Sajtóanyag. Jól vizsgázott az egyszerűsített pályázati eljárás Megháromszorozódott a pályázatok száma

Átírás

1 Jelentős források állnak rendelkezésre a vállalkozások fejlesztésére uniós támogatásokból a következő két évben. Munkahelyi képzésekre összesen 7,6 milliárd forint, vidékies térségekben tevékenykedő - nem mezőgazdasági - vállalkozások számára 15 milliárd, a gazdaságfejlesztési programból pedig összesen 250 milliárd forint áll rendelkezésre. Több mint pályázat érkezett már be az elmúlt bő másfél hónapban a márciusban megnyílt gazdaságfejlesztési és munkahelyi képzési EU-s pályázatokra, az igényelt összeg pedig meghaladta a 15 milliárd forintot. Ugyanezen idő alatt a felgyorsított munkafolyamatoknak és az egyszerűsített pályázati eljárásoknak köszönhetően máig mintegy 200 támogatói döntés született a gazdaságfejlesztési program kis értékű eszközbeszerzési pályázatán. Miközben tavaly ugyanezen kategóriában jellemzően a pályázat beadása után mintegy három hónappal születtek meg az első döntések, most ezt az időt három hétre sikerült leszorítani - a feldolgozás, döntés és értesítés azóta pedig folyamatos. A pályázati számokból az látszik, hogy a vállalkozások elszántak a fejlesztésekre, hajlandóak és képesek vállalni az ezzel kapcsolatos elvárásokat és jelentős számban élnek az egyszerűsített, normatív pályázati rendszer adta előnyökkel. A vállalkozások közül a gyors növekedésre képes szervezeteknek kiírt pályázatok mellett hamarosan megjelennek a kutatás-fejlesztést támogató kiírások, illetve több más vissza nem térítendő pályázat mellett az év második felében elérhetővé válnak az induló, vagy tőkeszegény vállalkozásokat segítő pénzügyi támogatások, mikrohitelekkel, hitelgaranciával, illetve kockázati tőkealapokkal. Mindezek az eszközök jelentős segítséget nyújtanak már idén a vállalkozások számára fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Jól vizsgázott az egyszerűsített pályázati eljárás Megháromszorozódott a pályázatok száma A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meghosszabbítja a vállalkozásfejlesztési pályázatok beadási időszakát. A határidő módosítása mellett az eddigi tapasztalatok alapján életbe lép néhány, a piaci igényeket jobban kiszolgáló változás is. Növekszik az elnyerhető támogatás összege, a gazdasági környezethez rugalmasabban igazodnak a pályázókkal szemben támasztott követelmények. A gazdaságfejlesztési pályázatok három fő kategóriájában eddig mintegy 650 pályázat érkezett be, a legnagyobb érdeklődés a kisösszegű, 1-5 millió forint közötti támogatások elnyerése iránt mutatkozott. Itt a pályázati kiírás első szakaszában, mindössze másfél hónap alatt több mint 420 mikro és kisvállalkozás igényelt támogatást. Összehasonlítva ezt a teljes tavalyi évben hasonló kiírásokon nyertes pályamunkák számával (ez összesen 130 darab volt), látható, hogy a megcélzott vállalkozások pályázati aktivitása jelentősen növekedett. Alig másfél hónap alatt már mintegy 200 támogatói döntés születet, és több mint 70 sikeres pályázó kapta kézhez az elnyert összegről szóló értesítést az eszközbeszerzést támogató egyszerűsített pályázatra jelentkező több száz mikro- és kisvállalkozás közül. A vállalkozások a március elseje óta nyitva álló hét gazdaságfejlesztési pályázaton igényelhetnek 25-40%-os vissza nem térítendő támogatást technológiafejlesztésre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értékelése szerint ez elsősorban az egyszerűsített pályázati anyagoknak, a normatív alapú bírálati rendszernek köszönhető. Az egyszerűsített rendszer bevezetése mellett új filozófia érvényesül a támogatások megítélésekor: a cél, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez érdemben hozzájáruló, átgondolt stratégiával rendelkező cégek jussanak közpénzből támogatáshoz. Ennek a filozófiának az elterjedése időbe telik, ezért a gazdaságfejlesztési pályázatok beadási határidőit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meghosszabbította. A kisösszegű eszközbeszerzésekre vonatkozóan az eredetileg április 23-i 1

2 határidő november 30-ra módosul, a komplex fejlesztésekre vonatkozó kiírások esetében pedig június 11. az új beadási határidő. Az elmúlt másfél hónap tapasztalatait összegezve módosulnak a pályázat egyes elemei is: A legfontosabb változás, hogy 10 millió forintra emelkedik az eddigi 1-5 millió forint közötti támogatási összeg felső határa az egyszerűsített eljárású, a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését célzó, folyamatos elbírálású pályázatoknál. lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére az árbevétel-vállalás euró alapú számítására az 5-50 millió forint közötti KKV-knak szóló - támogatást nyújtó, valamint az milliós támogatásra lehetőséget adó komplex technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében. Ez elsősorban az exportáló cégek számára teszi tervezhetőbbé a támogatás igénybevételét. Ezen kívül az NFÜ alternatív lehetőséget kíván biztosítani a vállalt árbevétel-növekedés kiszámításához. Az eddig konkrét mértéken meghatározott növekedés ( %) mellett bevezetésre kerül az inflációhoz kötött növekedési ütem választásának lehetősége. Ebben az esetben a pályázó a vállalási időszak végén eldöntheti, hogy számára melyik a kedvezőbb teljesítménymérési alap. További, a pontosabb tervezést segítő újítás, hogy az árbevétel-növekedés számításának alapjául szolgáló bázis árbevételt a pályázat beadását megelőző évben rögzíti a módosítás. Ez eddig a beadást megelőző és a megvalósítás éve közül kötelezően a magasabb volt. Bajnai Gordon bejelentette, hogy enyhítik azt a korlátozást is, amely kizárja, hogy egy évben egy vállalkozás csak egy pályázatot nyerhet adott prioritáson belül. Ezzel jelentősen javul a tervezhetőség a pályázók számára, megszűnik az a kockázat, hogy az első körben kiírt pályázatokon eredményes részvétel kizárná a pályázót az év további részében azonos prioritásban megjelenő támogatási lehetőség elnyerésétől. Az összes, most elfogadott módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis az eddig nyertes pályázókra is vonatkoznak a kedvezőbb feltételek. A támogatási szerződések megkötése már az új, kedvezőbb kondíciók alapján történik. 2

3 Jeremie: új pénzügyi eszköz kisvállalkozásoknak Visszatérítendő támogatási formákat vezet be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Az EU un. Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programjának magyarországi bevezetésével több tízezer vállalkozás érhető majd el. Az új programra elkülönített mintegy 170 milliárd forint a következő 7 évben áttételesen több mint milliárdos forrást mozgat meg. A program keretein belül olyan pénzügyi konstrukciók kerülnek meghirdetésre, amelyek a hazai KKV-szektor finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését hivatottak elősegíteni. A program forrásaihoz a vállalkozások pénzügyi közvetítőkön keresztül juthatnak hozzá. A folyamat szervezésére a közeljövőben egy új társaság, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. jön létre. A társaság nyílt pályázatot ír majd ki a vállalkozások finanszírozásában érdekelt pénzügyi közvetítőknek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyásával kiválasztja, és akkreditálja a nyerteseket. A program sajátossága, hogy mozgósítja a programban résztvevő pénzügyi közvetítők saját forrásait is, hiszen az akkreditáció feltétele megfelelő, a pályázati kiírásokban előírt saját erő biztosítása. A Jeremie program a as időszak első két évében három pénzügyi konstrukcióval indul. A mikrohitelprogram célja az, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes mikrovállalkozások forrásait bővítse. Az e célra befektethető zömmel uniós forrás összesen 35 milliárd forint lehet a következő hét évben. A magyar vállalkozások 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%-os. A mikrohitelezés a nemzetközi felmérések szerint 10 százalékkal csökkenthetné a csődbe jutott vállalkozások számát. A program azokat a mikrovállalkozásokat támogatja, amelyek beruházásaikhoz, tevékenységük bővítéséhez szükséges forgóeszközök és szolgáltatások finanszírozáshoz szeretnének kis összegű hitelekhez jutni. A mikrohitelprogram refinanszírozási keretet nyújt a mikrofinanszírozó szervezetek és az akkreditált hitelintézetek számára, amely lehetővé teszi a hitelportfolió kiépítését, majd a refinanszírozott hitelkeret kihelyezését. A program második elemeként garanciaeszközök alkalmazása növeli majd a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. Az erre célra befektethető forrás a tervek szerint összesen 80 milliárd forint lehet a következő hét évben. A Jeremie először portfóliógaranciát kíván nyújtani a pályázati úton kiválasztott hitelintézeteknek. Ezzel előmozdítja a vállalkozások hitellel való ellátását úgy, hogy közben csökken a bankok kockázatvállalása. Ezáltal növekszik a hitelezési hajlandóság. Így a garanciára szánt összeg értékének többszöröse mozgatható meg hitel formájában. A program harmadik eleme kockázati tőkealapok létrehozása és működtetése magán és állami befektetők részvételével. Az e célra befektethető, jellemzően uniós forrás a jelenlegi tervek szerint összesen mintegy 60 milliárd forint lehet. A tőkeprogram keretében létrehozott kockázati tőke alapok kezelésével olyan magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak majd, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30%-át kitevő magánforrást biztosítani tudják. Az alapok kiválasztása nyílt pályázati alapon történik majd. Az alapok kimondottan az ún. magvető és korai életszakaszokban lévő KKV-k tőkefinanszírozására koncentrálnak majd. A program keretei lehetővé teszik a as időszakban további pénzügyi konstrukciók indítását, valamint szükség esetén az előirányzott összegek konstrukciók közötti átcsoportosítását. 3

4 Az időszak végén a konstrukciókból visszafolyó összegeket nem kell visszafizetni, hanem a KKV szektor fejlesztését célzó további programokra felhasználhatóak maradnak. Újabb vissza nem térítendő támogatási konstrukciókkal bővíti a kormány a gazdaságfejlesztés eszköztárát. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásainak mintegy 35 százaléka kutatás-fejlesztési és innovációs célokra fordítható. A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritása ösztönzi a gazdaságban hasznosuló, ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységet. A fejlesztések célcsoportjai a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek. A fejlesztések célja az innovációs együttműködés, valamint korszerű kutatási infrastruktúra kialakítása. A prioritás másik fő célja a kutatási tevékenységnek és az innovatív vállalkozásoknak fizikailag is helyet adó innovációs és technológiai parkok létesítése és a meglévő intézmények fejlesztése, a megfelelő eszközpark, szolgáltatási kör és kutatási, illetve innovációs menedzser szakembergárda biztosítása révén. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. prioritásának 2007-ben várható konstrukciói: Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a K+F és technológiai együttműködések fejlesztése Kutatási központok fejlesztése, megerősítése Innovációs és technológiai parkok támogatása Innovációs klaszter kezdeményezések ösztönzése Vállalati innováció ösztönzése Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése Technológia-intenzív start-up vállalkozások támogatása A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritásában megjelenő további, új konstrukciók célja az infokommunikációs technológiák elterjesztése a kis- és középvállalkozói szektorban: egyrészt az informatizáltság szintjének emelése, a korszerű, elektronikus, integrált vállalati működési modell elterjesztése, másrészt az elektronikus kereskedelem és a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok fejlesztése. Támogatást kaphatnak ezen kívül a vállalkozások a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére is, ezek kulcsfontosságú fejlesztések annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások megállják a helyüket az egységes európai piacon. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritásának 2007-ben várható konstrukciói: Regionális szolgáltató központok létrehozása Vállalati folyamat-menedzsment támogatása Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztése 4

5 A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. prioritásában a korszerű IKT hálózati infrastruktúra támogatása a vállalkozások külső, működési környezetének fejlesztéséhez, versenyképességük javításához járul hozzá. A szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés elősegíti a vállalatok letelepítését, a külföldi befektetések vonzását és beágyazódásuk elősegítését is. A vállalkozásfejlesztésben jelentős szerepet kap a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítése, a telephelyfejlesztés, az információtechnológia, továbbá a szolgáltatások bővítéséhez kapcsolódó fizikai infrastruktúrafejlesztés. Elengedhetetlenül szükséges a vállalatok megfelelő információval való ellátása, számukra emeltszintű üzleti, piaci tanácsadás nyújtása. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. prioritásának 2007-ben várható konstrukciói: Hálózati infrastruktúra létrehozása Ipari parkok telephelyének és szolgáltatásainak fejlesztése Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése Befektetés-ösztönzési és üzletfejlesztési tanácsadás 5

6 Komplex támogatások a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. (Miért fontos ösztönözni, támogatni a vállalkozások munkahelyi képzéseit a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében?) Csak akkor lehetnek versenyképesek a magyar vállalkozások, ha az - legfontosabb erőforrását jelentő - alkalmazottakat segítjük abban, hogy versenyképes és naprakész tudással képesek legyenek megfelelni a vállalatok és a folyamatos technológiai újítások támasztotta elvárásoknak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több pályázat célja, hogy ösztönözze a munkavállalókat és a foglalkoztatóikat tudásuk folyamatos fejlesztésére tanulás és képzés révén, és megteremtse a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, ezért a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefüggő készségek és tudás fejlesztését is támogatja az Európai Unió. Uniós forrásokból a Tudás esély program keretében ban több mint 7,6 milliárd forint fordítható a vállalkozások munkahelyi képzésinek támogatására. A korábbi tapasztalatok alapján, annak érdekében, hogy a legkisebb egy-két fős hátrányos helyzetű kistérségekben lévő vállalkozásoktól a legnagyobbakig mindenki egyaránt igénybe vehesse a képzésekre fordítható támogatási forrásokat, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több pályázati konstrukciót dolgozott ki. A mikro- és kis vállalkozások, a közepes és nagy vállalatok valamint a legkisebb, néhány fős mikro vállalkozások külön-külön pályázhatnak munkahelyi képzések támogatásra versenyképességük fejlesztése érdekében. A tervek szerint a 2007-es évben közel 4 milliárd (3957 millió) forintnyi támogatási összeg áll rendelkezésre, amiből a mikro- és kis vállalkozások számára kiírt első pályázaton valamivel több, mint 1 milliárd (1054 millió) forintos keretre lehetett pályázni. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megduplázta, mivel az egy hét alatt beérkezett pályázatok igénye közel háromszorosa volt a meghirdetett keretnek. A több mint 2,2 milliárd (2256 millió) forintosra emelt pályázati keretből így a tervezett 100 nyertes helyett közel 400 pályázó képezheti munkavállalóit és válhat versenyképesebbé. A 2007-es évben munkahelyi képzések támogatására rendelkezésre álló további 1,7 milliárd (1701 millió) forint egyik része a mikro- és kisvállalkozások által pályázható, egyszerűsített konstrukcióhoz hasonló formában lesz elérhető a közepes és nagy vállalatok számára. A keret másik része a legkisebb mikrovállalkozások dolgozóinak képzési támogatása ernyőszervezeteken (kamarák, egyéb érdekképviseleti szervek, szakmai szövetségek) keresztül lesz elérhető, mivel a mikrovállalkozások önállóan nem tudnák kihasználni a pályázat adta lehetőségeket, részben a támogatási összeg nagysága, az alacsony tőkeerő részben pedig a projektmenedzselési kapacitások hiánya miatt. Az ernyőszervezeteken keresztül megvalósuló képzés-támogatási konstrukció lényege, hogy a regionális, helyi specialitásoknak megfelelően nagyobb intézmények végzik el a megvalósítása szempontjából nagyon fontos képzési igények feltárását és tananyagfejlesztést. Ezáltal a néhány fős mikrovállalkozások mint résztvevők a haszonélvezői a programnak, részvételük kevésbé szigorú feltételekhez kötött, mint egy pályázati részvétel. 6