Települési fejlődési pályák a Csereháton

Átírás

1 Település ejlődés pályák a Csereháto Pézes Jáos 1 Tóth Tamás 2 1. A terület lehatárolása és általáos jellemző A tájöldrajz értelembe vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Herád- és a Bódva- (lletve aak torkolata alatt a Sajó) olyók között csúcsára állított háromszögre emlékeztető területet ölel el. Vzsgálatuk alapjául azoba a KSH jauár 1-től hatályos kstérség lehatárolása szolgált. Az edeléy, ecs és szkszó kstérségek szte teljese leedk a tájegységet, így az elemzés 104 településre 1504,2 km 2 -re terjedt k (EKÉNÉ ZAMÁRDI I. TÓTH T. 2004). A térség tradcoálsa elaprózott településszerkezetű, városháyos és halmozotta hátráyos helyzetű, melyek elmaradottsága és perérkus mvolta több ázsba lezajlott leszakadásához köthető (G. FEKETE É. 1995). A szocalzmust követőe (BELUSZKY P. 1976) a redszerváltás s tovább övelte a térség lemaradását, mely az ország újoa ormálódó térszerkezetébe a külső peréra helyzetébe került (NEMES NAGY J. 1996). A kedvezőtle helyzetet jelz, hogy mdhárom kstérség beletartozk a leghátráyosabb 48 kstérséget elölelő csoportba (MAGYAR KÖZLÖNY 2004/47.), lletve Nemes Nagy Józse 2004-be a készült verseyképesség elemzésébe a 168 kstérség ragsorába a szkszó kstérség mdössze a 148., az edeléy a 149. és az ecs a 150. helye állt (NEMES NAGY J. 2004). 2. A Cserehát társadalm-gazdaság olyamata A vzsgálat sorá a súlypot-számítás módszerét haszáltuk. A metódus léyege, hogy ha a településeket egy síkbel potredszerbe (ez lehet az EOV vetület redszer, lletve tetszőlegese alkotott koordáta-redszer) elhelyezzük, a települések alappotjahoz egy-egy súly (tömeg) redelhető mely lehet a épességszám, oglalkoztatottak száma, távbeszélő ővoalak száma, stb. amelyből egy súlyozott átlag számítással megkapjuk a vzsgált jeleség súlypotjáak x és y koordátáját. x 1 1 x ; y x és y az alappotok koordátá, az alappotokhoz tartozó súly A módszer bővebb leírása a hvatkozott szakrodalomba található meg (NEMES NAGY J. 1984, NEMES NAGY J. 2003, NEMES NAGY J. 2005). Bár a módszer bzoyos olyamatokat em tud érzékeltet (például agymértékű és területleg egyeletes épességszám-csökkeést, lletve övekedést), azoba a Cserehát kstérsége esetébe megelelőe lehet llusztrál a lezajló változásokat. Vzsgálatukba először a épszámlálások dőpotjába elemeztük a települések lakóépességéek súlypot mozgását (1. ábra). 1 1 y 1 PhD-hallgató, Debrece Egyetem Társadalomöldrajz és Területejlesztés Taszék, pezesja@yahoo.co.uk 2 PhD-hallgató, Debrece Egyetem Meteorológa Taszék, tamas.toth1@gmal.com

2 1. ábra: A települések lakosságszámáak súlypot elmozdulása a Cserehát kstérségebe között (Forrás: saját számítás alapjá szerkesztette Németh Gábor) A súlypotok mozgása mdhárom kstérségbe hasoló olyamatokat eltételez 1900 és 1949 között a súlypotok többé-kevésbé helybe maradtak, csak ksebb elmozdulások jellemezték őket. Azoba a szocalzmus első évtzedebe gyors változás következett be a gazdaság és rastrukturáls beruházások a Cserehát peremterületeek ejlődését dukálták, s ez a tájegység belső területeről kelé törtéő súlypot elmozdulást eredméyezett % évek ábra: A vzsgált terület épességszám-változása épességagyság szert között, 1900-hoz vszoyítva, % (Forrás: saját szerkesztés a KSH épszámlálás adata alapjá) A olyamatot jól szemléltet a 2. ábra, mely arról s taúskodk, hogy a lakosságszám változása eltérő mértékbe és előjellel jeletkezett az egyes településcsoportokba hoz

3 képest a legagyobb ejlődést Edeléy köyvelhette el, de az 5000 lakos elett települések a ma város ragú települések (Ecs, Szedrő, Szkszó) s közel megkétszerezték lakosságszámukat. Éppe ordított tedeca jellemezte a legalacsoyabb lakosságszámú települések csoportját, az 500 lakos alatt települések lakosságszáma közel elére esett vssza az eltelt 100 év sorá. A csökkeés elsősorba mgrácós veszteségből akadt, mely szelektíve jelet meg. Eek betudhatóa elsősorba a mukaképes korú, atal és jobba kvalkált lakosság váltott lakóhelyet, elhagyva a Cserehát belső területéek ksebb településet. Természetese a mgrácó em csak a térség agyobb lélekszámú településere ráyult, haem távolabb agyobb par közpotokba s (Kazcbarcka, Mskolc, Ózd, Tszaújváros). A szelektív mgrácó következtébe csökket a természetes szaporodás (mvel őkét a szülőképes korúak költöztek el), lletve romlott a térség humá erőorrás potecálja. A legutóbb épszámlálás dejére az elvádorlás ékeződött, lletve a lakosság egyajta vsszaáramlása s megdult a Cserehátra. Azoba szocológusok gyelmeztetek arra, hogy a térség problémát ez a ajta mgrácó még kább elmélyít, hsze a terület a redszerváltás utá egzsztecáját vesztett, alacsoya képzett és jórészt roma etkumú lakosság gyűjtőhelyévé kezd vál (LADÁNYI J. SZELÉNYI I., 2004). A Cserehát 57 településé jelet meg valamlye hátráyos demográa olyamat jeletős természetes ogyás, agymértékű elvádorlás, elöregedő lakosság, gyorsuló etka csere, több esetbe egymást átedve súlyosbítva a problémákat (PÉNZES J. TÓTH T. BAROS Z. BOROS G. 2005). 3. ábra: A súlypotok elhelyezkedése a Cserehát kstérségebe (Forrás: a KSH és Baray B. G. Fekete É. Kocz G adataból saját számítás alapjá szerkesztette Németh Gábor) Külöböző dkátorokkal s kmutatható a térség polarzáltsága és belső területeek perérkus mvolta. A súlypotszámítás alátámasztja, hogy a ejlettséget kejező mutatók dplomások, oglalkoztatottak, személygépkocsk, teleovoalak, vállalkozások száma, valamt az adóköteles jövedelem a kstérségek délebb része helyezkedek el (általába

4 délebbre, mt lakóépesség súlypotja), közel a közpot városhoz. Ezzel szembe a mukaélkülség és a roma lakosság súlypotja egymáshoz és a belső területhez közelebb lokalzálható. A vzsgálat rámutatott, hogy a Cserehát társadalm-gazdaság polarzácójáak és leszakadásáak ő dőszaka a szocalzmus volt, azoba a redszerváltás sem tudta a térség elszgeteltségét és alacsoy gazdaság potecálját megváltoztat. A komplex problémakör mdeképpe megoldást vár, aak érdekébe, hogy megálljo a térség sztű slumosodás olyamata. 3. Fejlesztés lehetőségek A terület épességmegtartó képességéek javítása, az életszívoal övelése elképzelhetetle a hely gazdaság ejlesztése, új mukahelyek teremtése élkül. A térség szeréy, de egyáltalá em értéktele adottságokkal redelkezk. A települések ejlesztés lehetősége közül a terjedelm korlátok matt a teljesség géye élkül csak azokat említjük, amelyek a természet, gazdaság, társadalm, kulturáls adottságok matt a legkább megvalósíthatók. Az tte települések általába hasoló tulajdoságokkal redelkezek, azoba meg kell talál azokat a ejlesztés alteratívákat, egyé értékeket, amelyek a legkább kakázhatóak. A Cserehát öldrajz helyzetéből következőe átmeetet jelet az alöld és a hegyvdék területek között. A patakokkal szabdalt dombság táj, valamt a sűrű erde úthálózat kedvez a gyalog- és bckl túrák számára, azoba a tavak és a olyók még jeletős k em akázott tursztka potecált jeleteek. A rég parasztházak, templomok, emaradt kúrák, kastélyok valamt a hagyomáyos mesterségek, a külöböző (ép)szokások és az ezeket bemutató múzeumok, tájházak számos látvalót kíálak az érdeklődő tursták számára (KISFALUSI J ). A megőrzött kulturáls örökség, a megkímélt természet köryezet szépsége emcsak a krádulók, kkapcsolód vágyók számára yújt deáls eltételeket, haem a külöböző koerecák, redezvéyek üzlet megbeszélések számára s alkalmas. A yugodt köryezet és tszta levegő szaatórumok, rekreácós közpotok telepítését s lehetővé tesz. A hely adottságok a turzmus mellett a kézműves tevékeységekek s kedvezek. A hagyomáyos mesterségek eleleveítése révé új mukahelyeket teremteek (Hídvégardó, Irota, Szedrő, Gagyvedég, Homrogd), packépes termékeket állítaak elő, valamt hozzájárulak a rég szokások bemutatásához, a alus életorma épszerűsítéséhez ( A térség gyege termőképességű területe a hagyomáyosa termelt termékek jeletős része gazdaságosa em állítható elő. A kultúrtáj megőrzése és az tt élők egy részéek megélhetése érdekébe a természetvédelem gyelembe vételével a etartható mező- és erdőgazdálkodás kalakítása reáls alteratíváak tűk. A övéytermesztés teré agyobb hagsúlyt kap az élőmuka géyesebb zöldség-, gyümölcs-, szőlő termékek előállítása, valamt övekszk a rdeg marha, juh-, kecske- és baromtartás. Az Európa Uó pacá kereslet mutatkozk a bogazdálkodás sorá előállított (magasabb áro értékesíthető) mezőgazdaság termékek és éháy külöleges agrárckk rát (mt például a gyógyövéyek), melyek gyűjtése és termelése már több éve zajlk a Cserehát területé (MIKLÓSSY E. 2002). A megváltozott pac kereslet következtébe az élelmszertermelő mezőgazdaság számára gyege termőképességű, művelés alól kvot, lletve a korábba s parlago maradt területek (természetes és eergetka célú) erdők telepítésére lehetek alkalmasak. Jóllehet a gazdák számára lehetőség yílk a külöböző mezőgazdaság célú haza és uós orrások (LEADER+) géybevételére, azoba ezeket a lehetőségeket csak a tőkeerősebb és ovatívabb vállalkozók képesek khaszál.

5 A Nemzet Agrár-köryezetgazdálkodás Program egyk zoáls alprogramja az Érzékey Természet Területek, melyek célja a táj jellegéek, természetes és él-természetes élőhelyeek megőrzése a hagyomáyos gazdálkodás módok újból elterjesztése. A programhoz csatlakozó gazdálkodó az előírt művelés mód betartásáért öt éve keresztül meghatározott összegű területalapú támogatásba részesül. Jóllehet a program jeleleg a térségből csak a Cserehát észak részére terjed k, azoba a később bővítések révé szte a tájegység összes településé géybe vehető lesz ez a támogatás orma, amely bztosítja a terület olyamatos művelését és áttételese elősegít az extezív- és bogazdálkodásra törtéő áttérést ( A szocalzmus dőszakába a gazdaság és rastrukturáls beruházások elsősorba a Cserehát dél és perem részeek jeletékey ejlődését és a belső területek elsorvadását eredméyezte. A városok közelébe ekvő és jeletősebb voalas rastruktúrával (őbb közutakkal, vasútvoallal) redelkező alvak a rövdebb gázás dő, több mukalehetőség, beektetők, vállalkozók agyobb kocetrácója matt ma s kedvezőbb helyzetbe vaak, mt a Cserehát belső területéek települése. Szereték hagsúlyoz, hogy a et részletezetteket mt lehetséges ejlesztés alteratívákat smertettük, mely em jelet azt, hogy bármely lehetőség megvalósítása ömagába elegedő lehet a település mélyreható társadalm, gazdaság problémáak kezelésére. 4. Kormáyzat és cvl kezdeméyezések A cserehát települések ejlesztéséhez a et említett adottságoko és lehetőségeke kívül élkülözhetetleek a kormáyzat által bztosított ayag eszközök, de jeletős eladatok hárulak a cvl szervezetekre s. A hátráyos helyzetű területek ejlesztésére szolgáló közpot orrások közül k kell emel a augusztusába kzárólag erre a térségre kejlesztett Cserehát Programot, melyek legőbb célja a régó verseyképességéek övelése, a hely gazdaság elledítése és a térség kszakítása a társadalm depresszó állapotából. A települések ezzel párhuzamosa természetese más haza (Élhetőbb Faluért Program) és uós orrásokat (Strukturáls Alapok stb.) s géybe vehetek ( A Cserehát Program által bztosított orrások és az erősödő cvl szervezetek tevékeysége yomá jeletékey pézügy és szakma segítség érkezk a térségbe, amely hozzájárul az életkörülméyek javításához és megteremt a eltételeket a később támogatások, orrások eredméyes elhaszálásához. A Csereháto működő cvl szerveződések jeletősége a hely géyek közvetítésébe, a ép értékek, hagyomáyok továbbvtelébe rejlk. Ezek közül s külö említésre méltó a Cserehát Településszövetség, amely a et említetteke túl jeletős eredméyeket ért el a turzmusejlesztés és a mukahelyteremtés (külööse a hátráyos helyzetűek oglalkoztatása) teré. 5. Koklúzó A Cserehát több ázsra tagolható leszakadás olyamata közül markása jelek meg a szocalzmus dőszaka, valamt a redszerváltás. Az elaprózott településhálózat, valamt a városok háya meghatározó térszerkezet elem, melyek hatása dkátorokkal s kmutatható. A egatív társadalm-gazdaság olyamatok a legérzékeyebbe a városoktól és a őbb közlekedés olyosóktól távol ekvő ks- és apróalvakat értk. Bár a térség településeek ejlesztés potecálja szűkös és erőse szegmetált, de ezek ésszerű megvalósításával éháy probléma orvosolható. A Cserehát elzárkózásáak jövője

6 szempotjából meghatározó, a számos gátló téyező elleére megdult alulról szerveződő törekvések, cvl szervetek és a kormáyzat szereplők között együttműködés. A teljes térség leszakadásáak megállításáak csekély a realtása, de céloretált ejlesztések éháy település társadalm-gazdaság erózója megállítható. Felhaszált rodalom BARANYI B. G. FEKETE É. KONCZ G. 2003: A roma-szegregácó kutatásáak terület szempotja a halmozotta hátráyos helyzetű ecs és sellye-sklós kstérségekbe. Ksebbségkutatás, 2. pp BELUSZKY P. 1976: Terület hátráyok a lakosság életkörülméyebe Hátráyos helyzetű területek Magyarországo. Földrajz értesítő, pp EKÉNÉ ZAMÁRDI I. TÓTH T. 2004: Klábalás lehetőségek a mukaélkülségből a Csereháto. I: Határo átyúló kapcsolatok, humá erőorrások (szerk. Sül-Zakar I.), Kossuth Egyetem Kadó, pp G. FEKETE É. (szerk.) 1995: A térség, amely él akar. A Cserehát-Herád-Bódva vdék Térségejlesztés Programja. MTA RKK, Mskolc, p LADÁNYI J. SZELÉNYI J. 2004: A krekesztettség változó ormá. Napvlág Kadó, Budapest, pp KISFALUSI J. 2002: A szép Cserehát. Magákadó, Vszló, pp MAGYAR KÖZLÖNY 2004/47. sz., 64/2004. (IV. 15.) Kormáy redelet a területejlesztés kedvezméyezett térségeek jegyzékéről MIKLÓSSY E. 2002: A Cserehát újraélesztése és a cgáyság öldhöz juttatása. Falu város régó, 2. pp NEMES NAGY J. 1984: Fzka aalógáko alapuló terület elemzés módszerek. I Matematka és statsztka módszerek alkalmazás lehetősége a terület kutatásokba, Földrajz taulmáyok 19. (szerk. Skos T. T.), Akadéma Kadó, Budapest. pp NEMES NAGY J. 1996: Cetrumok és perérák a pacgazdaság átmeetbe. Földrajz Közleméyek, 1. pp NEMES NAGY J. 2003: Gazdaság-társadalm súlypotok és mozgásuk az ezredvég Magyarországo. Terület statsztka, 1. pp NEMES NAGY J. 2004: Új kstérségek, új városok. Új verseyzők? I: Térség és település övekedés pályák Magyarországo (szerk. Nemes Nagy J.), Regoáls Tudomáy Taulmáyok 9., ELTE Regoáls Földrajz Taszék és MTA-ELTE Regoáls Tudomáy Kutatócsoport kadváya, pp NEMES NAGY J. (szerk.) 2005: Regoáls elemzés módszerek. Regoáls tudomáy taulmáyok 11., ELTE Regoáls Földrajz Taszék MTA Regoáls Tudomáy Kutatócsoport, Budapest. pp PÉNZES J. TÓTH T. BAROS Z. BOROS G. 2005: A megújuló eergaorrások társadalm támogatottsága a Cserehát területé. I: A megújuló eergák kutatása és haszosítása az Európa Uó országaba. A Magyar Széleerga Társaság kadváya No. 3. (szerk. Tóth T., Baros Z. és Bíróé Krcs A.) Magyar Széleerga Társaság és Debrece Egyetem TEK TTK Meteorológa Taszéke, Debrece, pp