A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS DECEMBER 18-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS DECEMBER 18-I ÜLÉSÉRE 3. IKTATÓSZÁM: 1-9/2014. MELLÉKLET: - TÁRGY: Tájékoztató az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzetérıl ELİTERJESZTİ: Dr. Sziebert Gergely megyei igazgató, fıállatorvos a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Sziebert Gergely megyei igazgató, fıállatorvos VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -

2 Az afrikai sertéspestis (ASF) Az afrikai sertéspestis (african swine fever) a házisertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel járó vérzéses betegsége, amely többnyire elhulláshoz vezet. Fertızı betegség, de nem zoonozis, vagyis az emberi egészségre ártalmatlan, de nagy gazdasági kártétele van. Az afrikai sertéspestis kórokozója, a betegség története A kórokozó rendkívül nagy ellenállóképességő dupla szálú DNS-vírus, amely akár 4 hónapig fertızıképes marad vízben és fél évig a talajban. Hıhatásra 60 C-on 30 perc alatt megy tönkre, 5 %-os H-lúg percek alatt pusztítja el. A megbetegedést elıször a múlt század elején Afrikában figyelték meg varacskos disznókban. Afrikán kívül elsınek Portugáliában jelent meg 1957-ben, majd 1960-ban Spanyolországba is behurcolták. Ezekben az országokban átjutott kullancsokba és vaddisznókba is, így endémiássá vált, vagyis folyamatosan jelen volt. Innen és Afrikából eljutott több más európai országba, de a mi régiónk sokáig mentes maradt a fertızéstıl. A legutóbbi kitörések a Kaukázusban (2010.), Oroszországban ( ) és Ukrajnában (2012.) voltak. A legfrissebb jelentések arról számolnak be, hogy a vírus átjutott vaddisz- házi- nóállományokból sertésekbe Litvána, Lettország és Lengyelország Fehéroroszországgal határos területein (2014. augusztusában). Míg Afrikában elsısorban a varacskos disznók és a kullancsok a fertızés fenntartói ( ún. vírusrezervoárok), addig Európába fıleg a fertızött országokból származó nyers élelmiszerekkel terjed. Az elsı gócokat egy-egy járvány kitörésénél mindig repülıterek és kikötık körzetében ételmaradékkal etetett sertésállományokban lehet észlelni. Járványtan, kórfejlıdés, tünetek A beteg, vagy tünetmentes, de már fertızött állatok a nyálukkal és orrváladékukkal ürítik elsısorban a vírust, a fertızés rendszerint szájon át történik, vagy ritka esetben kullancsok csípésével. Általában 4-7 nap a betegség lappangási ideje, ekkor az állatok még tüneteket nem mutatnak, de már üríthetik a kórokozót. Az átvészelt állatok életük végéig hordozók maradnak és ürítik a vírust még nem élı állapotukban is, mivel a húsuk is fertızı. Ráadásul a vírus fertızıképes marad fagyasztott húsban 3 évig, szárított húsban csaknem 1 évig, sózott húsban 3-4 hónapig, zsírokban is majdnem 1 évig.

3 Heveny lezajlás esetén -és rendszerint ez a betegség ebben a formában jelentkezik-étvágytalanság, magas láz, tüdıvizenyı miatti savós orrfolyás, füleken, hasaljon vörös, vagy kékes foltok, bırben bevérzések jelennek meg. Nagyjából az összes beteg állat elhullik egy héten belül. Ritkábban jelentkezhet lassabb lezajlású kórforma, amikor kifejezettebb a vérzéses jelleg és van idı egyéb tünetek kialakulására is. Ilyenkor orrfolyás, kötıhártya-gyulladás, hányás, orrvérzés, véres bélsár ürítése, köhögés, a vemhes állatok elvetélhetnek. A vírus terjedése szempontjából talán legveszélyesebb az idülten jelentkezı kórforma (ez szerencsére a legritkább is egyben), amikor a szinte tünetmentes, vagy nem egyértelmő tüneteket mutató állatok átvészelnek és folyamatosan ürítik a vírust. Mivel az afrikai sertéspestis járhat a fent említett jellegtelen klinikai tünetekkel is, a legkisebb gyanú esetén is, amikor teljes biztonsággal nem lehet kizárni egy adott állat esetében a vírussal való fertızöttséget, laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A betegséggel szemben védettség nem alakul ki még a betegségen átesett, gyógyult állatokban sem. Éppen ezért az afrikai sertéspestiss ellen vakcinát nem lehet elıállítani. Intézkedések járvány esetén A hangsúlyt a megelızésre, illetve a járvány kitörése esetén a gócpont mielıbbi lokalizálására és felszámolására kell fektetni, ezt a célt támogatja, hogy a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A bejelentési kötelezettség szerint mind az állattartóknak, a vadászoknak (vaddisznók esetében), mind az állatorvosoknak (úgy a szolgáltató, mint a hatóságiaknak) kötelezettségeik vannak az afrikai sertéspestis gyanújának észlelésekor. Ilyenkor az állattartónak szólnia kell az ellátó-, vagy a hatósági állatorvosnak, aki ha nem tudja kizárni a betegséget az észlelt tünetek alapján, értesíti a járási fıállatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha az elrendelt laborvizsgálat eredménye is megerısíti a fertızöttség gyanúját, a járási fıállatorvos helyi zárlatot rendel el, leölik a beteg és fertızött állatokat, majd elszállítják ıket megsemmisítésre a megyei élelmiszerlánc- melléktermék- biztonsági és állategészségügyi igazgatóság (ÉBÁI) által kijelölt állati eredetőő feldolgozó üzembe csöpögésmentes gépjármővel. Gondoskodni kell a szállítást végzı gépjármő megfelelı fertıtlenítésérıl és a szállításban és egyéb teendıkben aktívan résztvevı emberek ruházatának fertıtlenítésérıl is. Fel kell kutatni és ártalmatlanítani kell a fertızött állatoktól származó ondót, petesejtet és embriót is. A ragályfogó tárgyakat lehetıség szerint el kell égetni, a szennyezett anyagokat és hulladékot ártalmatlanná kell tenni. Járványügyi vizsgálatot kell elrendelni. A helyi zárlaton kívül községi zárlat is elrendelésre kerül, amely a megyei ÉBÁI által elrendelt védıkörzetben helyezkedik el. A betegség gyanújáról a megyei ÉBÁI igazgatója értesíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságát. A bejelentési kötelezettségnek teljesülnie kell az egyes országok között is, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira.

4 A megelızés lehetıségei A megelızést is számos jogszabály és intézkedés szolgálja. A megelızési terv részét képezi az aktív és a passzív survaillance rendszer. A passzív survaillance rendszerhez tartozik tulajdonképpen a betegség gyanújának bejelentési kötelezettsége is. Eddig még hazánkban nem fordult elı ilyen bejelentés, de ennek ellenére is a klasszikus sertéspestisre gyanús mintákból elvégzik az afrikai sertéspestis kimutatását célzó vizsgálatokat is és elhullott sertések esetében is megvizsgálják a mintákat a vírus jelenlétét kutatva. Másik típusa a megelızésnek az aktív surveillance rendszer, amely európai uniós irányelvek alapján került kidolgozásra. Ez egy meghatározott számú mintavételre épülı rendszer- a megyék mérete, vaddisznók állománysőrősége alapján- amely elsısorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrál, de a Nemzeti Klasszikus és Afrikai Sertéspestis Szakértıi Csoport a járványügyi helyzet mérlegelését követıen úgy döntött, hogy a 2014/2015 vadászati évtıl kiterjeszti Borsod-Abaúj- megyékre is Zemplén és Hajdú-Bihar a programot. Mintavétel történik vaddisznókból és házi sertésekbıl is. Fontos megelızési lehetıség a fertızött országokból való élı sertés, sertéshús és sertés eredető termékek behozatalának a tilalma és hogy sertésekkel tilos ételmaradékot feletetni, tehát a disznók nem kaphatnak moslékot. Import állományok esetében karantént kell elrendelni. Forgalomba hozott sertéseket egyedileg meg kell jelölni, szállítólevélen az adatokat nyilvántartani. Fokozott állatorvosi felügyelet a vásárokban, vágóhidakon, győjtıtelepeken. Megoldott az Ukrajnából érkezı kamionok fertıtlenítése, mert a határállomásokon a magyar-ukrán állategészségügyi határkirendeltség rendelkezik kamionfertıtlenítıvel is. Lényeges felhívni a járványveszélyre az állatgondozók, állategészségügyben dolgozók figyelmét és a figyelmet ébren is tartani elıadásokkal, továbbképzésekkel. Szükség lehet az állategészségügyi szerveken kívül egyéb intézményekkel is az együttmőködés, így például a média segítségével a lakosság tájékoztatása, vámszolgálat közremőködése a határokon a személyes poggyászok ellenırzésében. Kéknyelv-betegség (Bluetongue) A jelenlegi járványügyi helyzetben még az afrikai sertéspestisnél is nagyobb fontosságú fertızı betegség a bluetongue, vagy kéknyelv-betegség. A háziasított és a vadon élı kérıdzık törpeszúnyogok (Culicoides fajok) által terjesztett, szezonálisan jelentkezı fertızı betegsége, vagy tünetmentes fertızöttsége. Nem zoonozis, vagyis emberre nem jelent egészségügyi veszélyt, ennél a betegségnél is a gazdasági kártétel a jelentıs tényezı elsısorban a szállításra vonatkozó tilalmi intézkedések miatt. A bluetongue kórokozója, a betegség története Kórokozója a kéknyelv-betegség vírus, amely az Orbivirus genusba tartozó duplaszálú RNS vírus.

5 Hı hatására 60 C-on 15 perc alatt pusztul el, érzékeny az alacsony és a magas kémhatásra (sav és lúg egyaránt közömbösíti. Fehérje tartalmú anyagokban (pl. vér) nagyon sokáig, akár évekig is fertızıképes maradhat. Dél-Afrikában a XVIII-XIX. században jelent meg. Elıfordul a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Indiában, Ausztráliában, USA-ban ÉS Közép- és Dél-Amerikában is. Európában elıször a II. világháború alatt jelentkezett Cipruson. Portugáliában és Spanyolországban komoly járványokat okozott között. Kitörések Európában csak alkalmanként voltak megfigyelhetık elsısorban a görög-szigetekre való behurcolás révén, de az utóbbi évtizedekben a fertızés erıteljes terjedése észlelhetı nyarától kezdve megjelent a betegség Törökországban, Bulgáriában, Görögországban, Romániában és a Balkáni országok egyes területein októberében hazánk területén is találtak kitörési pontokat és viszonylag gyors nyugati irányú terjedéssel (nagyrészt az enyhe idıjárásra és az uralkodó szélirányra fogható) mára gyakorlatilag az ország egész területe a kéknyelv-betegsétalálható valamennyi település védıkörzetben van, kivéve kettıt, amelyek megfigyelési körzetbe miatti korlátozás alatt van. Jelenleg Fejér megyében tartoznak (Bakonycsernye és Nagyveleg). Elsısorban fertızött törpeszúnyogokkal terjed a betegség (air-borne disease), de nem elhanyagolható a terjedés szempontjából a fertızött állományok legális és illegális importja sem, de itt is a szúnyogok a közvetítık, mivel a vírus közvetlen érintkezéssel nem terjed. Ellentétben az afrikai sertéspestisével, a bluetongue kórokozója szinte az influenzához hasonló változékonyságú vírus, számos szerotípusa van és még ezek is variálódhatnak egymással. Járványtan, kórfejlıdés, tünetek A törpeszúnyogból akár egyszeri vérszívással is megfertızıdhet a fogékony kérıdzı állat. A tünetek 3-7 nap lappangás után jelennek meg, az állatok bágyadtak, lázasak, orrfolyás, kötıhártya- megfigyelhetı. gyulladás gyakran A fej, a fültı, a nyak és az áll alatti területek duzzadtak, vizenyısek. Nyálzás és a nyelv nyújtogatása nagyon jellegzetes tünet, mint ahogy a cianotikussá, vagyis a keringési zavar miatt kékké váló duzzadt nyelv is, amelyrıl a betegség a nevét kapta. A szájnyálkahártyán fekélyek alakulhatnak ki, a lábvégek duzzadtak és szintén kisebesedhetnek. Súlyosabb tünetek alakulnak ki juhokban, mint szarvasmarhában, a kecskék és a vadon élı kérıdzık pedig rendszerint tünetmentesen

6 átvészelnek. Intézkedések járvány esetén Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Az állattartó kötelessége a betegségre gyanús állatokhoz kihívni az ellátó, vagy a hatósági állatorvost, aki ha nem tudja a tünetek alapján kizárni a betegséget, laborvizsgálatokat kér és értesíti a járási fıállatorvost. Ha a betegség gyanúját laborvizsgálattal is igazolták, a járási fıállatorvos zárlatot rendel el, amely érinti az állattartó telep 20 km-es sugarú kör által bezárt körzetét. A betegségben elhullott, vagy leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állat tartójaa együttmőködik a hatósággal (állata betegségét jelentette és állományát a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen tartja és forgalmazza). Védıkörzet kerül kijelölésre a telep körüli100 km sugarú körben és a megfigyelési körzet határaa a telep körüli 150 km-es körzet legszéle. Zárlat alá vont területrıl állatot szállítani tilos. A korlátozás alá vont egyéb körzetbıl fogékony élı állatot, vagy spermát, petesejtet, embriót szállítani tilos. Ez alól egyes esetekben felmentést adhat a területileg illetékes megyei ÉBÁI. Alapvetıen csak azonnali vágásra lehet engedéllyel állatot kiszállítani. Az azonos korlátozási szintő körzeten belül, vagy alacsonyabbb kockázati szintő körzetbıl magasabba (tehátt megfigyelésibıl védıkörzetbe) továbbtartásra is szállítható fogékony állat. Továbbtartásra korlátozás alá vont állományból mentes területre csak vektormentes idıszakban, vagy karanténistállóban meghatározott ideig való tartás után szállítható engedéllyel fogékony állat. A vektormentes idıszak alapvetıen decembertıl februárig tart, de az aktuális idıjárás függvényében a NÉBIH hirdeti ki a pontos kezdetét. Vágás céljára az Európai Unió területére lehet kérıdzıket szállítani, de továbbtartásra nem, csak ha a célország azonos korlátozási szinten van (és ha van a szállítás útvonalában másik ország, akkor az is). Az EU-n kívül országonként eltérı a szabályozás, minden esetben az adottt ország és hazánk közötti megállapodás keretében kiállított exportbizonyítvány feltételei alapján történhet a szállítás. A fertızött állományok miatt a mentességét elvesztette, visszanyerni csak akkor lehet, ha az utoljára észlelt megbetegedéstıl számítva 2 év eltelik. A megelızés lehetıségei Ellentétben az afrikai sertéspestissel, a bluetongue esetében lehetıség lenne specifikus védekezésre is, mert elég hatékony vakcina készíthetı ellene. Több dolog miatt mégsem megoldott a vakcinázás kérdése. Az elsı ok immunológiai jellegő és vizsgálatokkal tisztázható: a már említett változékonysága a vírusnak és az, hogy egyes törzsek tudnak egymással keresztezıdni. Elıször pontosan tisztázni kell, hogy az adott területen jelentkezı járványért a vírusnak mely típusa felelıs. Ez a vizsgálat az utóbbi hetekben megtörtént. A vakcinázásnak a jogszabályi háttere sem biztosított: egyelıre hazánkban a kéknyelv-betegség elleni oltás nem engedélyezett. Jelenleg a megelızés fı útja a kórokozó-átvivık támadásai elleni védekezés (az állatok, az állattartó épületek, a trágyatárolók, a szúnyogok vizes élıhelyei rovarirtó és/vagy -riasztó szerekkel történı kezelése, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történı legeltetés), valamint a járvány terjedésének megelızése érdekében az állatok mozgásának korlátozása.