Lábay Ladányi Labiner Ladányi Láczay-Fritz lett a Ladányi lett. A

Átírás

1 Lábay 329 Ladányi L Lábay Imre, orvos, szül. Zsamóea, Középiskoláit Selmecbányán végezte. Orvosi diplomáját a kolozsvári egyetemen nyerte. Orvosi gyakorlatát Alsóábrányban kezdte meg. A háborúban résztvett. A kisezüst vitézségi éremmel, a bronz vitézségi éremmel, a bronz Signum Laudisszal, a koronás arany érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel és 111. oszt. vöröskereszt érdemkereszttel jutalmazták. Cegléden van orvosi rendelője. A város közéletében tevékeny részt vesz. Tagja a városi képviselőtestületnek. Labiner Gyula, városi pénzügyi tanácsnok, szül. Bpest, 1879 nov. 20. Középiskoláit Bpesten, a közigazgatási jegyzői szaktanfolyamot pedig Kassán, a tűzoltótiszti tanfolyamot Kassán és a fővárosban végezte. Közigazgatási szolgálatát kezdte meg Újpesten, utána Máramarosba került, ahol mint körjegyző működött. Később Huszt főjegyzője lett óta Rákospalotán mint jegyző, 1923 óta pedig mint városi tanácsnok működik. A városi tűzoltótestület főparancsnoka. A háborúban a koronás arany érdemkeresztlel, a vitézségi éremmel és a német becsületrenddel tüntették ki. Tulajdonosa azonkívül a 20 éves tűzoltói éremnek is. L. alelnöke az U. T. E.-nek, továbbá választmányi tagja a Rákospalotai Kaszinónak és a Rákospalotai Polgári Körnek. Irodalmi munkásságot is fejiett ki a Tűzrendészeti Közlönyben és a Palota-Üjpcst c. lapban, ahol értékes szakcikkei és tárcái jelentek meg. Láczay-Fritz Oszkár (vitéz), országgy. műszaki főigazgató, szül. Ürményházán, 1878 aug. 7. A budapesti József műegyetem elvégzése után németországi és párisi akadémiákon folytatta műszaki és művészeti tanulmányait Schulek Frigyes adjunktusává lett a József-műegyetemen mint hadnagy került a harctérre. Megkapta a katonai érdemkeresztet két ízben, a porosz vaskeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist és a Károlycsapatkeresztet az országház építészévé nevezték ki. Több középület tervezése és számos műemlék restaurálása fűződik nevéhez. A közéletben értékes tevékenységet fejt ki. A Magyar Mérnök és Építészegylet építészeti szakosztályának elnöke, az Orsz. Képzőművészeti Tanácsnak, a Műemlékek Orsz. Bizottságának és a Mérnöki Kamara választmányának tagja. Laczkó Géza, író és hírlapíró, szíií. Budapest, 1884 dec. 3. Tanári oklevelének megszerzése után az Orsz. Nőképző-Egyesület tanárává nevezték ki óta a Nyugat és különböző budapesti napilapok munkatársa. A modern magyar írói gárda egyik legképzettebb tagja. Nagyszámú verse és novellája jelent meg. Irodalmi működésének legtekintélyesebb része kritikusi tevékenysé géhez fűződik. Sokirányú történeti és esztétikai tanulmányokat folytatott, amelyeket később regényeinek megírásában értékesített. Német maszlag, török áfium c. regényében nemcsak az elmúlt korok szokásainak mesteri jellemzője, hanem tudatos archaizálással a kor nyelvét is utánozza. Ujabban több modern tárgyú regénye jelent meg, amelyekben a mai élet társadalmi szövevényeit mutatja be, erős realizmussal és nagy intellektuálitással. Művei: Soló solissimó (versek), A tanszüz, A porosz levél, William Blackbirth lelke, Bútor rongálás, Széphistória, Vasverő Deli lovagról, Sei Tamás levelei, Noémi fia, Baruti és Sátán. Számos kiváló műfordítása is jelent meg Barabás Lóránt és Csortos Gyula társaságában írt Rasputin c. darabját a Magyar Színház mutatta be. Ladányi Jenő, min. tan., szül. Bilke, 1879 ápr. 17. Középiskoláit Kassán, a müegye!emet Bpesten végezte, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után a Danubius-Schöniehen-Hartmanngyár mérnöke volt, majd állami szolgáiaíha lépett a keresk. minisztériumba rendelték be, ahol ipariskolai tanárrá nevezték ki iparfelügyelői, ipari főfelügyelői, műszaki főtanácsosi és min. tanácsosi rangot ért el a pénzügyminisztérium kötelékébe lépett, ahol azóía a műszaki főosztály vezetője. Ladányi Zoltán, gyógyszerész, szül. Jászladány, 1863 okt. 6. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte gyógyszertári jogot kapott és Bpesten nyitott gyógyszertárat gyógyszertárát eladta és a Szent Bertalan c. gyógyszertár tulajdonosa lett. A szfőv. törv.-hat. bizottságának 25 éve tagja. A Bpesti Gyógyszerész-Egyesü- f

2 Lajta 330 Lakatos let és a Magyar Gyógyszerészek Egyesületének igazgatósági tagja. Közéleti működése úgy városfejlesztési, mint közegészségügyi vonatkozásban hasznos. Júliusban volt 50 éve, hogy a gyógyszerészi pályán működik. Lajta Andor, lapszerkesztő, szül. Bécs, 1891 ápr. 22. Középiskoláinak elvégzése után a hírlapírói pályára lépett és először vidéki lapoknál működött. A háborúban, mint honvédfőhadnagy frontszolgálatot teljesített és több kitüntetésben részesült. Munkatársa volt a Külügy-Hadügy c. lapnak és közgazdasági riportere számos tőzsdei újságnak óta a Filmművészeti Évkönyv szerkesztője és kiadója óta a berlini Agfa magyarországi vezérképviselője alapította és szerkeszti a Filmkultúra c. művészeti folyóiratot. Több külföldi filmújság magyarországi szerkesztője. Lajtha László, zeneszerző és folklorista, szül Jelentős munkát fejteti ki az áj magyar népdalköltészet termékeinek összegyűjtésével. Mint zenetörténész és zeneetnografus is jelentős. A tárogató vándorútja Perzsiából Európába címen nagyobb értekezése jelent meg. Lajta Mór, lapszerkesztő és lapkiadó, szül. Budapest, 1893 nov. 6. Középiskoláit és a keresk. akadémiát Bpesten végezte, majd hadiszolgálatot teljesített. A háború alatt két ízben megsebesült és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. A háború után megszerezte a jogi doktorátust. Rövid ideig ügyvédjelölt volt és egyben több szaklap munkatársaként is működött Németországban tanulmányozta a lapszerkesztést és a lapkiadás technikáját megalapította a Textil Lloyd c. szaklapot, amely kezdetben a Magyar Kereskedelmi Csarnok, később a Magyar Textilgyárosok Orsz. Egyesületének hivatalos lapja volt a Magyar Kereskedelmi Csarnok önálló hivatalos lapját, a Nagykereskedelmet, majd a Maschinen Lloyd-ot indította meg. Munkásságát nemcsak az országban, hanem külföldön is ismerik és értékelik. Lajtha Rezső, kereskedő, szül. Budapest, 1877 aug. 12. Középiskoláit Bpesten, felsőbb kereskedelmi tanulmányait Londonban végezte. Németországban és Franciaországban hosszabb tanulmányúton volt. Hazatérése után a Leitersdorfer D. és Fiai cégnek tulajdonosa lett. Mint gazdaság- és pénzügypolitikai szakíró tette nevét ismeretessé. A Budapesti Keresk. és Iparkamarának levelezőtagja, az O. M. K. E. és Fővárosi Kereskedők Egyesületének igazgatóságának, az /. O. K. Sz. igazgatóságának és végrehajtóbizottságának tagja. Az Országos Kézműves-Testületnek és a Szabómesterek Országos Szövetségének társelnöke. Lajtai Lajos, zeneszerző, szül. Budapesten, 1900 ápr. 23. Középiskoláit Budapesten, a gazdasági és zeneakadémiát Wienben végezte. Első munkái Wienben kerültek színre. I Nevezetesebb szerzeményei: Ártatlan özvegy, Mesék az írógépről, Régi nyár, Párisi divat, Sisters c. operettek. Könnyű, fülbemászó melódiái az egész országban nagy népszerűségre tettek szert. Lakatos Artúr, festőművész és rajztanár, szül. Bécs, 1880 márc. 15. A bpesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a nagybányai művésztelepen a Hollósy-iskolában folytatta tanulmányait, majd Münchenben és Parisban dolgozott. A háborúban mint főhadnagy vett részt. Mint kiállítóművész 1903 óta szerepel a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, valamint külföldi képkiállításokon. Kiváló tájkép-, arckép- és dekoratívfestő. Az Országos Képzőművészeti Tanács tagja, az Iparművészek Testületének alelnöke, a Paál László Társaság tanácstagja, továbbá az Iparművészeti Társulat igazgatóságának és a párisi Salon d'automne-nak törzstagja aranyérmet nyert Milanóban, megkapta a magyar állami iparművészeti érmet és a Paál László Társaság festészeti díját. Lakatos Frigyes, esperes-plébános, szül. Zalaegerszeg, Középiskoláinak elvégzése után Esztergomban és Bpesten teológiai tanulmányokat folytatott és a bpesti egyetemen teológiai doktorátust szerzett pappá szentelték Bicskén plébános, esperes és egyházmegyei tanfelügyelő lett. A Bicskei Takarékpénztár igazgatója. Hosszú időn keresztül széleskörű irodalmi tevékenységet fejtett ki a megyei lapokban. A község társadalmi életének jelentékeny alakja. A Bicskei Villamosmüvek igazg. tagja. Lakatos Géza, ügyvéd, szül. Rahón,!879 jún a budapesti egyetemen a jogés államtudományok királyi gyűrűs doktorává avatták ügyvéd lett. A Központi Kat. Kongruatanács tagja, székesfővárosi th. biz. tag. Ügyésze a Kat. Középiskolai Tanáregyesületnek és a Központi Sajtóvállalatnak. Lakatos Gyula, orszgy. képv., szül. Budapest, 1885 márc. 6. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten, Berlinben, Parisban és Angliában végezte sub auspiciis regis jogtudományi doktorrá avatták. Ügyvédi gyakorlatot 1910 óta folytat munkapárti programmal Miskolc város képviselőjévé választották. Később a Heinrichféle polgári párt egyik vezére volt. A legújabb időkben a kormány képviseletében résztvesz a Népszövetség ülésein, továbbá az utódállamokkal fennálló vitás ügyeink elintézésére alakult és Parisban székelő nemzetközi választott bíróságok tárgyalásain az erdélyi optánspör tárgyalásain is L. képviselte a kormányt a magyar-román vegyes választott bíróságban. Az országgyűlésen a nagyszentmiklósi (kiszombori) kerületet képviseli egységespárti programmal. Külügyi vonatkozású felszólalásait általános figyelem I és elismerés kíséri. Több jogi szakmunka

3 Lakatos 331 Lamforeeht szerzője. Közgazdasági és külpolitikai cikkei és élclapnak volt illusztrátora. A Magyar a fővárosi napilapokban jelennek meg. Jelentékeny ügyvédi gyakorlata mellett élénk Lustige Blätterben, a bécsi Neue Fliegende Szalon c. művészeti folyóiratban, a berlini publicisztikai tevékenységet fejt ki. ben és a párisi Péle-Méle-ben, La Gazetteben Lakatos László, író, újságíró, szül jelentek meg rajzai. Festményeit sötét tónusban, rembrandti világítású biblikus alakok Tanulmányainak befejezése után újságírói pályára lépett. Több napilap munkatársa jellemzik. volt, jelenleg a Magyarország belső munkatársa. Első novellái a napilapok hasábrend, főtanácsos, szül. Bpest, 1883 ápr. 24. Laky Elemér (alistáli), niagy. kir. államjain tűntek fel. Panoptikum című önálló Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Államtudományi államvizs művével lépett először a közönség elé. Írásai sziporkázó an szellemesek és gyakran gát tett a rendőri pályára lépett, emelkednek a szatíra színvonaláig. Regényeken, novellákon kívül számos színdarabot levelet szerzett, közben, mint bűnügyi elő gyakornokká nevezték ki jogtudori ok írt, amelyekkel értékes sikereket aratott. Párbeszédei biztos kézzel épültek fel. Embergon, majd a VI., később a VII. ker. kapitányadó működött több bpesti rendőrkapitánysáábrázolása a hatniakarás szolgálatában áll. ság h. vezetője lett főtanácsossá nevezték ki óta a főkapitányság bűnügyi Budapest írója: Budapestet írja és Budapest kedvencei közé tartozik, önálló művei: Az osztálya lopási csoportjának vezetője. A III. ember, az asszony és a tolvaj, Hamupipőke, o. polg. hadiérdemkereszt tulajdonosa. Különböző rendőri szaklapokban számos szak A jövő házassága, Mély húron, Nehéz idők, Tavaszi játék, Vergunia, A teve, A bécsi táncosnő, A császár partraszállt. Egy időben a Laky Dezső (alistáli), statisztikus, egyet, cikke jelent meg. Magyar Színház dramaturgja is volt. Az ny. r. tanár, szül. Csurgó, 1887 febr. 1. Középiskoláinak befejezése után Bpesten jogi utóbbi években nagy színpadi sikereket is aratott. Páratlanul szellemes és a mai társadalmi élet jelenségeivel foglalkozó darabjai tisztikai Hivatal szolgálatába lépett a tanulmányokat folytatott, majd a Közp. Sta a következők: Férj és feleség, Fej vagy pozsonyi egyetemen a népesség és statisztika írás, Zenebona, Zafirgyűrü, Pajtásházasság c. tárgykörből magántanárává képesítette és és a Tizennyolcévesek a szegedi egyetem statisztikai tanszékének rendes tanára lett a bpesti mű Lakatos Pál János, keresk. isk. tanár, szül. Budapesten, 1882 máj 22. Középiskolai egyetem tanárának hívták meg. Jelentős és egyet, tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte a főváros szolgálatába lémányos folyóiratokban megjelent értekezé szakirodalmi működést fejtett ki és a tudopett és azóta, mint felsőkeresk. isk. tanár működik. L. értékes irodalmi és pedagógiai munsein kívül több önálló munkát írt, melyek közül legnevezetesebb Csonkamagyarország kásságot fejt ki. Önálló munkái: Der Tunnel megszállásának közgazdasági kárai c. müve. über die Spree, Christian Friedr. Scherenberg, Laky Lajos, magy. kir. államr. főtanácsos, szül. Mezőhegyes, 1877 febr. 18. Kö A lelki élet vitaminjai. Azonkívül számos cikket és értekezést írt. Munkatársa a Gyermek zépiskolai tanulmányait Keszthelyen, jogi s a Magyar Pedagógia c. szaklapoknak. tanulmányait a bpesli lud egyetemen végezte államtudományi államvizsgát Lakner Adolf, r.-t. vezérigazg. Tanulmányainak befejezése után gyakorlati pályára tett. A rendőri pályára lépett és a főkapitányságon nyert beosztást megszerezte a lépett. A magyar gyufaipar kifejlesztése körül szakadatlan és hasznos munkásságot fejtett ki. A Magyar Ált. Gyufaipar r.-t. alelnöke jogtudori oklevelet. A háború előtt mint tartalékos honvédhadnagy teljesített szolgálatot. A 2 Ferencz József jubileumi emlék és vezérigazgatója. Kereskedelmi tanácsos. A magyar gyufaiparban évizedek óta vezetőszerepet tölt be. Neve külföldi szakkörökben érem, a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt és a III. oszt. magyar érdemkereszt tulajdonosa. A főkapitányság bűnügyi osztályán, is előnyösen ismert. előbb előadó, majd az osztály vezetője lett. Lakos Alfréd, festőművész, szül. Székesfehérvár, 1870 okt. 20. Középiskoláit szülő főtanácsossá, detektívfőnökké nevezték ki, mely minőségében az összes nagyobb bűnügyek nyomozását személyesen városában, festészeti tanulmányait Budapesten, Münchenben és Parisban végezte. Jelentősebb alkotásai: a Gyászoló zsidók, Isten- vezeti. titztelet a zsidó gyászházban, Zsidó gyászház, Lambrecht Kálmán, paleontológus, egyet, Mordeháj diadalmenete, Koldusok a világégésben, Olvasó nők és a Könyvcsendélet c. nulmányainak befejezése után a m. kir. ma- m.-tanár, szül. Pancsova, 1889 május 1. Tafestményei a főváros tulajdonába kerültek. ' dártani intézetben, majd a m. kir. földtani A Nemzeti Szalonban, a Lipótvárosi Kaszinóban és a Pesti izr. hitközség dísztermében gyarság c. napilap tudományos rovatának ve intézetben működött ig <a Ma számos kollektív kiállítást rendezett a biblikus és zsidó életből merített témáiból. Szátanári képesítést nyert. Tudományos munzetője volt a pécsi egyetemen magánmos magyar, német és francia folyóiratnak kásságában főként a madarak paleootoló-

4 Lamotte 332 Láag giájával foglalkozott. Főbb munkái: A magyar szélmalom, Herman. Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora, A madarak paleontológiájának története és irodalma, Az őslények világa, Az ősember, Az ősember elődei. Lamotte Ernő, a szfv. Hirdető Vállalatának igazgatója, szül. Bpesten, nov. 20. Régi francia család sarja, melynek Magyarországra szakadt ága a forradalom alatt telepedett meg Pozsonyban. L. középiskoláinak elvégzése után a főváros szolgálatába lépett. Eleinte a kerületi elöljáróságoknál teljesített szolgálatot. Később a városgazdasági ügyosztályba helyezték át, hol a fővárosi üzemek adminisztrációjának megszervezésében vett tevékeny részt. 18 esztendőt töltött e minőségében. Már akkortájt behatóan foglalkozott a szfv. Hirdető Vállalatának ügyeivel. Evekig ügyosztályi előadója és revizora volt a hirdetővállalatnak, majd 1926-ban annak igazgatója lett. A szfv. e jelentős intézményét magas nívóra fejlesztette és több külföldi tanulmányútján szerzett tapasztalatait a gazdasági élet fejlesztésére hasznosította. L. ismerte fel a fényreklámok jelentőségét és ezzel városszépészeti szempontból is igen értékes munkát végzett. A közélet terén szerzett érdemeit a II. oszt. polgári hadi érdemkereszt- Íel tüntették ki. Lamotte Károly, székesfőv. tanácsnok, szül. Budapest, 1888 jún. 14. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetemen folytatta tanulmányait, ahol államtudományi doktorátust nyert. A szföv. szolgálatába lépett. Szaktudása és tehetsége révén csakhamar feltűnt feletteseinek és pályája gyorsan ívelt felfelé. A főváros akkori polgármestere, Bárczy István, maga mellé vette személyi titkárnak. A tanács és a közgyűlés bizalma folytán állásában és rangban gyorsan haladt előre már tanácsosi főjegyző és a főpolgármesteri hivatal vezetője leit. Mint főjegyző abban a kitüntetésben részesült, hogy a polgármester megbízta a tanács elnöki ügyosztályának a vezetésével, mely minőségében első nagy munkája, a ma is érvényben levő fővárosi fizetés és státus rendezés elkészítése volt. Még ugyanez évben a közgyűlés tanácsnoknak választotta és a iőváros jelenlegi polgármesterének bizalma folytán a pénzügyi osztály vezetésével bízták meg, amely állását ma is betölti. A közgyűlés várakozásának minden tekintetben megfelelően rendbehozta a székesfőváros költségvetését. Sokat tanult és sokat utazott, széles látkörű és európai műveltségre tett szert. Ismeri Európa összes nagyobb városainak berendezkedéseit és büdzsékonstrukcióját. Az évben résztvett a Községi Takarékpénztár megalapításában, amelynek ma is igazgatósági tagja. Lampérth Géza, író, a Petőfi-Társaság főlitk., szül. Mencshely, 1873 okt. 23. Tanulmányainak befejezése és az államtud. doktorátus megszerzése után, az Orsz. Levéltár szolgálatába lépett, ahol fokozatosan emelkedve az igazgatói rangot érte el, majd nyugalomba vonult. Fiatalon kezdte irodalmi működését. Műveit a hazafias érzés, nemes erkölcsi felfogás és derűs világszemlélet jellemzik. Verseskötetei: Első könyvem, Pacsirtaszó, A boldogság vándora, A szent kürt, Nemzeti lant, Csendes ünnep. Színművei: Megjöttek a huszárok, Veér Judit rózsája, Rodostó, A főhadnagy úr sarcol, Tisztító tűz stb. Elbeszélő és ifjúsági müvek: Az én rózsám, A munka hőse, A gárda virága, Három pápai diák, Egy hold föld, Beszélgetés a házasságról, Mégis Mátyás! (humoros elbeszélések). Elmúlt időkből, Kuruc hősök stb. Kultúrtörténeti munkái: A magyar katona ezer éven át, Régi magyar levelesláda, Mohács stb. Lampl Ignác, r.-t. vezérigazg., szül. Verebély, 1873 nov. 19. Középiskoláit Nyitrán végezte, majd Bpesten kereskedelmi tanulmányokat folytatott. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és több kitüntetésben részesült. A leszerelés után a Coíonus Kereskedelmi r.-t. kötelékébe lépett, ahol értékes kereskedelmi szakismeretével a vállalat nagyarányú fejlődését mozdította elő. Munkásságának eredményeképen a részvénytársaság vezérigazgatójává választotta. A magyar közgazdasági életben tevékeny részt vesz. A Gyarmatáru Nagykereskedők Szöv. alelnöke, az Omkc választmányi tagja. Landau Béla, ügyvéd, szül. Túrócszenimárton, A budapesti tud. egyetemen szerezte jogi doktorátusát avatták ügyvéddé és a fővárosban nyitott irodát. Azóta főként mint büntető jogász működik. Nagy szerepe volt Eskütt Lajos megvesztegetési ügyének és Rejőd Alpár bűnügyének védelmében. Lándor Tivadar, hírlapíró, szül A Magyar Nemzet, majd a Budapesti Hírlap c. napilapokat szerkesztette. Politikai cikkei éleslátásáról és eleven tolláról tanúskodnak. Hírlapírói tevékenysége mellett művészettel kapcsolatos tanulmányokat írt. Feldolgozta Zichy Mihály élete történetét. Több tanulmánya jelent meg Székely Bertalanról. A nagy háború okmánytára c. művét könyvaiakban is kiadták. Főszerkesztője volt a Budapesti Hírlapnak. Láng Boldizsár (báró), nyűg. alíábornagv, orsz.-gyűl. képviselő, szül. Budapesí, 1877 márc. 15. Középiskoláinak elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lett. Rövid csapatszolgálat után a vezérkarhoz osztották be. A forradalmak alatt többször letartóztatták és a kommün alatt négy hónapig fogságban volt a békedelegáció katonai szakértője volt, majd a kormányzóság katonai irodájának főnöke lett. Mint katonai szakértő később a párisi magyar követség kötelékében teljesített szolgálatot és altábornagyi rangban nyuga-

5 Lâag 333 Langer lomba vonult a királyhelmeci kerület mandátumával országgyűlési képviselő lett. Kitüntetései: a hadiékítményes Lipót-rend tiszti keresztje, a III. o. Vaskorona-rend, a nagy aranyérdemérem és a II. o. magyar érdemkereszt. Láng János, orszgy. képv., sxül. Bezdán, júl. 13. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd az államvasutak szolgálatába lépett. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített A forradalom kitörése után Aradra ment és elfoglalta régi állását, azonban a hűségeskü megtagadása miatt távoznia kellett és Budapesten a MÁV. igazgatóságához került időközi választáson a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával Regöce képviselője lett. A második nemzet-! gyűlés alatt is megtartotta mandátumát és az új országgyűlésbe ismét a régi kerülete küldte be. Láng József, szöv. vezérigazg., szül Középiskoláit Versecen végezte. Azután a wieni kereskedelmi akadémiát, majd az ottani műegyetemen a két évi biztosítás-technikai szaktanfolyamot hallgatta. A Duna Biztosító Társaság matematikai osztályánál kezdte biztosítási pályafutását ban megszerezte VVienben a biztosítás technikai autorizációt ben meghívásra a Gazdák Biztosító Szövetkezete szolgálatába lépett, mint a szövetkezet életosztályának igazgatója ban a szövetkezet vezérigazgatójává neveztetett ki. Tevékeny részt vesz a magyar agrármozgalmakban és vezető sze- S repe van a szövetkezeti életben is. Igazgató választmányi tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Falu Országos Földműves Szövetségének stb. Kezdettől fogva tagja a Biztosítási Szaktanácsnak. A hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül 1920-ban magy. kir. gazdasági főtanácsossá neveztetett ki. Láag József, r.-t. igazg., szül. Békéscsaba, 1895 ápr. 6. A kereskedelmi akadémia elvégzése után a bpesti egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányainak befejezése után a banktisztviselői pályára lépett a szállodai szakmára tért át, ahol rövidesen nagy tekintélyre tett szert óta a Royal szálló r.-t. igazgatója. Láng Lajos, ügyvéd, szül. Ajnácskő, 188Γ>. Jogtudori és ügyvédi oklevelének elnyerése után Budapesten az Angol Magyar Bank jogügyi osztályába lépett. Rövidesen a bank ügyésze, majd főügyésze és igazg. tagja lett. Az anyaintézet és az érdekkörébe tartozó öszszes vállalatok jogügyi és adóügyi kérdéseit irányítja. A városi politika kimagasló alakja. A Nemzeti demokrata párt küldte a törv.-hat. bizottságába. Lang Mihály, egyet. ni.-tanár, szüi. Rajka, 1891 ápr. 25. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti egyetem orvoskarának hallgatója volt, ahol avatták doktorrá. A háborúban, mint főorvos, katonai szolgálatot teljesített. A Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. A háború után a pozsonyi Erzsébetegyetem bőr- és nemikórtani klinikáján volt gyakornok. Amikor az Erzsébet-egyetemet a cseh kormány megszüntette, Bpestre jött és a bpesti Zita-kórházban segéd-, majd alorvos lett. Közben az Erzsébet-egyetem tanársegédi teendőit is ellátta egyetemével Pécsre ment m.-tanári képesítést nyert. Nevezetesebb művei: Bőrgyógyászati terápia, Beitrag zu den athrophisierenden Follikulären Keratosen. Lámg-MHiczky Ernő, ítélőtáblai tanácselnök, szül nov. 21. Középiskolái után a kassai jogakadémián végezte jogi tanulmányait és a kolozsvári egyetemen szerezte doktori oklevelét homonnai járásbíróvá, besztercebányai alügyészszé, a túrócszentmártoni járásbíróság vezetőjévé, besztercebányai törvényszéki bíróvá nevezték ki, majd a pestvidéki kir. törvényszékhez helyezték át. Még az évben ítélőtáblai bíróvá lett és a tanácsköztársaság bukása után, kúriai bírói rangban, a miskolci törvényszék elnökévé, pedig a budapesti ítélőtábla tanácselnökévé lépett elő. Ε minőségben főként kártérítési jogi perekben ítélkezik. Közéleti működése alatt élénk részt vett a magyar társadalmi mozgalmakban. Jogi folyóiratokban több figyelmet keltő értekezést írt. Langer Jenő, min. tanácsos, soproni ni. kir. pénzügyigazgató, szül. Nagycsikepuszta, (Nyitra m.) 1869 aug. 29. Középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányai! Budapesten végezte. Állami szolgálatba lépett Trencsénbe nevezték ki pénzügyi fogalmazónak, majd pedig Lúgosra pénzügyi segédtitkárnak pénzügyi titkári minőségben a soproni m. kir. pénzügyigazgatósághoz került pénzügyi tanácsos, majd pénzügyigazgató helyettes, pénzügyi főtanácsos, végül miniszteri tanácsos és m. kir. pénzügyigazgató lett. Ezen időtől kezdve áll a soproni pénzügyigazgatóság élén. Sopron város közéletének tevékeny tagja. Larger Károly, mérnök, vállalkozó, szül.! Bpesl, 1879 jan. 16. Középiskoláit és mű- N egyetemi tanulmányait Bpesten végezte.! Építészmérnöki oklevelének megszerzése I után önálló vállalkozó lett. Számos folyamszabályozási munkálatban vett részt és magas építkezést hajtott végre. A háború alatt mint tűzérszázados, harctéri szolgálatot teljesített. A Signum Laudist és a Károly- [ csapatkeresztet kapta meg. I Langer Sándor, polg. isk. felügyelő-igazg., szül. Pozsony, 1882 júl. 19. Mint elemi isko- 1 lai tanító szülővárosában kezdte működését,

6 Lang-mali r 334 Lappért majd pályadíjat nyert és ekkor nyerte el a tanári képesítését a nagytapolcsányi polg. isk. igazgatójává nevezték ki a nemzeti kisebbségi minisztériumban, mint referens működött óta a kapuvári m. kir. áll. polg. iskola igazgatója. A Vas és Sopron vármegye polg. iskoláinak felügyelője. Spirogyrák magánrajza címen önálló munkája jelent meg. Bel- és külföldi természettudományi folyóiratok részére számos cikket írt. Langmahr Ferenc, vállalkozó, szül. Székesfehérvár, Tanulmányait Székesfehérvárott végezte, majd mestervizsgája után építési vállalkozó lett. L. építette a siófoki községházát, a nagyberényi és a nagycsepelyi községházát és jegyzőlakot, stb., stb. Községi előljáró és az ipartestület elnöke. Lantos Adolf, könyvkiadó, szül. Petrilehota 1875 febr. Ιδ. Α könyvkereskedői szakmát tanulta ki, Dobrovszky antikváriumába lépett társul óta önálló antikvárius és könyvkereskedő. Üzletét egyre fejlesztette, részvénytársasággá alakította, majd megszerezte a Kunossy-féle grafikai intézetet, a híres debreceni Dávidházy-féle könyvkötészet teljes fölszerelését és végül a Genius könyvkiadóvállalatot és cégét a könyvszakma európai méretű vállalatává építette ki. Lantos Emil, orvos, szül. Simánd, 1862 nov. 22. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Szakorvosi gyakorlatát az I. sz. szülészeti és női klinikán, majd a külföldi egyetemeken szerezte a Charité Poliklinika főorvosa és titkára, a Ferenc József-kórház nőgyógyászatinak intézeti főorvosa volt óta a Munkásbiztosító Pénztár szakorvosa. Jelenleg az Ο. Γ. /. nőgyógyászati osztályának vezetőorvosa. Számos orvosi és természettudományi társaság tagja.. A nőgyógyászat és szülészet köréből önálló munkái jelentek meg. Orvosi szakcikkei a hazai és külföldi folyóiratokban láttak napvilágot. Lányi Dezső, szobrászművész, szül. Báán (Trencsén m.), 1879 jan. 23. Tanulmányait Bpest, Wien, Róma, Firenze, Paris és Brüszszelben végezte. Mint a plasztikai karrikatúra megteremtője tűnt fel. Nagy sikere volt Üjházi Edéről készült portréjával és több köztéren és temetőben felállított emlékkel és kutakkal. Akt- és állatszobrai közismertek. Színes plasztikai karikatúrái a Parlament múzeumában vannak. Budán az Attila-kör út sarkán van az Incselkedő gyermekek" című márványkútja. Díjakat nyert Velencében, Münchenben, Londonban. Megnyerte a Lipótvárosi Kaszinó-, a szfv. Ferenc József-díját és a Galambos-díjat stb. Az Ernst-múzeumban nagysikerű kollektív kiállítást rendezett. Művészetében szereti a dekoratív tömeghatást. Művészetirodalmi tevékenysége is jelentékeny. Művei a szépművészeti, hazai és több külföldi múzeumban és műgyűjtőknél vannak. Lányi Márton, v. főispán, szül. Barcstelep, 1882 ápr. 6. Középiskoláinak befejezése után jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédi vizsgát tett. Tanulmányainak befejezése után a bíróság szolgálatába lépett, később pedig az igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot főispán volt. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki és a folyóiratokban megjelenő tanulmányain kívül számos önálló jogi műve jelent meg. A Revíziós Liga keretén belül értékes munkásságot fejt ki óta több peticiós pert képviselt a közigazgatási bíróság előtt. Szá mos jogászi, társadalmi és szociális egyesület tagja. Lányi Viktor, zeneszerző, író, szül. Bpest, 1889 aug. 6. Középiskoláit Egerben, Miskolcon és Máramarosszigeten, zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte. A háborúban mint tart. tüzértiszt harctéri szolgálatot teljesített. A klasszikus és modern magyar lírai költemények egyik legkiválóbb megzenésítője a mai Terézkörúti Színpad zenei vezetője lett. Igen sok chi isont, egyfelvonásos operettet és kisoperát írt. A Vígszínház, Belvárosi Színház, a Renaissance Színház és az Andróssy-úti Színház részére több prózai darab zenei aláfestését végezte. Mint zeneíró és zenekritikus értékes munkásságot fejt ki napilapok és folyóiratok hasábjain. Jelenleg a Pesti Hírlap zenekritikusa és operaismertető füzetek szerkesztője. Lírai versei és novellái különböző fővárosi lapokban jelentek meg. Jónevü versfordító és a legismertebb operaszövegíró, aki klasszikus operák, (Mozart, Wagner, Verdi stb.) avult szövegeit a modern kor szellemének megfelelően átdolgozta. Lányi Zsigmond, író és hírlapíró, szül Tanulmányainak befejezése után hírlapírói pályára lépett. Többször járt külföldi tanulmányúton. Szerkesztője volt a Neues Fester Journal-nak. Több politikai és közgazdasági tanulmányt írt német nyelven, melyek Politische Strömungen, Das Balkanproblem, Der Dualismus und der wirtschaftliche Ausgleich, Unser Thronfolger címen jelentek meg. A Budapesti Tudósító c. kőnyomatos tulajdonosa és érdekeltsége van a Friss Újság c. lapvállalatnál, melynek vezérigazgatója is. A Külföldi Sajtószindikátus elnöke. Lappert Rezső, szfvárosi műszaki főtanácsos, volt tart. tűzérhadnagy, szül. Budapest, 1879 dec. 26. Középiskolai tanulmányai befejezése után a bpesti Műegyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet nyert. Közszolgálatát, mint mérnök, a főváros út- és csatornaépítő ügyosztályában kezdette meg a főváros városi kátrányozó és bitumenező telep, valamint az anyagvizsgáló intézet vezető igazgatója lett. Nevéhez fűződik a két említett intézmény kifejlesztése.

7 Lasz 335 Latinovics Szakcikkei a bel- és külföldi lapokban jelennek meg. A III. oszt. polg. háborús érdemkereszt tulajdonosa, a Kelenföld Lágymányosi katholikus kör, valamint a Magyar Anyagvizsgálók Szövetségének választmányi tagja. Lasz Samu, földrajzi író, szül. Szergény dec. 18. A bpesti egyetemen szerezte tanári oklevelét óta főreáliskolai, majd főgimnáziumi tanár volt vonult nyugdíjba és a Pesti Izr. Hitközség józsefvárosi polgári iskolájának igazgatója lett. Számos értekezésen kívül földrajzi tankönyveket írt középiskolák számára. Főbb művei: A magmamozgások, Vulkánikus tanulmány, Szövőfonó mesterek. (A Magyar Szalon első díjával kitüntetve.) Vulkánizmus, (a Magyar Földrajzi Társaság díjával kitüntetve). Laszgallner Oszkár, oki. rajztanár, oki. építész, festőművész, szül. Tövis, 1879 máj. 2. A reáliskolái után tűzérönkéntes volt Kassán. A Képzőművészeti Főiskolán, mint ösztöndíjas növendék rajztanári oklevelet nyert. Előbb középiskolánál működött, késiibb a kir. József-műegyetem rajzi tanszékén volt tanársegéd s utóbb adjunktus. Ezen működésével parallel elvégezte a műegyetem építészi fakultását és 1917-ben építészi oklevelet nyert től, mint meghívott előadó működik a műegyetemen óta műveivel állandóan résztvesz a Műcsarnok és Nemzeti Szalon tárlatain. Sokoldalú ténykedése révén számos állami és egyházi munkára kapott megbízást. Volt Amerikában, ahol a New-Yorki Park Central Hotel dísztermeinek és a S an-franciscoi színház belső kiképzésének terveit készítette el. Szakirodalmi munkássága is számottevő. László Aladár, hírlapíró, szül. Budapest, 1896 okt. 30. Középiskoláinak elvégzése után a Független Magyarország c. napilapnál kezdte működését. A háború elején bevonult katonának és mint hadnagy, 24 hónapot töltött különböző harctereken. Az I. és II. oszt. ezüst, valamint a bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. A háború után a Pesti Hírlaphoz került, ahol színes társadalmi riportjaival tűnt fel. Az utóbbi évek nagyobb eseményeiről érdekes cikksorozatokban L. tudósította a Pesti Hírlapot. Ezidőszerint a P. H. képes mellékletének szerkesztője. Hírlapírói -munkássága mellett értékes művelője a szépirodalomnak is. Önálló kötetei Asszonysírás és Mesekönyv (novellák), továbbá az Aranybagoly c. regény. László Andor, színművész, szül. Br>est, 1897 febr. 19. Középiskoláit és a színiiskolát Bpesten végezte. A Zeneakadémia elvégzése után a Király Színház tagja lett, majd a Blaha Lujza Színházhoz szerződött a berlini Nelson Színház tagja volt óta a Fővárosi Operettszínház és a Városi Színház tagja. László Lajos, kereskedő, szül. Budapest, 1896 máj. 18. Tanulmányait Bpesten végezte. A háború kitörése után önként jelentkezett szolgálattételre. Megkapta a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján és a II. oszt. díszérmet. Később a nemzeti hadseregben is szolgált és mint főhadnagy szerelt le. A sportéletben közismert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A K. A. O. E. volt elnöke, az U. T. E. atlétikai osztályának elnöke. Az Erzsébetvárosi Kaszinó igazg. tagja. A Vili. ker. Demokrata Kör választmányi tagja. László Samu, tb. vm. tisztifőorvos, szül. Kapuvár, Egyet, tanulmányait Bécsben végezte, a tisztiorvosi vizsgát Kolojzsvárott tette le. A bécsi poliklinikán kezdte meg orvosi működését, majd Kapuvárott kezdett orvosi gyakorlatot. Az 1892-i kolerajárvány elfojtása körül szerzett érdemeiért Sopron vármegye törv.-hatóságának elismerését és jegyzőkönyvi köszönetét nyerte el. Később községi, utóbb járásorvos lett. A közegészségügy terén kifejtett munkásságáért a tb. tiszti-főorvosi címet kapta meg. A háború alatt a kapuvári vöröskereszt-kórház igazg.-főorvosa lett és ebben a minőségében szerzett érdemeiért a II. oszt. hadiékítményes díszéremmel tüntették ki. Sopron megye társadalmi életében előkelő szerepet tölt be, az Orsz. Közs. Körorvosok Egyesületének elnöke volt, a kapuvári Ált. Takarékpénztár elnöke, az Anya- és Csecsemővédő Intézet ügyv. főorvosa és a vármegye törv.-hat. bizottságának választm. tagja. Több magas kitüntetésben részesült; 25 éves működése alkalmából a király díszoklevéllel tüntette ki, később a II. oszt. polg. érdemkeresztet kapta meg. Latinak Jenő, gyáros, szül. Nagyvisnyó, 1876 ápr. 3. Iskoláinak végeztével ipari pályára lépett. Kassán, Selmecbányán és Budapesten dolgozott, majd beutazta Európát és ott folytatta tanulmányait önállósította magát. Budapesten lakatosműhelyt létesített, amelyet fokozatosan gyárrá fejlesztett. L. az első volt, aki Magyarországon gyárilag nagyobb tömegekben szerszámokat gyártott. A háború alatt L. szabadalm. drótvágó ollóját használták a központi hatalmak seregei. Erdemeiért a III. oszt. polg. érdemkereszttel tüntették ki. L. nagy szerepet visz a budapesti iparosok gazd. és társ. életében. A Magyar Kézmüiparosok és Kereskedők Orsz. Szövetségének orsz. elnöke, a Balatonaligai Fürdő és Gazd. r.-t. ügyv. igazgatója és a Kőbányai Bank r.-t. igazg. tagja. A székesfőváros törv.-hat. bizottságának tagja és Debrecen város függetlenségi pótképviselője. Latlnovics Endre (borsodi és katymári), nyugalmazott min. tanácsos, felsőházi tag, szül. Bpest, Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, majd Budapesten államtudományi doktorátust nyert. Tanulmányainak befejezése után a p.-ü. minisztérium szolgálatába lépett és mint Wekerle Sándor személyi titkára a p.-ü. minisz-

8 Latkóczy 336 Laarisin térium elnöki osztályában teljesített szolgálatot p.-ü. fogalmazóvá és miniszteri fogalmazóvá nevezték ki, majd a miniszterelnökségen Lukács László személyi titkára lett miniszteri segédtitkárrá lépett elő és gróf Tisza István mellett teljesített szolgálatot mint osztálytanácsos a miniszterelnökség felmentési osztályának élén, majd a hadi felügyeleti bizottságban működött mint miniszteri tanácsos vonult nyugalomba és azóta bácskai birtokán gazdálkodik. A vármegye társadalmi és közéletének jelentékeny alakja, a törvényhatósági bizottság tagja. A felsőház tagjává a megyei th. bizottság választotta. Latkóczy Imre, ügj^véd, szül. Eperjes, 1890 jan. 31. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a bpesti tud. egyetemen jogtudományi doktorátust szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett a bpesti törvényszék szolgálatába lépett, ahol, mint kir. törvényszéki jegyző és áll. pártfogó tisztviselő teljesített szolgálatot. A Bpesti Kriminalpedagógiai Intézet, a Patronázsegylet és a Pestalozzi-Otthon titkára volt és mint ilyen, a gyermekvédelem terén közhasznú tevékenységet fejtett ki években a bpesti Angol Orvosi Lélektani és Nevelésgyakorlati Laboratórium erkölcsbölcseleti szemináriumát vezette. Egyik alapítója a Szülők Szövetségének és a Szülők Iskolájának óta gyámhatósági megbízásból a házasságon kívül született gyermekek tartási pereinek vitelével foglalkozik. Gyermekvédelmi tevékenysége irodalmi térre is kiterjed. Adatgyűjtés a fiatalkorúak jellemrajzához c. tanulmányát a tud. egyetem Angyal szemináriuma adta ki. Lator Géza, póstatakarékpénztári igazg., szül. Nagyszőllos, aug. 24. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet nyert. Nagyszőllősön mint megyei tisztviselő kezdte meg működését árvaszéki jegyzővé, majd árvaszéki ülnökké választották meg. A cseh megszállás után Pestmegyénél árvaszéki ülnök lett a M. Kir. Zálogház aligazgatója, majd a zálogházaknak a postatakarékba való olvasztása után a M. Kir. Postatakarékpénztár igazgatója lett. Nevéhez fűződik az Árverési Csarnok átszervezése. Jelenleg is az Árverési Csarnok főnöke. A Műgyűjtők Egyesületének ellenőre. Az Árverési Közlöny felelős szerkesztője. Lattyák Nándor, esperes-plébános, szül. Ghosne (Árva m.), 1872 ápr. 18. Iskolai tanulmányait Gyöngyösön és Rimaszombatban végezte. Pappá szenteltelése után különböző vidéki városokban káplánoskodott és megbízták Piliscsaba egyházközség megszervezésével, amelynek plébánosa, majd esperese lett. A hitbuzgalmi egyesületek megszervezése, a templom felépítése, plébánia létesítése fűződik nevéhez. Volt szentszéki bíró. Latzkovits Ádám, polg. isk. igazg., szül. Szeged, Középiskolai tanulmányainak elvégzése után Bpesten a polg. iskolai tanárképző növendéke volt elnyerte tanári oklevelét. Működését Salgótarjánban kezdte meg polg. isk. igazgató lett a kispesti polg. leányiskola igazgatójává nevezték ki. Laub István, a Zeneművészeti Főiskola tanára, szül. Budapesten, máj. 27. Zenei tanulmányait a budapesti zeneakadémián végezte, ahol Chovan és Koessler tanárok tanítványa volt. Két ízben a székesfővárosi Liszt-ösztöndíj nyertese ban a debreceni zenedének, majd a kassai városi zeneiskolának tanára óta a Zeneművészeti Főiskola zongorafőtanszakának tanára ben orgona játékot is tanított. Mint előadóművész nagy sikerrel szerepelt. Lauer Richárd, mérnök, r.-t. vezérigazs., szül. Bécs, A bécsi Technische Hochschule elvégzése után a pilseni Skoda-müveknél 18 éven át, mint löveg-konstruktor működött az akkor megalapított Magyar Ágyúgyár r.-t. vezérigazgatójává nevezték ki. A gyár megszervezésében és lőterének létrehozásában értékes szolgálatokat fejtett ki óta a Győri Ipartelepek r.-í.-ra változott vállalat vezérigazgatója. Lauringer Ernő, reálisk. igazg., szül. Kőszeg, 1883 jan. 1. Középiskoláit Sopronban, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Budapesten és Lipcsében végezte. Pályáját a kisszebeni kegyesrendi algimnáziumban mint h. tanár kezdte a brassói áll. főreáliskola tanára lett. Később a szentgotthárdi áll. fő gimnázium tanárává nevezték ki a soproni áll. főreáliskolához helyezték át, mety nek igazgatója lett. Mint különböző kultúr és társadalmi egyesületek vezető tagja közérdekű mozgalmakban élénken tevékenykedik. Irodalmi munkálkodása közismert. A Magyar közintézmények fejlődése c. műve, valamint Sopron szab. kir. város érmei c. történelmi tanulmánya méltó elismerést váltottak ki. Történelmi vonatkozású cikkei a különböző napilapokban és folyóiratokban jelennek meg. Laurisin Lajos, operaénekes, a Magy. Kir. Operaház tagja, szül. Kalocsa, 1897 máj. 26. Középiskoláit Kalocsán és Esztergomban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Jászóváron végezte, majd jogot hallgatott. Elvégezte a színiiskolát és énekművészeti tanulmányokkal foglalkozott. Megnyerte a székesfőváros színészeti ösztöndíját a Sziklay-kolosszeumban lépett fel. Fellépett a Magyar Színházban is a Túrán Regőscsoport tagja lett és közel 300 magyar helységben kb szor szerepelt pódiumon a Zeneművészeti Főiskola növendéke lett, ahonnan, képességeit felismerve, Radnai Miklós az Operához ösztöndíjas tagjául szer-

9 Larottn zödtette :i M. Kir. ()peraház tagja ieü. Műsorába 21 dalműnek vezelőszerepét vette fel. Nürnbergben, Bécsben vendégszerepelt és fellépése a külföldi sajtó osztatlan elismerésével találkozott. A fiatal magyar operaénekes gárda egyik legnépszerűbb, hivatott tagja. Lavotta Rezső (izsépfalvi), szül. Budapest, 1876 máj. 1. Zenei tanulmányait az Orsz. Zeneakadémián Koessler alatt, valamint «i párisi Conservatoire-on végezte a kolozsvári Városi Zeneiskola igazgatója, 1920-tól a M. N. Múzeum zeneművészeli előadója és a Nemzeti Színház első karnagya. Ez uóbbi minőségében több darabhoz írt kísérőzenét. (Zenebohócok, Passió, Balatoni rege stb.) Számos műdal szerzője, zenekari műveit Magyarországon és a külföldön sikerrel játszották. Művei: 1 mise, 2 opera, 2 vígopera, szimfonikus és kamarazeneművek stb. írt számos szakirodalmi értekezést, cikket, kritikát, önáló művei: Általános zenetörténet 1914; Zeneesztétika 1916; A tánc pszichológiája, Lázár Béla, az Ernst Múzeum igazg., szül. Nagyvárad, 1869 febr. 8. Tanulmányainak befejezése után bölcsészettud. oklevelet nyert. Mint középisk. tanár kezdte meg működését, majd az Ernst-Múzeum igazgatója lett. Értékes irodalmi tevékenységet fejt ki. Szinyei, Paál László, Mányoki Ádám, Zichy Mihály és Fadrusz János életrajzait írta meg. írásai a bel- és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Kiváló munkásságának eredményeképen kormányzói elismerésben részesült. Lázár Dezső, orszgy. pótképv., niagy. kir. gazd. főtanácsos, szül. Hódmezővásárhely, 1876 május 22. A gazd. akadémia elvégzése után szülővárosában telepedett le és azóta gazdálkodással foglalkozik. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített, több kitüntetést nyert és mint huszárkapitány szerelt le. A város gazdasági és társadalmi életének jelentős alakja. Hódmezővásárhely törv.-hat. bizottságának tagja, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyletnek, a Hitelszövetkezet és Búzaértékesítő r.-t. igazgatósági elnöke egységespárti programmal Hódmezővásárhely pótképviselője lelt. Lázár Ernő, ügyvéd, ny. kir. ítélőtáblai bíró, szül. Marosbogáth, 1877 aug. 5. Középiskoláit és az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol jogtudománji doktori, majd Budapesten bírói oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után bírói pályára lépett mint vizsgálóbíró a bpesli büntetőtörvényszéken működött, ahol rövidesen táblabíróvá nevezték ki ügyvédi vizsgát tett nyugdíjba vonult, majd Bpesten ügyvédi irodát nyitott. Szépirodalmi téren is értékes tevékenységet fejtett ki. Vén asszonyok nyara és Homályban címen novellás kötetei jelentek meg. A kolozsvári Ellenzék c. lapnak belső munkatársa volt évtizedeken át. Az Erdélyi Lázár igazgatójává nevezték ki és a Király-, Magyar-, Belvárosi-, Blaha- és Andrássy-úti Színházat igazgatta bérbe vette a Király Színházat és azóta annak művészeti igazgatója. L. évtizedek óta kitűnően szol- Magyar Szépművészeti Egyesületnek alapító tagja. Lázár Ferenc, kir. közjegyző, felsőházi tag, szül. Pápa, Középiskoláinak befejezése után Bpesten jogtudományi doktorátust szerzett. Egyetemi éveiben a Joghallgatók Tudományos Egyesületének elnöke volt. Ügyvédi vizsgájának letétele után, mint közjegyzőhelyettes működött és közjegyzőjévé nevezték ki. Az összeomlás előtt tevékeny munkásságot fejtett ki a középosztálynak a szélsőségek elleni megszervezésében a Wolff-féle keresztény községi párt egyik legbúzgóbb vezetője lett óta a főváros törv.-hat. bizottságának tagja és a p.-ü. közigazg. és jogügyi bizottság keretében tevékeny munkát fejt ki. A Közjegyzők Országos Egyesülete elnöke. A felsőházban a székesfőváros törv.-hat. bizottságát képviseli. Lázár Miklós, író, publicista, szül. Nyíregyháza, Tizennyolc éves kora óta újságíró. Elősztör a Magyar Hírlap, majd az azóta megszűnt A Nap és A Hír napilapok munkatársa volt. Másfél évig Londonban a Daily Express cikkírója. Hazatérve a Pesti Napló publicistája és tárcaírója lett ig részben a cs. és kir. sajtóhadiszállásra beosztva, részben mint katona szolgált a háborúban. Kitüntetései: Ferencz József - rend a kardokkal, koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, ezüst vitézségi érem a Déli Hírlap főszerkesztője lett. A bolsevizmus kitörésekor Bécsbe, majd Szegedre menekült és aktív részt vett az ellenforradalomban megindította A Reggel c. politikai hetilapot, melynek azóta főszerkesztője. Budapest törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának tagja, ö harcolta ki a kommunizmus után elbocsátott fővárosi tanerők fegyelmi ügyeinek revízióját. A pesti rikkancsok elnöke. Mint politikus és publicista a demokratikus baladás, a közéleti tisztaság, a polgári önérzet erősen nacionalista, de progresszív szellemű, harcos zászlótartója. Önálló művei: Varieté, Fronton, Magyarok dalolnak, Lembergi emlék, József főherceg honvédéi, Üj könyv. Lázár Ödön, a Király-színház igazgatója, szül. Érden, Középiskoláinak elvégzése után egy darabig hivatalnokoskodott, majd néhány évig az újságírói pályán működött a kassai Üj Színház h. igazgatója, később Makó Lajos színtársulatának művészeti titkára és rendezője volt. Utána dr. Janovics társulatához került ugyanolyan minőségben hívták meg a Király Színházhoz, hol eleinte mint titkár, majd mint igazgató működött az Unió ügyv.

10 Lébisch 338 Lédermann gálja a magyar kultúrát és nagy része van az operettszínpad mai magas nívójának megteremtésében. Számos darabot juttatott világsikerre. Lébisch Vince, iskolaigazg., szül. Bren- ]>ergbánya, 1881 dee. 10. A polg. iskolai tanárképzőt hallgatta Bpesen, ahol tanári oklevelet szerzett. Nagyszebenben, Győrött és Komáromban működött mint tanár, míg a komáromi polgári iskola igazgatója lett. Kulturális és társadalmi mozgalmakban tevékenykedik. A Györvidéki Polgáriiskolai Kör alelnöke és a komáromi képv.-test. tagja. Szépirodalmi működést fejt ki több folyóiratban. Lépes Vince névvel megjelent regénye: Küzdelem a koronáért. Lechner Jenő, oki. építész, képzőművészeti főiskolai tanár, szül. Bpest, 1878 aug. 23. Középiskoláit és a műegyetemet a fővárosban végezte, ahol építészi oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a Művészet című folyóirat családi ház tervpályázatán első díjat nyert a bpesti műegyetemen az ókori építési tanszék tanársegédje volt, majd mint adjunktus működött Kassán a Rákóczi-epitafium és a sárospataki tanítóintézet tervpályázatán első díjat nyert az Eskü-téri Színházat építette. L. végezte a Koronázó-templom belső díszítési munkálatait. Számos tervpályázaton sikeresen vett részt és számos munkáját díjakkal jutalmazták a Chicago Tribune az újságpalota nemzetközi pályázatán a Mention Honorable kitüntetésben részesítette. Λ városrendezés terén is élénk tevékenységet fejtett ki. Kassa, Székesfehérvár és Vác város tervpályázatain Warga Lászlóval együtt első díjat nyert. Budapest műemlékei c. díszmunkáját aranyéremmel tüntették ki. Érdemeinek elismeréséül a bpesti műegyetemen rendkív. tanári címmel ruházták fel és Magyarország kormányzója korm.- főtanácsosi címmel jutalmazta. Irodalmi müvei: az Építészeti alaktan, az Építők zsebkönyve, az ókori építés története, a Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, az Elszakításra ítélt Magyarország és a Budapest műemlékei (aranyéremmel kitüntetve). Számos művészettörténeti és technikai cikke a bel- és külföldi szaklapokban jelent meg. Több bel- és külföldi érdemrendnek, aranyés ezüstéremnek tulajdonosa. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet volt jegyzőbe, az Oki. Építészek Egyesületének volt főtitkára, a Magyár Mérnökök és Építészek Nemz. Szövetsége építészi szakosztályának volt elnöke és több képzőművészeti egyesületnek vezetőségi tagja. Legújabb művei: Jókai síremléke, a Forradalmi Vértanuk emlékműve, a Szabadság-téri ereklyés zászlótartó, a Ferencz József emléktemplom, a Magyar Nemzeti Múzeum és a belügyminisztérium régi országház termének, valamint az Egyetemitemplomnak restaurációi. Leehner József, az ü. T. I. aligazgatója, szül. Bpest, 1889 aug. 23. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte és államtudományi doktorátust szerzett. Elvégezte a p. ü. fogalmazói és államszámviteltani szakvizsgákat is a pénzügyminisztériumba osztották be, ahol előbb r pénzügyi, majd mint miniszteri titkár működött, résztvett az Adóügyi Tanácsadó szerkesztésében. Állandó cikkírója volt adóügyi szaklapoknak. Értékes közhivatali szolgálataiért az Ο. Τ. 1. aligazgatójává nevezték ki s ott a költségvetési főosztályt vezeti. Leehner Lóránd, építészmérnök, niőegyet. adjunktus, szül. Vác, 1883 júl. 6. A bpesti Műegyetemen szerezte műépítészi oklevelét, majd évben kezdte meg magánmérnöki gyakorlatát és Nagy Virgil műegyet tanár mellett, mint tanársegéd dolgozott évben ennek a tanszéknek már adjunktusa volt Sváb Gyula tanár hívta meg adjunktusának. Mint műépítész, számtalan pályázaton vett részt. Elnyerte a besztercebányai színház, a nagybecskereki színház, a nagykörösi fürdő, az Egyesült Államokbeli Chicago Tribune újságpalota és több állami, valamint városi bérpalota pályázatának díjait. Sok népiskolát, a bpesti IX. ker. reálgimnáziumot, a bicskei polg. iskolát, számos temp^ lomot, több villát és társasházat épített. Általános terveit a neoklasszikus irány, templomterveit középkori stílusok jellemzik. \ vöröskereszt II. oszt. hadiékítményes díszjelvényének és a pro Ecclesia et Pontiflce érdeméremnek tulajdonosa. Lederer Lajos, újságíró, lord Rothennere titkára, szül. Lőcse, 1904 szept. 14. A bpesti egyetemen kezdett jogi tanulmányait Londonban folytatta a Pesti Hírlap londoni tudósítója lett. Ebben a minőségben. gyakran meginterjúvolta Rothermere lordot, aki L.-t a magyar ügyekben személyi titkárává fogadta könyve jelent meg: Egy év a revíziós küzdelemben címmel. Lédermann Frigyes, gyárigazg., szül. Budapesten Középiskolái után a budapesti műegyetemen folytatta tanulmányait, majd különböző laboratóriumokban dolso- zolt. Később elvégezte a droguista akadémiát tápszer- és vegyészeti gyárat létesített i a fővárosban. A Magyar Cobden Szövetség I nek és a Magyar Kereskedelmi Csarnoknak választmányi tagja az Ipai jogvédelmi { Egyesület hívta meg tagjául, mint.a védjegy ι és tisztességtelen verseny ügyének egyik alapos ismerőjét. Lédermann Mór, r.-t. elnökigazg., szül. Bpest, szept. 11. Iskolai tanulmányait a fővárosban végezte Bpesten önálló- > sította magát. Üzletének fejlesztésében oly eredményt ért el, hogy építtetett üzletháza már az akkori időkben a főváros lát! ványossága volt a Keresk. és Ipar-

11 Legally 339 Lehner kandara tagjává választotta. Mint főv. biz. tag különösen közgazdasági kérdésekkel foglalkozott és a községi üzemek ellen állást foglaló mozgalom előharcosa volt megalapította az Orsz. Keresk, és Iparosszövet léget, amelynek elnöke min a régi Kereskedelmi Kórház elnöke, megvásárolta Rozsnyófüredet és azt a kórháznak adományozta. Λζ izr. hitéletben tevékeny részt vesz.!899 óta tagja a hitk. képv.-testületnek és hosszá évek során át a hitközség gazdasági elöljárója volt, Legány Ödön, r.-t. vezérigazg-, ny. gazdasági akadémiai tanár, szül. Kassa, 1876 márc. 18. Középiskoláit Kassán, a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte. Tanulmányainak befejezése után a magyaróvári akadémia növénytermelési tanszékének tanársegéde lett. Magyarországon először végzett gazdasági növényekkel céltudatos növénykeresztezést, az állam külföldi tanulmányútra küldte, majd hazatérve a növénynemesítés előadója lett. Az általa nemesített növények hatvani" jelzéssel országszerte ismertek. Széleskörű szakirodalmi munkásságot fejt ki. Cikkei főleg a Köztelek című szaklapban jelennek meg. L. eljárását, mely az őszi búzának magfagyasztásával tavaszivá való átalakítását kimutatta, az egész világ szakirodalma ismertette. Az OMGE fgazg. választmányának tagja és a Növény nemesítő Bi- j zottság alelnöke. Legát Albert, festőművész, szül. Zimony, 1882 szept. 6. Középiskoláit szülővárosában, a Képzőművészeti Főiskolát Bpesten végezte. Tanulmányainak elvégzése után a nagybányai festőkolónia tagjainak sorába lépett, majd a Szfv. Iparrajziskola tanára lett, ahol mint a könyv és bőrdíszmű műhely vezetője működik. Tevékeny munkásságával tanszékét magas színvonalra emelte. Közreműködött a Borsod Miskolci Múzeum mezőkövesdi gyűjteményének gyűjtési munkálataiban. Legeza Pál, volt főispán, szül. Turjavágás, Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetem jogi karán tanult. Jogi doktorátusának megszerzése után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szolgálatába lépett, ahol 25 esztendeig működött Ung vármegye főispánjává nevezték ki, majd a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának ruthén főosztályát vezette, min. tanácsosi rangban. Az első nemzetgyűlésen a nagykárolyi kerület képviselője volt, kereszténypárti programmal. Légmán Lothár (óhidi), magy. kir. áll. felsőipariskolai tanár, szül. Eger, 1891 máj. 6. Középiskoláit Egerben, egyet, tanulmányait Bpesten végezte okleveles gépészmérnök lelt és m. kir. ipari s.-felügyelővé nevezték ki Miskolcra a Gyöngyösi Gépgyár és Műhelytelep r.-t. ügyvezető műszaki igazgatója volt Barna Gábor Fiai r.-t. cég gyöngyösi, majd bpesti vállalatánál vállalt főmérnöki állást a Magy. Kir. Áll. Felsőipariskola tanárává nevezték ki. Törvényszéki hites szakértő. A gázmotorkezelői tanfolyam előadója. Szakcikkei a különböző szaklapokban jelennek meg. Légrády Imre, lapszerkesztő és kiadó, szül. Bpest, 1868 jan. 25. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti egyetem jogi karán folytatott tanulmányokat, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták. Később letette az ügyvédi vizsgát és ügyvédi irodát nyitott, majd ügyvédi gyakorlatával felhagyva, a Pesti Hírlap felelős szerkesztője lett. A felelős szerkesztéstől az utóbbi években vonult vissza. Légrády Ottó, főszerkesztő és lapkiadó, szül. Bpest, 1878 szept. 21. Jogi tanulmányainak befejezése után a Légrády Testvérek nyomdai műintézet kötelékébe lépett, amelynek, valamint a kiadásukban megjelent Pesti Hírlapnak, atyja halála óta társtulajdonosa a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének elnöke lett. A nyomdai műintézet vezetésén kívül tevékeny részt vesz a Pesti Hírlap szerkesztésében is, amelynek főszerkesztője. L. nevéhez fűződik a Pesti Hírlap rohamos fejlődése és szerkesztése alatt lapja a legelterjedtebb és legolvasottabb napilapok egyike lett. Lehner Imre, kórházi főorvos, szül. Halásziban, 1889 nov. 1. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a budapesti egyetemen szerezte orvosi oklevelét. A háborút mint katonaorvos küzdötte végig. Hadi szolgálataiért megkapta a koronás arany érdemkeresztet, a Signum Laudist a kardokkal, a Károly-csapatkereszlet és a vöröskeresztet óta Török Lajos bőrgyógyásztanár asszisztense az Apponyi poliklinikán. Azonkívül az újpesti gyermekkórház főorvosa, a hajóspénztár rendelő orvosa és a Magyar Dermalológiai Társulat titkára. A szakirodalomban sokat dolgozik. A Bőrgyógyászati, Urológiai és Venerológiai Szemle szerkesztője és kiadója. Ε tárgyban közel száz tudományos értekezést közölt. Főműve a dr. Rajka társszerzésével német nyelven írt: Allergieerscheinungen der Haut. Lehner Jenő, hegedűművész, szül. Szabadka, 1894 jún. 24. Középiskoláit és zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte, ahol Blochnak és Hubaynak tanítványa volt. Résztvett a háborúban és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. L. volt a megszervezője a nevéről elnevezett világhírű vonósnégyes társaságnak, amely az európai és amerikai zenei központok mindegyikében óriási sikerrel mutatkozott be. Állandó külföldi hangversenykörúton vannak és koncertjeiket a külföldi napilapok elismerő kritikái követik. Az L. vezetése alatt álló vonósnégyes társaság ma világviszonylatban is a legelsők között

12 Lcltoczky 340 l-eiiihergfr áll és a magyar zeneművészetnek külföldi propagálásával óriási érdemeket szerzett. Lehoczky György, oki. építészmérnök, «zül. Vihnyefürdő, 1901 aug. 30. Középiskoláit Fiúméban, az egyetemet Budapesten végezte, ahol mérnöki oklevelet nyert. Finnországban, Észtországban, Hollandiában, Dániában, Németországban és Franciaországban tanulmányúton volt. Hazatérése után önállósította magát. Számos pályázaton vett részt. A szegedi fogadalmi templomtér-pályázaton dicsérő elismerésben részesült. Kivitelezte a miskolci erdőigazgatóságnak és a lillafüredi postának az épületeit, valamint az angyalföldi evangélikus templomot. A felsőmagyarországi reneszánsz felé hajló építészeti stílus jellemzi, erősen modern elgondolásban. Lehotay Árpád (királylehotai), a Nemzeti Színház művésze, szül. Lőcse, 1896 ápr. 27. Középiskoláit Nagyváradon végezte az olasz harctérre került. Katonai kitüntetései: kjsezüst és bronz vitézségi érmek, sebesülési érem és a Károly-csapatkereszt gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagjául szerződtette, ahol azóta klasszikus vezetőszerepek megszemélyesítője. Lehotzky Antal (kisrákói és bisztricskai), kir. közjegyző, v. orszgy. képviselő, szül. Biszlricska, 1870 ápr. 25. Középiskoláit Besztercebányán és Eperjesen, egyet, tanulmányait Budapesten végezte, ügyvédi oklevelének megszerzése után Bpesten telepedett le évben nevezték ki monori királyi közjegyzővé s azóta állandóan ott működik, ahol a község társadalmi és kulturális életének kiemelkedő egyénisége. A Johannita-rend tb. lovagja, az ev. egyetemes egyház tb. főjegyzője, a középpestvármegyei ev. egyház felügyelője, a monori és pilisi ev. egyházközségek felügyelője, pestvmegyei lörv.-hat. biz. tagja, az áll. iskolagondnokság elnöke, a budapesti kir. Közjegyzői Kamara választmányi tagja. A Pilisoidéki Takarékpénztárnak elnöke és a Monorkerületi Takarékpénztár felügyelőbizottságának elnöke. Érdemei elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet kapta. Lehotzky Miklós, ítélőtáblai tanácselnök, szül. Besztercebányán, 1877 márc. 16. Budapesten végezte középiskoláit és jogi tanulmányait. U. o. szerezte jogtudori oklevelét. Utána a temesvári bíróság kötelékébe lépett albíróvá, járásbíróvá nevezték ki. Öt évig a temesvári ítélőtábla tanácsjegyzője, a perlaszi járásbíróság vezetője, a pancsovai törvényszék bírája volt. A szerb megszálláskor megtagadta a hűségesküt. Emiatt kiutasították. Temesvárra költözött, hol a járásbírósághoz osztották be megint a román hűségeskü megtagadása miatt utasították ki, mire Bu- I dapeslre meneküli. Itt ügyésszé, majd ügyészj ségi alelnökké nevezték ki. A második ki- I rálypuccs ügyének, melyet Andrássy Gyula i gróf és társai ellen indítottak, előadója volt ítélőtáblai bíró lett ítélőtáblai tanácselnökké nevezték ki. Azóta bűnügyekj ben ítélkezik. Lehrer Alajos, vámszaki főtanácsos, szül. Újvidék, 1872 febr. 13. Tanulmányait Új-! vidéken fejezte be, azután vámszaki szoígá- I latba lépett. Rövidesen Fiúméba, majd Nagyí váradra helyezték a bpesti fővámhivatalhoz vámszaki főtisztté nevezték ki és vámszaki főtanácsossá lépett elő. Felettesei felismerték kiváló képességeit és a budapesti fővámhivatal élére állították. Állandó tagja a Tárcaközi Bizottságnak. Leicht György, ügyvéd, szül. Jóka, IMS nov. 23. Középiskoláit Zentán, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Résztvett a világháborúban és 73 hónapig orosz fogságban volt. Hazatérte után Bpesten és Rákosj palotán ügyvédi irodát nyitott. Az újpesti! Demokrata Párt kebelében jelentős munkásj ságot folytat és 1928 óta a Nemzeti Demokj rata Kör ügyvezető elnöke. Ügyésze a Rákoni palotai Kereskedők Egyesületének és a Bu-! dapesti III. ker. Demokrata Körnek, az ízr. hitközség iskolaszékének elnöke, városi kép- viselőtestüleli tag. Leicht Lajos, r.-t. elnökigazg., szül. Szekszárd, 1859 dec. 27. Középiskoláinak elvégzése után Bpesten mint gyakornok működött. 34 év óta a Szekszárdi Takarékpénztár szolgálatában áll, amelynek felvirágoztatása nevéhez fűződik. A város társadalmi és keres- kedelmi életének tevékeny alakja. A vmegyei törv.-hat. biz. tagja, a Kereskedelmi Kaszinó volt elnöke, az Omke tolnamegyei kerületének megalapítója és 18 éven át elnöke, A Ferenc József lovagrend tulajdonosa. Leidenfrost Gyula, zoológus, szül. 188.'>. Az állattan egyik legjelesebb magyar művelője. Az Állattani Közleményekben és a Tenger c. szakfolyóirat hasábjain jelentek meg állattani, különösen a halakra vonatkozó tanulmányai. A Magyar Adria-Egyesület tengerkutató expedícióinak vezetője volt, melyek eredményeiről Egy tengerkutató naplója és Bevezetés az élettudományba c. művésziesen megírt értékes tanulmányaiban számolt be. A budai Pedagógium tanára. Leitner Zsigmond (nemes), konzul, szül. Budapest, 1858 jún. 27. Tanulmányainak befejezése után a Magyar Jelzálog Hitelbánk kötelékébe lépett a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankjának vezetője volt óta Libéria köztársaság magyarországi konzulátusának vezetője. A bankpályáról nyugalomba vonult. Lemberger Ármin, ügyvéd, szül. Baja, 1856 jún. 28. Eleinte kereskedői pályára készült. Kereskedelmi iskolát végzett, mtjd

13 Leaärt 341 Londvai több bécsi pénzintézetben működött to- vábljíolytattá tanulmányait és jogtudor,! 1887, ügyvéd lett. Baján nyitotta meg iroda-! ját a főispán Baja város tiszti föügyé- j szévé nevezte ki. Cikkei az Egyenlőségben, ; a Jogban, az Ügyvédek Közlönyében jelen- lek meg alapította a Bajai Hírlapot. \ megírta Baja város történetét. A város! ib. főjegyzőjévé, a D. M. K. E. tagjává választotta. A th. biz. tagja, a Bajai Ügyvédi Kör és az izr. hitközség elnöke. Lenárt Béla, ügyvéd, szül. Vérbőn, Középiskolái után a kolozsvári egyetemen végezte a jogot doktori, ügyvédi oklevelet szerzett. A háborút mint tiszt küzdötte végig. Több kitüntetést kapott. Fiatal korúban élénk szerepe volt az ellenzéki mozgalmakban. A forradalmak után állandó vé- \ dőkí-nt szerepelt a statáriális bíróságok előtt. Mint bűnügyi védő sok nagyszabású bűnügy védelmét látta el. A szakirodalom terén is működik. Több könyvet és tanulmányt írt. Ónálló művei: A főtárgyalás menete, A kereskedelmi jog gyakorlati használata, A kegyelmi eljárás. Lénárd Róbert, grafikus, szül. Kreefeld, Tanulmányainak befejezése után kereskedői pályára lépett, de közben esti rajztanfolyamot látogatott. Első mesterei Vajda! Zsigmond és Szablya Ferenc voltak. Művé- I stetét csendes szemlélődés, érzékeny finom- j ság és nagy tudás jellemzi. Lén árt Zoltán (kakasfalvi), gégeorvos,! egyet, nyilv. r. tanár, szül. Nagytapolcsánv, j Középiskoláinak elvégzése után j avatták orvosdoktorrá. Később kórbonctani, j belgyógyászati és sebészeti tanulmányokat j folytatott, majd külföldön megszerezte a gé- j georvosi képesítést. Hazatérte után a gégeklinikán működött és közben a Charité poliklinika orr- és gégegyógyászati osztályát vezette kinevezték a Szent István-kórház rendeíőorvossá. 1919, az orr-, torok- és gégegyógyászat m.-tanárává képesítették pedig nyilv. r. tanár lett. Érdemeiért egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Számos értékes tudományos dolgozata jelent meg a szaklapokban. Lenek Jenő, min. osztálytanácsos, szül. Lenti jún. 29. Középiskoláit Sopronban, főiskoláit a magyaróvári gazdasági akadémián és a budapesti egyetemen végezte, Magyaróvárot.t gőzgépkezelői vizsgát is tett és u. o. gazdászi oklevelet szerzett az államtudományok doktorává uatták. Rövid ideig Sopronban vármegyei közigazgatási gyakornok volt, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki. 1P21. min. osztálytanácsossá lépett elő és a legelögazdasági, tagosítási és mezei rendészeti ügyosztály vezetésével bízták meg. A háborút mint huszárkapitány küzdötte végig, hosszabb ideig parancsőrtiszt volt és ' > évig harcolt különböző frontokon. Megkapta az évi katonai emlékkeresztet, a bronz és ezüst katonai érdemrendet a kardokkal, a katonai érdemkereszt szalagján. Lencz Géza, egyet. ny. r. tanár, szül. ííajduvámospércs, 1870 niárc. 2. Középiskoláit Debrecenben, teológiai és filozófiai tanulmányait Debrecenben, Bécsben, Utrechtben és Bpesten végezte. Egyideig különböző vidéki városokban, mint ref. lelkész, működött, majd a debreceni teol. akadémia tanára lett. A kollégiumnak igazgatója, a debreceni teol. fakultás dékánja és a debreceni M. Kir. Tisza István Tud. Egyetem rektora volt. A tiszántúli ref. egyházkerület tanácsbírája, a bécsi teológiai fakultás licenciátusa és doktora. A debreceni törv.-hat. biz. és a ref. presbitérium tagja és számos más kulturális és irodalmi társaságnál tölt be vezető tisztséget. A Hit és Szervezet világkonferenciájának fenntartó bizottsági tagja. Jelenleg a debreceni teológiai akadémián mint ny. r. tanár működik. Széleskörű és értékes teológiai szakirodalmi munkásságot fejt ki. Több egyházi folyóirat szerkesztője és munkatársa. Önálló művei közül nevezetesebbek: Sabatier, mint református és dogmatikus, Ritschl iskolája és annak teológiai fejlődése Kaftan dogmatikájában, A keresztyénség előállása, Der Aufstand Bocskay's und der Wiener Friede. Máté evangyéliomának magyarázata, stb. Lendl Adolf, ny. állatkerti igazg., egyetni. tanár, v. orszgy. képv., szül. Orczyfalva, 1862 május 6. A bpesti tud. egyetemen és, műegyetemen tanult. A tanári oklevél és a doktorátus megszerzése után a bpesti műegyetemen a botanikai, majd a zoológiai tanszékhez asszisztensnek nevezték ki m.-tanárrá képesítették, majd az állattani tanszék h. tanára lett. Egy évig Stuttgartban és Heidelbergben végzett tanulmányokat s ezután Norvégiában volt ornithológiai tanulmányúton. Egy ideig a Nemzeti Múzeum állattani laboratóriumát vezette alapította meg laboratóriumát, majd bevezette a természetrajzi tanszergyártást a Temes-rékási kerület országgyűlési képviselőnek választotta tagja lett a l'őv. th. bizottságnak hosszabb zooógiai tanulmányútra indult; Kisázsiában és Délamerikában végzett eredményes tudományos kutatásokat. Hazatérése után az Állatkert igazgatója volt. Igen sok tudományos értekezése, cikke és önálló kötete jelent meg. Lendvai Andor, ügyvéd, szül. Kassán, szerezte jogtudort oklevelét a budapesti tud. egyetemen. Az Orsz. Ügyvédjelölt. Szövetség titkára volt. A háború kitörésekor hadba vonult. Súlyosan megsebesült. Hősiességéért megkapta a Signum Laudist, a nagy és kis vitézségi, sebesülési tiszti érmet és a Károly-csapatkeresztet, a kardokkal orosz fogságba esett. 3 esztendőt töl-

14 Lendvay 342 Lengyel tött szibériai fogolytáborokban, mely időben a svéd vöröskereszt megbízottja volt hazatért és a fővárosban nyitott ügyvédi irodát. A politikai életben is szerepel. A ferencvárosi Nemzeti Demokrata Párt alapító tagja és főtitkára, valamint a központi pártszervezet tagja. A szfv. th. biz. póttagja. Lenüvay (Lehner) István, v. nemzetgyűl. képv., szül. Budapest, 1888 júl. 5. A tanítóképző intézetet Kalocsán végezte, majd hírlapírói pályára lépett. Az Új Nemzedék c. hetilap hasábjain esszéi és hosszabb elbeszélései láüak napvilágot fajvédő programmal Cegléd nemzetgyűlési képviselője lett. A házban a szélsőséges kereszténypárti politikát képviselte. Műfordításain kívül számos önálló verskötete és tanulmánya jelent meg. Lengyel Aladár, r.-t. igazg., szül. Tatatóvárosban, Középiskoláinak elvégzése után a Hungária Bizt. Társaság kötelékébe lépett, majd a Phönix Életbiztosító, a Phönix Bécsi Egyesült Bizt. és a Turul Magyar Orsz. Bizt. Intézet igazgatója lett. A biztosítási szaklapokban érdemes irodalmi munkásságot fejt ki. Lengyel Árpád, az Országos Társadalombiztosító Intézet aligazgatója, szül Államtudományi diplomáját nyerte a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél működött a székesfővárosi kir. Adófelügyelőségnél mint titkár teljesített szolgálatot az Országos Társadalombiztosító Intézet aligazgatójává neveztetett ki. Lengyel Géza, író, szül. Heves, Tanulmányainak befejezése után mint vidéki újságíró kezdte pályafutását. Később Budapestre költözött. A Nyugat megindulása óta közli írásait. Számos fővárosi újság munkatársaként működött. Regényt is írt. önálló művei: A csodatévő könyv, Balkán, Véletlenek, Ipari többtermelés (1923), Magyarország keleti piacai (1929). Mint közgazdasági cikkíró érdemes munkásságot végez. Jelenleg a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége titkára s a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója. Lengyel Jenő, ügyvéd, szül. Veszprém, 1879 dec. 10. Középiskoláit szülővárosában, egyet, tanulmányait Bpesten és Kolozsvárott végezte, ahol jogtudori oklevelet nyert ügyvédi vizsgát tett, utána Veszprémben nyitott ügyvédi irodát, majd rövidesen városi tb. tiszti ügyésszé választották meg. A háborúban mint tüzérhadnagy frontszolgálaiot teljesített és ez idő alatt vm. tb. tiszti ügyésznek nevezték ki. Két évig mint vm. árvaszéki ülnök működött. Vm. és városi bizottsági tag és a veszprémi kereskedelmi társaság ügyésze. Lengyel Menyhért, író, szül Mint magántisztviselő kezdte pályafutását, de hivatali munkája mellett irodalommal is foglalkozott. A nagy fejedelem c. műve került először színre, evvel keltette fel a közönség és az irodalmi körök figyelmét. Második bemutatója A hálás utókor már a Nemzeti Színházban volt. Vígjátékával a Tud. Akadémia Vojnich-diját nyerte el. A Tájfun c. drámájával aratta első világsikerét. Első darabjait a morális mondanivalók szatirikus, vagy drámai kihangsúlyozása jellemzi. Legjelentősebb írása a Bíró Lajos társaságában írt Cárnő. A Hatvani Lajossal írt Szűz. Sanchó Pansa királysága a legjobban megközelíti írói egyéniségét. Előadott és könyvalakban is megjelent művei: Az árny, Charlott kisasszony, Mária, Falusi idill, Róza néni, A próféta, Antónia, Seybold, Waterlói csata. A Földnélküli János társszerzője. Darabjai nagyrészét több idegen nyelvre is lefordították Heltai Jenővel együtt átvette a Belvárosi Színház vezetését. Lengyel Miklós, reálgimn. igazg.,.szül.. Debrecen Középiskolai tanulmányának bevégzése után a budapesti tud. egyetemen tanári oklevelet szerzett. Két évi vidéki tanároskodás után Budapestre helyezték a VIII. ker. áll. főgimnázium igazgatásával bízták meg, ahol azóta is eredményesen működik. Intenzív irodalmi és szépirodalmi munkásságot fejtett ki. Tompa Mihály élete" című munkája, Tamás érdeklődik'' című ifjúsági könyvsorozata, középiskolák számára írt tankönyvei, irodalomtörténeti cikkei, könyvbírálatai méltó sikert arattak. Lengyel-Rhcinfuss Ede, festőművész, tanár, szül. Barka (Gömör m.), 1873 febr. 23. ' Festészeti tanulmányait Münchenben és Páj risban végezte. Mint Rákóczi korának alai pos ismerője és festője, a kurucok ősi fész- kében, Kassán telepedett le, ahonnan állandá résztvevője a fővárosi tárlatoknak. Ε kort áb- rázoló legjelegzetesebb nagy történelmi vászna Paris város múzeumának a tulajdona. Számosműve sok külföldi, különösen amerikai műgyűjtő tulajdonában képviseli a magyar művészetet. A cseh megszállás folytán Budapestre költözött. Kuruc előőrs" című képé- vei elnyerte a Műcsarnok kitüntető elismerését. Mint portréfestő pedig a kormányzó k>vasképével, s közéleti nagyságokról feslett arcképeivel ért el jelentős sikereket. Poríréjait az élet, a mozgás, a franciás charme, lovasképeit bátor és határozott vonalvezetés, nagy rajztudás és üde színezés jellem?! Lengyel Zoltán, ügyvéd, v. orszgy. képv, szül. Krasznár, Ügyvédi vizsgájának tététele után Budapesten folytatott gyakorlatot függetlenségi programmal a zilahi kerület országgyűlési képviselője lett. A parlamentnek egyik harcos ellenzéki tagja vo't és az évi véderő java slat ellen indított obstrukciós vita alkalmával éles beszédeivel sokszor az ülés egész tartamát kitöltötte a Független Magyarország c. lap főszerkesztője lett. Egyike volt a vasutassztrájk

15 Lengyel 343 Lenit ey alkalmával letartóztatott sztrájkbizoltsági tagok védőinek és nevéhez fűződik a Vasutas Szövetség megalapítása Kossuth-párti programmal a zilahi kerület ismét országgyűlési képviselőjévé választotta. Mint ügyvéd különböző nagy perekben országosan elismert nevet szerzett. Lengyel Zsolt, h. államtitkár, az ΟΤΙ alelnöke, szül. Budapeslen, 1876 máj. 25. Középiskolai és egyet, tanulmányainak befejezése után a dohányjövedéki központ igazgatóságához került, mint fogalmazógyakornok. Később a földmívelésügyi minisztériumba osztották be, ahol 10 évig az állategészségügyi főosztályban működött és résztvett az állalegészségügyi közszolgálat államosításának munkájában a telepítési ügyosztályban működött, majd a háború végéig a kincstári ügyek főosztályát vezette. A háború alatt a lábadozó katonatisztek üdültetése körül fejtett ki nagyszabású tevékenységet. Ezen szolgálatának elismeréséül a II. o. hadiérdemkereszttel tünlették ki. A forradalom után a népjóléti minisztériumban intézte a kincstári fürdők ügyeit. Széleskörű tevékenységet fejtett ki a közszolgálati alkalmazottak, katonák és az elszegényedett középosztály tagjainak fürdőhelyeken és üdülőtelepeken való elhelyezése érdekében. Majd a közjótékonysági ügykörben számos külföldi missziók által kezdeményezett segélyezési akciót bonyolílott le, többek között az ínségakciókat és a falusi, valamint a rokkantfelruházási akciói. A városi ínségakció körül kifejlett tevékenységéért a bronz Signum Laudis-t kapl: - meg. A falusi és rokkantfelruházási akció körül szerzett érdemeiért a kormányzó a h. államtitkári címmel és jelleggel tűntél te ki a békési árvíz károsultjainak felsegélyezésére indított országos gyűjtés min. biztosa volt és ebben a minőségében 21 milliárdon felüli összeget tudott a rekonstrukciós munkálatok rendelkezésére bocsátani. Ezért a kormányzó ezüst Signum Laudis-szal tüntette ki. A munkásbiztosító átszervezési munkálataiban, mint min. biztos vett részt és az Ο. Τ. I. megalakulásakor annak alelnöke lett. Lenhossék Mihály, egyet. ny. r. tanár, felsőházi tag, szül. Bpest, 1863 aug. 28. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Anatómiai dolgozataival már egyetemi éveiben, pályadíjakat nyert. Orvosdoktori oklevelének megszerzése után az édesatyja vezetése alatt álló bonctani intézet gyakornoka, majd tanársegéde lett a bpesti tud. egyetemen a központi idegrendszer finomabb boncolástanának magántanárává képesítették. Külföldi tanulmányútja alatt Baselben, majd Würzburgban működött és a tübingeni egyetemen az anatómia rk. tanára lett. Hazatérve, a budapesti tud. egyetem első számú boncolástani tanszékének rendes tanárává nevezték ki. Az tanévben az egyetem rektora volt. A szakirodalom terén kiváló tevékenységet fejtett ki. Nevezetesebb munkái: Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen, Die Geschmacksknospen, Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane, Die Entwickclung des Glaskörpers, Das Problem der geschlechtsbestimmenden Ursachen, Az ember anatómiája, Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz, A sejt és a szövetek, Az ember helye a természetben, Az antropológiáról és teendőinkről stb. A felsőházban mint a budapesti egyetem orvoskarának választott tagja foglal helyet. A Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, számos külföldi tudományos társulat tagja, magy. kir. udv. tanácsos. Lenk Gusztáv, egészségügyi főtanácsos, ny. őrnagyorvos, vármegyei főorvos, szül. Karcag, Középiskoláit Debrecenben, egyet, tanulmányait Bpesten végezte nyert orvosi diplomát. Pályáját a Rókuskórház sebészeti osztályán kezdte, ahol aszszisztensként működött Karcag város j főorvosává választották. A honvédség feíl állításakor a hadsereg kötelékébe lépett. j ahonnan 20 évi szolgálat után mint törzs-! orvos nyugdíjba vonult Jász-Nagykun- Szolnok vra. főorvosának választották meg. ι végleg nyugalomba vonult, amikor a i kormányzó évtizedes kiváló szolgálatainak elismeréséül egészségügyi főtanácsossá nei vezte ki.! Lenkei Emil, r.-t. igazi?., szül. Pécsett, i 1877 máj. 14. Iskolai tanulmányait Pécsett végezte, majd önkéntesi évének leszolgálása [ után a Foncière biztosító intézet kötelékébe lépett. A háborúban megsebesült és mint szá- I zados szerelt le. A Károly-csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntették ki Esztergomban gyógyáru r.-t.-ot alapított, amelynek vezető igazgatója lelt. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara tagjává és az Esztergomi Kereskedelmi Társulat elnökévé választották. Lenkey Gusztáv, hírlapíró, a Pesti Hirlup felelős szerkesztője, szül Tariulmá- ; nyainak befejezése után egyideig, mint ma ; gántisztviselő működött, majd a Magyar Hírlap szerkesztőségének kötelékébe lépett. Politikai cikkeivel és riportjaival csakhamar magára vonta a figyelmet és ismertté tettr nevét. A háborúelőtti évek politikai mozgalmaiban jelentős szerephez jutott, Juslh Gyula, Polónyi Géza és a magyar ellenzéki politika számos vezéralakjával került szoros baráti összeköttetésbe. Cikkeiben felvetett eszméit, valamint politikai elmefuttatásait mindenkor általános figyelemben részesítette a közvélemény. A Magyar Hírlaptól a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett át, mely lapnak ezidőszerint is felelős szerkesztője. Értékes tevékenységet fejt ki az újságírók 1 szociális és jóléti mozgalmaiban, az Ujsó ι

16 Lenkei 344 Léiaj írók Szanatóriumegyesületének és az újságírók legtöbb társadalmi, valamint a jóléti intézményének vezetőségében helyet foglal. A parlamenti tudósítók szindikátusának elnöke. Lenkei Zsigmond, lapszerkesztő, szül. Pécs, 1873 jún. 1. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd az újságírói pályára lépett. Működését a Pécsi Naplónál és a Fünfkirchner Zeitungnál kezdte. 13 éven át munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak és megalapította az első pesti színházi hetiújságot Színház és Élet címen. Megalapította továbbá a Textilipar, Csemege és Füszerújság, a Äinematográf, a Mozivilág és a Képes Mozivilág c. lapokat. A háború alatt mint tart. százados katonai szolgálatot teljesített és kitüntetésben is részesült amerikai tanulmányúton volt és utazásairól Ez Amerika! címen könyvet írt óta filmművészeti tanfolyamot tart fenn. Jelenleg a Magyar Filmkurir szerkesztője. 25 éven keresztül titkára volt a Magyar Újságkiadók Orsz. Szövetségének. Megalapítója és főtitkára volt 14 évig az Orsz. Moziszövetségnek. A Magyar Filmklubnak főtitkára. Lenner József, jézustársasági áldozópap, középiskolai igazgató, szül. Pusztaszentmihály, 1886 febr. 21. Középiskolai tanulmányait Pécsett és Kalocsán végezte, szónoklattant St. Andräban (Karintia), filozófiát Pozsonyban a rendi főiskolán, teológiát az innsbrucki egyetemen, bölcsészetet a bpesti egyetemen hallgatott. Jelentős egyházirodalmi tevékenységet fejtett ki. Négy éven át szerkesztette a kalocsai jézustársaság Stefáneum-intézeti lapját. Értékes pedagógiai és egyházirodalmi cikkei a különböző egyházi lapokban jelennek meg. Leopold Andor, operaénekes, szül. Vác máj. 20. Középiskoláit Vácott, a színiiskolát és a Zeneakadémiát Bpcslen végezte. Tagja volt a bécsi Volksopernek és vendégszerepelt számos külföldi operaháznál. Nevezetesebb szerepei: Scar pia (Tosca), Tonio (Bajazzo), hármasszerep (Hoffmann meséi), Escamillo (Carmen). Leopold Ferenc, gyáros, szül. Tóváros Tanulmányainak elvégzése után atyjának tóvárosi bőrgyárába lépett be. A háború kitörésekor az összeomlásig frontszolgálatot teljesített. Élénk szerepet játszik a város társadalmi életében, községi képv.-test. tag, a Tatatóvárosi Takarék igazgatója. Gyára a turini világkiállításon s több hazai kiállításon kitüntetést nyert. Lep old Antal, pápai prelátus, kanonok, szül. Szentfülöp, 1880 jan. 22. Középiskoláit Kalocsán, az egyetemet pedig Bpesten végezte. A filozófiai doktorátus» megszerzése után szentelték pappá. Ugyanabban az évben Zentára került, mint káplán orosi káplán volt, majd 1906., mint székesegyházi hitszónok és képezdei tanár, Kalocsán működött udvari pap volt Kalocsán, majd hasonló minőségben a hercegprímási udvarnál működött. lí'20. székesegyházi plébánossá és a prímás oldalkanonokjává nevezték ki óta esztergomi kanonok. Károly király koronázásakor, mint szertartásmester működött közre és megkapta a III. oszt. vaskoronarendet óta Esztergom-főegyházmegyei főtanfelügyelő. A prímási könyvtár, úgyszintén a Keresztény Múzeum igazgatója. Az Eszter gomi Történeti és Régészeti Társulat, valamint a Balassi Bálint-Társaság elnöke. Önálló müvei: Egyházi kiközösítés, Katolikus autonómia, Szalézi Szent Ferenc levelei és Katolikus egyházközségek. Ezenkívül számos egyházi beszéde és cikke jelent meg. Lersch Ernő, gimnáziumi igazg., szül. Szomolnok (Szepcs m.l, 1880 nov. 2. A kolozsvári tud. egyetemen bölcsésze tdoktori és tanári oklevelet szerzett, majd különböző vidéki városokban és a fővárosban való működése után, a besztercebányai leánygimnázium igazgatója lett. A megszállás után a bpesti középiskolák szakfelügyelőjévé nevezlek ki óta az újpesti leánygimnázium igazgatója. A leánygimnáziumi otthon megépítésében és felszerelésének megszerzésében nagy érdemeket szerzett. Pedagógiai munkásságán kívül szakirodalmi tevékenységet folytat: tankönyvbírálatokat és szakcikket írt. A Középiskolai Tanáregyesület igazgatósági tagja, az evangélikus egyház presbilere. Leszkay Gyula, (nyírbátori), felsőházi tag, szül. Biharszentmárton, Középiskoláinak befejezése ulán Nagyváradon jogi tanulmányokat folytatott, majd biharmegyei birtokán gazdálkodott függetlenségi és 48-as párti programmal a berettyóújfalui kerület képviselője lett, amelyet 24 éven át képviselt egyik vezére volt az obstrukciónak és a koalíció idején a képviselőház háznagya lett óta gazdálkodással foglalkozik és Bihar vármegye közéletében tevékeny szerepet játszik óta kormányfőtanácsos. A felsőházban, mint Bihar megye beküídötte foglal helyet. Létay Ernő, v. nemzetgyűlési képv., szül. Kókad, 1879 nov. 23. Középiskoláit Debrecenben, az egyetemet Budapesten, gazdasági tanulmányait Hohenheimben végezte. Európa nagyobb államaiban hosszabb tanulmányutat tett. A háború alatt, mint százados, harctéri szolgálatot teljesített, a 2. honv. húsz. ezredben és négy harctéri kitüntetésben részesült függetlenségi párti programmai a bárándi kerület orsz.-gyűl. képviselője lett. A Házban az Apponyi-féle alkotmánypárthoz tartozott. Képviselőházi működése alatt több bizottság keretében működött és általános politikai, közjogi, földművelés- és véderőügvi kérdésekben élénk működést fejtett ki a Ház tanácskozásain. A második nemzet-

17 Leteiiyei 345 Liber gyűlésbe pártonkívüli programmal a biharnagybajomi kerület küldötte be. Letenyei Pál, v. nemzetgy. képviselő, szül. Magyarszombathely, Kisbirtokán folytatott gazdasági teendői mellett tevékeny résztvett szülőföldje ügyeinek vezetésében. Az t'lső nemzetgyűlésbe a zirci kerület választotta meg képviselőjévé kisgazdasági programmal. Lévay István orvos, szül. Szabadka, Középiskoláinak befejezése után Bpesten egyet, tanulmányokat folytatott óta a bpesti Fehér Kereszt gyermekkórház orvosa és Î926 óta az Egyetemi Élettani Intézet c. tanársegéde. Számos tudományos dolgozat szerzője. Lévay József (báró, kisteleki), ny. államtitkai, szül. Szeged, 18G3 okt. 2. Középiskoláinak elvégzése után a bpesti, berlini és párisi egyetemeken tanult, majd Budapesten jogtudori és ügyvédi oklevelet nyert. Kö/.-.szolgálati működését az igazságügyminisztériumban kezdte meg a szentpétervári nemzetközi börtönügyi kongreszszuson, a kriminalitás elleni védekezés ügyében a német birodalmi kancellár egybehívására Berlinben tartott nemzetközi értekezleten, amelynek alapján a bűntettesek nemzetközi nyilvántartását megszervezték, majd az Antwerpenben, Lüttichben és Brüsszelben egybehívott nemzetközi gyermekvédelmi és patronagekongresszusokon, mint a magyar állam hivatalos képviselője vett részt kezdeményezésére és előadói tervezete értelmében indult meg a phylloxera vastatrix áltat elpusztított tokaj-hegyaljai szőlővidéknek rabmunkaerő segélyével való felújítása államtitkári rangban vonult nyugalomba. Közszolgálati működése mellett a szakirodalom terén is munkálkodott. Önálló művei: Étude sur la législation et les institutions relatives au patronage en Hongrie, (Bruxelles ) es La délimitation de l'intervention de l'état. (Berne, 1907.) Kitüntetései: a Lip«t-rend lovagkeresztje, a legfelsőbb elismerés, a görög kir. Megváltó-rend s a bolgár kir. Pour le Mérite középkeresztje. Lévay Lajos (báró), ν. orsz.-gyűl. képv., szül 1865 ápr. 20. Középiskoláit Szegeden ós Bpesten, a kereskedelmi akadémiát pedig Grácban végezte. Ugyanott hallgatta a jogi egyetemet is. Tanulmányainak befejezése után az Első Magyar Általános Biztosítótársaság titkára volt Szegeden. Mint a szegedi törv.-hat. bizottságnak tagja, tevékeny munkásságot fejtett ki vezértitkárrá és cégvezetővé nevezték ki a peéri keriáet országgyűlési képviselőjévé választották a kivándorlási ügyek vezetését vett* át a belügyminisztériumban és tanácsos ; rangban kivándorlási biztosi címmel 1909-ig volt az állam szolgálatában. Az fiszakamerikai Egyesült-Államokban és Kaítadiban konzulátusi szervezetünknek a magyar érdekek szempontjából való kiépítése L. tevékenysége eredményének tekinthető. A Kivándorlás és városaink pénzügyeinek rendezése címen feltűnést keltő tanulmányt írt. A nemzeti munkapárt országos szervezésében tevékeny részt vett és a csaczai kerület munkapárti programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. Lévay Mihály, c. püspök, v. nemz.-gyűl. képv., szül. Vác, 1862 szept. 24. Középiskoláit és teológiai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Pappá szenteltetése után Üjszász lelkésze volt. Ez idő alatt esperessé, majd apáttá nevezték ki , mint apátplébános Abonyba került 1906-tól az összeomlásig függetlenségi, majd Kossuth-párti programmal az abonyi kerületet képviselte. Az 1922-ben összeült nemzetgyűlésbe ismét régi kerülete küldte be. Imakönyve, melyet Orczy Thekla bárónő illusztrált, közkézen forog. Címzetes püspök. Lévai Rudolf, ügyvéd, katonai védő, szül. Illaván, Eleinte újságíró volt és több tanulmányt írt a katonai büntető perrendtartással kapcsolatosan. Mint katonai védő a statáriális bíróság előtt több nagyobbszabású kémkedési és más katonai bűnügyben szerepelt védőként. Liber Endre, szfvi tanácsnok, szül. Bpest, 1878 aug. 15. Tanulmányainak befejezése után a főváros szolgálatába lépett. Hosszú időn át szerkesztője volt a Fővárosi Közlönynek a tanácsi IX. ügyosztályba került, mint annak h. vezetője és ugyanez évben a menekültek ügyeinek intézésével bízták meg. Később, mint kormánybiztos, az egész országra kiterjedő hatáskörrel látta el a menekültek ügyeit. A kommün bukása után a nyomorenyhítő akció élén megindította a rendszeres segélyezés munkáját. Sokoldalú és eredményes működést fejtett ki a fővárosi lakásínség megszüntetésében; az általa megindított lakásépítési akció során több mint 5000 középés kislakást, valamint szükséglakást épített a főváros és a magánépítő érdekeltségeket is nagyarányú tevékenységre serkentette. A fővárost több ízben képviselte külföldön, így többek között résztvett a genfi gyermekvédelmi kongresszuson, a bécsi és római lakásügyi kongresszusokon, rendezte a fiumei és stockholmi magyar képzőműv. kiállítások budapesti részét. Tagja volt a new-yorki Kossuth-szobor leleplezésére kiküldött fővárosi bizottságnak, amely bizottság Londonban lord Rothermerenél is tisztelgett és fiát, Edmond Harmsworthoit meghívta Bpestre. Társadalmi téren is élénk tevékenységet fejt ki. Számos fővárosi közművelődési és jótékony egyesületnek vezetőségi tagja. Jelentős hírlapirodalmi működést fejt ki. Főleg az ügykörébe tartozó szakkérdésekkel foglalkozó cikkei a napi- és szaklapokban látnak napvilágot. Kiváló munkásságának elismeré-

18 -Lichtensteiu 346 Ligeti seul a IL o. polg. hadi érdemkereszttel és a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Lichtenstein László (homrogdi), felsőházi tag, szül. Miskolc, Tanulmányai befejezése után borsodmegyei birtokára vonult vissza és azóta gazdálkodással foglalkozik. Tanulmányútja során bejárta Európa nagyobb államait. A miskolci társadalmi és gazdasági életnek kiemelkedő egyénisége, a miskolci és hegyaljai ág. ev. egyház felügyelője, a város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, a pénzügyi bizottság elnöke. Egyidőben Miskolc városának kormánybiztosa, majd főispánja volt. Számos gazdasági és társadalmi egyesületben vezetőségi tisztséget tölt be. A felsőháznak Miskolc város törvényhatósága által beküldött tagja. LicMig Miklós, r.-t. igazgató, szül. Bpest, 1900 szept. 27. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Allamtudori oklevelet szerzett. Szaktudását a lipcsei műegyetemen fejlesztette. Tanulmányainak befejezése után a Neuschloss-Lichtig-féle faárugyár kötelékébe lépett, ahol kiváló szaktudása révén csakhamar igazgatóvá nevezték ki. Működése alatt a gyár élénk fejlődést mutatott műszaki igazgatóvá lépett elő. Lickl Károly, h. államtitkár, szül. Medgyes, 1867 márc. 30. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a Gazdasági Főiskola hallgatója lett kinevezték Erdélybe gazdasági felügyelőnek az erdélyi megyék főfelügyelőjeként a földművelésügyi minisztériumba helyezték mint zászlóaljparancsnok harctéri szolgálatot teljesített és magatartásáért a III. o. hadiékítményes vaskoronarendet, a III. o. kat. érdemkeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist, valamennyit a kardokkal, a sebesülési érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg min. tanácsos lett a kormány megbízásából a gabonagyüjtés kormánybiztosságát vezette előléptették földmüvelésügyi h. államtitkárrá. Több előkelő társadalmi egyesület tagja. Értékes működésének elismeréséül a II. oszt. polg. hadiérdemkereszttcl tüntették ki. Liebermann Leó (szenílőrinczi), egyet. c. rk. tanár, szül. Budapesten, 1883 márc. 13. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte szerzett orvostudori oklevelet. Utána 10 éven át egyetemi tanársegéd volt a szemészetből magántanárrá habilitálták. A háborúban mint klinikai I. tanársegéd és mint 4 hadikórház consiliáriusa teljesített szolgálatot. Hadi szolgálataiért megkapta a hadiékítményes vöröskereszt díszjelvényt, a XVI. nemzetközi orvosi kongresszus alkalmából pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjét óta a Szent Rókus-kórbáz szemészföorvosa egyet. rk. tanári címet kapott. L. évtizedek, óta jelentős szakirodalmi és tudományos tevékenységet fejt ki. Számos szemészeti szakdolgozatot és népszerű egészségügyi értekezést írt különböző szakfolyóiratokba és lapokba. A Zentralblatt für Ophthalmologe magyarországi referense. Az Orsz. Közegészségi Tanács tagja. A budapesti törvényszék hites szemorvos-szakértője, a Magyar Szemorvostársaság elnöke. Legfontosabb szakdolgozatai a hályog és a kancsalság operálását, a szembe jutott vasszilánkok Röntgen-vizsgálatát és mágnessel való operálását, továbbá a szemműtéteknél való érzékellenílést tárgyalják. Liebermann Tódor (szentlőrinczi), kórházi főorvos, szül. Budapesten, Atyja szentlőrinci Liebermann Leó, a budapesti egyetem híres professzora volt. L. Bpesten végezte tanulmányait, majd a háború kitörésekor bevonult és mindvégig a harctéren tartózkodott. Megkapta a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, a Signum Laudist a kardokkal, a Károly-csapatkeresztet, a vöröskereszt II. o. tiszti díszjelvényét. A budapesti Pázmány Péter tud. egyetem, valamint az akkor Budapesten elhelyezett Erzsébet-egyetemen éveken át művelte az orr-, torok-, gége- és fülgyógyászatot. Jelenleg is az egyetem kötelékébe tartozik. Emellett az Országos Társadalombiztosító Intézet osztályvezető szakorvosa és kórházi főorvos. A szakirodalom terén is működik. Számos értekezése jelent meg szaklapokban. Könyve: Rövid vezérfonal az orr-, torok- és gégebetegségek kór- és gyógytanához. L. állandóan tart népszerű tudományos előadásoka* Ligeti Miklós, szobrászművész, szül. Bpest Középiskolai tanulmányainak befejezése után az Iparmüvészeli Iskola, majd Stróbl mesteriskolájának növendéke lett. Tanulmányait a bécsi képzőművészeti és a párisi Julien akadémiákon folytatta Rákász c. szobrát a Műcsarnokban állította ki és elnyerte a Nadányi-díjat kinevezték az áll. kerámiai iskola vezetőjének. A háború alatt Fővezérek galériájának szobrait faragta meg. Nagyobb alkotásai: Kárászfiú, Erzsébet királyné, Anonymus, Krisztus sírbatétele, stb. Több művét a hazai, olasz és bécsi múzeumok vásárolták meg. Számos szobra díszíti Budapest tereit. Kitüntetései: Grand Prix Milano, St.-Luis, londoni, turini, bpesli, íiladelfiai aranyérmek és számos díszoklevél. Művészetét könnyedség, festőiesség és görög egyszerűség jellemzik. Számos irodalmi szakcikket írt kül- és belföldi szak- és napilapokba. Az Orsz. Képzömüv. Tanács tagja. Ligeti Pál, építész, szakíró, szül. Budapest, 1885 máj. 29. Középiskoláinak elvégzése után a nagybányai festőiskola növendéke lett, majd a bpesti, chariottenburgi é*

19 Lilienthal 347 Lipcsei müncheni műegyetemen tanult. A háború alatt a harctéren szolgált. Kitüntetései a bronz és ezüst Signum Laudis, valamint a Károly-csapatkereszt. Mint festő, po r írérajzaival tűnt fel. Mint építész számos bérházat, villát és gyárat tervezett Bpesten és a vidéken. A legmodernebb építési technika híve, és annak írásban és gyakorlatban is egyik leglelkesebb magyar propagálója. Számos cikke és tanulmánya jelent meg a szaklapokban és a napisajtóban. Üj Pantheon felé c. önálló műve jelent meg és nagy feltűnést keltett. Ebben a munkájában, a művészettörténelemből kiindulva, az egész kultúrélet hullámzó törvényszerűségére mutat rá, szemben a háborúutáni idők összeomláshangulatúval: új nekiindulások, új kezdetek hirdetője. Lilienthal Jakab, ipartestületi elnök, szül. Somogyszil, Szakmájának egyik legrégibb mestere megalakult budapesti Műaranyhímzők és Ajourozók Ipartestületének elnöke. Kézimunkakiállításokon veit részt munkáival és dicsérő oklevelet nyert. Tagja a Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari osztályának és a székesfőváros tanonciskolaügyi bizottságának. Lindenbergci- János, pápai prelátus, püspöki helynök, szül. Gyula, 1869 jún. 22. Középiskoláit Nagyváradon, teológiai és egyet, tanulmányait Innsbruckban végezte. Pappá szentelése után rövidesen a nagyváradi papnevelő-intézet tanulmányi felügyelője, majd lelki igazgatója lett teológiai tanár, Gyulán plébános, Nagyváradra kanonokká nevezték ki. Megkapta a Szent László királyról elnevezett kisprépostságot mint a románok által megszállott nagyváradi egyházkerület általános püspöki helytartója, nagy szolgálatot tett az országnak. Jelenleg a nagyváradi püspökséghez tartozó egyházmegye meg nem szállott részének püspöki helynöke. Kiváló egyházi és emberbaráti működésének jutalmául pápai prelátussá nevezték ki. Tulajdonosa a magyar vöröskereszt II. o. érdemkeresztjének. Kerékgyártó írói álnéven értékes szakirodalmi működést fejt ki. Linhardt Alfréd, orvos, szül. Kaposvár, 1885 okt. 4. Középiskoláit Szegeden, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után közkórházban működött. A háborúban résztvett és a Signum Laudisszal, a koronás arany érdemkereszttel, a II. oszt. hadiékítményes vöröskereszttel és a III. o. német vöröskereszttel tüntették ki. Bpesten folytat magángyakorlatot. Számos orvostudományi szakcikke jelent meg. A szépirodalom terén is munkálkodik. Színdarabjai fővárosi színpadokon kerültek bemutatásra. Lindmayer Béla, kir. ügyész, szül. <iatgóc, 1887 jún. δ. Középiskoláit Temesváron, egyet, tanulmányait Bpesten végezte és jogtudori oklevelet szerzett. A bpesti büntetőtörvényszéknél kezdte állami szolgálatát, ahol jegyző lett Győrben ügyésszé nevezték ki és a pestvidéki, majd a bpesti ügyészséghez került. A konszolidációs évek minden nevezetesebb politikai bűn- perében képviselte a vádat. Referense volt a pestvidéki törvényszéknél 13 község direktóriuma elleni pernek, a bpesti ügyészségnél a Szántó Zoltán és 67 társa, valamint a Vér- Imre elleni nagyszabású bűnügynek. A Kat. Diákszövetség vezérségének tagja. Résztvett az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga és számos más hazafias egyesület létesítésében. Lingauer Albin, országgyűlési képviselő, szül. Gönyü, 1877^ Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tud. egyetemen jogot hallgatott. Üjságírói pályára lépett és mint fiatal jogász egy jászberényi lap munkatársa volt. Később Budapesten az Országos Hírlap belső munkatársa lelt, majd a szombathelyi Vasvármegyéhez került, amelynek szerkesztői! teendőit látta el. Később a lap. L. tulajdo-! nába került. A háborús esztendők alatt harc- I téri szolgálatot teljesített a különböző fronj tokon és három ízben megsebesült. A hadiι ékítményes II. o. katonai érdemkereszt, a bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, a Károly-csapatkereszt és a II. o. német vaskereszt tulajdonosa. Mint politikus és újságíró már a Károlyi-forradalom alatt ellenforradalmi szellemben működött. A kommün elől pedig menekülnie kellelt. Bécsben, később Szerbiában tartózkodott, majd Szc gedre ment, ahol a szervezés alatt álló nem zeli hadsereg tagja volt. Lehár báró csapataival vonult be Nyugatmagyarországba. A/ első nemzetgyűlésnek a kőszegi kerület kép viseletében a ker. nemzeti párt programmjával volt tagja. A második nemzetgyűlésbe ugyancsak Kőszegen ker. ellenzéki programmal választották meg. Régi kerületét képviseli az országgyűlésben a ker. gazdasági é* szociálispárt programmjával. Vas vármegye politikai és társadalmi életében jelentékeny szerepet tölt be. Publicisztikai munkássága nemcsak saját lapja, hanem a fővárosi napisajtó révén is ismert. Linzer Rezső jószágfelügyelő, szül. Bécí, Középiskoláit szülővárosában, a gazd. egyetemet Hohenheimban végezte a. kisszállási uradalomban gyakornok, Is. jószágfelügyelő, jószágfelügyelő lett. L.-nek köszönhető, hogy az uradalom mintagazdasággá fejlődött. A megyei t.-hatóságban a mezőgazd. bizottság tagja gazd. főtanácsosi címmel tüntették ki. Lipcsey Péter (bilkei), kir. közjegyző, sz. Tiszafüred, Középiskolai tanulmányaii nak elvégzése után az egri, majd a miskolci jogakadémia hallgatója volt. Doktorrá Bu- ; dapesten avatták. Tanulmányainak befejej zése után édesatyja közjegyzői irodáját ve- zette Egerben közjegyzővé nevelték

20 Lippay 348 Lits ki. Az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet elnöke, a Ciszterci Diákszöv. alelnöke, az Egyfégespárt ügyv. elnöke, az egri ref. egyházközség főgondnoka, a Bpesti Közjegyzői Kamara titkára, stb. Jogi és közgazdasági cikkeken kívül szépirodalommal és történetírással is foglalkozik. Érdemei elismeréséül a kormányzó a kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Lippay György, tankerületi főigazgató, szül. Szeged, 1875 április 24. Középiskoláit Szegeden és Egerben végezte a budapesti egyetem bölcsészeti fakultásán doktorrá avatták. Először a kaposvári áll. főgimnáziumban volt tanár, ahonnan Szegedre helyezték át és itt működött 1919-ig tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. Értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Főképpen irodalomtörténettel foglalkozott és több munkát írt, amelyekkel elismerést szerzett nevének. Főbb munkái: De Studiis Propertii Alexandrinis és A genetikus módszer a latin nyelv tanításában, amely úttörő munkát jelentett a klasszikus nyelv oktatása terén. Lippay Gyula, író, hírlapíró, szül. Nagyszentmiklós okt. 3. Középiskoláinak végeztével Bpesten egyet, tanulmányokat folytatott és ügyvédi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után az újságírói pályára lépett. Felelős szerkesztője volt a Független Budapestnek, a Színházi Életnek, majd a Ma Estének, a Hétnek segédszerkesztője. Mint tart. főhadnagy végigküzdötte a háborút és a III. o. kat. érdemkeresztet, a Signum Laudist, a kétszeres sebesülési érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. Az újságíráson kívül nevezetes szépirodalmi működést fejt ki. Levendula c. operettjét és számos egyfelvonásosát sikerrel adták. Virágzik a Tisza címen önálló regénye jelent meg. Llptay Béla, felsőházi tag, szül. Jék, 1858 jún. 25. Középiskoláit Kassán, K'alksburgban és Budapesten végezte, majd a bpesti egyetemen államtudományi államvizsgát nyert munkapárti programmal a kisvárdai kerület országgyűlési képviselője lett. Szabolcs megye közéletének jelentékeny alakja, 20 éven át Jék község falusi bírája volt és négy évtized óta tagja a törvényhatósági bizottságnak. Számos gazdasági, kulturális és társadalmi egyesületnek vezetője. A felsőházba Szabolcs-Ung vármegye törvényhatósága küldötte be. Llssák Kálmán, polg. isk. igazgató, szül. Baja, 1875 okt. 7. Középiskoláit Baján, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte a székesfőváros különböző tanintézetében teljesített szolgálatot polg. leány- és női ipariskolai igazgatóvá nevezték ki. A háborúban katonai szolgálatot teljesített. A róm. kath. egyháztanács tagja. A Kőbányai Hét" c. kőbányai újság főszerkesztője. Képviselőválasztásoknál több ízben volt választási elnök és az összeíróküldöttség elnöke. A Budapesti tanítók és tanárok segítőegyesületének alelnöke, a Keresztény gazdasági párt választmányi tagja. Lissauer Emil rt. vezérigazgató, szül. Űjfehértó, 1888 ápr. 19. Tanulmányait Debrecenben és a bpesti keresk. akadémián végezte, külföldön folytatott hosszabb tanulmányutat, majd kereskedelmi pályára lépett. A háborút végigszolgálta és a Signum Laudisszal tüntették ki. A leszerelés után megvette a csillaghegyi ásványvízüzemet, majd a Szt. Lukácsfürdő kristály vízüzemét bérelte ki érdekeltséget vállalt a Szt. Lukácsfürdő r.-t.-nál, majd annak vezérigazgatója lett. Megalapította a«óbudai Keményítőgyár r.-t.-ot megvált a Lukácsfürdő r.-t.-tól. Azóta mint az Óbudai Keményítőgyár r.-t. vezérigazgatója működik. A szfőv. törv.-hat. biz. tagja, a II. és III. választókerület demokratapártjának elnöke, a Csillaghegyi Ásványvízüzem r.-t ; vezérigazgatója. Több balneológiai cikko je- ; lent meg szaklapokban. Liszkay Miklós (olaszi-liszkai), ügyvéd,! író, szül. Selmecbánya, 1882 jan. 6. Közép-! iskolai tanulmányait szülővárosában és Rii maszombaton, jogi tanulmányait Bpesten és j Eperjesen végezte. Egyetemi hallgató korában élénk szerepet játszott a politikai és tár- Lippich István (koronghy), ny. főispán, ezül. Szolnok, Középiskoláit szülővárosában végezte. Bpesten a keresk. akadémiát j sadalmi életben, ugyanekkor már és a tud. egyetem jogi fakultását látogatta. Közigazgatási pályára lépett, Jász-Nagykun-Szolnok vm. közig, gyakornoka lett. A háborúban az erdélyi és orosz frontokon teljesített szolgálatot vármegyei másodfőjegyzővé választották. Rövidesen kormánybiztossá nevezték ki a vm. főispánja lett. A szolnoki Mûvêszegy. igazgatója, a szolnoki Mezőgazdasági Tkptár és a Varmegyei Tejszövetkezet igazgató-alelnöke. napilapot is. szerkesztett. Jogtudori oklevelét a bpesti egyetemen nyerte. Segesváron folytatott ügyj védjelölti gyakorlatot, ahol a nemzetiségi vi-! déken a magyarság erős oszlopa volt. Az ι ügyvédi vizsga letétele vitán Szolnokon nyi- tott ügyvédi irodát. A háborúban mint tart. i főhadnagy vett részt. L. kiváló szónok és kri-! minalista. Több egyesület ügyésze. Szolnok I város társadalmi és politikai életében tevé- : kény szerepet játszik. ' Lits Ferenc (ifj.), gazdálkodó, szül. Szé- kcsfehérvár, Iskolai tanulmányait Széj kesfehérvárott végezte. A Gazdakör elnöke, ; a Dunántúli Mezőgazdasági Kamara igazga- tósági tagja, az Országos Mezőgazdasági Ka- mára, a városi törv.-hat. közig, bizottság, az I adófelszólamlási bizottság tagja, a Székes- \ fehérvári Takarékpénztár és Bank r.-t. igaz- gatósági tagja. Ezeken kívül számos helyi, ' gazdasági és társadalmi egyesületekben visel