Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére"

Átírás

1 Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék, Polónyi István professzor és munkatársai Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A felsőoktatási szektor és a gazdasági szféra kapcsolódása és kapcsolata A felsőoktatási intézmény, mint humánerőforrás képző intézmény A vállalati szándékok és igények összehangolása a képzési programokkal Az egyetem, mint kutatás-fejlesztési partner A felsőoktatási intézmény, mint üzleti partner A felsőoktatás véleménye a gazdaságról Összefoglalás A kutatás során felhasznált szakirodalmak bibliográfiája sz melléklet

3 Bevezetés A kutatás céljaként azt tűztük ki, hogy a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági szereplőkkel történő együttműködéseit prezentáljuk és azok alapján olyan ajánlásokat fogalmazunk meg, amelyeket követve mind a vállalati, mind a felsőoktatási szereplők számára sikeresnek tekinthető együttműködéseket lehet megalapozni. Kiindulási hipotézisünk az volt, hogy a hazai innovációs teljesítmény alacsony színvonalának meghatározó okai a felsőoktatás és a gazdasági szféra kapcsolatának nehézségei, amely a két szektor eltérő motivációira, működési és környezeti feltételeire, az eltérő döntéshozatali és operatív működési mechanizmusokra, esetenkénti kölcsönös rossz tapasztalatokra, illetve az együttműködés által kínált előnyök feltárásának és igazolásának hiányára vezethetőek vissza. Ezek együttesen gátolják az együttműködéshez szükséges bizalom kialakulását. A kutatás során hazai és nemzetközi szakirodalom-áttekintésre, néhány jó példának (best practice) tekinthető esettanulmányra építkezve igyekeztünk megragadni a két szféra kapcsolatának legfontosabb elemeit, motivációit, érdekeltségeit, valamint on-line kérdőívek 1 és személyes interjúk segítségével végeztünk helyzetelemzést. A problémák feltárása után jelen tanulmányban fogalmazzuk meg a gazdaság és a felsőoktatási szektor kapcsolatának javítására vonatkozó javaslatainkat. A tanulmány struktúrája követi a korábbi elemzések felépítését, elsőként a vállalati eredményeket interpretáljuk illetve az azokból megfogalmazható javaslatokat foglaljuk össze, ezt követően pedig a felsőoktatási intézményektől beérkezett válaszokat dolgozzuk fel. Az egyes javaslatcsoportoknál lehetőség szerint szintetizáljuk a szakirodalmi tapasztalatokat és az empirikus eredményeket, és ahol ezt fontosnak tartjuk megjegyezni, ott a szövegben rögzítésre kerülnek a megállapítások forrásai. 1 A vállalati és a felsőoktatási minta bővebb jellemzése az 1. sz. mellékletben található. 3

4 1. A felsőoktatási szektor és a gazdasági szféra kapcsolódása és kapcsolata Európában és Európán túl is megfigyelhető, hogy nő a nyomás a felsőoktatási rendszereken, hogy fejlesszék a kapcsolatot az akadémiai szektor és a gazdasági szereplők között. A felsőoktatási rendszert egyre inkább a gazdaság szerves részének, alegységének tekintik, ezért annak szerves betagozódását elengedhetetlennek vélik. A tudás alapú gazdaság megteremtésében a felsőoktatásnak meghatározó szerepe van. A kormányzati oktatáspolitikát és ezen keresztül a felsőoktatás tevékenységét nagymértékben befolyásolja az az elvárás, amelyet a munkaadói oldal támaszt a munkavállalókkal szemben. Amennyiben a munkaadók olyan végzettséggel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat keresnek, amilyeneket egy adott felsőoktatási rendszer (vagy intézmény) ténylegesen képez, akkor ez a rendszer (vagy intézmény) előnyösebb helyzetbe kerül, hiszen relatíve többen választják és versenyképesebb lesz. Ezért különösen fontos a munkaadók, azaz a vállalatok igényeinek és elvárásainak a feltárása. Ugyanígy elvitathatatlan a felsőoktatás tudástermelő és tudástranszfer szerepe, túl a munkaerő-piaci szolgáltatásain is. Elsősorban az innovációs (és ezen belül a K+F, K+F+I) tevékenységeket szokták a felsőoktatás erősségének tekinteni. A vállalatok három szempont szerint értékelték a felsőoktatási intézményeket és magát a felsőoktatási szektort: - mint humánerőforrás képző intézmény - mint kutatás-fejlesztési partner - mint üzleti partner 1.1. A felsőoktatási intézmény, mint humánerőforrás képző intézmény A témával foglalkozó szakemberek véleménye egybecseng a vállalatok legfontosabb elvárásaival. Empirikus vizsgálatunkban általános véleményként fogalmazódott meg, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő hallgatók elméleti és gyakorlati kompetenciái nincsenek egyensúlyban, kevés a gyakorlati képzés aránya és nem megfelelőek a hallgatók gyakorlati ismeretei. A felsőoktatási intézményekhez számos szempontból kapcsolódnak az üzlet élet szereplői, óraadó oktatóként, szakmai gyakorlati helyként, gyakornoki programokon keresztül, szakdolgozati esetleg TDK témavezetésen keresztül, 4

5 valamint jövőben munkahelyként is. Az interjúk tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy az oktatásban való szerepvállalás azért fontos, mert friss diplomások alkalmazása kapcsán gyakori, hogy a témavezetés alatt megismert hallgatókat felveszik. Sajnos nem általános, hogy az oktatandó tudáskészlet befolyásolására van lehetősége a vállalatoknak, eddig legfeljebb felkérték őket tudományos véleményalkotásra és sok esetben nem igazán intenzív ilyen értelemben a kapcsolatuk. Az interjúk és az esettanulmányok tapasztalatai alapján előfordulnak azonban nyílt egyeztetések. Ezekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy az oktatási intézmények megkérdezik a vállalkozásokat, s a véleményeket igyekszenek felhasználni a megfelelő oktatási rendszer, tanrend fejlesztésében. Ilyenek mentén valós együttműködés indulhat el, vagy meglévők tovább fejlődhetnek vállalkozási és egyetemi oldalon. Mindenképpen javasolható ezek fejlesztése. Szerencsére az interjúk és az esettanulmányok tapasztalatai alapján pozitív együttműködésekre is van példa, amikor szakirányos vagy szakmai kitekintő kurzusokat tartanak vállalati képviselők a hallgatóknak. Ezek előnye, hogy elsőkézből, gyakorló szakemberektől tanulhatnak a hallgatók praktikus ismereteket. Rendkívül népszerűek ezek a programok a hallgatók körében, azonban az ezeket körülvevő adminisztratív terhek meglehetősen nagyok. Ezek csökkentésével mindenképpen ösztönözni lehet az ilyen együttműködéseket. Az interjúk tapasztalatai alapján az önálló tanszékek létrehozásának esélye egyelőre csekély egyfelől az egyetem beállítódása, másfelől pedig az adminisztratív terhek miatt. Ez utóbbiakra a későbbiekben bővebben visszatérünk. Általános vélemény, hogy a fiataloknak az elméleti felkészültsége megfelelő a munkájukhoz, a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez ( olcsóbb a kutatás az irodalomban, mint a laboratóriumban ), tehát kiváló elméleti felkészültséggel rendelkeznek, viszont gyakorlati és üzletorientált gondolkodásukat illetően sok esetben kihívásokkal küszködnek. Műszaki területen pedig a megfelelő szintű nyelvtudást is hiányolják. A vállalati igények alapján változások kellenének a felsőoktatásban annak érdekében, hogy a frissen végzők az elméleti tudásuk mellett több gyakorlati ismerettel rendelkezzenek, illetve hogy a különböző gazdaság-felsőoktatás konzultációknak eredménye legyen. A műszaki szférának igényei vannak a felsőoktatással szemben, amelyet rendszeresen megfogalmaznak, közölnek a különféle döntéshozói szintek felé, de évek óta nem történik semmi, így előrelépés a felsőoktatás gyakorlatorientálttá tétele területén nem érzékelhető. Javaslatként megfogalmazódott tehát a gyakorlatorientált oktatások számának növelése, illetve több iparból, üzleti szférából hozott oktatót alkalmazni az egyetemeken. 5

6 További lehetőség lehet olyan fórumok teremtése, ahol az ipar érdemben bele tud szólni az egyetemi oktatási anyagokba. Azzal együtt, hogy a hallgatók szakmai képzettsége is fontos, de még fontosabbak a készségek, képességek meg tudjanak szólalni, kreatívan gondolkodni, csapatban dolgozni, képesek legyenek tanulni, fejlődni, problémát megoldani, és erre a felsőoktatási szereplők nem fordítanak figyelmet. A kérdőíves vizsgálat eredményei ezzel összhangban arra hívják fel a figyelmet, hogy a problémamegoldó készség és a vezetői kompetenciák fejlesztése marad el a leginkább a felsőoktatásban. Egyértelmű, hogy ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőoktatási szférának. Ezek mellett az oktatott ismeretek korszerűsége sem minden esetben elfogadható a vállalatok számára, főképp azokban az ágazatokban, ahol a tudás elévülési ideje rövid, mint például az informatikai és elektronikai ipar, vagy akár az orvostudományi területeken. A tananyag állandó fejlesztése emiatt elengedhetetlen. A szakmai gyakorlatos rendszer állandó vita tárgyát képezi napjainkban. Noha vitathatatlan, hogy a gyakorlat a hallgatók számára előnyös, a felsőoktatási intézmények egy része szeretné az ezzel járó feladatokat elhárítani és/vagy nem tudja tökéletesen megoldani. Kérdőíves eredményeink alapján e téren fejlettebb együttműködésre utal, ha van az egyes vállalatoknál szakmai gyakorlatos hallgatókat illetve gyakornokokat koordináló munkatárs, így javaslatként fogalmazhatóak meg az ilyen szervezési törekvések. Mindemellett a felsőoktatási képzésre járó szakmai gyakorlatos hallgatói iránti befogadási hajlandóság rendkívül fontos indikátora lehet a vállalatok hozzáállásának, hiszen amellett, hogy élénken érdeklődnek a szakmai gyakorlatos hallgatók iránt, önálló gyakornoki programokat csak a legritkább esetben indítanak. Az is informatív továbbá, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok a belső képzést preferálják és nem az egyetemi oktatást helyezik előtérbe, egyértelmű tehát, hogy a felsőoktatásban a felnőttoktatásnak a vállalati igényeket kell kiszolgálnia. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalati képzések elindítói a minta válaszai alapján leginkább a vezetők és a beosztottak. Külső szervezetek beleszólása, és a képző szervezetek marketingje kevésbé jelentős erő lehet. Az együttműködés javítását célzó akciók is ezekre a szereplőkre kell fókuszáljanak. Az igénybevett képzések közül a szakmai rendezvények vezetnek, ebbe az irányba kell tehát a felsőoktatásnak is elmozdulni (az ő rendezvényei is kedveltek). Ezeken kívül csak az újabb diploma (átképzés?) megszerzése az, ami versenyben van a piaci szolgáltatók képzéseivel. A következő táblázat összefoglalja a felsőoktatási intézmények vállalati megítélését, a humánerőforrás képző teljesítményükre vonatkozóan 6

7 1. táblázat: A szervezetek és a felsőoktatási intézmények kapcsolata 2 A vállalat/szervezet rendszeresen beiskolázza dolgozóit felsőoktatási intézmények nyújtotta képzésekre 2,07 A vállalatnak/szervezetnek vannak/tervez szponzori szerződéseket felsőoktatási intézményekkel (piacot lát a hallgatókban, ill. a rendezvények látogatóiban) 2,29 A vállalat/szervezet támogat (pl. szakképzési hozzájárulással) felsőoktatási intézményeket közvetlen ellenszolgáltatás nélkül 2, A vállalati szándékok és igények összehangolása a képzési programokkal A foglalkoztathatóság növelése érdekében elsősorban nem az akadémiai programok áttervezésére van szükség, hanem olyan képzési környezet kialakítására, amely az alkalmazott oktatási módszerek, tanulási technikák és képzési környezet által közelebb viszik a hallgatókat a munka világához. Ha a felsőoktatás reformjáról van szó, akkor a szakemberek szerint rendkívül lényeges a képzés elméleti és gyakorlati elemei arányának helyes megválasztása. Egy erősen elmélet-orientált képzés elősegítheti ugyan az élethosszig tartó tanulást és az adaptációt, ám kevés kézzelfogható haszonnal szolgál az azonnali munkába állást tekintve. A gyakorlati túlsúly ezzel szemben elősegíti a munkába állást, azonban elmarad az általános tudásszint és a tanulási készségek fejlesztésének terén. Fontos, hogy a különféle képzési szintek és formák közti átjárás biztosítva legyen, illetve az is, hogy létezzenek olyan tanulásszervezési módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy minden hallgató lehetőségeinek, érdeklődésének és képességeinek megfelelő egyéni tanulmányi utat járhasson be. Ideális esetben mindehhez kiterjedt tanulási és életpálya-tervezési tanácsadó szolgálatok járulnak. Lényeges, hogy a képzéseket az akadémiai és a munkáltatói szféra közösen, együtt gondolkodva hozza létre. E képzésekben ideális esetben 2 Jelen és a továbbiakban előforduló összes táblázat a válaszok átlagait mutatja. Minden állítás esetében azt kérdeztük az adott (vállalati vagy felsőoktatási) válaszadótól, hogy mennyire jellemző az ő működési gyakorlataikban az adott együttműködési megoldás, mennyire elégedettek a másik szektor bizonyos szempontú működésével vagy akár mennyire tartják hasznosnak az állításokban említett együttműködéseket. Mindegyik itemet 5 fokú skálán mértük, ahol az 1-es érték jelentette a legkevésbé megfelelő, legkevésbé sem jellemző értékeket míg az 5-ös a skála másik pólusa volt. 7

8 a lehető legteljesebb mértékben modellálják a későbbi munkakörülményeket, feladatokat, kihívásokat, miközben folyamatosan tesztelik a hallgatók készségeit, képességeit, s hogy ezek birtokában miként birkóznak meg a velük szemben támasztott követelményekkel. E programok sikeres megvalósítása intenzív kommunikációt igényel mind az intézmény, mind a partner vállalatok oldaláról, amely ugyanakkor intenzív tanulással jár az érintettek számára. E kommunikáció ideális esetben a programban résztvevő hallgatókon keresztül is zajlik, aki szakmai gyakorlata alatt sem szakad el képző intézményétől, lévén rendszeres konzultációk révén elméleti képzése a munkavégzése alatt is folyik. Mindezek miatt az elvárások átvétele és beépítése helyett tartós együttgondolkodásra van szükség, ahol minden szereplő tisztában van szerepével, sajátos feladataival, lehetőségeivel és korlátaival 1.2. Az egyetem, mint kutatás-fejlesztési partner Az Egyetem rendkívül nagy szellemi tőkének a birtokosa, azonban a ritmikai különbség a felsőoktatási szektor és az üzleti világ működésében rendkívüli módon megnehezíti az együttműködéseket: az üzleti élet képviselői szerint a kutatók más nyelvet beszélnek. Kevésbé vannak hozzászokva ahhoz, hogy határidőre vállalt feladatokat teljesítsenek és egyetemi oktatók egy része nem szokott a piaci működéshez, hogy körbejárja mi az ő feladata, szívesen szeret valamit leadni, amire ő úgy gondolja, hogy a vállalati partnernek megfelelő lesz. Az egyetem egyfelől a bürokratikus struktúra, másfelől a kutató hozzáállás miatt lassan reagál az üzleti élet változásaira, megnehezítve ezzel az együttműködések sikerességét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy beszámoltak az interjúalanyok olyan kutatócsoportokról, akikről nem mondható el, hogy együttműködések esetén megfelelően aládolgoznának a cég munkájának. Tapasztalatok alapján tudnak olyan egyetemi kutatókról, kutató-csoportokról, amelyek mereven elzárkóznak mindenfajta ipari kooperációtól, még konkrét megkeresések esetén is. A tapasztalatok szerint a pályázatoknál az egyetemek sok modern eszközökhöz, berendezésekhez hozzájutnak, amit utána nem tudnak megfelelő módon használni. Gátolhatja az együttműködést a konzervatív hozzáállás, vagy a félelem az üzlet vezette dolgoktól, hogy hogyan tudnák megcsinálni. Ezért fontos, hogy legyen szakmai vezető is és menedzsment is, aki az üzleti részét viszi a projekteknek, akár spin-off cégek keretein belül a projekt végét követően is. A tapasztalat az, hogy 10 kutatóból 1 gondolkozik azon, hogy üzleti dologba is 8

9 fogjon. A fejlesztés lehetősége a közös konferenciák tartásában lehet, valamint különböző üzleti klubok, egyetemi, vállalati szakemberek eszmecseréjében. Tehát a másik fél szempontrendszerének és kritériumrendszerének a megismerése a kulcskérdés. Ezekbe eszközölnének a vállalati képviselők változásokat, több fórumot teremtenék, nem workshopot, nem előadásokat, hanem kötetlen összejöveteleket, amibe, ha kevesen is jönnek el ugye ez a gyakorlat akkor is érdemi megbeszélések is zajlanának. Emellett a bürokratikus problémák itt is megjelennek. Magyarországon elsődlegesen a támogatások mozgatják az egyetemek és a gazdaság kutatási együttműködéseit, illetve mellette még a politikai irányzatok befolyásolják az egyetemekkel való együttműködést. Sok esetben a felsőoktatási intézmények sokkal kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak, mint az üzleti élet szereplői, és emellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a vállalatok szereplői ilyen esetekben nem intézményeket vagy szervezeti egységeket keresnek meg, hanem személyes ismeretség alapján kutatókat. A személyes kapcsolatokat preferálják, illetve a minél kisebb szervezeti egységekkel való együttműködéseket. Tapasztalatként levonható, hogy az operatív munkához közelebb álló, kisebb egységekkel (kar alatt) szívesebben működnek együtt a szervezetek. Az együttműködések javítását célzó politikáknak ezt mindenképpen figyelembe kell venniük (törekedni kell az egyetem alsóbb szervezeti szintjeinek önállóságának növelésére). Az interjúalanyaink egyöntetű véleménye alapján egyetemek finanszírozási rendszerét és a projekt részvételi feltételeket kellene rugalmasabbá tenni. Jobban ösztönözni a tanszékeket arra, hogy önálló bevételeik legyenek. Ha túl nagy része megy a központ felé, akkor az negatívan hat a részvételre. A kérdőíves tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a cégek a kisebb egyetemi egységekkel való együttműködéseket preferálják, azonban hozzá kell tenni, hogy az interjúkban azt is megfogalmazták, hogy a projektek megvalósítását nehezíti, hogy az egyes kisebb egységekben mindenki önmaga tárgyal a vállalatok különböző képviselőivel, ismeretségeket keresve. Ehelyett az a javaslat fogalmazódott meg az interjú tapasztalatai alapján, hogy valósuljon meg a key account manager szerep az Egyetemen. Azaz legyen a vállalati partnereknek az Egyetemen képviselője, hiszen ezzel biztosítható lenne az, hogy nemcsak egyes tanszék érdekei érvényesülnek egy kutatás során, hanem valahogy közösen úgy kellene, hogy az az egy megbízás hogyan növelhető, hogyan kiterjeszthető más egységekre, úgy hogy végül a vállalat legyen a haszonélvezője. A vállalati problémák egyetemi segítséggel történő megoldása további kutatás-fejlesztési lehetőséget jelent. Ez azonban a vállalati képviselők szerint olyan értékesítő munkatársakkal lehetne, akik intenzíven kutatják a 9

10 vállalati problémákat. Meg kell őrizni az optimális munkamegosztást, amibe a vállalat problémáival is foglalkoznak, de a vállalat számára is nyújtanak kutatási eredményeket, amit a saját kutatási idejükben találnak fel. A kapcsolatfelvételt segíthetik a projekteken túl az ún. hídképző szervezetek. Nagy szerepe lehet az innovációs közvetítő szervezeteknek, az ipari igények és a kutatási kapacitások felmérésében és a partnerek egymásra találásában. Az fogalmazható meg tehát, hogy a kapcsolatfelvétel megkönnyítését elősegítendő hídképző szervezetek szükséges bevonni, amelyek felmérik az egyetemi kutatási kapacitásokat, irányokat, továbbá az ipari igényeket és ezeket rendezvényeken, fórumokon egyeztetni, esetleg célzottan kiajánlani. Emellett fontos szerepe van a technológiai transzfer irodáknak, mégpedig azért, mert jó, hogyha az együttműködés elején tisztában van az, az adott szellemi tulajdon, ami keletkezik, vagy keletkezhet egy adott kutatásfejlesztés során, az kié lesz és milyen arányban. Ez igazából egy finomítás lenne az együttműködéseken. Egyetem nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. A formai megoldások, egy szerződés megkötése nem úgy megy, mint két vállalat között. Két vállalat szóban megállapodik, aláírják a szerződést, és végzik a munkát. Az egyetemen belül több aláírás szükséges, mire ezek az aláírások megszületnek egy ilyen nagy, és lassú szervezetben, az hosszú idő. Sok kutatócsoport ennek megkönnyítésére hoz létre spin-off cégeket, mert így kikerülheti az indokolatlanul bonyolult és átláthatatlan bürokráciát. Javaslatként fogalmazható meg az ilyen cégek alapítására vonatkozó jogszabályi elvárások egyszerűsítése, hiszen sokkal egyszerűbb a feltételeket optimalizálni, mint a felsőoktatási bürokráciát alapjaiban átalakítani. A következő táblázatok összefoglalják az egyetem innovációs és kutatásfejlesztési tevékenységének értékelését a vállalatok oldaláról: 2. táblázat: A szervezetek és a felsőoktatási intézmények kapcsolata A vállalatnak/szervezetnek vannak pozitív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai felsőoktatási intézményekkel. 3,54 A vállalatnak/szervezetnek vannak negatív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai felsőoktatási intézményekkel. 1,61 A vállalat/szervezet szívesebben épít ki kapcsolatot a felsőoktatási intézmény dolgozóival, mint magukkal az intézményekkel 2,56 10

11 A felsőoktatási intézményekkel szívesen vesz részt a vállalat/szervezet közös pályázatokban, mert azok presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 2,86 A felsőoktatási intézményekkel kiépítendő kapcsolatot nehezíti azok rugalmatlansága, nehézkessége 2,86 3. táblázat: Innovációs együttműködések A vállalat/szervezet közös kutatásokat, fejlesztéseket folytat egy vagy több felsőoktatási intézménnyel 2,44 A vállalat/szervezet kutatási, fejlesztési megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézménynek 2,28 A vállalat részesedéssel rendelkezik felsőoktatási intézmény K+F eredményére épülő (spin-off) vállalkozásban 1,08 A vállalat/szervezet szakértői megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézménynek 1,84 A vállalat/szervezet szakértői megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézmény kutatójának, oktatójának 2,30 Egyéb 1,38 4. táblázat: Együttműködési lehetőségek megítélése Nem érzi szükségesnek vagy hasznosnak a részvételt (a hasonló interjús megkérdezést sem) 2,22 Kérdőíveket kitölt, interjúkat szívesen ad a témában, de ennél több időt nem szánna rá 2,65 Konferenciákon, workshopokon szívesen elmondaná javaslatait, részt venne vitákban 3,04 Egyes oktatási intézmények vezetőivel folytatott megbeszéléseket preferálná 3,70 Az oktatáspolitika felelőseivel folytatott megbeszéléseket preferálná 3,30 Aktív részvétel a tantervek, a tananyag kialakításában egyes intézményekben 2,79 Aktív részvétel a képzési/oktatási folyamatban szakemberek biztosításával 3,37 11

12 1.3. A felsőoktatási intézmény, mint üzleti partner A magyarországi egyetemek nagyon merev jogszabályi környezetben működnek, ahol is elsődleges az oktatás, másodlagos a kutatás, amennyiben van idejük rá, hogy más dolgokkal foglalkozzanak. Az üzleti élet képviselői számára fontos, de nem létfontosságú partner az egyetem. Meg tudnák szervezni e nélkül is a tevékenységüket. Emellett az egyetem kezdeményezései alkalmanként belső ellenállásba ütköznek, mivel a munkatársak többsége gyanakvó az új feladatokkal, fejlesztési irányokkal szemben. A legfontosabb különbség hogy a két szektor teljesítményét másként kell megítélni: az egyetem a sikerességet a publikációban és az eredményekben méri. A cégek úgy dolgoznak, hogy profitot szeretnének szerezni és ott határidők vannak. Amikor az egyetemekkel dolgoznak együtt, gyakran azzal találkoznak, hogy nincs egy vezető az egyetemen, aki a felelősséget fel tudná vállalni azért, hogy az ő munkacsoportjainak a dolgai el legyenek végezve. Emellett alakuló szemléletváltás, kultúraváltás szükséges az egyetemi oktatóknál. Szembesülniük kell azzal, hogy bizonyos árbevételekért meg kell dolgozni. Bármilyen pénzbeli vagy más forrást akkor kap, ha teljesítményt nyújt, mint időbeni vállalások, mind munkakimenet tekintetében. Az oktatási intézetek világa a versenyszférához képest kevésbé agresszív. Egy egyetemi tanár egész más szemüvegen keresztül néz, mint egy értékesítési menedzser. Ez nem baj, mert nem is az a dolga. A spin-off-ban viszont ezt a kétfajta tudást lehet összetolni. A piaci szereplők dinamizmusa, kicsit agresszívebb viselkedési módja és a kutatóhelyek elmélyültebb tudása találkozik a spin-off-ban. Azonban hátráltató tényező, hogy a cégek nem akarnak harcolni a bürokráciával, emiatt a már említett operatív kontaktszemélyek kellenek. Emellett speciális területeken szükség van az egyetemek szemléletváltására: pl. műszaki területen kénytelenek a piacról élni a felsőoktatási intézmények is. Vagyis nincs az a probléma, hogy nem aktualitásokat oktatnak, és nem kapcsolódnak a piachoz. Hasznos lenne a többi tudományterületen is, ha megtanulnák a piaci időbeosztást. A cég igénye más, mint az egyetemé, méghozzá az, hogy ha van probléma, akkor azonnal kezdjenek hozzá, és oldják meg. A gond az, hogy az egyetem teljesen más fordulatszámon van, nyáron elérhetetlenek, de a piacon nincs nyár, nem lehet várni. A vállalat gyors és rugalmas partnereket igyekszik maga köré gyűjteni. A bürokratikus nehézségek rendkívül erőteljes problémát jelentenek az üzleti vállalkozások számára, az egyetem nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. Az egyetemek részéről rugalmasabb ügykezelés 12

13 szükséges, és az adminisztratív terhek hátráltatják az együttműködéseket. 2. A felsőoktatás véleménye a gazdaságról A felsőoktatási intézmények is egyre inkább felismerik, hogy a vállalati szférával való együttműködés elengedhetetlen feltétele a fennmaradásnak és a versenyképességnek. Emiatt igyekeznek nem csak az oktatás kapcsán, hanem kutatás-fejlesztés és innováció területén is üzleti együttműködéseket kötni vállalatokkal, legalábbis a legtöbb esetben vannak ilyen irányú törekvések. A következőekben a felsőoktatási intézmények vállalati kapcsolataival foglalkozó eredményeinket mutatjuk be. 5. táblázat: Milyen a válaszadó intézményi egység kapcsolata a vállalati szférával? Vannak pozitív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai a vállalati szféra szereplőivel 4,11 Vannak negatív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai a vállalati szféra szereplőivel 2,58 A vállalatok rendszeresen beiskolázzák dolgozóikat a válaszadó egység nyújtotta képzésekre 2,11 Vannak szponzori szerződései vállalatokkal (a vállalatok piacot látnak a hallgatókban, ill. a rendezvények látogatóiban) 2,68 A vállalatok szívesebben építenek ki kapcsolatot a válaszadó egység oktatóival, kutatóival, mint magukkal az intézményekkel 3,68 A vállalatok szívesen vesznek részt az intézményi egységgel közös pályázatokban, mert annak presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 4,21 Az intézményi egység szívesen vesz részt a vállalati szféra szereplőivel közös pályázatokban, mert azok presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 4,16 A vállalatokkal kiépítendő kapcsolatot nehezíti a felsőoktatási intézmények rugalmatlansága, nehézkessége 3,42 A vállalatok üzleti személete, magatartása általában nehezíti az 2,05 13

14 együttműködést A vállalatok támogatják (pl. szakképzési hozzájárulással) a válaszadó szervezeti egységet közvetlen ellenszolgáltatás nélkül 3,63 4-es fölötti átlagos osztályzatot kapott, azaz átlagosan jellemzőnek mondható, hogy az intézmények, illetve egységek pozitív innovációs együttműködési tapasztalatokkal bírnak a vállalati szférával, úgy látják, hogy kölcsönösen vonzó partnerei egymásnak az ilyen együttműködésekben. Érdekes, hogy maguk ezen intézmények is inkább saját rugalmatlanságukban látják az esetleges nehézségeket, mintsem a vállalatok magatartásában. Jellemzőnek találják azt is, hogy az együttműködéseket szívesebben alakítják ki a vállalatok az intézmények alkalmazottaival, mintsem magával az intézménnyel. 6. táblázat: Innovációs kapcsolat a vállalati szférával A felsőoktatási intézmény közös kutatásokat, fejlesztéseket folytat egy vagy több vállalattal 3,83 A felsőoktatási intézmény kutatási, fejlesztési megbízásokat kap egy vagy több vállalattól 3,83 A felsőoktatási intézmény kutatási, fejlesztési megbízásokat ad egy vagy több vállalatnak 1,61 A felsőoktatási intézmény szakértői megbízásokat kap egy vagy több vállalattól 3,47 A felsőoktatási intézmény szakértői megbízásokat ad egy vagy több vállalatnak 1,61 A felsőoktatási intézmény kutatói, oktatói az intézményt megkerülve vesznek részt vállalati együttműködésekben 2,83 A kapott eredményekből úgy tűnik, az innovációs kapcsolat az intézmények szerint egyoldalú: a vállalati szféra felvevője az innovációnak, nem forrása, és ugyanez igaz a szakértői tevékenységre is. Kérdés azonban, hogy ez jelenti-e azt, hogy nincs is szükség a vállalati szféra ilyen szolgáltatásaira, vagy csupán arról van szó, hogy az intézményi oldal kevésbé nyitott a kívülről jövő újításra. Egyetlen válaszadó megjegyezte, hogy az egyetemi dolgozók jelentős részének van magánvállalkozása, mely az egyetemi erőforrásokat felhasználva nyújt saját hasznára, és az egyetem kárára piaci szolgáltatást. Ez a jelenség ismert, és elég általános is, tehát a mintában inkább az érdekes, hogy csak egyetlen megjegyzéssel jelenik meg, nem pedig az, hogy megjelent. 14

15 A korábbi véleménynek némileg ellentmond, hogy három válaszadó kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy legalább egy területen vettek már igénybe külső szakértőt. A legtöbbször említett terület a pályázatírás, a projektmenedzsment az oktatás és a marketing. A kérdőív értékelendő állítások formájában olyan kérdést is tartalmazott, mely azt volt hivatott kideríteni, mely tényezőket érzik az intézmények leginkább hátráltatónak abban, hogy együttműködést tudjanak kialakítani a magánszférával. Az eredmények tehát inverz javaslatok is arra nézve, hogyan lehetne ezt az együttműködést erősíteni vagy létrejöttét segíteni. 7. táblázat: Innovációs kapcsolat nehézségét okozó tényezők A cégek nem ismerik az együttműködés lehetséges formáit 3,11 A felsőoktatás szereplői nem ismerik az együttműködés lehetséges formáit 2,83 A cégek kevés saját pénzügyi forrással rendelkeznek 3,61 A felsőoktatási intézmények kevés szabadon elkölthető pénzügyi forrással rendelkeznek 4,50 Pályázati források, támogatások hiánya vagy nem megfelelő volta 3,78 Kockázati tőke hozzáférhetősége alacsony 3,81 Projektmenedzsment szolgáltatások hiánya (a kutatási együttműködés menedzselése, az eredmények gyakorlati bevezetése) 2,61 Hídképző, közvetítő szervezetek elégtelensége vagy hiánya 3,00 Az elméleti és gyakorlati szakemberek, kutatási gyakorlat közti különbségek, gátak, kommunikációs nehézségek 2,41 Hiányzik a kapcsolat a két szféra között 2,44 A felsőoktatási intézmények szervezeti szinten nem motiváltak az együttműködésre A felsőoktatási intézmények menedzselésének, gazdasági magatartásának hibái, hiányosságai 3,06 3,67 Az alapkutatás és a gyakorlati problémák közti különbözőség 3,17 A felsőoktatási intézmények kutatói, szakemberei nem kellően motiváltak az együttműködésre 2,89 A felsőoktatási intézmények ilyen szolgáltatásai túl drágák 2,50 A felsőoktatási intézmények ilyen szolgáltatásai túl alacsony minőségűek 2,22 15

16 A törvényi, jogszabályi környezet nem kedvez az ilyen együttműködéseknek 3,39 Túlzott szabadalmi, szerzői jogi, titoktartási és egyéb tulajdonjog védelem 2,00 Elégtelen szabadalmi, szerzői jogi, titoktartási és egyéb tulajdonjog védelem 2,35 A vállalatok nem rendelkeznek elegendő, megfelelően képzett szakemberrel egy ilyen együttműködéshez 2,11 Szervezeti, szervezési nehézségek a vállalatok oldaláról 2,28 Korábbi rossz tapasztalatok okozta bizalmatlanság 2,24 A vállalatok túlzottan pénzügyi eredmény orientáltak, míg a felsőoktatás értékeket (is) képvisel 2,56 A legkomolyabb gondnak a címkézett forrásokat, a szabadon elkölthető pénzek hiányát érzeték a válaszadók. De ugyancsak jellemző volt a pénzügyi források abszolút alacsony volta a cégek oldaláról, a pályázati és kockázati tőke források nehéz hozzáférhetősége, hiánya és a felsőoktatási intézmények menedzsmentproblémái is. 8. táblázat: Innovációs kapcsolat javításának lehetőségei Olyan pályázati lehetőségek, melyek a vállalatok és a felsőoktatás kutatási, innovációs együttműködését támogatják 4,44 Olyan hídképző szervezetek és projektmenedzsment szolgáltatások létrejöttének ösztönzése, melyek az ilyen együttműködéseket segíthetik 3,22 Olyan spin-off vállalkozások létrejöttének ösztönzése, amelyek a felsőoktatási intézmények innovációs és kutatási eredményeinek elterjesztését segítik 3,94 Kutatók mobilitása a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalatok között 4,22 A vállalati dolgozók szakképesítési és hosszú távú képzési rendszerének kialakítása a felsőoktatás és a vállalatok együttműködésében 3,94 Az ipari, szakmai szövetségek és a felsőoktatási intézmények által koordinált közös K+F vagy innováció 3,89 A kockázati tőkéhez való közös hozzáférés elősegítése 3,67 Szélesebb körű képzési tevékenység állami forrásból támogatva 3,33 16

17 A felsorolt lehetőségek mindegyike 3-tól magasabb pontot kapott, azaz javasolható a válaszadók szerint, ám a legmagasabb értékkel mégis a pályázati lehetőségek, a kutatói mobilitás növelése rendelkeznek. Kritikus fontosságú az is, hogyan lehet elérni a vállalatokat és bevonni őket a felsőoktatás megújítási folyamatába. Az eredményeket a következő táblázat foglalja össze, az átlagok szintjén. 9. táblázat: Innovációs kapcsolat javításának lehetőségei Felmérések, adatgyűjtés alanyaiként 2,78 Konferenciákon, workshopokon kikérni javaslataikat, bevonni őket vitákba 3,72 Vállalati vezetők és oktatási intézmények vezetőinek eseti találkozói (konkrét javaslatok esetén) A vállalati szféra képviselőinek az oktatáspolitika felelőseivel folytatott megbeszélésein keresztül Aktív részvétel a tantervek, a tananyag kialakításában egyes intézményekben Aktív részvétel a képzési/oktatási folyamatban vállalati szakemberek biztosításával Vállalati szakemberek bevonása az intézmények gazdasági és/vagy szervezeti döntéseibe (pl. igazgatósági, bizottsági tagként) 4,11 3,61 4,00 4,28 3,11 4-estől magasabb értékelést az eseti, vezetők közti találkozók, a tantervek közös kialakítása és a vállalati szakemberek oktatásba való bevonása kapott, ezeket tartják tehát az intézményi válaszadók leginkább alkalmasnak a cégek bevonására a felsőoktatás megújításába. 17

18 Összefoglalás A felsőoktatás nem csak, hogy olyan embereket bocsát a piacra, akik nem olyan végzettségűek, amire szükség van: részben nem olyan végzettségűek, részben nem eléggé motiváltak. Javaslatként megfogalmazódott a gyakorlatorientált oktatások számának növelése, illetve több iparból hozott oktatót alkalmazni az egyetemeken. Ugyanakkor lehetőség van ennek áthidalására a szakmai gyakorlati rendszer továbbfejlesztésével, amelynek eddig igen pozitívak a tapasztalatai mind a cégek, mind a hallgatók részéről (bár az egyetemek a többletterhektől szívesen megszabadulnának). További lehetőség lehet olyan fórumok teremtése, ahol az ipar érdemben bele tud szólni az egyetemi oktatási anyagokba. Nyílt egyeztetéseknél egyre inkább az a tapasztalat, hogy az oktatási intézmények megkérdezik a vállalkozásokat, s a véleményeket talán manapság igyekszenek felhasználni a megfelelő oktatási rendszerbe, folyamatba, tanrend fejlesztésében A friss diplomásoknál ugyanakkor elégedettségre adhat okot az új ötletek és a másfajta gondolkodásmód megjelenése. Olykor meglepő munkabírásuk van ezeknek a fiataloknak. A magyarországi egyetemek/főiskolák nagyon merev jogszabályi környezetben működnek, ahol elsődleges az oktatás, másodlagos a kutatás, amennyiben van idejük rá. A vállalatok számára fontos, de nem létfontosságú partner a felsőoktatás. Meg tudnák szervezni e nélkül is az emberierőforrás-fejlesztési és kutatási/innovációs tevékenységüket, sokszor meg is teszik. A felsőoktatási rendszer további problémája, hogy az egyetem kezdeményezései alkalmanként belső ellenállásba ütköznek, mivel a munkatársak többsége gyanakvó az új feladatokkal, fejlesztési irányokkal szemben. Nem kevésbé jelenik ez meg fordítva is: a belső, alulról jövő kezdeményezések is elhalhatnak a felfelé vezető bürokratikus úton, és az egyetemi/főiskolai politika berkeiben Ugyanakkor jellemző, hogy a cégek és a kutatók együttműködése sok esetben megkerüli magát az egyetemet, amely bürokratikus, lassú, és sok esetben drága is. Az egyetem a sikerességet a publikációban és a kutatási eredményekben méri. A cégek úgy dolgoznak, hogy profitot szeretnének szerezni és határidőre teljesíteni. Amikor a felsőoktatási intézményekkel dolgoznak együtt, gyakran azzal találkoznak, hogy nincs egy mindent kézben tartó vezető, aki a felelősséget fel tudná és akarná vállalni azért, hogy az ő munkacsoportjainak feladatai el legyenek végezve. 18

19 A legtöbb felsőoktatási intézmény nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. Az intézmények részéről rugalmasabb ügykezelés lenne szükséges, és az adminisztratív terhek hátráltatják az együttműködéseket. Javaslat érkezett, hogy a kapcsolatfelvétel megkönnyítését elősegítendő hídképző szervezetek szükséges bevonni, amelyek felmérik az egyetemi kutatási kapacitásokat, irányokat, továbbá az ipari igényeket és ezeket rendezvényeken, fórumokon egyeztetni, esetleg célzottan kiajánlani. Magyarországon elsődlegesen a támogatások mozgatják, illetve mellette még a politikai irányzatok befolyásolják a felsőoktatással való együttműködést. A kutatók más nyelvet beszélnek. Kevésbé vannak hozzászokva ahhoz, hogy határidőre vállalt feladatokat teljesítsenek és az egyetemi/főiskolai oktatók egy része nem szokott a piaci működéshez. A felsőoktatás az egyik interjúalany alapján egyrészt passzív, másrészt az egyetemi emberek tele vannak panasszal, hogy nincs pénzük. Abban az értelemben pedig talán egy kicsit elkényeztetettek is, hogy a teljesítmény- és határidő-követelmények rugalmasak, illetve a pénz megszerzéséhez sokszor valóban elég a panaszkodás. A 100%-os támogatású projektek rosszul vannak felhasználva, a fenntartásban pedig nem is gondolkodnak. A tapasztalatok szerint a pályázatoknál az egyetemek sok modern eszközökhöz, berendezésekhez hozzájutnak, amit utána nem tudnak megfelelő módon használni. Noha az interjúalanyok sokszor csípős vagy elkeseredettnek ható nyilatkozatai nem teljesen állják meg a helyüket, mégis érdemes elgondolkodni azon, vajon mennyire jó a felsőoktatásnak, ha ilyen kép él róla azokban a külső partnerekben, akikkel hosszú távú, eredményes együttműködéseket szeretne kialakítani. 19

20 A kutatás során felhasznált szakirodalmak bibliográfiája 1. Arimoto, A. et al. (2003): The Japanese Perspective on the Design and Use of System-Level Indicators for Higher/Tertiary Education. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty-First Century. UNESCO, Bucharest. 2. AURIL (2010): AURIL KT CPD Framework. Letöltés helye: Association for University Research and Industry Links, letöltés ideje: május AVIR (2011a): AVIR kézikönyv. kezikonyv/ebook/!avir_ebook/index.html 4. AVIR (2011b): Mutatószám-gyűjtemény. Mutatoszamok_elektronikus_melleklet.xls 5. Badat, S. (2003): A South African Perspective on System-Level Indicators for Higher Education. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty- First Century. UNESCO, Bucharest. 6. Chevaillier, T. (2003): Strategic Indicators for Higher Education Systems: Lessons from the French Experience. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty-First Century. UNESCO, Bucharest. 7. Comité National d Évaluation (2005): Quality Convergence Study. Working Document SAD QCS. 8. EC (2010): Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. ec.europa.eu/eu június ENQA (2003): Quality Procedures in European Higher Education. ENQA Occasional Papers 5, ENQA, Helsinki. 20

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances)

Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances) Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances) Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. November 3. Beke Márton E+ Fogalmak Key Action 1 - KA1 Erasmus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30.

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív Szombathely, 2013. május 30. Kalcsú Zoltán innovációs menedzser Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség A pályázati kiírás

Részletesebben

DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS. Műszaki Szakbizottság

DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS. Műszaki Szakbizottság DULIS KÉPZÉSI TANCS Műszaki Szakbizottság DULIS KÉPZÉSI TANCS MOL - Élő kapcsolatban a műszaki felsőoktatással 2 DULIS KÉPZÉSI TANCS MOL igényei a változás kapcsán Az üzleti igényeknek megfelelő szakképzettségű,

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között

Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között sáriné csajka edina, csizmadiáné czuppon viktória, NémeTh NáNdor Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és a felsőoktatás

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE 2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE KIT TEKINTÜNK TEHETSÉGNEK? 26/11/2014 Page 1 KI A TEHETSÉG KIK PÁLYÁZHATNAK A BONAFARM CSOPORTBAN? VEZETŐI SZAKEMBER - Lelkesedés, erős teljesítmény

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) 411-1933, 411-1934. FAX: (06-1) 318-6906

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért Megújult módszerekkel az innovációért ELTE Innovációs nap 2012 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Slezsák István Ügyvezető igazgatóhelyettes (istvan.slezsak@bayzoltan.hu) Budapest 2012.02.23. A Bay Zoltán

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM. Budapest, 2008. március 26. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Budapest, 2008. március 26. Felsőoktatás-fejlesztési célok az ÚMFTben Versenyképesség és foglalkoztathatóság Társadalmi megújulás TÁMOP A felsőoktatás minőségének

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Szakkollégiumok Magyarországon

Szakkollégiumok Magyarországon Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az innováció és az ember

Az innováció és az ember Az innováció és az ember Németh Zsolt ELTE IK 2008. március 28-29. Tartalom 1 Bevezetés 2 A kutatók és fejlesztők szemszöge 3 A felhasználók szemszöge 4 A befektetők szemszöge 5 A tudós, mint bonyolult

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása

Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása Az elsõ munkaszakaszban tervezett és megvalósított feladatok hozzásegítettek bennünket a megfelelõ szervezeti keretek kialakításához,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben