Segédanyag az UMTS technológiájú átvitel méréséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Segédanyag az UMTS technológiájú átvitel méréséhez"

Átírás

1 Segédanyag az UMTS technológiájú átvitel méréséhez 1. Áttekintés az UMTS rendszerről 1.1. Bevezetés Jelen áttekintés célja, hogy átfogó képet adjon az UMTS rendszerekről, azok felépítéséről, működéséről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról. A Magyarországon működő 3G hálózatok egyike a BME Mobil Innovációs Központjának (MIK) hálózata, amely kísérleti céllal üzemel. Mind céljában, mind méretében eltér a mobilszolgáltató által üzemeltetett hálózatoktól, azonban alkalmas a rendszer működésének, alapvető funkcióinak vizsgálatára, illetve különböző alkalmazások mobil környezetben történő fejlesztésére, tesztelésére. Az összefoglaló tartalmazza a MIK hálózatának bemutatását is Az UMTS rendszer felépítés és működése Az UMTS rendszer a ma uralkodó távközlési technológiák koncepciójának megfelelően alapvetően két részre bontható. Az egyik alkotórésze a maghálózat (Core Network), melyen belül különféle központi vezérlési, útvonal választási, azonosítási, stb. funkciókat valósítanak meg. A hálózat másik része a hozzáférési hálózat, amely az előfizetők kapcsolódását teszi lehetővé a rádiós átviteli közegen keresztül, figyelembe véve az adott forgalmi feltételeket, az előfizetők helyzetét, képességeit, stb. Az alábbiakban az említett két rendszeregység részeit és működését mutatjuk be Az UMTS maghálózat és hozzáférési hálózat A harmadik generációs rendszerek fejlesztésekor a megelőző generációk bevezetése során szerzett tapasztalatokat tartották szem előtt, valamint próbálták a már meglevő elemeket a lehető legoptimálisabban újrahasznosítani. A második generációs cellás mobil rendszerek sikerességének az egyik fő oka a világméretű szabványosítás: a terminálok és hálózati berendezések a világ valamennyi GSM hálózatában használhatóak. Az előfizető a megszokott szolgáltatásokat más országokban is igénybe veheti, és folyamatosan elérhető marad. Az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) a GSM lehetőségeit kiterjesztő, a mobil adatkommunikáció globális kompatibilitását célzó technológia, amely egy hálózatban egységesíti a mikro- és makrocellás, valamint műholdas rendszereket.

2 1. ábra Az UMTS architektúra A GSM hálózatot áramkörkapcsolás alapú beszédátvitelre tervezték, így a rádiós hozzáférési hálózat kódolását is ennek megfelelően alakítottak ki. Csomagkapcsolt adatátvitelhez azonban ez nem optimális. Az UMTS hálózatok a beszéd és adat átvitelére egyaránt alkalmasak, ezért a rádiós hozzáférési hálózat a GSM-hez képest sokban módosult, de 2G és 3G hálózatok párhuzamos működését szem előtt tartva a már meglévő hálózatot egészítették ki (1. ábra). A CN-ben (Core Network) a már meglévő elemek megmaradtak, de néhány elemet módosítottak a 3G követelményeinek megfelelően. Új hozzáférési hálózatot (UTRAN) hoztak létre a már meglévő GERAN mellé. Az UMTS hálózat a GSM GPRS-el bővített architektúrájára épül. Architekturális szempontból három fő alapelemből áll: Maghálózat (Core Network, CN) UTRAN (UMTS Terrestrial Radio Access Network) Felhasználói készülék A maghálózat alapját a GSM architektúra GPRS-el bővített változata alkotja, de minden hálózati eszközt, és elemet az UMTS szolgáltatások, és funkciók szerint módosítani kell. A maghálózat fő funkciója a kapcsolás, az útvonalválasztás, valamint a felhasználók adatforgalmának biztosítása. A maghálózat tartalmaz adatbázisokat és hálózati menedzsment feladatokat is képes ellátni. A maghálózat két részre van osztva: az áramkörkapcsolt és a csomagkapcsolt szerkezeti egységre. Az áramkörkapcsolt egység részei: Mobile Services Switching Centre (MSC)

3 Visitor Location Register (VLR) Gateway MSC (GMSC) A csomagkapcsolt egység részei: Serving GPRS Support Node (SGSN) Gateway GPRS Support Node (GGSN) Néhány szerkezeti egység mindkét fő egység fennhatósága alá tartozik, ilyen például az EIR, az AUC és a HLR. Az áramkörkapcsolt rész legfontosabb eleme a mobil kapcsoló központ (Mobile Services Switching Center MSC), amit gyakran jelölnek GMSC-ként is, mivel gateway funkciókat is ellát a vezetékes áramkörkapcsolt hálózatok felé. Az MSC másik fő feladta a mobil előfizetők kezeléséhez szükséges feladatok ellátása. A GPRS architektúra elemeként definiált SGSN (Serving GPRS Support Node), a hozzáférés vezérlésével, a biztonsági funkciók menedzselésével és a mobilitással foglakozik. A másik ilyen szükséges elem a GGSN (Gateway GPRS Support Node), ennek fő feladata a külső csomagkapcsolt hálózatokkal való együttműködés biztosítása. HLR (Home Location Register): adatbázis adminisztratív információkkal a saját hálózatban regisztrált előfizetőkről. Ilyen információk a jogosultságok, login alapú helyzetnyilvántartás, IMSI (International Mobile Subscriber Identity) nemzetközi mobil előfizetői azonosító ez a SIM kártyán is megtalálható, TMSI (Temporary Mobile Subscriber Identity) mely időnként és területenként változó. VLR (Visitor Location Register): hívás vezérléséhez, és az előfizetői szolgáltatásokhoz szükséges információk a bolyongó előfizetőkről (az idegen szolgáltató HLR-jének egy része) AUC (Authentication Center): a SIM kártyák titkos kulcsait tartalmazza, a felhasználó azonosításához, és az átvitel titkosításához szükséges adatokat, és titkosítási kulcsokat (Kc és Ki), valamint a PIN (Personal Identity Number) és a PUK (PIN Unlock Key) kódokat. EIR (Equipment Identity Register) ez tartalmazza az érvényes készülékek (International Mobile Equipment Identity, IMEI) nemzetközi mobil azonosító számát. Emellett tartalmaz szürke, és feketelistát a lopott, vagy letiltott készülékek azonosítóiról. Az UTRAN a vezetéknélküli interfészt szolgáltatja a felhasználói készülékek számára. Az UTRAN szélessávú CDMA-t (Wideband Code Division Multiplexing) alkalmaz. A BSS feladatait a NodeB látja el, ilyen funkciók a továbbítás/vétel, moduláció/demoduláció, CDMA fizikai csatornakódolás, hibakezelés. A NodeB állomások vezérlését az RNC (Radio Network Controller) látja el. Főbb funkciói a rádiós erőforrás kezelése, hívásengedélyezés, csatornafoglalás, handover vezérlés, ciphering, és broadcast jelzés. Az UMTS (Universal Mobile Telecommunicaton System) rendszer specifikációit már a harmadik generációs rendszerek alapkövetelményeinek megfelelően rögzítették. A követelmények közé tartozik a megfelelően nagy adatátviteli sebesség biztosítása (144kb/s nagysebességű utazásnál; 384kb/s lassú mozgás közben, míg 2Mb/s épületben), valamint a szolgáltatások sokfélesége (audió/videó átvitel; adatátvitel; telefonálás; helymeghatározás

4 stb.). Természetesen az idő és az igények előrehaladtával ezek a sebességek növekedtek (pl. HSDPA, HSUPA) Adatátvitel az UMTS rendszerben (GPRS Tunneling Protocol) Az előző alfejezetben bemutatott architektúrában az adatok egy összetett alagutazási technika segítségével kerülnek átvitelre. GPRS hálózat esetén, egy nem teljesen all-ip hálózatról beszélünk, hiszen a GPRS csak a gerinchálózatban használ IP-t. Azonban a GPRS ennek ellenére csomagalapú szolgáltatást nyújt a mobil eszközök számára, lehetővé téve ezzel a GPRS hálózaton kívüli IP hálózatokkal való kommunikációt. A GGSN a Gi interfészen keresztül kapja meg a külső hálózat csomagjait, amiket egy alagúton (tunnel) továbbít a mobil készülék aktuális SGSN-jének. Ez az SGSN újrakeretezi a tunnelen keresztül érkezett csomagokat, és elküldi őket a felhasználói készüléknek az éppen érdekelt BSC-n keresztül. Ugyanezt a csatornát használjuk, amikor a mobil eszköz küld egy csomagot a szolgáltatónak. Ez a tunnel-alapú továbbítás kényszeríti a GGSN-t, hogy fenntartson egy IP címekből álló táblát az aktuális SGSN kiszolgálásokról minden egyes mobil készülékre, amire engedélyezve van az adatcsomagok fogadása a hálózaton belül. Ezt a táblát frissíteni kell minden egyes alkalommal, amikor a mobil eszköz egy másik SGSN-re tér át. A kommunikáció az SGSN és a BSS között nem IP fölött történik, hanem erre dedikált protokollal. A BSS-eket csoportokba fogják össze a mobilitás kezelés hatékonyságának növelése érdekében. Az azonos csoportba (RA routing area) tartozó BSC-k ugyanahhoz az SGSN-hez csatlakoznak. Minden BTS periodikusan küld információkat egy arra kijelölt csatornán keresztül. A mobil eszközök ennek segítségével tudják felderíteni, hogy melyik cellában, vagy RA-ban vannak, illetve azt felismerni, hogy új RA-ba mozogtak. A GGSN az a csomópont, ami a külső adathálózattal kommunikál. A GGSN az IP gerinchálózat része. Ez a gerinchálózat tartalmazza az összes SGSN-t, és GGSN-t, valamint az összes őket összekötő IP routert. A HLR tartalmazza a GPRS feliratkozási adatokat, és az útvonalirányítási információkat. Ez a regiszter egyaránt elérhető a GGSN-ből és az SGSN-ből is. 2. ábra A GTP a mobil hálózatban

5 UMTS hálózat esetén a fentiekben bemutatottakhoz képest a különbség annyi, hogy a csomagkapcsolt hálózat még inkább IP alapú. Az UMTS központi csomagkapcsolt domainje a GPRS-ével azonos módon használja az IP-t. Azonban UMTS esetén a maghálózat és a rádiós hozzáférési hálózat (UTRAN) is IP alapon van összekapcsolva (2. ábra) A hozzáférési technológia A 3G hálózatok hozzáférési technológiaként az úgynevezett kódosztásos hozzáférést használják, melyet az alábbiakban csak a legfontosabb jellemzőkre hagyatkozva ismertetünk. Ennek a lényege, hogy a felhasználók által továbbított bitfolyamokon előre meghatározott hosszúságú és típusú kódsorozatok segítségével úgynevezett spektrumszórást (spreading) hajtanak végre. A szórókódok ortogonális tulajdonsággal bírnak, ennek következtében az egymással vett korrelációjuk nulla (illetőleg gyakorlatilag nulla). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy több felhasználó egymással párhuzamosan ugyanabban a csatornában ugyanolyan vivőfrekvencián bonyolítsa le a kívánt kommunikációját anélkül, hogy a többi felhasználót jelentős mértékben zavarná, ehhez azonban szükség van megfelelő teljesítményszabályozásra is. Végeredményben minden esetben 3,84 Mcps sebességű folyam jön létre. Egy chip a változó hosszúságú kódok egy-egy bitjét jelenti. A kódolás következtében bármekkora sebességű beérkező adatfolyam ugyanolyan chipsebességűvé válik, azonban a többi felhasználóval és az egyéb zavarásokkal szemben más-más védettségűvé válik. Egy eredetileg alacsonyabb sebességű adatfolyam arányaiban jobban kiterjesztetté válik, azonban a zavarvédettsége is nagyobb lesz. A spektrumszóró faktorok (spreading factor, SF) értéke között változik (uplinken létezik 521-es faktor is). Fontos megjegyezni, hogy egy felhasználóhoz több szórókód is rendelhető, ezáltal az egyes kódokon átvitt adatok sebessége összeadódik. Ezt a megoldást használják a HSDPA esetében is, ahol fixen SF=16 értékű kódokkal bonyolítják az átvitelt, viszont ilyen kódokból akár 15- öt is össze lehet fogni a sebesség növelésének érdekében. Ez természetesen készülékfüggő is, és tekintettel kell lenni a hálózatban jelen levő többi felhasználóra is. A létrejövő chipfolyamot a modulátorba vezetik, ahol különböző digitális fázismodulációkat hajthatnak végre. Az UMTS rendszerben a QPSK és a 16-QAM (illetve a későbbiekben a 64- QAM) modulációk használatosak. Ezek lényege, hogy a rádiós vivőre olyan módon tudják modulálni az adatbiteket, hogy egy átvitt szimbólumba 2 és 4 (a 64-QAM esetén 6) chipet illesztenek, ezáltal azonos szimbólumsebességnél 2-szeres, 4-szeres (illetve 6-szoros) sebesség érhető el. Az előzőek alapján kiszámítható, hogy adott paraméterek mellett milyen maximális bruttó adatsebesség érhető el egy adott hálózatban. Szemléltető példaként a jelenleg is kereskedelmi szolgáltatásban levő 7,2 Mbit/s sebességű HSDPA átvitelt vizsgáljuk. Az UMTS rendszerben adott a fix 3,84 Mcps sebesség, és a HSDPA-nál a SF=16. Berendezésünk QPSK (2bit/szimbólum) modulációt és az egy felhasználóhoz rendelhető maximális 15 kódot biztosítja. Ennek alapján számítható az elvi maximális adatsebesség: 3,84/16*2*15= 7,2 Mbit/s Az UMTS rendszer szolgáltatásai

6 Az UMTS rendszer szolgáltatásai egyrészt magukban foglalják a már a GSM, illetőleg a GPRS rendszer által nyújtott szolgáltatásokat, másrészt újabb funkciók is megjelennek, amelyek az előbb említetteken túl mutatnak (pl. adatátviteli sebességben). Az alapszolgáltatások az hordozó- vagy vivőszolgáltatásokra (bearer services) épülnek. Ezek egy átlagos előfizető számára tulajdonképpen nem érzékelhetők, feladatuk a különböző szolgáltatások hátterének biztosítása. Ez alatt azt értjük, hogy ha például beszédhívást valósítunk meg, akkor szükség van valamilyen konkrét fizikai paraméterekkel rendelkező átviteli megoldásra, erőforrásra, melynek segítségével ez lebonyolítható. Az említett paraméterek közé tartozik például az átvitelhez rendelt időrés(ek), szórókód (amely meghatározza az adatátviteli sebességet is), hibajavító kódolás, stb. A beszédhívás átviteléhez megfelel például egy 64 kbit/s átviteli képességű vonalkapcsolt vivő (a hozzá tartozó hibajavítással megengedett maximális késleltetéssel, stb.-vel). A hordozószolgáltatások több lépcsőben épülnek fel, hiszen ahhoz, hogy két előfizető közötti kapcsolat létrejöhessen, az UMTS rendszer különböző elemei között, így például az MSC és az RNC vagy az RNC és a NodeB között, is biztosítani kell a megfelelő kapcsolatot. Megfelelő működés esetén végeredményként természetesen ezek a részeltek a felhasználó elől rejtve maradnak, és számukra csak a jól kiépített végpont-végpont hordozószolgáltatások eredményei láthatók, például hibamentesen átküldött sms, nem akadozó hanghívás, stb. Az átvitel szempontjából nagyon fontos megemlíteni két alapvető szolgáltatástípust, a vonalkapcsolt és a csomagkapcsolt szolgáltatást. A vonalkapcsolásnál két felhasználó között egy jól meghatározott útvonal épül ki, a rendszer által a kapcsolat felépítésekor lefoglalt megfelelő erőforrásokkal, és az a kapcsolat bontásáig fenn is marad. Ilyen jellegű összeköttetésre például egy beszédhívás lebonyolításánál van szükség. Fontos, hogy az átvitel késleltetése és annak ingadozása (jitter) alacsony, milliszekundumos nagyságrendű legyen, ugyanakkor a továbbított adategységek meghibásodása bizonyos szintig megengedett (például beszédhívásnál időnként előforduló hanghiba, recsegés). Az eredeti GSM rendszer csak ilyen típusú kapcsolatokat volt képes kiépíteni. Adatjellegű információ továbbítása esetén a csomagkapcsolt átvitel részesül előnyben. Az átviendő adatcsomagok szempontjából csak a forrás és a célállomás számít, a köztes csomópontok, illetve az útvonal nem. Megengedett a nagyobb késleltetés, viszont az adatok meghibásodása nem. Példaként egy küldése említhető meg, ahol nyilván előfordulhatnak másodperces, akár perces nagyságrendű késések, az üzenetünket viszont hibátlanul szeretnénk továbbítani. A csomagkapcsolt szolgáltatások a GPRS (General Packet Radio Service) megalkotása, és a szükséges új hálózati elemek beépítése után kerültek a rendszerbe. A hordozószolgáltatásokra épülnek a felhasználók által közvetlenül használható és legfontosabb, úgynevezett távszolgáltatások (teleservices). Ezek a hétköznapi életből jól ismert szolgáltatások: hanghívás, vészhívás, sms, , fax, stb. A 3G rendszerek a GSM- GPRS hálózatokhoz képest számos új szolgáltatást képesek megvalósítani. Ezek többek között például az elérhető nagyobb átviteli sebességeknek köszönhetők. A 3G rendszerek által nyújtott szolgáltatások a számukra szükséges erőforrások alapján négy csoportba (QoS osztályok) sorolhatók, melyek az alábbiak: conversational: ide tartoznak a késleltetés érzékeny alkalmazások, például a beszédátvitel, videotelefonálás, videokonferencia (ez utóbbiaknál jelentős a sávszélesség igény is)

7 streaming: egyirányú forgalom a jellemző, fontos az átvitt hang és kép szinkronizálása, ilyen alkalmazás pl. az IPTV interaktív: fontos az átküldött adatok épsége, jellemző képviselői az interaktív játékok, illetve az internet böngészés background: késleltetésre nem érzékeny, alacsonyabb adatátviteli sebesség sem jelent feltétlenül hátrányt, jellemző példa az forgalom Az UMTS hálózatokkal párhuzamosan, illetve annak részeként egy másik rendszer fejlesztése is folyamatosan zajlik. Ez az UMTS maghálózatáshoz köthető IMS (IP Multimedia Subsystem) rendszer. Mint a nevéből is kitűnik, alapvető célja a csomagkapcsolt, IP-alapú különféle multimédiás célú forgalom lebonyolításának elősegítése, menedzselése. Szerepe elsősorban a szolgáltatás hozzáférés biztosításában, illetve a szolgáltatások nyújtásához szükséges erőforrások lefoglalásában van. Az IMS rendszer működésének részletes bemutatása kívül esik ezen összefoglaló keretein UMTS szolgáltatás Magyarországon A harmadik generációs mobilszolgáltatás Magyarországon immár jó néhány éve bevezetésre került. A hálózatfejlesztéseknek köszönhetően már elérhetőek a 3G továbbfejlesztett csomagkapcsolt adatforgalmi szolgáltatásai, a HSDPA és a HSUPA is. A 3G számára kijelölt frekvenciatartományt négy darab 2 15 MHz-es blokkra osztották, melyeken belül három 5 MHz sávszélességű vivő helyezhető el. Jelenleg az A, B és C blokkokban nyújtanak szolgáltatást (rendre a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor), míg a D blokkot ezen belül az első két vivőt csak a BME Mobil Innovációs Központja használja kísérleti célokra (3.ábra). A kereskedelmi szolgáltatók egy adott területen egy-egy vivőt használnak, így az előfizetők számára a soft handover biztosítható. 3. ábra UMTS frekvencia kiosztás Magyarországon Az UMTS rendszerek Magyarországon jelenleg HSDPA és HSUPA kiegészítéssel működnek. Az elérhető maximális letöltési sebesség 7,2 Mbit/s (egyes helyeken már 14,4 Mbit/s), a

8 Storage feltöltési sebesség pedig 5,8 Mbit/s. Ezen adatsebességekkel és a megfelelően kicsi késletetésekkel számos új szolgáltatás érhető el jó minőségben. A különböző, a korábbiakban említett szolgáltatás osztályok mindegyike elérhető, melyek biztosítják a jelentős átviteli igénnyel bíró alkalmazások használatát is. Így például lehetőség nyílik videotelefonálásra, IPTV adások megtekintésére, stb. A szolgáltatások igénybevételéhez természetesen a megfelelő mobilkészülékekre (telefonok, adatkártyák) is szükség van, amelyek széles palettája található meg a szolgáltatók kínálatában. A különféle multimédiás szolgáltatások nyújtásához hazai viszonylatban is használják a korábban említett IMS rendszereket. Az eddigiek mellett fontos megemlíteni, hogy a mobil hálózatok fejlesztése folyamatos, és az előzőekben leírt adatsebességeknél a kereskedelmi mobilhálózatokban már lényegesen nagyobb adatsebességű kapcsolatok is elérhetőek. Ezek részben a 3G különböző kiegészítő technológiákat (több antennás rendszerek, MIMO technológia stb.) alkalmazó rendszereinek köszönhetők, másrészt pedig a már üzemelő negyedik generációs LTE rendszerek is nagyobb adatsebességet biztosítanak A Mobil Innovációs Központ hálózata A Mobil Innovációs Központ tesztrendszerének szerves részét képezi a 3G teszthálózat. A teljes hálózat a 4. ábrán látható. IMS Wmware Media Gateway Huawei 4.0 ESX Cisco 7200 Szerverhálózat ESX ESX GGSN Huawei 6.0 Cisco ASA Autoinstall Monitoring Camera handler VCenter SGSN IMS Backup xanax.mik.bme.hu OpensourceGGSN HLR Network Management RNC OpensourceIMS MIK Iroda Node B Szerverterem WLAN: MIK Staff UEs 1 Gbps NAT WLAN: MIK Guest MEs BME NET NAT MIK labor USIMs RF műszerek RFID 4. ábra A MIK teszthálózata

9 A 3G hálózat elemei az ábra jobb felső sarkában helyezkednek el. A berendezések nagy része Huawei gyártmányú, ami ugyancsak elmondható a MIK IMS rendszeréről. A 3G maghálózat részei: Huawei HLR 9820 Huawei SGSN 9810 Cisco 7200 VXR GGSN Open GGSN A 3G hozzáférési hálózat részei: Huawei RNC BSC6800 Huawei NodeB BTS3812E Mint látható a hálózatban két GGSN található, melyek jelenleg felváltva használhatóak, a Cisco gyártmányú eszköz biztosítja az IPv4 alapú forgalmak bonyolítását, míg a nyílt forráskódú Open GGSN az IPv6-os kapcsolatokért felel. A MIK az UMTS hálózatának segítségével a BME I épületének 5. emeletén beltéri rádiós lefedettséget biztosít. A NodeB két cellát szolgál ki beltéri körsugárzó Kathrein antennák segítségével. A cellák jelenleg különböző frekvenciákon üzemelnek, de átkonfigurálhatók azonos frekvenciára is. Az 1. cella downlink vivőfrekvenciája 2157,5 MHz, a 2. celláé 2162,5 MHz. Ennek megfelelően az 1. cellához kapcsolódó mobil berendezések uplink frekvenciája 1967,5 MHz, a 2. cellához kapcsolódóké 1972,5 MHz (190 MHz duplex frekvenciatávolság). A rendszer ábráját megfigyelve megállapítható, hogy azok a részegységek találhatók meg benne, amelyek csomagkapcsolt átvitel megvalósításához szükségesek. Ennek megfelelően a MIK hálózatában csak csomagkapcsolt szolgáltatás érhető el, vonalkapcsolás jelenleg nincs. A csomagkapcsolt forgalmak lebonyolítása lehetséges a MIK belső hálózatában, illetve kifelé is, mivel az internetes kapcsolat a megfelelő hálózati berendezések (gateway, stb.) segítségével biztosított. A 3G hálózat megfelelő működéséhez szükség van a menedzsment eszközökre is. A különböző hálózati berendezések menedzselése a MIK laboratóriumában elhelyezett számítógépeken futó menedzsment szoftverek segítségével történik. Külön menedzsment szoftverrel változtathatók a GGSN, az SGSN, a HLR, a RNC és a NodeB különböző paraméterei. Lehetőség van a hálózat fontos jellemzőinek beállítására, melyek például a kisugárzott maximális teljesítmény, a vivőfrekvencia, az egy felhasználóra osztható kódok száma, stb. Ugyanígy meghatározhatók az egyes felhasználók paraméterei, például hogy milyen azonosítókkal rendelkező előfizetők (SIM-kártyák) jogosultak a szolgáltatás igénybevételére, milyen hordozó- és távszolgáltatásokat használhatnak, milyen QoS-t (adatsebességek, késletetések) kell biztosítani számukra, stb. Az említett részegységek, illetve részrendszerek segítségével a MIK 3G hálózata alkalmas arra, hogy a valóshoz közeli helyzetekben vizsgálhatók legyenek a különféle adatátvitelek, és azok jellemzői, illetve hogy alapot nyújtson a 3G alkalmazások fejlesztésének és tesztelésének Adatforgalmazás a 3G hálózatok felett A mobil hálózatok vezetékes társaikhoz hasonlóan alkalmasak arra, hogy felettük különböző adatforgalmakat bonyolítsunk, azonban figyelembe kell venni, hogy néhány korlátozás hatását

10 nem lehet figyelmen kívül hagyni. A korábbiakban már említettük, hogy az alkalmazásoknak különféle igényük lehet az adatátviteli sebességgel, az átviteli késleltetéssel és jitterrel, valamint a csomagok meghibásodásának arányával kapcsolatosan. A teljesség igénye nélkül alapvetően két csoportot hozhatunk létre az egyik csoportba azok az alkalmazások sorolhatók, amelyeknél a késleltetést szigorú korlátok között kell tartanuk, hogy a szolgáltatás ne szenvedjen el jelentős romlást, míg a csomagok meghibásodása egy bizonyos szintig engedélyezett. Ilyen alkalmazások, például a hang- vagy video hívások. A másik csoportba a hibára érzékeny alkalmazások tartoznak, ezek esetében viszont a késleltetésre lehet laza határokat szabni. Erre példa bármelyik file átvitelt megvalósító alkalmazás. A fizikai említett késleltetés és csomag meghibásodás problémát a fizikai és az alkalmazási réteg között a szállítási rétegben (transport layer) kezelik. A különféle szolgáltatásokhoz eltérő transzport protokollok a legmegfelelőebbek. Ezek közül ebben az összefoglalóban csak két, a legelterjedtebben használt protokollt emeljük ki, amelyek közül egy-egy a két különböző alkalmazás típus számára használható. Természetesen számos egyéb protokoll is létezik, melyek között hibrid megoldások is találhatók, de ezek ismertetését most mellőzzük. Az egyik, a legelterjedtebben használt szállítási protokoll a TCP (Transmission Control Protocol). Ezen protokoll esetében az átvitel nyugtázott módon zajlik, az adó visszajelzést kap a vevő által hibátlanul megkapott adatokról, ezáltal biztosítható, hogy az elküldött adatok maradéktalanul és hibátlanul megérkezzenek. A TCP működéséből kifolyólag a file átvitelekhez, és az egyéb csomaghibák érzékeny alkalmazásokhoz megfelelő. Azon csomagok összes mérete, amelyeket már elküldtek, de a nyugta még nem érkezett vissza, az ún. TCP ablakméret (window size) határozza meg, ami általában néhányszor 10 kb méretű. Ennek a paraméternek szoros összefüggése van a TCP alatt működő átviteli hálózat késleltetésével. Nem megfelelően megválasztott ablakméret esetén előfordulhat, hogy jelentős torlódás lép fel a hálózatban vagy épp ellenkezőleg, a csatorna kihasználatlanul marad. Az ablakméret automatikus állítása esetén fontos, hogy megfelelő algoritmust használjunk. A 3G hálózatok esetében viszonylag nagy késleltetéssel és átviteli sebességgel (az ilyen hálózatokra gyakran long fat network-ként hivatkoznak) állunk szemben. Ilyen esetben egy nem megfelelő algoritmussal arra a következtetésre juthatunk, hogy a megnövekedett késleltetést a torlódás okozza, amire az ablakméret csökkentésével válaszolunk. Ezzel a kívánt hatás ellentétét érjük el, hiszen a csatornánk kihasználatlanságát növeljük. Egy másik fontos és elterjedten használt protokoll az UDP (User Datagram Protocol). Az UDP a továbbított adatkereteket nem nyugtázza. Ez a késleltetés szempontjából előnyös, mivel így nem kell várakozni a visszaérkező nyugtákra, viszont az adatok hibátlanságát semmi nem garantálja. Az ilyen protokollok jól használható olyan alkalmazásoknál, ahol a kis késletetés és a jitter alacsony értéken tartása fontos, az adatok hibátlansága viszont nem jelentős kritérium. Tehát például 3G feletti streaming esetén hatékonyan alkalmazható. A korábban említetteknek megfelelően a TCP és az UDP protokollokon kívül számos más transzport protokoll létezik (pl. SCTP, UDP-lite, stb.), ezeknek a tárgyalása azonban ezen összefoglaló keretein túl mutat. 2. Ellenőrző kérdések

11 1. Rajzolja fel az UMTS rendszer blokkvázlatát, és a rendszerelemek közül jellemezze röviden a. az RNC-t! b. az SGSN-t! c. a GGSN-t! d. a NodeB-t! e. a HLR-t! 2. Soroljon fel a HLR-ben állítható paraméterek közül legalább hármat! 3. Adja meg az európai UMTS szolgáltatásra használt frekvenciasávokat! 4. Adja meg BME MIK hálózatában használt UMTS vivőfrekvenciát! 5. Milyen hozzáférési technológiát használnak az UMTS rendszerekben? Adja meg, hogyan számíthatók a bruttó adatátviteli sebességek a különböző rendszerparaméterek alapján! 6. Jellemezze röviden a csomagkapcsolt és a vonalkapcsolt rendszereket? 7. Mi az oka annak, hogy jelenleg csomagkapcsolt rendszerek fejlesztését részesítik előnyben? (all-ip rendszerek, stb.) 8. Mi GTP, mire használják az UMTS-ben? 9. Milyen QoS osztályokat definiálnak az UMTS szabványok? 10. Milyen főbb transzport protokollokat (OSI 4. réteg) ismer, mik ezek főbb jellemzői (mire használhatók, késleltetés hatása, stb.)? 3. Mérési feladatok 1. Prezentáció a 3G rendszerekről és a MIK hálózatáról 2. A MIK eszközparkjának bemutatása (szervertermek, IMS, antennák, telefonok) 3. Mérési feladatok: 3.1 Állítsa össze a mérési elrendezést (telefon USB-n, tárcsázás), ellenőrizze le internet kapcsolatát (UTP-t kihúzni)! 3.2 Töltse le az iperf forgalomgenerátor szoftvert és készítsen scriptet a következő mérésekhez (man iperf): UL mérése TCP-n (kliens) DL mérése TCP-n (szerver) UL mérése UDP-n (kliens) DL mérése UDP-n (szerver) Az egyes forgalmi méréseket a mérésvezető vezényli le. A mért értékeket jegyezze le a jegyzőkönyvbe a létrehozott scriptekkel együtt! 3.3 Az előző feladatban megadott módon hozzon létre UL irányú forgalmat és ennek segítségével olvassa le a spektrum-analizátorról (ezt a mérésvezető állítja be), hogy melyik antennához csatlakozik a MIK hálózatán! Az eredményt vezesse be a jegyzőkönyvbe! 3.4 Üljenek egy géphez és vizsgálják meg mit tapasztalnak DL irányú streaming esetén a következő szituációkban: HTTP (TCP) streaming megfelelő sávszélességgel HTTP (TCP) streaming csökkentett sávszélességgel RTP (UDP) streaming megfelelő sávszélességgel RTP (UDP) streaming csökkentett sávszélességgel

12 A streaminget a mérésvezető indítja és mérés közben a HLR-ben állítja az adott USIM-hez engedélyezhető maximális sávszélességet. A tapasztalatokat jegyezze fel a jegyzőkönyvbe! 3.5 Kérdések?

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra Cellák A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Többszörös hozzáférési technikák FDMA(Frequency Division Multiple

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója http://www.youtube.com/watch?v=cr5eskfueyw A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Szabályozási szervezetek Világszervezetek: International

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján A mobil hálózat u.n. cellákra épül. Cellák Egy

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest Felépítés felhasználói

Részletesebben

3G / HSDPA. Tar Péter

3G / HSDPA. Tar Péter 3G / HSDPA Tar Péter 2 Hálózati felépítések 3 A GSM rádiócsatorna jellemzői FDMA / TDMA (frekvenciaosztásos/idõosztásos) csatorna-hozzáférés f 1 0 1 2 3 4 5 6 7 idõ f 2 0 1 2 3 4 5 6 7 4 Kapacitás Agner

Részletesebben

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23.

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23. Hálózati és szolgáltatási architektúrák Lovász Ákos 2013. február 23. Long Term Evolution Mobilhálózatok előzmények, áttekintés Jellemzők Architektúra Mobilhálózatok 1G Első generációs mobil távközlő rendszerek

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3. Kacsolástechnika 4. IP hálózatok

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton

Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton Olaszi Péter, Sey Gábor, Varga Pál AITIA International Zrt. HTE Infokom konferencia és kiállítás, 2012. október 10 12. Változások a gerinchálózatban

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2007. okt. 9. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. Kacsolástechnika

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2013. nov. 11. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Mobil kommunikáció 3 A kommunikáció evolúciója 4 A kezdetek 5 1921 Detroiti rendőrség 2 MHz Egyirányú forgalom 1933 megvalósult a kétirányú kommunikáció A

Részletesebben

MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Teréki Csaba MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A GSM felajánl olyan, a felépítésébe ágyazott jellemzőket, amelyek biztosítják a hívás integritását és bizalmasságát.

Részletesebben

Nagysebességű mobil távközlés VITMM323. Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás*

Nagysebességű mobil távközlés VITMM323. Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás* Nagysebességű mobil távközlés VITMM323 Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás* GSM (UMTS) a mobil, áramkörkapcsolt ISDN A GSM-ről (Global System for Mobile) bővebben fogunk beszélni a 2. előadáson, a mobil

Részletesebben

Helymeghatározás az UMTS-ben

Helymeghatározás az UMTS-ben Helymeghatározás az UMTS-ben dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján CDM kódolás Az UMTS a Code Division Multiplex (CDM) modulációs sémán

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 28. Németh Eszter :) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN)

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) A JÖVŐ SZOLGÁLTATÁSAI Ismerkedjen meg a vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) előnyeivel! A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) alkalmazásának előnyei Napjainkban egyetlen üzleti

Részletesebben

ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ

ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ RÁDIÓS HÁLÓZATOK EVOLÚCIÓJA Ez az előadás alcíme vagy a tárgy neve vagy a konferencia neve Dr. Fazekas Péter BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék fazekasp@hit.bme.hu

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

GPRS, avagy internet (szinte) vezeték nélkül

GPRS, avagy internet (szinte) vezeték nélkül GPRS, avagy internet (szinte) vezeték nélkül A hordozható számítógépek, mint például a notebookok, PDA-k a (personal digital assistants) és a mobiltelefonok, a számítástechnikai iparág leggyorsabban fejlődő

Részletesebben

Útban az 5G mobil felé

Útban az 5G mobil felé 1 Útban az 5G mobil felé Faigl Zoltán {zfaigl}@mik.bme.hu 2 Mobilinternet forgalom Mobilinternetgyorsjelentés, 2014. január Networks 2014 3 Mobilinternet-forgalom Networks 2014 4 Cisco, globális előrejelzés

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén

Részletesebben

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Követelmények: (Kollokvium) A Mobil Informatika Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Dr. Kutor László http://uni-obuda.hu/users/kutor 1. Előadás anyagból: ZH időpontok. I. zh 2012. október

Részletesebben

MOBIL TELEFON HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

MOBIL TELEFON HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 2 INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE MOBIL KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport MOBIL TELEFON

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

AST_v3\ 1.5.2. 1.5.3.

AST_v3\ 1.5.2. 1.5.3. AST_v3\ 1.5.2. 1.5.3. A Mobiltelefon hálózatok A mobil adatátvitel (esetünkben a mobil telefónia hang és adatátvitel) alapvetően a helyhez kötöttségen túlmutató technológia. A kliensek a lefedettség ismeretében

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. március 24. 4G rendszerek 2016.03.24 Hálózati technológiák és alkalmazások 2 3.5G rendszerek HSDPA High Speed Downlink Packet Access 1.8

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december Mobilinternet-gyorsjelentés 2011. december ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2011. december Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június Mobilinternet-gyorsjelentés 2012. június ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2012. június Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÁLÓZATOK BMEVIHIMA07 2. előadás Mobil hálózatok evolúciója Knapp Ádám BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék knapp@hit.bme.hu 2015. február 26., Budapest Tartalom Útban

Részletesebben

A FEMTO csodafegyver, vagy múló divat?

A FEMTO csodafegyver, vagy múló divat? A FEMTO csodafegyver, vagy múló divat? Otthoni hálózatok Femto Otthoni kijelző IP rádió Szélessávú előfizetői terminálok Dect telefon Set top box Fix / Mobil eszközök Energia menedzsment Otthoni hálózatok

Részletesebben

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 A ZTE Eredményei a GSM-R területén! 1000+ R&D mérnök (BSS, CN és SCP). 2013.12! 4 Teherszállító vasútvonal 2013.04! Nanning- Guangzhou személyszállító vonal,

Részletesebben

Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi

Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi OE-NIK 2012. március 24. Sicz-Mesziár János sicz-mesziar.janos@ nik.uni-obuda.hu Kommunikáció Androidon Mobilinternet Wifi Kommunikációs eszközök Androidon Wi-Fi Ma már minimum: a / b / g szabványok, újabbakon

Részletesebben

Internet vagy IP Multimedia System (IMS)

Internet vagy IP Multimedia System (IMS) Internet t vagy IP Multimedia System (IMS) Telbisz Ferenc KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ Networkshop 2009 Internet vagy IP Multimedia System (IMS) 1 Tartalomjegyzék Változó Internet használat Ennek

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax)

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax) Mekkora a távközlési-beszédsáv frekvenciatartománya? Mi a szénmikrofon működési elve? Mit nevezünk átviteli szintnek? Mi a számbillentyűs (nyomógombos) hívómű előnye a számtárcsával szemben? Mi célt szolgál

Részletesebben

Cellaazonosító és timing advance

Cellaazonosító és timing advance Cellaazonosító és timing advance dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján GSM rádiós interfész GSM frekvenciák: 850 MHz Észak-Amerika

Részletesebben

Nagysebességű Mobil Távközlés

Nagysebességű Mobil Távközlés Nagysebességű Mobil Távközlés Távközlési és Médiainformatikai Tanszék simon@tmit.bme.hu 1 Long Term Evolution http://hgmyung.googlepages.com/3gpplte.pdf simon@tmit.bme.hu 2 Motiváció simon@tmit.bme.hu

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Jelen ÁSZF hatályba lépésének napja:

Részletesebben

13. GSM hálózat. 13.1. GSM rendszertechnikája. 13.1. ábra. GSM csatornakiosztása

13. GSM hálózat. 13.1. GSM rendszertechnikája. 13.1. ábra. GSM csatornakiosztása 13. GSM hálózat A rendszer alapjait a 2. fejezetben tárgyaltuk. A GSM rendszer teljesen új alapokon, a korábbi rádiótelefon rendszerektől függetlenül, eleve digitális rendszernek lett tervezve. Nem kellett

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok)

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm.

Részletesebben

MOBILBIZTONSÁG AUTENTIKÁCIÓ. Készítette: Czuper László & Bagosi Antal 2007.11.20.

MOBILBIZTONSÁG AUTENTIKÁCIÓ. Készítette: Czuper László & Bagosi Antal 2007.11.20. MOBILBIZTONSÁG AUTENTIKÁCIÓ Készítette: Czuper László & Bagosi Antal 2007.11.20. BEVEZETÉS A GSM megalkotói többszintő védelmi rendszert dolgoztak ki az elıfizetık személyiségének védelme érdekében. A

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Modelldokumentáció az NMHH BU-LRIC modelljéhez

Modelldokumentáció az NMHH BU-LRIC modelljéhez Modelldokumentáció az NMHH BU-LRI modelljéhez Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. A MODELL ÁTTEKINTÉSE... 3 1.1 A modellépítés célja és a modell alapvető jellemzői... 3 1.2 A modell elméleti felépítése...

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

All-In és Start. tarifacsomagok. Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén:

All-In és Start. tarifacsomagok. Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén: All-In és Start tarifacsomagok Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén: All-In XL (XXL kategória) számlás tarifacsomag ban foglalt kedvezmények nélkül esetén

Részletesebben

UMTS HÁLÓZAT PROTOKOLLJAI. UMTS SZINKRONIZÁCIÓ ÉS

UMTS HÁLÓZAT PROTOKOLLJAI. UMTS SZINKRONIZÁCIÓ ÉS UMTS HÁLÓZAT PROTOKOLLJAI. UMTS SZINKRONIZÁCIÓ ÉS CELLAKERESÉS. HSPA ÉS HSPA TOVÁBBFEJLESZTÉSEK 2011. május 19., Budapest Uu interfész 3. réteg RRC (Radio Resource Control) 2. réteg RLC (Radio Link Control)

Részletesebben

Mozgó információközlő hálózatok

Mozgó információközlő hálózatok Mozgó információközlő hálózatok Földfelszíni mozgó információközlő hálózatok A földfelszíni mozgó információközlő hálózatok között is érdemes különbséget tenni távközlő és számítógép-hálózatok között.

Részletesebben

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.

Részletesebben

Networkshop 2014 (április 23-25.) 1.

Networkshop 2014 (április 23-25.) 1. Networkshop 2014 (április 23-25.) 1. 1. Asteriskhez kellene egy VoIP kliens a következő feltételekkel: -Multiplatform (Android, ios, Windows, Linux, stb.) -Könnyen kezelhető, felhasználóbarát -Ingyenes

Részletesebben

10.1. ábra. GSM csatornakiosztása

10.1. ábra. GSM csatornakiosztása 10. GSM hálózat A rendszer alapjait a 2. fejezetben tárgyaltuk. A GSM rendszer teljesen új alapokon, a korábbi rádiotelefon rendszerektől függetlenül, eleve digitális rendszernek lett tervezve. Nem kellett

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

All-In és Start. tarifacsomagok. Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén:

All-In és Start. tarifacsomagok. Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén: All-In és Start tarifacsomagok Tarifacsomagok 2 év tarifamegtartással, e-komfort csomaggal, belföldi használat esetén: All-In XL (XXL kategória) számlás tarifacsomag ban foglalt kedvezmények nélkül esetén

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK

2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK 2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK GSM történeti áttekintés, előzmények Az 1980-as évek elején az analóg celluláris telefon rendszereknél gyors növekedés inkompatibilis rendszerek 90-es évek kezdetén

Részletesebben

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI HÁLÓZATOK BMEVIHIMA07 1. gyakorlat Mobilitás-menedzsment, hívásátadás 2015. február 19., Budapest Knapp Ádám Tudományos segédmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások

Részletesebben

4. MELLÉKLET. mobilkészülékkel történő rendeltetésszerű használata már nem lehetséges.

4. MELLÉKLET. mobilkészülékkel történő rendeltetésszerű használata már nem lehetséges. 4. MELLÉKLET A TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTAL A KÖZCÉLÚ MOBIL RÁDIÓTELEFON-SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA VÁLLALT SZOLGÁLTATÁS-MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A SZOLGÁLTATÓ VÁLLALÁSA A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉRE NÉZVE vállalja,

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt.

Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára Internet Protokollon keresztül nyújtott műsorterjesztési (IPTV) Szolgáltatásra, valamint

Részletesebben

MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató

MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató A MoBi-SHIELD rendszer beszerelését szakműhely végezze. Valamennyi vezetékét kizárólag forrasztott kötéssel csatlakoztassuk a gépkocsi megfelelő vezetékeihez,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2011. okt. 24. Németh Eszter 2009 október :) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID)

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID) 2. előadás Radio Frequency IDentification (RFID) 1 Mi is az az RFID? Azonosításhoz és adatközléshez használt technológia RFID tag-ek csoportosítása: Működési frekvencia alapján: LF (Low Frequency): 125

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging Elıadók: Basa István Tas - osztályvezetı Kovács Gyula- - vezetı szakértı Miért van szükség szolgáltatás

Részletesebben

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Ujvári Dániel OTP BANK IKO rendszermérnök 2013. május. 23. OTP BANK ITÜIG IKO kompetenciák 2 Alap hálózati infrastruktúra tervezés és üzemeltetés Cisco IP telefónia

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2007. okt. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. Kacsolástechnika

Részletesebben

Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek

Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek Az akciós ajánlatban szereplő árak nem tartalmazzák a 27%-os Áfa-t! Az akció a készlet erejéig tart! Az akcióban kizárólag a mai nap 2015. November 27. - 24 óráig

Részletesebben

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS 2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS Miért nem elég a Mobil IP? A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt kb. 5s-re megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor.

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

112 SEGÉLYHÍVÓ RENDSZER A MAGYAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATI KÖRNYEZETBEN

112 SEGÉLYHÍVÓ RENDSZER A MAGYAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATI KÖRNYEZETBEN 112 SEGÉLYHÍVÓ RENDSZER A MAGYAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATI KÖRNYEZETBEN DR. EISLER PÉTER ÜGYVEZETŐ HUNGAROCOM KFT. KONFERENCIA AZ EURÓPAI SEGÉLYHÍVÓ RENDSZERRŐL 2011. JÚLIUS 6. TÖRTÉNELEM (1) 1998 TÖRTÉNELEM

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan

Részletesebben

IP Telefónia és Biztonság

IP Telefónia és Biztonság IP Telefónia és Biztonság Telbisz Ferenc KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ és Magyar Telekom PKI-FI Networkshop 2006 IP Telefónia és Biztonság 1 Tartalomjegyzék Bevezetés Terminológia A VoIP architektúrája

Részletesebben

(MVNO) MOBIL INTERNET ELMÉLET ÉS GYAKORLAT BALATONGYÖRÖK, 19.11.2015

(MVNO) MOBIL INTERNET ELMÉLET ÉS GYAKORLAT BALATONGYÖRÖK, 19.11.2015 (MVNO) MOBIL INTERNET ELMÉLET ÉS GYAKORLAT BALATONGYÖRÖK, 19.11.2015 TARTALOM 1. Bevezetés 2. 3. 4. 3G, 4G alapok Előrejelzés Kihívások Page 2 1. Bevezetés Page 3 MNO, MVNO A mobil hálózati operátor vagy

Részletesebben

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 2 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 3 4 VEVŐ (FELHASZNÁLÓ) KÍNÁLAT,

Részletesebben

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?

Részletesebben

Kommunikáció - Wi-Fi, Mobil internet - Bluetooth - GSM / GPRS és SMS - NFC

Kommunikáció - Wi-Fi, Mobil internet - Bluetooth - GSM / GPRS és SMS - NFC Sicz-Mesziár János sicz.mj@gmail.com 2011. április 21. OE-NIK Kommunikáció - Wi-Fi, Mobil internet - Bluetooth - GSM / GPRS és SMS - NFC Kommunikációs eszközök Androidon Wi-Fi Ma már minimum: a / b / g

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt.

Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára Internet Protokollon keresztül nyújtott műsorterjesztési (IPTV) Szolgáltatásra, valamint

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 709 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 709 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008709T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 709 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 716537 (22) A bejelentés

Részletesebben