Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ"

Átírás

1 Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ EL SZÓ F iskolánkon 2002 óta tanítunk a kötelez tantárgyak között nemzetközi gazdaságtant. Azóta évente tartalmilag és módszertanilag mélyítve, ill. b vítve összeállt egy féléves kurzushoz rendelhet tananyag, kézirat formájában. Ezzel párhuzamosan elkészültek óravázlatok, el adások power point feldolgozásban, a dolgozatokhoz kérdések és feladatok, igen nagy adatbázisban. A hallgatók lehet séget kaptak a webtanon alapuló gyakorláshoz. A hagyományos képzésben ezt a tantárgyi tematikát a TVSZ el írása szerint még három szemeszterben hirdethetjük meg. A ciklusos képzésben új tantárgy veszi át a helyét, Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek címmel. E tantárgy programja jelenleg nem tartalmazza a nyitott gazdaság makroökonómiáját. Tanulmányom célja, hogy felhívjam a figyelmet erre a mulasztásra. Olyan tudással kell rendelkeznünk és tanárként, szül ként olyan információkat kell közvetítenünk a fiataloknak, amelyek bárhol is vannak a világon segíti ket tájékozódni a gazdasági, társadalmi események szövevényes rendszerében. A közgazdaságnak, mint tudománynak kitüntetett szerepe van ebben. Minden olyan tudás felértékel dött ami segíti a gazdasági folyamatok, események értését legalább olyan szinten, hogy ne érezhessük magunkat a teljes kívülálló státuszában. Tudjuk, hogy a piaci koordinációs mechanizmusok az áruvilágban, a pénzvilágban egyaránt kijelölik a játékszabályokat, ismernünk kell tehát azokat. A világ fejlett országainak többsége kis és nyitott nemzetgazdaság. Magyarország is közéjük tartozik. Ezekre az országokra jellemz, hogy a nemzetközi áru- és t keforgalomban elenyész súllyal szerepelnek, így nem játszanak dönt szerepet a világpiaci árak, árarányok, kamatok kialakításában. Nyitottságuk következtében azonban jelent s az alkalmazkodási kényszerük, a világpiac gazdasági eseményeihez és az ezekt l lényegesen függ világgazdasági változókhoz. A nemzetközi összefüggésekt l nem képesek függetleníteni gazdaságpolitikájukat sem. Ez is indokolja, hogy a zárt gazdaságra felépített makroökonómiai modellek ismerete és alkalmazási készségének elsajátítása önmagában nem ad elegend tudást a jelenlegi fejlett országok gazdasági folyamatainak elemzéséhez. A nyitott makrogazdaság elemzési rendszere segíti a közgazdász hallgatókat a változó világgazdaság folyamatainak, a nemzetközi aktuális gazdaságpolitika céljainak, eseményeinek megértésében A hazai tankönyvek jellemz en a zárt gazdaságok modelljeiben értelmezik az összefüggéseket, olyan konzisztens elméleti rendszerig eljutva, amelyben a világgazdasági folyamatok hatásának semmilyen szerepe nem lehet. A f iskolánkon alkalmazott makroökonómiai tantárgy hasonlóan a * BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, közgazdaságtan tanár, dékánhelyettes. 5

2 fentiekhez, az elmélettörténeti szempontból jelent s iskolák paradigmájának bemutatására építve (neoklasszikusok, monetaristák, keynesisták a hivatkozott és bemutatott modellek) a keynesi eszközrendszer alkalmazásával statikus zártgazdaságú kereslet oldali egyensúlyi modellt épít fel. Ezt követ en az egyensúlytalansági helyzetek levezetése (infláció, munkanélküliség, költségvetési hiány, dekonjunktúra, nem megfelel növekedési ütem stb.) is a zárt gazdaságra felállított modellben történik. A következetesség megkívánja, hogy az egyensúlytalansági helyzetek kezelésére alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök rendszerének bemutatása és hatásának értelmezése is a nemzetgazdaságon belül és annak makrováltozóin keresztül történjék. Mivel mindennapjainkban jelen vannak a nemzetközi gazdaság változói, jelenségei a fizetési mérleg egyensúlytalansága, az árfolyamváltozás, a külföldi árak növekedésének hatása, az euróbetétek hozamának alakulása stb. így elkerülhetetlen, hogy az alapozó elméleti közgazdaságtanban ezekkel ne foglalkozzunk. 1 Nemzetközi gazdaságtan vagy világgazdaságtan? Gyakran felmerül kérdés a tantárgy programjának kialakításában. Nemzetközi gazdaságtant nem lehet ért módon világgazdasági folyamatok, tények szemléltetése nélkül oktatni. A hallgató akkor érti meg pl. egy kamatparitás feltételére épül devizapiaci egyensúlyi helyzet bemutatására felállított modell jelent ségét, ha a napi információ szintjén hallottakhoz, olvasottakhoz kapcsolni tudja. Akkor tudjuk motiválni a bemutatott modellek logikájának elsajátítására, ha pl. segítségével el tudja dönteni, hogy devizában vagy hazai valutában érdemes hitelt felvenni, vagy megtakarítani. Vagy a gondolkodó típusú hallgató, aki látja az adatokból a forint/euró árfolyamának változása és a kamat változása közötti összefüggést, de nem tudja kitalálni a köztük lév viszony algoritmusát, és ehhez megtanulja azt az elemzési módszert, azt a gondolatmenetet amellyel tovább is léphet újabb következtetések felé. Tanulmányomban a nyitott gazdaság makroökonómiájának elemzési technikái közül azokkal foglalkozom, amelyeket még nem építettem be az eddig kézirat formájában összeállított tananyagba. A már korábban elkészített, a tanításban kipróbált, de részben módosított tematikát is közlöm terjedelmi korlátok miatt csak vázlatosan A tanulmány terjedelmi korlátai kényszerítettek arra a stílusbeli eklektikára, amelyet az alábbiakban a dolgozat olvasásakor tapasztalhat az érdekl d. Célom els sorban a nyitott gazdaság makroökonómiájának átmentése a ciklusos képzési rendszerbe. Ennek alárendelve szerkesztettem egy konzisztens anyagrészt, amit kifejteni 5-10 oldalban nem lehet, így csak a tartalomjegyzékét közlöm. Az alábbiakban egységes szerkezetben olvasható az a tantárgyi program, amellyel szeretném felhívni a figyelmét kollégáimnak, akiknek belátása szükséges ahhoz, hogy véglegesítsük kollektív munkával azt a tananyagot, amit öröm és hasznos tanítani és tanulni. Csak másodlagos célja munkámnak azon dilemmáimnak bemutatása, amelyek a tananyag korszer sítésének kutatómunkája során felmerültek. Ez utóbbi kérdésekkel részletesebben foglalkozom. E fejezetrészeket az ajánlott tantárgyi tematikán belül külön jelölöm. Témájuk: 1. Az árfolyam-alakulás áru- vagy t kepiaci megközelítése (levezetés és értelmezés) 2. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása IS-BP és LM rendszerben vagy IS-LMvalutapiac rendszerében. 1 Egyik megoldás ami már a középiskolákban oktatott tankönyvekben is évek óta alkalmazott gyakorlat, a makroökonómiai tankönyvek utolsó fejezetében a nyitott gazdaság gazdaságpolitikája fix és lebeg árfolyam rendszerben kerül bemutatásra. Ez a fejezet a tankönyv el z részeinek tartalmából nem következik, tudniillik a nyitott gazdaság egyensúlyi modelljét nem tartalmazza a tankönyv. Szervetlenül árválkodik utolsó fejezetként. Ebben a pozíciójában a tanulók körében a leginkább érthetetlen és haszontalan tanulni valóvá válik. Ezt a gyakorlatot a f iskolák egyetemek nem vették át. 6

3 Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek tantárgyi program önálló részeként A nyitott gazdaság makroökonómiája I. fejezet: Alapfogalmak és alapösszefüggések 1. Nemzeti jövedelem elszámolása nyitott gazdaságban 1.1. Fizetési mérleg- felépítése; számlavezetés szabályai 1.2. Fizetési mérleg és a nemzeti számlarendszer összefüggése Nyitott gazdaság alapegyenlete: S(Y-T)+T+IM(E r ; Y d ) = I+G+EX(E r ; Y * d) 1.3. Folyó fizetési mérleg egyenlege (CA) és a reálárfolyam (E r =EP*/P) Nettó export alakulása EX N =EX N (EP*/P; Yd) J görbe MARSHALL-LERNER összefüggés Esettanulmány, hazai adatokkal: fizetési mérleg felépítése és adatai; GNP, C, I, G és CA Függelék: Fogyasztás és beruházás intertemporális megközelítésben és a folyó fizetési mérleg 2. Valutapiac kétféle megközelítésben árfolyam-alakulás árupiaci és t kepiaci megközelítésben 2.1. A valutapiaci egyensúly t kepiaci megközelítésben, kamatparitás; 2.2. Aktívahozamok (kockázat, likviditás); árfolyam és a várható aktívahozam kapcsolata; 2.3. Pénzkínálat-változás és árfolyam változás; jöv beli várható árfolyam és aktívahozam; kamatláb-változás és aktuális árfolyam Esettanulmány: aktívahozam, azonnali és határid s árfolyamok; futures ügyletek, devizaopciók; 3. Árfolyamrendszerek történelmi áttekintés a Bretton Wood-i rendszert l napjainkig 3.1. Megoldási alternatívák a szigorúan rögzített l a köztes megoldásokon keresztül a tiszta lebegtetésig 3.2. Rögzített árfolyam mellett a valutapiaci egyensúly; jegybanki intervenció; sterilizált intervenció; 3.3. Valutapiaci intervenció és a hazai pénzkínálat; intervenció és tartalékdeviza; pénzkínálat és fizetési mérleg egyenlege 3.4. Különböz árfolyamrendszerek mellett és ellen szóló érvek Esettanulmány: Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer miért pont ez? II. fejezet: A nyitott gazdaság egyensúlyi modellje 1. A nyitott gazdaság egyensúlyát kifejez változók 1.1. Árupiaci egyensúly IS levezetése és értelmezése, elmozdulásai 1.2. A fizetési mérleg egyensúlya BP elmozdulásai 1.3. A pénzpiaci egyensúly LM értelmezése, elmozdulásai 2. IS-LM-BP vagy IS-LM-valutapiac választható modellek bemutatása 2.1. Modellek m ködtetése néhány kiemelt változó alapján Pénzkínálat növekedése Állami költekezés egyszeri növelése A t ke határtermék értékének várható növekedése (termelékenység növekedés) Adónövelés Külföldi jövedelem növekedése Belföldi árszínvonal emelkedése Külföldi kamatláb emelkedése Esettanulmányok: A forint euróban mért tartós árfolyamváltozásának hatása a kamatlábra. A kamatláb növekedése által indukált változások a makrogazdaság folyamataiban. Függelék: Fedezett kamatparitás mellett kialakult egyensúlyi árfolyam 7

4 III. fejezet: A gazdaságpolitika lehet ségei a különböz árfolyamrendszerekben 1. Gazdaságpolitika célja a nyitott gazdaságban 1.1. Stabilizációs politika a lebeg árfolyamrendszer mellett A monetáris politika eredményessége A fiskális politika lehet ségei 1.2. Stabilizációs politika a fix árfolyamrendszer mellett A fiskális politika eredményessége A monetáris politika lehet ségei Az árfolyam-kiigazítás Esettanulmányok: Hogyan tükröz dik hazánk gazdaságpolitikai rendszerében a világpiaci gazdasági változókhoz való alkalmazkodási kényszer? Milyen gazdaságpolitikai eszközök válnak jelent ssé ebben a gazdasági folyamatban? Megjegyzés: Az esettanulmányok témájának kijelölése csak ajánlás, választása tetsz leges. A felvázolt tantárgyi program feldolgozása a hallgatót segíti, hogy a tananyag elsajátítása után a fenti és ahhoz hasonló elemz tanulmányokat megértse. Az alábbiakban a tematika egyes alfejezeteit részletesebben bemutatom. A VALUTAÁRFOLYAMOK ÁRUPIACOKON ÉS T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE A kétféle megközelítés közötti különbséget modelleken keresztül vezetem le. Az összefüggésekre a közgazdaságtanban gyakran használt függvényeket alkalmazom. I. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK ÁRUPIACI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A valutakereslet és -kínálat levezetése 1.1. A valutakínálat levezetése az árupiaci túlkínálatból 1. ábra Valuta kínálati függvény levezetése Jelölések: D és S = hazai áruk kereslete és kínálata; P(Ft)= forintban kifejezett ár E(Ft/ ); SX(E1) = adott árfolyam mellett áruexport kínálata euróban számított ár függvényében; S = euró kínálata; P( )= euróban kifejezett ár; Dx= külföld által meghatározott kereslet az export árura ; 8

5 1.2. Valutakereslet levezetése az árupiaci túlkeresletb l 2. ábra Valuta keresleti függvény levezetése Jelölések: D m = import termékek hazai kereslete; D me1 = euróban mért ár függvényében E 1 árfolyam melletti import termék kereslet; S m = az importálandó termékek adott külföldi kínálata; D = euró keresletet az árfolyam függvényében 1.3. Áruexport és áruimport által meghatározott valutakínálat és valutakereslet. Valutapiac 3. ábra Valutapiac E*(Ft/ ) egyensúlyi árfolyam mellett határozódik meg az export és import, amelyet figyelembe veszünk a BP függvény szerkesztésénél. 9

6 2. A fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének kijelölése a BP függvény szerkesztésével 4. ábra Jelölések: Im (E0) = IM 0 +my, m = Im/ Y, azaz az import termékek kereslete adott árfolyam mellett a hazai rendelkezésre álló jövedelem függvényében ; Y = hazai makrojövedelem; i = i* a belföldi és külföldi kamatláb egyenl ; Kas+X = a t kemérleg többlete ; Kas+X (E0,Y*) = adott árfolyam és külföldi jövedelem mellett a t kemérleg többlete; Bp = a i és Y azon kombinációi, ahol a fizetési mérleg egyensúlyban van. Fizetési mérleg helyzete javul Hazai valuta leértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem csökkenése (Y ) Belföldi kamatszínvonal növekedése (i ) Külföldi kamatszínvonal csökkenése (i* ) Fizetési mérleg helyzete romlik Hazai valuta felértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem növekedése(y ) Belföldi kamatszínvonal csökkenése (i ) Külföldi kamatszínvonal növekedése(i* ) EGY KIS KITÉR J görbe a folyó fizetési mérleg alakulása a leértékelés hatására 5. ábra A J görbe. A hazai valuta reálleértékel dése és a folyó fizetési mérleg kapcsolata 10

7 A hazai valuta reálleértékel dése a folyó fizetési mérleg egyenlegét javító hatása csak késleltetve érkezik. A valuta leértékelését követ en kezdetben a folyó fizetési mérleg egyenlege (EX N = nettó export, egyéb tételeit l eltekintünk) romlik, az id függvényében alakuló EX N J alakot ír le. Az 1. és 2 pont melletti export és import még a régi árfolyamon kötött szerz dések szándékát fejezi ki. A negatív egyenleg magyarázata, hogy az import termékekért az új árfolyam mellett többet kell fizetni. Az alkalmazkodási folyamatot követhetjük nyomon a függvény mentén. Megfigyelések szerint egy éven túl már pozitívvá válik a valuta leértékel désének következtében ceteris paribus a folyó fizetési mérleg egyenlege. MARSHALL-LERNEL feltétel: az árfolyam reálleértékel dése növeli a folyó fizetési mérleg (CA) egyenlegét egyéb tényez változatlanságát feltételezve, ha az export és az import megfelel rugalmassággal reagál az árfolyamváltozásra. Ha alaphelyzetben a folyó fizetési mérleg egyensúlyban volt, az árfolyam reálleértékel dése pozitív egyenleget eredményez, ha az export- és az importkereslet relatív árrugalmassági értékeinek összege nagyobb, mint egy. Árfolyam rugalmasság jelentése, 1%-os reálárfolyam-változás hány százalékos export-, ill. importkereslet változást eredményez. ( + *>1, = az exportkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága, *= az importkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága.) A tétel bizonyításától itt eltekintek. A BP függvény, mint a fizetési mérleg egyensúlyi pontjainak halmaza elmozdul a reálárfolyam változásának okán (E P*/P), az el z ekben ismertetett feltétel érvényesülése esetén. Ezen kívül külföld jövedelmének (Y*) és a külföldi kamatláb (i*) változásának hatására is megváltozik az egyensúlyi pontok elhelyezkedése. 3. Az árupiac egyensúlya a nyitott gazdaságban 6. ábra Jelölések: IS = azon kamatláb jövedelem kombináció, ahol a nyitott gazdaság árupiaca adott árfolyam mellett egyensúlyban van; I+G+X = az árupiac keresleti oldala (beruházás + állami költekezés + áruexport); S+T+Im = az árupiac kínálati oldala (megtakarítás + adó + áruimport); I+G+X (E0) = keresleti oldal adott árfolyam mellett; S+T+Im (E0) = kínálati oldal adott árfolyam mellett. 11

8 3.1. IS görbe elmozdulásai S(Y-T)+T+Im(E r,y)=i+g+x(e r,y*) helyzete változik. Endogén változók hatására, mint pl. a jöv ben várható termelékenység, ezáltal a beruházási kereslet I(i)=I 0 -ai értéke; kormányzati vásárlások; autonóm adó; autonóm fogyasztás C(Y)=C 0 +cy; fogyasztási határhajlandóság (c= C/ Y); a beruházás kamatérzékenységének (a= I/ i); import autonóm értéke Im=Im 0 +my; import határhajlandóság (m= Im/ Y). Exogén változók hatására: külföldi árszínvonal növekedése a reálárfolyam növekedésén keresztül (E P*/P) növeli az exportot, ill. fordítva belföldi árszínvonal csökkenés a reálárfolyamon keresztül növeli az exportot (E P*/P), ill. fordítva a külföldi kamatláb emelkedése a külföldi valuta keresletének növekedése miatti árfolyam növekedés (hazai valuta leértékel dése) export növekedés, ill. fordítva árfolyam emelkedése és csökkenése- export és import változás hazai kamatláb emelkedése növeli a külföldi valuta kínálatát, hazai valuta felértékel dése export csökkenés, import növekedés (kamatláb csökkenés esetén fordítva) 4. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása Adott árfolyam mellett az árupiac, a pénzpiac és a fizetési mérleg ugyanazon kamatláb és jövedelem mellett kerül egyensúlyba (E). 7. ábra Megjegyzés: LM = azon kamatláb és jövedelem kombinációk, ahol a pénzpiac egyensúlyban van. LM M s /P = L(Y,i) a nyitott és a zárt gazdaságban ugyanazon összefüggések alapján határozódik meg, így annak levezetését l itt eltekintek. 12

9 II. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE 1. A devizaeszközök kereslete A deviza keresletét ugyanazok a tényez k befolyásolják, mint bármely más aktíva keresletét. A jelenbeni vásárlóer nket nagyobb érték jöv beni értékké akarjuk alakítani, vagyonunk gyarapítása céljából. Akár részvény, kötvény, készpénz, nemesfém a vagyonunk tartásának formája, a választásnál a legfontosabb információ az eszköz jöv beni értékére vonatkozó várakozások. Ezen eszközök két id pontbeli értékét hasonlítjuk össze. Az értékkülönbséget reálértékben kell meghatározni, hiszen az eszköztartás célja nem öncél, hanem a nagyobb fogyasztási lehet ség elérése. 2 Két aktíva hozamát csak akkor tudjuk összevetni, ha azonos mértékegységben fejezzük ki. A devizabetét jöv beni értéke két tényez függvényében alakul: az egyik az adott deviza kamatlába, míg a másik a devizaárfolyam várható alakulása. Ezekt l függ várható hozama (értékének százalékos) változása. Alább az euróbetét forinthozamának kiszámítására olvashatunk egy példát. A jelenlegi árfolyam 270 forint/euró, ami várhatóan egy év múlva 300 forint/euró lesz. A forintkamatláb évi 8%, míg az eurókamatláb 5%, tehát 100 forint 108 forintot, míg 100 euró 105 eurót ér év végén. Melyik bankbetét ad magasabb hozamot? Megoldás: az euróhozam forinthozammá alakítása, hogy választani lehessen a két befektetési forma között. A mai árfolyam 270 forint/euró. Egy 1 eurós bankbetét ára 270 Ft. 1 eurós betétünk 1,05 eurót ér év végén. A várakozások szerint a forint leértékel dik az euróval szemben, vagyis 1 euró 300 Ftot ér, így az euróbetétet (300 1,05=) 315 Ft-ra becsüljük. A fenti adatokból következik, hogy a forint euróhozama ( )/270 = 0,166 azaz 16%. A 16%-kal szemben a forint hozama 8%, tehát el re láthatóan érdemesebb euróbetétben tartani a megtakarításunkat. A forint hozama 3 százalékponttal meghaladja az euró kamatláb nagyságát, de az euró felértékel dése a forinthoz képest az euró tulajdonosainak árfolyamnyereséget biztosít, ami várhatóan felülkompenzálja a kisebb euró kamatlábat. A forint leértékel dési üteme az euróval szemben ( )/270=0,11, ami évi 11%-ot jelent. Az euróbetét forinthozama megközelít leg azonos az euró kamatláb és a forint euróval szembeni leértékel dési ütemének összegével, azaz 11+5=16 %. A kétféle pénznemben denominált betétek hozamát össze tudjuk hasonlítani az alábbiak szerint: i* = egyéves euróbetét mai kamatlába; Az euróbetét forintban várt hozama E Ft / = a mai forint/euró árfolyam; i i*+(e e Ft/ E Ft / )/E Ft /,. A negatív E e Ft/ = az egy év múlva várható forint/euró árfolyam; érték az euróbetét magasabb várható i = forinthozam; hozamát jelenti. Variációk i i* (E e Ft/ -E Ft / ) E Ft /, i- i*+( E e Ft/ - E Ft / )/ E Ft /, 1 0,08 0,04 0,00 0,04 2 0,08 0,04 0,05 0,09 3 0,08 0,04-0,10-0,06 2 A reálhozam várható alakulása mellett az aktívák keresletét meghatározza még a befektetés kockázata és a likviditása. A magas kockázatú befektetéseknél a vagyon értéke változékonnyá válik, amit csak akkor érdemes vállalni, ha nagy a reálhozam várható értéke. Az eszköz likviditásától függ, hogy milyen gyorsan és mekkora tranzakciós költséggel lehet eladni. E két változótól a dolgozatomban eltekintek. 13

10 1.1. Devizapiaci egyensúly egyensúlyi árfolyam E(Ft/ ) Kamatparitás érvényesül ha a különböz devizában denominált betét, azonos devizában kifejezve, várhatóan ugyanazt a hozamot biztosítja. A valutapiaci egyensúlyt a hozamkülönbségek kihasználása, a valutapiaci kamatarbitrázs hozza létre. i=i*+(e e Ft/ - E Ft / )/ E Ft / Megjegyzés: a fenti formula megfelel elnevezése a fedezetlen kamatparitás, mivel nem feltételeztük, hogy a befektet k az idegen valutában denominált értékpapírok árfolyamkockázatát lefedezték volna a határid s piacon. Ez azonban a következtetésünket nem befolyásolja, hiszen az egyensúlyi feltétel az értékpapírok tökéletes helyettesíthet ségén alapul. Kamatparitás a devizapiaci egyensúly alapfeltétele. A devizapiaci egyensúly azt jelenti, hogy valamennyi deviza várható hozama azonos devizában mérve megegyezik. Ekkor a devizatulajdonosok nincsenek motiválva, hogy a különböz devizában tartott vagyonukat más formában tartsák, a devizapiaci egyensúly számukra biztosítja az elérhet maximális hozamot. 1. pontban a kamatparitás érvényesül: i=i*+(e e -E)/E, hiszen az euróbetétek várható hozama forintban kifejezve egyenl a hazai forintbetétek hozamával. i*+(e e -E)/E egy negatív lejtés függvény, a hazai kamatláb emelkedése a forint felértékel déséhez, azaz az árfolyam csökkenéséhez vezet. A negatív lejtés oka, hogy a forint jelenlegi felértékel dése miatt egyre nagyobb a várakozás a jöv beli leértékel désre. Egyre többen spekulálnak a folyamat megfordulására (E e FT/ ), ez az euróbetéteket vonzóbbá teszi. 8. ábra 1.2. Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra? A választ a 8. ábra 2. és 3. pontjához tartozó összefüggésb l olvashatjuk le. 2. egyensúlyinál magasabb árfolyam i>i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ 3. egyensúlyinál alacsonyabb árfolyam i<i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ A kamatlábak és a jöv beli árfolyamra vonatkozó várakozások nem változnak: E e Ft/ =270, i * =4. 14

11 Mai forint/euró árfolyam E Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (270-E Ft/ ) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(270-e Ft/ ) /E Ft/, 260 0,04 0,038 0, ,04 0,00 0, ,04-0,035 0, ,04-0,068-0,028 A forint folyamatos leértékel dése ceteris paribus csökkenti az euróbetétek hazai pénzben mért várható hozamát. 9. ábra A kamatláb és az árfolyam összefüggése 1.3. Hogyan hat a jöv beli árfolyam várható alakulása a várható hozamra? A kamatlábak és az aktuális árfolyam nem változnak: E Ft/ = 270, i * = 4. Jöv beli árfolyam várható alakulása, forint/euró E e Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (E e Ft/ -270) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(e e FT/ -270)/E FT/ 260 0,04-0,038 0, ,04 0,00 0, ,04 0,037 0, ,04 0,074 0,114 A forint jöv beli árfolyamának várható növekedése ceteris paribus az euróbetétek forintban mért hozamának a várható növekedését mutatja. 15

12 10. ábra Jöv beli árfolyam várható növekedésének hatása az euróbetét forintban kifejezett várható hozamára A várható jöv beli árfolyam emelkedése a jelenbeli árfolyam emelkedését okozza. 2. Egyensúlyi modell a nyitott makrogazdaságban, a kamatparitáson alapuló devizapiaci egyensúlyt feltételezve 11. ábra Mindkét aktíva piac egyensúlyban van. A hazai pénzpiac meghatározza a forintkamatlábat, majd adott árfolyam várakozás (E e mellett meghatározódik a jelenlegi (E FT/ ) árfolyam ceteris paribus. FT/ ) 16

13 A két régió viszonylatában adott árszínvonal (P és P*) és makrojövedelem (Y és Y*) feltételezésével, a pénzpiacokon kialakult egyensúlyi kamatlábak (i és i*) és a forintárfolyamra vonatkozó várakozás (E e FT/ ) mellett a kamatparitás meghatározza az aktuális árfolyamot. A devizapiaci egyensúly mellett a hazai kamatláb növekedése felértékeli a forintot (ceteris paribus) és fordítva. M ködtessük a modellt! 2.1. A pénzkínálat változása hat az aktuális árfolyamra 12. ábra A 12. ábrából leolvasható: M S LM jobbra i i*+(e +E)/E E e A központi bank a pénzkínálatot növeli, a kibocsátás és az árszínvonal változatlansága mellett a pénzkereslet nem változik, túlkínálat keletkezik a pénzpiacon. Alacsonyabb lesz az egyensúlyi kamatláb. Ekkor az alacsonyabb forint kamatláb és a változatlan árfolyam az euróbetéteket vonzóbbá teszi, ezért forintbetét helyett az eurót keresik, a forint leértékel dik. Minél nagyobb a forint leértékel - dése, annál inkább arra számítanak, hogy a jöv ben az árfolyama csökkenni fog (elindul egy felértékel dés), ami kiegyenlíti a forint és euróbetét várható hozamát, azaz érvényesül a kamatparitás Hogyan hat az euró kínálatának növekedése az árfolyamra? 13. ábra A 13. ábrából leolvasható: M S i* i*+(e e +E)/E E. 17

14 Az euró kínálatának növekedése (ceteris paribus) csökkenti az euró kamatot, így az euró betétek forinthozamát. A forint felértékel dik az euróval szemben. Minél nagyobb az euró gyengülése, annál inkább várható a folyamat megfordulása. Végeredmény a hozamok kiegyenlít dése, a devizapiaci egyensúly. Terjedelmi korlátok miatt dolgozatomban nem tudtam szisztematikusan végigvinni az árupiacon, a pénzpiacon és a devizapiacon értelmezhet makrováltozók értékváltozásának hatását a makrogazdasági egyensúly alakulására. A modell m ködik, segítségével könnyedén végig tudjuk gondolni logikai baklövések nélkül a gazdaság makrováltozóinak egymásra hatását. Meggy z désem, ha hallgatóink elsajátítják a készséget az absztrakt gondolkodásra és a gazdasági folyamatok megértéséhez a modellalkotás módszerét alkalmazzák, olyan tudást szereznek, amely képessé teszi ket az id t l, helyt l és a konkrét eseményekt l független is ért bben szemlélni a gazdaságot. FELHASZNÁLT IRODALOM KRUGMAN, P. R. (2000): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. BOCK GY., MARTIN HAJDÚ GY., RÉZ A., TÓTH F. (2002): Nemzetközi gazdaságtan. Aula, Budapest. BOCK GY., MISZ J. (2006): Nemzetközi közgazdaságtan. TriMester, Tatabánya. CSÁKI GYÖRGY (2002): Nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág. MANKIW, G. (2002): Makroökonómia. Orisis, Budapest. MADÁR PÉTER (2001): Monetáris szabályozás. Unió Kiadó. 18

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük

Részletesebben

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május

Részletesebben

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke Az árupiac Az árupiac

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Nemzetközi gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) 1. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Nemzetközi gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszéki

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d. 1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A gazdaság külsı kapcsolatai.

A gazdaság külsı kapcsolatai. A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

Képességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben.

Képességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben. Tantárgy neve: Nemzetközi pénzügyek Kódja: NBG_GI837K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: 3 óra előadás / hét Az értékelés módja (kollokvium/gyakorlati jegy/egyéb): kollokvium A tantárgy tantervi

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 Az árupiaci kereslet tényezıi Egyensúly az árupiacon: kereslet (+I+G+X) = kínálat (Y+IM) : elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y elsıdleges

Részletesebben

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell 1. Termelési függvény Y = f(k, L) konstans skálahozadék: n Y = f(n K, n L) Cobb-Douglas termelési függvény: Y = ak α L 1 α α és (1

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Nemzetközi pénzügyek. 3. Árfolyampolitika

Nemzetközi pénzügyek. 3. Árfolyampolitika Nemzetközi pénzügyek 3. Árfolyampolitika Alapfogalmak Valuta és deviza fogalma Speciális fogalmak Eurodollár, euro valuta Szamuráj kötvény Árfolyam (E) = hazai valuta / külföldi valuta EHUF/EUR = 312,54

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata 1.2. A fogalmak

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz 2/a sz. melléklet Eszközalapok összetétele és befektetési politika Optimax Céldátum Vegyes eszközalap politika eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz Az Optimax Céldátum Vegyes eszközalap

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel TÉMAKÖR: MONETÁRIS POLITIKA Mutassa be a monetáris politika céljait, lehetséges eszközeit és elemezze az intézkedések

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

OPCIÓS PIACOK VIZSGA MINTASOR

OPCIÓS PIACOK VIZSGA MINTASOR OPCIÓS PIACOK VIZSGA MINTASOR ELMÉLET ÉS SZÁMOLÁS ELMÉLETI ÉS SZÁMOLÁSI KÉRDÉSEK 1. A devizára szóló európai call opciók a) belsőértéke mindig negatív. b) időértéke pozitív és negatív is lehet. c) időértéke

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 9.

Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2009.10.01 2009.12.31 1. ELŐZMÉNYEK KIBOCSÁTÁS Gyomaendrőd Város Önkormányzata 2008. február 27-én összesen 6.316.000,- CHF értékben,

Részletesebben