Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció"

Átírás

1 Grajczjár István Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz Doktori Disszertáció ELTE Társadalomtudományi Kar, Doktori Iskola Szociológia 2008 Konzulens: Dr. Tóth András, Ph.D

2 Tartalomjegyzék Elöljáróban... 4 Köszönetnyilvánítás... 4 Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése... 6 I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Gazdasági átalakulás Foglalkoztatottság, munkanélküliség A közszféra Fejlődő szektorok Flexibilitás és bizonytalanság Bevándorlás II. Szélsőjobboldaliság, radikális jobboldali populizmus In-group favorizálás és nacionalizmus Rasszizmus és új rasszizmus Tekintélyelvűség, törvény és rend programja Karizmatikus vezér Xenofóbia Antielitizmus III. A szélsőjobboldal újjászületése Európában IV. Kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldali nézetek terjedése között A neoliberalizmus logikája és a szociális dominancia orientáltság (az új rasszizmus) elmélete A modernitás krízise A modernizáció vesztesei A deklasszálódástól való félelem A szociális dezintegráció A társadalmi és kulturális depriváció veszélye A társadalmi identitás megrendülése A szimbolikus világ Az autoriter személyiség, a tekintélyelvűség elmélete Az etnikai verseny A politikai elégedetlenség és a tiltakozó szavazás A bizonytalanság, az igazságtalanság és a harag Az elméletek újraértelmezése ) Szociológiai-politológiai elméletek közös attitüdinális háttere ) Nyertes-vesztes törésvonal ) A kollektív és egyéni identitás megrendülése, az elbizonytalanodás és depriváció érzése, illetve az identitás megerősítésnek igénye V. A kutatás hipotézisei és elméleti modellje VI. A kvalitatív fázis módszerei és főbb eredményei Az interjúk értékelése és elemzése Az egyéni életutakból kialakuló mintázatok ) Felívelők ) Veszélyeztetettek ) Deklasszálódottak Az eredmények értékelése VII. A kvantitatív fázis módszerei és főbb eredményei Kutatási kérdések, a hipotézisek finomítása

3 Módszer, a minta kialakítása A kérdőív felépítése és a vizsgálat menete Eredmények A munkafeltételekben bekövetkezett változások A jelenlegi helyzet percepciója Bivariáns hatások a munkahelyi változásokra és a jelenlegi helyzet percepcióira A szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök és a szélsőjobb szimpátia operacionalizációja 107 Bivariáns hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre Regressziós hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre és a szélsőjobb szimpátiára Az útmodellek VIII. Összefoglalás és konklúzió A kutatási eredmények összefoglalása Konklúzió Utószó: A magyar helyzet sajátossága Irodalom Mellékletek

4 Elöljáróban A dolgozat a SIREN EU-5-ös kutatási program keretében készített mélyinterjúk és országos reprezentativitású kérdőíves vizsgálatok eredményeire épül, amely a társadalmi-gazdasági változások foglalkoztatásra, illetve a munkafeltételek alakulására gyakorolt hatását, valamint az ezzel kapcsolatos szubjektív percepciókat és egyéni reakciókat vizsgálta nyolc európai országban 2001 és 2004 között. 1 Ezen időszak alatt a nyolc országot átfogó SIREN projekt két főből álló magyar kutatói teamjének tagjaként részt vettem a kutatási projekt elméleti megalapozásában és operacionalizálásában, a magyarországi kutatási feladatok elvégzésében és az eredmények értékelésében, a riportok megírásában, valamint a nemzeti riportok alapján készített összefoglaló tanulmányok megírását előkészítő vitákban. A dolgozatom alapjául szolgáló kutatás egy nemzetközi kutatói csoport közös munkájának eredménye, ezért fontos megemlítenem, hogy a kutatásban meghozott számos döntés a nemzeti teamek saját döntése, illetve a kutatók összességéé volt, a maga óhatatlan kompromisszumaival együtt. A közösen hozott döntések meghatározták a kutatás célcsoportjait, illetve számos esetben a SIREN projekt módszereit és kulcsdefinícióit. Ugyanakkor e dolgozat nem a SIREN projekt megírt és publikált eredményeinek új formába öntése, hanem a kutatás során elsajátított tudás és kutatási tapasztalatok birtokában az elméletek, a kvalitatív és a kvantitatív adatok újraelemzése. E dolgozatban a SIREN kutatást megalapozó elméleti keret újraelemzésének segítségével részben új hipotéziseket állítok fel és új értelmezési keretben elemzem az adatokat. A dolgozat emellett összehasonlítja a teljes nemzetközi minta és a magyar alminta adatait, amely elemzésre egyáltalán nem került sor a SIREN kutatás során. Köszönetnyilvánítás Mint említettem e dolgozat eredményei közvetve a SIREN projektben részt vevő országok szakembereinek közreműködésével jöttek létre, akikkel a SIREN projekt négy éve alatt lehetőségem nyílt együtt dolgozni, az eredményekről folyamatosan konzultálni, a szintézis riportokat közösen megírni, ajánlásokat megfogalmazni. Különösen sokat segítettek a 1 A projektben a következő országok vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország és Svájc. 4

5 személyes kutatói találkozók, workshopok és konferenciák Brüsszelben, Recklinghausenben, Párizsban, Bécsben, Milánóban, Genfben, Koppenhágában és Budapesten. Ezért szeretném köszönetemet kifejezni a SIREN projektben részt vevő összes munkatársnak, akik közül különösképpen a következő kutatók segítségét emelném ki: Tóth András, a SIREN kutatás hazai vezetője, a dolgozatom konzulense MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer és Pierre Rimbaud, Centre d'etudes de l'emploi (CEE), Noisy le Grand (Franciaország) Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer és Christoph Butterwege Seminar für Sozialwissenschaften, Abteilung für Politikwissenschaft, Kölni Egyetem (Németország) Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli és Patrizia Catellani Laboratorio di Psicologia Sociale Applicata, Milánói Katolikus Egyetem (Olaszország) René Karpantschof, Henning Hansen, Eva Thoft és Edvin Griderslev, Centre for Alternative Social Analysis (CASA), Koppenhága (Dánia) Jörg Flecker, Christine Wagner, Sabine Kirschenhofer és Ulrike Papouschek, Forschungs- und Beratungsstelle Arbeitswelt (FORBA), Bécs (Ausztria) Yves de Weerdt, Hans de Witte és Guy van Gyes, Hoger Instituut voor de Arbeid (HIVA), K.U. Leuven (Belgium) Fabrice Plomb, Francesca Poglia Mileti, Riccardo Tondolo és Franz Schultheis, Institut de Sociologie, Neuchateli Egyetem (Svájc) Nagyon köszönöm a segítségét azon szakembereknek, akik a témával kapcsolatos korábbi publikációimban segítségemre voltak, átolvasták azokat, ötleteikkel segítették a munkámat. Ezért köszönetemet fejezem ki Örkény Antalnak (és az ELTE-UNESCO Kisebbségszociológiai Tanszékének), aki lehetővé tette, hogy két féléves kurzust tartsak a témáról az ELTE Társadalomtudományi Karán és ahol fontos visszajelzéseket kaptam a kurzus hallgatóitól is. Külön köszönetemet fejezem ki az MTA Politikai Tudományok Intézete vezetésének, kutatóinak, munkatársainak, köztük is Bayer Józsefnek, Tölgyessy Péternek, Fricz Tamásnak, Boda Zsoltnak, akik a fiatal kutatói konferenciákon értékes ötleteikkel, kritikáikkal, opponensi véleményükkel hozzájárultak a dolgozat megszületéséhez. 5

6 Bevezetés Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése A tömegek diktálta kortendenciát Európának a politikai, morális, intellektuális területen jelentkező fasiszta beszivárgás iránti pszichológiai fogékonyságára vezethetjük vissza 2 Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kilencvenes években és az új évezred elején az európai szociális modell foglalkoztatási és szociális biztonságának megroppanása összefüggésben állte a szélsőséges radikális jobboldali populista nézetekhez való vonzódás kialakulásában fontos szerepet játszó xenofób, nacionalista és rasszista attitűdök megerősödésével, s ennek nyomán a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista üzenetek iránti fogékonyság növekedésével nyolc európai ország munkavállalóinak körében? A dolgozatot megalapozó kutatás indokoltságát két jelenség azonos időben való jelentkezése támasztotta alá: az európai szociális és foglalkoztatási modell megroppanása és ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali pártok megerősödése. Európában a nyolcvanas évek második felétől felgyorsult a liberalizáció és megbomlott az a hagyományos biztonság, amelyet az európai szociális modell nyújtott a nyolcvanas évek közepéig. A globalizáció, a neoliberális gazdaságpolitika terjedése, az ipari és foglalkoztatási struktúraváltás, a dezindusztrializáció, a gyorsan változó menedzsment technikák és a flexibilizáció napjainkra jelentősen átalakították a munka világának realitásait. Sok tekintetben és sokak számára megroppant a második világháború után kialakult szociális Európa életminta modellje, amelyet a II. Világháború után többek között a munkaerőhiány következtében kialakuló magas foglalkoztatottsági szint, állásbiztonság, szociális biztonság, 2 Thomas Mann: Gesammelte Werke in zwölf Bänden, Frankfurt am Main, 1960, Band XII. s Idézi Nolte, Ernst (2003): A fasizmus korszaka Kairosz Kiadó p.28. 6

7 folyamatos életszínvonal növekedés és az egyre bővülő jóléti állam védelme jellemzett. Az elmúlt két évtized változásai egyre szélesebb körben kérdőjelezték meg a biztos álláshoz, a biztos jövedelemhez, a növekvő jóléthez fűzött elvárásokat, a tisztességes munkáért tisztességes bér tradicionális koncepcióját. A foglalkoztatási struktúraváltás következtében a hagyományosan jól fizető ipari állások megszűnése nyomán a munkavállalók egy része kiszorult a munkaerőpiacról, a munkavállalók egy másik része pedig csak alacsonyabb jövedelem és hosszú távú biztonsági garanciák nélkül tudta megőrizni állását. A foglalkoztatási frusztráció mellett a gyorsuló világ, az immigráció, a multikulturális világlátás igénye, a gyors társadalmi-gazdasági változások gyakran olyan kihívások elé állították az embereket, amelyeknek egyes csoportok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni. A jelenlegi átalakulásban fontos jelenségnek számít, hogy a változások vesztesei mellett sokan a nyertesek világába tartoznak. A változások nyerteseinek jövedelme, munkaautonómiája növekedett és a szakmai tudásuk iránti kereslet foglalkoztatási biztonságot kínál számukra. Esetükben még a rövidtávú szerződések is virtuális biztonságot jelentenek a szaktudásuk iránti kereslet növekedése következtében. E radikális társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci átalakulással párhuzamosan az EU több tagállamában jelentősen nőtt a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok támogatottsága a helyi és országos szintű választásokon. Az ezredfordulóra számos európai országban, illetve régióban például Franciaországban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban, vagy Belgiumban, ahol a Flamand Blokk (VB) 2003-ban Flandriában a szavazatok egyötödét szerezte meg, vagy Svájcban, ahol a Svájci Néppárt (SVP), 26.6%-ot szerzett a 2003 októberi választásokon, a szélsőjobboldali, illetve a radikális jobboldali populista pártok támogatottsága jelentősen növekedett. A kilencvenes években a kis szélsőséges jobboldali pártok kitörtek a pártrendszer perifériájáról, s tömegtámogatással bíró pártokká váltak. Számos kutatásból ismert, hogy a kékgalléros munkavállalók szavazatai a baloldalról átvándoroltak a radikális jobboldali populista, gyakran szélsőjobboldali jelszavakkal operáló pártokhoz, amellett, hogy e pártok jelentős sikereket értek el a középosztályi szavazók táborában is. 3 Magyarországon a rendszerváltás okozta társadalmi- 3 Például 1988-ban a kiskereskedők, kisiparosok, vállalkozók 27%-a, míg a munkások 19%-a voksolt a francia Nemzeti Frontra (FN). A kilencvenes évek közepén és 2002-ben már a munkások közel egyharmada Le Pen-re szavazott, hasonló arányban, mint a kiskereskedők, kisvállalkozók, vagy a vállalati adminisztratív dolgozók (Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud : French national report, Míg 1995-ben az osztrák munkások csupán egyharmada voksolt az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), addig 1999-ben ez az arány már elérte az 50%-ot! (Plasser Fritz and Ulram Peter A. - eds Wahlverhalten in Bewegung: Analysen zur Nationalratswahl Vienna: WUV.). 7

8 gazdasági krízissel párhuzamosan tűnt fel a jobboldal szélén a soviniszta, antiszemita, rasszista és irredenta párt a MIÉP, amely 1998-ban parlamenti pozícióhoz jutott. A MIÉP 1998 és 2002 között az ellenzék ellenzékeként számos esetben együtt szavazott a jobboldalikonzervatív kormányzó pártokkal, amelynek következtében szavazatarányánál nagyobb befolyást szerzett a politikai életben és a médiában is. 4 A radikális gazdasági átalakulás és az európai jóléti modellre jellemző szociális és foglalkoztatási biztonság megroppanása, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok felemelkedése hasonlít a két világháború közötti időkre, amikor Olaszországban és Németországban az első világháború és a nagy gazdasági világválság okozta mély gazdasági és szociális válság nyomán kerültek hatalomra szélsőjobboldali, fasiszta és náci pártok. Ez a párhuzam szembetűnő akkor is, ha az elmúlt évtizedek munkaerőpiaci változásai nem hasonlíthatóak a két világháború közötti korszak kataklizmaszerű válságához, s számos tekintetben más a társadalmi és politikai atmoszféra, mint a múlt század húszas-harmincas éveiben. Emellett napjaink szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártjai sem feleltethetőek meg a nyílt utcai erőszakot alkalmazó, magánhadseregeket fenntartó fasiszta és náci pártoknak. A szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok előretörése és sikere ismét felvetette az elemzők között azt a kérdést, vajon van-e kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek és a szélsőjobboldal növekvő népszerűsége között? A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint létezik kapcsolat a két jelenség között, bár találunk kivételeket is. 5 Annak ellenére, hogy a gazdaság válságjelenségei és a szélsőséges jobboldali pártok sikeressége közötti kapcsolat feltételezése széleskörben elfogadott állítás mind a publicisztikában, mind a szakirodalomban, eddig nem volt olyan empirikus vizsgálat, amely hitelt érdemlően feltárta volna a kapcsolatot a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munka világa és a szélsőjobboldal népszerűségének növekedése között, s kölönösképpen azt, hogy milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül ez a kapcsolat. A szélsőjobboldali pártok előretörését kutató empirikus vizsgálatok többsége a választók szocio-demográfiai jellemzőinek feltárásával foglalkozik, 1989/1, p Szente Péter (2002): A közszolgálati média lehetetlensége. Médiakutató, 2002 tavasz-jog rovat 5 Lásd pl.: Borsányi György (1989) A budapesti munkások választói magatartása ( ), Valóság 8

9 így nagyon ritkán találkozunk olyan kutatással, amely a háttérben lezajló folyamatokat részleteiben vizsgálná. E dolgozat erre a hiátusra kíván választ adni. A választói magatartás hátterében meghúzódó mélyebb folyamatok megragadása érdekében a szociálpszichológiai irodalomhoz fordultam, hiszen a szociálpszichológia segítségével lehet a társadalmi-gazdasági változások, az egyéni percepciók és rekaciók kölcsönhatását tanulmányozni. Az elmúlt ötven évben gazdag szociálpszichológiai kutatási tapasztalatok gyűltek fel, amelyek a nácizmus, illetve tágabb értelemben a radikális jobboldal sikerének lélektani okaira kerestek és adtak magyarázatot. Mind az akkori kortársak, mind a szociálpszichológusok későbbi generációi keresték a választ, Mérei Ferenc szavaival élve arra, hogy miként lehetett milliós tömegeket úgy befolyásolni, hogy a huszadik század derekán emberi mészárszéket állítottak fel Európa közepén. 6 Az e témában lefolytatott szociálpszichológiai kutatások legfontosabb eredménye az, hogy vannak bizonyos attitűdök, amelyek megteremtik a nyitottságot, ha úgy tetszik az igényt, a keresletet a szélsőjobboldali üzenetek és hívószavak iránt. 7 A szociálpszichológiai kutatások eredményeire építve a dolgozat azt vizsgálja meg, hogy a radikálisan megváltozott munkafeltételek egyéni percepciója milyen pszichológiai folyamatokat generál a munkavállalók körében, s ezen 6 Mérei Ferenc (1947): Az együtes élmény. in. Pataki Ferenc, szerk. Csoportlélektan, Gondolat, Budapest, Lásd pl: Staub, E. (1989): The roots of evil: The psychological and cultural origins of genocide and other forms of group violence, Cambridge University Press, New York Pratto, Sidanius, Stallworth and Malle (1994): Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes, Journal of Personality and Social Psychology, 67: Betz, Hans-Georg (1994): Radical Right Wing Populism in Western Europe, 1. ed. New York Kinder and Sanders (1996): Devided by colour: Radical politics and democratic ideal Chicago: University of Chicago Press Altemeyer (1998): The other authoritarian personality in L. Berkowitz (ed.) Advances in Experimental Social Psychology, vol. 30. Orlando, FL: Academic Press Hogg, Michael A. (2000): Subjective uncertainty reduction through self-categorisation: A motivation theory of social identity processes; in Stroebe, Wolfgang/Hewstone, Miles (eds.), European Review of Social Psychology, 11, p Tajfel, Henri (1969): Cognitive aspects of prejudice; in: Journal of Social Issues, 25, p Turner, John C./Hogg, Michael A./Oakes, Penelope J./Reicher, Stephen D./Wetherell, Margaret S. (1987): Rediscovering the social group: A self-categorisation theory, Blackwell, Oxford Sennett, Richard (1998). The corrosion of character, the personal consequences of work in the new capitalism, W.W. Northon and Company, New-York Tajfel and Turner (1979): An integrative theory of intergroup conflict, W.G. Austin& S. Worchel (eds): The social psychology of intergroup relations, Monterery, CA: Brooks/Cole Van den Brug, Fennema and Tillie (2000): Anti-immigrant parties in Europe: Ideological or protest vote, European Journal of Political Research, 37(1):

10 pszichológiai folyamatok miként hatnak azokra az attitűdökre, amelyek fogékonnyá tehetik őket a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista üzenetekre. A dolgozat azt próbálja bizonyítani, hogy a munka világában bekövetkezett változásokra adott reakcióként kialakul és/vagy felerősödik egy sajátos jellegzetességgel bíró attitüdinális potenciál. A szélsőséges nézetekhez köthető attitűdök jelzik a társadalomban az anómia elterjedését, a korábbi munkaértékrend megroppanását, a demokráciába vetett hit kiüresedését, a politikából és a demokratikus intézményrendszerből való kiábrándulást, a munkaerőpiaci bizonytalanságból fakadó erőteljes bűnbakkeresést, a másságtól, a változásoktól való félelmeket, az out-group elutasítását, vagy az in-group erősítésének igényét. Ezen attitűdök jelenléte rávilágíthat a kollektív relatív depriváció elterjedésére és a szolidaritás, illetve a munkahelyi integráció és identifikáció hiányának problematikájára, vagy az új rasszizmus jelenségére, amely a meritokratikus attitűd segítségével a társadalom hierarchikus felépítményének igazságosságát legitimálja. A kialakuló attitüdinális potenciál az, amely megteremti a piacot a szélsőjobboldali üzenetekkel házaló pártok és politikusok számára. Ez a kialakuló attitüdinális prediszpozíció magyarázhatja meg a radikális társadalmigazdasági változások és válságok időszakaiban a tömeges szavazatvándorlást a szélsőjobboldalra, amikor a változások érzékelése nyomán felerősödő bizonytalanság és félelem érzése egybeesik egy az attitűdökre reagáló hívószavakkal operáló karizmatikus személy politikai színpadra lépésével. E dolgozat segíthet annak megvilágításában, hogy a munka világának bizonyos változásai, a változások egyéni percepciói és az azokra adott reakciók, akár pártpreferenciától függetlenül, olyan attitűdök jelenlétét erősíthetik meg, amelyek növekvő szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista hívószavak iránti igényt, keresletet indukálhatnak, illetve szélsőjobb szimpátiát jelenthetnek. A szélsőjobboldali szavazói magatartást megelőző attitűdök kialakulásának és jelenlétének vizsgálata azért fontos tehát, mert ezen attitűdök gyakorisága és az attitűdök feltérképezése segíthet annak megértésében, hogy miért képesek radikális üzenetekkel operáló pártok válságos helyzetekben hirtelen népszerűségre szert tenni? A dolgozat kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálja meg nyolc európai ország munkavállalóinak körében, hogy milyen összefüggés tapasztalható a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek egyéni percepciója és a szélsőjobboldali nézetekhez kapcsolódó attitűdök kialakulása, és/vagy felerősödése között, illetve milyen 10

11 kapcsolatban állnak ezek a sajátos attitűdök a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok hívószavai és programjai iránt érzett szimpátiával. A dolgozat ennek során a választói keresleti piac kialakulásának folyamatát vizsgálja, amely révén kialakulhat a modern társadalmakban a szélsőjobboldali attitüdinális potenciál. A dolgozat első fejezete bemutatja a legfontosabb társadalmi-gazdasági változásokat Európában, amelyek növekvő egyenlőtlenséghez és bizonytalansághoz vezettek. A második fejezet a nemzetközi és hazai szakirodalom és publicisztika segítségével a szélsőjobboldaliság és a jobboldali radikális populizmus fogalmainak elméleti tisztázására tesz kísérletet, a harmadik fejezet pedig a szélsőjobboldal újjászületésének legfontosabb jellemzőit és a pártok hívószavait tárgyalja. A negyedik fejezet mutatja be azokat az elméleteket, amelyek a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök közötti kapcsolatról szólnak, s az elméletek elemzésének segítségével az ötödik fejezetben fogalmazom meg hipotéziseimet. A hatodik fejezet a kvalitatív mélyinterjúk elemzéséből kialakított mintázatokat és azok elemzését mutatja be. A kvalitatív kutatási eredmények segítségével finomítom hipotéziseimet, amelyeket a hetedik fejezetben, a kvantitatív vizsgálat során tesztelek. E fejezetben megvilágítom a nemzetközi minta és a magyar alminta eredményei közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint magyarázó modellek segítségével bemutatom a szélsőjobb pártok programjai iránti vonzódás legfontosabb folyamatait, jellegzetességeit Magyarországon és a nemzetközi mintában. Az utolsó fejezetben összegzem a kutatás eredményeit és fogalmazom meg a dolgozat konklúzióit. I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Ebben a fejezetben röviden összefoglalom a társadalmi-gazdasági és munkaerőpiaci változások főbb irányvonalait Nyugat-Európában és Magyarországon a 80-as évek közepétől a 90-es évek végéig. E fejezetnek nem egy minden részletre kiterjedő áttekintés és elemzés a célja, hanem az, hogy érzékeltesse azokat a legfontosabb változásokat és jelenségeket, amelyek széleskörű egyenlőtlenséget és bizonytalanságot alakítottak ki a munka világában, és amelyek gyakran megjelennek a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok hívószavaiban is. 11

12 Gazdasági átalakulás Európa jelentős gazdasági változáson ment keresztül az elmúlt évben. A meghatározó trend Európa nemzeti gazdaságainak a globalizáció folyamatába való bekapcsolódása volt. E folyamat legfontosabb jellegzetességének az európai egységes piacba való integráció tekinthető. A globalizáció és az egységes piac által gerjesztett gazdasági versenyben való megfelelés arra kényszerített szinte minden EU tagállamot, hogy egyre növekvő mértékben alkalmazza a neoliberális gazdaságpolitikát és lebontsa a II. Világháború után kialakított modellt, amelynek jellegzetessége az állami és magántulajdonra épülő vegyes-gazdaság, a keynesianus gazdaságpolitika és a munkaerőpiac rigid szabályozása volt. 8 A gazdaság szerkezetében az egyik legnagyobb változást a dezindusztrializáció okozta (1. Táblázat). Szinte minden vizsgált országban a kilencvenes évek végére 10-15%-os ipari foglalkoztatottság-csökkenést figyelhettünk meg, míg Svájcban ez az arány majdnem elérte a 20%-ot. Magyarországon 1989 és 1993 között az iparban foglalkoztatottak 26%-a más munkahelyet kellett, hogy keressen. A technológiai változások, a szervezeti átstrukturálódás és az egyre növekvő igény a munkahelyi flexibilitás és mobilitás iránt a munkavállalók egy részénél munkahelyi bizonytalansághoz vezetett Táblázat Ipari munkavállalók aránya az összfoglalkoztatottak között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak 8 Streeck, Wolfgang/Kathleen Thelen (2005): Introduction: Institutional Change in Advanced Political Economies, in: Wolfgang Streeck/Kathleen Thelen (eds.): Beyond Continuity: Institutional Change in Advanced Political Economies, Oxford, Flecker (eds. 2007): Changing Working Life and the Appeal of the Extreme Right, Ashgate 12

13 Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A dezindusztrializáció folyamata együtt járt az ipari vállalatok struktúrájának átalakulásával. A nagyvállalatok decentralizációja és a közép- és kisvállalkozások számának gyors növekedése átalakította a munkaviszony jellegét azok számára is, akik meg tudták őrizni állásukat az iparban. Az ipari foglalkoztatottság csökkenését a szolgáltató szektor növekedése ellensúlyozta (2. Táblázat): e szektorban minden vizsgált ország esetében 15-20%-os foglalkoztatottságnövekedés figyelhető meg. Kivétel talán Dánia és Belgium, ahol már a 70-es évek közepén is viszonylag magas volt a szolgáltató szektor dolgozóinak aránya az összes foglalkoztatott között. 2. Táblázat A szolgáltató szektorban dolgozó munkavállalók aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A gazdasági szerkezetváltás egybeesett a 90-es évek elejének dekonjunktúrájával, amely minden vizsgált országot jelentősen érintett (3. Táblázat). Az 1997-es és 1998-as év ismét a konjunktúra időszaka volt (kivétel Dánia és Olaszország, ahol a gazdasági produktivitás 1997 után folyamatos csökkenést mutatott), míg 1999-ben valamelyest mérséklődött az európai országok gazdaságának fejlődése. Míg Dánia gazdasága hosszú időn keresztül (1987 és 1993 között) stagnált, addig Ausztria viszonylag jól vészelte át a recessziós időszakot. Míg 1994-től a gazdaság minden vizsgált országban magához tért, addig Svájcban 1997-ig nem mutatható 13

14 ki számottevő GDP növekedés. Egyes országokban, különösen Németországban, Olaszországban és Belgiumban a regionális gazdasági fejlettségi különbségek jelentős feszültségekhez vezettek. A volt Kelet-Németország jelentős gazdasági terhet jelentett az egyesült Németországnak, attól függetlenül, hogy a nyugat-német befektetők számára óriási piaci lehetőséget teremtett a német egyesülés. Az észak-olasz régiók egyre távolodtak gazdasági és foglalkoztatási értelemben a fejletlenebb déltől. Flandria high tech-re alapozott ipara a rohamosan fejlődő szolgáltatási szektorral karöltve messze megelőzte az elmaradott, a hagyományos nehézipar leépülésével küzdő Vallóniát. 10 Magyarországon a 80-as évek gazdasági krízise után, a rendszerváltást követően a mindenkori kormányok elsősorban a privatizáció felgyorsításával próbáltak a gazdasági gondokon enyhíteni. Ezzel együtt járt a gazdaság liberalizációja, a piacgazdaság bevezetése, amely a költségvetés helyzetét volt hivatott stabilizálni. A privatizáció három fő fázisban zajlott: 1990 és 1992 között a nagy iparvállalatok kerültek főleg külföldi befektetők kezébe, 1992 és 1994 között a közepes méretű állami vállalatok privatizációja, majd 1995 és 1996 között a főbb közszolgáltató cégek, köztük a telekommunikációban érdekelt cégek privatizációja zajlott. 11 A közép-kelet-európai régióban Magyarország volt az egyik legnagyobb felvevőpiaca a külföldi befektető tőkének. A kilencvenes évek végére a külföldi cégek a hozzáadott érték 45%-át termelték az iparban, a magán szektor munkavállalóinak 25%-át foglalkoztatták és Magyarország bruttó exportjának 72%-át adták. 12 Ebben az időszakban a textil-, papír-, és vegyiparban, valamint a gépiparban a külföldi érdekeltségű cégek játszották a domináns szerepet. 13 Természetesen a külföldi cégek szerepe meghatározó volt a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban is, gondoljunk csak a külföldi érdekeltségű hipermarket hálózatokra, amelyek erőteljes visszaesést eredményeztek a hazai kereskedelmi, kiskereskedelmi szektorban. A vizsgált időszakban Magyarországon a magánszektor hozzájárulása a GDP-hez több, mint 80%-os volt és a munkavállalók több, mint kétharmada a magánszektorban dolgozott. A privatizációnak, a külföldi tőkebeáramlásnak és az új menedzsment 10 Flecker ibid. (eds. 2007) 11 Commission (2000) Hungary 2000, Regular report from the Commission on Hungary s progress towards accession, 8. November OECD (1999) Economic Surveys, Hungary OECD, Paris, p Hunya, G. (2000): Foreign penetration in central European manufacturing in.: Hunya, G. (ed.). Integration Through Foreign Direct Investment. Making Central European Industries Competitive. Edward Elgar: Cheltenham, UK and Norhtampton, MA, USA. P

15 technikáknak köszönhetően a vállalkozások határozott fejlődésnek indultak. 14 Ezzel együtt Magyarország gazdasága a rendszerváltás utáni években mély recessziós folyamatokon ment keresztül, amely 1990 és 1993 között 17%-os GDP csökkenéshez vezetett. Hasonlóképpen 1993-ban és 1994-ben a költségvetési deficit a GDP 10%-ával nőtt márciusában a kormány hosszútávú stabilizációs programot hirdetett. A program a gyors strukturális reformoknak volt alárendelve; így a bruttó jövedelmek 1995-ben 8.9%-kal, 1996-ban 2.6%- kal csökkentek. A gazdasági fejlődés csak 1997-től indult meg jelentősebb mértékben Táblázat GDP változás 1986 és 1999 között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes évek elejének gazdasági recessziója ellenére a foglalkoztatottság alakulása nem volt negatív. A kilencvenes évek végére az EU15 országaiban a foglalkoztatottság szintje átlagosan több mint tíz százalékkal nőtt, amely főként a határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető. 16 Az átlagnál valamivel jobb volt a helyzet Ausztriában (11.6%), míg alacsonyabb szintű növekedés figyelhető meg Belgiumban (3.8%), Dániában (2.4%), Franciaországban (4.4%) és a nem EU tag Svájcban (4.6%). A vizsgált EU 14 Country Brief. 15 Bagó József (2000): Furthering Employment in Hungary 16 European Commission DGV ( ): Employment Observatory, MISEP, Policy measures

16 tagállamok közül egyedül Olaszországban csökkent a foglalkoztatottság (-1.6%). 17 Ennek ellenére az összes régi tagállamban a munkanélküliség jelentősen növekedett a 70-es évek közepétől a nyolcvanas évek végéig (majd a munkanélküliség szintje némi ingadozást mutatott a kilencvenes években), különösen érintve a hagyományos ipari munkásságot. A munkanélküliek aránya a kilencvenes évek végére Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban is meghaladta az EU15 átlagát (4. Táblázat). Magyarországon a kilencvenes évek elején a munkahelyek száma radikálisan csökkent. Számítások szerint közel 1.8 millió állás szűnt meg a transzformációs krízis során, amely a teljes foglalkoztatottság 22,3%-os csökkenését eredményezte. A munkanélküliség szintje négy év alatt 12%-ra emelkedett. 18 A kilencvenes évek közepétől a lassan növekvő munkahelyteremtésnek köszönhetően csökkent ugyan a munkanélküliek aránya, de a munkaerőpiaci részvétel mélyen az EU átlag (64,3%) alatt volt (56%). Ez főleg a fiatalokat és az idősebb korosztályokat érintette, amely utóbbi munkaerőpiaci részvétele az EU átlag nagyjából felének, egyharmadának felelt meg. A fiatalok munkanélküliségi aránya az összes munkanélküli között minden országban jelentősen csökkent a 90-es évek végére, noha Olaszországban és Magyarországon így is viszonylag magas maradt. 19 A fiatalok és az idősebbek mellett az alulképzettek is túlreprezentáltak voltak a munkanélküliek között és Magyarországot jellemezte a hosszútávú munkanélküliség is. A kilencvenes évek végére Dánia, Magyarország, Ausztria és Svájc munkanélküliségi szintje mérséklődött, míg a többi vizsgált országban viszonylag magas szinten maradt. 17 OECD Historical Statistics, 2001:16 18 Kiss, J. (1996): The development and the prospect of Hungarian agricultural emplyoment. Institure of World Economy, Budapest, August 19 OECD Historical Statistics, OECD

17 4. Táblázat A munkanélküliség aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A közszféra A SIREN kutatás során külön figyelmet fordítottunk a közszféra átalakulására. Ennek oka, hogy a közszférában dolgozók túlnyomó többsége hagyományosan biztos állással rendelkezett. Ugyanakkor a nyolcvanas évek közepétől bekövetkezett változások, mint például a dereguláció, a privatizáció, az állami kiadások csökkentése és konszolidációja relatív bizonytalansághoz, a lecsúszás (veszélyének) érzéséhez vezettek. Németországban a 90-es években jelentősen csökkentek a közszféra munkahelyei (majdnem 30%-kal). 20 Ausztriában 1993-ig nőtt, 1994 és 1996 között csökkent, 1996 és 1999 között ismét nőtt, majd 2000-ben újra csökkent a közszféra dolgozóinak száma. 21 A közszférában minőségi változások történtek a foglalkoztatási feltételekben és a szervezeti struktúrában egyaránt. Az új menedzsment szemlélet a hatékonyság növelését tűzte ki célul. Olaszországban a fontosabb telekommunikációs cégek, biztosítók, olajipari társaságok és bankok privatizációja a kilencvenes évek közepén vette kezdetét. Németországban a vasútnál 10 év alatt a dolgozók 85%-át építették le. 22 Természetesen ez nem jelentette feltétlenül azt, Wiesbaden, Statistisches Bundesamt (2001): Statistisches Jahrbuch 2001 für die Bundesrepublik Deutschland, 21 Felcker ibid. (2007) 22 Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer (2001): German national report. 17

18 hogy az említett dolgozók közül mindenki munkanélkülivé vált. A szakszervezetek segítségével sikerült a dolgozók egy részének más munkát felajánlani. Ugyanakkor letagadhatatlan, hogy a változások következtében a közszférában is jelentősen nőtt a bizonytalanság érzése. Magyarországon körülbelül munkavállaló dolgozott a vizsgált időszakban a közszférában. Köztük a köztisztviselők aránya 13%-os volt. A közalkalmazottak aránya 72%-ot tett ki, majdnem kétharmaduk az oktatásban és az egészségügyben dolgozott a vizsgált időszakban. Magyarországon az 1995-ös stabilizációs program a közszférát jelentősen kurtította: az e szférában dolgozó munkavállalók aránya 15%-kal csökkent, 1997-re a jövedelmüket is a GDP 7,3%-ával csökkentették ben a közalkalmazottak jövedelme 65%-kal volt alacsonyabb, mint a köztisztviselőké. 23 Emellett 2001-ben tovább emelték a köztisztviselők bérét, azonban a közalkalmazottak bére nem változott, ami további elégedetlenséghez vezetett különösen az oktatási és egészségügyi szférában dolgozók körében. Fejlődő szektorok A fejlődő szektorokban dolgozó munkavállalók, különösen a vezetői pozícióban dolgozók a változások nyerteseinek tekinthetők. E munkavállalók egyéni percepcióihoz gyakran társulhat a nyertes identitás és az ezen keresztül kialakított sajátos győztes attitűd. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a pszichológiai fenyegetettség ugyanolyan fontos lehet, mint a materiális, vagy a már bekövetkezett munkaerőpiaci törés a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök kialakulásában, ezért elengedhetetlen néhány szót ejteni azokról, akik ugyan felívelő ágazatokban dolgoznak, a változások relatív nyerteseinek tekinthetők, mégis frusztrációt, fenyegetettséget, stresszt élhetnek át a változások következtében. 24 A szolgáltató szektor nagyarányú expanziója figyelhető meg minden vizsgált országban, így Magyarországon is a struktúraváltás során. Minden vizsgált ország tekintetében a legnagyobb fejlődésen az üzleti, a kereskedelmi szolgáltatói, a biztosítási és bankszféra, valamint az ingatlanpiac ment keresztül. Valamivel kisebb mértékben fejlődött a kiskereskedelem és a vendéglátóipar is. Az IT szektor és IT tanácsadás is óriási fejlődésen ment keresztül. Az Internet elterjedésével az Internetes szolgáltatások elengedhetetlenné váltak az üzleti és az állami szféra számára is, újszerű lehetőségeket kínálva a szolgáltatások igénybevételére, új 23 ILO (1997) Hungary Employment and Sustainable Livelihoods. ILO CEET, Budapest, p.22. Vienna 24 Mileti et al. (2002): SIREN Workpackage I. Modern Sirens and their populist songs. Neuchatel and 18

19 üzleti lehetőségek megnyitására. Emellett a hagyományos ipari szektor is új, e-üzleti alapú technológiákat vezetett be. Az említett szektorokban nemcsak nőtt a munkalehetőségek száma, hanem a kapcsolódó ágazatokban is növelte a foglalkoztatottságot. A telekommunikációs szférában például a 90-es évek második felében a mobiltelefonok gyors elterjedése új üzleti és munkalehetőségeket nyitott meg. A szolgáltató szektorban dolgozók munkahelyi biztonsága és keresetei azonban sok esetben egyáltalán nem nevezhetők kiemelkedőnek, sőt a korábbi, hagyományos ipari munkahelyek hosszútávú foglalkoztatási lehetőségeitől és kereseteitől jórészt elmaradnak. 25 Flexibilitás és bizonytalanság A munkaerőpiaci biztonságról szóló viták a flexibilis és bizonytalan munkavégzés elterjedésére fókuszálnak. Minden vizsgált országban megfigyelhető ez a jelenség, amely főként a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének köszönhető. Összességében a részmunkaidős munkahelyek aránya 10%-kal növekedett az EU-ban 1994 és 1999 között. 26 Ausztriában, Dániában és Németországban a 80-as évek közepe óta egyre több nő dolgozik részmunkaidőben. A vizsgált országok közül Dániában volt a 90-es években a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Magyarországon 27 pedig a részmunkaidős foglalkoztatás egyenletes növekedést mutatott. 28 Emellett a határozott munkaidejű szerződések száma is növekedett az EU-ban. Franciaországban a munkavállalók csupán 65%-a dolgozik stabil, sztenderd foglalkoztatás keretében, 15%-kal kevesebben mint 20 évvel ezelőtt. Ezzel együtt a 70-es évek közepe óta a határozott munkaidejű szerződéssel dolgozók aránya 10%-ra nőtt, főleg a fiatalok és a nők körében. A nem sztenderd foglalkoztatás növelte a bizonytalanságot. A sztenderd foglalkoztatásban ugyanakkor a korábbiakhoz képest nőttek a munkaterhek, a munkaidő, a mobilitási igény a munkaadók részéről a munkavállalók felé Mileti et al. Ibid. (2002) 26 Mileti et al. ibid. (2002) 27 A foglalkoztatás atipikus formái ugyanakkor csekély mértékben voltak jelen Magyarországon a vizsgált időszakban: munkavállaló dolgozott 2001 októberében részmunkaidőben, rel többen, mint a megelőző évben. Ez ugyanakkor nem jelentett új munkaerőpiaci részvétel növekedést, pusztán a teljes foglalkoztatottságú dolgozók száma csökkent hasonló arányban. (a mai foglalkoztatottsági adatokat lásd: 28 Mileti et al. ibid. (2002) 29 Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud ibid. (2001) 19

20 Az atipikus foglalkoztatás növekedése együtt járt a munkafeltételek romlásával és a flexibilitás növekedésével. A munkaszervezés új formái a gazdaság egy részében növekvő egyéni felelősséghez, nagyobb munkaterhekhez, hosszabb munkaidőhöz és növekvő döntéshozatali lehetőséghez/kényszerhez vezetett. Ez gyakran együtt járt a bizonytalanság növekedésével: a bizonytalan foglalkoztatottság kombinálódott a szociális, jövedelmi biztonság hiányával. Az EU-ban 1995 és 2000 között nőtt azon munkavállalók száma, akik rosszabbodó munkafeltételekről számoltak be. 30 Belgiumban, Olaszországban, Svájcban és Ausztriában a legnagyobb problémát a munkaidő és a munkaterhek növekedése jelentette. Az ezzel együtt járó stressz további problémaforrás, amellyel a különböző kutatások során megkérdezett munkavállalók szerint hosszútávon kell szembesülniük. 31 Az informális foglalkoztatás szintén jelentős problémát jelentett minden országban. Olaszországban a munkaképes korú munkaerő legalább 15%-a illegálisan dolgozott, mindenféle szociális biztonsági garanciák nélkül. 32 Dél-Olaszországban a munkavállalók legalább egyharmada dolgozott szabálytalan körülmények között (gyakran nem is kaptak másképp munkát). Köztük főleg fiatalokat, munkanélkülieket találhatunk. Magyarországon a mikro- és kisvállalkozásoknál volt tapasztalható a feketemunka jelentős növekedése. Becslések szerint az informális gazdaság produkciója évente a GDP egyharmadával egyenlő mértékű. Bizonyos iparágakban mint az építőiparban, a textil- és cipőiparban, vagy az élelmiszeriparban, illetve a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban az informális munka helyettesíti a legális atipikus, szabályozott, flexibilis munkavégzést. Különböző becslések alapján azt mondhatjuk, hogy a regisztrálatlan foglalkoztatás ideje megfelel teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóénak. 33 A szegénység, vagy annak veszélye minden vizsgált országban növekedett a 90-es években. Ez leginkább a tartós munkanélkülieket, az alacsony iskolai végzettségűeket, az alkalmi munkából élőket, a bevándorlókat és az egyedülálló szülőket, főként a gyermeküket egyedül nevelő anyákat sújtotta/sújtja. A magyar háztartáspanel felmérése szerint 1994-ben a magyar 30 Lásd pl. 3. European Survey on Working Conditions of the European Foundation, Mileti et al. ibid. (2002) 32 Ministero del Lavoro (2001): Libro bianco sul mercato del lavoro in Italia, (White book on the job market in Italy); in: idézi: Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli and Patrizia Catellani (2001) Italian national report, 33 Lásd: például Hárs, Á. (1995) Migration and the Labour Market in.: Fullerton, M. Sik, E. Tóth, J. (eds.) Refugees and Migrants: Hungary on the Crossroads, MTA PTI, Budapest. 20

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Sik Endre Simonovits Borbála (2002) Migrációs

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

3.1. A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON NÉPSZÁMLÁLÁSI HELYZETKÉP

3.1. A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON NÉPSZÁMLÁLÁSI HELYZETKÉP Gödri Irén: A bevándorlók munkaerőpiaci... 3. BEVÁNDORLÁS 3.1. A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON NÉPSZÁMLÁLÁSI HELYZETKÉP Gödri Irén A bevándorlók gazdasági, munkaerőpiaci integrációja

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai intézményrendszere

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai intézményrendszere BAGÓ JÓZSEF Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai intézményrendszere Az európai foglalkoztatási stratégia kialakulásával mind jelentõsebb szerepet töltenek be az EU alapintézményei, tanácsadói szervezetei,

Részletesebben

Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) nők a tudományban, műszaki tudományok, magánélet és munka egyensúlya, gyermekvállalás

Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) nők a tudományban, műszaki tudományok, magánélet és munka egyensúlya, gyermekvállalás Paksi Veronika Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) Osztály: Társas kapcsolatok és hálózatelemzés osztály E-mail: paksi.veronika@tk.mta.hu Telefonszám: +36 1 2246700 / 268 Kutatási területek nők a tudományban,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben