DOBOS MARIANNE. Akkor is karácsony volt Ádventre várva, 1989

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOBOS MARIANNE. Akkor is karácsony volt Ádventre várva, 1989"

Átírás

1 DOBOS MARIANNE AKKOR IS KARÁCSONY VOLT ÁDVENTRE VÁRVA, 1989

2 DOBOS MARIANNE Akkor is karácsony volt Ádventre várva, 1989 Napkút Kiadó Budapest, 2006

3 A kutatást elősegítette a Miskolci Egyetem az OTKA (T ) és az MTA TKI által támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelye. Az anyaggyűjtést és a beszélgetések formába öntését támogatta az NKA. A kiadást támogatta a Miniszterelnöki Hivatal 1956-os Emlékbizottság. Nem lehet a világot Isten nélkül fölnevelni nem lehet a világot Isten nélkül megérteni nem lehet a világot Isten nélkül szóra bírni illetve lehet csak az olyan rémült magánkaland melyet a kétségbeesés kormányoz s végkimenetele fölöttébb kétséges. Nagy Gáspár: Belátás A Jézus misztikus születésében a művész hangot vált: a Medici-kör humanizmusának kifinomult eszményeitől a festő átpártolt Savonarola szigorú spiritizmusához. A kép felső szegélyén olvasható szavak tanúsága szerint Sandro e művét az esztendei zűrzavarban készítette, amikor pontosan Savonarola jóslata szerint az Ördög uralkodott: felhívás a jóakaratú emberekhez, hogy gyűljenek szorosan a jászol köré, ahol a Hit, a Remény és a Szeretet (az istálló tetején látható angyalok ruhájának színe azonos e három fogalom szimbólumával) ott van a Szent Család közvetlen közelében. (Ismertetés a londoni National Galleryt bemutató kötetből.) Unokáinknak Dobos Marianne, 2006 Napkút Kiadó, 2006

4 Előszó Ezerkilencszáznyolcvankilenc. Az azóta eltelt tizenhét év történelmi távlatnak nagyon kevés. Azok az események azonban, amelyek előkészítették, meghatározóak maradtak, nemcsak a huszadik századi, de napjaink történelmének megértéséhez is. Abban az időszakban valamennyien egy teljesen új korszakot vártunk és az egyre szabadabbá váló politikai légkörben, a mindennapi életünkben azon dolgoztunk, hogy eljöjjön az a kor, amiről csak álmodni mertünk a második világháborút követő évtizedekben. Egy trilógia befejező kötetét tartja kezében az olvasó. Zárása ez az es illetve az 1956-os karácsonyt leíró köteteknek. Folytatása, következménye és felváltása. Összegződés és Szabó Lőrinc szavaival a változtatás hazárd reménye is. Fontos arra gondolnunk, milyen állapotban volt az ország 1989-ben. A magyar gazdaság, az egészségügy, az oktatás mélyponton volt. Ha nem ott lett volna, adta-e volna át a hatalmát az állampárt? Ez az, amit mára már elfelejtettünk. Tulajdonképpen úgy vagyunk, ahogy azt Debreczeni József fogalmazta Antall József miniszterelnökről szóló kötetében: Az Antall-kormány 1990 tavaszán annak a frissdiplomás, tapasztalatlan orvoscsoportnak a szerepébe került, amelyre egy vészesen legyengült, még talpon lévő, de halálos beteg sorsát hagyják. Méghozzá azok a szabályos orvosi diplomával nem rendelkező, ám igen régóta praktizáló sarlatánok, akik a beteget félrekezelték: akik megbetegítették. Súlyos és kockázatos beavatkozásokra van szükség, életmentő műtétekre, szervátültetésekre, fájdalmas gyógyszeres kezelésre, alapos rehabilitációra, hosszú és türelmes lelki gondozásra. A friss doktorok hozzálátnak az operációhoz. A drasztikus beavatkozások meg az erős gyógyszerek hatására a beteg láza felszökik, a pulzusa szapora, a szíve kihagy, fájdalmai vannak, szervezete tiltakozik a beültetett új szervek ellen. Pocsékul érzi magát, sokkal betegebbnek, mint korábban. Szidja az új orvosokat, és visszakívánja azokat, akik azelőtt borogatással, morfiummal meg ráolvasással kezelték és akik most az ágyban lévő betegre meg a lázmérőre mutogatnak, hogy jaj, mennyit romlott az állapota, mit csináltatok vele, tönkretettétek, megöltétek. (Ha a lázat, a rossz közérzetet, a heves fájdalmakat tekintjük, akkor annyiban még igazuk is van, hogy a műtétek nélkül a betegnek csakugyan nem volt láza. Merthogy rég kihűlt volna.) És visszajönnek a régi csodadoktorok. És lassan eljön a nagy műtétek utáni lábadozás ideje is. A láz éppen lemegy, a beteg fölkel az ágyból és elkezd járni. Azok pedig nagy hangon hirdetik, hogy szegényt majdnem megölték ezek az amatőrök, de mi viszszajöttünk és talpra állítottuk. Az a szegény meg elhiszi nekik. 7

5 Talán még nem ébredt fel az altatásból. Azokat az írásaimat, amelyeket a nyolcvanas évek közepétől a rendszerváltoztatás kezdetéig interjú formátumban tettem közzé, most újra összegyűjtöttem. Ezek képezik könyvem első felét, Várakoztunk címmel. Emlékezzünk, és gondoljuk át akkori elképzeléseinket. Szembesítsük azokat mai önmagunkkal. Az egyik ilyen sorozatom az Embereszményeim összefoglaló címet viselte. Beszélgetőtársaim neves írók voltak, hazai és külföldről akkor először hazalátogató személyiségek. Nem egy közülük (mint például Szentkuthy Miklós) ma már irodalmunk klasszikus nagysága. Amit ők akkorában megfogalmaztak, úgy gondolom ma is érvényes, nem elavuló érték. Milyen is volt az ember a látszólag legbiztonságosabb és legvidámabb barakkban, ahogyan mindennapjait élte, mikor is mindenki egyetlen gazdának, az államnak az alkalmazottja volt? Munkáját rendkívül alacsony bérekkel honorálták, de a megélhetéséhez szükséges javak legnagyobb részét is közvetlenül az államtól kapta a dolgozó, az úgynevezett olcsó lakást, az ingyenes oktatást és a szintén úgynevezett ingyenes egészségügyi ellátást. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a magyar társadalom lassan-lassan olyanná alakult, mint egy rezervátum. Folytatva az előbb idézett jellemzést: Az egymást követő nemzedékeken keresztül fokozatosan kifejlődött a szocialista ember, ez a különös, domesztikált fajta (szabadon élő őse az európai ember), akit államgazdi a tenyeréből etet, és aki fokról fokra el is veszti azokat a képességeit, amelyek segítségével valaha meg tudott élni a szabad társadalom vadonában. (A póráz így egyre hosszabb lehet, a kerítés alacsonyabb, itt-ott ki is nyitható, hisz úgysem kóborol messzire, a hasa előbb-utóbb visszahozza) Mivel a rendszer legitimitását (a 63 után fokozatosan csökkenő félelem mellett) a lassan növekvő»jólét«biztosította, a juttatások rendszerét és mértékét folyamatosan növelni kellett. Ez mind nagyobb terheket rótt az államra, amely lévén, hogy az alapvetően ázsiai típusú szocialista termelési szisztéma nem rendelkezik az intenzív növekedés lehetőségével e terheket egyre kevésbé bírta. Eközben a vállalatok és a magánember egyaránt zavartalanul tovább pazarolt a dotált, mesterségesen alacsony áron tartott gázzal, vízzel, benzinnel, villannyal és mással. Ennek a rendnek a domesztikált emberével szemben készültek az Embereszményeim interjúi, melyek teljesen más arcélt mutattak fel. Tanulságként szolgálhatnak ugyanakkor a kötet mai és jövendőbeli olvasóinak arról, hogy milyennek is kéne lennie akár a huszonegyedik századi embernek, amenynyiben megfelelne annak a mértéknek, amit a szerzők megszabtak nemcsak maguknak, de kortársaiknak, valamint a jövő emberének is. A patetikus eszmélkedést kiegészítendő végiggondoltam egy másik sorozatban az ifjúkor eszmélkedésének módozatait is: a pályaválasztás, életcélkeresés bizonytalan útjait. Öreg, bölcs, pályájuk zárására készülő emberekkel mondattam el számvetésüket a bennük élő valahai fiatalemberrel. Hogyan lehet egy korai félrelépés esetleg a későbbi nagyszerű pálya előkészítője. Balassi verssorát idéztem sorozatom mottójául, Bocsásd meg Úristen ifjuságomnak vétkét. Azonkívül, hogy találó cím volt, lehetőséget adott arra, hogy exponált helyen, egy ifjúsági politikai lapban leírhassam nagybetűvel annak a nevét, akiről akkor még csak említést sem volt illő tenni. Sorsom olyan nagy művész barátságával ajándékozott meg, mint Schéner Mihály. Nemcsak képeiben gyönyörködhetek, nemcsak írásaimmal kísérhettem az utóbbi három évtizedben szerteágazó ötleteit, alkotásait, kiállításait, hanem együtt is játszhattunk igen komolyan. A kétségbeesés mélységeiből az ő rajzainak csodálkozó, megdöbbentő ereje emelt ki nem egyszer. Mert a kétségbeesés mélységeit úgy tudja megjárni, hogy közben az alkotás gyönyörűségét is társítja: amivel kétségbeejt, azzal ugyanakkor gyönyörködtet is. Ördögűző játékainknak dokumentumait szintén a 89-es várakozás dokumentumai közé illesztem. És itt idézek az általunk játszani hívott társak közül is klasszikus írókat, Nemes Nagy Ágnest, Szabó Magdát, Esterházy Pétert és Határ Győzőt. És egy történészt, Benda Kálmánt, aki Szent Istvánról beszélve a legpontosabb államirányítói portrét fogalmazta. Aztán a változás szinte egyik napról a másikra figyeltetett fel egy nagy hiányra: szellemire, műveltségbelire és világnézetire egyaránt. A keresztény eszmerendszerről sikerült tájékoztatást szereznem egy rendkívül színvonalas, magyar és német nyelvű vidéken szerkesztett akkor még ritka, magát büszkén pártonkívüli -ként felmutató hetilapban, A Helyzetben. Örömhír összefoglaló címmel több mint fél évig jelent meg sorozatom: minden héten az ökumené szellemében felkért, más-más magas szellemi rangú, külföldi és hazai egyházi személyiséggel készült beszélgetés az adott hétre vonatkozó evangéliumi részlet feldolgozásaként. Miután az ezekben elmondott gondolatok szintén lehetővé teszik, hogy évi önmagunkkal nézzünk szembe a ma túlpartjáról, fontosnak tartottam, hogy ezek is belekerüljenek a trilógia befejező darabjába. Nem is beszélve arról, hogy az általa kiegészülő műveltséganyag a mai olvasó számára is eligazító lehet. A hívő keresztények számára pedig, akik tudatában vannak annak is, hogy az európai kultúra éppen az evangéliumi kereszténységre épült az elmúlt évezredekben hitbéli tájékozódásukat is szolgálhatja nyarán a keletnémet menekültek első fontos tábora a zugligeti plébánián volt, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátását és gondozását élvezték augusztus 14-én avatták fel a Befogadás elnevezésű emlékművet és emlékeztek vissza arra az eseményre, amely nemcsak a berlini fal lebontását előzte meg, de térségünk egészére kisugárzóan nagy történelemformáló jelentőséggel is bírt karácsonyát pedig a romániai események tették különlegesen feszültté és izgalmassá. Egy olyan beszélgetést rögzítettem a kötetben, amelyben erdélyi származású magyar szülők Münchenben született gyermeke, az akkor még harmincadik évét sem betöltött Márton Zsolt mondja el élményeit erről az időszakról. Karácsonytól február közepéig több mint tízszer járt Erdélyben, ahová különféle külföldi adományokat juttatott el, és magyar könyveket osztott szét az ott élő rászorulóknak. Elbe- 8 9

6 szélése abból a szempontból is kiemelkedően érdekes, hogy ő volt az első, aki Erdélybe átlépve a német televízió riportereit is magával vitte és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati világ az első helyszíni tudósítást megkaphassa a történtekről. Ő készítette elő a Tőkés László püspökkel a külföldi tv-csatornák részére készített első beszélgetést is. Soha nem feledkezett el közben tudatosítani, hogy Magyarország Trianon után elcsatolt részein elsősorban Romániában a világ legnagyobb létszámú kisebbsége él, és nem lehet az mindegy, hogy milyen körülmények között. Most fejeztem be egy balladás hangvételű könyvet nekünk a vihart állni kell címmel, melyben a fél évszázad áldozataira emlékezve a magam reménységeit is sirattam. Bármelyik ott felidézett történet része lehetne trilógiámnak is. A huszadik század a történelembe mint a vértanúk százada vonult be. A totalitárius rendszerek nem tisztelték, nem kímélték az emberéletet. Ellenőrzésük alá kívántak vonni mindent és mindenkit, és aki megpróbált ellenállni, annak számára nem volt kegyelem. Az áldozatok között az egyház és a hívő ember a legfőbb ellenségnek számított. A katolikus egyházban az Új Vértanúk Bizottságához március 31-ig a huszadik századból jelzés érkezett Európából, 13 Magyarországról. Minden bizonnyal sokkal többen voltak szám szerint a mártírok, hitvallók. A menynyek országában ők a barátaink. A hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra tesz szert (Sir 6,14). Egy történetet idézek a hazai 13-ból! Huszonhat éves lett volna december 27-én. Azt a Karácsonyt és azt a születésnapot Brenner János Anasztáz már nem élte meg. A szerzetesrendek feloszlatását követően már titokban szentelték ciszter szerzetessé. A sugárzó hit, a fáradhatatlan munkabírás, alázatos szeretet, segítőkészség tette lehetővé talán azt, hogy munkája eredményeként a hitélet nemhogy csökkent a keresztényüldözés miatt, de egyre többen jártak templomba, és a gyerekeiket is beíratták a hittanórákra. Nem kerülte el ez az Ávó és az ÁEH figyelmét. Előbb csak megfenyegették. Rá akarták bírni, hogy elhelyezhessék, hátha egy új környezetben nem tudna ilyen szép, illetve ahogy ezt a rendszer érezte, ilyen hatásos, klerikális reakciós munkát folytatni. Akik az ötvenes években a papi hivatást választották, valószínűleg valamennyien tisztában voltak azzal is: lehet, hogy egyben a vértanúságot is vállalják. Miként Szent Pál apostol Timóteusnak írta: Ne szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly vagyok. Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, bízva az Isten erejében (2 Tim 1,8). A zsoltár szavai szerint pedig: Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad. Csak a zsoltár vigasztaló szavát napra nap elfogadva, Isten erejéből éltek és haltak. Az Úr az én erőm és védőpajzsom hitték. Reméltek a Feltámadott Üdvözítőben. Brenner János is mint ők tizenhárman, a huszadik század magyar vértanú hitvallói, akiknek életáldozata az oltárra emelést várja mártírhalált halt december 14-én éjszaka kicsalták a rábakethelyi plébániáról azzal, hogy haldokló beteghez hívják. Azonnal felkelt, és indult. Nem tudhatjuk, miközben az útra készülődött, megfordult-e az eszében, hogy esetleg csak kicsalásról van szó. A falusi papok általában jól ismerik a közösség napi életét. Jobbára tudnak a súlyos betegekről is, no meg azokról, akiknek egészségi állapota esetleg hirtelen fordulhat válságosra, hogy az a szentségekkel történő késő éjszakai, kora hajnali betegellátást indokolja. Azt azonban tudjuk, ha a kérdés esetleg meg is fordult az agyában, a kötelesség ellátásával kapcsolatos kétkedés egy pillanatra sem. Elindult, mert nem kételkedhetett a hívás valódiságában, még akkor sem, ha a lelke mélyén sejtette is annak valótlanságát. Ezt azonban nem tudhatjuk már meg sohasem. Az erdőben, Zsida falunál késekkel súlyos sebeket ejtettek rajta, ütötték, fojtogatták, majd magára hagyták. Elvérzett. Egyedül, teljesen egyedül fejezte be papi-szerzetesi hivatását. Ami az életénél is fontosabb volt számára. Odaadta tizenkét nap híján huszonhat éves életét, mint Mestere a kereszten. Krisztus köntösére sorsot vetettek. Januarius püspök a véletlen úgy hozta éppen születésnapomkor, láttam magam is felbuzgó vére évszázadok után is szent ereklye Nápolyban. A keresztény ember számára felrázó látvány: egy vérrel átitatott karing ma már lassan szent ereklyeként tisztelhető a Brenner-kápolnában, Szentgotthárdon. Úgy akar járni, mint Brenner János? tették fel a kérdést Hencz József atyának is. Ő beszélte el nekem történetét, aki negyed századig volt lelkiatyám, akit ismerősei, barátai csakis Bunci atya néven emlegetnek. Már 1948 óta be akarták szervezni, elsősorban azért nézte ki magának erre a célra a hatalom, mert állandóan mosolygó kedélye, ritkán felülmúlható szolgálatkészsége, mindenkivel barátságos természete miatt papok és hívek, de akár hitetlenek között is nagy bizalomnak, közszeretetnek örvendett. A legjobb adottságai megvoltak ahhoz, hogy ha sikerül beszervezni, ideális besúgóvá válhatna. Nem adták fel. Újra és újra a gondolkodó állásba kényszeríttették. Ekkor a saját tenyerébe kellett belelépnie, az egyik ávós a haját húzta, míg a másik ütötte. Úgy akar járni, mint Brenner János? Nem titkolták hát, hogy hogyan járt Brenner János! A kapott válaszra azonban nem számítottak. Én arra nem vagyok méltó! Magukért azonban hátralévő életem minden napján imádkozni fogok, nyerjék el a jó halál kegyelmét. Arról nem készült még pontos felmérés, és nincs szociológiai tanulmány sem, hogy hányan haltak meg nagyon fiatalon, hányan nem élték meg a harmincadik vagy jobb esetben az ötvenedik évüket sem. A sok verés következtében a rák vagy az állandó félelemben eltelt évek miatt az asztma, a különféle szívbetegségek rövidítették le életüket. Akik pedig túlélték mindezeket, szinte valamennyien belerokkantak. Akkor is karácsony volt hát. És ennek távlatából válik jelentőssé 1989 karácsonya is. Bár az eltelt évek száma miatt történeti távlatot nem tulaj

7 doníthatunk még neki, de eseményeiben igen fontos karácsony lett. Akikkel beszélgettem (mint az 1944-re és 1956-ra emlékező kötetem sok szereplője), lehet 2006 karácsonyát már nem éli meg, de mivel életük fontos nyomot hagyott a hazai és a világtörténelemben, emlékezésük megmarad az utókor számára karácsonya azért is fordulópont lett, mert nemcsak kiutazni lehet azóta szabadon külföldre, a bármikori visszatérhetés lehetőségével, de haza is lehetett térni a száműzötteknek. Emelt fővel, biztonságban. Barátaink megszólalhattak, hazai fórumokon is. Emlékszem Határ Győző első hazatérésére. Jött és ment: itt sem volt. Baráti kötelesség hívta csak, Weöres Sándor temetése. Vagy: a Bécsben élő Monoszlóy Dezső felesége, Kati telefonál: ha akartok találkozni Dezsővel, gyertek a Tóth kocsmába. Hányan voltak, akik még ilyen körülmények között sem járhattak itthon. A költő Máté Imre még édesanyja temetésére sem jöhetett haza. Hiszen ő fegyverrel harcolt a szabadságért. Ekkortól nemcsak véletlen találkozások hozhattak össze barátainkkal egy-egy rejtett kocsmában, de a legelegánsabb sajtóorgánumok nyilvánosságában is elbeszélgethettünk, tudatosíthattuk összetartozásunkat. Trilógiám zárókötete ennek is dokumentuma. A magyarság összeforradásának ünnepe. Könyvem második felében a mai világ keserű számvetésével gondolunk vissza beszélgetőtársaimmal régi reménykedésünkre. Hazai és külföldi barátokkal együtt gondolkozunk: reményekről, útvesztésekről. A Megszámláltattál címet viselő második rész modellje a hollandiai Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjainak eszmecseréje. Férjem 1983-ban, Cs. Szabó László javaslatára megkapta a kör azévi emlékplakettjét, mely a külföldi magyarok főhajtását fejezte ki a hazai teljesítmények méltatására. Javasoló tanulmányát a párizsi Irodalmi Újság ismertette. A határon átcsempészett oklevelet és a bronzplakettet pedig végül is én vettem át nevében. Utóbb mi is részt vettünk a tanulmányi napokon, ott ismerkedtünk meg a Svájban lakó Segesváry Viktorral és pesti lakos, volt pácsi egyetemi tanárral, Herczeg Gézával, miközben mi is előadással, az irodalmi esten felolvasással szerepeltünk. Ezt, a hazai és külföldi magyarokat összekapcsoló, a magyarság és a világ sorsát egybelátó magas szintű eszmecserét választottam könyvem záró részének mintájául. A Dániel könyvéből kiemelt csonka idézet pedig a maga lezáratlanságával nyitva hagyja a gondolkozás útját. Figyelmeztet, meggondolkodtat anélkül, hogy valamilyen ítéletet végigmondana. A trilógiát zárnom kell. A történetek egymásra utalnak, a három kötet egyetlen narratívává áll össze remélem. És egyben ki is nyílik. Beszélgetéssé. A jövő latolgatásává. Sohasem tudni, a jelen mely mozzanatából bomlik ki a jövendő. Áldott lesz-e, vagy ismét balsorssal sújt. De ez a szép a történetben: a reményt sohasem lehet feladni, mindig a jobb megoldásra is lehet és erre kell várni. Ezért is emeltem a zárókötet alcímébe: Ádventre várva. Unokáinknak ajánlom ezt a kötetet is, azoknak az unokáknak, akik remélhetőleg már egy boldog huszonegyedik században nőnek föl és akik számára a trilógiám köteteinek újabb és újabb kiadásaiba már sok-sok lábjegyzetet kell majd illeszteni, hogy megértsék a történteket. Mert az unokák éve volt 1989 is, ahogyan erről a kiváló emigráns baloldali gondolkodó egy akkori eszmefuttatásában fogalmazott a nagyapa unoka viszony kapcsolatáról szólva. Azt a kérdést teszi fel, vajon a nagy erőszakszervezeteknek parancsoló kommunista hatalom miért nem tudott fellépni az ellene tüntető ezrek ellen, például Prágában, Pozsonyban és Lipcsében. Miért nem lövetett most, ha tudott lövetni 53-ban, 56-ban, 68-ban? Fejtő Ferenc szerint azért, mert az apa tud lövetni a fiára, de a nagyapa az unokájára már képtelen. S 1989-ben a pártállamok élén csupa nagyapa állt. A trilógiából kiolvasható történelmi tanulság váljék az unokák okulására. Dobos Marianne 12 13

8 ELSŐ RÉSZ VÁRAKOZTUNK

9 EMBERESZMÉNYEIM

10 Szenvedélyes megfigyelő Dobos Marianne: Bakfis-szent bolondok és még sokan mások egy bizonyos Orpheus XX. századi breviáriumíróról olyasmiket pletykáznak, miszerint kaméleon, ezerarcú, megtestesült sokoldalúság. Az irodalomtörténészek pedig úgy nyilatkoznak életművéről, mint a főinkvizítor az Iniciálék és ámenek című novelláskötet fülszövegében: Tobzódó szürrealitás váltakozik a legeslegszolidabb realizmussal, apokaliptikus prófétaság vicclapok humoreszkjeivel Legspanyolabb, legbarokkabb katolicizmus párosul, valóban ijesztően, káromló blaszfémiákkal és Nihil-kultusszal, ugyanígy: deliráló erotika a legszentebb imakönyvbe illő, legszebb Rózsafüzér-elmélkedésekkel. Stílusában a szupermisztika gyanúsan megfér a külvárosok cinikus utcanyelvével, Calderón szakrál-dramaturgiája a falusi paraszt-farce-ok monoton hirigjeivel és bunyóival, igaz, hogy a bábszínház véres hancúrozásai mögött a krisztusi erkölcs örökimádata lángol. Bocsássa meg, hogy Szentkuthyt idézem, de ennél szebb, pontosabb és tömörebb megfogalmazást sehol sem találtam Önről és életművéről. Vajon ilyenek az embereszményei is? Kit, kiket és miért tekint embereszménynek, esetleg példaképének? Szentkuthy Miklós: Ha tudja, hogy kicsit szkeptikus és ironikus természetű vagyok, akkor ne használjon ilyen magasztos szavakat, mint embereszmény. Beszéljünk inkább egyszerűen arról, kiket szeretek, kik imponálnak az irodalomban, esetleg az életben. Kezdeném talán Thomas Mann-nal. Kezdetben vala a kettősség. Enélkül Thomas Mann érthetetlen. Az teszi oly rendkívül jelentőssé, hogy mindig ismer mindennel kapcsolatban kettőt : az ősállatok között az istenarcot, a nagy vándor teológban az ügyes Merkurt, a szemtelen szofizmákban az örök igazságot, a lelkileg agyondeterminált nyomorultakban az emberi szabadság gondolkozó szárnyait, a hiperlélektanban a gyerekmesét, az igazságban a tévedést és a bűnben a szívós jóságot. Legnaivabb, sopánkodó-ámuló életbölcsesség és legmodernebb, ezer szálat tízezer szálra szétfésülő lélek-mikroszkópia házasságát hogyan valósítja meg? A legdémonibb trükkökkel, a magyarázó, eseményeket széljegyző vagy egy-egy viselkedést értelmező részletekben. Naivnak tetteti magát, az őskori mesélő terjengősségével, lustaságával beszél, gyerekes nagyképűséggel és színpadias fontoskodással, lehetőleg közmondásés szállóige-modorban, a banális szentenciázás öreges fitogtatásával: olyan, mint egy közhelyeket felfújó, magyarázkodó vénkisasszony és? Közben gondolat és lélek legravaszabb paradoxonait csempészi bele ebbe a stílusba, egyformán mosolyogva babona és mai értelem hiábavalóságán. Teljesen egybefolyik itt a steril, már farce-ba illő szókevergetés a legköltőibb igazságokkal, minden mítosz alapjaival. Élet a halálban, halál az életben, mindkettő egyikben, halottak és obszcenitások, hold és heréltség, vérfertőzés és napfogyatkozás: mindez valami kozmikus iróniával prezentálva, szinte az 19

11 ősmítoszok kiárusítása. Közben? Nagy szívdobbanással, goethei Walpurgisvonzódással az egyiptomi és ninivei kéj- és hitvíziók után. A világ megismeréséhez és trillióelemű gazdagságához bizonyos gyermeki szemlélet kell, szeszély, csapongás, könnyedség. Hát nem művészinek és evangéliumi humánumnak kettős sikere, ahogy a Természet legőrjítőbb titkairól egy kispolgári doctor philologiae tart előadást nekünk, a maga kvázi Kincses Kalendárium-modorában a Doktor Faustusban? Az öregedő Thomas Mann nagyon jól tudja, hogy egy virágzó diófa vagy színes pillangók házassága előtt állva a legzseniálisabb biológus sem tud többet, mint egy jámbor gazda viszont egy falusi kisember is van olyan démoni kapcsolatban a virágok és pillangók hímpor-esőjével, mint akármelyik a megszámlálhatatlan német Faust-modellek között. Folytassam Goethével? Hiszen ebbe a körbe tartozik. Nem eszményem, hanem, hogy úgy mondjam, irigységem és képzeletbeli célom. Költő és tudós. Klasszikus rendnek és romantikus tébolynak házassága és egyensúlya. Szenvedélyes megfigyelője vagyok mindennek. Izgatnak ásvány és virág, állat és felhőalakulat végső törvényszerűségei. Kristály! Flóra és fauna! Tengeri polip és az égbolt kumulus-felhői! Goethei képlet: erotikus mámorban leglírikusabb, legérzékibb, legköltőibb stílusban levelet írok (hercegnőnek? ibolyaárus örömlánynak?), közben leteszem szemüvegemet: fénytörés, szivárványszínek, nagyítás, kicsinyítés, megfordítás optikai csodái izgatnak; szex- és Leonardo-izgalmam még el sem múlott, szemüvegem egy politikai napilapon ingerelt optikai trükkjeivel a legfrissebb aktualitásokra szenvedélyes kommentárokkal villámreagálok az öt- vagy tízezer éves világtörténelem alaptörvényeit kutatva. Világrend vagy Világkáosz a Teremtés lényege? Klasszicizmus vagy Walpurgis-éj költői, bölcselő, mitologizáló, Natura-kutató, szerelmes természetem végső kikötője? Végletes feszültségek és küzdelmek ezek, de? harcaimat szigorú elegancia (külsőleg is!) takarja, úgynevezett bohémek maskarás modoraitól távol maradva. D. M.: A biológus Szentkuthynak tehát kedvenc virága Goethe. Bizonyítja ezt az Arc és álarc kötet. Hadd kérdezzem meg, hogy áll Goethe kortársával, Mozarttal? Sz. M.: Ahogy Mozart a fájdalom harmóniáit és az öröm disszonanciáit kifejezi, Keats lelki rokona. Ne egy oldalt, hanem mindkettőt és nem túl lenni mindenen, hanem benne lenni mindenben, s mindezt egyensúlyban tartani az örök mozarti tanítás. Korunk úgynevezett művészeti válságának egyik oka éppen az, hogy mindenen túl van már, és ugyanakkor, ideges kényszeredettséggel, mégis egyoldalú. A Szent Értelmetlenségtől fulladozó modern művészet (a Természet szabad tenyészete mellett) Mozarton kívül alig találhat még valakit, akinél minden művekben, produkciókban fejeződik ki, és nem azokat kísérő, illetőleg tragikomikus módon nem is kísérő, hanem helyettesítő elvekben. Nincs harmóniai forradalmat vagy műfaji konzervativizmust hirdető teóriája: ahogy az almafák sem ismerik a botanikát. A középkor és még régebbi idők nagy alkotóihoz hasonlít: nem teoretizál, nem váteszkedik. A termékenység bőségét nem lehet utánozni, azt vagy megkapjuk vagy sem. A Természet a bőséget szereti és akarja, és ennek megfelelően az ember is, aki még nem vesztette el kapcsolatát az elementáris élettel, szereti és igényli a bőséget. Nevetséges volna a Természet ezen ősi igényéről lemondanunk, és igenis tanuljuk meg Mozarttól (ahogy megtanultuk Goethétől és Rubenstől), hogy a rendkívüli zsenialitás, majdnem kivétel nélkül, rendkívüli termékenységgel azonos, és ne gondoljuk, hogy szégyellnünk kell, mint talán nem esztétikai jellegű érzést, ha a bőség, termékenység és nagyság imponálnak nekünk. Termékenysége nem őserdei burjánzás. Felkavarja a vérünket, mert musicus doctus, és kielégíti értelmünket, mert a szívével garantálja. Intellektuális művészet és természetes érzelmi művészet? Van-e nagyobb mozarti tanulság, mint, hogy aki ilyen megkülönböztetéseket lát, az sem alkotó, sem bíráló nem lehet: számottevő dolog csak ott kezdődhetik, ahol a kettő egy, ahogy Mozartban elválaszthatatlanul egy. Az a művész, aki csak eksztázisát önti ránk, rendszerint hidegen hagy, az ellenben, aki végigtanulta mestersége összes fogásait, változatait és lehetőségeit: ezzel a gazdagsággal, még ha tán összhangzattani tudományossággal halmozta is össze, okvetlenül eksztázisba hozza hallgatóit. A mozarti jellem kedves, játékos, udvarias, gyermekes rokokó bájú: idillikus gyöngédség, humor, hogy úgy mondjam, habos katolicizmus jellemzi, s ezek mellett a művekben a legdémonibb és a legsötétebb zenei kinyilatkoztatások. Ez az, ami miatt Mozart lélektanilag oly közel áll hozzám. Bennem is vannak démoni, fatális, hogy ne mondjam, ördögi vad víziók, izgalmak és gondolatok játékosság, szerető idillikus kedvesség mellett vulkánikus fekete háborgások, tragikus indulatok, szenvedélyek, szenvedések. Egyébként mindezt alaposan végiggondoltam, vagy fél évszázaddal ezelőtt, mikor centenáris Mozart-tanulmányomat írtam. Bennem a legbigottabb katolikus a legszertelenebb kételkedővel párosul. Mindezt odateszem a Szentlélek lábai elé, nem harcolok a Szentlélek ellen: Uram, Istenem, vagyok hitetlen, vagyok blaszfém, de ideteszem ezt is oltárod elé. Szerintem az emberi kételkedés nem probléma Isten számára. A hit isteni adomány így is, úgy is ha ez az adomány megvan, akkor a kételkedés szédületei, az istenkáromló gondolatok orgiasztikus borai, mind csak a hitet, az Isten-érzés borzalmas gyönyörét fokozzák, a legegyenesebb és legtermészetesebb úton. Lehet, hogy minden moralitás meddő, minden gondolkozás akarva, nem akarva maga a kész anarchia az egész Természet oly vegetatív őrjöngésben él, hogy nem törődhetik egy pillanatra sem egy-egy ember egészségével, szerelmével, üdvösségével. Nem ez minden kicsit is jó, kicsit is gondolkozó és kicsit is természetleső ember hármas benyomása a világról? 20 21

12 Napokban kaptam egy német kiadású Mária-legendák kötetet. A lényeges ezekben a történetekben az isteni, krisztusi, itt elsősorban madonnai irgalom és megbocsátás. Milyen jó lenne, ha valóság lenne az, ami a világban és a világtörténelemben egyelőre abszurd utópiának látszik: a jóság, a megbocsátás és az irgalom hatalma, a szeretet uralma! Csodálatos Szűz Mária közbenjárása a gonosz bűnösért, akit halálakor az ördögök pokolra akarnak hurcolni. Bocsánatot kap, mert életében néhány Ave Mariát imádkozott. Nagyon-nagyon szeretek egy legendát, Horváth János irodalomprofesszorom idézte egy középkori magyar kódexből. Vágyam, hogy hozzám is ilyen irgalmas legyen az Atyaúristen: Egy szentéletű barát bekerül a mennyországba, ott szembetalálkozik egy egész életében bűnös, zsugori, kéjenc fráterrel, egy szörnyeteggel. Nem érti, hogyan kerülhetett ide? Megkérdezi hát Szent Pétert. Ide figyelj, válaszolja az apostol, ez az ember nagyban lakomázott, mint a bibliai gazdag, akinek házánál a szegény Lázár koldult. Ő is elrúgta asztalától a maga Lá zárát, durva szavait azzal toldotta meg, hogy fejbe vágta egy darab kenyérrel. Nos! Ezért a darab kenyérért nyert irgalmat. Vagy említsem a Mirakel, a Csoda című darabot? Ez a legenda az előbb említett gyűjteményben is olvasható. Annak idején én is láttam a világhírű Max Reinhardt rendezésében az akkori Városi, most Erkel színházban. Az irgalmasság felső foka, a kegyelem abszolútuma. Egy kapusnővér apáca szerelmes lesz, elszökik a kolostorból. Kurválkodik szerte a világban. A kolostorban pedig senki nem vesz észre semmit, mert Szűz Mária, aki úgyis tudja, hogy vissza fog térni, helyettesíti őt. D. M.: Természetes, hogy a szentek is belekerültek felsorolásába. Említsen egy magához nagyon közel állót. Sz. M.: Legyen Szent Goderik. Ifjúkorában kiskereskedő, majd nagykereskedő, azután nem is egy kereskedelmi hajó tulajdonosa; igazi angol ember, jó businessman lehetett, mint Shakespeare velencei kalmárja. Egyszer csak tönkrement, ez figyelmeztette arra, hogy a túlvilági dolgok iránt érdeklődjön. Az emberek általában szerencsétlenségeikben sokkal hamarabb fordulnak Istenhez. (Nekem nincs sok erényem, de egy van: boldogságban, örömben, legkisebb sikerben is Istenhez fordulok hálát adni, bizonyára sokakkal ellentétben, a hálának legvallásosabb, legmisztikusabb, legszenvedélyesebb gyakorlója vagyok.) De vissza a tönkrement Goderikhez: remete lett. Mint a mi Szent Özsébünk, ő is barátkozott az állatokkal, virágokkal. Jöttek a mókusok, menyétek, baglyok, őzikék, szarvasok, rókák, még a virágokkal is beszélgetett. Majd elzarándokolt a Szentföldre, Rómába és Compostellába. Csodálom a hitét! Én sajnos nem tudok úgy hinni, mint egy középkori ember, ő hitte, hogy zarándoklatával teljes búcsút nyer. Jó nagykereskedő, jó remete. Ilyen kettősséghez vonzódom én is. Mint tudjuk, nem élek és éltem idillikus kispolgári zárkózottságban, mégis rettenetesen csábít, most nyolcvanéves koromban, különösen annak ellenére, hogy tombol bennem még ma is az érzékek, az értelem, a gondoskodás minden démona: a jó öreg Philemon és Baucis mitológiai története. Miközben örvénylik bennem a világtörténelem minden vihara, történelemmel és természettudománnyal, szerelemmel és hittel kapcsolatos apokaliptikus gondolatok és vad kérdések, még vadabb válaszok és megválaszolhatatlanságok én az idillt szeretném! Lemondanék arról, hogy budagyöngyei Dante, soroksári Apokalipszis-író legyek, szeretnék inkább olyan szerény öreg lenni, aki kedves öreg Baucisával éli csendes mindennapjait. Negyed- vagy ötödéves angol szakos gyakorló tanár koromban ideálom vagy irigységem volt vezető tanárom Óbudán, az Árpád Gimnáziumban: a legszebb, legszentebb, legédesebb Philemon és Baucis-variációról akarok beszélni. D. M.: Ki volt? Miért irigyelte? Sz. M.: Olgyai Bertalan, agglegény. Ez a groteszk ábrázatú bulldogvagy mopszliképű különc csodálatos ember volt. Nővérével minden nyáron Angliába utaztak. Végiggyalogolták Észak-Skóciától Dél-Angliáig az egész szigetet. A legmodernebb művészeti elveket tőle hallottam. Testvére, Olgyai Viktor mai értelemben konzervatív festő volt. Neki mondogatta: ne fess ilyen unalmas, naturalista, realista képeket, metszeteket! Inkább valami bolondot, valami korszerű marhaságot! Arany János Toldijáról az én Berci bácsim mint elavult poros műről nyilatkozott: Mi az? Hát nagyon erős volt, fogott két farkast, egyikkel a másikat agyonütötte. Mást kell ma írni! Újat, újabbat! Hát remeteségéből ilyen túlzásokra vetemedett. Ettől a bulldog- és mopszliképű édes-szent remetétől hallottam sokat például Stefan Georgéről. Nagyon szerettem benne ezt a kettősséget: az Árpád Gimnázium tanára, lyukasóráján hazaszaladt szomszédban lévő lakására, magányos különcsége szentélyébe, majd viszszatért és a következő órán folytatta, ahol az előzőn abbahagyta: a legmodernebb reagálásokat a világ dolgaira. Szeretem az idillt! Gyerekkori német nyelvkönyvem címe: Die Familie, sokat merengtem egy képén: nagymama kötöget, nagypapa újságot, papa tudományos könyvet olvas, a mama vasal, a gyerekek játszanak, leckét írnak. Jó meleg van a szobában, a kandallóban izzik a parázs, füstöl a pipa, illatozik a rumos tea. Én, aki viharos életet éltem és élek ma is, démonokkal és angyalokkal bonyolítom napjaimat: rajongok ezért a kispolgári szeretet-meleg, békés, boldog idillért. Egyedül vagyok ezzel? Nem hiszem, például Petőfi, a forradalmár is mennyire szereti a biedermeyer idillt! Téli este, kint dől a vihar, de a jó meleg szobában nincs orkán, hóesés, szél, hanem szalonna és borocska. Sokszor elgondolkodom, miért köpködik ezt le, mint kispolgárit? Lehet, hogy a tigris vagy az oroszlán, a vadállatok szintén kispolgárok, mikor a jó meleget, a fészket, a barlangot szeretik? Heverészést a napsütésben, kényelemben, puhaságban, jó kaja és még jobb szeretkezés után? Lám, ilyenek a vad bestiák, akik általában sohasem álltak még kispolgár hírében. Ezek után vigyázat! fordulat következik. A veszélyeimről szeretnék beszélni

13 D. M.: Mit ért veszélyen? Sz. M.: Ismerem természetemet, jellememet, fiziológiai és lélektani konstrukciómat. Bizony nagyon hajlamos vagyok természetem törvényei alapján olyan viselkedésre, cselekedetekre, gondolatokra, érzésekre, vágyakra, amit általában dekadensnek neveznek. Összefoglaltam mindezt az Iniciálék és ámenek novelláskötetem A la Española: halál, őrület, kéj, katolicizmus című elbeszélésében is. A történelemben ezt a dekandenciát a Habsburgcsalád egyes tagjai, a Stuart-család ágai és leszármazottai képviselik. Nézze, itt vannak róluk a legjobb könyvek: a Habsburgoknál őrült Johanna, aztán maga II. Fülöp, fia Don Carlos és a legdekadensebb II. Károly. Róluk óriási monográfiákat olvastam, már eddig is előtűntek, eltűntek műveimben, de most az Orpheus ötödik, záró kötetében újra nagy szerepük lesz. Jellememben, idegrendszeremben, lelkemben megvan annak a veszélye, hogy ilyen legyek. De kiírom magamból. Egyet a Stuart-ház legvégsőbb dekadens és degenerált tagjai közül, ha jól emlékszem, Goethe-regényemben, az Arc és álarc-ban szerepeltettem. Azzal hízelgek magamnak, hogy fölülkerekedem! Ami ebben a témában művészeti haszon, azt kiszipolyozom, azt végsőkig kihasználom, de utána? a goethei ne tovább! Szeretem azt a költőt, írót, festőt, zenészt, aki élete minden pillanatára művel reagál. Félelmetesen vonzó számomra Petőfinek ez a vonása egyéb lelki és politikai rokonságunkat most nem piszkálom -, tökéletes mű formájában jeleníti meg élete minden másodpercét, azonnal! Vagy meglepő-e, ha ezután James Joyce-ot említem, aki a nyakában hordott kis noteszébe azonnal fölírta a látottakat, hallottakat. Minden pillanat felrajzolásából ragyogó kis fekete vagy csillogó ékszerek születtek. Ez az Epifániák című sorozata. Rokon hajlamomat óriási naplóm tükrözi leginkább. A köztudatban sokszor terjedtek el (lassan lekopóban vannak) olyan téveszmék, hogy Marcel Proust-epigon lennék. Erről persze nincs szó. De? Eszményem: művének monumentalitása. Traumatikus vonzalmam minden óriási mű és óriási koncepció iránt. Univerzális műveltség, legtágabb horizontok, legmagasabb intellektuális nézőpontok: ez is a monumentalitás eszköze. Ahogy a nihilizmus (legyen bár mint világnézet a legmegvetendőbb is) vadabbá égette Joyce színeit, a végtelen gazdag intellektualitás, amely Joyce-ban van, szintén perverz fényekkel tette színesebbé a legközönségesebb mindennapnak ezt az ábráját: a rohadt szardíniák és elszórt klozettpapírok, a szemérmetlen álomképek és egyhangú cégtáblák egész más arányokat és aromákat kapnak, ha állandóan Keats-versek, latin himnuszok, német filozófia, Mozart-zene, Shakespeare-szonettek és modern természettudomány motívumai szövik keresztül-kasul a művet. Joyce egyik hogy így mondjam legtragikusabb pikantériája éppen az, hogy rossz szemű ember csak egy talmi dadaista szóhalmazt lát benne, míg a hozzáértő éppen az egészen rendkívüli műveltséget élvezi: mint az egész kompozíció egyik legdöntőbb hatóerejét. Kevés műben van ennyi az európai kultúrából egybesűrítve, mint ebben az infernális Joyce-ban. Hiszen magától értetődő: csakis azért tud ilyen infernális lenni, azért van kedve hozzá, hogy ilyen infernális legyen, mert a legnagyobb műveltség volt egyik alappillére. Szóval a monumentalitás, az óriás kompozíció iránti vonzalom olyan nagy bennem, hogy lehervasztotta csomó kisebb mű megírását. Esszék, novellák, aforizmák vázlatait mindig félreteszem, hogy ezeket majd egy óriás kompozícióba illesszem. Balzacot is ez a vágy fűtötte: összes regényét utólag az Emberi színjáték címe alatt akarta monumentális egységben látni. Monumentalitás-mámoromhoz példaként hadd említsem a könyvespolcaimon meglapuló több mint ezer albumból épp a napokban vásárolt Wormsi Dómot! Az építészetben még szédítőbb, még vészesebb hatást tesz rám az a fajta monumentalitás, melyet mint a középkorban isteni gondolat sugall, és művészi formában jelenik meg. Az álmonumentalitás nem tud démonizálni, például amely New Yorkban és a világ minden táján felhőkarcolók formájában jelenik meg, mert mögötte nincs más, mint irodák, pénz, kereskedelem, haszon. Dekoratívak és elég szépek ugyan, de ez mégis csak olyan humbug és komédia, mint a kulisszák a katedrálisokhoz képest. A monumentális népstadionok tízhúsz-százezer ember befogadására nemcsak hidegen hagynak, de dühítenek, hogy ne mondjam, undorítanak. Hisztériás tömegek üvöltöznek. Mámorosan drukkolnak a hokimérkőzéseken, futballmeccseken, én meg érzem: ezek az emberek miközben lesik, hogy ki győz, ki a legerősebb, tulajdonképpen legállatibb ösztöneiket vezetik itt le és természetesen legszívesebben nem futballmeccset néznének, hajrá Fradi vagy hasonlók, hanem a csatatéren ölnék-gyilkolnák egymást. Csak külsőleg van jelen a homo ludens ezekben az ultra-monumentális, számomra álmonumentális stadionokban; itt a világháborúk gyökerét látom, a sport álarcában a bestiális fizikai egymás-legyőzése, letiprása, állati ösztöne dolgozik. Arról nem is beszélve, ami szintén nevetséges és visszataszító, ha csak azért építenek valamit nagyra, hogy az még nagyobb legyen, mint az előző, a másik. Mint a gyerekek, mikor arról vitatkoznak, hogy az én papámnak ekkora bicskája van, az enyémnek még nagyobb és a harmadik öregapjának a legnagyobb. Ennek persze semmi köze nincs az én monumentalitás-eszményemhez, amely gyönyörű, mint a Prousti Mű vagy a Wormsi Dóm: isteni ihlet és valódi nagyratörekvés jellemzi. D. M.: Monumentalitás A manierista művészet is szomjazta a monumentalitást. Kritikusai és saját maga is gyakran emlegetik rokonságát a manieristákkal. Tud még ehhez hozzátenni valamit, most mikor eszményeiről vallatom? Sz. M.: Bécsben volt egy nagyszerű kiállítás, Zauber der Medusa, a világ minden régebbi, későbbi és modern manierista festőjének, szobrászának műveiből. Erről készült az az album, melyből megmutatom magának, noha ez nem televízió, egy között élt rézmetsző Szilénosz-ábrázolását. Mindenki tudja Szilénoszról, hogy Bacchusnak, a mámor, az orgiák 24 25

14 istenének volt társa. Azt azonban kevesebben tudják róla, hogy bölcsesség hírében állott. Nietzsche is egyik művében mint bölcset szerepelteti. Ezen a képen, látja, mint a Bibliában Noé mámora, aki aléltan fekszik, szemérme leplezetlen, fiai röhögnek rajta. Itt a Szilénosz-képen a részegség azt jelenti, hogy a Természettel való mámoros kapcsolat nélkül a tiszta logika, a tiszta igazság, a tiszta költészet nem ismerhető meg. Persze nem kell okvetlenül szélsőségesen lefordítani: be kell rúgnod és attól költő és bölcs leszel, ilyen baromságot még negatív formában sem lehet emlegetni. Arról van szó, hogy a nagy költészet, a nagy mámor, a nagy szexualitás, a nagy vallásosság, a nagy ráció: egymástól megkülönböztethetetlen, mindez egyetlen nagy, gyönyörű, megváltó művészeti, vallási, intellektuális egység. Tiszatáj, szám Miénk lett a valóság; elveszítettük álmainkat Dobos Marianne: Elég rég ismerjük egymást, kedves Zoltán és elég közelről, hogy elmondhassam: nem először beszélgetünk nyilvánosan sem, nem először vitatkozunk, értünk netán egyet. Párbeszédünket tehát nem most kezdjük, csupán folytatjuk. Végeredményben, ha van is, nem áthidalhatatlan a köztünk levő földrajzi, eszmei, embereszményi távolság. Egyik írásodban olvastam, hogy a mostanában gyakran és sok helyen idézett gondolatod, mely szerint a XX. században a legnagyobb kaland megmaradni ott, ahol születtünk, először június 6-án íródott le. Alig tizenöt év után, szerintem mostanában vált igazán és keserűen időszerűvé. Jóval e megállapításod előtt már korábbi írásaidról is leírta egyik magyarországi kritikusod, hogy műveidben a személyiség szabadságharca folyik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a születtünk többesszáma és a személyiség szabadságharca egyes száma között helyezkednek el azok a feszültségek, amelyek éltetnek. Mindig feszes fogalmazású és az anyanyelv megőrzésének fokozott gondjában fogant írásaid embereszménygyökereire, eszmeitapasztalati-lelki-földrajzi eredőire volnék ezúttal kíváncsi. De máris hagylak beszélni, ha úgy jobban tetszik: vallani. Panek Zoltán: Soha időszerűbb kérdést. Abban állapodtunk meg, hogy pótkérdéseket nem teszel fel, a szabad áramlásra bízzuk magunkat. Szabad a csapongás tehát. (Ami azonban nem lehet ne legyen szellemi kicsapongás.) Kérdésedet fontosnak, izgalmasnak találom. Mindössze egy apróka árnyalatában javasolnék kiigazítást. Nem kedvelem, ha az ún. gyökerekről beszélnek. Hagyjuk az effajta fogalmazást a gyökereseknek. Akik ha kell, ha nem folyton a gyökereikre hivatkoznak. Egy fa sohasem hivatkozik a gyökereire. Az, hogy egy fának milyenek a gyökerei, leginkább a gyümölcséből ítélhető meg. No meg a fölötte elvonuló viharok kudarcaiból. Köszönöm, ha netán egyetértesz velem. Aminthogy köszönöm a megnyilatkozási alkalmat. Köszönetemhez nyomban hozzá kell tennem, hogy van, amiről szívesen beszélek, talán szívesebben, mint írok, esetleg soha nem is írtam volna egyébként, és van, amiről nem könnyen. Most feltehetőleg ilyesmiről van szó. Egy idő után mindkét esetben óhatatlanul gyanúba keveredhet önmaga előtt is az író: a gondolatolvasó még nem feltétlenül gondolatíró. De hát esendő emberi fenségünk sok mindent elvisel(tet velünk) az élet folyamán. Engem leginkább az sodor ilyes kalandokba, hogy még csak nem is sejtem, mi a véleményem valamely dologban, ám, ha megkérdeznek, mindjárt tudom. Bizonyára így vannak ezzel mások is. Megkérdeztetvén tehát, legalább én is megtudhatom a véleményem. Ami olykor nem minden megdöbbenés és kockázat nélkül való játék. Ezek után máris vágjunk a dolog közepébe

15 Mindenekelőtt: az embereszmény-választék hogy így fejezzem ki magam a század végére tetemesen (miközben igen tarkán) gyarapodott, az emberek többsége azonban ennek ellenére talán soha nem volt ilyen mértékben ágrólszakadt ebben a tekintetben. Robert Musil már korábban megírta volt A tulajdonságok nélküli ember című művében (hangulatilag éppen idesandít a cím): Miénk lett a valóság; elveszítettük álmainkat. Amilyen mértékben elidegenedtünk volt vagy lehetséges, lélekhez álló eszményeinktől, olyan mértékben el is embertelenedtünk. Ezt a feltételezésemet a továbbiakban is fenntartom, ugyanakkor kérdésedre visszakérdezek máris: Miért akar valaki (akarjon) olyan lenni, főleg ha már valamilyen, mint valaki más (szerencsés esetben már halott, szerencsétlen, mert főleg tömegméretekben még élő), amikor ez amúgy is bensőleg mindenképpen szinte lehetetlen? Utánozás: majomszokás. Szinte bizonyos, hogy a fejlődés utánzását is a majmoktól örököltük, a fáról lemászásét mindenképpen. (Lehet, hogy ők az okosabbak, mert félig-meddig a fán maradva is fennmaradtak.) Bizonyíték: a pillanatnyilag ötmilliárdnál nagyobb lélekszámú emberiség átlagos szellemi színvonalát tekintve immár nyugodtan megkezdhetnők a visszamászást. Ha ugyan az ötlet kivitelezésének megkezdésekor még lesznek fák. Jó negyvenszázalékos ugyanis pillanatnyilag az írástudatlanság még ott is, ahol némelyek eme szavakat csak felolvasva értik, az Amerikai Egyesült Államokban nemkülönben. Egyebütt nemkülönben. Ettől, ha nem is egészen, de valójában függetlenül miért legyünk mássá és más-sá, ha már lettünk és főleg, ha lehetünk (lehetünk?) önmagunkká? Ez is önmagunkká lennünk épp elég munka, több, mint egy életre szóló feladat. Különben is: ravasz serkentés és gyanús indítékú noszogatás lehet ez néhol. Van egyfelől a velünk született nyájösztön, másfelől pedig az egy akolba egy pásztor bunkósbotja alá terelés veszélyes játéka, csillapíthatatlan buzgalma, a legkülönbféle zászlók alatt. Nem csalódott még elégszer az emberiség a szellemi-lelki egyenruhásítás undorító győzelmeiben? Persze kell a szellemi, eszmei, gondolati emberi tapasztalatokat megragyogtató, felkínáló világpiac okos, mindig forradalmasító működése és lendülete, és kell a senkiével össze nem téveszthető egyedi emberarcunk képének értékeink révén kiérdemelt elhelyezése az emberiség érettségi tablóján, ámde vigyázat gondolatot ne bóvliért cseréljünk és viceversa. Továbbá: nyíltan megvallott szerelmünk a saját fejünkben termő gondolat is lehet. Ideje már megbarátkozni a gondolattal, hogy a megoldás kulcsa miután sok mindenre van, de a lét általános nyomorára amúgy sincs megoldás nem egyetlen ember vagy embercsoport kezében van. Külön-külön furamód egyre okosabbak a ma élő emberek, mint együttvéve. Arról nem is beszélve viszont, hogy némely ember számára végzetes lehet az az ártatlannak látszó jó tanács, miszerint: Légy hű önmagadhoz. Ehhez, amennyiben elhangzana, sürgősen hozzá kell tenni: Ismerd meg önmagad, de miután megismered, és netán valóban olyan vagy, soha többé ne állj szóba veled. Talán a költészet villámerejű villanása old olykor valamit a lét mind kuszább homályán. Egy másik erdő jár a fák közt. (Nemes Nagy Ágnes.) Mi tűnünk át valamin, vagy rajtunk tűnik át egy másik emberiség? Az ifjúság jó része még mindig és egyre inkább énekes koldus szeretne lenni, szórakoztató iparos (szórakoztatott iparos), mint egyre idiótább idolumai. Akik már megszokták, beletörődtek, csak legyintenek: iuventus ventus, hosszú haj: elhúzódó ifjúság az örök-hosszúhajú zenében, majdcsak észre térnek. Hosszú távon ez csak amolyan haja hulltán baja múlik. Hiába való az embernek példázatokat poshadttá papolni. Az talán jobb, hogy a kopaszok pusztító erejüket még csak nem is sejtjük fegyverekkel játszanak? Egyre mélyebbről és egyre messzebbről is hangzik a keserű figyelmeztetés: Az ember sárkányfog-vetemény. Ha ezt nem is, annyit talán el lehet fogadtatni kortársainkkal, hogy egy novellámban írtam volt : Minden ember a világ legfurcsább embere. És miután életemben az éppen élő emberiség első számú embere én magam vagyok, nyilván a világ legfurcsább embere is. Babits Mihály Iriszhez, a szivárvány istennőjéhez szólván így ír: Idézz fel nékem ezer égi képet és földi képet, trilliót ha van, sok földet, vizet, új és régi népet, idézz fel, szóval, teljes enmagam. Minden ember magában hordja az emberi állapot teljes alakját írja Michel de Montaigne. A gondolat-sziklát Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij görgeti tovább: énutánam talán valóban senki számára nem lesz semmi, és mihelyt kialszik a tudatom, az egész világ eltűnik, mint egy kísértet, mint csakis az én tudatom tartozéka, és megszűnik, mert lehet, hogy az egész világ és az egész emberiség csakis én magam vagyok. Montaigne és Dosztojevszkij között Blaise Pascal is hasonlóan vélekedik: Önmagának mindenki a teljesség, mert ha meghal, számára a minden halt meg. Dosztojevszkij nem áll meg itt: kihívóan büszke és bátorítóan bizakodó (talán ő hisz a legjobban az írás hatalmában). Az ember egész életében nem él írja, hanem alkotja önmagát; önteremtéssel megteremti magát. Jean-Paul Sartre számára pedig elegendő, ha önmagát választja az ember, mert ez esetben óhatatlanul az összes többi embert. Nemcsak az én szabadságom, a másoké is, ha netán igényt tartanak rá, hogy megértsék az én szabadságomat, hogy a világ legfurcsább embere lehessek. Ezt méltánylandó nekem viszont kutyakötelességem ünnepélyesen kijelenteni, hogy miután véleményem a lényegesebb kérdésekben megoszlik az arra rászorulók között, jómagam oszthatatlanul vigasztalan vagyok. A mindenség súlya alatt él bennem a fájdalom. Az ugyancsak meglehetősen vigasztalhatatlan Boris Vian szerint életünk egyszeri használatra kiadott-kiszabott örök idejében történetesen korunkban az út egyik 28 29

16 oldalán fújt a szél, a másikon nem. Arról nem is beszélve, hogy ugyane szerző szerint: a hangulat általában nagyon nyomasztó: a negyvenéves falánk hölgyek hét krémest esznek, kisujjukat feltartva. De az ötven-, a hatvan-, a hetven- és a nyolcvanéves hölgyek is ugyanúgy teszem én hozzá, aki nem vagyok irigy, igaz viszont, hogy kimondottan özvegypártinak sem nevezhető. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy főleg az áporodottan zöldfülű, különféle színű kékharisnyák a dilettantizmust, tehát az ügyeskedő megélést (túlélést) pártfogolják. A jól szimatoló Miss Marple-ok kerülnek a túlélés döntőjébe. Kedves Marianne, elnézésedet kérem és minden olvasónkét. Csupán védekezem. A szerelemben, amit az érett korú női személyek iránt érzek, egy férfi túlélési esélyei úgyszólván szóba sem jöhetnek. Az anyáskodó hölgyekkel szemben, akik elgyávítják a férfit, mint Mark Twain felesége, inkább tehát mellettük, oldalukon, a máris érzelmi özvegyek oldalán a fékezett hatású férfiak sorra-rendre lekésik életük különvonatát. Tisztelet a túlnyomó kivételnek, de jaj továbbra is az olyan özvegynek, mint Mao-né vagy Peron-né. Sziszifoszt, második megjelenése alkalmával a földön (Sziszifoszt, aki szerintem belül görgeti a sziklát) egy leány hűvös keze tartotta vissza attól, hogy eltávozása határidejének lejárta után azonnal visszatérjen az alvilágba. Természetesen a nem hasonló helyzet még nem jogosít fel minket arra, hogy feladjuk a küzdelmet. Nem adhatjuk meg magunknak azt a mindig alaptalan önelégültségből táplálkozó szánalmas örömöt, hogy lemondunk: trónról (amennyiben minden ember fenség), megszállottságról (főleg, ha már beleszülettünk), szikrázó dacról (annak ellenére, hogy eleddig alig sikerült valami az életben), egyáltalán: a minőség méltóságáról. Nekem például gyémántvágó-viselési engedélyem is van. De nem a hatalomtól kaptam, ez az én hatalmam. Az emberek egy része éhezik, a szabadságjogok bilincsében vergődik, éhenhal a szabadság utáni vágyban, a század megannyi tébolya elvitte feje fölül a kedves otthoni tetőt, beeshet hozzá akár egy alig használt űrhajó vagy rakéta, egy fürtös fejű rakéta, mint valami ismeretlen görög istenfi. Mi nem történhetik még meg velünk miközben egyre silányabb könnyű zenére és egyre tökéletesebb nehézfegyverekre mindenütt van pénz. Szájunk barlangjából naponta előjön az üvöltő ember. Bocsánat: ősember. Pedig talán oktalanul-jogtalanul sértegetem magunkat. Ne bántsuk az ősembert: főleg gondolkodásáról kevés, hézagos, pontatlan ismeret maradt ránk. Talán ezért is az emberek, illetve a népek érdekes módon még a már-már mániává fejlődött jövőkutatás korában sem hősi jövőt, szívesebben álmodnak maguknak hősi múltat. Az ősök olyanok, mint mi, állítólagos utódaik, csak ők kevésbé majomszerűek és valamivel életrevalóbbak voltak, mindenesetre jobban tudtak örülni az életnek. Az erdélyi Torda a meghirdetett vallásszabadság Első Európája volt valamikor. Még mielőtt Bethlen Gábor könyves ökrösszekerei a Kárpát-medencét nyikorogva bejárták volna a fejedelem többnyire győztes hadjáratai során. Ágyúszó szünetében a nagy fejedelem nem szűnt meg önmagán dolgozni. Szégyellem is ideiktatni feljegyzésemet: Min dolgozol mostanában? Önmagamon, önmagamat építem. Rám fér és rászorulok. Tempi passati. Mára sőt már szinte egy évszázaddal ezelőtt Lev Nyikolajevics Tolsztoj ezt jegyezte föl a naplójába: Az emberiség kilencvenkilenc százaléka őrült. De tartok tőle, hogy túlságosan elnéző vagyok. Aki nem ura elméjének, annak könnyen akad kéretlen ura. Értelmi és haladási sebességünk függvényében mérni magunkat szükséges, ajánlatos, tanácsos, egyszóval: kötelességünk. Méghozzá helyzetünk állandó tudomásulvételére és az esetleges és bármikor esedékes pályamódosítás azonnali érdekében. Mérni tehát: összetetten, szigorú tárgyilagossággal, tettenérőn, biztos értékekkel, érett megfontolással, elrettentőn, ha kell, rettentő figyelemmel, roppant fegyelemmel és mégis engedékeny ésszel, ha az látszik okosabbnak. Ha sem a part, sem a folyó, akkor az ember sorsa csak a hömpöly. Bármi jó, csak a gravitációs szingularitás a fekete lyuk, a fekete sugárzástalanság, a láthatatlan fekete lyuk bajába ne essünk. Létünk értelme (talán): a legdermesztőbb Kelvin-fokokkal is dacoló forró sugárzás. (Írtam volt: A csillagok is férgek, és mi is csillagok.) Sugározni pedig az tud a legjobban, aki képes mások sugárzását is érzékelni, felfogni, magához ölelni. Példát akarva-akaratlan mutatunk, adunk is, nemcsak látunk, követünk, olykor ezt is akaratlanul netán. Ez pedig nem kis felelősség minden ember számára, még ha soha életében nem gondol is rá. Nem az a baj, hogy én nem hiszek Istenben, a nagyobbik, ennél sokkal nagyobb bajom, hogy ő nem hisz bennem. Élek, látszom, vagyok (nem látszani, lenni kell mondotta Széchenyi István), netán hatok, esetleg akaratom ellenére, mindenképpen része vagyok a világnak, rontok vagy javítok, ha nem henyélek. De csupán láncszem vagyok, illetve inkább részecskéje a huzalnak, ami az örök áramot közvetíti, ki tudja, miféle felelősségbe keveredem. Ezzel a hiú okoskodásommal a magam-magunk fontosságáról most inkább hirtelen szembeállítanám Nagy László egy mellbevágóan tömör gondolatát: Tedd a csodát, ne magyarázd. Igen, de ez esetben engedtessék meg, hogy halkan hozzátegyem: az emberi kapcsolatok minden pillanatához ki kell tenni a figyelmeztető táblát Vigyázat, robbanásveszély! Különösen áll ez a gyermekekkel való kapcsolatunkban. A gyermekek azok, akiktől talán a legtöbbet lehetne tanulni jövőül. Friss, tiszta és még őszintén szabad szellemükre azonban zsenge koruktól iszonyatos nyomással nehezedik a múlt. Amelynek látható, leginkább érzékelhető, jelenlevő része alighanem mi magunk vagyunk szellemileg többé-kevésbé felnőttek. A mi időnkből átszivárgóan a jövőbe. Mi, akik már alig vagy egyáltalán nem használható eszmei kacatjainkat cipeljük magunkkal, vérbemártott tapasztalatainkkal, későn keserű lemondásunkkal, a hatalomhoz az emberi kor legvégső határáig görcsösen ragaszkodók, valamikori elképzeléseink csőddé aszalódtak, örömforrásaink szenvedéssé zilálódtak, a simogatást elfeledőn tenyerünk megkérgesedett, szemünk immár savas esőt sír, kezd

17 hetnénk elölről ha lehetne egész félrecsúszott életünket. No persze, ebben aztán igazán nem lehet általánosítani, végtelen a változatok száma, a számadásban mindig az arányok a döntőek. Egyértelműen legfeljebb azt lehet megkockáztatni, hogy az ember fájdalmas anyag és még fájdalmasabb szellem. Mit kezdjen valami folytonos ismételgetésével az ismeretlen-ismerős erő, aminek mi csupán parányi alkatrészei vagyunk? És ezenközben működik a teljességgel kiszámíthatatlan taszító-vonzás is. Ennek a működtető ereje nem egyéb, mint amivel minden eredeti szellem a világ kör- és közforgásába robban. Megismételhetetlen egyetlen eredeti ember is. A lehetetlen megismétlés szempontjából az eredendően másolatok már csak azért sem jöhetnek számításba, mert összetevőik révén és miatt sokkal bonyolultabbak, semmint hinnők. Ilyenformán még egy hosszú-hosszú élet végén sem lehet kibogozni-összegezni, kik hatottak az emberre, milyen mértékben, ráadásul milyen kölcsönhatásokban alakították így vagy amúgy az életünket. Akik eme ad hoc vallomásban név szerint megemlítődnek, nyilván még most is hatnak, jelen vannak életemben, némelyikük természetesen taszítóvonzás. És még hányan, de hányan, akik az életembe keveredtek, kevertem őket vagy keverték magukat. Minden ember mondják legalább egyetlen dolgot jobban tud, mint a másik jelenleg tehát több mint ötmilliárd valamit kellene megtanulnom csak a kortársakból, ők tőlem legalább egyvalamit, hogy így feldúsulva együtt próbáljuk meg kifürkészni, megtalálni, meghatározni csodálatos létünk rejtezkedő értelmét. Az emberiség toldozott-foltozott, folyton kirojtosodó, sárban-vérbenszégyenben-tudatlanságban is meghurcolt emlékezete egyetlen hamubasült pogácsánk. Nagy kár, hogy nem mindenki tart rá igényt. Igaz: keserű a pogácsánk ahogyan édesanyám szokta volt mondani, amikor olyan helyzetben voltunk. (Nem emlékszem oly időre, amikor ne lettünk volna.) Kisfiam intett gyakran édesanyám, majdnem mindig ugyanazzal a bevéső szöveggel tanulj meg mindent, hogy soha ne szorulj senkire, de rád mindig számíthassanak. Akkoriban még ketten voltunk hercegek Somogyi Károly anyai nagyapám falujában, a Szatmár megyei Józsefházán: a rangjáról korán lemondott Gonzaga Szent Alajos és a képzelet hercegeként induló jómagam. Csonth Ignác plébános úrnak köszönhettem a volt hercegfival való ismeretségem és javarészt a serkentést a továbbtanulásra is, a tisztelendő úrnak, akit fölötte tiszteltem és tisztelek azóta is, ennek ellenére egy hittanórán felökleltem a padból kirobbanván, mert figyelés helyett szerelmes levelet fogalmazó kopasz fejemet a méteressel alaposan megkopogtatta. Lehet-e példaképe az emberfiának olyan egyén, akivel a kölcsönös szeretet változataiban még verekszik is? Vagy akivel folyton felesel, nem éppen nagyrabecsülése jeléül, mint tettem én a kiváló Polányi Imrével, osztályfőnökünkkel? De hiszen édesapám ellen meg egyenesen és egyre hevesebben lázadoztam, jóllehet édesanyám mellett neki köszönhetem a legtöbbet. Még tetten is tudom érni magam az időben: egy fura és merész átváltozás formájában én ő akartam lenni. Egy nyári este kikönyököltem udvarunk utcára szolgáló kerítésén az eltávozásra hazaérkezett édesapám három krumplivirágos angyalbőrében immár elég nyurgán én lettem ő, a komiszillatú hős, mélyített hangú mormogással fogadtam a mezőről hazatérők köszönését, énbennem édesapám és én édesapám szerepében. Lemászván a fáról, túlságosan is földközelbe kerültünk kár. Csinos áttűnések című novellámban megírtam már, hogy mit örököltek tőlem felmenőim. Egy kritikusom nyomban további biztató példát is idézett a lelkesítő ötletre. Kösztler Arthur Spinózától származtatta magát, annak ellenére, hogy a filozófusnak köztudottan nem voltak utódai. Minden előzmény a miénk volt valamikor, és lehetséges folytatásunk útjában sem állt annyi akadály. Majdnem gyászos emlékű katonai pályafutásom egyébként hamar és csúfos vereséggel (megverésemmel édesapám részéről) ért véget. Ugyanis egy német géppisztolytöltényt reszeltem be egy rozsdás amerikai coltba, a többi elképzelhető. Édesapám gondolatilag így summázta a tanulságot: Nem csak azt nézzük meg, hogyan megyünk be valahová, hanem azt is, hogyan jövünk ki. Járunk-kelünk a világban, vagy elkelünk, mint példa, vagy nem, vagy akadunk eszünk és szívünk-szerinti példára vagy nem, miközben eszünkbe vehetjük, ami Tamási Áronnak jutott eszébe: mindnyájan tengeren élünk, melynek a hullámai nem kérdezik a nevünket. A modern ember helyzetének ilyesfajta meghatározására én is tettem már kísérletet, hadd idézzek egy 1985-ös esszémből, miként következik: Az emberre mégsem alkalmazható tehát egészen Heisenberg törvénye, a határozatlansági összefüggések, az ember helyzete és ezzel egy időben haladási sebessége pontosan meghatározható: értelmével az értelmetlenhez kétségbeesetten ragaszkodva (van benne valami határozottan összefüggéstelen) forrón markolja a hatalmas, szivárványszínű jégcsapot, amely a bársonyfeketéből ibolyakékbe váltó ég ereszén lóg. Ehhez csupán annyit szeretnék hozzátenni, hogy az emberi rejtély: a viszonylagos megközelíthetetlenség foka. Tiszatáj, szám 32 33

18 A világ elkésve válaszol Károlyi Amy: Példa? Példakép? Minderre később eszmél rá az ember. Később nyílik ki a szeme, s annál mélyrehatóbb lesz a tekintete, minél nyitottabb a másik ember, a környezete iránt. Legelső mintaképei természetesen a szülei. Édesapám falat kenyér jóságú ember volt. Szegényei rendszeresen csöngettek be, és mindenükből adott nekik. Édesanyám gondja volt, hogy háziasszonyi csodákkal mindent előteremtsen számunkra. Édesanyám valamikor a Nemzeti Zenede művészképzőse volt, Tomka növendéke. Első koncertje a Vigadó kistermében volt. Dobos Marianne: S mint ahogy A zongora című írásodból megtudjuk, a siker ellenére ez volt az utolsó hangversenye is, mert A daliás fiatalember a kis csokorral mégis csak elvitte, ami kis ideig nagyon jó volt, és hosszú ideig nagyon rossz, mert az abbahagyott hivatás bosszút állt. Holtig tartó kielégítetlenséggel oltva be a fiatalasszonyt önmagával, másokkal, mindenkivel. K. A.: Igen, édesanyám házasságának és félbemaradt művészi pályájának alapvető tanulsága számomra, hogy nem szabad az embernek nagyobb áldozatot vállalnia, mint amit elbír. Hivatásról, megvalósulatlan becsvágyról szó nem esett nálunk. Csak a halálos ágyán mondta el nekem a történetét. Pedig Kiradírozhatatlan nyomokat hagyó hangzatok értek szabályos időközökben, lámpaoltás után a félig nyitott ajtón beszüremlő negyedfényben. Ezek a hangzatok csobogtak körülöttem, míg egyre mélyebbre úsztam lefele az álomfolyón. Bizonyára még álmomba is elkísértek. Érzelmi életem meghatározói lettek e hangzatok, s talán nem tévedek, ha azt mondom, ezért van olyan sok közöm az álomhoz és a folyókhoz. Bizonyos harmóniák hallatára, bizonyos játékstílus csobogó hangjára még most is beugrik a szűrődő fény, a közelítő álom jóleső zsibbadtsága, s e tündérségek felidézője, az édesanyám, aki csak este gyakorolhatott, ki tudja, minek és ki tudja, meddig? Öntudatlanul így lettem részese egy boldogtalanul boldog életműnek, így érlelődött bennem öntudatlanul a boldogság és boldogtalanság, ahogy az iskolás gyerek feje alá tett könyvből reggelre, úgy hiszi belészűrődik a tudás. Chopin romantikus hatását szerencsésen egyensúlyozta a bachi tárgyilagos derű. Míg Chopin örökre ennek a világnak el nem érhető vagy oly könnyen elveszíthető gyönyörűségéhez kötött, Bach ütemei lajtorjafokok voltak felfelé. Gondolom, hatéves koromra kijártam az érzelem iskoláját. A legmagasabb fokú tapintattal, ami pedig mondhatnám, a lélek ízlése, édesapám betegségekor találkoztam, öreg takarítónénim képében. Adventista volt. Kavartam a rántást, ő mosogatott. Közben Szent Pál leveleiről beszélgettünk. Az együttérzésében, a betegápolása művészetében a Nobeldíjas Calcuttai Teréz anya távoli szegény rokonát vélem felismerni. Vannak angyalok. Az enyém Hangyás néni képében jelent meg. Kerek világoskék szemeket, rózsaszín-fehér, nagy arcot viselt, rékliszerű blúzokat, suta szemérmes, bokáig érő szoknyát és kitaposott fűzős cipőt. Kezében frigyláda és harsona helyett súrolókefét, cirokseprűt és felmosórongyot tartott. De a szájából, mint társainak szájából a toszkán égen, selyemszalag repkedett a következő felírással: Egy nap megismertem az igazságot. Azt akartam, hogy mások is tudják meg. Szaladtam az utcán és kiáltoztam: megismertem az igazságot. De az ablakok bezárultak, az emberek nem akartak meghallani, s aki meghallott, kicsúfolt. Hangyás néni tehát hírt hozó angyal volt, megváltást hirdető angyal, mennyből az angyal. Szinte látom, ahogy lobogó hajjal, lobogó kék ruhában átsüvít az utcán. D. M.: De nem lehet sértetlenül angyal a földön. K. A.: Természetesen a válasz egyértelmű: NEM. Száz éve halt meg Emily Dickinson. Egyik hozzá írt versem, A világ elkésve válaszol kezdődik így: Tintafoltos még a vallomástól a parányi asztal, min barátnőm a konok new-englandi lány, levelet írt a világnak, ki neki sohse írt Talán a legfontosabb, amit tanultam tőle, az erőfeszítés és a mindent egy lapra föltevés. Csak a nagy tét érdekli: az egész bank. Éhezik, de morzsát nem fogad el. A főnyeremény hiánya jobban élteti, mint egy pár dolláros nyereség. Így a hiány változik főnyeremény nagyságúra. S ez már hatalmas vagyon, ha negatív előjelű is. Ebből a vagyonból sok mindenre futja. Királyi vendéglátó. Generációkat lakat jól a saját éhségéből. Nagy éhségek önmagukért táplálják írja. És ez már megszállottság. Cézanne, Csontváry, Klee megszállottsága. És Emily Dickinsoné. S ez, ami a szentekkel is összeköti, a hit nagy hazárdjátékosaival a kis prakticistákból sosem lesz szent, akik a menny tétjéért lemondanak a földről. Az ő tétje a mű keserű tisztasága, mit nem tisztátalanít sem édességgel, sem hígítással. Mákkivonat. Verseit az észrevevés mikroszkopikus, vagy ha akarjuk teleszkopikus pontossága, a rögzítés véglegessége s a rengés-rendülés pusztító ereje jellemzi. A van és a nincs problémái (természet, érzelem, halál és öröklét) foglalkoztatják. A csodálatos és komplex élet, amit egyedülvalóvá és ismételhetetlenné pecsétel, s az időtlenségbe transzfigurál a halál. Élethossziglani problémát okozott neki a halál. Az élet minden perce a szép, és a rossz megőrizni való érték volt számára. Pedig ha feltesszük a kérdést: De hát, mit is adott az élet Emily Dickinsonnak? a válasz: vereséget mint nőnek s vereséget mint művésznek. De ahogy a halált domesztikálni tudta és beépíteni az életbe, így vereségét is sikerült győzelemmé változtatnia. Alkimista adottsága volt, 34 35

19 hogyan kell az embert ért rosszat pozitívummá változtatni; gyász, sikertelenség, frusztrált szerelem a kezében arannyá változott. No, persze nem ingyen, hanem intenzív, gyilkoló szenvedés árán. Olaj présből csepeg, A rózsaillatot Nem nap izzasztja egymaga, Hanem a csavarok. A szenvedés volt a tűz, s olvasztókemencéjében salak, sértés, értetlenség és egy élet veresége királynői diadémmá olvadt össze. Pár évvel ezelőtt, amerikai tartózkodásunk idején meglátogattuk szülővárosát. Nem mint turisták, hanem mint zarándokok. S ekkor jöttem rá a zarándokutak értelmére. A géniusz szülővárosának atmoszférája, háza, tintafoltos asztalkája, bölcsője nem a kíváncsiságot elégíti ki, s a múzeumok adatközléséhez sincs köze. A levegő, a ház, a tárgyak emberközelbe hozzák az absztrakt időbe távozottat. Végigjártatják a zarándokkal a géniusz emberi életútját, egy platformra, az élet, az emberi kicsiség egyazon szintjére kerül velünk, hogy aztán a szemünk előtt kezdjen újra nőni, s tűnjön el előlünk az időtelenben. Tiszatáj, szám A nagy remények ideje lejárt Dobos Marianne: Bárdos B. Arthur kiváló költőnk jelenleg Dortmundban él. Azt hiszem, ha krimiírói ambícióim lennének, azonnal engedélyt kérnék tőle, hadd dolgozzam fel életét ebben a műfajban. Bárdos B. Arthur: Nem lenne könnyű feladata. Először is azért, mert sokan élnek még élettörténetem szereplői közül olyanok, akiknek személyére való tekintettel sok mindent korai lenne még közreadni. Persze, több biztatást kaptam már arra, hogy megírjam életutamat. Szánok is egyszer erre két-három évet. D. M.: Akkor talán hadd kérjem meg, beszéljen nekünk arról, hogy alakult a költészete a kezdetektől napjainkig. Kik voltak hatással a magyar költészet és a világirodalom klasszikusai közül fejlődésére? Kit tekintett példaképének? B. B. A.: Kérdései mögött kérdések sokasága rejtőzik számomra. Évgyűrűim szaporodtával sok-sok réteg rakódott egymásra. Költői életkorom talán ha másfél évtizeddel fiatalabb betöltött esztendőim számánál. Kolozsvárról gimnazistaként 1943-ban küldtem be három versemet Budapestre Az Újságnak. Folyt a háború, természetesen békeverseket írtam. Igencsak nagy meglepetés volt számomra, hogy ebben a nagyon divatos polgári lapban mind a három versem megjelent az egyik hétvégén; már nem emlékszem, a szombati vagy a vasárnapi számban. Fiatal költők ez volt föléjük írva. Hát így kezdődött a közvélemény előtt irodalmi működésem. Először Ady Endre volt a példaképem, de a legnagyobb hatást József Attila tette rám. Nagyon nagy mértékben hozzájárult ehhez az is, hogy ban József Jolán Brassai Viktor szavalóművésszel Kolozsvárott járt. Zárójelben hadd említsem, hogy a későbbiekben hallottam Ascher Oszkárt is József Attila-verseket mondani, de véleményem szerint Brassai Viktornál nemigen volt a magyar versmondásnak nagyobb mestere. Szóval lelkesen látogattam azokat az estéket, melyeket titokban családoknál tartottak, és ahol magyarázták is József Attila életét és költészetét. Ekkor irányult figyelmem felé, és szeretetem és csodálatom iránta nem szűnt meg máig sem. Első számú és legfontosabb költői példaképemnek tartom. Ady és József Attila között természetesen nagy hatással volt rám a Nyugat nagy nemzedéke, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső elsősorban. Azt hiszem, hatásuk nyoma ma is érezhető. A német példaképemnek Rainer Maria Rilkét tekintem. A franciák közül pedig Baudelaire-t, Rimbaud-t, Verlaine-t. Míg Rilke elsősorban a formakészségével ragadott meg, addig mint fiatal ember számára teljesen újszerű volt nekem a dekadencia. Megpróbálkoztam Rilke Kristóf kornetás szerelmének és halálának története lefordításával is. Egy része el is készült, de hát közbejött március 19. Tovább már nem irodalmi kérdésekkel foglalkoztam, hanem bevonultam munkaszolgálatra. Ez az út azután a bergen-belseni lágerbe vezetett. Érdekes és szerencsés véletlenek folytán azon ritka kivételek közé tartoztam, 36 37

20 aki papírral és ceruzával érkezett a haláltáborba. Azt hiszem, nagyon sok mindennel együtt ezért is dr. Kun Miklóst illeti a köszönetem nyarán ismertem meg. Egy századba kerültünk. Jó barátok lettünk, mellesleg Radnóti Miklóssal és Vas Istvánnal is igen jóban volt. Felajánlotta nekem, hogy szükség esetén elrejtőzhetem a lakásában. Ahogy ezt a Nehéz szerelemben Vas István megírja, ő is ebben a lakásban bújt meg egy ideig. A továbbiakban a nyilas idők alatt szintén dr. Kun Miklós segítségével a Kolumbusz utcába, svájci védett területre kerültem őszén, november elsején vagy másodikán a nyilasok körülfogták a telepet. Az utolsó pillanatban magamhoz tudtam venni papírt, ceruzát és igen fontos legszemélyesebb tárgyakat. Ezeket jól elrejtettem. A józsefvárosi pályaudvarra hajtottak bennünket. 11 nap múlva, kilencvened magammal egy vagonban megérkeztünk Bergen-Belsenbe. Azt hiszem, én voltam a leggazdagabb, akinek papír, ceruza, fésű és bicska maradt a tulajdonában. Így azután fantasztikus körülmények között, de itt is írtam verseket. Sajnos, ezek elvesztek április 7-én a németek ismét bevagoníroztak. Messzire vinni azonban már nem tudtak. Hillerslebennél egy erdőben állt meg a vonat, a katonák leugráltak és elmenekültek. D. M.: Juhász Ferencnél, az Új Írás főszerkesztőjénél voltunk Itamár Jáoz Keszttel, aki 2 kötetben héberre fordította a magyar lírát, Balassi Bálinttól napjainkig. Itt találkoztak Önök is, úgy hitték, először. Pedig ezt a véletlen találkozást, ahogy most egyeztették, ott, 1945-ben, a hillerslebeni erdőben már megelőzte egy. Azon a vonaton volt a Szarvasról elhurcolt zsidó orvos házaspár is, két gyermekével. Az akkor 11 éves kis Keszt Péter Ervin a mai Itamár. Érdekes az utaik összefutó két pillanata. 43 éve egy ország, ma a világ két tájáról, Izraelből, Tel-Avivból és Nyugat-Németországból, Dortmundból találkoztak össze. De kérem, folytassa a történetét. B. B. A.: Ezután Németországban voltam még kórházban nyarán érkeztem vissza Kolozsvárra ban felkerestem Gaál Gábort. Akkor indult az Utunk. Munkatársa, majd 1948-tól szerkesztője is lettem. Tíz évet töltöttem ennél a folyóiratnál. Gaál Gábor idején természetesen az én versstílusom nem volt megfelelő. Ez a proletkult korszaka volt. Stílusa megváltoztatására kényszerült mindenki. Rettenetesen rossz verseket írtunk kevés kivétellel valamennyien; volt még néhány költő a szerkesztőségben. Ekkorában még jobban feléledt bennem a József Attila-i hatás. Szabadulni akartam kötelékeimtől, menekülni az adott helyzetből. Természetesen ez nem sikerült, nem is sikerülhetett. Változást 1955 hozott. Igen nagy hatással voltak rám, ránk a magyarországi események. A Sztálin halálával elindult, 1956-ot megelőző új légköri viszonyok függvényében végre megváltozott az én költészetem is. Ez persze nem tartott sokáig, mert félbeszakította letartóztatásom 1956 után. D. M.: Abba a börtönbe is sikerült papírt, ceruzát, fésűt és bicskát csempésznie? B. B. A.: Nem. De verseket írtam, azaz fejben fogalmaztam. Egy ideig, még a Securitate vizsgálati fogságában, rabtársam volt egy egészen fiatal katolikus pap. Megtanulta a költeményeimet. Szomorú nap volt, mikor útjaink már a börtönéletben elváltak. Azóta se találkoztunk, nem hallottam róla; vajon hol élhet, emlékszik-e verseimre, s kezébe juthatnak-e a maiak?! Börtönéveim leteltével Romániában nem írhattam többet. Nem is fordíthattam. Álnév alatt sem. Munkás voltam. Később korrektorként idegen nyelvű szövegeket korrigáltam ban sikerült Bécsbe kerülnöm. Ezzel kezdődött számomra az igazi költészet korszaka. Cenzúra nélkül. Felnyíltak a zsilipek. Megtaláltam a hangomat. Megjártam a lágert. Hazakerültem, hittem a fiatalon tanult szocialista eszmékben. Groza kormányának idején körülbelül 1949 végéig nem is szenvedtek a nemzetiségi kisebbségek! De azután!! Megjártam a börtönt. Kiábrándulásom sokkja nem ismeretlen élmény az én nemzedékemben. Elveszett nemzedék a miénk! A legszebb éveink elmúltak, soha vissza nem lehet hozni őket. Kárba vesztek. Szenvedtünk, csalódtunk. Csalódtunk, szenvedtünk. D. M.: És levonták a tanulságot, amit maga így fogalmaz meg egyik versében: Már csak a magam embersége táplál. B. B. A.: Valóban. Így valahogy. Szeretném is továbbadni az ifjúságnak azt az eszenciát, melyet számtalan nehéz év kilátástalanságából pároltam. Az ember számára a legfontosabb, hogy a saját lelkiismeretére hallgasson; eszerint döntsön és éljen. 65 éves vagyok. Ezt az igen egyszerű életfilozófiát igen sok év keserves tapasztalata fogalmaztatta meg velem. Mennyi hitem foszlott csalódássá, reményünk vált kétségbeeséssé. Már nem tudok hinni, csak egyben: a lelkiismeretem legmélyéről jövő szóban. Amíg rájöttem erre, visszacsinálhatatlanul elmúlt egy élet. A költő versben pontosabban fogalmaz. Kerüljön hát ide az összegzés költeményben: FIN DE SIÈCLE A nagy remények ideje lejárt. Rég elbuktak a harsány forradalmak, de morajuk a talpadban rezeg s olykor elvtelen görcsbe merevülnek az ökölbe csikorduló kezek, szétlőtt dobhártyád katlanába halnak föl-fölvakkantó jelszó-repeszek. A nagy kalandorok kora lejárt. Egyik-másik a föld alatt rohad, zum Beispiel: a kefebajszú káplár

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

Vári Fábián László. Ereimben az idő

Vári Fábián László. Ereimben az idő Vári Fábián László Ereimben az idő Oly vén vagyok már, mint a tenger. Anyám szikla volt, apám a szél. Ereimben az idő zizeg csak, vésztartalékra hűtve a vér. Anyám elfogyván sivatag lett. Lépkedek rajta,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Hetet egy csapásra! Zsidó Ferenc. Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok

Hetet egy csapásra! Zsidó Ferenc. Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok Zsidó Ferenc Hetet egy csapásra! Hogy az ezredforduló óta eltelt tizenhat évben melyik volt az a hat kortárs magyar szépirodalmi könyv, amelyeket kiemelnék a többi közül? Hűha! Amikor megkaptam a felkérést,

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Szarvas Viktória: Tudatos készület a gyermek jövetelének váratlanságára. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Szarvas Viktória: Tudatos készület a gyermek jövetelének váratlanságára. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szarvas Viktória: Tudatos készület a gyermek jövetelének váratlanságára Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szarvas Viktória vagyok. 25 éves négygyermekes édesanya. A legnagyobb 5 és fél éves, a legkisebb 3

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7 Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTEN IGAZI CSODÁJA Lekció: 2Királyok 4,1-7 Alapige: 2Királyok 4,1-2 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám!

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Tandori Dezső Réváldozat Forrás-mű Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Eldönthetetlen címváltozatok Utazás Karinthy koponyája körül (75 éve halt meg) 2 félteke Aspergernek Féltekék Hamletnek

Részletesebben

Budai Református Egyházközség. Advent

Budai Református Egyházközség. Advent Budai Református Egyházközség 2013 Advent ...meglátogat minket a felkelő fény a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,

Részletesebben

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Sosem láttam oly termőfát, Mint Krisztusnak keresztfáját. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel illatozik. (Erdélyi népének) É letfa A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Minden kedves

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

EGYHÁZAK ÉRTÉKEI. Könnyebb lenne, sokkal könnyebb a vallások vagy a kereszténység értékeiről beszélni

EGYHÁZAK ÉRTÉKEI. Könnyebb lenne, sokkal könnyebb a vallások vagy a kereszténység értékeiről beszélni Máté-Tóth András EGYHÁZAK ÉRTÉKEI Mottó Hiábavaló hajnal előtt kelnetek, és késnetek a lefekvéssel, akik a fáradság kenyerét eszitek, hiszen ő álmában is megad mindent annak, akit kedvel. (Zsolt 127, 2)

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

MEDDIG, URAM? Pasarét, 1987. december 31. (este) Cseri Kálmán

MEDDIG, URAM? Pasarét, 1987. december 31. (este) Cseri Kálmán Pasarét, 1987. december 31. (este) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Cseri Kálmán MEDDIG, URAM? Alapige: 13. zsoltár Az éneklőmesternek, Dávidnak zsoltára. Uram, meddig? Végképp elfeledkezel rólam? Meddig rejted el

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove *** Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese http://www.osservatorioletterario.net - http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum Csodagyerekek Gondoljanak a kis Mozartra! Négyévesen felmászott a zongoraszékre, és megkomponálta első hangversenydarabját. Nos, Hodek Dávid és Martincsák Kata hasonlóan ritka tehetségek, csak őket a szüleik

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

A Mária Út Közép-Európa Mária kegyhelyeit összekötő útvonal, illetve pontosabban fogalmazva útvonalak.

A Mária Út Közép-Európa Mária kegyhelyeit összekötő útvonal, illetve pontosabban fogalmazva útvonalak. A zarándoklat A házi dolgozat megírása előtt rövid kutatást végeztem az ismerőseim között. Megkérdeztem 15-20 embert, kinek mi jut elsőre eszébe, ha a zarándoklat szót meghallja. A legnépszerűbb válaszok

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben