Kétezeregy Kiadó. Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend. Kétezeregy Kiadó. ISBN oldal 3900 Ft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kétezeregy Kiadó. Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend. Kétezeregy Kiadó. ISBN 963-86243-8-8 380 oldal 3900 Ft"

Átírás

1 A természetes gazdasági rend Piacgazdaság kapitalizmus nélkül A pénz: A piac uralkodójából... a piac semleges szolgálója lesz A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása Gazdasági növekedés és kamatrendszer.. 7 A TARTALOMBÓL: Minden baj oka a kamatgazdaság? Kamat nélküli piacgazdaság Szabadpénz-rendszer Van-e harmadik út? Kamatozó szívességek A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül Gazdaság kamatos kamat nélkül A Szívesség Bank A pénz parkolási díja Magyarország és a globalizáció A természetes társadalom Drábik János tanulmánya Van-e különbség a pénz és a hitel között? A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciát Milyen lenne egy globális valódi pénz? ÖnaJóHaFigyelünkkülföldre is!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást! JHF könyvek a NETEN!!!

2 Kétezeregy Kiadó Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend Kétezeregy Kiadó ISBN oldal 3900 Ft Meglehetõsen szokatlan feladatra vállalkozott kiadónk Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent mûvének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg elõször. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erõk váltakozásától függõen hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét. A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak kamatmentes pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult. Abban az idõben,amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. Amikor azután Ausztriában több, mint száz község kezdett érdeklõdni a modell iránt, az Osztrák Nemzeti Bank veszélyeztetve látta monopóliumát. Közbenjárt és betiltatta ezeknek a helyi pénzeknek a további használatát. Ugyanez lett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájcban és Franciaországban is. Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa volt. Fisher magát Gesell kereskedõ szerény tanítványának nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban. A szabadpénz - mondta egyszer Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezõje az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból. A harmincas években az USA-ban több mint száz község, köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabizonylatoknak megfelelõen funkcionált volna. A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minõségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megõrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania. A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindig csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az akkor érvényes aranyár mellett milliárd darab, a Föld tömegének megfelelõ aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelõ és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m2-es lakás esetében, amely német márkába kerül, ez körülbelül márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tõkeköltséget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk." (Margrit Kennedy) AZ OLVASÓHOZ! Tisztelt Olvasó! Új lapot indít útjára a szocialista nagyváros öntudatos polgára JHFK vagyis Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címmel. Ebben a lapban jobbára külföldi anyagok olvashatók majd, olyanok, melyek a hazai sajtóban nem vagy csak kevés publicitást kapnak. Természetesen, ha kapcsolódó hazai írások is vannak az adott témakörben, azokat is igyekszünk megjelentetni. Elsõ számunkkal a gazdaságpolitikát vesszük górcsõ alá nem éppen hétköznapi szemszögbõl, egyúttal tisztelgünk a brilliáns közgazdász Silvio Gesell és munkássága, a szabad pénz elõtt is. Egy kis ízelítõ a lap tartalmából: Ön mit gondol, létezhet piacgazdaság kapitalizmus nélkül? A pénz valaha is válhat a piac uralkodójából a piac semleges szolgálójává? Ma úgy tûnik a politikum megfeledkezik arról, hogy a föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap. Fontos téma a nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása is. Tudja Ön, kik a kapitalizmusmentes piacgazdaság úttörõi? Milyen kapcsolatban van egymással a gazdasági növekedésésakamatrendszer? Valóban minden baj oka a kamatgazdaság? Mi a szabadpénz-rendszer? Van-e harmadik út? Nagy Gábor Kamatozó szívességek címû kitûnõ tanulmányában bõvebben olvashat a jó öreg neoliberalista közgazdaságtanról és egy olyan világról, amely ilyen gazdaságtanra épül, ahol a tömeglét az uralkodó. A tanulmány is feszegeti azt a kérdést, hogy vajon létezhet-e gazdaság kamatos kamat nélkül? Visszatér a kaláka? Vagy Hallott már Ön a Szívesség Bankról? Cseréljünk! Jó? Mond Önnek valamit a LET SYSTEM kifejezés? És milyen pénz a zöld pénz? Mit gondol, vajon mennyire rúg a pénz parkolási díja? Milyen pénzügyei lehetnek az ökofalvaknak? Lehet, hogy ott már belsõ pénzt használnak? De az is lehet, hogy a Szivárvány Közgazdaság a megoldás? És vajon hogyan viszonyul hazánk a globalizációs folyamatokhoz? Milyen a természetes társadalom? Ezekrõl és még sok minden másról olvashat a JHFK Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címû új lapban. Az egyszemélyes szerkesztõbizottság kiegészülve segítõkkel ebben a kiadványban is azon munkálkodik, hogy olvasói számára minél szélesebb látókört biztosítson. LAYOUT 2 jó ha figyelünk külföldre is

3 Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az ajánlott irodalomról A pénz: A piac uralkodójából 1891-ben Silvio Gesell, német-argentín kereskedõ ( ) Buenos Airesben kiadta elsõ röpiratát, Die Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint a szociális államhoz vezetõ út) címmel. Ez képezte annak a nagyszabású mûnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzetmegoldás lehetõségeinek kérdéseit taglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra késztették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelõeszközök magántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezetében rejlõ hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is felismerte pénz ellentmondásos kettõs szerepét, hiszen az, mint csereeszköz, egyrészt a piacot szolgálja, egyidejûleg azonban a hatalom eszközeként uralkodik is felette. Gesell a következõbõl indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a pénz a hatalom egyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont egyidejûleg semleges csereeszköz is maradjon? Szerinte két oka van a pénz piac feletti hatalmának: Elõször is az, hogy a hagyományos pénzt mint keresleti eszközt annak birtokosa - az emberi munkával, a termékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben - számottevõ kár veszélye nélkül visszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról. Másodszor is megvan a pénznek az az elõnye, hogy sokkal rugalmasabb, mint az áruk és a szolgáltatások; bevethetõ mindenkor és mindenütt, akár a dzsóker kártyajátékban. A pénznek ezért és mindenekelõtt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága van: megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a befektetések körforgását, és kamat formájában jutalmat követelhet a termelõktõl és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak a pénz spekulatív jellegû visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekrõl, és visszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába. A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, hanem már a körforgás megtörésének lehetõsége is elég, hogy a társadalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csak akkor mûködhessen, ha a pénzt elõször is kamattal csalogatják elõ. A nyereség fontosabb a gazdaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, hanem a pénz kamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartományban mozgó kamatláb megzavarja a nyereségnek és a veszteségnek azt az egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozása szempontjából alapvetõ fontosságú. Gesell szerint ez egy igen komplex tünetû betegséget vált ki a társadalom szervezetében: a kamatos, s ezért nem semleges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyel ellentétesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és így a gazdaság monopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthetik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy álljon, ezért az nem tud úgy magától áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér az emberi testben. A társadalom ezért képtelen ellenõrizni a pénz körforgását és mennyiségének helyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint deflációs és inflációs ingadozása. Az áruk értékesítése megnehezül és munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - a kamat átmeneti lecsökkenése miatt a majdani kifizetõdõbb befektetések reményében jelentõsebb összegeket vonnak ki a piacról. a piac semleges szolgálója lesz Gesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni kamattilalmának újbóli bevezetésével akarta elérni, de nem is a zsidó uzsorások felszámolásával. Sokkal inkább a pénzrendszer mai intézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a pénz visszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhalmozás és a likviditás elõnyét. Ha a visszatartott pénzre díjat szabnak ki ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki a tehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereeszközként fogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs manõverekkel megzavarni a körforgást, akkor lehetõvé válik, hogy a forgalomban levõ pénz mennyiségét állandóan úgy alakítsák az árukínálathoz, hogy annak vásárlóereje hosszú idõszakon át stabil maradjon, akárcsak a súlyok és a mértékegységek. Elsõ kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának eszközét hangsúlyosan rozsdásodó bankók -nak hívta. Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen idegentest volt mind a társadalom szervezetében, mind a természet egészében a születés és a halál egyetemes törvényszerûsége; mulandóvá válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és a kamatoskamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozás átfogó terápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában levõ akadályokat, és segítene a társadalom beteg szervezetének, hogy úgy gyógyuljon ki fokozatosan magától a konjunktúrális és szerkezeti válság sokrétû tünetébõl, hogy azután stabil egyensúlyba kerülhessen, és beilleszkedhessen a természet harmónikus rendjének egészébe. Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelentõsebb mûvében, Die Natürliche Wirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással a tõkekínálat és a -kereslet feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmentes - egészen addig, amíg a kamatszint a mostani reál három százalékos alsó határ alá esik. Az õskamat, mely nem más, mint a dolgozó ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a kamat része - az ezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítési díjból tevõdne össze. A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körül mozogna, ami biztosítaná, hogy a megtakarítások decentrálisan az igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A szabadpénz az õskamat -tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmek elosztása szempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonatkozóan nem tud kiváltani a vásárló és az eladó fél érdekeivel ellentmondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlan munkajövedelem a lakosság széles rétegei számára tenné lehetõvé, hogy feladja alkalmazotti viszonyát, és magán vagy szövetkezeti vállalkozási formában önállósuljon. A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A 19-edik és a 20-adik század fordulóján Gesell kibõvítette a pénzügy megreformálásának koncepcióját a földjog reformjának követelésével. Az északamerikai földreformátor, Henry George ( ) mûveinek olvasása ösztönözte erre, akinek gondolatait Michael Flürscheim ( ) és Adolf Damaschke ( ) terjesztették tovább Németországban. Damaschke törekvésével ellentétben, aki a föld magántulajdonának megtartása mellett csupán annak értékgyarapodását adóztatná meg a köz javára, Gesell inkább Flürscheim javaslatával értett egyet, aki a földet kártérítés ellenében magánkézbõl közkézbe adná, aztán pedig a legtöbbet kínálónak juttatná haszonbérbe. Amíg a talaj magánkézben levõ kereskedelmi áru és a spekuláció tárgya, addig nem alakulhat ki harmónikus viszony az emberek és a Föld között. A népi ideológiákkal ellentétben Gesell nem támogatta a föld és a vér összefonódásának gondolatát. Gesell, a világpolgár, az egész Földet minden egyes ember sajátjaként tekintette. Szerinte mindenkinek lehetõvé kell tenni, hogy akadálytalanul bejárja a Földet, és származásától, bõrszínétõl és vallásától függetlenül bárhol letelepedhessen. Csakúgy, mint a talajnak, az ásványi kincseknek is köztulajdonba kell kerülniük. Erre jó ha figyelünk külföldre is 3

4 egy nemzetközi szervezetet hozna létre, melynek az lenne a feladata, hogy kezelje az egész emberiség tuladonát képezõ kincset, valamint díj ellenében használati jogokat adjon ki rá. A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása Csakúgy mint több más földreformer, Gesell is arra gondolt elõször, hogy a föld bérbeadásából származó bevétel lehetõvé tenné az állam számára, hogy eleget tegyen a feladatainak anélkül, hogy más forrásokból is adókat kellene szednie (Single-Tax). Azonban elgondolkozott azon, hogy az elõidézõ elve alapján végül is kinek jár igazán ez a haszonbér, s arra a megfontolásra jutott, hogy a föld haszonbérébõl származó bevétel mennyisége a népsûrûségtõl, vagyis végül is a nõk gyermekszülési és nevelési hajlandóságától függ. Gesell ezért a haszonbér bevételét nevelési járandóságként az anyáknak juttatná, s a kiskorú gyermekek számától függõen havonta fizetné a házasságon kívül született gyermekek édesanyjának és a Németországban élõ külföldi anyáknak is. Minden anyát fel kellene szabadítani a pénzkeresõ apától való gazdasági függõségbõl. A két nem kapcsolatát ezáltal a hatalmi befolyásoktól mentes szerelem alapjára akarta helyezni. A Der Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelkedése) címû elõadásában Gesell reményét fejezte ki, hogy a kapitalizmustól testileg, lelkileg és szellemileg megbetegített emberiség egy kiváltságoktól és monopóliumoktól mentes, természetes piaci rendszerben fokozatosan visszanyeri egészségét és a kultúra új virágkorába léphet be. A kapitalizmusmentes piacgazdaság más úttörõi A szabadföld-szabadpénz-elmélet válasz volt mind a klasszikus liberalizmus Laissez-faire elvére mind a marxizmus tervgazdaság-elképzelésére. Nem középút a kapitalizmus és a kommunizmus között a késõbbi konvergencia vagy a mixed economies értelmében, vagyis nem egy államilag irányított kapitalista piacgazdaság, hanem az eddig megvalósított gazdasági rendszereken túlmutató alternatíva. Rendszerpolitikai értelemben kapitalizmus nélküli piacgazdaság -nak lehet nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon francia társadalomújító ( ) elmélkedéseit gondolta tovább önállóan, aki már a 19. század közepe táján a föld magántulajdonát és a kamatos pénz hatalmát tette felelõssé azért, hogy a feudális abszolutizmus megszûnte után nem tudott kialakulni egy uralkodói rétegtõl mentes társadalom. Proudhon a privát földjáradékot rosszallóan rablásnak nevezte, a pénz kamatát pedig elburjánzó daganatnak. A jövedelemnek ezek a kizsákmányoló fajtái eredményezték az új uralkodó osztály, a nagypolgárság létrejöttét, amely mind az államot, mind az egyházat fel tudta használni a kispolgárság és a munkásosztály feletti uralmának gyakorlásához. Gesell alternatív modellje ezenkívül Gustav Landauer ( ) elméletével is rokonságot mutat, akit szintén Proudon inspirált, s aki aztán a maga részérõl Martin Buber-re ( ) volt nagy befolyással. Párhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz Oppenheimer ( ) orvos-szociológus szociálliberalizmusában, illetve Rudolf Steinertnek ( ), az antropozófia alapítójának, a társadalom hármas tagolásáról szóló elméletében is. Az elsõ szervezetek Németországban és Svájcban az elsõ világháború idején Gesell elsõ munkatársa, Georg Blumenthal ( ), a földjog és a pénz reformját a társadalom természetes rendjének az elvével fûzte egybe, amely elvvel már Francois Quasnay ( ) és több más fiziokrata is szembehelyezkedett a feudális abszolutizmussal a francia felvilágosodás idején. Blumenthal 1909-ben megalapította a Fiziokrata Egyesületet (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az elsõ szervezete Gesell követõinek, akik a berlini és hamburgi földreformerek, individuálanarchisták és szindikalisták soraiból kerültek ki. Amikor A fiziokrata (Der Physiokrat) címû lap az elsõ világháború alatt a cenzúra áldozata lett, Gesell áttelepült Svájcba, ahol az ottani földreformerek, reformpedagógusok és életreformerek körében lelt követõkre. Közösen megalapították a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szövetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell két elõadásában, az Arany és béke? (Gold und Frieden?) illetve a Szabadföld - a béke alapkövetelménye (Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott rá, hogy milyen jelentõs szerepet játszanak a reformjavaslatai a népek békéje és a társadalmi igazságosság megvalósítása szempontjából. A két világháború között A elsõ világháború és a német novemberi forradalom befejeztével Gesell, Landauerrel való kapcsolata révén, rövid ideig népi pénzügyi megbízottként tevékenykedett az elsõ bajor tanácskormányban. Ennek bukása után elõször árulással vádolták, de aztán elejtették a vádat. Ekkor Berlin környékére költözött, ahol figyelemmel kísérte a Weimari Köztársaság fejlõdését és számos brossúrában és fogalmazványban kommentálta azt. Gesell egy lépcsõzetes, maximum 75%-os vagyonjárulékkal, a nagybirtoki tulajdonból és a nagytõkébõl akarta finanszírozni a háború következményeinek rendbehozatalát, és ezzel egyidejûleg pedig a földjogra és a pénzre vonatkozó reformja megvalósításával akarta elindítani a belföldi tõkeképzõdést, amely lehetõvé tenné Németország számára, hogy teljesíteni tudja a gyõztes hatalmak jóvátételi követeléseit. Gesell fáradhatatlanul tiltakozott az ellen, hogy ehelyett az egymást gyorsan váltogató kormányok egy nagy inflációval méginkább a középosztályt és a lakosság alsóbb jövedelmi rétegeit fosztották ki a jómódúak javára, halogatták a reparációs követelések törlesztését, Németországot a külfödi tõke beáramlásától tették függõvé és a stabil rentenmárkát (?járadékmárka, ford. megj.) lecserélték a válságra hajlamos aranyfedezetû valutára. Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemita ideologiától. Bár Darwin evolúcióelmélete nagy befolyással volt rá, mégis szembehelyezkedett a szociáldarwinista gondolkodásmóddal. A túlzott nacionalizmust ellenezve síkra szállt azért, hogy Németország megbékéljen a nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamok expanziós politikáját az európai államok hatalommentes föderációjának kellene felváltania. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmus utáni világvalutarendszer alapjait. Síkra szállt egy nyílt, kapitalista monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmi protekcionizmustól és gyarmati terjeszkedéstõl mentes világpiacért. A késõbb létrejövõ Nemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben, amelyek az adott igazságtalan struktúra keretein belül a hatalom képviselõinek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közös európai valutával, Gesell egy Nemzetközi Valuta-Szövetség -et akart létrehozni, amely az összes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsátana ki és azt úgy kezelné, hogy az a szabad világkereskedelmi kapcsolatok kiegyenlítõdéséhez vezessen. A háború utáni elsõ évek nagy inflációjának köszönhetõen Gesell követõinek tábora feldagadt kb fõre. Ez a tábor azonban 1924-ben szétvált a mérsékelt liberális Szabadgazdasági Szövetségre (Freiwirtschaftsbund) s a radikális individuálanarchista Fiziokrata Harci Szövetségre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozzájárult a szétváláshoz az a mély ellentét, melyet Gesellnek az állam leépítésé -rõl szóló messzemenõ elképzelései gyújtottak lángra. A belsõ viszálykodások gyengítették a támogatói tábort. Mivel nem sikerült tömegmozgalommá válniuk, az egész weimari idõszak alatt sokféle módon próbáltak közeledni a szociáldemokratákhoz és a szakszervezeti mozgalomhoz, valamint az akkori béke-, nõ- és ifjúsági mozgalomhoz. A Szabadgazdasági Szövetség a nagy világgazdasági válság alatt több folyamodványban járult a Reichstagban képviselt összes párthoz, melyekben intett az akkori deflációs politika következményeitõl és javaslatokat tett a válság leküzdésére. Ezek visszhang nélkül maradtak. Amikor a Fiziokrata Harci Szövetség gyakorlati kísérletei felkeltették a közvélemény figyelmét, a német birodalmi pénzügyminisztérium 1931-ben a brüningi szükségrendeletek keretein belül betiltotta azokat. Az 1932-es birodalmi választásokon a Szabadgazdasági Párt sikertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülése után Gesell követõinek egy része ellenzéki magatartást vett fel és ezért ül- 4 jó ha figyelünk külföldre is

5 döztetésnek lett kitéve. Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az NS-ideológia valódi természetérõl tudott, és abban a csalóka reményben ringatta magát, hogy Hitler és Gottfried Feder talán komolyan fel szándékozzák számolni a kamatrabszolgaságot ( Brechung der Zinsknechtschaft ). Így aztán megpróbálták, vezérfunkcionáriusainak befolyásolásával, az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt) gazdaságpolitikáját belülrõl megváltoztatni. A rezsimhez való igen kockázatos taktikai hozzáidomulásuk ellenére 1934 tavaszán betiltották a szabadgazdasági szervezeteket és médiumaikat, egy részük magától oszlott fel. A totalitárius rezsim kezdeti téves megítéléséhez nem csak az a fájdalmas visszautasítás járult hozzá, amelyben a weimari pártok részesítették õket, hanem elsõsorban a tanácstalanság, hogy melyik a föld- és pénzreform megvalósításának megfelelõ útja. Ausztriában és Svájcban továbbra is léteztek szabadgazdasági szövetségek. Gesell fõ mûve megjelent angol, francia és spanyol nyelven, ezenfelül ismertetõ füzetek jelentek meg hollandul, portugálul, csehül, románul és szerbhorvátul, valamint eszperantóul. Ebbõl kifolyóan léteztek kisebb csoportok Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon az ottani német bevándorlók alapítottak csoportokat után: az újrakezdés, a feledésbe merülés, majd újjáéledés az 1970-es évek végétõl Németország akkori megszállt övezeteiben újjáalakultak a szabadgazdasági szervezetek. A szovjetek által megszállt övezetben 1948-ban feloszlatták õket; a hatalom ottani képviselõi Gesellt vagy a monopólburzsoázia apologétájának vagy pedig, akár Marx ellenlábasát, Proudhont, kispolgári szocialistá -nak tekintették, akinek céljai nem egyeztethetõk össze a tudományos szocializmus -sal. Nyugat-Németországban Gesell megmaradt követõinek nagy része - a weimari pártokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saját pártban való tevékenykedés mellet döntött. Megalapították a Radikálszociális Szabadságpártot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely ben a szövetségi választásokon a szavazatok csaknem 1%-át kapta meg. Majd Szabadszociális Unió-ra (Freisoziale Union) változtatták a nevüket, és az ezutáni választásokon már csak minimális szavazatszámot értek el. Gyûlésteremként azonban továbbra is mûködött a Silvio-Gesell-Ház Wuppertal és Neviges között. Az 1950-es és 60-as évek nyugat-német gazdasági csodája folytán alábbhagyott a közérdeklõdés a gazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres közgazdászok, úgymint Irving Fischer és John Maynard Keynes, elismerték Gesell jelentõségét. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nemzetközi hitelválság eredményeként, csak az 1970-es évek végétõl nõtt meg ismét az érdeklõdés Gesell szinte feledésbe merült alternatív gazdasági modellje iránt. Így vált lehetõvé a generációváltás is a támogatói táborban. Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv) mûködik egy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár (Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). Németországban az Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der Geldund Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Könyvtár felépítését. Ez 1988-tól 1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell összes mûvét, mely az elméletével foglalkozó tudományos kutatás alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat Tanulmányok a temészetes gazdasági rendrõl ( Studien zur Natürlichen Wirtschaftsordnung ) címmel, amely a TGR-mozgalom száz éves történetének áttekintésével valamint Gesell legjelentõsebb taníványának, Karl Walkernek a mûveibõl összeálított válogatással indult. Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló könyvpublikációkat is támogat és a Társadalomtudományi Társasággal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösen jelentetik meg a Szociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) címû folyóiratot ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal (Karl-Walker-Preis) tüntettek ki olyan tudományos munkákat, melyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását illetve a munkanélküliség leküzdésének módjait kutatják. A Seminar für freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelvû rendszerért) Fragen der Freiheit (A szabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatot jelentet meg. Emellett mûködik az Initiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes Gazdasági Rendért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesell gondolatainak népszerûsítésére törekszik. A Vereinigung Christen für Gerechte Wirtschaftsordnung (Keresztények Egyesülete az Igazságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatát a földdel való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritikájával kapcsolja össze. Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerzõk Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak. Ebben a vonatkozásban többek között azzal kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ össze egymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növekedése a reálgazdaság környezetromboló növekedésével, hogyan lehet megszûntetni a gazdaság növekedési kényszerét, és hogyan lehet a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökológikus adórendszerrel. Az elmélet jelenlegi fejlõdési állapotának mérlegét nyújtja a GerechtesGeld GerechteWelt(Igazságospénz igazságosvilág) címû könyv. Ez a 1991-ben Konstanz-ban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung - Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv év gondolatai egy természetes gazdasági rendrõl kiutak a növekedési kényszerbõl és a hitelválságból) hozzászólásait tartalmazza. Az államszocializmus bukása Közép- és Kelet-Európában a rendszerek versengésében átmentileg a nyugati kapitalizmus gyõzelmét hozta. De amíg fennmaradnak a szegénység és a gazdagság közötti ellentétek és az abból kifolyó válságok és háborúk, amíg a gazdaság exponenciális növekedése szétrombolja a környezetet, és amíg az iparosított északi félteke kíméletlenül kizsákmányolja a délit, addig kutatnunk kell a szokványos gazdasági rendszerek alternatívái után. Ezek között Silvio Gesell szabadföld-szabadpénz elméletében is megtalálhatjuk a jövõ perspektíváját. Ajánlott irodalom: (Silvio Gesell, A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadföld révén címû könyvének nyersfordítása itt olvasható) - Silvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), London Helmut Creutz, A pénz-szindróma 1-2, Hifa Hungária, (Segítség mindenkinek Egyesület, Honvéd u. 40, H 1055 Budapest) Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monetäres Syndrom Aufklärung eines Widerspruchs in der Marxschen Politischen Ökonomie. Frankfurt Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Berlin Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das libertäre Modell der Freiwirtschaft. Berlin Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchange Medium That Works for Everybody and Protects the Earth. Okemos/Michigan William Darity Jr., Keynes Political Philosophy: The Gesell Connection, in: Eastern Economic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought and the Law of Entropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, Financial Institutions and Macroeconomics. Boston Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journal of Money, Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp Bernd Senf, Die blinden Flecken der Ökonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise. München Zeitschrift für Sozialökonomie Forrás: Werner Onken Fordította Judit Cseuz jó ha figyelünk külföldre is 5

6 Silvio Gesell: TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND SZABADFÖLD ÉS SZABADPÉNZ RÉVÉN c. mûvének magyar kiadásához Mintegy tizenöt éve, a Római Klub emlékezetes tanulmányai nyomán került szakmai munkásságom középpontjába a világválság. Az elemzõ irodalom meggyõzött arról, hogy a rendszer válságával van dolgunk, azaz, hogy a jelenlegi társadalmi formáció hosszú távon nem életképes. (Csak azok számára tûnik életképesnek, akik azt látják, hogy kapnak árut a boltokban, és mennek a villamosok, de nem figyelnek a tendenciákra.) Talán elég, ha a válság probléma-komplexumából egyetlen tényezõt emelek ki: a kamatos kamatot. Egyfelõl azért, mert ennek a társadalmi formációnak ez a legfontosabb mozgatója, másfelõl azért, mert ebbõl közvetlenül levezethetõ e társadalmi formáció két fõ katasztrófa-tendenciája. A kamatos kamat folytán a pénzvagyon exponenciálisan növekszik, ez pedig az emberiség rohamos polarizálódását eredményezi. A világ állapotát és mozgásirányát, az emberiség fejlõdését értékelõ évi ENSZ-jelentés szerint a Föld lakosságának leggazdagabb egyötöde fogyasztja el az összes javak közel 90%-át,alegszegényebbegyötödeviszonta javakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint napi egy dollárból próbál megélni. De még fontosabb a folyamatot figyelnünk. Bogár László már jó néhány éve figyelmeztetett: A domináns erõk hatalmi pozíciójuknál fogva, ha nem is teljesen tetszés szerint, de alapvetõen a saját javukra formálják a cserearányokat, az árfolyamokat és a kamatviszonyokat, és ennek segítségével egy világméretû szivattyút mûködtetnek, óriási erõforrástöbbletet szívnak el a világ többi részétõl. Jól jelzi ezt, hogy ben a világ globális jövedelem- megoszlásában 65% jutott a leggazdagabb 20%-nak, 3% a legszegényebb 20%-nak. Napjainkra a gazdagok részesedése 87%-ra nõtt, a szegényeké viszont 1,3%-ra csökkent. ( Tétek és esélyek - az adósságproblémáról, a világgazdaság természetérõl és lehetõségeinkrõl. Magyar Nemzet ) A másik összefüggést H.Creutz-tól idézem: A pénzvagyonok a jelenlegi gazdasági rendben kamatot követelhetnek, és követelnek is. Ennek nagyságrendjében kell a munkavégzõknek, tehát a munkavállalóknak, önállóknak és vállalatoknak az általuk kitermelt jövedelem egy hányadát átadniuk. Ezek a leadandó részek viszont nem a gazdasági teljesítménnyel azonos mértékben növekednek, hanem a többszörösen gyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal, illetve adósságokkal azonos mértékben. Va- gyis az értéktermelõk évrõl-évre többet veszítenek jövedelmükbõl. Ez a veszteség csak teljesítménynöveléssel egyenlíthetõ ki, tehát a bruttó nemzeti jövedelem gyarapításával. Ezzel behatárolódik az állandó gazdasági növekedés fõ oka: amíg a kamatláb állandóan pozitív, addig növekedésre vagyunk ítélve, ha a szociális összeomlást el akarjuk kerülni. Márpedig a kamatozás révén a pénzvagyonok csak Németországban naponta több mint 1000 millió márkával növekednek. (Helmut Creutz: A pénzszindróma. HIFA Hungária kiadása. 2. kötet 59. és 62.old.) Ez a kényszerû növekedés pedig nem engedi meg a vállalkozóknak, hogy figyelembe vegyék a természeti környezet megóvásának követelményeit, aminek következtében rohamosan romlanak életünk természeti feltételei. E tendenciák ismeretében érthetõ izgalom fogott el, amikor rábukkantam Silvio Gesell kamatmentes piacgazdaság elméletére, amelyet a hivatalos közgazdászok, és nyomukban a politikusok - õk tudják miért - nemlétezõnek tekintenek, holott a közgazdasági gondolkodás olyan nagyságai, mint Maynard Keynes és Irving Fisher a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak Silvio Gesellrõl, és elgondolásainak helyességét a 30-as években számos helyi kezdeményezés a gyakorlatban is igazolta, amíg ezeket az ellenérdekelt bankkörök nyomására a kormányok be nem tiltották. Arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy Gesell természetes gazdasági rend -je megadja a kulcsot a világválság megoldásához. Erre az elméletre olyan program építhetõ, amely megfelel mind a szociális igazságosság, mind a természettel való harmónia követelményeinek. E felismerés alapján dolgoztuk ki mûhelytársaimmal a Fennmaradás Társadalmi Programját, amely meggyõzõdésünk szerint sikeres alternatívája lehet az egyre kilátástalanabb válságba süllyedõ globális kapitalizmusnak, nemcsak Magyarország számára. Ezért tekintettem feladatomnak, hogy lefordítsam, és megfelelõ válogatásban közreadjam Gesell alapmûvét, és külön kötetben, vele átadjam az érdeklõdõknek a Fennmaradás Társadalmi Programját is. Síklaky István 6 jó ha figyelünk külföldre is

7 Négy alapvetõ tévedés (1) Témák: bank, gazdaság, kamat, kapitalizmus, kormányzat, multinacionális, növekedés, pénz, pénzügy, pénzreform, piacgazdaság, politika, tõke Félelmetes mondja Soros György egy Spiegel-interjúban (1998/51. szám, 100. o.) (2), ami az elmúlt hónapokban történt. (Emlékeztetõül: Soros György az a spekuláns, akinek pénzalapjai 1992-ben tízmilliárd dollárt tettek a szerintük túlértékelt angol font ellen, ami ki is váltotta az angol font leértékelését. Az angol állam egyévi adóbevételének megfelelõ összegtõl esett el, míg Soros egymilliárd dollár haszonhoz jutott.) Valójában - folytatja Soros a Spiegel-interjúban - válsághelyzet állt elõ a globális kapitalizmus peremén. Az események nagyságrendje és súlyossága a félelmetes. A nemzetközi bankrendszer olvadáspontjához már egészen közel jutottunk. Az oroszok fizetésképtelenné váltak, a Long-Term Capital Management fedezeti befektetési alap pedig majdnem tönkrement. Ha a New-York-i Központi Bank nem avatkozik be, olyan hitelkockázat áll elõ, amelyre senki sem számított. (3) A rendszer központját képezõ fejlett nyugati országok ekkora válságba mindezidáig nem kerültek, ezért lakosaik egy része úgy véli, õket nem fenyegeti az, ami Ázsiában és Latin-Amerikában sokak életét tönkretette. Soros könyve, A globális kapitalizmus válsága azonban alaposan megrendíti õket hitükben. A veszélyt látva Soros azt javasolja - Európa több pénzügyminiszterével egybehangzóan -, hogy vonják szigorúbb ellenõrzés alá a pénzpiacokat. Az eljárás ugyan nem szünteti meg a probléma okait, és kipróbált receptekkel még nem is rendelkezünk ezen a téren, de legalább tüneti kezelés. Ugyanakkor 1916 óta kezünkben a megoldás, amely meglepõen egyszerû és elegáns, amellett gyakorlati és könnyen érthetõ: a természetes gazdasági rend, amelyet Silvio Gesell tett közzé. Megjelenése óta a könyv ezreket gyõzött meg (egyesek alaposan félre is értették), százak fedezik fel, értelmezik és írják le újra és újra, az uralkodó politikai és (köz)gazdasági rend hivatalos képviselõi mégsem akarnak tudomást venni róla, s elhallgatással büntetik. Vajon miért? Az elmúlt hónapokban végre ez is kiderült. Banki támogatás nélkül a végtelenül eladósodott állam életképtelen. Az állam, a politika támogatása nélkül pedig a bankok képviselte pénzrendszer mûködésképtelen. A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minõségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megõrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. (4) Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania. A hagyományos baloldali elméletek ezt a problémát gazdasági rendszerünk körforgásában félreismerték, és a termelõeszközök államosításával akartak rajta segíteni. Az értéktöbblet ugyan a termelõszférában keletkezik, nagyságát és eloszlását azonban a csere körfolyamata határozza meg. Államszocializmus helyett magánkapitalizmus azonban, ahogy ezt ma már tudjuk, nem oldja meg a dilemmát. A piacgazdaságot ugyanis sem a szocializmus, sem a kapitalizmus nem volt képes a szociális és az ökológiai igazságosság jegyében megreformálni. Szocializmus és kapitalizmus nem egymás alternatívái, hanem ugyanazon érme különbözõ oldalai. És a szocialista rendszer kudarcát sem csak a mindenkori döntéshozók alkalmatlansága vagy a korrupció okozta, ahogy azt állandóan hangoztatják. A rendszer bukásához bizonyára ezek is hozzájárultak, de a probléma gyökerei mélyebbre nyúlnak. Az igazi ok pénzrendszerünk mûködésében keresendõ. A pénzrendszer hibái négy alapvetõ tévedésre vezethetõk vissza. Az elsõ tévedés a növekedési folyamatok eltérõ sebességével kapcsolatos. Az emberi test, csakúgy mint a növényi és az állati, fizikai értelemben egyaránt természetes módon növekszik : életünk korai szakaszában elég gyorsan, késõbb egyre lassabban gyarapodunk, míg huszonegyedik életévünkre növekedésünk rendszerint leáll. Ettõl kezdve, életünk további és jóval hosszabb szakaszában, csak minõségi, s nem mennyiségi változásokon esünk át, ezért növekedésünket kvalitatív növekedési görbével jellemezhetjük. Ismerünk azonban két további, egymástól alapvetõen különbözõ növekedésformát is. Mechanikus vagy lineáris a növekedés akkor, amikor például több gép több jószágot termel, vagy amikor több szén több energiát szabadít fel. Elemzésünk szempontjából e növekedésformának nincs jelentõsége, de azt meg kell jegyezni, hogy ez a fajta egyenletes teljesítménynövekedés (lásd a Deutsche Bank logóját) sem tartható fenn bolygónkon a végtelenségig. Fontos azonban, hogy megértsük az úgynevezett exponenciális növekedés természetét, amelyet akár a már jelzett természetes növekedés ellentétének is nevezhetnénk. E növekedés eleinte nagyon is kismérvû, késõbb felgyorsul, végül majdnem függõleges görbeként mutat mennyiségi növekedést. Fizikai értelemben ott találkozunk ilyen növekedéssel, ahol betegség és halál következik. A rákos betegséget például ilyen görbe jellemzi. A betegség eleinte lassan növekszik: egy rákos sejtbõl 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512 stb. lesz. A növekedés tehát egyre gyorsul, s mire észreveszik, többnyire már nem lehet megfékezni, a gazdaszervezet halálát okozza. Ha ezt az exponenciális növekedést nem értjük meg a pénz mûködésében, a legsúlyosabb következményeknek nézünk elébe. A pénzvagyon a kamattal és a kamatos kamattal szabályos idõközönként megkétszerezõdik az exponenciális görbe mentén, ami megmagyarázza a pénzrendszer súlyos válságait szabályos idõközönként. A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindig csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az akkor érvényes aranyár mellett milliárd darab, a Föld tömegének megfelelõ aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja. A kamat úgy mûködik, mint a rákos betegség a gazdaság rendszerében, egyúttal a társadalom szervezetében is. Csak egy egészséges, a természetes növekedési görbének megfelelõ pénzrendszer bevezetésével válna lehetõvé az ökológusok és az ökonómusok által régóta elvárt zéró vagy kvalitatív növekedés. Sokan kinevették az albánokat, amikor azok hittek a pimasz beruházási bankoknak, amikor azok havi 25%-os tõkehozamot ígértek, ami rövid ideig, exponenciálisan növekvõ betétek mellett, lehetséges is volt, de természetesen hamar kiderült a turpisság. Alapjában véve azonban mi is éppen ilyen buták vagyunk. Aki a fennálló pénzrendszert elfogadja, ugyanazt kockáztatja, bár hosszabb távon, amit az albánok tapasztaltak. A második alapvetõ tévedést akkor követjük el, amikor azt hisszük, csak akkor fizetünk kamatot, ha kölcsönt vettünk fel. Ez bizony nem igaz. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelõ és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m²-es lakás esetében, amely német márkába (5) kerül, ez körülbelül márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tõkeköltséget tartalmaz (vö. Creutz [1997], 1. köt., o.). Ez azt jó ha figyelünk külföldre is 7

8 jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk. A harmadik alapvetõ tévedés abban nyilvánul meg, hogy azt hisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, feltétlenül jogos. Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos-kamatnak a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a kispénzûektõl a sokpénzûek felé. Ha például a német háztartásokat tíz egyenlõ nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk kevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz busás hasznot a rendszerbõl. Az igazságosság - miszerint takarékbetéteink és befektetéseink után minden fizetett kamatot visszakapunk -, alaposabban megvizsgálva, csupán képzelgés. Kamatnyeresége csak a lakosság 10%-ának van, s ez abból származik, amit a nagy többség a kamaton veszít. Ahhoz, hogy ebben az üzletben nyereségesek legyünk, egy több mint ötszázezer márkás kamatozó betétre lenne szükségünk. Németországban jelenleg naponta egymilliárd márkát (az egyes után kilenc nulla következik) oszt újra a rendszer a munkából élõktõl a pénzüket kölcsönadni tudók javára. Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosítótársaságok és a multinacionális konszernek. A német bankok kamatjövedelme az 1971 és 1981 közötti idõszakban körülbelül a négyszeresére növekedett, egyedül 1978 és 1994 között 111 milliárd német márkáról 482 milliárd márkára nõtt. A vállalkozói nyereség 1971-tõl 1981-ig 45%-kal nõtt, de 1979 és 1982 között csökkent (vö. Creutz [1997], 1. köt., 226. o.). A konszernméreten aluli cégeknél a baloldali pártok által még mindig sugalltnál jóval kevesebb az érdekellentét a vállalkozók és a munkavállalók között, mint általában a jövedelmükért dolgozni kénytelenek és a munka nélkül jövedelemhez jutók között. Ez utóbbiak többnyire olyan multinacionális konszernek, amelyek pénzügyi befektetéseikkel többet keresnek, mint a termelésükkel, valamint a bankok és a biztosítók. A negyedik alapvetõ tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség. Különbözõ gazdasági mutatók összehasonlításával lehet ezt megvilágítani. Az es idõszakban a Német Szövetségi Köztársaság bruttó hazai terméke (GDP-je) a négyszeresére nõtt, éppen úgy, mint a bruttó és nettó bérek és járandóságok, valamint az állami bevételek. Mindeközben ugyanakkor az állam kamatterhei a tizennégyszeresükre nõttek. Ezen egyensúlytalanság enyhítésére az egyik lehetõség több pénz kibocsátása, azaz infláció gerjesztése. Az infláció leginkább a lakosságnak megint csak azt a részét érinti, amelynek az inflációval szemben nincs értékálló tulajdona (földje vagy háza), és a kamatrendszerben egyébként is mindig mindenre ráfizet. A piacgazdaság erõinek játékában a kamat ezért hamis ármechanizmushoz vezet: a játékosokat (a gazdaság szereplõit) kamatköltségekkel bünteti, a játék elrontóit pedig, akik készpénzt (likviditást) tartanak a kasszában, kamatbevétellel jutalmazza. A kamat ily módon teljesítmény nélküli jövedelmet tesz lehetõvé, növekedésre kényszeríti a gazdaságot, és tovább növeli a jövedelmek közötti egyenlõtlenséget. Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, valuták megingatását teszi lehetõvé (lásd Soros György megnyilatkozását az írás elején), és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára - fõleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele. Nagyjából 1890 óta létezik a Silvio Gesell által megfogalmazott pénzrendszer és természetes gazdasági rend, amely a kapitalizmushoz és a kommunizmushoz körülbelül úgy viszonyul, mint a ptolemaioszi világkép (amely szerint a Nap kering a Föld körül) a kopernikuszi világképhez (amely ennek pontosan az ellenkezõjét állítja). Gesell azt javasolja, hogy kamatszedés helyett a pénzt vonják állami hatáskörbe, s a pénzforgás biztosítása érdekében szedjenek érte pénzhasználati, illetve pénzvisszatartási illetéket. Ez az illeték nem azoknak kedvezne, akiknek a szükségesnél több pénzük van, hanem az államnak, a régiónak vagy a közösségnek, amely kibocsátja és végül is használja. A pénz szerepét ezzel csereeszköz funkciójára korlátoznák. Ha több van valakinél, mint amennyire pillanatnyilag szüksége van, akkor beviszi a bankba, ahol kölcsönként újra forgalomba hozzák. A mai szokások így nemigen változnának, és a takarékosságra továbbra is ösztönöznének. A látra szóló betéten a pénzt ugyanis készpénzként kezelik és pénzhasználati illeték terheli, míg a takarékszámlán nem. A pénz megtartja értékét (mert a mai pénz számára az államadósság mérséklése és a munkahelyek megtartása céljából nélkülözhetetlen infláció megszûnik). Az adósnak azonban a bank munkadíjat, valamint kockázati prémiumot számol fel, amit azonban kismértékben eddig is minden tranzakció esetén megtett, s többnyire nem tesz ki 2,5%-nál többet. Noha Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy a jövõben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétõl, ez a jövõ még mindig nem érkezett el. Kérdés, hogy lesz-e elegendõ idõnk a változtatáshoz. Az ökológiai egyensúly - és alighanem a világgazdasági rendszer egyensúlya is - bármikor felbomolhat, s ezt mindenki, gazdagok és szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezõi is meg fogják szenvedni. A küszöbönálló katasztrófa jó alkalom lenne arra, hogy teljesen más alapokra építkezzünk egy ökologikus pénzés gazdasági rendszer jegyében. HIVATKOZÁSOK Creutz, H. [1997]: A pénz-szindróma - Utak a válságmentes piacgazdasághoz; 2 kötet, HIFA HUNGÁRIA, Budapest Gesell, S. [1949]: Die Natürliche Wirtschaftsordnung; Rudolf Zitzmann Verlag; Lauf bei Nürnberg; 9. kiadás; angolul: The Natural Economic Order; vagy Soros Gy. [1999]: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom; Magyar Könyvklub - Scolar, Budapest Lábjegyzetek: (1) Az január 31-én Düsseldorfban, az Initiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (INWO Kezdeményezés a természetes gazdasági rendért) kongresszusán elhangzott elõadás (http://www.inwo.de/archiv/gchance.htm) Vladimir Svitak által rövidített változata (in. Svitak, V. [szerk.]: Strukturen des Aufbruchs - von der Konkurrenzgesellschaft zur Solidargemeinschaft; Hirzel, Stuttgart, 2001, o.). A fordítást Kocsis Tamás vetette egybe a német eredetivel. Az írást a szerzõ szíves engedélyével közöljük. (2) Soros György itt arra a válságsorozatra utal, amellyel az 1987-es tõzsdekrachot követõ, pénzügyileg nyugodt periódus lezárult. A sorozat 1997 júliusában Thaiföldön kezdõdött, majd novemberben Hong Kong-ban (és Kelet-Ázsiában), 1998 februárjában Indonéziában, végül Oroszországban okozott jelentõs, az egész világra kiható pénzügyi problémákat. (A szerk.) (3) Az említett fedezeti befektetési alap (hedge fund) 5 milliárd amerikai dolláros saját tõkével 125 millió dolláros hitelt vett fel, s ezzel - az évi közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott elmélet alkalmazásával és kidolgozói, Myron Scholes és Robert Merton aktív közremûködésével milliárd dolláros spekulációba fogott. Az említett válságsorozat az alapot megrendítette, melynek közelgõ összeomlása a teljes pénzügyi rendszert fenyegette. Ezt elkerülendõ az amerikai jegybank (Fed) 14 nagybank összefogásával 3,625 milliárd dolláros mentõcsomagot dolgozott ki, s a gyengélkedõ fedezeti befektetési alapokat nagyrészt átvette. Bõvebben lásd Dunbar, Nicholas: A talált pénz - Egy pénzgyár tündöklése és bukása, A pénzpiacok természetrajza; Panem-John Wiley & Sons, Budapest, 2000 (A szerk.) (4) Inflációval terhelt rendszerünkben persze nem a konyhaszekrényben vagy a párnahuzatba varrva õrzi meg az értékét. (A szerk.) (5) január 1-tõl Németország hivatalos pénzneme az euró. A hivatalos átváltási árfolyam: 1 német márka = 0,5112 euró. (A szerk.) Fordította: Andrásfalvy András Forrás: Margrit Kennedy 8 jó ha figyelünk külföldre is

9 A kamat megszûnése a környezetet is megmenthetné állítja egy alternatív közgazdász A tõkés termelési módot kell megszüntetni vagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni? Az a környezetvédõ, aki nem a környezetpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége - idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát Síklaky István alternatív közgazdász. A környezetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedelmének állandó növekedése - folytatja. A Föld zárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bõvülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani a gazdaság növekedését - vonja le a következtetést. Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Síklakyval. A Római Klub híres jelentése nyomán egész tudományos irányzatok fejlõdtek ki, amelyek a növekedésben látják a bajok okát. Szélesnek mondható az egyetértés abban is, hogy az állandó növekedési kényszer a tõkés gazdaság alaptörvénye. A tõkés gazdaság csak növekedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést pedig olyan mutatóban - a GDP-ben - méri, amely alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi állapotának, pláne a népjólétnek a mérésére. A tõkés termelési módot kell tehát megszüntetni vagy átalakítani - mondják megint csak nagyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni? Kamat nélküli piacgazdaság Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte a kamatgazdaságtól kellene megszabadulni. Az áruk és szolgáltatások elõállítóira hatalmas terheket ró, hogy költségeik és profitjuk fedezetén túl a pénztõke kamatát is meg kell termelniük a pénztulajdonosok számára. Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német közgazdászt követve), hogy nem általában a magántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit a vállalkozó tevékenységéhez kötõdik, de a kamat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség ró a piaci szereplõkre, végsõ oka az inflációnak, a túltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti állandó növekedésre is a termelõket - állítja Síklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a környezet katasztrofális pusztulása mögött is. Ha így van, meg kellene szabadítani a gazdaságot a kamattehertõl - folytatódik az okfejtés. De vajon lehetséges-e ez, és hogyan? Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyelmünkbe. Gesell A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén címû, 1913-ban megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok mögött a kamatgazdaság jellemzõi állnak, akkor a Gesell-féle szabad pénzen alapuló gazdaság biztosíthatná a fenntartható fejlõdést véli Síklaky István. Szabadpénz-rendszer Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztulajdonosok legfõbb céljává váljon minél gyorsabban szabadulni a pénzüktõl. Azt ajánlja, hogy a gazdaság szereplõinek kezében lévõ pénz a jegybank által szabályozott nyilvános elvek szerint állandóan veszítsen értékébõl. A pénztulajdonosok tehát kénytelenek negatív kamattal számolni. Ilyen körülmények között nem érné meg a pénzen ülni. Gesell javaslata megteremtené tehát a forgásbiztosított pénzt. A negatív kamat drágítaná a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínála egyensúlyba kerülne a kereslettel, s végsõ soron megszûnne a pénztõke kamata - mondja Silvio Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgazdász. A szabad pénz értelmetlenné tenné a tõkés számára a tõke kivonását a termelésbõl. Ha tudom, hogy minden 100 forintom 50 fillérrel kevesebbet ér a következõ hónapban, vásárolni fogok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, hanem azért van pénzem, hogy vásároljak. Persze semmilyen rendszer nem garantálja önmagában a társadalmi gondok megoldását - szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság sem automatikusan válna környezetkímélõvé. A bõvülés állandó kényszerének kikapcsolásával azonban jó feltételeket teremtene a környezettel békében élõ rendszer mûködtetéséhez. Kísérletek helyett nemzetközi egyezmények? A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgazdasági társaság vitáján, amit a Közgáz környezetgazdaságtani mûhelye szervezett, Kiss Károly alternatív közgazdász például alapvetõ kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolatmenetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkeztek ellenvetései. Kiss személyében a környezetpusztítás közgazdasági megoldásait kutató irányzat képviselõje szólalt meg. Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kamatot kikapcsolni a piacgazdaság mûködésébõl. Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valamiféle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez pedig, mint mondja, elfogadhatatlan. A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaságnak bizonyos területeken - szociális, környezeti kérdésekben - történõ korlátozását tartja célravezetõnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikényszerített korlátozó intézkedések útján - mondja. Akciókutatás társadalmi reformok kísérletezés útján A kamat nélküli piacgazdaság életképességérõl az elméleti vita mellett kísérleti úton is információkat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet Síklaky István. Gesell és követõi a 20. század elsõ felében, a Nagy Válság éveiben városi önkormányzatok segítségével kipróbálhatták a szabadpénz-rendszert. A beszámolók szerint sikerrel. Ugyancsak a beszámolók szerint a további kísérletezés a feleszmélõ bankszektor nyomása miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky. Mindenképpen elõny, ha egy gazdasági vagy társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérletezhetõ, mielõtt széles körben bevezetnék az ötletet. A magyar - illetve általában a kontinentális európai - társadalomtudományban szokatlan, hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredményeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sokkal inkább tisztelõ amerikai és angol kutatók számára természetes, hogy mindazon eszméket, amelyek kis méretekben kísérletezhetõk, nemcsak megvitatják, de ki is próbálják a valóságban. A kísérleti társadalomjavítás, az akciókutatás módszere önálló tudományos ágazattá izmosodott. Az angolszász országokban nehéz is megállapítani, hol végzõdik a tudomány, és hol kezdõdik a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. A válságokra nem elsõsorban politikai pártok alapításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az angolszász világban a helyi kísérletek szaporodása jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd errõl részletesebben Percenként forradalom címû írásunkat a NOL-on.) Liska Tibor munkatársa nem tagadja meg magát Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabadpénz-rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt a szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Tibornak. Síklaky István nevéhez fûzõdik a nyolcvanas évek elején nagy port felvert Liska-féle szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása. Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszabadítását, a magántulajdon monopóliumának megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomán a pénztõke monopóliumának megszüntetésén töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyon hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvetõ reformjának útjait keresik. Nem azt javasolják azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe, hanem csak azt, hogy bátor és szellemes kísérletekkel kutassuk a körmünkre égõ problémák megoldásait. Forrás: Tamás Tibor NOL jó ha figyelünk külföldre is 9

10 A Lélegzet július augusztusi számának melléklete Tisztelt Olvasó! Az elmúlt években sokan nagy örömmel üdvözölték a külföldi tõke beáramlását, most már azonban egyre többen mutatnak rá ennek a jelenségnek az árnyoldalaira is. Felvetik, hogy érdemes volt-e a magyar adófizetõk pénzébõl hatalmas támogatást nyújtani a külföldi cégeknek és magánszemélyeknek, érdemes volt-e a hazai vagyon jelentõs részét sokszor áron alul kiárusítani. Hasznára van-e az országnak, ha olyan termelési és fogyasztói minták elterjedését ösztönözzük sok-sok milliárd forinttal, amelyekrõl az követendõ példaként elénk állított Európai Unióban is egyre többen mondják, hogy zsákutcába vezet? Vajon nem lenne-e sokkal célszerûbb ezeket a hatalmas összegeket a magyar vállalkozóknak adni, a még meglévõ vagyonunkat megõrizni, és mindezt arra fordítani, hogy az értékes hagyományainknak sokkal inkább megfelelõ, a környezeti és társadalmi szempontból valóban fenntartható fejlõdést valósítsunk meg? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kívánnak válaszolni azok az írások, amelyeket a Lélegzet jelen mellékletében közlünk. György Lajos egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi termelés és ellátás javítására, az alapvetõ emberi szükségletek kielégítésére, az egészséges életfeltételek megteremtésére kell fektetni a hangsúlyt. Síklaky István javaslatot tesz arra, miként lehetne elérni, hogy megválasztott önkormányzati és országgyûlési képviselõink valóban a mi érdekeinket képviseljék. Ugyanerrõl a témáról ír Ignéczi Tibor, aki egy konkrét és meg is valósított kezdeményezést is bemutat. Éliás Ádám a pénztõl való függésünk csökkentésének lehetõségeit elemezi. Lukács András és Pavics Lázár pedig konkrét számokat közöl arról, mekkora összeggel támogatjuk a külföldi tõkét, és javaslatokat tesznek a megoldásra. Mikola Klára Németh László augusztus 25-én, a balatonszárszói összejövetelen a magyarság gyarmati sorsáról tartott elõadást. A vita során a következõket mondta a harmadik útról: Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki és azt kérdezi: nem lehetneúj-guineaapápuáké?ezaharmadik oldal ben már mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar politikai pártoknak nincs jövõképük. Egyetlen utat láttak maguk elõtt: az Európai Közösség, a piactársada1om útját. Egy harmadik útról már szinte senki sem beszélt, pedig annak a lehetõségérõl néhány évvel korábban többen meg voltak gyõzõdve ben Czakó Gábor még ezt az utat javasolta: a nyers kapitalizmus elszabadítása elõtt szemügyre kéne venni, adódhatnak-e elõnyök elmaradottságunkból? Vagy: Ha a magyar társadalomnak sikerülne illõ helyére visszaállítani a tudást és az erkölcsöt, gazdaságunk hamarosan elérne akár valami századfordulós kapitalizmus-szintet is. De onnan hová? A korlátlan növekedés zsákutcájába? Ahonnan kifelé igyekeznek azok, akik a kor idejét élik, és keresik azt az utat, amelyen nemcsak a gazdasági élet, de a Föld élete is megõrizhetõ? 1990 januárjában J. K. Galbraith túl egyszerûsítõnek találta azt a nézetet, hogy a világ kétsarkú: kapitalista vagy kommunista, bár Keleten és Nyugaton egyaránt fontosnak vélik, hogy teljes legyen a kapitalizmusba való átmenet. A kapitalista rendszer azonban fejtegette Galbraith azért tudott fennmaradni, mert a jóléti állam enyhítette az eredeti kapitalizmus bajait és kegyetlenségét. Amit a kelet-európai országok a szocializmus vagy kommunizmus alternatívájának látnak, az nem a kapitalizmus. Ha az a klasszikus alakú kapitalizmus volna, egy pillanatra sem szeretnének cserélni. Az általuk óhajtott vagylagos lehetõség a korszerû állam, a kormány nélkülözhetetlen lágyító, állandósító szerepével. A kapitalizmus az õsi, eredeti alakját nem tudta volna túlélni állami beavatkozás nélkül, és nem lehet az Adam Smith-féle szabad piachoz visszatérni. Azt Nyugaton sem tûrnénk el, azt nem tudnánk túlélni. (...) Nem igaz, hogy átmeneti megrázkódtatás és nehézségek után azonnali gazdasági javulás fog bekövetkezni. Ez szinte teológiai gondolkodás: hogy az önsanyargatás vezet a jobbá váláshoz. Jelenleg Kelet-Európában a szabadságot üdvözlik. Tragikus volna, ha ez elfogadhatatlan gazdasági nélkülözésekkel társulna. Ha kelet-európai tanácsadó volnék, a kevésbé fontos fogyasztási javak és szolgáltatások piaci szabályozását ösztönözném, de óvatos és fokozatos lennék az alapvetõ élelmiszerek, a lakbérek és az egészségügyi szolgáltatások szabad piacra bocsátását illetõen. Ez esetben azonnal jelentkeznének a bajok, a szenvedés. Rabár Ferenc a pénzügyminiszteri székbõl való távozása (leváltása) után egy nemzetközi összejövetelen elõremutatóan tekintett vissza tevékenységére: A piac az egész nyugati társadalom alapelve. Ez a leghatékonyabb eszköz a források rövid távú elosztására, de vak a méltányosság és igazságosság iránt. A piac sose tudja megoldani a világ mezõgazdaságának gondjait, a piac maga okozza az éhség és a bõség gondjait. Különös dolog olyan korban élni, melyben azt mondják, hogy a piac «gyõzött», amikor tudjuk, hogy a piac semmit sem old meg. Kelet-Európában az a veszély fenyeget, hogy visszajönnek a piac régi hiányosságai is. Tudom mindezeket, és mégis, amikor abban a helyzetben voltam, hogy végre akartam hajtani eszméimet, akkor ott találtam magam egy rendszerbe ágyazva. Ebben a helyzetben a pillanat szükségszerûségének logikája miatt, bár keynesiánus vagyok, monetaristaként kellett viselkednem. Bár azt gondoltam, hogy az igazságosság fontos, végletesen konzervatívnak kellett lennem. Bár a bolygóval törõdtem, a helyi dolgokért kellett cselekednem. Meg akartam szüntetni az éhezést, ehelyett azon fáradoztam, hogy a magyar mezõgazdaság minél versenyképesebb legyen. Egy erõs újraelosztás mellett voltam, s a legkisebbre kellett csökkentenem az újraelosztást a szabad piac nevében. Mindnyájan, tudatosan vagy nem, a rendszerek rabjai vagyunk. Nem vagyunk képesek rá, hogy függetlenül cselekedjünk, kivéve, ha úgy változtatjuk meg a rendszert, hogy az olyan tetteket kényszerítsen ki, amelyeket valóban akarunk. Hasonlóan vélekedett a rendszer csapdáiról, a növekedés zsákutcájáról, csak éppen a túlsó partról Noam Chomsky 1993-ban: Azt gondolom, hogy a kilátások igen komorak Kelet-Európa számára. Nyugatnak megvan a terve nagy részét át akarják alakítani a harmadik világ új, könnyen kizsákmányolható részévé. Sok tekintetben Kelet- Európa sokkal vonzóbb a befektetõk számára, mint Latin-Amerika. Az egyik ok, hogy itt a lakosság fehér bõrû és kék szemû, s ezért könnyebb kapcsolatot teremteni azoknak a beruházóknak, akik mélyen rasszista társadalmakból, az Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európából származnak. Jelentõs továbbá, hogy Kelet-Európában jobb az egészségügyi helyzet és jobban képzettek az emberek, mint Latin-Amerikában, amely néhány gazdag és kivételezett területtõl eltekintve, súlyos helyzetben van. A Világbank útja azt sugallja minden segélyezettnek: ti fejletlenek vagyok, segítségre szorultok, nélkülünk éhen haltok, sõt mi több, farmernadrágotok és kokakólátok sem lesz! A növekedés kérdését rendszerint nagyon leegyszerûsítik. Kiss Károly fejti ki, hogy nem mindegy, mibõl adódik. Szerinte a lakásépí- 10 jó ha figyelünk külföldre is

11 tés, a közüzemi szolgáltatások, a pihenéssel, sporttal, kultúrával, informatikával kapcsolatos szolgáltatások területén van szükség növekedésre. (Utóbb kiderült: növekedhet a nemzeti össztermék, s az kizárólag a külföldi beruházók zsebébe vándorol.) A történelem folyamán minden nagy birodalom összeomlott. Nyilvánvaló módon a jelenlegi pénzbirodalom sorsa is ez lesz, az egész világot gyarmatosító egységes világgazdasági rendszer széjjel fog esni. Fennmaradhatunk-e és hogyan, a fölbomlás és a már jelen lévõ ökológiai katasztrófa kiteljesedésének idején? Az a dolgunk, hogy elõre felkészüljünk rá. A jövõ a kis területi egységek önállósodása felé mutat. Minden nemzetnek, nekünk is meg kell õriznünk a nemzeti azonosságtudatunkat, a kultúránkat, az anyanyelvünket, s azon belül a tájegységek sajátos hagyományait, szokásait. A lehetõ legnagyobb mértékig törekedni kell a kis egységek önálló termelésére, a helyi mezõgazdaság, ipar, kereskedelem és hitelrendszer fejlesztésére, meg kell akadályozni azok leépítését. Ezért sem adhatjuk föl a földrajzi és kulturális hagyományokból folyó termelési módunkat, terményeinket, növényés állatfajainkat, vendéglátási szokásainkat, nemzeti azonosságunkat. Fontosak a helyi tejüzemek, vágóhídak, füstölõk, pékségek, sörfõzdék vagy a helyi energiatermelés. A helyi lehetõségek fejlesztése sokkal több munkaalkalmat teremt, mint például egy nemzetek fölötti vállalat automatizált kocsi-összeszerelõ részlege. A helyi fejlesztésnek együtt kell járnia a központosítás csökkentésével, a jobban érvényesülõ részvételi demokráciával, nemzeti kultúránk megõrzésével. A részvételi demokráciát a következõképp látja Lewis Mumford:...a demokrácia természetszerûleg olyan kis közösségekben és csoportokban mûködik a legjobban, ahol az emberek úton-útfélen találkozhatnak, egyenlõ felekként szabadon tárgyalnak és személyes ismeretségben állnak egymással: ez minden tekintetben ellentéte a tömeges szövetkezés, a tömegkommunikáció és a tömegszervezet anonim, elszegényedett és nagyrészt láthatatlan formáinak. De mihelyt nagy tömegekrõl van szó, a demokrácia vagy aláveti magát egy külsõ irányításnak és központi vezetésnek, vagy arra a nehéz feladatra kényszerül, hogy hatalmát átadja, delegáljon valamiféle kooperatív szervezetnek. A harmadik világ tönkretételében igen nagy szerepe volt annak, hogy a táj és éghajlat jellegének megfelelõ õsi termelési módokat és eljárásokat idegen nyomásra monokultúrákkal cserélték fel, s a biológiai-kulturális sokféleségük elveszítése fõ oka volt elszegényedésüknek, eladósodásuknak, éhezésüknek. Ebbõl az a tanulság, hogy nem másoknak kell kijelölni helyünket a világban, azt magunknak kell biztosítanunk. Minél inkább elfogadjuk a ránk erõltetett, tõlünk idegen gazdasági, termelési szokásokat, módokat, feladatokat, annál inkább kiszolgáltatottak leszünk, annál inkább biztosítjuk gyarmati helyzetünket. Egy nemzeti egyetértésen és összefogáson alapuló ökologikus lét csak egy jól megfogalmazott harmadik út fölvázolása és követése révén valósulhat meg. Kevesen törekednek erre. Fentebb Czakó Gábort idéztem, aki 1995-ben a tapasztalatok hatására már keményebben fogalmazott: Az Antall-Boross-Horn kormányzat abban egy, hogy az áldozatnak szánt harmadik világból a világgyilkosok közé szeretné bevinni az országot. Nemes terv. Szívmelengetõ és népszerû: Ugyan ki nézi, hogy ezen az úton elõbb-utóbb mindenki áldozattá lesz? Az igazi kérdés: van-e harmadik út? Esetleg csakis harmadik út létezik? Bizonyos, hogy az a tehetségében és szorgalmában bízó nép találhat rá, amelyik elég bátor megkeresni. Sokan keresik ezt az utat. A nemzetek feletti vállalatok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy mielõtt rátalálunk a harmadik útra, hosszú idõre megszilárdítsák a pénzhatalmat. Ezt a folyamatot nevezik globalizációnak áprilisában akarták megkoronázni mûvüket, s a korábbi szerzõdések (GATT, WTO, NAFTA stb.) betetõzésére aláíratni a Sokoldalú Beruházási Egyezményt (Multilateral Agreement on Investment, MAI). (Feiler 1997, György 1998). Az egyezményt titokban készítették elõ, a parlamentek sem tudtak róla. A célja biztosítani a külföldi cégek legalább egyenlõ elbírálását a hitelek és adózási kedvezmények tekintetében és ezzel megteremteni a külföldi beruházók biztonságát, meggátolni a befektetõk jogainak bármiféle korlátozását, megakadályozni az emberi egészség vagy a környezet érdekében történõ bármiféle kivételezést. Aláírásával a kormányok teljesen megkötnék a saját kezüket, a kormányokat, a vállalatok is bíróság elé idézhetnék. Az az ország, amelyik aláírja, 5 évig nem léphet ki, és ha akkor fel is mondja a szerzõdést, a vállalt kötelezettségek 15 (!) éven át érvényben maradnak. A titkos tárgyalások igen nagy sebességgel folytak, talán azért, hogy az egyezményt össze lehessen hozni még mielõtt a nyilvánosság észbe kap. (A egyezmény szövegét egy kanadai szervezet szivárogtatta ki és rakta a világhálóra 1998 elején. Egy kanadai lap címoldalán tüntetõket látunk ilyen szövegû táblával: With the MAI - Canada will die, azaz a MAI-val Kanada el fog pusztulni.) A szerzõdés aláírásával megszûnne minden, eddig valamennyire is független állam önrendelkezése, szabadsága. A szerzõdést aláíró kormány saját népét legalább 20 évre gyarmati sorsba, rabszolgaságba döntené. A dolognak hihetetlen veszélyei vannak, emellett örömre ad okot, hogy a MAI ellen igen sok emberjogi szervezet, szakszervezetek, pártok, a zöld mozgalom és a keresztyén, ortodox és anglikán egyházakat képviselõ Egyházak Világtanácsa is fellépett (ez utóbbi körlevelében ismertette tagegyházaival a MAI veszélyeit). A mozgalom összefogása átmenetileg gyõzött, MAI nem lesz. Nem szabad azonban túl korán inni a medve bõrére 1999 decemberében Seattle-ben a WTO arról készül határozatot hozni, hogy miképpen valósítsák meg más név alatt a MAI célkitûzéseit. Remélhetõleg a zöld mozgalom eddigi szövetségeseivel, például az Egyházak Világtanácsával és másokkal együtt folytatja harcát, amelyhez esetleg más, katolikus és egyéb vallási csoportok is csatlakoznak. (Részlet a Vissza a kozmikus Rendhez c. könyvbõl) György Lajos Ismert a sztálini recept: Kinyilatkoztatni a hatalom szája íze szerinti egyetlen igazságot, és szitkot-átkot zúdítani a másként gondolkodókra. Harmadik út tehát nincs nyilatkoztatja ki a Bonifert Mária Inotai András szerzõpáros (Népszabadság, ), azon ellenállhatatlan érvelés eredményeképpen, hogy eddig már többen sikertelenül próbálkoztak vele. Majd a cikk végén jön a kiátkozás: Ebben a helyzetben bezárkózni, vagy «harmadik utat» hirdetni, több mint felelõtlenség. Felnagyítani az új megteremtésével járó nehézségeket és tagadni az eredményeket több mint bûn. Aki tehát harmadik útra törekszik, több mint felelõtlen, több mint bûnös. És hogy minõsítsük az olyan tanult közgazdászokat, akik nem vesznek tudomást a jelenlegi gazdasági rendszer, az elsõ út alapvetõ belsõ ellentmondásáról, amely kiküszöbölhetetlen, mert a lényegéhez tartozik? Akik nem vesznek tudomást azokról a tendenciákról, amelyek kérlelhetetlen elõrehaladását évtizedek óta rendre ENSZ statisztikák tárják a világ elé, és amelyek a rendszer egyre közelgõ összeomlását vetítik elõre olyan valószínûséggel, mint amilyen valószínûséggel egy szerpentinen lefelé rohanó fék nélküli autó szakadékba zuhan? Mi ez a belsõ ellentmondás? A tõkés gazdaság hajtóereje a kamat: a vagyontulajdonosok joga és lehetõsége arra, hogy teljesítmény nélkül, pusztán tulajdonuk alapján részesüljenek a társadalmi össztermékbõl, azaz járadékot élvezzenek. (Ezt ne mossuk össze a vállalkozói nyereséggel, amellyel a társadalom a piacon megmért vállalkozói teljesítményt jutalmazza, amely nyereség tehát munkabér jellegû. A profit e két lényegesen különbözõ eleme akkor mutatkozik meg tisztán, ha egy vállalkozó saját tõke nélkül, teljes mértékben hiteltõkét mûködtet.) A kamatos kamat matematikája folytán a pénzvagyon és vele a kamattömeg sokkal meredekebben nõ, mint a termelékenység. Változatlan méretû jó ha figyelünk külföldre is 11

12 termelés esetén tehát a társadalmi össztermék egyre nagyobb hányadát kellene kamatként kifizetni, és egyre kisebb hányad maradna a munkateljesítményt nyújtóknak, beleértve a vállalkozókat is. (Hadd nevezzem õket Silvio Gesell nyomán gyûjtõnéven munkásoknak.) Ha tehát a munkások szinten akarják tartani jövedelmüket, állandóan növelniük kell a termelést, akkor is, ha ez már meghaladja a normális (természetes) életvitel szükségleteit, akkor is, ha nincs rá elegendõ fizetõképes kereslet, akkor is, ha már régen áttörte az ökoszféra korlátait. (Lásd a Római Klub emlékezetes tanulmányát.) Ebbõl az alapvetõ ellentmondásból ered két végzetes tendencia. Az egyiket már érintettük: ez az élet természeti (ökológiai) feltételeinek a rombolása, amelyet száz éve még észre sem vettek, ma azonban már nyilvánvaló, hogy egy-két nemzedéken belül ellehetetleníti a magasrendû életet a Földön. A másik tendencia: a polarizáció, a szakadék, amely a vagyon, a jövedelem, és vele a hatalom túlnyomó részét a többiek rovására birtokló maroknyi ember és az emberiség többi milliárdjai között évrõl évre mélyül. (Közhely volna erre számokat idézni.) Nyilvánvaló, hogy ez a szakadék nem mélyülhet a végtelenségig, és ha nem megy végbe fordulat azaz rendszerváltás, a folyamat globális szociális katasztrófába (atom-világ-polgárháborúba?) torkollik. Bonifert Inotai a globalizálódástól való elszakadást úgy látja, mintha egy hangya aláfeküdne az úthengernek, s megpróbálná feltartóztatni azt. Elõttem más kép rajzolódik ki: Magyarország tengeren hánykolódó halászhajó, amely hirtelen ott találja magát a csillogó-villogó, hatalmas Titanic mellett, és a Bonifert Inotaihoz hasonlók sóvárogva igyekeznek felkapaszkodni rá, nem véve tudomást arról, hogy a Titanic oldalát már felszakította a jéghegy. Miután a hagyományosan második útnak tekintett diktatórikus tervgazdálkodás amely magát szocializmusnak nevezte, bár a külsõ elemzõk és a belsõ másként gondolkodók inkább államkapitalizmusnak minõsítették kudarcot vallott, csak a jelenlegi rendszer, az abszolutizált magánkapitalizmus volna a járható út? Nem, ez a Titanic útja. Rendre cáfolhatnám Bonifert Inotai megdöbbentõen felületes tételeit, de csak egyet emelek ki illusztrációképpen. Azokazországok írják amelyekképesek voltak megnövelni feldolgozóipari kapacitásukat és élni tudtak a liberalizált piac lehetõségeivel, mint Kína, de még Mexikó, El Salvador vagy a Dominikai Köztársaság is, a világátlag háromszorosára tudták növelni kivitelüket. Ami, ugye, azt jelenti, hogy ezekben az országokban számottevõen javultak az életviszonyok. Eszünkbe jut a magyar export ragyogó növekedése, aminek zömét a vámszabad-területi multik produkálják, míg a valóban magyar export stagnál, vagy alig nõ, de emeljük ki inkább Mexikót. Csontos Gábor írja ( Van-e tíz-tizenöt évünk? Magyar Nemzet, ): A világ dolgaiban járatlan ember számára a közel 101 magyarországi vámszabad terület Magyarország technológiai megújításának jelképe lehetne. Abban az esetben, ha a multinacionális vállalatok berendezkedése és mûködése hazánkban tényleg különleges, egyedi jellemvonását tükrözné a sokat hangoztatott új gazdasági rend, az informatikai társadalmat megjelenítõ globalizációs piacgazdaság szerkezeti kiépítésében. Azonban a világon elég sok helyen, elsõsorban az olyan adósságszolgálat-szerkezetû országokban, mint Magyarországé, található az angol gyarmatosítás idejébõl megismert gazdasági területenkívüliség, más néven ipari-termelõi-összeszerelõi ültetvények, amelyek egy adott ország nemzetgazdaságán belül, de attól teljesen elszigetelve növelik külföldi anyacégeik profitját. Az Egyesült Államok és Mexikó határán felsorakozó mexikói vámszabad területek, maquiladorák szinte megdöbbentõ hasonlóságot mutatnak magyarországi testvéreikkel. A legelsõ hasonlóság maga a területenkívüliség, vagyis az, hogy ezek a gazdasági övezetek teljesen elszigetelve mûködnek a mexikói gazdaságtól Mexikó területén. Gyakorlatilag sem húzóágazatként, sem a helyi vállalkozások beszállíttatóiként nem játszanak szerepet. Mexikó állam és a maquiladorák kapcsolata a rendkívül olcsó mexikói bérmunkaerõ biztosításában, illetve az ott alkalmazottak távol élõ családjuk támogatásából származó fogyasztásában, megadóztatásában van. (Az ott alkalmazottak hazautalják fizetésük nagy részét.) A tényleges mexikói gazdaság állapota, szerkezete szintén nagyon hasonló a magyar gazdaságéhoz. (...) Mexikó 1996-ban csatlakozott a NAFTA-hoz, ami katasztrofális következményekkel járt. A szabadkereskedelmi övezet következtében ugrásszerûen megnõtt a mindennapi szükségleteket fedezõ import, miközben a hazai termelés a kormány monetáris gazdaságpolitikája következében csökkent, vagy jó esetben stagnált. A megnövekedett import következtében a költségvetés hiánya is nagyobbá vált, amit a beáramló tõke fedezett volna. Csakhogy ez a külföldi tõke Mexikó adósságszerkezete következtében nemvoltmás,mintarövidtávúspekulációs tõke. Amely kierõszakolta a mexikói jegybank által meghatározott reálkamat magas szintjét. Ez viszont a gazdaságpolitikai irányváltás elmélyítését hozta magával: a nemzeti valuta állandó leértékelését az export versenyképességére és a termelékenység növelésére hivatkozva, a belföldi fogyasztói árak világpiacosítását, a bérek alacsony szinten tartását és legfõképpen a belgazdasági élénkülést segítõ hitelek kamatrátájának magas szinten tartását. A tõkecsapda Mexikó esetében is kiválóan mûködik. A minden pénzügyi megkötöttség nélkül kiáramló tõke állandó tõkeéhséget idéz elõ nemcsak a költségvetésben, hanem a gazdaságban is. Ugyanakkor a belgazdaság képtelen fejleszteni a hitelkamatok nagysága miatt, és azért is, mert a beáramló (spekulációs) tõkére a költségvetésnek van szüksége. Tehát Mexikó esetében is bezárult az ördögi kör. S az eredmény? Tömeges elszegényedés, a kisipar tönkremenése, magas munkanélküliség (ez biztosítja a maquiladorák bérrabszolgáit), szociális feszültség. Nagyon is idevágnak A magyarországi SAPRI program fontosabb megállapításai is. (Magyar SAPRI Titkárság április. A SAPRI a Világbank, és tíz ország köztük Mexikó és Magyarország kormányainak és civil szervezeteinek közös gazdaságelemzõ programja.) Figyelembe veendõ, hogy az, amit Bonifert Inotai az egyetlen járható útnak tekintenek, a Magyar SAPRI Titkárság szóhasználatában neoliberális gazdaságpolitika vagy washingtoni konszenzus néven jelenik meg....a rendszerváltás hatalmas veszteségekkel járt, a fogyasztás, a reáljövedelem szintje évtizedeket, a foglalkoztatás szintje több mint fél évszázadnyit esett vissza és tíz évvel a rendszerváltást követõen ez a helyzet még alig változott. (...) számos országban, olyanokban, ahol sohasem volt szocializmus és rendszerváltás, a mienkhez hasonló problémákkal küzdenek a helyi társadalmak. (...) a valamennyi országot jellemzõ közös vonás a neoliberális gazdaságpolitika, amelyet kivétel nélkül minden olyan országban alkalmaztak, ahol a mondott negatív társadalmi jelenségek tapasztalhatók voltak. (...) a «neoliberális» jelzõ (...) egy minden állami szabályozás nélküli, szabadon mozgó piacgazdaságot jelent, amelyet a meglévõbõl a korábbi állami szabályozás lebontásával, így az árak, a külkereskedelem liberalizálásával, a támogatások leépítésével, az állami tulajdon privatizálásával és további hasonló intézkedésekkel hoztak létre. A fejletlenebb volt szocialista, vagy fejlõdõ országoknak (...) meg kellett nyitni piacaikat a náluknál lényegesen fejlettebb, tõkeerõsebb országok vállalatai elõtt. Ez valami olyasmit jelent, mintha az ökölvívásban eltörölnék a súlycsoportokat, Nem nehéz megjósolni a nehézsúlyúak gyõzelmét. Ez történt a volt szocialista és a fejlõdõ országokkal is. Az amúgyis szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok tovább gazdagodtak. (...) ha valamelyik ország a saját jószántából nem kívánta volna követni az angolszász országok által kialakított új közgazdasági divatot, azt különbözõ eszközökkel erre kényszerítették. (...) Az igazsághoz azonban 12 jó ha figyelünk külföldre is

13 Nagy Gábor tanulmánya A modern ipari rendszer minden intellektuális bonyolultságával éppen azokat az alapokat emészti fel, amelyekre épül, közgazdasági nyelven szólva: feléli önnön pótolhatatlan tõkéjét, amelyet elégedetten jövedelemként könyvel el. Ennek a tõkének a három válfaját érintettem: az ásványi tüzelõanyagokat, a természet tûréshatárait és az ember valóját. E.F. Schumacher 1. A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan 1.1 A világgazdasági horror Fõcímek a sajtóból: október 13. Napi világgazdaság: A történelem legnagyobb részvény-árfolyam esése egyetlen nap alatt a londoni tõzsdén október 16. Mai nap A dollár árfolyama tovább esik október 20. Új Magyarország Miért menekül az arab és japán tõke az amerikai bankokból? december 1. Népszabadság Kátyúba futottak a Csepel amerikai kerékpárjai december 3. Reform Két tonna dollár pénzhamisítás csúcstechnológiával január 10. Gödöllõi Hírlap A vadonatúj kábelgyár csõdje Mi lesz az ötszáz dolgozóval? január 11. Kurír Ismét benzináremelések január 16. Magyar Nemzet A válságstáb tehetetlen a kormány ma sem tudott megegyezni a kamionblokád szervezõivel január 17. Kurír Már a Távfûtõ Mûvek sem fût január 20. Délmagyarország A kormány Szegedre költözött február 10. Ettõl a naptól kezdve nem jelennek meg a sajtótermékek Magyarországon. Nyugalom! Addig még van majdnem másfél évünk!* 1.2 Leonyid Iljics elvtárs megértõ nagybácsi volt az IMF-hez képest. A hetvenes években a nyugati bankok pukkadásig megteltek arab olajdollárokkal. Szívesen adtak akár még a szovjettömb országainak is iparosításra, pedig jól tudták, hogy pusztán a politikai berendezkedés handicapje miatt is soha nem fogják a beruházások visszafizetni magukat korszerû termékekben. Emlékezhetünk az eocén programba, az acéliparba vagy a húsiparba gyömöszölt milliárdokra. Mellesleg ezek a pénzek a fejlett nyugati technológia vásárlása által szépen visszatértek kibocsátási helyükre. Késõbb már csak fõleg a törlesztésekre és a kamatok fizetésére vettük fel az újabb hiteleket. A nyolcvanas években a tõke áramlásának iránya megfordult. A törlesztési feltételek és a kamatlábak olyan ügyesen vannak megállapítva, hogy a régi hitelek terhei adott idõegység alatt mindig nagyobbak legyenek, mint az új hitelek összmennyisége, egyidejûleg a tartozás ne csökkenjen lényegesen. A tõke áramlásának eredõje így hosszú távon folyamatosan egyirányú: mindig a szegény eladósodott felõl a gazdag kölcsönadó felé adott esetben tõlünk a nyugati bankok felé. 1.3 Fel-fel a kamatlábakat mindig magasabbra! Kell-e magyarázni, hogy a gazdaság válságban van. A pénz nem tölti be a munkamegosztást szervezõ funkcióját. Ehelyett, hogy gyorsan pörögne-forogna egyik kézbõl a másikba munkára, újításra, hatékonyságra serkentve a vállalkozókat, folyton megreked, lomhán mozdul tovább. Minek kockázatosan vállalkozni, ha banki biztosítási vagy ingatlanspekulációs ügyletekkel lehet az igazán nagy pénzeket leakasztani. A gazdaságpolitika ugyan tisztában van vele, hogy a nagy jövedelmek nem a termelésbõl vagy a szolgáltatásból származnak, hanem pénzügyi manipulációkból, de ahelyett, hogy gyökeres megoldást keresne, megelégszik tüneti kezeléssel. Arányos közteherviselés címén az adókat elsõsorban a jövedelmekhez köti. A folyamatosan és rohamosan növekvõ társadalmi különbségeket ezzel ugyan jelentõsen nem tompítja, legfeljebb a gazdagok szûk rétege picit lassabban lesz földönfutó, mintha nem lenne jövedelemhez kötött adózás, viszont azt sikerül ezzel elérnie, hogy az amúgyis lassan mozgó tõkét még nehezebben lehessen az emberi munka és találékonyság finanszírozására fordítani. A pénzügy játékszabályai lehetetlenné teszik, hogy egyszerû anyagokból sok munkával kiváló minõségû termékek készüljenek. Ez megfizethetetlen. Inkább bonyolult gépekkel, valamint energia- és nyersanyagfaló technológiákkal váltják ki a munkást, akit elküldenek munkanélküli segélyre. A segély terheit persze ráterhelik a gép mellett megmaradt munkások jövedelmére, hogy a vállalkozó azon töprengjen, hogy hogyan lehet még tovább csökkenteni a dolgozó-létszámot. A bankok a kamatlábaikat mindig a csúcs-sikerágazatok megtérülési viszonyaira pislogva állítják be. Ha nem így tennének, maga a banküzlet menne csõdbe, hisz mindenki átvinné a tõkéjét a jobban jövedelmezõ termelési ágazatba. Ezzel azonban a vállalkozások túlnyomó többsége számára túl magasra teszik a mércét. A vállalkozások éves profitjukat a banki kamatokhoz viszonyítják, fõleg, ha még részvényeiket a tõzsdén is szerepeltetik, egyszerûen nem tehetik meg, hogy ne a lehetõ legrövidebb idõ alatt a legmagasabb profitot valósítsák meg. Rá vannak kényszerítve a Föld erõforrásainak minél gyorsabb kirablására. Az erõforrások újratermelésének költségeit nem tudják elviselni, mert akkor nem lennének képesek a magas banki kamatlábakat ûberelni. 2. A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül 2.1 A nagy nem szép, de szükségszerû A gazdaság válsága nem áll önmagában. Ki tudná szétválasztani, hogy okként vagy okozatként, de együtt jár az emberi világ többi nagy terü- hozzá tartozik, hogy a neoliberális gazdaságpolitika magyarországi alkalmazása iránti világbanki igény készséges fogadtatásra talált hazánkban, sõt a hazai gazdaságirányítás számos esetben messze túlteljesítette a Világbank, illetve a Nemzetközi Valutaalap kívánságait. Biztos, hogy Bonifert Inotai jó helyen keresik a felelõtlenséget és a bûnösséget a harmadik útra törekvõk között? Igenis vannak sokan világszerte, és hazánkban is, akik éppen felelõsségtudattól és a tömegek iránti szolidaritás érzésébõl indíttatva törekednek egy harmadik út tervének kidolgozására és megvalósítására. Nemrég jelent meg e sorok írójának tollából A fennmaradás társadalmi programja címû könyv, amely Silvio Gesell, a Keynes által is nagyrabecsült gazdasági gondolkodó tanaira, és ezeknek a harmincas években történt sikeres megvalósításaira támaszkodva egy harmadik út, egy tõke- és földjáradék, és így kizsákmányolás nélküli, szociális piacgazdaság és vele egy résztvevõ demokrácia tervrajzát tartalmazza. Forrás: jó ha figyelünk külföldre is 13

14 leteinek válságaival. A vállalkozások versenyben a bankkamatokkal és egymással a legtöbbször jobban meg tudták állni a helyüket, ha egyre nagyobbra nõttek. Ma már egy-egy iparág nagy részét néhány multinacionális cég tartja a kezében. A vállalkozások méretének növekedése együtt járt a városok és különösen a nagyvárosok elszaporodásával. A áttekinthetõ falusi kisközösségi viszonyok felbomlottak. A közösségként egyszerûen méreténél fogva mûködésképtelen társadalmi egységek ügyeinek intézésére hierarchikus és képviseleti döntéshozó rendszereket kellett kiépíteni, amelyek szükségképpen elidegenedettek az egyéntõl. A közösségi szellem megszûnik, vele vész a hagyomány, a szakralitás és a közösségi szolidaritás. 2.2 A tömeglét A hagyomány és szakralitás veszését nemcsak a közösségek eróziója okozza, hanem a gazdaság belsõ törvényszerûségei is. A kamatos kamattal állandó versenyfutásban lévõ embernek nincs ideje a saját belsõ lelki és szellemi funkcióinak ápolására. Még a munkáját sem tudja jól és tiszta szívvel elvégezni, mert egyrészt erre nincs ideje, másrészt belekerül egy olyan nagy gazdasági termelõ-szolgáltató szervezetbe, amelyben alig valami van reá bízva, a munkája is elidegenedett tõle. A jövedelmek polarizálódása folyamatos. Egyre kevesebbek kezében egyre nagyobb jövedelmek halmozódnak fel, és egyre többen élnek a létminimum határán vagy alatta. Ez a két piac élesen ketté válik. A vásárlóerõ nagyrésze a gazdagok kezében van. A mindennapi létszükségleteik kielégítése nem túl nagy piac, hiszen kevesen vannak. A vállalkozások egy része rááll tehát a gazdagok luxusigényeinek kielégítésére. Ezek az igények igény voltuk nem magától értetõdõ, ezeket mesterségesen fel kell kelteni. Be kell bizonyítani a pénzes fogyasztónak, hogy az õ színvonalán az a fogyasztási szint részben megérdemelt jutalom, részben az emberi méltóságát garantáló társadalmi kötelezettség. Erre szolgálnak a reklámok. A nemlétezõ igényeket felkelteni és állandóan ápolva ébren tartani a gazdaság legnagyobb kihívása. A szükségesnél ezerszer többet tudó méregdrága termékek reklámjai árasztják el az emberi kommunikáció csatornáit, eldugítva a valóban lélektõl lélekhez szóló üzenet útját. A piac másik nagy területe a szegények igényeinek kielégítése. Õk ugyan nagyon sokan vannak, de kicsi a vásárlóerejük. Õk csak a nagyon nagy tömegben termelt silány minõségû terméket képesek megfizetni, ha egyáltalán meg tudják. A termékek minõségükkel nem tudnak versenyezni, ezért legalább csomagolásuknak kell nagyon vonzónak lenni, hogy abban a lélektani pillanatban, amikor az üzletben a vásárló szembekerül a polcon lévõ termékkel, a mérleg nyelve lehetõleg a vásárlás felé billenjen. A reklám nem válogat. Ugyanúgy bombázza a tehetõseket, mint a szegényeket. A szegények is a televízió és a reklámok kínálta minták szerint szeretnének élni, de ezt jövedelmi viszonyaik nem teszik lehetõvé. A mindennapi megélhetési gondok és a követhetetlen minták miatt érzett csalódottság gyakran vezetnek társadalmi betegségekhez, bûnözéshez, kábítószerezéshez, alkoholizmushoz. A hagyományukat, szakralitásukat, közösségüket veszített kiszakadt lelkek védtelenek a szenvedélybetegségekkel szemben. 2.3 A Föld A kamatos kamat az erõforrások kirablására kényszeríti a termelõt. A jövedelmekhez kötött adózás lehetetlenné tesz minden szelíd technológiát, ami kevés energiát és nyersanyagot, ámde sok munkát és odafigyelést követel. Az egyre szûkülõ piacon saját maga alatt vágja a fát az a vállalkozó, aki túlságosan hosszúéletû termékeket termel. Ez az eldobható, egyszer használatos termékek kora. A csomagolás egyre nagyobb szerepet kap a termékek versenyképességében. A hamar elromló termékek és a gyülemlõ csomagolóanyagok hatalmas szemétsáncokként veszik körbe a településeket. Az erdõket, a termõföldet, a fosszilis energiahordozókat néhány évtized alatt felzabálja a gazdaság. Az erdõktõl megfosztott területeken szélsõségesebbé válik az éghajlat, megindul a talaj gyors eróziója, és zavarok támadnak a Föld globális önszabályzó rendszereiben: ózonlyuk, üvegházhatás, felmelegedés, tengerszint emelkedés stb. A bioszféra évmilliók evolúciója során felgyülemlett roppant gazdagsága folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben erodálódik. A nagyvárosok okozta koncentrált levegõ és vízszennyezés ezt a hatást tovább tetézi. A globálissá vált gazdasági rendszereket világméretû szállítási és közlekedési kapcsolatokkal kell kiszolgálni. A fokozódó motorizáció és légiforgalom nemcsak energiafaló, hanem az egyik legnagyobb szennyezõforrássá is lép elõ. 3. Gazdaság kamatos kamat nélkül A közgazdászok túlnyomó többsége a kamatos kamatot mint eleve adott és örökké fennmaradó gazdasági intézményt tekinti. Fel sem tételezi, hogy kamatmentes pénz valaha is létezhetett. Pedig már Mózes is meghagyta népének: A te atyádfiától ne végy kamatot: se pénznek kamatját, se ellenségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, amit kamatra szokás adni. 5 Móz. 23,19. Bár az is igaz, hogy rögtön azt is hozzáteszi: Az idegentõl vehetsz kamatot... 5 Móz. 23,2O. A pénz a társadalomban ugyanolyan szerepet tölt be, mint a víz a tájban. Hordja-viszi az anyagokat, információkat, és segíti a gazdag rendszer kiépülését. A víz a tájban nem akkor tölti be jól a szerepét, ha sok van belõle, hanem, ha gyorsan forog a természetes körforgásban, és rövid idõ alatt sok rendszer-elem tudja építõ módon felhasználni. Baj pedig akkor van, ha a víz túl gyorsan távozik a tájból. Ugyanígy a közösség pénzgazdálkodásában is az a cél, hogy minél gyorsabban forogjon a pénz és minél kevesebb szivárogjon ki a közösségbõl. A tájban az erdõ tölti be a víz körforgását szabályzó legfontosabb szerepet. Ha kiirtjuk az erdõt, a mélyen fekvõ részek elmocsarasodnak, a magasak kiszáradnak, a termõföldet pedig elviszik az erózió. Ami az erdõirtás a vízháztartásban, az a kamatos kamat a pénzgazdálkodásban. A mocsár a gazdagok világa, ahol a túl sok pénz hoz létre egészségtelen, romboló rendszereket. A kiszáradó részek a szegények világának felel meg, de biztosak lehetünk, hogy csak idõ kérdése, amíg az egész táj el nem sivatagosodik - a gazdagok világa is hosszú távon fenyegettetve van a kamatos kamatra épülõ gazdálkodás által. A jövedelemadózás olyan, mint a mocsarakat lecsapoló folyószabályozás. Megadja a kegyelemdöfést a haldokló gazdaságnak. A lecsapolt mocsarak helyén szikes, semmire se jó föld marad vissza, a jövedelemadózás egyenesen vezet az inflációhoz és a munkanélküliséghez. Nézzünk meg néhány példát a kamatos kamatot kizáró gazdálkodási módok közül. 3.1 A Kaláka Mindenütt a világon ismert. A brazilok mutirao -nak hívják, a csendes óceáni maorik mahi -nak. A lényege valamilyen nagyobb munka elvégzése közösen, viszonossági alapon. Ha Magyarországon a házépítõ kaláka a legelterjedtebb, amikor rokonok, barátok, ismerõsök ingyen elmennek egymáshoz segíteni, remélve, hogy a megsegített majd nekik is viszonozza, ha majd hasonlóra lesz szüksége. De elterjedtek voltak az arató és szõlõszüretelõ kalákák is. Sõt egyszer láttam egy erdélyi táncot, aminek az volt a címe: A pityókalapó kaláka (krumpli tolvajlásra szövetkeztek a legények). De van ennek szabályozottabb formája is, mint a nálunk szokásos. Az ausztráliai Victoriában mûködik a Bendigo Home Builder s Club. Az 5 dollár évi klubtagságból a hírlevél nyomdai és postaköltségét fedezik. Minden tag adhat, és ha már legalább 6O órát adott, akkor kaphat is építõmunka segítséget. A csereegység a ledolgozott munkaóra, amelyet azonos értékûnek tételeznek fel. A munkaszervezõ tartja számon az egyes tagok folyószámláján levõ hitelezett vagy kölcsönvett órákat, és toborozza a munkásokat egy-egy kalákához. 3.2 A közösségi barter klub A kalákának az a hátránya, hogy csak egyféle szolgáltatásra korlátozódik. A viszonossági cserealapon mûködõ közösségi barter klub már gyakorlatilag a közösségen belül megtalálható bármilyen képes- 14 jó ha figyelünk külföldre is

15 ségnek piacot tud találni. Ezesetben is mindenkinek folyó- számlája van, amelyre rávezetik az elvégzett munkaórát. A munkaórákat nem egységesen kezelik, hanem kvalifikáltsági kategóriák szerint súlyozzák. Ilyen rendszerek mûködnek Angliában, ahol általában hírlevélben hirdetik meg a kínálatot és az eladók, ill. vásárlók egymás közt állapodnak meg a szolgáltatás értékében, amit rávezetnek kinek-kinek a folyószámlájára. Ilyen hírlevél például az Exchange and Mart. 4. A Szívesség Bank Aki kormánytól, pártoktól, szakszervezetektõl, hivataloktól, önkormányzattól, pénzintézetektõl és cégektõl várja létbiztonsága megteremtését, végül mindig csalódik. Õk jót akarnak, de az egymással folytatott versengéssel túlságosan el vannak foglalva. Viszont itt vagyunk mi, akik egy kerületben, egy városban, egy faluban élünk. Egymás rokonai, barátai, kollégái vagyunk, egy templomba járunk, egy kisebbséghez tartozunk, egy klubban sportolunk stb., mi, akik személyesen ismerjük egymás gondját, baját. Mindannyiunkban ezer féle képesség szunnyad, csak idõnk nincs kibontakoztatni azokat a pénzért folyó napi hajsza mellett. Én remekül tudnék angol nyelvleckéket adni, te kitûnõ bioterményeket termelsz a kertedben, õ csodálatos szilvalekvárt fõz, mi remek kosarakat fonunk szabadidõnkban, ti értetek a könyveléshez, õk meg tudnák javítani a porszívót. De ez sajnos ki sem derül, mert nincs pénzünk egymás szolgálatainak megfizetésére, és nincs elég bátorságunk szívességet kérni egymástól. 4.1 Cseréljünk! Jó? Porszívójavításért lekvárt, könyvelésért nyelvleckét adok cserébe. A pénzt kikapcsoló közvetlen áru- és szolgáltatáscsere létezik, amióta ember az ember. Mi lenne akkor, ha a helyi közösségi barter szervezésére szívesség bankot alapítanánk? Ilyesmik léteznek már szerte a világban. A mûködési elvük a következõ: Havonta hírlevélben közzéteszik, hogy a szívesség bank tagjai milyen termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, illetve keresnek. Ezután az, aki pont azt keresi, amit egy másik tagtárs kínál, egyszerûen felkeresi a másikat és megkötik az üzletet. A vevõ az áru értékével tartozni fog a banknak, az eladó pedig ugyannyival hitelezõjévé válik. De honnan tudják, hogy mi az áru értéke, ha nincs egy pénzegység mint egyetemes érték-összehasonlító alap? Hát igen, mégis kell, hogy legyen pénz. Ez a pénz azonban nem kell, hogy valóságosan a vevõ zsebében legyen vásárláskor, hiszen minden egyes üzletkötés hitelben történik, amit a bank- központban lévõ kartotékokra telefonos vagy szóbeli közlés alapján rávezetnek. Tegyük fel, hogy Piroska nagymamája megbetegszik. Elmegy tehát Juliskához, és vesz tõle 15 petákért egy tégely körömvirág kenõcsöt, amit Juliska maga készített. Betelefonálnak tehát a bank központba, hogy Piroska tartozik 15 petákkal. Juliska követel 15 petákot. Másnap Juliska férje, Jancsi elmegy a Farkashoz és megveszi annak ütött-kopott 25 éves bogárhátú Volkswagenjét 1OOO petákért, amire régen vágyott, de forintban nem tudná kifizetni, viszont sürgõsen szüksége van rá, mert azzal akarja elvinni a hétvégen kirándulni Juliskát. A Farkas délután találkozik Piroskával és megveszi tõle 1O petákért a vegetáriánus szakácskönyvét, mert a Farkas még csak most tér át a növényevõ étrendre, viszont Piroska már rég a makrobiotikánál tart. Este a bank-központban az adminisztrátor a telefon üzenetrögzítõrõl átvezeti az üzletkötéseket a naplójába, és kinek-kinek elkönyveli a tartozásait és követeléseit. Piroska kartonján O = -5 peták tartozás, Juliskáékén 15 1OOO = -985 peták tartozás, a Farkasén -1O + 1OOO = 99O peták követelés szerepel egyenlegként. Az összes tag tartozásainak és követeléseinek egyenlege mindig O, hiszen valójában nincs pénz forgalomban, csak áruk és szolgáltatások. 4.2 LET SYSTEM Ez a rendszer számos angolszász országban, elsõsorban a munkanélküliség sújtotta területeken, futótûz gyorsaságával terjed. A feltalálója is egy munkanélküli, bizonyos Michael Linton volt. A kanadai Courtenaz városában 1983-ban próbálkoztak vele elõször. A rendszert LETS-nek nevezték el /Local Employment and Trade System/. A pénzük a zöld dollár, amelynek értéke egy az egyben a kanadai dollár. Sajnos ez nem bizonyult szerencsés választásnak, mivel mint minden nemzeti valuta, a dollár is inflálódik, tehát veszít vásárlóerejébõl a zöld dollár is. Az infláció arra ösztönzi a LETS részvevõit, hogy minél késõbb fizessék tartozásaikat, hiszen annál olcsóbb pénzben fizethetnek. Ez könnyen összeomlással fenyegeti a rendszert. Courtenazban ez be is következett, miután egy résztvevõ 14.OOO dolláros tartozást gyûjtött össze 18O.OOO dollár teljes évi forgalom mellett. Ennek ellenére a LETS gyorsan terjed Észak-Amerikában, Ausztráliában. Az Egyesült Királyság legkiterjedtebb rendszere Stroudban mûködik, és van egy rendszer a dél-angliai Tetnesben is. Új-Zélandon utolsó másfél évben 1O helyen szervezték meg a zöld dollár rendszert. Aucklandban a túlzott adóssághalmozást 5OO dolláros felsõ korlátozással próbálják kordában tartani. Az Amerikai Schumacher Társaság dolgozta ki a SHARE rendszert, amelyben a zöld dollár értékét nem a nemzeti valutához, hanem valamely helyi termékhez, például a tûzifához köti. Így biztosítható a zöld dollár stabil vásárlóértéke. 4.3 Ha árad a víz Tegyük fel, hogy városunkban elkezdenének mûködtetni egy zöld forint rendszert. Kössük a zöld forint értékét egy helyi termékhez, mondjuk az ivóvízhez. Jelenleg az ivóvíz ára 35,2O Ft/m3. Tegyük fel, hogy a Vízmûvek felemeli 7.- Ft-tal az ivóvíz árát, ami 2O %-os emelkedést jelent. Ekkor feltételezett szívesség banknál lévõ összes betétet és tartozást külön-külön meg kell növelni 2O %-kal, ha azt akarjuk, hogy ivóvíz m3-ben kifejezett értékük azonos maradhasson. A teljes banki egyenleg ígyis-úgyis nulla. Ez egy sajátos kamatozási forma, a banki adminisztrációban azonban nem okoz annál nagyobb bonyodalmat, mint a jelenlegi kamatos kamat számítása. 4.4 Milyen pénz a zöld pénz? A zöld forint nem inflálódik, csak annyit kamatozik, hogy az értékét megõrizze, nem kell, hogy magunknál tartsuk, ezt nem lehet ellopni, elveszteni, kezelése végtelenül egyszerû. Ez a pénz önszabályzó, hiszen mindig valójában O zöld forint van forgalomban. Együtt létezhet a meglévõ pénzrendszerre, hiszen a szívesség bank minden tagja szabadon részt vesz a forintos gazdaság forgalmában is, mint eddig. Ez a pénz nem több, mint információ értékek forgalmáról. Nem lehet tehát spekulációs céllal kibocsátani, leértékelni, felvásárolni a kamatlábak befolyásolása céljából. Semmilyen hatalom nem képes áramlását kívülrõl befolyásolni. Aki eladósodik, nem kerül hitelezõje hatalmába, hiszen senkise birtokolja elõbb a pénzt, hogy utóbb kölcsönadhassa. A zöld forint tökéletesen decentralizálja a gazdaságot. A zöld forint természetes, szerves módon keletkezik úgy, hogy valaki valamiféle valóságos értéket állít elõ, amit valakinek elad, mindannyiunk emberi teremtõereje közvetlenül hozza létre. 4.5 Szociális következmények Minden zöld forint üzletet személyesen kötünk, amivel új barátokat és ismerõsöket szerzünk. Ez a rendszer elõsegíti, hogy a közösség végre önmagára ismerjen. Az ismeretségek sûrû szövevénye rengeteg rejtett gazdagságot hordoz magában, barátságok, gyermeknevelési és felügyeleti kapcsolatok hálózata, összejövetelek lehetõsége, az utcák és terek otthonosabbá válása, a közbiztonság javulása. A zöld forint kezdeményezõ és teremtõ energiákat szabadít fel, miközben növeli az egyének és családok önértékelését és önállóságát. A teljes munkaidõben foglalkoztatott ember önértékelése ahhoz a munkához kötõdik, amit a munkahelyén végez. A munkahelyvesztést mint értékvesztést éli át a munkanélküli. Ha valaki a hírlevélben közölt ajánlatlistát böngészi, ezer féle ötletet kaphat, mivel válhatna hasznossá környezetének. jó ha figyelünk külföldre is 15

16 A zöld forint kizárólag a helyi gazdaságban forog. Ha izzólámpát gyártasz a Tungsramban, akkor szorgalmad gyümölcse talán Dél- Amerikában hasznosul, amíg ha szívesség piacra termelsz, akkor szükségszerûen a településeden élõ barátaidat, ismerõseidet serkented arra, hogy õk is találjanak ki valami számodra hasznos dolgot, amivel portékádat viszonozni tudnák. A közönséges gazdaságban nincs beépített biztosíték arra, hogy a helyi termelés a helyi gazdaságot serkentse, viszont a szívesség bank rendszer nincs ellentmondásban a szabad világkereskedelem elvével. A helyi zöld forint piac kiegészíti, de nem helyettesíti a közönséges nemzeti és világpiacot. Ha a helyi gazdaság túlságosan függ a világpiac ingadozásaitól, akkor a helyi közösség stabilitását, sõt létfenntartását veszélyezteti a világpiac változása. Jól ismerjük ezt a nehéziparra és bányászatra szakosodott városaink sorsából, amikor az ágazat visszaesése egész ipari régiók szociális válságát okozta. 4.6 A személyes jelleg lelki vonatkozásai Ha Te éppen kosarakat fonsz szabadidõdben, és én egy mózes-kosarat rendelek Tõled, talán nagyobb szeretettel és odaadással fogod készíteni, mintha csak úgy a heti piacra termelnél, hiszen ismersz és szeretsz engem. A normál gazdaság elidegenedett viszonyai közt nincs helye az adakozás örömének, ami a szívességek piacán átélhetõ. A MONOPOLY-ban mindig vannak gyõztesek és vesztesek. A közönséges gazdaság a MONOPOLY-hoz nagyon hasonló elveken mûködik. Milliók válnak éhezõvé, kirabolttá, becsapottá néhány világváros tõzsdéjén folyó MONOPOLY játék eredményeként. Az érmében vagy bankjegyben megjelenõ pénz beépített tulajdonsága a magán jelleg és individualizmus. Maga a rendszer ösztönöz önzésre és versenyre. A zöld forint viszont közösségi pénz, forgalma szociális üzenetet hordoz, nem a versenyt, hanem az összefogást hirdeti. 4.7 Közterhek Magyarországon csak az adótörvényben külön meghatározott bizonyos esetekben van adókedvezmény a nem pénzbeli, hanem természetbeni jövedelmekre vonatkozóan. Ha tehát valahol hazánkban egy ilyen rendszer létrejönne, a zöld forintban szerzett jövedelmek a pénzbeli jövedelmekkel azonos elbírálás alá esnének. Kanadában csak a szakmaszerûen folytatott tevékenység körében szerzett zöld dollár jövedelem adóköteles, egyéb tevékenység zöld jövedelme adómentes. Új-Zélandon egy minisztériumi állásfoglalás alapján jelenleg mind a társadalombiztosítási, mint a jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentesek a zöld dolláros tevékenységek. Az ÁFA köteles termékek esetén a zöld dolláros árhoz hozzáteszik az ÁFA-t közönséges dollárban. Általánosan is elég gyakori, hogy valamely terméknek részben zöld, részben közönséges pénzben számított ára van. Közönséges pénzben a költséget, zöld pénzben a hozzáadott értéket fedezik. 4.8 És ha valaki nem fizeti meg a tartozását? Elõfordulhat, hogy valaki elköltözik a városból nagy tartozást hagyva maga után, vagy csak egyszerûen nem hajlandó visszafizetni szívesség tartozásait. Ennek a kockázata mindig fennáll. Ilyenkor a veszteség a teljes közösségre megoszolva hárul, olyan formában, mintha ezáltal kreatív energiák kerülnének ki a forgalomból. Ha ez gyakorivá válik, az a rendszer szétzülléséhez vezet, hiszen megrendül ezáltal a közösség önmagába vetett bizalma. Aki tehát a rendszerhez csatlakozik, tisztában kell legyen vele, hogy ezzel milyen felelõsséget vállal magára. A kockázatot némileg lehet adminisztratív eszközökkel is csökkenteni. Nagyobb összegû üzlet megkötése elõtt az eladó tájékozódhat a vevõ tartozásairól a bank-központban. Szokásos dolog, hogy a hírlevél diagramot közöl a betétek és tartozások nagyságának statisztikai megoszlásáról, amelybõl ki-ki tájékozódhat, hogy meddig érdemes hiteleit növelnie zöld forintos jövedelemszerzés útján. Célszerû a hiteleknek és tartozásoknak egy felsõ határt szabni, valamint kiugróan nagy egyenlegeket a hírlevélben nyilvánosságra hozni. 5. A pénz parkolási díja A legeredetibb megoldást a pénz forgási sebességének növelésére és ezzel a helyi kereskedelem felvirágoztatására egy Silvio Gesell nevû Argentínában tevékenykedõ német üzletember ajánlotta a század elején. Javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, amelyik nemhogy nem kamatozik, de még sarc is terheli. Minden bankjegyet havonta pecsételéssel érvényesíttetni kell, aminek a díja a bankjegy értékének egy százada. Elõször 1932-ben próbálták ki a nagy gazdasági válság következtében súlyos munkanélküliséggel sújtott ausztriai Wörglo nevû városban. Rávették a kereskedõket, hogy a közmunkák ellenértékeként kibocsátott helyi pénzt fogadják el. Mindenki szabadulni igyekezett a gyorsan értéktelenedõ pénztõl, ezért élénk volt a kereslet minden iránt, a pénz gyorsan forgott. A városban a válság ellenére ugrásszerûen megnövekedett a foglalkoztatottság, mindenki sietett elõlegben befizetni az adóit, és a közmunkákat is el tudták végeztetni. A helyi kereskedõk felvirágoztak. Miután több osztrák város is érdeklõdött a rendszer átvétele iránt az Osztrák Nemzeti Bank monopóliumát féltve elintézte, hogy az akciót tiltsák be. Hasonló pénzt bocsátottak ki Chicagoban az USA-ban ban, amelyik egész 1943-ban volt forgalomban, valamint a svájci Baselben 1935-ben. Ez utóbbi még a hetvenes években is forgalomban volt. 6. Az ökofalvak pénzügyei Egyre másra hallunk arról, hogy kis közösségek kivonulnak a nagyvárosokból, hogy falusi körülmények közt teremtsenek maguknak új világot. Az ökofalvak a fenntartható civilizáció kísérleti modelljei. Alternatív gazdálkodást csak alternatív közgazdasági rend alapján lehet folytatni. Magam is részt veszek a Galgafarm kezdeményezésben, Galgahévíz határában akarunk egy ökofalut létesíteni. 6.1 A közösségi kiadások finanszírozása Vegyük a természet két jellegzetes növekedési modelljét. Harmonikusan úgy növekednek az élõ rendszerek, hogy fejlõdésük keletkezésük utáni gyors üteme az idõ elõrehaladtával egyre mérséklõdik, majd az optimális rendszerméretet elérve a növekedés mennyiségi értelemben megáll. A rendszer egyensúlyba kerül környezetével. Diszharmonikus az a fejlõdés, amelyik idõegység alatt állandó rátával kíván növekedni (mint a kamatos kamat, valamint a reá épülõ gazdasági rendszer), a folyamatosan erõltetett növekedés lassan feléli környezetét és az egész rendszer összeomlik. Ez a rákos sejtburjánzás modellje is. A fenntartható gazdálkodási rendszereknek a harmonikus növekedési modell szerint kell kiépülniük. Sajnos ez azzal jár, hogy az elsõ idõben a rendszer kiépítése során nagy külsõ erõforrástömeget kell bevonni egészen addig, amíg a rendszer annyira meg nem érik, hogy a környezetével egyensúlyba kerülve szinte önfenntartóvá nem válik. Az ökofalu az elsõ idõben semmiképpen sem mondhat le a külvilággal való nagyarányú kereskedelemrõl. A rendszer kiépítéséhez behozott nagymennyiségû anyagot, berendezést, erõforrást éppen egy olyan idõszakban kell importálni, amikor a belsõ erõforrások még nincsenek jól mûködõ rendszerekkel fenntartható módon hasznosítva. Az import minimalizálása és a táj ökológiai védelme azt követeli meg, hogy a nagytömegû importot olyan export ellentételezze, amelynek nagyon alacsony a nyersanyag és energia hányada, de nagyon magas az információs tartalma. Ha a közösség úgy is dönt, hogy az önfenntartás elõsegítése érdekében belsõ valutarendszert használ, még akkor is a külsõ pénz forgalmának viszonyai döntõen befolyásolják a falu fejlõdést. A külsõ és belsõ pénzrendszer kompatibilitásának megteremtése a legnagyobb kihívás a falu gazdaságával szemben. A falunak egyrészt közösségi beruházásokra, másrészt szociális célokra külsõ pénzben alapokat kell létrehoznia. Ennek egy módja a közösségi hitelszövetkezet nevezzük 16 jó ha figyelünk külföldre is

17 úgy, hogy Ökobank, amelyik a közösség tagjainak külsõ pénzben lévõ megtakarításait kezeli, és a közös célokra használja. Betétesek a közös célok elõsegítése érdekében kamatjövedelmük egy részérõl, vagy az egészrõl lemondanak. A közösségi alapok képzésének másik lehetséges módja a külsõ jövedelmek helyi adóztatása. Az adózás konkrét rendszerét és mértékét a közösség jövedelemszerzési képességének és a kiadásigényeknek a viszonya szabja meg. Tetemes kiadások mellett, ha a külsõ jövedelmek alacsonyak maradnak, akkor ez igen kényes feladat lesz. Harmadik mód pénzszerzésre közösségi vállalkozások indítása, amelyek profitjukat a közösségi alapokba forgatják vissza. Ilyen indítékok alapján jött létre a Galgafarm Kft, amelynek bonyodalmas történetébõl fontos tanulságot lehet leszûrni. Szigorúan mérlegelni kell, hogy szabad-e a közösségen kívülrõl jövõ tõkét beengedni a vállalkozásba. Bármennyire is csábító lehet az ajánlat, ez több veszélyt is hordoz magában. 1. El akarja vinni a hozadékot, ami nem kívánt tõkekiáramlás. 2. Döntési jogot szerez a közösség tulajdonának egy része felett, és döntéseit nem biztos, hogy az ökofalut létrehozók erkölcsi világképének megfelelõen, és céljaikkal összhangban hozza. Lehetõleg olyan társasági formát kell elõnyben részesíteni, amelynél a vezetõk és az alkalmazottak mind a közösség tagjaiból kerüljenek ki, és egyben õk legyenek a tulajdonosok is. A részvénytársaságnál jobb a kft, de a kft-nél jobb a szövetkezet. 6.2 A belsõ pénz A pénz szerepe egészséges gazdaságban az információ-közvetítés. Tájékoztat a termelt javak keresettségérõl, a piacot alkotó közösség kollektív értékrendjérõl, a javak elõállítására fordított erõfeszítések mértékérõl, a felhasznált erõforrások értékérõl. Beteg az a gazdaság, ahol a pénz a kincsképzés a társadalmi különbségek konzerválásának és szélesítésének eszköze. Feltehetõen az információhordozó funkció csorbul akkor, ha a wörgli rendszerhez hasonló eszközökkel mesterségesen erõltetjük a kereslet növekedését. Ez jó ellenszer lehet mély válságokra, súlyos kereslethiány ellen, de egészséges gazdaságban cél a fogyasztás vagy felhalmozás mindenáron erõltetése. A LETS technikailag is sokkal egyszerûbb a wörlinél, hiszen nem kell valóságos bankjegyet nyomtatni, kezelni, pecsételni stb. A wörgli rendszerben az értékstabilitást valamilyen fedezettel kell biztosítani. A fedezetet valamilyen valóságos használati értéket hordozó létforrásnak kell képeznie (semmiképpen nem arany, ami alig használható valamire). Viszont, ha a stabilitás érdekében letétbe rakom a fedezetül kiválasztott létforrást (pl. tûzifa, vályogtégla, ivóvíz stb.), akkor kivonom a forgalomból, ami fenntartható gazdálkodás alapelvébe ütközik. LETS ebbõl a szempontból is egyszerûbb, hiszen ott a forgalomban lévõ pénz mennyisége mindig O, hiszen a tartozások és a követelések kiegyenlíti egymást. Bármilyen rendszerû belsõ pénz kerül az ökofaluban forgalomba, a külsõ adózással kapcsolatos összeütközésekre fel kell készülni A belsõ adózás A belsõ adókra a szociális biztonság és a közös célok finanszírozása miatt szükség van. A külsõ pénzforgalomban a hatékonyabb közteherviselés érdekében a jövedelmek adóztatása indokolt. Elképzelhetõ a takarékosságra ösztönzés érdekében az erõforrások behozatali és kiviteli vámoltatása is. Belsõ pénzforgalomban a jövedelemadózás az élõmunka és az emberi találékonyság gépekkel és a természeti erõforrások pazarlásával való helyettesítésére ösztönöz, ezért káros. A létforrások takarékosságra ösztönzõ adóztatása a belsõ pénzforgalomban is indokolt lehet. A belsõ létforrások újraelõállításának költségei ebbõl az adófajtából finanszírozhatók. 6.4 A Földtulajdon A jelzálog biztosíték miatt vállalkozói kölcsönhöz elsõsorban csak az juthat, aki megterhelhetõ ingatlannal, például telekkel vagy földdel rendelkezik. A telekárak az általános inflációhoz képest törvényszerûen mindig gyorsabban emelkednek. E két tényezõ a jelen pénzügyi rendszer viszonyai között stabilizálja, sõt folyamatosan szélesíti a szélsõséges társadalmi különbségeket. A telektulajdon alkalmas eszköz az ellenszolgáltatás nélküli jövedelemszerzéshez. Az ökofalu közösségének legfontosabb létforrása a bioszférának az a darabja, ami a faluhoz tartozó területekre esik. Ennek ápolása közös gond. A bioszféra egészének érdekei szerint történõ gazdálkodás közös felelõsség. Ez a felelõsség nem érvényesíthetõ korlátlan telek-magántulajdon esetén. A hatékony gazdálkodás megkövetelheti a telkek magánhasználatának biztosítását, de ennek nem kell a terület magántulajdonlásával együtt járnia. Az ökofalut megalapozó erkölcsi világképbe sem illeszthetõ be az, hogy valaki a mindannyiunkat tápláló Anyatermészet egy darabját tulajdonaként birtokolja. Az egész terület a közösséget szimbolizáló és képviselõ szervezet, jelen esetben az alapítvány tulajdonában kell legyen. A beköltözõk az alapítványtól hosszú idõre (p. 1OO év) szóló szerzõdéssel kibérelik a telket. A szerzõdésben összhangba kell hozni a közösség és a bioszféra érdekeit a hosszútávú magánhasználat biztonságának érdekeivel. A telek nem adható el és az is lehetséges, hogy az örökléssel kapcsolatban is lesznek korlátozások. A telken épülõ lakóház magántulajdonlása természetesen magától értetõdõ, csak meg kell találni a megfelelõ jogi formulát a köztelken álló magánház ellentmondásának feloldására. 7. A Szivárvány Közgazdaság Bár közhely, azért nem árt újra és újra emlékeztetni rá az emberi civilizációt három oldalról is végveszély fenyegeti. A nem újratermelõdõ nyersanyag és energia források rohamosan apadnak. Ha ezt makacsul nem is akarjuk tudomásul venni, az összeomlás technikai vonatkozásban már nagyon közeli. A emberi tevékenység következtében a bioszféra eróziója felgyorsult, ami már érezhetõ módon megváltoztatta a föld légköri viszonyait. Az egymást erõsítõ hatás-ellenhatás egyre gyorsul, végül a globális ökológiai rendszer teljes felbomlásához vezet, hacsak az ipari civilizáció nem tér észhez még idõben. A totális tömegtermelés a fizikai és szellemi munkát végzetesen különválasztotta. Hatalmas tömegek végeznek az anyagi valóság reálfolyamataitól elszakadt adminisztratív részfeladatot, miközben a fizikai munkát végzõk szûk kisebbsége mechanikus rutinmunkára kényszerítve ugyanattól szenved mint a többség: a túlhierarhizált rendben nincs mód a kreatív önmegvalósításra, az ész és a kéz harmonikus együttmûködtetésére, a teljesség átélésére. Az önértékelés zavarai egyenesen vezetnek a szociális rend széteséséhez a külsõdleges értékek hajszolásához (gazdagság, hatalom), a faji, etnikai és vallási gyûlölködéshez, alkoholizmushoz, kábítószer fogyasztáshoz, az erõszak terjedéséhez. A hármas válságból igenis van kiút. Már körvonalazódnak azok az új civilizációs formák, amelyek a központosított technikai, gazdasági, politikai és szociális világot decentralizálni fogják. A csúcstechnológiák mellett fokozatosan tért nyernek a köztes technológiák, a nemzetállamokat biorégiók hálózata fogja felváltani, és a kamatos kamatra épülõ közgazdaságtani gondolkodás rovására a közösségi közgazdaságtan (ami nem marxizmus!) fog tért hódítani. Viharban élünk. A felettünk tornyosuló sötét felhõkbõl csattognak a villámok. Nem biztos, hogy túléljük. Egy kis darabon már világosodik az ég. A vihar után szivárvány dereng a távolban. Források: E.F. Schumacher: A kicsi szép. KJK. Budapest G. Dauncey: After the Crash. The Emergence of the Rainbow Economy. Green Print, London D.Boyle: Down Under: A Whole New Kind of Barter. New Economics, 1992/5. D. Weston: Glorified Barter. New Economincs, 1992/5. M. Kennedy: Geld ohne Zinsen und Inflation, Berlin B. Mollison: Permaculture: Designer s Manual, Tagari, Tyalgum, Australia * A tanulmány 1991-ben jelent meg. jó ha figyelünk külföldre is 17

18 Beszélgetés Síklaky István közgazdásszal Hadd emlékeztessem magunkat, kedves hallgatóink - miként az Üzleti 7 címû lap is tette ezt - arra, hogy tavaszán a szegénységérõl, kiszolgáltatottságáról nem különösebben nevezetes Egyesült Államokban sajátos szimbiózisban tüntettek tízezrek a pénzhatalom hivatalnokai, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap értekezlete alkalmából. Környezetvédõktõl a tõkenélküliek védelmi csoportjaiig számosan fejezték ki ellenérzésüket a most fennálló gazdasági világrenddel szemben. Ma már igen népes az a közgazdasági iskola is, számos nemzetközi szaktekintélyt sorakoztat fel, amely csõdös útnak tekinti a két-három évtizede eluralkodott irányzatot. Paradoxonnak tûnhet, de mindezek tükrében szervesen illeszkedik egy új globális szellemi vagy inkább önvédelmi érdekmegfogalmazási folyamatba mindaz, amit Síklaky István gazdaságpolitikai programként fogalmazott meg, s amit az összefogás a fennmaradásért mozgalom képvisel. A programalkotó és mozgalomszervezõ közgazdászt szerkesztõségünkbõl most Banos János kereste föl, beszélgetésük elején fölidézve Balogh János professzor úrnak azon állítását, amely szerint a Kárpát-medencében a világ egyik legértékesebb termõföldje található, amelyet csak elrontani lehet. Nos, az elmúlt évtizedek bizonyították, vetette föl kollégám, hogy immár nemcsak elrontani lehet, hanem ellopni is Banos János: Balog János professzor úr szerint a világ egyik legértékesebb termõföldje található a Kárpát medencében, amit csak el lehet rontani. Az elmúlt évtizedek történései ezt, mintha visszaigazolnák. Ám arra, talán õ sem gondolt, hogy lopni is fogják a földet. Mit tud errõl Siklaky István közgazdász? Siklaky István: Errõl csak most hallok elõször. Ez visszaidézi azt az emléket, amit ben a német megszállás idején hallottam, hogy a német megszállók Erdélybõl vagonszámra szállították el Németországba a termõtalajt. Ez megerõsíti azt a régebbi megállapításomat, hogy tulajdonképpen egy sorozatos gyarmatosítás áldozata vagyunk, a Német Birodalom gyarmatából lettünk az Orosz Birodalom gyarmata, most pedig a nemzetközi pénzvilág gyarmata lettünk, és úgy látszik, hogy a módszerek nagyon hasonlóak. Banos János: Az elmúlt években szinte rémtörténetbe illõ esetek történtek a földdel kapcsolatosan. Nem azok s nem ott jutottak földhöz, akiket õsi jogon megilletett, hanem a spekulánsok. Siklaky István: Igen, és ez nyilvánvaló, hogy így volt eltervezve, szándékosan. Egyik vezetõ törvényelõkészítõ jogászunk mondta a fülem hallatára, hogy a jogásznak az a dolga, hogy olyan törvényt alkosson, amilyet megrendelnek tõle. A es átállás jogszabályait és ezek között a földtulajdon megváltoztatásának jogszabályait is úgy rendelték meg a jogászoktól, és úgy hagyta jóvá a parlament ezeket a jogszabályokat, hogy a föld kikerüljön azok kezébõl, akik történelmi jogon és õseik jogán birtokolták és mûvelték. És az újgazdagok, a spekulánsok kezébe kerüljön. Sajnos e téren is a legrosszabb politikát folytattuk az egész térségben. A többi posztkommunista országban sem fosztották meg ilyen mértékben az eredeti földtulajdonosokat, a parasztságot a földjüktõl, mint nálunk. Banos János: Ön szerint ez akkor egy egészen tudatos politika lecsapódása? Siklaky István: Igen. Én ma, visszapillantva, meg vagyok gyõzõdve arról, hogy már a 80-as évek elején kidolgozták azt a stratégiát a kommunista nomenklatúra és az újgazdának kiszemelt nemzetközi pénzügyi körök. Együttesen, hogy milyen technikával, milyen lépéssorozattal kell gyarmatosítani Magyarországot. Banos János: Amit talán a 90-es években hajtottak végre. Siklaky István: Amit nagy sikerrel végrehajtottak, és aminek egyik döntõ szakaszában éppen Németh Miklósé volt a fõszerep. Amikor az alaptörvényeket meghozták, melyek ezt a gyarmatosítást megalapozták. Akkoriban én is sokadmagammal olyan illúzióban éltem, hogy most a szabadság világa és egy emberhez méltóbb világ hajnalához érkeztünk. Volt egy mesterem, Liska Tibor, aki már akkor tisztán látta, hogy mirõl van szó. Úgy nyilatkozott, hogy eddig a tankok diktatúrája volt, most jön a bankok diktatúrája és ez keményebb lesz. Banos János: Ma talán az egyik legfontosabb belpolitikai kérdés a földtulajdon rendezése. Lát-e Ön erre esélyt? Siklaky István: Valamilyen módon a jelenlegi kaotikus tulajdonviszonyok meg fognak változni. Mégpedig jellegzetesen és erre éppenséggel több lehetõség is van, rosszabb és jobb lehetõségek, már ami a magyar társadalom többségének az érdekeit illeti. A fõ erõ, amivel a gyarmatosításunkat elõre viszik, és teljessé akarják tenni, nagyon keményen nyomul abba az irányba, amit egy szóval a földtulajdon liberalizálásának nevezhetünk. Ezt klasszikusan fogalmazza meg egy világbanki tanulmány, amely általában a kelet-európai, de megnevezetten is benne a magyar földtulajdon átalakítására három követelményt állít. Az egyik: meg kell szüntetni a tulajdonolható földterület felsõ határát, tehát korlátlanná kell tenni. Banos János: El kell törölni a 300 hektáros határt. Siklaky István: Köztudott, hogy Soros Argentínában valami hektár földtulajdont szerzett, tehát efféle tendenciák elõtt kell utat nyitni. Banos János: Kellene... Siklaky István: Ja igen, a gyarmatosító hatalmak szerint igen, ennek kell utat nyitni. A második, hogy gazdasági társaságok számára is lehetõvé kell tenni a földtulajdonlást, tehát részvénytársaságok, nemzetközi befektetõk, bankok számára. A harmadik pedig, hogy meg kell szüntetni minden korlátozást, amely állampolgársághoz kötné, tehát a külföldiek földvásárlása elõtt minden akadályt el kell hárítani. Ezt a három követelményt állította ez a világbanki tanulmány. De még két másik hadoszlop is nyomul elõre. A VTO, a Világkereskedelmi szervezet keretében erõteljesen szorgalmazzák egy olyan világ-befektetési egyezmény létrejöttét, amely a befektetõket, a multikat egyértelmûen és kategorikusan a nemzeti szuverenitás fölé emelné, és minden eszközt megszüntetne, amivel a demokratikusan választott szervezetek korlátozhatják a nemzetközi befektetõk tevékenységét. Ez ellen kelt föl nagyon látványosan már a felvilágosult tömegeknek egy jelentõs csoportja Seattle-ben és utána Washingtonban is. Ez a harc egyre terjed. Banos János: Ami igen látványos is volt, hiszen utcai harcok voltak valójában. Siklaky István: Igen. Így van. Mindazonáltal a magyar kormány képviselõje, aki akkoriban Chikán Attila volt, de a mostani gazdasági kormánytényezõk sem változtattak ezen az irányzaton, kinyilvánították, hogy Magyarország az élén jár ezen törekvésnek, amely tehát ezen nemzetközi befektetõi szuperhatalom megalkotását tûzte ki célul, és mindenképpen támogatja. Van egy csoport, valami tizen-pár országból álló csoport, amelyik szervezetten motorja akar lenni ennek a folyamatnak, Magyarország benne van. A harmadik ilyen hadoszlop pedig Brüsszel, amelyik az Európai Unió szabályainak megfelelõen követeli, hogy liberalizáljuk a földtulajdont, ezen három ismérv szerint. Sajnos meg kell mondani, hogy a magyar kormá- 18 jó ha figyelünk külföldre is

19 nyok eddigi nyilatkozatai nem határolódtak el ettõl a törekvéstõl, a legtovább az Orbán kormány ment el, amikor azt szorgalmazza, hogy 10 éves moratóriumot kapjunk a földtulajdon liberalizálására. De azt nem vonja kétségbe, hogy a moratórium után igen is liberalizálni kell. Egyáltalán nem megoldás egy tízéves moratórium. Tíz év múlva is minden ésszerû gazdasági prognózis szerint lényegében olyan helyzetben lesz Magyarország a fejlett és gazdag nyugati országokhoz képest, mint most. Ami azt jelenti, a távolság valószínûség szerint inkább nõni fog, mint csökkenni, tehát várható, hogy a liberalizálás után pillanatok alatt magyar földet és nem csak a termõföldet, mindent, a multik vásárolnak fel és a magyar szellem legjobbjai által megálmodott családi gazdaságok által mûvelt kert-magyarország helyett kialakul a multi-latifundiomok, nagybirtokok rendszere. Ahol nem biogazdálkodás folyik, ami a természettel is harmóniában van és az emberi egészséget is szolgálja, hanem a profitmaximálást szolgáló kemizált, génmanipulált nagyüzemi termelés. Ami egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi mezõgazdaságból élõknek talán tizede, amelyet foglalkoztatni fognak, azokat is persze bérmunkásként, zsellérként. Banos János: Nem lehet gátat vetni ezeknek a folyamatoknak? Siklaky István: De igen, lehet és kell gátat vetni ezeknek a folyamatoknak. Annál is inkább, mert nemcsak a földünkrõl van szó... Banos János: Hanem a hazánkról. Siklaky István: Pontosan így van. Egész szabatosan a magyar államiság megszûnésérõl van szó. Az állami létünknek már majdnem minden elemét kivontuk a nemzeti szuverenitás hatókörébõl. Egy maradt még, a föld. Ha ez is kikerül a nemzeti szuverenitás alól, akkor a Magyar Parlament már csak olyan dolgokról határozhat, hogy kinek kell a kutyapiszkot összetakarítani. Megszûnik a magyar államiság az elmúlt 1100 év után. Ez a tét. Igenis lehet ez ellen tenni. Tehát lehet egy új honfoglalást elindítani. Rajtunk múlik és megvan a lehetõsége is. Ennek a programját néhány héttel ezelõtt megjelent könyvemben publikáltam. A fennmaradás társadalmi programja címen. Nyilvánvalóvá vált számomra már a Római klub tanulmányai alapján, hogy a kapitalizmusnak ez a szakasza, amely most bekövetkezett ez az utolsó szakasz és ezt egy összeomlás kell, hogy lezárja. Mégpedig belátható idõn belül. Tehát az a feladata a mai értelmiségnek, hogy kidolgozza az emberiség és benne Magyarország, a magyar kultúra fennmaradását lehetõvé tevõ új társadalmi, gazdasági rendet. Nos ez a kutatásom öltött testet ebben a könyvben, és ennek a megvalósítására spontán jött létre egy mozgalom, ez az Összefogás a fennmaradásért mozgalom. Mindenki számára, akinek érték az emberi módon való élés, tehát nemcsak termeszek módjára való vegetálás, hanemazemberhezméltómódonélésaföldön. És akinek érték a magyar kultúra, és aki úgy gondolja, hogy igenis ennek a népnek is hivatása van az emberiségben, és szerepe van, amit a következõ ezer évben is be kell töltenie, annak össze kell fognia és meg kell valósítania ezt a rendszerváltás. Ez lesz az igazi rendszerváltás. Síklaky István közgazdásszal, az Új Honfoglalás gazdaságpolitikai programjának kidolgozójával Banos János beszélgetett. Az emberek jövõjének megjavítására alapvetõen két utat látok. Az egyik a pasztoráció, ami arra irányul, hogy emberileg, szellemileg jobbuljunk. A másik feladat: a társadalmi intézményrendszert kell úgy átalakítani, hogy jó keretet adjon az emberi, szellemi jobbulás számára, és semmiképpen ne hasson ellene. Kozmikus fejlõdés megy végbe. Rudolf Steiner erre vonatkozó tanítását fontosnak tartom. A kozmikus fejlõdés a szeretet és a szabadság egyre nagyobb fokú érvényesülése felé halad. Amikor elolvastam a Római Klub jelentését: A növekedés korlátai -t, világossá vált, hogy a növekedés nem tartható fenn. A kapitalizmus egyszerûen nem tud mûködni, ha nem növekszik. A kapitalizmus a kamattal járó pénzügyi rendszeren alapszik. Arra épül, hogy kevés embernek sok fölös pénze van kölcsönadásra. A pénztulajdonosok erõfölényben vannak az árutulajdonosokkal szemben, mert az áru romlandó. A pénztulajdonosok képesek kivárni, és így zsarolják az árutulajdonososokat. A társadalom munkamegosztáson alapszik. Az áruk közvetítõje a pénz. Ha a pénzt kivonják, magukra maradnak a gyárak, a tulajdonosok, az áruk, a fogyasztók, nem tudnak összekapcsolódni. Túltermelési válságnak mondják az így elõidézett állapotot, de valójában ez csak látszat, ami abból ered, hogy a megtermelt áruk nem jutnak el a fogyasztókhoz a pénz kivonása miatt. Az erõfölény segítségével kényszerítik ki a nagytõkések a kamatot. Alapos elemzések kimutatták, hogy az elmúlt többszáz évben, sõt egészen 2000 évre visszamenõen, átlagosan kb. 5% volt a nettó kamat. Ismert a példa: ha Szent József 1 pfenniget tett volna be 2000 éve a bankba, 5%-os kamat mellett mára Földgolyónak megfelelõ súlyú aranya lenne. A termelékenység nem nõtt olyan meredeken, mint a kamattömeg. Ezért kell egyre növelni a termelés volumenét, ha a termelõk nem akarnak egyre alacsonyabb életszínvonalon élni. Ez a folytonos kényszernövekedés pedig ökokatasztrófa felé viszi a világot. Egy másik a szociális katasztrófa: szûk csoport kezében van a pénztömeg, ez a szûk csoport adja oda a termelõknek. A tõkés nagyon kü- Rövid összefoglaló lönbözik a vállalkozótól. A vállalkozó felismer egy társadalmi igényt, szükségletet, és megszervezi az embereket, az eszközöket ennek a szükségletnek a kielégítésére. Alapesetben nincs semmi tõkéje, idegen, kölcsöntõkébõl fedezi költségeit. Ez ma az általános, például a részvénytársaságoknál. A részvénytársaságban elválik a pénztulajdonlás és a vállalkozás funkciója. A részvényesek kölcsönadják a tõkét, a vállalkozók megszervezik a termelést. A mai világgazdaság zömében ez a jellemzõ. A tõkés a vállalkozótól eltérõen élõsködõ. A kölcsönadható pénzvagyon gyakorlatilag teljesen az õ kezükben van. Ennek a világhelyzetnek fontos a társadalmi oldala. Maroknyi ember kezébe egyre nagyobb pénz és hatalom kerül, egyre nõ a szociális szakadék. Ezt igazolják pl. az utóbbi 50 évre vonatkozó ENSZ-statisztikák. Ez a tendencia szükségképpen szociális robbanáshoz vezet. Az ökokatasztrófát 50 év múlva várhatjuk, alapos tanulmányok szerint. A szociális robbanás viszont már meg is kezdõdött szeptember 11-ével elkezdõdött a világpolgárháború. A társadalmi viszonyoknak igazságosabbaknak kellene lenniük. Ez áll a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc hátterében. A terrorizmus oka az a világrend, amely mélyíti a szakadékot, mondta például Brzezinski. Ebbõl következik, hogy ha fenntartható társadalmi rendszert keresünk, akkor mást kell választanunk a kamatozó pénzre épülõ kapitalizmus helyett. Új elven alapuló pénzre van szükségünk. Zarathustra, Mózes, a katolikus egyház tiltotta a kamatszedést. A tilalom részben fenntartható volt. A modern kapitalizmus fellépése azonban ezt a helyzetet elsöpörte. A modern világban nem lehet már parancsszóval eltüntetni a kamatszedõ pénzrendszert. Silvio Gesell (1913)-as A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén c. mûvében ismertette az általa kidolgozott új elvû pénzrendszert. Épített a georgizmusra. A georgizmus szerint a föld az istené, a királyé, csak használatra kapja, aki mûveli. A föld magántulajdona a kapitalizmusig elképzelhetetlen volt. Csak az lehet áru, amit az ember saját teljesítménye révén hoz létre. A föld, a víz, a levegõ nem lehet jó ha figyelünk külföldre is 19

20 áru, mert ezeket az Isten, a Természet adta az embernek. Ezt az eszmét Henry George terjesztette. A föld köztulajdonlásához vissza kellett térni. Ezzel a kizsákmányolás egyik forrását elzárja: a földjáradék révén húzhatót. A földjáradék azzal függ össze, hogy a földek termelõképessége és általában, hasznossága különbözõ, pl. mert különbözõ messze vannak a piactól. A földtulajdonosoknak módjukban áll a hasznossági többletet zsebre vágni ez a földjáradék a monopoltulajdon járománya, teljesítmény nélkül. A földtulajdon kikapcsolásával a meg nem érdemelt jövedelem egyik forrása eltûnik. Gesell emellett bevezette az új elvû pénzt. Proudhon rájött, hogy az áru és a pénz nincs egy szinten. Proudhon az árut próbálta a pénz szintjére emelni. Ehhez árucsere-áruházakat szervezett, hogy kiiktassa a pénzt, de megbukott vele. Proudhon azért tévedett, mert az áru romlékonysága természeti adottság, nem lehet megváltoztatni. Gesell rájött, hogy nem az árut kell egy szintre emelni a pénzzel, hanem a pénzt kell az áruhoz hasonlóan romlandóvá tenni, az állam törvényei segítségével. Például minden hónap fordulópontján fél százalékkal csökken a pénz értéke. 5 pfenniges bélyeget kell a bankjegyre tenni, hogy érvényes legyen. Nem lesz érdemes visszatartani a pénzt. A pénz forgása meggyorsul. Ezért a kölcsönkínálat megnõ. A kamat a kereslet és a kínálat függvénye. Ha a kereslet és a kínálat kiegyenlítõdik, a kamat nullára csökken. Miért éri meg mégis kölcsön kínálni? Hogy ne veszítsen a tulajdonos. Az 1930-as években ki is próbálták a nagy világválság idején egy tiroli kisvárosban. A polgárok nem tudták befizetni az adót. Wörgl városkában összehívták az emberekre hatni tudó személyeket, az orvost, a papot stb. eldöntötték, hogy helyi pénzt vezetnek be. Néhányszor tízezer schillinget bocsátottak ki. Egy év alatt ötvenszer fordult meg. Negyedére csökkent a munkanélküliség, hidakat építettek stb stb. A közgazdászok a csodájára jártak. A bankok nyomására a francia, német, osztrák, svájci kormány törvénnyel tiltották be. A fõáramú gazdaságtan a hatalom kiszolgálója, elhallgatja, sehol a világon nem tanítják az egyetemeken. A kamatmentes pénzrendszer mûködõképes és fenntartható alternatívája a pénzhatalmi világrendnek. A kamatmentes pénzrendszer a fenntartható rend gazdasági pillére. A fenntartható rend politikai pillére a részvételi demokrácia. A demokrácia az embercsoportok önrendelkezésének technikája. A demokrácia a csoportos szabadság eszköze. Miért mûködik mégis olyan rosszul? Többmilliós közösség számára a részvételi demokrácia nehezen érhetõ el, de a mai elektronikus számítógépekkel talán lehetséges lenne. Ezért képviseleti demokráciát fogadtam el. A képviseleti demokráciában a képviselõt személye iránti bizalomból helyezik a parlamentbe, elhívén, hogy a nép javára fog cselekedni ez a szabad mandátum rendszere. A kötött mandátum rendszere ettõl eltér. Ebben a választók szerzõdést kötnek a választottakkal. Ha a képviselõ nem a szerzõdés szerint cselekszik, visszahívhatják. Sokat mondják, hogy Magyarországon nincs igazi hagyománya demokráciának, és ebben bennünket mindig is megelõztek a nyugati országok, például Anglia. Ez egy óriási hamisítás. Magyarországon komoly hagyományai vannak a demokráciának. A tizedes rendszer például, aminek lényege: szomszédsági közösségek egymást segítõ, önigazgató szervezete, amely egyben a képviseleti demokrácia legalsó lépcsõje. A magyar országgyûlés a nemesek szintjén vármegyékre szervezõdött. Meghatározott utasításokkal küldték a követet az országgyûlésbe, hogy képviseljék a megyét. A feudalizmus után az Észak-atlanti országokban a szabad mandátum rendszerét vezették be. Rousseau ezt a helyzetet úgy jellemezte, hogy az angolok csak azt hiszik, hogy szabadok, holott négy évben csak egy napig szabadok, utána pedig le vannak ejtve. Ezek az alappillérek egy axióma megvalósulásai. A posztulátum egy axióma jellegû követelmény. Az axióma: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. A mindennapi viszonyokra felbontva ez öt posztulátum lesz. Ez a rendszer nem pragmatikus, hanem axiomatikus modell. A világegyetemben rend van, törvények uralkodnak. Az ember is része a világegyetemnek, õrá is a megfelelõ törvények vonatkoznak. Ha betartja, összhangba kerül vele, ha nem, pusztulásba rohan. *** Kérdés: szükséges-e, hogy zárt rendszer legyen a gesell-i? Válasz: A gesell-i pénz nem konvertibilis. A japán és az izraeli pénz nem teljesen konvertibilis. Kérdés: hogyan szabályozzák a pénzkibocsátást, és nem lesz-e infláció? Válasz: ma a világ legtöbb országában magánkézben van a pénzkibocsátás. A geselli rendszerben a valutahivatal bocsátja ki és szedi be a forgalmi járadékot. Ügyel arra, hogy az árukínálat és a pénztömeg egyensúlyban legyen. A statisztikai hivatal megfelelõ kosárral figyeli az árszínvonal alakulását. Ha az általános árszínvonal emelkedik, a valutahivatal bevon valamennyi pénzt, vagy csak nem bocsát ki új pénzt a forgalmi járadék pótlására. Kérdés: mekkora csoportra van szükség? Mik a feltételei, hogy létrejöhessen a kamatmentes pénzrendszer? Válasz: egy sziverén ország legitim elhatározására van szükség. Vagy a választók, és ilyen szerzõdéssel küldjék a képviselõket az országgyûlésbe. Egy község, egy falucsoport is megteheti. Schwanenkirchenben egyesületet hoztak létre, többszáz kereskedõ és többezer lakos fogott össze. Wörgl-ben másfél évig mûködött. Kérdés: a pasztoráció nem fontosabb-e, nem elõfeltétele-e a pénzrendszer megváltoztatásának, hogy az emberek szellemi színvonala javuljon? Válasz: minden emberbe bele van írva, mi a jó, mi a rossz, és a mi a dolga a világon. A pasztoráció erre irányul. A jelenlegi rendszer mesterségesen zülleszti a társadalmat, ordító módon. Ha elég tudatos és erkölcsös a társadalom, elkapják a visszaélõ erõs embereket. A piacgazdaság igazi mivoltában igen sok nagyjából egyenlõ erejû szereplõ fogyasztó esetében valósulhat meg. Akkor, ha a termelõk szabadon termelhetnek, a fogyasztók szabadon fogyaszthatnak. A sok haszon iránti törekvés igyekszik kiemelkedni, erõfölényre szert tenni, hogy diktálhasson. Monopóliumra törekszik. A magárahagyott piacgazdaságban a monopóliumok valóban kiemelkednek. A mai kapitalizmus vallójában nem piacgazdaság, hanem hatalmi struktúra, amelyben az erõfölényre szert tett szereplõk saját maguk állapítják meg a szabályozókat. Egy példával szemléltetve: a természetes tavak elõbb-utóbb feltöltõdnek, ahogy a patakok hordják beléjük a törmeléket, üledéket. A tavat állandóan kotorni kell, hogy fel ne töltõdjön. A piacgazdasághoz szabadság kell. Ehhez állandóan éberen õrködni kell a társadalomnak és ki kell gyomlálni azt, aki diktálni akar és tud. A mai magyar társadalom jelenlegi erkölcsi színvonala olyan, amilyen, de megítélésem szerint elegendõ a tervezett társadalom kialakulásához. Kérdés: mi a helyzet az Eu-val? Belépjünk vagy ne lépjünk? Válasz: EU? Így nem! A társulási szerzõdés máris sok milliárd dollárnyi hátrányt okozott. Független, semleges, jóléti Magyarország forgatókönyvét dolgoztuk ki. A bezárás elõtt álló gyárakat a dolgozók közös tulajdonába adjuk. Kidolgoztuk a kert-magyarország programját is. Az adósságcsapdát kell megszüntetnünk, nem pedig az Eu-ba belépni, a mai feltételekkel. A hitelrendszert társadalmasítani kell. A nizzai egyezmény a legmagasabb szintre emelte a tõke szabad áramlását. Az összes többi jog fölé emelte. A tõke a teljesítmény nélkül jövedelmet hozó vagyon. Kérdés: hogyan állnak a magyarországi pártok az Összefogás a Fennmaradásért programját? Válasz: Az alkotmány módosításakor lemondtak az önrendelkezésünkrõl. És ezt a parlament valamennyi pártjának valamennyi képviselõje megszavazta. Forrás: 20 jó ha figyelünk külföldre is

Piacgazdaság kapitalizmus nélkül

Piacgazdaság kapitalizmus nélkül Piacgazdaság kapitalizmus nélkül Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az ajánlott irodalomról Werner Onken - Fordította

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet)

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) A pénz funkciói Csereeszköz Árösszehasonlító Elszámolási egység Értékmegırzı, értékátruházó Az értékırzı funkció a csereeszköz funkciónak

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügy tárgyból Pénzügy MSc. képzés I. évfolyam levelező tagozat számára A Pénzügyi és Számviteli

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (RUVA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL biztosítás BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL 2014. február 2 TARTALOM 2014. FEBRUÁR Eszközalapok nettó hozamai 3. oldal Eszközalapjaink teljesítménye 4. oldal Piaci körkép 5. oldal Magyarország Nagyobbat vágtak

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 2. előadás. Bankbetétek

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 2. előadás. Bankbetétek Pénzügyi szolgáltatások és döntések 2. előadás Bankbetétek Az előadás részei a vállalkozások pénzeszközeinek befektetése banki betétkonstrukciók legfontosabb jellemzőik az összehasonlításhoz, értékeléshez

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben