Iparbiztonsági alapismeretek

Átírás

1 Iparbiztonsági alapismeretek Közbiztonsági referensek képzése Szeptember Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár

2 Jelenleg hatályos jogszabályi előírások A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról évi CXXVIII. törvény, (Kat.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet, (R1.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény, (Ket.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet, (díjrendelet) a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet (R2.) a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet (R3.)

3 Mivel foglalkozik az iparbiztonság? Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott országos iparbiztonsági főfelügyelőség tevékenysége négy fő szakterületre terjed ki. Iparbiztonság veszélyes üzemek felügyelete veszélyes áruk szállításának ellenőrzése kritikus infrastruktúrák védelme Nukleárisbaleset - elhárítás

4

5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari belesetek elleni védekezésről A katasztrófavédelmi törvény április 15-én hatályba lépett módosításai értelmében az eljáró hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet 4. (3) bekezdése alapján első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve; a rendelet 5. (3) bekezdése alapján a rendelet pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult.

6 Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek besorolása A küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek bejelentkezési kötelezettsége van. A hatóság a vonatkozó kormányrendeletben foglalt kritériumok alapján az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, valamint előírhatja a veszélyeztetett településekre vonatkozó külső védelmi tervek készítését. Az alsó küszöbértéket elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső küszöbértéket elérő vagy ezt meghaladó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője minden a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tevékenységének alapját képezi.

7 KÜLSŐ VÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSE BM OKF Ny. biztonsági dokumentáció (BJ, BE, SKET) megküldése 10 napon belül TERÜLETI SZERV POLGÁR M ESTER KVT területi szerv készíti el a polgármester k özreműködésével HÍRDETMÉNY BE, SKET esetében a hatóság döntése alapján kell külső védelmi tervet készíteni, hirdetményi közzététel nélkül ÉSZREVÉTELEK - polgá rmester - lakosság BM OKF A hatóság megvizsgálja külső védelmi tervet és a véleményét a területi szerv részére megküldi BM OKF egyetért ése MVB (FVB) ELNÖKE A megyei (fővár osi) védelmi bizottság elnökének jóváhagyás a TERÜLETI SZERV - észrevételekkel kapcsolatos vélemény - átdolgo zott külső védelmi tervet megküld ése a hatóságnak A polgármesterrel együtt a vélemény alapjá n elkészíti a külső védelmi tervet és a hatóságnak felterjeszti egyetértés megadása céljából A külső védelmi te rv megküldése a megyei (fővárosi) védelmi bizottságnak jóváhagyás ra A területi szerv intézkedik, hogy a külső védelmi terv eredeti példányával rendelkezzenek: - területi szerv - érintett polgármester - hatóság - megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke

8 Külső védelmi terv (KVT) fogalma: Külső védelmi tervezés 1. a Kat pontja alapján Területi hatály: veszélyes anyagokkal foglalkozó környezete Cél: lakosság mentése, kárenyhítés Tartalom: végrehajtandó rendszabályok, végrehajtó szervezet, vezetés, adatszolgáltatás 2. a Kat. 39. alapján: az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli feladatait a külső védelmi tervben kell meghatározni a súlyos balesetek következményeinek csökkentésére 3. KVT tartalmi és formai követelmények: Korm. R. 9. melléklet KVT készítése: Kat. 32. (2); 40. (5); Korm. R BE, SKET esetében hatóság döntése alapján - BM OKF területi szerve készíti a polgármester közreműködésével - KVT-ről hirdetmény 21 nap időtartamig (polgármester) - KVT elkészítésének kötelezettsége a biztonsági dokumentáció elfogadása után 6 hónapon belül - Egy település több üzem: egy KVT - KVT készítésében részt vesz és véleményt nyilvánít: katasztrófavédelem helyi szerve; mentőszolgálat; rendőrség; fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve; környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; üzemeltető

9 Külső védelmi terv gyakorlatok GYAKOROLTATÁS: Korm. R. 24 (1) : - a polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi: KVT gyakorlat: évente: részleges gyakorlat 3 évente: komplex gyakorlat -célja: a kiképzés során elsajátított ismeretek elmélyítése, a külső védelmi tervekben megjelölt szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködés gyakorlása, az alkalmazási készenlét időben történő elérése és mindezek ellenőrzése

10 Lakosság tájékoztatása 1. AKTÍV TÁJÉKOZTATÁS K i a d v á n y Korm. R. 10. mell.: A lakossági tájékoztatás követelményei - A hatóság helyi szerve a veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével tájékoztató kiadványt készít, melyben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, - a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról - az ellenük való védekezés lehetőségéről - Közérthetőség: - alacsonyabb iskolai végzettségűek, idegen szavak kerülése - nemzetiségek, idegen állampolgárok

11 Lakosság tájékoztatása 2. AKTÍV TÁJÉKOZTATÁS K i a d v á n y - Nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik - A tájékoztató kiadványt a BJ vagy KVT módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni - A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni H i r d e t m é n y BJ/BE közzétételéről és a közmeghallgatásról szóló hirdetmény tartalma: - veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye, tevékenység rövid leírása - nyilvános BJ/BE megtekinthetősége - felhívás: BJ/BE-vel kapcsolatos lakossági észrevételek megtételének rendje - közmeghallgatás helye, ideje

12 Lakosság tájékoztatása 3. PASSZÍV TÁJÉKOZTATÁS A passzív tájékoztatás során arra kell törekedni, hogy ha a lakosság információhoz szeretne jutni, megkaphassa a kívánt információkat Hozzáférés biztosítása - Internetes tájékoztató honlap működtetése: - Nyilvántartások, adatbázisok, kimutatások készítése - Biztonsági jelentés és a külső védelmi terv nyilvánossága (polgármester) - Igazgatóságok honlapjainak feltöltése: - lakossági tájékoztatók, határozatok - Információk elhelyezése az önkormányzatok honlapján: - nyilvános biztonsági jelentésbe való betekintés

13

14 Településrendezési tervezés 1. - Településrendezési tervben a veszélyességi övezetet fel kell tüntetni (a módosítás költségeit az üzemeltető viseli). - Veszélyességi övezetben történő fejlesztéshez lakossági véleményezés HATÓSÁG BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁS Zóna Belső zóna Sérülés egyéni kockázata [esemény/év] 10-5 Középső zóna < 10-5 Külső zóna 3x < 10-6

15 A. Lakóház, szálloda, nyaralók Településrendezési tervezés 2. Az építmény jellege Belső zóna Középső zóna Külső zóna A fejlesztés nem A fejlesztés ajánlott. megengedett. B. Munkahelyek, parkolók C. Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok D. Tömegtartózkodásra szolgáló építmények E. Közterületek, főközlekedési útvonalak Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés nem ajánlott. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. A fejlesztés megengedett. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett.

16 Belső védelmi terv és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatok ellenőrzése SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS Belső védelmi terv (BVT) gyakorlat helyszínen, évente az időszakos hatósági ellenőrzéssel együtt kell elvégezni TERÜLETI SZINTŰ FELADATOK VÉDELMI GYAKORLAT ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) gyakorlat a helyszínen, legalább három évente - Értékelés megküldése a hatóságnak - Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható: a hatóság a gyakorlat ismételt lebonyolítására kötelezi az üzemeltetőt

17 SKET tartalmi és formai követelményei (R. 5. mell.) 1. üzem környezetének bemutatása 2. üzem bemutatása 3. üzem által okozott veszélyeztetés értékelése a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása) b) súlyos baleset következményeinek értékelése 4. védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása 5. védekezéssel kapcsolatos feladatok leírása 6. külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása 7. védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása 8. irányítási rendszer bemutatása 9. elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése

18 A súlyos káresemény elhárítási terv értékelése (KAT tv.) 1. R. 40. (3) Az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról. 2. R. 40 (4) Hiánypótlás 45 napon belül 3. Nem megfelelőség esetén szankciók az R. 35. szerint 4. Időszakos hatósági ellenőrzés

19 SKET elfogadási kritériumrendszere (R. 5. mell.) 1. Veszélyelemzés és következmény értékelés vizsgálata a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása) b) súlyos baleset következményeinek értékelése 1. A védelmi intézkedések értékelése és minősítése

20 SKET elfogadási kritériumrendszere (R. 5. mell.) 2. Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent: 1. ha nem várható a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás), 2. illetve ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek Nem elfogadható szintű veszélyeztetettség esetén a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek a veszélyeztetés szintjét csökkentik Ha a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a veszélyes tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására részletes kockázatértékelést végezhet (mennyiségi kockázatelemzés)

21 A biztonsági jelentés tehát a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének minden a biztonságot érintő részletére kiterjed. Ugyanakkor felesleges, hogy a bejelentéshez vagy az engedélyezéshez parttalan terjedelmű dokumentációt kérjen a hatóság. A biztonsági jelentés tartalmi elemeit nemcsak a jelzett irányelv, hanem több, hozzá kapcsolódó módszertani ajánlás is meghatározza, ezért a norma szerint a biztonsági jelentés (hasonlóképpen, mint a biztonsági elemzés) beterjesztett példánya csupán összefoglaló anyag, amelyben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyek csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az összefoglaló anyagban elegendő hivatkozni a követelmények teljesítését bizonyító más okmányokra, amelyeket a hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés tartalmának és formájának követelményeit melléklet tartalmazza.

22 Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármesterének közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket a vonatkozó kormányrendelet melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért az állam a felelős, a végrehajtás feltételeit is az állam biztosítja. Nem határozható meg ugyanis a védelmi szervezetek, eszközrendszerek többségénél, hogy azok kizárólag mely veszélyforrások elleni védelmet szolgálják. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztési és fenntartási költségeket részben vagy egészben ne fedezhetné a veszélyes létesítmény, mert ehhez a közvélemény formálása céljából érdeke fűződik.

23 A szabályozás fontos elemét képezi a településrendezési tervezés. Ennek lényege, hogy a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében végrehajtott fejlesztések során figyelembe kell venni a biztonsági jelentésben és elemzésben meghatározott veszélyeztetést. A rendelet normákat határoz meg a területrendezéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására is. Kockázati szintektől teszi függővé a veszélyességi övezetben történő beruházások engedélyezését, megtiltását, illetőleg részletes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezi a beruházót, amely alapján meghatározhatók a beruházás feltételei.

24

25 A szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A vonatkozó kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetőnek azt a jogát, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga ne sérüljön.

26 Főbb veszélyes üzemek a Fővárosban NSI Műjégpálya Magyar Filmlaboratórium Városligeti Műjégpálya Fővárosi Vízművek Főtelep Sanofi-Avantis Chinoin Rt Herz Szalámigyár Rt. Bp. Húsnagyker. Közös Váll. Reanal Rt. Egis Rt, Richter Rt. Budapesti Vegyiművek Rt. Agro Chemie Kft. Fővárosi Vízművek Csepeli gh. FCSM Rt. Dél-pesti Tisztítómű

27 Veszélyelháritási Tervvel rendelkező üzemek Tervek száma: 104 Vegyi veszélyes üzem: 71 Tűzveszélyes üzem: 29 Biológiai veszélyt okozó üzem: 2 Nukleáris létesítmény: 2

28 A veszélyes üzemekben előforduló főbb veszélyes anyagok - Klór - Ammónia - Oldószerek (pl.: toluol, alkoholok) - Mérgező anyagok (pl.: ciánvegyületek) - Tűzveszélyes anyagok (pl.: aceton) - Maró anyagok (pl.: sósav) - Ipari gázok (pl.: oxigén, nitrogén) - Különféle vegyi alapanyag

29 Veszélyes áruk szállítása Közúti Vasúti Vízi Légi veszélyes hulladékkezelés

30 Közúti veszélyes anyag szállítási útvonalak (ADR)

31 Fővárosi vasúti veszélyes anyag útvonalak (RID) Rákosrendező pu. Józsefvárosi Rendező pu. Kelenföldi Rendező pu. Ferencvárosi Rendező pu.

32 Nukleáris veszélyeztetettség KFKI BME

33 A SEVESO II szabályozás alá eső üzemek a Fővárosban Messer Hungária Kft. DHL Kft. Újpesti Erőmű Rt. Felső küszöbértékű: 7 Alsó küszöbértékű: 18 Variachem Kft. Kelenföldi Erőmű Rt. Medimpex Rt. Sanofi Aventis Chinoin Rt. Egis Rt. Richter Gedeon Rt. Dolorac Kft. Oil Tanking Hungary Kft. Messer Hungária Kft. MOL Rt. Budapesti Vegyiművek Rt. Dunatár Kőolajtároló Kft. Agro Chemie Rt. Donauchem Vegyianyag Kft. CF Pharma Kft. Linde Magyarország Rt. Pyro-ban Kft. Kispesti Erőmű Rt. Budapest International Airport Zrt. Brenntag Hungária Kft. Csepeli Áramtermelő Kft. Materiál Vegyipari Szövetkezet

34 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA A kritikus infrastruktúra egyfajta definíciója: "létfontosságú infrastruktúrákhoz azok a fizikai és információstechnológiai berendezések és -hálózatok, szolgáltatások és eszközök tartoznak, amelyek összeomlása vagy megsemmisítése súlyos következményekkel járhat a polgárok egészsége, védelme, biztonsága és gazdasági jóléte, illetve a tagállamok kormányainak hatékony működése szempontjából."

35 A fenti fogalmat az alábbi 5 alapvető tulajdonság teszi teljessé interdependencia egymástól való függőség; informatikai biztonság kiemelt terület, informatizált munkafolyamatok; üzemeltetés sajátosságok, egyedi jelleg; dominóelv láncreakciószerű sérülés/károsodás; leggyengébb láncszem & rész-egész elv összekapcsolódó hálózatok stabilitása a leggyengébb elem erősségétől függ.

36 Kritikus infrastruktúra védelem irányelv CÉLKITŰZÉSEK MEGELŐZÉS FELKÉSZÜLÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG EU szintű program-tapasztalatok és hagyományok nélkül Konzultációs eljárás-terrorizmustól az irányelvig Mindenfajta veszéllyel szembeni védelem, különös tekintettel a terrorizmusra Nemzeti és európai szintű kritikus infrastruktúrák szubszidiaritás Tulajdonos/üzemeltető/felhasználó szerepe Cselekvési terv

37 Az európai kritikus infrastruktúra kijelölésének folyamata

38 Az interdependencia szemléltetése

39 A katasztrófák elleni védekezés egységes szabályairól szóló BM rendelet szabályozza a belügyi szervek kritikusinfrastruktúravédelemmel kapcsolatos feladatait is. Ennek megfelelően a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendeletben a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ feladatainál megjelenik, hogy a BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikusinfrastruktúra-védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.

40 A kritikusinfrastruktúra-védelem egységes és hatékony szabályozásának megteremtése érdekében a BM OKF és a BM elkészítette a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvénytervezetet, amelynek célja egyrészt a kritikusinfrastruktúra-elemek azonosítása, másrészt pedig a kijelölés megtörténte után a védelem biztosítása. A szabályozás elfogadásával a lakosság alapvető ellátása, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élők védelme is hatékonyabban garantálható. Fokozható általa a lakosság életének és vagyonának biztonsága, a kiemelkedő társadalmi jelentőségű közszolgáltatások folytonossága biztosítható, valamint a meglévő közfeladatok, a közbiztonság hatékonyabban elláthatók.

41 Magyar Zöld Könyv és Nemzeti Program Magyarország május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, így a kritikus infrastruktúra védelem nemzetközi programjának kidolgozásá-ban már tagállamként vett részt. A 2006 decembe-rében elfogadott irányelv-tervezet alapján tehát megkezdődhetett az érdemi munka hazánkban is ben a tárcák és országos hatáskörű szervek együttműködésével vette kezdetét a magyar nem-zeti kritikus infrastruktúra védelmi program kidolgozása.

42 Nukleárisbaleset-elhárítás

43 A területi és helyi szervek szerepe A megyei, fővárosi védelmi bizottság feladatai: A felkészülés időszakában összehangolja és irányítja a felkészülés feladatait szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztását létrehozza a területi polgári védelmi szervezeteket biztosítja a védekezés vezetési rendszerének fenntartását és működését Nukleáris veszélyhelyzetben összehangolja és irányítja katasztrófavédelmi feladatok ellátását szervezi a kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást magához vonhatja a védekezés irányítását halasztást nem tűrő esetben elrendelheti az állampolgárok kimenekítését elrendelheti a polgári védelmi szervezetek alkalmazását

44 A területi és helyi szervek szerepe A helyi önkormányzatok felelőssége: A lakosság védelme: a terület/település veszélyeztetettségének megállapítása a hatékony védekezés megvalósítása A védekezés feltételei: a lakosság és a környezet mindenkori helyzetének ismerete a védekezési feladatok végrehajtásának biztosítása Segítségkérés, segítségnyújtás: a védekezés helyzetének értékelése és jelentése segítség kérése és nyújtása együttműködés az érkezett segítséggel

45 Külföld Szomszédos országok NAÜ NAÜ NKP WMO felhő ORSZÁGOS NUKLEÁRISBALESET-ELHÁRÍTÁSI RENDSZER SZERVEZETEINEK KAPCSOLATAI - NVH megállapítása és fennállása esetén - PA Rt KüM ügy. MTT OAH NBSZ OAH NKP CERTA Erőmü MÁ OAH ISDN OBIR OMSZ IK BM BM Főügy NVM NBIÉK OMSZ(15), BM(15), HM(30),VVE AMAR, K K B X 400 KKB T Megyei, fővvb TIK OKSER IK VK HM VIK Ágazati Információs központok OSJER OSJER mérőhelyek M É D I A OpT VB(20)2 BM OKF X 400 Ágazati NBSZ-ek (20) baleset OKF Főügy Települési VB-ok Ágazati decent szervek Gazdálkodó és más szervek, intézmények, intézetek Más sugaras baleset forrás (száll, tár, csem) L A K O S S Á G

46 A NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE BEIT

47 A Budapest Fővárosi Védelmi Bizottság a 01/2003. (V. 05.) számú határozatával elrendelte a sugárzó anyagokkal foglalkozó fővárosi szervezetek BEIT-jeinek felülvizsgálatát. Az érintett fővárosi nukleáris és radiológiai létesítmények vonatkozásában ez a feladat szeptember 30-ra fejeződött be. A létesítmények terveinek átdolgozását követően, a BM OKF és a KKB Titkársága által kiadott SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK figyelembevételével került átdolgozásra a Fővárosi Nukleárisbalesetelhárítási Intézkedési Terv. A Terv kidolgozása során már az új tervezési elvek kerültek figyelembe vételre: >>>

48 Amelyek 3 veszélyhelyzeti tervezési zónát, és 5 tervezési kategóriát különböztetnek meg A veszélyhelyzeti tervezési zónák Megelőző Óvintézkedések Zónája (MÓZ) A létesítmény körül elhelyezkedő előre kijelölt terület, amelyre nézve sürgős óvintézkedési lépések tervei léteznek és az óvintézkedéseket az általános veszélyhelyzet bejelentését követően, azonnal alkalmazzák. Budapest területén MÓZ zónába tartozó területnek a KFKI AEKI esetében annak telephelye, a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem (BMGE NTI) tanreaktora esetében annak épülete tekinthető.

49 Sürgős Óvintézkedések Zónája (SÓZ) A létesítmény körül elhelyezkedő előre kijelölt terület, amelyen belül előkészületeket kell tenni a sürgős óvintézkedéseknek a környezeti monitorozáson alapuló azonnali bevezetésére. A KFKI AEKI kutatóreaktor tekintetében a SÓZ 1 km sugarú kör által határolt területet jelent. A környező atomerőművek zónája Budapest főváros területét nem érintik.

50

51 Hosszú távú Óvintézkedések Zónája (HÓZ) A létesítmény körül elhelyezkedő előre kijelölt terület, amely a létesítménytől távolabb esik, és magába foglalja a sürgős óvintézkedések zónáját. Ezen a területen előzetesen fel kell készülni olyan óvintézkedésekre, amelyek csökkentik a radionuklidok kiülepedéséből és lenyeléséből származó hosszú idejű dózisterhelést. A HÓZ-t a PA Rt., valamint a Mohi Atomerőmű tekinte-tében a reaktortól számított 80 km-es sugarú kör által határolt területet jelenti. Ezekbe a zónákba Budapest nem tartozik bele. A HÓZ a KFKI AEKI tekintetében egy 3 km-es sugarú kört jelent, melybe beleesik Budapest Főváros XII., valamint a XI. kerület egy része, illetve Pest megye egy része.

52

53

54

55

56

57 Tervezési kategóriák: Az I. Tervezési Kategória - a 100 MW(th) feletti teljesítményű atomreaktor zónasérülése, - a nagy mennyiségű kiégett üzemanyagot tartalmazó, aktív hűtést igénylő létesítmény sérülése

58 A II. Tervezési Kategória - a MW(th) közötti teljesítményű atomreaktorok, - az olyan létesítmények, amelyek tűz, vagy robbanás következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyagot képesek kibocsátani.

59 A III. Tervezési Kategória - a 2 MW(th)-nál kisebb teljesítményű reaktorok, - a jelentős (több tíz TBq) aktivitással dolgozó létesítmények, - az olyan létesítmények, amelyekben az alkalmazott eljárások lehetővé teszik 30 cm-es távolságban 10 Sv/h dózisteljesítményű nyílt forrás létrejöttét,

60 A IV. Tervezési Kategória - a kisebb zárt sugárforrásokkal, - az illegálisan birtokolt, elveszett, vagy ellopott sugárforrásokkal, - a szállított sugárforrásokkal kapcsolatos események

61 Az V. Tervezési Kategória Ez a tervezési kategória a világűrből érkező meghibásodott műhold hazai nukleáris hatásait veszi figyelembe.

62 A lakosságra ható pajzsmirigy terhelés alapján: J1 zóna: az esemény bekövetkezésekor a terület külső határán a pajzsmirigy inhalált I-131-től eredő terhelése 500 msv. Ezen a területen egyértelműen célszerű a Kálium-jodid tabletták szedését végrehajtani.

63 J2 zóna: az esemény bekövetkezésekor a terület külső határán a pajzsmirigy inhalált I-131-től eredő terhelése 50 msv. Ezen területen, ha a feltételek adottak, mérlegelni kell a jódprofilaxist. Ezen terület határán kívül a jódprofilaxis végrehajtása egyértelműen nem célszerű.

64 A Fővárosi nukleárisbaleset-elhárításban résztvevő szervezetek: 1. Budapest Fővárosi Védelmi Bizottság és munkacsoportjai, 2. Budapest Főváros I-XXIII. kerület VB-ok és munkacsoportjaik, 3. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4. Budapesti Rendőr-főkapitányság és alárendeltjei, 5. ÁNTSZ Fővárosi Intézete és az eü. intézetek, 6. Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal, 7. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, 8. Kerületi Polgármesteri Hivatalok (közbiztonsági referens), 9. Köteles és önkéntes polgári védelmi erők, 10. BKV Rt. 11. Volánbusz Közlekedési Rt., 12. MÁV Rt. 13. Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Áll.,

65 Központi vezető szerv Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (NBIÉK) Rendeltetése: A végrehajtó szervezetek adatszolgáltatása alapján a korai riasztás feltételeinek biztosítása, a tájékoztatás és a döntéselőkészítés megalapozása. Hatásköre: kiterjed az ágazati és területi információs központokra, valamint azok végrehajtó szerveire és szervezeteire.

66 Ágazati vezető szervek Ágazati Információs Központok (ÁIK) Rendeltetése: Az ágazat speciális információs igényén túl, az együttműködési megállapodásokban meghatározott adatok szolgáltatása. Hatásköre: kiterjed saját ágazatuk valamennyi bevont szervezeti elemére.

67 Területi vezető szervek Területi Információs Központok (TIK) Rendeltetése: Az ágazat speciális információs igényén túl, az együttműködési megállapodásokban meghatározott adatok szolgáltatása. Hatásköre: kiterjed saját ágazatuk valamennyi bevont szervezeti elemére.

68 Végrehajtó szervek, szervezetek A Távmérő Hálózat A Mobil Laboratóriumok Hálózata A Helyhezkötött Laboratóriumi Mérő és Ellenőrző Hálózatok A Sugárfelderítő szervezetek

69 Távmérő Hálózat A levegőben mért gamma dózisteljesítmény és a meteorológiai paraméterek folyamatos távmérése MH 29 db. mérőállomás OMSZ 19 db. mérőállomás BM 13 db. mérőállomás Paks 8 db. mérőállomás

70 Mobil Laboratóriumok A távmérő hálózat mérési adatainak ellenőrzése, a riasztás igazolása vagy elvetése, mintavételezés, izotóp szelektív mérések PA Rt., HM, BM, FVM, KFKI

71 Helyhezkötött Laboratóriumi Mérő és Ellenőrző Hálózatok Ágazatonként, a saját SZMSZ-ük szerint végzik feladatukat Hatóságiak FVM, KTM, KVM, Nem hatóságiak MTA, OM, PA Rt,

72 Sugárfelderítő szervezetek Az NVH következtében kialakult radioaktív szennyezett terület felderítése, folyamatos ellenőrzése, területhatárok szennyezettség figyelemmel kisérése.

73 NAÜ által ajánlott esemény skála

74 A sugársérültek vagy arra gyanús személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke 1. Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház I. Belgyógyászati Osztály, Budapest 2. Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház Égési és Plasztikai Sebészeti Osztály, Budapest 3. Pécsi Orvostudományi Egyetem I. Belgyógyászati Klinika, Pécs 4. Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged 5. Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen 6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc 7. Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza, Szekszárd 8. Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely 9. Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház, Budapest 10.Magyar Honvédség Pécsi Honvéd Kórház, Pécs 11.Petz Aladár Megyei Kórház Izotópdiagnosztikai és Terápiás Osztály, Győr 12.Semmelweis Egyetem Budapest I. Belgyógyászati Klinika, Budapest

75

76 nsv/h figyelmeztetési szint éves átlag máj. júl. szept. nov. jan. márc.

77 RODOS rendszer I. A RODOS rendszer magyarországi telepítése szeptember végén, beüzemelése szeptember végén fejeződött be a BM Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság (OKF) budapesti bázisán, a Veszélyhelyzet kezelési szakterületének, Ügyeleti és Nukleáris Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály alárendeltségében működő, Nemzetközi RODOS és Adat-csere Központjában. A RODOS rendszer nemzet-közileg elismert EU által támogatott döntéstámogató rendszer, amelyet a jövő nukleárisbaleset-elhárításában a közép és kelet európai országok a regionális együttműködés alapjának tekintenek

78 RODOS rendszer A rendszer elnevezése az angol Real-time, On-line, Decision Support System kifejezésből származó mozaikszó, amely egy valós idejű, on-line, nukleárisbalesetelhárítási döntéstámogató rendszert jelent.

79 PAKSI ATOMERŐMŰ

80 MOHI ATOMERŐMŰ

81 Bohunicei Atomerőmű BOHUNICEI ATOMERŐMŰ

82 KRSKO-i ATOMERŐMŰ

83 II. Egyes hatósági eljárások Alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésügyi hatósági engedélyéhez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély (Kat. 25. (1). Alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem katasztrófavédelmi engedély veszélyes tevékenység végzéséhez (Kat. 25. (1). Alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem katasztrófavédelmi engedély veszélyes tevékenység ismételt folytatásához (Kat. 27. (3) a) pont) Alsó/felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem katasztrófavédelmi engedély jelentős változtatáshoz (Kat. 27. (3) b) pont); (Kat. 27. (3) c) pont)