T Á M O P hetet meghaladó projekt

Átírás

1 T Á M O P hetet meghaladó projekt A projekt címe: Kunhegyes épített értékei középületek, szobrok, halmok, csárdák, malmok, beszélő utcanevek Projektvezető tanár: Dienes Edit A projektben részt vevő tanulók: 9. A osztály: Czégény Bianka, Földesi Evelin, Szabó Szilvia, 10. C osztály: Baksi Alexandra, Kovács Gábriel, Kovács Gergő, Kovács Péter, Nagy István, Somogyi Péter, Somogyi Pál, Szabó Alexandra, Szabó Pál, Szarka István, 11. A osztály: Gönczi Bettina, Kovács Viktória, Magyar Adrienn, Rózsa Kinga, Subicz Nikolett A projekt megvalósításának ideje: február május 10. A tanulók adatokat gyűjtöttek az objektumokról: történetükről, jellemzőikről, régi és mai elnevezésükről, a hagyománynevek eredetéről. Mindent fényképekkel dokumentáltak. Néhány tanuló elkészítette Kenderes középületeinek és szobrainak gyűjteményét is. Az elkészített produktumok: 90 oldalból álló kiadvány, amely tartalmazza az összegyűjtött anyagot, a leírásokat és a fényképeket tematikus rendben Tablók: Kunhegyes szobrai Beszélő utcanevek Kunhegyesen Csárdák Malmok Középületek Kutak Kenderes középületei + Lásd 1. és 2. sz. melléklet

2 Power point összeállítások: Kunhegyes középületei Kunhegyes malmai, csárdái Kunhegyes beszélő utcanevei A projekt legérdekesebb, s legértékesebb része, hogy a tanulók a projektvezető segítségével összegyűjtötték Kunhegyes összes szobrának, emlékművének adatát, s mindet le is fényképezték. Az utcanevek esetében a beszélő jelző azt jelenti, hogy az utcák közül azokat gyűjtötték össze, amelyeknek van hagyományneve. Ezeket a neveket mindig valamilyen tulajdonság, esemény alapján adta a népnyelv (pl. a Rákóczi út esetében a Morgó utca, a Kossuth út esetében a Nagy utca, Fő utca stb). Szerepelnek az összeállításban Kunhegyes jelentős középületei, régen volt és ma meglévő csárdák, malmok, kutak. Mellékletként megtekinthető néhány oldal a kiadványból (1. Kunhegyes szobrai, emlékművei, 2. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár, 3. Cserepes) és egy power point összeállítás Kunhegyes középületeiről. Az adatok és képek a március-áprilisi helyzetet tükrözik.

3 Fényképek a csoport munkájáról:

4 1. sz melléklet Emlékművek, szobrok Kunhegyesen - részletek Nagy László-dombormű, emléktábla, mellszobor A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium területén találhatók: ?. június 14-én került sor Nagy László domborművének avatására a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola előcsarnokában. Alkotója Czobor Sándor kisújszállási szobrászművész június 11-én avatták fel Nagy László pedagógus fából készült emléktábláját, portréját a Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium szakiskolai épületében. Készítője: Czupp Pál fafaragó. Nagy László mellszobra. Készítette Kolarovszki Zoltán tanár.

5 A II. világháború emlékműve október 9-11 között orosz katonák foglalták el Kunhegyest. A második világháború sok katona és civil áldozatot követelt a település lakói közül és 128 kunhegyesi izraelita lakos vesztette életét munkaszolgálatosként vagy a haláltáborokban. Emlékük előtt is tiszteleg a város óta - a XX. sz. áldozatainak emlékművénél a református templom kertje melletti részen. A több részből álló szoborkompozíció Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. A felállított kőtáblák egyik oldalára a második világégés helyi áldozatainak nevét is felvésték. A szoboregyüttesen 658 kunhegyesi áldozat neve szerepel. A XX. század áldozatainak emlékműve

6 Országzászló augusztus 19-én országzászló avatására került sor a központi parkban. A recski kőbányából származó követ Györfi Lajos szobrászművész által készített ország-címer díszíti ben átalakították a környezetét. Gyülekezőhelyet alakítottak ki körülötte, ahol karácsonyi műsort lehet tartani, valamint egy szép téli színfoltja Kunhegyesnek a kivilágított szán rénszarvasokkal. Kálvin szobor A parkban a fagylaltozópavilont tartalmazó szektorban van. gyöngykaviccsal kirakott sétányok vezetnek hozzá. Dr. Huszár Pál a Református Zsinat Világi Elnöke és Nagy Kálmán lelkész leplezte le a szobrot 2009 májusában a felújított park megnyitó ünnepségének részeként.

7 Kunbaba szobor Az első kun világtalálkozó alkalmával állították, a református iskola új díszudvarán avatták fel 2009 szeptemberében. Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Kun Emlékmű május 1-jén avatták a Városháza előtti parkban a kun lovas-szobrot. Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. A szobor talapzata a település határában található kunhalmokat jelképezi, melyek egykor temetkezőhelyek, őr- és határhalmok valamint lakóhalmok voltak. Az emlékmű fő alakja a lován hátrafelé nyilazó vitéz annak a befogadott népcsoportnak állít emléket, melynek harcosai ezért hálájukat kifejezve az évszázadok során életüket áldozták királyukért, az országért.

8 1848-as emlékmű A magyar szabadság hőseinek és vértanúinak emlékére állított obeliszk. Uniós zászló április 30-án, Magyarország Uniós csatlakozásának előestéjén az Európahimnusz hangjainak kíséretében kúszott fel a zászlórúdon a városháza melletti parkban a tizenkét csillagos kék lobogó.

9 Flórián szobor A Tűzoltó laktanya épületénél avatták, szentelték fel augusztus 20-án. Flórián mindazok védőszentje, akik vízbe fúltak, akiket ár- és tűzveszély fenyeget. A Kunkapitány-házban levő szoborpark Készítője Szelekovszky István.

10 Szobrok, emléktáblák, emlékművek, kopjafák a templomkertben: Szent István király szobra. Czupp Pál alkotása. Trianoni kereszt október 20-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a református templomkertben Győrfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész által készített emlékmű leleplezésére került sor október 8-án, a feketicsi kirajzás 210. évfordulója emlékére a református templom bejárata előtt kettős kopjafát avatott dr. Bozsó Péter kunhegyesi születésű megyei főjegyző. A történelmi jelképet kifejező alkotást Sárándi István feketicsi és Szelekovszky István kunhegyesi fafaragó készítette. A kunhegyesi kétágú akácfából készült kopjafa az ittmaradottak és az elszármazottak sorsának jelképe: útjaink elváltak, de a gyökér közös.

11 2. sz. melléklet Sóház Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár A Református templom mellett található sarokház. Kunhegyes első, legrégebbi középülete ben épült községházának. Építése, tervezése Fortunato di Prati kamarás mérnök nevéhez fűződik. T-alaprajzú, nyeregtetős, barokkos oromzatú, belül boltíves épület A néptudat, a közvélemény szerint az elnevezés eredete: a középkorban a sót Erdélyből Szolnokra Kunhegyesen át szállították a Só úton. A só egy részét Kunhegyesen tárolták, ennek az épületnek a föld alatti folyosóiban óta könyvtár található az épületben ig az épület hosszában végighúzódó íves, árkádos tornác nyitott volt tól műemlék jellegű épület között felújították eredeti formája meghagyása mellett május 22-én került sor a felújított, 389 négyzetméteres községi könyvtár ünnepélyes átadására. Avatóbeszédet mondott Villangó István a Művelődésügyi Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője. A felújítás 5 millió forintba került. A mendemondával ellentétben egy tudományos munkából megtudhatjuk az épület eredeti rendeltetését is: éppen a karcagújszállási városháza építésével egyidejűen (1737) épült fel Kunhegyesen, a község főterén a községháza is, amely T alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke. (Kiss József: A pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága Bp. Akad. K., old.) 1986 óta Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár a neve. (Dr. Zsigmond Ferenc ( ) kunhegyesi születésű irodalomtörténész, tanár.) A könyvtár előtti téren található: - az október 6-án felavatott Zsigmond Ferenc-mellszobor, Papi Lajos szobrászművész alkotása, - Szegő Gábor mellszobra Győrfi Lajos szobrászművész alkotása, melyet augusztus 23-án avattak fel - Kádár Endre ( ) Kunhegyesi születésű költő, újságíró (a Nyugat c. folyóirat munkatársa volt) emléktáblája.

12 3. sz.melléklet Morgó csárda Cserepes A mai Rákóczi út 31. szám helyén állt. A népnyelv az utcát Morgó utcaként emlegette (lásd Rákóczi út), így a csárdát Morgó csárdának nevezték. Az 1700-as években a redemptió korában épült a település szélén, a Kakat egyik ágának partjára. Még csónakkikötője is volt. Elnevezésére több lehetőség is van: Az egyik az, hogy az 1700-as években goromba, állandóan morgó csárdabérlője volt. Róla nevezték el a kocsmát. Más vélemény szerint a régi, lápi emberek, pásztorok, pákászok nevezték el, mert ha télen tértek be a csárdába, akkor a Kakat befagyott nádrengetegében a csárdából kiáradó ételszagra a réti csikaszok (farkasok) is közelebb húzódtak, s a nádasban morogtak, még a csárdába is behallatszott morgásuk. Mások szerint a neve onnan ered, hogy esténként a nagybőgő brummogása messzire elhallatszott, ezért a népi találékonyság ráragasztotta a morgó nevet. Nagy nádtetős épület volt, ivóval, lakással, pincével, istállókkal ben porig égett. Nem építették újjá, hanem kijjebb méterrel szintén a Kakat partján felépült a Cserepes csárda. A Cserepes csárda nagyobb lett, mint a Morgó csárda volt: L-alakú, nagy ivóval, lakással, pincével, vendégszobával, kocsibeállóval. Később a keleti ága megszűnt, a volt vendégszoba vásárok idején passzusírók helye lett. Ezért Cédulaháza néven is emlegették. Nevének eredetére két magyarázat is van: Az egyik az, hogy a vásárok alkalmával mellette cserépedényeket árultak, s ennek hatására nevezték el. Mások szerint cseréppel fedett tetejéről nevezték el. Abban az időben ugyanis ritka volt a cseréptetős ház, a legtöbb nádfedeles volt márciusában szabadságharcos katona vonult át Kunhegyesen. A sebesülteknek a Cserepes lett a kórházuk. A kápolnai csata sebesültjeit ápolták itt. Közülük 30-an meghaltak, ők a kunhegyesi Katolikus temetőben nyugszanak. Az épület jelenleg is áll, modernizált, átépített állapotban, italboltként, kocsmaként működik. Az üveges homloktér később épült hozzá március 14-én emléktáblát avattak az épület falán a hadikórház emlékére. A csárda elnevezés már nem él, Cserepes néven emlegetik. régen és ma