CIVIL OMBUDSMANI JELENTÉS A MEGELŐZŐ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSRÓL

Átírás

1 CIVIL OMBUDSMANI JELENTÉS A MEGELŐZŐ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSRÓL

2 A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: Bitskey Hajnal Jambrik Ágnes Felvinczi Katalin Fülöp Sándor Késmárki Fanni Paksi Borbála Projekt azonosító: NCTA M1 T á m o g a t ó k

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A drogszakmai civil ombudsman megbízatása és feladatköre... 4 A vizsgálat körülményei... 4 Az elterelés történeti előzményei... 4 Az elterelés és a megelőző-felvilágosító szolgáltatás... 8 A civil ombudsmani vizsgálat során alkalmazott jogszabályok Megállapított tényállások és javaslatok Mulasztásos jogsértő gyakorlat Az elterelés-rendelet módosítására vonatkozó javaslat A Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok Megfelelő tájékoztatás A megelőző-felvilágosító szolgáltatás végzésére kötött ellátási szerződések Az elterelés kutatása, rendelkezésünkre álló adatok Összegzés Felhasznált irodalom Mellékletek jegyzéke számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet

4 Bevezetés A drogszakmai civil ombudsman megbízatása és feladatköre A kábítószer-probléma területén tevékenykedő négy hazai ernyőszervezet, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége, a Magyar Addiktológiai Társaság és az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete 2014 májusában drogszakmai civil ombudsmani intézményt hozott létre. A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) feladata alapvető jogvédelmi tevékenység ellátása a drogszakmában dolgozó szervezetek panaszai alapján és egyéb, tudomására jutott esetekben. A drogszakma terén rendszerszintű, kiemelkedő súlyú jogsértésekre koncentrál. A tevékenységi körébe tartozó problémák feltárását, azonosítását, a helyzet elemzését követően a probléma jellegétől és a helyzet súlyától függően - a következő tevékenységeket végzi: 1 helyzetfeltárásának, vizsgálatának eredményeinek jelentésben való közzététele; közérdekű adatigénylés kezdeményezése; bírósághoz fordulás egyedi ügyekben magánjogi jogsértések esetén, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata érdekében, illetve önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén, vagy helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatt; az alapvető jogok biztosánál eljárás kezdeményezése; javaslattétel az alapvető jogok biztosa felé, hogy forduljon alkotmánybírósághoz jogszabály, hatósági határozat, illetve bírósági döntés alaptörvénnyel való összeütközése esetén. A vizsgálat körülményei A Drogszakmai Civil Ombudsmanhoz május 15. és március 31. közötti időszakban az elterelést (megelőző-felvilágosító szolgáltatást) nyújtó szervezetektől, illetve a DCO-t megbízó drogszakmai ernyőszervezetektől érkezett panaszok, megkeresések alapján indult vizsgálat az elterelés, elsősorban a megelőző-felvilágosító szolgáltatás jelenlegi magyarországi helyzetével kapcsolatosan. A szervezetek által a DCO részére rendelkezésre bocsátott, illetve egyéb úton nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok áttekintése, a közérdekű adatigénylés útján szerzett információk áttanulmányozása, illetve az így kialakult helyzetkép vonatkozó jogszabályokkal való összevetése eredményeként született ez a jelentés. A vizsgálati időszak januártól áprilisig tartott. Az elterelés történeti előzményei Az alternatív szankciók először a XIX-XX. század fordulóján jelentek meg, mint a fiatalkorúak rövid tartamú szabadságvesztés-büntetésének helyettesítői (pl. pártfogó felügyelet, pénzbüntetés; Kerezsi, 2006 ). A pozitivista kriminológiai kritika szerint a rövid tartamú szabadságvesztés nem eredményezi a büntetőjog által elérni kívánt célt, azaz az egyén és a társadalom visszatartását újabb büntetendő cselekmény elkövetésétől, viszont morális korrupcióhoz, további kriminális fertőzöttséghez vezethet. Mindez nem valósítja meg a 1 Ld. bővebben a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége honlapját: 4

5 büntetés speciális prevenciós célját, hanem éppen ellene hat, a bűnismétlés veszélye megnő. Ebben a korszakban elsősorban a börtönnépesség csökkentése volt a cél, de persze a javító eszme és a szabadságvesztés negatív hatásainak kiküszöbölése is meghatározó elgondolás volt. Az 1970-es években leginkább a felfüggesztett szabadságvesztés és a közérdekű munka volt jellemző, mint alternatív/közösségi/közbenső szankció. A XX. század végétől egyre több kontrollelemet tartalmaznak az alternatív szankciók (pl. házi őrizet elektronikus felügyelettel), ugyanakkor a költséghatékonyság is fontossá vált. Az elterelési formák, mint a helyreállító igazságszolgáltatás eszközei jelentek meg, amelyek a büntetőeljárás hagyományostól eltérő módon való befejezését szolgálták. Ebben az időszakban váltak jellemzővé a kombinált alternatív büntetések is (pl. pártfogó felügyelet és közérdekű munka), amelyek eleget tettek a fokozott kontroll igényének, ugyanakkor elkezdett kimenni a divatból a rehabilitáció eszméje, a börtönbüntetés népszerűsége pedig manapság újra felfelé ível. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács a kilencvenes évektől kezdve nemzetközi dokumentumokban 2 szorgalmazta a börtönnépesség csökkentésére, az alternatív szankciók szélesebb körben való használatára vonatkozó javaslatait. Magyarország számos nemzetközi egyezményt aláírt a kábítószerek elleni küzdelem jegyében. Mind a New Yorkban 1961-ben aláírt Egységes Kábítószer Egyezmény (Magyarországon kihirdetve a évi 4. törvényerejű rendelettel) és cikkeinek, mind a pszichotróp 2 Pl. Európa Tanács R 99 (22). számú ajánlása a börtönök túlzsúfoltságáról és a börtönnépesség inflálódásáról, az Európa Tanács R 92 (17). számú ajánlása az ítélkezés következetességéről, a évi ENSZ Bűnmegelőzési Kongresszus jelentése a helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozóan cikk Büntető rendelkezések (1)a) Alkotmányos rendelkezéseinek figyelembevételével minden Fél meghozza azokat a rendelkezéseket, amelyek szándékos elkövetés esetén büntetendő cselekménynek nyilvánítják a kábítószereknek az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes módon, bármilyen címen történő termesztését, előállítását, gyártását, kivonását, készítését, tartását, felajánlását, értékesítésre történő felkínálását, forgalmazását, megvásárlását, eladását, szállítását bármilyen szállítási feltételekkel kerüljön is rá sor, a vele végzett közvetítői tevékenységet, feladását, tranzitszállítását, fuvarozását, behozatalát és kivitelét és minden egyéb olyan tevékenységet, ami a Fél megítélése szerint ellentétben állhat az Egyezmény rendelkezéseivel, valamint azokat, amelyek e súlyos bűncselekményeknek megfelelő szankciókat, nevezetesen szabadságvesztést vagy más szabadságelvonással járó joghátrányt vonnak maguk után. b) Az előző pontban foglalt rendelkezésektől függetlenül azokban az esetekben, amikor ezeket a bűncselekményeket kábítószer-élvezők követik el, a Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban az elítélés vagy büntetés helyett, vagy amellett a bűncselekmény elkövetőjével szemben egyéb intézkedéseket foganatosítanak, például kezelést, nevelést, utógondozást, illetve rehabilitációt rendelnek el, vagy előmozdítják az illetőnek a társadalomba való újbóli beilleszkedését cikk A kábítószerrel való visszaélés elleni intézkedések (1) A Felek különleges figyelemmel kísérik a kábítószerekkel elkövetett visszaéléseket, és minden lehetséges intézkedést megtesznek azok megelőzése, valamint az ilyen visszaélésekben részes személyek személyazonosságának gyors megállapítása, azok kezelése, nevelése, utógondozása, rehabilitációja, továbbá társadalmi reintegrációjuk előmozdítása érdekében, és ebből a célból összehangolják erőfeszítéseiket. (2) A Felek lehetőség szerint segítik a kábítószer-élvező személyek kezelésére, utógondozására, rehabilitációjára és társadalmi reintegrációjának előmozdítására szolgáló szakszemélyzet kiképzését. (3) A Felek minden lehetséges intézkedést megtesznek azok támogatására, akiknek erre hivatásuk gyakorlásához szükségük van a kábítószerekkel elkövetett visszaélések problémáinak jobb megismerésében és azok megelőzésében, továbbá elősegítik, hogy ezek az ismeretek a lakossághoz is eljussanak, ha fennáll annak veszélye, hogy az ilyen visszaélések széles körben elterjednek. 5

6 anyagokról szóló 1971-ben, Bécsben aláírt egyezmény (Magyarországon kihirdetve az évi 25. törvényerejű rendelettel) és cikkeinek vonatkozó részei a részes államok számára előírják, hogy a kábítószer-használó elkövető esetében az elítélés vagy a büntetés helyett olyan alternatívát kínáljanak, amellyel előmozdítják a társadalomba való visszailleszkedést. A felsorolás példákat ad meg, nem taxatíve határozza meg az alkalmazható eszközöket (pl. kezelés, nevelés, utógondozás, rehabilitáció). Az elterelés, illetve annak elve az egyezményekben alapvető jogintézményként jelenik meg, azt a nemzetközi szerződések jogában megfogalmazott jóhiszemű magatartás elve alapján az aláíró államok az esetleges nemzetközi jogi szankciók következménye nélkül nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül, legfőképpen pedig nem alkothatnak azzal ellentétes szabályokat. A kábítószer-fogyasztó bűnelkövető kábítószerrel kapcsolatos problémájának a kriminalizáció helyetti hangsúlyozása, mint szakmai igény tehát már az 1960-as években megjelent a nemzetközi majd a hazai jogalkotásban is. A nemzetközi egyezmények ugyanakkor állami hatáskörben hagyták a kábítószeres bűncselekmények meghatározását, nem vonták meg a részes államoktól azt a szuverén jogot sem, hogy drogstratégiájukat szabadon alakítsák. Az elterelés intézményének 1993-as bevezetésével Magyarországon is megjelent a kábítószerbűnözésre adott válaszként a kezelő/kompromisszumos szemlélet. Ennek a büntetés helyett célja az elkövető gyógyítása, kezelése, az ellátás irányába való csatornázása, azaz az egyén támogatása a szermentesség kialakításában. Az elterelés alkalmazhatósági köre a mindenkori drogpolitika alakulása szerint változott az elmúlt két évtizedben és 2004 között a kábítószerrel visszaélésre vonatkozó büntető törvénykönyvi tényállások négy alkalommal módosultak, összességében bonyolultabbak lettek, cikk A pszichotróp anyagokkal való visszaélés elleni intézkedések (1) A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek abból a célból, hogy megelőzzék a pszichotróp anyagokkal való visszaélést, és biztosítsák az érintett személyek gyors felkutatását, valamint kezelését, felvilágosítását, utógondozását, munkaképességük helyreállítását, valamint a társadalomba való újbóli beilleszkedésüket; e célkitűzés érdekében összehangolják az erőfeszítéseiket. (2) A Felek, amennyire az lehetséges, támogatják szakszemélyzet kiképzését abból a célból, hogy biztosítsák a pszichotróp anyagokkal visszaélő személyek orvosi kezelését, utógondozását és a munkaképességük helyreállítását, valamint a társadalomba való újbóli beilleszkedésüket célzó intézkedéseket. (3) A Felek segítik mindazon személyeket, akiknek hivatásuk gyakorlása közben szükségük van arra, hogy megismerjék a pszichotróp anyagokkal való visszaélés és a megelőzés problémáit, és a nagyközönség körében is terjesztik az idevonatkozó ismereteket, ha fennáll annak a veszélye, hogy a pszichotróp anyagokkal való visszaélés széles körben elterjed cikk Büntető rendelkezések (1) a) Alkotmányos rendelkezéseinek figyelembevételével minden Fél meghozza azokat a rendelkezéseket, amelyek szándékos elkövetés esetén büntetendő cselekménynek nyilvánítanak minden olyan szándékosan elkövetett cselekményt, amely az Egyezményből folyó kötelezettségeinek végrehajtására hozott törvénybe vagy rendeletbe ütközik, és biztosítja, hogy a súlyos bűncselekmények megfelelő büntetést vonjanak maguk után, nevezetesen szabadságvesztést vagy más szabadságelvonással járó joghátrányt. b) Az előző pontban foglalt rendelkezésektől függetlenül azokban az esetekben, amikor ezeket a bűncselekményeket kábítószer-élvezők követik el, a Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban az elítélés vagy büntetés helyett, vagy amellett a bűncselekmény elkövetőjével szemben egyéb intézkedéseket foganatosítanak, például kezelést, nevelést, utógondozást, illetve rehabilitációt rendelnek el, vagy előmozdítják az illetőnek a társadalomba való újbóli beilleszkedését. 6

7 az elkövetési magatartások köre bővült, és mindez az elterelés lehetőségét is érintette (Egedi, 2006). A jogintézmény 1993-ban való bevezetéskor nyitott volt a lehetőség a kábítószert kipróbálóknak, használóknak és függőknek is, míg 1998-ban a drogpolitika a zéró tolerancia irányába fordult. A kábítószerrel kapcsolatos büntető jogszabályok szigorítása érintette az elterelés intézményét is, az elterelésre utalható terheltek körét a jogalkotó a kábítószer-függő elkövetőkre korlátozta. A 2003-ban hatályba lépő büntető törvénykönyvi módosítások ismét visszahelyezték az alkalmi fogyasztókat és kipróbálókat az elterelést választható elkövetői körbe, ezzel Magyarország ismét csatlakozott a kompromisszumos, főként Nyugat-Európában és az angolszász országokban jellemző modellhez ben egy, a kábítószerkérdés jogi szabályozásával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat (54/2004. (XII.13.) számú AB határozat) érintette jelentősen az elterelés jogintézményét. Egyrészt megerősítést nyert a testület által, hogy az elterelés alkotmányos, ésszerű és szükségszerű 8, másrészt szűkült az elterelést választhatók köre. Jogbizonytalanságra hivatkozva az Alkotmánybíróság ugyanis hatályon kívül helyezte az együttesen történő fogyasztás fogalmát 9, így a kínáló-átadó magatartást megvalósítók teljes köre, ezen kívül a fogyasztói magatartást megvalósítók közül a fiatalkorúakat érintő cselekedetek azonnali hatállyal így nem hagyva felkészülési időt az elterelésben résztvevő szereplők (hatóságok, szakemberek) számára lettek kizárva az elterelés lehetőségéből. A évi Büntető törvénykönyv (Btk.) az elterelés vonatkozásában az 1998-as törvényi rendelkezések ellentéte: akkor kizárólag a függők vehettek részt az elterelésben, a 2013-tól életbe lépő változások a joggyakorlatot tekintve viszont éppen a függők számára lehetnek hátrányosak (Sárosi, 2013). Az elterelést ugyanis csak az a büntetőeljárás alá vont személy választhatja, aki két éven belül nem vett részt elterelésben vagy büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt nem állapították meg. Statisztikailag viszont a rendszeres fogyasztók, függők nagyobb eséllyel kerülnek a rendőrség látókörébe, mint az egyszeri/alkalmai kábítószer-használók. Az új Btk. visszahozta a fogyasztást is mint 7 Ld. Nemzetközi kitekintés (Kun, Felvinczi, 2010), 8 Ld. AB határozat VI pontja:..az elterelés intézményének az Alkotmány, valamint az egyezmények keretei között történő fenntartása ésszerű, az alkotmányos értékek védelme érdekében szükséges, a bűncselekmény absztrakt súlyát is megfelelően kifejezésre juttató büntetési tételkereteket biztosítása mellett továbbra is lehetséges. 9 IV Megalapozott viszont az indítványozók azon kifogása, hogy az együttes fogyasztás bizonytalan jogfogalom. A Btk. rendszere az együttes elkövetésre ismeri a társtettesség, a részesség, a csoportos, a bűnszövetségben, a bűnszervezetben történő elkövetés kategóriáit, a dogmatika pedig ezen felül a közvetett tettesség fogalmát. Az együttes fogyasztás kitételből azonban nem állapítható meg, hogy a közös fogyasztás a társas elkövetés mely eltérő társadalomra veszélyességű szintjét jelentheti. Az sem világos, hogy hány személy lehet részese egy olyan cselekménynek, amelyhez kapcsolódóan elterelési lehetőséget biztosít a törvény. A kábítószerrel visszaélés bűncselekményénél tipikus, hogy ugyanazon terhelt esetében többféle, különböző törvényhelyek szerint minősülő elkövetési magatartás halmozódik. Az elkövető akaratától is függő feltételeket tartalmazó mentesülés körében fellelhető számos bizonytalansági tényezővel együtt azonban ez a helyzet a büntetés mértékére is kiható dogmatikai zavarokat okozhat, mert az együttes fogyasztók elkövetői minőségének értékelése (csoportos elkövetés, bűnszövetség, stb.) a szabad értelmezés tartományába kerül át... 7

8 elkövetési magatartást, ami elsősorban elvi szigorításként értékelhető, hiszen a fogyasztás a tartáson, megszerzésen keresztül addig is büntetendő volt. Az elterelés és a megelőző-felvilágosító szolgáltatás A hazai büntetőjogban büntethetőséget megszüntető okként jelenik meg az ún. elterelés jogintézménye, amely bizonyos kábítószerre elkövetett keresleti típusú bűncselekmények esetében lehetővé teszi a büntetőeljárás megszüntetését az előírt feltételek teljesülése esetén. Elterelésen a drogszakma azt a nagyjából fél évig tartó időszakot érti, amely alatt a kábítószer birtoklása miatt büntetőeljárás alá vont személy (1) kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, (2) kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy (3) megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. A jog számára az elterelés egy ennél pontosabban körülírt fogalom, mert az említett kezelések egyikén való részvétel mellett alkalmazhatóságának még több feltétele van (Btk (1)) 10 : - keresleti típusú elkövetési magatartás (termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, fogyasztás) megvalósulása, - csekély mennyiségű kábítószerre történt az elkövetés, - az elkövetési magatartás saját használatra valósul meg, - a kábítószer birtoklása bűncselekményének beismerése az eljárás alá vont személy részéről, - a kezelésen való részvétel okirattal történő igazolása az elsőfokú ítélet meghozataláig, - a kezelés folyamatossága 11. Az elterelés tehát nem a büntetőeljárás alternatívájaként vagy a helyett alkalmazott szankció, illetve lehetőség, mert a büntetőeljárás mindenképp megindul. A nyomozati szakasz megindulását követően négy kimeneteli lehetősége van az ügynek, ha kábítószer birtoklásról van szó a gyanúsítás szerint: (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. 11 Itt fontos megjegyezni, hogy a kezelés ténye, időtartama és folyamatossága releváns, annak eredményessége nem, mert az a büntetőjog látókörén kívül esik. 8

9 - a nyomozó hatóság vagy az ügyész felfüggeszti a nyomozást (Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 188. (1) h) 12, 189. (1) 13 ), - az ügyész vádemelés elhalasztásáról dönt (Be (2) 14 ), - a bíróság felfüggeszti a büntetőeljárást (Be (6) 15 ), - a hatóság értékelése szerint nem áll fenn az elterelés lehetősége, a büntetőeljárás folyik tovább a megszokott módon. Az első három esetben a hatóságok azért alkalmazzák a különböző büntetőeljárási jogintézményeket (pl. vádemelés elhalasztása), mert úgy látják, az elterelés Btk.-ban előírt feltételei teljesülhetnek. Megvalósulásuk esetén a büntetőeljárás megszüntetésre kerül anélkül, hogy az eljárás alá vont személynek az egyébként a jogszabályban meghatározott szankcióval (szabadságvesztés) kellene szembenéznie. A megelőző-felvilágosító szolgáltatás, ahogy a fentiekből kitűnik, az elterelés egyik formája, annak mibenléte és tartalma elsősorban a drogszakma számára bír jelentőséggel. A büntetőeljárási szabályok tehát a jog szempontjából mindegy, hogy a három elterelési séma közül melyikben vesz részt az eljárás alatt álló személy. Az olyan alternatív szankciók, mint az elterelés, és így a megelőző-felvilágosító szolgáltatás mögött húzódó elgondolás, hogy nagyobb társadalmi érdek fűződik az enyhe súlyú bűncselekményt elkövető kezelésbe vételéhez (szermentességéhez, függőségének gyógyításához, ártalmainak csökkentéséhez, reintegrációjához) mint megbüntetéséhez. Azt, hogy az elterelés fenti három válfaja közül melyik jöhet szóba, az előzetes állapotfelmérés, egy az egészségügyi ellátórendszer keretei között megvalósuló pszichiátriai-addiktológiai interjú hivatott eldönteni. Az elterelés első két kategóriája, a kábítószer függőséget gyógyító (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha.. h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges,.. (3) Az ügyész legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg.. c) ha a nyomozást az (1) bekezdés h) pontja alapján függeszti fel. (4) Ha az ügyész által megállapított határidő eredménytelenül telt el, az eljárást folytatni kell (1) A nyomozó hatóság határozattal felfüggesztheti a nyomozást a 188. (1) bekezdés a) c), e) és h) pontjában meghatározott esetekben. A nyomozást felfüggesztő határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi (2) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson való részvételt (6) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, illetve az ügyész a vádemelést a 222. (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a vádlott vállalja a kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 9

10 kezelés és a kábítószer használatot kezelő más ellátás, egészségügyi szolgáltatásnak számít, finanszírozása és felügyelete a többi egészségügyi ellátással együtt történik, felelőse az egészségügyi ágazati irányításért felelős minisztérium. Az előzetes állapotfelmérést követően azok a személyek kerülnek az elterelés egészségügyi szolgáltatásába, akiknél függőséget, illetve problémás szerhasználatot állapítottak meg, esetleg szerhasználatukhoz pszichiátriai megbetegedés is társul. Az egészségügyi típusú elterelés, és az egészségügy keretein belül végzett előzetes állapotfelmérés térítésmentes az elterelésre utalt személy részére, azonban feltétele az egészségbiztosítási jogviszony. 16 A megelőző-felvilágosító szolgáltatás ún. javallott prevenciós szolgáltatás 17, melynek célja a pszicho-szociális problémával küzdő kliensek szükségleteinek kezelése, a környezetükkel való kapcsolat javítása, mentális problémáik mérséklése, életmód és szemléletváltás, egészségfejlesztés, a problémás szerhasználat megszüntetése, esetlegesen absztinencia elérése, a függőség kialakulásának megakadályozása. A megelőző-felvilágosító szolgáltatást az elterelés részeként főként szociális szolgáltatók, egyházi szervezetek, illetve erre szakosodott civil szervezetek látják el a szakmai programjaikkal pályázaton elnyert jogosultság alapján. A megelőző-felvilágosító szolgáltatás felelőse az emberi erőforrások minisztere 18, aki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetre (ma Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet) delegálta az intézményrendszer működtetését és ellenőrzését. Az elterelés részletszabályait tartalmazó 42/2008. (XI.14.) EüM-SZMM együttes rendelet (továbbiakban: Rendelet) 10. (5) bekezdése szerint 19 a megelőző-felvilágosító szolgáltatás díját is az állam viseli. A Rendelet szabályozza az elterelés minden formájának konkrét (de nem szakmai) megvalósulását (pl. folyamatosság, megszakadás definíciói), az elterelés lehetőségéről való tájékoztatástól kezdődően a folyamat egész menetét és a telepített feladatokat. A jogszabály szerint azon terheltek esetében, akik a büntetőeljárás során keletkezett, függőséget megállapító igazságügyi orvosszakértői véleménnyel rendelkeznek, amennyiben a vélemény hat hónapnál nem régebbi, a függőséget-gyógyító szolgáltatás előzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhető. Egyéb esetekben a pártfogó felügyelő, illetve annak hiányában az eljáró hatóság köteles tájékoztatást adni az érintett személynek az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről. Ezután az előzetes állapotfelmérést végző intézmény ad tájékoztatást az állapotfelmérés eredményétől függően az adott személy által igénybe vehető elterelési szolgáltatást végző intézményekről, szervezetekről. A Rendelet előírása 16 Megjegyezzük, hogy ebben a társadalmi csoportban gyakran előfordulhat, hogy az érintett (már) nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és bejelentett munkahelye sincs (még), ami korlátozhatja az elterelés igénybevételét. Annak elemzése, hogy az állapotfelméréstől, így az eltereléstől milyen arányban esnek el az érintettek az egészségbiztosítási jogviszony hiánya miatt, nem képezi a jelen jelentés tárgyát, tekintettel arra, hogy a helyzetkép részletes feltárása további szakmai kutatás(oka)t igényel. 17 Ld. bővebben: /2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 56. A miniszter a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért való felelőssége keretében.. d) működteti és fejleszti a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző intézményrendszert (5) A szolgáltatás az előzetes állapotfelmérést is ideértve az érintett személy részére térítésmentes. 10

11 szerint az előzetes állapotfelmérést, valamint az elterelés-szolgáltatás végzésére jogosult intézmények jegyzékét az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi (11. ). Az elterelésre utalt személy a szolgáltatást bármely arra jogosult intézményben igénybe veheti, azonban a területileg illetékes szolgáltató a kezelést nem tagadhatja meg (területi ellátási kötelezettség). Amennyiben az elterelést választó terhelt büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, úgy az elterelést az erre kijelölt büntetésvégrehajtási intézményben végzik. 20 Az elterelés megkezdéséről, esetleges megszakadásáról, befejezéséről az elterelést végző szolgáltatónak kell értesítenie az eljáró hatóságot. Az elterelés szolgáltatás átlagosan kéthetente két órában került meghatározásra, folyamatosnak kell lennie, azaz két megjelenés között nem telhet el 30 napnál több. Ez alól kivétel, amikor az elterelésben részt vevő személy igazolja, hogy önhibáján kívüli okból telt el 30 napnál hosszabb idő a két megjelenése között: ilyenkor nem minősül megszakítottnak az elterelés, de a 30 napot meghaladó időtartam nem számít bele a hat hónapos kezelési időbe. Az elterelés befejezésekor az elterelést végző szolgáltató a Rendelet mellékletének megfelelő, közokiratnak minősülő igazolást állít ki öt példányban, amelyből az érintett 1-1 példányt juttat el a büntetőügyében eljáró szerv(ek)hez. 21 A civil ombudsmani vizsgálat során alkalmazott jogszabályok Magyarország Alaptörvénye évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (hatályban: ig) évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi XIX. törvény a büntetőeljárásról évi 4. törvényerejű rendelet a New Yorkban, március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről évi 25. törvényerejű rendelet a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól (hatályban: ig) 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatás biztosításáról Megállapított tényállások és javaslatok Mulasztásos jogsértő gyakorlat Az elterelés részletszabályait tartalmazó Rendelet 3. (1) és (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás időbeli szakaszától függően a bíróság, a pártfogó felügyelő vagy a nyomozó 20 Ld. 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosításáról 21 Attól függően, hogy az elterelést az eljárás mely szakaszában kezdte el, a bírósághoz, ügyészhez vagy más nyomozó hatósághoz, adott esetben pártfogó felügyelőhöz. 11

12 hatóság tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről. A 4. (1) bekezdése alapján pedig az előzetes állapotfelmérést végző intézmény utalja tovább az illetőt a megfelelő elterelés-szolgáltatási formába/intézménybe. A civil ombudsmani vizsgálat során a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző szervezetek előadták, hogy a büntetőeljárásban eljáró hatóság legtöbb esetben nem az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről ad felvilágosítást az érintettnek, hanem az általa ismert, elterelést végző szolgáltatóról. 22 Az elterelésben részt venni kívánó kliens sok esetben ezért először az elterelés-szolgáltatónál jelentkezik, aki addig nem jogosult az ellátást megkezdeni és a klienssel szerződést kötni, amíg az állapotfelmérés el nem készül, hiszen annak alapján dől el, hogy részvétele egyáltalán melyik elterelési formában lehetséges. A kliens ezzel időt veszít, az elterelést végző szolgáltató pedig olyan feladatot lát el, amely a Rendelet alapján nem az ő kötelezettsége (előzetes állapotfelmérésre utalás). Az eljáró hatóságok ilyen jellegű tájékoztatása esetleges és szubjektíven szelektált, az érintett személy Rendeletben elterelésre meghatározott idejének indokolatlan pazarlását és jogszabályban előírt kötelezettség másra való átruházását eredményezi. A kialakult gyakorlat ezen kívül a hatósági ügyek ésszerű időn belüli, tisztességes, részrehajlás nélküli intézésének alapvető jogát is sérti (Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés 23 ). Egy megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző civil szervezet olyan panasszal élt, hogy a hatóságok által használt, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda 24 (továbbiakban NDI) honlapján 25 közzétett szolgáltatók jegyzékén évek óta nem a helyes adataival szerepel annak ellenére, hogy székhelyének és elérhetőségeinek megváltozását követően ezt bejelentette az NDI-nek, valamint többször kérte írásban is adatainak javítását. Más megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző szervezet is jelezte, hogy az elterelésre utalásról döntést hozó hatósági szervek nem a Rendelet szerint járnak el, így tapasztalata szerint nem az előzetes állapotfelmérést végző intézményekbe irányítják az érintett személyeket, hanem az általuk ismert megelőzőfelvilágosító szolgáltatást végzőkhöz. A DCO-hoz fordult szervezetek tapasztalatai szerint ismeretségi alapon, illetve annak hiányában sokszor elavult listák alapján irányítják az elterelésre utalt személyeket a hatóságok. A korábbi elterelés-rendelet (26/2003. (V.16.) ESzCsM-GyISM együttes rendelet) szerint Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában negyedévente - első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő számában - közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét. A 22 Az előzetes állapotfelmérést és az elterelés egészségügyi ellátási formáit (függőséget gyógyító kezelés és egyéb ellátás) végző intézmény lehet ugyanaz a szervezet, de az elterelés túlnyomó többségét adó megelőző-felvilágosító szolgáltatás esetében két külön intézményről van szó. 23 Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. 24 Az NDI a vizsgálat idején a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban NCSSZI) szervezeti egysége volt, ahová a megelőző-felvilágosító szolgáltatás típusú elterelést delegálták. 25 Az NDI időközben megváltozott névvel átkerült a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz. Szolgáltatói jegyzék egyik weboldalon sem lelhető fel e dokumentum szerkesztésének idején, január 8.-án. 12

13 gyakorlatban a jegyzékek közzététele úgy valósult meg, hogy az egészségügyi szolgáltatásnak minősülő elterelés-formák (a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés és a kábítószerhasználatot kezelő más ellátás) és az előzetes állapotfelmérés intézményeit az egészségügyi tárca hirdette ki, míg a megelőző-felvilágosító szolgáltatás listáját a szociális ágazatért felelős minisztérium tette közzé közleményében, megjelölve a területi ellátási kötelezettséget is. Ennek megfelelően az Igazságügyi Közlönyben és Szociális Közönyben a rendeletben előírt negyedéves közzétételi kötelezettség, ugyan késedelmesen, de 2007-ig megvalósult. A korábbi elterelés-rendeletet felváltó új jogszabály (ld. korábban Rendelet) 11. -a ugyanazzal a kodifikációs megoldással él, vagyis úgy rendelkezik, hogy Az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint a szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét. A vizsgálat időszakában csak elvétve fellelhetőek (sem az aktuális hivatalos közlönyökben, sem a minisztériumok honlapján) azonban ezek a listák, amelyek tájékoztatási pontul szolgálnának azoknak, akiknek jogszabályi kötelezettségük az érintettek hiteles tájékoztatása az előzetes állapotfelmérést és az elterelést végző szervezetekről. Egy 2009-ben készült kutatás (Vitrai, 2010) során összegyűjtötték az akkor fellelhető jegyzékekben szereplő egészségügyi és nem egészségügyi típusú elterelést végző intézményeket, ez alapján 213 szolgáltató volt jogosult az elterelés valamely (vagy mindkettő/három) formájának nyújtására. A kutatás során azonban kiderült, hogy a megkérdezett szervezetek 46 százaléka már nem végez ilyen tevékenységet, közel 3 százalékuk meg is szűnt, mint szervezet és csak 44 százalék állította, hogy helyesen szerepel az elterelést végzők nyilvántartásában 26. A DCO-vizsgálat alapján 2008 óta nem készült aktualizált lista a szolgáltatást végző intézményekről, így a mai napig e jegyzék alapján járnak el az illetékes szervek. A mulasztásos jogsértő helyzetet orvosolandó célszerű és szükséges lenne az elterelés szolgáltatásának zökkenőmentes biztosításához, hogy a területért felelős minisztériumok a jogszabálynak megfelelően negyedévenként hatályos, frissített listát bocsássanak ki, amelyet nem csupán a honlapjukon, illetve a vonatkozó közlönyben tehetnének közzé, de elektronikusan is megküldhetnék az elterelés jogintézményével kapcsolatba kerülő hatósági szereplőknek (rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat). 27 A listákra vonatkozóan további aggodalomra okot adó tény a Kúria 57. számú büntető kollégiumi véleménye (57.BK vélemény). Ennek utolsó bekezdése így szól: A büntethetőség megszűnésének további feltétele, hogy az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben részesült, illetve kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző- 26 Ld. a hivatkozott kutatás V/1. számú táblázata 27 Az aktív és passzív (kérelem nélkül vagy kérelemre történő) információszolgáltatás formájáról és egyéb kritériumairól (időszerűség, költségek stb.) bőséges anyag található az Aarhusi Egyezmény 4-5 cikkeivel kapcsolatban például az Aarhus Implementation Guide-ban (UNECE, 2014) vagy az Aarhusi Részes Felek Maastrichti MoP-ján elfogadott Ajánlásokban. Az eltereléssel kapcsolatos információszolgáltatás ezekkel való harmonizálásának vizsgálata, és esetleges átdolgozása egy későbbi vizsgálat tárgyát képezheti. 13

14 felvilágosító szolgáltatáson vett részt. A büntethetőség megszűnését a nyomozás során is meg lehet állapítani (a nyomozás megszüntetése mellett). A kezelés megtörténtét és tartamát okirattal, hitelt érdemlően igazolni kell. Hitelt érdemlő igazolás mindenekelőtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes hatósága által kiállított okirat. A büntetőügyekben eljáró hatóságok azonban a kábítószer-élvezők gyógykezelésére jogosult egészségügyi intézmény szakorvosa által kiállított igazolást is elfogadhatják. (57.BK vélemény, III.c)) Az idézet alapján a jogalkalmazó joggal gondolhatja, hogy az elterelés elvégzéséről okiratot az ÁNTSZ vagy más arra jogosult egészségügyi intézmény szakorvosa állíthat csak ki, és meg fogja kérdőjelezni az elterelésben jelentős részt vállaló civil és egyházi szervezetek által kiadott közokiratok hitelességét. A Rendelet alapján való jogszerű negyedévenkénti kihirdetés mellett ezért is kívánatos, hogy a listákat legalább elektronikus úton az elterelésben részt vevő hatóságok közvetlenül is megkapják a minisztériumoktól. Az elterelés-rendelet módosítására vonatkozó javaslat Ugyancsak a Rendelet alapján az elterelés megkezdéséről, esetleges megszakadásáról, befejezéséről az elterelést végző szolgáltatónak kell értesítenie az eljáró hatóságot. Ezt a szabályt a korábbi elterelés-rendelet nem tartalmazta, és a megelőző-felvilágosító szolgáltatók visszajelzése alapján a változás miatt jelentősen növekedtek adminisztrációs terheik, hiszen a szolgáltatás folyamata során már eddig is szigorúan előírt módon kellett regisztrálniuk az egyes eseményeket (pl. kliensfelvétel, hatósági iratok ellenőrzése, egyes találkozások dokumentálása, szakmai összegzés, közokiratnak minősülő igazolás kiadása). A szolgáltatók véleménye szerint az eljáró hatóság értesítése nem az ő kompetenciájukba és érdekkörükbe tartozó feladat, hanem a klienseké. Ezen kívül a kliens-szakember között fennálló bizalmi kapcsolatnak is árthat ez a rendelkezés, amennyiben a terapeuta a hatóságok felé (fel)jelentő feladatot lát el. Mindezek miatt célszerű lenne e tekintetben a korábbi Rendeletnek megfelelő gyakorlat visszaállítása. A Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok Előfordulnak olyan esetek, amikor a büntetőeljárás során a gyanú, illetve a vád nem csupán keresleti, de kínálati típusú elkövetési magatartásokat is tartalmaz 28, az első fokú ítélettel azonban a bíróság végül terjesztői magatartásért nem, csupán birtoklásért vonja felelősségre az elkövetőt. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a hat hónapos elterelés választására és elvégzésének igazolására kizárólag az elsőfokú ítélet meghozataláig van lehetőség, az első fokon a terjesztés vádja alól egyébként felmentett elkövetőt a bíróság kénytelen elítélni a keresleti magatartásért annak ellenére, hogy egyébként elterelésre alkalmas lett volna. Ez sérti a törvény előtti egyenlőség elvét (Alaptörvény, XV.cikk (1) bekezdés 29 ). Célszerűbb lenne kitolni az elterelés elvégzésének lehetőségét az elsőfokú helyett a jogerős ítélet meghozataláig vagy a bűnösség megállapítása mellett a próbára bocsátás alternatív szankciójának lehetne feltétele az elterelés teljesítése. 28 Ebben az esetben az elkövető ki van zárva az elterelés lehetőségéből. 29 A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. 14

15 Ugyancsak aggodalomra ad okot a korábban már említett, 2004-ben hozott AB határozat azon rendelkezése, hogy az együttes fogyasztás kategóriáját hatályon kívül helyezve kivette az elterelést választhatók köréből az átadó-kínáló magatartás e speciális formáját. A korábban idézett kúriai vélemény (57.BK vélemény) III. része is kimondja, hogy aki a kábítószert másnak kínálja vagy átadja, nem veheti igénybe az elterelés intézményét. A fogyasztói szokások vizsgálata (pl. Nemzeti Drog Fókuszpont, Országos Addiktológiai Intézet 30 ) igazolja, hogy a megelőző-felvilágosító szolgáltatásban résztvevők legtöbb esetben kannabisz-származék használata miatt kerültek büntetőeljárás alá. E szertípus esetében pedig a legtipikusabb fogyasztói magatartás az együttes használat (ezen belül pl. a marihuánás cigaretta körbeadása) 31, mellyel jogilag éppen a kínálást vagy átadást 32 valósíthatják meg. Az AB határozat meghozatala, tehát 2004 előtt éppen a valóságos szituációt figyelembe véve volt egy kitétel a Büntető törvénykönyvben, amely kiemelte az együttes fogyasztás alkalmával történő kínálást és átadást a többi terjesztői típusú elkövetési magatartás közül, így ezek az elkövetők nem voltak kizárva az elterelés lehetőségéből. Szükség volna a valós helyzetre reagálva olyan jogszabály-módosítás, amely ismét megteremti a lehetőséget azok számára is az elterelésben való részvételre, akik pl. közösen, azonos alkalommal szívtak egy marihuánás cigarettát. Nyilvánvaló ugyanis, hogy elkövetői minőségükben nem rejlik nagyobb társadalomra való veszélyesség, mint az egyedül fogyasztók esetében és nem eshetnek egy kategóriába a kábítószereket valóban terjesztő, kereskedői körrel. Megfelelő tájékoztatás A megelőző-felvilágosító szolgáltatást végzők visszajelzései alapján a túlzottan bonyolult és gyakorta változó szabályozást nem értik sem a szolgáltatók, sem a kliensek. Nem léteznek az egységes jogalkalmazást segítő eszközök. Szükséges lenne a terület felelős minisztériuma(i) által egy tájékoztató kiadványt létrehozni az elterelésben részt vevők, az eljáró hatóságok, az elterelés-szolgáltatást végző intézmények részére, amely világosan és közérthető módon tartalmazza az elterelés fajtáit, az előzetes állapotfelmérés szükségességét, a folyamat teljes menetét lépésről-lépésre, valamint a különböző szereplők feladatait és kötelezettségeit. A megelőző-felvilágosító szolgáltatás végzésére kötött ellátási szerződések Több megelőző-felvilágosító szolgáltatást ellátó szervezet jelezte a DCO felé év végén, illetve év elején, hogy egyáltalán nem rendelkezik érvényes és hatályos szerződéssel az elterelés végzésére. Ezen kívül azt is előadták, hogy nem kapják meg az őket megillető, az elterelési szolgáltatás végzésére nekik járó díjat, ugyanakkor a rájuk rótt kötelezettségeket az állam, illetve a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda elvárja, teljesítésüket ellenőrzi. 30 Kun, Felvinczi,2010; Nemzeti Drog Fókuszpont; A kábítószerekhez (marihuána, ecstasy, amfetaminok) való hozzájutás tényleges módjaként a kábítószereket már próbáltak túlnyomó többsége valamilyen baráti kapcsolatot jelölt meg. A fogyasztók 80%-ának a kábítószerhez jutás egyik forrását ez jelentette. Legtöbben baráti társaságban osztoztak a szeren (48,6%) (Elekes, o.) 32 Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív; kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja. (57. BK vélemény, II.4.) 15

16 A megelőző-felvilágosító szolgáltatásokat végző szervezetek a DCO rendelkezésére bocsátották azt a formaszerződést, mely alapján az elterelést végzik. A vizsgált szerződések hatálya: április január 31. napja; megállapítást nyert, hogy a korábbi évekre vonatkozó szerződés ugyanolyan tartalmú, mint a 2014-es évre vonatkozó. 33 Az NCSSZI kapott felhatalmazást az irányítói jogokat gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumától 34 az elterelést végző szolgáltatókkal való szerződéskötésre, melyet vállalkozási szerződések megkötésével teljesít. A szerződés tárgyaként az elterelés nem egészségügyi rendszerű szolgáltatása, az ún. megelőző-felvilágosító szolgáltatás van megjelölve, amely végzésére az ágazatért felelős minisztérium pályázatot hirdetett. Az, hogy mikor és milyen időintervallumra hirdette meg és konkrétan melyik pályázat volt ez, nincs megjelölve a szerződésekben. 35 A szerződés tartalmazza, hogy a minisztérium által meghatározott területi egységeken a szerződő szolgáltató nem tagadhatja meg a szolgáltatást, ott ellátási kötelezettsége van. A szolgáltatók kötelezettségei a pályázati adatlapján előzetesen vállalt kliensszám ellátásán túl: - regisztrálni magukat a szakmai portálon, - kitölteni az ellátási kérdőívet és azt negyedévente aktualizálni, - eleget tenni a jelentéstételi kötelezettségnek az NCSSZI felé a teljesített szolgáltatásokról, - havonta összesített jelentéseket küldeni (a szerződés értelmében a havi jelentések képezik az elszámolás alapját), - jelentéseket küldeni a kiállított igazolások dátumáról, a kliensek utolsó megjelenésének dátumáról, - negyedévenkénti szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni az NCSSZI részére. A vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a szervezetek által jelzett jogsérelem általános, évek óta tartó jogellenes gyakorlatot tükröz. Az NCSSZI által több éve alkalmazott módszer az, hogy a megkötendő szerződéseket a vonatkozó időszakot követően, azaz antedatálva küldi meg papír alapon a szervezeteknek. A szervezetek szerződő felek ugyan, még sincs lehetőségük a szerződési feltételek alakítására, csupán aláírni a részükre megküldött szerződést az állam által megszabott tartalommal. A szerződések jelenleg vizsgált típusában államigazgatási szerv jogszabályban meghatározott állami feladatok ellátása céljából köt szerződést magánjogi jogalanyokkal. A szerződéskötés feltétele a szerződéskötő magánfél pályázaton való kiválasztása. A jogszabályok által meghatározott kötelező elemek beépülnek a mellérendeltségi jogviszonyba, a szerződés ötvözi a köz- és a magánjogi karakter jegyeit egyaránt. Az egyik fél az állam képviseletében köt szerződést közszolgáltatás elvégzésére, a szerződés bizonyos tartalmi elemeit jogszabály 33 Ld. 4. és 5. számú mellékletek 34 NCSSZI alapító okirata (okiratszám: /2013 EMMI), 6. számú melléklet 35 KAB-ELT azonosítójú pályázatok

17 határozza meg, nem a szerződő felek. A szerződést kötő állami fél nem közhatalmat gyakorol, hanem közszolgáltatás elvégzésére köt vállalkozási szerződést zömmel egyházi és egyéb civil szervezetekkel. A kötelemből egyértelműen polgári jogi jellegű követelések keletkeznek (szolgáltatás ellátására és a díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségek), amelyben mind a két fél jogosult és kötelezett is egyben. Ugyanakkor az állami félnek jogában áll egyoldalúan eldönteni, hogy a szolgáltató szervezet teljesítése szerződésszerű volt-e és ez alapján joga van a teljesítése visszatartására, a kifizetett összeg tekintetében a szolgáltató visszafizetésre kötelezésére is. Ezen ellenőrzési jogosítványok közigazgatási jellegűek, a jogviszony e szakaszában hangsúlyosabb szerep jut tehát a közigazgatási szerv irányító, közhatalmat gyakorló, igazgatási funkciójának, mint a szolgáltatást megrendelő szerződő félnek 36. A vizsgált formaszerződés rögzíti a kötelem jogszabály által előírt kötelező tartalmát, vagyis a felek kötelezettségeit és jogait, azonban erős eltolódás, aránytalanság figyelhető meg a szerződés résztvevőinek jogosítványaiban az állami fél javára. Mindez felveti a blankettaszerződések kérdését. A magyar jog és a joggyakorlat elismeri a blanketták alkalmazásának szükségszerűségét és hasznosságát, ugyanakkor nem lehet kétségbe vonni, hogy kialakulásuk (vagyis az alkufolyamat elmaradása) magában hordozza a szerződési érdekek kiegyensúlyozatlanságát. A szerződő felek tömeges száma sokszor jogi sztenderdizációra (Leszkoven, 2014) kényszeríti a feleket, jelen esetben a magyar államot. A szabványosítás számos esetben a vita forrása is egyben. A blankettát, ill. annak egy részét elfogadni kényszerülő fél, itt a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző szervezet, akarata csorbul. A legfontosabb kérdés, hogy a szerződés mely része számít általános szerződési feltételnek. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:77. (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Leszkoven (2014) szerint e definíció alapján nincs jelentősége annak, hogy mi a szerződési feltételrendszer elnevezése vagy milyen a terjedelme, általános szerződési feltételnek kell tekinteni az alkalmazója által előre, egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételeket akkor is, ha egyedi szerződésnek nevezik azokat. (4.o.). Az általános szerződési feltétel egyik fogalmi eleme az is, hogy az adott feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A joggyakorlat ezt úgy értelmezi, hogy a feleknek reális lehetőségük kellett, hogy legyen a feltételek megtárgyalására, esetleges módosítására. Azonban ez a reális lehetőség nem csak a szokásosan egyedileg megtárgyalandó szerződésrészekre (pl. szerződés alanya) kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész tartalomra. A blankettaszerződések sokfélék lehetnek abban az értelemben, hogy a megállapodás milyen arányban tartalmaz egyedileg megtárgyalt (a jogi köznyelvben ún. egyedi szerződés ) és általános szerződési feltételeket. A megelőző-felvilágosító szervezetek és a magyar államot képviselő intézmény közötti szerződés esetében megfontolandó kérdés, hogy egyrészt szükséges-e blankettaszerződéssel élni, hiszen ezen intézmények száma nem tömeges nagyságrendű. Másrészt amennyiben mégis a blanketta alkalmazása mutatkozik a legcélszerűbbnek fontos lenne annak újragondolása, hogy a szerződés mely 36 A témát feldolgozó irodalom szerint más országokban például Franciaország, Nagy-Britannia, Németország a közigazgatási szerződések jelen típusában, azaz amikor a közigazgatási szerv egy szolgáltatás elvégzésére köt szerződést magánjogi jogalanyokkal, a felek egyenrangúak és a magán felek joga, a polgári jog szabályai érvényesülnek (Olajos, 2011). 17

18 részei legyenek általános szerződési feltételek és melyek egyedileg megtárgyalandók, adott szervezetre szabandók. A formaszerződést áttanulmányozva megállapítható, hogy már eleve, azaz az aláíráskor szerződésszegést rögzít: a szerződés III. 1. d) pontban foglalt teljesítési határidőre tekintettel az állam részéről a teljesítés az utólagos aláírás miatt kizárólag késedelmesen történhet február 4. napján adta postára a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda a formaszerződéseket a 2014-es évre vonatkozóan, azaz április január 31. napjáig terjedő hatállyal. Az NDI tájékoztatása értelmében a szervezeteknek előbb vissza kellett küldeniük aláírva a szerződésszegést rögzítő szerződést, azután kapták csak meg a vonatkozó időszakra járó ellátási díjakat. A szolgáltatóktól kapott információk szerint február utolsó hetében - március első hetében érkeztek meg a fenti időszakra járó ellátási díjak. Az előző évben is hasonló történt: a május március 31. közötti időszakra vonatkozó szerződéseket december közepén küldték meg a szervezetek részére, pénzügyi teljesítés kizárólag ezen időpont után, az egész évre vonatkozóan egy összegben, jelentős késedelemmel történt. Az utólag, láthatóan kizárólag az adminisztráció rendezése céljából aláíratásra kiküldött szerződések III. 1 d) pontja tartalmazza az NCSSZI-NDI fizetési kötelezettségének határidejét, eszerint a fizetés utólag, a havi elszámolás benyújtását követő 60 napon belül esedékes. Ez azt jelenti, hogy például a április havi ellátási díj kifizetésével, amennyiben a szolgáltató május elején megküldte az áprilisi elszámolást, július elejétől 2015 februárjáig-márciusáig, azaz kb. 8-9 hónapon keresztül késedelemben volt az NCSSZI, illetve az állam. Megjegyzendő, hogy a szerződés III.1 d) pont (1) és (2) bekezdései, valamint a III ) szerint az NCSSZI-nek a kifizetés tekintetében visszatartási, illetve közvetlen levonási joga van, amely szintén aggályos jogilag, hiszen egyoldalúan az állami fél oldalára telepíti a megelőzőfelvilágosító szolgáltatást végző szervezet jogszerű teljesítésének megítélését. A közvetlen levonás gyakorlásához nem szükséges felettes szerv ellenőrzése vagy jóváhagyása, semmilyen bizonyítási eljárás. Ugyanakkor, érvényes szerződések hiányában is elvárja az állam, hogy a szervezetek folyamatosan teljesítsék a megelőző-felvilágosító szolgáltatást, beszámolási és jelentéstételi kötelezettségüknek határidőre eleget tegyenek. Néhány szervezet a DCO rendelkezésére bocsátotta az NDI-vel folytatott levelezését, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az Iroda szintén nem tudott hiteles információkkal szolgálni a pénzeszközöket illetően. A szervezetek ismételt kérdéseire, miszerint mikor kapják meg a folyó időszakra a szerződést és a finanszírozást, nem tudtak érdemben válaszolni. 37 A szervezetek, mivel a szolgáltatás finanszírozásának az NCSSZI, illetve a köztük létrejött szerződés az egyedüli forrása, közvetlenül nem lépnek fel jogaik érvényesítése érdekében nem indítanak pert a jogsérelem megállapítása, a teljesítés kikényszerítése, a késedelem 37 Az anonimizált levelezést a 7. számú melléklet tartalmazza. 18

19 kompenzálása érdekében. Sok intézmény esetében a folyamatos működés forog kockán; a következő évekre vonatkozó pályázatuk elbírálása, a velük való szerződéskötés ugyanannak a félnek a kompetenciájába tartozik, akivel szemben igényt kellene érvényesíteniük. Tartanak attól, hogy a jogi érdekérvényesítés utólag negatív diszkriminációra adna alapot az állami oldalon. 38 A civil ombudsmani vizsgálat idején egyetlen megelőző-felvilágosító szolgáltatást nyújtó szervezet sem rendelkezett érvényes és hatályos szerződéssel a szolgáltatás ellátására, az állam a pénzügyi teljesítéssel tartós késedelemben volt. Az elterelés a magyar állam által, a kriminalizációs ártalmak csökkentésére létrehozott jogintézmény 39, amelynek alkalmazása, illetve a lehetőség terheltnek való felajánlása bizonyos feltételek fennállása esetén az eljáró hatóságok számára kötelező. Mint korábban már idéztük, a Rendelet deklarálja, hogy az elterelés és az állapotfelmérés az érintett személyek részére térítésmentes. A szolgáltatókkal kötött/kötendő szerződések szerint az elterelés díját az állam az elvégzett szolgáltatások után, a szervezetek havi elszámolásbenyújtását követő 60 napon belül fizeti meg. A szolgáltatás finanszírozása tehát a magyar állam (a vizsgálat idején az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet) kötelezettsége, a közszolgálat ellátásához nem várható el a többségében non-profit egyházi és egyéb civil szervezetektől a szükséges pénzeszközök megelőlegezése. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az állam az adott időszakban nem teljesítette vagy késedelmesen teljesítette a szerződésekben vállalt kötelezettségét, nem tartotta be a 60 napos fizetési határidőt. Ezzel szemben utólag kötött szerződést, a szolgáltatás díját gyakran több mint fél éves késedelemmel utalta a szolgáltatók részére, arra kényszerítve így a más forrással gyakran nem rendelkező szervezeteket, hogy előlegezzék meg az ellátást fedező pénzügyi eszközöket. A megvizsgált szerződésekben a szerkesztő állami fél eleve utal az utólagos okiratszerkesztésre: Az NCSSZI tudomással bír arról, hogy a Szolgáltató a feladatát április 1. napján megkezdte. A valóságban a szolgáltatók pályázatuk pozitív elbírálása óta - folyamatosan végzik az ellátást, tehát nem április 1. napján kezdték meg a tevékenységet, hanem évek óta, az év nagy részében hatályos szerződés nélkül és az állam folyamatos késedelmes teljesítése mellett végzik munkájukat. Az ellátási díj mértéke: 38 Az elterelést végző szervezetek forrásainak meghatározó része (84,4%) származik állami finanszírozásból (Vitrai, 2010). 39 Levezethető a hatályos Büntető törvénykönyvből és Büntetőeljárásról szóló törvényből. A Btk. vonatkozó passzusához tartozó Kommentár szerint: A törvény lehetővé kívánja tenni a fogyasztói oldalon állók esetén a büntetőjogi útról való elterelés lehetőségét, ha önként gyógykezelésnek vetik alá magukat, illetve megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesznek részt, amely elterelésre vonatkozó rendelkezések összhangban állnak a kábítószer-problémával kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel (így az évi Egységes kábítószer egyezménnyel, az évi Pszichotróp anyagokról szóló egyezménnyel) is. 19

20 - 2000,- Ft/ fő/ óra ez az összeg 2003 óta nem változott, még az inflációt követő mértékben sem ,- Ft/fő az első ellátási esemény díja, ami tartalmazza a státuszfelvétel díját is (ún.tdi- kérdőív, elterelés-kérdőív) - fentieket összeadva és a Rendelet szabályainak értelmében egy kliens után elszámolható térítési díj: ,- Ft A szolgáltatások egyenértékűségének elvét sérti az a tény, hogy a megelőző-felvilágosító szolgáltatásra vonatkozó ellátási díj 2003 óta változatlanul 2000,- Ft/ fő/ óra. Ismerve a megelőző-felvilágosító szolgáltatást nyújtó szervezetek alkalmazott módszereit, mint pl. csoportos vagy egyéni konzultáció, terápiás ülések, azok jelenlegi piaci értéke kb ,- Ft/óra/fő 40, tekintettel arra, hogy azt szigorú szakmai protokoll alapján, szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező addiktológiai konzultánsok, pszichiáterek, pszichológusok végzik. Az ellátási díjnak arányosan fedeznie kellene a szolgáltatás minden költségét, ideértve nem csak a munkát végző személyek órabérét, de a szolgáltatásnak otthont adó épület fenntartási költségeit, a közmű-díjakat, a szolgáltatást végző szervezet adminisztratív és egyéb kiadásait is. Az elterelés kutatása, rendelkezésünkre álló adatok 2009-ben végeztek Magyarországon utoljára olyan átfogó vizsgálatot (Vitrai, 2010), amely minden érintett szereplőn keresztül értékelte az elterelés intézményét. Azóta ahogy a drogszakma más területeiről az eltereléssel kapcsolatban is elmondható, hogy széles spektrumú kutatás, illetve a valós helyzetet leíró adatok nem állnak rendelkezésre. Szükséges lenne a jogintézmény működésére és eredményességére vonatkozó kutatások, köztük hosszú távú követéses vizsgálatok elvégzése is. A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, továbbiakban EMCDDA) számára készített hazai éves jelentések 41 tanúsága szerint 2012-ben 2642 fő vett részt a büntetőeljárás alternatívájaként elterelésben, ami az összes kezelésbe lépő kliens 68%-át adta. Hasonlóan a megelőző évhez, 2013-ban 2603 fő volt ez a szám, amely az összes kezelésbe lépő 65,3 százalékát jelenti. Amennyiben a kezelésbe került klienseket a kezelési igényt meghatározó elsődleges szer mentén differenciáljuk, úgy látható, hogy az elterelésben részt vevő kliensek döntő többsége (2013-ban 75 százaléka) kannabisz használata miatt kezdte meg a kezelést, s a kannabisz használók főként (2013-ban 81 százalékuk) eltereléssel kerülnek kezelésbe. A DCO közérdekű adatigénylése nyomán rendelkezésre állnak a Legfőbb Ügyészségtől kért adatok, amelyek tartalmazzák, hogy a 2010 és 2014 közötti időszakban hány esetben, milyen elkövetési magatartás mellett 42 került sor a vádemelés elhalasztására elterelés céljából. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából (ENyÜBS) nyert adatok 43 tanúsága szerint pl. termesztés elkövetési magatartás miatt 2010-ben összesen 1589-ben 40 pl: Elérhető a Nemzeti Drog Fókuszpont honlapján: / 42 Az itt közölt statisztikák kizárólag már befejezett nyomozásokról tartalmaznak adatokat számú melléklet 20

21 került sor a vádemelés elhalasztására (vagyis az elterelésnek az ügyészségi szakban történő alkalmazására), mely ügyszámból 1231 esetben (77,47 %) THC tartalmú kábítószerre, vagyis kannabiszra, annak gyantájára, növényére, a növény bizonyos részeire történt az elkövetés ben a kannabiszra való elkövetés az 1794 esetből 1296 (72,24 %), 2012-ben 1506 esetből 1008 (66,93%), 2013-ban 1686 esetből 886 (52,55%), 2014-ben a 991 esetből 475 (47,93%) történt kannabisszal kapcsolatban. Jól nyomon követhető az ügyészség által leszűrt adatokból a használt szerek arányának folyamatos változása, ugyanakkor a büntetőeljárás alanyává válás még mindig körülbelül 50 százalékban kannabisz-származék miatt történik. Mivel az elterelés igénybevételének feltétele a csekély mennyiségre való elkövetés, az elterelésbe kerülők majdnem fele kis mennyiségű marihuána birtoklásáért kerül elterelésbe. Az elterelést végző szakemberek szerint a legtöbb, alkalmi marihuána fogyasztó szerhasználata egyébként nem problémás, annak problémás kategóriába sorolásának egyetlen indoka maga a büntetőeljárás megindulása. Az egyéb szereket használók, mint az egyéb stimulánsokat, illetve az egyéb, nem besorolható szereket fogyasztók ugyanakkor jellemzően nem elterelés keretében kerülnek kezelésbe, holott az EMCDDA részére készült évi jelentés egyértelmű adatokkal szolgál az új pszichoaktív szerek térnyerése és fokozott kockázataira vonatkozóan. Az új szerek fogyasztói egyre fiatalabbak, kezelési igényük korábbra tehető, mint a klasszikus kábítószerek használata esetén. Köztük kiemelkedően magas azoknak az aránya (50 százaléka fölötti), akik intenzív, azaz napi vagy heti többszöri fogyasztók. Látható tehát, hogy ezen az elterelés által jelenleg nagyon alacsony hatékonysággal elért területeken lenne leginkább szükség beavatkozásra, kezelésre, ellátásra. A fentiek alapján érdemes lenne megfontolni a szabályozás differenciálását, például más országokhoz hasonlóan közigazgatási szankciót alkalmazni csekély mennyiségű marihuána birtoklás, illetve fogyasztás esetén. Csökkenteni lehetne ezáltal az elterelés-rendszer terheit, így kiküszöbölni a szolgáltatásban hosszasan időző, problémamentes, alkalmi marihuána fogyasztók tömegét. A másik beavatkozási pont az elterelésbe kerülés után nyílik meg, a kliens állapotfelvétele után az egyes elterelési formákon belül is differenciálni lehetne aszerint, hogy az elterelésbe kerülő személynek mennyire problémás a szerhasználata. 44 Ezáltal az egyéni terápiákhoz hasonlóan személyre szabott, az eredményességhez szükséges időtartamú szolgáltatássá válhatna az elterelés. Ez egyben a rendszer fenntartásának költséghatékonyabbá tételét is jelenthetné, hiszen célszerűbben lehetne az erőforrásokat csoportosítani az egyes esetekhez. Összegzés Az előző fejezetben tárgyalt, a megelőző-felvilágosító szolgáltatással kapcsolatos problémák nagyon sokrétűek, több eltérő szintű jogszabályt, jogi és szakmai együttműködési gyakorlatot, valamint a kábítószer-problémával kapcsolatos szakmai kérdéseket érintenek. Egyértelműen látszik, hogy ma ezen a területen nagyon sok a bizonytalanság nemcsak a jogalkalmazás során, 44 Időtartam szempontjából a jelenlegi elterelés rendszere nem teszi lehetővé a differenciálást (6 hónap mindenki számára), másrészt az egyes elterelési formákon, pl. a megelőző-felvilágosító szolgáltatáson belül sincs lehetőség az egyéniesítésre. 21

22 de a szolgáltatások finanszírozását illetően is. A megfelelő szakmai programok ilyen körülmények között kiüresednek, vagy teljes mértékben ellehetetlenülnek. Az akut helyzetre tekintettel most legfontosabb az ellátási szerződések kérdésének rendezése. Az elterelés állami feladat, jogszabályban és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben előírt kötelezettség, az érintettek jogai nem sérülhetnek azért, mert nem rendezettek az elterelésnek, mint szolgáltatásnak a finanszírozása, illetve az ellátás körülményei. A szakmai követelmények és az alapvető infrastruktúra (helyiség, szervezet) adottak már régóta, a szakemberek mint a megelőző-felvilágosító szolgáltatás esetében pályázat útján bizonyították is készen állnak 45, tehát az államot képviselő fél feladata, hogy sürgősen rendezze az elterelésre vonatkozó ellátási szerződések problémáját (szerződéskötés az adott időszakra, szerződésteljesítés időben és jogszerűen, blanketták ill. egyedi szerződések kidolgozása, megtárgyalása a másik féllel, ellátási díjak újraszabása). Ugyancsak nagyon fontos lenne, hogy a jogszabály-módosítást nem igénylő, így általában hamarabb teljesíthető javaslatokat minél előbb megfontolják az érintettek. A mulasztásos jogsértő gyakorlatok felszámolása nemcsak jogi szempontból nem tűr halasztást; jelen esetben az elterelésben érintett drogszakma, hatósági szereplők és az érintett kliensek/terheltek együttes alapvető érdeke is, hogy az előzetes állapotfelmérést, valamint az elterelés szolgáltatást végző intézmények jegyzékei területi ellátási kötelezettséggel együtt a Rendelet előírásainak megfelelően megjelenjenek. Az illetékes miniszterek (egészségügyi miniszter, szociális és munkaügyi miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve a szervezeti átalakulások során az adott területet irányító egyéb minisztériumok vezetői) számára ugyanakkor ahogy az előző fejezetben részleteztük javaslat, hogy ezeket a listákat 46 elektronikus úton a büntetőeljárásban résztvevő szerveknek is megküldjék, ami nagyban segítené a zökkenőmentes és jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakulását. Ehhez kapcsolódó civil ombudsmani javaslat szintén az érintett minisztériumok számára, hogy bár ezt jogszabály nem írja elő az előző bekezdésben is megfogalmazott célból készüljön egy központi tájékoztató kiadvány az elterelésről, mert a folyton változó jogszabályok még bonyolultabbá teszik az egyébként sem egyszerű elterelési folyamat átláthatóságát. Az elterelésre vonatkozó legfontosabb három jogszabály (Btk., Be., Rendelet) rendelkezéseinek ismerete, adott jogesetre való értelmezése a folyamatban résztvevő, de a jogban nem jártas szereplőknek különösen nagy kihívás és sokszor a segítő-gyógyító szakmai feladatoktól vonja el az időt, figyelmet. Ugyanakkor hasznos lenne, ha ez a kiadvány a jogi szereplőkhöz (elterelésben résztvevő hatóságokhoz) is eljutna tekintettel a vizsgálat során feltárt jogsértésekre (a büntetőeljárásban először nem előzetes állapotfelmérésre, hanem közvetlenül elterelésre irányítják az érintettet). 45 Ez a helyzet azonban nem tart örökké, ha az állam nem gondoskodik a szakmai hálózat támogatásáról, illetve annak jogszabályokban előírt finanszírozásáról. Tekintetbe kellene venni, hogy a rendszer helyreállítása sokkal nagyobb anyagi és egyéb ráfordításokat igényel, mint annak fenntartása. 46 Az előzetes állapotfelmérést és az elterelés különböző formáit végző szervezeteket egymástól érthetően megkülönböztetve javasolt a listák elkészítése. 22

23 A legsürgősebb feladatok megoldása közben szükséges volna elkezdeni az egyeztetést a többi, nagyrészt hosszabb tárgyalásokat igénylő javaslatokkal kapcsolatban. Az elterelésben résztvevőkre és az egyéb kábítószer-használókra vonatkozó rendszeres, hosszú távú, sok szempontú, adott esetben követéses módszerrel végzett kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakpolitika a valós helyzetre tudjon reagálni. Az ilyen kutatások által megszerzett információk híján rendelkezéseket hozni, jogszabályt, stratégiát alkotni szakmai felelőtlenség. Ezért bár most nem ez a javaslat áll a sor elején, mert sajnos égetőbb problémák is fennállnak fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen tervezést, jövőbeni szakmai programot csakis a megfelelő vizsgálatok elvégzése után lehet és érdemes kialakítani. Az együttesen történő fogyasztás kategóriájának valamilyen módon történő visszaemelése a Btk-ba nyilván alapos és körültekintő, elsősorban jogelméleti egyeztetéseket igényel (ld. a évi AB határozatban kifejtettek a fogalom és a társas elkövetés kapcsán). Az elterelés, ill. annak befejezése lehetőségének az elsőfokú ítélet meghozatala utáni időre történő időbeli kiterjesztése az Alaptörvény-sértés miatt szintén szükséges és sürgős feladat. A Rendelet módosítására vonatkozó javaslat az elterelést végző szolgáltatók tehermentesítését, a korábbi Rendeletnek megfelelő gyakorlat visszaállítását célozza, miszerint a szakembereknek ne kelljen az elterelés minden szakaszáról (kezdet, megszakadás, befejezés) értesíteniük a hatóságokat. Ez egyrészt saját érdekükben elvárható az érintett kliensektől, másrészt a szolgáltató egyébként is dokumentálja ezeket az eseményeket, tehát kérdéses esetben a hatóságok tájékoztatást kérhetnek tőlük, harmadrészt olyan színezete van ennek az előírásnak, mintha a szakember elsősorban nem a kliensért dolgozna, hanem mint eljáró hatóság. Ez utóbbi nagyon sokat árthat az elterelés szakmai tartalmának (pl. kliens-terapeuta közötti bizalom). A jelentésben megfogalmazott javaslatok a kábítószer-kérdés egy szűkebb körét, az elterelést, többnyire annak is egy szolgáltatási formáját érintik. A civil ombudsmanhoz érkezett megkeresések és a lefolytatott vizsgálat azonban rávilágított olyan, nem csak az elterelést, de az egész magyarországi kábítószer-helyzetet átszövő problémákra, amelyek felvetik a hazai drogpolitika újragondolását. A kábítószerrel kapcsolatos tételes jog változásaiból nyomon követhető, hogy a téma szabályozása nem egy egységes, szakmai elveken nyugvó, a hibákat kiküszöbölő fejlődés ívét írja le. Nem a tapasztalatokból, hatásvizsgálatokból leszűrt, objektív tények és adatok, esetleges nemzetközi tapasztalatok határozzák meg a területet érintő büntetőjog-alkotást, hanem az a politika eszközévé vált, annak irányát ideológiai alapú, szubjektív döntéshozás szabja meg. Olyan drogstratégia és szakpolitikai terv kialakítása szükséges, amely fel van vértezve a gyakran változó politikai környezet következtében szintén gyakori és olykor szakszerűtlen jogszabályi és szervezeti változások elleni garanciákkal. Csak így teremtődhet meg a drogszakma és a kliensek számára egy nyugodt, szakmailag és anyagilag is biztos háttér a kábítószer-probléma leküzdésére. 23

24 Felhasznált irodalom Dénes Balázs - Nyizsnyánszki Anita (szerk.) (2002) A tiltás gyümölcsei. TASZ drogpolitikai füzetek. Társaság a Szabadságjogokért. Budapest o. Egedi Anita (2006) Tudatmódosító szerek és büntető jogi felelősség, PhD értekezés, Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskola, Miskolc. Elekes Zs. (2009): Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon ESPAD L Harmattan, Budapest. Horváth M. Tamás (2004) A közigazgatási szerződések szabályozási koncepciója Magyar Közigazgatás o. Illés Ivett (2010) A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható elterelési lehetőségekről és a kiszabható speciális magatartási szabályokról. Kapocs, 9. évf. 2. szám. Kerezsi Klára (2006) Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. Kóti Réka Ágnes Opitz Éva (2007) Drogfogyasztás és jog. Az elterelés jogi szabályozása és eredményessége Magyarországon. ( ) Kovács Melinda (2004) Koncepcióváltás a drogpolitikában a medikalizáció szemlélet. In: Kahler Frigyes (szerk.). Büntetőjogi tanulmányok V. MTA Veszprémi területi Bizottsága, Veszprém o. Kövér Ágnes (1993) A független, önkéntes szervezetek szerepe az angol büntető igazságszolgáltatás rendszerében. In: Deviancia, Emberi Jogok, Garanciák (Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára). ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke és T-Twins Kiadó. Budapest. Kun Bernadette, Felvinczi Katalin (szerk.) (2010) Szabályozás a célzott és indikált prevenció területén I., Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. Leszkoven László (2014) Az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések, Gazdaság és Jog, 10. szám Lévay Miklós (1995) Engedélyezni vagy tiltani: A Kábítószer-fogyasztásra vonatkozó kriminálpolitika dilemmái. In: Erdei Árpád (szerk.) Tények és kilátások. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest o. Németh Miklós (2008) A kábítószerrel visszaéléshez kapcsolódó egyes jogalkalmazói kérdések. In: Kahler Frigyes (szerk.) Büntetőjogi tanulmányok IX. MTA Veszprémi területi Bizottsága. Veszprém o. Nemzeti Drog Fókuszpont (2014) 2014-es Éves Jelentés (2013-as adatok) a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára 24

25 Nemzeti Drog Fókuszpont (2015) 2015-ös Éves jelentés (2014-es adatok) a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára Olajos István (2011) A közjogi szerződés mint a támogatásokkal kapcsolatos jogalkalmazás egy útja. Sectio et Politica, Miskolc o. Petrik Ferenc (2004) A közigazgatási aktus alakváltozása, a közszerződés. Magyar Közigazgatás o. Rácz József (2005) Ártalomcsökkentő drogpolitika. Magyar Tudomány, évf. 8. szám o. Rácz József (2005) Az elterelésről. Szakirodalmi összegzés. Addiktológia (Addictologia Hungarica), 4. évf. 1. szám o. RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Szakmai beszámoló ( ) Sárosi Péter (2013) Drogszigor: Mi változik az új Büntető törvénykönyvben? Társaság a Szabadságjogokért Urbánus Zoltán (2012) A kábítószerek fogyasztását szabályzó büntetőjogi kollíziók a joggyakorlatban. Kriminológiai közlemények, 70. szám o. Vitrai József (szerk.) (2010) Büntetés helyett. A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelés értékelése. L Harmattan Kiadó. Budapest 25

26 Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet 2. számú melléklet: Előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzéke (Igazságügyi Közlöny, CXVI. évfolyam, 11. szám, november 30.) 3. számú melléklet: 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás elterelést végző büntetés végrehajtási intézetekről 4. számú melléklet: Megelőző-felvilágosító szolgáltatásra vonatkozó vállalkozási szerződés ( től ig terjedő időszakra) 5. számú melléklet: Megelőző-felvilágosító szolgáltatásra vonatkozó vállalkozási szerződés ( től ig) 6. számú melléklet: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet alapító okirata 7. számú melléklet: Szolgáltató levélváltása a Nemzeti Drogmegelőzési Irodával 8. számú melléklet: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet részére küldött közérdekű adatigénylés és az arra érkezett válasz 9. számú melléklet: A Legfőbb Ügyészség közérdekű adatigénylésre adott válaszlevele és a kért adatok 26

27 1. számú melléklet 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószerhasználatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 604. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. d) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. h) és n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük: 1. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló kábítószerélvező személlyel (a továbbiakban: érintett személy) szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 180. (1) bekezdésében, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) 283. (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének, a vádemelés elhalasztásának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehet helye. 2. (1) Az érintett személy a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószerhasználatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) megelőzően előzetes állapotfelmérésen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően kell elvégezni. (2) Az előzetes állapotfelmérést az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa, klinikai szakpszichológusa vagy - kompetenciájába tartozóan - gyermekpszichiáter szakorvosa (a továbbiakban együtt: előzetes állapotfelmérést végző intézmény) végzi. (2a) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget az előzetes állapotfelmérést végző intézmény megállapította, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt. (3) Ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során vizsgálták, és azt igazságügyi orvosszakértő megállapította, a vélemény kiadásától számított hat hónapon belül a szolgáltatás előzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhető. Ha a hat hónapos időtartam alatt a szolgáltatás nem kezdődik meg, az érintett személynek előzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Ha a büntetőeljárás során készült igazságügyi orvosszakértői vélemény, és ennek eredményétől az előzetes állapotfelmérés eltér, erről az előzetes állapotfelmérést végző intézmény tájékoztatja a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény és az előzetes állapotfelmérés eltérése esetén az előzetes állapotfelmérés eredményét kell irányadónak tekinteni. 27

28 (4) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra -, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt. 3. (1) Ha a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 266. (6) bekezdése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: évi CCXXIII. törvény) 22. (2) bekezdése alapján a bíróság az eljárást felfüggeszti, a bíróság, vagy ha a Be (2) bekezdése, illetve a évi CCXXIII. törvény 20. -a alapján az ügyész a vádemelést elhalasztja, a pártfogó felügyelő tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről. (2) Ha a Btk (1) bekezdésében, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, az eljáró nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlését követően tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az eljáró nyomozó hatóság az érintett személy részére az 1. mellékletnek megfelelő tanúsítványt állít ki, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a) az érintett személy családi és utónevét (születési családi és utónevét), születési helyét és idejét, állandó lakcímét, anyja születési családi és utónevét, b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot, c) tájékoztatást, miszerint az érintett személlyel szemben a Btk ában meghatározott kábítószer birtoklása, illetve az évi IV. törvény /C. -ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, de a Btk (1) bekezdésére, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésére tekintettel az érintett személlyel szemben a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, d) ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, az erre történő utalást, e) a kiállítás helyét és dátumát, a kiállításra jogosult nevét és aláírását, valamint az eljáró nyomozó hatóság bélyegzőjét. 4. (1) Az előzetes állapotfelmérést végző intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményéről és a szolgáltatás indokolt formájáról, valamint a szolgáltatást nyújtó intézményekről. (2) Az érintett személy a szolgáltatást a szolgáltatás nyújtására jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátását nem tagadhatja meg. A szolgáltatást az érintett személy jelentkezésétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni. (3) Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, az igazságügyi és rendészeti miniszter utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási intézet (ideértve a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetet is) gondoskodik az előzetes állapotfelmérésről, valamint a szolgáltatásról. 28

29 (4) Ha a (3) bekezdés szerinti érintett személy pártfogó felügyeletét elrendelték, a fogvatartást foganatosító szerv a székhelye szerint illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát értesíti az érintett személy kötelezettsége végrehajtásának megkezdéséről, folytatásáról vagy félbeszakításáról, illetve a kötelezettsége teljesítésének, végrehajthatóságának akadályáról, valamint a szolgáltatás befejezéséről. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a javítóintézeti nevelésben részesülő, valamint azon érintett személy esetében is megfelelően alkalmazni kell, akinek előzetes letartóztatását külön jogszabály alapján javítóintézetben kell végrehajtani. 5. (1) A szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja. (2) A szolgáltatás időtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet. (3) A szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatatlan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülő, igazolt külső ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idő telik el, úgy a harminc napot meghaladó időtartam a Btk (1) bekezdésében, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg. 6. (1) Az érintett személy a szolgáltatás megkezdésekor bemutatja a 3. (3) bekezdése szerinti tanúsítványt, az ügyésznek a nyomozás felfüggesztéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatát, illetve a bíróságnak az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését. (2) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy első megjelenésekor hitelt érdemlően meggyőződik az érintett személy személyazonosságáról, valamint a dokumentációban rögzíti a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot. (3) A szolgáltatás megkezdéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát. (4) A szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény előírásai szerint kell kezelni. 7. (1) Ha a választott szolgáltatást nyújtó intézmény (e alkalmazásában a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelő, indokolt szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére a szolgáltatás végzését megtagadja. (2) Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntéséről az érintett személyt és - amennyiben az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát írásban tájékoztatja. (3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban köteles a szolgáltatást nyújtó intézmény megváltoztatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott szolgáltatás időtartamát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyező ellátási összefoglalót ad. (4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv (2) bekezdése szerint tájékoztatja, hogy az állapotának megfelelő szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe. 29

30 8. (1) Ha az érintett személy a szolgáltatást más intézményben (e alkalmazásában a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás adásától számított tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá a szolgáltatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt kiesett idő a Btk (1) bekezdésében, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésében meghatározott időtartamba beleszámít. (2) Ha az érintett személy a befogadó intézményben a tájékoztatás adásától számított tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idő tizenöt napot meghaladó része a Btk (1) bekezdésében, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg. (3) Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolást nem tudja kiadni, erről az érintett személyt, valamint - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát tájékoztatja. A szolgáltatás folyamatosságának megszakadásáról a befogadó intézmény a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot is értesíti. (4) Az érintett személy részére a 10. szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk (1) bekezdésében, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejárt. (5) A (4) bekezdésben meghatározott intézmény a 10. szerinti igazolást akkor is kiállítja, ha az érintett személy a szolgáltatás igénybevételét az eljárás felfüggesztését [Be (6) bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 9. Az érintett személy - a 4. (3) bekezdése szerinti személy kivételével - a szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben a ban foglaltak megfelelően irányadóak. Az intézmény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelentett lakóhely megváltozása esetén van lehetőség. 10. (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy szolgáltatáson való részvételéről a 2. mellékletnek megfelelő igazolást állít ki öt eredeti példányban, amely közokiratnak minősül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás négy példányát kapja kézhez. (2) Az igazolás tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, az alkalmazott szolgáltatás formáját, annak időtartamát, összegzést, a szolgáltatást nyújtó személy, valamint a felelős szakmai vezető aláírását és bélyegzőjének lenyomatát. Ha a szolgáltatás igénybevétele több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatkozóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szolgáltatás időtartamát. (3) Az érintett személy az igazolás egy példányát benyújtja a büntetőügyben eljáró bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz, továbbá - ha pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatához. (4) A szolgáltatás befejezéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény közvetlenül is értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát. (5) A szolgáltatás az előzetes állapotfelmérést is ideértve az érintett személy részére térítésmentes. 30

31 11. Az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint a szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét. 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő szolgáltatás tekintetében is alkalmazni kell. Az eljáró nyomozó hatóság megnevezése Ügyszám 1. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelethez Az érintett személy TANÚSÍTVÁNY családi és utóneve:..... születési családi és utóneve:... anyja születési családi és utóneve:... születési helye és ideje:... állandó lakcíme:... Tájékoztatom, hogy az érintett személlyel szemben, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) ában meghatározott kábítószer birtoklása, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) /C. -ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a Btk (1) bekezdésére, illetve az évi IV. törvény 283. (1) bekezdésére tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye. Az igazságügyi orvosszakértő kábítószer-függőségre vonatkozó megállapítása: Kelt: a kiállításra jogosult neve 31

32 2. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelethez Intézmény megjelölése IGAZOLÁS kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószerhasználatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételről Az érintett személy természetes személyazonosító adatai családi név:... utónév:... születési családi és utónév:... anyja születési családi és utóneve:... születési hely és idő:... A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság:... Büntetőügy száma: Az érintett személy kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételének kezdő és befejező időpontja, a szolgáltatás formájának feltüntetésével (több szolgáltató esetén mindegyikre vonatkozóan):... Összegzés: Kelt: a szolgáltatást nyújtó személy aláírása... felelős szakmai vezető aláírása 32

33 2. számú melléklet Előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzéke A 26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM együttes rendeletben foglaltak alapján végzendő megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) területi ellátási kötelezettsége Bács-Kiskun Főplébániai Karitász Alapítvány Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. (76) (76) Szeged megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Szent Erzsébet Caritas Alapítvány REV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Dr. Bugyi István Kórház, Addiktológiai és Drogambulancia Szeged 6726 Fésű u. 4. (62) Szekszárd 7100 Munkácsy u. 7/A (74) (74) Szentes 6601 Sima Ferenc u Baranya (63) (63) Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Hidas 7696 Kossuth u. 62. (72) Alapítvány INDIT Közalapítvány Pécs 7623 Szendrey J. u. 6. (72) (72) INDIT Közalapítvány TÜKÖR Drogambulancia Kaposvár 7400 Béke utca 47. (82) Békés Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza Gyula 5700 Semmelweis u. 1. (66) Független Egyesület Gyula 5700 Semmelweis u. 1. (66) Mentálhigiénés Egyesület Békéscsaba 5600 Békési út 40. (66) Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet Battonya 5830 Hősök tere 8. (68) Dr. Bugyi István Kórház, Addiktológiai és Drogambulancia Szentes 6601 Sima Ferenc u Borsod-Abaúj-Zemplén (63) (63) Drogambulancia Alapítvány Miskolc 3525 Feszty Á. u. 25. (46) Sziget Gondozóház Alapítvány (ellátás helyszíne) Gönc 3895 Rákóczi út 89. (46)

34 ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Nyíregyháza 4400 Árok út 41. (42) Budapest I. Magyar Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodája Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálat Budapest XII Krisztina krt. 5. (1) (1) Budapest I Csap u. 2. (1) Budapest II. Magyar Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodája Budapest XII Krisztina krt. 5. (1) (1) Katolikus Karitász - Caritas Hungarica Budapest XI Bartók Béla út 96. (1) (1) Hétszínvilág Transz-perszonális Egyesület Budapest II Retek u. 5. (1) (30) Budapest III. Magyar Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodája Budapest XII Krisztina krt. 5. (1) (1) Hétszínvilág Transz-perszonális Egyesület Budapest II Retek u. 5. (1) (30) Drog Stop Budapest Egyesület Budapest IV Külső Szilágyi út 14. Budapest IV. (1) Drog Stop Budapest Egyesület Budapest IV Külső Szilágyi út (1) Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Budapest XIII Jász u. 14. (1) Budapest V. Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány Budapest VI Eötvös u. 19. (1) Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Budapest VI. Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány Budapest VI Eötvös u. 19. (1) Kvanum Zen Alapítvány Budapest VI Bajza u. 58. (30) (30)

35 Iránytű Ifjúsági és Mentálhigiénés Közhasznú Alapítvány Budapest XIII Pannónia u. 34. (1) (1) Budapest VII. Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány Budapest VI Eötvös u. 19. (1) Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Budapest VIII Szigony u. 37. (1) Budapest VIII. Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Budapest VIII Szigony u. 37. (1) Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány Budapest VI Eötvös u. 19. (1) Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Budapest IX. Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Budapest VIII Szigony u. 37. (1) Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány Budapest VI Eötvös u. 19. (1) Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Budapest X. Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Budapest XI. Katolikus Karitász - Caritas Hungarica Budapest XI Bartók Béla út 96. (1) (1) Segély Helyett Esély Alapítvány Budapest XXII. Budapest XII Jókai Mór u (1) (1) Magyar Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodája Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálat Budapest XII Krisztina krt. 5. (1) (1) Budapest I Csap u. 2. (1)

36 Budapest XIII. Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Iránytű Ifjúsági és Mentálhigiénés Közhasznú Alapítvány Budapest XIII Jász u. 14. (1) Budapest XIII Pannónia u. 34. (1) (1) Drogprevenciós Alapítvány Budapest XIII Balzac u. 48/A (1) Budapest XIV. Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Iránytű Ifjúsági és Mentálhigiénés Közhasznú Alapítvány Budapest XIII Pannónia u. 34. (1) (1) Budapest XV. Drogprevenciós Alapítvány Budapest XV Arany János u. 73. (1) Drog Stop Budapest Egyesület Budapest IV Külső Szilágyi út 14. (1) Drogprevenciós Alapítvány Budapest XIII Balzac u. 48/A (1) Budapest XVI. Iránytű Ifjúsági és Mentálhigiénés Közhasznú Alapítvány Budapest XIII Pannónia u. 34. (1) (1) Drogprevenciós Alapítvány Budapest XIII Balzac u. 48/A (1) Budapest XVII. T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Budapest XVII Baross u. 86. (1) (20) Országos Addiktológiai Intézet Budapest XIII Lehel u. 59. (1) Budapest XVIII. T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Budapest 1174 Baross u. 86. (1) Bt. XVII. (20) Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1)

37 Budapest XIX. Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Addiktológiai Centrum Budapest XXIII. Budapest XX Grassalkovich u (1) (1) Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Addiktológiai Centrum Budapest XXIII. Budapest XXI Grassalkovich u (1) (1) Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Addiktológiai Centrum Budapest XXIII. Budapest XXII Grassalkovich u (1) (1) Segély Helyett Esély Alapítvány Budapest XXII Jókai Mór u (1) (1) Katolikus Karitász - Caritas Hungarica Budapest XI Bartók Béla út 96. (1) (1) Budapest XXIII. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Addiktológiai Centrum Budapest XXIII Grassalkovich u (1) (1) Emberbarát Alapítvány Budapest X Cserkesz u (1) Csongrád Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Dr. Bugyi István Kórház, Addiktológiai és Drogambulancia Szeged 6726 Fésű u. 4. (62) Szentes 6601 Sima Ferenc u (63) (63) Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet Battonya 5830 Hősök tere 8. (68) Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza Gyula 5700 Semmelweis u. 1. (66) Független Egyesület Gyula 5700 Semmelweis u. 1. (66)

38 Fejér Alba Caritas Hungarica Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Székesfehérvári Zöld Alma Egészségfejlesztő Alapítvány Székesfehérvár Székesfehérvár 8000 Móri u. 20. (22) Forgó u. 15. (22) Szent Pantaleon Kórház, Pszichiátriai Gondozó Dunaújváros 2400 Korányi Sándor u (25) (25) Dracéna 2004 Bt. Dunaújváros 2400 Kőris u. 17. (25) (30) Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Tata 2890 Almási út 43. (34) Szent Borbála Kórház Tatabánya 2800 Dózsa György u. 77. Győr-Moson-Sopron (34) (34) Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, TÁMASZ Krízis- és Drogambulancia Győr 9023 Szigethy A. u (96) GESZ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Szt. Cirill és Method Alapítvány REV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Mosonmagyaróvár 9200 Vasutas út 10. (96) (96) Győr 9025 Kossuth Lajos u. 63. (96) (96) (96) Human Talentum Bt. Sopron 9400 Ady Endre u. 10. (30) (94) Közösségi Mentálhigiénéért Alapítvány Sopron 9400 Magyar u. 8. (20) Hajdú-Bihar Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat - Debreceni Szociális Központ Debrecen 4024 Rákóczi út 7. (52) Függő-Híd Egyesület a Szenvedélybetegekért Debrecen 4024 Varga u. 1. (52) Heves Karitász RÉV (NAPPALI) Szenvedélybetegsegítő Szolgálat T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Eger 3300 Kolozsvári u. 49. (36) Hatvan 3000 Kossuth Lajos tér 24. (20) (1) Egészségügyi-Szociális Központ Salgótarján 3100 Füleki út 41. (32) (32) Drogambulancia Alapítvány Miskolc 3525 Feszty Á. u. 25. (46)

39 Jász-Nagykun-Szolnok Függő-Híd Egyesület a Szenvedélybetegekért Debrecen 4024 Varga u. 1. (52) Humán Szolgáltató Központ Szolnok 5000 Városmajor út 67/A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - Szolnoki Addiktológiai Központ T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Karitász RÉV (NAPPALI) Szenvedélybetegsegítő Szolgálat Dr. Bugyi István Kórház, Addiktológiai és Drogambulancia (56) (56) Szolnok 5000 Tófenék út 17. (56) Hatvan 3000 Hatvan, Kossuth Lajos tér 24. (20) (1) Eger 3300 Kolozsvári u. 49. (36) Szentes 6601 Sima Ferenc u Komárom-Esztergom (63) (63) Esztergomi Szent Jakab Alapítvány/Drogprevenciós Iroda Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Esztergom 2500 IV. Béla király út 3. (33) Tata 2890 Almási út 43. (34) Szent Borbála Kórház Tatabánya 2800 Dózsa György u. 77. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, TÁMASZ Krízis- és Drogambulancia (34) (34) Győr 9023 Szigethy A. u (96) Katolikus Karitász - Caritas Hungarica Budapest XI Bartók Béla út 96. (1) (1) Nógrád Egészségügyi-Szociális Központ Salgótarján 3100 Füleki út 41. (32) (32) T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Hatvan 3000 Kossuth Lajos tér 24. (20) (1) Budapest XIII Jász u. 14. (1) Pest Kék Kocka Segítő és Szolgáltató Bt. Pomáz 2013 Szent Miklós tér 1. (30) (70) Kék Kocka Segítő és Szolgáltató Bt. Érd 2030 Emma u. 8. (30) (70) Kék Kocka Segítő és Szolgáltató Bt. T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Szigetszentmikl ós Hatvan 2310 Losonczi u. 9. (30) (70) Kossuth Lajos tér 24. (20) (1)

40 Főplébániai Karitász Alapítvány Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. (76) (76) Humán Szolgáltató Központ Szolnok 5000 Városmajor út 67/A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - Szolnoki Addiktológiai Központ (56) (56) Szolnok 5000 Tófenék út 17. (56) Katolikus Karitász - Caritas Hungarica Budapest XI Bartók Béla út 96. (1) (1) Segély Helyett Esély Alapítvány T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. Esztergomi Szent Jakab Alapítvány/Drogprevenciós Iroda Budapest XXII. Budapest XVII. Esztergom 1223 Jókai Mór u (1) (1) Baross u. 86. (1) (20) IV. Béla király út 3. Szent Pantaleon Kórház, Pszichiátriai Gondozó Dunaújváros 2400 Korányi Sándor u (33) (25) (25) Dracéna 2004 Bt. Dunaújváros 2400 Kőris u. 14. (25) (30) Somogy Boglári Gyermekjóléti és Családsegítő Balatonboglár 8630 Hétház u. 17. (85) Alapítvány INDIT Közalapítvány Pécs 7623 Szendrey J. u. 6. (72) (72) INDIT Közalapítvány TÜKÖR Drogambulancia Kaposvár 7400 Béke utca 47. (82) Szabolcs-Szatmár-Bereg ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, Nyíregyháza 4400 Árok út 41. (42) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Tolna Szent Erzsébet Caritas Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány INDIT Közalapítvány TÜKÖR Drogambulancia Szekszárd 7100 Munkácsy u. 7/A (74) (74) Hidas 7696 Kossuth u. 62. (72) Kaposvár 7400 Béke utca 47. (82)

41 Vas Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza - Egyetemi Oktatókórház Szombathely es Huszár u (94) Human Talentum Bt. Szombathely 9700 Bem József u. 9/B (30) Human Talentum Bt. Sárvár 9600 Batthyány Lajos u. 29. Veszprém (30) (94) Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém 8200 Pápai u. 37/B (88) (88) Alba Caritas Hungarica Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Székesfehérvári Zöld Alma Egészségfejlesztő Alapítvány Székesfehérvár Székesfehérvár Zala 8000 Móri u. 20. (22) Forgó u. 15. (22) Kiút Drogellenes Alapítvány Zalaegerszeg 8900 Kossuth út (30) Boglári Gyermekjóléti és Családsegítő Balatonboglár 8630 Hétház u. 17. (85) Alapítvány Human Talentum Bt. Szombathely 9700 Bem József u. 9/B (30)

42 3. számú melléklet 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosításáról A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló évi CVII. törvény 3. (2) bekezdés b) pontja alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet 4. (3) bekezdésében foglaltak végrehajtására - az alábbi utasítást adom ki: 1. A fogvatartottak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésének, valamint kábítószer-használatot kezelő más ellátásának biztosítására az alább felsorolt büntetésvégrehajtási intézeteket (a továbbiakban: bv. intézet) jelölöm ki: a) Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, b) Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, c) Budapesti Fegyház és Börtön, d) Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl), e) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét), f) Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, g) Kalocsai Fegyház és Börtön. 2. A fogvatartottak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésének és kábítószerhasználatot kezelő más ellátásának szakmai felügyeletét az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet főigazgató főorvosa látja el. 3. A fogvatartottak számára a kábítószer-használatot megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosítására a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által meghatározott területi ellátási kötelezettséggel működő szolgáltatóval kötött együttműködési szerződéssel rendelkező bv. intézeteket jelölöm ki. 4. Az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérés végzésére jelen utasítás 1. pontjában felsorolt bv. intézeteket jelölöm ki. 5. Ez az utasítás a közzétételét követő 30. napon lép hatályba. 42

43 4. számú melléklet 43

44 44

45 45

46 46

47 47

48 48

49 5. számú melléklet 49

50 50

51 51

52 52

53 53

54 54

55 6. számú melléklet 55

56 56

57 57

58 58

59 59

60 60

61 7. számú melléklet Feladó: NDI január Kedves Kollégák! Csatoltan küldöm a évre vonatkozó MF éves szakmai és pénzügyi beszámolójának nyomtatványát. Várom postai úton kitöltve, aláírva minél hamarabb. (Természetesen, aki már elküldte, annak nem kell újból és ezúton is köszönöm!) Köszönettel és üdvözlettel: Feladó: NDI március Kedves Kollégák! Kérném szépen sürgősen megküldeni a évi szakmai és pénzügyi beszámolót, melynek sablonját csatoltan küldöm (újból). Köszönettel és üdvözlettel: Feladó: NDI március Kedves Kollégák! Ezúton értesítek minden kedves Kollégát, hogy április 30-ra országos konferenciát tervezünk a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző szervezetek számára, melyre már ezúton is szeretettel hívunk és várunk mindenkit! A részletes programot a meghívóval április elején fogom küldeni, de addig egy kéréssel szeretnék fordulni a kedves Kollégákhoz: A 2013 júliusában érvénybe lépett Btk-módosulás óta szinte napi szinten kapok kérdéseket eljárásokkal, valamint jelzéseket különböző problémákkal kapcsolatban. Mivel a konferencia egy részét interaktívan, kerekasztal-beszélgetés formájában szeretnénk lebonyolítani, ehhez előzetesen kérném írásban megküldeni az elmúlt egy évben tapasztalt problémákat, nehézségeket, bizonytalanságokat, (pl. megszakadások/újrakezdések, rendőrségi jegyzőkönyvek, részigazolások és OAIrendszer, stb.), hogy mindezek megválaszolásához megkereshessük és felkérhessük az illetékes szerveket, hatóságokat. Az észrevételeket, kérdéseket - és természetesen javaslatokat is - várom legkésőbb március 30-ig címemre. Megköszönve segítségüket, üdvözlettel: 61

62 Feladó: NDI október Kedves! Sajnos még mindig nem tudok semmit a szerződésekkel kapcsolatban. Igényünket beadtuk a minisztériumba és várjuk az igényünket. Köszönöm a türelmet. Feladó: NDI 2014 december Kedves Szolgáltatók! Arra kérlek benneteket, hogy április 1. és november 30.-a között a jelentéseket a legpontosabban küldjétek el. Aki még nem küldte el azt arra kérem, küldje el minél hamarabb, mert fontos lenne a teljesített szolgáltatások kifizetésének pontos kalkulálásához. Valamint december 22.-ig becsüljétek meg, hogy a decemberi hónapban mennyi lesz a fizetendő összeg. Kérlek, küldjétek el ban. Előre is köszönöm! Feladó: NDI december Tisztel! december 8-i keltezésű havi jelentésükben, generált kódú kliens esetében november hónapra 8 ellátási eseményt jelentettek összesen 16 óraszámban. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a vonatkozó jogszabály 6 hónap alatt havi maximum 4 óra, összesen 24 óra teljesítését írja elő. Ilyen módon a 24 órás elterelési program 2 hónap alatt nem teljesíthető, továbbá a finanszírozás során is a havi 4 órát tudjuk figyelembe venni. Amennyiben jelentésük korrekciója szükséges, kérjük, haladéktalanul nyújtsák be a módosított november havi jelentést. Üdvözlettel 62

63 Feladó: NDI február Kedves, a szerződések aláírásra kerültek, ezért fontos lenne tisztázni generált kódú kliens esetét. Sajnos nem tudjuk az összes lejelentett (október, november) óraszámot elfogadni. Az elterelésre vonatkozó jogszabály 6 hónap alatt, havi 4 óra, összesen 24 óra teljesítését írja elő. Ezért a októberi jelentésben maximálisan 6 órát tudunk elfogadni (ami kifizetésre fog kerül), valamit a státuszfelvétel díjat. Tehát azt javaslom, küldjön egy új októberi jelentést, amiben a 7-i, 21-i, és a 30-i dátumok szerepelnek; az óraszámhoz pedig a 6 órát. A fizetendő összeghez pedig a 6 órának megfelelő összeget, + a státuszfelvételi díjat (2.000 Ft). A novemberi jelentésnél is csak maximálisan 6 órát tudunk elfogadni (ami kifizetésre fog kerül). Javaslatom az, hogy küldjön egy új novemberi jelentést, amiben a 4-i, 12- i, és a 18-i dátumok szerepelnek; az óraszámhoz pedig a 6 órát. A fizetendő összeghez a 6 órának megfelelő összeget. A decemberi jelentést is újra kell küldeni, az ott feltüntetett 2-i és 22-i dátum mellé az óraszám 4 óra. A fizetendő összeghez pedig a 4 órának megfelelő összeget. A januári jelentést is újra kell küldeni, az ott feltüntetett 13-i dátum mellé (esetleg ha volt még pluszba 2 alkalmat oda lehet írni) az óraszám 2 óra. A fizetendő összeghez pedig a 2 órának megfelelő összeget. Sajnos csak így tudjuk elfogadni a jelentéseket, arra kérem, küldje el minél hamarabb a jó jelentéseket. Előre is köszönöm Feladó: NDI február Kedves Szolgáltató, a múlt héten (azaz február 4-én) postára kerültek az elterelés szerződések. Arra kérném, amennyiben nem kapta meg két héten belül küldje el a pontos levelezési címet ill. kinek címezzem a borítékot. Amennyiben megérkezett a szerződés kérem, küldjék vissza. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: 63

64 Feladó: NDI február Kedves, a tegnapi nap folyamán kipostáztuk a szerződéseket, amint visszaérnek megtörténik az aláírás utána az utálás is meglesz. Szívesen adok tájékoztatás, csak az a baj, hogy én sem kapok megfelelő információkat amit tovább tudnék küldeni a szolgáltatóknak. Köszönöm a türelmet. 64

65 8. számú melléklet 65

66 66

67 67

68 68

69 9. számú melléklet 69

70 70

71

72

73

74

75