Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései a kárpátaljai magyarok körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései a kárpátaljai magyarok körében"

Átírás

1 Túri Gréta: Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései a kárpátaljai magyarok körében Kutatásom fő céljaként azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam a kárpátaljai magyarság identitását befolyásoló tényezőket. A közösség politikai értelemben az ukrán nemzet része, kulturális értelemben viszont a magyar nemzethez tartozik. Fontos, hogy folyamatos kutatások elemezzék, miként határozza meg önmagát a kisebbségi magyar közösség az állam határain túl, és hogyan határozza meg ezzel párhuzamosan az ukrán állam törvényein belül azokat a jogokat és tényezőket, amelyek fennmaradását biztosítják. Ezekre a kérdésekre pedig az állam működési hatékonyságában elsődleges szerepet betöltő törvények, rendeletek, főként az alkotmány és a nyelvtörvény áttekintésével, valamint a nemzeti önkép feltérképezésére irányuló Kárpát Panel 2007 szociológiai felmérés elemzésével adhatunk választ. Ukrajna nemzetiségei 1985 után a peresztrojkaként ismert időszakban a Szovjetunióban megerősödtek a nemzeti mozgalmak, amelyek többek közt hozzájárultak a tagköztársaságok kiválásához. Az 1990-es évek elején születtek meg a régi-új államok, új politikai rendszerek, köztük az akkor még több mint 50 milliós Ukrajna, amely köztársaságként határozta meg magát, nemzeti-etnikai szempontból egyetlen különleges státusú területtel, a Krími Autonóm Köztársasággal, melynek területén jelentős számú orosz és tatár kisebbség él. Ukrajna nemzetiségei közül ennek megfelelően fontos kiemelni az oroszt (oroszok a Krími Autonóm Köztársaság területén kívül főként a nagyvárosokban Kijev, Szevasztopol, Harkov stb. élnek jelentős számban), mely egy majdnem tízmilliós közösségként semmilyen módon sem nyilvánítható kisebbségnek, hiszen mind jogait, mind jelentőségét tekintve a többségi nemzettel egyenrangú. Emellett a következő nemzeti kisebbségeket nevezhetjük meg: beloruszok (az ország északi területein), bolgárok (főként a déli területek nagyobb városaiban, illetve a Duna-deltában), lengyelek (Nyugat-Ukrajnában, Galícia nagyobb városaiban), románok (Délnyugat-Ukrajnában, főként Csernivciben és környékén), moldávok (Odesszai területeken), magyarok (Kárpátalján), tatárok (a fentiek szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén). A nemzetiségek eloszlása az 1989-es és 2001-es népszámlálási adatok alapján így alakult: 1 1 Ukrajnában a legfrissebb népszámlálás decemberében zajlott le. Ezt megelőzően 1989-ben tartottak, akkor még

2 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései Nemzetiség Száma (1989) Száma (2001) % -ban (1989) %-ban (2001) Ukrán ,2 77,8 Orosz ,1 17,3 Zsidó ,9 0,2 Belorusz ,9 0,6 Moldáv ,6 0,5 Bolgár ,5 0,4 Lengyel ,4 0,3 Magyar ,3 0,3 Román ,3 0,3 Egyéb ,3 1,5 Összesen táblázat. Ukrajna nemzetiségi összetétele az és évi népszámlálás tükrében 2 Kárpátalja nemzetiségi összetételében jóval kisebb változások történtek, annak ellenére, hogy Ukrajna legnyugatabbi megyéjeként, az Ukrajnával határos hét országból néggyel érintkezik (Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Romániával vagyis az Európai Unióval). (Ld. 2. táblázat) 3 Nemzetiség Száma (1989) Száma (2001) % -ban (1989) %-ban (2001) Ukrán ,4 80,5 Magyar ,5 12,1 Román ,4 2,6 Orosz ,0 2,5 Cigány ,0 1,1 Szlovák ,6 0,5 Német ,3 0,3 Belorusz ,2 0,1 Egyéb ,3 0,4 Összesen táblázat. A népesebb nemzetiségek létszáma és aránya Kárpátalján az 1989-es és a 2001-es népszámlálás adatai alapján 4 össz-szövetséginek nevezett szovjet összeírást. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, amely tízévente ír elő ilyen jellegű felmérést egy adott országban, 1999-ben az ukrán kormány meghirdette a soros népszámlálást. Ám a szükséges anyagi háttér hiányában az akkor elmaradt. Később volt még egy elvetélt népszámlálási kezdeményezés, mielőtt 2001-ben sikerült lebonyolítani a cenzust. 2 Molnár Molnár D., 2005: 6. 3 A kárpátaljai ukrán lakosság viszonylatában fontos kiemelni a ruszin kérdést : a korábban történelmileg ruszin nevet viselő hegyvidéki szláv lakosság mennyire tekinthető ukránnak, avagy különálló közösségnek. 4 Molnár Molnár D., uo.

3 196 Túri Gréta A magyarságra vonatkozó adatok a népszámlálások alapján a következőképpen alakultak: az országban az évi cenzus adatai szerint magyar nemzetiségű élt, s ezzel a magyarság az összlakosság 0,3%-át alkotta. Az ukrajnai magyarok közül (95,5%) Kárpátalján él. A megyén belül a magyarok aránya 12,5%. A 2001-es népszámlálás stagnálást mutat, illetve némi csökkenést (0,4 %). A nyelvhasználatot meghatározó jogi keretek Ukrajnában Egy soknemzetiségű államban, amint az a fenti adatokból is kitűnik, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisebbségben élő közösségek érdekeit sem, így alapvető fontossággal bír a nyelvi, illetve kisebbségi jogok védelme. Ahhoz, hogy kiderüljön, Ukrajnában milyen a kisebbségi nyelvek jelesül a magyar nyelv helyzete, az országban használatos nyelvek státusát közvetlenül befolyásoló alábbi dokumentumok vizsgálandók: Ukrajna Alkotmánya (1996); Ukrajna törvénye az Ukrán Köztársaság nyelveiről (1989); Ukrajna nemzetiségi jogainak nyilatkozata (1991); Ukrajna törvénye a nemzetiségi kisebbségekről (1992); Ukrajna törvénye a helyi önkormányzatokról (1997); Ukrajna törvénye az általános középfokú oktatásról (1996); A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (2003). 5 Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a fenti jogszabályok, illetve jogforrások milyen jogokat biztosítanak. Ukrajna Alkotmánya Az június 28-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott Ukrajna Alkotmányának cikkelye is egyértelműen fogalmaz az ukrán nyelv státusát tekintve: Az államnyelv Ukrajnában az ukrán nyelv. Emellett kiemeli, hogy garantálja az ukrán nyelv mellett az orosznak és minden kisebbségi nyelvnek a szabad fejlesztés lehetőségét, a szabad használatot és védelmet. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a cikkely utolsó mondata szerint viszont Ukrajnában a nyelvek használatát Ukrajna Alkotmánya szavatolja és törvény határozza meg. A 92. cikkely is úgy rendelkezik, hogy kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg többek között a nyelvhasználat rendjét. 7 A 11. szakasz szerint az állam támogatja a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését és fejlesztését. 5 Csernicskó, 2006: Az 1996-ban elfogadott ukrán alkotmány 161 szakaszt tartalmaz és 15 fejezetre tagolódik. Az első (általános rendelkezések) és a második (egyének és állampolgárok jogai, szabadságai és kötelességei) fejezetben találunk kisebbségi rendelkezéseket (Конституція України, прийнята на п ятій сесії Верховної Ради України 28 червня 1996 року). Hatályos szövegét ld.: 7 Csernicskó, 2006: 52.

4 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései A 21. cikk vezeti fel az alapjogi fejezetet természetesen deklarálva az általános egyenlőség tételét. Ezt a 24. cikk egészíti ki, amely az állampolgárok egyenlőségét szabályozza, többek között a nyelvi alapon való diszkriminációt is tiltja. E szerint az állampolgárok a törvény előtt egyenlőek mindenféle hiten, nemen, etnikai és szociális származáson, anyagi státuson, lakóhelyen, nyelvi vagy más karakteren alapuló megkülönböztetés nélkül. Ezt követően az oktatáshoz való jog kapcsán találkozunk kisebbségi rendelkezésekkel. Az 53. cikk utolsó, (5) bekezdésében a következő nyelvi, illetve oktatási jogokat hozza az alaptörvény: anyanyelven való információszerzés, anyanyelv tanulása állami és helyi oktatási intézményekben és nemzetiségi kulturális szervezetekben. 8 A 103., 127. és 148. cikkely az államnyelv ismeretétől teszi függővé bizonyos állami tisztségek betöltését (köztársasági elnök, alkotmánybírósági tagság, bírói tisztség). Ukrajna törvénye a nemzetiségi kisebbségekről 9 Az ukrajnai kisebbségi törvény deklarációk szintjén nagyvonalú rendelkezéseinek ambícióját jól fejezi ki a törvény bevezetőjében található alábbi megfogalmazás: Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekhez igazodva, azzal a céllal fogadja el a törvényt, hogy a nemzetiségi kisebbségek számára garantálja a szabad fejlődéshez való jogot. A 3. cikkely a következőképpen határozza meg a nemzeti (ukrán terminológia szerint: nemzetiségi) kisebbségek fogalmát: A nemzetiségi kisebbségekhez Ukrajna azon állampolgárainak csoportjai tartoznak, akik nem ukrán nemzetiségűek, s kinyilvánítják nemzeti öntudatukat és egységüket. Az általános emberi jogokon túl a 6. cikkely a kisebbségek számára a következő kollektív jogokat biztosítja: a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot; az anyanyelv használatát; az anyanyelvi oktatást vagy az anyanyelv tanulását (az állami oktatási intézményekben, illetve a nemzetiségi kulturális szervezeteken keresztül); a nemzetiségi kulturális hagyományok fejlesztését; a nemzeti jelképek használatát; a nemzeti ünnepek méltatását; a saját vallás gyakorlását; az irodalmi, művészeti, tömegtájékoztatási eszközök iránti igények kielégítését; nemzetiségi kulturális és oktatási intézmények létrehozását. A záró cikkely, az európai gyakorlatot követve azt is kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor egyes nemzetközi szerződések a törvényben leírtakhoz képest másképpen rendelkeznek, a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. Ide tartozik többek között a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amely az európai kisebbségi politika egyik alapdokumentuma és meghatározza az egyes európai országok kötelezettségeit is. 8 Gerencsér, 2006: Закон України про національні меншини, м. Київ, 25 червня 1992 року N 2494-XII. (Zakon pro nacional ni mensini 1992) Hatályos szövegét ld. (Letöltve: )

5 198 Túri Gréta Ukrajna 1995-ben lett az Európa Tanács (a továbbiakban: ET) tagja. A szervezetbe való felvételekor vállalta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának (továbbiakban: Charta) ratifikálás céljával történő tanulmányozását, valamint ígéretet tett arra, hogy az ETbe való felvételétől számított egy éven belül aláírja és ratifikálja a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, kisebbségpolitikáját pedig az ET Parlamenti Közgyűlésének sz. Ajánlásában lefektetett elvek alapján folytatja. Az ukrán parlament 1999 decemberében ratifikálta a Chartát, mégpedig a kárpátaljai magyarságra nézve kedvezőbb változatában, a legtöbb kérdéskörben a legtoleránsabb normákat választva, ám meghatározva, hogy ezek a rendelkezések főként azokon a területeken alkalmazhatók a törvény szerint, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri a 20%-ot. 10 Azonban 2000-ben, parlamenti képviselők egy csoportja beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a ratifikációs ügyrend megsértésével indokolva hatályon kívül helyezte a Charta ukrajnai ratifikációjáról szóló törvényt. 11 A ratifikációt május 15-én sikerült újra tető alá hozni, azonban ez a második változat már sokkal szűkebb jogokat tartalmaz a törvény hatálya alá eső 13 nyelv (belorusz, bolgár, gagauz, görög, zsidó, krími tatár, moldáv, német, lengyel, orosz, román, szlovák és magyar) beszélői számára, mint a korábbi, 1999-ben alkotott. A 2003-ban elfogadott változat azonosan nem tesz különbséget az egymástól igen különböző helyzetben levő 13 kisebbségi közösség és nyelv között, illetve nem nevezi meg, minimálisan milyen arányt kell elérnie ahhoz egy kisebbségi közösségnek egy adott közigazgatási egységen belül, hogy a Charta hatálya alá essenek. Ennek következtében a gyakorlatban az alkalmazók hivatkozhatnak arra, hogy a kisebbségi nyelveket használók száma nem indokolja az intézkedés bevezetését és így nincs megfelelő igény a végrehajtására. 12 Az ukrán nemzeti törvényi szabályozás ennek alapján változatlanul túl általános és elméleti, nem rendelkezik sem az országos, sem a regionális nyelvhasználat gyakorlatára vonatkozó konkrétumokról. Ennek sajnálatos következménye, hogy a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjei (állami és regionális rendelkezések egyaránt) úgy szabályozzák a nyelvek használatát, hogy a törvények, illetve az alapjukat képező, a Charta által deklarált jogok a gyakorlatban eltérően, vagy egyáltalán nem érvényesülnek. Az ukrajnai oktatási törvény Ukrajna oktatási törvényének alapjait szintén a rendszerváltás előtti időszakban tették le, amikor az ország még a Szovjetunió tagköztársasága volt. 13 Az elfogadását megelőző 10 Beregszászi Csernicskó (Letöltve: ) 11 Szarka (Letöltve: ) 12 Beregszászi Csernicskó, (Letöltve: ) 13 Az USZSZK május 23-án elfogadott oktatási törvénye.

6 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései társadalmi vitában érződött az oroszok lakta keleti és déli területek és Nyugat-Ukrajna közötti feszültség. Ez a megosztottság jellemzi magát az elfogadott törvényt is. Egyszerre akar eleget tenni a szovjet-orosz hagyományoknak, és egyúttal a Nyugat-Ukrajnában élők régi oktatási rendszer helyreállítását célzó és Európa felé nyitó törekvéseinek. Az oktatási intézmények három fokozatát különbözteti meg: elemi iskolák, alapiskolák, teljes középiskolák. Mindhárom fokozat működhet külön intézményként és egy igazgatás alatt is. A tehetséges gyerekek számára szakosított osztályok, gimnáziumok és líceumok nyitását engedélyezi. A törvény fenntartja a 11 osztályos szovjet középiskolák rendszerét, de új típusú intézmények alapításának lehetőségét is előtérbe helyezi. Az állam mellett vállalatok, szervezetek és magánszemélyek is alapíthatnak különböző típusú és fokozatú oktatási intézményeket (magánegyetemet, avagy magánfőiskolát is). Az állami intézmények világi jellegét hangsúlyozza, ami azt jelenti, hogy az egyház közvetlenül nem, csak közvetve (általa fenntartott alapítvány révén) hozhat létre oktatási intézményt. Az 1991-ben elfogadott törvényt március 23-án módosította Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa. A módosított törvény a fentiekben tárgyalt főbb pontokat megtartja, de több kiegészítést is hatályba léptet, főként az alapjogokra vonatkozóan. Így 3. cikkelye szerint az állampolgároknak faji, vallási, nemzetiségi és egyéb hovatartozásuktól függetlenül joguk van az ingyenes oktatáshoz az állami oktatási intézményekben. Ezt a jogot az állami és nem állami tulajdonú oktatási intézmények széleskörű hálózata biztosítja. Az oktatás elveit összefoglaló 6. cikkelyben olvashatjuk, hogy az oktatás minden típusát és formáját hozzáférhetővé kell tenni minden állampolgár számára, egyenlő feltételeket kell biztosítani mindenkinek a tehetsége, adottságai kibontakozásához, többirányú fejlesztéséhez. Az alapelvek között van egy olyan szakasz is, amely szerint az oktatás és az egyetemes, valamint a nemzeti történelem és kultúra, hagyomány közötti szerves kapcsolatot fejleszteni kell. Az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkely ezt a jogot áthárítja a nyelvtörvényre. 14 A törvény szerint az oktatás vertikális szerkezete a következő: iskola előtti nevelés általános középfokú képzés iskolán kívüli képzés szakmai technikai képzés felsőfokú képzés diploma utáni képzés aspirantúra doktorantúra 14 Orosz, (Letöltés ideje: )

7 200 Túri Gréta önképzés. 15 A jelenlegi ukrajnai oktatáspolitikai helyzetre is kitérve megemlítendő a sok vitát kavaró új oktatási programcsomag 16 is, amelyet május 26-án hagyott jóvá 461. számú rendeletében Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter. A program lényege, hogy a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvét fokozatosan ukránra cseréljék, ezzel próbálva meg javítani az államnyelv hiányos ismeretén, ami egyébiránt a magyar közösségben is komoly gondokat jelent. Az elvi szinten jelentős kérdés kezelésében azonban Kijev a kisebbségekkel való előzetes egyeztetések nélkül, a kisebbségi anyanyelvek rovására kíván új nyelvpolitikai fordulatot előidézni, mégpedig azzal, hogy egyes tantárgyakat ukrán nyelven, más tantárgyakat két nyelven kell majd a jövőben oktatni. Az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő emelése szintén ezt a célt szolgálja. A csomag elméleti síkon a nemzetiségek oktatásban történő felzárkóztatását, illetve integrálását szolgálná, ugyanakkor még mindig nem az államnyelv oktatásának minőségére, hanem az azzal foglalkozó tanórák mennyiségére fekteti a hangsúlyt. Kisebbségi lét vagy mentalitás? Az alábbiakban a Kárpát Panel 2007 című szociológiai felmérésnek azokat a kérdéseit dolgozzuk fel, amelyek a kárpátaljai magyarság identitásképét próbálják meg lefesteni a 18 és 34 év közötti korosztály körében. Arra keressük a választ, mennyire tartják kisebbségben élőknek magukat az itt élő magyarok, illetve hogyan viszonyulnak a többségi nemzethez, valamint a magyarországi magyarokhoz; létezik-e az idegenellenesség; milyen értékekre alapozzák saját nemzeti hovatartozásuk megjelenítését. Itt fontos megjegyeznünk, bár a válaszadók időben még a Szovjetunió fennállása alatt születtek, azonban a felnőttéválás és szocializáció identitásformáló folyamatai már a rendszerváltozást követő évtizedre tehetőek. Következésképpen válaszaik, ha nem is sokban, de eltérnek az idősebb korosztály válaszaitól. Ezek azok, amelyek a legaktuálisabban tükrözik azt, hogy milyen kép alakult ki és áll fenn önmaguk meghatározását illetően a már független Ukrajna kötelékében felnövő nemzedék köreiben. A felmérés A Kárpát Panelt A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái elnevezésű szociológiai felmérést 2007-ben az MTA Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézete (Magyarország) és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány (Kolozsvár, Románia) kezdeményezte, amelynek elsőrendű céljai között fogalmazódott meg a 15 Закон України про освіту, вводиться в дію Постановою Верховної Ради України ЮОа/96-ВР від р. (Zakon pro osvitu 1996) ld.: (Letöltés ideje: ) 16 A rendelet sajtóvisszhangjával kapcsolatosan ld. Séra Magdolna e témával foglalkozó, kötetben található írását.

8 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései kárpát-medencei magyarok társadalmi struktúrájának, munkaerő-piaci viszonyainak, jövőtervezésének, migrációs potenciáljának, iskolázottsági helyzetének, nemzeti identitásának, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyának átfogó vizsgálata és elemzése. A Kárpátaljára vonatkozó kérdőíves felmérést, a fenti intézményekkel együttműködve, a Beregszászban székelő Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet végezte el és elemezte. 17 A kutatás keretében a régióban 350 fős mintát vettek alapul, amely a háztartások szintjén többlépcsős véletlen mintavétel módszerével zajlott. A háztartásokon belül a személyek kiválasztása szabad kvótás rendszerben történt, korcsoportok és nemi összetétel betartása alapján. A mintavételi lépcsőket a régió, járás, azon belül településtípusok, települések (községek, városok, mezővárosok) szerint hozták létre. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszadók 34%-a városi típusú településekből került ki, míg a falusi lakosság 66%-ot tett ki 18 A településeken a háztartások, illetve a megkérdezettek kiválasztása az egyszerű véletlen mintavétel mechanikus kiválasztásának valamely technikáját követte. Erre a legalkalmasabb listás módszert használták. 19 Jelen kutatás alapjául mint fent kiemeltük a Kárpát Panel felmérés azon mintái szolgáltak, melyek a kárpátaljai magyar közösség 18 és 34 év közötti korcsoportjából kerültek ki (vagyis az 1973 és 1989 között születettek), amelyek a 350 fős minta 31,4%- át teszik ki, szám szerint 107 főt. Területi és szocio-demográfiai háttér Az így kiválogatott alanyok a következő településekről kerültek ki: Ungvár (7 fő), Munkács (3 fő), Beregszász (10 fő), Bátyu (2 fő), Visk (3 fő), Nagyszőlős (3 fő), Tiszaújlak (2 fő), Jaszinya (2 fő), Técső (3 fő), Csap (2 fő), Badaló (5 fő), Vári (6 fő), Nagybereg (5 fő), Déda (4 fő), Kaszony (4 fő), Oroszi (2 fő), Újbátyú (2 fő), Dercen (6 fő), Szernye (4 fő), Nagypalád (3 fő), Verbőc (3 fő), Nevetlenfalu (3 fő), Péterfalva (3 fő), Salánk (3 fő), Nagydobrony (7 fő), Eszeny (3 fő), Salamon (3 fő), Szürte (4 fő). A szóban forgó fiatal válaszadók a településenként megkérdezettek nagyjából egyharmad részét teszik ki. Kivételt képez ez alól Munkács, ahol a fiatalok aránya az összminta egyötödét sem éri el, ez pedig a fiatalok erőteljesebben megnyilvánuló asszimilációját utalhat. A szocio-demográfiai szempontok alapján a következő mutatók a mérvadóak: a vizsgált korcsoport 57%-a nő, 43%-a férfi; korcsoporton belüli megoszlását tekintve 42% a 18 és 23 év közöttiek, 31% a 24 és 28 év közöttiek, továbbá 27% a 29 és 34 év 17 Ezúton is köszönet illeti az Intézet munkatársait, hogy jelen kutatáshoz is biztosították a vizsgált tárgyban a 2007-es felmérés adatbázisát. 18 Molnár Orosz, 2007: Amikor egy rendezett listáról egy lépésszám alapján minden x-ik háztartást választunk ki, és ezen belül korcsoport és nem szerinti kvóta alapján a személyeket is külön csoportosítjuk.

9 202 Túri Gréta közöttiek aránya; családi állapotukra nézve pedig kiderül, hogy a válaszadók 53%-a házas, 42%-a egyedülálló, 5%-a pedig élettársi kapcsolatban él. A nemzeti hovatartozás kérdései a kárpátaljai fiatalok körében A Magyarország határain kívül élő magyar csoportok jól érzékelhető kötődési bizonytalanságokkal küszködnek: a nemzeti identitástudatnak a valahová tartozás érzésével való párosítása nem igazán lehetséges, mert nem tudják magukat egy országhoz kötni, ezáltal a földrajzi értelemben vett hovatartozás meghatározása elég nehézkes, s általában közösséghez való kötődésben nyilvánul meg. 20 A felmérés során az identitás tárgykörébe tartozó első rész kérdéseire adott válaszokból is hasonló kép tárul elénk. Arra keresték a választ: az egyén hogyan határozza meg saját nemzetiségét (1. ábra), szülőföldjét (3. ábra), illetve az arról való hitvallást, hogy miként befolyásolja életét saját nemzetisége. A kárpátaljai magyaroknál a földrajzi kategória és a magyar megnevezés megmásíthatatlan egybeolvasztásáról beszélhetünk hiszen fenntartja a lokális én - tudatot (Kárpátalján élek, vagyis kárpátaljai vagyok), de a lehető legtermészetesebben párosítja a magyar nemzethez tartozás tudatával. Részben válasz ez a Vári Fábián László által oly jól megfogalmazott Mindkét hazából kiárvulva 21 helyzetre, amelyet az itteni magyarok sok más kisebbségben élő magyar közösséghez hasonlóan úgy oldottak meg, hogy megalkották saját fogalmi rendszerüket, melynek vezető motívuma lett a kárpátaljai magyar. A válaszadók többsége, 35%-uk első, 27%-uk második helyen nevezi meg ekként magát. Ezt követi azok csoportja, akik külön-külön a kárpátaljai (25% és 14%) és a magyar (18% és 18%) közösséghez tartozónak vallják magukat. Ezen kívül még jelentős hányadban jelölték meg azt, hogy magyar anyanyelvű ukrán állampolgárok (11% és 20%). Összességében elmondható, hogy első helyen 64%-uk önmeghatározásában szerepel az, hogy magyar. A többi válaszlehetőséget (ukrán, európai, ukrajnai, középeurópai, kelet-európai, egyéb) a megkérdezettek 5 %-a sem jelölte. A nemzetiségi hovatartozásukat, vagyis azt, hogy magyarnak születtek természetes állapotuknak tekintik, büszkeséggel tölti el őket. A természetes adottság eleme leginkább nem a leszármazási öntudatra, hanem egy beleszületett állapotra utal ( ez van, hát vállalom ), amelyet a teljes elfogadás és tudomásulvétel megnyilvánulása jellemez. A tényt, hogy a magyar nemzethez tartozás állapotát nemcsak elfogadják és vállalják, az is bizonyítja, hogy 79%-uk elutasította azt a válaszlehetőséget, hogy szégyennel töltené el az, hogy magyarnak született. A megkérdezettek 39%-a nem érzi, hogy hátrányt jelentene és 38%-a azt sem, hogy ez politikai kihívás lenne számára. Mindezek alapján igen pozitív nemzeti beállítottságról beszélhetünk, egyértelműen kizárhatóak a negatív, elutasító érzület esetleges jegyei. 20 Gereben, 1999: Vári Fábián László Útban Törökország felé című versének első sora. In: Vári Fábián, 1992: 70.

10 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései ábra A Leginkább úgy határoznám meg magam, mint válaszainak százalékban történő kimutatásai Annál a kérdésnél, hogy milyen tényezők határozzák meg leginkább a nemzeti hovatartozást, a válaszadók alapvetően elvetik az állampolgárság, illetve politikai hovatartozás szerepének fontosságát. Ennél a pontnál kiemelhető az állampolgársági és nemzeti lét különválasztása. A felsoroltak közül a legtöbb válaszadó szerint a magyar nemzeti öntudat kialakulásának legfontosabb meghatározói a következők: magyar anyanyelvűség, a magyar kultúra ismerete és szeretete, továbbá az egyén választása és döntése a magyar nemzethez tartozást illetően. Ezt támasztják alá az alábbiakban jól látható összegző kérdésre adott válaszok eredményei is.

11 204 Túri Gréta 2. ábra A nemzeti hovatartozás meghatározó tényezői El kell mondani, hogy a 350 fős teljes mintával összehasonlítva az anyanyelv és kultúra szerepe a fiatalabb korosztály köreiben kisebb jelentőséggel bír (a teljes minta válaszait figyelembe véve a megkérdezettek 67%-a 22 jelölte meg fő tényezőként, míg csak a fiataloknál ez az arány 57%). Szembetűnő az a tény, hogy ezzel párhuzamosan a korcsoport 40%-a úgy foglalt állást, hogy saját döntése az, ami a leginkább meghatározó nemzeti hovatartozását illetően. Nem tudjuk, hogy mi áll ennek hátterében, azonban egyre inkább elővetíti annak feltételezését, hogy bár a fiatalok is kétséget kizáróan felvállalják magyarságukat, de a hétköznapokban egyáltalán nem ez az, amiben előremenetelüket látják. A nyelv identitásjelző szerepe valamiért ebben a korosztályban visszaszorulóban van, ami persze nem azt jelenti, hogy ennek megállapításával valamiféle negatív folyamat előhírnökeiként akarnánk fellépni, mindazonáltal nem lehet nem észrevenni, különösen annak tudatában, hogy a korábbi felmérések 23 során az anyanyelv, mint identitáselem volt a válaszok legfőbb mérvadója. Itt megjegyzendő, hogy a felmérés a 2008-as új ukrán oktatási programcsomagot 24 megelőzően készült, azonban figyelemreméltó, hogy a magyarságot meghatározó ismérvek közül már ezeket megelőzően is háttérbe szorul a magyar környezet, magyar nyelvű iskolázottság és az, hogy mindkét szülő anyanyelve a magyar legyen, igaz a megkérdezettek 22%-a vegyes, kétnyelvű családból került ki. Előtérbe kerül azonban az egyházak, s a piros-fehér-zöld lobogó tisztelete. 22 Molnár Orosz, 2007: Csernicskó Soós, Az Oktatási Miniszter május 26-i 461-es számú rendelete jóváhagyta az ukrán nyelv oktatásának javításáról szóló ágazati programot. A program alapelve a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukrán nyelvre történő fokozatos cseréje, amelyet egyes tantárgyak ukrán nyelven történő oktatásával, illetve más tantárgyak kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével kívánnak biztosítani.

12 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései Ugyancsak az erős lokális identitástudat meglétét jelzi, hogy arra a kérdésre Ha választhatna, hol, melyik országban szeretne élni? a válaszadók 42%-a Ukrajnát megnevezve nem változtatna lakhelyet, csak 18%-uk választja Magyarországot, de több más lehetőség is felmerül, megnevezik még Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Olaszországot, Svájcot, az USA-t (bár ezek egyike sem éri el az 5%-ot). A többihez képest némivel többen jelölték Németországot (több mint 7%), amely talán sejtet valamit arról, hogy a fiatalok szívesen tekintenek nyugat felé, s élnének is az új élet lehetőségével, ha adódna. A tartozni valahová, vagyis konkrétan meghatározni, hogy Mit tekint Ön hazájának/szülőföldjének? kérdése is a régióhoz, illetve településhez való kötődést egyértelműsíti (ld. 3. ábra). Kárpátalját nevezi meg szülőföldjeként a válaszadók 61%-a, hazájaként 43%-a. 25 Ezzel összehasonlításban eltörpülőnek hat, hogy Ukrajnát mindössze 15%- uk nevezi meg szülőföldjeként, 28%-uk hazájaként. Ezt követi azok száma, akik szülőföldjükként azon települést jelölik meg, ahol születtek, avagy élnek (12% és 7%). A hontalan vagy hazátlan választípusok száma nem haladja meg a 6%-ot. S elmondható, hogy a történelmi Magyarországot hazájaként megnevezők száma is igen csekély. Magyarországot a válaszadók mindössze 8%-a jelöli meg hazája címszó alatt, amely szintén látható módon a szülőföldhöz való erős kötődésről tanúskodik. 3.ábra A haza/szülőföld megválasztása 25 Bár a régió világos, hogy nem ország, felmerülhet a kérdés: a határontúli jelzővel beskatulyázott magyar mennyire képes hazáját országban mérni?

13 206 Túri Gréta Említésre méltó eredmények születtek az Ön szerint az ukrajnai/kárpátaljai magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek? és az Ön szerint az ukrajnai/ kárpátaljai magyarok részét képezik-e az ukrán nemzetnek? kérdések megválaszolását illetően is. A megkérdezettek 76%-a úgy véli, a kárpátaljai magyarok részét képezik a magyar nemzetnek, míg 18%-uk nemmel, 6%-uk pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Furcsán hat viszont, hogy ezzel egy időben a válaszadók 51%-a a kárpátaljai magyarokat az ukrán nemzet részének is tekinti, 40%-uk viszont nemmel felelt, míg 9%-uk nem tudta a választ. Ez utóbbi eredmények identitásbeli anomáliáról tanúskodnak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a korábban feltett kérdések alapján a nemzetiséget és az állampolgárságot határozottan szétválasztották. Ennek hátterében sok minden meghúzódhat, de igen fontos érv lehet az ún. esetleges negatív minősítés megléte, hol a többségi, hol a magyarországi magyar közösség részéről. Valószínűsíthető, hogy sokan épp azért tartják magukat a másik nemzethez tartozónak, mert esetlegesen a saját nemzetük részéről olyan negatív visszajelzéseket kaptak, amelyeket ezzel a megoldással építettek be identitásukba. Persze itt nem elhanyagolható a fentiekben már tárgyalt politikai és kulturális nemzetfelfogás problematikája sem. Az egyértelmű magyarázatot sok szempontból a nemzeti önkép alakulásánál kell keresni. Itt elkerülhetetlenné válik a magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyának átfogó vizsgálata és elemzése. A nemzeti önkép alakulása a kárpátaljai magyar fiataloknál A tartozni valahová feltétlen igényén túl az identitás alapvető részét képezi az a kép, amelyet az egyén a nemzet, nemzetiség tagjaként saját magáról illetve másokról kialakít és őriz. Itt kell tisztázni, milyen alapokon nyugszik az önkép kialakítása csoporton belül és kívül egyaránt. A közösség által meghatározott csoportjelölés (vonatkozzon az nemzeti, avagy egyéb társadalmi csoportokra) eszközeit kategóriáknak nevezi a szakirodalom, amelyek általánosságban véve egyszerűen érzékelhető csoportosítási támpontok. Tulajdonképpen nem mást, mint a személy saját meghatározásában a mi - ők oda-vissza történő viszonyításának eredményeit meghatározó érzelmi leképeződéseket értjük alattuk. Így az lehet pozitív, negatív vagy a pozitív és negatív keveréke, illetve közömbös érzelmi kategória. Ezek következménye, hogy a csoport tagjai között a különbségek csökkennek (egyazon közösséghez tartozunk, vagyis hasonlóak vagyunk), a csoportok közötti eltérések viszont megnőnek (nem tartozunk egy közösséghez, valamiben eltérünk egymástól: én is más vagyok neked, te is más vagy nekem). Ezek a különbségek csak akkor jönnek létre, ha a kategória alapját képező támpont valóban jellemzi az adott csoportot, csak éppen nem egészen olyan mértékben, mint azt az észlelő tapasztalja. A kategóriák torzulása esetén keletkeznek a sztereotípiák az észleléstől már teljesen függetlenedett, a csoporton belül közkézen forgó bélyegek, amelyek hamis észlelések és hozzájuk társuló érzések nyomán sok esetben téves attitűdök, illetve előítéletek kiváltóivá válnak Csepeli, 1987b: 274.

14 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései Az alábbiakban ezen kategóriák értelmezésével próbáljuk megválaszolni, hogy milyen értékek határozzák meg a kárpátaljai magyarok önmegítélését, és ezzel párhuzamosan a más csoportok főként az ukránok és a magyarországi magyarok irányába történő külső minősítést (ld. 4. ábra.). 4. ábra A kárpátaljai magyarok, ukránok, magyarországi magyarok tulajdonságainak megítélése A kárpátaljai magyarok talán önmegerősítés céljából önmaguk minősítése terén számos emberi tulajdonságukban pozitívabbaknak tartják magukat a magyarországi magyaroknál és az ukránoknál is. Például segítőkészebbek (58%), 27 sokkal toleránsabbak (54%), intelligensebbek (55%), kevésbé önzőek (39%), kevésbé tehetetlenek (34%), kevésbé lusták (32%), nem erőszakosak (28%). Alapvetőleg elmondható, hogy a kárpátaljai magyarság körében igen pozitív önképről beszélhetünk, ahol nem zárhatóak 27 Itt a százalékok átlagértékét vettük alapul. Az volt a válaszadók feladata, hogy megítéljék, hány százalékban jellemezhető az adott csoport egy-egy tulajdonsággal.

15 208 Túri Gréta ki a negatív, inkább önkritikára utaló elemek sem, azonban kétségtelen, hogy a másik két csoporthoz képest önmagára nézve ezek aránya sokkal kisebb. Ennek kapcsán egy bizonyos fokú megkülönböztetésről, önmaguk kiemeléséről beszélhetünk, amely persze minden csoport sajátja, ugyanakkor egyfajta válaszként is tekinthető a kisebbségi lét kihívásaira. A többségi nemzettel szemben a magyarországi magyarokat toleránsabbnak, intelligensebbnek tartják, azonban ezzel egyidejűleg nagyobb mérvű kritikával élve önzőbbnek, tehetetlenebbnek, lustábbnak is. A megkérdezettek szerint versenyszellem terén a magyarországi magyarok és az ukránok egy szinten állnak, azonban maguk a kárpátaljai magyarok, ha nem is sokban, de e téren elmaradnak a másik két csoporttól. Emellett a válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek az ukránokat segítőkészebbnek, ugyanakkor erőszakosabbnak tartják a magyarországi magyaroknál. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a kárpátaljai magyarok a legtöbb nemzetiséggel szemben leginkább közömbösek (a románokkal 69%, a szlovákokkal 70%, a zsidókkal 75%, a németekkel 70%, a kínaiakkal kapcsolatban 76% érez így). A legrokonszenvesebbnek a magyarországi magyarokat (53%), utána az ukránokat (47%), majd az oroszokat (38%) tartják. A romákkal szemben fenntartásaik vannak, 27%-uk nyilatkozott úgy, hogy számukra inkább ellenszenvesek, 17%-uk számára nagyon ellenszenvesek, 49%-uk számára pedig közömbösek. A határon túli magyarokra vonatkozó válaszok szerint a kárpátaljai magyarok számára a legrokonszenvesebbek maguk a kárpátaljai magyarok (36%-uk szerint nagyon rokonszenvesek, 45%-uk szerint inkább rokonszenvesek). Saját magukon kívül az erdélyiek tűnnek a legrokonszenvesebbnek (8%-uk nagyon rokonszenvesnek tartja, 42%-uk inkább rokonszenvesnek). Az erdélyiek után a felvidékieket kedvelik (7%- uk nagyon, 39%-uk inkább), majd a vajdaságiakat (6%-uk nagyon, 37%-uk inkább). A válaszadók a legnagyobb intoleranciát a kábítószeresekkel szemben tanúsítják, összességében 86% tekinti őket ellenszenvesnek vagy inkább ellenszenvesnek. Valamivel kisebb az elutasítás mértéke a bőrfejűekkel (78%) és a homoszexuálisokkal (70%) szemben. Nagymértékű közömbösségről beszélhetünk a munkanélküliek (61%) és a menekültek (65%) vonatkozásában, továbbá közömbösséget mutatnak a vállalkozók (64%), az újgazdagok (57%), a biztonsági őrök (69%) irányába is. A megkérdezettek nagyjából egyharmada (29%) a felsorolt csoportok közül a vállalkozókat tartja nagyon rokonszenvesnek, avagy inkább rokonszenvesnek. A kárpátaljai társadalom toleranciáját mutatja az, hogy a megkérdezettek nagy részét soha nem érte megkülönböztetés neme (90%), vallásos meggyőződése (84%), életkora (79%), vidéki származása (71%), társadalmi származása (76%), politikai nézetei (76%), illetve anyagi helyzete (64%) miatt. A megkérdezettek 46%-a azt válaszolta, hogy nemzetiségi hovatartozása miatt ritkán érte hátrányos megkülönböztetés, azok aránya pedig, akiket soha sem diszkrimináltak, 40%-ot tesz ki. Az ezeket követő kérdésre nevezetesen arra, hogy Ön szerint akadálya-e az érvényesülésnek Kárpátalján, ha az ember magyar? is hasonló válaszok születtek:

16 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései a korcsoport 47%-a számára egyáltalán nem jelent akadályt, viszont 35% azok aránya, akik számára konkrét helyzetekben gondot okoz (ide sorolták a hivatali ügyintézést, 28 egészségügyi ellátást, oktatást, ezen belül nagy valószínűséggel a felsőoktatást és a munkavállalást), 10% szerint mindenben problémát jelent. Mindössze 1% azok aránya, akik szerint előny, különös tekintettel a vendéglátásra. Az említettek alapján szembetűnően magas a magyarságot érvényesülésükben akadályként megnevezők aránya, amely mindenképpen jelzésértékű. A kisebbségi lét megélése sehol sem egyszerű, azonban a fenti listában szereplő szolgáltatások akadályozottsága egyértelműen a mindennapok nehézségeit mutatja. Figyelemreméltó, hogy az igen -válaszok nagy arányban a tömbben élő magyarság válaszadói köréből kerültek ki, ez pedig világosan jelzi az államnyelv hiányos tudásának problémáját a térségben, amely mostanában már a sajtót is egyre inkább foglalkoztatja. E nehézség okainak és esetleges megoldásainak vizsgálata máig sem zárult még le. A kiutat elsősorban a minden oldalról való perspektívaváltás és a nyelvtanulásra vonatkozó új módszerek gyakorlatban történő, mihamarabbi megvalósulása jelentheti. Ennek részletezése meghaladja a jelen tanulmány kereteit, és egy erre vonatkozó külön kutatómunka feladata. Fontos még kitérni a nemzeti önkép alakító tényezői között a bizonyos szempontból példamutató, illetve a múlthoz és kultúrához való viszonyulást meghatározó történelmi hősök, illetve kulturális személyiségek tiszteletére. A felmérés folyamán a megkérdezettek 62%-a szerint léteznek, avagy léteztek a magyarságot, mint nemzetet megjelenítő hősök, illetve hősnők. Hasonlóképpen, 78%-uk ért abban egyet, hogy vannak a magyar kultúrát megjelenítő közéleti személyiségek is. A konkrét megnevezésnél azonban nagy arányú (40%) azok száma, akik nem tudtak sem első, sem második helyen példát felhozni. A további arányok igen csak megoszlanak: 11% jelöli meg első királyunkat, Szent Istvánt, őt követi Zrínyi Ilona (10%), II. Rákóczi Ferenc (9%), Széchenyi István (6%), Kossuth Lajos (6%), Mátyás király (5%), Petőfi Sándor (4%), Zrínyi Miklós (2%) és Bocskai István (2%). Ezek mellett még egy-egy válaszadó megnevezte Horthy Miklóst, Dobó Istvánt és Attilát is. A magyar kultúrát megjelenítő személyiségek kapcsán 26% azok aránya, akik senkit sem tudtak megnevezni, ezzel egy időben azonban több, mint 42%-uk jelölte meg Petőfi Sándort, őt követi József Attila (5%), Munkácsy Mihály (4%), Arany János (3%), Jókai Mór (3%), Vári Fábián László (2%), Ady Endre (2%), Füzesi Magda (1%). Említik még Horváth Annát, Wass Albertet és Tamási Áront is Ennek problémáit az előző fejezetben tárgyaltuk. 29 Vári Fábián László és Füzesi Magda kárpátaljai költők, mindkettő beregszászi kötődésű; Horváth Anna pedig Beregszászban élő jeles képzőművész volt.

17 210 Túri Gréta A magyar nemzetet jelképező szimbólumokkal kapcsolatban a válaszadók 83%-a nyilatkozik úgy, hogy léteznek, melyek közül legtöbben első helyen a zászlót jelölik meg (46%), másodikként a himnuszt (16%), harmadikként a koronát (8%), a Turul madarat 3%-uk, a szegedi paprikát pedig 2%-uk említi. Összefoglalás Ukrajnában a kisebbségi közösségek kollektív jogait az alkotmány és a kisebbségi törvény taglalja, melyekben alapelvként fogalmazódik meg a kisebbségek nyelvének és identitásának védelme. A nyelvhasználatra vonatkozó hatályos dokumentumok is tartalmaznak erre vonatkozó intézkedéseket. A nyelvtörvény az ukrán mellett fontos státust biztosít az orosz nyelvnek is (mely az azt használó lakosság számát tekintve is a második legjelentősebb beszélt nyelv), amely az ukrán mellett párhuzamosan hivatali nyelvként és a népek közötti érintkezés nyelveként funkcionál. A gyakorlatban azonban alapvető problémát jelent a kérdés: vajon mennyire kisebbségi nyelv az orosz, s mennyire csökkent vagy inkább maradt meg használati jelentősége az államnyelvi státusra szert tett ukránnal szemben. Tény ugyan, hogy az orosz nyelv egyre inkább visszaszorul, de szerepét figyelmen kívül hagyni az ország bármely állami, gazdasági vagy társadalmi szférájáról legyen is szó lehetetlen. Ez pedig nem kedvez annak, hogy rendezni lehessen a többi kisebbségi nyelv köztük a kárpátaljai magyar közösség anyanyelveként működő magyar nyelv helyzetét. Az ukrajnai nyelvtörvény garantálja a többi kisebbségi nyelv használatát is. Ezek a nyelvek és nyelvi jogok azonban általában a törvény rendelkezéseiben a lehetőség szerinti kategóriába kerültek, vagyis elsősorban az ún. nemzetiségi többségű területeken engedélyezettek. Nem értelmezi azonban a törvény, mit ért a nemzetiségi többségű területek fogalom alatt, ezzel is nehezítve a kisebbségi közösségekre vonatkozó rendelkezések gyakorlatban történő alkalmazását, az így sem mindig végrehajtott és élő törvénykezés mellett. Csakis ennek a háttérnek az ismeretében tudjuk megfelelően értelmezni, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok miként határozzák meg saját magukat, identitásukat Ukrajna kötelékén belül. A kisebbségi léthelyzetet mindig vonatkoztatni kell a többségi társadalom, az állam által meghatározott keretekre, amelyek alapvetően befolyásolják közérzetét, magatartását, viszonyulását. A Kárpát Panel 2007 A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái elnevezésű szociológiai felmérés, ezen belül a 18 és 34 év közötti korosztály adatait elemezve az alábbi jellemzőket sikerült megfigyelni: A kárpátaljai magyarok erősen kötődnek szülőföldjükhöz. Identitásukban első helyen áll a kárpátaljai magyar kettős fogalma, hiszen magyarok, viszont a földrajzi értelemben szülőföldnek számító megnevezést sem hagyják el. Emellett a válaszok között külön megjelenik a kárpátaljai, magyar, és magyar anyanyelvű ukrán állampolgár kategóriája is. Összességében elmondható, hogy első helyen 64%-uk önmeghatározásá-

18 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései ban szerepel az, hogy magyar. Nemzetiségi hovatartozásukat természetes állapotuknak tekintik, büszkeséggel tölti el őket. Különválasztják az állampolgársági és nemzeti lét fogalmait, ugyanakkor, amikor arról van szó, hogy önmagukat valamely nemzethez kössék (ukrán nemzet része-e, avagy magyar nemzet része-e) identitásbeli zavarokról beszélhetünk, hiszen előfordul, hogy valaki egyszerre sorolja magát mindkettőhöz, avagy magyarnak nevezi meg magát, de nem érzi, hogy a magyar nemzet része volna. Ennek problémáit az esetleges dehonesztálónak ítélt, külső minősítés eredményeiben kell keresnünk, mely megalapozója az egyéni önminősítésnek. A felsoroltak közül a legtöbb válaszadó szerint a magyar nemzeti öntudat kialakulásának legfontosabb meghatározói a következők: magyar anyanyelv, a magyar kultúra ismerete és szeretete, továbbá az egyén választása és döntése a magyar nemzethez való tartozásról. Ebben eltérés mutatkozik az összesített 350 fős mintához képest, amelyből az tűnik ki, hogy a fiatalok nagyobb arányban teszik saját döntésüktől függővé magyarságukat. Mindez azt jelzi, hogy az anyanyelv és kultúra korábban elsődleges identitás-jelző hatása visszaszorulóban van. A nemzeti öntudat mintáit vizsgálva egyértelmű, hogy a kárpátaljai magyarok önmaguk minősítése terén számos emberi tulajdonságukban pozitívabbaknak tartják magukat a magyarországi magyaroknál és az ukránoknál is. Ez persze minden közösség sajátossága lehet, ugyanakkor egyfajta válaszként is értékelhető a kisebbségi lét kihívásaira. El kell mondani, hogy igen magas a magyarságát előremenetelében akadályozó tényezőként értelmezők aránya, amely jelzi a főként tömbben élő magyarok hiányos ukrán nyelvtudása miatt fellépő problémáit. Az a kérdés pedig, hogy mindez milyen mértékben befolyásolja majd az itteni magyarok kilátásait, boldogulását, minél hamarabbi megoldást sürget, mégpedig főként abból a szempontból, hogy a kisebbségi magyar közösség kulturális megmaradását elsődlegesen szolgáló értelmiségi réteg társadalmi bázisa egy rövid ideig tartó erősödés, növekedési ciklus után ismét csökkenő és gyengülő tendenciát mutat. Felhasznált irodalom Al k o t m á n y, 1996 Ukrajna Alkotmánya, Конституція України Be r e g s z á s z i-cs e r n i c s k ó, 2003 Beregszászi Anikó Csernicskó István: A magyar nyelv használatának lehetőségei Kárpátalján de jure és de facto. In: Ná d o r Orsolya Sz a r k a László (szerk.):, Nyelvi jogok Kelet-Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest, Beregszaszi-Csernicsko.htm

19 212 Túri Gréta Be r e g s z á s z i-cs e r n i c s k ó, 2004 Beregszászi Anikó Csernicskó István:.itt mennyit ér a szó? Írások a Kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Poliprint, Ungvár Be r e g s z á s z i-cs e r n i c s k ó, 2007 Bí r ó, 1997 Cs e p e l i, 1987a Cs e p e l i, 1987b Beregszászi Anikó-Csernicskó István: A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája ukrajnai módra. Kisebbségkutatás 2007/2 hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2007_02/cikk. php?id=1482 Bíró Gáspár: Kollektív jogok és contractus. In: Kisebbségszociológia, szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók részére. ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék, Budapest Csepeli György: Önmeghatározás és magyarság. In: Cs e p e l i György: Csoporttudat, nemzettudat. Esszék, tanulmányok. Magvető, Budapest Dabas Csepeli György: A nagy világon e kívül. In:Cs e p e l i György: Csoporttudat, nemzettudat. Esszék, tanulmányok. Magvető, Budapest Dabas Cs e p e l i, 1992 Csepeli György: Nemzet által homályosan. Századvég Kiadó, Budapest Cs e r n i c s k ó So ó s, 2002 Csernicskó István Soós Kálmán: Mozaik 2001 Gyorsjelentés. Kárpátalja. In: Sz a b ó Andrea Ba u e r Béla La k i László Ne m e s k é r i István (szerk.): Mozaik 2001 Gyorsjelentés Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest Cs e r n i c s k ó, 2006 Do b o s, 2006 Csernicskó István: A magyar nyelv használata Kárpátalján: a jogok és a gyakorlat. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 2006 (2) Dobos Balázs: A magyarországi nemzeti s etnikai kisebbségek autonómiája. Kisebbségkutatás 2006/3. cikk.php?id=1415

20 Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései Ge r e n c s é r, 2006 Gerencsér Balázs Szabolcs: Nyelvhasználat az eljárásjogokban - A Kárpátmedencei nemzetrészek anyanyelv jogérvényesítése az eljárásokban különös tekintettel Szlovákiára, Ukrajnára, Romániára, Szerbiára, Horvátországra és Szlovéniára. PPKE-JÁK, Budapest Gö r ö m b e i, 2008 Görömbei András: Azonosságtudat, nemzet, irodalom. Nap Kiadó, Debrecen Mo l n á r-mo l n á r D., 2005 Mo l n á r Or o s z, 2007 Or o s z, 2000 Or o s z, 2005 Ö r k é n y -Sz é k e ly i -Cs e p e l i, 2007 Pata k i, 1998 Molnár József Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. KMPSZ, Beregszász Molnár Eleonóra Orosz Ildikó: Kárpátalja (Ukrajna). Gyorsjelentés. In: Pa p p Z. Attila - Ve r e s Valér (szerk.): Kárpát Panel A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái. Gyorsjelentés. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest Orosz Ildikó: A nemzeti kisebbségi oktatást meghatározó törvények és rendeletek Ukrajnában. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, Pedagógiai Tanszék, Beregszász oroszildiko/oktatasitorvenyek.htm Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján az ukrán államiság kialakulásának első évtizedeiben. Poliprint, Ungvár Örkény Antal-Székelyi Mária-Csepeli György: A nemzeti identitás változó konfigurációi Európában. In: Örkény Antal-Székelyi Mária-Csepeli György- Po ó r János-Vá r h a l m i Zoltán: Nemzeti érzés és európai identitás. Arktisz Kiadó-Balassi Kiadó, Budapest Pataki Ferenc: A tömegek évszázada - Bevezetés a tömeglélektanba. Osiris Kiadó, Budapest 1998.

Molnár Eleonóra Orosz Ildikó KÁRPÁT PANEL KÁRPÁTALJA GYORSJELENTÉS 2007. 1. A mintáról Kárpátalja

Molnár Eleonóra Orosz Ildikó KÁRPÁT PANEL KÁRPÁTALJA GYORSJELENTÉS 2007. 1. A mintáról Kárpátalja Molnár Eleonóra Orosz Ildikó KÁRPÁT PANEL KÁRPÁTALJA GYORSJELENTÉS 2007 1. A mintáról Kárpátalja Kárpátalján a Kárpát Panel kutatás keretében 350 fős mintát vettünk a háztartások szintjén többlépcsős véletlen

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Az identitás megőrzése, mint sajátos kisebbségi jellemző A kisebbségi identitás része a lényegesnek ítélt

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Kárpát Panel 2007 KISEBBSÉGI LÉTHELYZETEK - INTERETNIKUS VISZONYOK ADATOK, ELEMZÉSEK,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról Tendenciák, kérdőjelek, dilemmák Dr. Fórika László, AJBH A nemzetiségi oktatás, mint létkérdés? Egynyelvűség: elvész az anyanyelv identitásképző és megtartó hatása

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1128/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése tárgyában

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A NYELVEK HELYZETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK UKRAJNÁBAN

A NYELVEK HELYZETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK UKRAJNÁBAN A NYELVEK HELYZETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK UKRAJNÁBAN CSERNICSKÓ ISTVÁN Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, Beregszász 1. A nyelvek státusára vonatkozó ukrajnai dokumentumok 5 Az 1991-ben függetlenné

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 4.2 1247/2008 Csapi 2. Sz. Középiskola Csap Művészeti programok lebonyolításához szükséges technikai eszközök 409 990 Érvénytelenség

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK /I.

KÖVETELMÉNYEK /I. Közösségi szociális munka SPB1209 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Gyakorlati jegy SPB1121 Követelmény: Két zárthelyi dolgozat. Gyakorlati jegy. Zh: 2016. okt. 19. 8-9., nov. 30. 8-9. Kötelező,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

NYELVI JOGAINK ÉS LEHETŐSÉGEINK

NYELVI JOGAINK ÉS LEHETŐSÉGEINK П З Á NYELVI JOGAINK ÉS LEHETŐSÉGEINK Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak S R Gy Ґ Beregszászi Anikó Csernicskó István Ferenc Viktória Ш Д Д NYELVI

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs

Részletesebben

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A 2007-re kialakult kisebbségi defi cit, az új ukrán

A 2007-re kialakult kisebbségi defi cit, az új ukrán Két évtized távlatából 67 A 2007-re kialakult kisebbségi defi cit, az új ukrán felvételi rendszer bevezetése, a független vizsgaközpontok kialakítása megrendítette a magyar nyelvű oktatás rendszerét. A

Részletesebben

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 1 Nemzetiségi kisebbség Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD A nemzetiségi kisebbségek tagjainak jogairól szóló törvény

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Kárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből

Kárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből Kárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből Fábián Beáta II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fabianbeata1986@gmail.hu

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A NYELVI JOGI SZABÁLYOZÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK UKRAJNÁBAN

A NYELVI JOGI SZABÁLYOZÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK UKRAJNÁBAN A NYELVI JOGI SZABÁLYOZÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK UKRAJNÁBAN Csernicskó István PhD, rektorhelyettes, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola csistvan@kmfuz.ua 1. Bevezetés A nyelvi jogokat Ukrajnában

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben