxigénkoncentrációt 1,2% alatt tartjuk, a következõ behatási idõk betartásával érhetünk el tökéletes fertõtlenítést: (a gabona nedvességtartalma 12% alatti) Mag hõmérséklete (Celsius fok) Behatási idõ (hét) A nitrogénkoncentráció megemelése két lépésben történik. Az elsõ fázis az öblítõ fázis. Ez alatt a normál atmoszféra kicserélését értjük az elõírt összetételûre. A második fázis a fenntartási fázis, amely alatt ezt az összetételt a behatás idõtartamára állandó értéken tartjuk. Az öblítõ fázisban nagyobb mennyiségû gázt használunk fel, mint a fenntartásnál. Ezt a mennyiséget például cseppfolyós nitrogént szállító tartálykocsiból nyerhetjük elõpárologtatón keresztül. A rotaméteren átvezetett gázt a gázbevezetõ csatlakozásokon át a tárolótérbe engedjük. Egy 5cm átmérõjû PVC csõ megfelel erre a célra. A 3 m 3 /perc térfogatáram megfelelõ a 300- tól 7000 tonna kapacitású silókhoz. Elõnyös, ha a siló el van látva gázelosztó rendszerrel, így a légzsákok kialakulását megakadályozhatjuk. A tetõn egy legalább 50 cm 2 keresztmetszetû nyílást kell hagynunk a veszélyes mértékû nyomásemelkedés megakadályozására. Fontos, hogy a cseppfolyós nitrogén elpárologtató hõcserélõje ne bocsásson ki a környezeti hõmérsékletnél 2 Celsius foknál hidegebb nitrogént, különben a bevezetés helyén a gabonában páralecsapódás keletkezik. Kedvezõ megoldás a nitrogén hõcserélõnek hõlégfúvóval történõ melegítése. A gázbevezetés sebességét lefagyás esetén csökkenteni kell. A nitrogén bevezetését megszakítás nélkül folytatni kell, amíg a tetõn kiáramló levegõ oxigéntartalma 1% alá csökken. Ekkor a tetõelvezetést le kell zárni, és a fenntartó gáz bevezetést meg kell kezdeni. Az öblítõ fázishoz szükséges gázmennyiség függ a siló töltöttségi fokától, a gabonaszemek köztes térfogat arány jellemzõjétõl. Árpa esetén, amikor a siló töltöttségi foka 0,8 volt, 1,9 m 3 nitrogén volt szükséges tonnánként a feltöltéshez. A 3m 3 / perc feltöltési sebességnél a 2000 tonnás siló átöblítése 12 óra alatt megtörtént. A fenntartó fázisban a gázutánpótlás mértékét legbölcsebb az atmoszféra összetételének fenntartásához igazítani, ez a legtakarékosabb megoldás. A mért oxigénkoncentráció a nappalokkal és éjszakákkal együtt változik, és különbözik a siló alján és a tetején is. Inert gáz generátorral létrehozott atmoszférával történõ kezelés A propán égetésével mûködõ generátorok 1,4 m 3 /óra mérettõl 2800 m 3 /óra kapacitásig hozzáférhetõek. Egy 40 x 5,5 m es silóban, amely 544 tonna búzát tartalmazott két, egyenként 440 m 3 /óra kapacitású generátorral az inert atmoszféra (<0,1% oxigén, 11,5% széndioxid, a többi nitrogén) 48 óra alatt létrehozható volt. A fenntartási fázisban a generátorok mûködési ideje 21 napon keresztül összesen 19,5 óra volt, szakaszos üzemben. Emelt széndioxid koncentrációjú levegõvel történõ kezelés A rovarok általában sokkal gyorsabban elpusztulnak széndioxid atmoszférában, mint oxigénhiányban. Tapasztalati adatok: Mélyhûtött tartályban szállított széndi- 12 TANULMÁNY SZÁM VÉDELEM

13

14 oxidot hõcserélõn vezettek át, és 20% levegõt kevertek hozzá. A keverék hõmérsékletét fûtõkészülékkel 30 Celsius fokra emelték. A siló alján egy 75 mm-es csövön vezették be. Amikor a siló tetején a gázösszetétel állandósult, az öblítés befejezõdött, a gázutánpótlást elzárták. Ezután egy 50 mm átmérõjû csõvezetéken keresztül a siló alja és teteje között folyamatosan fenntartották a gázcirkulációt. A jó gáztömörségi mutatóknak köszönhetõen a kezdeti 70%-os széndioxid koncentráció tíz nap után is csak 35%-ra csökkent további gáz hozzáadása nélkül. A szükséges expozíciós idõk és a széndioxid koncentráció összefüggése a kezelés hatékonyságával: A tárolótérben található gabonaszemek köztes terében a szabályozott atmoszféra tulajdonságainak megfelelõen mindig kisebb az oxigénkoncentráció, mint az égéshez szükséges legalább 12%. Ebbõl következõen a szabályozott atmoszférájú tárolás egyben megfelel a tûzmegelõzés mûszaki követelményrendszerének. További elõnye az ilyen módszerrel végzett gabonatárolásnak, hogy a korábban veszélyes melegedés, öngyulladás elõidézésére képes organizmusok, rovarok, lepkék, bábok, valamint a gombák, penészek a gabonából kipusztultak. Az atmoszféra normál levegõre való visszaállítása után sem képesek veszélyhelyzetet elõidézni. Az inertizálással történõ tûzmegelõzés feleslegessé teszi a siló külsõ hûtésének elõírását is, hiszen a siló belsõ hõmérsékletének megfutásától nem kell tartani. BIZTONSÁGTECHNIKA Azok az atmoszférák, amelyekben az oxigéntartalom kevesebb, mint 14%, vagy a széndioxid tartalom több, mint 5%, veszélyesek az emberre nézve. Olyan személyek, akik 10%-nál kisebb oxigéntartalmú légtérbe lépnek be, amely nitrogénnel van dúsítva, az oxigénhiány miatt minden elõjel nélkül elájulhatnak. A széndioxid mérgezõ, elõször légzésgyorsulást, majd szédülést okoz. Ha a széndioxid koncentráció 9% vagy ennél magasabb, öt percen belül ájulást. Az áldozatot ilyenkor azonnal friss levegõre kell vinni. A munkahelyen mindig jelen kell lennie hordozható oxigénkoncentráció és széndioxid koncentráció mérõmûszernek. Ilyen munkahelyeken a tárolótérbe egy személy egyedül nem, csak kísérõ személy biztosítása mellett léphet be. A frisslevegõs légzõkészülék használata a dolgozó és a biztosító személy számára is kötelezõ. Szûrõbetétes típusú légzésvédelem nem megfelelõ! A környezõ munkahelyeknek jól átszellõzöttnek kell lennie, a gázpalackokat lehetõleg külsõ térben kell tárolni. A széndioxiddal feltöltött tárolóterek környezetében 50 méteren belül talajszintnél mélyebben fekvõ pince jellegû helyiség, ahol a kiáramló, levegõnél nagyobb sûrûségû gáz összegyûlhet, nem lehet. A szabályozott atmoszférás tárolással a gabonatárolás és a bioüzemanyag elõállítás tûzbiztonsága mellett a gazdaságossága is nõ. A KEZELÉS BEFEJEZÉSE A fertõtlenítõ kezelés végén a megváltozott atmoszférát lassan hagyjuk kicserélõdni a normális külsõ atmoszférára. Ennek a folyamatnak sebessége a siló gáztömörségétõl, a töltöttségtõl, az idõjárástól vagy megnyitott szellõzõktõl, beindított ventilátoroktól függ. Például egy 2000 tonna kapacitású tároló belsõ terének oxigéntartalma 5cm átmérõjû alsó és felsõ szellõztetõ csövön keresztül két hét alatt éri az 1% értékrõl a 16%-ot. Vigyázni kell, hogy a siló esetleges gyors kiürítése ne hozzon létre veszélyes mértékû vákuumot. Ennek érdekében a szellõzõnyílásokat ki kell nyitni. A TÛZMEGELÕZÉS HATÉKONYSÁGA Dr. Szõcs István, igazgató IFEX Mérnökiroda, Budapest 14 TANULMÁNY SZÁM VÉDELEM

15 m ó d s z e r ERDÉLYI ISTVÁN Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv készítése új megközelítésben A terv cselekvés nélkül ábrándozás, a cselekvés terv nélkül lidércnyomás. Mondja egy japán közmondás. Hogy a tûzoltás során ne érezzünk lidércnyomást (pl. különbözõ információk hiánya miatt) egy könnyen alkalmazható és gyakorlatias TMMT elkészítéséhez szeretnék útmutatót adni új megközelítésben. ÚJ TERVEZÉSI INTÉZKEDÉS Az újabban megjelent tûzvédelmileg és gazdaságilag kiemelt létesítmények miatt indokolttá vált, hogy a TMMT-ek készítésére vonatkozó új intézkedés kerüljön kiadásra a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokságnál. Mintegy 400 tervet kell folyamatosan elkészíteni már hosszú évek óta, ezért át kellett gondolni, hogyan lehet olyan TMMT-ket készíteni, amely megfelel a hatályos jogszabálynak (a tûzoltóság tûzoltási és mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I.9.) BM rendelet) és egyidejûleg gyakorlatiasabb segédlet áll szükség esetén a rendelkezésünkre. A közös munka eredményeként, többszöri egyeztetéseket követõen készült el az új TMMT készítésének rendjére vonatkozó FTP Parancsnoki Intézkedés. MI TARTOZZON A TERVEZÉSI KÖRBE? Elsõként megfogalmaztuk azon létesítmények körét, amelyeket tûzvédelmileg és gazdaságilag a kiemelt létesítmények közé sorolunk, azaz melyek a TMMT-re kötelezett létesítmények. Erre következõ létesítményeket jelöltük meg: Kiemelt fontosságú intézmények épületei, mint például Országház, Képviselõi Irodaház Televíziók épületei és létesítményei Magyar Rádió épülete, Bazilika, Országos Levéltár, Országos Központi Könyvtárak, Állandó kiállítású nagyobb múzeumok, Nagy értékû és jelentõségû mûemlék épületek. MI A TERV? Hétköznapjainkban számtalan helyen van szükség tervekre. Jogszabályok által elõírtakra (út-és vasút terv, épületterv, stb), vagy a magán életünkben (kirándulás, lakásberendezés). De mi is az a terv? Terv: Azoknak az elõzetes megfontolásoknak és számításoknak elrendezése, bizonyos rendszerbe foglalása, illetve kész rendszere, amely valamely cél elérésére irányuló tennivalókat, azok idõbeli egymásutánját és módját meghatározza. Tervrajz a szükséges adatok feltüntetésével, a számadatok eredményeivel. Mire van szükség ahhoz, hogy a terv megszülessen, és kézzel foghatóvá váljon. Nagyon egyszerû a válasz, tervezni- és tervezést kell folytatni. Tervez: Elméletben, rajzban, számításban készít, csinál, elõkészít valamit. Tervezés: Valaminek elõzetes elgondolása, valamely dolog, munka tervével való beható foglalkozás. A tûzvédelem és a katasztrófavédelem területén is számos terv szükséges, ilyenek pl. a, Gyakorlatterv, Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv (TMMT), Tûzriadó Terv, Belsõ Védelmi Terv. A - B tûzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, vegyipari üzemek, gyógyszergyárak. Magas épületek Az a kulturális létesítmény, intézmény, melynél az egy tûzszakasz befogadó képessége 500 fõnél nagyobb. Bevásárló központok, nagy áruházak, amelyekben az egybefüggõ tûzszakasz meghaladja a 6000 m 2 -t, vagy az összesített tûzszakasz nagysága meghaladja a m 2 -t. Tárolási, raktározási létesítmények, amelynél a tûzszakasz nagysága eléri a 4000 m 2 -t, vagy az összesített tûzszakasz nagysága meghaladja a m 2 -t. Erõmûvek. Nagy körvezetékre kialakított gázfogadók, amelyeknél a gáz nyomása bar között van és a gázfogadó tartályokban lévõ gáz térfogata meghaladja a m 3 -t. Metróállomások (mélyállomás). 200 fõnél nagyobb férõhelyes vagy középmagas szállodák. 50 fõ befogadó képesség feletti speciális ellátást biztosító létesítmények (testi fogyatékosok, vakok, gyengénlátók, szellemi fogyatékosok intézményei) és idõskorúak számára létrehozott intézmények (szociális otthonok, idõsek házai, napközi otthonai, egészségügyi gondozó intézményei). Kórházak, klinikák esetében az õrségparancsnok egyedi elbírálása alapján. Pályaudvarok. Alsó-felsõ küszöbértékû veszélyes ipari üzemek Egyéb - tûzõrségek által még indokoltnak vélt létesítmények, melyek elõzetes egyeztetése megtörtént a TMKFO Fõosztályvezetõjével. ÚJ TERVEZÉSI SZEMPONTOK Továbbra is a kiinduló pont volt, hogy legyen egy írásos és egy rajzos formátum. A TMMT-et létesítményen belül arra a helyre kell készíteni, amely a legnagyobb veszélyforrást jelenti, illetve a legtöbb erõt és eszközt igényli. Az írásos részt változatlanul meghagytuk azzal a kikötéssel, hogy minden pontra válaszolni kell és a fejezetek sorrendjétõl és címeitõl eltérni nem lehet! VÉDELEM SZÁM MÓDSZER 15

16 SZKD FOREIGN TRADE 1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20. Tel/fax: ; ; ; ; Honlap: TÛZOLTÓ BERENDEZÉSEK IFEX Tûzõr Tervezõ és Fõvállalkozó Kft Budapest, Szent László út 109. Tel./Fax: (06-1) , (06-1) FÕBB VÁLLALKOZÁSI TERÜLETEINK: Sprinkler és nyitott szórófejes oltórendszerek Gázzal oltó rendszerek Habelárasztó rendszerek Vízköddel oltó berendezések Tûzivíz szivattyútelepek Tûzveszélyes tartályok tûzvédelme

17 A TMMT-ket részletesen kell kidolgozni, azaz a fejezet címeket és annak egyes bekezdéseit fel kell tüntetni minden esetben. Az információk lényegretörõek, rövidek, legfeljebb egykét mondatosak legyenek. Ha a létesítményre, épületre, tûzszakaszra, stb. nem vonatkozik az egyik fejezet vagy annak egyik bekezdése sem, akkor a nemlegességet (pl. a megvalósult tervekbõl: nem, nincs,, stb.) is rögzíteni kell a félreértések elkerülése és a gyors, egyértelmû használat érdekében. Így biztosított, hogy ténylegesen foglalkoztak egy lehetséges problémával és nem maradt el a kérdés megválaszolása. A fejezeteknél és azok bekezdéseinél fontos dokumentálni, hogy egy létesítmény esetében mindig melyik épületrõl TMMT-re kötelezettrõl, vagy pl. egy szomszédosról van szó, azaz még mindig ugyan arról, vagy egyéb veszélyeztetés (pl. gáztároló a TMMTre kötelezett épület környezetében) miatt másik épületrõl is említést kellett tenni. Belátható, hogy nem csak a TMMT-re kötelezett épület jelenthet veszély egy szomszédos épületre, hanem fordítva is igaz lehet, hogy a szomszédos épület jelent veszélyt a TMMT-re kötelezett épületre. A szabályozással el akartuk kerülni a félreértéseket, így a használó minden esetben tudja, hogy az adott információ még mindig a TMMT-re kötelezett épületre vonatkozik. RAJZ MELLÉKLETEK A rajzos formátum már tovább lett gondolva, azonban itt is a vezérelv volt a jogszabályban rögzített helyszínrajz készítésének követelménye. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztázzunk néhány fogalmat, mert korábban néhány esetben alaprajzok készültek, és problémaként jelentkezett ha már többszintes épületrõl van szó. Helyszínrajz: Területnek, teleknek, rendszerint elõre meghatározott célra készült, térképszerû, vízszintes vetületû ábrázolása, melyen a határvonalak s azokon belül a meglévõ vagy tervezett épületek, valamint egyéb jellemzõ v. a célnak megfelelõ adatok vannak feltüntetve. Építménynek a föld felületén való fekvését és a környezethez viszonyított elhelyezését pontosan feltüntetõ rajz. Alaprajz: Valamely tárgy vagy építmény alapjáról, emeleteirõl készült mûszaki rajz, amely vízszintes keresztmetszetben mutatja a területet, a méretek arányát, a falak, ajtók, ablakok, elhelyezését. A tapasztalat szerint többszintes épület esetében is elégséges a helyszínrajz, azzal a kikötéssel, hogy többszintes épületnél a legnagyobb veszélyforrásra való felhívás jelenjen meg a TMMT-ben. Használat szempontjából megfelelõ léptékûre kell elkészíteni, azaz feliratozása olvasható és egyértelmûen beazonosítható legyen mindenki számára. A kezelhetõség érdekében A/4 nagyságúra kell hajtogatni. A TMMT-hez szükséges mellékelni egy példány térképszelvényt maximálisan A/3-as formátumban, melyen fel kell tüntetni a határoló utcák megnevezéseit, a környezõ épületek házszámait valamint a létesítmény kontúrját. A TMMT-ek rajzos mellékletein az egyezményes rajz jeleket kell használni, azonban ha egy új rajzjelre van szükség, akkor az egységes TMMT-ek elkészítése érdekében a TMKFO Fõosztályvezetõ határozza meg az új rajzjelet. A rajzokon minden esetben színessel kell feltüntetni a rajzjeleket. Minden rajzot jelmagyarázattal kell ellátni. A rajzon csak a közmû elzárókat, vízszerzési helyeket, tûzoltási felvonulási területet és eltérõ színnel a magasból mentõ gépjármûvek felállítási lehetõségeinek helyét a maximális terhelhetõség megjelölésével, a tûzjelzõ központ és a kulcsszéf helyét, az épület természetes behatolási pontjait, továbbá a legnagyobb veszélyforrást kell feltüntetni kiemelten. Az elõzõek értelmében a tûzoltó gépjármûveket, az alapvezetéket, a sugarakat és a tûzfelületet nem kell berajzolni, mivel nem gyakorlattervrõl van szó. Többszintes épületek esetében, a szintenkénti rajzokat nem kell mellékelni, azonban a tervben rögzíteni kell azt a helységet, amely az adott épületben a legnagyobb veszélyforrást jelenti, ahogy erre már korábban kitértem. A rajzos mellékleteken a gépészeti elzárók fõkapcsolóit, fõelzáróit meg kell különböztetni a szakaszoló kapcsolóitól. Abban a létesítményben, ahol több épület is van az ingatlanon a TMMT készítésére kötelezett épületet kell a fentiek szerint részletesen kidolgozni. Azonban ha a létesítmény területén pl. található egy gáztároló, és az, illetve azt veszélyeztetheti a kidolgozásra jelölt épület szintén kiemelten kell kezelni, illetve jelölni. FORMAI KÖVETELMÉNYEK Az elkészült TMMT-et elektronikusan (CD-én) és nyomtatott, valamint az A/3-as formátumot laminált formában kell elkészíteni. Azon esetekben, ahol A/3-as méret nem lenne elegendõ (pl.: vasúti pályaudvarok), ott a rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as formátumra, azonban a sorrend számozását fel kell tüntetni a rajz jobb felsõ sarkában. A CD-én lévõ anyag kibõvített adatokat is szolgáltathat az adott létesítményrõl, amennyiben ez szükséges. A nyomtatott verziót fûzõs irattasakban kell elhelyezni úgy, hogy a szöveges része legyen az elsõ része, a rajzok pedig a máso- VÉDELEM SZÁM MÓDSZER 17

18 dik. A laminált verzió egyik oldalán kell szerepeltetni az adott létesítmény helyszínrajzát A/3 formátummal, a másik oldalán A/4 formátumokban baloldalt a térkép szelvényt és jobb oldalt a tûzoltás és mentés szempontjából legfontosabb jellemzõ adatokat: Létesítmény illetékes szakemberei: tûzvédelmi elõadó neve, telefonszáma, helyi szakember neve, telefonszáma. Létesítmény tevékenységére vonatkozóan: milyen tevékenységet végeznek és ebbõl adódó legnagyobb veszélyforrás, várhatóan hány fõ végzi üzemszerûen e munkaköröket napszakonként, üzemszerûen elõforduló tûz- és robbanásveszélyes, valamint egészségre káros anyagok felsorolása és ehhez kapcsolódó szükséges és különleges balesetvédelmi intézkedések. Létesítmény oltóanyag ellátottsága: a helyszínrajzon feltüntetteken kívül szükséges egyéb információk (pl. hab- és gázelárasztás, sprinkler, stb.) Erõ eszköz oltóanyag igény: a számításokat, képleteket mellõzve, csupán a végeredményeket feltüntetve. Létesítmény tûzvédelmi meghatározásai: tûzveszélyességi osztálya, a TMMT-re kötelezett épület tûzállósági fokozata, a tartószerkezetek tûzállósági határértékei, egyéb, beavatkozás szempontjából fontos tulajdonságok. Tûzoltás taktikai jellemzõk: beépített tûzvédelmi berendezések meghatározása, közmûvek kiszakaszolásának lehetõségei, ezt esetlegesen kizáró okok kiemelt meghatározása. Azoknál a létesítményeknél, ahol létesítményi tûzoltóság mûködik ott a terv elkészítése a létesítményi tûzoltóság vezetõjének a feladata. A híradó-ügyeletesnek a riasztási lapon a TMMT sorszámát is fel kell tüntetnie, elõsegítve a leendõ használóját annak keresésekor. A fentiek alapján úgy gondolom már elkerülhetõ a beavatkozás elõtti lidércnyomás. A TERV PRÓBÁJA A GYAKORLAT Készüljön egy terv majd teszteljük és egyértelmûvé válik, hogy a laminált verzióból milyen rövid idõn belül nyerhetõ ki a szükséges információ. Nem beszélve a tartósságáról és a beavatkozás és/vagy gyakorlatok esetén a többszöri feliratozhatóságáról. Az új TMMT-ek készítését követõen születtek újabb ötletek a jobbításra. Térkép szelvényen célszerû megjeleníteni a homlokzatról egy fényképet. Helyszínrajzon fel kell tüntetni fõ méreteket, homlokzat magasságot, szintek számát, befogadó képességet, tetõidomot csak magas tetõ esetén. Az egyezményes rajzjelek helyett, egységes jelzéseket (piktogrammokat) célszerû használni és az adott helyekre kell azokat beilleszteni. Nem szabad elfeledkeznünk azokról a fontos építészeti kialakításokról sem, amelyek a beavatkozásnál fontosak lehetnek. (pl. belsõ lehatolási pont a pincébe, biztonsági lift helye, bevetés irányítási központ, stb.) FÕVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT SZENT IMRE KÓRHÁZ ÉS RENDELÕINTÉZET 1115 Budapest, Tétényi út Létesítmény illetékes szakemberei: 1. Tûzvédelmi elõadó: Fehér Elemér, tõl Csizmadia Bálint Tel: Helyi szakember: A sürgõsségi osztályvezetõ orvosa, aki kórházügyeletes orvos és MENTÉSI koordinátor. Létesítmény tevékenységére vonatkozó adatok: 1. Tevékenység megnevezése: Fekvõ illetve járó beteg ellátás. 2. Legnagyobb veszélyforrás: A nagy számú önerõbõl menekülésre képtelen, esetleg csak orvosi elõkészítés után menthetõ beteg, valamint a gázpalacktároló épülete. 3. Legnagyobb létszám: A épület 300 fõ, B és C épületek fõ. Kb. 230 fõ mozgásképtelen. 4. Veszélyes anyagok felsorolása, azok veszélyei: gázpalackok,vegyi anyagok, gyógyszerek, RÖNTGEN izotópok A1 Épületben. Létesítmény oltóanyag ellátottsága: 1. Tûzcsapok elhelyezkedése: A mellékelt térképvázlaton 2. Tüzivíz medence elhelyezkedése, ûrtartalma: nincs 3. Egyéb oltóberendezés: Kézi tûzoltó készülékek az épületekben. Erõ eszköz oltóanyag igény: IV/ kiemelt erõk riasztása l/perc Szellõztetésre VENTILÁTOR kirendelése indokolt. Létesítmény tûzvédelmi jellemzõi: 1. Tûzveszélyességi osztály: D tûzveszélyességi osztály 2. A TMMT-re kötelezett épület tûzállósági fokozata: I-II. 3. Egyéb jellemzõk: A, B, C, R, F épületekben nedves felszálló vezeték, A épületben biztonsági liftek 4. Beépített tûzvédelmi berendezés elhelyezkedése, mûködtetése: Az A épület portáján található a tûzjelzõ központ. Tûzoltás taktikai jellemzõk: 1. Közmûvek kiszakaszolási helye: A Tétényi úti fõbejáró mellett található az ELMÛ átadó trafója. A trafó egyirányú betáplálású. A kórház trafó fogadótermében van az áramtalanító fõkapcsoló, valamint a mezõnkénti áramtalanítók. A gázhálózat épületenkénti elzárója a mellékletben. Ha sikerült figyelmesen értelmezni a hatályos jogszabályt, rájöhetünk, hogy nem mondja ki egyértelmûen, kinek a feladata a TMMT elkészítése, így a megszokás alapján járt el az FTP is. Mindezek után érdemes eltöprengeni, hogy a cégeknek kellene elkészítenie a TMMT-et. A terv készítés más jogszabályi elõírásokban is az adott létesítmény feladata. (pl.: a Szabályzat (Tûzriadó Terv), biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, valamint a belsõ védelmi terv) Ezzel biztosítottá válik, hogy aktuális állapotnak megfelelõ terv áll a rendelkezésünkre szükség esetén, és összhangban lesz a már részletezett tervekkel. Erdélyi István tû. õrgy. kiemelt fõreferens, tûzvédelmi mérnök, munkavédelmi szakmérnök FTP TMKFO 18 MÓDSZER SZÁM VÉDELEM

19 KANYÓ FERENC A fizikai állapotfelmérés új módszerei a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon A kondícionális képességek (erõ, gyorsaság, állóképesség) átlagon felüli szintje elengedhetetlenül szükséges a tûzoltók számára a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység kiemelkedõ szintû elvégzéséhez. Az akár több órán át tartó tûzoltás, mûszaki mentés nagymértékû fizikai megterheléssel jár, amelyet a védõruha és a légzõkészülék viselése jelentõsen megnehezít.. MIT KÖVETEL A SZABÁLYOZÁS? A 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet többek között szabályozza a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát, amely szerint: 4. (2) A munkaköri alkalmassági vizsgálatok célja annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a Hszt ának (1) bekezdése alapján e rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a szervezet fokozott megterhelésével és igénybevételével járó tevékenységek elvégzésére. 5. (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendõ szolgálati beosztás ellátására; b) egészségének vagy testi épségének elõre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott veszéllyel járó munkatevékenységek elvégzésére; c) nem szenved-e valamilyen fertõzõ betegségben, amely miatt munkakörébõl, szolgálati beosztásából adódóan széles körû fertõzést okozhat, vagy betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé; d) fizikailag alkalmas-e, illetve képes-e teljesíteni az adott beosztással járó feladatokat. 22. (2) A felmérést a fegyveres szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembe vevõ, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 18. számú mellékletet kell alapul venni. A 18. számú mellékletben meghatározottak hivatottak arra, hogy megállapítsuk az egyén fizikai alkalmasságát a rendvédelmi szervek állománya (rendõrség, határõrség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, tûzoltóság) számára. Könnyen belátható, hogy a mellékletben meghatározott feladatrendszer nem alkalmas arra, hogy a kiemelten fokozott fizikai igénybevételt jelentõ tûzoltói munkavégzést lemodellezve megbízható képet kapjunk az egyén munkaköri alkalmasságáról. ALKALMATLANSÁG MÉRÉSE? A jelenlegi fizikai állapotfelmérés feladatrendszere a tûzoltók felmérésénél nem modellezi le a beosztással járó feladatokat és fizikai megterhelést. Ezért inkább nevezhetjük egy alkalmatlanság mérésnek, amely azt szûri ki, hogy biztosan ki alkalmatlan a szolgálati beosztással járó feladatok elvégzésére de ennek teljesítése még nem jelenti azt, hogy elviseli a tûzesetek, mûszaki mentések során, a légzõkészülék és a védõruha használata mellett fellépõ fizikai terhelést. A rendeletben elõírt feladatrendszer az EUROFIT, illetve a HUNGAROFIT nevû általános fizikai teherbíró képesség mérésére szolgáló eljárásokon alapul. Lényeges különbség, hogy a rendelet elõkészítõi nem vették át a teljes rendszert, hanem válogattak a motorikus próbák között, megbontva ezzel a tesztkritériumok érvényességét. A pontozási rendszer is átalakításra került, amely megkérdõjelezi a teszt kiértékelésének helyességét. A legfontosabb tényezõ azonban, hogy a tesztek általános fizikai teherbíró képességet mérnek, amely alapján nem következtethetünk a tûzoltók által extrém munkakörülmények között magas hõmérséklet, füst, pszichikai megterhelés, teljes védõruházat és légzõkészülék használata, ahol a védõfelszerelések súlya elérheti a kg-ot is végzett munkateljesítményre. KOMPLEX KÉPET A KONDÍCIÓRÓL! Mindezek alapján a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon kialakítottunk egy új fizikai állapot felmérési eljárást, amely kiegészítve a rendeletben elõírt módszert, komplex képet ad a tûzoltók speciális kondícionális képességeirõl. Az új eljárás a tûzoltók munkavégzését valósághûen lemodellezõ gyakorlat során a beavatkozó tûzoltók élettani paramétereinek (szívfrekvencia, tejsav, bõrhõmérséklet) monitorozásán, és elemzésén alapul. A gyakorlatot a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Pszichikai gyakorlópályáján párban hajtják végre a tûzoltók, akik teljes védõfelszerelés és légzõkészülék használatával hatolnak be a gyakorlópályára sugárfelszereléssel. Feladatuk fali tûzcsapról sugarat szerelve a tûz eloltása és a bent lévõ személy kimentése. A gyakorlópályán a látótávolságot ködképzéssel szinte nullára redukáljuk és hõkamera, valamint számítógépes technika alkalmazásával kontrolláljuk a gyakorlat helyes végrehajtását és a tûzoltói reakciókat. A gyakorlatot megelõzõen antropometriai méréseket végezve megállapítjuk a testösszetételt, zsírszázalékot, alkattípust, optimális testsúlyt és az elhízás és kóros soványság jeleit. A terhelhetõség mérésének alapja a Polar Team rendszer alkalmazásával történik, amelyet csapatsportágak élsportolóinak teljesítménymérésében használnak a versenysport gyakorlatában. A gyakorlat elõtt pulzusmérõ övet erõsítünk fel a tûzoltó mellkasára, amely rögzíti a gyakorlat teljes ideje alatt a szívritmus változását és a restitúciós szakaszban a pulzus megnyugvásának ütemét. A gyakorlópálya teljesítése közben a bõrhõmérséklet monitorozásával és mérésével következtethetünk a hõháztartás átmeneti zavaraira (holtpont), valamint annak emelkedésébõl a teljesítmény csökkenésére. ÉLETMÓD ÉS EDZÉS PROGRAM A gyakorlat végén perifériás vérbõl a tejsav felszaporodását vizsgáljuk, amelybõl a terhelés mértékére következtetünk. A 4 mmol/ VÉDELEM SZÁM MÓDSZER 19

20 A pulzus értékeket grafikonon ábrázoljuk, amely feltünteti az antropometriai adatok és életkor alapján meghatározott terhelési zónákat, a zónákban eltöltött idõt és az adatok alapján meghatározott maximális pulzusszámhoz viszonyított értéket l-es érték alatti laktátszint azt jelzi, hogy a tûzoltó aerob körülmények között végez munkát, közepes erõkifejtést kifejtve. A 4 mmol/ l-es értéket átlépve az izommûködés energetikai mechanizmusa fõleg anaerob környezetben zajlik, amely jelentõs oxigén felhasználást feltételez, mivel a belélegzett levegõbõl a szervezet egyre kevésbé tudja fedezni az oxigénigényét. Amikor a laktát szintje 10 mmol/l, vagy annál magasabb értéket ér el akkor az maximális intenzitású munkavégzést jelent, amely értékek megegyeznek az élsportolók spiroergometriás futószalagos vagy kerékpáron történt vita maxima típusú teljesítménymérésekor mért adatokkal. A légzõkészülékbõl felhasznált levegõ mennyisége alapján mérjük gyakorlat közben a szervezet által felhasznált oxigén (VO 2 ) mennyiségét, majd ebbõl az egy percre jutó oxigénfelvétel testtömegre számított mértékét, amely a végzett munka intenzitásának és az egyén edzettségének egyik legértékesebb mutatója. A jelenleg is folyó fizikai állapotfelmérések rendkívül sok új és értékes információval szolgálnak a beavatkozó tûzoltók teljesítmény összetevõirõl, amelyek mindig komplexen, kölcsönhatásban jelentkeznek és nem lehet csupán egy-egy képesség mérésére korlátozva megállapítani az egyén teljesítményét. A célunk, hogy a tûzoltónak segítséget nyújtsunk abban, hogy az egyéni teherbíró képesség megállapításával személyre szóló edzés és életmód tanácsadással járuljunk hozzá a rekreációjához. A Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon idei évben kísérleti jelleggel végezzük az új állapotfelmérõ módszert, amely mérési eljárását gördülékennyé téve alkalmazhatóvá válik a jövõben. Kanyó Ferenc tû. õrgy. Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest Irodalom: EUROFIT FELNÕTTEKNEK A fizikai fittség mérése (49. o.) Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp /2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet 20 MÓDSZER SZÁM VÉDELEM

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK Visegrád, 2014. október 3. Lengyelfi László Rendeletalkotási célok 2012.09. Jelenlegi OTSZ alkalmazási nehézségei -értelmezés igénye gyakori; -még mindig nagyszámú

Részletesebben

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása Porrobbanás elleni védelem Villamos berendezések kiválasztása Villamos berendezések kiválasztása Por fajtája Robbanásveszélyes atmoszféra fellépésének valószínűsége 31 Por fajtája Por minimális gyújtási

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Zónabesorolást csak A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt területeken kell végezni? Az OTSZ 5. Melléklet II. Fejezet 2.8.-2.13. pontjai

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében 1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében A csekély feltöltődés B nagy mértékű feltöltődés, kisülési szikra és gyújtásveszély 2.ábra 3. ábra Az elektrosztatikus töltés

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes A szabályozás fejlődése Kötelező szabványok 2/2002 Bm rendelet 9/2008 ÖTM rendelet 28/2011 Bm rendelet Tervezés,

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem "i" MSZ EN 50020:2003

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem i MSZ EN 50020:2003 Épületvillamosság Robbanásbiztos villamos gyártmányok. I-es alkalmazási csoport. Gyújtószikramentes rendszerek. 1. rész: Szerkezet és vizsgálatok MSZ EN 50394-1:2004* Villamos gyártmányok robbanóképes

Részletesebben

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Hatósági feladatok az oktatási intézményekben Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Angyal István tűzoltó őrnagy osztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz Az új OTSZ: 9/2008(II.22) ÖTM rendelet Tűzoltó készülékekről: 6 Élettartam és selejtezés. 6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a)

Részletesebben

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 Schmidt Károly tű. alez. tűzoltósági tanácsos hatósági osztályvezető Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Az egyeztetések kezdete: 2009

Részletesebben

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 11. rész Metró tűzvédelem Tervezés Tűzjelző rendszer Oltóberendezések Szellőző berendezések Tűzi-víz hálózat Jármű tűzvédelem

Részletesebben

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás Az alábbiakban összefoglaltuk a fontosabb szabványokat, amelyek szükségesek lehetnek a mindennapi munkáink során. Igyekszünk minden változást naprakészen vezetni ezen az oldalon. Minden ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL. Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál

INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL. Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál PIRO-PLAN Kft 1989 25 év személyes tapasztalat 1994 - az első FM200 rendszer

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; 500 m 2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti D - E tűzveszélyességi

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT : Előterjesztette Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére Munka- és tűzvédelmi oktatás hallgatók részére A munkavédelem mindenki feladata! A munkavédelem nem egy külön tevékenység, azt a tanulás közben kell csinálni! 2 A munkavédelem feladata: megvédeni a veszélyektől

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és

Részletesebben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Dr. Barna Lajos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék A gázkészülékek elhelyezésével kapcsolatos

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)

Részletesebben

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás,

Részletesebben

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Tűzvédelem 1 A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Tűzvédelem 2 - OTSZ,

Részletesebben

TMMK Csoportos műhelymunka

TMMK Csoportos műhelymunka TMMK Csoportos műhelymunka V. TMKE konferencia Készítsünk TMMK-t 2015. február 4-5., Balatonföldvár Heizler György Csoportvezetők (10 fő) 1. Vágvölgyi László: Tűzvédelmi koncepció 2. Mészáros János: Tűzterjedés

Részletesebben

Ex Fórum 2014 Konferencia. 2014. május 13. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2014 Konferencia. 2014. május 13. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Robbanásbiztonság-technika: gyújtóforrás elleni védelem a teljes élettartam során 2 Főbb tűzesetek gyújtóforrásai (Európa 2000-2014) Motorok villamos kábelezései 23% Dohányzás 18% Súrlódás (csapágyazás

Részletesebben

Construma 2010. 04.15.

Construma 2010. 04.15. TŰZVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Construma 2010. 04.15. Van megoldás az elavult, helytelen kialakítású, rossz tűzvédelmi adottságú épületek biztonságának növelésére. Napjainkban a zöldmezős

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

Szűrő berendezések. Használati útmutató. mágneses vízszűrők HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ FL1-03-01274 - WE FL1-03-01688 CP1-03-00022 - WE FL1-03-01690

Szűrő berendezések. Használati útmutató. mágneses vízszűrők HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ FL1-03-01274 - WE FL1-03-01688 CP1-03-00022 - WE FL1-03-01690 Szűrő berendezések HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Használati útmutató 2014 mágneses vízszűrők MC22001 MC22002 FL1-03-01274 - WE FL1-03-01689 CP1-03-00022 - WE FL1-03-01688 FL1-03-01690 Mágneses szűrők 1. HASZNÁLATI

Részletesebben

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Beszállítói Fórum Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Tartalomjegyzék Védőeszköz Leválasztótranszformátor EBK Kiskönyv Tűzvédelmi szakvizsga Védőeszköz Védőeszköz Védőeszköz

Részletesebben

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA Biztonságtechnikai rendszerek karbantartása konferencia Békéscsaba 2007 november 8-98 FŐVÁROSI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁG TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA 1. rész Szabályozási háttér Csepregi Csaba régióvezető

Részletesebben

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Az OTSZ 5.0 újdonságai Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az OTSZ 5.0 újdonságai TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Érces Ferenc tű.

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok. VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez

BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok. VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez A VEC egy olyan elszívó központi ventilátor család, amelyet kifejezetten a különböző lakó- és kereskedelmi

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! És hogy mikor lép hatályba, az (5) bekezdés vonatkozik rá:

Tisztelt Partnerünk! És hogy mikor lép hatályba, az (5) bekezdés vonatkozik rá: Tisztelt Partnerünk! A biztonság mindannyiunk számára fontos paraméter. A költséghatékony, ugyanakkor hatékony biztonság mindannyiunk érdeke. A következőkben összefoglaljuk Önnek / Önöknek azokat a törvényi

Részletesebben

MSA munkavédelmi megoldások az ipar részére

MSA munkavédelmi megoldások az ipar részére MSA munkavédelmi megoldások az ipar részére Előadó: Szilva Balázs termékfelelős, értékesítő MSA Hungária Biztonságtechnika Kft. Megelőzéssel a gépipar biztonságáért Szimpózium a gépiparral összefüggő veszélyek

Részletesebben

Kecskeméti Kórház Létesítése és Használatbavétele 2008-2014. Tűzvédelmi szempontok

Kecskeméti Kórház Létesítése és Használatbavétele 2008-2014. Tűzvédelmi szempontok Kecskeméti Kórház Létesítése és Használatbavétele 2008-2014 Tűzvédelmi szempontok -10 hektáros terület, melyet 1980-ban vettek használatba. - az első emeleten minden épület össze van kötve zárt folyosókkal

Részletesebben

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu Köszöntök mindenkit! Pintér Ferenc alezredes vagyok a Győri Tűzoltóság parancsnokhelyettese E-mail címem: pinter.ferenc@t-online.hu Internet címünk www.gyorituzoltosag.hu A beavatkozás veszélyei tűzesetek,

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

Tűzriadó terv. Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03.

Tűzriadó terv. Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03. Szekuriti Blog Központi Épület 1010 Budapest, Hamis cím tér 1. Iktatószám: 12/1a3/2010 Tűzriadó terv Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03.

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások

1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások Szakmai továbbképzés (2. kiadás) 1.oldal / 8 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰRE ÉPÍTHETŐ DARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV ALVAN BLANCH TÍPUSÚ TERMÉNYSZÁRÍTÓ környezeti zajkibocsátás méréséhez Megrendelő: KÉZKER KFT 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 17. A jegyzőkönyv száma: 3/KZ/2008 A jegyzőkönyvet kiadta:

Részletesebben

CÉGFELMÉRŐ ADATLAP. A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve:

CÉGFELMÉRŐ ADATLAP. A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve: CÉGFELMÉRŐ ADATLAP A világos mezőket töltse ki értelemszerűen szövegesen, az igen nem rovatokba tegyen + jelet. A cég pontos neve: A cég székhelye: Részleg (ha van) megnevezése: A részleg címe: Cégvezető

Részletesebben

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet Dr. Beda László főiskolai tanár TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK (jelenlegi helyzet, ismeretanyag fejlesztés) 2013 A mai

Részletesebben

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08.

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08. ASSA ABLOY is the global leader in door opening solutions, dedicated to satisfying end-user needs for security, safety and convenience RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 52 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2456-06 Kártevőirtás gázokkal követelménymodul szóbeli 2. vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2456-06 Kártevőirtás gázokkal követelménymodul szóbeli 2. vizsgafeladatai 1. feladat Egy áruházlánc új élelmiszer-áruházat készül átadni. A HAACP-rendszer kiépítéséhez tudniuk kell, milyen ízeltlábú kártevők előfordulása várható és azok ellen milyen védekezési módszer az engedélyezett.

Részletesebben

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai.

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Miért aktuális ez a téma Kivitelezés minőségének hatása a tűzvédelem területén: 1. Egységes szabályok (alapkövetelmények) kivitelezők részére

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

Villanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló

Villanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Optikai Robbanáselleni Védelem

Optikai Robbanáselleni Védelem Optikai Robbanáselleni Védelem MSz IEC 60079-28, most már része a MSz EN 60079-14:2014.nek is STAHL Magyarország Kft. Veress Árpád optikai robbanáselleni védelem 2007 október 29-31. oldal 1 Fény mint gyújtóforrás?

Részletesebben

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi TŰZVÉDELMI ÉS MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT KÉPZÉS Tisztelt Asszonyom/Uram! Bizonyára már Ön is értesült a kollégáktól illetve a médiából, hogy a tűzvédelem területén 2015. március 5-től új korszak kezdődött,

Részletesebben

A VÍZKÖDDEL OLTÓK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI

A VÍZKÖDDEL OLTÓK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI A VÍZKÖDDEL OLTÓK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI Beépített oltóberendezések konferencia, 2014. 06. 04. Görög Máté, projektvezető, Ventor Tűzvédelmi Kft. Jukka Vaari, VTT, 2007 TARTALOM 1. Mi a vízköd?

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 4.1:2015.03.30. Tartalomjegyzék

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 4.1:2015.03.30. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Fogalmak 3. 3. A tűzoltási felvonulási terület és útvonal paraméterei...3. 4. Homlokzati mentési pontok kialakítása.6. 5. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása..7.

Részletesebben

Ipari kondenzációs gázkészülék

Ipari kondenzációs gázkészülék Ipari kondenzációs gázkészülék L.H.E.M.M. A L.H.E.M.M. egy beltéri telepítésre szánt kondenzációs hőfejlesztő készülék, mely több, egymástól teljesen független, előszerelt modulból áll. Ez a tervezési

Részletesebben

Biztonsági szekrények

Biztonsági szekrények Biztonsági szekrények Az igazi megoldás A biztonság a legfőbb szabály Egészségre és a környezetre ártalmas anyagok tárolása és készenlétben tartása a laboratóriumban vagy a tanteremben a legnagyobb gondosságot

Részletesebben

SHD-U EURO GARAT SZÁRÍTÓ CSALÁD

SHD-U EURO GARAT SZÁRÍTÓ CSALÁD Forgalmazó: Extrémplast Bt 8000 Székesfehérvár, Berényi út 1/A Tel.:22 784 270, Mobil:70 327 0746 info@extremplast.hu www.extremplast.hu SHD-U EURO GARAT SZÁRÍTÓ CSALÁD SHD-U "EURO" garatszárítók a fentről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM 1. A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 6226 2. Fogalom meghatározások 6226 2.1. Általános fogalom meghatározások 6226

Részletesebben

2.4. oldal 37 2.4. Pneumatikus vezélésű szelepek

2.4. oldal 37 2.4. Pneumatikus vezélésű szelepek 2.4 Pneumatikus vezélésű szelepek 2.4 oldal 37 oldal 8 A HAFNER szelepek jellemzői 9 2.1 Mechanikus működtetésű szelepek Tartalomjegyzék oldal 3 2.1.1 3/2-es szelepek 10 2.1.1.1 BV/BR/BL 311 201 11 2.1.1.2

Részletesebben

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK 10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József A tűzvédelmi célokat szolgáló,

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén)

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) 2004. AZ ÁRAMFEJLESZTŐ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N.

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. Tűzvédelem egy építőipari fővállalkozó szemszögéből Összeállította: Reiger László vállalkozási főmérnök VER-BAU KFT. Kecskemét S T A B I L A N A Z É L V O N A L

Részletesebben

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár Gázellátás Gázkészülékek 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Gázkészülékek fajtái 2 A típusú gázfogyasztó készülékek amelyek nem csatlakoznak közvetlenül kéményhez, vagy égéstermékelvezető

Részletesebben

Szárítás kemence Futura

Szárítás kemence Futura Szárítás kemence Futura Futura, a nemzetközi innovációs díjat Futura egy univerzális szárító gép, fa és egyéb biomassza-alapanyag. Egyesíti az innovatív technikai megoldások alapján, 19-26 szabadalmazott

Részletesebben

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése:

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztálya az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépését megelőzően széleskörű szakmai konferenciákat,

Részletesebben

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 42/2012. számú I N T É Z K E D É S E

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 42/2012. számú I N T É Z K E D É S E BM ORSZÁGOSKATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 42/2012. számú I N T É Z K E D É S E A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltás-taktikai Szakutasításáról

Részletesebben

Tűzvédelmi konferencia

Tűzvédelmi konferencia "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" Tűzvédelmi konferencia Balatonföldvár, 2015. február 4-5. "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" a bajai, Szent Rókus Kórház

Részletesebben

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület:

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: A hidrofor a vízellátó rendszerek nyomásingadozásainak a kiegyenlítésére, valamint a hálózati nyomásfokozás segédberendezéseként alkalmazható. Szivattyú, kompresszor

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók

CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók 17:22 IRVENT Tel/Fax: [94] -48 Tel/Fax: [52] 422-64 CDP 75 légcsatornázható légszárító CDP 75 típusú légcsatornázható légszárító nagyobb magán- és közületi uszodákban,

Részletesebben

Konferencia. robbanásbiztonság-technika haladóknak

Konferencia. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 Hírek a robbanásbiztonság-technika technika világából 2 MEE 2011-ben megalakult a MEE Robbanásbiztonság-technikai Munkabizottság Minden évben állásfoglalás független és szakmai 2012: oktatás 2013: felhasználói

Részletesebben

ELEKTROMOS TERMOVENTILÁTOROK

ELEKTROMOS TERMOVENTILÁTOROK ELEKTROMOS TERMOVENTILÁTOROK TARTALOMJEGYZÉK Alapadatok 3 Felépítés 4 Méretek 5 Műszaki adatok 5 Felszerelés 6 Szabályozás 8 Kapcsolási sémák 9 Légsebesség 9 Keverőelem 10 EL 2 ALAPADATOK EL Fűtőteljesítmény

Részletesebben