2. Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye (NYDR) Győr

Átírás

1 2. Dunántúl 2.1. Győr-Moson-Sopron megye (NYDR) Győr Megyei jogú város, megye- és járásszékhely több kisalföldi tájegység (Győri-medence, Komárom-Esztergomi-síkság), illetve számos folyó (Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal) találkozásánál. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengelyen fekszik, de a Dunántúl egyik legfontosabb csomópontjaként fontos közutak és vasutak hagyják el Sopron, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, illetve a Szigetköz irányában is. Elérhetőségét jelentős mértékben javítja Gönyű folyami kikötője és Pér repülőtere. Kelta és római gyökerekkel (Arrabona) rendelkező település, mely az államalapítás idején korán egyházi és világi igazgatási központtá, a XIII. században szabad királyi várossá vált. A török hódoltság idején stratégiai fontosságú végvár, a XIX. század derekán forgalmas gabonakereskedő város. Ma az egyik legnagyobb és legsokoldalúbb ipari központ, mely a rendszerváltás után a gazdaságilag sikeres települések közé tartozik. A gépjárműgyártás (Rába, Audi, Dana, Lear, Nemak, stb.) és elektronikai ipar mellett leépült élelmiszeripara (Győri Keksz, Győri Likőrgyár) és könnyűipara (Gardénia, Graboplast) érdemel említést. Kulturális örökségének, rendezvényeinek, szolgáltatásainak, gyógy- és élményfürdőjének köszönhetően Magyarország legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító városainak egyike. Győr regionális központtá válását sokáig nehezítették az erős vetélytársak (Sopron, Szombathely, Komárom, Székesfehérvár az I. világháború előtt Pozsony közelsége). A II. világháború után a Győr, Moson és Sopron megyéket integráló Győr-Sopron megye székhelye és a főváros egyik kijelölt vidéki ellenpólusaként kiemelten fejlesztett város lett. Az elmúlt években korábban gyengébb felsőoktatási-tudományos funkciója is erősödésnek indult. Népességszáma ma is növekszik: közel 132 ezer lakosa van. A város magja a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál lévő Káptalandomb, de növekedése számos környező település (Révfalu, Gyirmót, Győrszentiván, Ménfőcsanak, stb.) beolvasztásával és nagyobb lakótelepek (Adyváros, Marcalváros) kiépülésével járt. Beled: város a Kapuvári-síkon, a Kis-Rába partján. A Mosonmagyaróvár Szombathely főútvonal, és a Csorna Porpác vasút mellett fekszik. A Rábaköz déli részének központja: mezőgazdasága és kereskedelme mellett sokáig téglagyára volt meghatározó. Napjainkban a település egyik legnagyobb foglalkoztatója elektronikai alkatrészeket gyárt. Csorna: város, járásszékhely a Csornai-síkon. A Győr Sopron és a Mosonmagyaróvár Szombathely közlekedési tengelyek csomópontjában fekszik (de van kapcsolata Pápával is). A középkorban már mezőváros, később földrajzi fekvése segítette iparának fejlődését: tégla- és cserépipara, gépgyártása, tejfeldolgozása, valamint termálfürdője említhető. Dunakiliti: község a Szigetközben, a Duna közelében. Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez tartozó teljesen nem befejezett, eredeti funkcióját betölteni nem tudó duzzasztóműve az 1990-es években épített fenékküszöb segítségével meghatározó szerepet játszik a Szigetköz vízpótlásában. Legnagyobb foglalkoztatója gépjármű-alkatrészeket gyárt. Fenyőfő: község a Pápai-Bakonyalján. Középkori eredetű település, mely az 1960-as években a bauxitbányászat egyik országos jelentőségű (ma is működő) központjává vált. Fertőd: város az Ikva-síkon. A korábban Eszterházaként ismert település az Eszterházy család birtokközpontja volt: barokk kastélya ( magyar Versailles ) ma is a legfőbb turisztikai vonzerejét képezi, évente több százezer látogatója van. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal és a szomszédos településekkel együtt az UNESCO-világörökség részét képezi. 1

2 Fertőrákos: község a Fertőmelléki-dombság és Fertő-medence határán. Már a rómaiak is bányászták lajtamészkövét, melyet később Sopron és Bécs építkezéseinél is felhasználtak (Fertőrákosi Barlangszínház). Németek is lakják, a Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként az UNESCO-világörökség része, a Fertő-tavi turizmus egyik központja, közúti határátkelőhely. Fertőszentmiklós: város az Ikva-síkon, az Ikva partján. A Győr Sopron közlekedési tengelyen fekszik. A XVI. században horvát, a XVIII. században német telepesek növelték népességét. Sokáig főként agrárjellegű település, a Fertő-környéki nádfeldolgozás központja volt. II. világháború után telepített könnyűipari üzemei napjainkra többnyire megszűntek. Gönyű: község a Győr-tatai-teraszvidéken, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna összefolyásánál. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengely mellett fekszik (M1-es autópálya). Iparvágány-kapcsolattal és RO-RO terminállal is ellátott folyami kikötője, illetve nagyméretű, új építésű földgáztüzelésű hőerőműve gazdaságilag fontos településsé teszi. Győrújbarát: község a Pannonhalmi-dombság peremén. A Győr körüli agglomerációs övezet legnagyobb települése, a városhoz csatolt Gyirmóttal, Győrszentivánnal és Ménfőcsanakkal ellentétben önálló. Jelentősek szőlő- és bortermelő hagyományai. Hegyeshalom: nagyközség a Mosoni-síkon. A Budapest Győr Hegyeshalom (- Bécs) közlekedési tengely közúti és vasúti határátkelőhelye (M1-es autópálya, M15-ös autóút). Duna hordalékkúpjának anyagát feltáró nagyüzemi kavicsbányászata számottevő. Jánossomorja: város Hanság területén. A Mosonmagyaróvár Szombathely közlekedési tengelyen fekszik. Komoly mezővárosi múltja, számottevő német kisebbsége van. Főként élelmiszeripara (édességgyártása) és műanyagipara révén jelentős foglalkoztatási központ. Kapuvár: város, járásszékhely a Kapuvári-síkon, a Kis-Rába partján. A Győr Sopron közlekedési tengelyen fekszik. A honfoglalást követően az ország nyugati kapuja, a XVI. századtól mezőváros. A II. világháború után iparosították, ma is jelentős hús- és ruhaipara, illetve újabb keletű elektronikai alkatrészgyártása. Működő termálfürdője van. Kópháza: község a Soproni-medencében, az Ikva partján. Győr Sopron főút és Szombathely Sopron vasút mentén fekvő közúti határátkelőhely. Jelentősek határon túli keresletre (is) épülő szolgáltató kisvállalkozásai, illetve (XVI. századtól kezdődően) horvát népessége. Mosonmagyaróvár: város, járásszékhely a Mosoni-síkon, a Mosoni-Duna és a Lajta összefolyásánál. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengelyen (M1-es autópálya) fekszik, de fontos észak-déli tranzitútvonal érinti. Magyaróvár és Moson egyesítésével jött létre, mocsárvára a nyugati védelmi öv része volt. Magyaróvár uradalmi központ gazdasági akadémiával, mezőgazdasági gépgyártással, az I. világháború előtt megyeszékhely. Moson a gabonakereskedelem gócpontja. Iparának fejlődése a későbbiekben is jelentős (timföldgyár). Felsőoktatási központ, ma is meghatározó fém- és gépipara (Kühne, MOFÉM, MOTIM). Térsége a hazai szélenergia-hasznosítás egyik meghatározó területe. Közel 33 ezer lakosa van. Mosonszolnok: község a Mosoni-síkon. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengely közelében fekszik: szélerőművei és autóalkatrész-gyártása érdemelnek említést. Nagycenk: nagyközség az Ikva-síkon, az Ikva partján. A Győr Sopron és Balaton Sopron főútvonalak csomópontjában helyezkedik el. A Széchenyi család birtokközpontja volt, ma számottevő turisztikai célpont. Látnivalói a Fertő-táj Világörökség részét képezik. Pannonhalma: város, járásszékhely a Pannonhalmi-dombság peremén. A Győr Veszprém közlekedési tengelyen fekszik. 996-ban alapított bencés főapátsága az UNESCO-világörökség része, oktatási-kulturális és idegenforgalmi központ, szőlő- és bortermelő település. Petőháza: község az Ikva-síkon, az Ikva közelében. A Győr Sopron közlekedési tengelyen fekszik: sokáig meghatározó foglalkoztatója volt a néhány éve leállított, Kisalföld cukorrépatermelésére épült cukorgyára. A településen termálfürdő működik. Pér: község az Igmánd-kisbéri-medencében. A Győr Székesfehérvár főútvonalon fekszik, repülőtere személy- és teherforgalmat is bonyolít, 2012-ben közel 30 ezer utast fogadott. 2

3 Rajka: község a Mosoni-síkon. Mosonmagyaróvár Rajka (- Pozsony) közlekedési tengely közúti és vasúti határátkelőhelye, a Pozsony környéki szuburbanizáció kitüntetett települése. Német kisebbsége mellett ma már számottevő szlovák lakossága is van. Sopron Megyei jogú város, járásszékhely a Soproni-hegység és Fertőmelléki-dombság közé ékelődő Soproni-medencében, az Ikva partján. A Győr Sopron közlekedési tengely, illetve a Balaton felől érkező főútvonal és a Szombathely irányából befutó vasútvonal csomópontjában fekszik, közúti és vasúti határátkelőhely, logisztikai központ. Római alapokra (Scarbantia) épült, nagy múltú kapuváros, a középkori városfejlődés élén állt: jelentős kereskedelem, fejlett kézműipar, bortermelés, szellemi potenciál jellemezte. A kapitalista városfejlődés időszakában relatív pozíciója romlott. Az I. világháború után elvesztette megyéje nagy részét, a II. világháború után Győr-Sopron megyébe integrálták. Vasfüggöny melletti fekvése korlátozta fejlődését: főként könnyűipari és élelmiszeripari üzemek (bútorgyár, szőnyeggyár, sörgyár) és fémipar (ELZETT) jellemezték. Az elmúlt években hagyományos iparágai új szereplőkkel (gépjárműalkatrész-gyártás) egészültek ki. Határon túli keresletre is épülő szolgáltató szektora dinamikus fejlődést mutat, de itt van a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) központja is, illetve a város a Dunántúl egyik legpatinásabb felsőoktatási központja. Elsősorban kulturális örökségének (műemlékekben leggazdagabb város) köszönhetően Magyarország egyik leglátogatottabb települése. A megyeközpontokra jellemző méretű kisugárzással bíró város népessége meghaladja a 61 ezer főt. Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa. Sopronhoz csatolt település a hazai szénbányászat bölcsőjének számító Brennbergbánya, a gyógyfürdőjéről, ásványvizéről ismert Balf, valamint büntetés-végrehajtási intézetéről, illetve az 1989-ben, határában tartott páneurópai piknikről nevezetes Sopronkőhida. Tét: város, járásszékhely a Pápa-devecseri-sík északi kiékelődésében. A Győr Pápa főútvonalon fekszik, szűkebb térsége hagyományos központja, múltban is jelentős kereskedő és iparos réteggel. A II. világháború után számottevő ipar települt a településre, melyek közül legjelentősebbé (ma is fontos szereplővé) a (mezőgazdasági) gépgyár vált. Vámosszabadi: község a Szigetközben, a Duna közelében. A Győr Vámosszabadi (- Nagymegyer) főútvonal közúti határátkelőhelye, illetve dunai átkelőhely Vas megye (NYDR) Szombathely Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Gyöngyös-síkon, a Gyöngyös és Perint patakok partján. Jelentős vasúti csomópont (Székesfehérvár, Győr, Sopron, Nagykanizsa, Szentgotthárd és Kőszeg felé kapcsolatokkal), másodrendű főutak kereszteződésében fekszik (legjelentősebb a Mosonmagyaróvár Szombathely Rédics főút). Savaria a valamikori római provincia, Pannonia egyik legjelentősebb települése helyén jött létre. A XVI. században megyeszékhely, a XVIII. században püspöki székhely lett, sokat profitált a hegyvidék előterében húzódó vásárvonal helyzeti energiájából. A XIX. században felgyorsult fejlődése: a gabona-, élőállat- és fakereskedelem központja, a vasúthálózat csomópontja lett. A világháborúk kedvezőtlenül befolyásolták fejlődését: előbb elvesztette vonzáskörzetének egy részét, majd a vasfüggöny árnyékába került. A rendszerváltás óta a dinamikusabb megyeszékhelyek közé tartozik: gépjárműipara (BPW- Hungária, Delphi, Epcos, LuK Savaria) mellett vasúti járműjavítója, illetve könnyűipari 3

4 hagyományai (egykor nagy cipőgyártó központ, ruhagyár, fafeldolgozás) is jelentősek. Felsőoktatási központ. Jelentős kulturális öröksége (a belváros műemlékei és múzeumai, Iseum, Vasi Múzeumfalu), természeti látnivalói (Kámoni Arborétum) és rendezvényei (Savaria Történelmi Karnevál) látogatott településsé teszik. Növekedése során beolvasztotta a környék falvait (Gyöngyöshermán, Gyöngyösszőlős, Herény, Kámon, Olad, Újperint, stb.). Népességének számottevő része a rendszerváltás előtti évtizedekben épült új városrészek lakótelepein (pl. Oladi városrész) él. A regionális funkciókkal is rendelkező megyeszékhely lakossága közel 80 ezer fő. Bajánsenye: község a Kerka-vidék (Hetés) területén, a Kerka patak partján. Közúti és vasúti határátkelőhely a Szlovéniába vezető vasútvonal mentén, a Belső-Őrség központja. Bucsu: község a Kőszeghegyalja területén. A Szombathely Bucsu főútvonal napjainkra jelentőségét veszített közúti határátkelőhelye. Az egykori Szombathely Pinkafő vasútvonal mentén fekszik, határában egy Savariát tápláló római vízvezeték maradványait tárták fel. Bük: város a Répce-síkon, a Répce partján. A Sopron Szombathely vasútvonalon fekszik. Az egyik legismertebb és leglátogatottabb magyarországi gyógy- és strandfürdő. Celldömölk: város, járásszékhely a Kemenesalján, a Ság-hegy alatt. A Győr, Székesfehérvár és Szombathely felől összefutó vasútvonalak csomópontja. Már a rómaiak idejében is lakták, hagyományos szőlőtermelése és bazaltbányászata mellett Kiscell Mária-képéről híressé vált búcsújáróhelye említendő meg. A II. világháború után iparosodott: legjelentősebb ipari üzeme ma elektronikai termékeket gyárt. Látogatottságát növeli a gyógy-és élményfürdője. Csepreg: város a Répce-síkon, a Répce partján. Átkelőhely, szűkebb térsége hagyományos központja, szőlőművelő mezőváros, mely egykor járásszékhely volt. Mezőgazdasága mellett a XX. században könnyűipara (előbb bőr-, később ruhagyártása) is jelentőssé vált. Felsőcsatár: község a Vas-hegy tövében. Szőlő- és bortermelő vidéken fekvő, II. világháború után talkum (zsírkő) bányászatáról ismert település. Jelentős horvát kisebbség lakja. Felsőszölnök: község a Vasi-hegyhát területén. Közúti határátkelőhely Szlovénia felé, Magyarország legnyugatabbi (magyar osztrák szlovén határon fekvő) települése. Lakóinak meghatározó része a vend (szlovén) kisebbséghez tartozik. Ikervár: község a Rábai teraszos síkon, a Rába partján. Egykori mezőváros, nevét a Rába két partján fekvő kettős erődítményéről kapta. Itt épült az első hazai vízerőmű (1890-es évek). Jánosháza: nagyközség a Kemenesalján. A Székesfehérvár Szentgotthárd, illetve a Balaton Sopron főútvonalak csomópontjának közelében fekszik. Egykor jelentős zsidó népesség lakta, számottevő kereskedelmi központ és járásszékhely volt. Ma autóipari beszállítóként működő könnyűipara (textil- és bőripari termékek gyártása) jelentős. Körmend: város, járásszékhely a Rábai teraszos síkon, a Rába és a Pinka összefolyásánál. A Székesfehérvár Szentgotthárd főútvonal és a Szombathely Szentgotthárd vasút mentén fekszik. Ősi folyami átkelőhely, egykori Batthyány-birtokközpont. Jelentős könnyűipari hagyományai (faipar, bútorgyártás, autóipari textíliák gyártása, közelmúltban leépült cipőipar) mellett gyógyszeripara (Egis Gyógyszergyár üzemegysége) érdemel említést. Kőszeg: város, járásszékhely a Kőszegi-hegység peremén, a Gyöngyös patak partján. Egykor szabad királyi város, sokáig Vas megye kereskedelmi és szellemi központja, bortermelő város. Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb települése: vára és belvárosa, természeti környezete, illetve határ menti fekvése jelentős turisztikai célponttá teszik. Ipara (textilipar, gépgyártás, téglagyár) és egyes központi funkciói (oktatás) számottevőek. Őriszentpéter: város a Felső-Zala-völgyben, a Zala partján. A szlovén vasútvonal mentén fekszik, az alacsonyabb rendű közúthálózat csomópontja, szeres településszerkezet jellemzi. Az Őrség és az Őrségi Nemzeti Park központja, Magyarország egyik legkisebb városa. 4

5 Répcelak: város a Kapuvári-síkon, a Répce partján. A Mosonmagyaróvár Szombathely főútvonal mellett fekszik. Jelentős középkori előzményekkel bíró település, CO 2 -bányászata és feldolgozása, továbbá sajtgyártása kiemelkedő jelentőségű. Sárvár: város, járásszékhely a Rábai teraszos síkon, a Rába és a Gyöngyös összefolyásánál. A Székesfehérvár Celldömölk Szombathely vasútvonal és a Balaton Sopron főútvonal metszéspontjában fekszik. Ősi rábai átkelőhely, a XIV. században már mezőváros. Több település közigazgatási egyesítésével alakult ki. Egykor cukoripara és műselyemgyára volt jelentős. Gyógyfürdője és kulturális öröksége (Nádasdy-vár) miatt kiemelkedő idegenforgalmi célpont, de gazdaságában gépjárműalkatrész- és elektronikai iparának (Rába, Flextronics), valamint baromfifeldolgozásának (Sága Foods) köszönhetően az ipar is jelentős. Szalafő: község a Felső-Zala-völgyben, a Zala forrásánál. A térség szeres településszerkezetét talán leghívebben őrző település, skanzenje (Pityerszer) látogatott turisztikai célpont. Szentgotthárd: város, járásszékhely a Rába-völgyben, a Rába és a Lapincs összefolyásánál. A Székesfehérvár Szentgotthárd főútvonal, illetve a Szombathely Szentgotthárd vasútvonal mentén fekszik, közúti és vasúti határátkelőhely. XII. századi cisztercita monostora, magyar, német és szlovén népessége érdemel említést. Már a XIX. században is jelentős ipara volt (játékgyár, selyemszövő-gyár, kaszagyár): napjainkban főként autóiparáról (GM-Opel) ismert. Az osztrák és szlovén bevásárló turizmus célpontja, kínálatát termálfürdője is színesíti. Torony: község a Pinka-síkon. A Szombathely Bucsu főút és az egykori Szombathely Pinkafő vasútvonal mentén fekszik. Számottevő lignitkészletei vannak. Vasvár: város, járásszékhely a Felső-Kemenesháton, a Rába közelében. A Székesfehérvár Szentgotthárd főút és Szombathely Nagykanizsa vasút metszéspontjában fekszik. Vas megye névadó települése és első központja: a X-XI. századi határvédelmi rendszer fontos elemét képezte nyugat felé vezető kereskedelmi és hadiutat ellenőrző átjárója. Vas megye kevésbé dinamikus városa: egykori cipőgyára leépült, kazángyártó üzeme, termálfürdője van. Vép: város a Gyöngyös-síkon. A Székesfehérvár Szombathely vasúti fővonal mentén. Már a római korban is Szombathely (Savaria) elővárosa, a középkortól az Erdődy család uradalmi központja. Kisebb gépipari üzem, szélerőmű is működik a településen Zala megye (NYDR) Zalaegerszeg Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) és a Felső- Zala-völgy találkozásánál, a Zala partján. Vasúthálózati pozíciója sokáig előnytelen volt, de a szlovén vasúti kapcsolat kiépítésével és a kapcsolódó vasutak rekonstrukciójával lényegesen javult megközelíthetősége. Másodrendű utak csomópontjában fekszik. Középkori eredetű település, mezőváros, a török hódoltság időszakában erősség. Az es évekig kedvezőtlen fekvéséből adódóan elsősorban adminisztratív központ (megyeszékhely), némi kisiparral és kereskedelemmel, de a II. világháború után is csupán kisváros. A II. világháború után az észak-zalai kőolaj-kitermelés központjaként, valamint megyeszékhelyként futott be óriási karriert: az élelmiszer-, konfekció-, bútor-, építőanyagés vegyipar nagyarányú fejlődése jellemezte. A rendszerváltás után gazdasági alapja szélesedett: új iparágként megjelent az elektronika (Flextronics), mely az elmúlt időszak leépítéseit megelőzően több ezer embert foglalkoztatott a településen. A II. világháború utáni évtizedekben megnégyszerezte népességét: a környező települések (Andráshida, Ola, stb.) beolvasztásával napjainkra közel 62 ezres várossá vált. Földrajzi fekvése, látnivalói (Göcseji Falumúzeum, Olajipari Múzeum, Gébárti Szabadidőközpont: tóstrand, termál- és élményfürdő, kemping és üdülőfalu) az idegenforgalom fejlesztését is perspektivikussá teszik. Szerényebb jelentőségű felsőoktatási központ. 5

6 Bázakerettye: község az Egerszeg-letenyei-dombság területén. Határában (az elsők között) kezdődött a zalai kőolaj- és földgázbányászat az 1930-as években, mely csökkent volumenben ma is folytatódik. A falunak termálfürdője, és Lenti irányába kisvasúti kapcsolata van. Hévíz: város a Zalavári-háton. A XVIII. század végétől kezdődött el fürdőjének fejlesztése a Hévízi-tavon. Gyógyvize és orvosai alapozták meg hazai és nemzetközi hírnevét, melynek köszönhetően a város Magyarország egyik leglátogatottabb és leggazdagabb települése. Kehidakustány: község az Alsó-Zala-völgyben, a Zala partján. Három faluból (Kehida, Kustány és Barátsziget) alakult, nevezetes gyógy- és élményfürdője. Keszthely: város, járásszékhely a Balaton partján (Keszthelyi-Riviéra). A Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen fekszik, balatoni kikötő. Környéke régóta lakott, a római időszakban erődítmény állt a közeli Fenékpusztán. Egykor Festetics-birtokközpont: a kastély mellett XVIII. századi gyökerű felsőfokú mezőgazdasági képzése (Georgikon) is említést érdemel. A XX. században elsősorban az idegenforgalom fejlődéséből profitált sokat, de a II. világháború után könnyűipari üzemek is települtek a városba. Ma a Balaton egyik fővárosa, melyet a közelmúltban nyitott Balaton Színház és Kongresszusi Központ is kifejez. Lenti: város, járásszékhely a Kerka-vidék (Hetés) területén, a Kerka partján. A Keszthely Rédics főút mentén fekszik, vasúti szárnyvonala és kisvasúti kapcsolata is van. Hasznosításra váró laktanyája, fafeldolgozó ipara, cserépgyára és termálfürdője érdemel említést. Letenye: város, járásszékhely a Mura-bal parti sík területén, a Mura közelében. A Budapest Nagykanizsa Letenye főútvonal határátkelőhelye, az M7-es és M70-es gyorsforgalmi utak csomópontja. Jelentős mezővárosi tradíciókkal rendelkező település, napjainkban szőlő- és bortermelése, termálfürdője jelentős. Környezetében számottevő horvát kisebbség él. Lovászi: község a Kerka-vidék (Hetés) területén, a Kerka partján ben kezdett és as években kulminált kőolaj-kitermelése, illetve strandfürdője számottevő. Murakeresztúr: község a Mura-bal parti sík területén, a Mura és a Principális-csatorna összefolyása közelében. A Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr vasútvonal határátkelőhelye. A településen jelentős horvát népesség él. Nagykanizsa Megyei jogú város, járásszékhely a Zalaapáti-hát peremén, a Principális-csatorna partján. A Budapest Székesfehérvár Balaton Nagykanizsa Letenye főút (M7-es autópálya), illetve a párhuzamos vasútvonal mellett fekszik, jelentős vasúti és közúti csomópont. A XIV-XV. században már számottevő erősség, mezőváros. A XIX. század végén jelentős árugyűjtő-terménykereskedő központ, erős zsidó és görög kereskedőréteggel. Megyéje legjelentősebb települése: vasúti csomópontként (Budapest, Bécs, Trieszt, Fiume felé is kapcsolatok) jelentős fejlődést futott be, de az I. világháború utáni határok között veszített súlyából. A két világháború között fellendülő dél-zalai olajipar fejlődése segítette: a II. világháború után ipari központ lett (kőolajipari gépgyártás, fényforrás-gyártás, üvegipar, bútoripar, élelmiszeripar). A város egyik legjelentősebb munkaadója napjainkban is az egykori Tungsramot privatizáló GE több ezer főt foglalkoztató fényforrásgyára. Zalaegerszeg erős versenye háttérbe szorította a szocialista időszakban, de kedvező közlekedés-földrajzi helyzete (Horvátország és Szlovénia közelsége) a rendszerváltás után ismét felértékelte szerepét. Lakosságszáma 50 ezer fő alá csökkent. A város kulturális örökségének része a kőolajipar fejlődéséhez kötődő egykori MAORT-telep is. Nagylengyel: község a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) területén es években kezdődött kőolaj-kitermelése erősen csökkent volumenben napjainkban is jellemző. 6

7 Pacsa: város a Zalaapáti-hát peremén. Keszthely Rédics főútvonal és a Principális-csatorna metszéspontjának közelében fekvő egykori járásszékhely, korábban helyi jelentőségű iparral. Napjainkban Magyarország egyik legkisebb népességű városa. Pusztaederics: község a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) területén. Aprófalu, az 1950-es és 1970-es évek között jelentős földgázbányászattal. Ma földgáztározó működik a településen. Rédics: község a Kerka-vidék (Hetés) területén. A Mosonmagyaróvár Rédics, illetve a Keszthely Rédics főútvonal kereszteződése mellett található közúti határátkelőhely. Sármellék: község a Zalavári-háton. A Balatont Zalaegerszeggel összekötő főúton fekszik, a Kis-Balaton közelében. Egykori katonai légikikötője ma regionális repülőtér (Hévíz-Balaton Airport), mely eddigi csúcséveiben ( ) 100 ezer fő feletti utasforgalmat is regisztrált. Zalakaros: város a Zalaapáti-hát peremén. Sokáig agrárjellegű település volt: életét az as években talált gyógyvíz változtatta meg. Magyarország egyik leglátogatottabb települése. Zalalövő: város a Felső-Zala-völgyben, a Zala partján. A Mosonmagyaróvár Rédics főút és a Zala-völgyi (szlovén) vasútvonal metszéspontjában fekszik. A stratégiai fontosságú helyen a római korban is jelentős erődítmény állt, a középkorban mezőváros, később járásszékhely volt. A XX. században is elsősorban agrárjellegű település maradt. Zalaszentgrót: város, járásszékhely az Alsó-Zala-völgyben, a Zala partján. Környezete természetes központja, már a középkorban erődített hely, mezőváros, Batthyány-birtok. Mai gazdaságában elsősorban mezőgazdasága, élelmiszeripara (éticsiga-feldolgozás), ruha- és fémipara érdemel említést. Termálfürdője és ásványvíz-palackozó üzeme számottevő Fejér megye (KDR) Székesfehérvár Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Vértes, a Velencei-hegység és a Mezőföld találkozásánál, a Móri-árok kijáratában. A Dunántúl egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja: a Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengelyen fekszik, de vasúti és közúti kapcsolatai Győr, Veszprém, Dunaújváros és Szekszárd illetve részben Bicske felé is jelentősek. Börgöndön található repülőterének fejlesztése fontos cél. A Sárvíz mocsarai által védett dombhátakra, ősi útvonalak sárvízi átkelőhelyére települt. Mintegy öt évszázadon át a magyar állam egyik központja, a magyar királyok koronázó városa és temetkezési helye: jelentősége Buda felemelkedésével hanyatlott. Egyházi és polgári igazgatási funkciói mellett vasúti csomóponttá válása segítette ismételt fellendülését: a II. világháború után az egyik legnagyobb vidéki ipari központtá vált (alumíniumipar, járműgyártás Ikarus, híradás- és számítástechnika). Kedvező földrajzi helyzete és ipari hagyományai az egyik legdinamikusabb várossá tették a rendszerváltás után: alumíniumipara (Alcoa-Köfém), autó- és elektronikai ipara (Videoton, Denso, Harman, Philips, Visteon), továbbá egyes könnyű- és élelmiszeripari cégei (Cerbona) ma is meghatározóak. Kevésbé jelentős a város felsőoktatása, ugyanakkor főváros és Balaton közti fekvése, kulturális öröksége felértékelik turisztikai célpontként. Népessége az 1980-as években elérte a 110 ezer főt is: lakóinak száma ma mintegy 102 ezer fő. Középkori épületeinek nagy része a török időkben, vagy a későbbi újjáépítés folyamán elpusztult, a mai belváros között (a középkori utcaszerkezet megőrzésével) a barokk, rokokó, copf és klasszicista stílus jegyében született újjá. Dinamikus növekedésének időszakában születtek kiterjedt lakótelepei (Palotaváros, stb.). Adony: város a Csepeli-síkon, a Duna partján. A Budapest Dunaújváros Pécs Barcs főút (M6-os autópálya) mellett fekszik. Magyar lakossága a XVII-XVIII. században szerb, 7

8 német és szlovák betelepülőkkel gyarapodott. A főként szőlő- és bortermeléséről, halászatáról és egykori hajómalmairól ismert település Dunaújváros születése előtt járásszékhely is volt. Beloiannisz: község a Váli-víz síkján. A Budapest Dombóvár vasútvonal (M6-os autópálya) mellett fekszik, 1950-ben, a görögországi polgárháború menekültjei számára alapították. Bicske: város, járásszékhely az Etyeki-dombság és a Zsámbéki-medence határán. A Budapest Tatabánya Győr közlekedési tengelyen fekszik (M1-es autópálya). Középkori eredetű település: mezőgazdasága, öntödei és elektronikai ipara mellett erősödő logisztikai funkciója (SPAR, Hervis) érdemel említést. A SPAR húsüzemet is működtet a városban. Bodajk: város a Móri-árokban. A Győr Székesfehérvár főútvonal mellett fekszik. Magyar és német lakosságú település, egykori mezőváros. A XX. század folyamán népességének jelentős része a környező bányákban (Balinka, Kincsesbánya) dolgozott, de az ezredfordulót követően is nagyarányú az elingázás a környező foglalkoztatási központok (Mór, Székesfehérvár) felé. Cece: nagyközség a Dél-Mezőföld területén. A Székesfehérvár Szekszárd és Dunaföldvár Dombóvár másodrendű főutak csomópontjában fekszik. A besenyők letelepüléséhez köthető kialakulása, életében ma is a mezőgazdaság (paprika- és görögdinnye-termesztés) dominál. Dunaújváros Megyei jogú város, járásszékhely a Közép-Mezőföld területén, a Duna partján. Budapest Dunaújváros Pécs Barcs és a Székesfehérvár Dunaújváros főutak csomópontjában fekszik. Az M6-os és M8-as autópálya (Pentele-híd) nagymértékben javítja elérhetőségét. Vasúti mellékvonala van, illetve az egyik legjelentősebb dunai kikötő. A Dunai Vasmű beruházásához kapcsolódóan, a korábbi Dunapentele mellett felépített, legnagyobbra nőtt egykori szocialista iparváros (eredetileg Sztálinváros). Ipari profilját máig megőrizte: az ország legnagyobb vas- és acélipari központja (Dunaferr), de villamos energia-termelése, cellulóz- és papíripara (Dunapack), építőanyag-ipara, ruhaipara, sőt pálhalmai telephellyel büntetés-végrehajtással összefonódó mezőgazdasága is jelentős. Az első ötéves terv időszakában létesült Dunaújváros ún. szocialista realista építészetének bemutatására Szocreál Tanösvény létesült. Ma már sokoldalú városi funkciókkal bíró település (megyei jogú város, felsőoktatási központ), bár 1980-as években 60 ezres lélekszámot is felülmúló lakossága az elmúlt évek szuburbanizációjának hatására is számottevő mértékben csökkent. A város kisugárzása Duna-hídján keresztül a folyótól keletre eső városhiányos térségben is érvényesülhet. 48 ezer lakosa van. Enying: város, járásszékhely az Enyingi-háton, a Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengely (M7-es autópálya) közelében. A XVIII-XIX. században Batthyány-birtok, gazdasági életében ma is fontos szerepet játszik a mezőgazdaság. Ercsi: város az Érd-ercsi-hátságon, a Duna partján. A Budapest Dunaújváros Pécs Barcs főút és a Budapest Dombóvár vasút mentén (M6-os autópálya). A XVII. század végétől szerb betelepülők, később egyéb népek megjelenése jellemezte a mezővárost. Egykor cukorgyáráról volt ismert, a rendszerváltás után gépjárműalkatrész-gyártása vált jelentőssé. Gánt: község a Vértesben. Német kisebbség lakja, a hazai bauxitbányászat első, 1980-as évekig funkcionáló központja volt as években bezárt első külszíni bányája napjainkban a bauxitbányászat szabadtéri múzeumaként működik. Gárdony: város, járásszékhely a Velencei-tó partján. Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengely (M7-es autópálya) mentén. A Velencei-tavi turizmus egyik fellegvára (Agárdi Popstrand, Velencei-tavi Madárrezervátum, termálfürdő, stb.). Gárdony, Agárd és Dinnyés településrészek alkotják, központi funkciói számottevőek. Martonvásár: város, járásszékhely a Váli-víz síkján, a Szent László-víz partján. A Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengelyen (M7-es autópálya) fekszik. Hódoltságkori 8

9 pusztulása után a Brunszvik családnak köszönheti XVIII. századi újjászületését. A településen működik a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja. Mór: város, járásszékhely a Móri-árokban. A Győr Székesfehérvár főút mentén fekszik. A középkori eredetű települést a XVII. század végétől vegyes (magyar és német) népesség lakja. Tradicionális szőlő- és bortermelő egykori mezőváros. A szocialista iparosítás jármű- és fémipari kultúrát (Ikarus) honosított meg a városban, mely a rendszerváltás után zöldmezős beruházásoknak köszönhetően a gépjárműalkatrész-gyártás megerősödését eredményezte. Ipari üzemei (Hammerstein, Lear, Rába, Sews, stb.) több ezer embert foglalkoztatnak. A borászat, a város kulturális emlékei, valamint a fürdő jelentős turisztikai attrakciót képeznek. Polgárdi: város, járásszékhely a Sárrét területén. A Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengelyen fekszik (M7-es autópálya). Ősidők óta lakott helyen fekvő, a XIV. század végétől a Batthyány család birtokaként ismert település, mezőgazdasága számottevő. Pusztaszabolcs: város a Közép-Mezőföld területén. Vasúti csomópontként lett számottevő település (Budapest Dombóvár fővonal, kapcsolatok Székesfehérvár és Dunaújváros felé), de érinti az M6-os autópálya is. Hagyományos mezőgazdasága mellett a vasúti csomópontra épülő vasúti jármű-karbantartás (Stadler) érdemel említést. Pusztavám: község az Által-ér völgyében. Középkori eredetű, a XVIII. században német, szlovák és magyar népesség által újratelepített település. A II. világháború után ipari község lett: szénbányászata mellett gépgyártása és vegyipara is jelentőssé vált. Magyarország utolsó, eocén program keretében nyitott mélyművelésű barnaszénbányája (Márkushegy) működik itt. Rácalmás: város a Közép-Mezőföld területén, a Dunánál. A Budapest Dunaújváros Pécs Barcs főút mellett fekszik (M6-os autópálya). A XVI-XVII. században betelepült szerbekről kapta nevét. Mezőgazdasága mellett új keletű gumiabroncsgyára (Hankook), Dunára építő turizmus-fejlesztés ambíciói és formálódó előváros-szerepe érdemel említést. Sárbogárd: város, járásszékhely a Közép-Mezőföld területén. A Budapest Dombóvár vasút és a Székesfehérvár Szekszárd főút metszéspontjában. Számottevő kisvárosi funkciókkal rendelkező, agrárjellegű település. A külföldi tőke (Mannesmann autórádió gyára) korábban jelentősebb szerepet játszott életében, de az ezredforduló után eltelepült. Szabadegyháza: község a Közép-Mezőföld területén (korábban Szolgaegyháza). A Budapest Dombóvár vasút és a Székesfehérvár Dunaújváros főút metszéspontjában. XX. század eleji alapítású, helyi nyersanyagra települt, eredetileg cukorrépát feldolgozó üzeme ma a kukoricaalapú keményítő- és szeszgyártás legjelentősebb hazai központja (Hungrana). Velence: város a Velencei-tó partján. A Budapest Székesfehérvár Balaton közlekedési tengelyen fekszik (M7-es autópálya). Szőlő- és bortermelő vidék, egykor jelentős halászattal. Velencei-tó adottságaira építő turizmusa az elmúlt időszakban termálfürdővel egészült ki Komárom-Esztergom megye (KDR) Tatabánya Megyei jogú város, megye- és járásszékhely az Által-ér völgyében, a Nyugati-Gerecse peremén, a Tatai-árok kijáratánál. A Budapest Tatabánya Győr Hegyeshalom közlekedési tengelyen fekszik (M1-es autópálya). Egyes városrészeiben középkori előzményekkel rendelkező, de alapvetően a barnaszén bányászatára épült, XIX. század végén dinamikus fejlődésnek indult település. A helyi energiahordozóra hőerőmű, brikettgyár, cementgyár és alumíniumkohászat is települt a városban, e hagyományos iparágai azonban nem élték túl a rendszerváltás időszakát. Az 1980-as években gazdasági depresszióba süllyedt település megújulását nagyban segítette előnyös közlekedés-földrajzi helyzete, környező dinamikus központokhoz való közelsége. A főként ipari parkjában koncentrálódó külföldi tőkebefektetések (AGC, Bridgestone, 9

10 Coloplast, FCI Connectors, Grundfos, Otto Fuchs, Sanmina-SCI) legjelentősebbjei a gépgyártáshoz az elektronikai iparhoz, a gépjárműgyártáshoz (alumínium-, gumi- és üvegipari beszállítók is), illetve a gyógyászati segédeszköz-gyártáshoz köthetőek. A mai település Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida községek közigazgatási egyesítésével lett város, s csak a XX. század második felében vált megyeszékhellyé. Lakóinak száma az 1980-as években megközelítette a 80 ezer főt: ma 70 ezer fő lakja. Tatabánya egy nagyobb kiterjedésű, jelentős népességet koncentráló agglomerálódó térség központi települése, mely az Által-ér mentén Oroszlány és Tata településeire is kiterjed. Almásfüzitő: község a Győr-tatai-teraszvidéken, a Duna partján. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengely települése es években épült, napjainkra lebontott timföldgyára egykor Magyarország és Közép-Európa legnagyobbja volt. A gyár helyén logisztikai központot, ipari parkot és a bauxit feldolgozását bemutató múzeumot hoztak létre. Ács: város a Győr-tatai-teraszvidéken, a Concó partján. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengely mentén fekszik (M1-es autópálya). XIX. századi alapítású cukorgyára sokáig gazdaságának meghatározó eleme volt, de az ezredfordulón megszűnt. Bábolna: város az Igmánd-kisbéri-medencében. Az M1-es autópálya mellett fekszik, a hajdani Mészárosok útján. A XIX. században neves lótenyésztő központ, az 1960-as évektől a Bábolnai Állami Gazdaság a kukorica-termelés és iparszerű baromfitenyésztés központja. A korszak nagyszabású fejlesztéseinek reprezentánsa a Kisfaludy lakótelep. Dorog: város a Pilisi-medencék egyikében, a Dunát kísérő, illetve a Pilisvörösvári-árok felől érkező főutak csomópontja közelében. XIX. századi eredetű szénbányászata adta sokáig gazdasági alapját, vegyes (német, szlovák, morva, román, alföldi és székely magyar) népesség lakta. Bár szénbányászata lehanyatlott, ipari profilja ma is erős: gép- és gyógyszeripara (SANYO, Richter Gedeon), veszélyes hulladékokat ártalmatlanító égetőműve említhető. Esztergom: város, járásszékhely a Visegrádi-Dunakanyar és a Visegrádi-hegység határán, a Duna partján. A Dunát kísérő, illetve a Pilisvörösvári-árok felől érkező főutak csomópontja közelében fekszik. A Mária Valéria-híd köti össze a szlovákiai Párkánnyal. Magyarország egykori fővárosa, a római katolikus egyház legfontosabb hazai központja. Nemcsak közigazgatási-kereskedelmi központ, iskolaváros, turisztikai célpont, de ipari parkjába települt gépjárműipara (Suzuki) és gépjárműalkatrész-gyártása is jelentős. A város Esztergom, Esztergom Kertváros és Pilisszentlélek településrészekből áll: több mint 30 ezer lakosa van. Gyermely: község a Keleti-Gerecsében. Legnagyobb foglalkoztatója a mezőgazdasági termelőszövetkezetből kinőtt tésztagyártó Gyermely Zrt., mely egyesíti a takarmány- és kenyérgabona termesztést, a friss tojástermelést, a gabonaőrlést és a száraztésztagyártást. Kisbér: város, járásszékhely a Súri-Bakonyalján. A Tatabánya, Komárom, Győr, Pápa és Székesfehérvár felé tartó alacsonyabb rendű utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szűkebb környéke legkomolyabb központi funkciókkal rendelkező települése, korábban híres lótenyésztő település (Kincsem, Imperiál). Ma gépjárműalkatrész-gyártása jelentős. Komárom: város, járásszékhely a Győr-tatai-teraszvidéken, a Duna partján. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengely települése (M1-es autópálya). Az egykori római limes mentén, a ma Szlovákiához tartozó Révkomárom előtelepüléseként jött létre a Duna déli partján. Eredetileg erődrendszere miatt, illetve dunai átkelőhelyként, hídvárosként jelentős. A Szőny és Koppánymonostor településeket is magába olvasztó Komárom gazdaságában később az élelmiszer-, a kőolaj-feldolgozó és az ipari parkjában megtelepült elektronikai ipar (Nokia és beszállítói) vált meghatározóvá. Termálvizes gyógy- és strandfürdője van, határátkelőhely. Lábatlan: város az Almás-táti-Duna-völgyben. A Komárom és Esztergom közötti Dunamenti közlekedési és ipari tengely települése. Az egykori római limes mentén fekszik, szőlőés borkultúrája mellett korábban kőfaragó-, ma építőanyag- és cementipara, papírgyártása érdemel említést ben magába olvasztotta Piszke települését. 10

11 Neszmély: község az Almás-táti-Duna-völgyben. A Komárom és Esztergom közötti Dunamenti közlekedési és ipari tengely települése, ahová a XVIII. században németek, a XIX. század végén baptista konyha kertészek települtek. Kiemelkedő szőlő- és bortermelése. Nyergesújfalu: város az Almás-táti-Duna-völgyben. A Komárom és Esztergom közötti Dunamenti közlekedési és ipari tengely települése. Az egykori római limes mentén fekvő, középkori eredetű falu felívelése a dualizmus időszakában kezdődött. Ma műszálgyártása, építőanyag-ipara, gépjárműalkatrész-gyártása, később épülő cementgyára érdemel említést. Oroszlány: város, járásszékhely az Által-ér völgyében. Bár Tatabánya közelében fekszik, csak vasúti szárnyvonala és alacsonyabb rendű közúti kapcsolata van. A két világháború között felívelt szénbányász település, Magyarország egyik utolsó működő széntüzelésű hőerőművével. Egykori szénbányászata helyét főként autóiparhoz kötődő külföldi cégek (BorgWarner, Wescast) által alapított üzemek vették át. Oroszlány kulturális örökségének része Majk, a kamalduli néma barátok barokk stílusban épült XVIII. századi kolostora. A település akkori megújulásában jelentős szerepe volt a szlovák telepesek beköltözésének. Süttő: község az Almás-táti-Duna-völgyben. A Komárom és Esztergom közötti Duna-menti közlekedési és ipari tengely települése. Főként mészkő-bányászatáról nevezetes (egykoron olasz kőfaragók által is lakott) település: szőlő- és erdőművelése nagy hagyományokkal bír. Tardos: község a Gerecsei-kismedencék egyikében. Már a XII. században is bányászták vörös mészkövét, mely a királyi udvar építkezéseihez is szolgáltatott nyersanyagot. A XVIII. században a korábban elpusztult települést szlovákok telepítették újra. Tata: város, járásszékhely a Győr-tatai-teraszvidéken, az Által-éren felduzzasztott Öreg-tó partján. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengelyen fekszik (M1-es autópálya). Ősidők óta lakott hely, a középkorban bencés monostor, erődített hely, mezőváros (királyi birtok is volt). A XVIII. században (Eszterházy) uradalmi központ, XIX. századi dinamikus fejlődését a katolikus földműves Tata és a református iparos Tóváros egyesítése követte (1938). Könnyű- és építőanyag-ipara, gép- és gépjárműalkatrész-gyártása, valamint kulturális, oktatási, katonai szerepköre, olimpiai edzőtábora említendő. Számottevő turisztikai célpont. Tokod: nagyközség a Keleti-Gerecsében. A rómaiak idején is lakott település jelentős középkori múlttal rendelkezik. A XIX. században szén- és mészkőbányászata lendítette fel, az 1890-es években alapították közelmúltban bezárt üveggyárát. Ma a jelentős népességet tömörítő település egyik legfontosabb gazdasági szereplője a tokodaltárói brikettgyár. Vértesszőlős: község a Győr-tatai-teraszvidék és a Nyugati-Gerecse határán. A Budapest Győr Hegyeshalom közlekedési tengelyen fekszik (M1-es autópálya). Ősi szőlőművelő település, szlovák telepesekkel a XVIII. században. Előember-lelete tette világhírűvé Veszprém megye (KDR) Veszprém Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Veszprém-devecseri-árok keleti peremén, Veszprém-nagyvázsonyi-medencében, a Séd partján. Az árokban haladó közlekedési tengely mentén fekszik, elsősorban a közúti közlekedés terén számít csomópontnak. Szentkirályszabadja közeli repülőtere a közlekedés-fejlesztés további lehetőségét jelenti. A Királynék Városaként Magyarország egyik legnagyobb múltú települése, legkorábbi alapítású királyi és egyházi igazgatási központjaink egyike, ma érseki székhely. Az ipari forradalom korában hosszú ideig csupán közigazgatási, oktatási és egyházi központ, álmos kisváros (túlságosan messze a vasúttól). A II. világháború után dinamikus megyeszékhely: a vegyipari felsőoktatás és kutatás fellegvárává vált, de gazdaságában az élelmiszer-, gépés építőanyag-ipar, valamint a honvédelmi funkció is fontos szerepet játszott. Kulturális öröksége, illetve a Balaton közelsége a jelentős turisztikai célpontok sorába emelte. Ipara 11

12 külföldi tőkebefektetések (Unilever, Lasselsberger-Knauf, Continental-Teves, Valeo, stb.) hatására megújult a rendszerváltás után (hangsúlyosabb elemmé vált a korábban is jelentős gépjárműipar), de gazdaságában a szolgáltató szektor dominanciája érvényesül. A II. világháború után az egyik leggyorsabban növekvő megyeszékhely volt, ami az épített környezet átalakulásában (város népességének több mint egyharmadát tömörítő Jutasi úti lakótelep) is tetten érhető. Napjainkban közel 64 ezer lakosa van, kutatásifelsőoktatási szerepköre jól kiegészíti a közeli Székesfehérvár ipari bázisát. Ajka: város, járásszékhely a Veszprém-devecseri-árokban, a Torna-patak partján. Középkori előzményekkel rendelkező település, melynek fellendülésében előbb a barnaszénbányászat, majd az alumíniumipar játszott meghatározó szerepet. Vezető vállalatai (MAL, Le Belier) ma is az alumíniumiparban (timföldgyártás, alumíniumöntöde) tevékenykednek, de jelentős hőerőműve, üveggyára (Ajka Kristály) és elektronikai ipara, gépjárműalkatrész-gyártása is ben nyilvánították várossá: akkor és azóta egy sor települést (Ajka, Bódé, Tósok és Tósokberénd, illetve Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút és Padrag) magába olvasztott. Az iparváros idővel térsége tényleges központjává vált, ma közel 30 ezer lakosa van. Badacsonytomaj: város a Badacsony tövében, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Szőlő- és bortermelő település, turisztikai célpont, régóta kedvelt az irodalmárok és képzőművészek körében. A XX. század közepéig jelentős volt bazaltbányászata is. Balatonalmádi: város, járásszékhely a Balatoni-Riviérán, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Ősidők óta lakott hely, fürdőélete a XIX. század utolsó évtizedeiben alakult ki. A jelentősebb idegenforgalmat lebonyolító Balaton-parti települések közé tartozik. Balatonfüred: város, járásszékhely a Balatoni-Riviérán, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Jelentős középkori előzményekkel rendelkező szőlő- és bortermelő település. Mediterrán jellegű klímája, szénsavas forrásai tették ismertté: a reformkorban indult fejlődésnek a szellemi elit pihenőhelyeként, 1831-ben Balatonfüreden nyitották meg a Dunántúl első kőszínházát. Azóta is elsősorban idegenforgalomból él: látványosságai (pl. felújított reformkori városközpontja), rendezvényei (Anna-bál, Kékszalag Vitorlásverseny) Magyarország egyik leglátogatottabb településévé, a Balaton egyik fővárosává teszik. A város hajóépítő hagyományai és egészségügyi intézményei (Állami Szívkórház) is jelentősek. Balatonfűzfő: város a Balatoni-Riviérán, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Története egybeforrt a papír- és vegyiparral (műanyagipar és növényvédőszer-gyártás) as években kialakult vitorlás- és fürdőélete ellenére a Balaton-part kevésbé turizmus-orientált települései közé tartozik: elsősorban az aktív kikapcsolódás városaként pozícionálja magát. Balatonkenese: város a Somogyi parti síkon, a látványos Kenesei-magaspart előterében, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Idegenforgalmi karrierje az 1960-as években bontakozott ki: a SZOT, a Magyar Posta, a Magyar Honvédség és a MÁV is itt építtetett üdülőközpontokat. Ma a látogatottabb Balaton-parti települések közé tartozik. Berhida: város a Sárréten, a Séd partján. Három helység (Berhida, Peremarton, Kiskovácsi) egyesülésével és Peremartongyártelep felépülésével jött létre. Az I. világháború után alapított ipari robbanóanyaggyár, majd műtrágya- és kénsavgyára segítette fejlődését. A rendszerváltás után vegyipara erősen leépült, de így is több száz főt foglalkoztat. Csesznek: község az Öreg-Bakonyban. Győr és Veszprém közti útvonalat ellenőrző, XIII. századi eredetű várromjáról ismert település, egykoron mezőváros, járásszékhely. Térségében (Bakonyoszlop, Dudar) jelentős bauxit- és barnakőszén-előfordulások vannak. Csopak: község a Balatoni-Riviérán, a Balaton északi partján futó közlekedési tengelyen. Ősidők óta lakott hely, szőlő- és bortermeléséről, illetve gyógyhatású savanyúvizéről és két világháború között kezdődött fürdőturizmusáról nevezetes. Devecser: város, járásszékhely a Pápa-devecseri-síkon, a Torna-patak partján, a Somló-hegy tövében. A Veszprém-devecseri árokban húzódó közlekedési tengelyen fekszik. Középkori 12

13 eredetű település, mezőváros, egykori Eszterházy-uradalom. Ajka várossá fejlődése előtt a térség tradicionális kisvárosi központja. A közelmúltbeli vörösiszap-katasztrófa kárvallottja. Halimba: község a Devecseri-Bakonyalján. II. világháború után felfutó bauxitbányászatáról ismert település: az 1970-es években nyitott Halimba III. bánya évi 650 ezer tonna nyersanyag kitermelésével az akkori Európa egyik legnagyobb kapacitású bányája volt. Herend: város a Veszprém-devecseri-árokban, az árokban húzódó közlekedési tengelyen. Középkori eredetű település, melyet német, magyar, szlovák telepesek népesítettek újra a XVIII. században. Eredetileg kőedény-gyárként alapított, idegenforgalmi látványosságnak (Porcelánium) is számító porcelán-manufaktúrájáról ismert. Kékkút: község a Balaton-felvidéken, a Káli-medence területén. A törpefalu népessége nem éri el a 100 főt, de ásványvize (Theodora) révén messze földön ismert. Litér: község a Balaton-felvidéken. Középkori eredetű falu, fejlődését nagyban befolyásolta a Nitrokémia két világháború között épített lakótelepe. Az ország egyik legjelentősebb távvezeték-hálózati csomópontja, ahol az 1990-es években gázturbinás tartalék-erőmű épült. Pápa: város, járásszékhely a Pápa-devecseri-síkon. A Győr Pápa Celldömölk vasút és másodrendű közút mellett fekszik. Középkori eredetű egykori mezőváros, később Eszterházybirtokközpont. Nagy hagyományú iskolaváros (XVI. századi alapítású református kollégium, XVII. századi alapítású eredetileg pálos gimnázium). Hagyományos iparága a kékfestés. Egykoron a kisalföldi textilnégyszög tagja, de jelentős húsipara és gépgyártása is. Újabban gépjárműalkatrész-gyártása (Hirtenberger, Johnson Controls) említendő. Katonai repülőtere a NATO egyik légi teherszállító bázisa. Több mint 32 ezer lakosa van. Pétfürdő: nagyközség a Keleti-Bakony és a Sárrét határán as években felfedezett gyógyhatású termálvize az 1950-es években elapadt. Így meghatározó gazdasági alapjává két világháború között alapított vegyipara (ammóniagyár, műtrágyagyár) vált. A Nitrogénművek ma is meghatározó szerepet játszik a korábban Várpalotához tartozó település életében. Sümeg: város, járásszékhely a Sümeg-tapolcai-háton, a Bécs Balaton főútvonal mentén. XIII. századi vára, és a veszprémi püspökök egykori birtokának számító település építészeti emlékei (barokk belváros, püspöki palota, lovarda) jelentős idegenforgalmi célponttá teszik. Szentkirályszabadja: község a Balaton-felvidéken. II. világháború idején kialakított egykori katonai repülőterének polgári célú hasznosítása jelenleg van folyamatban. Tapolca: város, járásszékhely a Tapolcai-medencében. Szűkebb környezete vasúti és közúti csomópontja, természetes kisvárosi központja. Újkőkorban is lakott magja a Templom-domb. A XIV. században már mezőváros. Meleg vizű forrásairól kapta nevét. Bortermelő település, az 1960-as években a bakonyi bauxitbányászat központja (a bányászok lakóhelyeként épültek nevezetes Y-házai). Ma idegenforgalma jelentős: legfőbb látványossága a Tavasbarlang (gyógyászati célokat is szolgáló barlangrendszer). Egykori laktanyáinak újrahasznosítása folyamatban van, ipari tevékenységei közül szigetelőanyag-gyártása emelhető ki. Tihany: község a Balatoni-Riviérán. A település életét hosszú ideig XI. században alapított bencés apátsága határozta meg. Ma természeti és kulturális öröksége révén a Balaton egyik meghatározó turisztikai célpontja. Itt található a tó kutatásában fontos szerepet játszó Balatoni Limnológiai Intézet is, a félsziget sajátos mezőgazdasági kultúrája a levendulatermesztés. Úrkút: község a Déli-Bakonyban, a Kab-hegy alatt, a Csinger patak völgyében. Németajkú telepesek alapították a XVIII. században: eredetileg üveghuták működtek itt, az erdőművelés, mész- és szénégetés vált jelentőssé. Előbb a szén, majd a mangánérc (ma is számottevő) bányászata jellemzi. Mangánérc-bányászatának tanúja a Csárdahegyi őskarszt is. Várpalota: város, járásszékhely a Keleti-Bakonyban. A Székesfehérvár Veszprém közlekedési tengelyen fekszik, jelentősek középkori előzményei (erősség). A mai település Várpalota, Pétfürdő és Inota egyesítésével létrehozott, 1950-es években városi rangot nyert iparváros a Tési-fennsík előterében. A fejlődését korábban meghatározó lignitbányászat és villamos energia-termelés leépült, alumíniumipara azonban részben átvészelte a gazdasági 13

14 átalakulást. Pétfürdő a közelmúltban önállósodott. Várpalota lakóinak részben Székesfehérvár és Veszprém kínál munkaalkalmakat. Inotán épült az ország első szélerőműve. Zirc: város, járásszékhely az Öreg-Bakonyban, a Zirci-medence területén, a Győr Veszprém közlekedési tengelyen. XII. századi alapítású cisztercita apátságáról nevezetes, a térségben működött szén-, bauxit- és mangánérc-bányák munkásainak lakóhelye. Helyi iparágai (faipar, mezőgazdasági gépgyártás) kevésbé jelentősek, elsősorban a város és környéke természeti és kulturális örökségére építő turizmus fejlesztése kínál perspektívákat Baranya megye (DDR) Pécs Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Mecsek, a Pécsi-síkság és a Dél-Baranyaidombság határvidékén a Misina tövében, a Pécsi-víz partján. Hosszú ideig a Budapest Dombóvár Pécs vasút és a Budapest Dunaújváros Pécs Barcs főútvonal jelentette legfontosabb elérhetőségét. Az M6-os és M60-as autópályák megépülésével elzártsága oldódott, de megközelíthetőségét javítja a közeli Pogány repülőtere is. Római alapokra épült város (Sopianae, UNESCO-világörökség részét képező ókeresztény sírkamrák). Egyik legkorábbi püspökségünk, bortermelése, iskolái, kereskedelme már a középkorban is jelentős súlyt képviselt. Modernizációjában meghatározó szerepe volt a mecseki feketeszén-bányászatnak, amelyre hőerőmű épült. Sokoldalú élelmiszeripara (hús-, tej- dohány- és söripar), valamint könnyűipara (bőr- és cipőipar, kesztyűgyártás) mellett jelentős tradicionális kerámiaipara (Zsolnay) és újabb keletű elektronikai ipara (Elcoteq, majd Flextronics, Huawei, Jabil Circuit). Ipara mellett szőlő- és bortermelése, erdőgazdálkodása és sokoldalú szolgáltató szektora (kiterjedt felsőoktatási, kulturális és egészségügyi szerepkör is) érdemel említést ben Európa egyik kulturális fővárosa volt, de atmoszférája, épített környezete általában is jeles turisztikai célponttá teszik. A Dél-Dunántúl regionális központja, XX. századi növekedésének emblematikus városrészei az Uránváros és Megyer (Pécs legnagyobb lakótelepe, mintegy 30 ezer főnyi lakossággal). A kulturális főváros projekt keretében jelentős beruházások valósultak meg: megépült a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, megújult a Múzeumok Utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. A város számos közterét és parkját is felújították. Lakóinak száma megközelíti a 157 ezret. Abaliget: község a Mecsek és a Baranyai-hegyhát határán. Középkori eredetű, később németek által újratelepített település. A II. világháború után népessége jelentős mértékben cserélődött. Üdülőfalu: cseppkőbarlangja, természeti környezete nagyszámú látogatót vonz. Alsószentmárton: község a Dráva-síkon. Ormánsági falu, korábban főként horvátok lakták, ma túlnyomórészt beás cigány népessége van (1980-ra bekövetkezett etnikai csere). Beremend: nagyközség a Nyárád-harkányi-síkon. Közúti határátkelőhely, cementgyáráról is ismert (Nagyharsány és Beremend melletti nyersanyag-bányászat). Jelentős foglalkoztatója a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. Magyarország legdélebbi települése. Bóly: város, járásszékhely a Nyárád-harkányi-síkon, az M60-as autópálya mellett. A XVIII. században németek telepítették újra (Németbóly). II. világháború után részbeni kitelepítésük felvidéki és bihari magyar lakosság beköltöztetésével járt. Gazdaságának meghatározó pillére a Bólyi Állami Gazdaság utódszervezete (Bóly Zrt.), de jelentős szőlő- és bortermelése is. Drávaszabolcs: község a Dráva-síkon, a Dráva mellett. A Pécs Drávaszabolcs másodrendű főút határátkelőhelye, drávai átkelőhely. Gazdaságában ma is a mezőgazdaság meghatározó. Gilvánfa: község a Fekete-víz síkján. Ormánsági aprófalu, többségében beás cigány népesség lakja. Magyarország egyik legszegényebb településeként tartják számon. 14

15 Harkány: város a Nyárád-harkányi-síkon. A környék mocsarainak lecsapolásakor megtalált termálvizére alapozva, az 1820-as évek óta fejlesztik gyógyfürdőjét. Korábban volt vasúti csomópont is, de ez az állapot az 1970-es évek vasútvonal-megszüntetéseivel felszámolódott. Királyegyháza: község a Fekete-víz síkján. Korábban állattartásáról, ma elsősorban újonnan épült, Bükkösdön bányászott nyersanyagot feldolgozó cementgyáráról ismert település. Komló: város, járásszékhely a Mecsek és a Baranyai-hegyhát határán. Vasúti szárnyvonala és másodrendű közúti kapcsolata van. Középkori eredetű település, német betelepülés színtere. A XIX. századtól művelt feketeszén-bányászat tette várossá: a nagyarányú bevándorlás vegyes népességet eredményezett. A korábban több mint 10 ezer embert foglalkoztató szénbányászat leépülésével szerkezeti válságba került az egykori iparváros. Ma gépjárműalkatrész-gyártása, könnyűipara számottevő, de a közigazgatásilag városhoz tartozó Sikonda gyógyfürdője is említést érdemel (a hévízre szénmező után kutatva bukkantak a két világháború között). Kozármisleny: város a Dél-Baranyai-dombság területén. A középkori eredetű település a Pécs környéki szuburbanizáció egyik jellegzetes településeként újul meg, népessége nő. Kővágószőlős: község a Mecsekben. Korán betelepült térségben (Jakab-hegyen avar-kori földvár) fekvő, középkori eredetű település, a pálos rend kolostorával és bortermeléssel. Az 1950-es évektől itt működött bezárásáig az egyetlen hazai uránérc-bánya. Mágocs: város a Völgység területén. Középkori eredetű település, a török hódoltság időszakában elpusztult, majd magyar, szerb és német telepesek népesítették újra. Mezőváros, járásszékhely is volt, fejlett fazekasipar, orgonaépítés jellemezte. A sváb népesség kitelepítése a II. világháború után erősen érintette (felvidéki betelepülők). Fémipara számottevő. Mohács: város, járásszékhely a Mohácsi teraszos síkon. A Pécs Mohács vasút végállomása, az M6-os és M60-as autópályák csomópontja, dunai kikötő és kompátkelőhely. Középkori eredetű település, a XV. században már mezőváros. A török hódoltság után több nemzetiség (magyar, német, horvát, szerb) által lakott település, a XIX. században szénkikötő. Déli határ menti fekvése az 1950-es években hátráltatta fejlődését (meg nem valósult Dunai Vasmű), de ipara (malomipar, vasöntöde, farostlemezgyár és bútoripar) így is számottevő. Történelmi emlékhelye, rendezvényei (pl. busójárás) és borútja jelentős számú látogatót vonzanak. Orfű: község a Mecsek és a Baranyai-hegyhát határán. Az 1960-as években formálták üdülőterületté egy mesterséges tórendszer több lépcsőben történő kialakításával (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó). A tórendszer környezetében fekvő települések nem épültek teljesen össze, de közigazgatási szempontból egységnek (Orfű) számítanak. Pécsvárad: város, járásszékhely a Dél-Baranyai-dombság területén, a Zengő (Keleti-Mecsek) tövében. A Pécs Bátaszék vasút és a Budapest Pécs Barcs főút érinti. Legismertebb látványossága Pannonhalma után alapított bencés monostorának romja. Pogány: község a Dél-Baranyai-dombság területén. Pécs kis volumenű (néhány ezer utas) forgalmat bonyolító repülőtere található az M60-as autópálya közelében fekvő településen. Sásd: város, járásszékhely az Észak-Zselic területén. A Budapest Dombóvár Pécs vasútvonal érinti. Középkori eredetű, a török hódoltság végére elnéptelenedő, majd német telepesek által újranépesített település. A megye északi részének központi kisvárosa. Sellye: város, járásszékhely a Fekete-víz síkján. Környezetének vasúti és közúti csomópontja. Középkori eredetű település, korábbi mezőváros, XVIII. században horvát betelepüléssel. A hátrányos helyzetű, aprófalvas Ormánság központja. Agrárjellegű település, de vegyi üzeme, könnyűipari cége is van. Termálfürdővel, arborétummal is rendelkezik. Siklós: város, járásszékhely a Dél-Baranyai-dombság területén (Tenkes alatt). Tradicionális kisvárosi központ, jelentős bortermelő, a szocialista időszakban számottevő könnyűipari telephely. Vára és egyéb történelmi emlékei, gyógyfürdője látogatott turisztikai célponttá teszik. A településhez tartozó Máriagyűd híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely. Szentlőrinc: város, járásszékhely a Dél-Baranyai-dombság területén. Vasúti csomópont a Budapest Dombóvár Pécs vonalon, de a Budapest Pécs Barcs főútvonal is érinti. 15

16 Szigetvár: város, járásszékhely a Dél-Zselic területén, az Almás-patak partján. A Pécs Barcs közlekedési tengelyen fekszik. Régóta lakott területen, már a középkorban erődített település, mezőváros. A török hódoltság időszakában végvár. Tradicionális kisvárosi központ, jelentős iparral (konzervgyár, cipőipar). Vára, gyógyfürdője jelentős turisztikai célpont. Udvar: község a Mohácsi teraszos síkon. Közúti határátkelőhely a Szekszárd Mohács Udvar (- Eszék) főútvonal mentén. Német telepesek alapították a XVIII. században. Villány: város a Villányi-hegységben, a Pécs Mohács vasútvonalon. Középkori eredetű, a török hódoltság végére elnéptelenedett település, melyet német telepesek laktak be a XVIII. században. Bortermeléséről és borturizmusáról (Villány-Siklós Borút) nevezetes Somogy megye (DDR) Kaposvár Megyei jogú város, megye- és járásszékhely Dél-Külső-Somogy és az Észak-Zselic határán, a Kapos partján. A Dombóvár Kaposvár Gyékényes vasútvonal, illetve a Dunaföldvár Dombóvár Kaposvár Nagykanizsa másodrendű főút mentén fekvő vasúti és közúti csomópont, érinti a tervezett M9-es gyorsforgalmi út is. Történetének korai szereplője Kaposszentjakab XI. századi alapítású bencés apátsága. Később erődített hely, mezőváros, az Eszterházy-uradalom birtokközpontja. Somogy megye székhelye, a dualizmus idején vasúti csomópontként, a kereskedelem és a polgári közigazgatás központjaként emelkedett ki a környék települései közül (a közelmúltban római katolikus püspöki székhely is lett). Számottevő gyáripar (malomipar, cukorgyártás) előbb a dualizmus időszakában született, majd a II. világháború után továbbfejlődött (húskombinát, textilművek, gépgyártás). Felsőoktatási központtá is vált, de fejlődése más megyeszékhelyekhez képest nem volt igazán dinamikus. Jelentősebb iparágai közül az élelmiszeripari szereplők (húsipar, utolsó működő cukorgyár), valamint a villamossági gépgyártás (Videoton helyi üzeme) emelhető ki. Ismert a NABI buszgyára is. Növekedése során több települést (1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Toponárt és Kaposfüredet, 1973-ban Töröcskét) csatoltak a város közigazgatási területéhez. A környék által kínált rekreációs lehetőségek közül kiemelkedik a Deseda víztározója. Az 1980-as években a város népessége elérte a 74 ezer főt, ma mintegy 68 ezren lakják. Balatonboglár: város a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon. Budapest Nagykanizsa közlekedési tengely (M7-es autópálya) mentén fekvő, középkori eredetű település. Szőlő- és gyümölcstermelése, borászata jelentős. A XIX. század végétől turisztikai célpont. Balatonföldvár: város a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon. Budapest Nagykanizsa közlekedési tengely (M7-es autópálya) mentén fekvő település, neve egy IV. századi kelta földvár emlékét őrzi. A XIX. század utolsó éveiben jött létre magas presztízsű üdülőhelyként, eredetileg főként arisztokraták, hivatalnokok és katonatisztek látogatták. Balatonlelle: város a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon. Budapest Nagykanizsa közlekedési tengely (M7-es autópálya) mentén, középkori eredetű település. A XIX. század végétől a déli part egyik jelentősebbnek számító turisztikai célpontja. Barcs: város, járásszékhely a Közép-Dráva-völgyben, a Dráva partján. A Budapest Pécs Barcs főútvonal közúti határátkelőhelye. Számottevő központi funkciókkal rendelkezik, korábban a délszláv bevásárló turizmus fontos hazai célpontja. Ma elsősorban gyógyfürdője, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park (Drávaszentes) jelentenek vonzerőt. Csurgó: város, járásszékhely a Közép-Dráva-völgyben. Dombóvár Kaposvár Gyékényes vasút mentén fekvő, középkori előzményekkel, jelentős mezővárosi múlttal bíró település. 16

17 Központi funkciói közül kiemelendő az oktatás. Bár a szocialista időszakban agrárprofilját ipar egészítette ki, a rendszerváltás után komoly gazdasági nehézségekkel szembesült. Fonyód: város, járásszékhely a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon. Budapest Nagykanizsa közlekedési tengely (M7-es autópálya) mentén fekvő, a középkorban erődített település. Szőlőművelése és halászata a XIX. század végén egészült ki a turizmussal, melyben fontos szerepet játszott a vasúti kapcsolat Kaposvárral. Ásványvíz-palackozása is jelentős. Gyékényes: község a Közép-Dráva-völgyben, a Dráva közelében. Dombóvár Kaposvár Gyékényes vasútvonal mentén fekvő, középkori eredetű település. Fejlődését nagymértékben befolyásolta vasút. Ma vasúti határátkelőhelye mellett kavicsbányászatáról ismert. Igal: város Kelet-Külső-Somogy területén. Számottevő középkori előzményekkel rendelkező egykori mezőváros, később járásszékhely. Ma főként gyógyfürdője említhető. Kadarkút: város Kelet-Belső-Somogy területén. Kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzetű, mezőgazdasági jellegű település, szűkebb környezetére kiterjedő központi funkciókkal. Lengyeltóti: város Nyugat-Külső-Somogy területén, a Kaposvár Fonyód vasútvonal mentén. Középkori eredetű település, korábban járásszékhely. Szőlő- és gyümölcstermelése, állattenyésztése (lótenyésztés) jelentős, üdülőfaluja a turizmus fejlesztését célozza. Marcali: város, járásszékhely a Marcali-hát területén. Másodrendű főút és vasút mellett fekszik. Középkori eredetű település, egykori mezőváros. Komolyabb központi funkciókkal, gépipari és könnyűipari jellegű üzemekkel rendelkezik. Jelentős gyógyfürdője van, egykori laktanyaterületei fontos szerepet játszhatnak gazdasági alapjainak megerősítésében. Nagyatád: város, járásszékhely Nyugat-Belső-Somogy területén, a Rinya partján. Középkori eredetű, a XV. században mezővárosnak tekinthető település. XVIII. századi újratelepülése után a megye egyik jelentős települése. Központi funkciói, illetve termál- és gyógyfürdője mellett a XX. században jelentős iparral (cérnagyártás, konzervipar, gépipar) rendelkezik. Nagybajom: város Kelet-Belső-Somogy területén. Középkori eredetű település, a XIX. századra mezőváros, azonban fejlődését a vasút hiánya erősen gátolta. Gazdaságában ma is a mezőgazdaság és a könnyűipar szerepe számottevő. Termálfürdője is van. Sávoly: község a Marcali-hát területén, az M7-es autópálya közelében. Szénhidrogénelőfordulásáról és félbehagyott motorverseny-pályájáról (Balatonring) nevezetes. Siófok: város, járásszékhely a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon, a Sió partján. A Budapest Nagykanizsa közlekedési tengelyen (M7-es autópálya) fekszik. A Siófok mellett található balatonkiliti repülőtér fejlesztése fontos prioritás. Középkori eredetű település, a XIX. század második felében a vasútépítés és a gőzhajózás hatására lendült fel. Siófok a budapesti nagypolgárság, művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált, később a tömegturizmus terepe. Jelentősek városi funkciói a Balaton egyik fővárosa (a Siótól keletre az Aranyparttal, nyugatra az Ezüstparttal). Magyarország egyik leglátogatottabb települése. Somogyvár: község Nyugat-Külső-Somogy területén. Somogy megye névadója, egykori székhelye. Ötszáz éven át Somogyvár az országrész szellemi közigazgatási központja volt (bencés apátság, szőlőművelés). Feltárt romja történelmi emlékhely. Tab: város, járásszékhely Kelet-Külső-Somogy területén. Középkori eredetű település, a XVIII. században települt újra magyarokkal, németekkel, szlovákokkal, zsidókkal. Mezőváros és járásszékhely volt. A XX. században ipara is jelentőssé vált (szocialista időszakban Videoton), ma elektronikai ipara (Flextronics) a legjelentősebb gazdasági szereplő. Taszár: község Dél-Külső-Somogy területén, a Kapos völgyében. A Dombóvár Kaposvár közlekedési tengelyen fekszik, kihasználatlan katonai repteréről, volt laktanyájáról nevezetes. Zamárdi: város a Balaton déli partján, a Somogyi parti síkon. Budapest Nagykanizsa közlekedési tengelyen (M7-es autópálya) fekvő, középkori eredetű, egykoron szőlőművelő, halászó, állattenyésztő település. A XX. század elejétől hivatalnokok és kisemberek üdülője. 17

18 2.9. Tolna megye (DDR) Szekszárd Megyei jogú város, megye- és járásszékhely a Szekszárdi-dombság és a Tolnai-Sárköz határán. A kezdetektől kedvezőtlen vasúthálózati pozíció jellemzi, miközben az utóbbi időszakban az M6-os autópálya, illetve a közeli Duna-híd (M9-es autóút) megépítésével sokat javult közúti elérhetősége. Duna-közeli elhelyezkedéséből nem igazán profitált. Bortermelő mezővárosként volt ismert a múltban, amely a megyeszékhelyi szerepkörhöz igazodó közigazgatási funkciókkal egészült ki. Ipara a II. világháború után teljesedett ki (húsipar, textilipar, gépgyártás). Ma főként fém- és gépipari tevékenységei (helyi autóipari klaszter), tejipara érdemelnek említést. Oktatási, egészségügyi és kereskedelmi funkciói nem terjednek ki megyéjének egészére. Történelmi borvidéke és a szomszédos Gemenc élővilága jelentős turisztikai attrakció. Rendelkezik felsőoktatási intézménnyel. 34 ezer főt el nem érő népességével Magyarország legkisebb megyeszékhelye. A paksi atomerőmű beruházásához kapcsolódó lakásépítés Szekszárdot is érintette, de nagyrészt megőrizte a polgári kisváros századfordulós építkezésének értékeit. A részben sváb település kulturális életében fontos szerepet játszik a Magyarországi Német Színház. Bátaapáti: község a Geresdi-dombság területén. Török hódoltság idején bekövetkezett elnéptelenedése után evangélikus németek telepítették újra. A Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak végleges elhelyezésére tárolójában kerül sor. Bátaszék: város a Tolnai-Sárköz területén. A XII. században a cisztercita, majd a bencés rend lakta be, a XV. században mezőváros. A XVIII. századtól magyar, német és szerb népessége volt, majd XX. században elvándorló és kitelepített nemzetiségi népessége helyére bukovinai székelyek és felvidékiek költöztek. Vasúti csomópontja, téglagyára jelentős. Bonyhád: város, járásszékhely a Völgység peremén, a Szekszárdi-dombság nyugati oldalán. A Budapest Pécs Barcs főút mentén fekszik. Számottevő középkori előzmények után a XVIII. században indult igazán fejlődésnek: előbb magyar, szerb, sváb és zsidó népesség, majd a II. világháború népességcserélődése következtében bukovinai, erdélyi és felvidéki magyar népesség lakta be. Szarvasmarha-tenyésztése, a XX. század elején zománcáru-gyára és cipőipara vált jelentőssé. Kisvárosi központi funkciói (közigazgatás, oktatás, egészségügy) mellett kiemelendő a város ipari parkjában megjelent gépjárműipar. Dombóvár: város, járásszékhely Dél-Külső-Somogy, az Észak-Zselic és a Völgység határán, a Kapos völgyében. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetének köszönhetően, a középkorban erődített hely. A XIX. században a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, mely iparának és kereskedelmének fejlődésére is jótékony hatással volt. Ekkor született a főként vasutasok által benépesített Újdombóvár településrész. Az agrártermékek feldolgozása mellett könnyűipara, műanyagipara, fémfeldolgozása vált jelentőssé az elmúlt évszázadban. A város Gunaras fürdőjének fejlesztésével a turizmus területén is igyekszik előrelépni. Dunaföldvár: város a Közép-Mezőföld területén. A XII. században alapították bencés apátságát, kikötőként és átkelőhelyként sokat profitált Duna-menti helyzetéből: mezőváros, erősség volt. Ma is agrárjellegű város (közelmúltban építették nagykapacitású bioetanol üzemét), némi központi szerepkörrel, fürdővel. Hídváros, közúti közlekedési csomópont. Gyönk: város a Tolnai-Hegyhát területén. A XVIII. századtól részben sváb lakosság, majd a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok népesítették be. A Budapest Dombóvár Pécs vasútvonal közelében helyezkedik el, egykor járásszékhely volt. Nagymányok: város a Mecsek és a Völgység határán. Török hódoltságkori pusztulása után katolikus németek telepítették újra (ma is jelentős német népesség). XIX. századtól bányája rendszerváltás utáni megszűnéséig szénbányász település volt (brikettgyár). 18

19 Paks: város, járásszékhely a Dél-Mezőföld területén. Római (Dunakömlőd: egykori őrtorony) és középkori (ferences kolostor) előzmények után a XVIII. században magyar, német és zsidó betelepülők népesítették be. A Duna szabályozásával a főmeder mellé került, azonban a kiépülő vasúthálózatban kedvezőtlen volt pozíciója. Kisebb ipari üzemek (konzervgyár, téglagyár) jellemezték: helyzete az atomerőmű felépítésével gyökeresen megváltozott. Ma főként az energiaiparnak köszönhetően nemcsak a térség kiemelkedő gazdasági centruma, de központi (közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi) funkciói is jelentősek. Simontornya: város a Sió-völgyben. A Budapest Dombóvár Pécs vasút és a Dunaföldvár Dombóvár Nagykanizsa főút metszéspontjában fekszik. Erődített, mezővárosi település a középkorban (egykori vára ma is látványosság). Előbb besenyő, majd a XVIII. században német és zsidó népesség lakta be. Bőripara korábban országos jelentőségű volt. Tamási: város, járásszékhely Kelet-Külső-Somogy területén, másodrendű főutak találkozási pontjánál. A középkorban erődített település, ma elsősorban számottevő központi funkcióiról, illetve 1970-es években nyitott termálfürdőjéről ismert. Komoly látványossága a világ egyik legnagyobb dámpopulációjának otthont adó Gyulaji Rezervátum. Tolna: város, járásszékhely a Tolnai-Sárköz területén. A megye névadó települése, első központja. Római előzményekkel is rendelkező egykori mezőváros, folyami átkelőhely és Duna-menti kereskedelmi központ. A XVIII. században németek telepítették újra. A Duna szabályozásával romlott közlekedés-földrajzi helyzete, halászata és selyemipara jelentős volt. 19