JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ

Átírás

1 JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ A Nevelési Tanácsadók Országos Egyesületéhez eljutott szakmai anyagok alapján a BTM és a nem BTM diagnosztikus folyamathoz az alábbi protokollt javasoljuk megismerésre. A pedagógiai szakszolgálatokon belül a szülő jelzi gyermeke problémáját, amelynek megismerése az esetek többségében nem BTM kategóriába sorolható. A köznevelési törvény és a pedagógiai szakszolgálati rendelet azonban kiemelten csak a BTM és az SNI diagnosztikus folyamatát szabályozza. A javasolt protokoll tartalmazza a definíciót, a BTM megállapítás folyamatát, vizsgálatát, a szakemberek kompetenciáját, a szakértői vélemény tartalmát és a tájékoztatás formáját. DEFINÍCIÓK BTM a köznevelési törvényben Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási problémákkal küzd, közösségbe való beilleszkedése tovább személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. SNI a köznevelési törvényben sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Különleges bánásmódot igénylő gyermek a köznevelési törvényben SNI BTM Kiemelten tehetséges FOGALMI HÁTTÉR A fentiek értelmében világosan megállapítható, hogy a törvény a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében mind az SNI, mind a BTM kategóriát ellátási kategóriaként fogalmazza meg. Sem a BTM sem az SNI nem orvosi, szakmai diagnosztikai kategória tehát, habár az SNI esetében a definíció szerint az ellátási kategória megállapítása szorosabban kötődik szakmai diagnózishoz. Másként fogalmazva, a BTM különleges bánásmódra jogosító ellátási kategória, nem pedig orvosi vagy pszichodiagnosztikai (továbbiakban: szakmai), BNO és/vagy DSM diagnózis. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTM) kapcsolódhat szakmai diagnózishoz (az SNI kategória megállapítását indokoló

2 súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar ugyanis nem fed le minden diagnosztikai lehetőséget), de annak hiányában is megállapítható. A BTM prognosztikája általában jó, megfelelő fejlesztés, pszichológiai ellátás hatására javulás/kompenzáció/korrekció mutatkozik. A BTM azt jelenti, hogy a gyermek a saját életkorának megfelelő szinttől a tanulás, magatartás, beilleszkedés területén elmarad illetve nem tud annak megfelelni és ez az elmaradás jelentős, mert a gyermek szellemi és lelki fejlődését, tanulását, lelki életét hátráltatja, a gyermek környezete a szokásos pedagógiai/szülői eszközökkel a problémát orvosolni nem tudja. Ugyanakkor ez az elmaradás/sajátosság a sajátos nevelési igény szintjét nem éri el illetve természetében is kissé más lehet (a beilleszkedési nehézség nem feleltethető meg az SNI szempontoknak, pl. egy szorongásos kép nehezíti a beilleszkedést, de ez az SNI szempontok közül eggyel sem illeszkedik). A BTM MEGÁLLAPÍTÁSA A BTM akkor állapítható meg, ha A probléma jellege megegyezik a specifikus tanulási zavarok jellegével, de a klinikai diagnózis (BNO és/vagy DSM) szintjét nem éri el. Tehát: részképességek területén mutatkozó elmaradás, probléma. Tanulási nehézségnél fordul elő. Az aktivitás- és figyelem területén mutatkozik elmaradás, inadekvát működés, aminek szintje nem éri el a BNO vagy DSM dg. kritériumai alapján megállapítható súlyossági fokot, de az átlagtól mégis jelentősen eltér és a gyermek óvodai, iskolai és/vagy családi életét akadályozza. A gyermek magatartásának fejlődése a BNO és vagy DSM kritériumok szerinti zavarok sajátosságait mutatja, annak szintjét nem éri el, de a gyermek óvodai, iskolai és vagy családi életét akadályozza. A gyermek pszichológiai fejlődése, sajátosságai akadályozzák, nehezítik beilleszkedését, tanulását, viselkedését. Itt előfordulhat, hogy a szakmai diagnózis szintjét is elérő tünetcsoportról van szó, pl. szelektív mutizmus egyes esetei, szorongásos képek stb. Testi betegség, korábbi trauma miatt alakul ki A gyermek szociokulturális közege, sajátosságai miatt fejlődése jelentősebb mértékben elmarad a kortárs-átlagtól, akár a tanulás, akár a beilleszkedés illetve magatartás területén. Pl.: eltérő kultúra, súlyos és tartós betegségek az anamnézisben, inadekvát iskoláztatás, stb. Alacsony intellektus egyéb tényezők hiányában, önmagában nem jelent tanulási nehézséget! Összegezve: a BTM megállapítása a bio-pszicho-szociális háttér talaján történik. A BTM HÁTTERE BTM hátterében állhat: Részképesség probléma (pl. írás, olvasás, beszéd) Az adott részképesség probléma a gyermek általános értelmi képességeihez, strukturált intelligenciateszttel mért intelligenciájához képest kell megjelenjen. El kell különíteni az egyéb okokra (pl. inadekvát iskoláztatás) visszavezethető gyenge olvasástól és ki kell zárni szervi, biológiai problémát (pl. rosszul lát).

3 Figyelem- aktivitás probléma Klinikai pszichológiai probléma (pl. szorongás, depresszió, szelektív mutizmus, teljesítménygátlás stb.) Iskolai probléma pl. iskolai konfliktus, teljesítményszorongás stb. Szociális jellegű probléma (DE: önmagában a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet nem jelent BTM-et!) Ezek bármilyen kombinációja A BTM megállapításának jogosultsága: a Köznevelési törvény szerint erre a szakértői bizottság jogosult (továbbiakban SzB) A BTM a gyermek szakszerű vizsgálata alapján állapítható meg. A SzB a nevelési tanácsadó jelzését, vizsgálatát figyelembe kell vegye a BTM megállapításánál. Mivel a gyermekeknél a szellemi, mentális és lelki tényezők a felnőtténél is sokkal szorosabb összefüggésben állnak egymással, a különböző tényezők szerepének megértéséhez a diagnosztikus folyamatban megfelelő szakképzettségű pszichológus és gyógypedagógus együttes munkájára valamint a gyermek iskolai, óvodai hátterének ismeretére és folyamat diagnosztikára van szükség. A BTM megállapításához szükséges szakmai háttér: Klinikai gyermek szakpszichológus (intelligenciavizsgálat, intelligenciateszt értelmezése, emocionális, kapcsolati tényezők szerepe, klinikai anamnesztikus adatok, pszichodinamikai, családdinamika tényezők).ma pszichológus diploma plusz klinikai gyermek szakpszichológus szakképzés. Pedagógiai szakpszichológus (intelligenciavizsgálat, intelligenciateszt értelmezése, emocionális, kapcsolati tényezők szerepe, anamnesztikus adatok, családdinamika tényezők, az oktatás folyamatában a gyereket ért hatások elemzése).ma pszichológus diploma plusz pedagógiai szakpszichológus szakképzés Tanácsadó szakpszichológus intelligenciavizsgálat, intelligenciateszt értelmezése, emocionális, kapcsolati tényezők szerepe, anamnesztikus adatok, családdinamika tényezők, az oktatás folyamatában a gyereket ért hatások elemzése).ma pszichológus diploma plusz tanácsadói szakpszichológus szakképzés Szak vagy szakirányú gyógypedagógus. BTM előfordulási gyakorisága Figyelembe véve a kategória multidimenzionalitását, a gyermekpopulációban kb %-ra tehető a BTM vonatkozásában problematikus gyermekek aránya. Hogy ebből hányan kapnak BTM kategóriát, az több tényező függvénye, melyek nem mindegyike szakmai. BTM megállapítása Fontos, hogy a BTM megállapítása a jelzett komplexitás figyelembevételével történjék, tehát a kognitív, emocionális és szociális tényezők vizsgálata és mérlegelése alapján.

4 A BTM megállapításának javasolt menete: Kezdeményező: szülő vagy (a szülő egyetértésével) óvoda, iskola A BTM megállapításához szükséges beküldeni 1. pedagógiai vélemény, melynek tartalmaznia kell a pedagógus tapasztalatát és annak részletezését, hogy eddig milyen pedagógiai intervenciók, milyen időtartamban és milyen eredménnyel történtek 2. a gyermekkel foglalkozó szakemberek (pl. logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, esetlegesen szociális munkás stb.) szakvéleménye, melynek tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok megnevezését, a vizsgálati eredményekből levont megállapításokat, az esetlegesen végzett foglalkozások időtartamát, eredményességét és minden egyéb szakmailag releváns tényezőt. FONTOS: a pszichológiai vizsgálatok esetében nem minden megállapítás kerülhet bele részletesen a szakvéleményekbe! Pl. értelmi képességhez mérten rossz tanulmányi teljesítmény (átmeneti tanulási nehézség) hátterében állhat olyan családi, iskolai vagy pszichológiai ok, ami az iskola és a hatóságok eljárásrendjébe bekerülő BTM szakértői véleményekben nem jelenhet meg, diszkréciós, titoktartási és felhasználói jogosultsági szempontok miatt. Vizsgálat: komplex: gyógypedagógiai, pszichológiai, szükség esetén orvosi. SZEMPONTRENDSZER ÉLETCIKLUS ALAPJÁN Javasolt életciklusok: óvodás (3-6 év), kisiskolás (6-10 év), iskolás (10-18 év) Szempontrendszer a diagnosztikus protokollhoz óvodás Kisiskolás Ananmnézis, szülői kapcsolat esszenciális. Az anamnézisnek a tünethez/problémához kapcsolódó tényszerű adatai mellett döntően fontos része a korai anya-gyermek kapcsolat, az anyai attitűdök, tudatos és tudattalan érzelmek, tulajdonítások, a gyermek születése előtti és körüli időszak pszichés történései. Vizsgálati eljárások: teljesítménytesztek (intelligenciateszt, fejlettségi szűrővizsgálatok pl. MSST), köztük non verbális tesztek is, projektív tesztek, megfigyelés (játéktevékenység, szociális kapcsolódás, szeparáció stb.). Egyéb szükséges dokumentumok: pedagógiai vélemény, ha óvodás a gyerek Anamnézis, mint az óvodásnál. A szülővel folytatott beszélgetésben alaposan körül kell járni a problematika múltját, eredetét. Vizsgálati eljárások mint az óvodásnál, non verbális teljesítmény tesztek és megfigyelés szerepe korlátozottabb.

5 Pedagógiai vélemények szerepe hangsúlyos, amennyiben lehetséges, mindig adatot kell szerezni arról is, hogy az adott problematika szempontjából az eddigi életút során rendelkezésre állnak-e releváns adatok. A pedagógiai véleménynek ki kell(ene) térnie arra is, milyen módszerrel tanították a gyermeket olvasni, milyen tempót vár el az iskola. Vagyis: a pedagógus milyen viszonyítási ponthoz képest érzékel problémát. A gyermek kikérdezése a kisiskolásnál fontos része az anamnézis felvételnek a gyermek kikérdezése, lehetőség szerint klinikai kikérdezése, szerinte miért van itt, ő hogy látja, neki mi a problémája stb. Ez támpontot ad a pszichológiai háttér illetve kezelés szükségességének megállapításához is (szorongás, alacsony önértékelés, hárítások, tulajdonítások, terápiás kilátások, prognózis megítélése stb.) A pszichológiai tényezők lehetnek okiak, lehetnek következményesek vagy együtt járóak. Ebben világosan kell látnia a vizsgáló szakembernek. A gyermek kikérdezése azért is nagyon fontos, mert a kisiskolás korban még nagyon erős a gyermekeknél a külső értékelés, címkézés introiciálása, belsővé tétele, ami az azonosuláson keresztül az önértékelésre, ezen keresztül pedig az egész életútra döntő hatással lehet. Iskolás Anamnézis mint az iskolásnál. Vizsgálati eljárások mint a kisiskolásnál Pedagógiai vélemény szerepe, ha lehet, még hangsúlyosabb, egyben általában korlátozottabb is. Ebben az életkorban már előfordul, hogy pedagógiai vélemény nem érkezik vagy hogy kevéssé informatív gimnáziumban pl. már nem tudunk adatot kapni pl. az olvasástanítási módszerről, a probléma iskolai karrierjé -ről. A gyermek (fiatal) kikérdezése döntően fontos. Ebben az életkorban a gyermek/fiatal motivációira is jól ráláthatunk, mi az ő célja, motivációja a vizsgálattal kapcsolatban. Elgondolkodtató pl., ha egy 16 éves fiatal olvasási nehézséggel jelentkezik, a pedagógusa leírja, hogy rosszul olvas, szövegértése nem jó, jegyei rosszak, vannak korábbi szakvéleményei tanulási nehézségről és ő maga elmondja ehhez képest, hogy egyik kedvenc időtöltése az olvasás, Jules Vernét pl. nagyon szereti. (konkrét eset). SZEMPONTRENDSZER A VIZSGÁLAT OKA ÉS TÍPUSA SZERINT A BTM vizsgálata annak megállapítását célozza, van-e gyermeknek olyan jellegzetessége, amelynek alapján a törvény által definált BTM fogalom illik rá és ezzel különleges bánásmódra válik jogosulttá. A vizsgálat oka lehet szülői kérés, oktatási-nevelési intézmény kérése, egyéb gyermekvédelmi intézmény vagy háziorvos kérése. Az alábbiakban a BTM különböző területeit vesszük sorba, az egyes területek az egyes okokat jelentik. 1. Beilleszkedési nehézség

6 Abszolút multifaktoriális lehet. A gyermek az intézményrendszerben nem tud adekvátan funkcionálni, nem illeszkedik be vagy beilleszkedése nehezített. A nehézség lehet a pedagógusé (egyes gyermekeket, gyermektípusokat nehezen tud kezelni) vagy a gyermeké (személyiségfejlődéséből adódóan nehezebben illeszkedik be: pl. szeparációs szorongás, iskolafóbia) vagy a családé (beilleszkedést nehezítő életvitel, viselkedési normák közvetítése: deviáns, nonkonform életvitel pl.) vagy a helyzeté (pl. kistelepülési iskolából fővárosi iskolába vagy maga az iskolaváltás ténye is okozhat a gyermeknél beilleszkedési problémát, amely mind az elvárt teljesítmény mind a személyközi viszonyok mind az életkörülmények drasztikus megváltozása vonatkozásában megjelenhet). A beilleszkedési nehézség hátterében állhat BNO vagy DSM diagnózis vagy majdnem-diagnózis (a tendencia megvan, de a diagnosztikus kritériumokat nem éri el) pl. oppozíciós magatartászavar vagy szorongásos, visszahúzódási zavar, állhat szociális háttér (ld. deviáns családi normák) és rengeteg más tényező, még az iskola pedagógiai légkörének anomáliái is. Szakember: Ezért a beilleszkedési nehézségek megállapításában döntően a klinikus pszichológusi kompetenciakör illetékes. Az iskolapszichológussal és a pedagógussal történő konzultáció illetve az ő szakvéleményük értékes része lehet a diagnosztikai folyamatnak. Egyes esetekben gyermekpszichiáter konzulens vagy gyermekpszichiátriai szakvélemény is szükséges lehet. 2. Tanulási nehézség A tanulási nehézség megállapításánál a kognitív funkciók felmérése elsődleges. Pedagógiai, gyógypedagógiai és klinikus pszichológusi, esetleg neuropszichológiai szakpszichológusi együttes munka szükséges hozzá. Pedagógiai szempontok: pedagógiai vélemény, Gyógypedagógiai vizsgálat: tanulási területek vizsgáló eljárásai (diszlexia, diszkalkulia stb. vizsgálatok) Mozgásvizsgálat is szükséges lehet. Klinikai pszichológiai vizsgálat: strukturált, valid strukturált intelligenciateszt, projektív tesztek (érzelmi tényezők vizsgálata), anamnézis, klinikai interjú (szülői attitűdök, kategorizálás, gyermek önértékelése, pszichés statusa stb.) Pedagógiai pszichológiai vizsgálat: strukturált, valid strukturált intelligenciateszt, projektív tesztek (érzelmi tényezők vizsgálata), anamnézis, interjú (szülői attitűdök, kategorizálás, gyermek önértékelése, pszichés statusa stb.) Tanácsadó pszichológiai vizsgálat: strukturált, valid strukturált intelligenciateszt, projektív tesztek (érzelmi tényezők vizsgálata), anamnézis,

7 interjú (szülői attitűdök, kategorizálás, gyermek önértékelése, pszichés statusa stb.) Neuropszichológiai szakpszichológus: organikus háttér, végrehajtó funkciók, lateralitás A vizsgálatban és a szakértői véleményben tükröződnie kell ennek a hármas tagoltságnak (előzmény (pedagógiai vélemény), gyógypedagógiai vizsgálat, klinikai.(neuropszichológiai) pszichológiai vizsgálat, összegzés, vélemény, javaslat). Nagyon fontos szempont, hogy a vizsgáló szakemberek eredményeiket egyeztessék és koherens szakértői véleményben rögzítsék. Szakember: Gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus, klinikai szakpszichológus, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus esetleg neuropszichológiai szakpszichológus. 3. Magatartási nehézség A magatartási nehézség ugyancsak többtényezős jelenség. Az oktatási nevelési intézményben jelentkező magatartási nehézség lehet reakció, lehet a gyermek személyiségfejlődéséből eredeztethető megnyilvánulás, lehet a családi környezetben, dinamikában gyökerező viselkedési forma stb. A BNO vagy DSM szerinti diagnosztikai folyamatot éppen úgy le kell folytatni, mint a beilleszkedési nehézség esetében. Ezért a magatartási nehézségek megállapításában is döntően a klinikus pszichológusi kompetenciakör illetékes. Korunk egyik gyakori tünetegyüttese az izgága, izgő-mozgó gyerek, akit könnyen neveznek hiperaktívnak, pedig a túlaktív, ideges gyerek még nem biztos, hogy hiperaktív, lehet, hogy szorong, lehet, hogy depressziós, lehet, hogy korai kötődési problémája van vagy éppen ezek kombinációja. Az iskolapszichológussal és a pedagógussal történő konzultáció illetve az ő szakvéleményük értékes része lehet a diagnosztikai folyamatnak. Egyes esetekben gyermekpszichiáter konzulens vagy gyermekpszichiátriai szakvélemény is szükséges lehet.