Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok"

Átírás

1 Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Körösényi András (2006): Elszámoltatható-e a kormány? Képviselet, demokrácia és a évi választások. In: Karácsony Gergely (szerk.): A 2006-os Országgyűlési választások. Elemzések és adatok. Budapest: DKMKA, pp Forrás:

2 9. Elszámoltatható-e a kormány? Képviselet, demokrácia és a évi választások 1 A hazai politikatudomány egyik toposzává vált demokrácia és politikatudomány összetartozása. A politikatudomány, mint par excellence a demokrácia tudományaként gyökeresedett meg, nemcsak abban az értelemben, hogy a demokratikus átmenet tette lehetõvé a politikára való tudományos reflexiót, a politológia intézményesedését, hanem megfordítva is: a politikatudomány demokratikus abban az értelemben is, hogy normatív alapját a demokrácia igenlése jelenti (lásd például: Lánczi 2000). Mindezek következtében, ha a politikai és alkotmányjogi viták mellett a hazai politikatudományban is kialakult valamiféle diskurzus a demokrácia adekvát intézményi berendezkedését illetõen, senki nem kérdõjelezte meg a demokrácia, mint olyan kívánatos voltát. S noha a rendszerváltás óta vitatott maradt a parlamenti választási rendszer milyenségének kérdése (mikor igazságos, reprezentatív stb. a választási rendszer), a magját jelentõ választások intézménye reflektálatlan maradt. Hiszen a választás adja a demokratikus rezsim differentia specifikumát, az jelenti az állampolgárok politikai jogainak legfontosabb elemét és a népakarat megnyilvánulásának és érvényesítésének intézményes csatornáját. Másképpen, a választások jelentik azt az intézményt, amelyen keresztül a kormányon levõk elszámoltathatóak. De vajon a választások alkalmasake a kormányzat elszámoltatására? E kérdés elemzése az alábbi tanulmány fõ témája között bármilyen politikai színezetû koalíció volt kormányon, vereséget szenvedett a választásokon. A 2006-os választások megtörték ezt a rendszerváltás óta érvényesülõ trendet: a kormánykoalíció nyerte a választásokat. Mit jelent ez? Hogyan kell értelmeznünk a demokrácia normatív követelményei szempontjából? A korábbi kormányokkal szemben a Gyurcsány-kormány volt az elsõ, amelyik a választók többségének megelé-

3 254 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 255 gedésére kormányzott? Az ötödik szabad országgyûlési választások után talán már fel lehet tenni a kérdést, hogy miben áll a választások értelme; mennyiben segítik elõ a demokrácia vagy/és a képviseleti kormányzás eszméinek megvalósulását? Hozzájárulnak-e a népakaratra érzékeny, a választók felé felelõs és a közérdeknek megfelelõ kormányzáshoz? A KÉPVISELETI KORMÁNYZÁS KÉT FELFOGÁSA A reprezentatív vagy képviseleti kormányzás 2 Hannah Pitkinnek (1967) a képviseletrõl írt klasszikus munkája szerint a nép, a választók érdekében történõ kormányzást jelent. A kortárs demokráciaelméleti irodalomban széles körû egyetértés van abban, hogy a demokratikus kormányzatok azért reprezentatívak, mert a kormányon levõk választások révén kerültek hivatalukba. Ha ugyanis a választások szabadok és kompetitívek, széles körû az állampolgári részvétel, továbbá az állampolgárok politikai szabadságjogai biztosítottak, akkor a választások arra késztetik a kormányon levõket, hogy a nép érdekei szerint cselekedjenek (Manin Przeworski Stokes 1999, 29). A képviseleti kormányzás intézményi garanciáját így a választások jelentik. Ha valamely köztisztséget viselõk letérnek a közérdek útjáról, szavazatuk révén leváltással büntethetik õket. A kormányon levõk tehát a választások révén elszámoltathatóak. Míg a képviselet alapvetõ intézményei és procedúrái felõl viszonylag egyetértés van, a képviseleti tevékenység tartalmát és a választások értelmét illetõen már kevésbé. Több nyitva hagyott kérdéssel kell szembenézni: az a tény, hogy a kormányon levõk választások révén juthatnak hivatalukba, elegendõ indítékot jelent-e arra, hogy reprezentatív módon, azaz a nép érdekében kormányozzanak? Mi a köz érdeke, és ki határozza meg? Mikor reprezentatív, azaz a közérdeknek megfelelõ politikát folytató a kormányzat: akkor, amikor azt teszi, ami a választók akarata? Érzékenységet mutat a választók vágyaira és annak megfelelõen cselekszik, azaz reszponzív? Vagy akkor, ha felelõs? Ha azt teszi, ami a saját megítélése szerint az állampolgárok érdeke? Vagy ha a kormánypolitika eredményeirõl való (a következõ választások idején történõ) késõbbi retrospektív választói értékelésének, jóváhagyásának próbál megfelelni? Két nagyobb elmélet alakult ki, amelyek keretében a képviseleti kormányzás e kérdései értelmezhetõek, és amelyek mindegyike másban látja megvalósulni a demokrácia és képviselet normatív követelményét: az egyik a mandátum-, a másik az elszámoltathatóságelmélet (Manin et al. 1999, 29). A két modell közös elõfeltevései: (1) két szereplõ, politikusok és választók megkülönböztetése; (2) a politikusok választások révén juthatnak kormányra; (3) a politikusok hivatalorientáltak; (4) feltételezik az elszámoltatáselmélet kisebb, a mandátumelmélet nagyobb mértékben a választók autonómiáját és racionalitását; (5) továbbá azt, hogy valamilyen értelemben létezik közérdek ábra ELSZÁMOLTATÁS A demokratikus kormányzás folyamatábrája EGYÉNI PREFERENCIÁK szignál SZAVAZAT szankció MANDÁTUM választási program KORMÁNYPOLITIKA közpolitikák KIMENET hatás MANDÁTUM RESZPONZIVITÁS REFERENCIA RESZPONZIVITÁS A mandátumelmélet egy olyan tágabb megközelítés része, amely a demokratikus vagy/és képviseleti kormányzás megvalósulását azon méri, hogy a kormánypolitika mennyire reszponzív, mennyire érzékeny a választók többségének preferenciáira, azaz az egyes közpolitikai ügyekben mennyire felel meg a mindenkori választói akaratnak. Ezek szerint, némileg karikíroz-

4 256 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 257 va azt mondhatjuk, hogy a kormányzás annál demokratikusabb és reprezentatívabb, minél inkább preferenciaérzékeny, azaz minél érzékenyebben követi az egyes ügyekben a mindenkori közvéleményt. Azaz a közvéleménykutatások eredményeinek megfelelõen kormányoz. A kormányzati politika és a közvélemény közti összhang mértékét vizsgáló empirikus kutatások tucatjai indulnak ki ebbõl a normatív elõfeltevésbõl (lásd például: Page Shapiro 1983, Brooks 1990, Jacobs Shapiro 1994, Hobolt Klemmemsen 2005). A mandátumelmélet a képviseleti és demokratikus kormányzást a reszponzív, azaz preferenciaérzékeny kormányzással azonosító e tágabb felfogáshoz képest nagyobb hangsúlyt ad a választások szerepének. Akövetendõ kormánypolitika nem a választói vágyaknak megfelelõ általában vett reszponzivitás, hanem a mandátumérzékenység, azaz a választásokon nyertes párt(ok) programjának való megfelelés, hiszen az elmélet szerint a kormány annak megvalósítására kap felhatalmazást, mandátumot. Amandátumelmélet szerint a választások funkciója tehát a jó politikák (policies) illetve az azokat képviselõ politikusok kiválasztása. A pártok illetve jelöltek közpolitikai javaslatokat tesznek a választási kampányban, megmagyarázva, hogy ezek miként hatnak az állampolgárok jólétére; majd az állampolgárok szavazatukkal eldöntik, mely javaslatok megvalósulását kívánják és hogy mely politikusokat/pártokat bízzák meg ezek megvalósításával. A nyertes platform lesz az a mandátum, amelynek megvalósítására a gyõztesek felhatalmazást szereznek, s amelyet a kormányra kerülve végrehajtanak. A reprezentatív kormányzás akkor valósul meg, ha a kormány valóban az elnyert mandátumnak megfelelõ politikát folytat, azaz a kormánypolitika érzékeny, reszponzív az ebben az értelemben vett választói akaratra (a kormányzás mandátumérzékenysége magas). Emellett a választók többségének szavazatait elnyert politika a közérdeknek megfelelõ politika is egyben. Manin, Przewoski és Stokes (1999, 1999a) felfogásában a reszponzivitás és a közérdeknek való egyidejû megfelelés azért (és akkor) lehetséges, mert az elõfeltevés szerint a szavazók informáltak és kompetensek. Ismerik saját egyéni érdekeiket, autonóm döntéshozatalra képesek és mivel jól (tökéletesen) informáltak, döntéseik valóban racionálisak, önérdeküket szolgálóak lehetnek. A közérdeknek utilitarista értelme van, ugyanis az egyéni érdekek összegzéseként kapott többségi szavazat révén határozzák meg. A választások funkciója így nem más, mint a közérdeknek megfelelõ kormánypolitika kiválasztása. Míg a mandátumelmélet a többséget kapott választási program, a kampányígéretek megvalósítását feltételezi, addig az elszámoltatáselméletben a választók a kormányzati teljesítmény utólagos értékelése alapján váltják le vagy választják újra a kormányon levõket. 3 A választások itt nem jövõre orientáltak, hanem a múlt értékelésérõl szólnak. Funkciójuk az, hogy a kormányokat felelõssé tegyék az általuk folytatott politika következményeiért. A periodikusan ismétlõdõ választások ugyanis biztosítják a kormány elszámoltathatóságát, mivel Friedrich törvényének megfelelõen (Sartori 1987, 152) ösztönzik a kormányra jutott politikusokat a majdani választói ítélet anticipálására. Arra készteti ugyanis a kormányokat, hogy olyan politikát folytassanak, amelyet eredményei alapján a választók várhatóan pozitívan fognak értékelni a következõ választásokon. A választók nem elõzetesen ítélik meg a közpolitikai ígéreteket és programokat, hanem utólag értékelik a kormány politikájának hatásait, illetve a helyzetet, amit a kormánypolitika hatásának tulajdonítanak. A kormánypolitikusok az ellenzéktõl eltérõen nem elsõsorban arra motiváltak, hogy a választók pillanatnyi érdekeinek megfelelõ politikai programmal lépjenek fel a választási kampányban, hanem abban érdekeltek, hogy hatékony, azaz kedvezõ hatásokkal járó, eredményes közpolitikát folytassanak, aminek alapján újraválasztják õket. A két elmélet eltérõ teoretikus hagyományból nõtt ki. Míg a mandátumelmélet forrása a demokrácia klasszikus, illetve annak modern aggregatív-utilitarista felfogása, addig az elszámoltatáselméleté a képviseleti elv (Pitkin 1967). A mandátumelmélet a kormányzás reszponzívabb, az állampolgári preferenciákra érzékenyebb, míg az elszámoltatáselmélet autonómabb, a kormányzás inkább a felelõsség elvére építõ felfogását vallja. Az elsõben a szavazás elõre, a jövõre tekintõ (prospektív), az utóbbiban visszamenõleges, a kormány múltbéli tevékenységét értékelõ, azaz retrospektív jellegû. Ennek megfelelõen, míg az elsõ a kötött mandátum elvéhez áll közelebb, annak egyfajta helyettesítése (Körösényi 2005, 156), ezzel szemben a második a szabad mandátum elvén nyugszik. A MANDÁTUMELMÉLET A mandátumelmélet érvényesülését vizsgáló empirikus kutatások általában azt vizsgálják, hogy a kormányra kerülõ pártok választási ígéreteik hány százalékát valósítják meg (Royed 1996, Budge Hofferbert 1990, Budge Hofferbert 1992, Rose 1984). Egyszerûen úgy járnak el, hogy számba veszik a választási programok önállóan azonosítható ígéretelemeit, majd

5 258 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 259 megnézik, hogy a kormányra került pártok ezek közül hányat teljesítenek. A mandátumreprezentáció normatív elmélete azonban nem merül ki abban, hogy a kormányok megvalósítják-e választási ígéreteiket, hanem arra is rákérdez, hogy a kormánypolitika megfelel-e a közérdeknek. A klasszikus normatív felfogás alapján ugyanis a képviseleti kormányzás egyben a közérdeknek megfelelõ kormányzást jelent (Pitkin 1967, Przeworski et al. 1999, Körösényi 2005). A képviseleti kormányzás azaz a közérdeknek megfelelõ kormányzás így akkor valósul meg, ha a következõ elõfeltevések teljesülnek (Manin et al. 1999, 30 33): 1. a választási kampányok informatívak a követendõ politikáról; 2. a szavazók joggal számítanak arra, hogy a kormánypolitika a választási ígéretekkel azonos azaz a politikusok kitartanak ígéreteik mellett; 3. a nyertes választási program, azaz a mandátum követése mindig a választók legjobb érdekeit szolgálja. További elõfeltevést jelent, hogy: 4. a választók valóban kitartsanak eredeti (a választásokon kifejezett) preferenciáik mellett; valamint az, hogy 5. a választók és a kormányra került politikusok érdekei megegyeznek. Alább azt fogjuk megvizsgálni, hogy ezek a feltételek mennyiben, illetve milyen körülmények között teljesülnek a gyakorlatban, továbbá azt, hogy a kapott válaszok milyen következményekkel járnak a képviseleti kormányzás mandátumelméletére nézve. A problémák bemutatásához a 2006-os országgyûlési választások példáját fogom felhasználni, de néhány, az 1990-es rendszerváltás utáni hazai vagy egyéb nemzetközi példára is utalok ott, ahol szükséges. 1. Az informáltsági elõfeltevés: a választási kampányok informatívak a követendõ politikáról lehetõség, illetve mint késõbb látni fogjuk heteronómiába torkollik. Ha az állampolgár hiányosan illetve torz módon informált, nem tudja megítélni, hogy az általa kívánatosnak tartott eredményt milyen eszközökkel lehet elérni, azaz kompetenciája is csorbát szenved. A szavazók hiányos informáltsága olyan következményekkel jár, ami megkérdõjelezi a kormányzat képviseleti jellegét és a képviselõk elszámoltathatóságát. A választási kampányok informatív volta azonban olyan feltétel, amelynek teljesülése empirikus értelemben korántsem magáról értetõdõ. Bár a pártok sok kérdésben informálni igyekeznek a választókat programjukról, különösen, amikor számukra vonzó, vagy annak vélt célokat fogalmaznak meg, a nemzetközi példák mellett a magyar demokrácia másfél évtizedes tapasztalataiból is tudhatjuk, hogy a kampányokban gyakran éppen a leglényegesebb közpolitikai kérdésekrõl nem esik szó. Míg bizonyos kérdésekben a pártok (1.) informálják a választókat, más kérdésekben (2.) akadályozzák a választók informálását, vagy kifejezetten (3.) dezinformálják õket. Informáló kampány A kampányban az állampolgárok informálását hagyományosan a pártok választási programjai szolgálják. Bár ezek rengeteg retorikai elemet tartalmazhatnak, sokszor kerülik az ígéretek számon kérhetõ formáját, ugyanakkor gyakran konkrét, akár számszerûen megfogalmazott ígéretet tartalmaznak, miként a 2006-os választás fideszes és szocialista programja is mutatta (9.1. táblázat). Más kérdés, hogy ezek mekkora volumenû vagy mennyire fontos kérdések, és hogy nem hiányoznak-e más, fontosabb megválaszolandó kérdésekre adandó politikai válaszok. A választási kampány informatív jellege olyan elõfeltétel, amely szorosan kapcsolódik a racionális demokráciaelmélet antropológiai kiindulópontjához, nevezetesen ahhoz, hogy a választóközönség racionális és autonóm egyénekbõl áll. A liberális elõfeltevéseknek megfelelõen, maga az egyén az, aki saját érdekeinek legjobb bírája. A racionalitás és autonómia gyakorlásának feltétele azonban a döntési feltételekrõl való informáltság: a választópolgár ismerje, hogy a kormányzati pozíciókért versengõ pártok és politikusok milyen programmal lépnek fel, azaz milyen kormánypolitikát kívánnak követni megválasztásuk esetén. Ha a választási kampányok nem informatívak, az állampolgári autonómia kiüresedik, gyakorlására nincsen

6 260 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? táblázat A Fidesz-MPSZ és az MSZP 2006-os választási programjának néhány konkrét ígérete Fidesz-MPSZ Hajrá, Magyarország! A Cselekvõ Nemzet Programja a munkát terhelõ adó- és járulékterhek 29-rõl 19 százalékra való csökkentése július 1-jétõl négy év alatt új munkahely teremtése 1600 köbcentiméteres benzines és a 2000 köbcentiméteres dízelautók regisztrációs adójának eltörlése és autópályadíjának csökkentése a családi gépkocsiprogram keretében a szociális célú lakásépítés áfájának 5 százalékra való csökkentése a 14 havi nyugdíj bevezetése 2006 és 2010 között a lakossági villamosenergia árának 10 százalékos csökkentése július 1-jétõl a lakossági gázárak növekedése nem lehet gyorsabb az infláció mértékénél a gyógyszerárak növekedése nem lehet gyorsabb az infláció mértékénél diákhitel forintos keretének forintra növelése Az információk visszatartása MSZP Erõs Köztársaság, sikeres Magyarország új lendületet adó fejlesztések, új beruházások 200 ezer új munkahely teremtése autópálya- és gyorsforgalmi útépítések árstabilitás (legfeljebb 2-3 százalékos fogyasztói árnövekedés) a vállalkozások, állampolgárok és családok adóterheinek csökkentése a társadalombiztosítási terhek csökkentése a jövedelemcentralizáció mértékének legalább 2 százalékpontos csökkentése nyugdíjemelés (2006-tól az özvegyi, 2007-tõl a saját jogú nyugdíjak emelése) egyenlõ esély megteremtése a tudás megszerzéséhez az egészségügy biztosítás alapúvá tétele új alkotmány, kisebb parlament A választók bizonyos mértékû informálása mellett azonban gyakori a racionális állampolgári választáshoz szükséges információk elhallgatása. A pártok számára racionális lehet konkrét, de kisebb erõforrásokat igénylõ és egyértelmûen a kormányzati kompetenciába tartozó azaz könnyen megvalósítható ígéreteket tenni, és hallgatni például a konkrét makrogazda- sági tervekrõl és prioritásokról. A 2006-os magyarországi kampányban például a költségvetési deficit és az államháztartási hiány lefaragásának szükségességét általánosságban kormány és ellenzék egyaránt elismerte, de annak mikéntjérõl, tervezett ütemérõl, az ahhoz szükséges tervezett pénzügyés gazdaságpolitikai kiigazításról, de leginkább annak a lakosságra háruló terheirõl a választási kampányban mindkét nagy párt hallgatott. Ezt a témát az euró bevezetésének céldátumához, a határokon túli magyarok kettõs állampolgárságának bevezetéséhez stb. hasonlóan kivonták a kampány politikai napirendjérõl. De hallgattak a gazdasági növekedés tervezett ütemérõl is. 4 A dezinformálás Az ellentétes irányú informálásnak illetve a dezinformálásnak többféle módja van. A demokratikus választási versenyben általánosnak mondható, hogy a kormány valamely közpolitikai programjának a pozitív hatásait emeli ki, miközben elhallgatja annak költségeit vagy negatív mellékhatásait. Az ellenzék viszont éppen ez utóbbiakat emeli ki, sõt, igyekszik azokat eltúlozni, míg a kormánypolitika pozitív hatásait hajlamos exogén tényezõk hatásának tulajdonítani. Aközvélemény ilyen fajta manipulációja a szavazatszerzés bevett eszközének számít. Emlékezetes például, hogy a 2002-es parlamenti választási kampányban az Orbán-kormány által tervezett ún. státustörvénytõl a szocialista ellenzék katasztrofális munkaerõ-piaci hatást várt, 23 millió romániai munkavállalónak a beáramlásával riogatta a szavazókat. A2006-os választási kampányból a Fidesz rosszabbul élünk szlogenje szolgáltat a dezinformálásra jó példát. Noha között jelentõs életszínvonal- és reáljövedelem-növekedés volt (lásd errõl alább a 9.4. és 9.5. táblázatot), az óriásplakát-sorozat darabjai egy-egy önmagában igaz elemet kiragadva (pl. egy konkrét gyógyszertípus nagyarányú áremelésére, vagy egy-egy vesztes társadalmi-csoportra irányítva a figyelmet) a hanyatlás általános képét sugallták. Miközben a kormánykoalíció politikusai a pozitív reálgazdasági eredmények alapján dübörgõ gazdaságról beszéltek, az ellenzék a rosszabbul élünk kampány mellett a rekord költségvetési deficitet és a soha nem látott eladósodást emlegette. Gyakran feltételezik, hogy az eltérõ érdekû felek kormány és ellenzék egyoldalú kampányai összhatásukban mintegy kiegyenlítve egymást növelik a választópolgárok informáltságát. Ez azonban nincsen feltétlenül így,

7 262 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 263 létezik ugyanis egy ellentétes hatás. Ha az egyaránt elfogult politikai kampányok mellett nincsen semmilyen kompetens, neutrális és hiteles autoritás és a politikában általában ez a helyzet, akkor nem csökken, hanem nõ a választópolgárok bizonytalansága. 5 A választók egy részének ugyanis nincsen meg a szükséges kompetenciája ahhoz, hogy egyes javaslatok technikai következményeit átlássa, így az arra adott egyetértõ illetve elutasító reagálásokat nehezen tudja értékelni. Astátustörvény említett példája mellett ilyennek tekinthetõek a 2004-es decemberi népszavazás két kérdésére, a kettõs állampolgárság bevezetésére és a kórházak privatizációjára adott gazdasági jellegû elutasító érvelések: reális megítélésüket az állampolgári kompetenciahiány gátolta. A kampányok tehát gyakran nem teszik informáltabbá a szavazókat, inkább bizonytalanságukat növelik, azaz aláássák a racionális és autonóm állampolgári döntések lehetõségét. A képviselet mandátumelméletének empirikus érvényesülésének feltétele, hogy a pártok a kormányzati politikától függõ ígéreteket tegyenek a kampányban; azaz olyan ígéreteket tegyenek, amelyek jó eséllyel megvalósíthatóak. Ilyen volt például a 2002-es szabad demokrata kampányban az általános hadkötelezettség eltörlése, a szocialistáknál az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés ígérete. Ha viszont a pártok visszaélve az aszimmetrikus információs helyzettel exogén tényezõktõl függõ vagy a kormánypolitika révén nehezen kivitelezhetõ ígéreteket helyeznek elõtérbe (amelyek teljesítése döntõen nem a kormányon múlik), mint például a Fidesz 1998-as kampányígérete a 7 százalékos gazdasági növekedésrõl, akkor csökken a mandátumelmélet érvényesülése (Sebõk 2006). Összességében azt láthatjuk, hogy a választási kampányok egyszerre informatív és dezinformatív hatásúak, a pártok és politikusok megpróbálják a kampány politikai napirendjét és annak tartalmát saját stratégiai céljaik szerint manipulálni, 6 továbbá a közérdek szempontjából fontos kérdéseket elhallgatni. Ezért kétséges, hogy a szavazók eléggé informáltak-e az érdekeiknek megfelelõ, autonóm döntésekhez? Meg tudják-e ítélni, hogy az általuk kívánatosnak tartott cél milyen eszközökkel, milyen közpolitikai programmal érhetõ el? Kérdéses, hogy a választások ilyen körülmények között hozzájárulnak-e a képviseleti kormányzás létrejöttéhez. 2. Kiszámíthatósági elõfeltevés: a szavazók joggal számítanak arra, hogy a kormánypolitika a választási ígéretekkel lesz azonos. A politikusok már csak a jövõbeni hitelességük megtartása érdekében is ígéreteik betartására törekednek Gyakori, hogy a mandátumelmélet ezen központi elõfeltevése mégsem (vagy csak részben) teljesül. Noha a hitelesség megõrzése kétségtelenül az ígéretek betartására ösztönözheti a politikusokat, a politikai helyzet függvényében sok egyéb hasonlóan racionális megfontolás éppen az ígéretek megszegésére motiválhat. A választási ígéretektõl és az azok megvalósítására kapott mandátumtól eltérõ kormánypolitikáknak többféle magyarázatuk lehetséges. Az elsõ, leggyakoribb és gyakran igazolásként is szolgáló magyarázat az exogén tényezõk idõközben történt váratlan megváltozására mutat rá. A kormány ez esetben a külsõ körülmények megváltozásának kényszerítõ hatására adja fel választási ígéreteit. Így például míg a 2002-es kampányban Medgyessy Péter elutasította a lakossági gázárak jövõbeni emelését, késõbb azonban kormánya a világpiaci árak növekedésére hivatkozva annál ugyan kisebb mértékben, de mégis jelentõsen emelte a lakossági gáz árát (Kaderják 2005). Az exogén tényezõk szerepével analóg probléma, hogy a pártok sokszor olyan ígéreteket tesznek a választók felé, amelyek megvalósítása nem, vagy csak részben a kormánypolitika függvénye. Ilyen volt például a 7 százalékos gazdasági növekedés ígérete az 1998-as fideszes kampányban, illetve a ezer új munkahely teremtése a 2002-es fideszes és 200 ezer új munkahelyé a os szocialista választási programokban. Némileg eltér a második magyarázat, amely az ellenzék gyõzelme, majd kormányalakítása után történõ egy-egy közpolitikai területen megvalósított irányváltásra vonatkozik. Egy-egy közpolitikai program megvalósítási feltételei, mellékhatásai és költségei ugyanis kormánypozícióban válnak igazán világossá, ami gyakran visszakozásra, ígéretek feladására vagy módosítására készteti a politikusokat. A vártnál magasabb megvalósítási költségeken, súlyosabb mellékhatásokon vagy a rendelkezésre álló erõforrások a szükségesnél szerényebb nagyságán sok program fut zátonyra. Ez a helyzet egy olyan lehetõséget is kínál az ellenzéknek, hogy kormányra kerülve az üresen talált kassza (valós vagy csak ürügyként használt) indokával megszabaduljon választási ígéreteitõl. A 2006-os választási kampány idõszakában a gazdasági lapok elemzõi koalíciós illetve ellenzéki gyõzelem esetén egyaránt takarékossági csomag bevezetését várták az új

8 264 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 265 kormánytól. Többen úgy vélték, hogy az ígéretversenyben a kormánykoalícióra rálicitáló Fidesz esetleges gyõzelme esetén ilyen módon, az üresen talált kasszára hivatkozva a kormánykoalíciónál könnyebben igazolhatja az ígéretek feladását és a költségvetési megszorítások bevezetését ben sok szakértõ ugyanezt várta az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést beígérõ Medgyessytõl, aki azonban kormányra kerülve ezt a lehetõséget nem használta ki, hanem mandátumérzékenyen próbált kormányozni: megvalósította béremelési ígéreteit, elindítva ezzel a költségvetési hiány növekedési trendjét. A harmadik magyarázat a választási gyõzelem reményében tett túlzott ígéretektõl a hivatalba jutás után, azaz a kormányzati felelõsség birtokában való visszalépés. A dolog magyarázata, hogy a szavazatmaximalizáló kampány népszerû, akár teljesíthetetlen ígéretek megtételére sarkallja az egymással versengõ politikusokat, azaz ígéretlicithez vezethet (Brittan 1975 Crozier et al. 1975). Olyan ígéretekhez, amelyek megvalósíthatósága felõl kétségek merülnek fel, de ezeket a kétségeket a kampányban könnyedén félresöprik az elõbb nyerni kell, aztán majd meglátjuk logika alapján. Más a kampány, és más a kormányzás fogalmazta meg a lényeget frappánsan a Fidesz egyik 1998-as pénzügyminiszter-jelöltje a választási gyõzelem után. A beetetés és átverés (bait and switch) e politikája valójában a választók gyakran tudatos megtévesztését jelenti. A latin-amerikai kormányzatok politikáját tanulmányozó Susan Stokes (1999) szerint a gyõzelem után nem ritka a teljes politikai hátra arc, azaz az ígéretekkel ellentétes fordulat (policy switch) a kormánypolitikában. A beetetés majd átverés politikájának klasszikus példája a peronista jelölt, Carlos Menem választási kampánya az 1989-es argentin elnökválasztáson. Menem a gazdaság megszorító intézkedések nélküli (növekedésserkentõ-protekcionista eszközökkel történõ) stabilizálását ígérte, majd választási gyõzelme után, elnökként mégis ezzel ellentétes neoliberális restrikciós csomagot vezetett be. Menem példája korántsem egyedülálló Latin-Amerikában között lebonyolított 44 elnökválasztásból 12 esetben hasonló fordulat (az ún. W -> E switch ) követte a gyõztes jelölt hivatalba lépését: jóléti program (welfare) után a gazdasági hatékonyság (efficiency) növelését szolgáló megszorító politika bevezetése (Stokes 1999, ). Magyarországon ehhez hasonló hátra arcra a kormánypolitikában a Bokros-csomag 1995-ös bevezetése volt az elsõ példa, mivel az szembefordult azokkal az elosztáscentrikus szocialista választási ígéretekkel, amelyekkel az MSZP választásokat nyert, és amelyeknek megfelelõen a Horn- kormány a megelõzõ háromnegyed évben politizált. A 2006-os választási kampány idején újra felmerült a restrikciós hátraarc lehetõsége, ugyanis miközben a nagy pártok elosztási ígéretekkel próbáltak újabb szavazatokhoz jutni 7, a nemzetközi és hazai gazdasági elemzõk és az üzleti körök a pénzügyi egyensúlyi problémákat dramatizálva megszorító (kiadáscsökkentõ és bevételnövelõ) intézkedéseket vártak a választások után hivatalba lépõ új kormánytól. A Bokros-csomaggal ellentétben a 2006 júniusi Gyurcsány-csomag azonban nem egyszerûen a politikai hátraarcra, hanem a beetetés és átverés politikájára is példa. Míg ugyanis a kampányban Gyurcsány kormányfõ tagadta a megszorító csomag majdani bevezetését 8 és további gazdaságfejlesztõ és elosztási ígéreteket tett a választóknak, választási gyõzelme után hirtelen felismerte, hogy túlságosan nagy a költségvetési hiány, azaz a helyzet rosszabb, s 2350 Mrd forintos megszorító csomag bevezetését helyezte kilátásba. Ez a politika a W => E switch váltás egy példája, mégpedig annak a harmadik esete, amikor a kormány tudatosan épít a választók megtévesztésére. Hiszen a kampány óta eltelt rövid idõben a külsõ gazdasági körülmények sem változtak, és a kormány a tényleges költségvetési helyzet nem ismeretével sem magyarázhatta a politikai hátra arcot (amivel például az ellenzék egy ilyen fordulatot indokolhatott volna, ha õ kerül kormányra). A Gyurcsány-csomag a korábbi kampányígéretek fényében nemcsak a szocialista kampány dezinformáló jellegére mutat rá (9.2. táblázat), hanem jól illusztrálja a kiszámíthatósági és informáltsági elõfeltevés gyengeségét. A beetetés és átverés politikája emellett a választók megtévesztését és a mandátum értelemben vett képviselet (mandátumreprezentáció) kudarcát is jelenti.

9 266 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? táblázat Régi felismerése a politikai gondolkodásnak, hogy a többségi döntés követése nem feltétlenül esik egybe a közérdekkel; elegendõ a szavazók által inkább preferált rövid távú és a hosszú távú érdekek közti ellentmondásra gondolnunk. Az elõzõ pontban is láthattuk, hogy különbözõ, gyakran elõre nem látható okokból például az exogén tényezõk megváltozása az ígéretek (a mandátum) teljesítésének gyakran túlzott ára van, vagy olyan mellékhatásuk, amelyek több kárt okoznak, mint amekkora elõny a mandá- Jövedelemcentralizáció Adók Járulékok Felsõoktatás Árstabilitás Munkahelyek Kampányígéretek és kormányintézkedések a 2006-os választások elõtt és után MSZP-s kampányígéretek A jövedelemcentralizáció mértékének legalább 2 százalékpontos csökkentése 5 éves adó- és járulékcsökkentési menetrend Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetése (2006. novembertõl); munkáltatói tbjárulékcsökkentés 2007-tõl Egyenlõ esély megteremtése a tudás megszerzéséhez Legfeljebb 2-3 százalékos fogyasztói árnövekedés Új lendületet adó fejlesztések, új beruházások, 200 ezer új munkahely teremtése Kormányintézkedések és azok várható hatásai A centralizációt jelentõsen növelõ intézkedések; az államháztartási bevételek nagyarányú növelése Az adócsökkentési menetrend visszavonása, adó- és járuléknövelések, új adónemek bevezetése 10 A járulékcsökkentési tervek visszavonása, egyéni egészségbiztosítási járulék 4- rõl 6, majd 7%-ra emelése; a munkavállalói járulék 1-rõl 1,5%-ra emelése Tandíj bevezetése az állami felsõoktatásban Az energiaárak emelése és az árfolyamesés az infláció felgyorsulását vetíti elõre A fenti adó- és járulékemelési intézkedések a beruházások és a munkahelyteremtés ellen hatnak Forrás: Erõs Köztársaság, sikeres Magyarország (MSZP); Az új egyensúly programja (MeH, június 10.); egyéb 2006 júniusában bejelentett kormányintézkedések. 3. Az érdekbeteljesítés elõfeltevése: A nyertes választási program, azaz a mandátum követése mindig a választók legjobb érdekeit szolgálja tum teljesítésébõl származik. Még akár az ígértekkel való tudatos szembefordulás, a beetetés, majd átverés politikája is közelebb kerülhet a választók hosszabb távú érdekeihez miként a W -> E switch esetében gyakorta történik, mint az eredeti kampányígéretek szerinti mandátumérzékeny politika folytatása. Két magyar példa illusztrálja a kérdést. A Bokros-csomag bevezetésével a Horn-kormány 1995-ben hátat fordított az egy évvel korábbi jóléti választási ígéreteknek: a csomag több részeleme azonban valóban megfelelt a hosszabb távú közérdeknek (Gém Palócz 2006, 28 29). 11 Ezzel szemben a 2002-ben elosztási ígéretekkel választást nyerõ Medgyessy kormányfõként betartja ígéretei jelentõs részét (pl. 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, 13. havi nyugdíj, családipótlék-emelés, 800 km autópálya-építés), azaz a mandátumelmélet normatív elõfeltevéseinek megfelelõen kormányoz, miközben ezzel elindítja Magyarországot a felhalmozódó költségvetési deficit és pénzügyi egyensúlyvesztés útján: politikájával így nem szolgálta a választók legjobb (hosszabb távú) érdekeit. A választók rövidlátósága itt abban nyilvánul meg, hogy noha a hiány folyamatos túllépése növekvõ eladósodást, az államadósság drágább finanszírozását, az eurózónához való mielõbbi csatlakozás lehetõségének feladását jelenti, ezek a hátrányok a választók szemében eltörpülnek az azonnali elõnyök (bér- és nyugdíjemelés, autópálya-építés stb.) árnyékában. A magyar választópolgárok pénzügyi tudatossága alacsony, amire a hazai politikusok gyakran rá is játszanak, egyrészt azzal, hogy nem beszélnek ezen összefüggésekrõl, másrészt azzal bagatellizálva a kérdést, hogy a hiány nagyságrendje és annak értékelése körüli viták (pl. az EU-val) csak könyvelési és elszámolástechnikai problémák, amelyek a szakemberekre tartoznak. A közti kormányok példája mutatta, hogy a választók rövidlátásához igazodó (és egyben az újraválasztás szempontjait szem elõtt tartó) ígéretek teljesítésének gyakran túlzott ára van, vagy olyan mellékhatása, amelyek több kárt okoznak, mint amekkora elõny a mandátum teljesítésébõl származik. Ez azt is illusztrálja, hogy a képviseleti kormányzás mandátumelmélete inkoherens. A kapott mandátum és a közérdek között korántsem létezik feltétlenül összhang; gyakran ellentmondás van közöttük.

10 268 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? Az állhatatos választói preferenciák elõfeltevése: az újraválasztásra törekvõ hivatalban levõ politikusok azt feltételezik, hogy a választók abban az esetben választják õket újra, ha a kampányban megígért politikát követik; azaz arra számítanak, hogy a választók kitartanak eredeti (a választásokon mutatott) preferenciáik mellett Ez ugyan nem feltétlenül áll fenn, de a fõbb, látványos és népszerû ígéretekre az állampolgárok emlékezhetnek. Medgyessy kormányfõ mindenesetre 2002-es gyõzelme után úgy fogta fel, hogy a választási ígéreteket lehetõleg be kell tartani. Így került sor a között például az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésre, a családipótlék-emelésre, a 13. havi nyugdíj bevezetésére, a felgyorsított autópálya-építésre, majd a kötelezõ sorkatonai szolgálat eltörlésére. Általánosabban azonban irreális a választók túlságosan merev, állhatatos (és exogén) preferenciáit feltételeznünk. Bár bizonyos típusú, különösen az elosztási jellegû ígéretek melletti választói kitartásra általában számítani lehet, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy más típusú ügyek kapcsán az állampolgári vélemények gyorsan változhatnak. Maga a hiányos informáltság is az állampolgárok bizonytalanságát növelõ tényezõ; ez a felületes, illetve nem túlságosan intenzív preferenciák gyakori változásához vezethet. Fentebb a második Gyurcsány-kormány példáján láthattuk, hogy a beetetés, majd átverés esetén a politikusok eltérnek az ígéretek betartásának stratégiájától. A policy switch politikája arra a feltevésre épít, hogy a választók meggyõzhetõek az eredeti mandátumnak hátat fordító politika üdvözítõ voltáról (és a kormány újraválasztásáról), ha a következõ választások idején már érezhetõek az áruló politika kedvezõ hatásai. Ez azonban már átvezet az elszámoltatáselmélethez, amely nem a mandátumnak megfelelõ közpolitikában látja a képviseleti kormányzás megvalósulásának kritériumát, hanem egy olyan kormánypolitikában, amelyet úgy alakítanak ki, hogy megpróbálják anticipálni e politika eredményeinek majdani állampolgári megítélését. 5. Az érdekharmónia elõfeltevése: a választók és a kormányra került politikusok érdekei megegyeznek Ez a feltétel korántsem magától értetõdõ. A jó kormányzás kérdését firtató politikai gondolkodás klasszikus témája a politikusi önérdek és a közérdek ellentéte, azaz a tágabb értelemben vett politikai korrupció problémája. Nem csak a szûkebb, büntetõjogi értelemben vett korrupció tartozik ide, hanem a pártpolitikai érdeknek a közérdek fölé helyezése. Amikor a kormányzati pozícióban levõ politikusok politikai járadékuk növelésére törekszenek, a közérdekkel ellentétesen cselekszenek (Manin et al. 1999). De vannak ennél specifikusabb problémák is. Az érdekegyezés azt jelentené, hogy a kormányon levõk önérdeküket követve politikájukkal éppen olyan állapotot kívánnak megvalósítani, amilyet a legtöbb állampolgár (a medián szavazó) szeretne. Ha azonban a politikusok nem tisztán hivatalorientáltak, azaz van valamilyen elképzelésük, víziójuk a helyes társadalomról, amit joggal feltehetünk (Maravall 1999, Körösényi 2005), akkor semmi okunk ezen érdekegyezés feltételezésére. Manin, Przeworski és Stokes (1999, 31 32) szerint az érdekegyezéshez az is szükséges, hogy politikusok és választók azonos technikai hittel rendelkezzenek az egyes közpolitikai alternatívák következményeirõl (eredményre gyakorolt hatásáról). Ha ennek azonossága hiányzik, a szavazók más platformot választanak, mint amit az érdekeiket képviselõ politikusok kínálnak. A kompetencia tekintetében azonban politikusok és választók közti viszony aszimmetrikus, aminek következtében a közpolitikai alternatívák következményeirõl kialakított technikai hitük is jelentõsen különbözhet. A választók és a politikusok közti érdekkülönbség lehetõsége következik a fentebb tárgyalt harmadik elõfeltevés bizonytalanságából is. Szemben az elõfeltevéssel, amely szerint a nyertes választási program, azaz a»mandátum«követése mindig a választók legjobb érdekeit szolgálja, az elnyert mandátum követése gyakran (például megváltozott feltételek között), már korántsem szolgálja a közérdeket, miközben az újraválasztásukért küzdõ politikusok érdeke megbízható kormánypolitikát honoráló választói attitûd esetén a mandátumreprezentáció megvalósítása. Az újraválasztásukért küzdõ kormány politikájának a közérdektõl való eltérését így éppen a választói rövidlátás, informálatlanság és inkompetencia kiszolgálása okozza.

11 270 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 271 Összefoglalás: mandátumelmélet A mandátum-képviselet akkor valósul meg, ha a fenti öt feltétel mindegyike teljesül. Láthattuk, hogy ennek igen csekély az empirikus valószínûsége, hiszen e feltételek teljesülésének számos akadálya van. 1. Az elsõ, hogy a kampányok dezinformatív és manipulatív elemei következtében kétséges, hogy a választások hozzájárulnak-e a képviseleti kormányzás létrejöttéhez. A dezinformálás azonban az informativitással együtt jelentkezik: a 2002-es és 2006-os hazai kampányok példáin láthattuk, hogy a pártokban van törekvés arra, hogy programatikus ígéreteket tegyenek a választóknak (l. az 1. táblázatot). 2. A második, hogy a hivatalba került politikusok korántsem olyan megbízhatóak, mint a mandátumelmélet megköveteli. E megbízhatatlanság extrém, de nem ritka példája a 2006-os magyar választások után is megtapasztalt beetetés és átverés politikája, amelynek alkalmazása a választók megtévesztését és a mandátumértelemben vett képviselet (mandátumreprezentáció) kudarcát jelenti. 3. A harmadik nehézséget az jelenti, hogy a kapott mandátum és a közérdek között korántsem létezik feltétlenül összhang; gyakran ellentmondás van közöttük. A választási ígéretek teljesítése azonban, miként a Medgyessy-kormány példáján is láthattuk, korántsem mindig szolgálja a választók érdekeit. 4. A negyedik nehézség, hogy a választók sem feltétlenül tartanak ki akaratuk mellett, így a mandátumtól való eltérést, a politikai hátraarcot (policy switch) nem feltétlenül szankcionálják. 5. Végül láthattuk, hogy választók és politikusok között érdekkülönbség állhat fenn. Mindezek alapján nem túlzott azon következtetés levonása, hogy a választások csak igen korlátozott értelemben alkalmasak a választói akarat kifejezésére és a kormányzás mandátumértelemben vett elszámoltatására. Manin, Przeworski és Stokes (1999, 33) szerint a mandátumreprezentáció akkor valósul meg, (1.) ha a politikusok és választók akarata egybeesik, vagy pedig (2.) ha a politikusok csak azzal törõdnek, hogy megnyerjék a választásokat, de ehhez olyan politikát kell ígérniük és megvalósítaniuk, amelyik a legjobban megfelel a közérdeknek. Csakhogy ilyen szerencsés egybeesés hiányában a politikusok érdekelve lehetnek vagy abban, hogy éppen a köz érdekében térjenek el a kapott mandátumtól, vagy pedig abban, hogy e mandátumot még a választói érdekek rovására is megvalósítsák. A mandátumelmélet érvényesülési feltételeit tovább rontja, hogy a választók (és a politikusok) informáltsága korántsem olyan tökéletes, mint azt az elmélet megkövetelné. Ráadásul, a racionális politikusok nem érdekeltek a választói informáltság növelésében, sõt, mint láthattuk, sokszor kifejezetten a válasz- tók dezinformálása az érdekük. A választók és a politikusok közti aszimmetria további kompetenciaaszimmetriával egészül ki. Ezen aszimmetrikus helyzetek teszik lehetõvé a politikusok számára a napirend, sõt a választói preferenciák manipulálását. ELSZÁMOLTATÁSELMÉLET Az elszámoltatáselmélet szerint a választókat, ha racionálisak, semmi más nem érdekli, mint a (gazdasági) helyzet és a saját jólétük. Nincsen jobb lehetõségük, mint annak a durva közelítõ módszernek az alkalmazása, hogyha jól megy, azt a kormány érdemének tulajdonítják, míg ha rosszul, azt a kormány bûnéül róják fel. Fõ szabály szerint így az elsõ esetben újraválasztják, a második esetben pedig leváltják a kormányon levõket (Cheibub Przeworski 1999). Az empirikus kutatások eredményei szerint a helyzet, elsõsorban a gazdaság helyzete, hatással van a szavazói viselkedésre: a gazdasági szavazásnak az 1970-es évektõl kezdõdõen kiterjedt empirikus irodalma jött létre (Monroe 1984, Eulau and Lewis-Beck 1985, Kiewiet and Rivers 1985, Powell and Whitten 1993, Cheibub and Przeworski 1999, Dorussen and Taylor 2002). Az elszámoltatáselmélet szerint a reprezentatív kormányzás akkor valósul meg, ha teljesülnek az alábbi elõfeltevések: (1.) (a gyenge informáltság elõfeltevése) a választások idején a szavazók ha nem is tökéletesen, de többé-kevésbé informáltak az ország (gazdasági-társadalmi) helyzetérõl, (2.) (a kormánynaktulajdonítás feltétele) a szavazók a kialakult helyzetet a kormánypolitika eredményének tudják be; ha azt kedvezõnek ítélik, újraválasztják, ha kedvezõtlennek, leváltják a kormányt; (3.) (a Friedrich-törvény) az újraválasztásukat elérni kívánó kormánypolitikusok megpróbálják anticipálni a választók majdani értékelését politikájuk eredményeirõl és ehhez igazítják a kormánypolitikát; és végül (4.) (a közérdek tételezése) az újraválasztási kritériumot kielégítõ kormánypolitika mindig a választók legjobb érdekeit szolgálja. Láthatjuk, hogy az elszámoltatáselmélet a mandátumreprezentációhoz képest gyengébb elõfeltevésekkel él: kevesebbet vár el a szavazóktól és nagyobb autonómiát ad a hivatalban levõ politikusoknak. Aszimmetriát feltételez politikusok és szavazók között informáltság, kompetencia és a politikai preferenciák intenzitása tekintetében. A képviseleti kormányzás nem az állampolgárok elõzetes választási döntése (adott mandátum) alap-

12 272 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? 273 ján jön létre, hanem a hivatalban lévõ politikusok többé-kevésbé autonóm döntései nyomán, akik megpróbálják anticipálni a választók majdani értékelését (és szavazatait) politikájuk eredményeirõl. Ez a felfogás a közérdeket elszakítja az ex ante egyéni preferenciák aggregátumától és annak kiformálását a választott képviselõk feladatává teszi Edmund Burke és John Stuart Mill szellemében. A gyengébb és egyben realistább elõfeltevések következménye, hogy ha a mandátumreprezentációt a kormányzás nem is valósítja meg, még elszámoltatható marad. Még ha az állampolgárok képtelenek is a kormányzat ellenõrzésére oly módon, hogy a mandátum megvalósítását elérjék, képesek lehetnek rá úgy, hogy a kormányzatot annak anticipálására (beszámítására) késztetik, hogy milyen utólagos ítéletet hoznak majd a kormánypolitika eredményeirõl. Az alábbiakban elõször azt elemezzük, hogy mennyiben teljesülnek ezek az elõfeltevések, és így az elszámoltatáselmélet mennyiben felel meg a reprezentatív kormányzás normatív célkitûzéseinek. Másodszor azt vizsgáljuk meg, hogy az elszámoltatáselméletnek van-e empirikus relevanciája a 2006-os és általában a rendszerváltás utáni hazai parlamenti választások tekintetében. 1. A gyenge informáltság elõfeltevése: a szavazók ha nem is tökéletesen, de megfelelõen informáltak a gazdasági-társadalmi helyzetrõl Az elmélet kiindulópontja szerint a szavazók tudják, hogy hiányos informáltságuk és hiányzó kompetenciájuk következtében nem képesek pontosan megfigyelni, hogy a kormányzat milyen policy (szakpolitikai) intézkedéseket hoz, továbbá abban is bizonytalanok, hogy milyen közpolitika követése esetén érhetõ el a számukra kívánatos helyzet (technikai kompetencia hiánya). A szavazók képesek azonban a (gazdasági) helyzet megítélésére, hogy az mennyiben javult vagy romlott az adott kormányzati idõszakban. A gazdaság általános állapota, teljesítménye illetve az abban bekövetkezett változás jobban megfigyelhetõ, mint az egyes kormányzati szakpolitikák és azok hatásmechanizmusai. A kormányzati ciklus végére, azaz a választások idejére a személyes tapasztalatok és az ország helyzetét leíró tényadatok például a konvencionális makrogazdasági adatok, a bûnügyi statisztikák stb. alapján a szavazók számára kiderül, hogy a kormány politikája mennyire volt eredményes. A kérdés megítélését segít- heti a kormánytól független információs források és az ellenzék szerepe, a politikai-társadalmi nyilvánosság ítélete, továbbá a választási kampány informatív jellege. Az elmélet szerint a szavazóknak a helyzet megítélésére való képességük tehát egy gyengébb informáltság mellett is kialakul. Az ítéletalkotási képességük, a common sense (Sartori 1987) következtében azonban képesek a helyzet és a kormány ezzel azonosított teljesítményének megítélésére, és ebbõl következõen a megítélés mércéjének, azaz egy hatékony újraválasztási kritériumnak a felállítására. 12 Ebbõl következõen, ha a helyzet kedvezõ, újraválasztják, ha kedvezõtlen leváltják a kormányt. A gyenge informáltsági elõfeltevés azonban számos nehézséget hordoz, amelyek közül háromra szeretném felhívni a figyelmet. Az elsõ a szavazók rövidlátósága illetve szemellenzõsége (Maravall 1999). A szavazók ugyanis elsõsorban a mindenkori pillanatnyi (illetve a kormányzati ciklus végén kialakult) állapot hasznosságának megítélésére koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva a kormány politikájának hosszú távú hatásait, amivel a politikusok inkább tisztában vannak. Így például a magyar szavazók, mint fentebb láthattuk, elégedettek voltak a között hivatalban levõ Medgyessy- és Gyurcsány-kormány teljesítményével, a rövid távú és kézzel fogható elõnyök alapján szavaztak, s nem törõdtek az elosztást növelõ politika hosszabb távú költségeivel és kockázataival (9.3. táblázat). Némileg másképpen fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a hazai szavazók szemellenzõsek : nem egyszerûen hiányosan, hanem egyoldalúan informáltak, illetve a helyzet megismerésére és megítélésére vonatkozó érdeklõdésük egyoldalú. Az elszámoltatáselmélet empirikus érvényességével foglalkozó részben részleteiben is látni fogjuk, hogy míg a gazdasági helyzet bizonyos aspektusai, például a reálkeresetek iránt érdeklõdnek a szavazók és ezt a kormány újraválasztási kritériumává teszik, más aspektusok, így az egyensúlyi kérdések kívül esnek látókörükön.

13 274 ELSZÁMOLTATHATÓ-E A KORMÁNY? táblázat Medgyessy- és Gyurcsány-kormány politikájának néhány rövid illetve hosszabb távú hatása Rövid távú hatások 50 százalékos közalkalmazotti béremelés nyugdíjemelés 13. havi nyugdíj gyorsított ütemû autópálya-építés 37 százalékos nettó reálkeresetnövekmény négy év alatt Hosszabb távú költségek és kockázatok az államháztartási hiány tartós növekedése az államadósság növekedése a valutaválság veszélye, illetve forintleértékelõdés, ami veszélyeztetheti az eddigi növekedés eredményeit az ennek következtében felgyorsuló infláció veszélye A második probléma abból adódik, hogy a gyenge informáltsági feltétel egy nehezen feloldható paradoxonhoz vezet. Bár az elszámoltatáselmélet számot vet az állampolgárok hiányos informáltságával és kompetenciájával, ugyanakkor mégis megköveteli a kormányzati teljesítmény megítélésének egy bizonyos képességét, azaz nem kevés ítélõerõt, common sense-t követel meg a választóktól. Mivel az állampolgárok hiányos informáltsága empirikus szinten számtalan területen tetten érhetõ, kérdéses, hogy az ellentmondásra adott elméleti válaszok (Schumpeter 1987, Sartori 1987) kielégítõek-e. A dolog nehézségét egy témánkhoz illõ példával szeretném illusztrálni. Magyarországon kevesen értik például a választási rendszer mûködését, csak kevesen tudják megkülönböztetni annak egyes elemeit. Egy 2006-os felmérés szerint a válaszadók alig több mint egyharmada van tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer kétféle, országos és területi választási listát alkalmaz. 4 százalékuk szerint egyféle, 6 százalékuk szerint háromféle listát használunk, 55 százalékuk pedig nem tudott választ adni a kérdésre. 13 A választási rendszer kellõ ismeretének hiánya azt jelenti, hogy az állampolgárok híján vannak a kormány elszámoltatásához szükséges technikai kompetenciának. A harmadik problémára a mandátumelméletnél megfogalmazott szigorúbb (a választási kampányok informatívak a követendõ politikáról) és az elszámoltatáselmélet gyengébb informáltsági elõfeltevése közti kontraszt hívja fel a figyelmet. Az utóbbit úgy jellemeztük, hogy a szavazóknak nem egyszerûen a kormányzat által követett, valamint a jövõben követni szándékozott politikáról nincs elegendõ információjuk, de hiányzik a megfelelõ kompetenciájuk, ami az információk értelmezéséhez szükséges lenne. Bizonytalanok abban, hogy melyik gazdaságpolitikának van nagyobb jövedelemtermelõ, azaz számukra kedvezõbb hatása. Csakhogy a mandátumelmélet elsõ elõfeltevésébõl tudjuk, hogy a szavazók informáltsága nem egy eleve meglévõ adottság: a választási kampányoknak kell informálniuk a pártok által követendõnek tartott politikáról. Az elszámoltatáselmélet szerint a kampány szerepe nem a politikai programokról való informálás, hanem hozzájárulás a szavazóknak egyrészt közvetlenül a helyzetrõl, másrészt a követett kormánypolitikának a helyzetre gyakorolt hatásáról való informálásához és kompetenciájuk növeléséhez. A kormány teljesítményének retrospektív értékelése megítélés kérdése, és az elszámoltatáselméletben éppen az errõl folytatott politikai vita válik a választási kampány fõ funkciójává. Itt válik fontossá az ellenzék szerepe, amelynek egyébként az elszámoltatáselméletben alárendelt a szerepe a kormányhoz képest. A kormánypolitikáról való ellenzéki kritika funkciója is éppen a szavazói informáltság növelése. 14 A kampánynak, azaz kormánynak és ellenzéknek így egyaránt van egy informáló és nevelési funkciója a választók irányába. Csakhogy mindez inkább a mellékhatása annak, hogy a kampányban a pártok a saját maguk számára kedvezõ módon igyekeznek (dez)informálni, manipulálni a választókat. A kampány egy interaktív folyamat, egy stratégiai játék, ahol az egyik fél lépése hatással van a másik lépésére, és viszont: a manipuláció lehetõségeit így a potenciális és tényleges válaszlépések korlátozzák. Mindebbõl következik, hogy a választók informáltsága és részben kompetenciája a pártok közti interakció jellegének, a kampány színvonalának is függvénye. A 2006-os választásokon a szavazók azért is dönthettek a rövid távú hasznok alapján, mert a kampány alacsony színvonalú volt. A szavazatokért folytatott versenyben a hosszú távú érdekekkel kapcsolatos kérdések az államháztartási egyensúly, a nemzeti valuta árfolyama, az eurózónához való csatlakozás tétje nem merültek fel súlyuknak megfelelõen. A kormány önszántából nem feszegette ezt a teljesítményét nagymértékben leértékelõ kérdést, az ellenzék pedig szintén olyan stratégiát választott, amely a választók hiányos informáltságára és rövidlátására épített. Az egyensúlyi helyzet a kormányzat felelõsségét is középpontba állító dramatizálása helyett rálicitált a kormányzati ígéretekre, csatlakozva a választókat dezinformáló politikához. A rálicitáló és ezért felelõtlen ellenzéki kampány így hozzájárult a kormány azon törekvéséhez, hogy elbagatellizálja az egyensúlyi helyzet súlyosságát.

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Körösényi András. (az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)

Körösényi András. (az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) A demokratikus elitizmus konszenzusán túl 1 Körösényi András (az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) összefoglaló A demokráciaelméletben a 20. század második felében a demokratikus

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Zárójelentés. A racionális választás elméletének politikaelméleti-politikatudományi jelentősége. Alkalmazhatósága és az alkalmazás korlátai

Zárójelentés. A racionális választás elméletének politikaelméleti-politikatudományi jelentősége. Alkalmazhatósága és az alkalmazás korlátai Zárójelentés A racionális választás elméletének politikaelméleti-politikatudományi jelentősége. Alkalmazhatósága és az alkalmazás korlátai OTKA Kutatás 2005-2007 Kutatásvezető: Körösényi András A pályázati

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Beszámoló A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben

Beszámoló A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben Beszámoló A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben című 2008-2012 között folyó OTKA kutatásról (K 72656) A kutatás célja a politikai vezetés problémájának, vezetés és demokrácia

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

AZT TETTÉK, AMIT MONDTAK?

AZT TETTÉK, AMIT MONDTAK? Soós Gábor Körösényi András szerkesztésében AZT TETTÉK, AMIT MONDTAK? VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK ÉS TELJESÍTÉSÜK, 2002 2006 Soós Gábor és Körösényi András editors, 2013 Bíró Nagy András, Brunczel Balázs, Dobos

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28. Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon

Részletesebben

2013. évi. törvény. A rezsidíj csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása. ebben az elszámolt időszakban:

2013. évi. törvény. A rezsidíj csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása. ebben az elszámolt időszakban: T/12307 számú törvényjavaslat 2013 évi törvény az alapvető szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról A lakossági terhek

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Női politikusok a közvélemény szemében

Női politikusok a közvélemény szemében Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok 2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Racionális- e az ötlet? Kivitelezhető?

Racionális- e az ötlet? Kivitelezhető? Szervezeti magatartás Hatalom a szervezetben Leadership elméletek Láng Alina 2009. október 10. HATALOM A SZERVEZETBEN Szép szóval meg egy pisztollyal messzebb jutsz, mint pusztán (Al Capone) szép szóval

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz: ESSZÉ KÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS I. CÍMŰ TÁRGY VIZSGÁJÁHOZ 1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! 1) az egységes adórendszerek több mint száz év során

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 2. Választási modellek Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Fogalmak Választási modellek célja: annak megjósolása,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv

Részletesebben

Külső intézményi kommunikáció

Külső intézményi kommunikáció Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata 2016. május A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Fáber Ágoston. Népszavazás, de vajon miről?

Fáber Ágoston. Népszavazás, de vajon miről? Fáber Ágoston Népszavazás, de vajon miről? Valójában Magyarországon mindenki igent akar mondani, legfeljebb nem mindenki tudja pontosan, hogy mire. (Orbán Viktor február 13-i évértékelője) A közelgő népszavazás

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben