HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK ÉRTELMEZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK ÉRTELMEZÉSE"

Átírás

1 1 Lénárt Sándor 1 HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK ÉRTELMEZÉSE Napjaink társadalmi elvárásai, a nemzetközi trendek, a hazai és nemzetközi jogszabályi, szabványügyi környezet Uniós elvárásoknak is megfelelő folyamatos változása, a NATO csatlakozás, illetve a NATO szabványok növekvő alkalmazása okán a magyar haderő haditechnikai eszközparkjának fejlesztése, korszerűsítése nem képzelhető el a beszerzésre kerülő új eszközökkel, anyagokkal szemben támasztott környezetbiztonsági, környezetvédelmi követelmények komplex vizsgálata és az ilyen eszközök által egész élettartamuk folyamán generált környezeti hatások elemzése nélkül. BEVEZETŐ A haderő alaprendeltetési feladatainak ellátása, folyamatos készenlétének fenntartása érdekében rendszeres kiképzési, felkészítési tevékenységet végez. A kiképzés során a haditechnikai eszközök használatára is sor kerül, amelyeket erre alkalmas állapotban kell tartani. A különböző intenzitású környezethasználat megjelenik a katonai tevékenységek mindegyikében. A Magyar Honvédség békeműködése során a környezet elemeire gyakorolt negatív hatások jelentős része a haditechnikai eszközök és hadianyagok üzemeltetésitechnológiai folyamataiból származik. A haditechnika üzemeltetése [10] alatt itt az üzembentartás, az üzemfenntartás, és a tárolás technológiai folyamatait értem, természetesen a javításokat/szervizeléseket is ide számítva. Ezek során esetenként nagy mennyiségű és összetételt tekintve gyakran veszélyes anyagokkal, készítményekkel folytatnak az adott technológiában előírt tevékenységet. A haditechnikai eszközök üzemeltetése során alkalmazott kenő-, karbantartó-, üzemanyagok, hidraulika-, munka- és hűtőfolyadékok, egyéb speciális kémiai anyagok, valamint ezek elhasználódása, cseréje során keletkező veszélyes hulladékok helytelen használata, illetve gyűjtése, tárolása potenciális veszélyt, kockázatot jelent a környezet elemeire és az állomány egészségére egyaránt. Látható, hogy a haditechnika és technológia békés körülmények között történő üzemeltetése környezetterheléssel, a technológiai előírások helytelen alkalmazása esetén pedig 1 Lénárt Sándor mk. őrnagy, okl. haditechnikai menedzser, ZMNE Vegyi és környezetbiztonsági tanszék nappali doktorandusza.

2 2 szennyezéssel jár, ami háborús körülmények nélkül is jelentős környezeti kockázatokat hordoz magában. Legalább ilyen nagyságrendű, de kevésbé kutatott, és így napjainkban nem mindig nyomon követhető környezeti kockázatot jelent az elhasználódott, elavult, vagy valamely más okból feleslegessé vált, és a hadrendből kivont (kiselejtezett) hadfelszerelések egyes komponenseinek környezetvédelmi szempontból nem elfogadható kezelése. Konkrét problémaként fogalmazódik meg a kivont és hulladékká vált inkurrens haditechnikai eszközök és hadianyagok újrahasznosításának vagy ha ez nem lehetséges a jogszabályoknak megfelelő módon történő végső elhelyezésének, ártalmatlanításának kérdése. A Magyar Honvédségben a legtöbb inkurrens anyag, illetve veszélyes hulladék a szakágaknál, ezen belül is elsősorban a haditechnika rendszerben tartási folyamataiban (üzemeltetésében, fenntartásban), másrészt a rendszerből történő kivonás során keletkezik. Ez utóbbi folyamat jelenleg hatványozottan jelentkezik, tekintettel arra, hogy a haderő átalakítása kapcsán rövid idő alatt jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz és hadianyag rendszerből történő kivonására került sor. Napjainkban a magyar haderő jelentős mennyiségű inkurrens, a rendszerből kivont, nehezen hasznosítható, értékesíthető anyaggal és eszközzel rendelkezik. További problémát jelent, hogy az anyagi készletek egy része, és az eszközök egyes komponensei a veszélyes hulladékok különböző kategóriáiba tartoznak. A leselejtezett hadfelszerelésről való végső és megfelelő gondoskodás különösen nagy munka- és költségráfordítást igényel. A haditechnikai eszközök egyes részei elsősorban fémhulladékként hasznosíthatóak. Újrahasznosításra alkalmatlan részegységeik a környezetet terhelő hulladékok mennyiségét gyarapítják, és az esetek jelentős részében a környezetre ártalmas veszélyes hulladék-komponenst is tartalmaznak. Az ilyen veszélyes hulladékok jelenléte növeli a környezetvédelmi szempontból elfogadható újrafelhasználás, újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás költségeit. Az inkurrens eszközöket szét kell szedni, az újrahasználható alkatrészeket ki kell termelni, amihez jelentős idő, energia és pénz szükséges. Az újra-használatra nem alkalmas, de másodlagos nyersanyagként hasznosítható részeket fel kell darabolni. A környezetre ártalmas, nem hasznosítható részegységeket, alkatrészeket el kell választani a környezetre nem, vagy kevésbé ártalmas részektől, mert csak így van esély

3 3 az értékesítésükre, újrahasznosításukra [13]. A haderőfejlesztés kapcsán kivont eszközök esetleges hasznosítás céljából való átalakítása, hatástalanítása, környezetvédelmi szempontból is elfogadható szétszerelése, és/vagy megsemmisítése, a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása éveket és milliárdokat igényelne. A rendszerből kivont eszközöket, anyagokat akármi lesz is a végleges sorsuk még hosszú ideig kényszer tárolni szükséges. A tárolás feltételrendszerének kialakításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. Mivel ez utóbbi nem minden esetben valósul meg, ezért egyes veszélyes anyagok környezetbe jutása potenciális veszélyként jelentkezik. Napjaink katonai környezetvédelmének egyik súlyos kérdése, hogy mi történjen ezekkel az újra nem használható/hasznosítható, veszélyes komponenst vagy komponenseket tartalmazó, és így a környezetre folyamatos potenciális veszélyt jelentő hulladékokkal. E negatív jelenségek egyik kiváltó oka, hogy az elmúlt évtizedekben a rendszeresítés során nem vették figyelembe a bölcsőtől a sírig elvet. A rendszeresítési eljárásokban nem, vagy alig vizsgálták a rendszerből történő kivonáskor (selejtezéskor) keletkező és felhalmozódó (selejt) veszélyes anyag, illetve hulladék kezelésének (ártalmatlanításának) kérdését [4]. KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYELVEK Fenntartható fejlődés elve Az emberi szükségletek kielégítése kapcsán merült fel az a gondolat, hogy nem lehet a környezetünket úgy igénybe venni, és szükségleteinket oly módon kielégíteni, hogy eközben szennyezzük, vagy akár csak jelentősen terheljük azt. A ma emberének nincs morális joga a következő generációk létfenntartásához és jólétéhez szükséges környezet károsítására, hiszen az ökológiai rendszerek regenerálódási képessége korlátozott. Ebből a felismerésből alakult ki a fenntartható fejlődés elve, amely mögött elsősorban gazdasági és szociális megfontolások húzódnak, és amelynek lényege, hogy a társadalom jelen szükségleteit úgy elégítsük ki, hogy eközben megőrizzük környezetünk minőségét és az erőforrásokat a jövő generációk számára. A környezetre gyakorolt negatív hatásosok csökkentése és a környezet széleskörű védelme ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az emberek egészsége és jóléte megóvásának is. A fenntartható fejlődés egyik célja a negatív környezeti hatások felmérése, ezek következményeinek prognosztizálása és a lehetséges megoldások megkeresése.

4 4 NATO környezetvédelmi alapelvek A NATO vezetése már több mint három évtizeddel ezelőtt meghatározta a tagállamokban rendszeresített haditechnikai eszközök és hadianyagok teljes életciklusára vonatkozó minőségi, megbízhatósági és környezetvédelmi követelményeket, a fejlesztéstől egészen a rendszerből történő kivonásig. Így már a különböző haditechnikai eszközök beszerzése során érvényre jutnak a követelményrendszerben meghatározott környezetvédelmi szempontok. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi tervezést beillesszék a fő tervezési folyamatokba, és elkerüljék a haditechnikai eszközök, berendezések üzemeltetése alatt jelentkező káros környezeti hatásokat, szennyezéseket, valamint a költségeket is minimalizálják már az új eszközök (berendezések) beszerzési folyamata elején figyelembe veszik a fellépő környezeti hatásokat, és a környezetvédelmi szabályozásnak megfelelő válaszokat, műszaki megoldásokat alkalmaznak. Az elképzelések szerint olyan haditechnikai eszközöket (fegyverrendszereket), hadianyagokat kell kifejleszteni, amelyeknél teljes élettartamuk alatt hatékonyan minimalizálták a káros környezeti hatásokat [3]. Hazai jogszabályi háttér Hazánkban szintén nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzés elvének érvényesítésére. Környezetvédelmi alaptörvényünk alapszabályként előírja, hogy a környezethasználónak a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb méretű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást [1]. A hulladékok szakszerű, a környezetet nem szennyező módon történő ártalmatlanításáról szintén jogszabály intézkedik. A hulladékgazdálkodás alapját képező évi XLIII. törvény többek között előírja, hogy a hulladék termelőjének, kezelőjének felelőssége, és a hulladék tulajdona nem ruházható át sem a szállítóra, sem az előkezelőre. A tulajdonost vagyis a hulladék termelőjét bejelentési kötelezettség terheli a hulladék keletkezéséről, kezeléséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról. A törvény a hulladék kezelése szempontjából nem tesz különbség veszélyes és nem veszélyes hulladék között [2]. Az előzőekben vázolt nemzetközi, hazai és NATO-követelmények ellenére a Magyar Honvédségnek: nincs hosszútávra kidolgozott, a közvélemény által jól nyomon követhető környezetvédelmi programja;

5 5 nincs hulladékgazdálkodási koncepciója (terve); nincs információ a katonai szervezetek hulladékgazdálkodásának helyzetéről, valamint hiányoznak az arra vonatkozó koncepcionális megfontolások is, hogy hol és mennyi hulladék keletkezését lehetne és kell megelőzni; egyes haditechnikai eszközeink, hadianyagaink esetében nem áll rendelkezésünkre konkrét és megbízható adat (információ) az üzemeletetői (fenntartói) input oldalon alkalmazott anyagok és ezzel együtt az output oldalon keletkező (veszélyes) hulladékok mennyiségéről; nincs megbízható információ a haderőt érintő inkurrens anyagok, hulladékok keletkezési, kezelési (elhelyezési) gondjairól, a költségráfordítás- és tervezés helyzetéről [6]. A társadatom a fegyveres erőtől ugyanazt a jogszabályok által kötelezővé tett és a fenntartható fejlődés alapelveit elfogadó környezet-érzékeny magatartást várja el, mint a civil szektor intézményeitől. A kötelezettségek be nem tartása jelentős bírságot vonhat maga után. Sőt, hazánkban a környezetvédelemnek nemcsak polgári, hanem büntetőjogi vonatkozásai is vannak, ami akár 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható [8]. Mindez a honvédelmi szektort arra ösztönözi, hogy a környezetvédelem területén minél előbb érje el a normatív, és a társadalom által is elvárt szintet. Szabványosítás Minden ország életében fontos dokumentumok a szabványok. A szabványosítás nagy gondot fordít a biztonsági, az egészségvédelmi, a fogyasztóvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartására január 1-jétől a 2283/2001 (X. 5.) Kormányhatározattal a nemzeti szabványok kötelező alkalmazását megszüntették, így a szabványokra hivatkozni csak példaként, az európai uniós irányelvekben alkalmazott módon lehet. A szabványokban előírtak tehát a jogszabályokkal ellentétben nem kötelező érvényűek, alkalmazásuk önkéntes. Azonban a jogszabályi követelmények teljesítéséhez sokszor szükséges vagy akár elengedhetetlen is lehet a vonatkozó szabványokban foglaltak érvényesítése. Így a közmegegyezésen alapuló szabvány önkéntes alkalmazása egy jogilag és szakmailag megfelelő, mértékadó, de nem kötelező megoldást jelenthet, amely az esetek többségében éppen a leginkább költség-hatékony megoldás is [9].

6 6 ÉLETCIKLUS, ÉLETTARTAM A szakirodalomban egyaránt találkozunk az élettartam és az életciklus kifejezéssel, a két szó gyakran szinonim fogalomként szerepel. Vannak, akik vitatják használatuk helyességét, ezért az egységes értelmezés érdekében indokoltnak tartom, hogy értelmezzem a címben szereplő életciklus kifejezés fogalmát, tartalmi jelentését. A vonatkozó szabványokban az angol life cycle magyar fordításának megfelelően életciklus kifejezéssel találkozunk. Az ISO szabvány 3.8. pontja életcikluson egy termékrendszernek egymás után következő és egymáshoz szorosan kapcsolódó szakaszait érti, a nyersanyag beszerzésétől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől a végső hulladéklerakásig [7]. A Környezetvédelmi lexikon is az életciklus kifejezést használja. Az itt található értelmezés szerint egy termék életciklusa magában foglalja a nyersanyag kitermelést, az alapanyaggyártást, a szállítást, a gyártást, az értékesítést és elosztást, a használatot és a hulladékká válást [5]. Katonai terminológiában a haditechnikai eszközökre értelmezett életciklusnak van egy tágabb, és egy szűkebb értelmezése. Tágabb értelemben az adott haditechnikai eszközre vonatkozó szükséglet (igény) megjelenésétől annak rendszerből való kivonásig tartó folyamatot, szűkebb értelemben az eszköz beszerzésétől a megsemmisüléséig terjedő időszakot jelenti. A szűkebb értelemben vett életciklus a haditechnikai eszköz konkrét élettartamát, a tágabban értelmezett a vonatkozó szükséglet keletkezését és kielégítésének folyamatát tekinti szemlélete központi kérdésének [10,11]. A haditechnikai eszközökre általánosan vonatkoztatott életciklus folyamatszakaszai (fázisai) tehát a következők lehetnek: Szükséglet, igény megjelenése (koncepció kialakítása); Döntés a rendszeresítésről, pótlásról, bővítésről; Kutatás-fejlesztés (tervezés); Gyártás; Beszerzés; Rendszerben tartás:

7 7 Rendszerbe, szervezetbe állítás, alkalmazásba vétel; Felkészítés, kiképzés; Üzembe, szolgálatba állítás; Üzemeltetés (üzembentartás, üzemfenntartás, tárolás); Továbbfejlesztés, modernizálás; Kivonás, selejtezés (megsemmisítés). Megítélésem szerint az életciklus fogalma egy tágabb, rendszerszemléletű megközelítést tükröz. Az életciklus egymás után következő és egymáshoz szorosan kapcsolódó szakaszokból álló folyamatot jelent. Ennek megfelelően egy termék életciklusa magában foglalja annak (fizikai) élettartamát is, vagyis az eredeti rendeltetés szerinti használatra való alkalmasságának időszakát. Élettartamon tehát egy termék legyártásától, a rendeltetés szerinti használatán (üzemeltetésén), illetve használatra való alkalmas állapotban való tartásának (fenntartásának) ciklikusan egymásután következő folyamatain keresztül, az eredeti funkciója szerinti használatra alkalmatlanná (hulladékká) válásának (vagy megsemmisülésének) időpontjáig tartó időszakot értem. MIT LEHET TENNI? Az elmúlt években a termelő és szolgáltató szféra egyaránt felismerte az utólagos csővégi (end of pipe) környezetvédelem helyett a preventív (megelőző) környezetvédelem jelentőségét. Az életciklus tartalmi elemzésével kimutatható, hogy a csővégi és a preventív felfogás közötti különbség markánsan jelentkezik a rész-költségek felmerülésének időpontjában is. A preventív környezetvédelem megkívánja a költségek szakaszos beinvesztálását már a tervezés időszakától fogva, de az alacsonyabb emissziós szintek az egész élettartam folyamán garantálják a környezetszennyezés megakadályozását és a bírságok elkerülését. A csővégi eljárások költsége az élettartam előrehaladtával folyamatosan növekszik, ugyanakkor az előírt eljárások mellőzése lehetséges, bár környezetterhelő megoldás, ami után jelentős bírságra és a fenntartási költségek növekedésére lehet számítani. A berendezések által generált, gyakran veszélyes hulladékok és emissziók utólagos kezelése mindig jelentős többletköltségekkel jár. A környezetvédelmi költségek minimalizálása akkor lehet a leghatékonyabb, ha a környezetterhelés intenzitását preventív eszközök alkalmazásával sikerül csökkenteni. Ehhez feltétlenül szükséges az eszköz várható környezeti

8 8 hatásainak ismerete valamint a környezetterhelés megengedhető szintjére vonatkozó igények korai még a tervezés kezdeti szakaszában történő megfogalmazása. A preventív környezetvédelem elvének tervezői szinten való megvalósítása nem jelent mást, mint az eszközzel szemben támasztott felhasználói igények és a környezetvédelmi megfontolások közötti egyensúly költség-hatékony megteremtését. A haditechnikai eszközök, hadianyagok esetében tehát gondosan meg kell vizsgálni a környezetvédelmi igények költségtakarékos megvalósításának lehetőségét, amely különösen az új eszközök beszerzésénél viszonylag alacsony kezdeti ráfordítás mellett is biztosíthatják a környezetvédelmi célok maradéktalan megvalósulását az életciklus minden folyamatszakaszában. Külföldi haditechnikai eszközök beszerzésénél az sem kizárt, hogy a beszerzésre kerülő eszköz kezdeti környezetvédelmi teljesítménye meghaladja honi környezetvédelmi előírásaink elvárásainak szintjét. Napjainkban ez annál inkább lehetséges, mivel a NATO-országok évtizedes előnnyel rendelkeznek e gondolkodásmód alkalmazásában. Ebben az esetben a teljes élettartam során előre tervezhető felújításokkal megvalósítható a költség-hatékony környezetvédelmi megfelelőség folyamatos fenntartása. A moduláris haditechnikai eszközök (eszközrendszerek) tervezésével az élettartam (életciklus) végén jelentkező környezeti problémák zöme könnyen kezelhetővé válik, egyben csökkentve az eszköz környezetvédelmi költségigényét [3]. Életciklus költségelemzés A nemzetközi tendenciákat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években az összetett és nagy értékű technikai eszközöket, berendezéseket üzemeltető ágazatokban így a modern haderőkben is általánossá vált az életciklus költségtervezés (life cycle costing LCC) használata. Egyre inkább elterjedt gyakorlat, hogy már a beruházásokra vonatkozó döntés előkészítése során figyelembe veszik az adott eszköz (berendezés) életciklusa folyamán várható összes költséget. Általában egy berendezés életciklus költségét a vételár, az üzemeltetés (fenntartás) során fellépő, és az egyéb költségek képezik. Az egyéb költségekbe sorolhatók például a berendezés kivonása után jelentkező a részegységek újrahasznosítását vagy ártalmatlanítását érintő környezetvédelmi kiadások is. A döntéseket előkészítő számításoknál az ajánlati árhoz hozzá kell adni az életciklusra számított üzemeltetési (üzemfenntartási), valamint a rendszerből történő kivonás után jelentkező, a hatástalanítással és/vagy megsemmisítéssel (ártalmatlanítással) kapcsolatos

9 9 költségeket is. Ezeket a költségeket csökkenthetik az esetleges értékesítésből származó bevételek. Azt, hogy a kivont eszköz vagy részegységei milyen mértékben értékesíthetőek, külön meg kell vizsgálni. Egy beszerzésnél az minősül a legjobb ajánlatnak, amelynél hasonló teljesítmény mellett a legalacsonyabb az életciklusra vetített költség-tömeg. Lehet az eszköz beszerzése fajlagosan drága, ha a fenntartása hosszútávon olcsón megoldott, üzemeltetésének infrastruktúrája, technológiai anyag- és energia igénye alacsony. A gyakori és bonyolult karbantartási, javítási igény jelentősen megnöveli a fenntartási költségeket [13]. Ekkor a fenntartási folyamatokban keletkező (veszélyes) hulladékok mennyisége, ezzel együtt környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésük és ártalmatlanításuk költségei is növekednek. A gazdaságossági szempontok vizsgálatánál tehát nemcsak a vételárat, hanem a fenntartási kiadások mellett az anyag- és energia igényt is figyelembe kell venni. A katonai, műszaki, gazdasági megfontolások mellett a környezetvédelmi szempontoknak is azonos mértékben kell érvényesülniük. Az életciklus költségeinek elemzésénél a beszerzési ár mellett meg kell vizsgálni a várható rendszerben tartási és a kivonással együtt járó környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) költségeket, és az üzemeltetéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés (megfeleltetés) költségráfordításait is. Napjainkban a haditechnikai eszközök beszerzési árának és fenntartási költségeinek növekedése is indokolja, hogy minél inkább figyelembe vegyék egy alkalmazott rendszer életciklusa során felmerülő összes járulékos költséget. Az életciklus költségtervezés tehát egy hatékony eszköz lehet a program menedzserek kezében. Egyetértek azzal a megállapítással, miszerint a haditechnikai biztosítás az eszközök beszerzése, üzemeltetésének szabályozása és az üzemfenntartás folyamatain keresztül döntően befolyásolja azok hatását a környezetre [12]. Ezt azzal egészíteném ki, hogy a haditechnikai eszközök és hadianyagok környezeti hatásainak összessége elsősorban az életciklus egymással kapcsolatban lévő és szorosan összefüggő, de ugyanakkor logikailag elkülöníthető folyamatszakaszainak vizsgálatával tárhatók fel. A környezeti hatások azonosításának és vizsgálatának egyik modern eszköze az életciklus-értékelés, annak minden fázisára (folyamatszakaszára) vonatkozóan.

10 10 Életciklus értékelés Miközben az életciklus költségtervezés módszere egyre inkább elterjedt gyakorlat, a beszerzési döntések előkészítése során a környezetvédelmi költségek életciklus költségekbe való beszámítása még viszonylag új koncepció. Az életciklus vizsgálata során a környezeti hatások, és így a környezetvédelemre fordítandó valós kiadások is nehezen prognosztizálhatók. A környezeti hatások feltárásának és értékelésének eszköze az életciklus-értékelés (life cycle assesment LCA), amely támpontokat ad különböző termékek összehasonlítására, tekintettel azok életciklusa során jelentkező környezeti hatásaikra. Napjainkban az életciklus-értékelés módszertana még nem teljesen kidolgozott, azonban nemzetközi szabványok (ISO ) már a rögzítették a kereteket, amelyek alapján azt végre lehet hajtani [14]. Az életciklus-értékelés célja, hogy számszerűsített információt nyújtson a környezetkímélő termék tervezéséhez, fejlesztéséhez, összehasonlító elemzéséhez. Alapja a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékok ártalmatlanításáig történő teljes anyag- és energiamérleg felállítása, majd az információk aggregálása. Az életciklus-értékelés nem foglalkozik a termékek (szolgáltatások) gazdasági vagy társadalmi vonatkozásaival, csakis az általuk okozott környezeti hatásokat írja le a bölcsőtől a sírig, még akkor is, ha az adott szervezet azt minden folyamatszakaszra kiterjedően nem tudja befolyásolni. A közeljövő feladatai A tömeghadseregek alkalmazásának időszakában nem vették figyelembe a környezetbiztonsági, környezetvédelmi szempontokat, és nem vették számításba az életciklus folyamatszakaszai során jelentkező, környezetvédelemi költségeket. Nem gondoltak a haditechnikai eszközök üzemeltetése során alkalmazott veszélyes anyagok és keletkező hulladékok kezeléséhez, sem a rendszerből történő kivonás utáni, hatástalanítás, megsemmisítés során keletkező hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának és végső elhelyezésének megoldásához szükséges költségekre. Ebben az időszakban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés nem tartozott a prioritást élvező feladatok közé. Jelenleg a Magyar Honvédség haditechnikai eszközeinek, hadianyagainak rendszerből történő kivonása utáni kezelése, végső elhelyezése nincs teljes összhangban az egyre szigorodó

11 11 környezetvédelmi jogszabályokkal. Ezen a területen jelentős lemaradás tapasztalható, ami miatt későbbi költségkihatásokkal is számolni kell. Napjainkban a haditechnikai eszközök piacán a versenytársak képesek egy-egy kategóriában a műszaki-harcászati jellemzők és használati érték tekintetében szinte egyenértékű, de más anyagokat felhasználó, illetve más technológián alapuló termékeket előállítani. Ezért a katonai rendeltetésű termékek a környezeti mutatók, környezetre gyakorolt hatásaik intenzitása tekintetében is versenyezhetnek egymással. A tervek szerint 2006-tól kezdődik el a Magyar Honvédség haditechnikai eszközparkjának korszerűsítése, ami jelentős mennyiségű új eszköz beszerzésével jár. Más, szakmai kérdésekhez viszonyítva talán marginális területnek tűnhet egy haditechnikai eszköz (eszközrendszer) vagy hadianyag életciklus folyamatszakaszainak, környezetbiztonsági, környezetvédelemi (hulladékgazdálkodási) összefüggéseinek vizsgálata. A probléma felvetését az indokolja, hogy a beszerzésekről szóló döntés hosszú távra meghatározhatja az adott eszköz, anyag rendszerben tartása és kivonása során felmerülő környezetvédelmi költségeket. Véleményem szerint még a haderő haditechnikai eszközparkjának fejlesztése előtt meg kell alapozni a honvédség környezetvédelmi elvárásainak hosszú távú érvényre jutását. A beszerző szervezet szakembereire hárul a felelőség, hogy még a döntések meghozatala előtt, az elemzések eredményei alapján meghatározzák az adott eszköz életciklusára vetített környezetvédelmi költségeket, és jelezzék a döntéshozók felé az egyes szakaszokban felmerülő várható költség igényt. A fegyveres erők által okozott környezetszennyezések és az ezekből kialakuló környezeti károk megelőzésének egyik kulcskérdése az, hogy az új haditechnikai eszközök (eszközrendszerek) és technológiák kifejlesztése, korszerűsítése során figyelembe veszik-e az életciklus során fellépő környezeti hatásokat, törekszenek-e ezek minimalizálására vagy megszüntetésére és előre tervezik-e az ehhez szükséges költségeket.

12 12 ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Honvédség új beszerzésű haditechnikai eszközeinek, hadianyagainak életciklus vizsgálata nem szűkíthető le a rendszerbeállítástól az adott eszköz, illetve hadianyag rendszerből történő kivonásáig terjedő időszakra. Ennek egyrészt nemzetközi és hazai jogszabályokban, szabványokban meghatározott, másrészt környezetvédelmi és egyben gazdasági okai vannak. A honvédségben meghonosodott, haditechnikai eszközökre vonatkozó élettartam szemléletet át kell értelmezni, és határait két irányba ki kell terjeszteni: egyrészt a környezetvédelmi elvárások, igények korai megfogalmazásának időszakára, másrészt a rendszerből történő kivonás utáni időszakra, vagyis a keletkező hulladékok hasznosításának, megfelelő kezelésének időszakára beleértve az ekkor jelentkező környezetvédelmi költségigények gondos mérlegelését is. A haditechnikai eszközök váltását érintő döntést gazdasági szempontból életciklus költség-elemzésnek, környezetvédelmi szempontból életciklus-értékelés vizsgálatnak kell megelőznie. A haditechnikai eszközök, hadianyagok általam javasolt teljes életciklusának folyamatszakaszait az alábbi ábra szemlélteti. 1 sz. ábra Haditechnikai eszközök életciklusa

13 13 IRODALOM JEGYZÉK évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. MK, Budapest, évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. MK. Budapest, Environmental Considerations in the Systems Acquisition Process. A Handbook For Program Managers. Washington, D.C., (A különböző haditechnikai eszközök beszerzése során érvényesítendő környezetvédelmi szempontok.) 4. Jaczó Zoltán: A környezeti menedzsment rendszerek bevezetésének lehetőségei a Magyar Honvédségben. Tanulmány. ÖLTP, Budapest, Láng István (főszerkesztő): Környezetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest, Lénárt Sándor: Környezetvédelmi problémák a Magyar Honvédségnél. Kard és Toll. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányiból. Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály, Budapest, MSZ EN ISO 14040:1998 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek. MSZT, Budapest, Solymosi József Jaczó Zoltán: A környezetvédelem jogi szabályozásának egyes kérdései a Magyar Honvédségben. A novemberi konferencián elhangzott előadások anyaga. ZMNE Tudomány- és Kutatásszervező Koordinációs Központ. Budapest, Sugár Éva: Szabványosítás és környezetvédelem. Környezetvédelem Ökológiai, Környezettechnikai és Környezetvédelmi Magazin. Budapest, 2002/3-4. Szám 10. Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, Turcsányi Károly: A honvédség és a környezetvédelem összefüggésének néhány aktuális kérdése. Hadtudomány. Budapest, VI. évf. 1. szám. 12. Turcsányi Károly: Üzembenntartás elmélet és módszertan (ábrák, vázlatok és kompendiumok) ZMNE Doktori Iskola jegyzet. Budapest, Ungvár Gyula: A MH fegyverzeti és technikai eszközrendszereinek fejlesztési és korszerűsítési lehetőségei. Doktori értekezés. MH Anyagi - Techniakai Főcsoportfőnökség, Budapest, Varga József: Életciklus-értékelés. Környezetvédelem, Budapest, 2002/3-4. Szám Lénárt Sándor február 26.

HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI

HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa LÉNÁRT SÁNDOR JÓZSEF mérnök őrnagy HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezeti Munkacsoport június

Környezeti Munkacsoport június Környezeti Munkacsoport 2014. június az ISO 14001 nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van az ISO 9001-es szabvánnyal. a KIR bevezetésének alapjául szolgál az ISO 9001 szabvány szerinti

Részletesebben

AZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.

AZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINTI KIR ELVÁRT EREDMÉNYEI körülmények A szervezet

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli)

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli) Elõre gyártott építészeti hõ(hang)szigetelõ anyagok I. Termékjellemzõk Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A mûszaki specifikáció: MSZ EN ÉME Egyéb A megfelelõség-igazolás

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A KATONAI LOGISZTIKA ÉS A HADITECHNIKAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS KAPCSOLATRENDSZERE

A KATONAI LOGISZTIKA ÉS A HADITECHNIKAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS KAPCSOLATRENDSZERE A KATONAI LOGISZTIKA ÉS A HADITECHNIKAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS KAPCSOLATRENDSZERE Katonai Logisztika Anyagi technikai Biztosítás 2002/3. szám, Integrált Logisztikai Tudományszervező Tanács Budapest, 180-191.

Részletesebben

Kiváló Építési Termék 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termé

Kiváló Építési Termék 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termé I. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termék Irányelv A műszaki specifikáció:

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

Selejtezés. Kedves Partnereink!

Selejtezés. Kedves Partnereink! Selejtezés Kedves Partnereink! A vállalkozásnál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést

Részletesebben

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 10. Előadás Költségszempontú tervezés 2010/2011 II. félév 1 / 17 Ütemterv 2011. tavaszi félév Hét Előadás 1. Tervezési iskolák,

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban

A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KONCEPCIÓJA ÉS HAZAI REALITÁSA MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse, 2017. május 16-17. A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban Czeglédi Ildikó cégvezető

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK

AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb

Részletesebben

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos

Részletesebben

Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért

Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Tagvállalataink Új régi ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer

Részletesebben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

LED LCA. LED-ek környezeti értékelése Életciklus-elemzés alapján

LED LCA. LED-ek környezeti értékelése Életciklus-elemzés alapján LED LCA LED-ek környezeti értékelése Életciklus-elemzés alapján Fényforrások környezeti hatásai Elődleges: Energia fogyasztás egyezik a szakma, a laikus fogyasztók és a környezetes szakemberek véleménye

Részletesebben

AZ NHKV ZRT ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE

AZ NHKV ZRT ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE AZ NHKV ZRT. 2017. ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE Kacsándi László igazgató Biztonsági és Ellenőrzési Igazgatóság Budapest, 2017. október 20. Az ellenőrzési tevékenység szükségszerűsége I. Az NHKV Zrt. feladatai

Részletesebben

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15. Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Beton: a legnagyobb tömegben alkalmazott mesterséges anyag (az iparosodott világrészeken az éves felhasználás t/fő )

Beton: a legnagyobb tömegben alkalmazott mesterséges anyag (az iparosodott világrészeken az éves felhasználás t/fő ) TÜV SÜD Real Estate Services 28.10.2014 Abteilung: 1 Beton: a legnagyobb tömegben alkalmazott mesterséges anyag (az iparosodott világrészeken az éves felhasználás 1.5-3.0 t/fő ) -épületek -hidak -gátak

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés

Újrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai

Részletesebben

Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész)

Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész) AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.10 Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész) Tárgyszavak: karbantartás; környezet; ipari szennyvíz; zajterhelés; kérdőíves felmérés;

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.)

2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.) Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2007. (VIII. 23.) rendelete a települési folyékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 2007. augusztus 23. Kihirdetve

Részletesebben

A körforgásos gazdaság felé

A körforgásos gazdaság felé A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA (továbbiakban: Selejtezési Szabályzat) A Szent Imre Katolikus Általános Iskola felesleges vagyontárgyainak hasznosításával

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Járku Tamás ügyvezető Trans-Tour 90 Kft., Trans-Vonal Kft. KözlekedésVilág Konferencia, Budapest, 2017.

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás

Részletesebben

Iromány száma: H/ Benyújtás dátuma: :26. Parlex azonosító: E9NJG8V50001

Iromány száma: H/ Benyújtás dátuma: :26. Parlex azonosító: E9NJG8V50001 Iromány száma: H/15435. Benyújtás dátuma: 2017-05-03 13:26 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: E9NJG8V50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?

Részletesebben

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi

Részletesebben

Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó

Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó A helyi közösségek és együttműködéseik szerepe a hulladék-gazdálkodásban Textil újrahasználat és hasznosítás helyzete Magyarországon Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó Retextil és lomi - tények és

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október TisztaShow SZAKMAI NAP Budapest, 2016. október 21-22. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon Barta Géza Róbert ügyvezető Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. Csak egy módon indulhatunk

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Mikroműanyagok az EU-ban

Mikroműanyagok az EU-ban KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Az Eiffel Palace esettanulmánya

Az Eiffel Palace esettanulmánya Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

Közbeszerzési műszaki leírás

Közbeszerzési műszaki leírás Kerületi Főmérnökség Fejlesztési és Beruházási Csoport Ügyintéző: E-mail: Tel: Ügyiratszám: Porcsalmy Lászlóné porcsalmy.laszlone@zuglo.hu 1-872-9274 1/15869 -. /2016. Tárgy: Energetikai audit elkészíttetése

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Az illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás

Az illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás Az illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás Szakmai nap járási hivatalok részére Budapest, 2017. november 29. Dr. Orbán Hunor főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT

SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2012. január 01. Dr. Ari Lajos elnök 1 A selejtezési szabályzat az Egyesület tulajdonában lévő feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításával, leértékelésével és selejtezésével

Részletesebben

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE A hulladékkezelési közszolgáltatásról és köztisztaságról szóló 4/2006.(II. 03.) rendelet módosításáról A Képviselő-testület

Részletesebben