Címlapon: fókuszban OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás... 6 A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezése...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Címlapon: fókuszban OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás... 6 A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezése..."

Átírás

1 katasztrófa- és tûzvédelmi szemle XV. XII. évfolyam szám 5 4

2

3

4

5 t a r t a l o m évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/ , BM: Fax: 1/ , BM: Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) fókuszban OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás... 6 A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezése... 7 technika Jármű akkumulátorok elhelyezkedése és áramtalanításuk veszélyei visszhang Baleset után, javítás előtt okok és teendők Tűzoltó gépjárművek kárjavítása megelőzés A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások hatósági engedélyezése Miért használjuk a FRONTROCK MAX E A1-es homlokzati hőszigetelést? fórum Teljes kényszerhelyzeti gyakorlat repülőgépek ütköztek Ferihegyen szabályozás Kérdőjelek az építési termékek megfelelőség-igazolása körül Vegyi baleseteknél használható ruhák és a dekontamináció tűz- és káresetek Veszélyes anyag kénsav: potenciális veszélyforrás a környezetre és a balesetek elhárításában résztvevőkre gépjármű és 137 tűzoltó a Gyömrői úti textilgyár tűzeseténél Tűz a visegrádi Hotel Silvanusban tanulmány Az OTSZ, a V-AMM-01, és mások: a tűzálló kábelezésről I képzés Új elem a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Tűzoltó Szakképző Tanfolyamán Képzési dömping Mi változik az új OTSZ-ben? módszer Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? III Szivattyúzás másként Címlapon: BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. H-1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 2. Tel.: , , fax.: web: Tűzoltógépjármű felépítménygyártó üzem és szerviz H-1106 Budapest, Ezüstfa u. 8. Tel.: , , fax.: Cégjegyzékszám: Cg Cégbírósági bejegyzés helye: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Adószám: VÉDELEM szám TARTALOM 5

6 f ó k u s z b a n OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat jelentős változásokat hozott, s az idei év nagy része a felkészülés jegyében telt, számos kérdést és észrevételt hozva. Többek között, az észrevételek hatására, megkezdődött a szükségesnek látszó módosítások előkészítése. Felkészülés, alkalmazás Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló május 22.-től hatályos 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ) alapvetően új pályára állította a hazai tűzvédelmet. Egy ilyen horderejű változás új szakmai megközelítéseket igényel, s szakértői, gyártói, jogalkalmazói és jogalkotói oldalról egyaránt hosszú tanulási folyamatot. Ez a tanulási folyamat az előírások megjelenését követően továbbképzések és kérdések formájában beindult. Mivel a joganyag szorosan kötődik a folyamatosan megjelenő európai szabványokhoz és a termékek vizsgálatához ezen a két ponton van aggodalomra okot adó lemaradás. Az egyik a szabványok angol nyelvű közreadása, a másik az épületszerkezetek minősítéseinek a hiánya. Közben az OTSZ kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatai alapján megkezdődött a módosítások előkészítése. Módosítás A módosítást az teszi lehetővé és egyben sürgetővé, hogy a villámvédelem szabályozása ellentmond a már honosított európai szabványkövetelményeknek. Ezek az előírások pedig február. 1-től életbe lépnek. Ebből kifolyólag február 1-én az OTSZ módosításának is hatályba kell lépnie. Ezért az Önkormányzati Minisztérium 2. félévi jogalkotási ütemtervébe javasolták az OTSZ módosításának felvételét. A javaslat szerint szeptember 30-ig kellett az OKF tervezetét elkészíteni. A szűk határidőt indokolja, hogy a tervezetnek még notifikációs eljáráson is át kell esnie. Két lehetőség közül választhattak a döntéshozók: Csak a villámvédelem előírásainak megváltoztatására koncentrálnak, vagy Az eddigi tapasztalatokat felhasználva a szakmai revízió alá veszik az előírásokat. Ez utóbbit választották, s ez szakmailag indokolt, de gyors munkát kívánt. S itt, a kisebb hibák korrigálásának igénye mellett ismét a szabványosításra kell hivatkozni. Az európai uniós csatlakozás miatt a szakmai, műszaki területeken belüli változások jelentős mértékben felgyorsultak, amig jogszabály szövegtervezetének előkészítése és kihirdetése között eltelt 2 és fél év alatt azt eredményezte, hogy az új OTSZ több helyen már nem felel meg a tűzvédelmi-, építészeti szakmai elvárásoknak. A jogszabály módosítás arra is lehetőséget biztosít, hogy a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatait beépítsék a tervezetbe. Ezután egy kis létszámú munkacsoportot hívtak össze a módosítás előkészítésére. A cél, hogy a módosítás javítson a műszaki követelményrendszer általános használhatóságán, rugalmasságán, a biztonság megtartása mellett engedjen nagyobb teret a tervezői szabadságnak. A szakmai tapasztalatokat építsék be a módosításba. Javítsák ki az eddig feltárt szerkesztési, nyomdai hibákat. Kik vettek részt a módosításban? Az OTSZ módosítás elkészítéséhez kis létszámú munkacsoportot hívtak össze. Tagjai: a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht., a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata, a Magyar Építőanyagipari Szövetség, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, valamint az OKF szakértői. Bízunk abban, hogy az eddigi jelzések alapján a hazai gyakorlati tapasztalatokat, és a nemzetközi tapasztalatokat is bedolgozták a tervezetbe. A szakmai viták eredményeképpen a jogszabály tervezetben folyamatos változtatások történtek, ezek nyilván kedvezően befolyásolták az OTSZ tűzvédelmi koncepciójának egységes képét. Ennek ellenére a felkészülés neheze még hátravan. Az európai szabványok átvétele és alkalmazása még akkor is nagy feladat lenne, ha azokat hiánytalanul magyar nyelven megjelentetnék. Nem így van! Ezért a fókuszban az egyik szabványsorozatot, a faanyagú tartószerkezetek tűzállóságának méretezését mutatjuk be. 6 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

7 Szitányiné Siklósi Magdolna A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezése Az új OTSZ ebben is új követelményeket hozott! Ennek megfelelően az Európában kidolgozott és használatos, épületszerkezetek tűzállósági teljesítményének megállapítására alternatívaként elfogadott méretezési módszer (Eurocode szabványsorozat) lényegéről szeretnénk áttekintést nyújtani. A fa, mint tartószerkezet A fa az egyik legrégibb és leginkább használatos építőanyag. Alkalmazását számos előnyös tulajdonsága támogatja, de tudomásul kell vennünk, hogy korunk egyre nagyobb biztonsági követelményei felhasználását csak korlátozott mértékben és csak olyan esetekben engedik, ha az éghető voltából adódó kockázat mértéke számítható, bizonyítható és ellenőrizhető. Ennek az elvárásnak két módon lehet eleget tenni: 1. szabványos vizsgálatok eredményeivel igazoltan, 2. méretezési eljárások eredményei alapján kialakítottan és ellenőrzötten. Ez utóbbi eljárásokat a hivatkozott MSZ EN szabványsorozat szabályozza, ez azonban jelenleg még csak angol nyelven áll rendelkezésre. Ezzel a cikkel, a téma bemutatásán túl, a szabványsorozat magyar nyelvre történő fordításának aktualitására is szeretnénk felhívni a témában érdekeltek figyelmét. Az Eurocodok jogállása és alkalmazási területe Az EU és az EFTA tagállamainak egyetértésével az Eurocodokat hivatkozási dokumentumként a következő célokra alkalmazzák: épületek és más mérnöki szerkezetek esetén a 89/106/EEC irányelv szerint alapvető követelmények, különösen az 1. sz. alapvető követelmény: Mechanikai szilárdság és stabilitás, és a 2.sz alapvető követelmény: Tűzhatással szembeni biztonság teljesülésének igazolására szolgáló eszköz. Az Eurocode szabványok mind a hagyományos, mind az újszerű tartószerkezetek, vagy azok szerkezeti elemeinek tervezése során alkalmazandó általános szabályokat tartalmazzák. A szokásostól eltérő tartószerkezetekre vagy a szokásostól eltérő tervezési körülményekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaznak, ilyen esetekben a tervezés során elméleti alapokra és tapasztalatokra alapozott megfontolásokra van szükség. Az Eurocode-ok és a termékre vonatkozó harmonizált műszaki előírások (EN-ek és ETA-k) közötti kapcsolat Az építési termékre vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak összhangban kell lenniük. Továbbá, az építési termékek CE - jelölésével kapcsolatos összes, Eurocode-ra vonatkozó információinak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy milyen nemzetileg meghatározott paramétereket vettek figyelembe. Az Eurocode program lényege és háttere Az Európai Közösség Bizottsága 1975-ben - az építőipar területén - egy cselekvési programban határozta el a kereskedelmet korlátozó műszaki akadályok megszüntetését, és a műszaki előírások harmonizálását. E cselekvési program keretében a Bizottság építmények tervezésével foglalkozó, harmonizált műszaki szabályok kidolgozását kezdeményezte, melyek első lépésben a tagállamokban érvényben lévő nemzeti szabványok alternatívájaként működnek, majd végül felváltják azokat. Az Európai Közösség Bizottsága a tagállamok képviselőiből álló operativ bizottság közreműködésével 15 éven keresztül irányította az Eurocode programot, melynek eredménye az 1980-as években megjelent európai szabványok első generációja volt ben az Európai Közösség Bizottsága, valamint az Európai Unió és az EFTA tagállamok egy megállapodás alapján úgy döntöttek, hogy az Eurocode-ok előkészítését és kiadását CEN-nek továbbítják azzal a céllal, hogy ezekből a jövőben európai szabvány készüljön. Többek között e célkitűzés eredményeképpen állt össze az Eurocodeprogram néven elterjedt szabványcsomag. A tartószerkezeti Eurocode-program A tartószerkezeti Eurocode-program a következő általában több részből álló - szabványokat tartalmazza: EN 1990 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai EN 1991 Eurocode 1 A tartószerkezeteket érő hatások EN 1992 Eurocode 2 Betonszerkezetek tervezése EN 1993 Eurocode 3 Acélszerkezetek tervezése EN 1994 Eurocode 4 Betonnal együttdolgozó acélszerkezetek tervezése EN 1995 Eurocode 5 Faszerkezetek tervezése EN 1996 Eurocode 6 Falazott szerkezetek tervezése EN 1997 Eurocode 7 Geotechnikai tervezés EN 1998 Eurocode 8 Tartószerkezetek tervezése földrengésre EN 1999 Eurocode 9 Aluminium szerkezetek tervezése Az EN vel kapcsolatos információk Az EN megadja a tűznek kitett épületek tartószerkezeti tervezése során figyelembe veendő hőmérsékleti és mechanikai hatásokat, tételesen a következőket: Biztonsági követelmények Az EN a megrendelők, a tervezők, a kivitelezők és a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára készült. A tűzvédelem általános célja azon kockázatok korlátozása, amelyek tűz esetén az egyént és a társadalmat, a környezetet és a közvetlenül érintett tárgyat (anyagot, technológiát, szerkezetet stb.) veszélyeztetik. A tűzből adódó kockázatokra az építési termékekről szóló 89/106 EEC irányelv a következő alapvető követelményt fogalmazza meg: Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén az építmény egy bizonyos ideig megőrizze teherbíró képességét; korlátozva legyen a tűz és füst keletkezése és terjedése az építményben; korlátozva legyen a tűz szomszédos épületekre való átterjedése; VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 7

8 az ott tartózkodók az épületet sértetlenül elhagyhassák, vagy más intézkedések segítségével ki lehessen őket menteni biztosítva legyen a tűzoltók biztonsága A tartószerkezeti Eurocode-ok tűzhatással foglalkozó részei a passzív tűzvédelem különös vonatkozásait tárgyalják a tartószerkezetek és szerkezeti elemek oly módon való megtervezésén keresztül, hogy megfelelő teherbírással és esetenként megfelelő tűzterjedés-gátló képességgel rendelkezzenek. A kívánt működési funkciókat, illetőleg szinteket vagy az általában nemzeti tűzvédelmi előírásokban megadott névleges (szabványos) tűzvédelmi osztályokba való besorolással, vagy ha azt a nemzeti tűzvédelmi előírások megengedik - a passzív és aktív intézkedések számítással való értékelése alapján lehet előírni. Ez a dokumentum nem tartalmaz kiegészítő követelményeket, például a sprinkler-rendszerek felszerelésére és fenntartására; az épület vagy tűzszakasz rendeltetésére vonatkozó feltételekre; az alkalmas hőszigetelő burkolatok vagy bevonatok használatára és fenntartására, mert ezeket az illetékes hatóság állapítja meg. Tervezési eljárások A tartószerkezetek tűzzel szembeni viselkedését leíró teljes analitikus eljárás figyelembe venné, hogyan viselkedik a tartószerkezeti rendszer a magas hőmérsékleten, milyen hőhatás működhet, és milyen előnyös hatásokkal járhatnak az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek, továbbá az e három szempontban rejlő bizonytalanságokat és a tartószerkezet tűzvédelmi szempontú szerepét (tönkremenetelének következményeit). A szabványban foglaltak szerint jelenleg olyan eljárás alkalmazására van csak lehetőség, amelyben néhány, de nem az összes felsorolt paraméter hatása figyelembe vételével, mutatható ki, hogy a tartószerkezet vagy annak elemei valóságos tűz esetén az elvárt biztonságot garantáló viselkedést fognak tanúsítani. Ha azonban az eljárás névleges (szabványos) tűzhatáson alapul, akkor a tűzzel szembeni ellenállás időtartama szerinti osztályozási rendszer veszi figyelembe (bár nem kifejezett módon) az előzőekben felsorolt jelenségeket és bizonytalanságokat. Rendelkező hivatkozások (1)P A szabvány évszámmal ellátott vagy évszám nélküli hivatkozásokkal előírásokat tartalmaz más kiadványokból. Ezeket a rendelkező hivatkozásokat a szöveg a megfelelő helyen idézi, a kiadványok pedig a szabványban fel vannak sorolva. Évszámmal ellátott hivatkozások esetén ezen kiadványok bármelyikének módosítása vagy átdolgozott kiadása csak akkor vonatkozik erre a szabványra, ha ennek módosítása, vagy átdolgozott kiadása azt már tartalmazza. Évszám nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadvány legutolsó kiadását kell alkalmazni (a módosításokkal együtt). Feltételezések (1)P Az EN 1990 szerinti általános feltételezések mellett a következő feltételezés érvényes: a tervezés során esetleg figyelembe vett aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek kellő módon karban vannak tartva. A szabvány a következő módon szemlélteti a vázolt eljárási módozatokat. Két eljárást az előíró és a teljesítményen alapuló módszert különböztetünk meg. Az előíró módszer a hőmérsékleti hatásokat a névleges tűzteherből állítja elő, - míg a teljesítményen alapuló módszer a hőmérsékleti hatásokat fizikai, kémiai paraméterek alapján, mérnöki, számításos módszerrel határozza meg. Tervezési segédletek A szabvány valószínűsíti, hogy az érdekelt független szervezetek tervezési segédleteket fognak készíteni a megadott számítási módszerek alapján. Az EN szabvány tartalmi főrésze tartalmazza a tartószerkezeteket érő hőmérsékleti és mechanikai hatások meghatározásához szükséges alapvető információkat. Különbség az alapelvek és az alkalmazási szabályok között P(1) Ebben az Eurocode-ban az egyes bekezdések jellegétől függően különbség van az alapelvek és az alkalmazási szabályok között. P(2) Az alapelvek a következők: általános megállapítások és meghatározások, amelyeknek nincs alternatívájuk; követelmények és számítási módszerek, amelyekre nincs megengedve alternatíva, hacsak az nincs külön megjelölve. P(3) Az alapelveket a nyomtatásban P betű jelöli P(4) Az alkalmazási szabályok olyan általánosan elismert szabályok, amelyek igazodnak az alapelvekhez és megfelelnek az alapelvben megfogalmazott követelményeknek. P(5) Az ebben az Eurocode-ban megadott alkalmazási szabályoktól eltérő tervezési szabályok is megadhatók, ha azok bizonyítottan összhangban vannak az alapelvekkel, továbbá a teherbírást, a használhatóságot és a tartósságot tekintve legalább ezzel az EC-dal egyenértékű eredményt adnak. Az Eurocode 5 alkalmazási területe P(1) Az Eurocode 5 olyan faszerkezetek tervezésére vonatkozik, amelyek készülhetnek szerkezeti fából (fűrészelt, gyalult vagy hengeres természetes faanyagból, továbbá rétegeltragasztott faanyagból) vagy faalapú anyagokból, amelyeket ragasztással, vagy mechanikai kötőelemekkel kapcsolnak egymáshoz. P(2) Az Eurocode 5 csak a tartószerkezetek teherbírásával, használhatósági határállapotával és tartósságával foglalkozik. Egyéb követelményekre, például hő- vagy hangszigetelésre, nem terjed ki. P(3) A megvalósítást csak olyan mértékig tárgyalja, amely ahhoz szükséges, hogy megadja az alkalmazott építési anyagok és termékek minőségét, valamint a helyszíni munkavégzés követelményeit, amelyekkel a tervezési előírások elvárásai teljesíthetők. P(4) Az Eurocode 5 nem tartalmazza a földrengésálló szerkezetek tervezésének különleges követelményeit. Az erre vonatkozó előírásokat az Eurocode 8 tartalmazza, amely kiegészíti az Eurocode 5-öt. P(5) Az Eurocode 5 nem tartalmazza az épületek és műtárgyak tervezése során figyelembe veendő hatások számszerű értékeit. Ezeket az Eurocode 1 tartalmazza. 8 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

9 Feltételezések P(1)A feltételezések a következők: - a szerkezeteket megfelelően képzett és gyakorlott személyek tervezik; - a szerkezetek előállítása során megfelelő műszaki felügyelet és minőség-ellenőrzés van; - a kivitelezést megfelelően betanított és gyakorlott személyek végzik; - az építési anyagokat és termékeket úgy használják fel, VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 9

10 ahogy ezt az EC, illetve az adott anyag vagy termék előírása meghatározza; a tartószerkezet fenntartása megfelelő színvonalú; a tartószerkezet használata összhangban van a tervezési feltételezésekkel. P/2/ A tervezési eljárások csak akkor érvényesek, ha teljesülnek a szabványban rögzített megvalósításra vonatkozó követelmények. P/3/A keretben jelölt számértékek javaslatok. Az egyes tagországok más értékeket is előírhatnak. A tűzhatásra való tervezés elvei és követelményei A szabvány fejezetei a továbbiakban ismertetik a tűzhatásra való tartószerkezeti tervezés eljárásai-t. E fejezetek bevezető részeiben rögzítettek a tervezés általános elvei és az alapkövetelmények, melyek közül itt csupán az általános elveket és az alapkövetelményeket ismertetem. Általános elvek Tűzhatás esetén a számítások során a következő lépések ajánlottak: ki kell választani a számításba vehető tervezési tűzfolyamatot; meg kell határozni az ehhez tartozó tervezési tűzhatásokat; ki kell számítani a tartószerkezeti elemekben a hőmérsékletváltozások lefolyását; meg kell határozni a tűz hatásának kitett tartószerkezet mechanikai viselkedését. A tűzhatásra való tartószerkezeti tervezés keretei között végzett szerkezeti és hőmérsékleti vizsgálat során az Eurocodeszabványcsalád megfelelő fejezeteiben megadott hatásokat kell figyelembe venni. A tűz következtében a tartószerkezeteket érő hatások rendkívüli hatásnak minősülnek. ( P ) Alapkövetelmények P A tartószerkezeteket úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy elfogadható valószínűséggel alkalmas maradjon a rendeltetésszerű használatra, figyelembe véve a tervezett élettartamot és költséget; megfelelő megbízhatósággal ellenálljon minden erőnek és egyéb hatásnak, amely az építés és a használat során érheti, és a fenntartási költségekhez viszonyítva megfelelően tartós legyen. P A tartószerkezeteket továbbá úgy kell megtervezni, hogy robbanás, ütközés vagy kisebb emberi tévedések következtében ne károsodjanak a kiváltó okkal aránytalan mértékben. P A felsorolt követelmények teljesítése érdekében az adott építési feladathoz megfelelő anyagokat, tervezési és méretezési módszert és a gyártáshoz, megvalósításhoz és használathoz megfelelő ellenőrzési módokat kell választani. Az Eurocode 5 ismerteti a határ- és tervezési állapotok alapértékeit és az ezekből származtatható adatokat, a különböző hatásokhoz tartozó tervezési értékeket, az anyagjellemzőket és a geometriai adatok figyelembe veendő értékeit, a tervezési követelményeket, továbbá a tartósság vonatkozásában támasztott követelményeket. (p.31.) A felsoroltakból kiemelném a tervezési követelmények alapelvként P rögzített általános elveit: P Igazolni kell, hogy egyetlen mértékadó határállapotot sem léptünk túl. P Minden jellemző tervezési állapotot és terhelési esetet figyelembe kell venni. P A hatások irányának és helyzetének a feltételezettektől való lehetséges eltéréseit figyelembe kell venni. P A számításokat az összes jellemző változó figyelembevételével, megfelelő tervezési modellek alapján kell elvégezni (ha szükséges, akkor kísérletekkel kiegészítve). A tervezési modell legyen kellően pontos ahhoz, hogy megfelelően jelezze a szerkezet várható viselkedését, feleljen meg a kivitelezés valószínűsíthető színvonalának és a tervezés alapjául szolgáló információk megbízhatóságának. Tervezési segédletre várva Végül, de nem utolsó sorban megtalálhatóak a szabványban az Eurocode 5 alkalmazási területébe vont különböző fa- és fahelyettesítő faalapú termék anyagjellemzői, a használhatósági- és teherbírási állapotok, a különböző kapcsolatok és a szerkezetkialakítási szempontok. A szabvány természetesen ismerteti a hivatkozott EN-szabványok (összesen 23 db) jegyzékét, továbbá valamennyi kifejezés, szimbólum értelmezését. Jóllehet a magyar tűzvédelmi szakemberek többsége előtt még ismeretlen e tájékoztató jellegű cikkben vázolt eljárás, de a méretezéssel foglalkozó szakemberek számára nem idegen, mivel különböző szabályzatok révén már évtizedek óta várható volt érvényre jutása. Csak remélni lehet, hogy az illetékes hatóság és egyéb intézmények részére minél előbb rendelkezésre állnak azok az információk, amelyek alapján az Eurocode által is említett tervezési segédletek minél előbb elkészülhetnek. Helyzet van! Végezetül, de nem utolsó sorban szükséges megemlíteni, hogy az új OTSZ szigorúbb követelményei az Eurocode szerinti méretezési eljárással és az új szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal együtt és azokon túlmenően a fa- és fahelyettesítő faalapanyagú termékek számára igen korlátozott mértékű felhasználási lehetőséget nyújtanak, - különösen addig, amíg az európai szabványokhoz igazított vizsgálati módszerek szerinti besorolások nem elérhetőek. Félő, hogy ilyen alapon sok értékes szerkezetet kell nem éghető palást alá, mögé bújtatni, nem beszélve ezen eljárások költségvonzatáról, nem beszélve arról, hogy az ilyen eljárásokkal pontosan azt szüntetjük meg, amiért leginkább szeretjük, szeretnénk a fát alkalmazni: az ember- és környezetbarát atmoszférát teremtő hatását. A vázolt problémakör különösen meglévő, beépített szerkezetek esetében jelentkezik, számos esetben műemléki védettséget élvező történelmi tartószerkezetek esetében. Úgy vélem, hogy a problémakör feldolgozása sürgető és a szakterülettel érintett, azzal foglalkozó különböző intézetek, intézmények, vizsgáló laboratóriumok és szakemberek széleskörű összefogását igényli. Szitányiné Siklósi Magdolna, ny. tűzoltó alezredes, okl. faipari mérnök, faanyagvédelmi szakértő, építész tűzvédelmi szakértő 10 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

11 t e c h n i k a Nagy Zoltán Jármű akkumulátorok elhelyezkedése és áramtalanításuk veszélyei A balesetekhez kivonuló tűzoltók egyik fontos feladata a felderítés és a baleseti helyszín biztosítását követően a sérült járművek biztonságos áramtalanítása. Ez az egyszerűnek tűnő munkafolyamat az új járműveknél egyre több speciális ismeretet igényel. Hol volt az akku? A járművek áramellátására szolgáló akkumulátorok elhelyezése a gyártók tervezőmérnökeinek elgondolása szerint történik. Minden gyártmánynál és azon belül az egyes modelleknél az áramforrás beépítése jól átgondolt, hosszú évek tapasztalataira épülő fejlesztések eredménye, de az aktuális divat és egyéb igények befolyásolhatják. Emlékezhetünk még azokra a Skoda S-100-as modellekre ahol az akkumulátort ügyes húzással nem a motortérben (hátul) helyezték el, hanem a hátsó üléssor háttámlája mögött kialakított külön tárolók bal oldali rekeszében. A későbbi S-105, illetve S-120L modelleknél a farmotoros megoldás ugyan megmaradt, de az áramforrásnak már elöl a csomagtartóban kerítettek helyet. Hol van, ha van akku? Nagy teljesítményű felső, vagy prémium kategóriás személygépjárműveknél a megnövekedett energiaigény kielégítése érdekében nem ritka az a gyártó, akinek opciós lehetőségként nem szerepel a rendelhető extráik között egy másodlagos, vagy teljes értékű akkumulátor. Ez a megoldás a 3,5 tonna-s áruszállító kisteherautóknál már ismert, és talán megszokottá is vált. Ugyanakkor a 80-as évekbeli nyugati gyártmányok között is felfedezhető több kirívó példa arra, hogy nemcsak a motortérben a motorral együtt helyezhetők el az akkuk. Az AUDI 80 modelleknél minden esetben a motortérben helyezkedik el, kivéve a turbós motorokat, mert azoknál hátul a csomagtartóban található. Az AUDI 100 típusnál a beszerelt légkondicionáló berendezés határozta meg a beépítés módját. A klíma nélküli járműveknél elöl a motortérben találhatók, míg a klímával szereltek esetében a hátsó ülés alatt kaptak helyet. Az 5-ös BMW-nél 1995-ig a hengerek száma volt a meghatározó. A négyhengereseknél hagyományos módon a motortérben kaptak helyet az akkumulátorok, míg a hathengereseknél a hátsó ülés alatt. Korunk modern járműveinél felfedezhetők még egyéb - az átlagostól eltérő - megoldások is. Találhatunk az utas ülés előtti padlólemezben, tűzfalban, illetve a csomagtartó különféle pontjain elhelyezett fő akkukat. A csomagtartóban lehet mindkét oldali kerékjárati borításba integrálva, lehet a háttámlába építve és pótkerék nélküli modelleknél esetleg a csomagtartó közepén is. Több típusnál, a kisteherautókhoz hasonlóan, a vezető ülés alatt kell keresni az akkumulátort. Egyszerű példák arra, hogy milyen komoly akadályt jelenthet a járművek pontos beazonosítása nélkül az akkuk gyors megtalálása. Vezető ülés alatt hogyan áramtalanítsunk? A vezető ülés alatt elhelyezett akkumulátoroknál - külön gyártói jelölés nélkül két megoldás különíthető el: azok, amelyeknél a tervezők külön gondoltak a balesetet szenvedett járművek biztonságos áramtalanítására és azok, ahol ez a nélkülözhetetlen munkafolyamat nem végezhető el anélkül, hogy a vezetőülésen balesetet szenvedett sofőrt ki ne emelnék a helyéről. VÉDELEM szám TECHNIKA 11

12 Ez utóbbiaknál az akkusaruk leszerelésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetőülést teljesen előre tolják, kivéve ha gondoskodtak arról, hogy a negatív saru ki legyen vezetve akár az ülés mellé, vagy elé. (pl. AUDI Q7; MB R osztály) Érdemes külön megfontolni a jármű áramtalanítása előtt, hogy az akku a maradék energiájával lehúzhatja az elektromos ablakokat és kinyithatja a központi zárat, vagy belső alkatrészeket hozhat működésbe, ahol ez praktikus lehet. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy egyre jobban elterjed a kulcsnélküli motorindítás, ami alapjaiban változtatja meg a megszokott, hagyományos kulccsal történő motorleállítást, gyújtás levételt. Nagy Zoltán ügyvezető, NardoTech Kft., Budapest 12 TECHNIKA szám VÉDELEM

13

14 v i s s z h a n g Mélykúti Sándor Baleset után, javítás előtt okok és teendők A jármű és az alváz tönkrement A közúti közlekedés résztvevőinek, amikor gépjárműbe ülnek, számolniuk kell azzal, hogy közúti baleset részeseivé válhatnak. Melyek a hazai tűzoltójármű balesetek jellemzői, okai és mi a teendő baleset előtt, után? Baleseti okok a statisztika tükrében Mielőtt a tűzoltó gépjárművek karambolos javításainak sajátosságairól szólnánk, néhány statisztikai adattal érdemes rávilágítani a hazai tűzoltógépjármű balesetek körülményeire, jellemzőire, okaira. Ennek érdekében az 1996-tól 2006-ig terjedő 10 éves időszakot vizsgálva a következő számadatokon érdemes elgondolkodni. Ezalatt az egy évtized alatt 714 db tűzoltógépjárművet érintett baleset. Szinte minden járműre jutott a 10 év alatt egy közúti baleset. 14 alkalommal olyan mértékű meghibásodást szenvedett a gépjármű, hogy selejtezni kellett. A tűzoltógépjárműveket érintő balesetek okozója a vizsgált időszakban 56,8%-ban a gépjárművet vezető tűzoltó volt. A vizsgálatok lezárását követően baleseti okként ezen belül 28,9%-nál az elsőbbségadás elmulasztását, 20%-ban a túlságosan kicsi oldaltávolság tartást, 5%-ban valamilyen tilos jelzésen történő áthaladást, 8,2%-ban a nem megfelelően megválasztott követési távolságot, 6%-ban pedig nem a látási viszonyoknak megfelelő járművezetést nevesítette meg okként a vizsgálati jegyzőkönyv. Mindössze 3 esetben mondták ki igazolhatóan keletkezési okként a jármű műszaki állapotának valamilyen hiányosságát. A közúti közlekedés során bekövetkezett balesetek okainak összetétele arra enged következtetni, hogy a balesetek túlnyomó többségében valamilyen személyi ok, emberi mulasztás a kiváltó ok. Vezetési rutin és alváz Ugyanerre a 10 évre vetítve a tűzoltógépjárműveket vezető sofőrök átlag életkora év között mozgott. A gépjárművezetők évente átlagosan 1095 km-t (nem tévedés) vezettek tűzoltógépjárművet. Ha figyelembe vesszük, hogy a váltásos A teljes tűzoltói felépítmény deformálódott szolgálat szabadidős hányadában is tehergépjárművet vezető tűzoltósofőrök évente ezer km-t vezettek ugyanezen időszak alatt, úgy belátható, hogy az 1095 km-es átlagos futásteljesítmény, amit a tűzoltósofőrök tűzoltógépjárművek vezetésével töltöttek, valódi gyakorlat és rutin megszerzésére rendkívül kevés. Kevés főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a megtett kilométerek jelentős hányadát éles helyzetben, a megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművel kellett megtenniük. A tűzoltógépjárművek normál országúti vezetése is jelentősen eltérhet a közúti gépjárművek vezetésétől, nem szólva a káreseményhez történő vonulás időszakáról. A tűzoltógépjárművek szinte állandó teljes terheléssel, oltóanyaggal és málhával feltöltött állapotban közlekednek. Magyarországon néhány magasból mentő gépjármű kivételével szinte valamennyi tűzoltógépjárművet 4 x 4-es öszkerékhajtású járműalvázon igénylik a tűzoltók. Az öszkerékhajtású járműalváz eleve magában hordozza, hogy a gépjármű magas felépítménnyel rendelkezik, és az országúti kivitelű alvázzal szemben akár mm-re is magasabbra kerül a súlypontja. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az öszkerékhajtású gépjármű alvázakat a teherautó gyártók valamennyi keréknél csak dobfékkel szerelten szállítják, és így az első tengelyen tárcsafékkel szerelt járművek fékhatásosságától elmaradnak, beláthatjuk, hogy a 14 VISZHANG szám VÉDELEM

15 kevés vezetési gyakorlattal rendelkező, többnyire rendkívüli helyzetben közlekedő magas súlypontú járműveket vezető sofőrök szinte kódoltan potenciális okozói a baleseteknek. Cserejárművek kellenek? A vizsgált 10 évben 764 vonulásra jutott egy baleset, és évi átlagban 810 napon keresztül kellett pótolni a baleset miatt szolgálatból kieső tűzoltó járműveket. A karambolos sérülések illetve balesetek bekövetkezés szerinti egyenletes eloszlását feltételezve folyamatosan 2-3 db gépjármű pótlására lenne szükség országos szinten. Természetesen ezek a balesetek nem egyenletesen, időben elhúzódva következnek be, így a gyakorlati tapasztalatok alapján regisztrált egyidejűségeket figyelembe véve egyes időszakokban 4-5 db cseregépjárműre lenne szükség. A tűzoltóságoknál rendszerben tartott tartalék gépjárművek arra szolgálnak csupán, hogy a napi meghibásodások elhárításának idejére pótolják a kieső szereket. (A rendszerben 160 db. tartalék jármű van. /szerk./) A karambolos javítások a sérülés mértékétől, a káresemény körülményeinek tisztázásától valamint a költségviselő személyének pontosításától függően akár több hónapig is elhúzódhatnak. Ilyen esetben a néhány napos kiesésekre már nem rendelkezik tartalék gépjárművel a legtöbb hazai tűzoltóság, ha a tartalékjármű beáll a karambolos jármű helyére. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lenne cseregépjármű parkot létrehozni. A kárjavítások fajtái Az előzmények után vizsgáljuk meg a kárjavítások fajtáit a károkozó, illetve a költségviselő személy vagy szervezet alapján. A karambolos sérüléseknél alapvetően idegen hibás, illetve saját hibás káreseteket különböztetünk meg. Amennyiben a vizsgálatunk tárgya a tűzoltógépjármű, úgy idegen hibásnak minősíthető minden olyan közúti baleset, melynek során a tűzoltógépjárműben kár keletkezik, de a baleset bekövetkezéséért nem a tűzoltó által vezetett jármű a felelős. Az idegen hibából bekövetkezett balesetek kárjavítása költségviselői oldalról alapvetően háromféle lehet. 1. A kárt okozó kötelező felelősségbiztosítása alapján a szerződött biztosító rendezi a kárjavítás költségeit. 2. A kárt okozó maga rendezi a javítás költségeit, amely általában akkor fordul elő, ha relatív kicsi a sérülés mértéke, alacsony a kárjavítás költsége, és a biztosítós ügyintézés révén viszonylag kedvezőtlenebb besorolásba kerülne a kárt okozó személy vagy szervezet. 3. Ismeretlen az elkövető, és így a karambolos sérülések javítása a tulajdonosra, az üzemeletetőre hárul (pl. magára hagyott gépjárműben idegen személy által okozott sérülés). A károkozó szerinti másik csoport a saját hibás sérülések köre. Ebben az esetben úgy következik be a tűzoltógépjármű sérülése, hogy a káresemény okozója a tűzoltó. A tűzoltók által okozott tűzoltógépjármű sérülések javításának költségviselője egyrészről lehet a biztosító, amennyiben CASCO biztosítással rendelkezik a jármű, illetve lehet maga a károkozó (tulajdonos) amennyiben ilyen biztosítással a jármű nem rendelkezik. Természetesen CASCO biztosítás esetén is terheli költségviselés a tulajdonost, illetve üzemeltetőt a szerződésben meghatározott önrész mértékéig. A CASCO biztosításoknál azonban tűzoltógépjárművek lévén szó meg kell jegyezni, hogy önmagában az alapgépjárműre kötött CASCO biztosítás nem fedi le a tűzoltótechnikai felépítményben, illetve a málhafelszerelésekben bekövetkezett sérülések javításának költségeit. Erre külön rendelkezni kell a CASCO biztosítás megkötésekor. Javító szerviz Mielőtt a karambolos javítások konkrét lefolyására áttérnénk, a HEROS példáján célszerű megvizsgálni egy kárjavító szerviz ezirányú kapcsolati rendszerének szerepét és jelentőségét. A karambolos javítások folyamatában nem csupán két fél megrendelő és javító áll a porondon. Belép a rendszerbe adott esetben egy biztosítási alkusz, egy kárügyintézési tanácsadó, és természetesen valamelyik biztosító. Ezen kívül bár nem a szerviz partnereként, de részese lehet ennek a körnek a rendőrség, illetve más szakhatóság vagy hatóság. A biztosítási alkusz képviselheti a káreseményt elszenvedő tűzoltóságot is, de lehet szerződött partnere a kárjavítást végző szerviznek is. A HEROS estében ezt a szerepet a Broker Royal Kft. tölti be, aki a HEROS szerződött partnereként segítséget nyújt, műszaki tanácsadást kínál minden olyan károsultnak, aki a HEROS-t keresi meg a karambolos sérülések ügyintézésével, kijavításával. Szerencsés az egybeesés a tekintetben, hogy a biztosítókkal szemben a Broker Royal nem csupán a HEROS, hanem számos tűzoltóság partnere is. A kárügyintézési rendszer következő eleme egy kárügyintézési tanácsadó, melynek alkalmazását a HEROS azért tartotta szükségesnek, mivel valamennyi szerződött biztosító AUDATEX szerinti kalkulációt igényel. Az AUDATEX rendszer kényszerpályára tereli a kárjavítások kalkulációját, melynek révén válik el, hogy egy-egy javítás, milyen mélységben milyen formában és milyen gazdaságossággal hajtható végre. A rendszer harmadik eleme a szerződött biztosító társaságok és a HEROS kapcsolata. A HEROS szerződött partnere a Generali Providenciának, az Allianz Hungáriának, valamint az AEGON Magyarországnak, és szinte valamennyi biztosító társaság felé működő kapcsolattal rendelkezik. A kapcsolati rendszer elemeinek együttműködése szükséges ahhoz, hogy a kárjavítások alkalmával valóban a káreseményt megelőző vagy annál műszakilag kedvezőbb állapot kerüljön helyreállításra. Tapasztalataink szerint számos esetben került végrehajtásra tűzoltógépjárművön kárjavítás úgy, hogy megbontás nem történt, ezért az alvázon, futóművön a káresemény során bekövetkezett rejtett sérülések és deformációk utólagosan a közlekedés biztonsági paraméterek rovására mentek (Pl. bizonytalan úttartás, gumiabroncsok kopása, elhúzás stb.). Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt. VÉDELEM szám VISZHANG 15

16 Tûzvédelmi Kft Budapest, Hunyadi János út 162. Tel.: Fax: Web: TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK Tohatsu kismotor szivattyúk Túlnyomásos ventilátorok Úszó szivattyúk 2-3 cm vízmélységig THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk Úszó szűrő 2-3 cm vízmélységig 18V, 28V-os Milwaukee szerszámok mentési feladatokra Úszó szűrő 2 cm vízmélységig Verseny sugárcsövek SORBEUM vegyi mentesítőanyag Tűzcsapok, tűzcsapszekrények és szerelvények Műanyag zárókupak C és B Ikertárcsás körfűrész, TwinSaw PARATECH feszítő szerszámok Akkumulátoros Milwaukee szerszámok LEADER nagyteljesítményű sugárcsövek Világító kötél, villogó jelzőfények, menekülő maszk HAGYOMÁNY ÉS ÚJDONSÁG A TŰZVÉDELEMBEN = IFEX

17 Mélykúti Sándor Tűzoltó gépjárművek kárjavítása Már maga a baleset is sokféle lehet akár az okozóját, a körülményeit tekintve, de miután megtörtént a baj, a jármű sérüléseinek kijavítása is több irányt vehet. Ez utóbbi fázis köré íródtak a kárjavításról szóló alábbi gondolatok. Mi befolyásolja a kárjavítások átfutási idejét? A karambolos javítások nem tartoznak a rövid átfutási idejű hibalehárítások körébe. Nem csupán azért, mert egy-egy tűzoltógépjármű károsodásának kijavítása hosszú időt vesz igénybe, hanem azért is, mert maga az ügyvitel is hosszadalmas eljárást takar. Amíg egy természetes elhasználódásból eredő napi javítás megrendelése csupán a tulajdonos, üzemeltető szándékán múlik, addig a munka megkezdése kárjavítás esetén egy relatív hosszú ügymenet eredménye. Ennek első eleme a káresemény bekövetkezésének jelzése a bróker, a biztosító, és/vagy a szerviz felé. Amennyiben személyi sérülés történt, illetve más okból kifolyólag rendőrségi vagy egyéb hatósági, szakhatósági vizsgálat vált szükségessé, úgy többnyire ennek lezárásáig a javítás nem kezdhető meg. A következő lépés a biztosítói szemlék megtartása, melynek során nem kizárt, hogy a jármű teljes megbontását végre kell hajtani. Ezért szerencsés ha a pótszemlék elvégzéséhez szükséges megbontásokat végrehajtó szerviz ugyanaz, amely majd a kárjavítást is elvégzi. Így idő spórolható meg, és a bontási fázisok nem jelentenek külön költség többletet, mivel azok egyúttal a javítás fázisai is. A szemlék során elkészülnek az árajánlatok és megtörténnek olyan egyeztetések, melyek alkalmával definiálásra kerül, hogy új részegységek beépítésével vagy karosszéria elemek javításával történjen meg a kárjavítás. Az árajánlatok elkészültét követően megrendelés születik az ajánlat ill. ajánlatok elfogadásával, és elviekben megkezdődhet a javítás. Az elviekben -t azért kell kiemelni, mert a javítás megkezdéséhez egyrészt javító alkatrészekre, másrészt szabad kapacitásra van szükség. Az esetek többségében természetesen nem akkor jut el egy kárügyintézési folyamat a javítás megkezdhetőségének stádiumába, amikor szabad kapacitás is rendelkezésre áll, vagy éppenséggel egyszerre több karambolos sérülés is történik a tűzoltójárművek körében. Ugyanez a helyzet a kárjavításhoz szükséges javítóalkatrészek rendelkezésre állásával is, hiszen a karambolos sérüléseknek éppen az a sajátossága, hogy éppen olyan alkatrészek sérülnek, amelyek a rendeltetésszerű napi használat során nem szoktak. Mindennek okán valószínű készletezésükre sem áldoznak költséget a javító szervezetek. Amennyiben figyelembe vesszük az előzőekben vázolt adminisztrációs folyamatot, valamint a konkrét javítás átfutási idejét meghatározó két utóbbi tényezőt, úgy belátható, hogy a kárjavítás többnyire valóban nem rövid folyamat. Ezért is lenne rendkívül nagy szükség egy országosan felállított cserejármű parkra. Minden részre kiterjedő javítás Amikor a teljes felépítmény cserére szorul A rejtett hibák feltárása Most nézzük meg azokat a szempontokat, amelyek a kárjavítást végző kiválasztásához vezetnek. Amint már érintettük, a balesetek során bekövetkező gépjárműsérülések többnyire rejtett hibákat is magukban hordoznak. Az első szemrevételezés alkalmával sok minden megállapítható a sérülés mértékét illetően, azonban, a felszín mögött meghúzódó belső deformációk csak megbontás után diagnosztizálhatók. Az elmúlt években számos olyan példa igazolta a megbontás szükségességét, amelynél a tüzetes felülvizsgálat elmaradt, és ezért később kerültek felszínre a jármű menetstabilitását, illetve üzembiztonságát befolyásoló problémák. Több olyan eset is előfordult, amikor a kárfelvétel során is elmaradt a jármű megbontása és maga a javítás is úgy került végrehajtásra, hogy a legalapvetőbb bontási műveleteket sem hajtották végre. Évekkel később, a jármű felújítása alkalmával vált nyilvánvalóvá, hogy olyan mértékű felelőtlen javítással állunk szemben, amely bármikor, akár halálos áldozatot követelő közúti balesethez vezethetett volna. A futóművek aránylag minimális elmozdulása az alváz illetve segédalváz relatív jelentéktelennek tűnő csavarodása oda vezet, hogy egy 4000 liter vízzel terhelt tartály szállításakor a jármű egy hirtelen mozdulatnál vagy útpadkára történő lehajtásnál felborulhat. Ezért van kiemelt jelentősége, hogy a kárfelvétel VÉDELEM szám VISZHANG 17

18 illetve a megbontást követő pótszemle alkalmával minden hiba, minden sérülés feltárása megtörténjen. Audatex program A biztosító társaságok csak olyan szervizekkel kötnek szerződést, amelyek mind adminisztrációs, mind a személyi és tárgyi feltételek terén valamennyi általuk támasztott követelménynek megfelelnek. Kötelezik a szervizeket egy előre rögzített ügyviteli folyamat betartására, az Audatex program használatára, és az általuk rögzített tarifák alkalmazására. A szerződés megkötését követően azonban a szerviz tárgyalási pozíciója is erősödik, amely következtében a balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosa is biztos lehet abban, hogy valamennyi hiba feltárása és kijavítása megtörtént. Meglehet a biztosító társaság esetenként abban érdekelt, hogy ne a konkrét javítási költségeket finanszírozza, hanem kifizessen egy kialkudott összeget az üzemeltetőnek és ezt követően már a tűzoltóság gondja a javítás. Ilyenkor fordul elő legtöbbször, hogy akkor spóroljunk a kapott pénzből, és keressünk egy nagyon olcsó javítót. A helyzet ugyan ez, amikor nincs biztosítás és a tűzoltóságnak saját magának kell finanszíroznia a javítás költségeit. A baráti alapon végzett, megbontás nélkül végrehajtott relatív olcsón megszámított kárjavítások többnyire garanciát nem tartalmaznak, és bár esetenként gyorsabbak, mégis felelőtlen műszaki megoldásokat takarnak. Nem egy esetben az is előfordult, hogy a jármű ismeretének hiányából, a felkészületlenségből, a javításhoz szükséges alkatrészek hiányából fakadóan megrekedt a javítási folyamat, és akár évekig is elhúzódott egy-egy karambolos javítás. Nem véletlen, hogy a tűzvédelmi törvény kapcsán kiadott, a technikai eszközök javítására vonatkozó BM rendelet nem tesz különbséget javítás és kárjavítás között, amikor OKF regisztrációhoz köti a javítást végzők tevékenységét. A karambolos javításoknál a garancia vállalása legalább annyira velejárója a javításnak, mint a felújítások esetében. A millió Ft-os beszerzési értékű tűzoltógépjárművek karambolos sérülései többnyire millió Ft-os nagyságrendűek lehetnek. Nem egy esetben fordult elő olyan karambolos sérülés, ahol a helyreállítás költsége 10 és 20 millió Ft között mozgott. Látható, hogy a kárjavítás - ha az valóban az eredeti állapot helyreállítását célozza meg - nem olcsó. Azt is tudni kell, hogy a javító szerviz finanszírozza a kárjavítás költségeit a javítás teljes időtartama alatt. A biztosító a munka elkészülte után rendezi a számlát meglehetősen hosszú átfutási idővel. Mindezt tetézi, hogy a végszámla az üzemeltető felé kerül kiállításra, így plusz egy lépcső iktatódik az átutalási folyamatba. Szintén nem példa nélküli az olyan eset, amikor a jelzett nagyságrendű karambolos javítást tőkeerő hiányában nem tudta folytatni vagy befejezni a munkát baráti alapon bevállaló szerviz. Milyen dokumentumokra van szükség? Az érdemi munka megkezdéséig az alábbi dokumentumokra, illetve azok másolatára van szükség: kárbejelentő, forgalmi engedély és gépjármű vezetői engedély másolat, törzskönyv, vagy hiteles szerződés másolat a finanszírozói meghatalmazás beszerzéséhez, rendőrségi jelentés, amennyiben ilyen készült, meghatalmazás a kárügyintézés bonyolítására, biztosítási kötvény másolat, valamint írásos megrendelő. A megrendelőt minden esetben az üzemeltető tűzoltóság adja ki. Megrendelő valójában már a kárfelvételhez is szükséges több okból. Egyrészről amint azt több helyen is említettük, a mindenre kiterjedő kárfelvételhez többnyire pótszemle útján jutunk el, ami feltételezi a gépjármű megbontását. Ezek a megbontási munkák természetesen már költséggel járnak, amely költségek beépülnek a kárjavítás folyamatába, amennyiben a karambolos javítást az a szerviz végzi el, amely a pótszemlékhez a megbontásokat is végrehajtotta. Természetesen, ha más javító fejezi be a kárjavítást, úgy a pótszemlékhez szükséges megbontást végző szerviz jogosult a bontás költségeit érvényesíteni. Legvégül: a karambolos sérülések kijavítását követően részben a hosszú átfutási határidők miatt, részben a jármű sérüléseinek mélysége miatt indokolt minden esetben teljes felülvizsgálatot illetve üzempróbát végrehajtani. E nélkül egy karambolos javítás csupán külső lemezmunkákban és fényezésjavításban megnyilvánuló kozmetikázás. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy tűzoltógépjármű karambolos javítását egy felülvizsgálati jegyzőkönyv kiállításával kell zárni. A megfogalmazott gondolatokkal talán sikerült érzékeltetni, hogy melyek azok a sarokpontok, melyre a biztosítások megkötésekor figyelni kell, és ha bekövetkezik egy közúti baleset során a jármű sérülése, akkor milyen úton és milyen tényezőkre figyelve lehet eljutni a kárjavítás végére. Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt. VÉDELEM Online virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom a szakmai információ forrása 18 VISZHANG szám VÉDELEM

19 m e g e l ő z é s Nyíri Csaba A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások hatósági engedélyezése Mit jelent az engedélyezési eljárás gyakorlatában a kiemelt nagyberuházás? Milyen különleges eljárásrend kapcsolódik hozzá? Hogyan alkalmazták ezeket az előírásokat Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében? A célkitűzés A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény legfőbb célja a hatósági engedélyezési eljárások felgyorsítása, az ügyintézési határidők csökkentése. A törvénynek közvetlenül az ügymenet gyorsítását szolgáló szabályai mellett, az egyes hatósági és szakhatósági hatáskörök kormányrendeletben egyedileg történő telepítése is a szakszerűséget és a gyorsaságot kívánja elősegíteni. A törvény hatálya alá tartozó beruházások engedélyezése jellemzően sokszereplős, az ügyintézés gyorsítása, mint célkitűzés megvalósításának érdekében különös jelentősége van az engedélyezési eljárásokat megelőző, a törvény keretei között lefolytatott egyeztetéseknek. Szabályozási háttér A tervek egyeztetése A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások körébe sorolt projektek létesítményeinek hatósági engedélyezése során a törvény 3. (1) bekezdésében előírt soron kívüli ügyintézést a 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (6) bekezdésében szabályozott területi koordináció segíti elő. A kiemelt beruházások tekintetében kiemelkedő jelentőségű a törvény 4. -ába foglalt előírás. E szerint a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárás megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. A törvény lehetővé teszi, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a hatóság és az eljárásban részt vevő szakhatóságok a beruházóval egyeztetést tartsanak. Az erről készült emlékeztető azonban az egyeztetésen részt vevők számára csak tájékoztatásul szolgál, jogi következménnyel nem bír. A tervezői egyeztetés az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 19. (1) bekezdése szerint is kötelező. (Az érdekelt hatóságokkal és szakhatóságokkal, valamint az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval.) Mindezek révén - a közigazgatási hivatal által megteremtett intézményi keretek között - a hatósági, szakhatósági ügyintézési idők lerövidíthetőek. (Baranya megyében az egyeztetési feladatok ellátásában jelentős részt vállal a közigazgatási hivatal.) EKF egyeztetések Ez azonban a szakhatóságnak is jelentős többletfeladatot jelent. A közigazgatási hivatal által szervezett egyeztetések mellett, a tervezés folyamán mindvégig biztosítani kell a tervezők számára a közvetlen konzultációs lehetőséget is (elektronikus levelezés, telefon, személyes egyeztetés). A közigazgatási hivatal többször javasolta, hogy a beruházó/ építtető az építési engedélyezési eljárást indító kérelem benyújtása előtt megfelelő tervek birtokában kezdeményezze az előzetes szakhatósági állásfoglalás beszerzését. Álláspontjuk szerint a szakhatóságok előzetes állásfoglalást adhatnak, melyeket az ügyfél mellékel a hatósági (pl. építési) engedély kérelméhez. Ebben az esetben a szakhatóságnak az építési engedélyezési eljárás megindítását követően már csak az általa véleményezett és az engedélyezésre benyújtott tervek azonosságát kell vizsgálnia. Ez rövidíti az eljárás idejét. Ezzel azonban az EKF projekt beruházói eddig nem tudtak élni. A feszített tempójú tervezés miatt a tervezők a beadás előtti utolsó pillanatig dolgoztak. A szakhatóságokhoz így a kész tervek csak a hatóságtól érkeztek meg. Ennek esetenként a terv hiányosságai miatt negatív következményei is voltak. Hiába van ugyanis tervezői egyeztetés, ha azokon még véleményezésre alkalmas tervek nem állnak rendelkezésre. A többszöri egyeztetés ellenére több esetben szólítottuk fel a tervezőt hiánypótlásra, melyet a kiemelt beruházások esetén egy eljárásban csak egy esetben lehet megtenni. Az egyik terv tűzvédelmi tervfejezetének szakmai színvonala miatt a tűzvédelmi szakértő engedélyének visszavonását is kezdeményeztük. Soronkívüliség, rövidebb határidők A törvény kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívüli elbírálását rendeli el, s a hatóság ügyintézési határideje legfeljebb hatvan nap lehet. A soronkívüliség valójában határozatlan jogi fogalom. A kiemelt beruházások terén azt jelenti, hogy az érkezési sorrend szerinti ügyintézés helyett, az első helyen intézendők a kiemelt ügyek. A törvény rövidíti a szakhatósági ügyintézési időket is. A szakhatósági állásfoglalásra a 15 napos ügyintézési határidő megmaradt, azonban hosszabbítani csak 8 nappal lehet. A hiánypótlásra történő, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. A törvény rövidítette a jogorvoslati eljárások idejét is. Sőt a kiemelt jelentőségű ügyekben minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni. Az EKF projektek ügyében megszokottá vált, hogy a megkereséseket a hatóság munkatársai elhozzák a szakhatóságokhoz és a katasztrófavédelmi igazgatóság részéről is elvisszük az iratokat a hatóságokhoz. VÉDELEM szám MEGELÕZÉS 19

20 A hatáskörök A törvény 2. (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a közigazgatási ügyekben hatóságként és szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott, ennek hiányában a másodfokon eljáró közigazgatási szerv jár el. A törvény végrehajtására több kormányrendelet is született. Így kiemelt üggyé lett nyilvánítva pl. a Budai Palota kulturális, turisztikai fejlesztéséhez, a vasúti beruházások megvalósításához, útépítési beruházásokhoz, Záhony térségében a vasúti, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások. A 74/2008. (IV. 3.) számú rendeletével a Kormány a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program fejlesztési kulcsprojektjeihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő hatósági ügyeket is kiemelt jelentőségű ügyekké nyilvánította. E rendelet a többiekhez képest azért eltérő, mert egy város megújítása kapcsán térben eltérő helyszíneken több épület épül, és több közterület kerül felújításra. A rendelet a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelölte meg a tűzvédelem területén eljáró elsőfokú közigazgatási szervként, három tűzvédelmi szakhatósági ügyben. Tapasztalatok, problémák Létszámproblémák Baranyában évekig nem volt kiemelt nagyberuházás. A kiemelt beruházások gyors ügyintézésére nem volt felkészülési időnk és pont egy olyan helyzetben kerültek hozzánk a hatáskörök, amikor az előző évek létszámcsökkentései miatt a megelőzési osztályon mindössze két előadói hely maradt. A Kormány 1019/2006. (III. 10.) számú határozat lehetővé teszi, a évi LIII. törvény végrehajtásával közvetlenül összefüggő, indokolt költségnövekedésének fedezetét az operatív programért felelős miniszternél történő igénylését. Ezzel éltünk is, azonban létszámot nem kaptunk. Így maradt a feladatok belső átcsoportosítása, egyes feladatok más szakmai osztályokra, kirendeltségekre telepítése. Ennek is következménye, hogy a 15 napos ügyintézési időnket általában kitöltjük. Hatásköri ellentmondások Az egyeztetések során hamar kiderült, hogy a tűzvédelmi hatáskörökkel is jelentős problémák vannak. Mint közismert a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályait a 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet állapítja meg. Ez a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak 11 témában állapít meg hatáskört. Ezek közül egyenként egy sem lett kiemelt üggyé nyilvánítva a 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletben. Emiatt aztán nem volt egyértelmű, hogy az EKF beruházásaival kapcsolatban az első fokú tűzvédelmi hatósági hatáskörökkel mely szerv rendelkezik. Egyik álláspont szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mert a 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet nem sorolja fel ezen ügyeket, tehát a tűzvédelmi hatósági ügyek nem lettek kiemelt hatósági üggyé nyilvánítva. A másik álláspont szerint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, mert az eljárások az EKF beruházásaival összefüggésben folytatódnak. A kormányrendelet nem határozott meg más hatóságot, de ebben az esetben figyelembe vehető a törvény 2. -a. E szerint, ha a Kormány rendeletben nem jelölt ki eljáró hatóságot, akkor a másodfokon eljáró közigazgatási szerv jár el a kiemelt beruházások ügyeiben. A hatósági ügyek mellett más hatóság engedélyezési eljárásaiban elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként működik közre a hivatásos önkormányzati tűzoltóság. A szakhatósági hatásköröknél szintén kétféleképpen értelmezhetők a hatáskörök. A 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint csak az építési, útügyi és a vízjogi engedélyezési eljárásokban van a katasztrófavédelmi igazgatóságnak elsőfokú tűzvédelmi szakhatósági hatásköre. Kérdés, hogy a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hatósági ügyekben (pl. használatbavételi ügyek) mely szervnek van elsőfokú tűzvédelmi szakhatósági hatásköre, és kinek van hatásköre azon eljárásokban, melyek nincsenek felsorolva a jogszabályban. (Pl. üzlet működési engedélyezési ügyek, telepengedélyezési ügyek, stb.) Kötelező egyeztetések Egy beruházás során több egyeztetési kötelezettséget is előír az OTSZ (pl.: tűzcsapok elhelyezése, száma, stb.) amely nem minősül önálló hatósági ügynek. Ezeket az egyeztetéseket a jogszabály szerint a tűzoltósággal kell lefolytatni, aki az egyeztetésekben foglaltak teljesülését az építési és a használatbavételi eljárások során ellenőrzi. Szakmai szempontból az lenne indokolt, hogy az egyeztetéseket is az a hatóság folytassa le, aki az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt. A jogszabály szigorú értelmezésével azonban ez a kiemelt ügyekben elkülönül. Kérdés tehát, kivel egyeztessen a tervező? Ilyen problémák merültek fel a középmagas és magas épületek meglévő tűzoltási és felvonulási területeivel kapcsolatban is. A területekre építési engedélyezési eljárást folytatnak le, ahol azonban nincs tűzvédelmi szakhatósági hatáskör (csak épületek esetén van). Hatáskör nélkül szakhatósági állásfoglalást nem adhatunk. Útépítési engedélyeknél ugyan van szakhatósági hatáskörünk, azonban e tűzoltási felvonulási területekre nem kell útépítési engedélyt kérni. Arra az álláspontra jutottunk, hogy ilyen esetekben a tervezői egyeztetést a tűzoltósággal kell lefolytatni. Ennek okai: 1. Az épületek építése során a tűzoltóság járt el tűzvédelmi szakhatóságként a középmagas épületek építési ügyeiben, tehát ismerheti, hogy az épületekhez milyen tűzoltási felvonulási területet terveztek. 2. A tűzoltóság, mint tűzvédelmi ellenőrzési hatáskörrel rendelkező szerv jogosult ellenőrizni és jogszabálysértés esetén kötelessége intézkedést kezdeményezni. Így egy idő után a tervtárgyalásokon már két tűzvédelmi hatóság vett részt. Összefüggések feltárása A hatáskörökre is vonatkozik, hogy a jogszabályok egymással szoros összefüggésben vannak, azokból egy eljárást kiszakítani szakmailag indokolatlan az alábbiak miatt. A beépített tűzvédelmi berendezések szükségessége az épületek építési engedélyezési eljárásaiban dől el, melyet követően annak terveit és használatbavételét külön engedélyeztetni kell. A tűzvédelmi berendezések tervezésénél és engedélyezésénél ismerni kell az építési engedélyezési tervdokumentációt. Az építkezések során lehetősége van a tűzvédelmi hatóságnak, hogy ellenőrizze a tervek szerinti megvalósulást annak elkerülése érdekében, hogy ne az épület használatbavételekor derüljenek ki a problémák, illetve vannak eltakart épületszerkezetek, melyek a használatbavételkor már nem látszanak. 20 MEGELÕZÉS szám VÉDELEM

Mélykúti Sándor Tűzoltó gépjárművek kárjavítása

Mélykúti Sándor Tűzoltó gépjárművek kárjavítása Mélykúti Sándor Tűzoltó gépjárművek kárjavítása Már maga a baleset is sokféle lehet akár az okozóját, a körülményeit tekintve, de miután megtörtént a baj, a jármű sérüléseinek kijavítása is több irányt

Részletesebben

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21.

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. 2013 Pomáz, Hunyadi u. 5 Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. Előadó: Szitányiné Siklósi Magdolna okl. faip. mérnök nyug. tűzoltó alezredes faanyagvédelmi szakértő építész tűzvédelmi szakértő 9/2008.

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?

Részletesebben

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2014. október 2. Érces

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata

Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata (Készült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlásának megfelelıen, figyelembe véve

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA Előadó: Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök, egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök,

Részletesebben

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai.

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Miért aktuális ez a téma Kivitelezés minőségének hatása a tűzvédelem területén: 1. Egységes szabályok (alapkövetelmények) kivitelezők részére

Részletesebben

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 Az állásfoglalás kiterjed a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának

Részletesebben

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Az OTSZ 5.0 újdonságai Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az OTSZ 5.0 újdonságai TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Érces Ferenc tű.

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése:

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztálya az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépését megelőzően széleskörű szakmai konferenciákat,

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 6., kedd Tartalomjegyzék 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák

Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák Acélszerkezetek tűzzel szembeni ellenállása, kapcsolatos problémák Horváth Lajos tű. alezredes Főigazgatóság 1 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az OTSZ szerint. Az épületszerkezetek

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat V. melléklet A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

A vasbeton gazdaságossági méretezése

A vasbeton gazdaságossági méretezése A vasbeton gazdaságossági méretezése dr. Hajtó Ödön 1 Vegyünk egy 6 métert áthidaló vasbeton lemezt, melyet az önsúly és 2,5 kn/fm hasznos teher terhel 1 fm termék árát a továbbiakban az alábbi alapárakkal

Részletesebben

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzoltó készülék k tanúsítás s folyamata, tapasztalatai a vizsgáló intézet szemével Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzvédelmi Megfelelőségi gi Tanúsítv tvány szerepe

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

Horváth Lajos tq. alezredes. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék

Horváth Lajos tq. alezredes. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék Horváth Lajos tq. alezredes Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tqzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági

Részletesebben

SZAKIRODALMI AJÁNLÓ. Szerkezetek tervezése tűzteherre az MSZ EN szerint. Faszerkezetek tervezése EUROCODE 5 alapján. EUROCODE 7 vízépítő mérnököknek

SZAKIRODALMI AJÁNLÓ. Szerkezetek tervezése tűzteherre az MSZ EN szerint. Faszerkezetek tervezése EUROCODE 5 alapján. EUROCODE 7 vízépítő mérnököknek A könyv a 2011. január 1-től kötelezően alkalmazandó, európai tartószerkezeti tervezési szabvány ismertetését és alkalmazását mutatja be. A beton, vasbeton, acél és fa szerkezetekre alkalmazandó, tűzteherre

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

305/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet A tervpályázati e l j á r á s o k s z a b á l y a i r ó l. Dr. G álfi Sarolta. 2012. március 27.

305/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet A tervpályázati e l j á r á s o k s z a b á l y a i r ó l. Dr. G álfi Sarolta. 2012. március 27. 305/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet A tervpályázati e l j á r á s o k s z a b á l y a i r ó l Dr. G álfi Sarolta f ő o s z t á l y v e z e t ő - h e l y e t t e s K ö z b e s z e r z é s i H a t ó s

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi TŰZVÉDELMI ÉS MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT KÉPZÉS Tisztelt Asszonyom/Uram! Bizonyára már Ön is értesült a kollégáktól illetve a médiából, hogy a tűzvédelem területén 2015. március 5-től új korszak kezdődött,

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Dr. Demény Ádám PhD tű. alezredes BM OKF GEK igazgató Budapest, 2012. január 14. Az előadás felépítése

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő:

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő: Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés : A külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű forgalomba helyezése. forgalmi engedély: 6.000 Ft, törzskönyv:

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető A BIZTONSÁG az emberiség történetében mindig is az élet és a

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Zónabesorolást csak A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt területeken kell végezni? Az OTSZ 5. Melléklet II. Fejezet 2.8.-2.13. pontjai

Részletesebben

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági felügyelete. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági felügyelete. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály A kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági felügyelete Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat VIII.

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Aszód Város Önkormányzata Átdolgozott Szabályzat (4. pályázati elem) BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 A gazdaság verseny tisztaságának

Részletesebben

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Okt. Hét 1. Téma Bevezetés acélszerkezetek méretezésébe, elhelyezés a tananyagban Acélszerkezetek használati területei

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

előzetes vitarendezési kérelmet

előzetes vitarendezési kérelmet E l ő z e t e s V i t a r e n d e z é s i k é r e l e m Alulírott Papp Attila a Konica Minolta Magyarország Kft, mint ajánlattevő (továbbiakban: Kérelmező) nevében a Nyomatmenedzsment rendszer kialakítása

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. ELŐTERJESZTÉS

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. ELŐTERJESZTÉS Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalja: Pénzügyi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Mi a teendő kár esetén?

Mi a teendő kár esetén? Mi a teendő baleset esetén? Mi a teendő kár esetén? Közúti baleset bekövetkezése esetén a gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050

Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050 V. KERÜLET I ÉP ÍT ÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA ÉP ÍT ÉSÜGYI OSZT ÁLY Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050 helyrajzi számú ingatlan.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006 február 13-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006 február 13-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006 február 13-i ülésére Tárgy: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde udvari játékainak átalakítása, pótlása Előadó: Igmándyné Hebling

Részletesebben

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra)

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra) 2. A vizsgázó tervellenőr ismerje: a) a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, b) a tervellenőr feladatát, a tevékenység ellátásának összeférhetetlenségi szabályait, c) az etikai-fegyelmi szabályokat,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

MHT Vándorgyűlés 2013

MHT Vándorgyűlés 2013 MHT Vándorgyűlés 2013 Az építési termékekre vonatkozó szabályok dr. Hajtó Ödön KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/17/EK IRÁNYELVE a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai, az ágazatokban

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. november 12-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. november 12-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 240/2015. (X.15.) határozata kapcsán a közreműködő partnerek

Részletesebben

KGFB kárrendezési szabályzat

KGFB kárrendezési szabályzat Genertel Biztosító Zrt. KGFB kárrendezési szabályzat A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlása alapján Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: Mátyás

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

VIII. ORSZÁGOS KÉMÉNYKONFERENCIA Farkas Tamás Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Elnök 2014. Március 27-28.

VIII. ORSZÁGOS KÉMÉNYKONFERENCIA Farkas Tamás Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Elnök 2014. Március 27-28. VIII. ORSZÁGOS KÉMÉNYKONFERENCIA Farkas Tamás Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Elnök 2014. Március 27-28. A kéményseprő-ipari jogszabályváltozások utáni LOSZ tapasztalatok, termofor

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 5., péntek Tartalomjegyzék 228/2014. (IX. 5.) Korm. rendelet A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.)

Részletesebben

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Nézzük meg az előzményeket! 2/2002 (I.23.) BM rendelet Ellenőrzés, javítás: Olyan műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, amelynek

Részletesebben

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG 2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. március 6.) az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás 2014. szeptember 18. 1 - A mai nap tematikája 1. Szabvány és jogszabályi környezet

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2011. (II. 24.) számú rendelete a Terézvárosi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről Módosítás: a) 26/2011. (V.

Részletesebben

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N.

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. Tűzvédelem egy építőipari fővállalkozó szemszögéből Összeállította: Reiger László vállalkozási főmérnök VER-BAU KFT. Kecskemét S T A B I L A N A Z É L V O N A L

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város területén a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával

Részletesebben

ÉME ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI ENGEDÉLY

ÉME ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI ENGEDÉLY ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1113 Budapest, Diószegi út 37. Levélcím: H-1518 Budapest, Pf : 69. Telefon: +36 (1) 372-6100 Fax: +36 (1) 386-8794 E-mail: info@emi.hu Honlap:

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2081-49/2010. 2. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Piac

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben