Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére"

Átírás

1 Ajánlások a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködések javítására és kialakításuk elősegítésére Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék, Polónyi István professzor és munkatársai Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A felsőoktatási szektor és a gazdasági szféra kapcsolódása és kapcsolata A felsőoktatási intézmény, mint humánerőforrás képző intézmény A vállalati szándékok és igények összehangolása a képzési programokkal Az egyetem, mint kutatás-fejlesztési partner A felsőoktatási intézmény, mint üzleti partner A felsőoktatás véleménye a gazdaságról Összefoglalás A kutatás során felhasznált szakirodalmak bibliográfiája sz melléklet

3 Bevezetés A kutatás céljaként azt tűztük ki, hogy a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági szereplőkkel történő együttműködéseit prezentáljuk és azok alapján olyan ajánlásokat fogalmazunk meg, amelyeket követve mind a vállalati, mind a felsőoktatási szereplők számára sikeresnek tekinthető együttműködéseket lehet megalapozni. Kiindulási hipotézisünk az volt, hogy a hazai innovációs teljesítmény alacsony színvonalának meghatározó okai a felsőoktatás és a gazdasági szféra kapcsolatának nehézségei, amely a két szektor eltérő motivációira, működési és környezeti feltételeire, az eltérő döntéshozatali és operatív működési mechanizmusokra, esetenkénti kölcsönös rossz tapasztalatokra, illetve az együttműködés által kínált előnyök feltárásának és igazolásának hiányára vezethetőek vissza. Ezek együttesen gátolják az együttműködéshez szükséges bizalom kialakulását. A kutatás során hazai és nemzetközi szakirodalom-áttekintésre, néhány jó példának (best practice) tekinthető esettanulmányra építkezve igyekeztünk megragadni a két szféra kapcsolatának legfontosabb elemeit, motivációit, érdekeltségeit, valamint on-line kérdőívek 1 és személyes interjúk segítségével végeztünk helyzetelemzést. A problémák feltárása után jelen tanulmányban fogalmazzuk meg a gazdaság és a felsőoktatási szektor kapcsolatának javítására vonatkozó javaslatainkat. A tanulmány struktúrája követi a korábbi elemzések felépítését, elsőként a vállalati eredményeket interpretáljuk illetve az azokból megfogalmazható javaslatokat foglaljuk össze, ezt követően pedig a felsőoktatási intézményektől beérkezett válaszokat dolgozzuk fel. Az egyes javaslatcsoportoknál lehetőség szerint szintetizáljuk a szakirodalmi tapasztalatokat és az empirikus eredményeket, és ahol ezt fontosnak tartjuk megjegyezni, ott a szövegben rögzítésre kerülnek a megállapítások forrásai. 1 A vállalati és a felsőoktatási minta bővebb jellemzése az 1. sz. mellékletben található. 3

4 1. A felsőoktatási szektor és a gazdasági szféra kapcsolódása és kapcsolata Európában és Európán túl is megfigyelhető, hogy nő a nyomás a felsőoktatási rendszereken, hogy fejlesszék a kapcsolatot az akadémiai szektor és a gazdasági szereplők között. A felsőoktatási rendszert egyre inkább a gazdaság szerves részének, alegységének tekintik, ezért annak szerves betagozódását elengedhetetlennek vélik. A tudás alapú gazdaság megteremtésében a felsőoktatásnak meghatározó szerepe van. A kormányzati oktatáspolitikát és ezen keresztül a felsőoktatás tevékenységét nagymértékben befolyásolja az az elvárás, amelyet a munkaadói oldal támaszt a munkavállalókkal szemben. Amennyiben a munkaadók olyan végzettséggel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat keresnek, amilyeneket egy adott felsőoktatási rendszer (vagy intézmény) ténylegesen képez, akkor ez a rendszer (vagy intézmény) előnyösebb helyzetbe kerül, hiszen relatíve többen választják és versenyképesebb lesz. Ezért különösen fontos a munkaadók, azaz a vállalatok igényeinek és elvárásainak a feltárása. Ugyanígy elvitathatatlan a felsőoktatás tudástermelő és tudástranszfer szerepe, túl a munkaerő-piaci szolgáltatásain is. Elsősorban az innovációs (és ezen belül a K+F, K+F+I) tevékenységeket szokták a felsőoktatás erősségének tekinteni. A vállalatok három szempont szerint értékelték a felsőoktatási intézményeket és magát a felsőoktatási szektort: - mint humánerőforrás képző intézmény - mint kutatás-fejlesztési partner - mint üzleti partner 1.1. A felsőoktatási intézmény, mint humánerőforrás képző intézmény A témával foglalkozó szakemberek véleménye egybecseng a vállalatok legfontosabb elvárásaival. Empirikus vizsgálatunkban általános véleményként fogalmazódott meg, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő hallgatók elméleti és gyakorlati kompetenciái nincsenek egyensúlyban, kevés a gyakorlati képzés aránya és nem megfelelőek a hallgatók gyakorlati ismeretei. A felsőoktatási intézményekhez számos szempontból kapcsolódnak az üzlet élet szereplői, óraadó oktatóként, szakmai gyakorlati helyként, gyakornoki programokon keresztül, szakdolgozati esetleg TDK témavezetésen keresztül, 4

5 valamint jövőben munkahelyként is. Az interjúk tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy az oktatásban való szerepvállalás azért fontos, mert friss diplomások alkalmazása kapcsán gyakori, hogy a témavezetés alatt megismert hallgatókat felveszik. Sajnos nem általános, hogy az oktatandó tudáskészlet befolyásolására van lehetősége a vállalatoknak, eddig legfeljebb felkérték őket tudományos véleményalkotásra és sok esetben nem igazán intenzív ilyen értelemben a kapcsolatuk. Az interjúk és az esettanulmányok tapasztalatai alapján előfordulnak azonban nyílt egyeztetések. Ezekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy az oktatási intézmények megkérdezik a vállalkozásokat, s a véleményeket igyekszenek felhasználni a megfelelő oktatási rendszer, tanrend fejlesztésében. Ilyenek mentén valós együttműködés indulhat el, vagy meglévők tovább fejlődhetnek vállalkozási és egyetemi oldalon. Mindenképpen javasolható ezek fejlesztése. Szerencsére az interjúk és az esettanulmányok tapasztalatai alapján pozitív együttműködésekre is van példa, amikor szakirányos vagy szakmai kitekintő kurzusokat tartanak vállalati képviselők a hallgatóknak. Ezek előnye, hogy elsőkézből, gyakorló szakemberektől tanulhatnak a hallgatók praktikus ismereteket. Rendkívül népszerűek ezek a programok a hallgatók körében, azonban az ezeket körülvevő adminisztratív terhek meglehetősen nagyok. Ezek csökkentésével mindenképpen ösztönözni lehet az ilyen együttműködéseket. Az interjúk tapasztalatai alapján az önálló tanszékek létrehozásának esélye egyelőre csekély egyfelől az egyetem beállítódása, másfelől pedig az adminisztratív terhek miatt. Ez utóbbiakra a későbbiekben bővebben visszatérünk. Általános vélemény, hogy a fiataloknak az elméleti felkészültsége megfelelő a munkájukhoz, a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez ( olcsóbb a kutatás az irodalomban, mint a laboratóriumban ), tehát kiváló elméleti felkészültséggel rendelkeznek, viszont gyakorlati és üzletorientált gondolkodásukat illetően sok esetben kihívásokkal küszködnek. Műszaki területen pedig a megfelelő szintű nyelvtudást is hiányolják. A vállalati igények alapján változások kellenének a felsőoktatásban annak érdekében, hogy a frissen végzők az elméleti tudásuk mellett több gyakorlati ismerettel rendelkezzenek, illetve hogy a különböző gazdaság-felsőoktatás konzultációknak eredménye legyen. A műszaki szférának igényei vannak a felsőoktatással szemben, amelyet rendszeresen megfogalmaznak, közölnek a különféle döntéshozói szintek felé, de évek óta nem történik semmi, így előrelépés a felsőoktatás gyakorlatorientálttá tétele területén nem érzékelhető. Javaslatként megfogalmazódott tehát a gyakorlatorientált oktatások számának növelése, illetve több iparból, üzleti szférából hozott oktatót alkalmazni az egyetemeken. 5

6 További lehetőség lehet olyan fórumok teremtése, ahol az ipar érdemben bele tud szólni az egyetemi oktatási anyagokba. Azzal együtt, hogy a hallgatók szakmai képzettsége is fontos, de még fontosabbak a készségek, képességek meg tudjanak szólalni, kreatívan gondolkodni, csapatban dolgozni, képesek legyenek tanulni, fejlődni, problémát megoldani, és erre a felsőoktatási szereplők nem fordítanak figyelmet. A kérdőíves vizsgálat eredményei ezzel összhangban arra hívják fel a figyelmet, hogy a problémamegoldó készség és a vezetői kompetenciák fejlesztése marad el a leginkább a felsőoktatásban. Egyértelmű, hogy ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőoktatási szférának. Ezek mellett az oktatott ismeretek korszerűsége sem minden esetben elfogadható a vállalatok számára, főképp azokban az ágazatokban, ahol a tudás elévülési ideje rövid, mint például az informatikai és elektronikai ipar, vagy akár az orvostudományi területeken. A tananyag állandó fejlesztése emiatt elengedhetetlen. A szakmai gyakorlatos rendszer állandó vita tárgyát képezi napjainkban. Noha vitathatatlan, hogy a gyakorlat a hallgatók számára előnyös, a felsőoktatási intézmények egy része szeretné az ezzel járó feladatokat elhárítani és/vagy nem tudja tökéletesen megoldani. Kérdőíves eredményeink alapján e téren fejlettebb együttműködésre utal, ha van az egyes vállalatoknál szakmai gyakorlatos hallgatókat illetve gyakornokokat koordináló munkatárs, így javaslatként fogalmazhatóak meg az ilyen szervezési törekvések. Mindemellett a felsőoktatási képzésre járó szakmai gyakorlatos hallgatói iránti befogadási hajlandóság rendkívül fontos indikátora lehet a vállalatok hozzáállásának, hiszen amellett, hogy élénken érdeklődnek a szakmai gyakorlatos hallgatók iránt, önálló gyakornoki programokat csak a legritkább esetben indítanak. Az is informatív továbbá, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok a belső képzést preferálják és nem az egyetemi oktatást helyezik előtérbe, egyértelmű tehát, hogy a felsőoktatásban a felnőttoktatásnak a vállalati igényeket kell kiszolgálnia. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalati képzések elindítói a minta válaszai alapján leginkább a vezetők és a beosztottak. Külső szervezetek beleszólása, és a képző szervezetek marketingje kevésbé jelentős erő lehet. Az együttműködés javítását célzó akciók is ezekre a szereplőkre kell fókuszáljanak. Az igénybevett képzések közül a szakmai rendezvények vezetnek, ebbe az irányba kell tehát a felsőoktatásnak is elmozdulni (az ő rendezvényei is kedveltek). Ezeken kívül csak az újabb diploma (átképzés?) megszerzése az, ami versenyben van a piaci szolgáltatók képzéseivel. A következő táblázat összefoglalja a felsőoktatási intézmények vállalati megítélését, a humánerőforrás képző teljesítményükre vonatkozóan 6

7 1. táblázat: A szervezetek és a felsőoktatási intézmények kapcsolata 2 A vállalat/szervezet rendszeresen beiskolázza dolgozóit felsőoktatási intézmények nyújtotta képzésekre 2,07 A vállalatnak/szervezetnek vannak/tervez szponzori szerződéseket felsőoktatási intézményekkel (piacot lát a hallgatókban, ill. a rendezvények látogatóiban) 2,29 A vállalat/szervezet támogat (pl. szakképzési hozzájárulással) felsőoktatási intézményeket közvetlen ellenszolgáltatás nélkül 2, A vállalati szándékok és igények összehangolása a képzési programokkal A foglalkoztathatóság növelése érdekében elsősorban nem az akadémiai programok áttervezésére van szükség, hanem olyan képzési környezet kialakítására, amely az alkalmazott oktatási módszerek, tanulási technikák és képzési környezet által közelebb viszik a hallgatókat a munka világához. Ha a felsőoktatás reformjáról van szó, akkor a szakemberek szerint rendkívül lényeges a képzés elméleti és gyakorlati elemei arányának helyes megválasztása. Egy erősen elmélet-orientált képzés elősegítheti ugyan az élethosszig tartó tanulást és az adaptációt, ám kevés kézzelfogható haszonnal szolgál az azonnali munkába állást tekintve. A gyakorlati túlsúly ezzel szemben elősegíti a munkába állást, azonban elmarad az általános tudásszint és a tanulási készségek fejlesztésének terén. Fontos, hogy a különféle képzési szintek és formák közti átjárás biztosítva legyen, illetve az is, hogy létezzenek olyan tanulásszervezési módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy minden hallgató lehetőségeinek, érdeklődésének és képességeinek megfelelő egyéni tanulmányi utat járhasson be. Ideális esetben mindehhez kiterjedt tanulási és életpálya-tervezési tanácsadó szolgálatok járulnak. Lényeges, hogy a képzéseket az akadémiai és a munkáltatói szféra közösen, együtt gondolkodva hozza létre. E képzésekben ideális esetben 2 Jelen és a továbbiakban előforduló összes táblázat a válaszok átlagait mutatja. Minden állítás esetében azt kérdeztük az adott (vállalati vagy felsőoktatási) válaszadótól, hogy mennyire jellemző az ő működési gyakorlataikban az adott együttműködési megoldás, mennyire elégedettek a másik szektor bizonyos szempontú működésével vagy akár mennyire tartják hasznosnak az állításokban említett együttműködéseket. Mindegyik itemet 5 fokú skálán mértük, ahol az 1-es érték jelentette a legkevésbé megfelelő, legkevésbé sem jellemző értékeket míg az 5-ös a skála másik pólusa volt. 7

8 a lehető legteljesebb mértékben modellálják a későbbi munkakörülményeket, feladatokat, kihívásokat, miközben folyamatosan tesztelik a hallgatók készségeit, képességeit, s hogy ezek birtokában miként birkóznak meg a velük szemben támasztott követelményekkel. E programok sikeres megvalósítása intenzív kommunikációt igényel mind az intézmény, mind a partner vállalatok oldaláról, amely ugyanakkor intenzív tanulással jár az érintettek számára. E kommunikáció ideális esetben a programban résztvevő hallgatókon keresztül is zajlik, aki szakmai gyakorlata alatt sem szakad el képző intézményétől, lévén rendszeres konzultációk révén elméleti képzése a munkavégzése alatt is folyik. Mindezek miatt az elvárások átvétele és beépítése helyett tartós együttgondolkodásra van szükség, ahol minden szereplő tisztában van szerepével, sajátos feladataival, lehetőségeivel és korlátaival 1.2. Az egyetem, mint kutatás-fejlesztési partner Az Egyetem rendkívül nagy szellemi tőkének a birtokosa, azonban a ritmikai különbség a felsőoktatási szektor és az üzleti világ működésében rendkívüli módon megnehezíti az együttműködéseket: az üzleti élet képviselői szerint a kutatók más nyelvet beszélnek. Kevésbé vannak hozzászokva ahhoz, hogy határidőre vállalt feladatokat teljesítsenek és egyetemi oktatók egy része nem szokott a piaci működéshez, hogy körbejárja mi az ő feladata, szívesen szeret valamit leadni, amire ő úgy gondolja, hogy a vállalati partnernek megfelelő lesz. Az egyetem egyfelől a bürokratikus struktúra, másfelől a kutató hozzáállás miatt lassan reagál az üzleti élet változásaira, megnehezítve ezzel az együttműködések sikerességét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy beszámoltak az interjúalanyok olyan kutatócsoportokról, akikről nem mondható el, hogy együttműködések esetén megfelelően aládolgoznának a cég munkájának. Tapasztalatok alapján tudnak olyan egyetemi kutatókról, kutató-csoportokról, amelyek mereven elzárkóznak mindenfajta ipari kooperációtól, még konkrét megkeresések esetén is. A tapasztalatok szerint a pályázatoknál az egyetemek sok modern eszközökhöz, berendezésekhez hozzájutnak, amit utána nem tudnak megfelelő módon használni. Gátolhatja az együttműködést a konzervatív hozzáállás, vagy a félelem az üzlet vezette dolgoktól, hogy hogyan tudnák megcsinálni. Ezért fontos, hogy legyen szakmai vezető is és menedzsment is, aki az üzleti részét viszi a projekteknek, akár spin-off cégek keretein belül a projekt végét követően is. A tapasztalat az, hogy 10 kutatóból 1 gondolkozik azon, hogy üzleti dologba is 8

9 fogjon. A fejlesztés lehetősége a közös konferenciák tartásában lehet, valamint különböző üzleti klubok, egyetemi, vállalati szakemberek eszmecseréjében. Tehát a másik fél szempontrendszerének és kritériumrendszerének a megismerése a kulcskérdés. Ezekbe eszközölnének a vállalati képviselők változásokat, több fórumot teremtenék, nem workshopot, nem előadásokat, hanem kötetlen összejöveteleket, amibe, ha kevesen is jönnek el ugye ez a gyakorlat akkor is érdemi megbeszélések is zajlanának. Emellett a bürokratikus problémák itt is megjelennek. Magyarországon elsődlegesen a támogatások mozgatják az egyetemek és a gazdaság kutatási együttműködéseit, illetve mellette még a politikai irányzatok befolyásolják az egyetemekkel való együttműködést. Sok esetben a felsőoktatási intézmények sokkal kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak, mint az üzleti élet szereplői, és emellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a vállalatok szereplői ilyen esetekben nem intézményeket vagy szervezeti egységeket keresnek meg, hanem személyes ismeretség alapján kutatókat. A személyes kapcsolatokat preferálják, illetve a minél kisebb szervezeti egységekkel való együttműködéseket. Tapasztalatként levonható, hogy az operatív munkához közelebb álló, kisebb egységekkel (kar alatt) szívesebben működnek együtt a szervezetek. Az együttműködések javítását célzó politikáknak ezt mindenképpen figyelembe kell venniük (törekedni kell az egyetem alsóbb szervezeti szintjeinek önállóságának növelésére). Az interjúalanyaink egyöntetű véleménye alapján egyetemek finanszírozási rendszerét és a projekt részvételi feltételeket kellene rugalmasabbá tenni. Jobban ösztönözni a tanszékeket arra, hogy önálló bevételeik legyenek. Ha túl nagy része megy a központ felé, akkor az negatívan hat a részvételre. A kérdőíves tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a cégek a kisebb egyetemi egységekkel való együttműködéseket preferálják, azonban hozzá kell tenni, hogy az interjúkban azt is megfogalmazták, hogy a projektek megvalósítását nehezíti, hogy az egyes kisebb egységekben mindenki önmaga tárgyal a vállalatok különböző képviselőivel, ismeretségeket keresve. Ehelyett az a javaslat fogalmazódott meg az interjú tapasztalatai alapján, hogy valósuljon meg a key account manager szerep az Egyetemen. Azaz legyen a vállalati partnereknek az Egyetemen képviselője, hiszen ezzel biztosítható lenne az, hogy nemcsak egyes tanszék érdekei érvényesülnek egy kutatás során, hanem valahogy közösen úgy kellene, hogy az az egy megbízás hogyan növelhető, hogyan kiterjeszthető más egységekre, úgy hogy végül a vállalat legyen a haszonélvezője. A vállalati problémák egyetemi segítséggel történő megoldása további kutatás-fejlesztési lehetőséget jelent. Ez azonban a vállalati képviselők szerint olyan értékesítő munkatársakkal lehetne, akik intenzíven kutatják a 9

10 vállalati problémákat. Meg kell őrizni az optimális munkamegosztást, amibe a vállalat problémáival is foglalkoznak, de a vállalat számára is nyújtanak kutatási eredményeket, amit a saját kutatási idejükben találnak fel. A kapcsolatfelvételt segíthetik a projekteken túl az ún. hídképző szervezetek. Nagy szerepe lehet az innovációs közvetítő szervezeteknek, az ipari igények és a kutatási kapacitások felmérésében és a partnerek egymásra találásában. Az fogalmazható meg tehát, hogy a kapcsolatfelvétel megkönnyítését elősegítendő hídképző szervezetek szükséges bevonni, amelyek felmérik az egyetemi kutatási kapacitásokat, irányokat, továbbá az ipari igényeket és ezeket rendezvényeken, fórumokon egyeztetni, esetleg célzottan kiajánlani. Emellett fontos szerepe van a technológiai transzfer irodáknak, mégpedig azért, mert jó, hogyha az együttműködés elején tisztában van az, az adott szellemi tulajdon, ami keletkezik, vagy keletkezhet egy adott kutatásfejlesztés során, az kié lesz és milyen arányban. Ez igazából egy finomítás lenne az együttműködéseken. Egyetem nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. A formai megoldások, egy szerződés megkötése nem úgy megy, mint két vállalat között. Két vállalat szóban megállapodik, aláírják a szerződést, és végzik a munkát. Az egyetemen belül több aláírás szükséges, mire ezek az aláírások megszületnek egy ilyen nagy, és lassú szervezetben, az hosszú idő. Sok kutatócsoport ennek megkönnyítésére hoz létre spin-off cégeket, mert így kikerülheti az indokolatlanul bonyolult és átláthatatlan bürokráciát. Javaslatként fogalmazható meg az ilyen cégek alapítására vonatkozó jogszabályi elvárások egyszerűsítése, hiszen sokkal egyszerűbb a feltételeket optimalizálni, mint a felsőoktatási bürokráciát alapjaiban átalakítani. A következő táblázatok összefoglalják az egyetem innovációs és kutatásfejlesztési tevékenységének értékelését a vállalatok oldaláról: 2. táblázat: A szervezetek és a felsőoktatási intézmények kapcsolata A vállalatnak/szervezetnek vannak pozitív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai felsőoktatási intézményekkel. 3,54 A vállalatnak/szervezetnek vannak negatív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai felsőoktatási intézményekkel. 1,61 A vállalat/szervezet szívesebben épít ki kapcsolatot a felsőoktatási intézmény dolgozóival, mint magukkal az intézményekkel 2,56 10

11 A felsőoktatási intézményekkel szívesen vesz részt a vállalat/szervezet közös pályázatokban, mert azok presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 2,86 A felsőoktatási intézményekkel kiépítendő kapcsolatot nehezíti azok rugalmatlansága, nehézkessége 2,86 3. táblázat: Innovációs együttműködések A vállalat/szervezet közös kutatásokat, fejlesztéseket folytat egy vagy több felsőoktatási intézménnyel 2,44 A vállalat/szervezet kutatási, fejlesztési megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézménynek 2,28 A vállalat részesedéssel rendelkezik felsőoktatási intézmény K+F eredményére épülő (spin-off) vállalkozásban 1,08 A vállalat/szervezet szakértői megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézménynek 1,84 A vállalat/szervezet szakértői megbízásokat ad egy vagy több felsőoktatási intézmény kutatójának, oktatójának 2,30 Egyéb 1,38 4. táblázat: Együttműködési lehetőségek megítélése Nem érzi szükségesnek vagy hasznosnak a részvételt (a hasonló interjús megkérdezést sem) 2,22 Kérdőíveket kitölt, interjúkat szívesen ad a témában, de ennél több időt nem szánna rá 2,65 Konferenciákon, workshopokon szívesen elmondaná javaslatait, részt venne vitákban 3,04 Egyes oktatási intézmények vezetőivel folytatott megbeszéléseket preferálná 3,70 Az oktatáspolitika felelőseivel folytatott megbeszéléseket preferálná 3,30 Aktív részvétel a tantervek, a tananyag kialakításában egyes intézményekben 2,79 Aktív részvétel a képzési/oktatási folyamatban szakemberek biztosításával 3,37 11

12 1.3. A felsőoktatási intézmény, mint üzleti partner A magyarországi egyetemek nagyon merev jogszabályi környezetben működnek, ahol is elsődleges az oktatás, másodlagos a kutatás, amennyiben van idejük rá, hogy más dolgokkal foglalkozzanak. Az üzleti élet képviselői számára fontos, de nem létfontosságú partner az egyetem. Meg tudnák szervezni e nélkül is a tevékenységüket. Emellett az egyetem kezdeményezései alkalmanként belső ellenállásba ütköznek, mivel a munkatársak többsége gyanakvó az új feladatokkal, fejlesztési irányokkal szemben. A legfontosabb különbség hogy a két szektor teljesítményét másként kell megítélni: az egyetem a sikerességet a publikációban és az eredményekben méri. A cégek úgy dolgoznak, hogy profitot szeretnének szerezni és ott határidők vannak. Amikor az egyetemekkel dolgoznak együtt, gyakran azzal találkoznak, hogy nincs egy vezető az egyetemen, aki a felelősséget fel tudná vállalni azért, hogy az ő munkacsoportjainak a dolgai el legyenek végezve. Emellett alakuló szemléletváltás, kultúraváltás szükséges az egyetemi oktatóknál. Szembesülniük kell azzal, hogy bizonyos árbevételekért meg kell dolgozni. Bármilyen pénzbeli vagy más forrást akkor kap, ha teljesítményt nyújt, mint időbeni vállalások, mind munkakimenet tekintetében. Az oktatási intézetek világa a versenyszférához képest kevésbé agresszív. Egy egyetemi tanár egész más szemüvegen keresztül néz, mint egy értékesítési menedzser. Ez nem baj, mert nem is az a dolga. A spin-off-ban viszont ezt a kétfajta tudást lehet összetolni. A piaci szereplők dinamizmusa, kicsit agresszívebb viselkedési módja és a kutatóhelyek elmélyültebb tudása találkozik a spin-off-ban. Azonban hátráltató tényező, hogy a cégek nem akarnak harcolni a bürokráciával, emiatt a már említett operatív kontaktszemélyek kellenek. Emellett speciális területeken szükség van az egyetemek szemléletváltására: pl. műszaki területen kénytelenek a piacról élni a felsőoktatási intézmények is. Vagyis nincs az a probléma, hogy nem aktualitásokat oktatnak, és nem kapcsolódnak a piachoz. Hasznos lenne a többi tudományterületen is, ha megtanulnák a piaci időbeosztást. A cég igénye más, mint az egyetemé, méghozzá az, hogy ha van probléma, akkor azonnal kezdjenek hozzá, és oldják meg. A gond az, hogy az egyetem teljesen más fordulatszámon van, nyáron elérhetetlenek, de a piacon nincs nyár, nem lehet várni. A vállalat gyors és rugalmas partnereket igyekszik maga köré gyűjteni. A bürokratikus nehézségek rendkívül erőteljes problémát jelentenek az üzleti vállalkozások számára, az egyetem nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. Az egyetemek részéről rugalmasabb ügykezelés 12

13 szükséges, és az adminisztratív terhek hátráltatják az együttműködéseket. 2. A felsőoktatás véleménye a gazdaságról A felsőoktatási intézmények is egyre inkább felismerik, hogy a vállalati szférával való együttműködés elengedhetetlen feltétele a fennmaradásnak és a versenyképességnek. Emiatt igyekeznek nem csak az oktatás kapcsán, hanem kutatás-fejlesztés és innováció területén is üzleti együttműködéseket kötni vállalatokkal, legalábbis a legtöbb esetben vannak ilyen irányú törekvések. A következőekben a felsőoktatási intézmények vállalati kapcsolataival foglalkozó eredményeinket mutatjuk be. 5. táblázat: Milyen a válaszadó intézményi egység kapcsolata a vállalati szférával? Vannak pozitív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai a vállalati szféra szereplőivel 4,11 Vannak negatív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatai a vállalati szféra szereplőivel 2,58 A vállalatok rendszeresen beiskolázzák dolgozóikat a válaszadó egység nyújtotta képzésekre 2,11 Vannak szponzori szerződései vállalatokkal (a vállalatok piacot látnak a hallgatókban, ill. a rendezvények látogatóiban) 2,68 A vállalatok szívesebben építenek ki kapcsolatot a válaszadó egység oktatóival, kutatóival, mint magukkal az intézményekkel 3,68 A vállalatok szívesen vesznek részt az intézményi egységgel közös pályázatokban, mert annak presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 4,21 Az intézményi egység szívesen vesz részt a vállalati szféra szereplőivel közös pályázatokban, mert azok presztízse, kapcsolatrendszere hozzájárulhat a sikerhez 4,16 A vállalatokkal kiépítendő kapcsolatot nehezíti a felsőoktatási intézmények rugalmatlansága, nehézkessége 3,42 A vállalatok üzleti személete, magatartása általában nehezíti az 2,05 13

14 együttműködést A vállalatok támogatják (pl. szakképzési hozzájárulással) a válaszadó szervezeti egységet közvetlen ellenszolgáltatás nélkül 3,63 4-es fölötti átlagos osztályzatot kapott, azaz átlagosan jellemzőnek mondható, hogy az intézmények, illetve egységek pozitív innovációs együttműködési tapasztalatokkal bírnak a vállalati szférával, úgy látják, hogy kölcsönösen vonzó partnerei egymásnak az ilyen együttműködésekben. Érdekes, hogy maguk ezen intézmények is inkább saját rugalmatlanságukban látják az esetleges nehézségeket, mintsem a vállalatok magatartásában. Jellemzőnek találják azt is, hogy az együttműködéseket szívesebben alakítják ki a vállalatok az intézmények alkalmazottaival, mintsem magával az intézménnyel. 6. táblázat: Innovációs kapcsolat a vállalati szférával A felsőoktatási intézmény közös kutatásokat, fejlesztéseket folytat egy vagy több vállalattal 3,83 A felsőoktatási intézmény kutatási, fejlesztési megbízásokat kap egy vagy több vállalattól 3,83 A felsőoktatási intézmény kutatási, fejlesztési megbízásokat ad egy vagy több vállalatnak 1,61 A felsőoktatási intézmény szakértői megbízásokat kap egy vagy több vállalattól 3,47 A felsőoktatási intézmény szakértői megbízásokat ad egy vagy több vállalatnak 1,61 A felsőoktatási intézmény kutatói, oktatói az intézményt megkerülve vesznek részt vállalati együttműködésekben 2,83 A kapott eredményekből úgy tűnik, az innovációs kapcsolat az intézmények szerint egyoldalú: a vállalati szféra felvevője az innovációnak, nem forrása, és ugyanez igaz a szakértői tevékenységre is. Kérdés azonban, hogy ez jelenti-e azt, hogy nincs is szükség a vállalati szféra ilyen szolgáltatásaira, vagy csupán arról van szó, hogy az intézményi oldal kevésbé nyitott a kívülről jövő újításra. Egyetlen válaszadó megjegyezte, hogy az egyetemi dolgozók jelentős részének van magánvállalkozása, mely az egyetemi erőforrásokat felhasználva nyújt saját hasznára, és az egyetem kárára piaci szolgáltatást. Ez a jelenség ismert, és elég általános is, tehát a mintában inkább az érdekes, hogy csak egyetlen megjegyzéssel jelenik meg, nem pedig az, hogy megjelent. 14

15 A korábbi véleménynek némileg ellentmond, hogy három válaszadó kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy legalább egy területen vettek már igénybe külső szakértőt. A legtöbbször említett terület a pályázatírás, a projektmenedzsment az oktatás és a marketing. A kérdőív értékelendő állítások formájában olyan kérdést is tartalmazott, mely azt volt hivatott kideríteni, mely tényezőket érzik az intézmények leginkább hátráltatónak abban, hogy együttműködést tudjanak kialakítani a magánszférával. Az eredmények tehát inverz javaslatok is arra nézve, hogyan lehetne ezt az együttműködést erősíteni vagy létrejöttét segíteni. 7. táblázat: Innovációs kapcsolat nehézségét okozó tényezők A cégek nem ismerik az együttműködés lehetséges formáit 3,11 A felsőoktatás szereplői nem ismerik az együttműködés lehetséges formáit 2,83 A cégek kevés saját pénzügyi forrással rendelkeznek 3,61 A felsőoktatási intézmények kevés szabadon elkölthető pénzügyi forrással rendelkeznek 4,50 Pályázati források, támogatások hiánya vagy nem megfelelő volta 3,78 Kockázati tőke hozzáférhetősége alacsony 3,81 Projektmenedzsment szolgáltatások hiánya (a kutatási együttműködés menedzselése, az eredmények gyakorlati bevezetése) 2,61 Hídképző, közvetítő szervezetek elégtelensége vagy hiánya 3,00 Az elméleti és gyakorlati szakemberek, kutatási gyakorlat közti különbségek, gátak, kommunikációs nehézségek 2,41 Hiányzik a kapcsolat a két szféra között 2,44 A felsőoktatási intézmények szervezeti szinten nem motiváltak az együttműködésre A felsőoktatási intézmények menedzselésének, gazdasági magatartásának hibái, hiányosságai 3,06 3,67 Az alapkutatás és a gyakorlati problémák közti különbözőség 3,17 A felsőoktatási intézmények kutatói, szakemberei nem kellően motiváltak az együttműködésre 2,89 A felsőoktatási intézmények ilyen szolgáltatásai túl drágák 2,50 A felsőoktatási intézmények ilyen szolgáltatásai túl alacsony minőségűek 2,22 15

16 A törvényi, jogszabályi környezet nem kedvez az ilyen együttműködéseknek 3,39 Túlzott szabadalmi, szerzői jogi, titoktartási és egyéb tulajdonjog védelem 2,00 Elégtelen szabadalmi, szerzői jogi, titoktartási és egyéb tulajdonjog védelem 2,35 A vállalatok nem rendelkeznek elegendő, megfelelően képzett szakemberrel egy ilyen együttműködéshez 2,11 Szervezeti, szervezési nehézségek a vállalatok oldaláról 2,28 Korábbi rossz tapasztalatok okozta bizalmatlanság 2,24 A vállalatok túlzottan pénzügyi eredmény orientáltak, míg a felsőoktatás értékeket (is) képvisel 2,56 A legkomolyabb gondnak a címkézett forrásokat, a szabadon elkölthető pénzek hiányát érzeték a válaszadók. De ugyancsak jellemző volt a pénzügyi források abszolút alacsony volta a cégek oldaláról, a pályázati és kockázati tőke források nehéz hozzáférhetősége, hiánya és a felsőoktatási intézmények menedzsmentproblémái is. 8. táblázat: Innovációs kapcsolat javításának lehetőségei Olyan pályázati lehetőségek, melyek a vállalatok és a felsőoktatás kutatási, innovációs együttműködését támogatják 4,44 Olyan hídképző szervezetek és projektmenedzsment szolgáltatások létrejöttének ösztönzése, melyek az ilyen együttműködéseket segíthetik 3,22 Olyan spin-off vállalkozások létrejöttének ösztönzése, amelyek a felsőoktatási intézmények innovációs és kutatási eredményeinek elterjesztését segítik 3,94 Kutatók mobilitása a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalatok között 4,22 A vállalati dolgozók szakképesítési és hosszú távú képzési rendszerének kialakítása a felsőoktatás és a vállalatok együttműködésében 3,94 Az ipari, szakmai szövetségek és a felsőoktatási intézmények által koordinált közös K+F vagy innováció 3,89 A kockázati tőkéhez való közös hozzáférés elősegítése 3,67 Szélesebb körű képzési tevékenység állami forrásból támogatva 3,33 16

17 A felsorolt lehetőségek mindegyike 3-tól magasabb pontot kapott, azaz javasolható a válaszadók szerint, ám a legmagasabb értékkel mégis a pályázati lehetőségek, a kutatói mobilitás növelése rendelkeznek. Kritikus fontosságú az is, hogyan lehet elérni a vállalatokat és bevonni őket a felsőoktatás megújítási folyamatába. Az eredményeket a következő táblázat foglalja össze, az átlagok szintjén. 9. táblázat: Innovációs kapcsolat javításának lehetőségei Felmérések, adatgyűjtés alanyaiként 2,78 Konferenciákon, workshopokon kikérni javaslataikat, bevonni őket vitákba 3,72 Vállalati vezetők és oktatási intézmények vezetőinek eseti találkozói (konkrét javaslatok esetén) A vállalati szféra képviselőinek az oktatáspolitika felelőseivel folytatott megbeszélésein keresztül Aktív részvétel a tantervek, a tananyag kialakításában egyes intézményekben Aktív részvétel a képzési/oktatási folyamatban vállalati szakemberek biztosításával Vállalati szakemberek bevonása az intézmények gazdasági és/vagy szervezeti döntéseibe (pl. igazgatósági, bizottsági tagként) 4,11 3,61 4,00 4,28 3,11 4-estől magasabb értékelést az eseti, vezetők közti találkozók, a tantervek közös kialakítása és a vállalati szakemberek oktatásba való bevonása kapott, ezeket tartják tehát az intézményi válaszadók leginkább alkalmasnak a cégek bevonására a felsőoktatás megújításába. 17

18 Összefoglalás A felsőoktatás nem csak, hogy olyan embereket bocsát a piacra, akik nem olyan végzettségűek, amire szükség van: részben nem olyan végzettségűek, részben nem eléggé motiváltak. Javaslatként megfogalmazódott a gyakorlatorientált oktatások számának növelése, illetve több iparból hozott oktatót alkalmazni az egyetemeken. Ugyanakkor lehetőség van ennek áthidalására a szakmai gyakorlati rendszer továbbfejlesztésével, amelynek eddig igen pozitívak a tapasztalatai mind a cégek, mind a hallgatók részéről (bár az egyetemek a többletterhektől szívesen megszabadulnának). További lehetőség lehet olyan fórumok teremtése, ahol az ipar érdemben bele tud szólni az egyetemi oktatási anyagokba. Nyílt egyeztetéseknél egyre inkább az a tapasztalat, hogy az oktatási intézmények megkérdezik a vállalkozásokat, s a véleményeket talán manapság igyekszenek felhasználni a megfelelő oktatási rendszerbe, folyamatba, tanrend fejlesztésében A friss diplomásoknál ugyanakkor elégedettségre adhat okot az új ötletek és a másfajta gondolkodásmód megjelenése. Olykor meglepő munkabírásuk van ezeknek a fiataloknak. A magyarországi egyetemek/főiskolák nagyon merev jogszabályi környezetben működnek, ahol elsődleges az oktatás, másodlagos a kutatás, amennyiben van idejük rá. A vállalatok számára fontos, de nem létfontosságú partner a felsőoktatás. Meg tudnák szervezni e nélkül is az emberierőforrás-fejlesztési és kutatási/innovációs tevékenységüket, sokszor meg is teszik. A felsőoktatási rendszer további problémája, hogy az egyetem kezdeményezései alkalmanként belső ellenállásba ütköznek, mivel a munkatársak többsége gyanakvó az új feladatokkal, fejlesztési irányokkal szemben. Nem kevésbé jelenik ez meg fordítva is: a belső, alulról jövő kezdeményezések is elhalhatnak a felfelé vezető bürokratikus úton, és az egyetemi/főiskolai politika berkeiben Ugyanakkor jellemző, hogy a cégek és a kutatók együttműködése sok esetben megkerüli magát az egyetemet, amely bürokratikus, lassú, és sok esetben drága is. Az egyetem a sikerességet a publikációban és a kutatási eredményekben méri. A cégek úgy dolgoznak, hogy profitot szeretnének szerezni és határidőre teljesíteni. Amikor a felsőoktatási intézményekkel dolgoznak együtt, gyakran azzal találkoznak, hogy nincs egy mindent kézben tartó vezető, aki a felelősséget fel tudná és akarná vállalni azért, hogy az ő munkacsoportjainak feladatai el legyenek végezve. 18

19 A legtöbb felsőoktatási intézmény nagyon nagy szervezet, ezért lassú is, ez is nehezíti az együttműködést az intézmény és a vállalkozások között. Az intézmények részéről rugalmasabb ügykezelés lenne szükséges, és az adminisztratív terhek hátráltatják az együttműködéseket. Javaslat érkezett, hogy a kapcsolatfelvétel megkönnyítését elősegítendő hídképző szervezetek szükséges bevonni, amelyek felmérik az egyetemi kutatási kapacitásokat, irányokat, továbbá az ipari igényeket és ezeket rendezvényeken, fórumokon egyeztetni, esetleg célzottan kiajánlani. Magyarországon elsődlegesen a támogatások mozgatják, illetve mellette még a politikai irányzatok befolyásolják a felsőoktatással való együttműködést. A kutatók más nyelvet beszélnek. Kevésbé vannak hozzászokva ahhoz, hogy határidőre vállalt feladatokat teljesítsenek és az egyetemi/főiskolai oktatók egy része nem szokott a piaci működéshez. A felsőoktatás az egyik interjúalany alapján egyrészt passzív, másrészt az egyetemi emberek tele vannak panasszal, hogy nincs pénzük. Abban az értelemben pedig talán egy kicsit elkényeztetettek is, hogy a teljesítmény- és határidő-követelmények rugalmasak, illetve a pénz megszerzéséhez sokszor valóban elég a panaszkodás. A 100%-os támogatású projektek rosszul vannak felhasználva, a fenntartásban pedig nem is gondolkodnak. A tapasztalatok szerint a pályázatoknál az egyetemek sok modern eszközökhöz, berendezésekhez hozzájutnak, amit utána nem tudnak megfelelő módon használni. Noha az interjúalanyok sokszor csípős vagy elkeseredettnek ható nyilatkozatai nem teljesen állják meg a helyüket, mégis érdemes elgondolkodni azon, vajon mennyire jó a felsőoktatásnak, ha ilyen kép él róla azokban a külső partnerekben, akikkel hosszú távú, eredményes együttműködéseket szeretne kialakítani. 19

20 A kutatás során felhasznált szakirodalmak bibliográfiája 1. Arimoto, A. et al. (2003): The Japanese Perspective on the Design and Use of System-Level Indicators for Higher/Tertiary Education. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty-First Century. UNESCO, Bucharest. 2. AURIL (2010): AURIL KT CPD Framework. Letöltés helye: Association for University Research and Industry Links, letöltés ideje: május AVIR (2011a): AVIR kézikönyv. kezikonyv/ebook/!avir_ebook/index.html 4. AVIR (2011b): Mutatószám-gyűjtemény. Mutatoszamok_elektronikus_melleklet.xls 5. Badat, S. (2003): A South African Perspective on System-Level Indicators for Higher Education. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty- First Century. UNESCO, Bucharest. 6. Chevaillier, T. (2003): Strategic Indicators for Higher Education Systems: Lessons from the French Experience. In: Yonezawa, A. Kaiser, F. (eds.): System-Level and Strategic Indicators for Monitoring Higher Education in the Twenty-First Century. UNESCO, Bucharest. 7. Comité National d Évaluation (2005): Quality Convergence Study. Working Document SAD QCS. 8. EC (2010): Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. ec.europa.eu/eu június ENQA (2003): Quality Procedures in European Higher Education. ENQA Occasional Papers 5, ENQA, Helsinki. 20

Mutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére

Mutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére Mutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances)

Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances) Erasmus+Tudásszövetségek (Knowledge Alliances) Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. November 3. Beke Márton E+ Fogalmak Key Action 1 - KA1 Erasmus

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 részeként végzett hallgatói motivációs felmérés. Foglalkoztatási felmérés a nappalis hallgatók körében

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 részeként végzett hallgatói motivációs felmérés. Foglalkoztatási felmérés a nappalis hallgatók körében DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 részeként végzett hallgatói motivációs felmérés Kiegészítés a felmérés automatikusan generált jelentéseihez Felmérés indítása: 2017.04.03. Utolsó adatfogadás: 2017.05.16.

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz?

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora 1 Gondolatmenet A versenyképes tudás? Hol szerezhető meg a versenyképes

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján

A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter

Részletesebben

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:

Részletesebben

Richter Gedeon Nyrt.

Richter Gedeon Nyrt. Vállalati K+F, technológiai igények bemutatása: Richter Gedeon Nyrt. Gyógyszeripari K+F, együttműködések egyetemi / akadémiai kutatóhelyekkel: Richter Gedeon Nyrt. ELTE INNOVÁCIÓS NAP BUDAPEST 2007. JANUÁR

Részletesebben

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban Dr. Molnár István DA-RIÜ KhE. Innováció menedzsment a járműiparban szakmai nap Kecskemét, 2011. május 12. Innovációs szolgáltatók a Dél-Alföldön Dél-alföldi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F Felsőoktatás-fejlesztés a K+F és az innováció tükrében ELTE Innovációs nap, 2012 Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

ZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4986 Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 260 STUDENTS AND HIGHER EDUCATION REFORM Kérdező azonosító Település neve Válaszadó azonosító

Részletesebben

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3.

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia 2015. November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia Befektetés és Beszállítás: mit teszünk mi? Adatbázisaink: direkt és indirekt beszállítóknak K+F és KKV: a kormányzati segítség

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly ELŐADÁS CÍME Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten Kihívások és előnyök Belina Károly Szakképzési konferencia Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. november 13. Tartalom Kialakulás Mi a duális

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen

A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen DR. TÖRÖK ERIKA ÉS KOVÁCS ZSUZSANNA NEMZETKÖZI KONFERENCIA A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSRÓL KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2015. ÁPRILIS 14.

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

KOOPERÁCIÓS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN

KOOPERÁCIÓS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN KOOPERÁCIÓS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Szervezetek, módszerek, eszközök Magócsi László, TéT attasé London 2007. október 2. TARTALOM Mirıl van szó? Miért?

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS. Műszaki Szakbizottság

DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS. Műszaki Szakbizottság DULIS KÉPZÉSI TANCS Műszaki Szakbizottság DULIS KÉPZÉSI TANCS MOL - Élő kapcsolatban a műszaki felsőoktatással 2 DULIS KÉPZÉSI TANCS MOL igényei a változás kapcsán Az üzleti igényeknek megfelelő szakképzettségű,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért

Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Friedler Ferenc Pannon Egyetem Informatikai Oktatási Konferencia 2014 HTTP Alapítvány Budapest, 2014. február 22. Tartalom

Részletesebben

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága GINOP-2.3.2-15 SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével

Részletesebben

TUDOMÁNYOS PROGRAM Konvergencia-Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj-2012 A2-MZPD-12 pályázati kategória kódja

TUDOMÁNYOS PROGRAM Konvergencia-Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj-2012 A2-MZPD-12 pályázati kategória kódja TUDOMÁNYOS PROGRAM Konvergencia-Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj-2012 A2-MZPD-12 pályázati kategória kódja Kutatási téma címe: Innovatív start-up vállalkozás-fejlesztés és munkahelyteremtés az erdőgazdálkodásban

Részletesebben

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján SITÁNYI LÁSZLÓ Vállalkozói Innováció a Dunántúlon szakmai konferencia

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása

Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása Az elsõ beszámolási idõszakban elkészült feladatok és eredmények bemutatása Az elsõ munkaszakaszban tervezett és megvalósított feladatok hozzásegítettek bennünket a megfelelõ szervezeti keretek kialakításához,

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum Képzési munkacsoport. Kompetencia felmérő kérdéssor kiértékelés

Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum Képzési munkacsoport. Kompetencia felmérő kérdéssor kiértékelés Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum Képzési munkacsoport Kompetencia felmérő kérdéssor kiértékelés Készült a TOP-5.1.1-15-BS1-2016-00001 Foglalkoztatási paktum Békés megyében című projekt keretében Készítette:

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja PARTNERKÖZPONTÚSÁG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGKULTÚRA VÁLTÁS Veszprém, 2006. február 09. Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között

Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között sáriné csajka edina, csizmadiáné czuppon viktória, NémeTh NáNdor Ki tanul kitől? Tudástranszfer a Kaposvári egyetem és a Tamási kistérség között A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és a felsőoktatás

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30.

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív Szombathely, 2013. május 30. Kalcsú Zoltán innovációs menedzser Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség A pályázati kiírás

Részletesebben

(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a

(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a 2010 július 2 Minıségmenedzsment rendszer tanácsadói lehetıségek/szükségletek a felsıoktatási intézményekben Felsıoktatási Törvény minıség?? 1 A Felsőoktatási Törvény 2 minőségmenedzsment (minőségbiztosítási)

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary ZA4540 Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms Country Specific Questionnaire Hungary Eurobarometer / Flash Eurobarometer Flash on Higher Education Reform (DG EAC/A2) Final Questionnaire

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5. A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány 2019. június 5. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A doktori kutatás háttere, módszerei A doktori iskolák nemzetköziesítési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása:

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása: Szakmai beszámoló Az idei évben az ERASMUS+ adminisztratív dolgozói mobilitás keretében 2015.09.28. és 10.02. között szakmai úton vettem részt a portugáliai Portóban; a Portói Egyetem Sporttudományi Karán,

Részletesebben

Médiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)

Médiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL) FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben