Forgácsolástechnológia számítógépes tervezése II. NC/CNC programozói ismeretek, számítógéppel segített CNC programozás Szakmérnöki jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Forgácsolástechnológia számítógépes tervezése II. NC/CNC programozói ismeretek, számítógéppel segített CNC programozás Szakmérnöki jegyzet"

Átírás

1 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Dr. Makó Ildikó - Dr. Zsiga Zoltán Forgácsolástechnológia számítógépes tervezése II. NC/CNC programozói ismeretek, számítógéppel segített CNC programozás Szakmérnöki jegyzet Készült A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése CAD/CAM/FEM kompetencia kurzusok projekt keretében Miskolci Egyetem Miskolc 2006.

2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés NC/CNC technika alapjai A számítógéppel segített gyártás jellemzői Az NC technika alapelve, általános jellemzői CNC-vel történő gyártás információ feldolgozási folyamata, általános jellemzői A külső adatfeldolgozás módszerei, jellemzői A belső adatfeldolgozás jellemzői Az információleképzés jellemzői, eszközei Számjegyvezérlésű gépek útmérő berendezései CNC gépek jellegzetes pozícionálási módjai CNC gépek geometriai információs rendszere CNC gépek kézi programozásának alapjai CNC programozás nyelvi eszközei Egy ISO NCL utasításrendszer felépítése Egyszerű programozási mintapélda A Sinumerik 810 T vezérlés utasításai Számítógéppel segített CNC programozás alapelemei A számítógéppel támogatott programozás jellegzetességei Integrált mérnöki tervezőrendszerek Felületek tipikus származtatási módszerei különös tekintettel a szabad térbeli felületekre Hálófelületek készítése Jellegzetes felületek származtatási módszerei Felületek létrehozása pontokból Görbéken fektetett felületek Érintőfelület létrehozása Felület létrehozása metszeteiből Söprött (Swept) felületek létrehozása A geometria és a megmunkálás egymáshoz rendelése A Megmunkálás applikáció eszköztárai Megmunkálási program létrehozásának elemei Jellegzetes megmunkálási példák Komplex feladat megoldása Műveletek és szerszámpályák létrehozása Posztprocesszálás Posztprocesszor írása A Unigraphics NX program beépített szerszámkönyvtára

4 1. BEVEZETÉS A számjegyvezérlésű szerszámgépek ipari alkalmazása napjainkra több, mint 50 éves múltat tudhat maga mögött, s ezen időszakban alkalmazása rendkívül széleskörűvé vált. A számjegyvezérlés elvét az iparban számos területen alkalmazzák (forgácsoló szerszámgépek, képlékenyalakító szerszámgépek, robotok, agregát egységek, stb.). Az NC technika teremtette meg a gyártócellák és gyártórendszerek létrehozásának lehetőségeit is. Az elmondottak alapján egy olyan anyag írását tűztük ki célul, amely értelmezi és összefoglalja az NC technika alapvető fogalmait és jellemzőit. A tananyag első részében a manuális programozás megalapozásaként ismerteti az információfeldolgozás folyamatát és a jellegzetes információleképző mechanizmusokat. Bemutatja a számjegyvezérlésű gépeken leggyakrabban alkalmazott útmérő eszközöket és rávilágít az illesztés néhány kérdésére. Példákon keresztül bemutatja a jellegzetes pozícionálási módokat és ismerteti néhány tipikusnak tekinthető NC szerszámgép geometriai rendszerét. Végül összefoglalja a kézi programozáshoz szükséges alapvető ismereteket és néhány példarészlet segítségével szemlélteti azok alkalmazását. A tananyag második része a számítógéppel segített NC programozást alapozza meg. A bonyolult térbeli felületek, vagy szabad felületek esetén a manuális NC programozás a geometriai összetettsége miatt nem valósítható meg. Ilyenkor a felület modelljét számítógép segítségével valamilyen CAD rendszerben hozzuk létre, és a a geometriai modell alapján hozunk létre NC programokat, generálunk szerszámpályákat, vizualizáljuk az anyagleválasztást, szimuláljuk a megmunkálást és végezzük a posztprocesszálást. Az anyag második részében a CAM szoftverek használatának jellegzetes tevékenységeit tekintjük át a Unigraphics NX szoftver segítségével. 4

5 2. NC/CNC TECHNIKA ALAPJAI 2.1. A számítógéppel segített gyártás jellemzői Napjainkban az élet szinte minden területén teret hódított a számítógépek alkalmazása, természetesen a gépipari gyártási, termelési rendszerek sem lehetnek kivételek. A vállalatirányítási, a tervezési, a technológiai, anyagellátási folyamatok terén adódó feladatok megoldására hálózatba kapcsolt számítógépes rendszereket hoznak létre, amelyeket CIM rendszereknek szokás nevezni (Computer Integrated Manufacturing). A 2-1. ábra egy un. háromszintű CIM modell funkcióit mutatja be az adott terület jellegzetes feladatait megnevezve. Vállalat irányitás Igazgatás, ügyvitel MIS Konstrukciós terv. CAD Központi adatbázis Technológiai terv. CAPP Termelés tervezés PPS Anyaggazdálk., raktározás CAST Gyártásirányitás CAM Minõségbiztositás CAQA Anyag, Energia Technológiai folyamatok CNC, ROC, PLC, FMS, FMC, AGV 2-1. ábra Egy lehetséges CIM modell Termék A vállalatirányítás körébe tartozik a kereskedelem, a pénzügy és az anyaggazdálkodás is természetesen az igazgatási, ellenőrzési és a HR feladatok mellett. A CAD, a konstrukciós tervezés és fejlesztés, a CAPP a technológiai folyamatok s ezen belül a CNC programozás feladatait foglalja össze. A termelési folyamatok tervezése a PPS munkahelyeken történik. Természetesen az anyag és szerszámellátás, a raktározás feladatai is ugyanúgy számítógépes irányításúak, mint a minőségbiztosítás, s ezek a tevékenységek közvetlen kapcsolatban vannak a technológiai folyamatokkal. A korszerű termelési rendszerek technológiai folyamataiban az alkalmazott technológiai erőforrások különféle intelligenciájú, feladatú számítógépes irányító rendszerrel működtetett eszközök. Ezek lehetnek egyedi CNC gépek, robotok kiszolgáló eszközök, integrált gyártórendszerek, gyártócellák, automatizált raktárak, programozható anyagmozgató berendezések. A számítógéppel segített gyártás szakterületen elfogadottan használják az egyes szakkifejezések angol nyelvű változataiból képzett betűszavakat, s ezeket a 2-1. Táblázat foglalja öszsze. 5

6 NC Numerical Control Számjegyes Vezérlés CNC Computer Numerical Control Számítógépes Számjegyes Vezérlés CIM Computer Integrated Számítógéppel Integrált Gyártás Manufacturing MC Manufacturing Centre Megmunkáló központ DNC Distributed Numerical Control Elosztott NC MIS Management Information Vezetési Információs Rendszer System JIT Just in Time Pont Időben gyártásszervezési mód Caxx Computer Aided Számítógéppel Segített CAD Design Tervezés (termék) CAE Engineering Mérnöki Tevékenység CAPP Process Planning Technológiai Folyamat Tervezés CAM Manufacturing Gyártás CAQA Quality Assurance Minőségbiztosítás CAST Storing & Transport Raktározás és Szállítás CASE Software Engineering Szoftver készítés MRP Manufacturing Resource Gyártás Erőforrás Tervezés Planning PPS Production Planning & Scheduling Termelési Folyamat Tervezés és Ütemezés ROC Robot Controller Robot Vezérlés PLC Programmable Logical Programozható Logikai Vezérlés Controller FMC Flexible Manufacturing Cell Rugalmas Gyártócella FMS Flexible Manufacturing Rugalmas Gyártórendszer System AGV Automatically Guided Vehicle Robotkocsi LAN Local Area Network Helyi Hálózat MAP Manufacturing Automation Gyártásautomatizálási Protokoll Protocol WS Workstation Munkaállomás HOST Host Computer Rendszergazda Számítógép C. NCL Numerical Control Language NC Programnyelv APT Automatically Programmed Tool Automatikus Szerszámpálya Programozás WOP Workshop Oriented Műhelyszintű Programozás Programming ONC Open NC Nyitott Struktúrájú NC UIC Universal Industrial Controller Általános Ipari Vezérlő 2-1. Táblázat A gépipari gyártási folyamatok jellemzően ún. diszkrét gyártási folyamatok, melynek az alapvető jellemzői a következők: a munkadarabok térben, a gyártási részfolyamataik időben elhatárolhatóak, 6

7 a folyamatok ciklikusak, s ezek megvalósításához jellemzően alkalmasak a programvezérelt gyártóeszközök, irányításuk összetett, sok funkcióra irányuló tevékenység, melyben a számítógép alkalmazásának különös jelentősége van. A diszkrét gyártási folyamatok jellegzetes automatizált gyártóeszközeit a tömegszerűségrugalmasság síkon a 2-2. ábra mutatja. Merev programú, kötött ütemű gépek Gépsorok Célgépek Tömegszerűség Átállitható gépek Mechanikus automata Ütközős programvez. Rugalmasan programozható rendszerek FMS FMC MC CNC Rugalmasság, termék sokféleség 2-2. ábra Jellegzetes automatizált szerszámgépek A gépsorok, a célgépek a tömeggyártás eszközei. A gyártási információk, úgymint a geometria, a technológia, valamint a megmunkálási sorrend a rendszer tervezésekor és építésekor kerül meghatározásra és teljes egészében beépül a felhasznált építőelemek jellemzőjeként. Ezen rendszerek programjai üzemszerűen nem változtathatóak meg, a munkadarabok megmunkálása a tervezéskor meghatározott, kötött sorrendben történik. A célgépek és a gépsorok vezérlésére régebben kombinációs és szekvenciális hálózatokból épített vezérlőket, manapság PLC-ket használnak. Az átállítható gépek, a mechanikus automaták és az ütközős programvezérlésű gépek közös jellemzője, hogy a megmunkáló programjaik már módosíthatóak, de ez a tevékenység klaszszikus értelemben még nem nevezhető programozásnak. A mechanikus automaták esetén a programot a vezérlő mechanizmus megtervezésével, előállításával és összeszerelésével hozzák létre. A geometriai, a technológiai és a sorrendi információkat a gép mechanizmusai és a vezérlő rendszere tárolja. A gép villamos vezérléssel nem rendelkezik. Az ütközős programvezérlésű gépek alapvető jellegzetessége, hogy a geometriai információk, a mozgások célpontjainak megadására és tárolására az elmozduló szánokra szerelt ún. ütközőléc-ütköző-érzékelő rendszereket építenek, s így az elmozdulások végpontjai az ütkö- 7

8 zők átállításával, mintegy programozásával egyszerűen megváltoztathatóak. A technológiai és sorrendi adatokat a gép egyéb mechanizmusai (főhajtás, előtoló hajtások) tárolják. Az ütközős gépeket gyakran egyszerű logikai vezérlők, ma PLC-k irányítják, sőt olykor egyszerűen programozhatóak is. Az ilyen típusú vezérlési módokat ma manipulátoroknál, kiszolgáló eszközöknél használják. A számítógéppel megvalósított automatizálás hozta létre a leginkább rugalmas technológiai rendszereket és erőforrásokat. Ezek közös jellemzője, hogy a gyártási folyamatokhoz szükséges összes információt (geometria, technológia, szekvencia) egy alkalmasan megírt programban adjuk meg, s a technológiai rendszer ezen programok végrehajtásával hozza létre a gyártmányokat. A rugalmas gyártócellák (FMC) és a rugalmas gyártórendszerek (FMS) egyidejűleg több különböző alkatrész időben változtatható sorrendű, kötetlen ütemű gyártására alkalmas technológiai rendszerek. Az FMC-k néhány CNC szerszámgépből, megmunkálóközpontból (MC), az ezeket kiszolgáló robotból, valamint kiegészítő anyagtároló, ellátó, és mérőberendezésből állhatnak, az eszközök működésének összehangolását a cellairányító számítógép (FMCC) végzi az aktuális termelési program szerint. A rugalmas gyártórendszerek (FMS) cellákból és/vagy egyedi technológiai erőforrásokból épülnek fel. A munkahelyek közötti anyag és szerszámmozgatás jellemző eszközei a vezető nélküli targoncák (AGV). A gyártórendszerek része az automatizált raktár a nyersdarabok, előgyártmányok, félkész- és késztermékek, a technológiai folyamatokhoz szükséges szerszámok, készülékek, segédanyagok tárolásához. A rugalmas gyártórendszerek működését értelemszerűen a cellairányító számítógép (FMSC) koordinálja és felügyeli természetesen az aktuális termelési program szerint. Ezek az automatizált gyártási rendszerek adják az alapvető feltételeit az ún. JIT, Just in Time, Pont Időben tipusú, minimális raktárkészlettel működő gyártásszervezésnek. A megmunkáló központok (MC) olyan CNC gépek, amelyek többféle technológia megvalósítására, s ennek következtében komplexebb munkadarabok előállítására alkalmasak, s automatikus szerszámellátással rendelkeznek. A legjellegzetesebb, legismertebb megmunkáló központ típusok a következők: fúró- maró MC eszterga MC lemezmegmunkáló MC. Az egyszerű CNC szerszámgépek egy adott technológia megvalósítására szolgálnak, hasonlóan, mint az univerzális szerszámgépek. A megmunkáló-központoktól alapvetően a szűkebb technológiai szolgáltatási lehetőségük különbözteti meg, rendelkezhetnek automatikus szerszám- és munkadarab ellátással is Az NC technika alapelve, általános jellemzői Mi az NC? Az NC vezérlés bonyolult (technológiai) berendezés irányítására szolgáló eszköz, amely: Számítógép alapú (CNC) Digitális Rugalmasan programozható A programutasítások számjegyes formában megadott adatok vagy kódok A programot számjegyes formában tárolja 8

9 A vezérlés valósidejű, a mozgáspályákat valós időben generálja A technológiai folyamatok elemeikre bonthatóak, melyek számadatokkal vagy kódokkal megadhatóak, az elemek a gépi funkciók. Egy egyszerű technológiai folyamatot szemléltet a 2-3. ábra. A példán az első technológiai lépés a munkadarab megközelítése. Az N5 sorszámú mondat az ehhez szükséges gépi funkciókat kiváltó utasításokat tartalmazza: G00 : gyorsmeneti mozgás X, Y, Z : a célpont koordináták S500: főorsó forgási sebesség F0.2: előtolási érték forgácsoláshoz M4: főorsó forgás indítása A többi programmondatban is rendre a megközelítés, hűtés bekapcsolás, majd a fúrás, fúró kiemelés, főorsó és hűtés kikapcsolás van programozva. Z F S z 3 z 1 Gépi funkciók és az NC utasítások kapcsolata z 2 X Y x k yk N5G00X(x k )Y(y k )Z(z 3 )S500F0.2M4 N10Z(z 1 )M8 N15G1Z(z 2 )F0.2 N20G00Z(z 1 ) N25Z(z 3 )M5M9... X 2-3. ábra Az NC alapelve 9

10 Az NC technika kialakulása a II. világháború utáni időszakra esett. A fejlesztés elindítója a repülőgépgyártás igénye, a szárnyprofilok és a bonyolult monolit alkatrészek előállítására alkalmas automatizált gyártóeszközök létrehozása. A fejlődés dinamikáját egyértelműen az irányítástechnika, a számítástechnika, az elektronika, félvezető-technika fejlődése határozta meg. A fejlődés rövid története az alábbi: USA: az első NC gép megjelenése (MIT Messachusetts Institute of Technology) 1950-es évek: Európai megjelenés 1963 Magyarország: MFS-320 marógép, 1965 ERI-250 eszterga, Csepeli Szerszámgépgyár, 1974 mikroprocesszorok: CNC gépek 1981 multiprocesszoros vezérlések, FMS, FMC 1982 CNC fogazógépek, köszörűk 1985 CIM rendszerek 1990 OPEN CNC Vezérlések fejlesztésével foglalkozó vállalatok itthon: VILATI, SZTAKI, EMG A fejlesztés kezdetén ún. konvencionális (KNC) vezérlések építésére volt mód, a CNC vezérlések építése csak a mikroprocesszorok, a nagyintegráltságú félvezető áramkörök és memóriák megjelenése után vált lehetővé. A vezérléstípusok legfontosabb jellemzői az alábbiak: Az NC (KNC) vezérlés fő jellemzői Rögzített logika Lyukszalagos, mágnesszalagos programbevitel Nincs programtárolás Nincs programjavítási, szerkesztési lehetőség NC funkciók száma korlátozott A CNC vezérlések fő jellemzői Szabadon programozható logika (nem a felhasználó által!) Számítógépes programbevitel Tárolt alkatrészprogram Programszerkesztés, javítás, helyszíni programírás On-, Off line szimuláció Rendszerbe kapcsolhatóság FMS, FMC, DNC Nagy számú NC funkció, felügyelet A mai gyakorlatban már kizárólag CNC gépeket építenek! Napjainkban a CNC technikát a gyártóeszközök irányítására rendkívül széleskörűen alkalmazzák. A gépek szolgáltatásai igen sokrétűek, a vezérlők jelfeldolgozási sebessége már nem jelent korlátot a gépek tervezőinek. Az alkalmazási területeket az alábbiakban foglaltuk össze a teljesség igénye nélkül: Forgácsoló szerszámgépek Marógépek, Fúró-maró megmunkáló központok Esztergák, Eszterga megmunkáló központok 10

11 Fogazógépek Köszörűgépek Forgács nélküli alakítógépek Lemezalakító gépek, élhajlítók, ollók, kivágók, megmunkáló központok Csőhajlítók Különleges technológiák gépei Lézeres kivágók Vízsugaras kivágók Fröccsöntő gépek Szikraforgácsolók Faipari megmunkáló gépek Mérőgépek Robotok A CNC technika alkalmazásának természetesen jelentős kihatása van a gyártás-előkészítés, a gyártástervezés az alkatrésztervezés, a gyártási környezet terén. Ezek a hatások lehetnek előnyök és hátrányok egyaránt. A legfontosabbnak ítélt hatásokat az alábbiakban foglaltuk össze: Közvetlen előnyök Bonyolult felületek gyárthatóak viszonylag egyszerűen és gazdaságosan (kúp, gömb, menet, szabad felület, stb.) Egyenletes az egyes gyártmányok minősége, egyszerűbb szerelési feladatok Nagyobb termelékenység, rövidebb mellékidők (szerszámcserélők, mérőrendszerek, pozicionáló rendszerek) Univerzális befogó és felfogó készülékek alkalmazhatóak Egy felfogásban komplexebb készremunkálás A technológia racionalizálási lehetősége (megmunkáló ciklusok, forgácsolási stratégiák) Egyszerű, szabványos szerszámok alkalmazási lehetősége (pályagenerálás) Közvetett előnyök Nagyobb technológiai fegyelmet kíván, növeli a technikai, technológiai kultúra színvonalát A gyártmánytervezés nagyobb szabadsága Magasabban kvalifikált kezelőszemélyzet Csökkennek a szubjektív hibák Rendszerbe szervezhetőek Biztosabb gyártástervezés, pontosabb gyártásütemezés Raktározási költségek csökkennek 11

12 Hátrányok Viszonylag nagy beszerzési költség, magas gépköltség Szigorúbb, költségesebb előgyártmány Fegyelmezettebb környezet, pontos szerszám, program és munkadarab ellátás (ez természetesen egyben előny is!) Az előnyök biztosításához természetesen a CNC gépek építése is fokozott igényeket támaszt a gyártókkal szemben: korszerű eszközök, technikák, építési elvek alkalmazását. A hatások elemzésekor néhány dologra különösen érdemes odafigyelni. Elsőként arra, hogy az NC gépeken egyszerű, szabványos szerszámokkal bonyolult, összetett, alakos felületeket is problémamentesen tudunk előállítani. Ennek forrása, hogy a CNC vezérlés valósidőben generálja, számítja a szerszámpályákat, amelyek a felhasználó szempontjából szinte tetszőlegesek lehetnek. Elmarad az alakos szerszámok használata, nem kellenek a gyártáshoz különleges készülékek. A másik jelentős jellemző, hogy a CNC gépek termelékenysége lényegesen jobb lehet, mint a hagyományos gyártóeszközöké. Ennek oka, hogy jelentősen csökkennek a mellékidők a nagy sebességű pozicionáló rendszerek, szerszám- és estlegesen munkadarab-cserélők alkalmazásának következtében. Fontos termelékenységnövelő tényező a gép saját útmérőrendszerének léte is, mert elhagyhatóak a műveletközi kezelői méretellenőrzések. Példaként megemlítjük, hogy furatok megmunkálásánál a körinterpolációval elvégezhető nagyolási műveletek is jelentős termelékenység növelést és szerszám-megtakarítást eredményeznek. Az NC technika alkalmazása jelentős hatással van a szerszámgépek tervezésére, felépítésére. A 2-4. ábra egy eszterga példáján mutatja be a legfontosabb jellegzetességeket ábra EPA 320 CNC eszterga felépítési vázlata Az ábra alapján a fő építőelemek az alábbiak: 1, 2 gépágy elemek 3 lábazati hajtómű 4, 5 az alapszán (Z), és a keresztszán (X) a revolverfejjel 6 hidraulikus szegnyereg 12

13 7 automata tokmány, főorsó 8 forgácskihordó 9 szerszámtartó revolverfej 10 főorsó elfordulás mérő (menetesztergálás!) A ferdeágyas felépítés jellegzetesen a munkatér automatikus kiszolgálás és forgácseltávolítás célját szolgálja. A CNC gépekre jellemző, hogy a különböző funkciókhoz önálló, egymástól kinematikailag független mechanizmusokat építenek saját végrehajtó motorokkal, nincsenek a hagyományos gépeknél megszokott hosszú mechanikus kinematikai láncok. Az egymással szigorú kapcsolatban lévő mozgások kapcsolatai a vezérlésen keresztül realizálódnak. A 2-5. ábra a fenti eszterga főhajtásának és fordulatszám ábrájának felépítését mutatja, a 2-6. ábra pedig a teljesítmény-nyomaték karakterisztikáját ábrázolja. Mindkét ábrát szemlélve felismerhetjük a jellegzetes, egyenáramú főmotoros hajtás sajátosságait. A mai korszerű gépek főhajtásaiban egyen- és váltóáramú szabályozható fordulatszámú motorokat, s legújabban a főorsóval egybeépített ún. orsómotorokat használnak ábra Az EPA 320 CNC eszterga főhajtás kinematikai vázlata és fordulatszám ábrája 13

14 2-6. ábra EPA 320 eszterga teljesítmény-nyomaték karakterisztika A pozicionáló rendszereket, a mellékhajtásokat is a koordinátánkénti önálló felépítés jellemzi. A 2-7. ábra az EPA 320 eszterga kettős szánrendszerének kinematikai vázlatát mutatja ábra Az EPA 320 CNC eszterga szánrendszerének kinematikai vázlata A végrehajtó elemek koordinátánként egyenáramú szervomotorok, a mozgás-átalakítók golyósorsók, az elmozdulás-érzékelők pedig ún. forgó impulzusadók. A megmunkáló központok felépítésére is az esztergapéldán bemutatottak a jellemzőek, természetesen a feladatuk különbözőségéből fakadó eltérésekkel. A 2-8. ábra a TC3 fúrómaró megmunkáló központ példáján szemlélteti ezt. A gép három lineáris szánnal és kettő (az ábrán csak az egyik látható) forgó asztallal van építve, tehát egy ún. 5D-s gép. Jellegzetes elem a kör szerszámtár, és a szerszámcserét végrehajtó cserélő manipulátor a kettős markolóval. A szerszámcsere folyamatát a mozgáselemek sorszámai alapján kísérhetjük végig (lásd 2-9. ábra). Az 1-5 lépések a következő szerszám előkészítő mozgásai, 6-10-ig a csere, ig a kivett szerszám tárba történő visszahelyezése. 14

15 Szerszámtár Szerszám-cser élő Körasztal Y-szán X-szán Főhajtómű Z-szán X Y Z 2-8. ábra A TC3 fúró-maró megmunkáló központ 2-9. ábra TC3 megmunkáló központ szerszámcserélő rendszere 2.3. CNC-vel történő gyártás információ feldolgozási folyamata, általános jellemzői A CNC technika alkalmazása során a gyártási folyamatban jellegzetes információ feldolgozási feladatokat kell elvégezni. Ezek egy része a gyártás-előkészítés körébe tartozik, a többi a feladat értelmezése és végrehajtása, mely már a gyártóeszközön realizálódik. A ábra ezen feladatsort mutatja. 15

16 Feladat leírás Alapjel képzés Információ leképzés Munkadarab Rajz / Grafikus modell Külső adatfeldolgozás Program hordozó Belső adatfeldolgozás CNC P L C D A MST Pozicionálás Programozás Kézi programozás Lyukszalag Mágnesszalag Mágneslemez Memória kártya Főbb feladatok Kommunikácíó Program ellenőrzés Program tárolás Vezérlési feladatok Pozicionálás irányítás Felügyelet Számítógéppel segített programozás ábra CNC gyártás információ feldolgozási folyamata A külső adatfeldolgozás módszerei, jellemzői Az első szakaszban a technológiai feladatot kell megfogalmazni a CNC gép számára érthető módon és formában, vagyis el kell készíteni a CNC programot. A programírásnak természetesen különféle eljárásai, módszerei, programnyelvei és szabályai vannak. Az alapvető eljárás a kézi programozás. Programnyelve a DIN66025 szabványnak megfelelő ún. szócímzésű NC programnyelv. Természetesen a programot az adott gépre értelmezett nyelven kell megírni, ezt a változatot nevezzük az adott gép utasításrendszerének. Az utasításrendszer az általános utasításkészletből csak az adott gépen használt, értelmezett utasításokat és azok használati szabályait tartalmazza. A mai korszerű CNC gépek esetében az utasításrendszer jellemzői gyakran függhetnek a gép installálásakor elvégzett beállításoktól is. A pontos, korrekt ismeret nélkülözhetetlen a programozó számára a hibátlan és hatékony programok megírásához. A kézi programozás több időben sorosan elvégzendő tevékenységből áll. Ezt a ábra mutatja be. 16

17 Rajz NC műveleterv Felfogási terv Szerszámterv Mozgásciklus terv CNC utasitásrendszer Programozói tudás ISO NCL ASCII kód Programkézirat Programhordozó Szövegszerkesztő Próbaforgácsolás Dokumentálás ábra A kézi programozás folyamata A kézi programozás bemenő adatai a munkadarab rajza és a megmunkálás NC műveletterve. A rajz esetében az a szerencsés, ha készítője azt már az NC gyártáshoz alkalmazkodóan készítette, a méretlánc kialakítása, a bázisfelületek kiválasztása során figyelembe vette az NC gyártás lehetőségeit és kívánalmait. Az NC művelettervek készítésénél természetesen érvényesek a hagyományos gyártás művelettervezési szabályai is, de figyelembe veendő, hogy a CNC gépeken összetettebb, több felületre kiterjedő megmunkálási lépéseket szoktunk egy műveletként kezelni. A rendező elv: egy szerszám egy művelet. A másik fontos sajátosság, hogy már itt meg kell vizsgálni és tervezni a vezérlés speciális szolgáltatásainak a használatát is. Ilyen legfontosabb szolgáltatások a különféle részfeladatokhoz használható fúró, maró, esztergálási, menetmegmunkáló stb. szubrutinok. Ezek használatával a programozási folyamatot egyszerűsíthetjük, könnyíthetjük, a programokat racionalizálhatjuk. A felfogási terv készítésénél a hagyományos gyártástervezésnél is megszokott módon meg kell határozni, ki kell választani a munkadarab helyzet-meghatározásának módját, a befogás, felfogás tipikus vagy egyedi eszközeit és módszereit. Jellegzetesen NC specifikus feladat az ún. programozási koordinátarendszer kijelölése. Általánosan igaz, hogy a munkadarab mindenegyes felfogási helyzetéhez tartozik egy-egy programozási koordináta rendszer. A programozás során a munkadarab méreteit, a programozandó geometriai adatokat ebben a koordinátarendszerben értelmezzük, ezért kijelölésekor akkor járunk el helyesen, ha nem kell a rajz mérethálóját átszerkeszteni, s a szubjektív hibák csökkentése érdekében a méretek többsége a pozitív síknegyedbe esik. A CNC gépeken a munkadarabok felfogására gyakran használnak egyszerűsített, univerzális felfogó készülékeket, ún. palettákat. 17

18 A szerszámozási terv készítése valamilyen formában minden automatizált gyártási folyamat tervezésének elengedhetetlen része, hisz az automaták kivétel nélkül mind ún. előbeállított szerszámokkal dolgoznak. A hagyományos gyártás tervezésekor is kell szerszámozási tervet készíteni. Ekkor kiválasztjuk a rendelkezésre álló készletből a feladat elvégzésére alkalmas szerszámokat, meghatározzuk technológiai jellemzőiket, a gépre való felfogásuk eszközeit, módszereit. CNC gépeken mindig korszerű, egyszerű geometriájú, szabványos, váltólapkás szerszámok alkalmazására kell törekedni. Az NC technika lehetőségeinek egyik fontos jellemzője, hogy egyszerű szerszámokkal összetett, bonyolult felületek állíthatók elő, s ennek következtében elmarad az ún. alakos szerszámok alkalmazásának szükségessége. A szerszámozási terv készítésének CNC specifikuma a szerszám-koordinátarendszer és a szerszám programozott pont kijelölése, a szerszám típuskódjának meghatározása. Ezek kijelölésénél arra kell törekedni, hogy a szerszámok méreteit, az ún. szerszám hosszkorrekciókat mind a szerszámgépen, mind mérő-beállító készülékben egyszerűen meg lehessen határozni. Ez a magyarázata, hogy eszterga-szerű szerszámok programozott pontjaként a szerszám csúcssugár koordinátatengelyekkel párhuzamos érintőinek metszéspontját, míg forgó szerszámok esetén a forgástengely és a szerszám homloksíkjának döféspontját szokás kijelölni. A szerszámokat a szerszámtárakba vagy a revolverfejekbe egy-egy megfelelő közvetítő, illesztő elem, az ún. szerszámtartó közvetítésével lehet befogni. A kézi programozás előkészítésekor célszerű a mozgásciklus terveket is elkészíteni. Ebben a dokumentumban a szerszámpályák vázlatait készítik el meghatározva a mozgástípusokat és a célpontokat. A későbbiekben ezek a vázlatok nagyon jól vezetik, segítik a programozót, lehetővé teszik az ütközések elkerülését, a téves mozgások programozását, valamint a szimuláció során a szerszámpályák megjelenítésekor a programozott és a tervezett összevetésével könnyű hibafeltárást biztosítanak. A programírás előkészítése után elkészíthetjük a programlistát és a programhordozót. Korábban e két dokumentumot időben egymás után készítették, a programhordozó elkészítéséhez egy külön speciális eszközt használtak. A személyi számítógépek, a PC-k megjelenésével és elterjedésével ma már egy alkalmasan megválasztott szövegszerkesztővel (pl. Word Notpad) a programlista írásakor a program automatikusan tárolódik a PC memóriájában ASCII kódú formában. Ebből szükség szerint nyomtatott listát, és különféle programhordozókat (floppy, mágneskártya, stb.) készíthetünk, vagy a programot közvetlenül hálózaton keresztül a CNC vezérlés memóriájába tölthetjük (pl. az RS232 párhuzamos porton keresztül.) A programírás során szigorúan be kell tartani az adott CNC gép utasításrendszerében előírtakat, valamint maximálisan ki kell használni a vezérlés szolgáltatásait. Kézi programozás során a munkadarab kontúrt programozzuk, a szükséges geometriai- vagy pályakorrekciózást a CNC vezérlés a program végrehajtása során on-line végzi el. A kézi programozási eljárást 2-2,5D-s, esetleg egyszerűbb 3D-s feladatokhoz tudjuk alkalmazni. A 3-5D-s programok a nagy és olykor bonyolult számítási feladatok miatt már csak számítógépes eljárással készíthetőek el. Gyakori, hogy számítógépes programozás során a CNC programok a szerszámpályák adatait tartalmazzák, a geometriai- vagy pályakorrekciók számítását a számítógép off-line végzi el. A programok és a programhordozó elkészítését a program tesztelése, a próbaforgácsolás követi. Ezt rendszerint a programozó technológus irányítja, vezeti, mert így az estleges hibák a lehető leggyorsabban kijavíthatók. A programbelövés során elvégzendő feladatok az alábbiak: A program szintaktikai ellenőrzése (a vezérlés elvégzi). A munkadarab felfogása, a nullponteltolások meghatározása. 18

19 A szerszámozás ellenőrzése, a szerszámadatok betöltése, meghatározása. A program üres tesztfuttatása a vezérlés sajátosságai szerint. Próbaforgácsolás, a technológia és a geometria ellenőrzése. A felmerült hibák javítása, feljegyzése. A programbelövést a dokumentálás követi. A különböző felhasználóknál más és más szokások, szabályok vonatkozhatnak a programdokumentációkra, de a formai különbözőségek ellenére minden dokumentációnak annyi és olyan információt kell tartalmaznia, hogy a programot egy hozzáértő a lehető legrövidebb időn belül reprodukálni, újrafuttatni tudja. A programdokumentációnak tartalmaznia kell: A program, a gép, a munkadarab, a programozó azonosítóit, A végleges programlistát, A programhordozót, A felfogási tervet, A szerszámozási tervet, az esetleges szerszám adatlapokat, A kezelői utasításokat. A számítógépes CNC programozási eljárásokat napjainkban a programírás helyétől függően két fő csoportba szokás osztani: Programozói munkahelyen (irodában) történő programozás. Műhelyszintű (gép melletti) programozás, ún. WOP. Ma már a nagy teljesítményű személyi számítógépek, PC-k viszonylag alacsony áron beszerezhetőek, valamint CNC vezérlésként is alkalmazhatóak, ezért a kétféle eljárás hardver feltételei is egyszerűen megteremthetőek. A hardver eszközökön túlmenően természetesen a szükséges szoftvereknek is széles választéka áll ma a felhasználók rendelkezésére. A számítógépes CNC programozás általánosítható jellemzőit a ábra mutatja be. 19

20 APT program Tecnológiai és Szerszám adatok Posztprocesszálás Posztprocesszorok Rajz NCművelet terv CAD File Interaktiv bevitel CAD Posztprocesszor: az adott géphez a CLDATA-t illesztő program Geometriai feldolgozás Technológiai feldolgozás Szerszámpálya generálás CLDATA File CLDATA File : technológiától függő, általános programformátum Próbaforgácsolás NCL File Szimuláció Editálás ISO NCL ábra Számítógéppel segített CNC programozás folyamata Dokumentálás A számítógépes programozási folyamatoknál különböző eljárásokkal, módszerekkel lehet a feladatot továbbfeldolgozásra betölteni, a rendszerbe bevinni. Az egyik lehetőség, amikor egy magas-szintű, ún. feladatorientált APT típusú programnyelven elkészítjük az alkatrész NC programját, s ezt felhasználva készíttetjük el a CNC gép által értelmezhető ISO nyelvű NC programot. Természetesen ekkor a feldolgozáshoz rendelkezni kell a megfelelő APT processzorral. A másik lehetőség, mikor a rendszer rendelkezik valamilyen CAD programmal, melynek segítségével mintegy megtervezzük a munkadarabot a programozás első lépéseként. A harmadik módszer, amikor a külső CAD munkahelyről kapott CAD-fájlt használjuk fel az alkatrész definiálására. A programozó rendszerek általában rendelkeznek a geometriai fájlok fogadási szolgáltatásával. A technológia programozása vagy a megfelelő adatok meghatározott formátumú megadásával, a programozó szoftver ajánlataiból, háttéradataiból történő válogatással, vagy vegyesen történik. A szerszámok is háttértárból válogathatók, de önálló definiálásra is van általában lehetőség. Az adatok geometriai és a technológiai feldolgozása eredményeként létrejönnek a szerszámpálya felületek adatai, s ennek jóváhagyása után elkészül a speciális formátumban rögzített CNC program, az ún. CLDATA file. A CLDATA file formátumú programot a CNC vezérlések nem értik, közvetlenül nem tudják olvasni és végrehajtani. A különböző technológiákhoz (esztergálás, marás, fúrás, szikraforgácsolás, stb.) más-más CLDATA formátumok tartoznak. Az azonos technológiát megvalósító gépek is többfélék, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérőek lehetnek, tehát a végrehajtható NC programjaik is eltérhetnek. A CLDATA formátumú programból a posztprocesszálás során állítják elő az adott CNC gép által végrehajtható NC programot. Tehát a posztprocesszálást, vagy utófeldolgozást tekinthetjük az adott technológiai programnak az aktuális CNC géphez történő illesztésének. A posztprocesszált program már ISO/DIN formátumú, szükség esetén javítható, szerkeszthető, módosítható. A számítógépes eljárással elkészített CNC programot, a szerszámozási és a felfogási terveket is felhasználva le kell ellenőrizni, el kell végezni a próbafuttatásukat, hasonlóan mint a kézi programozási eljárásoknál. A programok általában jelentősen nagyobb terjedelműek, mint a kézi eljárással előállítottak, bonyolultabbak a munkadarabok, a programok többnyire a 20

Számjegyvezérlés alapjai

Számjegyvezérlés alapjai Dr. siga oltán Számjegyvezérlés alapjai Miskolci Egyetem Miskolc 2006. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. NC/CNC technika alapjai... 5 2.1. A számítógéppel segített gyártás jellemzői... 5 2.2. Az NC

Részletesebben

5. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése

5. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése 5. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical Control) az automatizálás egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből áll

Részletesebben

CNC programozás. Alap ismeretek. Készített: Hatos István

CNC programozás. Alap ismeretek. Készített: Hatos István CNC programozás Alap ismeretek Készített: Hatos István Mit jelent a CNC? A számjegyvezérlés (Numerical Control), a vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri. Az alkatrészprogram alfanumerikus

Részletesebben

Korszerű szerszámgépek

Korszerű szerszámgépek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR SZERSZÁMGÉPEK (NGB_AJ009_2) Korszerű szerszámgépek Összeállította: Dr. Pintér József 2011.09.26. Korszerű szerszámgépek 1 Korszerű szerszámgépek VÁZLAT 1. Kinematikai alapok,

Részletesebben

10. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése. Az NC technika rugalmas automatizált. nagy termelékenység

10. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése. Az NC technika rugalmas automatizált. nagy termelékenység 10. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical lcontrol) az automatizálás ti egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből

Részletesebben

CNC SZERSZÁMGÉPEK, CÉLGÉPEK

CNC SZERSZÁMGÉPEK, CÉLGÉPEK 3 Dr. Zsiga Zoltán-Dr. Makó Ildikó CNC SZERSZÁMGÉPEK, CÉLGÉPEK A jegyzet a HEFOP támogatásával készült. Miskolci Egyetem. Minden jog fenntartva A jegyzet a HEFOP támogatásával készült. 6050073 (HEFOP-3.3.1-P-2004-09-0102/1.0)

Részletesebben

NC gyakorlat. 1. CNC gépek jellegzetes pozícionálási módjai

NC gyakorlat. 1. CNC gépek jellegzetes pozícionálási módjai NC gyakorlat 1. CNC gépek jellegzetes pozícionálási módjai A CNC gépek talán legfontosabb funkciója a pozícionálás. A hagyományos szerszámgépek előtoló rendszereinek a feladata az előírt illetve beállított

Részletesebben

Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 1.

Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 1. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 1. Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek VÁZLAT 1. Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek fogalma

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr. GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA Összeállította: Dr. Pintér József 1. NC-technika alapfogalmak 2. NC-technika fejlődéstörténete 3. NC, CNC szerszámgépek

Részletesebben

GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS

GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Megmunkálási technológiák AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Összeállította: Dr. Pintér József GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS 1. A rugalmas gyártás alapfogalmai 2. Rugalmas gyártócella (Flexible

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

NC alapismeretek Dr. Zsiga Zoltán főiskolai docens Miskolci Egyetem, Szerszámgépek Tanszéke

NC alapismeretek Dr. Zsiga Zoltán főiskolai docens Miskolci Egyetem, Szerszámgépek Tanszéke NC alapismeretek Dr. Zsiga Zoltán főiskolai docens Miskolci Egyetem, Szerszámgépek Tanszéke 1 Tartalom NC/CNC technika alapjai CNC gépek jellegzetes építőelemei Tipikus CNC gépek CNC gépek kézi programozásának

Részletesebben

5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ

5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ Megmunkáló alrendszer 5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei a munkadarabokon a technológiai műveletek elvégzése gyártóberendezések készülékek szerszámok mérőeszközök Anyagmozgatási alrendszer a munkadarabok

Részletesebben

CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608)

CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608) CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608) Tanfolyam kezdés (befejezés) várható időpontja: 2013. november 30. 09:00-2014. június 2014. május - 2015. január Tanfolyami díj: A képzőnél

Részletesebben

CNC technika. segédlet a CNC tantárgy oktatásához. Készítette: Paróczai János 2005.12.08

CNC technika. segédlet a CNC tantárgy oktatásához. Készítette: Paróczai János 2005.12.08 CNC technika segédlet a CNC tantárgy oktatásához Készítette: Paróczai János 2005.12.08 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés A különböző gépi megmunkálási technológiák szüntelen továbbfejlődésén

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre CNC gépkezelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 521 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

TAKISAWA TMM 200 ellenorsós CNC esztergagép, hajtott szerszámokkal és Y tengellyel FANUC 180is TB vezérl vel

TAKISAWA TMM 200 ellenorsós CNC esztergagép, hajtott szerszámokkal és Y tengellyel FANUC 180is TB vezérl vel TAKISAWA TMM 200 ellenorsós CNC esztergagép, hajtott szerszámokkal és Y tengellyel FANUC 180is TB vezérl vel ALAPKIVITEL - 32 bit FANUC vezérlés, DNC, és internet csatlakozással, - 10,4 színes kijelz,

Részletesebben

NC technológia és programozás I.

NC technológia és programozás I. NC technológia és programozás I. Történeti áttekintés Hagyományos szerszámgépek (egyetemes szerszámgépek) Gépészmérnök szak Dr. Sipos Jenő főiskolai tanár 2 Történeti áttekintés Másoló gépek Gépészmérnök

Részletesebben

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer

Részletesebben

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10003-12 Irányítástechnikai alapok és a 10002-12 Ipari

Részletesebben

Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 2.

Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 2. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 2. Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek VÁZLAT 1. Forgácsoló gyártócellák (FMC) 2. Rugalmas gyártórendszerek

Részletesebben

CAD/CAM, CNC-programozó technológus

CAD/CAM, CNC-programozó technológus CAD/CAM, CNC-programozó technológus Tanfolyam kezdés várható időpontja: 009. november Tanfolyami díj: A képzőnél* történő jelentkezésnél 130.000,-Ft Részletfizetés lehetséges Tanfolyam díj tartalmazza:

Részletesebben

EPA 320 CNC eszterga Oktatási segédlet

EPA 320 CNC eszterga Oktatási segédlet MISKOLCI EGYETEM SZERSZÁMGÉPEK TANSZÉKE EPA 320 CNC eszterga Oktatási segédlet Összeállította: Dr. Jakab Endre egyetemi docens Dr. Zsiga Zoltán foiskolai docens Miskolc, 2001 1. Általános ismerteto A bemutatandó

Részletesebben

7. Koordináta méréstechnika

7. Koordináta méréstechnika 7. Koordináta méréstechnika Coordinate Measuring Machine: CMM, 3D-s mérőgép Egyiptomi piramis kövek mérése i.e. 1440 Egyiptomi mérővonalzó, Amenphotep fáraó (i.e. 1550) alkarjának hossza: 524mm A koordináta

Részletesebben

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1 Az irányítástechnika alapfogalmai 2008.02.15. 1 Irányítás fogalma irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány irányítás: olyan művelet,

Részletesebben

NC technika alapjai Összeállította: Dr. Zsiga Zoltán főiskolai docens Készült az ESZA 02040002 projekt keretében Bevezetés Az NC technika alapjai c. tantárgy keretében áttekintjük: a diszkrét gyártás automatizálásának

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gépgyártástechnológia szakirányú gyakorlat II. tantárgy MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. 2009/2010. tanév, II. félév TANSZÉK GMB. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit:

Részletesebben

2011. tavaszi félév. CNC forgácsolás. Balla Sándor

2011. tavaszi félév. CNC forgácsolás. Balla Sándor 2011. tavaszi félév CNC forgácsolás Balla Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműgyártás és javítás Tanszék, 1111, Budapest, Bertalan L. u. 2. Z 608., tel./fax: +36 1 463-1694/ +36

Részletesebben

CNC-forgácsoló tanfolyam

CNC-forgácsoló tanfolyam CNC-forgácsoló tanfolyam I. Óra felosztási terv Azonosító Megnevezése Elmélet 0110-06 0225-06 0227-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM OSZTV 2014/2015 DÖNTŐ Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 481 01 CAD-CAM informatikus Vizsgafeladat megnevezése: CNC gépkezelés

Részletesebben

Gyártási folyamatok tervezése

Gyártási folyamatok tervezése Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel

Részletesebben

Keménymarás és/vagy szikraforgácsolás. Dr. Markos Sándor, Szerszámgyártók Magyarországi Szövetsége

Keménymarás és/vagy szikraforgácsolás. Dr. Markos Sándor, Szerszámgyártók Magyarországi Szövetsége Keménymarás és/vagy szikraforgácsolás Gyártástechnológiai trendek Nagy sebességű megmunkálások alkalmazásának fejlődése Lineár motoros hajtások alkalmazásának bővülése Párhuzamos kinematika alkalmazása

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM Megnevezése OKJ azonosító 54 481 01 A képzési program CAD-CAM informatikus A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

6. Robotok a rugalmas gyártórendszerekben. 6.1 Manipulátorok

6. Robotok a rugalmas gyártórendszerekben. 6.1 Manipulátorok 6. Robotok a rugalmas gyártórendszerekben Isaac Asimov: Én, a robot (1950), a robotika alaptörvényei A robot nem árthat az embernek, és nem nézheti tétlenül, ha az embert veszély fenyegeti Engedelmeskednie

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0281-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

06A Furatok megmunkálása

06A Furatok megmunkálása Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 06A Furatok megmunkálása Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ

RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ ESETTANULMÁNYOK Alapfogalmak Rugalmas gyártórendszer Flexible Manufacturing System (FMS) A rendszer egy

Részletesebben

DENER Plazmavágók. Típus: Mitsubishi DNR-I 1530 CNC. Dener plazmavágás. Dener plazmavágók. http://www.dener.com/sayfa/89/plasma-cutting.

DENER Plazmavágók. Típus: Mitsubishi DNR-I 1530 CNC. Dener plazmavágás. Dener plazmavágók. http://www.dener.com/sayfa/89/plasma-cutting. DENER Plazmavágók Dener plazmavágás Dener plazmavágók http://www.dener.com/sayfa/89/plasma-cutting.html Típus: Mitsubishi DNR-I 1530 CNC A képek illusztrációk A képek illusztrációk A képek illusztrációk

Részletesebben

1.4. A vállalati tevékenység számítógépes támogatása

1.4. A vállalati tevékenység számítógépes támogatása A gyártástervezés lyan termelést segítő tevékenység, amely a gyártmány gyártáshelyes és minimális költséggel járó előállítását biztsítja. A gyártástervezés részterületei: gyártási flyamattervezés, művelettervezés,

Részletesebben

Dr. Mikó Balázs BGRKG14NNM / NEC. miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Dr. Mikó Balázs BGRKG14NNM / NEC. miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet BGRKG14NNM / NEC Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu A gyártástervezés feladata

Részletesebben

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros Aktuátorok Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros kapcsolatára utalnak. mért nagyság A fizikai

Részletesebben

Készült az ESZA 0 2 0 4 0 0 0 2 projekt keretében

Készült az ESZA 0 2 0 4 0 0 0 2 projekt keretében Összeállította: Dr. Zsiga Zoltán foiskolai docens 1. rész Készült az ESZA 0 2 0 4 0 0 0 2 projekt keretében Bevezetés Az NC technika alapjai c. tantárgy keretében áttekintjük: a diszkrét gyártás automatizálásának

Részletesebben

A NAGY PRECIZITÁS ÉS PONTOSSÁG GARANTÁLT

A NAGY PRECIZITÁS ÉS PONTOSSÁG GARANTÁLT A NAGY PRECIZITÁS ÉS PONTOSSÁG GARANTÁLT Mindegyik gépet olyan gyárban gyártjuk, ahol állandó hômérsékletet és páratartalmat tartunk fenn. Maximumot a Maximartól! CNC EXPORT KFT H-8152 Kőszárhegy Fő út

Részletesebben

FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÓ GÉPEK

FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÓ GÉPEK SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÓ GÉPEK ÁTTEKINTÉS Sajtológépek felosztása Működtetés szerint: Mechanikus sajtológépek (excenteres, könyökemelős vagy más mechanizmussal

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: B07 NC program készítése A példa száma: ÓE-B07 A példa szintje: alap közepes haladó CAx rendszer: MTS TOPCAM Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: CAM A feladat rövid

Részletesebben

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/

Részletesebben

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu Tárgy: NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: 01-09-560655, EU. ADÓSZÁM: HU 121 58 791, TEL +36 1 46 76 300, FAX +36 1 46 76 309 SMART-42 és -30Ms CNC esztergagép

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A (12/2013 (III.28) NGM

A (12/2013 (III.28) NGM A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre. A központilag összeállított szóbeli vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények

Részletesebben

Szerszámgépek, méretellenőrzés CNC szerszámgépen

Szerszámgépek, méretellenőrzés CNC szerszámgépen Mérés CNC szerszámgépen Szerszámgépek, méretellenőrzés CNC szerszámgépen Dr. Markos Sándor BME GTT, SZMSZ Geometriai mérés CNC szerszámgépen? Nagy méretű munkadarabok. Szerszámbefogási hibák Szerszámgépmérés

Részletesebben

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó A mechatronikai technikus képzés átvilágítására és fejlesztésére irányuló projekt eredményeképp az egyes tantárgyakhoz új, disszeminációra alakalmas tanmeneteket dolgoztunk ki. 1. Irányítástechnika. Készítette:

Részletesebben

TR-800/2700 D CNC. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

TR-800/2700 D CNC. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. TR-800/2700 D CNC GÖRGGÉP VASÚTI TENGELYEK FELKEMÉNYÍTÉSÉHEZ ÉS FELÜLETI MINSÉG JAVÍTÁSÁHOZ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

International GTE Conference MANUFACTURING 2012. 14-16 November, 2012 Budapest, Hungary. Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*,

International GTE Conference MANUFACTURING 2012. 14-16 November, 2012 Budapest, Hungary. Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*, International GTE Conference MANUFACTURING 2012 14-16 November, 2012 Budapest, Hungary MÉRŐGÉP FEJLESZTÉSE HENGERES MUNKADARABOK MÉRETELLENŐRZÉSÉRE Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*,

Részletesebben

MITSUI S. HU40A Gyártó cella FMS (3db alapgép + 1db robot + 60db AROVA paletta)

MITSUI S. HU40A Gyártó cella FMS (3db alapgép + 1db robot + 60db AROVA paletta) MITSUI S. HU40A Gyártó cella FMS (3db alapgép + 1db robot + 60db AROVA paletta) 400 x 400 mm 60-1200 1/min. Főmotor teljesítménye 12\15 kw Főorsó kúp BT 40 Asztal poz.: 0,001 (folyamatos) Fanuc 16i Robot:

Részletesebben

FÜGGÔLEGES MEGMUNKÁLÓ KÖZPONT

FÜGGÔLEGES MEGMUNKÁLÓ KÖZPONT FÜGGÔLEGES MEGMUNKÁLÓ KÖZPONT MUNKAASZTAL: X/Y/Z ELMOZDULÁS: A.T.C.: GÉP ALAPTERÜLET forgácsszállító/kihordó szalaggal: A GÉP SÚLYA: GENOVA 20-AS TÍPUSÚ SZERSZÁMTÁR ATC. Karos típusú automatikus szerszámcserélõ

Részletesebben

Gildemeister-Bielefeld NEF-480 80.1222.06229

Gildemeister-Bielefeld NEF-480 80.1222.06229 EXCEL CSEPEL SZERSZÁMGÉPGYÁRTÓ KFT + 3 6-1/ 27 8 5 80 0, 2 78 58 03 + 3 6-1/ 42 5 7 60 5 WEB: w ww. e xce l -cse pel. hu E- M ail: sale s@e xcel -cse pe l. hu Gildemeister-Bielefeld NEF-480 80.1222.06229

Részletesebben

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A az energiaellátás minőségi jellemzőinek mérésére szolgáló szabadon programozható készülék. Épületfelügyeleti rendszerben (BMS), valamint önállóan

Részletesebben

FANUC Robotics Roboguide

FANUC Robotics Roboguide FANUC Robotics Roboguide 2010. február 9. Mi Mi az az a ROBOGUIDE Robot rendszer animációs eszköz ROBOGUIDE is an off-line eszköz a robot rendszer beállításához és karbantartásához ROBOGUIDE is an on-line

Részletesebben

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

7400 Kaposvár, Pázmány P. u. 17. OM 034164 TANMENET. Modul: 0919-06. Osztály: Heti óraszám: Hetek száma: 32. P. h.

7400 Kaposvár, Pázmány P. u. 17. OM 034164 TANMENET. Modul: 0919-06. Osztály: Heti óraszám: Hetek száma: 32. P. h. EÖTVÖS LORÁND MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 7400 Kaposvár, Pázmány P. u. 17. OM 034164 TANMENET Tantárgy: Számítógép alkalmazása az elektrotechnikában Modul: 0919-06 Osztály: Heti óraszám:

Részletesebben

2012. NCT VEZÉRLÉSRE írásbeli ORSZÁGOS CNC PROGRAMOZÁS ÉS GÉPKEZELÉS SZAKMAI VERSENY. április 19. Versenyző száma:

2012. NCT VEZÉRLÉSRE írásbeli ORSZÁGOS CNC PROGRAMOZÁS ÉS GÉPKEZELÉS SZAKMAI VERSENY. április 19. Versenyző száma: ORSZÁGOS CNC PROGRAMOZÁS ÉS GÉPKEZELÉS SZAKMAI VERSENY április 19. 2012. NCT VEZÉRLÉSRE írásbeli A kidolgozás időtartama: 150 perc Jóváhagyta: Apostol Attila Támogatók: NCT Kft. NCT Akadémia graphit Kft.

Részletesebben

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu Tárgy: NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: 01-09-560655, EU. ADÓSZÁM: HU 121 58 791, TEL +36 1 46 76 300, FAX +36 1 46 76 309 TMV-710C és -710A Nagysebességű

Részletesebben

Szerszámgépek és ipari robotok (BMEGEGTMG02; 4 kr.) Záróvizsga orientáló kérdések

Szerszámgépek és ipari robotok (BMEGEGTMG02; 4 kr.) Záróvizsga orientáló kérdések Szerszámgépek és ipari robotok (BMEGEGTMG02; 4 kr.) Záróvizsga orientáló kérdések 2015-2016. tanév 1. félévtől Összeállította: Dr. Németh István, Tóth András, Püspöki János Az orientáló kérdések célja

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2 MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak ALAPFOGALMAK 1. előadás Összeállította: Dr. Pintér József A gyártástechnológia alapfogalmai A gyártástechnológia alapfogalmai 1. Bevezetés 2.

Részletesebben

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok 1156-06 - Számjegyvezérlésű gépek működtetése, karbantartása, javítása, dokumentálása Új vezérlőberendezéseket üzembe helyez Ismerteti a vezérlő szolgáltatásait

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

TANMENET. Tanév: 2014/2015. Szakképesítés száma: 34 521 03. Követelménymodul: Követelménymodul száma: 10176-12. Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:

TANMENET. Tanév: 2014/2015. Szakképesítés száma: 34 521 03. Követelménymodul: Követelménymodul száma: 10176-12. Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam: TANMENET Tanév: 2014/2015 Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló Szakképesítés száma: 34 521 03 Követelménymodul: Marós feladatok Követelménymodul száma: 10176-12 Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:

Részletesebben

A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr.

A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr. A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás 2012/13 2. félév Dr. Kulcsár Gyula Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás Forgácsolás Forgácsoláskor

Részletesebben

Szerszámgépek 1. előadás 2007. Február 13. Szerszámg. 1. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév

Szerszámgépek 1. előadás 2007. Február 13. Szerszámg. 1. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév Szerszámg mgépek 1. előad adás Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév 1 A Szerszámg mgépek Tanszékének nek rövid r bemutatása A Gépészmérnöki és Informatikai Kar meghatározó szaktanszéke, jelentős ipari

Részletesebben

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu

TERMÉKISMERTETŐ. NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: nct@nct.hu Tárgy: NCT KFT. 1148 BUDAPEST, FOGARASI ÚT 7. ADÓSZÁM: 12158791-2-42, CÉGJEGYZÉKSZÁM: 01-09-560655, EU. ADÓSZÁM: HU 121 58 791, TEL +36 1 46 76 300, FAX +36 1 46 76 309 TOPPER-NCT TCS-1500 és -2000 CNC

Részletesebben

Gyártási folyamat tervezés

Gyártási folyamat tervezés Gyártási folyamat tervezés Markos Sándor Szalay Tibor 1 A gyártási folyamat tagozódása Szakasz Müveletcsoport Művelet Műveletelemcsoport Műveletelem Mozdulat Mozdulatelem A gyártás azon része amely a termékhez

Részletesebben

6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM)

6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM) 6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM) A CIM a PPS rendszereken túlmenő számítógépes adatfeldolgozással megvalósuló integrációt jelent. Hozzátartoznak mindenek előtt a gyártás műszaki adatfeldolgozó

Részletesebben

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05 GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05 FEOR 3117 Gépésztechnikus VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló

Részletesebben

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam FOLYAMATTERVEZÉS B Tantárgy kódja: GM 2505 Meghirdetés féléve: 5. Össz-óraszám (elm. + gyak.): 28 5. 14 1 1 14 14 Összesen: 14 14 Előfeltétel (tantárgyi kód): GM 1302 Tantárgyfelelős neve: Dr. Végső Károly

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Alapítsunk vállalatot!

Alapítsunk vállalatot! Számítógéppel segített gyártás Hervay Péter BGK-AGI 2009 Számítógéppel segített gyártás 1 Alapítsunk vállalatot! Mi kell hozzá? Még mire lesz szükségünk? TŐKE! Makkos cipő Menő óra Mobil telefon Csíkos

Részletesebben

KIBŐVÍTETT RUGALMAS AUTOMATIZÁLÁS

KIBŐVÍTETT RUGALMAS AUTOMATIZÁLÁS KIBŐVÍTETT RUGALMAS AUTOMATIZÁLÁS ZEN-C4 nagyobb rugalmasság RS-485 kommunikációval Kínálatunk kommunikációs típussal bővült. Így már lehetősége van több ZEN egység hálózati környezetbe csatlakoztatására.

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai Gyártórendszerek fejlődésének fázisai A 1960-as évek vége: szerszámgépek közvetlen számítógépes vezérlése (CNC- DNC) 70-es évek: automatikus szerszámcsere és munkadarab mozgatás rugalmas gyártórendszerek

Részletesebben

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és s adatgyűjt jtő rendszerek Az USB kialakulása Az USB felépítése Az USB tulajdonságai USB eszközök Áttekintés USB eszközök programozása 2 Az USB kialakulása

Részletesebben

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium -/-/031617 OKJ: 54 523 04 1000 00 00. Automatikai technikus szakképesítés.

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium -/-/031617 OKJ: 54 523 04 1000 00 00. Automatikai technikus szakképesítés. Informatikai, munkaszervezési és tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése 1 rész 090011 090011/1gy nap nap nap 4. nap 5. nap 6. nap tevékenység 20105.14 20106.18 Internetről szakmai dokumentumok

Részletesebben

KULCS_PROGRAMOZÁS_TKU (ESZTERGÁLÁS)

KULCS_PROGRAMOZÁS_TKU (ESZTERGÁLÁS) KULCS_PROGRAMOZÁS_TKU (ESZTERGÁLÁS) 1. Írd le а CNC megmunkáló rendszerek jellemző pontjainak neveit: a) М Gépi nullpont 0,5 b) А Felvett nullpont 0,5 c) W Munkadarab nullpont 0,5 d) R Referenciapont 0,5

Részletesebben

Technológiai sorrend

Technológiai sorrend Technológiai sorrend A helyes technológiai sorrend megválasztásának menete 1. A gyártási folyamat tervezésének alapjai Gyártástervezés: a gyártás fő és segédfolyamatainak tervezése olyan mélységben, ahogyan

Részletesebben

Robotika és Gyártásautomatizálás. Gyártásautomatizálás és Robotika

Robotika és Gyártásautomatizálás. Gyártásautomatizálás és Robotika Robotika és Gyártásautomatizálás Gyártásautomatizálás és Robotika Prof. KOVÁCS György PTE PMMK Műszaki Informatika és Villamos Intézet BME Gépészmérnöki Kar Gépgyártástudomány TSz. gyorgy.kovacs@sztaki.hu

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

CAD-ART Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 35.

CAD-ART Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 35. CAD-ART Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 35. Tel./fax: (36 1) 361-3540 email : cad-art@cad-art.hu http://www.cad-art.hu PEPS CNC Programozó Rendszer Oktatási Segédlet Laser megmunkálás PEPS 4 laser megmunkálási

Részletesebben