Hideg napok a határon innen és túl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hideg napok a határon innen és túl"

Átírás

1 Hideg napok a határon innen és túl Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad (Ady Endre Magyar jakobinus dala) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. szerint Magyarországon 13 nemzeti és etnikai kisebbség honos, azaz legalább egy évszázada él az országban, vö. Dávid (1993), Sisák (2001). Ezek a német, a szlovák, a horvát, a szerb, a szlovén (vend), a román, a ruszin, az ukrán, a lengyel, a bolgár, az örmény, a görög és a roma (cigány). A sváb helyett a német megnevezés használatát (a politikai korrektség igényén túl) az indokolja, hogy a magyarországi németek nagy része etnikailag nem sváb. A ruszin (rutén) szó mellett a kárpátukrán, illetve az elavult rusznyák és kisorosz elnevezés is létezik. 1 Az elavult és adott esetben diszkriminatív tót, rác, oláh megnevezésekr l az ezen a honlapon olvasható etnoneurotikus dolgozatomban szólok. A törvény a roma (cigány) kisebbséget etnikai kisebbségnek nevezi, mivel nem rendelkezik anyaországgal. Az etnikum egy részének, a beásoknak az anyanyelve nem a romani, hanem egy román nyelvjárás. Talán sokak számára a cigány helyett a roma eufemisztikus kifejezésnek min sül, de tudnunk kell, hogy az etnikum egy része a roma megnevezést nem használja önelnevezésként. A 13 kisebbségi önkormányzat együttesen mintegy egymillió nemzetiségir l beszél, bár a népszámlálási adatok szerint ennek a harmada sem vallotta magát nemzetiséginek. Ha a magyarországi nemzetiségek esetében a becsült adatokra és a népszámlálási adatokra egyaránt tekintettel vagyunk, akkor talán a határon túli magyarság esetében sem csak a népszámlálási statisztikát kell mérvadónak tekinteni. Becsült adatok szerint Magyarországon ma számarányát tekintve a vélhet en félmilliós roma (cigány) kisebbség a legnagyobb (talán nél is több kétnyelv beszél vel), ezt követi az állítólag kétszázezres 2 német kisebbség mintegy beszél vel (Nelde 1991), majd az egyaránt százezerhez közeli szlovák és horvát népesség néhány tízezer beszél vel (Gyivicsán 1993, Gyurok 1998), a körüli etnikus román a nyelvet használók száma itt is sokezer (Borbély 1995, 2001). 3 1 A kárpátukrán megnevezés azt sugallja, hogy a ruszin (rutén) egy kárpátaljai ukrán nyelvjárás, ami vitatott. A ruszinok Északkelet-Magyarországon, f ként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, és több településen (Mucsony, Komlóska stb.) meg rizték a nyelvüket. A többezer f s ruszin etnikumból talán 1000 f használja aktívan a nyelvet óta ismét létez nemzetiségnek tekintik ket, van ruszin nyelvet oktató iskola (Mucsonyban), tanárképz f iskolai ruszin tanszék (Nyíregyházán), vö. és a F városi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat honlapja: 2 Amint ezt a következ táblázat mutatja 2001-ben en vallották magukat német anyanyelv nek, an német nemzetiség nek, en mondták, hogy családi/baráti körben németül beszélnek (Lakatos 2003: 21). A kétszázezernyi magyarországi német kifejezés megkérd jelezhet 3 Goebl & al. ( : ) hat angol és német nyelv összefoglaló tanulmányt tartalmaz a magyar és nemzetiségi nyelvi kontaktusokról (magyar, német, szerbhorvát, szlovén, szlovák, román).

2 KISEBBSÉG ANYANYELVET VALLÓK NEMZETISÉGHEZ TARTOZÁST VALLÓK roma (cigány) német szlovák horvát és szerb és és román ruszin és ukrán és és szlovén lengyel görög bolgár Nemzetiségek Magyarországon a 2001-es népszámlálási adatok szerint (Lakatos 2003) A nemzetiségiek nagy része talán úgy véli, hogy a magyar közgondolkodásban még ma sincs helye az angolos kifejezéssel élve köt jeles magyaroknak, pl. valaki vagy magyar, vagy német, ezért elhallgatja az identitását. A félelem oka a történelem alapos ismerete. Tudjuk például, hogy Magyarországról ben mintegy 200 ezer német-magyart (azaz magyarországi németet ) telepítettek ki, de az nem közismert, hogy az decemberi törvény kritériumai között szerepelt a nyelv- és névhasználat is. 4 Sok történész ennek a szégyenteljes törvénynek a létét egyszer en a magyar kormányra nehezed külföldi nyomással magyarázza. Kiss (1995: 192) szerint is a magyar kormány ellenezte és szabotálta a végrehajtást. Ez azonban csak részben igaz. Gyöngyösi János külügyminiszter tiltakozott magyar állampolgároknak tisztán etnikai, származási ok miatti kitelepítése ellen, de a pártok egy része kampányt folytatott a svábok kitelepítése mellett: batyuval menjen, aki batyuval jött írta például egy cikkben Kovács Imre parasztpárti politikus. A kommunisták sem rejtették véka alá, hogy a dolog éppen kapóra jött, mert mint Rajk László megjegyezte a svábok tízezer katasztrális holdja az amire nekünk szükségünk van a magyar nemzetiség földm vesek és a Szlovákiából átjött magyarok betelepítéséhez. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar állam nemzetiségi politikáját 1867 után igaz, hogy csak egy igen rövid ideig felel s és felvilágosult politikusok formálták. A király december elején szentesítette el ször a népiskolai törvényt (1868. évi XXXVIII. tc.), amely megel zve a nyugat-európai hasonló törvényeket nem csupán a 6 12 év közötti általános tankötelezettséget mondta ki, hanem azt is, hogy minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást. Ezt követte az évi XLIV tc., amely hangsúlyozta ugyan a nemzet oszthatatlanságát (és persze voltak 4 Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálás alkalmával német nemzetiség nek vagy anyanyelv nek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. A Szövetséges Ellen rz Bizottság félmillió német kitelepítését irányozta el, de a kvóta teljesíthetetlen volt, hiszen az 1941-es népszámlálás adatai szerint még a trianoni Magyarország területén is csak mintegy 300 ezren vallották magukat németnek, illetve 480 ezren német anyanyelv nek.

3 fogyatékosságai is), de biztosította a nemzetiségi nyelvek használatát a községi és megyei politikai életben, az egyházakban, a bíróságokon (a magyar államnyelv mellett) mindenütt, ahol csak azt a törvényhatóság legalább egyötöde kívánta: Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi hatóságához és törvényhatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be. Nincs mód most részletezni azokat a változásokat, amelyek eredményeként 1875-ben Tisza Kálmán és köre már úgy vélte, hogy minden olyan nemzetiségi mozgalommal le kell számolni, mely nem csupán irodalmi s kulturális jelleg. 5 Nincs módunk most áttekinteni mindazokat az ostoba politikai lépéseket sem, amelyek az elmagyarosodás természetes folyamatát 6 lettek volna hivatottak gyorsítani (vö. Karády 1990), de csak arra voltak jók, hogy mérgezzék a magyarok és más nemzetiségek közötti viszonyt. Az évi XVIII. tc. kötelez vé tette a magyar nyelv tanítását minden elemi iskolában és tanítóképz ben. Ezt a törvényt önti új formába a hírhedt Lex Apponyi (1907. évi XXVII. tc.), vö. Dolmányos (1968). Gróf Csáky Albin vallás és közoktatásügyi miniszter egy évi rendeletéb l kiderül, hogy az ország tanítójának 6%-a nem tud magyarul, és 2387 népiskolában a magyar nyelv oktatása alig vagy egyáltalán nem létezik. Kés bb az 1902/30332 és 1905/72000 sz. minisztériumi utasítások el írják, hogy a tanfelügyel k szálljanak ki az iskolákba és büntessék meg a magyarul nem tudó tanárokat. Az évi XXX. tc. kötelez vé teszi a magyar nyelv és irodalom tanítását minden középiskolában, és középiskolai tanár csak az lehetett, aki magyarul volt képes letenni a képesít vizsgát, vö. Karády (2001). Beksics Gusztáv a korszak ismert publicistája (Pesti Napló, Magyar Nemzet), parlamenti képvisel (és a magyarosítás elkötelezett híve!) is rámutat arra, hogy az er szakos magyarosításnak igen súlyos következményei lehetnek, és az úgymond megvitathatatlan pontokra értelmetlen er t pazarolni, mert csak a vegyes lakosságú vidékeken van esély a magyar nyelv terjesztésére (Beksics 1883: 8 9). A vezet magyar politikusok azonban ezt másként gondolták, és 1914-re a nemzetiségekkel való viszony annyira megromlott, hogy már a tárgyalóasztalhoz sem ültek le a nemzetiségek és a magyar kormány képvisel i. A trianoni békeszerz dés természetesen nem következménye a megel z négy évtized magyar nemzetiségi politikájának, de azt is botorság volna állítani, hogy a korlátolt nemzetiségi politika semmiféle következménnyel nem járt volna a magyar és a régió más nemzetiségeinek viszonyára nézve június 4-én délután fél ötkor a versailles-i Trianon-palotában aláírták a békeszerz dés okmányait, és ezzel legalább 3 millió magyar valamelyik vele szemben többé-kevésbé ellenséges érzés ország állampolgára lett. Az ország területe (Horvátországot nem számítva) km -r l 5 Ezt a tézist tartalmazza a május 4-i belügyminiszteri rendelete, majd (már miniszterelnökként) ezt mutatja a turócszentmártoni szlovák egyesület, a Matica slovenská betiltása november 9-én ben az ország elemi iskolájából volt tisztán magyar, pedig vegyes tannyelv, azaz az iskolák csaknem felében nem használták a magyar nyelvet ben viszont iskolából már volt kizárólag magyar tannyelv. A magyar szent korona országaiban az év elején végrehajtott népszámlálás eredményei (Budapest, 1893) c. kiadvány szerint a magyar iskolai oktatás helyett a magyar vidékek népével való érintkezés szerepe dönt a magyar nyelv térnyerésében, amely igen el rehaladott a hazai németségben, de minimális például a románok között.

4 km -re, lakossága mintegy 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent (az 1910-es állapothoz képest) november 2-án az els bécsi döntés nyomán visszakerült Magyarországhoz a Felvidék és a Kárpátalja km területe mintegy zömében magyar lakossal március 14-én Szlovákia kikiáltotta függetlenségét: másnap a németek bevonultak Cseh- és Morvaországba, a magyar hadsereg pedig elfoglalta Kárpátalja maradék részét (amelynek magyar lakossága egyébként még 7%-ot sem tett ki). Ennek a huszáros megoldásnak és a katonai atrocitásoknak a következménye volt az, hogy Csehszlovákia április 5-i kassai kormányprogramja az állam ellenségeinek min síthette a magyarokat. Megszüntették a magyar szervezeteket, az iskolákat és a sajtót, s t tilos volt nyilvánosan magyarul megszólalni. Augusztusban már állampolgárságuktól is megfosztották és közmunkára kényszerítették ket. A magyarokra vagyonelkobzás, kilakoltatás és internálás várt. Menekültek áradata indult meg Magyarországra: 1945 végéig kb ember. Az februári lakosságcsere-egyezmény értelmében ugyan csak annyi magyart lehetett kötelezni a távozásra, amennyi szlovák önként áttelepült (ez f ), de a (vagy ) magyarhoz még legalább menekültet is hozzá kell számítani. Egy június 17-i rendelet szerint visszakaphatta állampolgárságát és jogait az, aki szlováknak vallotta magát ( f kérte, hogy nyilvánítsák szlováknak, és ebb l kérelmet bíráltak el kedvez en) t l a helyzet javult, de ezután is folyt a szlovákosítás (pl. mintegy 200 magyar iskola megszüntetése révén) ban Csehszlovákia kettévált, és a magyar kisebbségiek zöme szlovák állampolgár lett: ma az ország minden kilencedik lakosa magyar. Egy nacionalista kormányzati ciklus után ezalatt (1995 végén) született a hírhedt államnyelvtörvény is (vö. Kontra 1997) Szlovákiában 1998 szeptemberét l egy mérsékeltebb kormány került hatalomra. Az utóbbi évek kormányzati változásai és eseményei közvetlenül hatottak a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére, de az identitás megtartása más szempontból sem könny. A magyar ajkú lakosság egy átlagosan mintegy 20 km (bár néhol 40 km) szélesség határmenti sáv mentén él, igen sok településen még többségben is vannak, de sok vegyesházasságban (kb. minden negyedik házasság az) a családok nyelve már inkább a szlovák. Kevés a magasabb iskolai végzettség magyar nemzetiségi: a fels oktatásban való részvétel, azaz a szlovák egyetemek hallgatói közötti magyarok részaránya átlagosan fele akkora, mint azt az etnikus arányok alapján várnánk szeptemberét l m ködik Komárnóban (Rév-Komáromban) a magyar tannyelv Selye János egyetem. A magyar nyelv helyzetét elemzi Lanstyák (2000) és Lanstyák & Szabómihály (2002). A szlovákiai magyar kisebbség eloszlását mutatja az alábbi ábra:

5

6 Erdély története nem kevésbé tragikus. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) nyomán a magyar hadsereg birtokba vette Észak-Erdélyt, amelynek 2,58 millió lakosából hozzávet legesen egymillió román volt (az etnikai arányok: 53,5% magyar, 40% román). Közben mintegy magyar maradt Dél-Erdélyben. A magyar hadsereg atrocitásait a háború utáni román vérengzések (Szárazajta, Egeres, Gyanta) indokának tekintették. Az erdélyi magyar etnikum zsugorodása a legutóbbi id kig lassú, évszázadokon át tartó folyamat volt. A 16. század végén Erdély lakosságának még a fele, a 18. század elején csaknem 40%-a magyar (Kocsis 1997), 1910-ben a harmada, az 1930-as évekt l az 1970-es évekig a negyede az. A székely megyékb l Marosvásárhely központtal 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartományt 1960-ban átalakították, majd megszüntették (1968). A megyeszervezetet úgy alakították ki, hogy a magyarlakta vidékekhez román lakosságú területeket csatoltak, így a vegyes lakosságú tartományokban megkezd dhetett a magyar lakosság és a magyar intézmények elsorvasztása. Ennek volt része például a magyar tannyelv Bolyai egyetem egyesítése a Babe egyetemmel 1959-ben. A háború el tt megkezd dött betelepítéseket folytatta az 1972-ben meghirdetett egységesítési program: az iskolák románosítása, a külföldi könyvek és sajtótermékek behozatalának a tilalma stb. A magyar falvak helyett agrár-ipari centrumok létrehozása a Ceau escu-rendszer bukásának köszönhet en (1989) már nem valósult meg. A 2002-es cenzus adatai szerint Erdély lakosainak már csak az ötöde magyar. A magyarság Erdély két régiójában összpontosul, ahol a román lakosság van kisebbségben. A Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megyében) az erdélyi magyarok 36%-a, a határ mentén (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében) pedig 28%-a él. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint az erdélyi magyar népesség száma önbevallásos felmérés szerint 1,6 1,7 millió volt, ezért kétmillió erdélyi magyarról lehetett beszélni (ezt a vallásfelekezetek adatai is meger sítették). Az utóbbi évtizedben azonban az Erdélyb l elvándorolt magyarok száma ezer f lehet. Ha Románia egészét tekintjük, az 1992-es népszámlálás adatait a 2002-es cenzus el zetes adataival összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a magyar népesség lélekszáma f r l f re, arányában pedig 7,1%-ról 6,6%-ra csökkent. A székelyföldi autonómiáért folytatott politikai harc megélénkülése ezzel a demográfiai drámával függ össze. Ma is vannak szinte kizárólag magyarlakta részek, de vannak olyan területek is, ahol csak igen kevés magyar él. Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyenyed, Torda és Zilah ma már román többség városok. Az 1991-es alkotmány kimondja, hogy Románia államnyelve a román, de rögzíti a kisebbségek jogát az etnikai identitáshoz, az anyanyelvi oktatáshoz, a parlamenti képviselethez és a jogeljárásban való anyanyelvhasználathoz (6, 32, 59, 127. ). Az ezeket a jogokat konkrét formába önt kisebbségi törvény azonban mindmáig nem született meg, tehát mindez csak korlátozottan valósulhat meg, vö. Zach (1998). Az 1999-es oktatási törvény például szavatolja az anyanyelven való tanulás jogát egészen az egyetemig, de önálló állami magyar egyetem nincs. A es tanévben több, mint kétezer intézményben folyt magyar tannyelv oktatás, amelyb l mintegy általános iskolás és 140 középiskolában középiskolás részesült. A romániai fels oktatásban mintegy magyar hallgató tanul, de magyar nyelv oktatás 2000-ig

7 csak három állami fels oktatási intézményben folyik Erdélyben: Kolozsvárott a Babe Bolyai Tudományegyetemen, illetve Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és a Színm vészeti Akadémián. Mivel a román hatóságok egy önálló magyar állami egyetem megalapítását nem engedélyezik, az utóbbi években magyar magánegyetemek is létesültek: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Csíkszeredában, Vásárhelyen és Kolozsváron) és a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyváradon). A nyelvi helyzetr l sokat elárul egy 2000 nyarán készült felmérés (Ethnobarometer 2000), amely képet ad arról, hogy milyen az erdélyi magyarok és románok nyelvtudása és nyelvi attit dje. Eszerint a romániai magyarok háromnegyede tud románul (vagy pozitív a nyelvhez való viszonyulása), bár a Székelyföldön rosszabb a helyzet, az erdélyi románok háromnegyede viszont nem tud magyarul (vagy negatív a nyelvhez való viszonyulása). A táblázat Roth Endre: A nyelv, amely elválaszt és összeköt c. írásának internetes változata alapján készült (http://www.hhrf.org/epmsz/public/2002/roth_anyelv.htm): Tud magyarul? Tud románul? erdélyi románok (%) magyarok (%) székelyföldi magyarok (%) Anyanyelvem. 2,6 2,8 Tökéletesen. 3,1 22,8 9,8 Jól, bár akcentussal. 2,3 29, Meg tudom értetni magam. 7,1 23,4 29,4 Nehezen tudom megértetni magam. 9,6 17,0 29,4 Csupán néhány szót tudok. 23,8 4,4 7,2 Egy szót sem tudok. 51,5 0,5 1,3 (nem válaszolt) 0,5 Romániában Erdélyen kívül él egy negyedmilliós magyar közösség, amelynek már csak mintegy negyede beszél magyarul. Ezek a moldvai csángók, akiket a század között telepítettek a régióba. A csángókhoz vö. Benk (1989), Fodor (1995), Baker (1997), Tánczos (1997), Gunda (1988), Sándor (1996, 1999, 2000), Domokos ([1931] 1987) és Lük ([1936] 2002). Az erdélyi magyar kisebbség eloszlását mutatja az alábbi ábra:

8

9 A vajdasági magyarok története hasonlít a felvidéki és az erdélyi magyarokéhoz. A Vajdaság Szerbiához tartozik, részei: Bácska, Bánát (a Temesi Bánság nyugati része) és a Szerémség. A trianoni döntéssel a régi Magyarország déli területeinek jelent s részét (1,5 millió lakossal, akiknek harmada magyar volt) az 1918-ban létrejött Szerb Horvát Szlovén Királysághoz csatolták (1929-t l Jugoszlávia néven) április 10-én Horvátország kikiáltotta a függetlenségét. A magyar hadsereg másnap megindult és elfoglalta a szerbek által 1918-ban birtokba vett Bácskát, illetve a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket, amely területek egymilliós lakosságának a harmada volt magyar. A visszatért területeken rövidesen partizánakciók kezd dtek, amelyeket a magyar katonák és csend rök a polgári lakosságon toroltak meg (2500 szerbet és 800 zsidót öltek meg). Ez az januári újvidéki mészárlás a háttere Cseres Tibor Hideg napok c. regényének és Kovács András ebb l készült filmjének (1966) szén Bácskában viszont már a szerb partizánok rendeztek vérengzést, amely során sok ezer ártatlan magyart (és németet) l ttek halomra. 7 Err l szól Cseres Tibor 1991-ben keletkezett Vérbosszú Bácskában c. m ve. A második világháború után a Vajdaság autonóm tartomány lett. Az ezt követ évtizedekben félmilliónál jóval több délszláv betelepülésével a magyar etnikum arányszáma 14,3%-ra esett vissza ben lakos vallotta magát magyar nemzetiség nek a Vajdaságban: zömük Bácskában, ötödük a Bánátban él Jelenleg 81 település még magyar többség nek számít, amelyek közül Szabadka, Zenta és Óbecse nyújt a legtöbb magyarnak otthont. Jugoszlávia 1991-ben szétesett, és az 1992-ben újjáalakult Jugoszlávia (mai nevén Szerbia és Montenegró) Slobodan Milo evi miniszterelnöksége alatt agresszív politikát folytatott. Az 1990-es években több, a nemzetiségi nyelvhasználati jogokat korlátozó törvény született, csak Milo evi bukása (2001) után alkotott újra a jugoszláv szövetségi parlament a kisebbségi jogokat garantáló törvényeket, így 2002 februárjában a nemzeti kisebbségek jogainak védelmér l szóló törvényt nyarán a vajdasági magyarok súlyos atrocitásokat szenvedtek el. A szerb államelnök ugyan szégyenletes -nek nevezte a magyarok bántalmazását, de a széls ségesek elleni határozott fellépés nem történt meg. Egyébként a Vajdaságban is súlyos az értelmiségi utánpótlás és az iskolaügy problémája. A magyar általános iskolások zöme, a középiskolások kétharmada (összesen kb diák) magyar tannyelv oktatásban részesül, viszont a fels oktatásban kevesebb, mint 7% a magyar diákok részvétele, azaz itt is nagy az eltérés az etnikai arányoktól. A vajdasági magyar nyelvkérdés legátfogóbb elemzése Göncz (1999). Horvátországban is él a évi népszámlálási adatok szerint magyar (f ként a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában) ben a magyarok az önálló horvát államot támogatták, és sokan fegyverrel harcoltak a betör szerbek ellen. A szerbek által horvát (bár etnikailag jórészt szerb) területen létrehozott Krajinai Szerb Köztársaság a magyarlakta vidékeket is magába foglalta. A helyi magyarok negyede elmenekült, és sok magyart megöltek. A szerbiai (vajdasági) magyar kisebbség eloszlását mutatja az alábbi ábra: 7 A félmilliónál több vajdasági németnek a háborút túlél azaz a kisebbik felét Németországba deportálták.

10

11 A mai Szlovénia területén 6 7 ezer magyar él (6 243 a 2002-es adatok szerint): ezek a muravidéki magyarok, akiknek a száma egy évtized alatt az ötödével csökkent. A szlovén kormány demokratikus nemzetiségi politikát folytat, de az asszimiláció itt is igen gyors. Ugyanez mondható el a szintén néhány ezer f nyi ausztriai (burgenlandi) magyarról. A 2001-es népszámlálás szerint magyar él Ausztriában, ebb l az rvidéken (Burgenlandban). A kárpátaljai magyarok sorsáról is beszélnünk kell, akik ma a csaknem 50 milliós (1991-ben létrejött) független Ukrán Köztársaság lakosságának 0,3%-át teszik ki. Számuk meghaladja a f t: 2001-ben Ukrajnában magyar nemzetiség és magyar ananyelv élt, zömük a Kárpátalján, f ként a határ menti kb. 20 kilométeres sávban, ahol legnagyobb központjuk a 48%-ban magyar, 39%-ban ukrán lakosú Beregszász, de sokezer magyar lakik Ungváron és Munkácson is. A Kárpátalján a magyarok a népesség mintegy 13%-át teszik ki. Trianon után ez a ruszin-magyar-szlovák vegyes lakosságú terület Csehszlovákiához került, között visszatért Magyarországhoz, majd egy 1943-as szovjet csehszlovák megállapodás nyomán a Kárpátalja június 29-én a Szovjetunió részévé vált. A magyarok egy része már 1944-ben Magyarországra menekült (kb ember), de a szovjetek 1944 végét l kb magyar férfit munkatáborokba hurcoltak, ahonnan egy részük az 1955-ös amnesztia révén térhetett csak vissza. Egyharmaduk azonban ezt már nem érte meg. A háború után ukránok és oroszok tízezrei települtek a térségbe. A magyar kisebbség helyzete a hruscsovi id kben lassan javulni kezdett után már magyarországi könyveket és újságokat is szabad volt behozni, 1963-ban az Ungvári Állami Egyetemen Magyar Filológiai Tanszéket hoztak létre, de amikor 1972-ben ezer kárpátaljai magyar értelmiségi beadvánnyal fordult a szovjet vezetéshez a nemzetiségi jogok ügyében, a válasz az értelmi szerz k meghurcolása volt. Az 1989-es nyelvtörvény, az 1992-es nemzeti kisebbségi törvény, akárcsak az 1996-os alkotmány, majd az 1999-es középfokú oktatási törvény elismeri a magyar kisebbség jogait. A 2001/2002-es tanévben a Kárpátalján mintegy diák részesült magyar nyelv oktatásban kb. 50 önálló és több vegyes tannyelv általános iskolában, valamint 19 önálló és 16 vegyes tannyelv középiskolában. A Kárpátalja magyar nyelvhasználatának átfogó elemzését lásd Csernicskó (1998). Az alábbi ábra a magyar kisebbség eloszlását mutatja a Kárpátalján:

12

13 A határon túli kisebbségek helyzetéhez vö. Kontra (1991), Kassai (1995), Kocsis & Kocsis-Hodosi (1998), Kontra & Hattyár (2002), Kontra (2003), Nádor & Szarka (2003), februárjában a határon túli nyelvváltozatokról szóló kerekasztal-beszélgetés során Kontra Miklós foglalta össze a magyar kisebbségeknek a 20. század utolsó évtizedében való zsugorodásának adatait, a magyar beszél k számának változása a csökkenés mértéke Ukrajna (1989) (2001) 4% Szlovákia (1991) (2001) 8,2% Románia (1992) (2002) 11,73% Horvátország (1991) (2001) 25,8% Szerbia (1991) (2002) 15,5% Szlovénia 8053 (1991) 6243 (2002) 22,5% Ausztria (Burgenland) 4973 (1991) 4704 (2001) 5,5% Az etnikumok dinamizmusát ismét Kocsis Károly egy táblázatának segítségével mutatjuk be (Kocsis 2003):

14

15 Hivatkozások: BAKER, Robin On the Origin of the Moldavian Csángós. The Slavonic and East European Review 75: BEKSICS, Gusztáv Magyarság és magyarosítás. Budapest. BENK, Loránd A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéb l. Magyar Nyelv 85: , = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai szám, BORBÉLY Anna A magyarországi románok nyelvhasználata a változások tükrében. Regio 6/3: BORBÉLY Anna Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Él nyelvi Osztálya. CSERNICSKÓ István A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris & MTA Kisebbségkutató M hely. DÁVID, Zoltán A magyarországi nemzetiségek 1990-ben. Valóság 10: DOMOKOS Pál Péter [1931] A moldvai magyarság. [Csíksomlyó] 5. kiadás, Budapest: Fekete Sas Kiadó, FODOR, Katalin A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okairól. In: Kassai I. szerk. Kétnyelv ség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, GÖNCZ, Lajos A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest Újvidék: Osiris Kiadó, Forum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató M hely. GUNDA Béla A moldvai magyarok eredete. Magyar Nyelv 84: GYIVICSÁN Anna Anyanyelv, kultúra, közösség: A magyarországi szlovákok. Budapest: Teleki László Alapítvány. GYUROK János A magyarországi horvátok. Pécs: Gálos Nyomdász kft. KARÁDY Viktor Egyenl tlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelv országgá. Történelmi-szociológiai vázlat. Századvég 2: 5 37; repr. in: Kövér Gy. szerk. Magyarország társadalomtörténete Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó I: KARÁDY Viktor Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételér l ( ). Korall. Társadalomtörténeti fokyóirat 3-4 (2001. Tavasz-Nyár). KASSAI Ilona szerk Kétnyelv ség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. KISS Jen Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. KOCSIS Károly Erdély etnikai térképe Erdély változó etnikai arculata. Budapest: MTA FKI. KOCSIS Károly A Kárpát-medence változó etnikai arculata ( ). Kisebbségkutatás 12: KOCSIS Károly & KOCSIS-HODOSI Eszter Ethnic geography of the Hungarian minorities in the Carpathian Basin. Budapest: Földrajzi Kutató Intézet MTA Kisebbségi

16 Kutatói Programja. KONTRA Miklós szerk Tanulmányok a határainkon túli kétnyelv ségr l. Budapest: Magyarságkutató Intézet. KONTRA Miklós Szlovákiában szlovákul Amerikában angolul. Valóság 1997/5: 60 72, repr. Közérdek nyelvészet. Budapest: Osiris Kiadó, 1999, KONTRA Miklós A határon túli magyar nyelvváltozatok. In: Kiefer Ferenc & Siptár Péter szerk. A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó, KONTRA Miklós & HATTYÁR Helga szerk Magyarok és nyelvtörvények. Budapest: Teleki László Alapítvány. LAKATOS Miklós A magyar társadalom átalakulásának f bb jellemz i a rendszerváltozást követ évtizedben. In: Gyurgyík László & Seb k László szerk., Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest: Teleki László Alapítvány, LANSTYÁK István A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest Pozsony: Osiris Könyvkiadó/Kalligram Könyvkiadó/MTA Kisebbségkutató M hely. LANSTYÁK István & SZABÓMIHÁLY Gizella Magyar nyelvtervezés Szlovákiában: Tanulmányok és dokumentumok. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. LÜK Gábor [1936] A moldvai csángók. 3. jav. kiadás (Lük Gábor m vei 2.) Budapest: Táton Kiadó. NÁDOR Orsolya és SZARKA László szerk Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó (CD-melléklettel). NELDE, Peter szerk Deutsch als Muttersprache in Ungarn. Forschungsberichte zur Gegenwartslage. Stuttgart: Steiner. SÁNDOR Klára Apró Ábécé apró esély: A csángók nyelvélesztésének lehet ségei és esélyei. In: Csernicskó István & Váradi Tamás szerk. Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó, SÁNDOR Klára Contempt for Linguistic Human Rights in the Service of the Catholic Church: The Case of the Csángós. In: M. Kontra & al. szerk. Language: A Right and a Resource. Approaching Linguistic Human Rights. Budapest: CEU Press, SÁNDOR Klára National feeling or responsibility: The case of the Csángó language revitalization. Multilingua 19: SISÁK Gábor szerk Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a 20. század végén. Budapest: Osiris MTA Kisebbségkutató M hely. TÁNCZOS, Vilmos Hányan vannak a moldvai csángók? Magyar Kisebbség 3: , b v. és jav. vált.: ZACH, Krista szerk Rumänien im Brennpunkt: Sprache und Politik, Identität und Ideologie im Wandel. München: Verlag Südostdeutsches Kulturwerk.

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

NYELVI MÍTOSZOK, IDEOLÓGIÁK, NYELVPOLITIKA ÉS NYELVI EMBERI JOGOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

NYELVI MÍTOSZOK, IDEOLÓGIÁK, NYELVPOLITIKA ÉS NYELVI EMBERI JOGOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézet 16. ÉLŐNYELVI KONFERENCIA NYELVI MÍTOSZOK, IDEOLÓGIÁK, NYELVPOLITIKA ÉS NYELVI EMBERI JOGOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

LANSTYÁK István. A magyar nyelv központjai

LANSTYÁK István. A magyar nyelv központjai LANSTYÁK István A magyar nyelv központjai Vannak nyelvek, melyeknek standard változata több országban használatos, s így országonként sajátos vonásokra tesznek szert. Az ilyen nyelveket az utóbbi másfél

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 149

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 149 A nyelvek lehetséges státusa Kelet-Közép-Európában A 20. századi kelet-közép-európai nemzeti és állami fejlődés sajátosságainak következtében a régió valamennyi nemzeti közössége az önálló államiság megteremtésében

Részletesebben

A MAGYAR ÉS A SZERB NYELV HELYZETE, АLKALMAZÁSA A VAJDASÁGI MAGYARSÁG KÖRÉBEN Részlet a vajdasági magyarság körében végzett nyelvi attitűdvizsgálatból

A MAGYAR ÉS A SZERB NYELV HELYZETE, АLKALMAZÁSA A VAJDASÁGI MAGYARSÁG KÖRÉBEN Részlet a vajdasági magyarság körében végzett nyelvi attitűdvizsgálatból MŰHELY Kovács Rácz E.: A MAGYAR ÉS A SZERB NYELV... 811.511.141(497.11):811.163.4 ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER Kovács Rácz Eleonóra Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kalic@tippnet.rs

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

á l l á s f o g l a l á s a

á l l á s f o g l a l á s a A KMKF plenáris ülésének á l l á s f o g l a l á s a (Budapest, 2016. március 31. április 1.) - A KMKF meggyőződése, hogy a magyarság a nemzetrészek közötti szoros együttműködésben szállhat szembe sikeresen

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Nők a parlamentben, 1990 2014

Nők a parlamentben, 1990 2014 Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban

Részletesebben

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT?

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT? HATODIK SÍP XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 Tartalom HOGYVOLT? Németh István - Penckófer János: A Hattyú Menete és a Barátaim a Hangban 4 Kacsur Gusztáv: Hogyvolt?! avagy emlékezés utánérzéses stílusban 6 Füzesi

Részletesebben

Gonda Gábor. Ugyanúgy, de mégis másképp

Gonda Gábor. Ugyanúgy, de mégis másképp Gonda Gábor Ugyanúgy, de mégis másképp A német kisebbséget érintő kényszermigrációs folyamatok néhány aspektusa Bonyhádon és Sopronban 1944 és 1946 között Az elűzetés nemzetközi háttere és összefüggései

Részletesebben

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. PoliPrint, Ungvár, 2004. 206 lap 1. Új kötettel ajándékozta meg 2004 utolsó napjaiban

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)

angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű) Ssz 1 2 3 4 5 6 osztatlan i képz szakpárjának egyik tagja angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. A bevándorolt magyarság 4

Határon Túli Magyarok Hivatala. Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. A bevándorolt magyarság 4 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. A bevándorolt magyarság 4 2. A burgenlandi (őrvidéki) magyarság.

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Magyar névkutatás a határokon túl *

Magyar névkutatás a határokon túl * Farkas Tamás Slíz Mariann szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Budapest, 2015. 000 000. Magyar névkutatás a határokon

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban

Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban A Pannonforrás Hálózat 2009. évi összehangolt programrendszere a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumának támogatásával valósult meg. A PannonForrás

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

H atározottan és minden elfogultságtól mentesen állítható, hogy hiánypótló kötetet

H atározottan és minden elfogultságtól mentesen állítható, hogy hiánypótló kötetet SZEMLE Kisgyõri Roland KISEBBSÉGI MAGYAROK A TÖRTÉNELEM SODRÁSÁBAN Bárdi Nándor Fedinec Csilla Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, Gondolat Kiadó MTA Kisebbségkutató Intézet,

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben

Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Tanulmányok 1 Erd s Ferenc Nyéki Lajos Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Bevezetés Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

A SZLOVÁK NYELVPOLITIKA ÉS A KISEBBSÉGEK ANYANYELV-HASZNÁLATI LEHETÕSÉGEI ÉS TÖREKVÉSEI

A SZLOVÁK NYELVPOLITIKA ÉS A KISEBBSÉGEK ANYANYELV-HASZNÁLATI LEHETÕSÉGEI ÉS TÖREKVÉSEI Szabómihály Gizella A SZLOVÁK NYELVPOLITIKA ÉS A KISEBBSÉGEK ANYANYELV-HASZNÁLATI LEHETÕSÉGEI ÉS TÖREKVÉSEI I. Történeti áttekintés Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a kisebbségi

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

447 Tanulmányok A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

447 Tanulmányok A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Ilyés Zoltán A KALÁSZI SZÍNJÁTSZÓK ESETE A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNNYEL A ZOBORVIDÉKI MAGYARSÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN A magyar kulturális örökség szempontjából kitüntetett jelentőségű Zoboralja, illetve

Részletesebben

A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában

A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában 1 Fabó MáriaZakar Piroska A szak- és felnőttoktatás Szlovákiában 2 SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXvI. ÉVFOLYAM 2010/3 1. táblázat. Gimnáziumok Szlovákiában (2008. szeptember 15.) összesen szlovák szlovák- spanyol

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Román magyar együttélés Hargita megyében

Román magyar együttélés Hargita megyében Román magyar együttélés Hargita megyében Román magyar együttélés Hargita megyében Telefonos felmérés eredményei A telefonos lekérdezést Hargita megyében, február 26 március 4. között végezték. Az adatfelvétel

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai és jogi helyzete

A határon túli magyarság demográfiai és jogi helyzete A határon túli magyarság demográfiai és jogi helyzete A magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe Okai: trianoni békeszerződés, politikai üldözöttség, jobb élet miatti elvándorlás A trianoni

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1

A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1 A romániai közigazgatási és oktatási rendszer 1 Az Iskolák Veszélyben program keretében született eredmények értelmezéséhez elsősorban a magyarországi olvasóknak szükséges valamennyire megismernie Románia

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944)

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Limes 167 Oktatásügy Sebestyén Kálmán Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Az erdélyi magyarságot iskoláiért folytatott küzdelme során gyakran érik román nacionalista oldalról vádaskodások, melyek

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI 192 KUTATÁS KÖZBEN Az állami költségvetés teherviselésének aránya hazánkban föltehetően hosszú távon is domináns marad, erre hagyományaink és európaiságunk egyaránt köteleznek. Ám hogy hatvan, hetven vagy

Részletesebben

Szitás Katalin: Választási Válaszút

Szitás Katalin: Választási Válaszút Szitás Katalin: Választási Válaszút Összefoglaló a Political Capital Institute (PC) és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási igazgatás szakirányának közös, Választási Válaszút

Részletesebben

POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020.

POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020. POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020. Bevezetés Polgár bemutatása Polgár három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú- Bihar megye északnyugati

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? - Tolerancia vizsgálata a zentai középiskolás diákok körében

Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? - Tolerancia vizsgálata a zentai középiskolás diákok körében Identitás Kisebbségkutató Műhely Identitet radionica za iztraživanje nacionalnih manjina Identity Research Workgroup of National Minorities Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? -

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Tárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac.

Tárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac. MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A feketemunka-rejtély A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok már évek óta küzdenek a feketemunka ellen. A kincstár és a társadalombiztosítók

Részletesebben

A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat

A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat FORRÁSOK A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 1. cikk a) regionális vagy kisebbségi nyelvek kifejezés alatt azon nyelvek értendők: I. amelyeket valamely állam olyan polgárai hagyományosan

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben