Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ"

Átírás

1 Bódi Erzsébet * A NYITOTT GAZDASÁG MAKROÖKONÓMIÁJA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A TANTÁRGYI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ EL SZÓ F iskolánkon 2002 óta tanítunk a kötelez tantárgyak között nemzetközi gazdaságtant. Azóta évente tartalmilag és módszertanilag mélyítve, ill. b vítve összeállt egy féléves kurzushoz rendelhet tananyag, kézirat formájában. Ezzel párhuzamosan elkészültek óravázlatok, el adások power point feldolgozásban, a dolgozatokhoz kérdések és feladatok, igen nagy adatbázisban. A hallgatók lehet séget kaptak a webtanon alapuló gyakorláshoz. A hagyományos képzésben ezt a tantárgyi tematikát a TVSZ el írása szerint még három szemeszterben hirdethetjük meg. A ciklusos képzésben új tantárgy veszi át a helyét, Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek címmel. E tantárgy programja jelenleg nem tartalmazza a nyitott gazdaság makroökonómiáját. Tanulmányom célja, hogy felhívjam a figyelmet erre a mulasztásra. Olyan tudással kell rendelkeznünk és tanárként, szül ként olyan információkat kell közvetítenünk a fiataloknak, amelyek bárhol is vannak a világon segíti ket tájékozódni a gazdasági, társadalmi események szövevényes rendszerében. A közgazdaságnak, mint tudománynak kitüntetett szerepe van ebben. Minden olyan tudás felértékel dött ami segíti a gazdasági folyamatok, események értését legalább olyan szinten, hogy ne érezhessük magunkat a teljes kívülálló státuszában. Tudjuk, hogy a piaci koordinációs mechanizmusok az áruvilágban, a pénzvilágban egyaránt kijelölik a játékszabályokat, ismernünk kell tehát azokat. A világ fejlett országainak többsége kis és nyitott nemzetgazdaság. Magyarország is közéjük tartozik. Ezekre az országokra jellemz, hogy a nemzetközi áru- és t keforgalomban elenyész súllyal szerepelnek, így nem játszanak dönt szerepet a világpiaci árak, árarányok, kamatok kialakításában. Nyitottságuk következtében azonban jelent s az alkalmazkodási kényszerük, a világpiac gazdasági eseményeihez és az ezekt l lényegesen függ világgazdasági változókhoz. A nemzetközi összefüggésekt l nem képesek függetleníteni gazdaságpolitikájukat sem. Ez is indokolja, hogy a zárt gazdaságra felépített makroökonómiai modellek ismerete és alkalmazási készségének elsajátítása önmagában nem ad elegend tudást a jelenlegi fejlett országok gazdasági folyamatainak elemzéséhez. A nyitott makrogazdaság elemzési rendszere segíti a közgazdász hallgatókat a változó világgazdaság folyamatainak, a nemzetközi aktuális gazdaságpolitika céljainak, eseményeinek megértésében A hazai tankönyvek jellemz en a zárt gazdaságok modelljeiben értelmezik az összefüggéseket, olyan konzisztens elméleti rendszerig eljutva, amelyben a világgazdasági folyamatok hatásának semmilyen szerepe nem lehet. A f iskolánkon alkalmazott makroökonómiai tantárgy hasonlóan a * BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, közgazdaságtan tanár, dékánhelyettes. 5

2 fentiekhez, az elmélettörténeti szempontból jelent s iskolák paradigmájának bemutatására építve (neoklasszikusok, monetaristák, keynesisták a hivatkozott és bemutatott modellek) a keynesi eszközrendszer alkalmazásával statikus zártgazdaságú kereslet oldali egyensúlyi modellt épít fel. Ezt követ en az egyensúlytalansági helyzetek levezetése (infláció, munkanélküliség, költségvetési hiány, dekonjunktúra, nem megfelel növekedési ütem stb.) is a zárt gazdaságra felállított modellben történik. A következetesség megkívánja, hogy az egyensúlytalansági helyzetek kezelésére alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök rendszerének bemutatása és hatásának értelmezése is a nemzetgazdaságon belül és annak makrováltozóin keresztül történjék. Mivel mindennapjainkban jelen vannak a nemzetközi gazdaság változói, jelenségei a fizetési mérleg egyensúlytalansága, az árfolyamváltozás, a külföldi árak növekedésének hatása, az euróbetétek hozamának alakulása stb. így elkerülhetetlen, hogy az alapozó elméleti közgazdaságtanban ezekkel ne foglalkozzunk. 1 Nemzetközi gazdaságtan vagy világgazdaságtan? Gyakran felmerül kérdés a tantárgy programjának kialakításában. Nemzetközi gazdaságtant nem lehet ért módon világgazdasági folyamatok, tények szemléltetése nélkül oktatni. A hallgató akkor érti meg pl. egy kamatparitás feltételére épül devizapiaci egyensúlyi helyzet bemutatására felállított modell jelent ségét, ha a napi információ szintjén hallottakhoz, olvasottakhoz kapcsolni tudja. Akkor tudjuk motiválni a bemutatott modellek logikájának elsajátítására, ha pl. segítségével el tudja dönteni, hogy devizában vagy hazai valutában érdemes hitelt felvenni, vagy megtakarítani. Vagy a gondolkodó típusú hallgató, aki látja az adatokból a forint/euró árfolyamának változása és a kamat változása közötti összefüggést, de nem tudja kitalálni a köztük lév viszony algoritmusát, és ehhez megtanulja azt az elemzési módszert, azt a gondolatmenetet amellyel tovább is léphet újabb következtetések felé. Tanulmányomban a nyitott gazdaság makroökonómiájának elemzési technikái közül azokkal foglalkozom, amelyeket még nem építettem be az eddig kézirat formájában összeállított tananyagba. A már korábban elkészített, a tanításban kipróbált, de részben módosított tematikát is közlöm terjedelmi korlátok miatt csak vázlatosan A tanulmány terjedelmi korlátai kényszerítettek arra a stílusbeli eklektikára, amelyet az alábbiakban a dolgozat olvasásakor tapasztalhat az érdekl d. Célom els sorban a nyitott gazdaság makroökonómiájának átmentése a ciklusos képzési rendszerbe. Ennek alárendelve szerkesztettem egy konzisztens anyagrészt, amit kifejteni 5-10 oldalban nem lehet, így csak a tartalomjegyzékét közlöm. Az alábbiakban egységes szerkezetben olvasható az a tantárgyi program, amellyel szeretném felhívni a figyelmét kollégáimnak, akiknek belátása szükséges ahhoz, hogy véglegesítsük kollektív munkával azt a tananyagot, amit öröm és hasznos tanítani és tanulni. Csak másodlagos célja munkámnak azon dilemmáimnak bemutatása, amelyek a tananyag korszer sítésének kutatómunkája során felmerültek. Ez utóbbi kérdésekkel részletesebben foglalkozom. E fejezetrészeket az ajánlott tantárgyi tematikán belül külön jelölöm. Témájuk: 1. Az árfolyam-alakulás áru- vagy t kepiaci megközelítése (levezetés és értelmezés) 2. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása IS-BP és LM rendszerben vagy IS-LMvalutapiac rendszerében. 1 Egyik megoldás ami már a középiskolákban oktatott tankönyvekben is évek óta alkalmazott gyakorlat, a makroökonómiai tankönyvek utolsó fejezetében a nyitott gazdaság gazdaságpolitikája fix és lebeg árfolyam rendszerben kerül bemutatásra. Ez a fejezet a tankönyv el z részeinek tartalmából nem következik, tudniillik a nyitott gazdaság egyensúlyi modelljét nem tartalmazza a tankönyv. Szervetlenül árválkodik utolsó fejezetként. Ebben a pozíciójában a tanulók körében a leginkább érthetetlen és haszontalan tanulni valóvá válik. Ezt a gyakorlatot a f iskolák egyetemek nem vették át. 6

3 Nemzetközi gazdaságtan és integrációs ismeretek tantárgyi program önálló részeként A nyitott gazdaság makroökonómiája I. fejezet: Alapfogalmak és alapösszefüggések 1. Nemzeti jövedelem elszámolása nyitott gazdaságban 1.1. Fizetési mérleg- felépítése; számlavezetés szabályai 1.2. Fizetési mérleg és a nemzeti számlarendszer összefüggése Nyitott gazdaság alapegyenlete: S(Y-T)+T+IM(E r ; Y d ) = I+G+EX(E r ; Y * d) 1.3. Folyó fizetési mérleg egyenlege (CA) és a reálárfolyam (E r =EP*/P) Nettó export alakulása EX N =EX N (EP*/P; Yd) J görbe MARSHALL-LERNER összefüggés Esettanulmány, hazai adatokkal: fizetési mérleg felépítése és adatai; GNP, C, I, G és CA Függelék: Fogyasztás és beruházás intertemporális megközelítésben és a folyó fizetési mérleg 2. Valutapiac kétféle megközelítésben árfolyam-alakulás árupiaci és t kepiaci megközelítésben 2.1. A valutapiaci egyensúly t kepiaci megközelítésben, kamatparitás; 2.2. Aktívahozamok (kockázat, likviditás); árfolyam és a várható aktívahozam kapcsolata; 2.3. Pénzkínálat-változás és árfolyam változás; jöv beli várható árfolyam és aktívahozam; kamatláb-változás és aktuális árfolyam Esettanulmány: aktívahozam, azonnali és határid s árfolyamok; futures ügyletek, devizaopciók; 3. Árfolyamrendszerek történelmi áttekintés a Bretton Wood-i rendszert l napjainkig 3.1. Megoldási alternatívák a szigorúan rögzített l a köztes megoldásokon keresztül a tiszta lebegtetésig 3.2. Rögzített árfolyam mellett a valutapiaci egyensúly; jegybanki intervenció; sterilizált intervenció; 3.3. Valutapiaci intervenció és a hazai pénzkínálat; intervenció és tartalékdeviza; pénzkínálat és fizetési mérleg egyenlege 3.4. Különböz árfolyamrendszerek mellett és ellen szóló érvek Esettanulmány: Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer miért pont ez? II. fejezet: A nyitott gazdaság egyensúlyi modellje 1. A nyitott gazdaság egyensúlyát kifejez változók 1.1. Árupiaci egyensúly IS levezetése és értelmezése, elmozdulásai 1.2. A fizetési mérleg egyensúlya BP elmozdulásai 1.3. A pénzpiaci egyensúly LM értelmezése, elmozdulásai 2. IS-LM-BP vagy IS-LM-valutapiac választható modellek bemutatása 2.1. Modellek m ködtetése néhány kiemelt változó alapján Pénzkínálat növekedése Állami költekezés egyszeri növelése A t ke határtermék értékének várható növekedése (termelékenység növekedés) Adónövelés Külföldi jövedelem növekedése Belföldi árszínvonal emelkedése Külföldi kamatláb emelkedése Esettanulmányok: A forint euróban mért tartós árfolyamváltozásának hatása a kamatlábra. A kamatláb növekedése által indukált változások a makrogazdaság folyamataiban. Függelék: Fedezett kamatparitás mellett kialakult egyensúlyi árfolyam 7

4 III. fejezet: A gazdaságpolitika lehet ségei a különböz árfolyamrendszerekben 1. Gazdaságpolitika célja a nyitott gazdaságban 1.1. Stabilizációs politika a lebeg árfolyamrendszer mellett A monetáris politika eredményessége A fiskális politika lehet ségei 1.2. Stabilizációs politika a fix árfolyamrendszer mellett A fiskális politika eredményessége A monetáris politika lehet ségei Az árfolyam-kiigazítás Esettanulmányok: Hogyan tükröz dik hazánk gazdaságpolitikai rendszerében a világpiaci gazdasági változókhoz való alkalmazkodási kényszer? Milyen gazdaságpolitikai eszközök válnak jelent ssé ebben a gazdasági folyamatban? Megjegyzés: Az esettanulmányok témájának kijelölése csak ajánlás, választása tetsz leges. A felvázolt tantárgyi program feldolgozása a hallgatót segíti, hogy a tananyag elsajátítása után a fenti és ahhoz hasonló elemz tanulmányokat megértse. Az alábbiakban a tematika egyes alfejezeteit részletesebben bemutatom. A VALUTAÁRFOLYAMOK ÁRUPIACOKON ÉS T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE A kétféle megközelítés közötti különbséget modelleken keresztül vezetem le. Az összefüggésekre a közgazdaságtanban gyakran használt függvényeket alkalmazom. I. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK ÁRUPIACI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A valutakereslet és -kínálat levezetése 1.1. A valutakínálat levezetése az árupiaci túlkínálatból 1. ábra Valuta kínálati függvény levezetése Jelölések: D és S = hazai áruk kereslete és kínálata; P(Ft)= forintban kifejezett ár E(Ft/ ); SX(E1) = adott árfolyam mellett áruexport kínálata euróban számított ár függvényében; S = euró kínálata; P( )= euróban kifejezett ár; Dx= külföld által meghatározott kereslet az export árura ; 8

5 1.2. Valutakereslet levezetése az árupiaci túlkeresletb l 2. ábra Valuta keresleti függvény levezetése Jelölések: D m = import termékek hazai kereslete; D me1 = euróban mért ár függvényében E 1 árfolyam melletti import termék kereslet; S m = az importálandó termékek adott külföldi kínálata; D = euró keresletet az árfolyam függvényében 1.3. Áruexport és áruimport által meghatározott valutakínálat és valutakereslet. Valutapiac 3. ábra Valutapiac E*(Ft/ ) egyensúlyi árfolyam mellett határozódik meg az export és import, amelyet figyelembe veszünk a BP függvény szerkesztésénél. 9

6 2. A fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének kijelölése a BP függvény szerkesztésével 4. ábra Jelölések: Im (E0) = IM 0 +my, m = Im/ Y, azaz az import termékek kereslete adott árfolyam mellett a hazai rendelkezésre álló jövedelem függvényében ; Y = hazai makrojövedelem; i = i* a belföldi és külföldi kamatláb egyenl ; Kas+X = a t kemérleg többlete ; Kas+X (E0,Y*) = adott árfolyam és külföldi jövedelem mellett a t kemérleg többlete; Bp = a i és Y azon kombinációi, ahol a fizetési mérleg egyensúlyban van. Fizetési mérleg helyzete javul Hazai valuta leértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem csökkenése (Y ) Belföldi kamatszínvonal növekedése (i ) Külföldi kamatszínvonal csökkenése (i* ) Fizetési mérleg helyzete romlik Hazai valuta felértékel dése (E ) Belföldi makrojövedelem növekedése(y ) Belföldi kamatszínvonal csökkenése (i ) Külföldi kamatszínvonal növekedése(i* ) EGY KIS KITÉR J görbe a folyó fizetési mérleg alakulása a leértékelés hatására 5. ábra A J görbe. A hazai valuta reálleértékel dése és a folyó fizetési mérleg kapcsolata 10

7 A hazai valuta reálleértékel dése a folyó fizetési mérleg egyenlegét javító hatása csak késleltetve érkezik. A valuta leértékelését követ en kezdetben a folyó fizetési mérleg egyenlege (EX N = nettó export, egyéb tételeit l eltekintünk) romlik, az id függvényében alakuló EX N J alakot ír le. Az 1. és 2 pont melletti export és import még a régi árfolyamon kötött szerz dések szándékát fejezi ki. A negatív egyenleg magyarázata, hogy az import termékekért az új árfolyam mellett többet kell fizetni. Az alkalmazkodási folyamatot követhetjük nyomon a függvény mentén. Megfigyelések szerint egy éven túl már pozitívvá válik a valuta leértékel désének következtében ceteris paribus a folyó fizetési mérleg egyenlege. MARSHALL-LERNEL feltétel: az árfolyam reálleértékel dése növeli a folyó fizetési mérleg (CA) egyenlegét egyéb tényez változatlanságát feltételezve, ha az export és az import megfelel rugalmassággal reagál az árfolyamváltozásra. Ha alaphelyzetben a folyó fizetési mérleg egyensúlyban volt, az árfolyam reálleértékel dése pozitív egyenleget eredményez, ha az export- és az importkereslet relatív árrugalmassági értékeinek összege nagyobb, mint egy. Árfolyam rugalmasság jelentése, 1%-os reálárfolyam-változás hány százalékos export-, ill. importkereslet változást eredményez. ( + *>1, = az exportkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága, *= az importkereslet reálárfolyam szerinti rugalmassága.) A tétel bizonyításától itt eltekintek. A BP függvény, mint a fizetési mérleg egyensúlyi pontjainak halmaza elmozdul a reálárfolyam változásának okán (E P*/P), az el z ekben ismertetett feltétel érvényesülése esetén. Ezen kívül külföld jövedelmének (Y*) és a külföldi kamatláb (i*) változásának hatására is megváltozik az egyensúlyi pontok elhelyezkedése. 3. Az árupiac egyensúlya a nyitott gazdaságban 6. ábra Jelölések: IS = azon kamatláb jövedelem kombináció, ahol a nyitott gazdaság árupiaca adott árfolyam mellett egyensúlyban van; I+G+X = az árupiac keresleti oldala (beruházás + állami költekezés + áruexport); S+T+Im = az árupiac kínálati oldala (megtakarítás + adó + áruimport); I+G+X (E0) = keresleti oldal adott árfolyam mellett; S+T+Im (E0) = kínálati oldal adott árfolyam mellett. 11

8 3.1. IS görbe elmozdulásai S(Y-T)+T+Im(E r,y)=i+g+x(e r,y*) helyzete változik. Endogén változók hatására, mint pl. a jöv ben várható termelékenység, ezáltal a beruházási kereslet I(i)=I 0 -ai értéke; kormányzati vásárlások; autonóm adó; autonóm fogyasztás C(Y)=C 0 +cy; fogyasztási határhajlandóság (c= C/ Y); a beruházás kamatérzékenységének (a= I/ i); import autonóm értéke Im=Im 0 +my; import határhajlandóság (m= Im/ Y). Exogén változók hatására: külföldi árszínvonal növekedése a reálárfolyam növekedésén keresztül (E P*/P) növeli az exportot, ill. fordítva belföldi árszínvonal csökkenés a reálárfolyamon keresztül növeli az exportot (E P*/P), ill. fordítva a külföldi kamatláb emelkedése a külföldi valuta keresletének növekedése miatti árfolyam növekedés (hazai valuta leértékel dése) export növekedés, ill. fordítva árfolyam emelkedése és csökkenése- export és import változás hazai kamatláb emelkedése növeli a külföldi valuta kínálatát, hazai valuta felértékel dése export csökkenés, import növekedés (kamatláb csökkenés esetén fordítva) 4. A nyitott gazdaság egyensúlyi modelljének felállítása Adott árfolyam mellett az árupiac, a pénzpiac és a fizetési mérleg ugyanazon kamatláb és jövedelem mellett kerül egyensúlyba (E). 7. ábra Megjegyzés: LM = azon kamatláb és jövedelem kombinációk, ahol a pénzpiac egyensúlyban van. LM M s /P = L(Y,i) a nyitott és a zárt gazdaságban ugyanazon összefüggések alapján határozódik meg, így annak levezetését l itt eltekintek. 12

9 II. AZ ÁRFOLYAM ALAKULÁSÁNAK T KEPIACOKON ALAPULÓ MEGKÖZELÍTÉSE 1. A devizaeszközök kereslete A deviza keresletét ugyanazok a tényez k befolyásolják, mint bármely más aktíva keresletét. A jelenbeni vásárlóer nket nagyobb érték jöv beni értékké akarjuk alakítani, vagyonunk gyarapítása céljából. Akár részvény, kötvény, készpénz, nemesfém a vagyonunk tartásának formája, a választásnál a legfontosabb információ az eszköz jöv beni értékére vonatkozó várakozások. Ezen eszközök két id pontbeli értékét hasonlítjuk össze. Az értékkülönbséget reálértékben kell meghatározni, hiszen az eszköztartás célja nem öncél, hanem a nagyobb fogyasztási lehet ség elérése. 2 Két aktíva hozamát csak akkor tudjuk összevetni, ha azonos mértékegységben fejezzük ki. A devizabetét jöv beni értéke két tényez függvényében alakul: az egyik az adott deviza kamatlába, míg a másik a devizaárfolyam várható alakulása. Ezekt l függ várható hozama (értékének százalékos) változása. Alább az euróbetét forinthozamának kiszámítására olvashatunk egy példát. A jelenlegi árfolyam 270 forint/euró, ami várhatóan egy év múlva 300 forint/euró lesz. A forintkamatláb évi 8%, míg az eurókamatláb 5%, tehát 100 forint 108 forintot, míg 100 euró 105 eurót ér év végén. Melyik bankbetét ad magasabb hozamot? Megoldás: az euróhozam forinthozammá alakítása, hogy választani lehessen a két befektetési forma között. A mai árfolyam 270 forint/euró. Egy 1 eurós bankbetét ára 270 Ft. 1 eurós betétünk 1,05 eurót ér év végén. A várakozások szerint a forint leértékel dik az euróval szemben, vagyis 1 euró 300 Ftot ér, így az euróbetétet (300 1,05=) 315 Ft-ra becsüljük. A fenti adatokból következik, hogy a forint euróhozama ( )/270 = 0,166 azaz 16%. A 16%-kal szemben a forint hozama 8%, tehát el re láthatóan érdemesebb euróbetétben tartani a megtakarításunkat. A forint hozama 3 százalékponttal meghaladja az euró kamatláb nagyságát, de az euró felértékel dése a forinthoz képest az euró tulajdonosainak árfolyamnyereséget biztosít, ami várhatóan felülkompenzálja a kisebb euró kamatlábat. A forint leértékel dési üteme az euróval szemben ( )/270=0,11, ami évi 11%-ot jelent. Az euróbetét forinthozama megközelít leg azonos az euró kamatláb és a forint euróval szembeni leértékel dési ütemének összegével, azaz 11+5=16 %. A kétféle pénznemben denominált betétek hozamát össze tudjuk hasonlítani az alábbiak szerint: i* = egyéves euróbetét mai kamatlába; Az euróbetét forintban várt hozama E Ft / = a mai forint/euró árfolyam; i i*+(e e Ft/ E Ft / )/E Ft /,. A negatív E e Ft/ = az egy év múlva várható forint/euró árfolyam; érték az euróbetét magasabb várható i = forinthozam; hozamát jelenti. Variációk i i* (E e Ft/ -E Ft / ) E Ft /, i- i*+( E e Ft/ - E Ft / )/ E Ft /, 1 0,08 0,04 0,00 0,04 2 0,08 0,04 0,05 0,09 3 0,08 0,04-0,10-0,06 2 A reálhozam várható alakulása mellett az aktívák keresletét meghatározza még a befektetés kockázata és a likviditása. A magas kockázatú befektetéseknél a vagyon értéke változékonnyá válik, amit csak akkor érdemes vállalni, ha nagy a reálhozam várható értéke. Az eszköz likviditásától függ, hogy milyen gyorsan és mekkora tranzakciós költséggel lehet eladni. E két változótól a dolgozatomban eltekintek. 13

10 1.1. Devizapiaci egyensúly egyensúlyi árfolyam E(Ft/ ) Kamatparitás érvényesül ha a különböz devizában denominált betét, azonos devizában kifejezve, várhatóan ugyanazt a hozamot biztosítja. A valutapiaci egyensúlyt a hozamkülönbségek kihasználása, a valutapiaci kamatarbitrázs hozza létre. i=i*+(e e Ft/ - E Ft / )/ E Ft / Megjegyzés: a fenti formula megfelel elnevezése a fedezetlen kamatparitás, mivel nem feltételeztük, hogy a befektet k az idegen valutában denominált értékpapírok árfolyamkockázatát lefedezték volna a határid s piacon. Ez azonban a következtetésünket nem befolyásolja, hiszen az egyensúlyi feltétel az értékpapírok tökéletes helyettesíthet ségén alapul. Kamatparitás a devizapiaci egyensúly alapfeltétele. A devizapiaci egyensúly azt jelenti, hogy valamennyi deviza várható hozama azonos devizában mérve megegyezik. Ekkor a devizatulajdonosok nincsenek motiválva, hogy a különböz devizában tartott vagyonukat más formában tartsák, a devizapiaci egyensúly számukra biztosítja az elérhet maximális hozamot. 1. pontban a kamatparitás érvényesül: i=i*+(e e -E)/E, hiszen az euróbetétek várható hozama forintban kifejezve egyenl a hazai forintbetétek hozamával. i*+(e e -E)/E egy negatív lejtés függvény, a hazai kamatláb emelkedése a forint felértékel déséhez, azaz az árfolyam csökkenéséhez vezet. A negatív lejtés oka, hogy a forint jelenlegi felértékel dése miatt egyre nagyobb a várakozás a jöv beli leértékel désre. Egyre többen spekulálnak a folyamat megfordulására (E e FT/ ), ez az euróbetéteket vonzóbbá teszi. 8. ábra 1.2. Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra? A választ a 8. ábra 2. és 3. pontjához tartozó összefüggésb l olvashatjuk le. 2. egyensúlyinál magasabb árfolyam i>i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ 3. egyensúlyinál alacsonyabb árfolyam i<i*+( E e Ft/ -E Ft/ ) /E Ft/ A kamatlábak és a jöv beli árfolyamra vonatkozó várakozások nem változnak: E e Ft/ =270, i * =4. 14

11 Mai forint/euró árfolyam E Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (270-E Ft/ ) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(270-e Ft/ ) /E Ft/, 260 0,04 0,038 0, ,04 0,00 0, ,04-0,035 0, ,04-0,068-0,028 A forint folyamatos leértékel dése ceteris paribus csökkenti az euróbetétek hazai pénzben mért várható hozamát. 9. ábra A kamatláb és az árfolyam összefüggése 1.3. Hogyan hat a jöv beli árfolyam várható alakulása a várható hozamra? A kamatlábak és az aktuális árfolyam nem változnak: E Ft/ = 270, i * = 4. Jöv beli árfolyam várható alakulása, forint/euró E e Ft/, Az euróbetét kamatlába i* A forint euróval szembeni leértékel dési üteme (E e Ft/ -270) /E Ft/, Az euróbetét várható forinthozama i*+(e e FT/ -270)/E FT/ 260 0,04-0,038 0, ,04 0,00 0, ,04 0,037 0, ,04 0,074 0,114 A forint jöv beli árfolyamának várható növekedése ceteris paribus az euróbetétek forintban mért hozamának a várható növekedését mutatja. 15

12 10. ábra Jöv beli árfolyam várható növekedésének hatása az euróbetét forintban kifejezett várható hozamára A várható jöv beli árfolyam emelkedése a jelenbeli árfolyam emelkedését okozza. 2. Egyensúlyi modell a nyitott makrogazdaságban, a kamatparitáson alapuló devizapiaci egyensúlyt feltételezve 11. ábra Mindkét aktíva piac egyensúlyban van. A hazai pénzpiac meghatározza a forintkamatlábat, majd adott árfolyam várakozás (E e mellett meghatározódik a jelenlegi (E FT/ ) árfolyam ceteris paribus. FT/ ) 16

13 A két régió viszonylatában adott árszínvonal (P és P*) és makrojövedelem (Y és Y*) feltételezésével, a pénzpiacokon kialakult egyensúlyi kamatlábak (i és i*) és a forintárfolyamra vonatkozó várakozás (E e FT/ ) mellett a kamatparitás meghatározza az aktuális árfolyamot. A devizapiaci egyensúly mellett a hazai kamatláb növekedése felértékeli a forintot (ceteris paribus) és fordítva. M ködtessük a modellt! 2.1. A pénzkínálat változása hat az aktuális árfolyamra 12. ábra A 12. ábrából leolvasható: M S LM jobbra i i*+(e +E)/E E e A központi bank a pénzkínálatot növeli, a kibocsátás és az árszínvonal változatlansága mellett a pénzkereslet nem változik, túlkínálat keletkezik a pénzpiacon. Alacsonyabb lesz az egyensúlyi kamatláb. Ekkor az alacsonyabb forint kamatláb és a változatlan árfolyam az euróbetéteket vonzóbbá teszi, ezért forintbetét helyett az eurót keresik, a forint leértékel dik. Minél nagyobb a forint leértékel - dése, annál inkább arra számítanak, hogy a jöv ben az árfolyama csökkenni fog (elindul egy felértékel dés), ami kiegyenlíti a forint és euróbetét várható hozamát, azaz érvényesül a kamatparitás Hogyan hat az euró kínálatának növekedése az árfolyamra? 13. ábra A 13. ábrából leolvasható: M S i* i*+(e e +E)/E E. 17

14 Az euró kínálatának növekedése (ceteris paribus) csökkenti az euró kamatot, így az euró betétek forinthozamát. A forint felértékel dik az euróval szemben. Minél nagyobb az euró gyengülése, annál inkább várható a folyamat megfordulása. Végeredmény a hozamok kiegyenlít dése, a devizapiaci egyensúly. Terjedelmi korlátok miatt dolgozatomban nem tudtam szisztematikusan végigvinni az árupiacon, a pénzpiacon és a devizapiacon értelmezhet makrováltozók értékváltozásának hatását a makrogazdasági egyensúly alakulására. A modell m ködik, segítségével könnyedén végig tudjuk gondolni logikai baklövések nélkül a gazdaság makrováltozóinak egymásra hatását. Meggy z désem, ha hallgatóink elsajátítják a készséget az absztrakt gondolkodásra és a gazdasági folyamatok megértéséhez a modellalkotás módszerét alkalmazzák, olyan tudást szereznek, amely képessé teszi ket az id t l, helyt l és a konkrét eseményekt l független is ért bben szemlélni a gazdaságot. FELHASZNÁLT IRODALOM KRUGMAN, P. R. (2000): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. BOCK GY., MARTIN HAJDÚ GY., RÉZ A., TÓTH F. (2002): Nemzetközi gazdaságtan. Aula, Budapest. BOCK GY., MISZ J. (2006): Nemzetközi közgazdaságtan. TriMester, Tatabánya. CSÁKI GYÖRGY (2002): Nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág. MANKIW, G. (2002): Makroökonómia. Orisis, Budapest. MADÁR PÉTER (2001): Monetáris szabályozás. Unió Kiadó. 18

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Nemzetközi gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) 1. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Nemzetközi gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszéki

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

A gazdaság külsı kapcsolatai.

A gazdaság külsı kapcsolatai. A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

ÁRFOLYAMRENDSZEREK ARANYSTANDARD XIX.

ÁRFOLYAMRENDSZEREK ARANYSTANDARD XIX. ÁRFOLYAMRENDSZEREK ARANYSTANDARD XIX. százd végén virágkorát éli - rny és pénzhelyettesítők - névértéken szbd átváltás - korlátln kereskedelem (belföldi, külföldi) Péld: 35 $ = 2100 Ft = = 1 unci 1 unci

Részletesebben

Képességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben.

Képességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben. Tantárgy neve: Nemzetközi pénzügyek Kódja: LMG_NT127K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: 10 óra előadás / 2 konzultációs alkalom Az értékelés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye (hányadik

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 9.

Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100%

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100% AEGON TEMPÓ ALLEGRO 10 Az eszközalap kizárólag az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, forintban denominált Aegon Tempó Allegro 10 Alapokba Aegon Tempó Allegro 10 Alapok Alapja

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Vállalati pénzügyek Kontaktórák száma: Elmélet: 2ó/hét Gyakorlat: 2ó/hét Összesen 60 óra Vizsgajelleg: Gyakorlati jegy A tantárgy kreditértéke: 5 A tantárgy előtanulmányi

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan I. tárgyból Közgazdász gazdálkodási alap levelező, GAM alap és kieg. levelező képzés

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 2007. október 24. 14:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30.

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30. Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás Budapest, 2015.11.30. Tartalom I. Bevezetés II. Definíciók III. FDI módjai IV. FDI indítékai V. FDI hatásai VI. FDI Magyarországon

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben