Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Grajczjár István. Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz. Doktori Disszertáció"

Átírás

1 Grajczjár István Válság és változás: utak a jobboldali radikalizmushoz Doktori Disszertáció ELTE Társadalomtudományi Kar, Doktori Iskola Szociológia 2008 Konzulens: Dr. Tóth András, Ph.D

2 Tartalomjegyzék Elöljáróban... 4 Köszönetnyilvánítás... 4 Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése... 6 I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Gazdasági átalakulás Foglalkoztatottság, munkanélküliség A közszféra Fejlődő szektorok Flexibilitás és bizonytalanság Bevándorlás II. Szélsőjobboldaliság, radikális jobboldali populizmus In-group favorizálás és nacionalizmus Rasszizmus és új rasszizmus Tekintélyelvűség, törvény és rend programja Karizmatikus vezér Xenofóbia Antielitizmus III. A szélsőjobboldal újjászületése Európában IV. Kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldali nézetek terjedése között A neoliberalizmus logikája és a szociális dominancia orientáltság (az új rasszizmus) elmélete A modernitás krízise A modernizáció vesztesei A deklasszálódástól való félelem A szociális dezintegráció A társadalmi és kulturális depriváció veszélye A társadalmi identitás megrendülése A szimbolikus világ Az autoriter személyiség, a tekintélyelvűség elmélete Az etnikai verseny A politikai elégedetlenség és a tiltakozó szavazás A bizonytalanság, az igazságtalanság és a harag Az elméletek újraértelmezése ) Szociológiai-politológiai elméletek közös attitüdinális háttere ) Nyertes-vesztes törésvonal ) A kollektív és egyéni identitás megrendülése, az elbizonytalanodás és depriváció érzése, illetve az identitás megerősítésnek igénye V. A kutatás hipotézisei és elméleti modellje VI. A kvalitatív fázis módszerei és főbb eredményei Az interjúk értékelése és elemzése Az egyéni életutakból kialakuló mintázatok ) Felívelők ) Veszélyeztetettek ) Deklasszálódottak Az eredmények értékelése VII. A kvantitatív fázis módszerei és főbb eredményei Kutatási kérdések, a hipotézisek finomítása

3 Módszer, a minta kialakítása A kérdőív felépítése és a vizsgálat menete Eredmények A munkafeltételekben bekövetkezett változások A jelenlegi helyzet percepciója Bivariáns hatások a munkahelyi változásokra és a jelenlegi helyzet percepcióira A szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök és a szélsőjobb szimpátia operacionalizációja 107 Bivariáns hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre Regressziós hatások a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdökre és a szélsőjobb szimpátiára Az útmodellek VIII. Összefoglalás és konklúzió A kutatási eredmények összefoglalása Konklúzió Utószó: A magyar helyzet sajátossága Irodalom Mellékletek

4 Elöljáróban A dolgozat a SIREN EU-5-ös kutatási program keretében készített mélyinterjúk és országos reprezentativitású kérdőíves vizsgálatok eredményeire épül, amely a társadalmi-gazdasági változások foglalkoztatásra, illetve a munkafeltételek alakulására gyakorolt hatását, valamint az ezzel kapcsolatos szubjektív percepciókat és egyéni reakciókat vizsgálta nyolc európai országban 2001 és 2004 között. 1 Ezen időszak alatt a nyolc országot átfogó SIREN projekt két főből álló magyar kutatói teamjének tagjaként részt vettem a kutatási projekt elméleti megalapozásában és operacionalizálásában, a magyarországi kutatási feladatok elvégzésében és az eredmények értékelésében, a riportok megírásában, valamint a nemzeti riportok alapján készített összefoglaló tanulmányok megírását előkészítő vitákban. A dolgozatom alapjául szolgáló kutatás egy nemzetközi kutatói csoport közös munkájának eredménye, ezért fontos megemlítenem, hogy a kutatásban meghozott számos döntés a nemzeti teamek saját döntése, illetve a kutatók összességéé volt, a maga óhatatlan kompromisszumaival együtt. A közösen hozott döntések meghatározták a kutatás célcsoportjait, illetve számos esetben a SIREN projekt módszereit és kulcsdefinícióit. Ugyanakkor e dolgozat nem a SIREN projekt megírt és publikált eredményeinek új formába öntése, hanem a kutatás során elsajátított tudás és kutatási tapasztalatok birtokában az elméletek, a kvalitatív és a kvantitatív adatok újraelemzése. E dolgozatban a SIREN kutatást megalapozó elméleti keret újraelemzésének segítségével részben új hipotéziseket állítok fel és új értelmezési keretben elemzem az adatokat. A dolgozat emellett összehasonlítja a teljes nemzetközi minta és a magyar alminta adatait, amely elemzésre egyáltalán nem került sor a SIREN kutatás során. Köszönetnyilvánítás Mint említettem e dolgozat eredményei közvetve a SIREN projektben részt vevő országok szakembereinek közreműködésével jöttek létre, akikkel a SIREN projekt négy éve alatt lehetőségem nyílt együtt dolgozni, az eredményekről folyamatosan konzultálni, a szintézis riportokat közösen megírni, ajánlásokat megfogalmazni. Különösen sokat segítettek a 1 A projektben a következő országok vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország és Svájc. 4

5 személyes kutatói találkozók, workshopok és konferenciák Brüsszelben, Recklinghausenben, Párizsban, Bécsben, Milánóban, Genfben, Koppenhágában és Budapesten. Ezért szeretném köszönetemet kifejezni a SIREN projektben részt vevő összes munkatársnak, akik közül különösképpen a következő kutatók segítségét emelném ki: Tóth András, a SIREN kutatás hazai vezetője, a dolgozatom konzulense MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer és Pierre Rimbaud, Centre d'etudes de l'emploi (CEE), Noisy le Grand (Franciaország) Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer és Christoph Butterwege Seminar für Sozialwissenschaften, Abteilung für Politikwissenschaft, Kölni Egyetem (Németország) Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli és Patrizia Catellani Laboratorio di Psicologia Sociale Applicata, Milánói Katolikus Egyetem (Olaszország) René Karpantschof, Henning Hansen, Eva Thoft és Edvin Griderslev, Centre for Alternative Social Analysis (CASA), Koppenhága (Dánia) Jörg Flecker, Christine Wagner, Sabine Kirschenhofer és Ulrike Papouschek, Forschungs- und Beratungsstelle Arbeitswelt (FORBA), Bécs (Ausztria) Yves de Weerdt, Hans de Witte és Guy van Gyes, Hoger Instituut voor de Arbeid (HIVA), K.U. Leuven (Belgium) Fabrice Plomb, Francesca Poglia Mileti, Riccardo Tondolo és Franz Schultheis, Institut de Sociologie, Neuchateli Egyetem (Svájc) Nagyon köszönöm a segítségét azon szakembereknek, akik a témával kapcsolatos korábbi publikációimban segítségemre voltak, átolvasták azokat, ötleteikkel segítették a munkámat. Ezért köszönetemet fejezem ki Örkény Antalnak (és az ELTE-UNESCO Kisebbségszociológiai Tanszékének), aki lehetővé tette, hogy két féléves kurzust tartsak a témáról az ELTE Társadalomtudományi Karán és ahol fontos visszajelzéseket kaptam a kurzus hallgatóitól is. Külön köszönetemet fejezem ki az MTA Politikai Tudományok Intézete vezetésének, kutatóinak, munkatársainak, köztük is Bayer Józsefnek, Tölgyessy Péternek, Fricz Tamásnak, Boda Zsoltnak, akik a fiatal kutatói konferenciákon értékes ötleteikkel, kritikáikkal, opponensi véleményükkel hozzájárultak a dolgozat megszületéséhez. 5

6 Bevezetés Társadalmi-gazdasági változások és a radikális jobboldali populista pártok felemelkedése A tömegek diktálta kortendenciát Európának a politikai, morális, intellektuális területen jelentkező fasiszta beszivárgás iránti pszichológiai fogékonyságára vezethetjük vissza 2 Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kilencvenes években és az új évezred elején az európai szociális modell foglalkoztatási és szociális biztonságának megroppanása összefüggésben állte a szélsőséges radikális jobboldali populista nézetekhez való vonzódás kialakulásában fontos szerepet játszó xenofób, nacionalista és rasszista attitűdök megerősödésével, s ennek nyomán a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista üzenetek iránti fogékonyság növekedésével nyolc európai ország munkavállalóinak körében? A dolgozatot megalapozó kutatás indokoltságát két jelenség azonos időben való jelentkezése támasztotta alá: az európai szociális és foglalkoztatási modell megroppanása és ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali pártok megerősödése. Európában a nyolcvanas évek második felétől felgyorsult a liberalizáció és megbomlott az a hagyományos biztonság, amelyet az európai szociális modell nyújtott a nyolcvanas évek közepéig. A globalizáció, a neoliberális gazdaságpolitika terjedése, az ipari és foglalkoztatási struktúraváltás, a dezindusztrializáció, a gyorsan változó menedzsment technikák és a flexibilizáció napjainkra jelentősen átalakították a munka világának realitásait. Sok tekintetben és sokak számára megroppant a második világháború után kialakult szociális Európa életminta modellje, amelyet a II. Világháború után többek között a munkaerőhiány következtében kialakuló magas foglalkoztatottsági szint, állásbiztonság, szociális biztonság, 2 Thomas Mann: Gesammelte Werke in zwölf Bänden, Frankfurt am Main, 1960, Band XII. s Idézi Nolte, Ernst (2003): A fasizmus korszaka Kairosz Kiadó p.28. 6

7 folyamatos életszínvonal növekedés és az egyre bővülő jóléti állam védelme jellemzett. Az elmúlt két évtized változásai egyre szélesebb körben kérdőjelezték meg a biztos álláshoz, a biztos jövedelemhez, a növekvő jóléthez fűzött elvárásokat, a tisztességes munkáért tisztességes bér tradicionális koncepcióját. A foglalkoztatási struktúraváltás következtében a hagyományosan jól fizető ipari állások megszűnése nyomán a munkavállalók egy része kiszorult a munkaerőpiacról, a munkavállalók egy másik része pedig csak alacsonyabb jövedelem és hosszú távú biztonsági garanciák nélkül tudta megőrizni állását. A foglalkoztatási frusztráció mellett a gyorsuló világ, az immigráció, a multikulturális világlátás igénye, a gyors társadalmi-gazdasági változások gyakran olyan kihívások elé állították az embereket, amelyeknek egyes csoportok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni. A jelenlegi átalakulásban fontos jelenségnek számít, hogy a változások vesztesei mellett sokan a nyertesek világába tartoznak. A változások nyerteseinek jövedelme, munkaautonómiája növekedett és a szakmai tudásuk iránti kereslet foglalkoztatási biztonságot kínál számukra. Esetükben még a rövidtávú szerződések is virtuális biztonságot jelentenek a szaktudásuk iránti kereslet növekedése következtében. E radikális társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci átalakulással párhuzamosan az EU több tagállamában jelentősen nőtt a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok támogatottsága a helyi és országos szintű választásokon. Az ezredfordulóra számos európai országban, illetve régióban például Franciaországban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban, vagy Belgiumban, ahol a Flamand Blokk (VB) 2003-ban Flandriában a szavazatok egyötödét szerezte meg, vagy Svájcban, ahol a Svájci Néppárt (SVP), 26.6%-ot szerzett a 2003 októberi választásokon, a szélsőjobboldali, illetve a radikális jobboldali populista pártok támogatottsága jelentősen növekedett. A kilencvenes években a kis szélsőséges jobboldali pártok kitörtek a pártrendszer perifériájáról, s tömegtámogatással bíró pártokká váltak. Számos kutatásból ismert, hogy a kékgalléros munkavállalók szavazatai a baloldalról átvándoroltak a radikális jobboldali populista, gyakran szélsőjobboldali jelszavakkal operáló pártokhoz, amellett, hogy e pártok jelentős sikereket értek el a középosztályi szavazók táborában is. 3 Magyarországon a rendszerváltás okozta társadalmi- 3 Például 1988-ban a kiskereskedők, kisiparosok, vállalkozók 27%-a, míg a munkások 19%-a voksolt a francia Nemzeti Frontra (FN). A kilencvenes évek közepén és 2002-ben már a munkások közel egyharmada Le Pen-re szavazott, hasonló arányban, mint a kiskereskedők, kisvállalkozók, vagy a vállalati adminisztratív dolgozók (Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud : French national report, Míg 1995-ben az osztrák munkások csupán egyharmada voksolt az Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), addig 1999-ben ez az arány már elérte az 50%-ot! (Plasser Fritz and Ulram Peter A. - eds Wahlverhalten in Bewegung: Analysen zur Nationalratswahl Vienna: WUV.). 7

8 gazdasági krízissel párhuzamosan tűnt fel a jobboldal szélén a soviniszta, antiszemita, rasszista és irredenta párt a MIÉP, amely 1998-ban parlamenti pozícióhoz jutott. A MIÉP 1998 és 2002 között az ellenzék ellenzékeként számos esetben együtt szavazott a jobboldalikonzervatív kormányzó pártokkal, amelynek következtében szavazatarányánál nagyobb befolyást szerzett a politikai életben és a médiában is. 4 A radikális gazdasági átalakulás és az európai jóléti modellre jellemző szociális és foglalkoztatási biztonság megroppanása, valamint ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok felemelkedése hasonlít a két világháború közötti időkre, amikor Olaszországban és Németországban az első világháború és a nagy gazdasági világválság okozta mély gazdasági és szociális válság nyomán kerültek hatalomra szélsőjobboldali, fasiszta és náci pártok. Ez a párhuzam szembetűnő akkor is, ha az elmúlt évtizedek munkaerőpiaci változásai nem hasonlíthatóak a két világháború közötti korszak kataklizmaszerű válságához, s számos tekintetben más a társadalmi és politikai atmoszféra, mint a múlt század húszas-harmincas éveiben. Emellett napjaink szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártjai sem feleltethetőek meg a nyílt utcai erőszakot alkalmazó, magánhadseregeket fenntartó fasiszta és náci pártoknak. A szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok előretörése és sikere ismét felvetette az elemzők között azt a kérdést, vajon van-e kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek és a szélsőjobboldal növekvő népszerűsége között? A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint létezik kapcsolat a két jelenség között, bár találunk kivételeket is. 5 Annak ellenére, hogy a gazdaság válságjelenségei és a szélsőséges jobboldali pártok sikeressége közötti kapcsolat feltételezése széleskörben elfogadott állítás mind a publicisztikában, mind a szakirodalomban, eddig nem volt olyan empirikus vizsgálat, amely hitelt érdemlően feltárta volna a kapcsolatot a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munka világa és a szélsőjobboldal népszerűségének növekedése között, s kölönösképpen azt, hogy milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül ez a kapcsolat. A szélsőjobboldali pártok előretörését kutató empirikus vizsgálatok többsége a választók szocio-demográfiai jellemzőinek feltárásával foglalkozik, 1989/1, p Szente Péter (2002): A közszolgálati média lehetetlensége. Médiakutató, 2002 tavasz-jog rovat 5 Lásd pl.: Borsányi György (1989) A budapesti munkások választói magatartása ( ), Valóság 8

9 így nagyon ritkán találkozunk olyan kutatással, amely a háttérben lezajló folyamatokat részleteiben vizsgálná. E dolgozat erre a hiátusra kíván választ adni. A választói magatartás hátterében meghúzódó mélyebb folyamatok megragadása érdekében a szociálpszichológiai irodalomhoz fordultam, hiszen a szociálpszichológia segítségével lehet a társadalmi-gazdasági változások, az egyéni percepciók és rekaciók kölcsönhatását tanulmányozni. Az elmúlt ötven évben gazdag szociálpszichológiai kutatási tapasztalatok gyűltek fel, amelyek a nácizmus, illetve tágabb értelemben a radikális jobboldal sikerének lélektani okaira kerestek és adtak magyarázatot. Mind az akkori kortársak, mind a szociálpszichológusok későbbi generációi keresték a választ, Mérei Ferenc szavaival élve arra, hogy miként lehetett milliós tömegeket úgy befolyásolni, hogy a huszadik század derekán emberi mészárszéket állítottak fel Európa közepén. 6 Az e témában lefolytatott szociálpszichológiai kutatások legfontosabb eredménye az, hogy vannak bizonyos attitűdök, amelyek megteremtik a nyitottságot, ha úgy tetszik az igényt, a keresletet a szélsőjobboldali üzenetek és hívószavak iránt. 7 A szociálpszichológiai kutatások eredményeire építve a dolgozat azt vizsgálja meg, hogy a radikálisan megváltozott munkafeltételek egyéni percepciója milyen pszichológiai folyamatokat generál a munkavállalók körében, s ezen 6 Mérei Ferenc (1947): Az együtes élmény. in. Pataki Ferenc, szerk. Csoportlélektan, Gondolat, Budapest, Lásd pl: Staub, E. (1989): The roots of evil: The psychological and cultural origins of genocide and other forms of group violence, Cambridge University Press, New York Pratto, Sidanius, Stallworth and Malle (1994): Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes, Journal of Personality and Social Psychology, 67: Betz, Hans-Georg (1994): Radical Right Wing Populism in Western Europe, 1. ed. New York Kinder and Sanders (1996): Devided by colour: Radical politics and democratic ideal Chicago: University of Chicago Press Altemeyer (1998): The other authoritarian personality in L. Berkowitz (ed.) Advances in Experimental Social Psychology, vol. 30. Orlando, FL: Academic Press Hogg, Michael A. (2000): Subjective uncertainty reduction through self-categorisation: A motivation theory of social identity processes; in Stroebe, Wolfgang/Hewstone, Miles (eds.), European Review of Social Psychology, 11, p Tajfel, Henri (1969): Cognitive aspects of prejudice; in: Journal of Social Issues, 25, p Turner, John C./Hogg, Michael A./Oakes, Penelope J./Reicher, Stephen D./Wetherell, Margaret S. (1987): Rediscovering the social group: A self-categorisation theory, Blackwell, Oxford Sennett, Richard (1998). The corrosion of character, the personal consequences of work in the new capitalism, W.W. Northon and Company, New-York Tajfel and Turner (1979): An integrative theory of intergroup conflict, W.G. Austin& S. Worchel (eds): The social psychology of intergroup relations, Monterery, CA: Brooks/Cole Van den Brug, Fennema and Tillie (2000): Anti-immigrant parties in Europe: Ideological or protest vote, European Journal of Political Research, 37(1):

10 pszichológiai folyamatok miként hatnak azokra az attitűdökre, amelyek fogékonnyá tehetik őket a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista üzenetekre. A dolgozat azt próbálja bizonyítani, hogy a munka világában bekövetkezett változásokra adott reakcióként kialakul és/vagy felerősödik egy sajátos jellegzetességgel bíró attitüdinális potenciál. A szélsőséges nézetekhez köthető attitűdök jelzik a társadalomban az anómia elterjedését, a korábbi munkaértékrend megroppanását, a demokráciába vetett hit kiüresedését, a politikából és a demokratikus intézményrendszerből való kiábrándulást, a munkaerőpiaci bizonytalanságból fakadó erőteljes bűnbakkeresést, a másságtól, a változásoktól való félelmeket, az out-group elutasítását, vagy az in-group erősítésének igényét. Ezen attitűdök jelenléte rávilágíthat a kollektív relatív depriváció elterjedésére és a szolidaritás, illetve a munkahelyi integráció és identifikáció hiányának problematikájára, vagy az új rasszizmus jelenségére, amely a meritokratikus attitűd segítségével a társadalom hierarchikus felépítményének igazságosságát legitimálja. A kialakuló attitüdinális potenciál az, amely megteremti a piacot a szélsőjobboldali üzenetekkel házaló pártok és politikusok számára. Ez a kialakuló attitüdinális prediszpozíció magyarázhatja meg a radikális társadalmigazdasági változások és válságok időszakaiban a tömeges szavazatvándorlást a szélsőjobboldalra, amikor a változások érzékelése nyomán felerősödő bizonytalanság és félelem érzése egybeesik egy az attitűdökre reagáló hívószavakkal operáló karizmatikus személy politikai színpadra lépésével. E dolgozat segíthet annak megvilágításában, hogy a munka világának bizonyos változásai, a változások egyéni percepciói és az azokra adott reakciók, akár pártpreferenciától függetlenül, olyan attitűdök jelenlétét erősíthetik meg, amelyek növekvő szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista hívószavak iránti igényt, keresletet indukálhatnak, illetve szélsőjobb szimpátiát jelenthetnek. A szélsőjobboldali szavazói magatartást megelőző attitűdök kialakulásának és jelenlétének vizsgálata azért fontos tehát, mert ezen attitűdök gyakorisága és az attitűdök feltérképezése segíthet annak megértésében, hogy miért képesek radikális üzenetekkel operáló pártok válságos helyzetekben hirtelen népszerűségre szert tenni? A dolgozat kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálja meg nyolc európai ország munkavállalóinak körében, hogy milyen összefüggés tapasztalható a társadalmi-gazdasági változások következtében átalakuló munkafeltételek egyéni percepciója és a szélsőjobboldali nézetekhez kapcsolódó attitűdök kialakulása, és/vagy felerősödése között, illetve milyen 10

11 kapcsolatban állnak ezek a sajátos attitűdök a szélsőjobboldali, vagy radikális jobboldali populista pártok hívószavai és programjai iránt érzett szimpátiával. A dolgozat ennek során a választói keresleti piac kialakulásának folyamatát vizsgálja, amely révén kialakulhat a modern társadalmakban a szélsőjobboldali attitüdinális potenciál. A dolgozat első fejezete bemutatja a legfontosabb társadalmi-gazdasági változásokat Európában, amelyek növekvő egyenlőtlenséghez és bizonytalansághoz vezettek. A második fejezet a nemzetközi és hazai szakirodalom és publicisztika segítségével a szélsőjobboldaliság és a jobboldali radikális populizmus fogalmainak elméleti tisztázására tesz kísérletet, a harmadik fejezet pedig a szélsőjobboldal újjászületésének legfontosabb jellemzőit és a pártok hívószavait tárgyalja. A negyedik fejezet mutatja be azokat az elméleteket, amelyek a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök közötti kapcsolatról szólnak, s az elméletek elemzésének segítségével az ötödik fejezetben fogalmazom meg hipotéziseimet. A hatodik fejezet a kvalitatív mélyinterjúk elemzéséből kialakított mintázatokat és azok elemzését mutatja be. A kvalitatív kutatási eredmények segítségével finomítom hipotéziseimet, amelyeket a hetedik fejezetben, a kvantitatív vizsgálat során tesztelek. E fejezetben megvilágítom a nemzetközi minta és a magyar alminta eredményei közötti hasonlóságokat és különbségeket, valamint magyarázó modellek segítségével bemutatom a szélsőjobb pártok programjai iránti vonzódás legfontosabb folyamatait, jellegzetességeit Magyarországon és a nemzetközi mintában. Az utolsó fejezetben összegzem a kutatás eredményeit és fogalmazom meg a dolgozat konklúzióit. I. Társadalmi-gazdasági változások: növekvő egyenlőtlenség és bizonytalanság Ebben a fejezetben röviden összefoglalom a társadalmi-gazdasági és munkaerőpiaci változások főbb irányvonalait Nyugat-Európában és Magyarországon a 80-as évek közepétől a 90-es évek végéig. E fejezetnek nem egy minden részletre kiterjedő áttekintés és elemzés a célja, hanem az, hogy érzékeltesse azokat a legfontosabb változásokat és jelenségeket, amelyek széleskörű egyenlőtlenséget és bizonytalanságot alakítottak ki a munka világában, és amelyek gyakran megjelennek a szélsőjobboldali és radikális jobboldali populista pártok hívószavaiban is. 11

12 Gazdasági átalakulás Európa jelentős gazdasági változáson ment keresztül az elmúlt évben. A meghatározó trend Európa nemzeti gazdaságainak a globalizáció folyamatába való bekapcsolódása volt. E folyamat legfontosabb jellegzetességének az európai egységes piacba való integráció tekinthető. A globalizáció és az egységes piac által gerjesztett gazdasági versenyben való megfelelés arra kényszerített szinte minden EU tagállamot, hogy egyre növekvő mértékben alkalmazza a neoliberális gazdaságpolitikát és lebontsa a II. Világháború után kialakított modellt, amelynek jellegzetessége az állami és magántulajdonra épülő vegyes-gazdaság, a keynesianus gazdaságpolitika és a munkaerőpiac rigid szabályozása volt. 8 A gazdaság szerkezetében az egyik legnagyobb változást a dezindusztrializáció okozta (1. Táblázat). Szinte minden vizsgált országban a kilencvenes évek végére 10-15%-os ipari foglalkoztatottság-csökkenést figyelhettünk meg, míg Svájcban ez az arány majdnem elérte a 20%-ot. Magyarországon 1989 és 1993 között az iparban foglalkoztatottak 26%-a más munkahelyet kellett, hogy keressen. A technológiai változások, a szervezeti átstrukturálódás és az egyre növekvő igény a munkahelyi flexibilitás és mobilitás iránt a munkavállalók egy részénél munkahelyi bizonytalansághoz vezetett Táblázat Ipari munkavállalók aránya az összfoglalkoztatottak között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak 8 Streeck, Wolfgang/Kathleen Thelen (2005): Introduction: Institutional Change in Advanced Political Economies, in: Wolfgang Streeck/Kathleen Thelen (eds.): Beyond Continuity: Institutional Change in Advanced Political Economies, Oxford, Flecker (eds. 2007): Changing Working Life and the Appeal of the Extreme Right, Ashgate 12

13 Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A dezindusztrializáció folyamata együtt járt az ipari vállalatok struktúrájának átalakulásával. A nagyvállalatok decentralizációja és a közép- és kisvállalkozások számának gyors növekedése átalakította a munkaviszony jellegét azok számára is, akik meg tudták őrizni állásukat az iparban. Az ipari foglalkoztatottság csökkenését a szolgáltató szektor növekedése ellensúlyozta (2. Táblázat): e szektorban minden vizsgált ország esetében 15-20%-os foglalkoztatottságnövekedés figyelhető meg. Kivétel talán Dánia és Belgium, ahol már a 70-es évek közepén is viszonylag magas volt a szolgáltató szektor dolgozóinak aránya az összes foglalkoztatott között. 2. Táblázat A szolgáltató szektorban dolgozó munkavállalók aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A gazdasági szerkezetváltás egybeesett a 90-es évek elejének dekonjunktúrájával, amely minden vizsgált országot jelentősen érintett (3. Táblázat). Az 1997-es és 1998-as év ismét a konjunktúra időszaka volt (kivétel Dánia és Olaszország, ahol a gazdasági produktivitás 1997 után folyamatos csökkenést mutatott), míg 1999-ben valamelyest mérséklődött az európai országok gazdaságának fejlődése. Míg Dánia gazdasága hosszú időn keresztül (1987 és 1993 között) stagnált, addig Ausztria viszonylag jól vészelte át a recessziós időszakot. Míg 1994-től a gazdaság minden vizsgált országban magához tért, addig Svájcban 1997-ig nem mutatható 13

14 ki számottevő GDP növekedés. Egyes országokban, különösen Németországban, Olaszországban és Belgiumban a regionális gazdasági fejlettségi különbségek jelentős feszültségekhez vezettek. A volt Kelet-Németország jelentős gazdasági terhet jelentett az egyesült Németországnak, attól függetlenül, hogy a nyugat-német befektetők számára óriási piaci lehetőséget teremtett a német egyesülés. Az észak-olasz régiók egyre távolodtak gazdasági és foglalkoztatási értelemben a fejletlenebb déltől. Flandria high tech-re alapozott ipara a rohamosan fejlődő szolgáltatási szektorral karöltve messze megelőzte az elmaradott, a hagyományos nehézipar leépülésével küzdő Vallóniát. 10 Magyarországon a 80-as évek gazdasági krízise után, a rendszerváltást követően a mindenkori kormányok elsősorban a privatizáció felgyorsításával próbáltak a gazdasági gondokon enyhíteni. Ezzel együtt járt a gazdaság liberalizációja, a piacgazdaság bevezetése, amely a költségvetés helyzetét volt hivatott stabilizálni. A privatizáció három fő fázisban zajlott: 1990 és 1992 között a nagy iparvállalatok kerültek főleg külföldi befektetők kezébe, 1992 és 1994 között a közepes méretű állami vállalatok privatizációja, majd 1995 és 1996 között a főbb közszolgáltató cégek, köztük a telekommunikációban érdekelt cégek privatizációja zajlott. 11 A közép-kelet-európai régióban Magyarország volt az egyik legnagyobb felvevőpiaca a külföldi befektető tőkének. A kilencvenes évek végére a külföldi cégek a hozzáadott érték 45%-át termelték az iparban, a magán szektor munkavállalóinak 25%-át foglalkoztatták és Magyarország bruttó exportjának 72%-át adták. 12 Ebben az időszakban a textil-, papír-, és vegyiparban, valamint a gépiparban a külföldi érdekeltségű cégek játszották a domináns szerepet. 13 Természetesen a külföldi cégek szerepe meghatározó volt a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban is, gondoljunk csak a külföldi érdekeltségű hipermarket hálózatokra, amelyek erőteljes visszaesést eredményeztek a hazai kereskedelmi, kiskereskedelmi szektorban. A vizsgált időszakban Magyarországon a magánszektor hozzájárulása a GDP-hez több, mint 80%-os volt és a munkavállalók több, mint kétharmada a magánszektorban dolgozott. A privatizációnak, a külföldi tőkebeáramlásnak és az új menedzsment 10 Flecker ibid. (eds. 2007) 11 Commission (2000) Hungary 2000, Regular report from the Commission on Hungary s progress towards accession, 8. November OECD (1999) Economic Surveys, Hungary OECD, Paris, p Hunya, G. (2000): Foreign penetration in central European manufacturing in.: Hunya, G. (ed.). Integration Through Foreign Direct Investment. Making Central European Industries Competitive. Edward Elgar: Cheltenham, UK and Norhtampton, MA, USA. P

15 technikáknak köszönhetően a vállalkozások határozott fejlődésnek indultak. 14 Ezzel együtt Magyarország gazdasága a rendszerváltás utáni években mély recessziós folyamatokon ment keresztül, amely 1990 és 1993 között 17%-os GDP csökkenéshez vezetett. Hasonlóképpen 1993-ban és 1994-ben a költségvetési deficit a GDP 10%-ával nőtt márciusában a kormány hosszútávú stabilizációs programot hirdetett. A program a gyors strukturális reformoknak volt alárendelve; így a bruttó jövedelmek 1995-ben 8.9%-kal, 1996-ban 2.6%- kal csökkentek. A gazdasági fejlődés csak 1997-től indult meg jelentősebb mértékben Táblázat GDP változás 1986 és 1999 között a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes évek elejének gazdasági recessziója ellenére a foglalkoztatottság alakulása nem volt negatív. A kilencvenes évek végére az EU15 országaiban a foglalkoztatottság szintje átlagosan több mint tíz százalékkal nőtt, amely főként a határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető. 16 Az átlagnál valamivel jobb volt a helyzet Ausztriában (11.6%), míg alacsonyabb szintű növekedés figyelhető meg Belgiumban (3.8%), Dániában (2.4%), Franciaországban (4.4%) és a nem EU tag Svájcban (4.6%). A vizsgált EU 14 Country Brief Bagó József (2000): Furthering Employment in Hungary 16 European Commission DGV ( ): Employment Observatory, MISEP, Policy measures

16 tagállamok közül egyedül Olaszországban csökkent a foglalkoztatottság (-1.6%). 17 Ennek ellenére az összes régi tagállamban a munkanélküliség jelentősen növekedett a 70-es évek közepétől a nyolcvanas évek végéig (majd a munkanélküliség szintje némi ingadozást mutatott a kilencvenes években), különösen érintve a hagyományos ipari munkásságot. A munkanélküliek aránya a kilencvenes évek végére Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban is meghaladta az EU15 átlagát (4. Táblázat). Magyarországon a kilencvenes évek elején a munkahelyek száma radikálisan csökkent. Számítások szerint közel 1.8 millió állás szűnt meg a transzformációs krízis során, amely a teljes foglalkoztatottság 22,3%-os csökkenését eredményezte. A munkanélküliség szintje négy év alatt 12%-ra emelkedett. 18 A kilencvenes évek közepétől a lassan növekvő munkahelyteremtésnek köszönhetően csökkent ugyan a munkanélküliek aránya, de a munkaerőpiaci részvétel mélyen az EU átlag (64,3%) alatt volt (56%). Ez főleg a fiatalokat és az idősebb korosztályokat érintette, amely utóbbi munkaerőpiaci részvétele az EU átlag nagyjából felének, egyharmadának felelt meg. A fiatalok munkanélküliségi aránya az összes munkanélküli között minden országban jelentősen csökkent a 90-es évek végére, noha Olaszországban és Magyarországon így is viszonylag magas maradt. 19 A fiatalok és az idősebbek mellett az alulképzettek is túlreprezentáltak voltak a munkanélküliek között és Magyarországot jellemezte a hosszútávú munkanélküliség is. A kilencvenes évek végére Dánia, Magyarország, Ausztria és Svájc munkanélküliségi szintje mérséklődött, míg a többi vizsgált országban viszonylag magas szinten maradt. 17 OECD Historical Statistics, 2001:16 18 Kiss, J. (1996): The development and the prospect of Hungarian agricultural emplyoment. Institure of World Economy, Budapest, August 19 OECD Historical Statistics, OECD

17 4. Táblázat A munkanélküliség aránya a vizsgált országokban Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország 1) Magyarország Olaszország Svájc EU ) Az 1974 és1988-as adatok csak Nyugat-Németországra vonatkoznak Forrás: OECD Historical Statistics, OECD 2000 A közszféra A SIREN kutatás során külön figyelmet fordítottunk a közszféra átalakulására. Ennek oka, hogy a közszférában dolgozók túlnyomó többsége hagyományosan biztos állással rendelkezett. Ugyanakkor a nyolcvanas évek közepétől bekövetkezett változások, mint például a dereguláció, a privatizáció, az állami kiadások csökkentése és konszolidációja relatív bizonytalansághoz, a lecsúszás (veszélyének) érzéséhez vezettek. Németországban a 90-es években jelentősen csökkentek a közszféra munkahelyei (majdnem 30%-kal). 20 Ausztriában 1993-ig nőtt, 1994 és 1996 között csökkent, 1996 és 1999 között ismét nőtt, majd 2000-ben újra csökkent a közszféra dolgozóinak száma. 21 A közszférában minőségi változások történtek a foglalkoztatási feltételekben és a szervezeti struktúrában egyaránt. Az új menedzsment szemlélet a hatékonyság növelését tűzte ki célul. Olaszországban a fontosabb telekommunikációs cégek, biztosítók, olajipari társaságok és bankok privatizációja a kilencvenes évek közepén vette kezdetét. Németországban a vasútnál 10 év alatt a dolgozók 85%-át építették le. 22 Természetesen ez nem jelentette feltétlenül azt, Wiesbaden, Statistisches Bundesamt (2001): Statistisches Jahrbuch 2001 für die Bundesrepublik Deutschland, 21 Felcker ibid. (2007) 22 Gudrun Hentges, Cassandra Ellerbe-Dück, Malte Mayer (2001): German national report. 17

18 hogy az említett dolgozók közül mindenki munkanélkülivé vált. A szakszervezetek segítségével sikerült a dolgozók egy részének más munkát felajánlani. Ugyanakkor letagadhatatlan, hogy a változások következtében a közszférában is jelentősen nőtt a bizonytalanság érzése. Magyarországon körülbelül munkavállaló dolgozott a vizsgált időszakban a közszférában. Köztük a köztisztviselők aránya 13%-os volt. A közalkalmazottak aránya 72%-ot tett ki, majdnem kétharmaduk az oktatásban és az egészségügyben dolgozott a vizsgált időszakban. Magyarországon az 1995-ös stabilizációs program a közszférát jelentősen kurtította: az e szférában dolgozó munkavállalók aránya 15%-kal csökkent, 1997-re a jövedelmüket is a GDP 7,3%-ával csökkentették ben a közalkalmazottak jövedelme 65%-kal volt alacsonyabb, mint a köztisztviselőké. 23 Emellett 2001-ben tovább emelték a köztisztviselők bérét, azonban a közalkalmazottak bére nem változott, ami további elégedetlenséghez vezetett különösen az oktatási és egészségügyi szférában dolgozók körében. Fejlődő szektorok A fejlődő szektorokban dolgozó munkavállalók, különösen a vezetői pozícióban dolgozók a változások nyerteseinek tekinthetők. E munkavállalók egyéni percepcióihoz gyakran társulhat a nyertes identitás és az ezen keresztül kialakított sajátos győztes attitűd. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a pszichológiai fenyegetettség ugyanolyan fontos lehet, mint a materiális, vagy a már bekövetkezett munkaerőpiaci törés a szélsőjobboldalhoz köthető attitűdök kialakulásában, ezért elengedhetetlen néhány szót ejteni azokról, akik ugyan felívelő ágazatokban dolgoznak, a változások relatív nyerteseinek tekinthetők, mégis frusztrációt, fenyegetettséget, stresszt élhetnek át a változások következtében. 24 A szolgáltató szektor nagyarányú expanziója figyelhető meg minden vizsgált országban, így Magyarországon is a struktúraváltás során. Minden vizsgált ország tekintetében a legnagyobb fejlődésen az üzleti, a kereskedelmi szolgáltatói, a biztosítási és bankszféra, valamint az ingatlanpiac ment keresztül. Valamivel kisebb mértékben fejlődött a kiskereskedelem és a vendéglátóipar is. Az IT szektor és IT tanácsadás is óriási fejlődésen ment keresztül. Az Internet elterjedésével az Internetes szolgáltatások elengedhetetlenné váltak az üzleti és az állami szféra számára is, újszerű lehetőségeket kínálva a szolgáltatások igénybevételére, új 23 ILO (1997) Hungary Employment and Sustainable Livelihoods. ILO CEET, Budapest, p.22. Vienna 24 Mileti et al. (2002): SIREN Workpackage I. Modern Sirens and their populist songs. Neuchatel and 18

19 üzleti lehetőségek megnyitására. Emellett a hagyományos ipari szektor is új, e-üzleti alapú technológiákat vezetett be. Az említett szektorokban nemcsak nőtt a munkalehetőségek száma, hanem a kapcsolódó ágazatokban is növelte a foglalkoztatottságot. A telekommunikációs szférában például a 90-es évek második felében a mobiltelefonok gyors elterjedése új üzleti és munkalehetőségeket nyitott meg. A szolgáltató szektorban dolgozók munkahelyi biztonsága és keresetei azonban sok esetben egyáltalán nem nevezhetők kiemelkedőnek, sőt a korábbi, hagyományos ipari munkahelyek hosszútávú foglalkoztatási lehetőségeitől és kereseteitől jórészt elmaradnak. 25 Flexibilitás és bizonytalanság A munkaerőpiaci biztonságról szóló viták a flexibilis és bizonytalan munkavégzés elterjedésére fókuszálnak. Minden vizsgált országban megfigyelhető ez a jelenség, amely főként a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének köszönhető. Összességében a részmunkaidős munkahelyek aránya 10%-kal növekedett az EU-ban 1994 és 1999 között. 26 Ausztriában, Dániában és Németországban a 80-as évek közepe óta egyre több nő dolgozik részmunkaidőben. A vizsgált országok közül Dániában volt a 90-es években a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Magyarországon 27 pedig a részmunkaidős foglalkoztatás egyenletes növekedést mutatott. 28 Emellett a határozott munkaidejű szerződések száma is növekedett az EU-ban. Franciaországban a munkavállalók csupán 65%-a dolgozik stabil, sztenderd foglalkoztatás keretében, 15%-kal kevesebben mint 20 évvel ezelőtt. Ezzel együtt a 70-es évek közepe óta a határozott munkaidejű szerződéssel dolgozók aránya 10%-ra nőtt, főleg a fiatalok és a nők körében. A nem sztenderd foglalkoztatás növelte a bizonytalanságot. A sztenderd foglalkoztatásban ugyanakkor a korábbiakhoz képest nőttek a munkaterhek, a munkaidő, a mobilitási igény a munkaadók részéről a munkavállalók felé Mileti et al. Ibid. (2002) 26 Mileti et al. ibid. (2002) 27 A foglalkoztatás atipikus formái ugyanakkor csekély mértékben voltak jelen Magyarországon a vizsgált időszakban: munkavállaló dolgozott 2001 októberében részmunkaidőben, rel többen, mint a megelőző évben. Ez ugyanakkor nem jelentett új munkaerőpiaci részvétel növekedést, pusztán a teljes foglalkoztatottságú dolgozók száma csökkent hasonló arányban. (a mai foglalkoztatottsági adatokat lásd: 28 Mileti et al. ibid. (2002) 29 Gabrielle Balazs, Jean-Pierre Faguer and Pierre Rimbaud ibid. (2001) 19

20 Az atipikus foglalkoztatás növekedése együtt járt a munkafeltételek romlásával és a flexibilitás növekedésével. A munkaszervezés új formái a gazdaság egy részében növekvő egyéni felelősséghez, nagyobb munkaterhekhez, hosszabb munkaidőhöz és növekvő döntéshozatali lehetőséghez/kényszerhez vezetett. Ez gyakran együtt járt a bizonytalanság növekedésével: a bizonytalan foglalkoztatottság kombinálódott a szociális, jövedelmi biztonság hiányával. Az EU-ban 1995 és 2000 között nőtt azon munkavállalók száma, akik rosszabbodó munkafeltételekről számoltak be. 30 Belgiumban, Olaszországban, Svájcban és Ausztriában a legnagyobb problémát a munkaidő és a munkaterhek növekedése jelentette. Az ezzel együtt járó stressz további problémaforrás, amellyel a különböző kutatások során megkérdezett munkavállalók szerint hosszútávon kell szembesülniük. 31 Az informális foglalkoztatás szintén jelentős problémát jelentett minden országban. Olaszországban a munkaképes korú munkaerő legalább 15%-a illegálisan dolgozott, mindenféle szociális biztonsági garanciák nélkül. 32 Dél-Olaszországban a munkavállalók legalább egyharmada dolgozott szabálytalan körülmények között (gyakran nem is kaptak másképp munkát). Köztük főleg fiatalokat, munkanélkülieket találhatunk. Magyarországon a mikro- és kisvállalkozásoknál volt tapasztalható a feketemunka jelentős növekedése. Becslések szerint az informális gazdaság produkciója évente a GDP egyharmadával egyenlő mértékű. Bizonyos iparágakban mint az építőiparban, a textil- és cipőiparban, vagy az élelmiszeriparban, illetve a kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban az informális munka helyettesíti a legális atipikus, szabályozott, flexibilis munkavégzést. Különböző becslések alapján azt mondhatjuk, hogy a regisztrálatlan foglalkoztatás ideje megfelel teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóénak. 33 A szegénység, vagy annak veszélye minden vizsgált országban növekedett a 90-es években. Ez leginkább a tartós munkanélkülieket, az alacsony iskolai végzettségűeket, az alkalmi munkából élőket, a bevándorlókat és az egyedülálló szülőket, főként a gyermeküket egyedül nevelő anyákat sújtotta/sújtja. A magyar háztartáspanel felmérése szerint 1994-ben a magyar 30 Lásd pl. 3. European Survey on Working Conditions of the European Foundation, Mileti et al. ibid. (2002) 32 Ministero del Lavoro (2001): Libro bianco sul mercato del lavoro in Italia, (White book on the job market in Italy); in: idézi: Patrizia Milesi, Vera R. Martinelli and Patrizia Catellani (2001) Italian national report, 33 Lásd: például Hárs, Á. (1995) Migration and the Labour Market in.: Fullerton, M. Sik, E. Tóth, J. (eds.) Refugees and Migrants: Hungary on the Crossroads, MTA PTI, Budapest. 20

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Iskolázottság és szubjektív jóllét

Iskolázottság és szubjektív jóllét Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Sik Endre Simonovits Borbála (2002) Migrációs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. 2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről

Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Statisztikai mutatók leírása

Statisztikai mutatók leírása Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók Budapest, 2017. szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben