HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK ÉRTELMEZÉSE
|
|
- Lóránd Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Lénárt Sándor 1 HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK ÉRTELMEZÉSE Napjaink társadalmi elvárásai, a nemzetközi trendek, a hazai és nemzetközi jogszabályi, szabványügyi környezet Uniós elvárásoknak is megfelelő folyamatos változása, a NATO csatlakozás, illetve a NATO szabványok növekvő alkalmazása okán a magyar haderő haditechnikai eszközparkjának fejlesztése, korszerűsítése nem képzelhető el a beszerzésre kerülő új eszközökkel, anyagokkal szemben támasztott környezetbiztonsági, környezetvédelmi követelmények komplex vizsgálata és az ilyen eszközök által egész élettartamuk folyamán generált környezeti hatások elemzése nélkül. BEVEZETŐ A haderő alaprendeltetési feladatainak ellátása, folyamatos készenlétének fenntartása érdekében rendszeres kiképzési, felkészítési tevékenységet végez. A kiképzés során a haditechnikai eszközök használatára is sor kerül, amelyeket erre alkalmas állapotban kell tartani. A különböző intenzitású környezethasználat megjelenik a katonai tevékenységek mindegyikében. A Magyar Honvédség békeműködése során a környezet elemeire gyakorolt negatív hatások jelentős része a haditechnikai eszközök és hadianyagok üzemeltetésitechnológiai folyamataiból származik. A haditechnika üzemeltetése [10] alatt itt az üzembentartás, az üzemfenntartás, és a tárolás technológiai folyamatait értem, természetesen a javításokat/szervizeléseket is ide számítva. Ezek során esetenként nagy mennyiségű és összetételt tekintve gyakran veszélyes anyagokkal, készítményekkel folytatnak az adott technológiában előírt tevékenységet. A haditechnikai eszközök üzemeltetése során alkalmazott kenő-, karbantartó-, üzemanyagok, hidraulika-, munka- és hűtőfolyadékok, egyéb speciális kémiai anyagok, valamint ezek elhasználódása, cseréje során keletkező veszélyes hulladékok helytelen használata, illetve gyűjtése, tárolása potenciális veszélyt, kockázatot jelent a környezet elemeire és az állomány egészségére egyaránt. Látható, hogy a haditechnika és technológia békés körülmények között történő üzemeltetése környezetterheléssel, a technológiai előírások helytelen alkalmazása esetén pedig 1 Lénárt Sándor mk. őrnagy, okl. haditechnikai menedzser, ZMNE Vegyi és környezetbiztonsági tanszék nappali doktorandusza.
2 2 szennyezéssel jár, ami háborús körülmények nélkül is jelentős környezeti kockázatokat hordoz magában. Legalább ilyen nagyságrendű, de kevésbé kutatott, és így napjainkban nem mindig nyomon követhető környezeti kockázatot jelent az elhasználódott, elavult, vagy valamely más okból feleslegessé vált, és a hadrendből kivont (kiselejtezett) hadfelszerelések egyes komponenseinek környezetvédelmi szempontból nem elfogadható kezelése. Konkrét problémaként fogalmazódik meg a kivont és hulladékká vált inkurrens haditechnikai eszközök és hadianyagok újrahasznosításának vagy ha ez nem lehetséges a jogszabályoknak megfelelő módon történő végső elhelyezésének, ártalmatlanításának kérdése. A Magyar Honvédségben a legtöbb inkurrens anyag, illetve veszélyes hulladék a szakágaknál, ezen belül is elsősorban a haditechnika rendszerben tartási folyamataiban (üzemeltetésében, fenntartásban), másrészt a rendszerből történő kivonás során keletkezik. Ez utóbbi folyamat jelenleg hatványozottan jelentkezik, tekintettel arra, hogy a haderő átalakítása kapcsán rövid idő alatt jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz és hadianyag rendszerből történő kivonására került sor. Napjainkban a magyar haderő jelentős mennyiségű inkurrens, a rendszerből kivont, nehezen hasznosítható, értékesíthető anyaggal és eszközzel rendelkezik. További problémát jelent, hogy az anyagi készletek egy része, és az eszközök egyes komponensei a veszélyes hulladékok különböző kategóriáiba tartoznak. A leselejtezett hadfelszerelésről való végső és megfelelő gondoskodás különösen nagy munka- és költségráfordítást igényel. A haditechnikai eszközök egyes részei elsősorban fémhulladékként hasznosíthatóak. Újrahasznosításra alkalmatlan részegységeik a környezetet terhelő hulladékok mennyiségét gyarapítják, és az esetek jelentős részében a környezetre ártalmas veszélyes hulladék-komponenst is tartalmaznak. Az ilyen veszélyes hulladékok jelenléte növeli a környezetvédelmi szempontból elfogadható újrafelhasználás, újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás költségeit. Az inkurrens eszközöket szét kell szedni, az újrahasználható alkatrészeket ki kell termelni, amihez jelentős idő, energia és pénz szükséges. Az újra-használatra nem alkalmas, de másodlagos nyersanyagként hasznosítható részeket fel kell darabolni. A környezetre ártalmas, nem hasznosítható részegységeket, alkatrészeket el kell választani a környezetre nem, vagy kevésbé ártalmas részektől, mert csak így van esély
3 3 az értékesítésükre, újrahasznosításukra [13]. A haderőfejlesztés kapcsán kivont eszközök esetleges hasznosítás céljából való átalakítása, hatástalanítása, környezetvédelmi szempontból is elfogadható szétszerelése, és/vagy megsemmisítése, a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása éveket és milliárdokat igényelne. A rendszerből kivont eszközöket, anyagokat akármi lesz is a végleges sorsuk még hosszú ideig kényszer tárolni szükséges. A tárolás feltételrendszerének kialakításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. Mivel ez utóbbi nem minden esetben valósul meg, ezért egyes veszélyes anyagok környezetbe jutása potenciális veszélyként jelentkezik. Napjaink katonai környezetvédelmének egyik súlyos kérdése, hogy mi történjen ezekkel az újra nem használható/hasznosítható, veszélyes komponenst vagy komponenseket tartalmazó, és így a környezetre folyamatos potenciális veszélyt jelentő hulladékokkal. E negatív jelenségek egyik kiváltó oka, hogy az elmúlt évtizedekben a rendszeresítés során nem vették figyelembe a bölcsőtől a sírig elvet. A rendszeresítési eljárásokban nem, vagy alig vizsgálták a rendszerből történő kivonáskor (selejtezéskor) keletkező és felhalmozódó (selejt) veszélyes anyag, illetve hulladék kezelésének (ártalmatlanításának) kérdését [4]. KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYELVEK Fenntartható fejlődés elve Az emberi szükségletek kielégítése kapcsán merült fel az a gondolat, hogy nem lehet a környezetünket úgy igénybe venni, és szükségleteinket oly módon kielégíteni, hogy eközben szennyezzük, vagy akár csak jelentősen terheljük azt. A ma emberének nincs morális joga a következő generációk létfenntartásához és jólétéhez szükséges környezet károsítására, hiszen az ökológiai rendszerek regenerálódási képessége korlátozott. Ebből a felismerésből alakult ki a fenntartható fejlődés elve, amely mögött elsősorban gazdasági és szociális megfontolások húzódnak, és amelynek lényege, hogy a társadalom jelen szükségleteit úgy elégítsük ki, hogy eközben megőrizzük környezetünk minőségét és az erőforrásokat a jövő generációk számára. A környezetre gyakorolt negatív hatásosok csökkentése és a környezet széleskörű védelme ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az emberek egészsége és jóléte megóvásának is. A fenntartható fejlődés egyik célja a negatív környezeti hatások felmérése, ezek következményeinek prognosztizálása és a lehetséges megoldások megkeresése.
4 4 NATO környezetvédelmi alapelvek A NATO vezetése már több mint három évtizeddel ezelőtt meghatározta a tagállamokban rendszeresített haditechnikai eszközök és hadianyagok teljes életciklusára vonatkozó minőségi, megbízhatósági és környezetvédelmi követelményeket, a fejlesztéstől egészen a rendszerből történő kivonásig. Így már a különböző haditechnikai eszközök beszerzése során érvényre jutnak a követelményrendszerben meghatározott környezetvédelmi szempontok. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi tervezést beillesszék a fő tervezési folyamatokba, és elkerüljék a haditechnikai eszközök, berendezések üzemeltetése alatt jelentkező káros környezeti hatásokat, szennyezéseket, valamint a költségeket is minimalizálják már az új eszközök (berendezések) beszerzési folyamata elején figyelembe veszik a fellépő környezeti hatásokat, és a környezetvédelmi szabályozásnak megfelelő válaszokat, műszaki megoldásokat alkalmaznak. Az elképzelések szerint olyan haditechnikai eszközöket (fegyverrendszereket), hadianyagokat kell kifejleszteni, amelyeknél teljes élettartamuk alatt hatékonyan minimalizálták a káros környezeti hatásokat [3]. Hazai jogszabályi háttér Hazánkban szintén nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzés elvének érvényesítésére. Környezetvédelmi alaptörvényünk alapszabályként előírja, hogy a környezethasználónak a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb méretű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást [1]. A hulladékok szakszerű, a környezetet nem szennyező módon történő ártalmatlanításáról szintén jogszabály intézkedik. A hulladékgazdálkodás alapját képező évi XLIII. törvény többek között előírja, hogy a hulladék termelőjének, kezelőjének felelőssége, és a hulladék tulajdona nem ruházható át sem a szállítóra, sem az előkezelőre. A tulajdonost vagyis a hulladék termelőjét bejelentési kötelezettség terheli a hulladék keletkezéséről, kezeléséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról. A törvény a hulladék kezelése szempontjából nem tesz különbség veszélyes és nem veszélyes hulladék között [2]. Az előzőekben vázolt nemzetközi, hazai és NATO-követelmények ellenére a Magyar Honvédségnek: nincs hosszútávra kidolgozott, a közvélemény által jól nyomon követhető környezetvédelmi programja;
5 5 nincs hulladékgazdálkodási koncepciója (terve); nincs információ a katonai szervezetek hulladékgazdálkodásának helyzetéről, valamint hiányoznak az arra vonatkozó koncepcionális megfontolások is, hogy hol és mennyi hulladék keletkezését lehetne és kell megelőzni; egyes haditechnikai eszközeink, hadianyagaink esetében nem áll rendelkezésünkre konkrét és megbízható adat (információ) az üzemeletetői (fenntartói) input oldalon alkalmazott anyagok és ezzel együtt az output oldalon keletkező (veszélyes) hulladékok mennyiségéről; nincs megbízható információ a haderőt érintő inkurrens anyagok, hulladékok keletkezési, kezelési (elhelyezési) gondjairól, a költségráfordítás- és tervezés helyzetéről [6]. A társadatom a fegyveres erőtől ugyanazt a jogszabályok által kötelezővé tett és a fenntartható fejlődés alapelveit elfogadó környezet-érzékeny magatartást várja el, mint a civil szektor intézményeitől. A kötelezettségek be nem tartása jelentős bírságot vonhat maga után. Sőt, hazánkban a környezetvédelemnek nemcsak polgári, hanem büntetőjogi vonatkozásai is vannak, ami akár 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható [8]. Mindez a honvédelmi szektort arra ösztönözi, hogy a környezetvédelem területén minél előbb érje el a normatív, és a társadalom által is elvárt szintet. Szabványosítás Minden ország életében fontos dokumentumok a szabványok. A szabványosítás nagy gondot fordít a biztonsági, az egészségvédelmi, a fogyasztóvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartására január 1-jétől a 2283/2001 (X. 5.) Kormányhatározattal a nemzeti szabványok kötelező alkalmazását megszüntették, így a szabványokra hivatkozni csak példaként, az európai uniós irányelvekben alkalmazott módon lehet. A szabványokban előírtak tehát a jogszabályokkal ellentétben nem kötelező érvényűek, alkalmazásuk önkéntes. Azonban a jogszabályi követelmények teljesítéséhez sokszor szükséges vagy akár elengedhetetlen is lehet a vonatkozó szabványokban foglaltak érvényesítése. Így a közmegegyezésen alapuló szabvány önkéntes alkalmazása egy jogilag és szakmailag megfelelő, mértékadó, de nem kötelező megoldást jelenthet, amely az esetek többségében éppen a leginkább költség-hatékony megoldás is [9].
6 6 ÉLETCIKLUS, ÉLETTARTAM A szakirodalomban egyaránt találkozunk az élettartam és az életciklus kifejezéssel, a két szó gyakran szinonim fogalomként szerepel. Vannak, akik vitatják használatuk helyességét, ezért az egységes értelmezés érdekében indokoltnak tartom, hogy értelmezzem a címben szereplő életciklus kifejezés fogalmát, tartalmi jelentését. A vonatkozó szabványokban az angol life cycle magyar fordításának megfelelően életciklus kifejezéssel találkozunk. Az ISO szabvány 3.8. pontja életcikluson egy termékrendszernek egymás után következő és egymáshoz szorosan kapcsolódó szakaszait érti, a nyersanyag beszerzésétől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől a végső hulladéklerakásig [7]. A Környezetvédelmi lexikon is az életciklus kifejezést használja. Az itt található értelmezés szerint egy termék életciklusa magában foglalja a nyersanyag kitermelést, az alapanyaggyártást, a szállítást, a gyártást, az értékesítést és elosztást, a használatot és a hulladékká válást [5]. Katonai terminológiában a haditechnikai eszközökre értelmezett életciklusnak van egy tágabb, és egy szűkebb értelmezése. Tágabb értelemben az adott haditechnikai eszközre vonatkozó szükséglet (igény) megjelenésétől annak rendszerből való kivonásig tartó folyamatot, szűkebb értelemben az eszköz beszerzésétől a megsemmisüléséig terjedő időszakot jelenti. A szűkebb értelemben vett életciklus a haditechnikai eszköz konkrét élettartamát, a tágabban értelmezett a vonatkozó szükséglet keletkezését és kielégítésének folyamatát tekinti szemlélete központi kérdésének [10,11]. A haditechnikai eszközökre általánosan vonatkoztatott életciklus folyamatszakaszai (fázisai) tehát a következők lehetnek: Szükséglet, igény megjelenése (koncepció kialakítása); Döntés a rendszeresítésről, pótlásról, bővítésről; Kutatás-fejlesztés (tervezés); Gyártás; Beszerzés; Rendszerben tartás:
7 7 Rendszerbe, szervezetbe állítás, alkalmazásba vétel; Felkészítés, kiképzés; Üzembe, szolgálatba állítás; Üzemeltetés (üzembentartás, üzemfenntartás, tárolás); Továbbfejlesztés, modernizálás; Kivonás, selejtezés (megsemmisítés). Megítélésem szerint az életciklus fogalma egy tágabb, rendszerszemléletű megközelítést tükröz. Az életciklus egymás után következő és egymáshoz szorosan kapcsolódó szakaszokból álló folyamatot jelent. Ennek megfelelően egy termék életciklusa magában foglalja annak (fizikai) élettartamát is, vagyis az eredeti rendeltetés szerinti használatra való alkalmasságának időszakát. Élettartamon tehát egy termék legyártásától, a rendeltetés szerinti használatán (üzemeltetésén), illetve használatra való alkalmas állapotban való tartásának (fenntartásának) ciklikusan egymásután következő folyamatain keresztül, az eredeti funkciója szerinti használatra alkalmatlanná (hulladékká) válásának (vagy megsemmisülésének) időpontjáig tartó időszakot értem. MIT LEHET TENNI? Az elmúlt években a termelő és szolgáltató szféra egyaránt felismerte az utólagos csővégi (end of pipe) környezetvédelem helyett a preventív (megelőző) környezetvédelem jelentőségét. Az életciklus tartalmi elemzésével kimutatható, hogy a csővégi és a preventív felfogás közötti különbség markánsan jelentkezik a rész-költségek felmerülésének időpontjában is. A preventív környezetvédelem megkívánja a költségek szakaszos beinvesztálását már a tervezés időszakától fogva, de az alacsonyabb emissziós szintek az egész élettartam folyamán garantálják a környezetszennyezés megakadályozását és a bírságok elkerülését. A csővégi eljárások költsége az élettartam előrehaladtával folyamatosan növekszik, ugyanakkor az előírt eljárások mellőzése lehetséges, bár környezetterhelő megoldás, ami után jelentős bírságra és a fenntartási költségek növekedésére lehet számítani. A berendezések által generált, gyakran veszélyes hulladékok és emissziók utólagos kezelése mindig jelentős többletköltségekkel jár. A környezetvédelmi költségek minimalizálása akkor lehet a leghatékonyabb, ha a környezetterhelés intenzitását preventív eszközök alkalmazásával sikerül csökkenteni. Ehhez feltétlenül szükséges az eszköz várható környezeti
8 8 hatásainak ismerete valamint a környezetterhelés megengedhető szintjére vonatkozó igények korai még a tervezés kezdeti szakaszában történő megfogalmazása. A preventív környezetvédelem elvének tervezői szinten való megvalósítása nem jelent mást, mint az eszközzel szemben támasztott felhasználói igények és a környezetvédelmi megfontolások közötti egyensúly költség-hatékony megteremtését. A haditechnikai eszközök, hadianyagok esetében tehát gondosan meg kell vizsgálni a környezetvédelmi igények költségtakarékos megvalósításának lehetőségét, amely különösen az új eszközök beszerzésénél viszonylag alacsony kezdeti ráfordítás mellett is biztosíthatják a környezetvédelmi célok maradéktalan megvalósulását az életciklus minden folyamatszakaszában. Külföldi haditechnikai eszközök beszerzésénél az sem kizárt, hogy a beszerzésre kerülő eszköz kezdeti környezetvédelmi teljesítménye meghaladja honi környezetvédelmi előírásaink elvárásainak szintjét. Napjainkban ez annál inkább lehetséges, mivel a NATO-országok évtizedes előnnyel rendelkeznek e gondolkodásmód alkalmazásában. Ebben az esetben a teljes élettartam során előre tervezhető felújításokkal megvalósítható a költség-hatékony környezetvédelmi megfelelőség folyamatos fenntartása. A moduláris haditechnikai eszközök (eszközrendszerek) tervezésével az élettartam (életciklus) végén jelentkező környezeti problémák zöme könnyen kezelhetővé válik, egyben csökkentve az eszköz környezetvédelmi költségigényét [3]. Életciklus költségelemzés A nemzetközi tendenciákat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években az összetett és nagy értékű technikai eszközöket, berendezéseket üzemeltető ágazatokban így a modern haderőkben is általánossá vált az életciklus költségtervezés (life cycle costing LCC) használata. Egyre inkább elterjedt gyakorlat, hogy már a beruházásokra vonatkozó döntés előkészítése során figyelembe veszik az adott eszköz (berendezés) életciklusa folyamán várható összes költséget. Általában egy berendezés életciklus költségét a vételár, az üzemeltetés (fenntartás) során fellépő, és az egyéb költségek képezik. Az egyéb költségekbe sorolhatók például a berendezés kivonása után jelentkező a részegységek újrahasznosítását vagy ártalmatlanítását érintő környezetvédelmi kiadások is. A döntéseket előkészítő számításoknál az ajánlati árhoz hozzá kell adni az életciklusra számított üzemeltetési (üzemfenntartási), valamint a rendszerből történő kivonás után jelentkező, a hatástalanítással és/vagy megsemmisítéssel (ártalmatlanítással) kapcsolatos
9 9 költségeket is. Ezeket a költségeket csökkenthetik az esetleges értékesítésből származó bevételek. Azt, hogy a kivont eszköz vagy részegységei milyen mértékben értékesíthetőek, külön meg kell vizsgálni. Egy beszerzésnél az minősül a legjobb ajánlatnak, amelynél hasonló teljesítmény mellett a legalacsonyabb az életciklusra vetített költség-tömeg. Lehet az eszköz beszerzése fajlagosan drága, ha a fenntartása hosszútávon olcsón megoldott, üzemeltetésének infrastruktúrája, technológiai anyag- és energia igénye alacsony. A gyakori és bonyolult karbantartási, javítási igény jelentősen megnöveli a fenntartási költségeket [13]. Ekkor a fenntartási folyamatokban keletkező (veszélyes) hulladékok mennyisége, ezzel együtt környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésük és ártalmatlanításuk költségei is növekednek. A gazdaságossági szempontok vizsgálatánál tehát nemcsak a vételárat, hanem a fenntartási kiadások mellett az anyag- és energia igényt is figyelembe kell venni. A katonai, műszaki, gazdasági megfontolások mellett a környezetvédelmi szempontoknak is azonos mértékben kell érvényesülniük. Az életciklus költségeinek elemzésénél a beszerzési ár mellett meg kell vizsgálni a várható rendszerben tartási és a kivonással együtt járó környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) költségeket, és az üzemeltetéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés (megfeleltetés) költségráfordításait is. Napjainkban a haditechnikai eszközök beszerzési árának és fenntartási költségeinek növekedése is indokolja, hogy minél inkább figyelembe vegyék egy alkalmazott rendszer életciklusa során felmerülő összes járulékos költséget. Az életciklus költségtervezés tehát egy hatékony eszköz lehet a program menedzserek kezében. Egyetértek azzal a megállapítással, miszerint a haditechnikai biztosítás az eszközök beszerzése, üzemeltetésének szabályozása és az üzemfenntartás folyamatain keresztül döntően befolyásolja azok hatását a környezetre [12]. Ezt azzal egészíteném ki, hogy a haditechnikai eszközök és hadianyagok környezeti hatásainak összessége elsősorban az életciklus egymással kapcsolatban lévő és szorosan összefüggő, de ugyanakkor logikailag elkülöníthető folyamatszakaszainak vizsgálatával tárhatók fel. A környezeti hatások azonosításának és vizsgálatának egyik modern eszköze az életciklus-értékelés, annak minden fázisára (folyamatszakaszára) vonatkozóan.
10 10 Életciklus értékelés Miközben az életciklus költségtervezés módszere egyre inkább elterjedt gyakorlat, a beszerzési döntések előkészítése során a környezetvédelmi költségek életciklus költségekbe való beszámítása még viszonylag új koncepció. Az életciklus vizsgálata során a környezeti hatások, és így a környezetvédelemre fordítandó valós kiadások is nehezen prognosztizálhatók. A környezeti hatások feltárásának és értékelésének eszköze az életciklus-értékelés (life cycle assesment LCA), amely támpontokat ad különböző termékek összehasonlítására, tekintettel azok életciklusa során jelentkező környezeti hatásaikra. Napjainkban az életciklus-értékelés módszertana még nem teljesen kidolgozott, azonban nemzetközi szabványok (ISO ) már a rögzítették a kereteket, amelyek alapján azt végre lehet hajtani [14]. Az életciklus-értékelés célja, hogy számszerűsített információt nyújtson a környezetkímélő termék tervezéséhez, fejlesztéséhez, összehasonlító elemzéséhez. Alapja a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékok ártalmatlanításáig történő teljes anyag- és energiamérleg felállítása, majd az információk aggregálása. Az életciklus-értékelés nem foglalkozik a termékek (szolgáltatások) gazdasági vagy társadalmi vonatkozásaival, csakis az általuk okozott környezeti hatásokat írja le a bölcsőtől a sírig, még akkor is, ha az adott szervezet azt minden folyamatszakaszra kiterjedően nem tudja befolyásolni. A közeljövő feladatai A tömeghadseregek alkalmazásának időszakában nem vették figyelembe a környezetbiztonsági, környezetvédelmi szempontokat, és nem vették számításba az életciklus folyamatszakaszai során jelentkező, környezetvédelemi költségeket. Nem gondoltak a haditechnikai eszközök üzemeltetése során alkalmazott veszélyes anyagok és keletkező hulladékok kezeléséhez, sem a rendszerből történő kivonás utáni, hatástalanítás, megsemmisítés során keletkező hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának és végső elhelyezésének megoldásához szükséges költségekre. Ebben az időszakban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés nem tartozott a prioritást élvező feladatok közé. Jelenleg a Magyar Honvédség haditechnikai eszközeinek, hadianyagainak rendszerből történő kivonása utáni kezelése, végső elhelyezése nincs teljes összhangban az egyre szigorodó
11 11 környezetvédelmi jogszabályokkal. Ezen a területen jelentős lemaradás tapasztalható, ami miatt későbbi költségkihatásokkal is számolni kell. Napjainkban a haditechnikai eszközök piacán a versenytársak képesek egy-egy kategóriában a műszaki-harcászati jellemzők és használati érték tekintetében szinte egyenértékű, de más anyagokat felhasználó, illetve más technológián alapuló termékeket előállítani. Ezért a katonai rendeltetésű termékek a környezeti mutatók, környezetre gyakorolt hatásaik intenzitása tekintetében is versenyezhetnek egymással. A tervek szerint 2006-tól kezdődik el a Magyar Honvédség haditechnikai eszközparkjának korszerűsítése, ami jelentős mennyiségű új eszköz beszerzésével jár. Más, szakmai kérdésekhez viszonyítva talán marginális területnek tűnhet egy haditechnikai eszköz (eszközrendszer) vagy hadianyag életciklus folyamatszakaszainak, környezetbiztonsági, környezetvédelemi (hulladékgazdálkodási) összefüggéseinek vizsgálata. A probléma felvetését az indokolja, hogy a beszerzésekről szóló döntés hosszú távra meghatározhatja az adott eszköz, anyag rendszerben tartása és kivonása során felmerülő környezetvédelmi költségeket. Véleményem szerint még a haderő haditechnikai eszközparkjának fejlesztése előtt meg kell alapozni a honvédség környezetvédelmi elvárásainak hosszú távú érvényre jutását. A beszerző szervezet szakembereire hárul a felelőség, hogy még a döntések meghozatala előtt, az elemzések eredményei alapján meghatározzák az adott eszköz életciklusára vetített környezetvédelmi költségeket, és jelezzék a döntéshozók felé az egyes szakaszokban felmerülő várható költség igényt. A fegyveres erők által okozott környezetszennyezések és az ezekből kialakuló környezeti károk megelőzésének egyik kulcskérdése az, hogy az új haditechnikai eszközök (eszközrendszerek) és technológiák kifejlesztése, korszerűsítése során figyelembe veszik-e az életciklus során fellépő környezeti hatásokat, törekszenek-e ezek minimalizálására vagy megszüntetésére és előre tervezik-e az ehhez szükséges költségeket.
12 12 ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Honvédség új beszerzésű haditechnikai eszközeinek, hadianyagainak életciklus vizsgálata nem szűkíthető le a rendszerbeállítástól az adott eszköz, illetve hadianyag rendszerből történő kivonásáig terjedő időszakra. Ennek egyrészt nemzetközi és hazai jogszabályokban, szabványokban meghatározott, másrészt környezetvédelmi és egyben gazdasági okai vannak. A honvédségben meghonosodott, haditechnikai eszközökre vonatkozó élettartam szemléletet át kell értelmezni, és határait két irányba ki kell terjeszteni: egyrészt a környezetvédelmi elvárások, igények korai megfogalmazásának időszakára, másrészt a rendszerből történő kivonás utáni időszakra, vagyis a keletkező hulladékok hasznosításának, megfelelő kezelésének időszakára beleértve az ekkor jelentkező környezetvédelmi költségigények gondos mérlegelését is. A haditechnikai eszközök váltását érintő döntést gazdasági szempontból életciklus költség-elemzésnek, környezetvédelmi szempontból életciklus-értékelés vizsgálatnak kell megelőznie. A haditechnikai eszközök, hadianyagok általam javasolt teljes életciklusának folyamatszakaszait az alábbi ábra szemlélteti. 1 sz. ábra Haditechnikai eszközök életciklusa
13 13 IRODALOM JEGYZÉK évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. MK, Budapest, évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. MK. Budapest, Environmental Considerations in the Systems Acquisition Process. A Handbook For Program Managers. Washington, D.C., (A különböző haditechnikai eszközök beszerzése során érvényesítendő környezetvédelmi szempontok.) 4. Jaczó Zoltán: A környezeti menedzsment rendszerek bevezetésének lehetőségei a Magyar Honvédségben. Tanulmány. ÖLTP, Budapest, Láng István (főszerkesztő): Környezetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest, Lénárt Sándor: Környezetvédelmi problémák a Magyar Honvédségnél. Kard és Toll. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányiból. Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály, Budapest, MSZ EN ISO 14040:1998 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek. MSZT, Budapest, Solymosi József Jaczó Zoltán: A környezetvédelem jogi szabályozásának egyes kérdései a Magyar Honvédségben. A novemberi konferencián elhangzott előadások anyaga. ZMNE Tudomány- és Kutatásszervező Koordinációs Központ. Budapest, Sugár Éva: Szabványosítás és környezetvédelem. Környezetvédelem Ökológiai, Környezettechnikai és Környezetvédelmi Magazin. Budapest, 2002/3-4. Szám 10. Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, Turcsányi Károly: A honvédség és a környezetvédelem összefüggésének néhány aktuális kérdése. Hadtudomány. Budapest, VI. évf. 1. szám. 12. Turcsányi Károly: Üzembenntartás elmélet és módszertan (ábrák, vázlatok és kompendiumok) ZMNE Doktori Iskola jegyzet. Budapest, Ungvár Gyula: A MH fegyverzeti és technikai eszközrendszereinek fejlesztési és korszerűsítési lehetőségei. Doktori értekezés. MH Anyagi - Techniakai Főcsoportfőnökség, Budapest, Varga József: Életciklus-értékelés. Környezetvédelem, Budapest, 2002/3-4. Szám Lénárt Sándor február 26.
HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa LÉNÁRT SÁNDOR JÓZSEF mérnök őrnagy HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉLETCIKLUSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenKörnyezeti Munkacsoport június
Környezeti Munkacsoport 2014. június az ISO 14001 nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van az ISO 9001-es szabvánnyal. a KIR bevezetésének alapjául szolgál az ISO 9001 szabvány szerinti
RészletesebbenAZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.
AZ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINTI KIR ELVÁRT EREDMÉNYEI körülmények A szervezet
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
Részletesebben2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli)
Elõre gyártott építészeti hõ(hang)szigetelõ anyagok I. Termékjellemzõk Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A mûszaki specifikáció: MSZ EN ÉME Egyéb A megfelelõség-igazolás
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA KATONAI LOGISZTIKA ÉS A HADITECHNIKAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS KAPCSOLATRENDSZERE
A KATONAI LOGISZTIKA ÉS A HADITECHNIKAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS KAPCSOLATRENDSZERE Katonai Logisztika Anyagi technikai Biztosítás 2002/3. szám, Integrált Logisztikai Tudományszervező Tanács Budapest, 180-191.
RészletesebbenKiváló Építési Termék 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termé
I. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termék Irányelv A műszaki specifikáció:
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenA csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése
A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét
RészletesebbenMűanyag hulladékok hasznosítása
Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenKözbeszerzés zöldebben
Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az
RészletesebbenWAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012
WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet
RészletesebbenSelejtezés. Kedves Partnereink!
Selejtezés Kedves Partnereink! A vállalkozásnál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést
RészletesebbenTERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)
TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 10. Előadás Költségszempontú tervezés 2010/2011 II. félév 1 / 17 Ütemterv 2011. tavaszi félév Hét Előadás 1. Tervezési iskolák,
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenA víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban
KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KONCEPCIÓJA ÉS HAZAI REALITÁSA MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse, 2017. május 16-17. A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban Czeglédi Ildikó cégvezető
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenAZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK
AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenAz új ISO 14001: 2015 szabvány változásai
Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok
RészletesebbenÖsszeállította: Sallai András. Minőség
Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak
RészletesebbenÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb
RészletesebbenA körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből
A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos
RészletesebbenÉletciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Tagvállalataink Új régi ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer
RészletesebbenAz életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben
Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia
RészletesebbenA hulladéklerakás szabályozásának módosítása
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények
RészletesebbenLED LCA. LED-ek környezeti értékelése Életciklus-elemzés alapján
LED LCA LED-ek környezeti értékelése Életciklus-elemzés alapján Fényforrások környezeti hatásai Elődleges: Energia fogyasztás egyezik a szakma, a laikus fogyasztók és a környezetes szakemberek véleménye
RészletesebbenAZ NHKV ZRT ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE
AZ NHKV ZRT. 2017. ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE Kacsándi László igazgató Biztonsági és Ellenőrzési Igazgatóság Budapest, 2017. október 20. Az ellenőrzési tevékenység szükségszerűsége I. Az NHKV Zrt. feladatai
RészletesebbenBíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.
Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos
RészletesebbenGazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben
Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenHáztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány
Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenBeton: a legnagyobb tömegben alkalmazott mesterséges anyag (az iparosodott világrészeken az éves felhasználás t/fő )
TÜV SÜD Real Estate Services 28.10.2014 Abteilung: 1 Beton: a legnagyobb tömegben alkalmazott mesterséges anyag (az iparosodott világrészeken az éves felhasználás 1.5-3.0 t/fő ) -épületek -hidak -gátak
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés
Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai
RészletesebbenKörnyezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész)
AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.10 Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész) Tárgyszavak: karbantartás; környezet; ipari szennyvíz; zajterhelés; kérdőíves felmérés;
RészletesebbenTudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási
RészletesebbenAz energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése
Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke
Részletesebben2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.)
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2007. (VIII. 23.) rendelete a települési folyékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 2007. augusztus 23. Kihirdetve
RészletesebbenA körforgásos gazdaság felé
A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenZöld közbeszerzés a gyakorlatban
MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE
A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenSZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA (továbbiakban: Selejtezési Szabályzat) A Szent Imre Katolikus Általános Iskola felesleges vagyontárgyainak hasznosításával
RészletesebbenA kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.
A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok
RészletesebbenAlternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái
Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Járku Tamás ügyvezető Trans-Tour 90 Kft., Trans-Vonal Kft. KözlekedésVilág Konferencia, Budapest, 2017.
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás
RészletesebbenIromány száma: H/ Benyújtás dátuma: :26. Parlex azonosító: E9NJG8V50001
Iromány száma: H/15435. Benyújtás dátuma: 2017-05-03 13:26 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: E9NJG8V50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenDepóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány
Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE
Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenNEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.
NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?
RészletesebbenA környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban
A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenHartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó
A helyi közösségek és együttműködéseik szerepe a hulladék-gazdálkodásban Textil újrahasználat és hasznosítás helyzete Magyarországon Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó Retextil és lomi - tények és
RészletesebbenKórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE
Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális
RészletesebbenTisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október
TisztaShow SZAKMAI NAP Budapest, 2016. október 21-22. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon Barta Géza Róbert ügyvezető Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. Csak egy módon indulhatunk
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenMikroműanyagok az EU-ban
KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenDr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI
Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenFábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.
Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori
RészletesebbenTERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.
TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenKörnyezet szennyezés Hulladékgazdálkodás
Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenAz Eiffel Palace esettanulmánya
Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
RészletesebbenKözbeszerzési műszaki leírás
Kerületi Főmérnökség Fejlesztési és Beruházási Csoport Ügyintéző: E-mail: Tel: Ügyiratszám: Porcsalmy Lászlóné porcsalmy.laszlone@zuglo.hu 1-872-9274 1/15869 -. /2016. Tárgy: Energetikai audit elkészíttetése
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenHÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye
HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
RészletesebbenAz illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás
Az illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás Szakmai nap járási hivatalok részére Budapest, 2017. november 29. Dr. Orbán Hunor főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenSELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT
SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2012. január 01. Dr. Ari Lajos elnök 1 A selejtezési szabályzat az Egyesület tulajdonában lévő feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításával, leértékelésével és selejtezésével
RészletesebbenAz uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban
Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos
RészletesebbenDEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE
DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE A hulladékkezelési közszolgáltatásról és köztisztaságról szóló 4/2006.(II. 03.) rendelet módosításáról A Képviselő-testület
Részletesebben