Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció"

Átírás

1 Grajczjár István Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz Doktori Disszertáció ELTE Társadalomtudományi Kar, Doktori Iskola Szociológia 2008 Konzulens: Dr. Tóth András, Ph.D

2 Tartalomjegyzék Elöljáróban... 4 Köszönetnyilvánítás... 4 Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése... 6 I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Gazdasági átalakulás Foglalkoztatottság, munkanélküliség A közszféra Fejlődő szektorok Flexibilitás és bizonytalanság Bevándorlás II. Szélsőjobboldaliság, radikális jobboldali populizmus In-group favorizálás és nacionalizmus Rasszizmus és új rasszizmus Tekintélyelvűség, törvény és rend programja Karizmatikus vezér Xenofóbia Antielitizmus III. A szélsőjobboldal újjászületése Európában IV. Kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldali nézetek terjedése között A neoliberalizmus logikája és a szociális dominancia orientáltság (az új rasszizmus) elmélete A modernitás krízise A modernizáció vesztesei A deklasszálódástól való félelem A szociális dezintegráció A társadalmi és kulturális depriváció veszélye A társadalmi identitás megrendülése A szimbolikus világ Az autoriter személyiség, a tekintélyelvűség elmélete Az etnikai verseny A politikai elégedetlenség és a tiltakozó szavazás A bizonytalanság, az igazságtalanság és a harag Az elméletek újraértelmezése ) Szociológiai-politológiai elméletek közös attitüdinális háttere ) Nyertes-vesztes törésvonal ) A kollektív és egyéni identitás megrendülése, az elbizonytalanodás és depriváció érzése, illetve az identitás megerősítésnek igénye V. A kutatás hipotézisei és elméleti modellje VI. A kvalitatív fázis módszerei és főbb eredményei Az interjúk értékelése és elemzése Az egyéni életutakból kialakuló mintázatok ) Felívelők ) Veszélyeztetettek ) Deklasszálódottak Az eredmények értékelése VII. A kvantitatív fázis módszerei és főbb eredményei Kutatási kérdések, a hipotézisek finomítása

3 Módszer, a minta kialakítása A kérdőív felépítése és a vizsgálat menete Eredmények A munkafeltételekben bekövetkezett változások A jelenlegi helyzet percepciója Bivariáns hatások a munkahelyi változásokra és a jelenlegi helyzet percepcióira A szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök és a szélsőjobb szimpátia operacionalizációja 107 Bivariáns hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre Regressziós hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre és a szélsőjobb szimpátiára Az útmodellek VIII. Összefoglalás és konklúzió A kutatási eredmények összefoglalása Konklúzió Utószó: A magyar helyzet sajátossága Irodalom Mellékletek

4 Elöljáróban A dolgozat a SIREN EU-5-ös kutatási program keretében készített mélyinterjúk és országos reprezentativitású kérdőíves vizsgálatok eredményeire épül, amely a társadalmi-gazdasági változások foglalkoztatásra, illetve a munkafeltételek alakulására gyakorolt hatását, valamint az ezzel kapcsolatos szubjektív percepciókat és egyéni reakciókat vizsgálta nyolc európai országban 2001 és 2004 között. 1 Ezen időszak alatt a nyolc országot átfogó SIREN projekt két főből álló magyar kutatói teamjének tagjaként részt vettem a kutatási projekt elméleti megalapozásában és operacionalizálásában, a magyarországi kutatási feladatok elvégzésében és az eredmények értékelésében, a riportok megírásában, valamint a nemzeti riportok alapján készített összefoglaló tanulmányok megírását előkészítő vitákban. A dolgozatom alapjául szolgáló kutatás egy nemzetközi kutatói csoport közös munkájának eredménye, ezért fontos megemlítenem, hogy a kutatásban meghozott számos döntés a nemzeti teamek saját döntése, illetve a kutatók összességéé volt, a maga óhatatlan kompromisszumaival együtt. A közösen hozott döntések meghatározták a kutatás célcsoportjait, illetve számos esetben a SIREN projekt módszereit és kulcsdefinícióit. Ugyanakkor e dolgozat nem a SIREN projekt megírt és publikált eredményeinek új formába öntése, hanem a kutatás során elsajátított tudás és kutatási tapasztalatok birtokában az elméletek, a kvalitatív és a kvantitatív adatok újraelemzése. E dolgozatban a SIREN kutatást megalapozó elméleti keret újraelemzésének segítségével részben új hipotéziseket állítok fel és új értelmezési keretben elemzem az adatokat. A dolgozat emellett összehasonlítja a teljes nemzetközi minta és a magyar alminta adatait, amely elemzésre egyáltalán nem került sor a SIREN kutatás során. Köszönetnyilvánítás Mint említettem e dolgozat eredményei közvetve a SIREN projektben részt vevő országok szakembereinek közreműködésével jöttek létre, akikkel a SIREN projekt négy éve alatt lehetőségem nyílt együtt dolgozni, az eredményekről folyamatosan konzultálni, a szintézis riportokat közösen megírni, ajánlásokat megfogalmazni. Különösen sokat segítettek a 1 A projektben a következő országok vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország és Svájc. 4

5 személyes kutatói találkozók, workshopok és konferenciák Brüsszelben, Recklinghausenben, Párizsban, Bécsben, Milánóban, Genfben, Koppenhágában és Budapesten. Ezért szeretném köszönetemet kifejezni a SIREN projektben részt vevő összes munkatársnak, akik közül különösképpen a következő kutatók segítségét emelném ki: Tóth András, a SIREN kutatás hazai vezetője, a dolgozatom konzulense MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer és Pierre Rimbaud, Centre d'etudes de l'emploi (CEE), Noisy le Grand (Franciaország) Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer és Christoph Butterwege Seminar für Sozialwissenschaften, Abteilung für Politikwissenschaft, Kölni Egyetem (Németország) Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli és Patrizia Catellani Laboratorio di Psicologia Sociale Applicata, Milánói Katolikus Egyetem (Olaszország) René Karpantschof, Henning Hansen, Eva Thoft és Edvin Griderslev, Centre for Alternative Social Analysis (CASA), Koppenhága (Dánia) Jörg Flecker, Christine Wagner, Sabine Kirschenhofer és Ulrike Papouschek, Forschungs- und Beratungsstelle Arbeitswelt (FORBA), Bécs (Ausztria) Yves de Weerdt, Hans de Witte és Guy van Gyes, Hoger Instituut voor de Arbeid (HIVA), K.U. Leuven (Belgium) Fabrice Plomb, Francesca Poglia Mileti, Riccardo Tondolo és Franz Schultheis, Institut de Sociologie, Neuchateli Egyetem (Svájc) Nagyon köszönöm a segítségét azon szakembereknek, akik a témával kapcsolatos korábbi publikációimban segítségemre voltak, átolvasták azokat, ötleteikkel segítették a munkámat. Ezért köszönetemet fejezem ki Örkény Antalnak (és az ELTE-UNESCO Kisebbségszociológiai Tanszékének), aki lehetővé tette, hogy két féléves kurzust tartsak a témáról az ELTE Társadalomtudományi Karán és ahol fontos visszajelzéseket kaptam a kurzus hallgatóitól is. Külön köszönetemet fejezem ki az MTA Politikai Tudományok Intézete vezetésének, kutatóinak, munkatársainak, köztük is Bayer Józsefnek, Tölgyessy Péternek, Fricz Tamásnak, Boda Zsoltnak, akik a fiatal kutatói konferenciákon értékes ötleteikkel, kritikáikkal, opponensi véleményükkel hozzájárultak a dolgozat megszületéséhez. 5

6 Bevezetés Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése A tömegek diktálta kortendenciát Európának a politikai, morális, intellektuális területen jelentkező fasiszta beszivárgás iránti pszichológiai fogékonyságára vezethetjük vissza 2 Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kilencvenes években és az új évezred elején az európai szociális modell foglalkoztatási és szociális biztonságának megroppanása összefüggésben állte a szélsőséges radikális jobboldali populista nézetekhez való vonzódás kialakulásában fontos szerepet játszó xenofób, nacionalista és rasszista attitűdök megerősödésével, s ennek nyomán a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista üzenetek iránti fogékonyság növekedésével nyolc európai ország munkavállalóinak körében? A dolgozatot megalapozó kutatás indokoltságát két jelenség azonos időben való jelentkezése támasztotta alá: az európai szociális és foglalkoztatási modell megroppanása és ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali pártok megerősödése. Európában a nyolcvanas évek második felétől felgyorsult a liberalizáció és megbomlott az a hagyományos biztonság, amelyet az európai szociális modell nyújtott a nyolcvanas évek közepéig. A globalizáció, a neoliberális gazdaságpolitika terjedése, az ipari és foglalkoztatási struktúraváltás, a dezindusztrializáció, a gyorsan változó menedzsment technikák és a flexibilizáció napjainkra jelentősen átalakították a munka világának realitásait. Sok tekintetben és sokak számára megroppant a második világháború után kialakult szociális Európa életminta modellje, amelyet a II. Világháború után többek között a munkaerőhiány következtében kialakuló magas foglalkoztatottsági szint, állásbiztonság, szociális biztonság, 2 Thomas Mann: Gesammelte Werke in zwölf Bänden, Frankfurt am Main, 1960, Band XII. s Idézi Nolte, Ernst (2003): A fasizmus korszaka Kairosz Kiadó p.28. 6

7 folyamatos életszínvonal növekedés és az egyre bővülő jóléti állam védelme jellemzett. Az elmúlt két évtized változásai egyre szélesebb körben kérdőjelezték meg a biztos álláshoz, a biztos jövedelemhez, a növekvő jóléthez fűzött elvárásokat, a tisztességes munkáért tisztességes bér tradicionális koncepcióját. A foglalkoztatási struktúraváltás következtében a hagyományosan jól fizető ipari állások megszűnése nyomán a munkavállalók egy része kiszorult a munkaerőpiacról, a munkavállalók egy másik része pedig csak alacsonyabb jövedelem és hosszú távú biztonsági garanciák nélkül tudta megőrizni állását. A foglalkoztatási frusztráció mellett a gyorsuló világ, az immigráció, a multikulturális világlátás igénye, a gyors társadalmi-gazdasági változások gyakran olyan kihívások elé állították az embereket, amelyeknek egyes csoportok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni. A jelenlegi átalakulásban fontos jelenségnek számít, hogy a változások vesztesei mellett sokan a nyertesek világába tartoznak. A változások nyerteseinek jövedelme, munkaautonómiája növekedett és a szakmai tudásuk iránti kereslet foglalkoztatási biztonságot kínál számukra. Esetükben még a rövidtávú szerződések is virtuális biztonságot jelentenek a szaktudásuk iránti kereslet növekedése következtében. E radikális társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci átalakulással párhuzamosan az EU több tagállamában jelentősen nőtt a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok támogatottsága a helyi és országos szintű választásokon. Az ezredfordulóra számos európai országban, illetve régióban például Franciaországban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban, vagy Belgiumban, ahol a Flamand Blokk (VB) 2003-ban Flandriában a szavazatok egyötödét szerezte meg, vagy Svájcban, ahol a Svájci Néppárt (SVP), 26.6%-ot szerzett a 2003 októberi választásokon, a szélsőjobboldali, illetve a radikális jobboldali populista pártok támogatottsága jelentősen növekedett. A kilencvenes években a kis szélsőséges jobboldali pártok kitörtek a pártrendszer perifériájáról, s tömegtámogatással bíró pártokká váltak. Számos kutatásból ismert, hogy a kékgalléros munkavállalók szavazatai a baloldalról átvándoroltak a radikális jobboldali populista, gyakran szélsőjobboldali jelszavakkal operáló pártokhoz, amellett, hogy e pártok jelentős sikereket értek el a középosztályi szavazók táborában is. 3 Magyarországon a rendszerváltás okozta társadalmi- 3 Például 1988-ban a kiskereskedők, kisiparosok, vállalkozók 27%-a, míg a munkások 19%-a voksolt a francia Nemzeti Frontra (FN). A kilencvenes évek közepén és 2002-ben már a munkások közel egyharmada Le Pen-re szavazott, hasonló arányban, mint a kiskereskedők, kisvállalkozók, vagy a vállalati adminisztratív dolgozók (Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud : French national report, Míg 1995-ben az osztrák munkások csupán egyharmada voksolt az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), addig 1999-ben ez az arány már elérte az 50%-ot! (Plasser Fritz and Ulram Peter A. - eds Wahlverhalten in Bewegung: Analysen zur Nationalratswahl Vienna: WUV.). 7

8 gazdasági krízissel párhuzamosan tűnt fel a jobboldal szélén a soviniszta, antiszemita, rasszista és irredenta párt a MIÉP, amely 1998-ban parlamenti pozícióhoz jutott. A MIÉP 1998 és 2002 között az ellenzék ellenzékeként számos esetben együtt szavazott a jobboldalikonzervatív kormányzó pártokkal, amelynek következtében szavazatarányánál nagyobb befolyást szerzett a politikai életben és a médiában is. 4 A radikális gazdasági átalakulás és az európai jóléti modellre jellemző szociális és foglalkoztatási biztonság megroppanása, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok felemelkedése hasonlít a két világháború közötti időkre, amikor Olaszországban és Németországban az első világháború és a nagy gazdasági világválság okozta mély gazdasági és szociális válság nyomán kerültek hatalomra szélsőjobboldali, fasiszta és náci pártok. Ez a párhuzam szembetűnő akkor is, ha az elmúlt évtizedek munkaerőpiaci változásai nem hasonlíthatóak a két világháború közötti korszak kataklizmaszerű válságához, s számos tekintetben más a társadalmi és politikai atmoszféra, mint a múlt század húszas-harmincas éveiben. Emellett napjaink szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártjai sem feleltethetőek meg a nyílt utcai erőszakot alkalmazó, magánhadseregeket fenntartó fasiszta és náci pártoknak. A szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok előretörése és sikere ismét felvetette az elemzők között azt a kérdést, vajon van-e kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek és a szélsőjobboldal növekvő népszerűsége között? A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint létezik kapcsolat a két jelenség között, bár találunk kivételeket is. 5 Annak ellenére, hogy a gazdaság válságjelenségei és a szélsőséges jobboldali pártok sikeressége közötti kapcsolat feltételezése széleskörben elfogadott állítás mind a publicisztikában, mind a szakirodalomban, eddig nem volt olyan empirikus vizsgálat, amely hitelt érdemlően feltárta volna a kapcsolatot a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munka világa és a szélsőjobboldal népszerűségének növekedése között, s kölönösképpen azt, hogy milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül ez a kapcsolat. A szélsőjobboldali pártok előretörését kutató empirikus vizsgálatok többsége a választók szocio-demográfiai jellemzőinek feltárásával foglalkozik, 1989/1, p Szente Péter (2002): A közszolgálati média lehetetlensége. Médiakutató, 2002 tavasz-jog rovat 5 Lásd pl.: Borsányi György (1989) A budapesti munkások választói magatartása ( ), Valóság 8

9 így nagyon ritkán találkozunk olyan kutatással, amely a háttérben lezajló folyamatokat részleteiben vizsgálná. E dolgozat erre a hiátusra kíván választ adni. A választói magatartás hátterében meghúzódó mélyebb folyamatok megragadása érdekében a szociálpszichológiai irodalomhoz fordultam, hiszen a szociálpszichológia segítségével lehet a társadalmi-gazdasági változások, az egyéni percepciók és rekaciók kölcsönhatását tanulmányozni. Az elmúlt ötven évben gazdag szociálpszichológiai kutatási tapasztalatok gyűltek fel, amelyek a nácizmus, illetve tágabb értelemben a radikális jobboldal sikerének lélektani okaira kerestek és adtak magyarázatot. Mind az akkori kortársak, mind a szociálpszichológusok későbbi generációi keresték a választ, Mérei Ferenc szavaival élve arra, hogy miként lehetett milliós tömegeket úgy befolyásolni, hogy a huszadik század derekán emberi mészárszéket állítottak fel Európa közepén. 6 Az e témában lefolytatott szociálpszichológiai kutatások legfontosabb eredménye az, hogy vannak bizonyos attitűdök, amelyek megteremtik a nyitottságot, ha úgy tetszik az igényt, a keresletet a szélsőjobboldali üzenetek és hívószavak iránt. 7 A szociálpszichológiai kutatások eredményeire építve a dolgozat azt vizsgálja meg, hogy a radikálisan megváltozott munkafeltételek egyéni percepciója milyen pszichológiai folyamatokat generál a munkavállalók körében, s ezen 6 Mérei Ferenc (1947): Az együtes élmény. in. Pataki Ferenc, szerk. Csoportlélektan, Gondolat, Budapest, Lásd pl: Staub, E. (1989): The roots of evil: The psychological and cultural origins of genocide and other forms of group violence, Cambridge University Press, New York Pratto, Sidanius, Stallworth and Malle (1994): Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes, Journal of Personality and Social Psychology, 67: Betz, Hans-Georg (1994): Radical Right Wing Populism in Western Europe, 1. ed. New York Kinder and Sanders (1996): Devided by colour: Radical politics and democratic ideal Chicago: University of Chicago Press Altemeyer (1998): The other authoritarian personality in L. Berkowitz (ed.) Advances in Experimental Social Psychology, vol. 30. Orlando, FL: Academic Press Hogg, Michael A. (2000): Subjective uncertainty reduction through self-categorisation: A motivation theory of social identity processes; in Stroebe, Wolfgang/Hewstone, Miles (eds.), European Review of Social Psychology, 11, p Tajfel, Henri (1969): Cognitive aspects of prejudice; in: Journal of Social Issues, 25, p Turner, John C./Hogg, Michael A./Oakes, Penelope J./Reicher, Stephen D./Wetherell, Margaret S. (1987): Rediscovering the social group: A self-categorisation theory, Blackwell, Oxford Sennett, Richard (1998). The corrosion of character, the personal consequences of work in the new capitalism, W.W. Northon and Company, New-York Tajfel and Turner (1979): An integrative theory of intergroup conflict, W.G. Austin& S. Worchel (eds): The social psychology of intergroup relations, Monterery, CA: Brooks/Cole Van den Brug, Fennema and Tillie (2000): Anti-immigrant parties in Europe: Ideological or protest vote, European Journal of Political Research, 37(1):

10 pszichológiai folyamatok miként hatnak azokra az attitűdökre, amelyek fogékonnyá tehetik őket a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista üzenetekre. A dolgozat azt próbálja bizonyítani, hogy a munka világában bekövetkezett változásokra adott reakcióként kialakul és/vagy felerősödik egy sajátos jellegzetességgel bíró attitüdinális potenciál. A szélsőséges nézetekhez köthető attitűdök jelzik a társadalomban az anómia elterjedését, a korábbi munkaértékrend megroppanását, a demokráciába vetett hit kiüresedését, a politikából és a demokratikus intézményrendszerből való kiábrándulást, a munkaerőpiaci bizonytalanságból fakadó erőteljes bűnbakkeresést, a másságtól, a változásoktól való félelmeket, az out-group elutasítását, vagy az in-group erősítésének igényét. Ezen attitűdök jelenléte rávilágíthat a kollektív relatív depriváció elterjedésére és a szolidaritás, illetve a munkahelyi integráció és identifikáció hiányának problematikájára, vagy az új rasszizmus jelenségére, amely a meritokratikus attitűd segítségével a társadalom hierarchikus felépítményének igazságosságát legitimálja. A kialakuló attitüdinális potenciál az, amely megteremti a piacot a szélsőjobboldali üzenetekkel házaló pártok és politikusok számára. Ez a kialakuló attitüdinális prediszpozíció magyarázhatja meg a radikális társadalmigazdasági változások és válságok időszakaiban a tömeges szavazatvándorlást a szélsőjobboldalra, amikor a változások érzékelése nyomán felerősödő bizonytalanság és félelem érzése egybeesik egy az attitűdökre reagáló hívószavakkal operáló karizmatikus személy politikai színpadra lépésével. E dolgozat segíthet annak megvilágításában, hogy a munka világának bizonyos változásai, a változások egyéni percepciói és az azokra adott reakciók, akár pártpreferenciától függetlenül, olyan attitűdök jelenlétét erősíthetik meg, amelyek növekvő szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista hívószavak iránti igényt, keresletet indukálhatnak, illetve szélsőjobb szimpátiát jelenthetnek. A szélsőjobboldali szavazói magatartást megelőző attitűdök kialakulásának és jelenlétének vizsgálata azért fontos tehát, mert ezen attitűdök gyakorisága és az attitűdök feltérképezése segíthet annak megértésében, hogy miért képesek radikális üzenetekkel operáló pártok válságos helyzetekben hirtelen népszerűségre szert tenni? A dolgozat kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálja meg nyolc európai ország munkavállalóinak körében, hogy milyen összefüggés tapasztalható a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek egyéni percepciója és a szélsőjobboldali nézetekhez kapcsolódó attitűdök kialakulása, és/vagy felerősödése között, illetve milyen 10

11 kapcsolatban állnak ezek a sajátos attitűdök a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok hívószavai és programjai iránt érzett szimpátiával. A dolgozat ennek során a választói keresleti piac kialakulásának folyamatát vizsgálja, amely révén kialakulhat a modern társadalmakban a szélsőjobboldali attitüdinális potenciál. A dolgozat első fejezete bemutatja a legfontosabb társadalmi-gazdasági változásokat Európában, amelyek növekvő egyenlőtlenséghez és bizonytalansághoz vezettek. A második fejezet a nemzetközi és hazai szakirodalom és publicisztika segítségével a szélsőjobboldaliság és a jobboldali radikális populizmus fogalmainak elméleti tisztázására tesz kísérletet, a harmadik fejezet pedig a szélsőjobboldal újjászületésének legfontosabb jellemzőit és a pártok hívószavait tárgyalja. A negyedik fejezet mutatja be azokat az elméleteket, amelyek a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök közötti kapcsolatról szólnak, s az elméletek elemzésének segítségével az ötödik fejezetben fogalmazom meg hipotéziseimet. A hatodik fejezet a kvalitatív mélyinterjúk elemzéséből kialakított mintázatokat és azok elemzését mutatja be. A kvalitatív kutatási eredmények segítségével finomítom hipotéziseimet, amelyeket a hetedik fejezetben, a kvantitatív vizsgálat során tesztelek. E fejezetben megvilágítom a nemzetközi minta és a magyar alminta eredményei közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint magyarázó modellek segítségével bemutatom a szélsőjobb pártok programjai iránti vonzódás legfontosabb folyamatait, jellegzetességeit Magyarországon és a nemzetközi mintában. Az utolsó fejezetben összegzem a kutatás eredményeit és fogalmazom meg a dolgozat konklúzióit. I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Ebben a fejezetben röviden összefoglalom a társadalmi-gazdasági és munkaerőpiaci változások főbb irányvonalait Nyugat-Európában és Magyarországon a 80-as évek közepétől a 90-es évek végéig. E fejezetnek nem egy minden részletre kiterjedő áttekintés és elemzés a célja, hanem az, hogy érzékeltesse azokat a legfontosabb változásokat és jelenségeket, amelyek széleskörű egyenlőtlenséget és bizonytalanságot alakítottak ki a munka világában, és amelyek gyakran megjelennek a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok hívószavaiban is. 11

12 Gazdasági átalakulás Európa jelentős gazdasági változáson ment keresztül az elmúlt évben. A meghatározó trend Európa nemzeti gazdaságainak a globalizáció folyamatába való bekapcsolódása volt. E folyamat legfontosabb jellegzetességének az európai egységes piacba való integráció tekinthető. A globalizáció és az egységes piac által gerjesztett gazdasági versenyben való megfelelés arra kényszerített szinte minden EU tagállamot, hogy egyre növekvő mértékben alkalmazza a neoliberális gazdaságpolitikát és lebontsa a II. Világháború után kialakított modellt, amelynek jellegzetessége az állami és magántulajdonra épülő vegyes-gazdaság, a keynesianus gazdaságpolitika és a munkaerőpiac rigid szabályozása volt. 8 A gazdaság szerkezetében az egyik legnagyobb változást a dezindusztrializáció okozta (1. Táblázat). Szinte minden vizsgált országban a kilencvenes évek végére 10-15%-os ipari foglalkoztatottság-csökkenést figyelhettünk meg, míg Svájcban ez az arány majdnem elérte a 20%-ot. Magyarországon 1989 és 1993 között az iparban foglalkoztatottak 26%-a más munkahelyet kellett, hogy keressen. A technológiai változások, a szervezeti átstrukturálódás és az egyre növekvő igény a munkahelyi flexibilitás és mobilitás iránt a munkavállalók egy részénél munkahelyi bizonytalansághoz vezetett Táblázat Ipari munkavállalók aránya az összfoglalkoztatottak között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak 8 Streeck, Wolfgang/Kathleen Thelen (2005): Introduction: Institutional Change in Advanced Political Economies, in: Wolfgang Streeck/Kathleen Thelen (eds.): Beyond Continuity: Institutional Change in Advanced Political Economies, Oxford, Flecker (eds. 2007): Changing Working Life and the Appeal of the Extreme Right, Ashgate 12

13 Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A dezindusztrializáció folyamata együtt járt az ipari vállalatok struktúrájának átalakulásával. A nagyvállalatok decentralizációja és a közép- és kisvállalkozások számának gyors növekedése átalakította a munkaviszony jellegét azok számára is, akik meg tudták őrizni állásukat az iparban. Az ipari foglalkoztatottság csökkenését a szolgáltató szektor növekedése ellensúlyozta (2. Táblázat): e szektorban minden vizsgált ország esetében 15-20%-os foglalkoztatottságnövekedés figyelhető meg. Kivétel talán Dánia és Belgium, ahol már a 70-es évek közepén is viszonylag magas volt a szolgáltató szektor dolgozóinak aránya az összes foglalkoztatott között. 2. Táblázat A szolgáltató szektorban dolgozó munkavállalók aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A gazdasági szerkezetváltás egybeesett a 90-es évek elejének dekonjunktúrájával, amely minden vizsgált országot jelentősen érintett (3. Táblázat). Az 1997-es és 1998-as év ismét a konjunktúra időszaka volt (kivétel Dánia és Olaszország, ahol a gazdasági produktivitás 1997 után folyamatos csökkenést mutatott), míg 1999-ben valamelyest mérséklődött az európai országok gazdaságának fejlődése. Míg Dánia gazdasága hosszú időn keresztül (1987 és 1993 között) stagnált, addig Ausztria viszonylag jól vészelte át a recessziós időszakot. Míg 1994-től a gazdaság minden vizsgált országban magához tért, addig Svájcban 1997-ig nem mutatható 13

14 ki számottevő GDP növekedés. Egyes országokban, különösen Németországban, Olaszországban és Belgiumban a regionális gazdasági fejlettségi különbségek jelentős feszültségekhez vezettek. A volt Kelet-Németország jelentős gazdasági terhet jelentett az egyesült Németországnak, attól függetlenül, hogy a nyugat-német befektetők számára óriási piaci lehetőséget teremtett a német egyesülés. Az észak-olasz régiók egyre távolodtak gazdasági és foglalkoztatási értelemben a fejletlenebb déltől. Flandria high tech-re alapozott ipara a rohamosan fejlődő szolgáltatási szektorral karöltve messze megelőzte az elmaradott, a hagyományos nehézipar leépülésével küzdő Vallóniát. 10 Magyarországon a 80-as évek gazdasági krízise után, a rendszerváltást követően a mindenkori kormányok elsősorban a privatizáció felgyorsításával próbáltak a gazdasági gondokon enyhíteni. Ezzel együtt járt a gazdaság liberalizációja, a piacgazdaság bevezetése, amely a költségvetés helyzetét volt hivatott stabilizálni. A privatizáció három fő fázisban zajlott: 1990 és 1992 között a nagy iparvállalatok kerültek főleg külföldi befektetők kezébe, 1992 és 1994 között a közepes méretű állami vállalatok privatizációja, majd 1995 és 1996 között a főbb közszolgáltató cégek, köztük a telekommunikációban érdekelt cégek privatizációja zajlott. 11 A közép-kelet-európai régióban Magyarország volt az egyik legnagyobb felvevőpiaca a külföldi befektető tőkének. A kilencvenes évek végére a külföldi cégek a hozzáadott érték 45%-át termelték az iparban, a magán szektor munkavállalóinak 25%-át foglalkoztatták és Magyarország bruttó exportjának 72%-át adták. 12 Ebben az időszakban a textil-, papír-, és vegyiparban, valamint a gépiparban a külföldi érdekeltségű cégek játszották a domináns szerepet. 13 Természetesen a külföldi cégek szerepe meghatározó volt a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban is, gondoljunk csak a külföldi érdekeltségű hipermarket hálózatokra, amelyek erőteljes visszaesést eredményeztek a hazai kereskedelmi, kiskereskedelmi szektorban. A vizsgált időszakban Magyarországon a magánszektor hozzájárulása a GDP-hez több, mint 80%-os volt és a munkavállalók több, mint kétharmada a magánszektorban dolgozott. A privatizációnak, a külföldi tőkebeáramlásnak és az új menedzsment 10 Flecker ibid. (eds. 2007) 11 Commission (2000) Hungary 2000, Regular report from the Commission on Hungary s progress towards accession, 8. November OECD (1999) Economic Surveys, Hungary OECD, Paris, p Hunya, G. (2000): Foreign penetration in central European manufacturing in.: Hunya, G. (ed.). Integration Through Foreign Direct Investment. Making Central European Industries Competitive. Edward Elgar: Cheltenham, UK and Norhtampton, MA, USA. P

15 technikáknak köszönhetően a vállalkozások határozott fejlődésnek indultak. 14 Ezzel együtt Magyarország gazdasága a rendszerváltás utáni években mély recessziós folyamatokon ment keresztül, amely 1990 és 1993 között 17%-os GDP csökkenéshez vezetett. Hasonlóképpen 1993-ban és 1994-ben a költségvetési deficit a GDP 10%-ával nőtt márciusában a kormány hosszútávú stabilizációs programot hirdetett. A program a gyors strukturális reformoknak volt alárendelve; így a bruttó jövedelmek 1995-ben 8.9%-kal, 1996-ban 2.6%- kal csökkentek. A gazdasági fejlődés csak 1997-től indult meg jelentősebb mértékben Táblázat GDP változás 1986 és 1999 között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes évek elejének gazdasági recessziója ellenére a foglalkoztatottság alakulása nem volt negatív. A kilencvenes évek végére az EU15 országaiban a foglalkoztatottság szintje átlagosan több mint tíz százalékkal nőtt, amely főként a határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető. 16 Az átlagnál valamivel jobb volt a helyzet Ausztriában (11.6%), míg alacsonyabb szintű növekedés figyelhető meg Belgiumban (3.8%), Dániában (2.4%), Franciaországban (4.4%) és a nem EU tag Svájcban (4.6%). A vizsgált EU 14 Country Brief. 15 Bagó József (2000): Furthering Employment in Hungary 16 European Commission DGV ( ): Employment Observatory, MISEP, Policy measures

16 tagállamok közül egyedül Olaszországban csökkent a foglalkoztatottság (-1.6%). 17 Ennek ellenére az összes régi tagállamban a munkanélküliség jelentősen növekedett a 70-es évek közepétől a nyolcvanas évek végéig (majd a munkanélküliség szintje némi ingadozást mutatott a kilencvenes években), különösen érintve a hagyományos ipari munkásságot. A munkanélküliek aránya a kilencvenes évek végére Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban is meghaladta az EU15 átlagát (4. Táblázat). Magyarországon a kilencvenes évek elején a munkahelyek száma radikálisan csökkent. Számítások szerint közel 1.8 millió állás szűnt meg a transzformációs krízis során, amely a teljes foglalkoztatottság 22,3%-os csökkenését eredményezte. A munkanélküliség szintje négy év alatt 12%-ra emelkedett. 18 A kilencvenes évek közepétől a lassan növekvő munkahelyteremtésnek köszönhetően csökkent ugyan a munkanélküliek aránya, de a munkaerőpiaci részvétel mélyen az EU átlag (64,3%) alatt volt (56%). Ez főleg a fiatalokat és az idősebb korosztályokat érintette, amely utóbbi munkaerőpiaci részvétele az EU átlag nagyjából felének, egyharmadának felelt meg. A fiatalok munkanélküliségi aránya az összes munkanélküli között minden országban jelentősen csökkent a 90-es évek végére, noha Olaszországban és Magyarországon így is viszonylag magas maradt. 19 A fiatalok és az idősebbek mellett az alulképzettek is túlreprezentáltak voltak a munkanélküliek között és Magyarországot jellemezte a hosszútávú munkanélküliség is. A kilencvenes évek végére Dánia, Magyarország, Ausztria és Svájc munkanélküliségi szintje mérséklődött, míg a többi vizsgált országban viszonylag magas szinten maradt. 17 OECD Historical Statistics, 2001:16 18 Kiss, J. (1996): The development and the prospect of Hungarian agricultural emplyoment. Institure of World Economy, Budapest, August 19 OECD Historical Statistics, OECD

17 4. Táblázat A munkanélküliség aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A közszféra A SIREN kutatás során külön figyelmet fordítottunk a közszféra átalakulására. Ennek oka, hogy a közszférában dolgozók túlnyomó többsége hagyományosan biztos állással rendelkezett. Ugyanakkor a nyolcvanas évek közepétől bekövetkezett változások, mint például a dereguláció, a privatizáció, az állami kiadások csökkentése és konszolidációja relatív bizonytalansághoz, a lecsúszás (veszélyének) érzéséhez vezettek. Németországban a 90-es években jelentősen csökkentek a közszféra munkahelyei (majdnem 30%-kal). 20 Ausztriában 1993-ig nőtt, 1994 és 1996 között csökkent, 1996 és 1999 között ismét nőtt, majd 2000-ben újra csökkent a közszféra dolgozóinak száma. 21 A közszférában minőségi változások történtek a foglalkoztatási feltételekben és a szervezeti struktúrában egyaránt. Az új menedzsment szemlélet a hatékonyság növelését tűzte ki célul. Olaszországban a fontosabb telekommunikációs cégek, biztosítók, olajipari társaságok és bankok privatizációja a kilencvenes évek közepén vette kezdetét. Németországban a vasútnál 10 év alatt a dolgozók 85%-át építették le. 22 Természetesen ez nem jelentette feltétlenül azt, Wiesbaden, Statistisches Bundesamt (2001): Statistisches Jahrbuch 2001 für die Bundesrepublik Deutschland, 21 Felcker ibid. (2007) 22 Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer (2001): German national report. 17

18 hogy az említett dolgozók közül mindenki munkanélkülivé vált. A szakszervezetek segítségével sikerült a dolgozók egy részének más munkát felajánlani. Ugyanakkor letagadhatatlan, hogy a változások következtében a közszférában is jelentősen nőtt a bizonytalanság érzése. Magyarországon körülbelül munkavállaló dolgozott a vizsgált időszakban a közszférában. Köztük a köztisztviselők aránya 13%-os volt. A közalkalmazottak aránya 72%-ot tett ki, majdnem kétharmaduk az oktatásban és az egészségügyben dolgozott a vizsgált időszakban. Magyarországon az 1995-ös stabilizációs program a közszférát jelentősen kurtította: az e szférában dolgozó munkavállalók aránya 15%-kal csökkent, 1997-re a jövedelmüket is a GDP 7,3%-ával csökkentették ben a közalkalmazottak jövedelme 65%-kal volt alacsonyabb, mint a köztisztviselőké. 23 Emellett 2001-ben tovább emelték a köztisztviselők bérét, azonban a közalkalmazottak bére nem változott, ami további elégedetlenséghez vezetett különösen az oktatási és egészségügyi szférában dolgozók körében. Fejlődő szektorok A fejlődő szektorokban dolgozó munkavállalók, különösen a vezetői pozícióban dolgozók a változások nyerteseinek tekinthetők. E munkavállalók egyéni percepcióihoz gyakran társulhat a nyertes identitás és az ezen keresztül kialakított sajátos győztes attitűd. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a pszichológiai fenyegetettség ugyanolyan fontos lehet, mint a materiális, vagy a már bekövetkezett munkaerőpiaci törés a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök kialakulásában, ezért elengedhetetlen néhány szót ejteni azokról, akik ugyan felívelő ágazatokban dolgoznak, a változások relatív nyerteseinek tekinthetők, mégis frusztrációt, fenyegetettséget, stresszt élhetnek át a változások következtében. 24 A szolgáltató szektor nagyarányú expanziója figyelhető meg minden vizsgált országban, így Magyarországon is a struktúraváltás során. Minden vizsgált ország tekintetében a legnagyobb fejlődésen az üzleti, a kereskedelmi szolgáltatói, a biztosítási és bankszféra, valamint az ingatlanpiac ment keresztül. Valamivel kisebb mértékben fejlődött a kiskereskedelem és a vendéglátóipar is. Az IT szektor és IT tanácsadás is óriási fejlődésen ment keresztül. Az Internet elterjedésével az Internetes szolgáltatások elengedhetetlenné váltak az üzleti és az állami szféra számára is, újszerű lehetőségeket kínálva a szolgáltatások igénybevételére, új 23 ILO (1997) Hungary Employment and Sustainable Livelihoods. ILO CEET, Budapest, p.22. Vienna 24 Mileti et al. (2002): SIREN Workpackage I. Modern Sirens and their populist songs. Neuchatel and 18

19 üzleti lehetőségek megnyitására. Emellett a hagyományos ipari szektor is új, e-üzleti alapú technológiákat vezetett be. Az említett szektorokban nemcsak nőtt a munkalehetőségek száma, hanem a kapcsolódó ágazatokban is növelte a foglalkoztatottságot. A telekommunikációs szférában például a 90-es évek második felében a mobiltelefonok gyors elterjedése új üzleti és munkalehetőségeket nyitott meg. A szolgáltató szektorban dolgozók munkahelyi biztonsága és keresetei azonban sok esetben egyáltalán nem nevezhetők kiemelkedőnek, sőt a korábbi, hagyományos ipari munkahelyek hosszútávú foglalkoztatási lehetőségeitől és kereseteitől jórészt elmaradnak. 25 Flexibilitás és bizonytalanság A munkaerőpiaci biztonságról szóló viták a flexibilis és bizonytalan munkavégzés elterjedésére fókuszálnak. Minden vizsgált országban megfigyelhető ez a jelenség, amely főként a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének köszönhető. Összességében a részmunkaidős munkahelyek aránya 10%-kal növekedett az EU-ban 1994 és 1999 között. 26 Ausztriában, Dániában és Németországban a 80-as évek közepe óta egyre több nő dolgozik részmunkaidőben. A vizsgált országok közül Dániában volt a 90-es években a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Magyarországon 27 pedig a részmunkaidős foglalkoztatás egyenletes növekedést mutatott. 28 Emellett a határozott munkaidejű szerződések száma is növekedett az EU-ban. Franciaországban a munkavállalók csupán 65%-a dolgozik stabil, sztenderd foglalkoztatás keretében, 15%-kal kevesebben mint 20 évvel ezelőtt. Ezzel együtt a 70-es évek közepe óta a határozott munkaidejű szerződéssel dolgozók aránya 10%-ra nőtt, főleg a fiatalok és a nők körében. A nem sztenderd foglalkoztatás növelte a bizonytalanságot. A sztenderd foglalkoztatásban ugyanakkor a korábbiakhoz képest nőttek a munkaterhek, a munkaidő, a mobilitási igény a munkaadók részéről a munkavállalók felé Mileti et al. Ibid. (2002) 26 Mileti et al. ibid. (2002) 27 A foglalkoztatás atipikus formái ugyanakkor csekély mértékben voltak jelen Magyarországon a vizsgált időszakban: munkavállaló dolgozott 2001 októberében részmunkaidőben, rel többen, mint a megelőző évben. Ez ugyanakkor nem jelentett új munkaerőpiaci részvétel növekedést, pusztán a teljes foglalkoztatottságú dolgozók száma csökkent hasonló arányban. (a mai foglalkoztatottsági adatokat lásd: 28 Mileti et al. ibid. (2002) 29 Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud ibid. (2001) 19

20 Az atipikus foglalkoztatás növekedése együtt járt a munkafeltételek romlásával és a flexibilitás növekedésével. A munkaszervezés új formái a gazdaság egy részében növekvő egyéni felelősséghez, nagyobb munkaterhekhez, hosszabb munkaidőhöz és növekvő döntéshozatali lehetőséghez/kényszerhez vezetett. Ez gyakran együtt járt a bizonytalanság növekedésével: a bizonytalan foglalkoztatottság kombinálódott a szociális, jövedelmi biztonság hiányával. Az EU-ban 1995 és 2000 között nőtt azon munkavállalók száma, akik rosszabbodó munkafeltételekről számoltak be. 30 Belgiumban, Olaszországban, Svájcban és Ausztriában a legnagyobb problémát a munkaidő és a munkaterhek növekedése jelentette. Az ezzel együtt járó stressz további problémaforrás, amellyel a különböző kutatások során megkérdezett munkavállalók szerint hosszútávon kell szembesülniük. 31 Az informális foglalkoztatás szintén jelentős problémát jelentett minden országban. Olaszországban a munkaképes korú munkaerő legalább 15%-a illegálisan dolgozott, mindenféle szociális biztonsági garanciák nélkül. 32 Dél-Olaszországban a munkavállalók legalább egyharmada dolgozott szabálytalan körülmények között (gyakran nem is kaptak másképp munkát). Köztük főleg fiatalokat, munkanélkülieket találhatunk. Magyarországon a mikro- és kisvállalkozásoknál volt tapasztalható a feketemunka jelentős növekedése. Becslések szerint az informális gazdaság produkciója évente a GDP egyharmadával egyenlő mértékű. Bizonyos iparágakban mint az építőiparban, a textil- és cipőiparban, vagy az élelmiszeriparban, illetve a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban az informális munka helyettesíti a legális atipikus, szabályozott, flexibilis munkavégzést. Különböző becslések alapján azt mondhatjuk, hogy a regisztrálatlan foglalkoztatás ideje megfelel teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóénak. 33 A szegénység, vagy annak veszélye minden vizsgált országban növekedett a 90-es években. Ez leginkább a tartós munkanélkülieket, az alacsony iskolai végzettségűeket, az alkalmi munkából élőket, a bevándorlókat és az egyedülálló szülőket, főként a gyermeküket egyedül nevelő anyákat sújtotta/sújtja. A magyar háztartáspanel felmérése szerint 1994-ben a magyar 30 Lásd pl. 3. European Survey on Working Conditions of the European Foundation, Mileti et al. ibid. (2002) 32 Ministero del Lavoro (2001): Libro bianco sul mercato del lavoro in Italia, (White book on the job market in Italy); in: idézi: Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli and Patrizia Catellani (2001) Italian national report, 33 Lásd: például Hárs, Á. (1995) Migration and the Labour Market in.: Fullerton, M. Sik, E. Tóth, J. (eds.) Refugees and Migrants: Hungary on the Crossroads, MTA PTI, Budapest. 20

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Budapesti Corvinus Egyetem Lengyel György Tóth Lilla Göncz Borbála Európai Migrációs Hálózat nemzeti ülése Budapest, 2011. december 8. A kutatásról Az Európai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

DR. GRAJCZJÁR ISTVÁN PHD

DR. GRAJCZJÁR ISTVÁN PHD DR. GRAJCZJÁR ISTVÁN PHD FŐISKOLAI DOCENS KUTATÁSI TERÜLETEK: SZOCIOLÓGIA SZÉLSŐJOBB, POLIKIKAI RENDSZEREK MIGRÁCIÓ MUNKAERŐPIAC GYERMEKSZEGÉNYSÉG KISEBBSÉGEK ATTITŰDÖK, SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA OKTATÁS PIACKUTATÁS

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. április 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

1. A munkapiaci helyzet alakulása

1. A munkapiaci helyzet alakulása 1. A munkapiaci helyzet alakulása A foglalkoztatottság lassú csökkenése már a nyolcvanas évek elején megindult, ámbár mértéke akkor még elhanyagolható volt. Ez a visszaesés azonban az 1980- as évek végétől

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban BIERMANN Margit Pannon Egyetem, Veszprém margit.biermann@gtk.uni-pannon.hu A világban

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

A kötetben használt adatbázisok leírása

A kötetben használt adatbázisok leírása A kötetben használt adatbázisok leírása A kötetben használt adatbázisok leírása 183 Az Eurobarometer (EB) az Európai Bizottság megbízásából eredetileg az Európai Közösség országaiban az 1970-es évek eleje

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Közép-európai közvélemény: Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European

Részletesebben

Politikatudományi alapok II.

Politikatudományi alapok II. Politikatudományi alapok II. Modernizációelméletek és ideológiák Dr. Glied Viktor VÁLSÁG Válságok 1. 1873 pénzügyi válság 1914-1918 I. világháború világ újrafelosztása, a tőkeáramlás biztosítása, USA felemelkedése,

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 Magyar Szakszervezeti Szövetség Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 A 4*9% programja, hogy aki dolgozik, legalább egyék 2015.04.14. 0 Előzmény A Magyar Szakszervezeti Szövetség 2014. szeptemberében

Részletesebben

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Global HR kompetenciák Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Tartalom Kihívások a vállalatvezetés számára Hatása a munkára Új tipusú munkavállalók Tehetségek megtalálása, megtartása HR csapat szerepe Slide

Részletesebben