Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ
|
|
- Réka Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ EL SZÓ F iskolánkon 2002 óta tanítunk a kötelez tantárgyak között nemzetközi gazdaságtant. Azóta évente tartalmilag és módszertanilag mélyítve, ill. b vítve összeállt egy féléves kurzushoz rendelhet tananyag, kézirat formájában. Ezzel párhuzamosan elkészültek óravázlatok, el adások power point feldolgozásban, a dolgozatokhoz kérdések és feladatok, igen nagy adatbázisban. A hallgatók lehet séget kaptak a webtanon alapuló gyakorláshoz. A hagyományos képzésben ezt a tantárgyi tematikát a TVSZ el írása szerint még három szemeszterben hirdethetjük meg. A ciklusos képzésben új tantárgy veszi át a helyét, Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek címmel. E tantárgy programja jelenleg nem tartalmazza a nyitott gazdaság makroökonómiáját. Tanulmányom célja, hogy felhívjam a figyelmet erre a mulasztásra. Olyan tudással kell rendelkeznünk és tanárként, szül ként olyan információkat kell közvetítenünk a fiataloknak, amelyek bárhol is vannak a világon segíti ket tájékozódni a gazdasági, társadalmi események szövevényes rendszerében. A közgazdaságnak, mint tudománynak kitüntetett szerepe van ebben. Minden olyan tudás felértékel dött ami segíti a gazdasági folyamatok, események értését legalább olyan szinten, hogy ne érezhessük magunkat a teljes kívülálló státuszában. Tudjuk, hogy a piaci koordinációs mechanizmusok az áruvilágban, a pénzvilágban egyaránt kijelölik a játékszabályokat, ismernünk kell tehát azokat. A világ fejlett országainak többsége kis és nyitott nemzetgazdaság. Magyarország is közéjük tartozik. Ezekre az országokra jellemz, hogy a nemzetközi áru- és t keforgalomban elenyész súllyal szerepelnek, így nem játszanak dönt szerepet a világpiaci árak, árarányok, kamatok kialakításában. Nyitottságuk következtében azonban jelent s az alkalmazkodási kényszerük, a világpiac gazdasági eseményeihez és az ezekt l lényegesen függ világgazdasági változókhoz. A nemzetközi összefüggésekt l nem képesek függetleníteni gazdaságpolitikájukat sem. Ez is indokolja, hogy a zárt gazdaságra felépített makroökonómiai modellek ismerete és alkalmazási készségének elsajátítása önmagában nem ad elegend tudást a jelenlegi fejlett országok gazdasági folyamatainak elemzéséhez. A nyitott makrogazdaság elemzési rendszere segíti a közgazdász hallgatókat a változó világgazdaság folyamatainak, a nemzetközi aktuális gazdaságpolitika céljainak, eseményeinek megértésében A hazai tankönyvek jellemz en a zárt gazdaságok modelljeiben értelmezik az összefüggéseket, olyan konzisztens elméleti rendszerig eljutva, amelyben a világgazdasági folyamatok hatásának semmilyen szerepe nem lehet. A f iskolánkon alkalmazott makroökonómiai tantárgy hasonlóan a * BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, közgazdaságtan tanár, dékánhelyettes. 5
2 fentiekhez, az elmélettörténeti szempontból jelent s iskolák paradigmájának bemutatására építve (neoklasszikusok, monetaristák, keynesisták a hivatkozott és bemutatott modellek) a keynesi eszközrendszer alkalmazásával statikus zártgazdaságú kereslet oldali egyensúlyi modellt épít fel. Ezt követ en az egyensúlytalansági helyzetek levezetése (infláció, munkanélküliség, költségvetési hiány, dekonjunktúra, nem megfelel növekedési ütem stb.) is a zárt gazdaságra felállított modellben történik. A következetesség megkívánja, hogy az egyensúlytalansági helyzetek kezelésére alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök rendszerének bemutatása és hatásának értelmezése is a nemzetgazdaságon belül és annak makrováltozóin keresztül történjék. Mivel mindennapjainkban jelen vannak a nemzetközi gazdaság változói, jelenségei a fizetési mérleg egyensúlytalansága, az árfolyamváltozás, a külföldi árak növekedésének hatása, az euróbetétek hozamának alakulása stb. így elkerülhetetlen, hogy az alapozó elméleti közgazdaságtanban ezekkel ne foglalkozzunk. 1 Nemzetközi gazdaságtan vagy világgazdaságtan? Gyakran felmerül kérdés a tantárgy programjának kialakításában. Nemzetközi gazdaságtant nem lehet ért módon világgazdasági folyamatok, tények szemléltetése nélkül oktatni. A hallgató akkor érti meg pl. egy kamatparitás feltételére épül devizapiaci egyensúlyi helyzet bemutatására felállított modell jelent ségét, ha a napi információ szintjén hallottakhoz, olvasottakhoz kapcsolni tudja. Akkor tudjuk motiválni a bemutatott modellek logikájának elsajátítására, ha pl. segítségével el tudja dönteni, hogy devizában vagy hazai valutában érdemes hitelt felvenni, vagy megtakarítani. Vagy a gondolkodó típusú hallgató, aki látja az adatokból a forint/euró árfolyamának változása és a kamat változása közötti összefüggést, de nem tudja kitalálni a köztük lév viszony algoritmusát, és ehhez megtanulja azt az elemzési módszert, azt a gondolatmenetet amellyel tovább is léphet újabb következtetések felé. Tanulmányomban a nyitott gazdaság makroökonómiájának elemzési technikái közül azokkal foglalkozom, amelyeket még nem építettem be az eddig kézirat formájában összeállított tananyagba. A már korábban elkészített, a tanításban kipróbált, de részben módosított tematikát is közlöm terjedelmi korlátok miatt csak vázlatosan A tanulmány terjedelmi korlátai kényszerítettek arra a stílusbeli eklektikára, amelyet az alábbiakban a dolgozat olvasásakor tapasztalhat az érdekl d. Célom els sorban a nyitott gazdaság makroökonómiájának átmentése a ciklusos képzési rendszerbe. Ennek alárendelve szerkesztettem egy konzisztens anyagrészt, amit kifejteni 5-10 oldalban nem lehet, így csak a tartalomjegyzékét közlöm. Az alábbiakban egységes szerkezetben olvasható az a tantárgyi program, amellyel szeretném felhívni a figyelmét kollégáimnak, akiknek belátása szükséges ahhoz, hogy véglegesítsük kollektív munkával azt a tananyagot, amit öröm és hasznos tanítani és tanulni. Csak másodlagos célja munkámnak azon dilemmáimnak bemutatása, amelyek a tananyag korszer sítésének kutatómunkája során felmerültek. Ez utóbbi kérdésekkel részletesebben foglalkozom. E fejezetrészeket az ajánlott tantárgyi tematikán belül külön jelölöm. Témájuk: 1. Az árfolyam-alakulás áru- vagy t kepiaci megközelítése (levezetés és értelmezés) 2. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása IS-BP és LM rendszerben vagy IS-LMvalutapiac rendszerében. 1 Egyik megoldás ami már a középiskolákban oktatott tankönyvekben is évek óta alkalmazott gyakorlat, a makroökonómiai tankönyvek utolsó fejezetében a nyitott gazdaság gazdaságpolitikája fix és lebeg árfolyam rendszerben kerül bemutatásra. Ez a fejezet a tankönyv el z részeinek tartalmából nem következik, tudniillik a nyitott gazdaság egyensúlyi modelljét nem tartalmazza a tankönyv. Szervetlenül árválkodik utolsó fejezetként. Ebben a pozíciójában a tanulók körében a leginkább érthetetlen és haszontalan tanulni valóvá válik. Ezt a gyakorlatot a f iskolák egyetemek nem vették át. 6
3 Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek tantárgyi program önálló részeként A nyitott gazdaság makroökonómiája I. fejezet: Alapfogalmak és alapösszefüggések 1. Nemzeti jövedelem elszámolása nyitott gazdaságban 1.1. Fizetési mérleg- felépítése; számlavezetés szabályai 1.2. Fizetési mérleg és a nemzeti számlarendszer összefüggése Nyitott gazdaság alapegyenlete: S(Y-T)+T+IM(E r ; Y d ) = I+G+EX(E r ; Y * d) 1.3. Folyó fizetési mérleg egyenlege (CA) és a reálárfolyam (E r =EP*/P) Nettó export alakulása EX N =EX N (EP*/P; Yd) J görbe MARSHALL-LERNER összefüggés Esettanulmány, hazai adatokkal: fizetési mérleg felépítése és adatai; GNP, C, I, G és CA Függelék: Fogyasztás és beruházás intertemporális megközelítésben és a folyó fizetési mérleg 2. Valutapiac kétféle megközelítésben árfolyam-alakulás árupiaci és t kepiaci megközelítésben 2.1. A valutapiaci egyensúly t kepiaci megközelítésben, kamatparitás; 2.2. Aktívahozamok (kockázat, likviditás); árfolyam és a várható aktívahozam kapcsolata; 2.3. Pénzkínálat-változás és árfolyam változás; jöv beli várható árfolyam és aktívahozam; kamatláb-változás és aktuális árfolyam Esettanulmány: aktívahozam, azonnali és határid s árfolyamok; futures ügyletek, devizaopciók; 3. Árfolyamrendszerek történelmi áttekintés a Bretton Wood-i rendszert l napjainkig 3.1. Megoldási alternatívák a szigorúan rögzített l a köztes megoldásokon keresztül a tiszta lebegtetésig 3.2. Rögzített árfolyam mellett a valutapiaci egyensúly; jegybanki intervenció; sterilizált intervenció; 3.3. Valutapiaci intervenció és a hazai pénzkínálat; intervenció és tartalékdeviza; pénzkínálat és fizetési mérleg egyenlege 3.4. Különböz árfolyamrendszerek mellett és ellen szóló érvek Esettanulmány: Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer miért pont ez? II. fejezet: A nyitott gazdaság egyensúlyi modellje 1. A nyitott gazdaság egyensúlyát kifejez változók 1.1. Árupiaci egyensúly IS levezetése és értelmezése, elmozdulásai 1.2. A fizetési mérleg egyensúlya BP elmozdulásai 1.3. A pénzpiaci egyensúly LM értelmezése, elmozdulásai 2. IS-LM-BP vagy IS-LM-valutapiac választható modellek bemutatása 2.1. Modellek m ködtetése néhány kiemelt változó alapján Pénzkínálat növekedése Állami költekezés egyszeri növelése A t ke határtermék értékének várható növekedése (termelékenység növekedés) Adónövelés Külföldi jövedelem növekedése Belföldi árszínvonal emelkedése Külföldi kamatláb emelkedése Esettanulmányok: A forint euróban mért tartós árfolyamváltozásának hatása a kamatlábra. A kamatláb növekedése által indukált változások a makrogazdaság folyamataiban. Függelék: Fedezett kamatparitás mellett kialakult egyensúlyi árfolyam 7
4 III. fejezet: A gazdaságpolitika lehet ségei a különböz árfolyamrendszerekben 1. Gazdaságpolitika célja a nyitott gazdaságban 1.1. Stabilizációs politika a lebeg árfolyamrendszer mellett A monetáris politika eredményessége A fiskális politika lehet ségei 1.2. Stabilizációs politika a fix árfolyamrendszer mellett A fiskális politika eredményessége A monetáris politika lehet ségei Az árfolyam-kiigazítás Esettanulmányok: Hogyan tükröz dik hazánk gazdaságpolitikai rendszerében a világpiaci gazdasági változókhoz való alkalmazkodási kényszer? Milyen gazdaságpolitikai eszközök válnak jelent ssé ebben a gazdasági folyamatban? Megjegyzés: Az esettanulmányok témájának kijelölése csak ajánlás, választása tetsz leges. A felvázolt tantárgyi program feldolgozása a hallgatót segíti, hogy a tananyag elsajátítása után a fenti és ahhoz hasonló elemz tanulmányokat megértse. Az alábbiakban a tematika egyes alfejezeteit részletesebben bemutatom. A VALUTAÁRFOLYAMOK ÁRUPIACOKON ÉS T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE A kétféle megközelítés közötti különbséget modelleken keresztül vezetem le. Az összefüggésekre a közgazdaságtanban gyakran használt függvényeket alkalmazom. I. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK ÁRUPIACI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A valutakereslet és -kínálat levezetése 1.1. A valutakínálat levezetése az árupiaci túlkínálatból 1. ábra Valuta kínálati függvény levezetése Jelölések: D és S = hazai áruk kereslete és kínálata; P(Ft)= forintban kifejezett ár E(Ft/ ); SX(E1) = adott árfolyam mellett áruexport kínálata euróban számított ár függvényében; S = euró kínálata; P( )= euróban kifejezett ár; Dx= külföld által meghatározott kereslet az export árura ; 8
5 1.2. Valutakereslet levezetése az árupiaci túlkeresletb l 2. ábra Valuta keresleti függvény levezetése Jelölések: D m = import termékek hazai kereslete; D me1 = euróban mért ár függvényében E 1 árfolyam melletti import termék kereslet; S m = az importálandó termékek adott külföldi kínálata; D = euró keresletet az árfolyam függvényében 1.3. Áruexport és áruimport által meghatározott valutakínálat és valutakereslet. Valutapiac 3. ábra Valutapiac E*(Ft/ ) egyensúlyi árfolyam mellett határozódik meg az export és import, amelyet figyelembe veszünk a BP függvény szerkesztésénél. 9
6 2. A fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének kijelölése a BP függvény szerkesztésével 4. ábra Jelölések: Im (E0) = IM 0 +my, m = Im/ Y, azaz az import termékek kereslete adott árfolyam mellett a hazai rendelkezésre álló jövedelem függvényében ; Y = hazai makrojövedelem; i = i* a belföldi és külföldi kamatláb egyenl ; Kas+X = a t kemérleg többlete ; Kas+X (E0,Y*) = adott árfolyam és külföldi jövedelem mellett a t kemérleg többlete; Bp = a i és Y azon kombinációi, ahol a fizetési mérleg egyensúlyban van. Fizetési mérleg helyzete javul Hazai valuta leértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem csökkenése (Y ) Belföldi kamatszínvonal növekedése (i ) Külföldi kamatszínvonal csökkenése (i* ) Fizetési mérleg helyzete romlik Hazai valuta felértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem növekedése(y ) Belföldi kamatszínvonal csökkenése (i ) Külföldi kamatszínvonal növekedése(i* ) EGY KIS KITÉR J görbe a folyó fizetési mérleg alakulása a leértékelés hatására 5. ábra A J görbe. A hazai valuta reálleértékel dése és a folyó fizetési mérleg kapcsolata 10
7 A hazai valuta reálleértékel dése a folyó fizetési mérleg egyenlegét javító hatása csak késleltetve érkezik. A valuta leértékelését követ en kezdetben a folyó fizetési mérleg egyenlege (EX N = nettó export, egyéb tételeit l eltekintünk) romlik, az id függvényében alakuló EX N J alakot ír le. Az 1. és 2 pont melletti export és import még a régi árfolyamon kötött szerz dések szándékát fejezi ki. A negatív egyenleg magyarázata, hogy az import termékekért az új árfolyam mellett többet kell fizetni. Az alkalmazkodási folyamatot követhetjük nyomon a függvény mentén. Megfigyelések szerint egy éven túl már pozitívvá válik a valuta leértékel désének következtében ceteris paribus a folyó fizetési mérleg egyenlege. MARSHALL-LERNEL feltétel: az árfolyam reálleértékel dése növeli a folyó fizetési mérleg (CA) egyenlegét egyéb tényez változatlanságát feltételezve, ha az export és az import megfelel rugalmassággal reagál az árfolyamváltozásra. Ha alaphelyzetben a folyó fizetési mérleg egyensúlyban volt, az árfolyam reálleértékel dése pozitív egyenleget eredményez, ha az export- és az importkereslet relatív árrugalmassági értékeinek összege nagyobb, mint egy. Árfolyam rugalmasság jelentése, 1%-os reálárfolyam-változás hány százalékos export-, ill. importkereslet változást eredményez. ( + *>1, = az exportkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága, *= az importkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága.) A tétel bizonyításától itt eltekintek. A BP függvény, mint a fizetési mérleg egyensúlyi pontjainak halmaza elmozdul a reálárfolyam változásának okán (E P*/P), az el z ekben ismertetett feltétel érvényesülése esetén. Ezen kívül külföld jövedelmének (Y*) és a külföldi kamatláb (i*) változásának hatására is megváltozik az egyensúlyi pontok elhelyezkedése. 3. Az árupiac egyensúlya a nyitott gazdaságban 6. ábra Jelölések: IS = azon kamatláb jövedelem kombináció, ahol a nyitott gazdaság árupiaca adott árfolyam mellett egyensúlyban van; I+G+X = az árupiac keresleti oldala (beruházás + állami költekezés + áruexport); S+T+Im = az árupiac kínálati oldala (megtakarítás + adó + áruimport); I+G+X (E0) = keresleti oldal adott árfolyam mellett; S+T+Im (E0) = kínálati oldal adott árfolyam mellett. 11
8 3.1. IS görbe elmozdulásai S(Y-T)+T+Im(E r,y)=i+g+x(e r,y*) helyzete változik. Endogén változók hatására, mint pl. a jöv ben várható termelékenység, ezáltal a beruházási kereslet I(i)=I 0 -ai értéke; kormányzati vásárlások; autonóm adó; autonóm fogyasztás C(Y)=C 0 +cy; fogyasztási határhajlandóság (c= C/ Y); a beruházás kamatérzékenységének (a= I/ i); import autonóm értéke Im=Im 0 +my; import határhajlandóság (m= Im/ Y). Exogén változók hatására: külföldi árszínvonal növekedése a reálárfolyam növekedésén keresztül (E P*/P) növeli az exportot, ill. fordítva belföldi árszínvonal csökkenés a reálárfolyamon keresztül növeli az exportot (E P*/P), ill. fordítva a külföldi kamatláb emelkedése a külföldi valuta keresletének növekedése miatti árfolyam növekedés (hazai valuta leértékel dése) export növekedés, ill. fordítva árfolyam emelkedése és csökkenése- export és import változás hazai kamatláb emelkedése növeli a külföldi valuta kínálatát, hazai valuta felértékel dése export csökkenés, import növekedés (kamatláb csökkenés esetén fordítva) 4. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása Adott árfolyam mellett az árupiac, a pénzpiac és a fizetési mérleg ugyanazon kamatláb és jövedelem mellett kerül egyensúlyba (E). 7. ábra Megjegyzés: LM = azon kamatláb és jövedelem kombinációk, ahol a pénzpiac egyensúlyban van. LM M s /P = L(Y,i) a nyitott és a zárt gazdaságban ugyanazon összefüggések alapján határozódik meg, így annak levezetését l itt eltekintek. 12
9 II. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE 1. A devizaeszközök kereslete A deviza keresletét ugyanazok a tényez k befolyásolják, mint bármely más aktíva keresletét. A jelenbeni vásárlóer nket nagyobb érték jöv beni értékké akarjuk alakítani, vagyonunk gyarapítása céljából. Akár részvény, kötvény, készpénz, nemesfém a vagyonunk tartásának formája, a választásnál a legfontosabb információ az eszköz jöv beni értékére vonatkozó várakozások. Ezen eszközök két id pontbeli értékét hasonlítjuk össze. Az értékkülönbséget reálértékben kell meghatározni, hiszen az eszköztartás célja nem öncél, hanem a nagyobb fogyasztási lehet ség elérése. 2 Két aktíva hozamát csak akkor tudjuk összevetni, ha azonos mértékegységben fejezzük ki. A devizabetét jöv beni értéke két tényez függvényében alakul: az egyik az adott deviza kamatlába, míg a másik a devizaárfolyam várható alakulása. Ezekt l függ várható hozama (értékének százalékos) változása. Alább az euróbetét forinthozamának kiszámítására olvashatunk egy példát. A jelenlegi árfolyam 270 forint/euró, ami várhatóan egy év múlva 300 forint/euró lesz. A forintkamatláb évi 8%, míg az eurókamatláb 5%, tehát 100 forint 108 forintot, míg 100 euró 105 eurót ér év végén. Melyik bankbetét ad magasabb hozamot? Megoldás: az euróhozam forinthozammá alakítása, hogy választani lehessen a két befektetési forma között. A mai árfolyam 270 forint/euró. Egy 1 eurós bankbetét ára 270 Ft. 1 eurós betétünk 1,05 eurót ér év végén. A várakozások szerint a forint leértékel dik az euróval szemben, vagyis 1 euró 300 Ftot ér, így az euróbetétet (300 1,05=) 315 Ft-ra becsüljük. A fenti adatokból következik, hogy a forint euróhozama ( )/270 = 0,166 azaz 16%. A 16%-kal szemben a forint hozama 8%, tehát el re láthatóan érdemesebb euróbetétben tartani a megtakarításunkat. A forint hozama 3 százalékponttal meghaladja az euró kamatláb nagyságát, de az euró felértékel dése a forinthoz képest az euró tulajdonosainak árfolyamnyereséget biztosít, ami várhatóan felülkompenzálja a kisebb euró kamatlábat. A forint leértékel dési üteme az euróval szemben ( )/270=0,11, ami évi 11%-ot jelent. Az euróbetét forinthozama megközelít leg azonos az euró kamatláb és a forint euróval szembeni leértékel dési ütemének összegével, azaz 11+5=16 %. A kétféle pénznemben denominált betétek hozamát össze tudjuk hasonlítani az alábbiak szerint: i* = egyéves euróbetét mai kamatlába; Az euróbetét forintban várt hozama E Ft / = a mai forint/euró árfolyam; i i*+(e e Ft/ E Ft / )/E Ft /,. A negatív E e Ft/ = az egy év múlva várható forint/euró árfolyam; érték az euróbetét magasabb várható i = forinthozam; hozamát jelenti. Variációk i i* (E e Ft/ -E Ft / ) E Ft /, i- i*+( E e Ft/ - E Ft / )/ E Ft /, 1 0,08 0,04 0,00 0,04 2 0,08 0,04 0,05 0,09 3 0,08 0,04-0,10-0,06 2 A reálhozam várható alakulása mellett az aktívák keresletét meghatározza még a befektetés kockázata és a likviditása. A magas kockázatú befektetéseknél a vagyon értéke változékonnyá válik, amit csak akkor érdemes vállalni, ha nagy a reálhozam várható értéke. Az eszköz likviditásától függ, hogy milyen gyorsan és mekkora tranzakciós költséggel lehet eladni. E két változótól a dolgozatomban eltekintek. 13
10 1.1. Devizapiaci egyensúly egyensúlyi árfolyam E(Ft/ ) Kamatparitás érvényesül ha a különböz devizában denominált betét, azonos devizában kifejezve, várhatóan ugyanazt a hozamot biztosítja. A valutapiaci egyensúlyt a hozamkülönbségek kihasználása, a valutapiaci kamatarbitrázs hozza létre. i=i*+(e e Ft/ - E Ft / )/ E Ft / Megjegyzés: a fenti formula megfelel elnevezése a fedezetlen kamatparitás, mivel nem feltételeztük, hogy a befektet k az idegen valutában denominált értékpapírok árfolyamkockázatát lefedezték volna a határid s piacon. Ez azonban a következtetésünket nem befolyásolja, hiszen az egyensúlyi feltétel az értékpapírok tökéletes helyettesíthet ségén alapul. Kamatparitás a devizapiaci egyensúly alapfeltétele. A devizapiaci egyensúly azt jelenti, hogy valamennyi deviza várható hozama azonos devizában mérve megegyezik. Ekkor a devizatulajdonosok nincsenek motiválva, hogy a különböz devizában tartott vagyonukat más formában tartsák, a devizapiaci egyensúly számukra biztosítja az elérhet maximális hozamot. 1. pontban a kamatparitás érvényesül: i=i*+(e e -E)/E, hiszen az euróbetétek várható hozama forintban kifejezve egyenl a hazai forintbetétek hozamával. i*+(e e -E)/E egy negatív lejtés függvény, a hazai kamatláb emelkedése a forint felértékel déséhez, azaz az árfolyam csökkenéséhez vezet. A negatív lejtés oka, hogy a forint jelenlegi felértékel dése miatt egyre nagyobb a várakozás a jöv beli leértékel désre. Egyre többen spekulálnak a folyamat megfordulására (E e FT/ ), ez az euróbetéteket vonzóbbá teszi. 8. ábra 1.2. Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra? A választ a 8. ábra 2. és 3. pontjához tartozó összefüggésb l olvashatjuk le. 2. egyensúlyinál magasabb árfolyam i>i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ 3. egyensúlyinál alacsonyabb árfolyam i<i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ A kamatlábak és a jöv beli árfolyamra vonatkozó várakozások nem változnak: E e Ft/ =270, i * =4. 14
11 Mai forint/euró árfolyam E Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (270-E Ft/ ) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(270-e Ft/ ) /E Ft/, 260 0,04 0,038 0, ,04 0,00 0, ,04-0,035 0, ,04-0,068-0,028 A forint folyamatos leértékel dése ceteris paribus csökkenti az euróbetétek hazai pénzben mért várható hozamát. 9. ábra A kamatláb és az árfolyam összefüggése 1.3. Hogyan hat a jöv beli árfolyam várható alakulása a várható hozamra? A kamatlábak és az aktuális árfolyam nem változnak: E Ft/ = 270, i * = 4. Jöv beli árfolyam várható alakulása, forint/euró E e Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (E e Ft/ -270) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(e e FT/ -270)/E FT/ 260 0,04-0,038 0, ,04 0,00 0, ,04 0,037 0, ,04 0,074 0,114 A forint jöv beli árfolyamának várható növekedése ceteris paribus az euróbetétek forintban mért hozamának a várható növekedését mutatja. 15
12 10. ábra Jöv beli árfolyam várható növekedésének hatása az euróbetét forintban kifejezett várható hozamára A várható jöv beli árfolyam emelkedése a jelenbeli árfolyam emelkedését okozza. 2. Egyensúlyi modell a nyitott makrogazdaságban, a kamatparitáson alapuló devizapiaci egyensúlyt feltételezve 11. ábra Mindkét aktíva piac egyensúlyban van. A hazai pénzpiac meghatározza a forintkamatlábat, majd adott árfolyam várakozás (E e mellett meghatározódik a jelenlegi (E FT/ ) árfolyam ceteris paribus. FT/ ) 16
13 A két régió viszonylatában adott árszínvonal (P és P*) és makrojövedelem (Y és Y*) feltételezésével, a pénzpiacokon kialakult egyensúlyi kamatlábak (i és i*) és a forintárfolyamra vonatkozó várakozás (E e FT/ ) mellett a kamatparitás meghatározza az aktuális árfolyamot. A devizapiaci egyensúly mellett a hazai kamatláb növekedése felértékeli a forintot (ceteris paribus) és fordítva. M ködtessük a modellt! 2.1. A pénzkínálat változása hat az aktuális árfolyamra 12. ábra A 12. ábrából leolvasható: M S LM jobbra i i*+(e +E)/E E e A központi bank a pénzkínálatot növeli, a kibocsátás és az árszínvonal változatlansága mellett a pénzkereslet nem változik, túlkínálat keletkezik a pénzpiacon. Alacsonyabb lesz az egyensúlyi kamatláb. Ekkor az alacsonyabb forint kamatláb és a változatlan árfolyam az euróbetéteket vonzóbbá teszi, ezért forintbetét helyett az eurót keresik, a forint leértékel dik. Minél nagyobb a forint leértékel - dése, annál inkább arra számítanak, hogy a jöv ben az árfolyama csökkenni fog (elindul egy felértékel dés), ami kiegyenlíti a forint és euróbetét várható hozamát, azaz érvényesül a kamatparitás Hogyan hat az euró kínálatának növekedése az árfolyamra? 13. ábra A 13. ábrából leolvasható: M S i* i*+(e e +E)/E E. 17
14 Az euró kínálatának növekedése (ceteris paribus) csökkenti az euró kamatot, így az euró betétek forinthozamát. A forint felértékel dik az euróval szemben. Minél nagyobb az euró gyengülése, annál inkább várható a folyamat megfordulása. Végeredmény a hozamok kiegyenlít dése, a devizapiaci egyensúly. Terjedelmi korlátok miatt dolgozatomban nem tudtam szisztematikusan végigvinni az árupiacon, a pénzpiacon és a devizapiacon értelmezhet makrováltozók értékváltozásának hatását a makrogazdasági egyensúly alakulására. A modell m ködik, segítségével könnyedén végig tudjuk gondolni logikai baklövések nélkül a gazdaság makrováltozóinak egymásra hatását. Meggy z désem, ha hallgatóink elsajátítják a készséget az absztrakt gondolkodásra és a gazdasági folyamatok megértéséhez a modellalkotás módszerét alkalmazzák, olyan tudást szereznek, amely képessé teszi ket az id t l, helyt l és a konkrét eseményekt l független is ért bben szemlélni a gazdaságot. FELHASZNÁLT IRODALOM KRUGMAN, P. R. (2000): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. BOCK GY., MARTIN HAJDÚ GY., RÉZ A., TÓTH F. (2002): Nemzetközi gazdaságtan. Aula, Budapest. BOCK GY., MISZ J. (2006): Nemzetközi közgazdaságtan. TriMester, Tatabánya. CSÁKI GYÖRGY (2002): Nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág. MANKIW, G. (2002): Makroökonómia. Orisis, Budapest. MADÁR PÉTER (2001): Monetáris szabályozás. Unió Kiadó. 18
Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét
Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)
RészletesebbenRövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe
Rövid távú modell Pénzkereslet, Kuncz Izabella Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Kuncz Izabella Rövid távú modell Pénzkereslet, Mit tudunk eddig? Elkezdtük levezetni a rövid
RészletesebbenRövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe
Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenSlides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac
Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly
RészletesebbenIS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan 11. a rövid távú modell
Nemzetközi gazdaságtan 11. a rövid távú modell 16. fejezet árfolyam, kamatláb, árszínvonal összefüggései... de egyvalamit elsumálkoltunk, nem véletlenül... azt, hogy ezek összefüggnek a jövedelem alakulásától
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenKamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény
Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500
RészletesebbenTantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.
Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás
és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenIS LM GÖRBÉK. 1. feladat
IS LM GÖRBÉK 1. feladat Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás 20, a fogyasztási határhajlandóság 0,8. A beruházási kereslet 200, mínusz a piaci kamatláb 10-szerese. A nominális pénzkínálat 450, a pénzkeresleti
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenFogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben
Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút
RészletesebbenRövid távú modell II. Pénzkínálat
Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenA GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
4. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet Makroökonómia előadások
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely
MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb
RészletesebbenMakroökonómia Kisokos
Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz
II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Nemzetközi gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) 1. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Nemzetközi gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszéki
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke Az árupiac Az árupiac
RészletesebbenFELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.
FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév
ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
RészletesebbenMakroökonómia - 3. elıadás
Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenFazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára
Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenKÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. A
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenA fogyasztási kereslet elméletei
6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,
Részletesebben2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.
1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
RészletesebbenA gazdaság külsı kapcsolatai.
A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20
RészletesebbenPénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe
Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenKépességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben.
Tantárgy neve: Nemzetközi pénzügyek Kódja: NBG_GI837K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: 3 óra előadás / hét Az értékelés módja (kollokvium/gyakorlati jegy/egyéb): kollokvium A tantárgy tantervi
RészletesebbenMintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?
Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMakroökonómia - 3. elıadás
Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 Az árupiaci kereslet tényezıi Egyensúly az árupiacon: kereslet (+I+G+X) = kínálat (Y+IM) : elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y elsıdleges
RészletesebbenTEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTBL60019)
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. A tantárgy neve (csoportja): Közgazdaságtan Mikroökonómia és Makroökonómia (MTBL60019) 2. A neve, beosztása:, 3. Szakcsoport megnevezése: 4. A tantárgy típusa: A 5. A
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
RészletesebbenFogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben
Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHorvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop
Horvath Julius 14. Fejezet Pénz, kamatláb és valutaárfolyam Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A pénz definíciója Az egyéni pénzkereslet Aggregált pénzkereslet Pénzkínálat és árfolyam rövid távon
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP Árindexek Kamatok Munkanélküliség Vannak releváns gazdasági kérdések,
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész
MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat
Részletesebben1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport
Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.
RészletesebbenKépletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell
Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell 1. Termelési függvény Y = f(k, L) konstans skálahozadék: n Y = f(n K, n L) Cobb-Douglas termelési függvény: Y = ak α L 1 α α és (1
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI
RészletesebbenNEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS
NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,
RészletesebbenMiért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell
Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com
RészletesebbenKépességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben.
Tantárgy neve: Nemzetközi pénzügyek Kódja: NMG_NT127K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: 3 óra előadás / hét Az értékelés módja (kollokvium/gyakorlati jegy/egyéb): kollokvium A tantárgy tantervi
RészletesebbenGyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez
Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
Részletesebben